TÖRTÉNELEM. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

TÖRTÉNELEM. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Római hétköznapok TR8306 3. félév G3 15+0 gyakorlati jegy Vásárhelyi András főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az évfolyam-előadásokon az őskor és ókor főbb folyamataival kapcsolatban megismert tények és összefüggések elmélyítése, a szakirodalom legújabb eredményeinek feldolgozása, részleteinek alapos tanulmányozása (legalapvetőbb tények, helyszínek. 2. A tantárgy tartalma Az őskor története. Az ókori keleti országok – Mezopotámia, Egyiptom, Közel-Kelet, India, Kína. Az ókori Görögország és Róma történetének bemutatása 3. Évközi ellenőrzés módja Egy önálló dolgozat + a félév végén beszámoló. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke T. Herber – Mortos - Moss – Tisza: Történelem I-II. 1994. Kákossy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. 1998. J. Klima: Mezopotámia. 1976. Ókori keleti történeti chaestomátia Hegyi – Kertész – Németh – Sarkadi: Görög történelem. 1996. Németh Gy.: Görög történeti szöveggyűjtemény. 1999. Ferenczy – Maróti – Hahn: Az ókori Róma. 1992. Borhy László: Római történelem. Szöveggyűjtemény. 1998. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Középkori és újkori államelméletek TR8307 3. félév G4 15+0 gyakorlati jegy dr. Aszalós Éva főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók ismerjék meg az adott időszak szellemtörténetének egy kiemelkedő területét, a társadalomról és állam keletkezéséről, funkcióiról, a hatalmi ágak egymáshoz va-

1

TÖRTÉNELEM. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS ló viszonyáról és az államformák jellegéről és a modern újkori liberális jogállam kialakulásáról alkotott elméleteket. 2. A tantárgy tartalma A középkor univerzalisztikus, egyházi és világi politikai elméletei és kapcsolatuk az invesztitúra-háborúkkal, a korporációk kialakulásával és a rendi-dualista monarchiák létrejöttével összefüggő, legisták által kidolgozott államelméletek (Padovai Marsilius, firenzei kancellár – történetírók), a politikatudomány alapjainak kialakulása (N. Machiavelli és I. Guiccardini koncepciói), a természetjogra és a szerződéselméletre alapozott angol és francia újkori államelméletek. 3. Évközi ellenőrzés módja Forrásfeldolgozásra épülő önálló dolgozatok készítése. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, Bp., 1998. 2. John of Salisburg: Policratinus. Atlantis, Bp., 1999. 3. Bónis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Akadémiai Kiadó, 1972. 4. Jean Bodin: Az államról. Gondolat Kiadó, Bp., 1987. 5. Paczolay Péter: Államelmélet I., Korona Kiadó, Bp., 1998. 6. N. Machiavelli művei I–II. kötet, Európa Kiadó, Bp., 1978. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Modernizáció és közvélemény TR8308 3. félév K6 15+0 kollokvium Prof. dr. Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatót alkalmassá tegyük arra, hogy a modernizáció és közvélemény fogalom felhasználásával tájékozódjon a XIX. sz. bonyolult diplomáciai eseményeiben, mégpedig olyan módon, hogy a vélemények bemutatásakor közöljük a társadalmi hovatartozást is. 2. A tantárgy tartalma Témakörök: 1. A közvélemény fogalmának értelmezése és vizsgálata a történeti szakirodalomban 2. A közvélemény és a politikai gondolkodás viszonya, kölcsönös egymásra hatása 3. A szubjektív tényezők szerepe a történelmi folyamatok formálódásában 4. A kutatás forrásai (újságok, publikálásra szánt dokumentumok, levelek, naplók), kritikai elemzésük 5. A II. Sándor korabeli orosz politikai gondolkodás jellemzői 6. A közvélemény-formálás oroszországi műhelyei, hatásuk a cári hatalom gyakorlatára

2


3. 4. 5.

6.

7. A XIX. század utolsó harmadának kiemelkedő nemzetközi eseményei (az osztrákmagyar kiegyezés, a német egység, francia-porosz ellentét, a keleti kérdés stb.) és azok tükröződése az oroszországi közvéleményben 8. A.M. Gorcsakov és a közvélemény Évközi ellenőrzés módja Személyenként szemináriumokon beszámoló, önálló dolgozat illetve zárthelyi dolgozat, esetenként személyes órán kívüli beszámoló alapján gyakorlati jegy A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. American Social Thought. Sources and Interpretations. Red. Mc. Giffert and F.A. Skotheim. Massachusetts, California, London, Ontario, 1972. 2. H Cantrie: Public opinion surveys. London, 1944. 3. R.O. Carlson: Communications and public opinion. London-Praga 1975. 4. J.R. Censer: Publishing in Early Modern Europe. (r. essay). J. Social Hist. 13. (Summer 1980.) 629-638. 5. H.L. Childs: Public opinion (nature, formation, and role), London, 1965. 6. R.M. Christenson: and Mc. Williams: Voice of the people: readings in public opinion and propaganda. London, 1967. 7. W.J. Crotty: Public opinion and politics. New York-London, 1970. 8. L.A. Dexter and D.M. White: People, society and mass communications. News York-London, 1964. 9. M.D. George: English political caricature: a study of opinion and propaganda. Oxford, 1960. 10. Czövek I. : Hatalom és közvélemény II. Sándor korában. Nyíregyháza, 1999. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása


XX. századi egyetemes történelem TR8309 3. félév G3 15+0 gyakorlati jegy dr. Reszler Gábor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az ún. rövid XX. század történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. 2. A tantárgy tartalma A „rövid XX. század” kezdetén az első világháború következményeinek bemutatása. A forradalmi hullám oroszországi és közép-európai következményei. A párizsiwashingtoni békerendszer jellemzői, a békék hatása a nemzetközi kapcsolatokra. A 20as évek átmeneti nyugalma, a német kérdés megoldatlansága. A közép-európai utódállamok bel- és külpolitikája, a kisantant. A szélsőjobboldali politikai mozgalmak jelentkezése, a fasizmus hatalomra kerülése Olaszországban. Az 1929-33-as világgazdasági 3


3. 4. 5.

6.

válság gazdasági, társadalmi és politikai következményei. A nácizmus megerősödése és hatalomra kerülése Németországban. A 30-as évek nemzetközi helyzetének főbb jellemzői. A második világháború előzményei, okai, a második világháború fő szakaszai. Évközi ellenőrzés módja A félév végén kollokvium. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. 20. századi egyetemes történet 1890-1945. I. k. Szerk.: Diószegi István. Korona Kiadó, 1995. (215-526. p.) 2. Polányi Imre: Szöveggyűjtemény az egyetemes történelem forrásaiból 1789 -- 1966 3. Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918 -- 1945 4. Diószegi István: Két világháború árnyékában. A nemzetközi kapcsolatok története 1919--1939 5. Ránki György: A második világháború története 6. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp. 1992. 7. Ormos Mária: Nácizmus -- fasizmus Bp. 1987. 8. Colotti: A fasiszta Németország 9. Berend T. Iván: Válságos évtizedek Bp. 1987. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, térképek.


Vallástörténet TR8311 3. félév G3 15+0 gyakorlati jegy Dr. Havas László egyetemi tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy az egyes kultúrákhoz kapcsolódó vallásokat, kialakulásuk körülményeit, tanításaik lényegét megismertesse a hallgatókkal. Legyenek tisztában a világvallások egymásra gyakorolt hatásaival, az emberiség kulturális fejlődésében játszott szerepével. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: Az ókori keleti államok vallásai. A görögök vallásos világképe. A rómaiak vallása. Az izraeliek egyistenhite. A kereszténység kialakulása, hatása a Római Birodalom utolsó századaiban. Az ókori Kína és India vallásai. A mohamedán vallás létrejöttének körülményei, terjedésének fázisai. 3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Karen Armstrong: Isten története. Budapest, 1996. 2. Tarnay Pál Brunó: Vallástörténet - keresztény szemmel. Bencés Kiadó, 1995. 4

TÖRTÉNELEM. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 3. Mircea Eliade: Az örök viszatérés mítosza avagy A mindenség és a történelem. Európa Kiadó, 1998. 4. Everett Ferguson: A kereszténység bölcsője. Osiris Kiadó, 1999. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Mai magyar társadalom TR8317 4. félév G2 15+0 gyakorlati jegy dr. Vinnai Győző főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a mai magyar társadalom folyamatait és jellemző vonásait bemutassa. Kiemelt cél, hogy az egyén és közösség viszonyát tisztázza, az egyes társadalmi csoportok legfőbb jellemzőiről képet adjon a hallgatóknak. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: A magyar gazdaság és társadalom átalakulása a második világháború után; Napjaink társadalmi rétegződése, mobilitása, negatív társadalmi jelenségek; Alkotmányozás az elmúlt évtizedben; A demokratikus intézményrendszer kiépülése és működése; A civil társadalom jellemzői; Életmód a 21. század elején, Oktatási rendszerünk és kulturális életünk jellemzői 3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Bp., é.n. 118-172. 2. Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek,1996. 15-55. 3. Bayer József – Jávor István – Utasi József: Társadalomismeret. Bp., 2000. 5-167. 4. Kukorelli István:Az alkotmányozás évtizede.Bp.,1995. 12-57. és 71-107. 5. Georg Brunner: Alkotmánybíróság a jogállam szolgálatában. Társ. Szemle, 1996/7. 6. A demokrácia 10 éve Magyarországon. Összeállította: Rozgonyi Ibolya. Nyíregyháza, 2000. 10-23, 130-140, 243-245. 7. Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom. Bp., 1999. 22-79. és 209-233. 8. Magyarország civilnézetben. Összeállította: Kaposvári-Králik–Sebestény. Bp., 1997. 7-26. 9 Valuch Tibor: magyarország társadalma a XX. század második felében. Osiris Kiadó, 2001. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

5



XX. századi magyar történelem TR8310 3. félév K6 15+0 kollokvium dr. Vinnai Győző főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar történelem fontosabb történéseit az első világháború végétől a második világháború végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: az első világháborút követő gazdasági és politikai konszolidáció (forradalmak, földosztás, békeszerződés, politikai konszolidáció, gazdasági stabilizáció); Gazdasági változások, életmód és társadalom a két világháború között; Parlamentarizmus és kormányzati politika; Baloldaliság és jobboldaliság kérdése, a népi-urbánus vita lényege, zsidótörvények és holocaust; A korszak iskola- és kultúrpolitikája; Külpolitika és revíziós törekvések; Magyarország és a második világháború 3. Évközi ellenőrzés módja Beszámoló, az év végén az előző két félév anyagával együtt szigorlat. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2000. 110-268. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. I-II. kötet. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 2000. I. 63-369. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 24-326. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Pölöskei-Gergely-Izsák. Bp., 1997. 93-267. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Bp., 1990. 65-200. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Bp., é.n. 29-103. Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Bp., 1998. 169-356. Romsics Ignác: Betlen István. Bp., 1991. 120-236. Szabó Péter: Don-kanyar. Bp., 1994. 162-310. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 1995. 95-126. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

6



Társadalmi és állampolgári ismeretek TR8314 4. félév K4 15+0 kollokvium dr. Vinnai Győző főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a mai magyar társadalom folyamatait és jellemző vonásait bemutassa. Kiemelt cél, hogy az egyén és közösség viszonyát tisztázza, az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket felvázolja, hiszen jogállamban az emberek életét meghatározzák az állampolgári jogok és kötelességek. A politika meghatározó kerete az emberek életének, ha nincs is állandóan jelen a mindennapokban. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: A magyar gazdaság és társadalom átalakulása a második világháború után; Napjaink társadalmi rétegződése, mobilitása, negatív társadalmi jelenségek; Alkotmányozás az elmúlt évtizedben; A demokratikus intézményrendszer kiépülése és működése; A civil társadalom jellemzői; Életmód a 21. század elején, Oktatási rendszerünk és kulturális életünk jellemzői 3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Bp., é.n. 118-172. 2. Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek,1996. 15-55. 3. Bayer József – Jávor István – Utasi József: Társadalomismeret. Bp., 2000. 5-167. 4. Kukorelli István:Az alkotmányozás évtizede.Bp.,1995. 12-57. és 71-107. 5. Georg Brunner: Alkotmánybíróság a jogállam szolgálatában. Társ. Szemle, 1996/7. 6. A demokrácia 10 éve Magyarországon. Összeállította: Rozgonyi Ibolya. Nyíregyháza, 2000. 10-23, 130-140, 243-245. 7. Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom. Bp., 1999. 22-79. és 8. 209-233. 9. Magyarország civilnézetben. Összeállította: Kaposvári-Králik–Sebestény. Bp., 1997. 7-26. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Totalitarizmus és fasizmus TR8315 4. félév G2 15+0 gyakorlati jegy dr. Reszler Gábor főiskolai tanár

7

TÖRTÉNELEM. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a XX. századi szélsőséges politikai mozgalmak kialakulásának körülményeit, hatalomra jutásuk és berendezkedésük körülményeit valamint következményeit alaposan megismerhessék a hallgatók. A totális állam és a totalitárius hatalomgyakorlás jellemzőiről rendszerezett tudást szerezzenek. 2. A tantárgy tartalma Az első világháború politikai hatása, a polgári állam válsága. A szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikai mozgalmak kialakulása. A bolsevik hatalomátvétel és berendezkedés Szovjet-Oroszországban. A sztálini hatalmi rendszer kiépítése, a hatalomgyakorlás intézményi háttere. A fasizmus kialakulásának történelmi körülményei. A totális fasiszta állam kiépítésének olasz kísérlete. A nácizmus hatalomra jutása és berendezkedése Németországban. A Harmadik Birodalom intézményi kiépítése, működése. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Ormos Mária: Nácizmus - fasizmus. Budapest, 1987. 2. Ormos Mária: Hitler. Budapest, 1993. 3. Ormos Mária: Mussolini. Budapest, 1987. 4. Akik nyomot hagytak a 20. századon. Diktátorok, diktatúrák. Szerk.: Ormos Mária. Budapest, 1997. 5. Béládi-Krausz: Sztálin. Budapest, é. n. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

A történelemtanítás megújulása TR 8318 4. félév K6 15+0 kollokvium dr. Sallai József főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Adjon ismereteket a történelemről, mint az ember és társadalom tantervi programját felölelő iskolai tantárgyról, tanításának múltjáról, céljáról, feladatairól, közvetítse azt az elméleti és gyakorlati felkészültséget, amely alkalmassá tesz e tantárgy tantervi követelményeinek az iskolai elsajátítására. 2. A tantárgy tartalma A történelemtanítás módszertanának (pedagógiájának) fogalma, tárgya, feladatai, helye a tudományok rendszerében. A történelem, mint iskolai tantárgy. A magyarországi történelemtanítás múltja. A történelemtanítás tantervi programja. Didaktikai alapelvek a történelemtanításban. A történelmi megismerés. Sajátos képzési feladatok a történelemtanításban: a történelmi tér- és időérzékelés. A nevelés kérdései a történelemtanításban. Az ismeretek alkalmazása, megszilárdítása, ellenőrzése és értékelése. A metodikai hagyomány és a korszerűség. A történelemtanítás szervezeti és munkaformái, eszközei és módszerei. Az iskolai tankönyvek, tantárgyi segédletek, kézikönyvek. A történelemta-

8


3. 4. 5.

6.

nár tanórán kívüli tevékenysége: felkészülés a tanításra, szakkör, kirándulás, tantárgyi verseny vezetésére stb. Évközi ellenőrzés módja Beszámolók. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Két hét: 15 óra hospitálás + 15 óra tanítás + 1 osztályfőnöki, 1 napközi és 1 szakköri foglalkozás vezetése a VII. vagy a VIII. félévben. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp., 2000. – kötelező tankönyv Katona András – Sallai József: A történelemtanítás elmélete – kötelező tankönyvként jelenik meg 2002-ben a Nemzeti Tankönyvkiadónál A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása A tantárgy tanítása speciális tantermet nem igényel. Szükség van viszont az iskolai tanításban választható tankönyvcsaládokra legalább 10-10 példányban, történelmi falitérképekre, atlaszokra, CD-ROM-okra, video-kazettákra.


Történelemtanítás az Európai Unióban TR 8320 4. félév K3 15+0 kollokvium dr. Sallai József főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Adjon ismereteket a történelemről, mint az ember és társadalom tantervi programját felölelő iskolai tantárgyról, tanításának múltjáról, céljáról, feladatairól, közvetítse azt az elméleti és gyakorlati felkészültséget, amely alkalmassá tesz e tantárgy tantervi követelményeinek az iskolai elsajátítására. 2. A tantárgy tartalma A történelemtanítás módszertanának (pedagógiájának) fogalma, tárgya, feladatai, helye a tudományok rendszerében. A történelem, mint iskolai tantárgy. A magyarországi történelemtanítás múltja. A történelemtanítás tantervi programja. Didaktikai alapelvek a történelemtanításban. A történelmi megismerés. Sajátos képzési feladatok a történelemtanításban: a történelmi tér- és időérzékelés. A nevelés kérdései a történelemtanításban. Az ismeretek alkalmazása, megszilárdítása, ellenőrzése és értékelése. A metodikai hagyomány és a korszerűség. A történelemtanítás szervezeti és munkaformái, eszközei és módszerei. Az iskolai tankönyvek, tantárgyi segédletek, kézikönyvek. A történelemtanár tanórán kívüli tevékenysége: felkészülés a tanításra, szakkör, kirándulás, tantárgyi verseny vezetésére stb. 3. Évközi ellenőrzés módja Beszámolók. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Két hét: 15 óra hospitálás + 15 óra tanítás + 1 osztályfőnöki, 1 napközi és 1 szakköri foglalkozás vezetése a VII. vagy a VIII. félévben. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp., 2000. – kötelező tankönyv 9

TÖRTÉNELEM. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Katona András – Sallai József: A történelemtanítás elmélete – kötelező tankönyvként jelenik meg 2002-ben a Nemzeti Tankönyvkiadónál 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása A tantárgy tanítása speciális tantermet nem igényel. Szükség van viszont az iskolai tanításban választható tankönyvcsaládokra legalább 10-10 példányban, történelmi falitérképekre, atlaszokra, CD-ROM-okra, video-kazettákra.

10

TÖRTÉNELEM. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Recommend Documents