Történelemformáló merényletek

 A IV. Henrik francia király elleni merénylet, 1610. május 10.

HahnerP éter

Történelemformáló merényletek Az emberek gyakran rendkívüli képességekkel ruházzák fel egyes kortársaikat, történelemformáló személyiségeknek tekintik Œ Œket, ket, s ha merénylet végez velük, újra meg újra felmerülnek a kérdések: Kinek állt érdekében megölni Œt? Hogyan alakult volna a történelem, ha nem ölik meg a „nagy embert”? Minél nagyobb jelentŒségınek tartanak egy személyiséget, lélektanilag annál jobban elvárják, hogy nagy horderejı mozgalmaknak, világméretı összeesküvéseknek tulajdoníthassák félreállítását. S ha néha jelentéktelen személyek végeznek népszerı, imádott és karizmatikus vezetŒkkel, a csalódott utó28

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

kor nagyszabású összeesküvés-elméletekkel próbálja bebizonyítani, hogy egy nagy ember pusztulását kizárólag nagyszabású tényezŒk zzŒ Œkkel magyarázhatjuk. De súlyosabb következmények nélkül is különleges eseménynek tınhet, hogy aki országok vagy világrészek sorsa felett rendelkezhetett, egyetlen tŒrdöfés vagy lövés következtében pontosan ugyanolyan esendŒ embernek bizonyult, mint legszegényebb alattvalója vagy honfitársa. A merényletek arra a kegyetlen tényre figyelmeztetnek, hogy fizikailag valamennyien elpusztíthatók vagyunk – mégpedig nagyon is könnyen.

meghozta a döntést: a Guise család vezetőinek pusztulniuk kell. A korabeli felfogás szerint nem gyilkosságot tervezett el, hanem az állam védelmében meghozott, királyi ítélet végrehajtását, amely akkor is törvényesnek számított, ha titokban készítették elő. December 23-án a blois-i kastélyban Guise Henriket meghívták a királyi tanácsba, s a szomszéd szobában már ott várakoztak a „negyvenötök”, azok a gascogne-i és guyenne-i kisnemesek, akik mindenre készek voltak III. Henrik véa végigtekintünk a világtörténe- tője, Navarrai Henrik felé közeledni. delmében. A király áthívatta a szom lem legfontosabb merényletei- Amikor ez nyilvánvalóvá vált, 1588 má- széd szobába Guise hercegét, aki még nek listáján, különös következ- jusában Párizs utcáin barikádok emel- kardot sem tudott rántani, amikor a tetésekre juthatunk. Az ókorban és a kö- kedtek, és a királynak menekülnie kel- „negyvenötök” nekiestek és tőrszúrázépkorban természetesen királyok és lett katolikus ellenfelei kezére került sokkal végeztek vele. A herceg rokonait más uralkodók voltak a merényletek ál- fővárosából. Látszólag minden követe- letartóztatták, s másnap testvérét, a bídozatai. Az elkövetők pedig vagy roko- lésnek engedett, és az év végén rendi borost is megölték. A fanatikus prédikátorok által feltüzelt naik és a trónkövetelők közül kerültek gyűlést hívott össze Blois-ba. Ekkor már fővárosiak természetesen nem ki, akik szerették volna átvenni tekintették legális királyi döntés a helyüket, vagy pedig a közvetkövetkezményének Guise herlen környezetükben szolgáló ceg halálát. Most ők hirdették testőreik közül, akik könynyen MIT TEKINTÜNK fennhangon a zsarnokölés le hozzáférhettek az uralkodóhoz. MERÉNYLETNEK? hetőségét, s érveik csak annyiViszonylag ritka volt az olyan 8+( ban különböztek a protestánszélesebb körű politikai összeessok korábbi érveitől, hogy úgy küvés, amilyen Julius Caesarral Ha egy átlagembert bármilyen okból megölnek, azt vélték, a király immár alattvalói végzett. Átlagember pedig legáltalában gyilkosságnak nevezzük. Ha viszont a lelki üdvét is veszélyezteti. feljebb egy-egy csata hevében, puszta anyagi haszonszerzésen vagy személyes gyıA zsarnokként viselkedő uralszinte csak véletlenül ölhetett lölködésen túlmutató, politikai, vallási vagy ideolóko dó ma gánszeméllyé válik, meg egy királyt – ahogy az a hígiai okból végeznek valamilyen nagy hatalmú vagy Guise hercegének megöletéséres íjász tette, aki Châlus-Chacsak híres, jelentŒs személyiséggel, elŒre eltervezett vel tehát III. Henrik megfosztabris ostrománál halálos sebet ejmódon, súlyosabb kockázatot is vállalva – ezt már tott királyságától. A Sorbonne tett Oroszlánszívű Richárdon. merényletnek nevezzük. (Ahogy az angol nyelv is küteológiai fakultása 1589. január Ezt a helyzetet a reformáció lönbséget tesz a „murder” és az „assassination”, va7-én ünnepélyesen felmentetváltoztatta meg, amely arra filamint a francia a „meurtre” és az „attentat” között.) te az alattvalókat az engedelgyelmeztette az átlagembert, A gyilkosság hétköznapi bıntény – a merényletnek messég kötelezettsége alól. Jehogy személyesen felelős saját azonban történelmi következményei lehetnek. an Boucher plébános De justa és szűkebb-tágabb környezete abdicatione Henrici Tertii (III. üdvözüléséért. Immár egyszerű Henrik jogos letételéről) című papok vagy névtelen vallási röpirata szerint a király megszegte Ismegszállottak is fegyvert ragadtak, hogy ten törvényét, amelynek halál a méltó Isten nevében végezzenek azzal az uralbüntetése, amelyet szélsőséges veszély kodóval, aki alattvalói lelki üdvét veszéesetén bármely magánszemély végrelyezteti. Jó példa erre III. Henrik francia hajthat. király esete. A király úgy vélte, jogában Mivel III. Henrik szövetségre lépett áll az állam védelmében merényletet elNavarrai Henrikkel, s a lázadó Párizst követni – de ebből alattvalói azt a követmár közösen vették ostrom alá, a „szélkeztetést vonták le, hogy követhetik a sőséges veszély” helyzete mindenre példáját. feljogosította a fenyegetett közösség tagjait. A prédikátorok pedig, ha nem is közvetlenül, de közvetetten minIII. HENRIK MEGÖLÉSE ( denképpen királygyilkosságra ösztökélték híveiket. Egy körmenetben tűkA 16. század nyolcadik francia valláskel szurkálták a királyt jelképező viaszháborújában (1585–98) a fanatikus kafigurákat, s arcképeit megcsonkították. tolikusok pártja olyannyira megerősöIgen nagy jelentő sége volt annak is, dött, hogy III. Henrik, ha nem akart hogy V. Sixtus pápa kiátkozással fenyeminden hatalmáról lemondani a szélsőgette a protestánsokkal szövetkező, főséges katolikusok hősei, a Guise-ek japapokat bebörtönző III. Henriket. vára, kénytelen volt a hugenották veze-

KOROK ÉS MERÉNYLETTÍPUSOK

H


29

IV. Henrik

került. Belépett a feuillantin szerzetesekhez, de bizarr látomásai miatt elküldték. A jezsuiták sem akartak hallani róla. Angoulême-ben iskolát nyitott, s peres ügyei miatt rendszeresen feljárt Párizsba. Fokozatosan idegbeteg vallási megszállottá vált, a királygyilkosság (ekkoriban oly gyakran emlegetett) gondolata kísértette. 1609 pünkösdjén megpróbált kihallgatást kérni IV. Henriktől, hogy rábeszélje őt politikája megváltoztatására. Azt szerette volna, hogy a katolikus francia király ne protestánsokkal lépjen

 A királygyilkosság

°•

A merénylő

Nem csoda, hogy ebben a légkörben gyorsan felbukkant valaki, aki a szavakat tettekre váltotta: Jacques Clément paraszti sorból származó, alacsony, szakállas, huszonhárom éves dominikánus szerzetes volt a Szent Jakab utcai kolostorból. Imával és böjtöléssel készült fel az áldozatra, s elöljárója, Edme Bourgoing arról biztosította őt, hogy a mennyország lesz a jutalma. Felkereste III. Henrik két hívét, a bebörtönzött Brienne grófját és Harlayt, a legfelsőbb bíróság elnökét, s levelet kért tőlük a királyhoz. Elhagyta az ostromlott Párizst, a királyi csapatoknál felmutatta a leveleket, s augusztus 1-jén reggel nyolc óra körül sikerült bejutnia III. Henrik saintcloudi szállására. Félrehívta az uralkodót, s miközben az a leveleket olvasta, egy láb hosszú, fekete nyelű késével hasba szúrta őt. III. Henrik kirántotta a kést, és arcul csapta a szerzetest. „Nyomorult! Megöltél!” – kiáltotta. Testőrei berontottak, meglátták, hogy a király a kezével tartja vissza a beleit, és ott helyben végez-

előzménye: III. Henrik Guise herceg holttestét szemléli. A herceg megölése fanatizálta a királlyal szembenálló katolikus erőket.

30


tek Clément-nal, aki széttárt karral várta a „mártíromságot”. Holttestét kihajították az ablakon, majd elégették, nehogy a párizsiak ereklyeként tisztelhessék maradványait. A fővárosiak így is mártírrá nyilvánították őt, s még az anyjával is szentnek kijáró tisztelettel bántak. Következmények III. Henrik másnap hajnalban halt meg, miután rokonára és szövetségesére, Navarrai vagy Bourbon (mostantól: IV.) Henrikre hagyta királyságát. Azt is je lezte, hogy egyetlen kiutat lát a polgárháborúból: ha az új király áttér a katolikus vallásra.

IV.H enrikf rancia királym egölése ( A merénylő

François Ravaillac 1578-ban született Touvres-ban. Mint oly sok merénylő, ő is sikertelen, magányos életet élő, zavart személyiség volt. Előbb kishivatalnokként, majd lakájként próbált megélni, de adósságaiért egy időre börtönbe

szövetségre. Mivel nem kapott kihallgatást, elszánta ma gát a gyilkosságra. Előbb 1609 karácsonyán próbált a király közelébe jutni, de ez nem sikerült. Visszatért Angoulême-be, meggyónt, s egy időre megkönnyebbült. 1610 húsvétján újra elhatalmasodott rajta a megszállottság, és Párizsba gyalogolt. Vörös szakállával, nagy hajával, zöld ruhájával meglehetősen feltűnő jelenség lehetett, amint a főváros utcáin kóborolt. 1610-ben IV. Henrik arra készült, hogy háborút indítson a császár és Spanyolország ellen, mert Condé herceg spanyol területre, Brüsszelbe szöktette előle ifjú feleségét, akibe a király halálosan szerelmes lett. Indulása előtt, május 13-án felszenteltette feleségét, Medici Máriát, hogy távollétében kormányozhassa az országot. Május 14-én délután négy óra tájban az uralkodó Épernon herceg és más nemesek társaságában hintóba ült, hogy megnézze, hogyan készülődnek a királyné másnapi, ünnepélyes bevonulására. A ma is megtalálható Ferronnerie utcában azonban meg kellett állniuk, mert a közeli vásárcsarnok szállítóinak szekerei eltorlaszolták a szűk átjárót. A zöld ruhás, vörös hajú óriás, aki addig a király hintója mögött szaladt, ek-

kor fellépett a hintó kerekére, s bal kézzel kétszer is sikerült beledöfnie jókora, szarvasagancsnyelű kését Henrik testébe. A második szúrás a fő ütőeret találta el, s halálosnak bizonyult. „Mi az, felség?” „Semmiség…” – felelte a király, és vér öntötte el a száját. Visszaszáguldottak a Louvre-ba, de már nem lehetett megmenteni, ott halt meg, ahol lefektették, a királyné szobájában. Ravaillacot elfogták, de hiába vallatták, csak annyit tudott mondani, hogy a király a pápa ellen, vagyis Isten ellen akart háborúzni, ezért ölte meg. Magányos megszállott volt, akit a közvélemény ugyan befolyásolt, de nem voltak sem cinkosai, sem felbujtói. A vérpadon így kiáltozott: „Jézus Mária!”, és csak azt kérte, hadd énekelje el a Salve Reginát. következmények Valami azonban megváltozott Fran ciaországban, mert IV. Henrik megölése után általánossá vált a felháborodás és a gyász. Mind a Sorbonne, mind a párizsi legfelsőbb bíróság elítélte a királygyilkosság lehető ségét hangoztató könyveket. A királyi hatalom rohamosan erősödött, tekintélye megnöveke dett, s az új század francia uralkodóinak

 IV. Henrikkel népszerűsége ellenére egy fanatikus katolikus, François Ravaillac végzett. Elődjéhez, III. Henrikhez hasonlóan ő is merénylet áldozata lett.

már jóval kevésbé kellett tartaniuk a királygyilkosoktól, mint 16. századi elődeiknek.

A PUSKAPORÖSSZEESKÜVÉS (

Szintén a reformáció által felszított vallási szenvedélyekhez köthető az angol történelem leghíresebb merénylete – amely azt példázza, hogy egy sikertelen merényletnek is lehetnek hosszú távú, jelentős történelmi következményei. A merénylő Az angol történelem legemlékezetesebb merénylője, akinek arcképét ma is felhasználják politikai tüntetéseken, Guy Fawkes volt. 1570-ben született Yorkban, egy kisnemesi ügyvéd családjában. A yorki Szent Péter Iskolában katolikus neveltetésben részesült, majd eladta bir-

tokát, s a katolikus Spanyolország zsoldosaként harcolt Hollandia és Franciaország ellen. Ezután az ír katolikusokat támo gatta, majd újra Spanyolországba utazott, ahol felajánlotta, hogy Angliában lázadást robbant ki az anglikán egyház és I. Jakab király ellen. Vörösesbarna hajú, nagy bajuszú, szakállas óriás volt, akiről az a hír járta, hogy igen tapasztalt katona. Az elnyomott katolikus nemesség azt remélte, hogy I. Jakab király, aki 1603ban került az angol trónra, könnyíteni fog helyzetén. A skót kálvinisták által felnevelt új király azonban minden reményüket szertefoszlatta: bejelentette, hogy mélyen megveti a „babonás pápista vallást”, s előkészületeket tett a katolicizmus törvényen kívül helyezésére. A csalódott katolikus nemesség egy kis csoportja 1604-től összeesküvést szőtt Robert Catesby, egy magas, vonzó, karizmatikus és forrófejű fiatalember vezetésével. Társai, Thomas Percy, Francis Tresham, Robert Keyes és Guy Fawkes azt tervezték, hogy felrobbantják a londoni parlament épületét, amikor a király és a walesi herceg részt vesz a két ház ülésezésén. Így egy csapásra megszabadulnak majd a királyság politikai vezetőitől, több mint félezer emRUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

31

bertől. Vidéken felkeléseket robbantanak ki, trónportréja. Az arckéra ültetik a király ifjabb gyermekeinek egyikét, lepéről mintázott maszkot ma is hasz- hetőleg a népszerű Erzsébet hercegnőt, s külföldi nálják politikai segítséggel visszaállítják tüntetéseken az országban a katolikus államvallást. Bérbe vettek egy pincét közvetlenül a Lordok Háza alatt, ahol harminchat hordó puskaport helyeztek el, a hordók tetejére pedig vasrudakat halmoztak a na gyobb hatás kedvéért. Guy Fawkes magára vállalta a robbantás végrehajtását. 1605. november 4-én betelepedett a sötét pincébe, és várta, hogy mikor rakhat tüzet a felhalmozott faanyagból. Nem volt öngyilkos merénylő: abban reménykedett, hogy a tűz csak lassan terjed át a hordókra, s neki még lesz ideje a Temzén keresztül elmenekülni. Az egyik összeesküvő, Francis Tresham lelkiismeretét azonban bántotta, hogy a robbanásnak a katolikus vallású lordok is áldozatául esnek. Október 26án egy homályos levélben felszólította sógorát, Lord Monteagle-t, hogy ne vegyen részt a parlament ülésén. A lord ismertette a levelet a magántanács tagjaival, s a király elrendelte, hogy ellenőrizzék a környező épületeket. November 4. délutánján a lordkamarás egy ellenőrző csapat élén benézett a pincébe, de Fawkes meg tudta győzni, hogy ő csak egy szol ga, aki a tüzelőt őrzi. Ezután még nyolc órán át várakozott, csak a sarkantyúit csatolta fel, hogy ezzel ne kelljen időt töltenie a menekülésnél.

 Guy Fawkes

32


A király furcsállta a jelentéseket, és Thomas Knyvet fegyvermestert visszaküldte a pincékbe. Ő tartóztatta le Guy Fawkest, akinél zsebórát és gyújtóst találtak, s azt is felfedezték, hogy a vasrudak és a szén alatt puskaporos hordók vannak. Fawkes a király előtt is elárulta célját: „Visszarobbantani benneteket, skót koldusokat, ősi hegyeitekbe!” Jakab király csodálattal adózott Fawkes bátor-

FRANCIS TRESHAM LEVELE LORD MONTEAGLE-HEZ: 8+( „Azt tanácsolom neked, hogy ha kedves az életed, találj valami kifogást, és ne vegyél részt a parlament ülésezésén. Mert Isten és ember úgy döntött, hogy megbünteti e kor gonoszságát. És ne vedd könnyen e figyelmeztetést, hanem vonulj vissza vidékre, ahol biztonságban várhatod az eseményt. Mert bár látszólag semmi jele a nyugtalanságnak, rettenetes csapást zúdítanak e parlamentre, és Œk mégsem látják majd, hogy kitŒl kapják. Ne vesd meg e tanácsot, csak javadra válhat, nem károdra, a veszély pedig el is múlt, ha elégeted e levelet!”

ságának, de azért átadta a hóhéroknak, akik csak többnapos kínvallatással tudták kiszedni belőle társai nevét. Az összeesküvők elmenekültek. Catesby követőinek kis csoportjával Straffordshire-be vágtatott, ahol az a szerencsétlen ötlete támadt, hogy a tábortűz mellett fogja megszárítani az esőben megnedvesedett puskaport. Egy szikra miatt így aztán mégiscsak sor került egy jókora robbanásra, ha nem is éppen ott, ahol az összeesküvők szerették volna. Többen összeégtek, egyikük megvakult, maga Catesby pedig tűzharcba kezdett az odaérkező katonákkal, és végül egy Szűz Mária-képet magához szorítva halt meg. Az első négy összeesküvőt 1606. január 30-án végezték ki. Guy Fawkesra másnap, 31-én került sor, Thomas Wintour, Ambrose Rookwood és Robert Keyes társaságában. Az efféle főbenjáró bűnökért súlyos büntetés járt: az elítéltet felakasztották, de mielőtt meghalt volna, levágták, kiherélték, kibelezték, lefejezték és felnégyelték. Fawkes lépett utoljára a vérpadra. Hangosan bocsánatot kért a királytól és az államtól, de nem vált meg keresztjétől. Amikor pedig rátették a hurkot, leugrott a vérpadról, s azonnal kitörte a nyakát, így az eljárás további részét már csak a holttestén végezhették el. Három másik összeesküvőt külön végeztek ki. következmények A puskapor-összeesküvés, mint oly sok más merénylet, pontosan az ellenkezőjét érte el annak, amire eltervezői töre-

kedtek. Angliában alaposan felerősödött és rendkívül tartóssá vált a katolikusellenesség. Katolikus nem lehetett se jogász, se katonatiszt, se gyám, fegyvert csak bizonyított önvédelem esetén használhatott, és nem szerezhetett egyetemi végzettséget. A katolikusokat anglikán házasságra, keresztelőre és temetésre kötelezték. Egészen 1797-ig nem szavazhattak a helyi választásokon, a parlamenti választásokon pedig 1829-ig. Egy 1613as törvényjavaslat azt is felvetette, hogy a katolikusok viseljenek vörös kalapot, mint a zsidók Rómában, vagy csíkos zoknit, mint a bolondok. A parlament üléseinek megnyitása előtt pedig mindmáig átkutatják a Lordok Háza pincéit. Guy Fawkes rongyból készített figuráját először 1605. november 5-én éget-

ÉNEK „GUY FAWKES ÉJSZAKÁJÁN” 8+( Remember, remember the Fifth of November, The Gunpowder Treason and Plot, I know no reason Why the Gunpowder Treason Should ever be forgot.

ték el rituálisan. Ez volt az egyetlen korábbi ünnep, amely Cromwell kormányzása idején is fennmaradt, bár nem egészen világos, hogy a királyt kivégző és a parlamentet feloszlató katonatisztek miért hagyták megünnepelni a király és

Emlékezzetek, emlékezzetek november ötödikére, a puskaporárulásra és az összeesküvésre! Semmi okunk arra, hogy a puskaporárulás valaha is feledésbe merüljön!

a parlament megmenekülésének évfordulóját. Azóta minden november 5-én az angol gyermekek rongybabát készítenek, Guynak nevezik el Fawkes emlékére, majd este tűzijáték és örömtüzek közepette elhamvasztják. •

85§∞fi%( A 18. és 19. század új típusú merényletei

H

a a merényletek listáját vizsgáljuk, nyilvánvalóvá válik, hogy az Európán kívüli világban továbbra is sor került ókori és középkori típusú gyilkosságokra, melyekben az uralkodó családjának tagjai vagy testőrei játsszák a főszerepet. Még a 20. században is egyik rokona gyilkolta meg Fejszált, Szaúd-Arábia királyát; Anvar Szadatot, Indira Gandhit és Ngo Dinh Diemet pedig saját testőrei, katonái ölték meg, akárcsak a római császárok többségét. Európában és Amerikában azonban a merényletek is „demokratizálódtak”. Egyrészt széles körben elterjedtek a nacionalizmus eszméi, amelyek (egyebek mellett) arra tanítanak, hogy hazájuk érdekében a legjelentéktelenebb állampolgárok is kötelesek vállalni minden veszélyt. Tűzzel-vassal, önfeláldozóan szembe kell szállniuk nemzetük vélt vagy valóságos ellenségeivel – a belső ellenséggel talán még keményebben, mint a könnyebben felismerhető külsővel. Másrészt pedig egyre jobb minőségű, egyre pontosabb és egyre olcsóbb lőfegyverek váltak elérhetővé mind több

ember számára. A 19. században még olyannyira megbízhatatlan volt a kézifegyverek többsége, hogy az angol Viktória királynő nem kevesebb mint hét merényletkísérletet élt túl. Lee Harvey Oswald azonban csak az első lövést tévesztette el, s rendkívül gyorsan leadhatott még kettőt, amelyek célba találtak. A 19. századtól riasztóan megsokasodtak a merénylők között a magányos, zavart személyiségek, akik mögött nem állt széles bázisú szervezet vagy nagyszabású összeesküvés, de a lőfegyverek megbízhatóságának köszönhetően ők is végezhettek azzal a hírességgel, akit valamilyen okból el akartak pusztítani. A négy, amerikai elnök ellen elkövetett, sikeres merénylet közül csak egyetlen mögött állt legalább egy szedett-vetett összeesküvés: Lincoln agyonlövése mögött. (Ez az összeesküvés sem bizonyult különösebben sikeresnek. Egyszerre akarták megölni az elnököt, a külügyminisztert és az alelnököt, de a külügyminisztert csak megsebezni tudták, az alelnök gyilkosa pedig addig próbált erőt meríteni az alkoholból, amíg vég-

leg el nem veszítette minden bátorságát.) Garfieldot, McKinleyt és Kennedyt azonban ugyanolyan magányos, zavaros gondolkodású személyiségek gyilkolták meg, mint Erzsébet királynét. Bonaparte Napóleon képviselte az átmenetet a régi rend és az új között – a merényletek szempontjából is. Egyszerre volt „trónbitorló” a régi királyi család híveinek szemében és „a haza elnyomója” a fellángoló nacionalizmus követői körében. Ezért érdemes megismerkedni az ellene szőtt, sikertelen merényletekkel is.

Merényletaz első konzule llen (

1800. december 24-ének estéjén Bonaparte Napóleon első konzul feleségének, Joséphine-nek az mentette meg az életét, hogy férjének nem tetszett a sálja. Az operába indultak, Haydn A teremtés című oratóriumát készültek meghallgatni, de az asszony visszaszaladt a szobájába, s késve indult férje után. A két hintó között ezért jókora távolság volt, amikor a Tuileriák palotáját elhagyva a Saint-Nicaise utcában hajtottak, hogy rátérjenek a Saint-Honoré útra. A SaintNicaise utca sarkán egy Pensol nevű, tizennégy éves kislány tartott kötőféken egy kordé elé fogott, sovány lovat. Néhány perccel korábban egy férfi pár sout adott neki, hogy maradjon a kordénál a lóval. A kislány valószínűleg nem vette észre, hogy a férfi meggyújtott egy kanócot a kordén, amikor az első konzul hintója kifordult a Carousel térről. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

33

naparte népszerűsége megerősö dött, a elleni merényletben jobboldal a volt jakopokolgépként binusok deportálásáfelrobbant kordé nak örvendezett, a több mint hatvan baloldal pedig a ki embert sebesített rálypártiak megbünmeg te té sé nek. A kor mány 1801 februárjában el tudta fogadtatni, hogy a lázadókat, merénylőket és banditákat speciális, esküdtszék nélküli törvényszékek elé állíthatja, a fellebbezés lehetősége nélkül. Vagyis rendkívüli eszközöket kapott a szélsőséges elra. Hét baloldali merénylőt azonban, lenzék elleni fellépésre. akik néhány hónapja az első konzul megölését tervezték, 1801 januárjában MERÉNYLET kivégeztek.

 Az első konzul

A némi túlzással „pokolgépnek” nevezett szerkezet akkor robbant fel, amikor az egyik hintó már elhagyta a kordét, a másik pedig még nem ért oda. A bűnösök perében négy halottról beszéltek, Bonaparte pedig az államtanács ülésén nyolc-tíz áldozatot emlegetett. Pontos adatot azért nem ismerünk, mert a hatvan-egynéhány sebesültből később többen belehaltak sérüléseikbe. Sok ház megrongálódott, az anyagi kárt 160 000 frankra becsülték. Az első konzul és családja sértetlenül érkezett az operához, mert Bonaparte ra gaszko dott hozzá, hogy részt vegyenek az előadáson, mintha mi sem történt volna. A Tuileriákba visszatérve azonban dühöngve rátámadt Joseph Fouché rendőrminiszterre, és az egykori jakobinusokat vádolta a merénylettel. „Még mindig azt állítja, hogy a királypártiak voltak?” – kiáltotta. Fouché nyugodtan válaszolt: „Igen, s mi több, be is bizonyítom.” Bonaparte mégis elrendelte 130 baloldali deportálását. Fouché elkészítette a listát, de sokakat figyelmeztetett, hogy meneküljenek el, s végül csak hetven személyt deportáltak a gyarmatok-

°•

A CSÁSZÁR ELLEN (

A merénylők Fouché betartotta ígéretét: a ló és a szekér maradványai alapján nyomozói hamarosan eljutottak a valódi merénylőkhöz. Január 18-án letartóztatták François-Joseph Carbont, egy királypárti összeesküvőt, aki megvásárolta a lovat, majd 28-án Pierre Robinault de Saint-Régent-t, aki meggyújtotta a kanócot. A bíróság halálra ítélte őket, s április 21-én az ítéletet végrehajtották. Az összeesküvés szervező jének, Joseph Pierre Picot de Limoëlan lovagnak sikerült megszöknie. Amerikába menekült, pappá szenteltette magát, s élete végéig gyötörte a lelkifurdalás a meggyilkolt kislány miatt. következmények A merénylet fő következménye a konzuli hatalom megerő sö dése volt. Bo-

1809. július 6-i wagrami győzelme után Napóleon császár még jó ideig Ausztriában maradt, és a Schönbrunn Palotából irányította birodalmát. Október 12-én a palota kertjében díszszemlén vett részt, amikor hű séges szárnysegéde, Jean Rapp tábornok és Louis Alexandre Berthier marsall felfigyelt egy ismeretlen fiatalemberre, aki megpróbált a császár közelébe férkőzni. Berthier rászólt, hogy ha kérvényt akar átadni, bízza Rappra, ő azonban erősködött, hogy a császárral kíván beszélni. Végül Rapp nak gyanús lett, letartóztatták, és egy hatalmas konyhakést találtak nála.

°•

A merénylő A Friedrich Staps nevű fiatalember Naumburgban született, egy lutheránus lelkipásztor tizennyolc éves fia volt. Az 1809-es év eseményei arról győzték

VAN-E A MERÉNYLETEKNEK ÉRTELMÜK? Nehéz erre általános érvényı választ adni. Ha valakit csak a bosszú vezérel, a sikeres merénylettel már el is érte célját. Az viszont már egyáltalán nem bizonyos, hogy történelmi folyamatokat is megváltoztathatunk egy-egy sikeres gyilkossággal. Julius Caesart egyeduralkodói szándékkal gyanúsították ellenfelei – s merényletükkel csak annyit értek el, hogy ezt az egyeduralmat más valósította meg. Charlotte de Corday a forradalmi erŒszak uralmától akarta megmenteni hazáját, de Marat megölése csak a terror hívei számára biztosított érveket. John Wilkes Booth színész az amerikai polgárháborút elveszítŒ déli államokért állt bosszút – csakhogy az általa félreállított Lincoln sokkal nagylelkıbb bánásmódban akarta részesíteni a le-

34


gyŒzötteket, mint a halála után elŒtérbe kerülŒ radikális republikánusok. A 19. századi orosz forradalmárok meggyilkolták a széles körı reformokat kezdeményezŒ II. Sándor cárt, s ezzel reakciós utódját segítették trónra, aki véget vetett a képviseleti rendszer irányába tett lépéseknek. Az al-Kaida terroristái az Egyesült Államokra kívántak csapást mérni, de hosszabb távon az arab világot gyengítették meg, és saját vezetŒikre is pusztulást hoztak. Vagyis a politikai merényletek ugyanúgy ki vannak szolgáltatva a legkülönbözŒbb történelmi folyamatok elŒre nem látható következményekhez vezetŒ összjátékának, mint bármely más emberi akció.

következmények

85§∞fi%(5§∞fi%85§∞fi%(

meg, hogy Napóleon császár a német nép ellensége, és csak a halála vethet véget az állandó háborúskodásnak. Szüleinek levélben megírta, hogy végre kell hajtania, „amit Isten elrendelt”, s Bécsbe utazott. Letartóztatása után azonnal bevallotta szándékát. Napóleon maga elé rendelte a merénylőt, s elcsodálkozott annak gyerekes, ártatlan külsején. Rapp tolmácsolásával ki is hall gatta. (Staps csak németül beszélt.) „Miért akart megölni?” „Mert tönkretette hazámat.” „Ártottam valamit ma gának?” „Mint valamennyi németnek.” „Ki küldte? Ki vette rá e bűnre?” „Senki. Az a mélységes meggyőződés adta a fegyvert a kezembe, hogy ha önt megölöm, a legnagyobb szolgálatot teszem hazámnak és Európának.” Napóleon, a felvilágosodás századának racionalista képviselője értetlenül hallgatta a forradalmi és napóleoni háborúk által felszított romantikus hazafiasság hangját. Megvizsgáltatta Stap sot, akit orvosa egészségesnek nyilvánított. A császár szerette a nagylelkű gesztusokat, s felkínálta, hogy megkíméli a fiatalember életét, ha bocsánatot kér bűnös szándékáért. Staps erre nem volt hajlandó. Napóleon mégis megpróbálta megmenteni: „Úgy tűnik, egy bűn magának semmiség!” „Magát megölni nem bűn, hanem kötelesség.” A császár a lány portréjára utalt, amelyet a fiatalembernél találtak: „Ő el lesz keseredve a történtek miatt!” „Azért lesz elkeseredve, mert nem értem el a célomat. Nálam is jobban irtózik öntől.” „Ha kegyelmet adnék, hálás lenne érte?” „Újra megpróbálnám megölni.” Napóleon képtelen volt elfogadni, hogy háborúi ilyen fanatikus reakciót válthattak ki az új nemzedékből. Híres kémével, Karl Ludwig Schulmeisterrel is kihallgattatta Stapsot, hátha mégis a porosz udvar utasítására cselekedett. De a kém is úgy vélekedett, hogy Staps magányos merénylő. A katonai bíróság halálra ítélte, és október 16-án agyonlőtték.

A merényletkísérlet következtében Napóleon valamivel enyhébb békefeltételeket írt elő a legyőzött Habsburg Birodalom számára. Azt is belátta, hogy sürgősen fiúörökösre van szüksége, hiszen bármikor meggyilkolhatják – vagyis olyan feleséget kell keresnie, aki meg tudja szülni ezt a fiút. Egy francia történész találó fogalmazása szerint Staps kése megkímélte Napóleont, Joséphine-t azonban letaszította a császárnéi trónról. •

20. SZÁZAD – VESZÉLYEK ÉS VÉLETLENEK

A

20. században „demokratizálódtak” a merényletek, vagyis lehetővé vált, hogy bárki végezhessen azzal, akivel csak akar. Ezzel párhuzamosan rendkívül megerősödött az államok hatalma is. Vagyis nemcsak a „nagy ember” vált kiszolgáltatottabbá, hanem az állampolgár is. A vezető politikusok számára a testőrség, az egyre kifinomultabb hírszerző- és rendőri munka nyújthat bizonyos védelmet, amelyben a korábbi korok uralkodói nem részesülhettek. Ha viszont egy zsarnoki vagy autokratikus kormányzat akar végezni valakivel, aki zavarja a vezető politikusok nyugalmát, ezt egyre könynyebben megteheti. Nemcsak Lev Davidovics Trockij sorsa figyelmeztet er-

get ért volna a világháború, és sok emberéletet lehetett volna megkí mélni. Gerald Ford amerikai elnök ellen 1975 szeptemberében egymástól függetlenül két asszony is merényletet kísérelt meg. Lynette Fromme, a tömeggyilkos Charles Manson szeretője 5-én lőtt rá, de a pisztoly csütörtököt mondott. 22-én pedig Sara Jane Moore vette célba, de meglökték a kezét, és nem találta el az elnököt. A Charles de Gaulle elleni merényleteket viszont fegyverhasználatban jártas férfiak követték el, mégis kudarcot vallottak. Az algériai menekültek Titkos Hadsereg Szervezet (Organization armée secrète, OAS) nevű terrorcsoportja két merényletet is elkövetett De Gaulle ellen. 1961. szep-

tember 8-án az ország re, akit az óceánon túl  A jégcsákánnyal úton 30 kilós plasztikbomsújtott agyon az NKVD által irányított jégcsákány, megsebesített Trockij bát robbantottak az autója mellett, 1962. auguszhanem Anna Sztyepanovtus 22-én pedig egy komna Politovszkaja újságírónő sorsa is, akiről máig sem tudjuk, mandó (amelynek három ma gyar származású tagja is volt) géppuskaki gyilkolta meg. A véletlen változatlanul nagy sze- tűz alá vette az elnököt és feleségét repet játszik a politikai merényletek- szállító autót. A kocsit 14 golyó érte, ben. Egyeseket elpusztít – másokat de senki sem sebesült meg. „Ezek az megment. Hiszen puszta véletlen emberek úgy lőnek, mint a disznók!” volt, hogy Hitler megúszta az 1944- – állapította meg megvetően De ben ellene szőtt merényletet. Ha Gaulle, és egész este morgott magámeghal, valószínűleg gyorsabban vé- ban: „Micsoda kontárok!” • RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

35

Kislexikon

HÍRES TÖRTÉNELMI MERÉNYLETEK

Kr. e. 681-ben a bibliai Ézsaiás próféta könyve szerint Szín-ahhé-eriba (Szennahérib) asszír királyt két fia, Adrammelek és Szárecer ölte meg karddal a ninivei Niszrók templomában.

Kr. e. 227-ben Csin Si Huangti, a Kínai Császárság megalapítója ellen követett el sikertelen merényletet a Vei államból származó Dzsing Ke egy tŒrrel, mert hazáját a császár elfoglalta. A merénylŒt a császár és testŒrei együtt ölték meg. Kr. e. 48-ban Egyiptomban XIII. Ptolemaiosz király parancsára egy egyiptomi és egy római tiszt, Achillas és Lucius Septimius leszúrta Gnaeus Pompeius Magnust. A király ezzel Julius Caesar kegyeit kívánta elnyerni. Jul e Ca

r sa

szenátusban politikai ellenfelei Marcus Junius Brutus és Caius Cassius Longinus vezetésével tŒrszúrásokkal megölték Julius Caesart, mert zsarnoki célokkal vádolták.

41. január 24-én a római Palatinuson Cassius Chaerea centurio vezetésével és a szenátus tudtával testŒrei leszúrták Cali36

96. szeptember 18-án Rómában udvari tisztviselŒi, Stephanus, Clodianus és Maximus leszúrták Domitianus római császárt.

1170. december 29-én a canterburyi katedrálisban Reginald Fitzurse, Hugh de Morville, William de Tracy és Richard le Breton lovagok karddal végeztek Thomas Becket érsekkel, hogy II. Henrik király kedvében járjanak.


1570. január 23-án a skóciai Linlithgow-ban James Hamilton, Stuart Mária királynŒ híve egy ablakból karabéllyal lelŒtte James Stewartot, Moray elsŒ earljét, Skócia régensét. A hagyomány szerint ez volt az elsŒ lŒfegyverrel elkövetett politikai gyilkosság.

1192. április 28-án 192. december 31-én Rómában a Laetus és Eclectus vezette összeesküvŒk megbízásából a birkózó Narcissus megfojtotta Commodus római császárt.

275 Œszén a trákiai Caenophruriumban büntetéstŒl tartó gárdistái agyonütötték Aurelianus római császárt, amikor a perzsák ellen vonult.

Acréban asszaszinok (egy gyilkos szekta tagjai) leszúrták Montferrati Konrád jeruzsálemi királyt. A felbujtó ismeretlen maradt.

1471. május 21–22. éjszakáján a londoni Towerban a York-dinasztia hatalmának megszilár-

644. november 3-án Perzsia meghódításáért bosszúból a perzsa Pirouz Nahavandi Medinában tŒrdöfésekkel halálra sebezte Omárt, az iszlám második kalifáját, majd üldözŒi elŒl menekülve öngyilkos lett.

ius

Kr. e. 44. március 15-én a római

gula római császárt. A centuriót halálra ítélték és kivégezték.

VI. Henrik

Kr. e. 1200 körül a bibliai Bírák könyve szerint az izraeli Éhud karddal leszúrta az izraelieket adóztató Moáb királyát, Eglónt egy bizalmas tárgyalás során, majd elmenekült, és társaival elızte a moábiakat.

661. január 29-én a kúfai nagytemplomban a háridzsita Abd-al Rahman ibn Muljam hitsorsosai megöléséért mérgezett tŒrrel halálra sebezte Alit, az iszlám negyedik kalifáját. A merénylŒt kivégezték.

1100. augusztus 2-án ismeretlen lövész nyila végzett az erdŒben II. Vilmos angol királlyal.

dítása érdekében ismeretlen tettesek megölték VI. Henrik trónfosztott angol királyt.

1478. április 26-án a firenzei katedrálisban karddal támadtak Lorenzo Medicire és öccsére, Guilianóra politikai ellenfeleik, a Pazzi család összeesküvŒi, de csak Guilianót sikerült megölniük. A firenzeiek végeztek a merénylŒkkel.

Orániai Vilmos halála

1584. július 10-én egy delfti épület lépcsŒházában Balthasar Gérard pisztollyal lelŒtte Orániai Vilmost, a független Hollandia elsŒ helytartóját. A merénylŒ a spanyol király által kitızött vérdíjra számított, de elfogták, halálra ítélték és agyonkínozták. 1589. augusztus 1-jén Párizs elŒtt Jacques Clément szerzetes késsel halálosan megsebezte III. Henrik francia királyt, mert a katolikus vallás árulójának tartotta. A merénylŒt a testŒrök megölték. 1605. november 5-én fanatikus katolikus összeesküvŒk fel akarták robbantani az angol parlamentet, hogy végezzenek I. Jakab angol királlyal. A merényletet leleplezték, az összeesküvŒket kivégezték.

1610. május 14-én egy párizsi utcán a fanatikus François Ra-

téjén Bonaparte Napóleon elsŒ konzul hintóját királypárti összeesküvŒk próbálták felrob-

1809. október 12-én a Schönbrunn Palota kertjében Friedrich Staps német hazafi egy konyhakéssel megpróbálta leszúrni I. Napóleon francia császárt, ám leleplezték és kivégezték.

1812. május 11-én

Napóleon

meré nylô je

John Bellingham a londoni parlamentben pisztollyal agyonlŒtte Spencer Perceval brit mi-

1793. július 13-án Charlotte de Corday párizsi lakása kádjában késszúrással végzett Jean-Paul Marat radikális újságíróval, akit bantani. A merénylŒk közül kettŒt kivégeztek, egy megszökött.

1801. március 23-án a szentpétervári Szent Mihály-kastélyban arisztokrata összeesküvŒk agyonverték I. Pál cárt, akit le akartak mondatni a trónról fia, I. Sándor javára. A tettesek büntetlenek maradtak.

1757. január 5-én Versailles-

niszterelnököt, mert nem kapott jóvátételt oroszországi bebörtönzéséért. Halálra ítélték és felakasztották.

ám ad I

ni Fathábádban Szala Bej testŒrkapitány vezetésével álmában karddal leszúrták Nádir perzsa sahot. Valószínıleg utóda, Adil sah cinkosságával követték el a merényletet.

ef zs

Marat halála

1747. június 19-én a khoraszá-

rr el t

1808. július 28-án a bebörtönhazája zsarnokának tartott. Halálra ítélték és lefejezték.

zött III. Szelim oszmán szultánt fŒeunuchja parancsára meggyil-

bé

ny

ban a zavaros fejı, magányos merénylŒ, Robert François Damiens késsel könnyı sebet ejtett XV. Lajos francia királyon. Felnégyelésre ítélték.

1800. december 24-ének es-

kolták, amikor Ruszcsuk pasája, Bajratár Musztafa benyomult Isztambulba, hogy megmentse.

Jó nc . F e re

portsmouth-i Greyhound fogadóban John Felton hadnagy leszúrta Georges Villiers-t, Buckingham I. hercegét, I. Jakab és I. Károly angol királyok kegyencét. Feltont halálra ítélték és felakasztották.

1792. március 16-án a stockholmi királyi palota udvari bálján egy arisztokrata összeesküvés keretében Jacob Johan Anckarström kapitány szövetbe takart pisztollyal halálosan megsebesítette III. Gusztáv svéd királyt. Megkorbácsolták, kezét levágták és lefejezték.

1800. május 15-én a londoni Drury Lane színházban az Œrült James Hadfield rálŒtt III. György angol királyra. Elhibázta, s élete végéig elmegyógyintézetben tartották fogva.

i tŒ

Geo rge s Villiers

1628. augusztus 23-án a

1762. július 17-én a ropsai kastélyban fogva tartói Alekszej Grigorjevics Orlov vezetésével megfojtották a trónjától megfosztott III. Péter cárt. Orlov abban reménykedett, hogy Katalin cárnŒ hozzámegy majd bátyjához, Grigorijhoz. A tett büntetlen maradt.

re

vaillac késsel leszúrta IV. Henrik francia királyt, mert a katolikus hatalmak elleni háborúra készült. Ravaillacot kínhalálra ítélték.

Robert François Damiens felnégyelése

Li

1853. február 18-án Libényi János szabósegéd a bécsi bástyasétányon megpróbálta nyakon szúrni I. Ferenc Józsefet, de csak megsebezni tudta. Halálra ítélték és felakasztották.

1865. április 14-én a legyŒzött déli államokkal rokonszenvezŒ John Wilkes Booth a washingtoni Ford Színház elnöki páholyában pisztollyal fŒbe lŒtte Abraham Lincoln elnököt. A gyilkos elmenekült, de néhány nap múlva utolérték és tızharcban lelŒtték.

1875. augusztus 6-án az ecuadori Quitó katedrálisa elŒtt a liberális párti Faustino Rayo és RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

37

társai machetecsapásokkal és lövésekkel végeztek Gabriel Garcia Moreno köztársasági elnökkel.

császárnét és magyar királynét. Börtönében öngyilkos lett.

1900. július 29-én Gaetano Bresci olasz anarchista revolverrel lelŒtte I. Umberto olasz királyt. A merénylŒ a börtönben öngyilkos lett vagy megölték.

I. Umberto megtámádása

1901. szeptember 6-án William McKinley amerikai elnököt a buffalói pánamerikai kiállítás fogadásán az anarchista Leon Frank Czolgosz a kezére csavart zsebkendŒ alá rejtett revolverrel halálra sebezte. Villamosszékben végezték ki.

1878. november 17-én egy ná-

1908. február 1-jén Santa Ma-

polyi felvonuláson I. Umberto olasz királyt késével megsebezte az anarchista Giovanni Passannante, akit életfogytiglani börtönre ítéltek.

ria dos Olivaisban Manuel Buíça és Alfredo Costa antimonarchista összeesküvŒk puskalövésekkel meggyilkolták I. Károly portugál királyt és Lajos Fülöp trónörököst. A tızharc során végeztek velük.

1881. március 13-án Szentpéterváron a Népakarat nevı terrorista szervezet tagja, Ignatyij Joáhimovics Grinyevickij bombával megölte II. Sándor orosz cárt. A robbanásnál szerzett sérüléseibe a merénylŒ is belehalt, öt cinkosát felakasztották. 1881. július 2-án az Œrült Charles J. Guiteau a washingtoni Baltimore és Potomac pályaudvaron revolverével halálra sebezte James A. Garfield amerikai elnököt. Halálra ítélték és felakasztották.

1909. október 26-án a kínai Harbin vasútállomásán An Jung-geun koreai hazafi pisztollyal lelŒtte Ito Hirobumi japán miniszterelnököt. Kivégezték. 1913. március 18-án Alekszandrosz Szkinasz görög anarchista Szalonikiben lelŒtte I. György görög királyt. A tárgyalás elŒtt kizuhant egy rendŒrségi épület ablakán.

1894. június 24-én Sante Ge-

G

ban Gavrilo Prinzip szerb ronimo Caserio olasz anarchista összeesküvŒ meggyilkolta FeLyonban leszúrta Marie renc Ferdinánd osztrák–magyar François Sadi Carnot francia p rinzi köztársasági elnököt. Guillolo P i r av tine-nal kivégezték.

1897. augusztus 8-án

1898. szeptember 10-én Genfben Luigi Lucheni olasz anarchista egy kihegyezett reszelŒvel leszúrta Erzsébet osztrák 38


trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát. A börtönben meghalt.

1914. július 31-én Raoul Villain egy párizsi kávéházban revol-

1934. július 25-én osztrák nácik egy puccskísérlet során lelŒtték Engelbert Dolfuss osztrák kancellárt. VezetŒiket kivégezték.

1918. augusztus 30-án Fanni (Dora) Kaplan orosz szociálforradalmár egy moszkvai gyárban pisztollyal megsebesítette Vlagyimir Iljics Lenint, a forradalmi kormányzat vezetŒjét. Kaplant a CSEKA kivégezte.

1934. október 9-én Vlado Csernozemszkij, a BelsŒ Macedón Forradalmi Szervezet terroristája a Marseille-be látogató I. Sándor jugoszláv királyt Louis Barthou francia külügyminiszterrel együtt meggyilkolta. A tömeg és a rendŒrök végeztek vele.

1919. április 10-én a chiname-

1934. december 1-jén máig

cai San Juan haciendán Jesús Guajardo ezredes katonái lelŒtték Emiliano Zapata mexikói forradalmárt.

tisztázatlan körülmények között lelŒtték Szergej Mironovics Kirovot, a leningrádi kommunista pártszervezet vezetŒjét.

1922. június 24-én a Grunewald berlini külváros felé tartó Walter Rathenau német külügyminisztert Ernst Werner Techow szélsŒjobboldali aktivista irányításával Erwin Kern és Hermann Fischer lelŒtte az autójában. Techowot 15 év börtönbüntetésre ítélték, majd 1928-ban kegyelmet kapott, s csatlakozott a nácikhoz.

1940. augusztus 20-án Mexikóváros Coyoacán nevı külvárosában Ramón Mercader spanyol kommunista, az NKVD ügynöke jégcsákánnyal halálosan megsebesítette Lev Davidovics Trockijt, a bolsevik mozgalom egykori vezetŒjét. Húsz évet töltött mexikói börtönben. Összeállításunkban az egyetlen, aki sikeres merénylete után más állam legmagasabb kitüntetéseiben részesült: Sztálin Lenin-renddel tüntette ki, szabadulása után, 1961-ben A Szovjetunió HŒse kitüntetést kapta.

1922. augusztus 22-én Liam Deasy vezetésével az ír polgárháború végén az IRA-hoz tartozó ellenségei tızharcban lelŒtték Michael Collins ír forradalmárt.

1942. május 27-én Jan Kubicˇ 1922. december 16-án Varsó-

1914. június 28-án Szarajevó-

a mondragóni fürdŒhelyen Michele Angiolillo Lombardi olasz anarchista lelŒtte Antonio Cánovas del Castillo spanyol miniszterelnököt. Garrotetal végezték ki.

verrel lelŒtte Jean Jaurès szocialista politikust és történészt, mert hazája ellenségének tartotta. A bíróság a merénylŒt felmentette. 1936-ban spanyol anarchisták végezték ki ismeretlenül.

ban a szélsŒjobboldali Eligiusz Niewiadomski lelŒtte Gabriel Narutowicz lengyel köztársasági elnököt. Halálra ítélték és kivégezték.

1923. július 20-án Parral mellett nyitott Dodge autójában ismeretlen ellenfelei lelŒt l ték Pancho Villa mexikói forradalmárt és banditavezért. 1932. május 6-án a párizsi Salomon de Rotschild Hotel könyvvásárán Pável Tyimofejevics Gorgulov orosz emigráns pisztollyal halálra sebezte Paul Doumer francia köztársasági elnököt, mert nem támogatta a fehérorosz emigrációt. Guillotine-nal végezték ki.

és Jozef Gabcˇík a londoni csehszlovák kormány megbízásából Prága Libenˇ nevı külvárosában géppisztollyal tüzet nyitott, majd bombát dobott a megszállt Csehszlovákia náci parancsnokának, Reinhard Heydrichnek a kocsijára. Heydrich halálos sérülést szenvedett, de Kubicˇ is belehalt sérüléseibe, Gabcˇík pedig öngyilkos lett.

1944. július 20-án Claus von Stauffenberg bombát helyezett el Adolf Hitler rastenburgi bunkerjában. Hitler azonban túlélte a merényletet, s Stauffenberget három társával együtt kivégezték. 1948. január 30-án a hindu nacionalista Nathuram Vinayak Godse Új-Delhiben háromszor

Gandhi temetése

tollyal meggyilkolta az ország elnökét, Pak Csong Hit. Felakasztották.

lof P

alm

e

1979. augusztus 27-én IRAbombatámadás végzett Mountbatten lorddal, India utolsó brit alkirályával. A merénylŒ, Thomas McMahon életfogytiglani börtönbüntetést kapott, de 1998-ban szabadlábra helyezték.

O

1991. május 21-én Sriperum-

g r Kin

1962. augusztus 22-én JeanMarie Bastien-Thiry alezredes csoportja Petit-Clamart-nál gépfegyverrel tüzet nyitott Charles de Gaulle francia köztársasági elnök autójára, de senkit sem talált el. BastienThiryt halálra ítélték és agyonlŒtték.

1968. június 5-én a palesztin Sirhan Bishara Sirhan a Los Angeles-i Ambassador Hotelben revolverrel megölte Robert F. Kennedy szenátort. Életfogytiglani büntetését tölti. 1975. március 25-én Fejszál

1963. november 22-én a Dallasba látogató Robert F. Kennedy amerikai elnököt a Dealey Plazán egy Mannlicher-Carcano típusú puskával lelŒtte a zava-

1980. december 8-án New York Cityben Mark David Chapman lelŒtte John Lennont. Húsz évtŒl életfogytig terjedŒ börtönbüntetést kapott. Még börtönben van.

Ma rti n

szaúd-arábiai királyt revolverrel lelŒtte unokaöccse, Fejszál ben Muszaid. A gyilkost Œrültnek nyilvánították.

2003. március 12-én Zvezdan 1981. május 30-án katonatisztek lelŒtték Ziaur Rahmant, Bangladesh elnökét.

1981. október 6-án Kairóban egy katonai díszszemlén Halid Iszlambuli és összeesküvŒ társai gránáttal és pisztolylövésekkel vé-

JFK a ravatalon

1975. augusztus 15-én Dakkában egy puccs során katonatisztek lelŒtték Mudzsibur Rahman sejket, Banglades elnökét.

budurban Thenmozhi Rajaratnam asszony, a Tamil Elám Felszabadító Tigrisei nevı, ceyloni terrorszervezet tagja öngyilkos merénylettel felrobbantotta Radzsiv Gandhi korábbi indiai miniszterelnököt.

1995. november 4-én Yigal Amir szélsŒjobboldali aktivista pisztollyal meggyilkolta Yitzhak Rabin izraeli miniszterelnököt. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

an

the Lu

1959. szeptember 25-én Talduwe Somarama összeesküvŒ buddhista szerzetes colombói otthonában revolverrel halálra sebezte Bandaranaike ceyloni miniszterelnök asszonyt. Felakasztották.

polgárjogi vezetŒt. 99 év börtönbüntetést kapott, börtönben halt meg.

Mark David Chapm

mellbe lŒtte Mohandász Karamcsand Gandhit, mert úgy érezte, túl engedékeny a muszlimokkal. Felakasztották.

a Anv

dat r Sza

Jovanovic´ szerb katona a szerb kormány székházának bejárata elŒtt lelŒtte Zoran Djindjic´ szerb miniszterelnököt. Negyven év börtönbüntetésre ítélték.

2004. május 9-én csecsen mohamedánok Groznijban felrobbantották Ahmad Kadirovot, a Csecsen Köztársaság elnökét.

2007. december 27-én Ravalpindiben lövésekkel és robbantással végeztek Benazir Bhutto korábbi pakisztáni miniszterelnökkel. Az al-Kaida terrorszervezet vállalta a felelŒsséget.

1977. április 7-én Karlsruhé-

1968. április 4-én a tennes-

1979. október 26-án Kim

see-i Memphisben James Earl Ray lelŒtte Martin Luther King

Jae-gyu, a dél-koreai hadsereg fŒparancsnoka Szöulban pisz-

1986. február 28-án egy stockholmi utcán ismeretlen tettes lelŒtte Olof Palme korábbi svéd miniszterelnököt.

to

1978. május 9-én az olasz Vörös Brigádok nevı terrorszervezet Rómában meggyilkolta az elrabolt Aldo Moro korábbi olasz miniszterelnököt.

1984. október 31-én Új-Delhiben Satwant Singh és Beant Singh testŒrök lelŒtték Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. Az egyik merénylŒt agyonlŒtték, a másikat felakasztották.

ir Bhut

ros fejı, gyılölködŒ Lee Harvey Oswald. Elfogása után bosszúból Œt is lelŒtte a felháborodott Jack Ruby.

geztek Anvar Szadat egyiptomi elnökkel. A tızharcot tılélŒ merénylŒket kivégezték.

Benaz

ban a Vörös Hadsereg Frakció terroristái géppisztolyokkal megölték autójában Siegfried Buback nyugatnémet fŒügyészt.


39

Történelemformáló merényletek

Recommend Documents