TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV ALÁTÁMASZTÁSÁRA

ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1)

Budapest, 2014. július

Törökbálint Város HÉSZ és SZT

Projektszám: 2-08-556

Törökbálint Város örökségvédelmi hatástanulmányát a településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv alátámasztására Törökbálint Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) 2661342, 2670508, 2677078 Telefax: (+36-1) 2667561, 2665014 E-mail: [email protected]; Home page: www.pestterv.hu

A HATÁSTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Irányító tervező, szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, projekt menedzser, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök településrendezés és építészkamarai névjegyzéki szám: 01-3463 Pekár Zoltán szövegszerkesztés tervezői jogosultság: TT/1É településtervezési vezető tervező Örökségvédelem régészeti része: Oklevélszám: 1230/2001 (ELTE-BTK) Reményi László (Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ.) Örökségvédelem okl. építészmérnök, építészeti része: műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ-5 01-1462 Lőrincze Zsuzsa (Parler Bt.) okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, Muszik Lászlóné (Parler Bt.) műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ-5 01-1599

Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, 2014. július file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

1


TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS ........................................................................................................................................... 3 1. VIZSGÁLAT ......................................................................................................................................... 3 1.1. Történeti leírás, régészeti örökség felmérése, a változással érintett területen ............................ 3 1.2. Természet, táj, tájhasználat -településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet ............................................................................................................................................................. 5 1.3. Településkép és utcaképek .......................................................................................................... 5 1.4. Településszerkezet és területhasználat ........................................................................................ 6 1.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok ............... 7 1.6. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi ............................................................... 7 1.7. Az örökségi értékek elemzése .................................................................................................... 10 1.8. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében ................. 27 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK ......................................................................................................... 27 2.1. Településhálózati és tájhasználati változás ................................................................................ 31 2.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás ............................................... 31 2.3. Infrastrukturális változás ............................................................................................................. 32 2.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása .................................................................... 32 3. HATÁSELEMZÉS .............................................................................................................................. 33 3.1. Történeti településhálózati következmények .............................................................................. 33 3.2. Természeti, táji hatások .............................................................................................................. 33 3.3. A településkép feltárulásának változásai .................................................................................... 33 3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei................................................................................................................. 33 3.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása ........................................................................................ 35 3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében ...................................... 35 3.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei.................................... 35 3.8. Településkarakter változásának hatásai..................................................................................... 35 3.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései ..................... 35 3.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága ................................................................................. 36 3.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei ............................... 36 4. ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................................. 37 5. NYILATKOZAT .................................................................................................................................. 38 6. IRODALOMJEGYZÉK, FORRÁSOK ................................................................................................. 39 7. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉRTÉKFELMÉRŐ ADATLAPOK ................................................................... 41 7.1. Helyi védelem alatt álló középületek (36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet) ......................................... 41 7.2. Helyi védelem alatt álló lakóépületek (36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet) ........................................ 55 7.3. Helyi védelemre javasolt épületek, építmények ......................................................................... 62 7.4. „Figyelemre méltó” épületek ....................................................................................................... 76 8. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG FOTÓDOKUMENTÁCIÓ ................................................................................ 80 8.1. Műemlékek és környezetük ........................................................................................................ 80 8.2. Utcaképek, jellegzetes épületek ................................................................................................. 88 9. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG TÉRKÉPEK A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM TÉRKÉPTÁRÁBÓL ................ 112 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI TERVLAPJA .................................................................. 118 A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVMÓDOSÍTÁSI VÁLTOZÁSOKAT BEMUTATÓ ALAPTÉRKÉP KICSINYÍTETT KIVONATA ................................................................................................................. 120 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP KICSINYÍTETT KIVONATA ................................................ 122

Budapest, 2014. július file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

2


BEVEZETÉS Törökbálint Város önkormányzatával a 2008. negyedik negyedévében kötött tervezési szerződésünk alapján készítettük el a most dokumentált - a 395/2012. (XII. 20.) Korm. Rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmányt. A hatástanulmány elkészítésének célja a párhuzamos tervezésben elkészült Törökbálint Város településszerkezeti terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve szakmai alátámasztása volt. Az alábbiakban ismertetjük a hatástanulmány megállapításait.

1. VIZSGÁLAT 1.1. Történeti leírás, régészeti örökség felmérése, a változással érintett területen RÉGÉSZETI RÉSZ Törökbálint közigazgatási területe régészeti lelőhelyekben gazdag. A település régészeti topográfiai szempontból a jól kutatott területekhez tartozik, a Magyarország Régészeti Topográfiája program kapcsán megtörtént a lelőhelyek szisztematikus inventarizációja (MRT 7.) és a közelmúltban végzett több nagyfelületű ásatás során a lelőhelyek jelentős részén megelőző régészeti feltárás is folyt. Az őskori lelőhelyek közül a Kukorica-dűlő, Dulácska, Égettvölgy határrészekben ismertté vált lelőhelyek emelendők ki. A római császárkorban a térség a korai időszakától kezdve lakott volt. A legjelentősebb római kori emlékek a Tópark területén, illetve a Tükörhegyen kerültek elő. A népvándorláskor időszakából régészetileg elsősorban az avar periódus jól reprezentált. A Schwarze-Morast-Äcker lelőhelyen, a vasútállomás közelében, a Hosszúrétipataktól északra 1950ben két, mellékletekkel gazdagon ellátott kora avar kori temetkezést találtak. Kiemelkedő jelentőségű a Tópark területén előkerült avar településrészlet és a hozzá tartozó két temető: a TetraPack épületének helyén és az M0 kiszélesített nyomvonalán. Az Árpád-kori Torbágy falut 1283-ban említik először, 1526 után a falu elnéptelenedett. A település területén két Árpád-kori templom is ismert: az egyik a mai katolikus templom helyén állt, a körülötte lévé temető kerítőfala még 18. századi térképeken még látszik. A másik templomrom az Égettvölgyben került elő, részben feltárt. A település fontos régészeti emléke az egykori középkori castrum, ami a mai katolikus templom környékén keresendő. A település régészeti értékeit részletesen a lelőhely-kataszter tartalmazza. A kataszter alapvetően az MRT/7 adatai, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közhiteles Lelőhelynyilvántartásának adatszolgáltatásai, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat illetve a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által az utóbbi években végzett feltárások dokumentációira, jelentéseire, illetve különböző nagyberuházások előkészítése során készített örökségvédelmi hatástanulmányok adataira épül. A lelőhelyek térinformatikai feldolgozása során az MRT térképmellékletit digitalizáltuk és a lehető legpontosabban georeferáltuk. A lelőhelyekre vonatkozó térinformatikai adatokat (MRT georeferált poligonjai, KÖH térinformatikai adatszolgáltatás poligonjai, terepbejárási, ásatási dokumentációk adatai) összesítve EOV 1:10 000 topográfiai térképszelvényeire, illetve a II. Katonai Felmérés szelvényeire illesztettük. Ennek során kiderült, hogy a KÖH adatszolgáltatás adatai változó, de sokszor jelentős mértékű eltérést mutatnak az MRT georeferált térképéhez képest. A topográfia alaptérképek és a poligonverziók összevetése során kiderült, hogy a Közhiteles Adatbázis térinformatikai adatai változó, de sokszor jelentős mértékű torzítást mutatnak. Ezért egyrészt javasoljuk, hogy a továbbiakban a közigazgatási eljárásban jelen hatástanulmány térképmellékleteit, illetve mellékelt térinformatikai állományait vegyék figyelembe, illetve természetesen javasoljuk a KÖH térinformatikai adatbázisának felülvizsgálatát, javítását.

file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

3


ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A település a Tétényi fennsík lábánál, a Hosszúréti patak völgyében terül el. A térség már az időszámításunk előtti időkben is lakott volt, erről gazdag régészeti leletanyag tanúskodik. A község területén többek között bronzkori urnatemetőt, római feliratos köveket tártak fel. A középkori település a török hódoltság idején elpusztult, egykori nagyságára, jelentőségére a barokk templom korábbi, gótikus szentélyfala utal. Az elnéptelenedett területet 1693-ban Szécsényi György esztergomi érsek a budai jezsuiták kollégiumának adta. Az ajándékozást l. Lipót 1700-as adománylevele megerősítette. Ebben a helység Torbály, ill. Török Bálintként szerepel. A birtokosok megkapták a környező dombokat, kaszálókat, szőlőket és bor vámmentességben részesültek. Az 1690-es években az elnéptelenedett vidékre albániai és felsőszerbiai rácok érkeztek, akik 1696ban alapítottak községet, és két évi adómentességet kaptak. A letelepedés feltétele a katolizálás volt, így az új lakosság áttért a katolikus hitre. A jezsuita rend felépítette a falu templomát, majd 1701-ben saját kolostorát. Ugyanekkor megkezdte a rendszeres betelepítést. Az új telepesek valószínűleg a Feketeerdő vidékéről hozott németek voltak, akik öt évi adómentességet kaptak. A rácok eleinte a József hegy keleti oldalába vájt lyukakban laktak, - ez lett a későbbi Rác utca. De később módosabb rácok is érkeztek. A németek a „Neue Welt”-nek (Új világ) nevezett Felsővár utcát és alatta a Festung (erődítmény) nevű teret építették be. A 18. sz. közepén plébánia is működött itt. Rövidesen azonban a veszprémi püspök rátette a kezét a falura és megadóztatta azt, és hosszas harcot vívott a jezsuita renddel. Ezalatt a falu lakossága jelentősen megcsappant. A rendet 1773-ban feloszlatták. A települést Mária Terézia 1775-ben a székhelyi Majláth Józsefnek adta. Majláth fejlesztette a birtokot, a kolostort urasági lakká alakította, kétemeletesre magasíttatta, az első emeletre erkélyt építtetett, a belső térben lévő cellákat megszüntetve főúri otthonná tette. A későbbiekben bővíttette a kis templomot, amelyet 1811-ben szenteltek fel. Ezt azonban 1810-ben bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg. Fia, Majláth Nep. János sikertelen üzleti vállalkozására ráment a birtok. Festetics Antal 1843-ban zálogként a birtokot fia, Ágoston számára megvette, aki apja haláláig ott élt, majd ezután Dégre költözött Ottléte alatt a gazdaság és a kastély élete felvirágzott. A falunak iskolát építtetett, harangot adományozott. Az 1860-as évek végén ismét változott a tulajdonos személye. Majláth János egyetlen fia, Kálmán nem tudta visszaváltani elzálogosított örökségét, így a jogot eladta Rochel Titus gráci bankárnak. A település később Meller Rezső birtokába került, ezt követően a birtokos személye gyakran változott. A falu 1871-ben nagyközségi rangot kapott. Az 1720. évi összeírás szerint a 68 háztartásból 38 német, 28 szerb és két magyar volt. Az 1828-as népszámlálás alkalmával a település 1509 lakosának mintegy kétharmada vallotta magát németnek, egynegyede rácnak. 1900 körül a Borovszky Samu által szerkesztett Pest-Pilis- Solt- Kiskun vármegye kötet a következőket írja Törökbálintról: „Nagyközség a budapest–győri vasút mellett, 563 házzal és 3250 lakossal, a kik németek és magyarok és nagyobbára róm. kath. vallásúak.” A rác népesség a 20. században már nem volt jelentős. Az 1944. évi népszámlálás során az 5177 lakosból 2203 német anyanyelvű németnek, 388 német anyanyelvű magyarnak, és 2586 magyar anyanyelvű magyarnak vallotta magát. A falu fejlesztése érdekében nagyon sokat tett Zimándy Ignác, aki 1872-1900 között a falu plébánosa volt. Bővített egyházi épületeket, épített apácakolostort (1907), fejlesztette a katolikus fiúiskolát, amelyben leányosztályok is helyet kaptak, óvodát, olvasókört, ének-zeneiskolát alapított. Mindezek költségeit is nagyrészt saját maga vállalta. 1884-ben vált szét a fiú és a leány iskola; az előbbi maradt egyházi, az utóbbi három osztályosként állami fenntartású lett. A helyi módosabb polgárok is hozzájárultak a fejlesztésekhez. A Budapest-Szőny vasútvonal kiépítése (1884), megálló létesítése is nagyot lendített a község életén. A kellemes környezet, a főváros közelsége, a jó megközelíthetősége is ide csábította a nyaralókat, akik villákat építettek. A vasútállomásról omnibusz és bérkocsi szállította az ide érkezőket a faluba. Fürdő, szálláshelyek, vendéglők, kávézók nyíltak, és 1892 óta gyógyszertár is működött. 1914-ben megindult a villamosvasút (HÉV), közvetlen összeköttetést biztosítva a településközpont és a főváros között. A település kedvelt üdülőhellyé válik, a kastélyban az 1920-as évek végétől tüdőszanatórium működik. A fejlődésnek a II. világháború vet véget. A harcok ugyan elkerülik a települést, de a háború után 1946-47-ben kitelepítik a sváb lakosság nagy részét, 1900 személyt. Helyükre az Alföldről és a határon túlról érkeznek betelepülők. Törökbálint, mint a többi agglomerációs település, ezekben az években kiszolgálja a főváros munka- és vásárlóerőn igényeit. A 80-as években egyre több család költözik az agglomeráció egészséges, jó fekvésű településeibe. A népesség növekszik, új településrészek épülnek be. Vállalkozások is letelepednek, de a lakosság nagy része továbbra is a Fővárosba jár dolgozni. A HÉV összeköttetés megszűnt, a kapcsolatot a gyakori autóbusz járat biztosítja. A település 2007. július 1-én városi címet kapott, lakosainak száma ma több mint 12.000. Az 1782-85 között készült I. katonai térkép Gross Turbal – Török Balint néven jelöli a falut. A mai file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

4


Hosszúréti patak ágain kívül több vízfolyás fut be a faluba, szeli át a környéket. A mai utcahálózat kezdetei jól azonosíthatók a térképen. Szabályosan, kétoldalt beépített a Munkácsy u. a Dózsa Gy. u.tól kb. a Bartók B. u.-ig, a József A. u. és a Felsővár u. belső szakasza. Egyoldali beépítésű a Dózsa Gy. u. a Kálvária dombja mellett, és látható a Templom utca mentén kialakult, a dombra felkúszó halmazos beépítés. A Dózsa Gy. u. északi végén nagyobb épület látszik. A térkép a temető helyén keresztet ábrázol, és jelöli a falutól északra fekvő szőlőskerteket. Az 1859-es II. katonai térképen a falu Gross Turbal – Török Bálint néven szerepel. Ezen tovább nyúlik a Felsővár u. beépítése, épületek sorakoznak a Dózsa Gy. u. belső ívében, a Kálváriadomb alján, beépült a Szt. István u. törésénél a Baross u. temető felőli oldala, és a Bartók B. u. patakra néző fele. Ez utóbbitól kicsit északra és mögötte a háromszög alakú tömbben, valamint a patak másik oldalán nagyobb együttes látható. A templomdombra felkúszó házak között már van utca, a templomtól északra elszórtan néhány ház és a kastély található. A Kápolna és a Mátyás utcák vonala is kialakult, valamint az Akácos utca is, egyoldali beépítéssel. A térkép jelöli az 1766-ban megnyitott temetőt, feltünteti a környék dombjainak (Anna Berg, Josef Berg), mezőinek (Grosse Haide, Kleine Haide), erdőnek (Kammer Wald) a nevét, a Törökugratót (Türkensprung) és egy tanyát (Schussterhof). Az 1872-84 közötti III. katonai térképen a község neve Török Bálint (Gross Turwal). A beépítés nem bővült jelentősen: kissé tovább épült a Dózsa Gy. u., benépesül az Akácos u., állnak házak a Kápolna u. ívében és ott a Mária kápolna (Maria Hilf). Megjelöli a kastély helyét (Schl.), és a kőfejtőt, ahonnan a házak, kerítések, támfalak építőanyaga származik. Megnevezi a környező hegyeket, szőlőket, mezőket, azokon a vadászházakat, kocsmákat. Feltünteti a község mellett menő vasutat az állomással, valamint a vasúti őrházakat is. Az 1923-as térképen látható a további beépítés: a Bajcsy Zs. u., a Kápolna u., a patak túloldalán a villák, a Rákóczi, az Ady, a Deák, a Petőfi utcák mentén még ritkásan álló házak. Megépült a HÉV vonala az állomás épülettel. A tükörhegyi szőlők parcellái mutatják már a későbbi utcák helyét. A falutól kisé délkeletre kőbánya működik, a Hosszú rétek és a vasútvonal között keserűvíz forrás található. Több major látható, pl. a Törökbálinti major, dél felé az Ilka major, mellette az erdőőr háza. A 20. század folyamán a település tovább növekedett, az 1959-es térkép különösen a Petőfi u. és a vasút közötti szakaszon jelöl új beépítést. Elszórtan épültek házak a Tükörhegy oldalában is, de ez a terület inkább szőlő maradt. A HÉV vonalat az 1959-es térkép még ábrázolja.

1.2. Természet, táj, tájhasználat -településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A település nagyon kedvező fekvésű. A történeti része, az „Ófalu”, a Józsefhegy és az Annahegy közötti völgyben folyó patak két oldalán, egyutcás faluként jött létre. A domborzati viszonyok nem tették lehetővé azt, hogy a település a főutcával párhuzamosan oldalirányba bővüljön, ezért az Ófalu máig is megőrizte a természettel való közvetlen kapcsolatát. A falu növekedése a völgynek a Tégladűlő felé tölcsérszerűen kitáguló sík területe felé indult el. Ezen a sík területen - amely a Hosszúréti patak két oldalán található igen lapos völgy - bővült tovább. A patak két oldalát az M7-es útig beépítetlen széles zöld terület szegélyezi. Ezt a völgyet északkelet felől még ötven évvel ezelőtt is zöld szőlődomb határolta. A szőlődombot, amelyet Tükörhegynek is neveznek, mára parcellázták, és beépítették. A mai város kétharmad részének már nincs közvetlen kapcsolata a környező természeti tájjal, de az egész település megtartotta a sok zöld területtel borított kertvárosi jellegét. Az átmenő forgalom elkerüli, levegőjét ipari létesítmények sem zajjal, sem szennyezéssel nem terhelik.

1.3. Településkép és utcaképek ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A település képe egységes, falusias, illetve kertvárosias jellegű. Az utcák fásítottak, rendezettek, vonalvezetésük még az utóbbi ötven év új beépítéseinél is a terepviszonyokhoz igazodik. A 20. század első felében beépült történelmi településközpontban az eltérő területhasználattól, a beépítés idejétől függően az alábbi területeken jelenik meg sajátos településkép, településkarakter: - az Ófalu lakóterületein, - az Ófalu településközpontjában a középületek és lakóépületek együttesében, file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

5


-

az Ófalu melletti présházak, pincesorok területén, a Ganse Waide területén, a lakóházak és gazdasági épületek együttesén, a Villatelep századfordulón beépített területén, az Újtelep területén, az 1930 körül épült szabadonálló polgárias családi házak, villák együttesén.

Az Ófalu területe, a legkorábban beépült Felsővár utca, valamint a Munkácsy Mihály utca, Dózsa György u. Patak utca, Szent István utca, Baross utca és a Bartók Béla utca által közrezárt terület őrizte meg legegységesebben a hagyományos településképet. A fésűs beépítésű oldalhatáron álló épületek között sok telken zártsorú beépítés alakult ki, középen kocsiáthajtóval, a sváb falvak jellegzetes elrendezéseként. A Templom utcán és az Alsóerdősor utca alsó szakaszán halmazos beépítés található, a domborzati viszonyok által is befolyásolt változatos utcaképpel. A Jázmin utca, Akácos utca és a Pince tér az egykori borpincék területe, a szabálytalan közterületek a présházak és támfalak között alakultak ki. A hagyományos településkép már csak nyomokban lelhető fel, több lakóépületet is emeltek ezen a területen. 2

A villasoron még megtalálhatók a századelőn épült villák, nagy, 2000-3000 m -es telkekkel, de megindult a mély telkek megosztásának folyamata, így ezen a területen a beépítés vegyes képet mutat. A fásított utcák (Kossuth Lajos utca, Árpád utca), terméskő kerítések még őrzik a közel 100 éves településkép hangulatát. Az Újtelep 1930 körül beépített részén, a Bajcsy Zsilinszky utca, Kazinczy utca, Rákóczi Ferenc utca, Ady Endre utca által közrezárt területen az utcakép változatos, a fésűs beépítés mellett sok szabadonálló családi ház is épült. Az új vagy felújított épületek száma is magasabb, mint az Ófaluban. A felújítások nem minden esetben őrizték meg az eredeti tömeget, részleteket, így egységes utcaképről már nem lehet beszélni.

1.4. Településszerkezet és területhasználat ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Az Ófalu településszerkezete a természeti adottságoknak megfelelően alakult, az utcahálózat a domborzati viszonyokhoz igazodik, csak néhány helyen és rövid szakaszon kapaszkodik fel a domboldalra. Az újabb részek már telepítettek. A lakóterületeken a korábbi eltérő területhasználat, vagy megszűnt funkció az alábbi helyeken képez konfliktushelyzetet: - a Jázmin utca, Akácos utca mentén a volt pincesoron - a Munkácsy Mihály utca keleti oldalán, az OMÜV létesítményei környezetében - a Munkácsy Mihály utcai buszvégállomás környezetében - a volt HÉV végállomás környezetében

a HÉV végállomás mai képe


6


1.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Az Ófaluban a telkek általában keskenyek. Ez a régi településrészen a falusias, fésűs beépítés öröksége, ahol a házak zömmel az utcavonalon álltak. Az újabb kertvárosias beépítések zömmel oldalhatáron álló előkertesek. A telkek mezőgazdaságra utaló felhasználásának ma már nyomai is alig vannak. A településen az alábbi jellegzetes épülettípusok találhatók: - Oldalhatáron álló, utcavonalra épült fésűs beépítésű lakóházak, széles eresszel, vagy tornáccal. - Oldalhatárra és utcavonalra épült L alaprajzú lakóépületek, tornáccal. - Utcavonalra épült zártsorú lakóépületek, középen kocsibehajtóval. - Oldalhatáron vagy szabadonálló családi házak. - Szabadonálló villák, nyaralók.

Baross utca

Villatelep, Árpád utca 29-23, háttérben a Walla-kilátó.

Jellegzetes utcaképi elemet képeznek a helyben kitermelt mészkőből rakott tömör kerítések, a változatos, igényes kovácsolt kerítésrácsok, kapuk, a kő támfalak, és a kővel kirakott vízelvezető árkok.

1.6. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi RÉGÉSZETI RÉSZ A település területén ismert valamennyi régészeti lelőhely törvényi védelem alatt áll. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről).


7


A régészeti lelőhelyek és elhelyezkedésük a topográfiai térképen


8


A régészeti lelőhelyek és elhelyezkedésük a II. katonai felmérés térképén


9


ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Műemlékek: Walla-kilátó, 20. sz. eleje. Tervezte Alpár Ignác. - Lakóépület. hrsz: 2189/3,4 Mtsz: 9614 M II Árpád u. 23. hrsz: 2190 Lakóház, volt Walla József-villa. Eklektikus Mtsz:9606 M III R.k. Mária-kápolna, barokk, 1717, bõvítve klasszicista stílusban, 1845-ben. Kápolna utca (volt Budaörsi út) hrsz: 2217 Mtsz:7392 M III Walla-sírbolt, 1915. Tervezte Dümmerling Ödön; színes üvegablakok, Róth Miksa. Régi temetõ, Temető köz (volt Karinthy F. u.) hrsz: 1151/1, 1151/2, 1151/3. Mtsz: 9615 M III jezsuita kolostor, majd Mailáth-kastély, ma TBC-szanatórium, barokk, 1701. Bõvítve 1776-ban, kertjében díszkút, barokk, 18. sz. Munkácsy Mihály u. 68-70. hrsz: 22 Mtsz: 7394 M II R.k. templom, szentélye gótikus, 15. sz., hajója barokk, 1763; tornya klasszicista, 1845. Berendezés: szószék Pelsõczy F. u. hrsz: 28 Mtsz: 7393 M III Műemléki környezetek: A 2012. december 31. előtt védetté nyilvánított műemlékek esetében, ha a védetté nyilvánítási rendelet másképpen nem rendelkezik, a 2001. évi LXIV. tv. 40. és §-a alapján műemléki környezetnek minősülnek a védetté nyilvánított műemlékkel közvetlen határos ingatlanok, a közterületrészek és az azokkal közvetlenül határos ingatlanok. A műemléki környezeteket a dokumentáció végén található örökségvédelmi tervlapon jelöltük. Helyi védettségű épületek, épületegyüttesek, szobrok, emlékművek: Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2008 (X.14.) rendelete szabályozza az épített környezet helyi védelmét, a rendelet mellékletében felsorolja a védelem alatt álló épületeket, építményeket, ingatlanokat, együtteseket.

1.7. Az örökségi értékek elemzése RÉGÉSZETI RÉSZ Régészeti lelőhelyek Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás:

MRT 36/1, KÖH 11911 Törökbálint Fekete-dűlő Fekete-dűlő A falu ÉNy-i szélén, a Hosszúréti-patak tóvá duzzasztott É-i partján.

A lelőhely térbeli pozíciója (EOV)

638865, 234476


10


Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások:

Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok:

Adattári lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. munkálatai (DinnyésHellebrandt-Tettamanti-Topál), 1971-72. Ásatás, Cs. Balogh Éva, 1995-97 Ásatás, Maróti Éva, 2001, 2003. Régészeti felügyelet, Maróti Éva, 2004. telep, sír, erődítés Őskor (halomsíros kultúra, kora vaskor), római kor, Népvándorláskor (avar) Középkor (honfoglalás kor, Árpádkor)

A lelőhely állapota: Szöveges leírás:

Részben feltárt

Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás:

MRT 36/2, KÖH 11912 Törökbálint Tükörhegy A település belterületének K-i szélén, részben beépített területen található.

A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje:

640594, 232494 Adattári Lelőhely-felderítés 2009. július

Korábbi kutatások:

Terepbejárás, MRT. munkálatai Helyszíni szemle, Kőszegi Frigyes, 1957. Helyszíni szemle, Mesterházy Károly, 1975.

Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás:

Telep, Sír, Feliratos kő Római kor Bolygatott, részben beépített -


MRT 36/3, KÖH 11913 Törökbálint Spitz -Äcker A település külterületének K-i felében, az Égett-völgy Ny-i oldalán.

A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek:

641578, 232285 Adattári Lelőhely-felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. munkálatai Felszíni telepnyom Középső neolitikum (DVK) Bolygatott KÖH 11923, 11931, 58239, 58242


11


Szöveges leírás:

A Spitz-Acker és az Égett-völgy területén azonosított lelőhelyek nagy valószínűséggel egy lelőhelyet alkotnak. Az állapotfelméréshez kapcsolódó helyszíni szemlénk során jóval kisebb területről gyűjtöttünk töredékeket a poros, frissen szántott felszínen (a lh. Ny-i felében, egy a környezetéből kiemelkedő magaslat K-i lejtőjén), mint ahogy az az MRT-ből kiderül. A lh. K-i felét járhatatlan bozót fedi.


MRT 36/4, KÖH 11914 Törökbálint

A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás:

640423, 232781 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. munkálatai Felszíni telepnyom Árpád-kor Bolygatott, részben beépített

Lelőhely azonosító(k):

MRT 36/5, KÖH 11915

Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás:

Törökbálint


641188, 233017 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. munkálatai Felszíni telepnyom Árpád-kor Bolygatott


MRT 36/6, KÖH 11916 Törökbálint Kukorica-dűlő Kukorica-dűlő A Hosszúréti-patak tóvá duzzasztott D-i partján, a dűlő belterület felöli végénél.

A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje:

638629, 234124 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július


Világos A település beterületének K-i szélében, részben beépített területen, a Hosszúréti-patak K-i oldalán.

Világos A Hosszúréti-patak völgyét D-DNy-on határoló dombvonulat ÉK-i lejtőjén.

12


Korábbi kutatások:

Terepbejárás, MRT. munkálatai Szakfelügyelet, Miklósity Szőke Mihály, 2008


Felszíni telepnyom, kemence Bronzkor, kora-vaskor (kelta), népvándorláskor (avar, germán), középkor

A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás:

Bolygatott

Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk):

MRT 36/7, KÖH 11917 Törökbálint Dulácska Dulácska

Földrajzi leírás:

Az M0-ás autóút nyomvonalán, a Cora áruháznál lévő lehajtók területén.

Miklósity Szőke Mihály és Krivecky Béla a lelőhelykomplexum számos pontján lokalizált régészeti objektumokat. A Törökbálinti-tóba folyó vízfolyás Ny-i partján egy kelta kemence, egy római épület nyoma, valamint avar, germán, és bronzkori telepnyomok kerültek elő. A Kukoricadűlő és a Tizenhetes-dűlő határán létesített betonsíló építésekor, valamint a KÖH 57703 és 10001 lh-ek közt húzott kutatóárokban középkori telepnyomok kerültek elő. Mindez arra utal, hogy a dűlő (és a szomszédos Tizenhetesdűlő egy része is) egésze érintett régészetileg és az előkerült leletes foltok vélhetően egy óriási lh különböző elemeit takarják.

A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások:

638161, 233353 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Endrődi Anna, 1991-92 Terepbejárás, Bencze Zoltán, 2001 Ásatás, Bencze Zoltán, 2003 Ásatás, Horváth László András, 2005 Ásatás, Rajna András, 2008


Telep Középső-neolitikum, rézkor Részben feltárt


MRT 36/8, KÖH 11918 Törökbálint Dulácska Dulácska Törökbálint belterületének Ny-i szélében, az M7-es autópálya mindkét oldalán.

A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege:

638891, 232640 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom


Nagy kiterjedésű, intenzív, részben feltárt lelőhely.

13


Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás:

Középkor Feltárt


MRT 36/9, KÖH 11919 Törökbálint Dulácska Dulácska A Törökbálinti-patak É-i partján, az M0-ás autóút Cora áruháznál lévő lehajtójától Ny-ra.


637387, 233366 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Bronzkor Bolygatott, részben elpusztult, részben elfedett


MRT 36/10, KÖH 11920 Törökbálint Stock-dűlő Stock-dűlő Törökbálint határának DNy-i szélében, a biatorbágyi határ közelében, a Törökbálinti-patakba torkolló kis erecske Ny-i partján.


637387, 233366 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Késő-bronzkor (urnamezős kultúra) Bolygatott


MRT 36/11, KÖH 11921 Törökbálint Sóskút-dűlő Sóskút-dűlő Törökbálint határának DNy-i szélében, a Kerek-hegytől K-re, az M0-ás Ny-i oldalán folyó erecske és a Törökbálinti-patak szögletében.

A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege:

638191, 232394 Adattári


Az M0-ás autóút építésekor szinte teljes egészében feltárták.

A lelőhely D-i felén, közvetlenül a Törökbálinti-patak É-i partján lakóházat építettek, amely nagy valószínűséggel elpusztította a lelőhely vízfolyás felöli részét.

A vízfolyás mindkét partján megfigyelhető településrészletek vsz. összetartoznak.

14


Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások:

Lelőhely -felderítés 2009. július Helyszíni szemle, Pető Mária, 1969 Terepbejárás, MRT. Munkálatai


Felszíni telepnyom Késő-bronzkor (urnamezős kultúra) Bolygatott, elfedett(bozótos)


MRT 36/12, KÖH 11922 Törökbálint Sóskút-dűlő Sóskút-dűlő

Földrajzi leírás:

A Róka-hegy K-i lábánál, az M0 és M7 csomópontjában, az itt folyó patakocska mindkét oldalán.


638221, 231893 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Árpád-kor Bolygatott

Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások:

MRT 36/13, KÖH 11923, 58239, 58242 Törökbálint Égett-völgy Égett-völgy A községtől K-re, a Hosszúréti-patak völgyébe D felől torkolló völgy Ny-i oldalán, a budaörsi vasútállomásra vezető úttól DNy-ra, az Égett-völgyi út és Raktárvárosi út szögletében. 641689, 232773 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Rajna András, 2007


Telep, templom Középső-neolitikum (DVK), bronzkor, avar, Árpádkor


Bolygatott, részben feltárt


MRT 36/14, KÖH 11924 Törökbálint Pistály Pistái


Nagy kiterjedésű lelőhely, amelynek része egy Árpád-kori templomrom.

15


Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk):


A községtől K-re, a Hosszúréti-patak D-i partján levő domboldalon, a patakba D felől torkolló, vízmosásos völgyű patakocska Ny-i partján fekvő gyümölcsöskertekben. 642793, 232652 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Avar Bolygatott

MRT 36/15, KÖH 11925 Törökbálint Pistály Pistái A községtől K-re, a Hosszúréti-patak D-i partján levő domboldalon, a patakba D felől torkolló, vízmosásos völgyű patakocska Ny-i partján, a szennyvíztisztítótól DK-re. 642545, 232751 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Újkőkor, kelta, római kor, Árpád-kor Bolygatott

MRT 36/16, KÖH 11926 Törökbálint Hidas Hidas A községtől É-i határában, a Hosszúréti-patak É-i partján, elhanyagolt gyümölcsösben. 642112, 233550 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Késő-bronzkor (urnamezős kultúra) Bolygatott

MRT 36/17, KÖH 11927 Törökbálint Híd-dűlő Hosszú-rétek

16


Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás:

A községtől É-i határában, a Törökbálint-Hosszúréti árok É-i partján egy kisebb vízfolyástól D-re. 640949, 233878 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Római kor Bolygatott




640175, 232275 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Helyszíni szemle, Tóth Endre, 1970 Terepbejárás, MRT. Munkálatai


Felszíni telepnyom Középső bronzkor (vatyai kultúra) Bolygatott, részben elfedett


MRT 36/19, KÖH 11929 Törökbálint Kukorica-dűlő Kukorica-dűlő Az M0 és az M1 szögletében lévő Kukorica-dűlő területen, a biatorbágyi határ közvetlen közelében, a Hosszúréti-patak 2 ágának öblében, részben átnyúlva Biatorbágy határába.


637906, 234712 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Endrődi Anna, 1991-92 Ásatás, Bencze Zoltán, 2003 Ásatás, Miklósity Szőke Mihály, 2007


Felszíni telepnyom, telep, kemence (avar) Középső-neolitikum (DVK), késő-vaskor (kelta),római kor, népvándorlás kor (avar), Árpád-kor

A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek:

Bolygatott, részben feltárt KÖH 57703, 10001, 11916


Nyár utca -Bartók Béla utca A községtől belterületén a Nyár u. és a Bartók B. u. találkozásánál, Karlovitz György telkének É-i részén.

17


Szöveges leírás:

A KÖH 57703 lh. területén folyó ásatásokkal részben egy időben, Biatorbágy és Törökbálint határán, kerítésépítés közben régészeti objektumokat bolygattak meg. Nyilvánvaló, hogy a 2 lh., valamint a Kukorica-dűlő DK-i szélében lévő KÖH 11916 lh. egy egységet alkot.


MRT 36/20, KÖH 11930 Törökbálint Pistály Pistáli-szántók A Raktárvárosi út K-i oldalán, a Hosszúréti-patak D-i oldalán, a pistályi szőlők és víkendházak szögletében megbúvó szántó területén.


642088, 232857 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Késő-rézkor (bádeni kultúra), Árpád-kor Bolygatott

Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás:

MRT 36/21, KÖH 11931 Törökbálint Égett-völgy Spitz -Äcker Az Égett-völgy Ny-i oldalán. 641759, 232507 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Őskor, népvándorláskor Bolygatott KÖH 11913, 11923 Az állapotfelmérés során a lh-et rét és botót fedte.


MRT 36/22, KÖH 11932 Törökbálint Fekete-dűlő Fekete-dűlő A község É-i határánál (talán már Budaörs területén), az M1 autópályától É-ra.


639420, 234509 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai


Az állapotfelmérés során a lh-et árpa fedte.

18



Sír, (halomsír) Kora-vaskor (Hallstatt kultúra) Elpusztult


MRT 36/23, KÖH 11933 Törökbálint Kerek-hegy, Sóskút-dűlő Kerek-hegy A községtől kb. 1 km-re Ny-ra, a Róka-hegy É-i nyúlványán.


637910, 232453 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Sír Kora-vaskor (Hallstatt kultúra) vagy római kor Elfedett




639672, 234055 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Ásatás, Mérey-Kádár Ervin, 1950 Helyszíni szemle, Kovács Tibor, 1973 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Maróti Éva, 2003 Szakfelügyelet, Maróti Éva, 2004


Temető Középső bronzkor (vatyai kultúra), késő-bronzkor (urnamezős kultúra), népvándorláskor (avar)


Részben feltárt




1978-ban az autópálya építésekor a halmot elhordták.

Vásárhelyi Géza a 19. sz. végén még megfigyelte azokat a mélyedéseket, melyek földjéből a halom épült. A közel kör alakú halom átmérője kb. 80 m, magassága kb. 13 m.

Schwarze -Morast -Äcker A törökbálinti vasútállomás környékén, a Hosszúréti-pataktól É-ra eső domboldal D-i lejtőjén.

Belterület A vasútállomástól K-re, a vasútvonal és az M7 szögletében, a vasúti hídtól kb. 30 m-re DK-re. 19



639924, 233925 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Helyszíni szemle, Kolba Judit, 1966 Terepbejárás, MRT. Munkálatai


Felszíni telepnyom Középső-neolitikum, középső bronzkor (vatyai kultúra), késő-vaskor (kelta) Elfedett, részben elpusztult

A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás:

A vasút építése közben őskori töredékek kerültek elő 1966ban és 1969-ben. MRT 36/27, KÖH 11937 Törökbálint Belterület 639783, 233027 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Helyszíni szemle, Korek József, 1958 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Bronzkor, Árpád-kor Bolygatott, elfedett Korek J. 1958-ban a Hosszúréti-patak mellékágának Ny-i ártere feletti kis dombháton, egy akkor nyíló utcában talált őskori és középkori töredékeket.


MRT 36/28, KÖH 11938 Törökbálint Pistály Pistáli-dűlő A település K-i határában, Takács Béla víkendházánál. 643433, 232439 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Helyszíni szemle, Soproni Sándor, 1967 Ásatás, Kovács Tibor, 1967 Terepbejárás, MRT. Munkálatai


Sír, felszíni telepnyom Őskor, Árpád-kor Bolygatott, elfedett, részben feltárt

Lelőhely azonosító(k):

MRT 36/29, KÖH 11939


1967-ben Takács Béla víkendháza építésekor a ház DK-i sarkánál emberi csontváz került elő. A lh. lokalizációja bizonytalan.

20


Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások:

Törökbálint


Sír Ismeretlen Bolygatott




Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

Sziklai Sándor u. 22. 639245, 233736 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Helyszíni szemle, Kolba Judit, 1964 Terepbejárás, MRT. Munkálatai

A Hosszúréti-patak D-i partja melletti ártérből kiemelkedő dombtetőn, Juhos Lajos kertjében kútásás közben melléklet nélküli emberi koponya került elő.

Újtelep 639635, 233009 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Tettamanti Sarolta, 1973 Sír, telep Ismeretlen Bolygatott A Katona J. u. 16. sz. telken (Benő József tulajdona) pinceásás közben telepnyomokat találtak, 1973-ban Tettamanti S. egy bolygatott, melléklet nélküli csontvázas sírt tárt fel. KÖH 33360 Törökbálint Állami Gazdaság A Törökbálinti-patak É-i oldalán, az M0 és az M7 szögletében lévő Állami Gazdaságtól közvetlenül Ny-ra. 638359, 232857 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, Bencze Zoltán, 2001 Ásatás, Bencze Zoltán, 2003 Telep

21


Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás:

A lelőhelyen végzett próbafeltárás negatív eredménnyel zárult, ezért a lelőhelyet javasoljuk törölni!

Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás:

KÖH 33361 Törökbálint


MRT 5/13, KÖH 10093 Budaörs Kamaraerdő Kamaraerdő Törökbálint és Budaörs határán, a Kamaraerdő területén


643581, 232635 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Helyszíni szemle, Virágos Gábor, 2004 Felszíni telepnyom, épület Árpád-kor, késő-középkor Bolygatott

Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás:

Anna-hegy 640165, 230859 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, Bencze Zoltán, 2001 Felszíni telepnyom, út Középkor (?) Bolygatott Mind kora, mind régészeti jelenség volta bizonytalan, javasoljuk törölni!

Budaörs 1766-ban készült térképén, Budaörs és Csík határán egy négyzet alakú, Rudera Castelli felirattal jelzett épületmaradványt ábrázolnak, amely nagy valószínűséggel MRT 34/5, KÖH 10001 azonosítható a 16. sz. elején említett horhi nemesi kúriával. Biatorbágy Tyúk-berek Törökbálint és nyomvonalán.

Biatorbágy határán,

az

M0


637626, 234548 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, V. Vadász Éva, 1991 Ásatás, Endrődi Anna, 1992 Terepbejárás, Bencze Zoltán, 2001 Ásatás, Bencze Zoltán, 2003

Az azonosított korszakok jellege:

Telep


22


Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás:

Középső-neolitikum (zselizi kultúra), Árpád-kor Bolygatott, részben feltárt KÖH 57703, 11929, 11916 Miklósity Szőke Mihály és Krivecky Béla a közelben folyó KÖH 57703 lh ásatásával egyidejűleg a Kukorica-dűlő és a Tizenhetes-dűlő számos pontján lokalizált régészeti objektumokat. A KÖH 57703 és 10001 lh-ek közt húzott kutatóárokban középkori telepnyomok kerültek elő. Mindez arra utal, hogy a dűlő (és a szomszédos Tizenhetes-dűlő egy része is) egésze érintett régészetileg és az előkerült leletes foltok vélhetően egy óriási lh különböző elemeit takarják.


MRT 34/8, KÖH 10004 Biatorbágy


636617, 233960 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai épület Római kor Bolygatott

Hosszú-rét Egykor Biatorbágy, ma már Törökbálint határában, a Törökbálinti-árok ÉK-i partján.

Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás:

MRT 1/1, KÖH 9962 Biatorbágy


636494, 233734 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Római kor Bolygatott

Hosszú-rét Egykor Biatorbágy, ma már Törökbálint határában, a Törökbálinti-árok D-i partján.

Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás:


MRT 1/2, KÖH 9963 Biatorbágy Hosszú-rét Egykor Biatorbágy, ma már Törökbálint határában, a Törökbálinti-árok D-i partján. 23



636679, 233371 Adattári Lelőhely -felderítés 2009. július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Római kor, Árpád-kor Bolygatott

Szöveges leírás: ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Műemlékek, műemléki környezetek A Walla-kilátó Kastély u. 30. sz. alatti 2189/3 hrsz-ú ingatlanon álló épületegyüttesét igényesen felújították, láthatóan a műemléki elvárásoknak megfelelő módon tartják karban. A műemléki védelem alatt áll a Kastély u. 32. sz. alatti 2189/4 hrsz-ú ingatlan is, mely a kilátó eredeti telkéből került leválasztásra, és az eredeti kerítés még ezen a szakaszon is megvan. A Kastély u. 32. sz. ingatlanra a 2000-es évek közepén új lakóépület épült, amely léptékében meghaladja az egykori villatelep beépítésének ritmusát, a település központja felől takarja a műemlék látványát. Az új beépítés miatt a villa és kilátó egykori kapcsolata sem érvényesül. A Kastély u. 28. sz. alatti ingatlanon az elmúlt években épült lakóház is zavarja a műemlék látványát. A műemlék látványvédelme érdekében a légvezeték és villanyoszlop helyett kívánatos lenne földkábelt alkalmazni a műemlék környezetében. Walla-villa. A villát eredeti rendeltetésének megfelelően lakóépületként használják, a homlokzatok az eredeti állapotnak megfelelő, karbantartott állapotban vannak. A villa kertje gondozott. Az ingatlan egykori telkét megosztották, az Árpád u. 21-23-25. sz. előtti egységes kerítés jelzi a telek eredeti kiterjedését A műemlék r.k. templomot felújították, környezete az elmúlt években megújult, új térburkolat készült, megfelelő lejtéssel a csapadékvíz elvezetésére. Az egykori iskola és a templom közötti területet parkosították. A templomot a szanatórium kertjétől ipari jellegű vb kerítés választja el, amely nincs összhangban a rendezett környezettel. A r.k. templom védett ingatlanán, tehát műemléki védelem alatt áll az 1711-ben emelt Xavéri Szent Ferenc kápolna, bár a műemlékjegyzék önállóan nem nevesíti. A kápolnát 1993-ban felújították, de a környezetét nem rendezték, a csapadékvíz elvezetéséről nem gondoskodtak megfelelően, így a felszívódó talajnedvesség károsítja a falazatot. A kápolna mellett vezet el az a sétaút, amely a templom és a Templom utca közötti összeköttetést biztosítja. A sétaút kiépítése, kertészeti karbantartása, kilátópontok kialakítása felértékelheti a környék ingatlanjait, kedvező hatással lehet a terület értékmegőrző fejlődésére. A kápolna környezetében a feltöltődött terep rendezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell. A Kápolna út és Kastély utca sarkán álló „Mária-segíts” kápolna külső felújítása 2011-2012-ben elkészült. A kápolna új cserépfedést kapott, a kis homlokzati tornyot újjáépítették, horganylemez fedéssel. A homlokzatokon a vakolt felületeket és tagozatokat megújították, a kőfelületeket restaurálták. Jelenleg a bejárati kapu felújítása készül. A környezet rendezésével együtt a felszín alatti vízelvezetésről is gondoskodtak. A sírkertben álló Walla-sírbolt 1151 hrsz-ú ingatlanát 1993-ban megosztották, a sírbolt a 1151/3 hrszú ingatlanon áll, míg a nyilvántartásban a 1151/1 és 1151/2 hrsz-ok is szerepelnek. A 1151/1 hrsz-ú ingatlanon új református templomot emeltek, míg a 1151/2 hrsz-ú ingatlan a sírkert területe. A műemléki védettség a szomszédos ingatlanokra – azok rendeltetése miatt – korlátozást nem jelent, így a védelem fenntartását javasoljuk. A kripta szakszerű műemléki helyreállítása 2012-ben megtörtént, a Nemzeti Panteon Alapítvány támogatásával. A környezetet rendezték, díszvilágítással és térfigyelő kamerával látták el, így remélhetőleg a rongáló szándékot sikerül távol tartani a felújított műemléktől. A TBC Szanatórium, volt jezsuita kolostor, majd Mailáth-kastély épületegyüttesének jó karban file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

24


tartásáról az intézmény fenntartója gondoskodik. Az épületek homlokzatait felújították, a parkot gondozzák. Ismereteink szerint 2014-ben az üvegház helyreállítását tervezik. Műemléki környezetek: a 2012-ben hatályba lépő építésügyi jogszabályok törölték a műemléki környezettel kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági eljárást, csak a használatra vonatkozó általános előírás maradt érvényben (Kövt. 43. § (3)): A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék településképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni”. A Walla-kilátó és Walla villa környezetében a telkek megosztása, a terület beépítése az elmúlt évtizedekben történt meg, a beépítés nem minden esetben volt tekintettel a műemléki szempontokra. A műemlékekkel és műemléki környezettel kapcsolatos javaslatok: Javasoljuk a műemléki nyilvántartásban feltüntetni a r.k. templom ingatlanán (hrsz: 28) álló, 1711-ben épült Xavéri Szent Ferenc kápolnát. A műemléki védettség az ingatlanon jelenleg is fennáll, de az egyértelmű jogalkalmazás miatt a nyilvántartás adatainak pontosítása, kiegészítése indokolt. Javasoljuk rendezni a Xavéri Szent Ferenc kápolna közvetlen környezetét, hogy az Annahegyről érkező csapadék ne károsítsa a kápolna szerkezeteit. A műemléki környezet a Walla-kilátó és Walla-villa, valamint a Szanatórium, a volt Majláth-kastély esetében igényel kiemelt figyelmet. A Szanatórium melletti ingatlanokon a Városközpontban, a Munkácsy Mihály utca mentén jelentős fejlesztés várható, amelynek összhangját a műemléki szempontokkal biztosítani kell. A műemléki környezetekkel kapcsolatos településképi illeszkedési kérdéseket a helyi településképi véleményezési eljárásban lenne célszerű rendezni, a települési tervtanács közreműködésével. A műemléki környezetben tervezett, a műemlék megjelenését befolyásoló, építési engedély nélkül végezhető tevékenységek egy részét a településképi bejelentési eljárásban is értékelheti a településképért felelős önkormányzat. Az épített örökség helyi védelme Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2008 (X.14.) rendelete szabályozza az épített környezet helyi védelmét. A helyi védett épületek, építmények felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza. Az építészeti értékek helyi védelmére vonatkozó javaslatok: A helyi védelem alá helyezett, a rendelet mellékletében felsorolt objektumok esetén a rendelet kiegészítendő az ingatlanok helyrajzi számával. A védelem alá vont területek esetében pontos határleírás, a védett ingatlanok azonosítására alkalmas helyrajzi megjelölés szükséges. Építészeti értékei alapján javasoljuk az alábbi ingatlanok helyi védelem alá helyezését: - Árpád u. 1. sz. (hrsz: 2207) alatti Schlotthauer-féle présház - Árpád u. 11. (hrsz: 2199) villa - Árpád u. 21. és 25. előtti kerítés, a Walla-villa egykori telkéhez tartozó, egységes kialakítású kőlábazatos, kőoszlopos, kovácsolt rácsos szerkezet - Bartók Béla utca 24. (hrsz: 721/1) villa, kerítés, kovácsolt kapu és az egykori telkéhez tartozó Nyár u. 16. (hrsz: 721/3) kerítése. A Bartók Béla u. 24. kapujára fennálló védettség kiterjesztése. - Dózsa György u. 13. (hrsz: 457) lakóépület, faragott kerítés és tornác - József Attila utca 68. (hrsz: 908) lakóépület és üzlet, a tetőfelépítményre fennálló helyi védettség kiterjesztése az egész épületre. - Munkácsy Mihály utca 32. (hrsz: 9) lakóépület, tömeg, eredeti nyílászárók, - Munkácsy Mihály u. 35. (hrsz: 569/1) lakóépület, kovácsolt kapu, udvari oldalon kőoszlopos tornác, kereszttel díszített oszlopfejezetek - Munkácsy Mihály u. 72. (hrsz: 23) volt Községháza, - Munkácsy Mihály u. 76. (hrsz: 25) volt Óvoda, - Munkácsy Mihály u. 93. (hrsz: 422/1) lakóépület, kőoszlopos tornác, kereszttel díszített oszlopfejezetek - Szent István u. 3. (hrsz: 558) lakóépület, korábban a Temetkezési Egylet székháza, fő- és melléképület, kőoszlopos tornác, kovácsolt kerítés A védendő vallási jelképek közé javasoljuk felvenni a 466 hrsz-ú ingatlanon álló Kálvária együttesét. file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

25


A Munkácsy Mihály u. 9. sz. alatti Fehér Kereszt Patika épületét az elmúlt évben átépítették, a korábban földszintes épületre emelet került. Az épület arányai alapvetően megváltoztak, megjelenését a mai anyagok és szerkezetek határozzák meg. A helyi védelem fenntartása nem indokolt. A 2010. évben készült örökségvédelmi hatástanulmányunk helyi védelemre javasolta a Szabadság tér 12. (hrsz: 2253) alatti villa épületét. Az elmúlt években a szecessziós villa homlokzatait az eredeti állapottól idegen anyagokkal újították fel, a felújítás során az eredeti kialakítás építészeti értékei nagyrészt elpusztultak, így a védelem alá helyezés nem indokolt. A „Védett övezetek” felsorolását a helyi építészeti értékekről szóló rendelet mellékletében az alábbiak szerint javasoljuk pontosítani, kiegészíteni: „Védett övezetek: -

a Felsővár utca mindkét oldala, Felsővári Dióskert, Vár tér, Ferenc köz, a Templom utca és Felsőerdősor mindkét oldala, a közterületek teljes hosszában; a Munkácsy Mihály utca a páratlan oldalon a 89. számtól, a páros oldalon a Pelsőczy Ferenc utcától az utca végéig, a Pelsőczy Ferenc utca mindkét oldala, a Zimándy Ignác teret határoló, Dózsa György utca 1-6. sz. alatti ingatlanok; a Szent István utca páros oldala a 16. számtól a Patak utcáig; a Szent István utca páratlan oldalán az 1-7, 11-13. szám alatti ingatlanok, a Nyár utca páros oldala a Walla József tértől a József Attila utcáig (2-12. számok), valamint a Walla József tér mentén fekvő Baross u. 19. sz. alatti ingatlan; a Nyár utca páratlan oldala a József Attila utcáig (1-5. számok), a József Attila utca páratlan oldala a Nyár utca és Erzsébet utca között (21-27. számok), az Erzsébet utca mindkét oldala(119. és 2-20. számok), a Kápolna utca – Mátyás utca – Kossuth utca által közrezárt terület; a Kossuth utca páros oldala a Mátyás utcától a 34. számig; a Kossuth utca – Mátyás utca – Árpád utca – Kápolna utca által közrezárt terület; a Kossuth utca – Árpád utca közötti terület a Mátyás utcától a 2245 hrsz-ú, Kossuth u. 39. szám alatti ingatlan északnyugati telekhatáráig; a Pince tér, a Jázmin utca páratlan oldala az 1. számtól a 2484/1 hrsz-ú, 15. szám alatti ingatlanig, a páros oldalon a 2467-2471, 2476 és 2483 hrsz-ú ingatlanok, az Akácos utca páros oldala a 2-6. számig; a Rác tér és a teret határoló ingatlanok, a Patak utca mindkét oldalán a patakmedertől a Dózsa György utcáig, valamint a Dózsa György utca 33, 35. és 46. sz. alatti ingatlanok;

A védett övezetekben megőrzésre érdemes a kialakult utcahálózat, a településkép, a beépítés jellege, ezt segítheti elő az építési szabályozásnak a kialakult beépítési jellegzetességek megtartására, a hagyományos építőanyagok használatára, a támfalak, kerítések megőrzésére irányuló előírása. A Jázmin utca, Pince tér, Akácos utca mentén a halmazos településszerkezet, a szőlőtermelésfeldolgozás emlékeit őrző pincék alkotnak védendő együttest. Egyes védelem alá helyezett parkok területét a védett övezetre javasolt területek között is szerepeltettük, hiszen a területen nem csak a zöldfelületek, hanem a környező házak, térfalak, a beépítés jellege is a településképet meghatározó építészeti elem. A települési értékek látványának védelme érdekében a Templom utca és a Józsefhegy utca mentén az építési magasság korlátozása indokolt, a településkép jellegzetes épületeire, műemlékeire (Általános Iskola, volt Zárda, Kálvária, r.k. templom, Szanatórium, Walla kilátó) történő zavartalan rálátás lehetőségét biztosítani kell. Nagy számban találhatók a vizsgált településrészeken értékes, figyelemre méltó épületrészletek (homlokzati nyílásrendszer, vakolatdísz, ablak, kapu, kerítés), amelyek a helybéli kézművesek szakmai igényességének és magas szintű mesterségbeli tudásának állítanak emléket. Ezek a részletek mintául szolgálhatnak a település épített öröksége hagyományőrző felújításánál. Bontásuk esetén az épületszerkezetek, díszítőelemek, vakolatminták, nyílászárók dokumentálása indokolt. A „figyelemre méltó” épületek az alábbiak: - Ady Endre utca 41. - Deák Ferenc utca 25,39. file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

26


-

Dózsa György utca 11, 26, 47, József Attila utca 45. (villa), 58, 59.

1.8. Területhasználat és összefüggésrendszerében

területi

állapot

a

kulturális

örökség

RÉGÉSZETI RÉSZ A település ismert régészeti lelőhelyeinek jelentős része lakott, beépített területen fekszik. A jelenlegi területhasználat, a lelőhelyek elfedettsége miatt, nem veszélyezteti a régészeti örökség elemeit. A külterületen, mezőgazdasági művelésű (szántó, legelő), illetve abból kivont területeken, illetve erdők területén található lelőhelyeken a jelenlegi területhasználat, amely (nagyrészt) mezőgazdasági művelés, változó mértékben (legelő kevésbé, mélyszántás súlyosabban) veszélyezteti a külterületen fekvő régészeti lelőhelyeket. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Az építészeti értéket hordozó ingatlanok nagy része lakóépület, vagy középület, amely ma is az eredeti rendeltetésére szolgál. A volt HÉV végállomás épülete eredeti rendeltetését elveszítette, egykori főbejárata a Hosszúréti patak mentén kiépített forgalmas közútra néz. A fatornácos, faragott faszerkezetes épület felújítva, az egykori sínek helyének megfelelő kertészeti kialakításával alkalmas lehetne vendéglátás céljára. A Jázmin utca, Pince utca, Akácos utca területének szerepe az elmúlt fél évszázadban átalakult, az egykori pincék felett lakótereket építettek, különféle igényszint szerint. A lakóépületek és gazdasági épületek együttese vegyes képet alkot, a védelem és az ehhez kapcsolódó támogatási rendszer elősegítheti az utólagos értéktelen épületrészek bontását, a pincesor megőrzését, a kialakult területhasználati konfliktus feloldását. A kastély műemléki környezetében az OMÜV telephelye idegen funkció. Az ipari üzem kiváltása indokolt lenne, mind a lakókörnyezet, mind a kastélyban működő egészségügyi létesítmény környezeti minősége érdekében. A buszvégállomás körül kialakult állapotok is rendezést igényelnek, hiszen ez az egyik legforgalmasabb, a település arculatát az érkezők számára meghatározó terület.

2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK A párhuzamos tervezésben készülő Törökbálint Város településszerkezeti terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve készítése során a város jelenleg hatályos településszerkezeti és szabályozási terveiben foglaltakhoz képest a következő területi értelmű változtatásokra kerül sor. (Az alábbi kivonat a tervdokumentáció vonatkozó szöveges munkarészeiből származik.) Településszerkezeti tervi változtatások A mostani tervmódosítás során tervezett új közlekedéshálózati elemek: A tervlapon piktogramokkal megjelenítettük az újonnan kialakítandó intermodális központ elhelyezésére T0 számításba vehető helyet a Tó Park területén. T1, A 8103 j. ök út Érd közeli szakasza és az M7 autópálya közötti közvetlen kapcsolatot megteremtő új T2 útszakaszokat a terven jelöltük. Az Égett-völgynél induló tehermentesítő út hiányzó -, a Tükörhegy IV. és a Depo határán haladó- a korábbi T3 iparvágány területén tervezett szakaszát rögzítettük. T4 A hatályos változathoz képest módosított nyomvonalat ábrázoltunk a tehermentesítő út É-i szakaszán. Új nyomvonalon ábrázoltuk a Budaörsi határ mentén tervezett tehermentesítő út nyomvonalát, a Méhecske T5 utca nyomvonalán a budaörsi temetőig meghosszabbítva. T6 A Raktárvárosi út 2x2 sávosra való bővítését javasoltuk. A terven jelöltük a Tó Parknál a tervezett belső fő gyűjtőutak nyomvonalát, valamint a meglévő és tervezett T7 külső közlekedési kapcsolatokat. Új elemként jelöltük a terven a budaörsi temetőtől a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztítóig a Pistály kiszolgáló T8 utcái forgalmának kivezetésére a Pistályi utcát és a szennyvíztisztítótól délre tervezett utat. T9 Külön jelöltük a Téglagyárnál tömbáttöréssel tervezett új út nyomvonalát.


27


T10 T11 T12

A terven feltüntettük az új útszakasz létesítésének javaslatát Érd, Iparos utca és az SCB között az Ida-major környezetében. A terven jelöltük az elővárosi vasút / metró nyomvonalát. Új kerékpárút hálózat jelölése az M1 autópálya alatti átvezetéssel a felhagyott vasúti aluljáró (ún. Prékó aluljáró) és a felhagyott gyalogos aluljáró területén.

Változási azonosító

Területspecifikus változtatások:

Érintett terület (megjegyzés)

Terület-felhasználási változás nagysága, jele a hatályos OTÉK szerint Megszűnő

Tervezett

A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: T13 A település korábbi és meglévő intézményei több településrészen. 6,6 ha, Vt 6,6 ha, Vi A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: T14 A József-hegy korábbi hétvégiházas üdülőterület. 8,7 ha, Üh 8,7 ha, Lke T15 A Téglagyár utca, Árpád utca, Forrás utca környezete. 3,7 ha, Kb 3,7 ha, Lke T16 A Walla-kilátó és környezete. 1 ha, Vt 1 ha, Lke T18 A József Attila u. mentén lévő területen. 0,2 ha, Vt 0,2 ha, Lke T19 Az Ida-major korábbi gazdasági területe. 0,9 ha, Gip 0,9 ha, Lf T20 A 1909/4, 1477/59 és a 2330/63 hrsz-ú ingatlanok. 0,3 ha, Gksz 0,3 ha, Vt T21 A Patak utca menti 499/4 hrsz-ú ingatlan. 0,3 ha, Lke 0,3 ha, Vt T22 A Munkácsy Mihály utca mentén a Szabadság tér környezetében. 1,7 ha, Lke 1,7 ha, Vt T23 A Dulácska környezetében megépült új iskola területe. 8,2 ha, Kjz 8,2 ha, Vi T24 A Tó Park tó menti területei. 37,4 ha, Gksz 37,4 ha, Vi T25 A 3330/2 és a 3330/3 hrsz-ú ingatlanok (EISPRO). 1,0 ha, Gksz 1,0 ha, Gip T26 Az M0 Anna-hegyi pihenője D-i oldalán lévő terület. 15,7 ha, Gksz 15,7 ha, Gip 0,3 ha, Gksz T27 A 7802 és 7803 hrsz-ú ingatlanok. és Gip 0,3 ha, Mk és/vagy Kjz T28 A Köles-dűlő korábbi kereskedelmi szolgáltató gazdasági területei. 23,2 ha, Gksz 23,2 ha, Kjz T29 Az új régészeti park helyén. 1,8 ha, Gip 1,8 ha, Krp A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: 0,7 ha, Gksz 0,7 ha, Ev T24 A Tó Park tó menti területei. 0,1 ha, Gksz 0,1 ha, Tk 6,9 ha, Gksz 6,9 ha, Kzp T30 A különleges gyepmesteri telep területe. 0,3 ha, Kgyt 0,3 ha, Má A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az T31 0,1 ha, Gksz 0,1 ha, V ARGON-GEO Kft. tanulmánytervével összhangban). T32 A Géza-fejedelem útja melletti terület, a Turul-szobor helye. 0,2 ha, Vt 0,2 ha, Z T33 A Köles-dűlő korábbi jelentős zöldfelületet igénylő különleges területei. 7,8 ha, JZ 7,8 ha, Kt T34 Az ún. budaörsi temető területe. 0,2 ha, Kt 0,2 ha, Má A Tükörhegy területén található önkormányzati tulajdonban lévő kút T53 0,03 ha, Gip 0,03 ha, Z környezete. A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: T33 A Köles-dűlőn lévő temető területe. 7,7 ha, Kt 7,7 ha, Kt T34 Az ún. budaörsi temető területe. 3,4 ha, Kt 3,4 ha, Kt A mostani tervmódosítás során a már meglévő, a hatályos tervi beépítésre nem szánt célú besorolástól eltérően, ténylegesen beépítésre szánt célra használt területek funkcióelismerő átsorolásai (korábbi kertes mezőgazdasági területeken spontán kialakult hétvégiházas üdülőterületi funkciók): A Felső-völgyi út mentén lévő korábbi kertes mezőgazdasági területek. T35 (Az átsorolás a párhuzamosan folyó ún. THV eljárás lefolytatása után és az 3,6 ha, M 3,6 ha, Üh állami főépítész terület-felhasználási engedélye alapján lehetséges.) A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: T36 A Baross utca végénél lévő CBA környezete. 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Vt file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

28


0,04 ha, KÖu 0,04 ha, Vt T37 Az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területe. 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Vt T38 A Bajcsy-Zsilinszky u. menti üzletsor és környezete. 0,2 ha, KÖu 0,2 ha, Vt T42 A Levendulás területe. 0,01 ha, M 0,01 ha, Gip T55 A 3217/1, 3213 hrsz-ú ingatlanok területe. 0,8 ha, KÖu 0,8 ha, Gksz A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: 1,4 ha, V 1,4 ha, E A Tó Park területén belül, a Törökbálinti-tó É-i és D-i oldalán kialakult erdő, T24 2,6 ha, V 2,6 ha, Tk gyep és nádas területek. 3,1 ha, V 3,1 ha, Kzp A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az T31 3,4 ha, E 3,4 ha, V ARGON-GEO Kft. tanulmánytervével összhangban). T34 Az ún. budaörsi temető területe. 0,4 ha, M 0,4 ha, Kt T39 A Szent István utca és a Dózsa György utca közötti terület. 1,3 ha, E 1,3 ha, Z Az M7-es autópálya fölötti második szintű terület-felhasználás a Kazinczy utca és a Köztársaság téri gyalogos híd közötti szakaszon (az autópálya T40 2,6 ha, Z szakasz esetleges későbbi teljes lefedését követően), a közúti közlekedési terület prioritása mellett. T41 A Méhecske utca környezetében lévő kertes mezőgazdasági területek. 3,1 ha, E 3,1 ha, Má T42 A Levendulás területe. 11,1 ha, M 11,1 ha, E T43 7,1 ha, M 7,1 ha, E T44 A Róka-hegy és Kerek-domb környéki területek. 9,5 ha, M 9,5 ha, E T45 44,3 ha, M 44,3 ha, E T46 9,7 ha, M 9,7 ha, E A diósdi határ közelében lévő területek. T47 7,1 ha, M 7,1 ha, E T48 A Virág-tanya környékén, a szomszédos erdőterületekhez kapcsolódóan. 3,8 ha, M 3,8 ha, E T49 5,2 ha, E 5,2 ha, M A Szarvas-mező. T50 26,1 ha, E 26,1 ha, M T51 A Károlyi Mihály utcától D-re tervezett új záportározó jelölése. 2,3 ha, E 2,3 ha, V T54 Az M0 és az Auchan közötti területsáv. 1,4 ha, M 1,4 ha, E T56 A Malom-dűlő Ny-i végénél. 0,02 ha, E 0,02 ha, Má A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: T52 A Tétényi-fennsík. 108,9 ha, M 108,9 ha, Tk Szabályozási tervi változtatások

Azonosító

Területspecifikus közlekedéshálózati módosítások:

SZ1 SZ2, SZ3 SZ4 SZ5 SZ6 SZ7 SZ8 SZ9

Leírás A tervezett nagysebességű vasút és a hegyeshalmi vasúti korrekciója védőtávolságát és a megvalósításhoz biztosított területsávot rögzítettük az SZT-n. (A vasúti nyomvonalak tervezésének megtörténte után az SZT módosítandó a tényleges terület-igénybevétel szerint.) A 8103 j. ök út Érd közeli szakasza és az M7 autópálya közötti közvetlen kapcsolatot megteremtő új útszakaszokat kiszabályoztuk. A 8102 j. ök. úttól induló tehermentesítő út hiányzó, a Tükörhegy IV. és a Depo határán haladó, a korábbi iparvágány területén tervezett szakaszát korszerűsítve kiszabályoztuk. A településszerkezeti tervben az északi tehermentesítő út nyomvonala a hatályos változatához képest kis mértékben módosult a Budaörsi határ mentén és az M7 keresztezése környékén. A szabályozási tervben az útvonalat Törökbálint területén, ahol lehetett kiszabályoztuk. A Raktárvárosi út 2x2 sávosra való bővítéséhez kapcsolódó, jórészt már megtervezett szabályozásokat átemeltük, szükség szerint kiegészítettük. A terven jelöltük a Tó Parknál és a Techno Parknál a tervezett belső gyűjtőutak nyomvonalát, valamint a meglévő és tervezett külső közlekedési kapcsolatokat, parkolókat. Új elemként jelöltük a terven a budaörsi temetőtől a Pistály kiszolgáló utcái forgalmának kivezetésére a Pistályi utcát. A terven jelöltük az elővárosi vasút / metró új tengelyvonalát.


29


Azonosító

Területspecifikus övezeti változtatások:

Érintett terület (megjegyzés)

SZ10

A Malom dűlő Ny-i végénél

SZ11

A település korábbi és meglévő intézményei több településrészen.

SZ12

A József-hegy korábbi hétvégiházas üdülőterülete.

SZ13

A Téglagyár utca, Árpád utca, Forrás utca környezete.

SZ14 SZ15 SZ16

A Walla-kilátó és környezete. A József Attila u. mentén lévő területen. A Patak u. menti 499/2,3 hrsz-ú ingatlanok.

SZ18

A 3217/1, 3213 helyrajzi számú ingatlanok

SZ19

Az Ida-major korábbi gazdasági területe.

SZ20

A 1909/4 1477/59 és a 2330/63 hrsz-ú ingatlanok.

SZ21 SZ22 SZ23 SZ24 SZ25

A Baross utca végénél lévő CBA környezete. Az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területe. A Patak utca menti 499/4 hrsz-ú ingatlan. A Bajcsy-Zsilinszky u. menti üzletsor és környezete. A Dulácska környezetében megépült új iskola területe.

SZ26

A Tó Park tó menti területei.

SZ27 SZ28

SZ30

A 3330/2 és a 3330/3 hrsz-ú ingatlanok (EISPRO). A Régi Vasútsor menti területek. A Felső-völgyi út menti területek (a kialakult helyzetre tekintettel). (Az átsorolás a párhuzamosan folyó ún. THV eljárás lefolytatása után és az állami főépítész terület-felhasználási engedélye alapján lehetséges.) Az új régészeti park helyén.

SZ31

A Köles-dűlőn lévő temető területe és környező területek.

SZ32

Az ún. budaörsi temető területe.

SZ33 SZ34 SZ35

A Géza-fejedelem útja melletti terület, a Turul-szobor helye. A Szent István utca és a Dózsa György utca közötti terület. A Levendulás területe.

SZ29


Övezeti változás nagysága, jele Megszűnő

Tervezett

0,02 ha, E 1,2 ha, Vt-2D 0,3 ha, Vt-2C 0,4 ha, Vt-2A 0,6 ha, Vt-3 3,2 ha, TV-2

0,02 ha, Má-k 1,2 ha, Vi-1 0,3 ha, Vi-2 0,4ha, Vi-3 0,6 ha, Vi-4 3,2 ha, Vi- 5 7,8 ha, Lke-4 és Lke-1 3,7 ha, Lke-4 és Lke-5 1 ha, Lke-17 0,2 ha, Lke-2 0,2 ha, Lke-4 0,01 ha, Gksz-2 0,8 ha, Gksz-9 0,9 ha, Lf-1 0,1 ha, Vt-12

7,8 ha, HÜ-1 3,7 ha, B 1 ha, TV-2 0,2 ha, Vt-1/c 0,2 ha, Lke-1/b 0,01 ha, KÖu-1 0,8 ha, KÖu-1 0,9 ha, IG-6 0,1 ha, KG-6 és K 0,2 ha, Vt-2/b 0,2 ha, KÖu-1 0,3 ha, Lke-1/b 0,2 ha, KÖu-1 7,6 ha, JZ-1 36,0 ha, Gksz-8 4,8 ha, Gksz-8 5,9 ha, Gksz-8 2,3 ha, Gksz-8 0,5 ha, Gksz-8 0,1 ha, Gksz-11 1,0 ha, Gksz-11 4,9 ha, Gksz-11 1,2 ha, KÖu-1 0,01 ha, KÖu-1 0,02 ha, KÖu-1 1,2 ha, KÖu-1 1,4 ha, V 2,9 ha, V 0,4 ha, V 2,3 ha, V 1,0 ha, KG-3 2,0 ha, Má-á

0,2 ha, Vt-6 0,2 ha, Vt-7 0,3 ha, Vt-1 0,2 ha, Vt-5 7,6 ha, Vi-7 36,0 ha, Vi-6 4,8 ha, Kzp 5,9 ha, KÖm-1 2,3 ha, KÖm-2 0,5 ha, Ev 0,1 ha, Vi-6 1,0 ha, KÖm-1 4,9 ha, Gksz-3 1,2 ha, KÖm-1 0,01 ha, KÖm-2 0,02 ha, Kzp 1,2 ha, Vi-6 1,4 ha, Ev 2,9 ha, Kzp 0,4 ha, KÖm-2 2,3 ha, Tk 1,0 ha, Gip-2 2,0 ha, Gksz-8

3,0 ha, MZ

3,0 ha, Üh-1

2,0 ha, Gip-7 7,7 ha, Kt 0,6 ha, KÖu-1 7,2 ha, Jz-2 3,9 ha, Kt 0,2 ha, Kt 0,4 ha, MÁ 0,2 ha, Vt-8 1,3 ha, EV 9,7 ha, MÁ

2,0 ha, Krp-1 7,7 ha, Kt-2 0,6 ha, Kt-2 7,2 ha, Kt-2 3,9 ha, Kt-1 0,2 ha, Má-k 0,4 ha, Kt-1 0,2 ha, Zkp-1 1,3 ha, Zkp-1 9,7 ha, Ev 30


SZ36 SZ37 A Róka-hegyi és Kerek-domb környéki területek. SZ38 SZ39 SZ40 SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45 SZ46 SZ47 SZ48 SZ49 SZ50 SZ51 SZ52

A diósdi határ közelében lévő területek. A Virág-tanya környékén, a szomszédos erdőterületekhez kapcsolódóan. Nagy -Erdő Városközpont feletti része (OTÉK változás miatt). A Méhecske utca környezetében lévő kertes mezőgazdasági területek. A különleges gyepmesteri telep területe. A Szarvas-mező. A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az ARGON-GEO és a Körkép Kft. tanulmánytervével összhangban). A Károlyi Mihály utcától D-re tervezett új záportározó. A Tétényi-fennsík. A Tükörhegy területén található önkormányzati tulajdonban lévő kút környezete. Az M0 és az Auchan közötti területsáv. A Kazinczy Ferenc utcai kegyeleti park

0,3 ha, MÁ 0,01 ha, MÁ 6,5 ha, MGY 6,3 ha, MGY 16,2 ha, MF 27,1 ha, MF 0,6 ha, EV 9,6 ha, MF 6,7 ha, MF

0,3 ha, Mk-2 0,01 ha, Gip-4 6,5 ha, Ev 6,3 ha, Ev 16,2 ha, Ev 27,1 ha Ek 0,6 ha, Ek 9,6 ha, Ev 6,7 ha, Ev

3,8 ha, MÁ

3,8 ha, Ev

59,9 ha, ET 2,9 ha, EG 0,2 ha, GYT 5,2 ha, EG 26,,1 ha, EG 0,5 ha, MÁ 3,0 ha, EV 0,1 ha, IG-5 2,3 ha, EV 108,9 ha, MGY

59,9 ha, Ek 2,9 ha, Má-k 0,2 ha, Má-k 5,2 ha, Má-k 26,1 ha, Má-k 0,5 ha, V-1 3,0 ha, V-1 0,1 ha, V-1 2,3 ha, V-1 108,9 ha, Tk

0,03 ha, IG-5

0,03 ha, Zkp-1

1,4 ha, MÁ 0,6 ha, KEP

1,4 ha, Ev 0,6 ha, Zkp-1

A fenti változtatásokat és igazgatási területen belüli elhelyezkedésüket e dokumentáció későbbi részén lévő A/3 méretben kivonatolt, de részletesen a külön kötetekben dokumentált alaptérképi és településszerkezeti tervi, továbbá a helyi építési szabályzat és szabályozási tervi munkarészek közt is megtalálható tervlapok mutatják be.

2.1. Településhálózati és tájhasználati változás RÉGÉSZETI RÉSZ A településrendezési terv tervezett változtatásai -figyelembe véve a már hatályos tervekben rögzített fejlesztési lehetőségeket- nem járnak lényeges településhálózati és tájhasználati változásokkal. A tervmódosítás során a korábbiakban elhatározott és rögzített fejlesztések kerülnek átvezetésre, illetve kismértékű kiegészítésre. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A terv nem tartalmaz védett vagy védelemre javasolt épített örökségi elemet érintő településhálózati és tájhasználati változást.

2.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás RÉGÉSZETI RÉSZ A településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv készítése során kizárólag a fenti 2. fejezetben ismertetett területi értelmű változtatásokra kerül sor. A település érvényes helyi építési szabályzata önálló §-okban már gondoskodott a régészeti értékek, műemlékek, a helyi értékek és a településkép általános védelméről. Ezen az új településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv készítése során csak kisebb mértékben történik változtatás. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A terv nem tartalmaz épített örökségi elemet jelentősen érintő településszerkezeti változást. A területhasználati változások a településközpont alábbi területeit érintik: - A Walla kilátó és Walla villa ingatlanainak korábbi településközpont vegyes (Vt) területfelhasználása kertvárosias lakóterületre (LKe) változik. A beépítési paraméterek várhatóan file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

31


-

-

-

csökkennek, a környező lakóterülettel összhangban. A Munkácsy Mihály utca észak-keleti végén a páratlan oldalon a Bartók Béla utcától, a páros oldalon az Alsőerdősor utcától a Szabadság térig a korábbi kertvárosias lakóterületek (Lke) helyén településközpont vegyes (Vt-3) területek kerülnek kijelölésre. Vt-3 övezetek kerültek kijelölésre a korábbi lakóövezetek helyén a Nyár utca – Baross utca – József Attila utca által határolt tömbben, valamint a Szent István utca belső szakaszán is. A beépítés karaktere várhatóan megváltozik, a magasabb beépítési határértékek szerint. A jelenlegi oldalhatáron álló beépítés helyett az új szabályozás zártsorú beépítést ír elő, a városközponti területek beépítésével összhangban. A zártsorú beépítés előírása nem kötelező érvényű, a telek szélességétől függően, valamint a településképi véleményezési eljárás eredményétől függően a hagyományos, oldalhatáron álló beépítés is megtartható. A CBA környezetének rendezése kapcsán a településközpont vegyes (Vt) terület kibővül a korábbi közlekedési (Köu) területek terhére. Ez a változás az útelágazásban lévő, helyi védelem alatt álló kőkeresztet érinti.

2.3. Infrastrukturális változás RÉGÉSZETI RÉSZ A településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv készítése során kizárólag a fenti 2. fejezetben már ismertetett infrastrukturális változtatásokra kerül sor. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Infrastrukturális változtatási szándék a történelmi településközpont területén nem ismert. Az úthálózat fejlesztése a külső területeket érinti. Örökségvédelmi szempontból kedvező lenne a Szent István utca tehermentesítése, a közlekedési terhelés mérséklése.

2.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A történeti településközpontban a kialakult területfelhasználás érdemben nem változik. Amennyiben az új beépítések a lakosságszám jelentős növelését tennék lehetővé, bekövetkezhet olyan kedvezőtlen életmódbeli, társadalmi változás, amely hatással lehet az épített örökségre. A történeti településközpont jelentősen megnövelt forgalma kedvezőtlenül befolyásolhatja az épített örökség értékeink érvényesülését, a hagyományos településkép megőrzésének esélyeit is.


32


3. HATÁSELEMZÉS 3.1. Történeti településhálózati következmények ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A történeti településhálózati rendszerek kialakulása, változása a régi térképeken követhető, a meglévő kapcsolatok újabb keletűek, elsősorban az országos és a fővárosi hálózatokhoz kapcsolódnak. A terv több helyen, a beépítésre szánt területek határán létesít új közlekedési kapcsolatokat, a kialakult igények szerint. Az új kapcsolatok a belső területek, így a történeti településközpont tehermentesítését is elősegítik.

3.2. Természeti, táji hatások ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A természeti, táji hatások változása a történeti településközpontot nem érinti.

3.3. A településkép feltárulásának változásai ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A településkép megőrzendő értékei az utak kereszteződésében kialakult teresedések (Baross Gábor utca - Bartók Béla utca sarok, Walla József tér, Szent István utca és Baross Gábor u. találkozása, Dr. Grimm Ferenc-tér, Zimándy Ignác tér, Vár-tér, Felsővári dióskert, Pince-tér, Sváb tér, Rác tér stb.) A szabályozási terv új teresedést jelöl ki az Erzsébet utca két végén. A tervezett intézkedés megfelel a településszerkezeti hagyományoknak. A településkép meghatározó eleme a műemléki védelem alatt álló Walla-kilátó. A történeti településközpont együttese tárul fel a Kálváriadombról, a Józsefhegy utcáról, valamint a Templom utca északi végéről. A településkép feltárulásának jelentős eleme a Munkácsy Mihály utca északkeleti vége, amely a település központjához vezet. Ezen a területen új településközpont vegyes övezet került kijelölésre, tehát a beépítési előírások előreláthatólag a kialakult állapotnál intenzívebb beépítést tesznek majd lehetővé. A településkép feltárulásának változásaival kapcsolatosan az illeszkedés szabályait, a településképi véleményezési eljárás keretében kell meghatározni. A helyi önkormányzat intézkedései biztosíthatják a településközponthoz vezető útszakasz építészeti minőségét is, a települési építészeti-műszaki tervtanács közreműködésével.

3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei

megmaradásának,

RÉGÉSZETI RÉSZ A településrendezési terv tervezett módosításai közül több is érinthet, veszélyeztethet régészeti lelőhelyeket. Ezek megmaradása földmunkák esetén nem biztosított. A lelőhelyek feltárhatók. Bemutatásra elsősorban az Égett-völgyben ismertté vált középkori templomrom, illetve a Tó Park beruházás során feltárt római kori lelőhely-komplexum alkalmas. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a 2. fejezetben ismertetett tervezett változtatások tükrében az ismert régészeti lelőhelyek érintettségét. változtatás azonosítók jele településszerkezeti terv szabályozási terv T0 SZ1 T1, T2 SZ2, SZ3 file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

Megjegyzés a régészeti érintettséggel kapcsolatban Érintett a 7. lelőhely, a 6. lelőhely a közelben van. Érintett a 25. és a 7. lelőhely. Érintett a 12. lelőhely. 33


T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 T11 T12 T13 T14 T15 T16 T18 T17 T19 T20 T21 T22 T23 T24 T25 T26 T27 T28 T29 T30 T31 T32 T33 T34 T35 T36 T37 T38 T39 T40 T41 T42 T43 T44 T45 T46 T47 T48 T49 T50 T51 T52 T53 T54 -

SZ4 SZ5 SZ6 SZ7 SZ8 SZ10 SZ11 SZ12 SZ13 SZ14 SZ15 SZ16 SZ17 SZ19 SZ20 SZ23 SZ25 SZ26 SZ27 SZ28 SZ30 SZ44 SZ47 SZ33 SZ31 SZ32 SZ29 SZ21 SZ22 SZ24 SZ34 SZ43 SZ35 SZ36 SZ37 SZ38 SZ39 SZ40 SZ41 SZ45 SZ46 SZ48 SZ49 SZ50 SZ51 SZ42 SZ52

Érintett az 5. lelőhely. A 25. és 26. lelőhely a közelben van. A 17. lelőhely a közelben van. Ismert lelőhely nem érintett. Érintett a 6. 7. és a 34/5. lelőhely. Érintett az 5/2. lelőhely és a 15. lelőhely a közelben van. Ismert lelőhely nem érintett. A 10. lelőhely a közelben van. Érintett a 25. és a 7. lelőhely, a 6. lelőhely a közelben van. Érintett a 25. lelőhely, az 1. lelőhely a közelben van. Érintett a 8. lelőhely. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Érintett a 2. lelőhely. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Érintett az 5. lelőhely. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Érintett a 8. lelőhely. Érintett az 1., 6., 7., 19. és 34/5. lelőhely. Érintett az 1. és 25. lelőhely. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Érintett a 3. lelőhely. Érintett a 7. lelőhely. Érintett a 13. lelőhely. Ismert lelőhely nem érintett. A 15. és 5/2. lelőhely a közelben van. Ismert lelőhely nem érintett. A 3. lelőhely a közelben van. Érintett az 5/2. lelőhely. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Érintett a 11., 12. és 23. lelőhely. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Érintett az 5/2. lelőhely. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett. Ismert lelőhely nem érintett.

Amennyiben a fenti változtatások során jelentős, 30 cm-nél mélyebb rétegeket érintő földmunkákat végeznek, ezek a munkák a fent felsorolt, érintett régészeti lelőhelyeket súlyosan veszélyeztetik, azok részleges vagy teljes elpusztításával járnak. Ezért a jogszabályi előírásoknak megfelelően, file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

34


amennyiben az ismert régészeti lelőhelyek a tervezett beruházás földmunkái által nem kerülhetők el, úgy azok földmunkák által érintett régészén, a kivitelezés megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni.

3.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A terv a kialakult történeti térbeli rendszerekre vonatkozóan jelentős változást nem tartalmaz, a történeti településközpont úthálózatában, telekszerkezetében változtatási szándék nem ismert.

3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A műemléki védelem alatt álló ingatlanok területein a terv csak egy esetben tartalmaz a területfelhasználásra vonatkozó változást, a Walla kilátó és a Walla villa ingatlana Vt övezetből Lke övezetbe került. A tervezett átsorolás megfelel a védett ingatlan eredeti rendeltetésének, és igazodik a környezet használatához. A műemléki védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos észrevételeinket, javaslatainkat az 1.7. fejezetben rögzítettük. A közterület rendezésére lenne szükség a Xavéri Szent Ferenc-kápolna környezetében. A műemléki környezetek építészeti minőségét, az illeszkedés szabályait a helyi településképi véleményezési eljárásban lenne célszerű rendezni, a települési építészeti-műszaki tervtanács közreműködésével.

3.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A műemlékek jókarban tartása Kövt. 41. §-a alapján a tulajdonos feladata. A település védett templomai és kápolnái az eredeti rendeltetésnek megfelelően használatban vannak, a kastély ingatlana egészségügyi intézménynek ad otthont. A Walla-kilátót és villát a tulajdonosok eredeti rendeltetésének megfelelően használják. A település műemlékeinek megfelelő használata és a tulajdonos gondos karbantartása biztosíthatja a védett értékek hosszútávú fennmaradását. A műemléki többletköltségek fedezésére korlátozott mértékben pályázati támogatás is igénybe vehető. Az épített örökség értékeinek fenntartásában jelentős szerepet vállal a település Faluszépítő Egyesülete.

3.8. Településkarakter változásának hatásai ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Az övezeti előírások változásával érintett területek, elsősorban a városközponti Vt-3 övezetek területén várható jelentős változtatási szándék. A védett és védelemre javasolt értékek érvényesülését, az illeszkedés szabályait a vonatkozó önkormányzati rendeletben és a szabályozási tervben előírt településképi véleményezési eljárás során kell meghatározni. A fejlesztési szándékok és a helyi hagyományok gondos mérlegelésével az egyes településrészek hagyományos arculata, építészeti minősége megőrizhető.

3.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A Szent István utca belső szakaszának forgalma az értékes, helyi védett, illetőleg védelemre javasolt file: Torokbalint_OVHT_20140723.docx

35


épületek lakóinak életminőségét, ezzel együtt az értékmegőrzés szándékát befolyásolhatja kedvezőtlenül.

3.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága RÉGÉSZETI RÉSZ A tervezett folyamatok iránya nagyrészt a jelenleg beépítetlen területek beépítésének irányába, illetve bizonyos területeken erdőtelepítések irányába mutat. Mindez a fejlesztések által érintett régészeti lelőhelyek visszafordíthatatlan állapotromlását, részleges vagy teljes pusztulását eredményezi. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Megfelelő értékvédelmi intézkedéseket tartalmazó szabályozási terv és helyi építési szabályzat a helyi értékvédelmi rendelet, a településképi illeszkedés szabályairól szóló önkormányzati rendeletek (a településképi véleményezési eljárásról, ill. a településképi bejelentési eljárásról) együttesen biztosíthatják a meglévő értékek megőrzését, az új beépítések építészeti minőségét és illeszkedését a hagyományos településképhez. Az illeszkedési szabályok betartásával a kedvezőtlen folyamatok megelőzhetők. Amennyiben a településkaraktertől idegen beépítés dominánssá válik, a folyamat visszafordíthatatlan.

3.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei RÉGÉSZETI RÉSZ A kárenyhítés lehetőségeit, feltételeit jogszabályok, elsősorban a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) rendelkezik. A kárenyhítés lehetőségei: A Kötv. 10. § (1) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni, (2) A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. Ennek érdekében a Kötv. 19. § (1) alapján a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni; a Kötv. 19. § (2) alapján a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni. A Kötv. 22. § (1) alapján A régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni. Ezek alapján, javasoljuk a régészeti lelőhelyek lehetőség szerinti elkerülését, a tervezett módosításokkal járó földmunkák által. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy kárenyhítésként a tervezett földmunkák előtt, a régészeti lelőhelyek érintett területén megelőző feltárást kell végezni. Ennek módszere a Kötv. 22. § (2) alapján teljes felületű feltárás, próbafeltárás, vagy régészeti megfigyelés lehet. A kárenyhítés költsége és ellentételezésének lehetőségei: A Kötv. 19. § (3) szerint: „ A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 20/A. § (3) bekezdésében és a 23/E. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.” ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A hagyományos településképtől idegen, illetőleg a védett értékek érvényesülését, megjelenését károsan befolyásoló új beépítés visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg, az esetleges építési bírság nem pótolhatja az elveszett értékeket.


36


4. ÖSSZEFOGLALÓ RÉGÉSZETI RÉSZ Az elvégzett örökségvédelmi (régészeti) értékvizsgálat valamint a tervezett változtatások örökségvédelmi hatáselemzése alapján megállapítható, hogy a TSZT és HÉSZ módosítása több ismert, nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintenek illetve veszélyeztethetnek. A hatályos jogszabályok alapján, a tervezett változtatások során valamennyi nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése vagy tuskózás) esetében az illetékes örökségvédelmi hatóság előzetes szakhatósági engedélye szükséges. A Kötv. rendelkezései szerint, amennyiben a régészeti lelőhelyek fölmunkák általi bolygatása nem kerülhető el, úgy a lelőhelyek érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A tervezett változtatási szándékok nem tartalmaznak olyan elemet, amely önmagában kedvezőtlen hatással lenne a védett és védelemre javasolt épített örökség fennmaradására, az értékek kibontakoztatására. A helyi önkormányzati rendeletben szabályozott településképi bejelentési és véleményezési eljárások lehetőséget adnak az illeszkedés szabályainak fokozott betartatására, a helyi építészeti hagyományok, formák és anyaghasználat megőrzésére. A települési önkormányzati rendeletek hatályát ki kell terjeszteni a műemléki környezetek területére is, a műemléki értékek érvényesülése érdekében. A műemléki környezetekben tervezett építési tevékenység szabályozása a Walla-kilátó, a Walla-villa és a Szanatórium környezetében igényel fokozott figyelmet. Az épített örökség helyi védelméről szóló 36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet melléklete kiegészítendő a védett ingatlanok helyrajzi számaival, és a védett területek leírásának pontosításával. A helyi védelem alatt álló ingatlanok listáját felül kell vizsgálni, az 1.7. fejezet szerinti javaslatok alapján. A hatályos önkormányzati rendeletek biztosítják a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai felügyeletét az Ófalu területén, a Városközpontban, valamint a helyi védelem alatt álló ingatlanok, közterületek környezetében. Különös figyelmet érdemelnek a településközpont Vt-3 övezetében tervezett tevékenységek, amelyek a helyi védelem alatt álló volt HÉV végállomás épületét, a Walla tér környezetét, és a Szent István utca belső szakaszát érintik.


37


5. NYILATKOZAT A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. A hatástanulmány elkészítéséhez szükséges jogosultsággal rendelkezem.

Reményi László okleveles régész Oklevélszám: 1230/2001 (ELTE-BTK)


Muszik Lászlóné okl. építészmérnök műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ-5 01 1599

Lőrincze Zsuzsanna okl, építészmérnök műemlékvédelmi szakmérnök műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ-5 01-1462

38


6. IRODALOMJEGYZÉK, FORRÁSOK RÉGÉSZETI RÉSZ Felhasznált irodalom: Dercsényi D. (Szerk.), Pest Megye Műemlékei 1., Bp. 1958, 564. Horváth, L. A.: Középső neolitikus település Törökbálint – Dulácskán In: Aquincumi Füzetek 10 (2004), pp. 156-159 Horváth L. A. – Reményi L. – Tóth A., Régészeti kutatások az M0 autóút bővítése kapcsán = Archaeological excavations preceding of highway M0 ring. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2003. Szerk.: Kisfaludi Júlia. Budapest 2004, 27-50. Magyarország kistájainak katasztere II. (szerk. Marosi, S. – Somogyi, S.), Bp., MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. Maróti, É.: Régészeti kutatások Törökbálint – Tóparkon (Pest megye) In: Régészeti Kutatások Magyarországon 1998, pp. 45-55 Maróti, É.: Törökbálint – Tópark (MRT. 7. k. 36/1. lh.) In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004., p. 297 Maróti, É.: Törökbálint, Tópark (Pest megye) In: Régészeti kutatások Magyarországon 2000., p. 221 Maróti, É.: Törökbálint, Tópark (Pest megye) In: Régészeti kutatások Magyarországon 1999., pp. 257-258 Maróti, É.: Törökbálint, Tópark (Pest megye) In: Régészeti kutatások Magyarországon 2003., p. 221 Maróti, É.: Törökbálint, Tópark (Pest megye) In: Régészeti kutatások Magyarországon 2005., p. 297 Miklósity Szőke M.: Biatorbágy, Kukorica-dűlő (Tópark). In: Régészeti kutatások Magyarországon 2008. Szerk.: Kisfaludi Júlia. Budapest 2009, 152-153. Miklósity Szőke M: Római kori villagazdaság Biatorbágy és Törökbálint határában a Tópark nagyberuházás területén. Tájékoztató a K. Ö. SZ. 2007. évi tevékenységéről. Budapest 2008, 13. Miklósity Szőke M: Településmaradványok Biatorbágyon. Tájékoztató a K. Ö.SZ. 2008. évi tevékenységéről. Budapest, 2009, 12. Nyékhelyi D.: Árpád-kori településrészlet Törökbálint –Kukoricadűlőben az M0 autópálya nyomvonalán. In: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán. Budapest 1992, 175184. Pest megye monográfiája I./1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Szerk.: Fancsalszky, G.), Bp., 2007. Pest megye monográfiája I./2. A honfoglalástól 1686-ig. (Szerk.: Zsoldos, A.), Bp., 2001. Reményi, L. – Terei, Gy.: Őskori és középkori leletek Biatorbágy – Tyúkberek, Törökbálint – Kukoricadűlő lelőhelyről In: Aquincumi Füzetek 10 (2004), pp. 168-171. Reményi L. – Tóth A.: Őskori telepek, római kori árokrendszer, avar sírok BiatorbágyHosszúrétek lelőhelyen. Aquincumi Füzetek 10 (2004), 160-167. Stefanovits, P. – Filep, Gy. – Füleky, Gy.: Talajtan Bp., 1999. Torma István (szerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája 7., A Budai és Szentendrei járás. (XIII/1), 1986. Felhasznált adattári és kéziratos források: KÖH Központi lelőhely-nyilvántartás Fekete Csanád: Törökbálint 0222/4, 0224/21, 0227/1-35, 0227/42, 0227/44 hrsz. Kockázatelemző Örökségvédelmi Hatástanulmány. Kézirat, Budapest 2009. K.Ö.Sz. adattár. Herbály Róbert: Végső beszámoló a Törökbálint, Égett-völgy (hrsz. 3336/17-19) lelőhelyen a K.Ö.Sz. által végzett régészeti feltárások eredményéről. K.Ö.Sz. adattár, 2009. Miklósity Szőke Mihály: Szakmai jelentés Törökbálinton a Biatorbágy-Kukorica-dűlő lelőhely melletti régészeti megfigyelés eredményeiről. K.Ö.Sz. adattár, 2008. Miklósity Szőke Mihály: Jelentés a Tópark nagyberuházás területén előkerült kelta edényégető kemencéről. K.Ö.Sz. adattár, 2008. Rajna András: Jelentés Törökbálint, Égett-völgy Transtor terület szondázásáról. Kézirat, é.n. Reményi László: Törökbálint, Tópark. Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány. Kézirat, Budapest 2010. K.Ö.Sz. adattár. Stibrányi Máté: Törökbálint (3207 hrsz) létesítendő Szerverközpont. Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány. Kézirat, Budapest 2009. K.Ö.Sz. adattár.


39


ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Felhasznált irodalom: -

Wittinger Antal: Török-Bálint története és leírása Budapest, 1901 Franz Zeiss: Törökbálint-Grossturwall, Törökbálint, 1996 Franz Zeiss: Törökbálint-Grossturwall, Törökbálint, 2006 Sipos Gyula: Törökbálint kincsei, Törökbálint 1992. Sipos Gyula: Törökbálint egykor és ma Törökbálint, 1996. Hadik András: Egy „várépíttető” az ezredfordulón. in: Tanulmányok Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára OMvH Budapest, 1994.


40


7. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉRTÉKFELMÉRŐ ADATLAPOK 7.1. Helyi védelem alatt álló középületek (36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet) megnevezés: Zimándy Ignác Általános Iskola


cím: Dózsa György u. 15.

hrsz: 465

41


megnevezés: Zimándy Ignác Általános Iskola

cím: Dózsa György u. 15.

hrsz: 465

jellemzői: beépítés: utcavonalon álló, hézagosan zártsorú, udvarba hátranyúló szárnnyal. szintszám: fsz + emelet + tetőtér tetőidom: kontyolt nyeregtető, tetősíkban fekvő ablakok héjalás: cserepeslemez homlokzat: vakolt, kőporos fröcskölés, a nyílások körül vakolatkeret, tégla lábazat a templom tömbjén fogrovatos párkány, oromdíszek nyílászárók: díszes tölgyfakapu lábazat: tégla kerítés: kocsibejáró, új kapuval, a kálváriadomb felől támfal, megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatképzés, udvaron Zimándy mellszobor belső kialakítás megőrzendő értékei: betétes ajtók, lépcsőház (lépcsőkarok és kovácsolt korlátok), eredeti padlóburkolatok, az utcai ablakok betétes spalettái, a díszterem, egykori kápolna 1993-ban készült belső kialakítása és eredeti lizénafejezetei korábbi átalakítások: a homlokzatot és tömeget lényegesen befolyásoló átalakítás nem ismert datálás: 1898-1904 között épült építéstörténeti adatok, datálás forrása: Zimándy Ignác építtette apácakolostor és leánynevelő intézet céljára (Wittinger, 1901, 187. old.) Tervezte Fábián Gáspár. (Hadik András szíves közlése) Márványtábla az I. emeleti folyosón: Épült 1898-1904 között, újjáépítette Törökbálint Önkormányzata 1993. javasolt intézkedések: a felújított épület szakszerű karbantartása


42


megnevezés volt Leányiskola

cím: Szent István u. 2.

hrsz: 510

jellemzői: beépítés: U alaprajzú, hézagosan zártsorú tetőidom: kontyolt nyereg héjalás: cserép homlokzat: vakolt nyílászárók: eredeti a kapu és az attól balra lévő öt ablak lábazat: cementvakolat kerítés: --megőrzendő értékei: tömeg, kapu, megmaradt ablakok belső kialakítás megőrzendő értékei: jelenleg nem középület, lakóház korábbi átalakítások: 2004-2005-ben a bejárattól jobbra eső ablakokat az épület homlokzati rendszerétől idegen műanyag ablakokra cserélték. datálás: 19. sz. vége építéstörténeti adatok, datálás forrása: eredetileg is lakóháznak épült, 1884-ben Bunth András adja bérbe állami leányiskola céljára. (Wittinger 1901. 66. old, 187. old.) javasolt intézkedések: az eredeti homlokzati nyílásrendszer helyreállítása


43


megnevezés: Falumúzeum

cím:Baross u. 17.

hrsz: 539

jellemzői: beépítés: utcavonalon zártsorú, L alaprajzú tetőidom: nyereg, héjalás: cserép homlokzat: kerékvetős kőkeretes kapu, ablakok és üzletbejárat körül sima vakolatkeret, fogsordíszes húzott párkány nyílászárók: osztott ki-benyíló ablakok, táblás üzletajtó, régi kapu lábazat: vakolt kerítés: --megőrzendő értékei: minden részlete belső kialakítás megőrzendő értékei: belső nyílászárók, kerti építmények korábbi átalakítások: --datálás: 19. sz. vége építéstörténeti adatok, datálás forrása: az egykori Perth vendéglőt 1996-ban állították helyre Falumúzeum céljára javasolt intézkedések: gondos karbantartás


44


megnevezés: Községháza, volt jegyzői lak

cím: Munkácsy Mihály u. 79.

hrsz: 490

jellemzői: beépítés: L alaprajz, utcavonalon hézagosan zártsorú tetőidom: nyereg, macskalépcső héjalás: cserép homlokzat: vakolt, húzott főpárkány, gipszkonzolokkal, könyöklőpárkány, szemöldökpárkány, húzott ablakkeretek, nádazott, vakolt ereszalja nyílászárók: eredeti homlokzati ablakok lábazat: vakolt kerítés: a kerítést elbontották megőrzendő értékei: homlokzati nyílásrendszer, eredeti ablakok, homlokzati tagozatok belső kialakítás megőrzendő értékei: ---korábbi átalakítások: tornác beépítése, toldalékok, a homlokzati díszek eltávolítása datálás: 19. sz. utolsó harmada építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek javasolt intézkedések: a felújított épület gondos karbantartása,


45


megnevezés: Walla József Óvoda

cím: Bartók Béla u. 28.

hrsz: 720

jellemzői: beépítés: saroktelken, utcavonalon tetőidom: nyeregtető héjalás: pala homlokzat: vakolt nyílászárók: táblázatos lábazat: vakolt kerítés: új léckerítés megőrzendő értékei: tömeg, homlokzati nyílásrendszer, Szent József szobor az oromfalban, homlokzati tábla: Törökbálinti Állami Óvoda 1902. belső kialakítás megőrzendő értékei: Hajdan nyitott tornác, fejezetes pillérek, a tornácbejárat íve, a tornácra nyíló ajtók és ablakok, márványtábla a folyosón: Walla József és neje, Burda Ilma ajándéka, 1902. korábbi átalakítások: belső alaprajzi átalakítás, a tornác beüvegezése, a tornácbejárat elfalazása. datálás: 1902 építéstörténeti adatok, datálás forrása: tábla a homlokzaton javasolt intézkedések: a homlokzati nyílászárók helyreállítása, osztott üvegtáblákkal, az eredeti állapot, vagy analógiák alapján.


46


megnevezés: Általános Iskola, volt Fiúiskola

cím: Pelsőczy F. u. 2.

hrsz: 27

jellemzői: beépítés: utcavonalra épült, szabadonálló szintszám: fsz + 1 tetőidom: kontyolt nyereg héjalás: cserép homlokzat: idomtégla párkányok, saroklizéna, emeleti ablakkeretek, földszinti könyöklők nyílászárók: eredeti kapu, ablakok, belső ajtók lábazat: nyerstégla kerítés: kovácsolt kertkapu megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatok, nyílászárók, kovácsolt zászlótartó belső kialakítás megőrzendő értékei: lépcsőkorlát, megmaradt táblázatos ajtók korábbi átalakítások: 1960 körül megszűnt az iskola, jelenleg 6 lakás, belső átalakítások történtek, az udvarban bódék datálás: 1910 körül építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek javasolt intézkedések: a lakások megszűntetése, helyére közösségi rendeltetés, külső-belső helyreállítás, az udvar parkosítása


47


megnevezés: Fehér Kereszt Patika

cím: Munkácsy Mihály u. 9.

hrsz: 631

2005 jellemzői: beépítés: utcavonalon, a Munkácsy M. utca felől zártsorú saroképület tetőidom: nyeregtető héjalás: hódfarkú cserép homlokzat: húzott párkány, nyíláskeretek nyílászárók: utcai nyílászárók újak, a földszinti nyílászárók az eredeti mintájára készültek lábazat: kiselemes kerámia burkolat kerítés: --megőrzendő értékei: a földszinti nyílásrendszer belső kialakítás megőrzendő értékei: belső ajtók korábbi átalakítások: az eredetileg földszintes épületre 2009 előtt emeletet építettek. datálás: 1900 körül építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek javasolt intézkedések: a helyi védelem törlése. Az emelet ráépítésével az épület elvesztette eredeti arányait, homlokzati tagozatai stilizáltak, nyílászárói újak.


48


megnevezés: volt HÉV megálló épülete


cím: Szabadság tér

hrsz: 2062/16

49


megnevezés: volt HÉV megálló épülete

cím: Szabadság tér

hrsz: 2062/16

jellemzői: beépítés: szabadonálló, előkertes, keleti oldalán faszerkezetű nyitott utasváróval tetőidom: utcával párhuzamos gerincű csonkakontyos nyeregtető héjalás: részben hódfarkú cserép, részben fém hullámlemez, az egykori tornác felett korcolt fémlemez fedés homlokzat: vakolt nyílászárók: zsalutáblás ablakok, váz-táblázatos ajtók lábazat: vakolt kerítés: új, jellegtelen drótfonat, ill. táblázatos deszkakerítés megőrzendő értékei: tömeg, homlokzat, faszerkezetek (utasváró), nyílászárók belső kialakítás megőrzendő értékei: a vizsgálat idején nem volt megtekinthető korábbi átalakítások: az épület északi végén önálló lakást alakítottak ki, a homlokzat teljes átalakításával, a homlokzati rendszertől idegen üvegezett tornáccal. A tető déli végén állagvédelmi intézkedés történt, a fa konzolok és az oromdeszkák helyreállításával. datálás: 1914 építéstörténeti adatok, datálás forrása: Franz Zeiss: Törökbálint – Grossturwall, Törökbálint, 1996. 74. old. A HÉV-et 1914. május 1-én adták át. javasolt intézkedések állagvédelem a tetőn és a jelenleg használaton kívüli déli épületrészen, rendeltetés-módosítás, az eredeti homlokzatok helyreállítása megjegyzés: célszerű lenne az épület egységes, közcélú hasznosítása,a lakófunkció megszüntetése. Az épület helyzete, adottságai alapján vendéglátás céljára kiválóan alkalmas.


50


megnevezés: Egyházközség épülete

cím: Baross u. 2.

hrsz: 1178

jellemzői: beépítés: L alaprajz, Baross utca felől előkert, Kazinczy utca felől utcavonalon szintszám: F + tetőtér tetőidom: nyeregtető héjalás: cserép homlokzat: vakolt, Kazinczy utca felőli oldalon vakolatkeretek nyílászárók: újak, több méret és osztás lábazat: cementlábazat kerítés: falazott lábazat, falazott pillérek, drótfonat megőrzendő értékei: tömeg, kerítés belső kialakítás megőrzendő értékei: a belsőt átalakították korábbi átalakítások: teljes homlokzat, belső átalakítás, tetőtérbeépítés datálás: 1900 körül építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek. Már az 1859-es térkép is épületet jelöl a telken, a ma látható tömeg 1900 körül épülhetett ki. javasolt intézkedések: a nyílászárók egységes, az épület korához illő kialakítása


51


megnevezés: Xavéri Szent Ferenc Kápolna

cím: Pelsőczi F. u.

hrsz: 10205/7

jellemzői: beépítés: szabadonálló, tetőidom: kontyolt nyereg, a bejárati oldalon oromfallal héjalás: cserép homlokzat: vakolt, húzott párkány és ablakkeret, bejárat kőkeretes, bejárat feletti vakolatmezőben évszám: Anno 1711 nyílászárók: ablakok és a bejárati ajtó kb. 100 éves lábazat: vakolt megőrzendő értékei: minden részlete belső kialakítás megőrzendő értékei: a vizsgálat idején nem jutottunk be. Wittinger leírása szerint két emléktábla van a belsőben. korábbi átalakítások: felújítás az 1800-as évek végén, a legutóbbi felújítás 1994-ben. A hajó és a szentély csatlakozásánál a tetőfedés nem követi az épület körvonalát, az íves párkányt. A Műemléki Topográfia által említett faltükrök hiányzanak. datálás: 1711 építéstörténeti adatok, datálás forrása: Építette Törökbálint község 1711-ben a pestisjárvány emlékére. A XIX. sz. első felében a kegyúr megnagyobbította, később tetejét javíttatja. (Pest Megye műemlékei Bp. 1958. II. kötet, 225. old.) Az 1710. évi pestis emlékére építették Xavéri Szent Ferenc, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália tiszteletére. Most (1901) rövidesen csak Ferenc kápolnának mondják. (Wittinger, 1901, 126127. oldal. Tábla a homlokzaton az Faluszépítő Egyesület által 1994-ben történt felújítás emlékére. javasolt intézkedések: falszárítás, szivárgó építése, a környező terep rendezése, vízelvezetés, tetőidom korrigálása (íves párkányszakasz mellett).


52


megnevezés: Olvasókör

volt

Katolikus

cím: Szent István utca 13.

hrsz: 529

jellemzői: beépítés: L alaprajz, Baross utca felől utcavonalon. szintszám: pince, fsz. + tetőtér tetőidom: kontyolt nyereg héjalás: cserép homlokzat: vakolt, ablakkönyöklők, húzott párkány tornác: részben beüvegezve, falazott tornácoszlopok, fejezettel. falazott mellvéd, pincelejárat nyílászárók: eredeti ajtók, ablakok lábazat: vakolt kerítés: kő lábazat és kapupillérek, a pilléren váza, kapunál kovácsolt díszítés megőrzendő értékei: tömege, homlokzati díszítések, nyílászárók, tornác, kerítés belső kialakítás megőrzendő értékei: jelenleg lakások korábbi átalakítások: a tornác egy részének beüvegezése, tetőtérbeépítés datálás: 1895 építéstörténeti adatok, datálás forrása: emléktábla a homlokzaton javasolt intézkedések: lakások helyett közösségi felhasználás


53


megnevezés: Harangláb Söröző épülete

cím: Kazinczy u. 1.

hrsz: 1182

jellemzői: beépítés: L alaprajz, a Kazinczy utca sarkán 45 fokos levágás, bejárattal, előtte alacsony faragott fakerítéssel védett terasz. A Szent István utca felől új beépítés. szintszám: fsz. + tetőtér tetőidom: kontyolt nyeregtető, a sarkon mansard tetőfelépítmény, tetőablakkal, a dél-keleti oldalon kiemelt mansard tetőidom, két ablakkal héjalás: hornyolt cserépfedés homlokzat: vakolt homlokzat, tagozatok nélkül, húzott párkány nyílászárók: váz-táblázatos bejárati ajtó külső tömör zsalutáblákkal, új ablakok lábazat: vakolt kerítés: a Kazinczy utcában jellegtelen kerítés a homlokzaton Troll János zenekarvezető és zeneoktató emléktáblája megőrzendő értékei: tömege, tetőidom, párkány belső kialakítás megőrzendő értékei: nem ismert korábbi átalakítások: új nyílászárók, tetőtérbeépítés, a Szent István utca felől új épület datálás: 1930 körül datálás forrása: stílusjegyek, a Kazinczy utca nyugati oldalát a térképi ábrázolások szerint ebben az időben építették be, javasolt intézkedések: a homlokzati tagozatok helyreállítása analógiák alapján


54


7.2. Helyi védelem alatt álló lakóépületek (36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet) Védett épületek:

Alsóerdősor u. 8.

cím: Alsóerdősor u. 8. hrsz: 2597 jellemzői: L alaprajz, nyeregtető, cserép, utcai homlokzaton vakolatarchitektúra, Terranova lábazatvakolat, alatta terméskő lábazat megőrzendő értékei: utcai homlokzatokon vakolatdíszítés: keret, lizéna, párkány, eredeti ablakok, udvari homlokzaton faragott fatornác, javasolt intézkedés: a pergő Terranova lábazatvakolat eltávolítása, helyette az épület korának, jellegének megfelelő lábazat (kő vagy légpórusos vakolat) készítése


55


Józsefhegy u. 10.

cím: Józsefhegy u. 10. hrsz: 191 jellemzői: szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, cserép, homlokzaton vakolt ablakkeretek, kibenyíló ablakok, váz-táblázatos bejárati ajtó, kiugró tetőoromzat alatt faszerkezetű terasz, faragott korláttal. Melléképület: tagolt tömeg, sóskúti mészkő falazat, vakolat részben hiányzik, kontyolt nyeregtető, hátsó részen kiemelt oromzattal, cserépfedés. Kerítés: kő oszlopok között deszka kerítés Platánfa az udvaron. megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatok, nyílászárók, tetőidom és faragott faszerkezetek. javasolt intézkedés: a melléképület helyreállítása, használatba vétele.


56


Kossuth Lajos u. 4.

cím: Kossuth Lajos utca 4. hrsz: 2302 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, kiugró faoszlopos tornác, nyeregtető, cserép, kútház, faragott oszlopos kerti pavilon Kerítés: falazott oszlopok között drótfonatos kerítés, íves lezárású, kovácsolt elemekkel díszített mezőkkel. megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatok, utcai homlokzaton vakolatkeretek, udvari homlokzaton eredeti nyílászárók, kerti építmények, kerítés


57


Munkácsy Mihály u. 103.

cím: Munkácsy Mihály u. 103. hrsz: 427/1 jellemzői: előkertben fésűs beépítés, utcai tornácbejárattal, udvari homlokzaton ablakok körül vakolatkeret, faoszlopos tornác faragott mellvéddel és faragott könyökdísszel, eredeti nyílászárók. Udvaron kútház, kovácsoltvas oszlopos pavilon, szép lakatosmunkák megőrzendő értékei: jelenlegi állapota, kerítéssel, kerti építményekkel együtt


58


Nyár u. 3.

cím: Nyár utca 3. hrsz: 541 jellemzői: utcavonalon, hézagosan zártsorú beépítés, utcai homlokzaton vakolatarchitektúra megőrzendő értékei: tömeg, utcai homlokzat: kannelurázott fejezetes lizénák, ablakok körül vakolatkeret, szemöldökdísszel, fogsoros párkány, osztott ablakok


59


Szent István u. 26.

cím: Szent István u. 26. Volf György szülőháza hrsz: 523 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, csonkakontyos nyeregtető, cserépfedés, kertben nyárikonyha, utcai homlokzaton és oromfalon, valamint az ablakok körül vakolt keret, eredeti ablakszerkezet, Volf Gyögy nyelvtudós (született: 1843 október 3.) emléktáblája. Udvari oldalon falazott oszlopos tornác megőrzendő értékei: tömeg, utcai és udvari homlokzat


60


Védett épületrészek:

József Attila u. 68. tetőfelépítmény

cím: József Attila utca 68. hrsz: 908 jellemzői: Saroktelken hézagosan zártsorú beépítés, üzlet bejárata a sarkon, nyeregtető, J. A. utcai homlokzat közepén kiemelt faragott oromzat, 1933 évszámmal megőrzendő értékei: tömeg, faragott oromfal, nyílásrendszer

Bartók Béla u. 24. utcai kapu

cím: Bartók Béla u 24. hrsz: 721/1 jellemzői: nagy telken szabadonálló villa, tagolt tömeg és tető, cserépfedés, vakolatarchitektúra, eredeti nyílászárók, magas kőkerítés az eredeti telek mentén a Nyár utcában is. megőrzendő értékei: tömege, nyílászárók, vakolatdíszítés, magas kőkerítés, kapu, kert


61


7.3. Helyi védelemre javasolt épületek, építmények Árpád u. 1. sz. (hrsz: 2207) alatti Schlotthauer-féle présház

a présház 1900 körül

megnevezése címe jellemzői

Schlotthauer-féle présház Árpád utca 1. hrsz: 2207 szintvonallal párhuzamos présház, kishajlású nyeregtető, cserépfedés, az ablakok körül egyszerű vakolatkeret, az ajtó körül sima, vállas keret, az ajtó felett fejezetes lizénák, szemöldökpárkány, a tükörben évszámmal. Tetőtérbeépítés, tetősíkban fekvő ablakokkal. értékei tömeg, homlokzati vakolatdíszek, évszám datálása 1816 Hatályos védelme: datálás forrása évszám homlokzaton Javasolt védelme: helyi archív képek Wittinger, 1901, 164-165. oldal forrása felújítási javaslat 2009-10 ben felújította az Europark-immo Kft.


62


Árpád u. 11. (hrsz: 2199) villa

megnevezése címe jellemzői értékei datálása datálás forrása felújítási javaslat

villa Árpád utca 11. hrsz: 2199 gondozott kertben szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, cserépfedés, utcai oldalon faszerkezetű tornác. Vakolatdíszek: sarokarmírozás, húzott párkány. tömeg, homlokzati vakolatdíszek, nyílászárók, tornác 1900 körül Hatályos védelme: stílusjegyek Javasolt védelme: helyi a meglévő állapot karbantartása

Árpád u. 21. és 25. előtti kerítés

megnevezése címe jellemzői értékei datálása datálás forrása felújítási javaslat

kerítés Árpád utca 21-25. a Walla-villa egykori telkéhez tartozó egységes kialakítású mészkő lábazatos, oszlopos kerítés, kovácsolt mezőkkel. lábazat, oszlopok, fejezetek, kovácsolt rács 1900 körül Hatályos védelme: a villa 1900-ban már állt - Wittinger-149. oldal Javasolt védelme: helyi az Árpád u. 25. bejáratánál a lebontott kőoszlop helyreállítása.


63


Bartók Béla utca 24. (hrsz: 721/1) villa, kerítés, kovácsolt kapu és a Nyár u. 16. (hrsz: 721/3) kerítés


értékei datálása datálás forrása felújítási javaslat

villa és az egykori ingatlanához tartozó kerítés Bartók Béla utca 24, Nyár utca 16. hrsz: 721/1, 721/3 szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, cserépfedés. Bejárati oldalon beüvegezett tornác, déli oldalon íves zárterkély. Vakolt homlokzat, az ablakok felett kis kiülésű háromtagú párkány, egyszerű tagozattal, a déli oldal középső tengelyében rozettával. Eredeti nyílászárók. Kerítés: a villa egykori telkéhez tartozó egységes kialakítású tömör mészkő kerítésfal, fedkővel. A kerítés pillérekkel tagolva lépcsősen követi az utca lejtését. A Bartók Béla utcában kapuoszlop és kovácsolt kapu. villa: tömeg, homlokzati díszítések, nyílászárók Hatályos védelme: kerítés: a terephez igazodó kialakítás, kovácsolt kapu védelem alatt áll az kapu 1930 körül Javasolt védelme: a ingatlanra kiterjedő stílusjegyek védelem a meglévő állapot karbantartása


64

helyi utcai teljes helyi


Dózsa György u. 13. (hrsz: 457) lakóépület, kerítés és tornác


lakóház Dózsa György utca 13. hrsz: 457 utcavonalon fésűs beépítésű lakóház, oromfallal, nyeregtető, cserépfedés. Téglalábazat, vakolt homlokzat, külső síkra helyezett ablakok. Faoszlopos tornác, faragott díszítésű fakapuk.

értékei

tömeg, homlokzati nyílásrendszer, faragott faszerkezetek, kerítéspillér, kapuk, 1880 körül Hatályos védelme: stílusjegyek Javasolt védelme: helyi a meglévő állapot karbantartása, a homlokzati tagozatok (lizénák, könyöklőpárkány, szemöldökpárkány, húzott nyíláskeret, osztópárkány, faragott oromdeszka és oromdísz) helyreállítása a régi fénykép alapján

datálása datálás forrása felújítási javaslat


65


József Attila utca 68. lakóépület és üzlet, faragott oromzat, Deák Ferenc utcai fakapu


lakóépület és üzlet József Attila utca 68. hrsz: 908 Saroktelken hézagosan zártsorú beépítés, üzlet bejárata a sarkon, nyeregtető, cserépfedés. A József Attila utcai homlokzat közepén kiemelt faragott oromzat, 1933 évszámmal. Homlokzat: kőlábazat, vakolt homlokzat, az oromfalban kerek szellőzőablak, húzott vakolatkerettel. A többi ablak keretelése elpusztult. A Deák Ferenc utcában faragott deszkakapu.

értékei

tömeg, utcaképi szerep (sarokbejárat), nyílásrendszer, Hatályos védelme: helyi faragott oromfal és kapu védelem alatt áll a tetőfelépítmény 1933 Javasolt védelme: a teljes ingatlanra kiterjedő helyi évszám a faragott oromdíszen védelem a meglévő állapot karbantartása, az utcai homlokzat húzott nyíláskereteinek helyreállítása

datálása datálás forrása felújítási javaslat


66


Munkácsy Mihály utca 32. (hrsz: 9) lakóépület



lakóépület Munkácsy Mihály utca 32. hrsz: 9 utcavonalra épült U alaprajzú épület, hézagosan zártsorú beépítés, középen kocsiáthajtóval. Nyeregtető, cserépfedés, bádog tetőablakok nyomai. Sóskúti kő falazat, az utcai szobák felett csaposgerenda födém, a további részeken borított gerendás födém. Az udvari szárnyakon kő ablakkeretek. Eredeti nyílászárók: a kapu lebontott szárnyai az udvaron, eredeti ajtók és ablakok, a homlokzaton zsalutáblák. A keleti udvari szárny végében istálló, jászollal. Hátul a telekhatárhoz épült pajta, benne ólak, a hátsó falán pincelejáró. A nyugati udvari szárny mellett öntöttvas nyomókút. Kb. 20 éve lakatlan, romos tömeg, (lakóépület és pajta), homlokzati nyílásrendszer, kőkeretek, eredeti nyílászárók, öntöttvas nyomókút 1880 körül Hatályos védelme: stílusjegyek Javasolt védelme: helyi Szakszerű helyreállítás, a nem javítható nyílászárók újragyártása az eredeti minta alapján. Az épület alkalmas helytörténeti kiállítás, az egykori életmód bemutatása céljára.


67


Munkácsy Mihály utca 32. részletek


68


Munkácsy Mihály u. 35. (hrsz: 569/1) lakóépület, kovácsolt kapu, udvari oldalon kőoszlopos tornác, kereszttel díszített oszlopfejezetek



lakóépület Munkácsy Mihály utca 35. hrsz: 569/1 utcavonalra épült L alaprajzú épület, déli oldalon kocsiáthajtóval. Nyeregtető, palafedés. Vakolt lábazat, vakolt homlokzat, lizénák között két-két vállpárkánnyal összefogott ikerablakkal, az ablakokon íves kereteléssel. A párkány hármas tagolású, kis kiülésű tagozatokkal. kovácsolt kapu, az udvari oldalon tornác, falazott lábazaton kereszttel díszített fejezetes oszlopokkal, eredeti nyílászárókkal. tömeg, homlokzati nyílásrendszer, vakolatdíszek, eredeti nyílászárók, kovácsolt kapu 1910 körül Hatályos védelme: stílusjegyek Javasolt védelme: helyi a meglévő állapot karbantartása


69


Munkácsy Mihály u. 72. (hrsz: 23) volt Községháza


volt Községháza Munkácsy Mihály utca 72. hrsz: 23 Zártsorú beépítés, középen kocsiáthajtóval, északi oldalon udvari szárnnyal. Nyeregtető, palafedés. Utcai oldalon a kaputól balra eredeti ablakok, a másik oldalt átalakították. Belsőben a kapuval egyidős szecessziós ajtók.


tömeg, homlokzati nyílásrendszer, kapu, belső ajtók 19. sz. vége, bővítés és kapu 1910. körül. Hatályos védelme: stílusjegyek Javasolt védelme: helyi Az eredeti nyílásrendszer visszaállítása, a homlokzati vakolatarchitektúra rekonstrukciója az eredeti dokumentumok (képeslap, és Dörre T. rajza, (Wittinger, 1901, 62. old.) alapján.


70


Munkácsy Mihály u. 76. (hrsz: 25), volt Óvoda

az épület és a kerítés képe 2009-ben



2014. évi állapot

volt Óvoda Munkácsy Mihály utca 76. hrsz: 25 Utcavonalra fésűs beépítéssel épült, kontyolt nyeregtető, cserépfedés. Vakolt homlokzat. Utcai homlokzatán eredeti ki-benyíló ablakok, egyszerű vakolatkerettel. Udvari homlokzata átalakított, az egykori tornácot beépítették, jellegtelen nagyméretű ablakokkal. Az eredeti, 1890-ben épült épülethez 1950 körül toldást építettek, meredekebb hajlású tetővel, palafedéssel. tömeg, utcai homlokzat, történeti érték. 1890-ben Hatályos védelme: emléktábla a homlokzaton Javasolt védelme: helyi Az átalakított udvari homlokzati nyílásrendszer helyreállítása.


71


Munkácsy Mihály u. 93. (hrsz: 422/1) lakóépület

2009.

tornácoszlop fejezete

2013. december megnevezése címe jellemzői értékei datálása datálás forrása felújítási javaslat

lakóépület Munkácsy Mihály utca 93. hrsz: 422/1 Utcavonalra fésűs beépítéssel épült lakóház, oromfallal, nyeregtetővel, cserépfedéssel. Utcai ablakai és kerítése új. Kőoszlopos tornác, kereszttel díszített oszlopfejezetek. tömeg, homlokzati nyílásrendszer, tornácbejárat, tornácoszlopok 1900 körül Hatályos védelme: stílusjegyek Javasolt védelme: helyi az utcai tornácbejárat helyreállítása, új gyalogkapu a Munkácsy M. u. 103. sz. mintájára.


72


Szent István utca 3. (hrsz: 558) volt Temetkezési Egylet háza



lakóépület, korábban a Törökbálinti Szent Ignác Temetkezési Egylet háza Szent István utca 3. L alaprajzú, utcavonalon hézagosan zártsorú, udvari oldalon fejezetes oszlopos tornác, falazott mellvéd, a telek másik szélén utcavonalon volt kocsiszín nyeregtető, cserépfedés, kocsiszínen fémlemezfedés homlokzat: főépület: vakolt lábazat, vakolt homlokzat, pilaszterek, ablakok körül vakolatkeret, két-két ablakot összefogó könyöklőpárkány, tagozott főpárkány, vakolatkeretben emléktábla, eredeti nyílászárók. melléképület: íves oromfal, faragott kő díszítés (váza?) maradványa kerítés: kovácsolt kapu tömeg, mindkét épület utcai és udvari homlokzata, tornác, kerítés 1896 emléktábla szövege: Törökbálinti Szent Ignác Temetkezési Egylet, alapíttatott 1896. évben. Kerítésen évszám: 1896, 1932 a felújított épület gondos karbantartása


hrsz: 558

Hatályos védelme: Javasolt védelme: helyi

73


Kálvária

Dörre Tivadar rajza, Wittinger, 68. oldal megnevezése címe jellemzői

értékei datálása datálás forrása

felújítási javaslat

Kálvária

hrsz: 466 Stációk anyaga sötétszürke szemcsés műkő, övpárkánnyal, a képmező felett keskeny szemöldökpárkánnyal, íves lezárással. A talapzaton íves tükörben márványtáblán az adományozó, illetve a felújítást támogató családok megnevezése. Képmező: tükörben fehér műkő domborművek. Krisztus és a két lator: kő, részben műkő talapzat, műkő keresztek és korpuszok. A mai állapot az 1892. évi felújítás képét őrzi. megőrzendő a teljes együttes 1788-1827 Hatályos védelme: 1788-ban már állt a három kőkereszt (Wittinger, 130. old.), Javasolt védelme: helyi de a stációfülkék oszlopai csak 1827-ben kerültek a helyükre. A kálváriát Zimándy Ignác 1892-ben javíttatta. (Sipos Gyula: Törökbálint egykor és ma Törökbálint, 1996. 54. old.) 1992-ben felújították, rendszeres karbantartás szükséges


74


Szabadság tér 12. (hrsz: 2253) villa

2009.

2009.

párkány részlete, 2013.

2013.

megnevezése szecessziós villa címe Szabadság tér 12, Kossuth Lajos utca 32. hrsz: 2253, 2255 jellemzői 2009 és szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, korcolt jelen állapot fémlemez fedés, déli oldalon zárterkély, a tetőtéri szinten terasszal, egyszerű tagozattal szegélyezett oromfallal. A homlokzat 2009. évi állapota: vakolt homlokzat, a kiugró épületrészen nyerstégla keretelésekkel. A párkány fogsormotívummal és rozettákkal díszített. Az ablakokon könyöklőpárkány, a tokosztó magasságában elhelyezett vállkőről indított tört, íves keretelés. Jelen állapot: új homlokzatburkolat szabálytalan kőlapokból, új nyílászárók, a könyöklőpárkányokat és nyíláskereteket megszüntették. A párkány új színezése idegen az eredeti színvilágtól. megmaradt tömeg, tetőidom. értékei datálása 1910 körül Hatályos védelme: datálás forrása stílusjegyek Javasolt védelme: -értékelés: A homlokzat 2009-ben még látható építészeti értékeit az elmúlt években végzett felújítás nagyrészt elpusztította, a védelem alá helyezés nem indokolt.


75


7.4. „Figyelemre méltó” épületek

Ady Endre u. 41.

cím: Ady Endre u. 41. hrsz: 1075 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, nyeregtető, cserép, utcai homlokzaton vakolatarchitektúra, kapcsolt gerébtokos ablakok, tagozott tokosztással, utólagos átalakítás: az oldalhatáron üvegbeton bevilágító megőrzendő értékei: utcai homlokzat, keretelés ablakok körül, ablakszerkezet, díszes tokosztás, kő lábazatos és oszlopos, Haidekker rácsmezős kerítés Deák Ferenc u. 25.

cím: Deák Ferenc u. 25. hrsz: 901 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, nyeregtető, cserép, utcai homlokzaton és oromfalon vakolatkeretelés, eredeti (vagy az eredeti mintájára készült) ablakok. Udvari homlokzaton fejezetes tornácoszlopok, részben beüvegezett tornác. Az udvarban az épülethez csatlakozó modern beépítés. megőrzendő értékei: utcai homlokzat, vakolatarchitektúra, ablakok, a régi épület udvari homlokzata. javasolt intézkedések: a szépen felújított épület szakszerű karbantartása


76


Deák Ferenc u. 39.

cím: Deák Ferenc u. 39. hrsz: 1055 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, utca felől kontyolt, hátul macskajárdás nyeregtető, cserép, udvar felől üvegezett veranda megőrzendő értékei: tömege, nyílászárók, vakolatdíszítés, kerítésoszlopok, kerítéskapu Javasolt intézkedés: szerkezeti megerősítés, szakszerű teljes felújítás Dózsa György u. 11.

cím: Dózsa György u. 11. hrsz: 456 jellemzői: vakolt homlokzat, utcai homlokzaton helyreállított nyílásrendszer, zsalus osztott ablakok, falazott tornácpillérek értékei:, tömeg, utcai homlokzat, a szomszédos, helyi védelemre javasolt 13. sz. épülettel együtt alkotott utcakép


77


Dózsa György u. 26.

cím: Dózsa György u. 26. hrsz: 408 jellemzői: utcavonalon fésűs, faoszlopos tornác, nyeregtető, pala, megőrzendő értékei: tömege, nyílászárók, homlokzati vakolatkeret, asztalosmunkák, oromzaton konzolok, faragott díszítés, terméskő oszlopok között kovácsolt mezők és kapuk, teraszos hátsókertben kerekeskút Dózsa György u. 47.

cím: Dózsa György u. 47. hrsz: 339 jellemzői: fésűs beépítés, utcavonalon, utcáról tornácbejárat, falazott oszlopok, fagerenda és ereszdeszka megőrzendő értékei: tömege, nyílászárók, vakolatkeretek, javasolt intézkedések: az utcai homlokzaton a vakolatkeretek a maradványok alapján visszaállítandók


78


József Attila u. 45.

cím: József Attila u. 45. hrsz: 1093 jellemzői: szabadonálló villa, kiemelt középrizalitban tetőtéri ablak, kontyolt nyeregtető, a középrizaliton mansardtető, deszkázott eresz, kerítés: kőlábazat, kapu, eredeti rács megőrzendő értékei: tömeg, homlokzati díszítések, nyíláskeretek, húzott falsávok és keretelések, nyílászárók, rácsok, kerti pavilon, melléképület József Attila u. 58.

cím: József Attila utca 58. hrsz: 807 jellemzői: saroktelken fésűs, oldalhatáron álló beépítés, nyeregtető, pala, tornác részben befalazva, udvaron kút megőrzendő értékei: tömeg, utcai nyílászárók


79


József Attila u. 59.

cím: József Attila utca 59. hrsz: 1052 jellemzői: hézagosan zártsorú beépítés, vakolt homlokzatok, vakolatkeretek, kapcsolt gerébtokos ablakok díszes tokosztóval, ciklopkő lábazat Kerítés: kő oszlopok között Haidekker drótfonatos kerítésmezők megőrzendő értékei: tömeg, utcai homlokzat, ablakok, kerítés

8. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG FOTÓDOKUMENTÁCIÓ 8.1. Műemlékek és környezetük

r.k. templom


r.k. templom

80


kereszt a templomkertben

Xavéri Szent Ferenc kápolna

gótikus oszloplábazat a templomkertben

Mária kápolna


Mária kápolna

81


Mária-kápolna, Dörre Tivadar rajza Wittinger, 128. oldal

Walla-kilátó, Kastély utca 30. (2009.)


a műemlék kilátó és a Kastély u. 28. sz. alatt műemléki környezetben - épült új lakóház

82


Walla-kilátó, főépület

utcakép, Kastély u. 28-30.

Kastély utca 32.

a műemlék kilátó és a Kastély u. 32. sz. alatti új beépítés a településközpont felől


83


Walla-villa, Árpád utca 23.

Walla-villa az Árpád u. 21. felől, az eredeti telek megosztásával kialakított magánút

Árpád u. 25. kerítés

Árpád u. 21-25. kerítés

Árpád u. 25. megbontott kerítés, 2009.

Árpád u. 25. részben helyreállított kerítés, 2013.


84


Walla-síremlék


85


emléktábla a 2012. évi felújításról

Walla-síremlék, rendezett sírkert

Szanatórium, volt jezsuita kolostor, majd Mailáth kastély


86


ún. kiskastély

kastély, homlokzati részletek

virágház a kastélyparkban

kerítés és kapu

a Szanatórium két világháború között emelt fogadóépülete


87


8.2. Utcaképek, jellegzetes épületek

Ady Endre utca

13-15.

23. (2009.)

23.

29. (2009.)

29.

29.

41.

45. (2009.)

45.

43-41-39.


88


Akácos utca

2-4-6-8. (2009.)

6. (2009.)

utcakép, 2-10.

2-4-6. Alsóerdősor utca

8.

utcakép, 21-17, 8.

Egyesületek pincéje

Apponyi utca

3.


9.

17.

89


Árpád utca

1. (2005)

1. (2005)

1. (2005)

1.

1. a Kápolna utca felől

11-

23.

25. kerítés.

23-25. kerítés

107.

109.


90


Baross utca

2.

2.

14..

14.

16.

17.

24.

25.

25.

19-17. Walla tér

Ecce homo, Walla tér

Kereszt a Baross utca – Bartók Béla u. elágazásában


91


Bartók Béla utca

1.

2.

4.

4. udvar

utcakép 6-12.

utcakép 5-15.

12. (2009)

12.

12.

16.

24.

24.

24. kapu

28. óvoda

28. óvoda


92


emlékpark a 24. sz. előtt

Szent József az Óvoda oromfalán

Deák Ferenc utca

25.

31.

37.

37.

39.

45. (2009.)

45.


93


Dózsa György utca

10-12.

11.

11. (2009.)

13.

15.

15-17, Kálvária

46.

46. repedések a homlokzaton

11-13.

26.


94


a Dózsa Gy. u. 48. felől a Józsefhegy u.

47.

60.

Erzsébet utca

12.

15.

20.

utcakép a József Attila utca felől


95


Felsőerdősor utca

6.

8. (2009.)

6-8..

15-9.

11.

25-21.

22-26.

28. (2009.)

28.


96


Felsővár utca

2-4.

utcakép 6-18.

utcakép 18-28.

utcakép, 24-40.

21.

34. kapu

utcakép 38-50.

46. (2009.)

44-46.


97


Jázmin utca

9.

9-11.

13.

1-3-5.

13-7.

11-9-7.

17-15.

páros oldal

utcakép a Diósdi utca felé


98


József Attila utca

12.

19-21.

21.

43.

45.

55. (2009.)

55.

57. (2009.)

57.

58.

59.

68.

68.


99


Józsefhegy utca

10.

10.

10. melléképület

kilátás a Kálváriára

kilátás, iskolák és r.k. templom

kilátás a Kálváriától a templomig

Kápolna utca

Kereszt a 12. sz. előtt


Mária-kápolna

100


Kazinczy Ferenc utca

1.

1.

Walla-síremlék az Emlékparkban

Kossuth Lajos utca

2-4-6.

4.

4-10.

13-11-9..

9.

13.


101


Munkácsy Mihály utca

1.

9. (2005.)

9.

Szent Vendel szobor a 3. sz. előtt

kereszt a 12. sz. előtt

Kislány kutyájával Hadik Gyula szobra a 9. sz. előtt

27-25.

25.

25. kapu

32.

34.

33-35.


102


35.

35. kapu

44.

46.

46.

46-48-50.

Nepomuki Szent János szobor az 53. sz. előtt

53.

72.

77-75-73.

73.

75.


103


77-75-73.

76.

76. kerítéssel, 2009.

Hit, Remény,Szeretet, a plébánia előtt (78. sz.)

Szent Család szobor a Pelsőczy utca sarkán

Szent Flórián szobor a Pelsőczy utca sarkán

79. Városháza

83-81.

82-84.

91.

93. (2009.)

93.


104


95-89.

95-93.

Szent Teréz a 95. sz. előtt

100. (2009.)

100.

103.

109-103.

109-103.

109.

119. kerítés

120.

125.

. 131-133.

135-133.

Dióskerti kereszt


105


Dióskert, 56-os emlékmű

Nyár utca

1.

3.

Baross u.17. Nyár u.1-3.

6-12.

10-12.

utcakép, József A. utca és Bartók B. utca között, páratlan oldal

Patak utca

6.


Patak utca - Rác tér

106


Pelsőczy Ferenc utca

2. hrsz: 26.

2.

2. hrsz: 27.

Petőfi Sándor utca

8.

15.

25.

39. József Attila u. 74.

39. József Attila u. 74.

41.

Rác tér

háttérben a Dózsa György utca 46.


107


Rákóczi Ferenc utca

9. (2005)

9. (2005)

9.

8-18.

10.

11.

11.

12.

13.

14.

16. (2009.)

16.

12-16.

22. (2009.)

22.


108


Templom utca

1-7.

a Felsőerdősor 1. (hrsz:104) Templom utcai homlokzata

Templom utca – Ferenc köz sarok

Szabadság tér

12

26.

volt HÉV végállomás

Szent István utca

1.

2.

1-7.

3.

3.

5.


109


7.

7.

7.

13.

13.

16.

18-20.

14-20.

26.

26. emléktábla

32

32.

48.

48.


110


Szent István szobor a Szent István utca 18. szám előtt

Zimándy István tér

Boldogságos Szűz Mária szobra


111


9. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG TÉRKÉPTÁRÁBÓL a készítés/kiadás éve 1782-85


TÉRKÉPEK

A

HADTÖRTÉNETI

MÚZEUM

leltári szám: XIII/XXI.

112


a készítés/kiadás éve 1859


leltári szám: 51 XXXII

113


a készítés/kiadás éve 1872-84


leltári szám: 5062/1

114




leltári szám: 5062/1

115




leltári szám: 5062 Ny.

116




leltári szám: L-34-14-D-b

117


ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI TERVLAPJA


118



119


A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVMÓDOSÍTÁSI VÁLTOZÁSOKAT BEMUTATÓ ALAPTÉRKÉP KICSINYÍTETT KIVONATA


120



121


A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP KICSINYÍTETT KIVONATA


122

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

Recommend Documents