Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése

Törökbálint, 2007


Készült: Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának megbízásából

a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézete munkatársainak közreműködésével.

Szakmai vezető:

Dr. Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens

Közreműködők: Pirisi Gábor egyetemi tanársegéd Szabó András doktorandusz

2


Tartalomjegyzék 1. A NAGYKÖZSÉGRŐL RÖVIDEN 1.1. BEVEZETŐ 1.2. TÖRÖKBÁLINT HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.3. A KEZDEMÉNYEZÉS INDOKAI – MIÉRT LEGYEN VÁROS TÖRÖKBÁLINTBÓL? 2. TÖRÖKBÁLINT TÖRTÉNELMÉBŐL 2.1. A KEZDETEK 2.2. TÖRÖK IDŐK – TÖRÖK BÁLINT 2.3. AZ ÚJRATELEPÜLÉS IDŐSZAKA 2.4. A NÉMET KÖZSÉG 2.5. A SZÁZADFORDULÓTÓL NAPJAINKIG – A POLGÁROSODÁS ÖSVÉNYÉN 3. A NAGYKÖZSÉG TERMÉSZETI KÖRNYEZETE ÉS ÉRTÉKEI 3.1. A TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZET 3.2. A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

AZ ANNA-HEGY JÓZSEF-HEGY HOSSZÚRÉTI PATAK ÉS A TÖRÖKBÁLINTI TÓ A NAGY-ERDŐ RÓKA-HEGY KEREK-DOMB A PISTÁLYI-RÉT 3.3. A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 4. TÖRÖKBÁLINT NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETÉTELE 4.1. A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA 4.2. A NÉPESSÉG KOR- ÉS NEM SZERINTI MEGOSZLÁSA 4.3. A NÉPESSÉG NEMZETISÉG ÉS VALLÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA 4.4. A TELEPÜLÉS KÜLTERÜLETI NÉPESSÉGE 4.5. A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA 5. TÖRÖKBÁLINT TELEPÜLÉSSZERKEZETE 5.1. FUNKCIONÁLIS MORFOLÓGIAI VÁZLAT 5.2. A TELEPÜLÉS LAKÓÉPÜLETEI, ÉPÜLETÁLLOMÁNYA 5.3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI

A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK NÉHÁNY JELENTŐSEBB ÉPÍTÉSZETI EMLÉK BEMUTATÁSA RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM A SZANATÓRIUM A KÁLVÁRIA WALLA-KASTÉLY („WALLA KILÁTÓ”) ÉS A WALLA-VILLA MÁRIA SEGÍTS KEGYKÁPOLNA

9 9 10 13 15 15 15 16 17 17 21 21 23

23 23 24 24 24 24 25 25 26 26 28 31 33 34 35 35 39 42

43 44 44 46 47 48 48 3

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése KEGYELETI PARK XAVÉRI SZENT FERENC KÁPOLNA 5.4. TELEPÜLÉSI ZÖLDTERÜLETEK 6. TÖRÖKBÁLINT INFRASTRUKTÚRÁJA 6.1. IVÓVÍZELLÁTÁS 6.2. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 6.3. BELTERÜLETI CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS 6.4. HULLADÉKKEZELÉS 6.5. GÁZHÁLÓZAT 6.6. ELEKTROMOS HÁLÓZAT 6.6. TÖRÖKBÁLINT KÖZLEKEDÉSE

KÖZÚTI KAPCSOLATOK VASÚTI KAPCSOLATOK HELYI- ÉS HELYKÖZI TÖMEGKÖZLEKEDÉS 7. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI ÉLETE 7.1. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP 7.2. A LOGISZTIKAI-NAGYKERESKEDELMI PROFILÚ VÁLLALKOZÁSOK

49 49 50 52 53 54 55 56 56 57 57

57 59 59 61 61 65

DM-DROGERIE MARKT KFT. 65 A QUELLE KERESKEDELMI BETÉTI TÁRSASÁG 66 GRUNDFOS HUNGÁRIA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 66 EUROPAPIER HUNGÁRIA KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 66 A VIESSMANN FŰTÉSTECHNIKA KFT. 67 A FAMILY FROST ÉLELMISZERGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 67 A REFLECT VILÁGÍTÁSTECHNIKAI ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 67 RENAULT TRUCKS HUNGARIA KFT. 68 A TRIUMPH INTERNATIONAL BUDAPEST KFT. 68 7.3. AZ EGÉSZSÉGIPARBAN ÉRDEKELT VÁLLALKOZÁSOK

AZ ASTRAZENECA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG JOHNSON & JOHNSON EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BABAÁPOLÁSI TERMÉKEKET GYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT. JANSSEN-CILAG GYÓGYSZERKERESKEDELMI MARKETING SZOLGÁLTATÓ KFT. A „GLAXO-CÉGCSOPORT” BIOTEST HUNGÁRIA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 7.4. A HAGYOMÁNYOS ÁGAZATOK HELYI SZEREPLŐI

NESTLÉ ICE CREAM HUNGÁRIA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG MECHANIKAI MŰVEK A HÁL-ÉP TELEKOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZAT TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG AZ OMÜV MŰSZER- ÉS VASIPARI SZÖVETKEZET BUDAI TÉGLA ZRT.

7.5. A NAGYKÖZSÉG KERESKEDELMI SZEREPKÖRE

A LEGJELENTŐSEBB ÁRUHÁZAK ÉS BEVÁSÁRLÓ-KÖZPONTOK RÖVID BEMUTATÁSA

69

69 70 70 71 71 72

72 73 73 73 74 74

75 4

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A CORA HIPERMARKET GL OUTLET CENTER A MAXCITY LAKBERENDEZÉSI BEVÁSÁRLÓ-KÖZPONT BRICOSTORE HUNGARIA BARKÁCSÁRUHÁZ KERESKEDELMI KFT. KIKA LAKBERENDEZÉSI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG AZ OFFICE DEPOT HUNGARY KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 7.6. A GAZDASÁGI ÉLET HÁTTÉRINTÉZMÉNYEI

75 77 77 77 78 78 78

A NAGYKÖZSÉG PÉNZINTÉZETEI EGYÉB INTÉZMÉNYEK

79 80

7.7. A NAGYKÖZSÉG IDEGENFORGALMA

81

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK A TELEPÜLÉS SZÁLLÁSHELY-KÍNÁLATA 8. TÖRÖKBÁLINT INTÉZMÉNYRENDSZERE 8.1. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

ÓVODÁK ÁLTALÁNOS ISKOLÁK A ZIMÁNDY IGNÁC ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS- ÉS KÖZÉPISKOLA ZENEISKOLA 8.2. KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

A MUNKÁCSY MIHÁLY MŰVELŐDÉSI HÁZ A VOLF GYÖRGY KÖNYVTÁR ÉS HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 8.3. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI 8.4. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI

BÖLCSŐDE CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ARANY ALKONY IDŐSEK OTTHONA 8.5. KÖZBIZTONSÁGI INTÉZMÉNYEK

RENDŐRSÉG TŰZOLTÓSÁG 9. A NAGYKÖZSÉG TÁRSADALMI ÉLETE 9.1. CIVIL SZERVEZETEK

TÖRÖKBÁLINTI CIVIL SZERVEZETEK LISTÁJA TÖRÖKBÁLINTI FALUSZÉPÍTŐ EGYESÜLET KEREKDOMB KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET TÖRÖKBÁLINTI CANTABILE KÓRUS PULMONOLÓGIAI SZAKDOLGOZÓK MUNKACSOPORTJA SORSUNK ÉS JÖVŐNK ALAPÍTVÁNY TÖRÖKBÁLINTI HAGYOMÁNYŐRZŐ TÁNCCSOPORT ELSŐ KÖR LENDVAI KÁROLY FÉRFIKÓRUS MAGYAR CARITAS SVÁB EGYESÜLET HAGYOMÁNYŐRZŐ SVÁB KÓRUS TÖRÖKBÁLINTI MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETE TÜKÖRHEGYI KÖZÉLETI EGYESÜLET

81 82 84 85

85 88 88 90 93 94

94 96 98 98

98 99 102 102

102 103 105 105

105 106 107 108 109 109 110 111 111 111 111 112 112 112 5

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése TÖRÖKBÁLINTI TORNA CLUB (TTC) TÖRÖKBÁLINTI JÓAKARAT KÖR ERDÉLYI MAGYAROK TÖRÖKBÁLINTI EGYESÜLETE 9.3. A NAGYKÖZSÉG HITÉLETE

TÖRÖKBÁLINTI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG 9.4. SPORTÉLET

A TÖRÖKBÁLINTI TORNA CLUB (TTC) TÖRÖKBÁLINTI WUSHU ÉS SHAOLIN KUNG-FU EGYESÜLET AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI A SPORT TERÜLETÉN 9.5. TÖRÖKBÁLINT RENDEZVÉNYEI 9.5. TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK 10. AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA 10.1. A KÉPVISELŐ TESTÜLET 10.2. A POLGÁRMESTERI HIVATAL 10.3. AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK 10.4. A HELYI MÉDIA, A LAKOSSÁGI KOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZEI 10.5. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK 10.6. A TÖRÖKBÁLINTI NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 10.7. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

VAGYONGAZDÁLKODÁS A HELYI ADÓPOLITIKA 11. TÖRÖKBÁLINT TÉRSÉGI SZEREPÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA 11.1. A GAZDASÁGI FUNKCIÓK 11.2. A KLASSZIKUS KÖZPONTI FUNKCIÓK

112 113 114 114

114 115 116

116 117 118 118 119 121 121 122 124 125 125 126 128

135 137 140 140 141

Ábrák, fényképek és táblázatok jegyzékei Ábrák 1. ábra. Törökbálint helyzete a településhálózatban .........................................................................................12 2. ábra. Térmodell a lejtésirányokkal (Észak felől szemlélve) ..........................................................................22 3. ábra. Törökbálint lakónépessége az egyes népszámlálások alkalmával .........................................................26 4. ábra. Törökbálint és a Pest megyei városok népesedési ütemének összehasonlítása.........................................27 5. ábra: Törökbálint korfája...........................................................................................................................29 6. ábra: A népesség iskolai végzettség szerint ...................................................................................................30 7. ábra. Törökbálint főbb funkcionális-morfológiai övezetei ..............................................................................35 8. ábra. A lakások építésének ideje.................................................................................................................40 9. ábra. A lakások alapterület szerinti megoszlása..........................................................................................40 10. ábra. Belterületi meglévő és tervezett zöldfelületek.......................................................................................51 11. ábra. Kiépített belterületi út az összes arányában (%)................................................................................52 12. ábra. A lakások közműves ellátottságának aránya...................................................................................52 13. ábra. Törökbálint közlekedési kapcsolatai ................................................................................................58 14. ábra. Törökbálint munkaerő-mérlege.........................................................................................................62 6

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése 15. ábra. A DM üzlethálózata Magyarországon ............................................................................................65 16. ábra. Óvodai férőhely kihasználtság (%) ...................................................................................................88 17. ábra. Egy főre jutó összes és helyi adóbevételek alakulása (ezer Ft) ..........................................................130 18. ábra. Egy főre jutó összes és felhalmozási kiadások alakulása (ezer Ft)...................................................130 19. ábra. A költségvetés bevételi struktúrája (2005)......................................................................................131 20. ábra. A költségvetés kiadási struktúrája.................................................................................................132 22. ábra. Törökbálint térszerkezeti helyzete ..................................................................................................142

Fényképek 1. fénykép. Törökbálint címere ..........................................................................................................................9 2. fénykép. Törökbálint látképe az Anna-hegyről............................................................................................11 3. fénykép. A világháborús emlékmű...............................................................................................................18 4. fénykép. A Kitelepítési Emlékmű................................................................................................................19 5. fénykép. A távlati képen felfedezhetők a nagyközség XX. századi fejlődésének elemei: az újtelep lakónegyedei a század elejéről, az üzleti parkok a végéről származnak............................................................20 6. fénykép. A települést övező dombok őszi erdőkkel fedve ...............................................................................21 7. fénykép. Az ófalui településrész, jobbra az Anna-hegy lejtői, háttérben a gyönyörű természeti környezetben fekvő labdarugó-pálya .................................................................................................................36 8. fénykép. A Tükörhegy a meglévő utcái mögött már kijelölésre kerültek az újak............................................37 9. fénykép. A tükör-hegyi villák kertjében már sok helyen a medencék vizén csillan meg a napfény..........................................................................................................41 10. fénykép. Néha a részletekben bújik meg az igazi szépség...........................................................................43 11. fénykép. A Barátság-kút ..........................................................................................................................44 12. fénykép. A szanatórium és a templom épületeit szépen gondozott park veszi körül .....................................45 13. fénykép. A templom felújított belső tere......................................................................................................46 14. fénykép. A Tüdőgyógyintézet.....................................................................................................................47 15. fénykép. A kálvária stációi.......................................................................................................................47 16. fénykép. A Walla-kastély.........................................................................................................................48 17. fénykép. A Ferenc kápolna.......................................................................................................................49 18. fénykép. A Reflect Kft. bemutatóterme.......................................................................................................68 19. fénykép. A Tó-Park számos más cég mellett az AstraZeneca-nak is otthont ad. Előtérben a MÁV-telep utolsó házai és a Törökbálinti tó.................................................................................................69 20. fénykép. A Biotest Hungária üzeme és csapata..........................................................................................71 21. fénykép. Csúcsforgalom a Corában............................................................................................................76 22. fénykép. A Lovagkirály Szálloda .............................................................................................................83 23. fénykép. A Nyitnikék Óvoda...................................................................................................................86 24. fénykép. A Zimándy Általános Iskola kisvárosias épülete.........................................................................89 25. fénykép. Norvég vendégek az iskola nyelvi laborjában................................................................................91 26. fénykép. A középiskola új tornacsarnoka .................................................................................................92 27. fénykép. A művelődési ház új épülete.........................................................................................................95 28. fénykép. A Falumúzeum ..........................................................................................................................97 29. fénykép. A Cantabile Kórus ...................................................................................................................109 30. fénykép. 80 éves a Törökbálinti Férfikórus .............................................................................................110 31. fénykép. A Jó Pásztor szobra. Felújította a Törökbálinti Faluszépítő Egyesület......................................113 32. fénykép. A református templom...............................................................................................................115 33. fénykép. A labdarugó-pálya az erdő szélén, gyönyörű környezetben fekszik..............................................117 34. fénykép. A Német Kisebbségi Önkormányzat épülete ..............................................................................127

7


Táblázatok 1. táblázat. A nagyközség főbb területi és népességi adatai ...............................................................................26 2. táblázat. Fontosabb demográfiai adatok összefoglalása ................................................................................28 3. táblázat. A nagyközség népességének korösszetétele .....................................................................................29 4. táblázat: A népesség családi állapot szerint .................................................................................................29 5. táblázat. A nagyközség népességének végzettsége a megfelelő korúak %-ában ...............................................30 6. táblázat. Törökbálint nemzetiségi összetétele (2001)....................................................................................31 7. táblázat. Törökbálint vallási megoszlása.....................................................................................................32 8. táblázat. Törökbálint külterületi népessége (2001) ......................................................................................33 9. táblázat. A nagyközség lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása.............................................34 10. táblázat. A település lakó-, üdülő- és gazdasági területének változása a szerkezeti terv szerint..................38 11. táblázat. A nagyközség rendezési és egyéb tervei, azok jóváhagyó rendelete, határozata, elfogadás ideje........38 12. táblázat. Lakások és lakott üdülők adatai...............................................................................................39 13. táblázat. A lakások tulajdoni jelleg és használati jogcím szerint................................................................39 14. táblázat. A nagyközség lakásállományának változása..............................................................................41 15. táblázat. A nagyközségi lakásállomány komfortfokozatának alakulása....................................................41 16. táblázat. A szerkezeti tervben jelölt nagyobb közparkok, kegyeleti parkok és temetők...............................50 17. táblázat. A közműhálózat kiépítettsége a nagyközségben (2006) ..............................................................53 18. táblázat. A nagyközségi önkormányzat pályázatai az infrastruktúra területén (2000-től).........................53 19. táblázat. A nagyközség úthálózatának jellemzői.......................................................................................58 20. táblázat. Egy főre jutó jövedelem a Budaörsi kistérség településeiben ...........................................................63 21. táblázat. Kiskereskedelmi egységek száma és típusa (2005).......................................................................75 22. táblázat. Törökbálint idegenforgalmának főbb mutatói..............................................................................82 23. táblázat. A vendéglátóhelyek megoszlása az egyes kategóriák között..........................................................83 24. táblázat. A nagyközségben található nagyobb éttermek, vendéglátóhelyek területe és befogadóképessége ........83 25. táblázat. A nagyközség oktatási szférájának mutatói ...............................................................................85 26. táblázat. Tanulócsoportok a középiskolában.............................................................................................93 27. táblázat. A könyvtári állomány jellemző adatai (2005. év végi) ................................................................96 28. táblázat. Egészségügyi alapellátás .............................................................................................................98 29. táblázat. A Törökbálinti Rendőrőrs működésének legfontosabb statisztikai mutatói (2003-2005) ..........103 30. táblázat. A képviselő-testület tagjai.........................................................................................................121 31. táblázat. A polgármesteri hivatal szervezeti rendje...................................................................................123 32. táblázat. A költségvetés alakulása 1990 óta...........................................................................................129 33. táblázat. A költségvetés bevételeinek részletes bemutatása (2003-2005; adatok ezer Ft-ban)...................133 34. táblázat. A költségvetés kiadásainak részletes bemutatása (2003-2005; adatok ezer Ft-ban).................134 35. táblázat. Törökbálint önkormányzatának egyszerűsített mérlege (adatok ezer Ft-ban).............................136

8


1. A nagyközségről röviden 1.1. Bevezető Törökbálint nagyközség a főváros határában, a Budai-hegység lealacsonyodó déli pereménél fekszik. A települést északról Budaörs, nyugatról Biatorbágy, délről Érd és Diósd, keletről pedig Budapest XXII. kerülete határolja. A település a Tétényi-fennsík északi peremének kiemelkedéseitől ereszkedik le a Budaörsi-medence alacsonyabb térszínei felé a Hosszúréti patak völgyébe. Az egykor félreeső, hegyoldalban megbújó települést napjainkban három autópálya, az M1, az M7 és az M0 is átszeli, északi irányban határai egybemosódnak a fővárosi agglomeráció egyre dinamikusabb városával, Budaörssel. A nagyközség fejlődése kétszer is megtört a történelem folyamán. Egyszer a török hódoltság alatt, amikor a település elődje elpusztult, másodszor a II. világháború utáni kitelepítésekkor, amikor a népesség száma drasztikusan csökkent, összetétele alaposan megváltozott.

1. fénykép. Törökbálint címere Története folyamán Törökbálint sokáig büszkén őrizte falusi jellegét és szokásait. Az 1990 táján felgyorsuló agglomerálódás azonban új kihívások elé állította a nagyközséget, értékes területein hazai és multinacionális vállalatok telephelyei nőttek ki a földből, lélekszáma is gyors növekedésnek indult. Mindennek eredményeképpen napjainkra a 12 000 főt meghaladó népességével Törökbá-

9

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése lint az ország legnagyobb nagyközségéve vált: az ennél nagyobb települések – és számtalan ennél kisebb is – immár városi rangot viselnek. Törökbálint valódi „sváb” település: noha gyökerei visszanyúlnak a XIV. századig, amikor a névadó nagyúr, Enyingi Török Bálint, a XVI. század egyik leghíresebb oligarchája is még magyar jobbágyokat találhatott itt, a török hódoltság után azonban a főként Baden tartományból érkező telepesek éreztek ide, elkeveredtek a valamivel korábban délről felhúzódott szerb népességgel, így az évszázadokon keresztül jellegadó települése lett a Buda környéki magyarországi német szállásterületnek. A XVIII-XIX. században, híresen szorgos lakosai számára, stabil megélhetést jelentett a főváros közelsége, ahol a település mezőgazdasági termékei biztos piacra találtak. Az 5000 lelkessé gyarapodó község elérte a kellő méretet ahhoz, hogy megindulhasson benne egy sajátos polgárosodás: sokasodtak az iparosok, szolgáltatásokat nyújtó mesteremberek, egyletekbe és más szervezetekbe tömörülve intézményesült a helyi civil társadalom, létrehozva iskoláit és más intézményeit. Ebben az időben Törökbálint, hála az 1914-ben elkészült Helyi Érdekű Vasútnak is, a fővárosiak kedvelt üdülő- és nyaralóhelyévé is vált. A századforduló táján meginduló asszimilációs folyamatok nyomán sajátos, részben magyar, részben német kultúrájú közösség alakult itt ki, aminek fejlődését csak a világháborúk, különösen a második törte meg. Törökbálint az egyik legelső település volt a kitelepítések sorában: az eltávozott népesség helyére magyar lakosság költözött be, részben a határokon túlról. Az ezzel járó feszültségek csak lassan csillapodtak, a közösség újjászervezése sok időt vett igénybe és igazából csak a rendszerváltozás után mehetett a maga teljességében végbe. Az 1990-es évek nem csak a múlt feldolgozásához kínáltak nagyszerű lehetőséget, hanem az egyaránt igen viharos gazdasági és demográfiai változások a korábbitól teljesen eltérő fejlődési pályára állították a nagyközséget. A páratlanul előnyös fekvésnek köszönhetően mára Magyarország egyik legjelentősebb logisztikai-kereskedelmi központjává vált, a szomszédos Budaörssel együtt valóságos szimbóluma annak a fejlődésnek, amely a fővárosi agglomerációt az elmúlt időszakban jellemezte.

1.2. Törökbálint helye a településhálózatban Törökbálint napjainkban Magyarország legnépesebb nem városi jogállású települése. 12 503 lakosával kiemelkedik nemcsak a nagyközségi állományból, lélekszáma néhány történelmi kisvároséval vetekszik, az ország 130. legnépesebb településeként súlya van, amely még a Budapest környéki agglomerációban is jelentősnek mondható. Az elmúlt években a 10 000 főt meghaladó nagyközségek ugyanis immár szinte kivétel nélkül várossá lettek. A várossá nyilvánított települések átlagos népességszáma a kilencvenes években egyre kisebb mértéket öltött, utoljára, 2005-ben már 6000 fő körül alakult. Jelenleg Magyarországon több olyan város is van, amelynek lélekszáma nem éri el a 2000 főt sem (például Pálháza, Zalakaros vagy 10

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Balatonföldvár). A városi cím elnyerésével Törökbálint 160 más magyar várost tudhatna maga mögött a népességszám szerinti hazai rangsor tekintetében. A központi funkciók azonban csak részben kapcsolódnak a mérethez. Az igazgatási és humán jellegű funkciók telepítése, egyes települések kiemelése, központi szerepüknek megerősítése a városhálózat nagy átalakulásának évtizedeiben többnyire térszerkezeti szempontok többé-kevésbé figyelembe vevő központi döntések alapján történt. Ebben a rendszerben Törökbálint nem lehetett kedvezményezett. Spontán fejlődésének ívét megtörték a kitelepítések, amelyek után sem vált a központi politika kedvencévé. A Budapest telítődése miatt „kényszer-”, majd a kertek, üdülők, hétvégi házak megszaporodásával végbemenő, ha úgy tetszik „kispolgári”-szuburbanizáció nyomán a növekedés mértékével funkciói és városiasodása ebben az időszakban nem tartottak lépést. Klasszikus értelemben vett központi jelentőséget ugyan Budapest ránehezedő árnyékában nem nyerhetett, de az infrastruktúra és a közszolgáltatások tekintetében is elmaradottnak volt tekinthető, amivel persze nem állt egyedül az agglomerációs gyűrű települései között.

2. fénykép. Törökbálint látképe az Anna-hegyről Ez a tény sokáig objektív korlátja volt a várossá válásuknak: a folyamat klasszikus példája természetesen Érd, de említhetnénk az elmúlt tízegynéhány évben várossá lett települések közül többet is: Gyál közel 21 000, Vecsés 18 000 lakossal érdemelte ki magának a címet. A Pest megyében 1990 után várossá lett 26 település átlagos népessége a 2001-es népszámlálás adatfelvétele szerint mintegy 11 ezer fő volt. Az alapvető különbség, hogy ezeknek a településeknek a többsége számos tekintetben a pályázat benyújtásakor még mindig számottevő infrastrukturális hiányosságokkal küszködött, amelyek napjaink Törökbálintját már – ahogy azt későbbiekben részletezni fogjuk – egyáltalán nem jellemzik. Sőt, hitünk szerint gazdasági jelentőség tekintetében is jóval a legtöbb hasonló helyzetben lévő fiatal város előtt jár. 11

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Törökbálint közvetlen környezetében több várost is találunk. Érd 1978 óta város, egy éve pedig megyei jogú város, Budaörs 1986-ban, Budakeszi (szintén 12 ezer körüli népességgel) 2000ben lépett előre a települési hierarchiában. 1. ábra. Törökbálint helyzete a településhálózatban

Ezek közül Budaörs (2001-ben 24 300 lakossal) szerepe mindenképpen kiemelendő. Törökbálint határát napjainkban nehezen húzhatnánk meg Budaörs felé, pusztán a terepi tapasztalatainkra hagyatkozva. A két település között teljesen egybefonódva fejlődött ki az ország legjelentősebb üzleti-logisztikaikereskedelmi zónája, a térség gazdasági fejlődésének szíve. Budaörs térbeli jelentősége felülmúlja Törökbálintot, elsősorban az igazgatási, másodsorban az oktatási funkciók tekintetében. A két település között szorosak az összekötő szálak, ennek egyetlen példájaként itt most csak a BKV által üzemeltetett és a két önkormányzat által közösen finanszírozott buszjáratot érdemes kiemelni. A többi környező település közül hasonló jellegű, bár némileg lazább kapcsolatok látszanak körvonalazódni Biatorbágy felé, ami méretében és funkcióiban egyaránt Törökbálinthoz hasonló településként értelmezhető. A növekedési góc nyugati irányban terjeszkedik, így a továbbiakban jelentősége, valamint a két nagyközség közötti funkcionális kapcsolatok intenzitása vélhetően erősödni fog. Más jellegűek a kapcsolatok Érddel, amely a mai napig nem nagyon távolodott el a tisztán lakófunkciójú város sztereotípiájától. Törökbálint lakosai számára kevés olyan szolgáltatást tud kínálni, amit ők helyben vagy a könnyebben megközelíthető Budaörsön ne tudnának igénybe 12

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése venni. Éppenséggel a jelentősen kisebb Törökbálint az, amely munkahelyek és kereskedelem tekintetében vonzást gyakorol megyei jogú város szomszédjára. A kapcsolatnak vannak kölcsönösen előnyös vonásai: a közösen üzemeltetett vízközmű, az érdi tűzoltóság által is használt törökbálinti bázis egyaránt erre jelent egy-egy példát.

1.3. A kezdeményezés indokai – miért legyen város Törökbálintból? Törökbálint méretét és funkcióit tekintve egyaránt kiemelkedik a községek sorából. 12 000 főt is meghaladó lélekszámával napjainkra az ország legnagyobb nagyközségévé vált. Az elmúlt időszakban a várossá nyilvánított települések átlagos lélekszáma meg sem közelítette ezt az értéket, utoljára 1986ban haladta meg a 11 000 főt, a legutóbbi években rendre 5 800 és 8 000 fő között volt. Ezen belül a dunántúli aspiránsok népessége még kisebb volt, bár a budapesti agglomeráció elmúlt években várossá nyilvánított nagyközségeire jellemző a 10 000 fő körüli nagyságrend. Ez a mérettartomány már nem is a legkisebb, törpevárosi, hanem kisvárosi kategória. A méret természetesen önmagában nem garancia az urbanizáltságra, de a megfelelő létszám önmagában is előmozdítója a magasabb rendű funkciók kifejlődésének, legyenek azok szolgáltatási, kereskedelmi vagy humán jellegűek. A népesség száma ráadásul erőteljesen növekvő tendenciát mutat: a folyamatos bevándorlási többletnek köszönhetően az 1990-es és 2001-es népszámlálások közötti időben a nagyközség népessége 1800 fővel, mintegy 20%-al növekedett. A növekedés nagyobbik része az évtized második felére tehető, és folytatódott az elmúlt néhány évben is: az önkormányzat adatai szerint 2002 óta évente 3-400 fővel lettek többen a nagyközség lakosai. Törökbálint a magyar gazdaság térképén sokkal nagyobb súllyal van jelen, mint azt puszta mérete megmagyarázná. A település telephelyi értéke páratlan: a főváros közvetlen közelsége, a nyugati kapu szerep elsősorban a logisztikai funkciók kifejlődését segítette elő: erre predesztinálta a három autópálya, valamint az ország legfontosabb vasúti fővonalának (Budapest-Hegyeshalom) jelenléte. A település egyrészt az elővárosi bevásárló központok sorának ad otthont, másrészt egymást érik a raktárbázisok, elosztó- és logisztikai központok, illetve üzemegységek, például az élelmiszeripar területén. Mindezek révén a település egyrészt igen számottevő központja a kis- és nagykereskedelemnek. Előbbi szempontból vonzáskörzetében tudhatja a főváros dél-budai kerületeinek egy részét, illetve Pest megye nyugati, valamint Fejér megye keleti területeit. Utóbbi megközelítésben a raktárbázisok funkciói, így a település speciális vonzáskörzete nem egy esetben országosnak tekinthető.

13

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A gazdasági szerep megnyilvánul a foglalkoztatás egyenlegében is: noha ebben a tekintetben a nagyközség nem függetlenítheti magát a főváros közelségétől, de a Budaörsre és Budapestre ingázók jelentős számát a Törökbálintra munkába járók felülmúlják. Törökbálint intézményei között is több olyat találunk, amely funkciójában, az ellátott terület kiterjedésében meghaladja az alsó fokú szintet. Ilyen középfokú intézménynek tekinthető a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatást is folytató általános iskola, az egykori Majláth-kastély épületében kialakított Tüdőgyógyintézet, illetve a tűzoltóság. Ezek az intézmények természetesen csak egy részét képzik a település humán infrastruktúrájának, és fontosnak látjuk leszögezni, hogy Törökbálint a dinamikusan növekvő népességének köszönhetően az alapfokú szolgáltatások (óvodai nevelés, általános iskola) folyamatos bővítésének kényszerével küzd az elmúlt években. A középfokú intézményhálózat további bővülésének természetes gátja a főváros közelsége: ezzel a problémával a környékbeli városok közül a nagyobbak (Budaörs, illetve Érd) is küzdenek. Kedvező adottságaival okosan gazdálkodva Törökbálint minden értelemben a dinamikus fejlődés szinonimája lehetne. Az önkormányzat bevételei között a magyar rendszerben szokásosnál jóval nagyobb mértékben vannak jelen a helyben megtermelt jövedelmek nyomán képződő adóbevételek, valamint az átgondolt vagyongazdálkodás nyomán a területek értékesítéséből származó öszszegek. Ezeket a forrásokat a település polgárainak közössége okosan használta fel: már az elmúlt évtized elején nagyrészt túlléptek a vonalas infrastruktúra kiépítettségében meglévő korábbi hiányosságokon, kiépült a teljes víz-, szennyvíz- és gázhálózat, szilárd burkolatot kaptak a település utcái. Napjainkban az intézmények megújítása van napirenden: iskolafelújítások és korszerűsítések, új óvoda létesítése és megnyitása, sportcsarnok és tanuszoda építése, modern művelődési ház kialakítása – mindez csupán néhány a közelmúlt és a jelen fontosabb projektjei közül. Az elmúlt másfél évtized lehetőséget adott a közösség újjászervezésére is. Napjainkban a nagyközség mintegy 40 civil szervezettel büszkélkedhet, ami világosan jelzi a helyi társadalom erejét és sokszínűségét. A Német Kisebbségi Önkormányzat immár három ciklust tud a háta mögött, amely során a település civil közéletének aktív formálójává vált. Munkájuk során számos, a régi Törökbálint legjobb napjait idéző hagyomány éledt újjá és vált a hétköznapok szerves részévé. A település számára városi cím elnyerése egyfajta megkoronázása lenne annak a fejlődésnek, amely olyannyira átalakította életüket az elmúlt időszakban. Korábban sokan éltek itt olyanok, akik féltek a várossá válás következményeitől, de napjainkra ők is felismerték, hogy Törökbálint már ma is város, még ha hivatalosan nem is hívják így. A következő oldalakat végiglapozva talán az olvasóban is így merül fel a címben feltett kérdés: Hogy maradhatott ki eddig?

14


2. Törökbálint történelméből 2.1. A kezdetek Törökbálint térsége által kínált igen kedvező letelepedési feltételeket már a késői bronzkorban is felfedezték az akkor itt élt emberek. A település mai terültéről több bronzkori lelőhely ismertes, ahonnan cseréptöredékek, fémtárgyak kerültek elő. Az első ismert lakosok a kelta népcsoporthoz tartozó avariszkok voltak. A Kr.u. I. századtól a rómaiak birtokolják a területet, akik castrumot emelnek ezen a tájon, közel a limes erődítményéhez és útjaihoz. A római időszak emlékei közül kiemelkedik két sírkő és egy töredékes Juno-oltár is. Az ezt követő népvándorlási időszakból nem maradt fenn sok emlék, de biztosra vehető, hogy a hun, gót, longobárd, gepida, kvád és szarmata népek útjában fekvő völgy nem igen volt akkor tartós település helyszíne. A VI. század végétől az avarok rendezkednek be tartósabban a vidéken, akiknek uralma egészen a honfoglalásig tart. Emléküket az 1950-es években feltárt két avar sír őrzi. A korai magyar időkről lényegében semmilyen történelminek nevezhető adat nem áll rendelkezésünkre. A hagyomány szerint (melyet Anonymus is megörökített) Árpád fejedelem Kond vezérnek adományozta az itteni akkor még jórészt erdős területeket, az ő uralma alatt jött volna része Turobag, a mai Törökbálint elődje. Valamivel többet csak a XIV. századtól kezdve tudunk a településről. Ekkor, mint guti Országh György, majd annak fia, Lázár rác despota birtokaként említik az oklevelek. A birtokosok magvának szakadtával Mátyás király 1459-ben guti Országh Mihálynak, az ország akkor nádorának adományozta Torbágyot (Torbaágh, Thorbagy). Az ő Ferdinánd-párti utódaitól vette el a birtokokat Szapolyai János király, és adományozta az akkor éppen az ő pártján álló Török Bálintnak.

2.2. Török idők – Török Bálint Törökbálint névadójának Török Bálintnak története, élete nagyon is jellemző a korra, amelyben élt. Benne ugyanannak az öntörvényű, hatalmaskodásra, önzésre, harácsolásra, ugyanakkor politikai nagyságra és hősi önfeláldozásra egyaránt hajlamos nagyúrnak az alakját láthatjuk, amelyet a század más jelképes figurái: Dobó István, az idősebb Zrínyi Miklós, vagy akár a királlyá is váló Szapolyai János is képviselt. Sajnálatos módon, a nevét viselő településhez való kapcsolatát nem sikerült minden kétséget kizáróan tisztázni, a hagyomány szerint ő építtette azt a kis várat (castellum),

15

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése amelynek romjai még a XVIII. században is láthatóak voltak a mai Felsővár utcánál, a templomtól délnyugatra. Írásos bizonyítékot azonban a korabeli adójegyzékekben, defterekben csak a szomszédos Örs faluban álló majorság Török-család általi birtoklására találni. A legvalószínűbb, hogy a település elnevezésében csak a népi etimológia működött, valahol a XVIII. században. A német névalak (Großturwall) sokkal közelebb áll az eredeti formához, a két szomszédos Torbágy települést egymástól egykor megkülönböztető kis- és nagy- jelzők azonban a magyar névalakból eltűntek, illetve a Biával egyesült Kistorbágyot napjainkban Biatorbágynak hívják, és az egykori Nagytorbágy változott aztán – kétségkívül romantikus ihletésre – Törökbálintra. Bárhogy hívták is, a régi település 1542-ben török kézre kerül, és mivel a 15 éves háborúban, majd a felszabadító években is igencsak a hadak útjában feküdt, tulajdonképpen nem lehet csodálkozni azon, hogy nem csak a település, hanem a múltjának emlékei is jórészt elvesznek a hódoltsági időszak végére. A történészek és a régészek kutatásai nyomán feltételezhető az is, hogy a nagyközség mai területén egy Ebed nevű település is állt, valahol a mai MÁV-telep tájékán.

2.3. Az újratelepülés időszaka A török háborúk elültével az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében (tehát lényegében a mai Pest- és Bács-Kiskun megyékben) mindössze 85 lakott helyett találnak. Az újjáépítés érdekében számos adó- és egyéb kedvezménnyel támogatták a betelepülni szándékozó családokat. Nem tudjuk pontosan, mikor kerültek az itteni földek Széchenyi György esztergomi érsek birtokai közé, de az ő adományaként 1693-tól Törökbálint a jezsuiták tulajdonába kerül, akik nemcsak elszántságuktól, hitüktől vezérelve, hanem tudásukat és hatalmukat is latba vetve látnak hozzá az ország újjáépítéséhez. A török kiűzetése után az elnéptelenedett vidékre először katolizált szerbek (rácok) telepednek le. Az őket 1696-ban számba vevő adójegyzék a Törökbálintot említő egyik első levéltári modern dokumentum, mindössze 100 fős lakosságot találnak. Ez idő tájt (1699) épül ujjá a meredek lejtőjű domb oldalán barokk stílusban a falu temploma is a régi, gótikus stílusú, XV-XVI. századi templom maradványaira. A német családok bevándorlása 1701-ben kezdődött és viszonylag lassú folyamat volt. Az 1720-as összeírás a 69 családból még mindig 43 rác és csak 19 német famíliát talált. A németek ideérkezésének, és az egyre nagyobb népsűrűségnek köszönhetően a lakosság döntő többsége áttér az állattenyésztésről a növénytermesztésre, egyre intenzívebben használva a környező földeket. A helyi német lakosság alapvetően Baden tartományból, a Fekete-erdő környékéről érkezett, így – szemben számos, „tévesen” elnevezett, többnyire rajnai eredetű magyarországi német népcsoporttal – ők valóban svábnak tekinthetők. Első utcájuk, a beszédes nevű Neue Welt (Újvilág) mai napig őrzi a német betelepülés kezdetét.

16


2.4. A német község Az 1828-as népszámlálás már igazán német ajkúnak találja a települést, az 1509 összeírt lakosnak mintegy kétharmada német, egynegyede pedig szlovák. Ez az időszak a gyorsuló növekedés ideje. Megszűntek a kezdetben jellemző bizonytalan birtokviszonyok, aminek következtében egy ideig két vármegye is igényt formált a település adójára. Törökbálintot a jezsuiták rendjük feloszlatásáig, 1773-ig birtokolják. A jozefiánus szellemben fogant feloszlatás nyomán a birtok egy tanulmányi alapba került, ahonnan Mária Terézia váltotta ki 1775-ben, több mint 90 000 rajnai forintért, majd kedvelt hívének, Majláth József királyi kamarai tanácsosnak adományozza a falut, akinek gazdálkodása, faluszépítése és -szeretete ezidőtájt mintaszerűnek nevezhető. Az új tulajdonos kastéllyá bővíti a jezsuiták elhagyott kolostorát, földet adományoz kápláni állás létesítésére, kibővítteti a plébániatemplomot. Halála után rövid átmeneti időszak végén a Festetics család tulajdonába megy át a birtok. Miután ideköltöznek, nemcsak gazdaságilag emelik a helységet magas színvonalra, de állandó itt tartózkodásukkal és főúri életükkel külső fényt is kölcsönöznek neki. Festetics Ágoston helyreállíttatja a kastélyt és a templomot, mintaszerűen gazdálkodik, de iskolaépítéssel, harang adományozásával is segíti a községet. Ebben az időszakban folytatódik a település elnémetesedése, amely asszimilálja az eredeti rác telepesek utódait is. A XIX. század végének „magyarosítási-magyarosodási” törekvései nyomán lassan a magyar beszéd is terjed, egyre többen magyarul iskoláztatják gyermekeiket, és a vallásgyakorlatba is bekerül a magyar szó. A békés gyarapodás évtizedei ezek, a település lélekszáma az 1800-as években 1120-ról mintegy 3000-re nő.

2.5. A századfordulótól napjainkig – a polgárosodás ösvényén Török-Bálint törvényes és hivatalos neve 1900. év őszétől Törökbálint. A századfordulóra a lakosság száma háromezerre nő. A falu jó levegője miatt kedvelt üdülőhellyé lesz, a nyári vendégek miatt több gondot kell fordítani a község küllemére is. Sétány létesül, a lakosokra a képviselőtestület természetben teljesítendő közmunkát és „szépészeti díj” megfizetését is kirója a község küllemének fejlesztése érdekében. A főváros közelsége mindinkább valósággá válik, megindul a HÉV közlekedés (1912) a budapesti Gellért térig, ami nem csak az üdülőhelyi jelleget erősíti, hanem a település termékeinek a fővárosi vásárcsarnokokba való eljutását is megkönnyíti. A beruházás finanszírozását jelentős részben Törökbálint Község és annak polgárai vállalták magukra, felismerve az ezzel járó jelentős előnyöket. Egyre több a faluban az ingázó, Budapestre bejáró gyári munkás is. A község civil, közösségi élete is felpezsdül: három fúvószenekara és népszerű labdarúgó-csapata, számos vendéglője, mo-

17

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése zija, színjátszó csoportjai és híres szüreti mulatsága volt. A főúri kastélyból a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének tüdőbeteg szanatóriuma lesz, a faluban fiú és leányiskola is működik.

3. fénykép. A világháborús emlékmű A világégés, noha végső fázisában hónapokon keresztül a nagyközség közvetlen környezetében tombolt, nem fizikai, hanem erkölcsi károkat okozott a közösségnek. A német lakosság, amely évszázadok óta békésen élt Magyarországon, áldozatául esett a kollektív bűnösség elvét kimondó rendelkezéseknek, amelyek a kitelepítések alapját adják. 1946-ban az itt élő sváb (német ajkú) polgárok nagy részét kitelepítik, helyükre az Alföldről és a határon túlról (zömmel a Felvidékről) érkeznek lakosok. A sváb többségű, de egységes, tiszta és dolgos Törökbálintból egy heterogén, hagyományaiban és értékeiben megbomlott közösség lesz. A háború előtt mintegy 2500 ember vallotta magát német anyanyelvűnek, közülük 1900 embert – a község 1941. évi népességének 36%-át – telepítik ki.

18


4. fénykép. A Kitelepítési Emlékmű Az 1950-es években megfogalmazódó Nagy-Budapest koncepció új fejlődési pályát jelöl ki. Az extenzív iparosodás és ugyanakkor a fővárosi letelepedés korlátjai meglódították az agglomeráció urbanizációs jellegű növekedését. Az életforma azonban jelentősen átalakult: az alapvetően paraszti gazdaságokra épülő falu helyét egy többnyire ingázók által lakott szatellit-település vette át. Ugyanakkor az infrastruktúra fejlődése elmaradt a népesség gyarapodásától: ezt tapasztalhattuk mindenhol a főváros környékén, a legismertebb példa éppen Érdé. A változó körülmények csak részben látszanak indokolni a HÉV vonal megszűntetését (1963), még akkor is, ha időközben az ország kiépülő autópályái (előbb az M7 és az M1, később az M0 is) a nagyközség terültén keresztül haladnak. Sokáig elmarad azonban a csatornázás, a gáz- és telefonhálózat kiépítése. Joggal állapítja meg az 1991-ben készült Általános Rendezési Terv: „Törökbálint a főváros árnyékában meghúzódó … infrastrukturálisan visszamaradott, környezeti állapotában leromlott településsé lett … (amely) jelenleg csupán halvány árnyéka önmagának, ami adottságai következtében lehetne.”

19


5. fénykép. A távlati képen felfedezhetők a nagyközség XX. századi fejlődésének elemei: az újtelep lakónegyedei a század elejéről, az üzleti parkok a végéről származnak Az 1980-as évek végén megfordulnak a fejlődési irányok. Törökbálint adottságai, mindenek előtt fekvése, elhelyezkedése, levegője továbbra is kitűnő, egyre több budapesti család kezd menekülni „vissza a természetbe”. A község dinamikus fejlődésnek indul és elkezdődik városiasodása. Egyik legszebb részén, a Tükör-hegyen majd 300 családi ház épül, a község földje, építési telkei jelentősen felértékelődnek. Az önkormányzati rendszer számos hibája mellett ez vitathatatlan előnnyel rendelkezik: megadja a lehetőséget a fejlődésre az olyan településeknek, ahol a kedvező külső és belső adottságok kellő ambícióval párosulnak. A nagyközség önkormányzata hosszas viták után az 1990-es években egy gyorsított fejlesztési terv megvalósítása mellett döntött. Ennek legfontosabb bázisa a település ingatlanvagyona, mindenek előtt felértékelődő telekállománya jelentette. A leglátványosabb fejlődés az infrastruktúra szinte teljes körű kiépülésében, az új lakások épülésében, a kis- és nagyvállalatok megjelenésében és nem utolsó sorban a közösség életének és hagyományainak újjászerveződésében érhetőek tetten. Mindezen eredményekkel, amelyek városias településsé formálták az egykor álmos és poros nagyközséget, a további fejezetekben mutatjuk be részletesen. 20


3. A nagyközség természeti környezete és értékei

3.1. A természetföldrajzi környezet Földrajzi helyzetét tekintve Törökbálint a Dunántúli-középhegység középtájai közül a legnagyobb tagoltságú Dunazug-hegyvidékhez sorolható. Ezen belül a Budai-hegység kistáj-csoporthoz tartozik, annak legdélebbi kistájaihoz, a Tétényi- és Érd-Sóskúti fennsík északkeleti pereméhez, ami már egyben átmenetet képez a Budaörsi-medence süllyedéke felé, mely északra tovább kapcsolódik a Budai-hegység Kopasz-hegy csoportjához, illetve a Farkas-hegy – Csíki-hegyek kistájhoz. A település a szerkezeti törésvonalak mentén kialakult völgyhálózattal tagolt.

6. fénykép. A települést övező dombok őszi erdőkkel fedve Törökbálint nagyközség változatos természeti tájak mozaikját foglalja magában. A település történelmi magja a Tétényi-fennsík északi peremének dombsora, amelynek legmagasabb kiemelkedései a 268 méter magas Anna-hegy és a 229 méteres Józsefhegy. Genetikailag ezek a dombok, amelynek az anyagát alapvetően mészkő és dolomit határozza meg, a Budai-hegység részei. A hegység déli pereme, a Budaörs város látványos kulisszáit alkotó Csiki-hegyek meredeken szakadnak le a Törökbálinti-medencére. A medence keleti irányban nyitott, a Hosszúréti patak arra igyekszik a Duna felé. Nyugati irányban a medence pereme zártabb: itt már Biatorbágy határában ma az M1-

21

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése es autópálya vágja ketté az egykor egybefüggő Tölgyesi- és Biai-erdőket, az Iharos (334 m) és a Katalin-hegy (345 m) között. A földtani felépítésről összességében elmondhatjuk, hogy a területen a több száz méter mélyen húzódó 1000-1500 m vastagságú karbonátos mezozoós alaphegységre néhány száz méter vastagságban harmadidőszaki (eocén, oligocén, miocén) laza üledékek települtek (homok, agyag, agyagmárga, homokos agyag, homokos agyagmárga, kavics, kavicsos homok, kavicsos agyag, homokkő, mészkő). A meszes alapkőzeten alapvetően meszes agyagtalajok az uralkodóak, a domboldalakon pedig barna erdőtalajok jelentek meg. A természetes növényzetet jelentő erdők ugyan már erőteljesen megritkultak, de a dombok tetőrégiójában bőven található még természetközeli, védelemre méltó élőhely. 2. ábra. Térmodell a lejtésirányokkal (Észak felől szemlélve)

(Forrás: Törökbálint Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programja)

Az ófalui táj hátterében ma is jellegadóak a fás növénytársulások, erdők. E terület jó része még őshonos fafajokból álló, ökológiailag stabil, gazdag erdei ökoszisztéma. Flórájának jellegzetes elemei a 22

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése juharfélék, a tölgyfélék gazdag választéka (molyhos-, kocsányos-, cser- és kocsánytalan tölgy), virágos- és magas kőris, som, galagonya, kökény, valamint betelepített fafajták: mint a fenyő- vagy akácfélék. A Tétényi-fennsíkon ritka védett lágyszárúak is megtalálhatók, például az apró nőszirom, sugaras zsoltina, bársonyos kakukkszegfű, tavaszi hérics, nagy ezerjófű, henye boroszlán. A fauna elemei közül ki kell emelni a változatos ízeltlábú-állományt, védett lepkéket. A nagyközség madárállománya igen gazdag, megfigyelhetők itt ragadozók: karvalyok, vércsék, barna rétihéják; az énekes madarak igen változatos köre. Sajnos az autópályák közelsége a nagyvadakat elriasztja: őzet, illetve vaddisznót mára csak igen szórványosan lehet látni.

3.2. A természeti értékek Az Anna-hegy Az Anna-hegy a település déli részén fekszik, mely Törökbálint látképének egyik meghatározó eleme. Sajátos mikroklímájának és talajának köszönhetően szárazságtűrő tölgyerdő alakult ki felszínén. Az eredeti erdőállomány helyét ma már sok helyen elegyes, vagy éppen tiszta akácerdő, helyenként más, betelepítetett fajok, mint például vörös- és fekete fenyő, vörös tölgy szorították ki. A terület 1994-óta helyi védettséget élvez, ez hozzájárult legfontosabb értékeinek, az északi lejtő eredeti erdőállományának és a labdarúgó-pálya feletti oldalon kialakult mészkedvelő erdőnek a megőrzéséhez. A hegy csúcsán ma tájba illő kilátótorony várja a kirándulókat, a hegyet több jelzett turistaút szeli át, amelyek a nagyközség központjából, illetve az M0 Anna-hegyi pihenőjéből indulnak felfelé.

József-hegy Az ófalui településrészt nyugatról lezáró domb napjainkra egyre inkább kertekkel majd családi házakkal épült be. Tetejéről kiváló panoráma nyílik: sok bálinti lakos innen szokta nézni a hagyományos augusztus 20-ai tűzijátékot.

23


Hosszúréti patak és a Törökbálinti tó A patak három ágra szakadva érkezik Törökbálintra, majd egyesülve halad tovább és Budafok területén éri el a Dunát. A patakon meglátszik, hogy sűrűn lakott területeken halad keresztül: a szennyvíztisztítás megoldása azonban jelentősen javította vizének minőségét. A Törökbálinti tó a patak egy szakaszának mesterséges felduzzasztásával jött létre a település északnyugati részén. A mostani tó helye régebben lápos-mocsaras pangóvizes terület volt, erre utal mindmáig a német neve: Schwarze Morast. A tejüzem építésekor az építési terület feltöltéséhez termeltek ki innen földet: így jött létre a mai tómeder. A mederben feltört a talajvíz, később egy forrás vizét is ide vezették. Északi oldalról az M1-es autópálya töltése képez mesterséges gátat. A Hosszúréti patak ágát elterelték, így a tó vize tiszta maradt. A gondozott, parkosított környezetű tavacska ma elsősorban horgászhelyként szolgálja a település és a környék lakosainak rekreációját.

A Nagy-erdő A Nagy-erdőt északról az Ófalu, keletről az Anna-hegy határolja és az M0-ás autóút szeli ketté. Lényegében ez határolja dél felől Törökbálintot, és választja el az Érd részét képező délies lejtőktől. Legfontosabb természeti értéke a szárazságtűrő mészkedvelő tölgyes. Erdőállománya az Annahegyhez képest sokkal inkább megőrizte természetközeli állapotát.

Róka-hegy A település második legmagasabb pontja, 260 méteres magasságával délnyugati irányból zárja le a medencét. Felszínét egykor erre haladó folyók felszabdalódott és kiemelkedett kavicstakarója alkotja, így talaja és élővilága is némiképp eltér a meszes-dolomitos alapkőzetű többi dombétól.

Kerek-domb A nagyközség belterületétől nagyjából 1 km-re nyugatra, a Róka-hegy északi lábánál találni ezt a kissé zavarba ejtően szabályosnak tűnő kiemelkedést. Hagyományosan mesterséges halomnak vélik, 80 méter átmérőjű és 13 méter magas. Régészeti feltárása eredménytelen maradt, így csak találgatni lehet, hogy valóban kora Árpád-kori áldozat-bemutatóhely volt, vagy esetleg római eredetű.

24


A Pistályi-rét A Hosszúréti patak Törökbálintot elhagyva ér el a Pistály-völgybe, ahol esése lecsökken, folyása lelassul, és sajátos, nedves-mocsaras terület alakult ki, a lápokra jellemző növény- és állatvilággal.

3.3. A környezet- és természetvédelem aktuális kérdései Törökbálint nagyközség környezeti állapotát számos külső körülmény, mindenekelőtt a nagyváros közelsége, az autópályák jelenléte negatívan befolyásolják. A nagyközség az elmúlt évtizedekben a fokozódó problémák és a gazdasági nyomás ellenére sokat tett a környezeti alapelemek védelméért és a természeti értékek megóvásáért. A település levegőminőségének legjelentősebb problémái mind az autópályákon, mind az alsóbbrendű és belterületi utakon egyaránt jelentkező igen élénk gépjárműforgalom, a helyi és távolabbi forrásokból származó ipari eredetű, valamint pollenszennyezés. A nagyközségben regisztrált gépjárművek száma gyorsan növekszik, ennél is komolyabb problémát jelent Törökbálint logisztikai központi szerepéből adódó kamionterhelés. Ez ellen az önkormányzat alapvetően az úthálózat fejlesztésével, racionális közlekedésszervezéssel védekezik, a forgalmi adatok szerint bizonyos sikereket is elérve. A három autópálya átmenő szakaszai ellátottak zajvédő falakkal, amelyek egyben a légszennyezés lokalizálásában is játszanak némi szerepet. A felszíni vízfolyások vízminősége sajnos még mindig hagy kívánnivalót maga után, több paraméter tekintetében is. A legfontosabb feladat ezen a területen az EU Víz Keretirányelv útmutatásainak megfelelően a természetközeli élőhelyi állapotok visszaállítása. A legjelentősebb előrelépés, a háromlépcsős biológiai szennyvízkezelés megvalósítása volt, napjainkban pedig a mederrehabilitáció tervei vannak napirenden.

25


4. Törökbálint népességének alakulása és összetétele

4.1. A népességszám alakulása Törökbálint demográfiai folyamatai az országos tendenciákkal ellentétes képet mutatnak, amely persze nem számít ritkaságnak a budapesti agglomeráció hasonló települései között. 1. táblázat. A nagyközség főbb területi és népességi adatai Megnevezés 1990 2001 A nagyközség területe (km2) 29,39 29,4 Lakónépesség száma (fő) 9 459 11 278 Ebből: - belterületi népesség (fő) 8963 10 515 - külterületi népesség (fő) 496 763 Népsűrűség (fő/km2) 321,8 383,6 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Nagyközségi önkormányzat

2005/2006 29,4 12197 11437 1066 414,7

A település népesedében több törés és újrakezdés fedezhető fel: a török időszak és az újranépesedés, a jezsuita idők stagnálása, a századfordulós gyarapodás, a háború utáni népességcserével felérő kitelepítések, majd a szocializmus idején megjelenő, és 1990 után igen erőteljesen kibontakozó szuburbanizáció jelentik a népesedés-történet legfontosabb sarokpontjait. 3. ábra. Törökbálint lakónépessége az egyes népszámlálások alkalmával 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

A fenti grafikonon ábrázolt időszakban vált Törökbálint 2000 fős településből a 11 000-et is meghaladó lélekszámú nagyközséggé. 2005-ös KSH adatok szerint a lakónépesség száma 12 503 fő, illetve az állandó népesség száma 12 478 fő. A folyamatos növekedés pusztán az 1980-as évtized26

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése ben szenved törést. Ez az az időszak, amikor a megye egésze lényegében hasonló demográfiai helyzetbe kerül, ez a következő ábrán is megfigyelhető. A születések számának határozott csökkenése miatt a városokban zérus körül alakul a természetes szaporodás, a nagyközségekben és a községekben ugyanakkor számottevő természetes fogyás tapasztalható, amit az egész megyére jellemző vándorlási deficit tesz súlyosabbá. Az urbanizáció hagyományos hajtóerői eddigre kifulladtak, és a rendszerváltozás utáni megváltozó feltételrendszer hoz majd a növekedést ismét felpörgető új impulzusokat. Ekkoriban már az egyre vonzóbb lakóhellyé váló település ellensúlyozni tudta a természetes szaporodás megtorpanásának következményeit a pozitív vándorlási mérleg révén. A visszaesés lehetséges okai között említhetjük még az 1970-es évek születési hullámának lecsengését, de akár az 1990-es népszámlálás szakmailag közismert, és kategorikusan lefelé tévedő pontatlanságait is. 4. ábra. Törökbálint és a Pest megyei városok népesedési ütemének összehasonlítása 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1

1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 Pest megye városai

Törökbálint

A fejlődés akkor is látványos, ha Törökbálintot összevetjük a többi Pest megyei város átlagával. A 4. ábra szerint, amíg a többi város átlagosan 3,5-szeresére növekedett az elmúlt 130 évben, addig Törökbálintnál a gyarapodás majdnem hatszoros volt. A nagyközség életében különösen a legutóbbi két népszámlálás között eltelt évtized jelentett meredeken felívelő időszakot.

27


2. táblázat. Fontosabb demográfiai adatok összefoglalása 1970-1979

1980-1989

1990-2000

Élveszületések

fő

1922

1218

1187

Évi átlag

‰

22,42

11,51

12,54

Halálozások

fő

915

1169

1365

Évi átlag

‰

10,67

11,05

14,43

dás/fogyás

fő

1007

49

-178

Évi átlag

‰

11,74

0,46

-1,88

Vándorlási különbözet

fő

1001

-1169

1997

Évi átlag

‰

11,67

-11,05

21,11

Tényleges szaporodás

fő

2008

-1120

1819

Évi átlag

‰

23,42

-10,58

19,23

Természetes szaporo-

A. táblázat adataiból látható, hogy Törökbálinton a természetes szaporodás csak az 1990-es években fordult át negatív tartományba. Feltűnő viszont a migráció irányának előzmény (és későbbi folytatás) nélküli megfordulása az 1980-as években. A következő évtizedben a település dinamikus gazdasága és gyorsan kiépülő infrastruktúrájának köszönhetően ez a trend ismét megfordul, mivel a természetes fogyás mértéke az országos átlagtól elmaradva, még mindig évi 2‰ alatt marad. Így a tényleges szaporodás megközelíti az évi két százalékot, vagyis összességében a nagyközség lakosai évről-évre mintegy 220 fővel vannak többen. Ez a mérték nem számít rekordnak a hasonló, agglomerációs települések között, talán még belül van az egészségesnek tartható növekedési ütemen, amely nem feszíti szét a helyi közösség kialakult értékrendszerét.

4.2. A népesség kor- és nem szerinti megoszlása A nagyközség korfáját a 2001-es népszámlálás alapján készítettük el. Miképpen úgyszólván mindenhol, Törökbálinton is enyhe nőtöbblet jellemző: 48 férfira 52 nő jut. A nőtöbblet a gyermekkorúak és a 35-39 közötti korosztály kivételével minden kohorszban jelentkezik.

28


5. ábra. Törökbálint korfája

A korfa struktúrájában tapasztalható erőteljes hullámzás a migráció által erőteljesen befolyásolt település demográfiai képére jellemző. A két kicsúcsosodás 45 és 49, illetve 20 és 24 éves korosztályban jellemző, amelyeket felfoghatunk úgy is, hogy az egzisztenciát teremtett középosztálybeliek, akik megengedhették magunknak a saját, zöldövezeti ház megvásárlását, illetve az ő gyermekeik csoportjáról van szó. 3. táblázat. A nagyközség népességének korösszetétele Év

Lakónépesség

1990 9 459 2001 11 278 Változás 2001/1990 (%) 119,2% Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001.

0-14 év fő % 1 917 20,27% 1 841 16,32% 96,0% -3,9%

Korcsoport 15-59 év fő % 5 901 62,39% 7 397 65,59% 125,4% 3,2%

60-X év fő % 1 641 17,35% 2 040 18,09% 124,3% 0,7%

4. táblázat: A népesség családi állapot szerint férfi

nő

Nőtlen/hajadon

32,3%

25,2%

Házas

56,6%

50,1%

Özvegy

3,4%

15,3%

Elvált

7,7%

9,4%

29


6. ábra: A népesség iskolai végzettség szerint

felsőfokú végzettség, oklevél nélkül 3%

felsőfokú végzettség, oklevéllel 13%

az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 1%

ált. isk. 1–7. évfolyam 14%

ált. isk. 8.évfolyamát elvégezte 25%

középiskolai végzettség, érettségivel 24% középiskolai végzettség, érettségi nélkül 20%

A 2001-es népszámlálás a 7 évnél idősebb népesség körében 152 főt talált, aki (még) nem végezte el az általános iskola első osztályát. E mögött elsősorban az a gyökereiben városiasnak tekinthető jelenség áll, hogy a szülők különböző megfontolások alapján csak hét éves korban íratják be a gyermekeiket az iskolába. A lakosság (nem is a „megfelelő korú”, hanem a 7 évnél idősebb korosztály) 40%-a rendelkezik legalább érettségivel, 13%-uk egyetemi vagy főiskolai oklevéllel is. Ez az országos átlagokat is meghaladó mutató két százalékponttal felülmúlja a megye városainak – amúgy magas – átlagát is. Az érettségizettek között, igazodva az országos tendenciákhoz, több nőt, mint férfit találunk (42,8; illetve 37%), viszont a diplomával rendelkezők között már valamivel kevesebben vannak a szebbik nemhez tartozók. 5. táblázat. A nagyközség népességének végzettsége a megfelelő korúak %-ában Év

10-X éves, az általános iskola első évfolyamát sem végezettek

15-X éves, legalább az általános iskola 8. évfolyamát végezettek fő % fő % 1990 58 0,7% 6 150 81,5% 2001 45 0,4% 8 827 93,5% Forrás: KSH Népszámlálás, 1990, 2001.

18-X éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkező fő 1 834 4 195

% 25,9% 46,4%

25-X éves, egyetemet, főiskolát végezettek (oklevéllel) fő 473 1 312

% 7,9% 17,1%

30


4.3. A népesség nemzetiség és vallás szerinti megoszlása Törökbálint első újkori telepesei déli irányból érkeztek: a magyar népnyelvben rácnak nevezett katolikus hitre tért szerb népesség azonban viszonylag gyorsan asszimilálódott, napjainkra legfeljebb egy-egy utca- vagy földrajzi név őrzi emléküket, valamint néhány olyan családnév, amely érdekes módon az elnémetesedés jeleit viseli magán: Gesitz, Janositz… A katolikus német telepesek megérkezése után lényegében homogén német településként tekinthetünk Törökbálintra. A századfordulóra ez már, az 1910-es népszámlálás adatainak tanúsága szerint némileg átalakult: bizonyára a század végének „magyarosodási” folyamatai érték el a nagyközséget is, ahol akkor 1981 német és 1522 magyar lakost írtak össze, akiknek több mint 95%-a római katolikus volt. Ez a megoszlás napjainkra alapvetően változott meg. A kitelepítések nem csak számszerű, hanem erkölcsi veszteséget is okoztak a német közösségnek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a 2001-es népszámlálás adatfelvétele, bár igyekezett a lehető legnagyobb pontosságra törekedni, de még mindig jelentősen kevesebb német nemzetiségű (illetve anyanyelvű, a német nyelvet használó, vagy a német kulturális hagyományokhoz kötődő) lakost talált, mint azt a becslések indokolnák. Törökbálint nemzetiségi összetételét az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 6. táblázat. Törökbálint nemzetiségi összetétele (2001) Magyar

10 236

Afrikai Arab

2 2

Modern héber, zsidó Német Örmény

24

Román

27

9 7 1 9

Ruszin Szerb Szlovák Ukrán

5 12 29 1

Cigány, romani, beás Görög Horvát Kínai Lengyel

4 370 3

Az összlakosságnak csak mintegy 4,4%-a vallotta magát valamelyik nemzetiség vagy népcsoport tagjának. Ezek közül a németség mintegy 3,3%-al van jelen (ez még mindig kétszerese a megyei és ötszöröse az országos átlagnak). További érdekesség, hogy a bolgár és a szlovén nemzetiséget leszámítva mindegyik Magyarországon honos etnikum képviselteti magát, ha sokszor csak egy-egy fővel is, de közülük egyik csoport számaránya sem éri el az 1%-ot, beleértve az őshonosnak tekinthető szerbeket is. Viszonylag jelentős, 500 fő körül volt a válaszolni nem kívánók tábora is. A 2006-os kisebbségi választások alig árnyalják a képet, német nemzetiséghez tartozónak ugyanis 252 választópolgár regisztrálta magát. Ebből a számból kiindulva, a politikai aktivitás ará-

31

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése nyával és a nem szavazóképes korú családtagokkal is számolva a népszámlálási 3,3%-nál valamivel magasabb arányt kapunk, jelezve ezzel a nemzetiségek országos átlagot is meghaladó politikai aktivitását. A nagyközség polgárainak vallási megoszlása (4. táblázat) majdnem pontosan tükörképe az országos viszonyoknak, mutatja a bevándorlási célponttá vált Törökbálint sokszínűségét. Az eredetileg szinte kizárólagos katolikus vallás ma már alig több mint az összes lakos felének sajátja. A második legnagyobb közösség a reformátusoké, akiknek őseit többnyire a Felvidékről a lakosságcsere nyomán betelepült magyarokban kell keresnünk. 7. táblázat. Törökbálint vallási megoszlása Hívők száma 6075 1821 190 154 39 33 19 21 16 16 3

Hívők aránya 53,9% 16,1% 1,7% 1,4% 0,3% 0,3% 0,2% 0,2% 0,1% 0,1% 0,0%

Egyházhoz, felekezethez nem tartozó

1173

10,4%

Nem kíván válaszolni Ismeretlen, nincs válasz

1525 193

13,5% 1,7%

Vallás, felekezet Római katolikus Református Görög katolikus Evangélikus Többi protestáns Többi keresztény Baptista Az örök világtörvényt hirdető Ortodox Izraelita Más istenhiten alapuló

Jelen vannak a településen olyan, ezen a tájon ritkának minősíthető közösségek, mint a görög katolikusok, illetve az újabb gyökerű protestáns vallások (baptisták), de 21 fő erejéig a keleti világvallások (ld. Az örök világtörvényt hirdető vallások, pl. hinduizmus, buddhizmus) is megtalálhatók. Szintén erőteljesen urbanizált vonásnak tekinthető azon személyek viszonylag magas száma (három kategóriában összesen majdnem 25%), akik nem tartoznak egyházhoz, illetve nem kívánnak válaszolni a kérdésre.

32


4.4. A település külterületi népessége Törökbálint számottevő külterületi népességgel rendelkezik. (5. táblázat) 8. táblázat. Törökbálint külterületi népessége (2001)

A külterület neve Annahegy

Lakónépesség

Lakások száma

Nem lakott üdülők száma

206

94

545

Cégénytanya

6

5

33

Csalogánytanya

6

4

-

Dulácskatanya

23

9

-

Falvitanya

6

2

-

Hosszúrét

5

2

-

Idamajor

76

19

-

3

1

-

346

146

718

Törökbálint vasútállomás

10

6

-

Világosdűlő

32

14

59

Virágtanya

44

14

-

763

316

1079

Petőfitanya Pistály

Összesen

A külterületeket – a vasútállomás, forgalmi értelemben megállóhely kivételével – a KSH mezőgazdasági jellegűként tartja számon. A népesség valós száma valószínűleg jelentősen meghaladja a hivatalos adatot, helyi becslések szerint 1600 fő körüli lehet. A külterületek jelentős része hétvégi házas terület, amely nyaranta lakó jellegűvé válik. Egyre növekszik azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyek spontán módon üdülőből lakóházzá válnak. A külterületek egyébként mind társadalmi-, mind építészeti szempontból erőteljesen polarizáltak, a szociális jellegű szuburbanizáció jelenségei éppúgy felfedezhetőek, mint a legtehetősebb réteghez tartozók lakóhelyválasztása. Sokszor egymás közelében emelkednek komfort nélküli, de kényszerűségből mégis lakásnak használt ingatlanok a palotaszámba menő házakkal. Gyakori az engedély nélküli építkezés, állandó problémát okozva az önkormányzatnak. Noha az utóbbi időkben jelentős erőfeszítések történtek a közművek kiépítésében a külterületeken is, a víz- és csatornahálózat tekintetében még jelentős elmaradások vannak.

33


4.5. A népesség gazdasági aktivitása Törökbálint kedvező helyen fekszik a foglalkoztatási szempontokat figyelembe véve. A régió egészre a viszonylag magas aktivitás és az alacsony munkanélküliségi ráta a jellemző. A 2001-es népszámlálás szerint a munkaképes korú népesség, vagyis a 15-58 éves nők és a 1562 éves férfiak létszáma 7427 fő volt. Ez az érték (a némileg változó korhatároknak is köszönhetően) 2005-re 8154-re emelkedett. 9. táblázat. A nagyközség lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Megnevezés Aktív keresők száma Inaktív keresők száma Eltartottak száma Munkanélküliek száma Lakónépesség összesen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001.

1990 fő 4 339 2 301 2 710 109 9 459

% 45,9 24,3 28,6 1,2 100,0

2001 fő 4 737 3 088 3 176 277 11 278

% 42,0 27,4 28,2 2,5 100,0

Az aktív keresők száma a népszámlálás szerint 4737 fő volt, ami 63,7%-os, kifejezetten kedvező aktivitási rátát jelent. Mindehhez az inaktív keresők száma 3088 fő, az eltartottaké 3176 fő volt. Ugyan ezen év végén mindössze 120 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván. Ez irigylésre méltó, 1,6%-os munkanélküliségi rátát jelet, ami lényegében teljes foglalkoztatásnak felel meg – ilyen alacsony érték mellett valószínűleg csak frikciós munkanélküliségről beszélhetünk. A népesség nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának változása jelentős átalakulást jelez. Tulajdonképpen tercierizálódásról van szó: 1990-ben az ipar az építőiparral együtt még a foglalkoztatottak 37%-nak adott kenyeret, mára ez az érték 25%-ra csökkent. A mezőgazdaság 9,8%ról zuhant 1,5%-ra: a térségben szinte megszűnt a mezőgazdasági termelés, a területhasználat jóval intenzívebb formái nyertek teret. A szolgáltató ágazatok nyertesei az átrétegződésnek: 1990ben is már 52%-nak adtak munkát, de napjainkra az összes foglalkoztatott 73%-nak biztosítanak megélhetést.

34


5. Törökbálint településszerkezete 5.1. Funkcionális morfológiai vázlat Törökbálint szerkezete első ránézésre meglehetősen bonyolult, annak ellenére, hogy a település egyetlen központi magból kiindulva fejlődött. A 7. ábrán egy jelentősen leegyszerűsített szerkezeti vázlatot adunk közre, feltüntetve a szövegben is előforduló legfontosabb neveket, a településszerkezetet meghatározó vonalas elemeket (autópályák, főbb utak és vasútvonalak), illetve a területhasználat néhány domináns módját. 7. ábra. Törökbálint főbb funkcionális-morfológiai övezetei

Az összetett szerkezet miatt a településkép is csak differenciáltan ítélhető meg. A település központjában számos, kimondottan kisvárosi jelleget kölcsönző elem vonja magára a figyelmet. Ilyen például a Zimándy Iskola emeletes épülete, ilyen az új művelődési ház épülete és több más középület is. A nagyközség lakóterületeinek döntő többsége kertvárosias beépítésű: az épületállomány kora és méretei, építészeti minősége ugyan differenciált, de jellegében nagyon hasonló, szabadon álló családi házas

35

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése beépítés révén meghatározott. A történelmi örökség részét képezik, és több helyen védelemre is méltóak a falusias jellegű beépítéssel jellemezhető utcák. A település magterülete a mai napig Ófalunak nevezett rész. A hagyomány szerint itt állt Török Bálint vára, és itt létesültek az újratelepülés utáni első utcák: a „Neue Welt” és a „Festung”. Ez a terület őrzi leginkább a régi Törökbálintra jellemző, falusias bájt. A lakott terület itt egészen leszűkül a Józsefhegy, az Anna-hegy és a Nagy-erdő dombjai közt beékelve. A település igazgatási magja az Ófalu északi részén található, a Kálvária-domb lábánál. A katolikus templom, a Zimándy-iskola, a polgármesteri hivatal, több kisebb üzlet, valamint az egészségügyi szolgáltatások széles körét nyújtó Tüdőgyógyintézet. Némileg távolabb pedig a buszpályaudvar a tömegközlekedés legjelentősebb központjaként működik.

7. fénykép. Az ófalui településrész, jobbra az Anna-hegy lejtői, háttérben a gyönyörű természeti környezetben fekvő labdarugó-pálya A központi funkciók kiterjednek az Újtelep délkeleti negyedére is, itt a Szérűskert nevű park és a Walla József-tér a két központi térszervező elem, és körülöttük csoportosulnak olyan közintézmények, mint a bölcsőde, orvosi rendelők, református templom, számos kiskereskedelmi egység. Az Újtelep és a MÁV-telep Törökbálint jellegadó, kiterjedt és nagy lélekszámú, zömében kertvárosias beépítésű településrészei. Az Ófalunál később alakultak ki, részben még a háború előtt, részben már a század második felében. A központi funkciók kielégítésére a település növekedésével a hagyományos településmag mind kevéssé látszott alkalmasnak. Így jött létre a „szolgál-

36

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése tató-sor” (a térképvázlaton elnyújtott kék sáv), a település egyik legforgalmasabb közlekedési tengelye mentén. Az Újteleptől északra a téglagyár bányagödre és gyárépületei ékelődnek a lakóövezetbe, meglehetősen szerencsétlen módon. Ez, a Hosszúréti patak egyik ága és egy viszonylag határozott tereplépcső választják el a Tükörhegyet a többi városrésztől. Ez azonban nem csak fizikailag, hanem kialakulásában és jelenlegi beépítésében is különbözik. Jóval később, csak 1995-től kezdenek ide betelepülni mai lakosai, jelenleg elsősorban nagyméretű, minden kényelemmel felszerelt, gyakran úszómedencével is ellátott családi házairól nevezetes.

8. fénykép. A Tükörhegy a meglévő utcái mögött már kijelölésre kerültek az újak. A háttérben a Depó raktárvárosa A lakóövezet terjeszkedése ma elsősorban keleti és délkeleti irányokba (Pistály, Anna-hegy), az egykori hétvégi- és üdülőházas területek intenzívebb beépítésével és használatával történik. Ezeknek a területeknek a megfelelő közművesítése jelentős terheket ró az önkormányzatra. A térképen az egyszerűség kedvért egyetlen árnyalattal jelöltük az üzleti felhasználás különböző módozatait. Ezek közül a laktanya és a Mechanikai Művek hasznosítása még fejleszthető, lényegében jelenleg átalakulóban lévő barna mezős területnek tekinthetők. A Depóról a későbbiekben még sokszor esik majd szó, most csak annyit jegyzünk meg, hogy ez a törökbálinti logisztikai profil és funkció legrégebbi és mai napig egyik legfontosabb telephelye.

37

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A település keleti peremén, az M0-n túl húzódik a Kereskedelmi és Vállalkozási Terület (ún. SCB). Itt többfajta funkció keveredik, hiszen egymás mellett találunk kereskedelmi egységeket (Cora, Bricostore, Kika, Office Depot), illetve irodaházakat (Glaxo, Viessmann). Ennek a területnek a szomszédságában, az autópálya település felőli oldalán épült fel legújabban a GL Outlet center bevásárló-központja. A másik igen jelentős üzleti-kereskedelmi központ a nagyközség északi peremén, az M1-es autópálya mellett létrejött Tó-parkhoz kötődik. Itt legújabban a MaxCity nyitotta meg lakberendezési nagyáruházát, de itt találjuk az AstraZeneca és a Grundfos, valamint több más vállalkozás telephelyét is. A területhasznosítás kereteit Törökbálinton a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv adja, mely utóbbinak részei a településszerkezeti terv, a szabályozási tervek és a települési helyi építési szabályzat. A jelenleg hatályos településszerkezeti terv szerint a 1980-as években indult növekedési folyamat tovább folytatódik. A belterület a mai állapothoz képest a tervek szerint 20%-kal nő. Az összes beépített terület (lakó, üdülő és gazdasági övezet) 12%-kal nő és eléri a 30%-ot. 10. táblázat. A település lakó-, üdülő- és gazdasági területének változása a szerkezeti terv szerint Meglévő (ha) Lakóterület Üdülőövezet Gazdasági övezet Összesen Beépített terület

307,4 5,6 214,9 527,9 18%

Tervezett növekeÖsszesen (ha) dés (ha) 62,8 370,2 28,6 34,2 253,3 468,2 344,7 872,6 12% 30%

Ezen adatok közül kiemelkedik a gazdasági terület 118%-os növekedése. A növekedés a Nemzetközi Üzleti Park, a tótól délre fekvő terület, a Petőfi-tanya, az Auchan út két oldal, a Köles-dűlő és az Égett-völgy gazdasági hasznosítása esetén jelentkezik. Ez utóbbi kettőnél a szerkezeti terv a jelentős zöldfelületi hasznosítás lehetőségét is tartalmazza. 11. táblázat. A nagyközség rendezési és egyéb tervei, azok jóváhagyó rendelete, határozata, elfogadás ideje Megnevezés Településszerkezeti terv Szabályozási terv Helyi építési szabályzat Környezetvédelmi program Hulladékgazdálkodási terv

A jóváhagyó rendelet, határozat 284/2001. 18/2001. 18/2001. 285/2005 37/2004

Elfogadás ideje IX. 07. IX.18. IX.18. IX.22. X.25.

Forrás: Nagyközség önkormányzata 38


5.2. A település lakóépületei, épületállománya Törökbálint lakásállománya pontos tükörképe a település legújabb kori történetének. Napjainkban (2001-es népszámlálás) összesen 5338 lakóegységet tartanak nyilván. A lakások és az üdülők megoszlását, illetve lakóit a következő táblázat tartalmazza. 12. táblázat. Lakások és lakott üdülők adatai Kategóriák Lakás Üdülő

Lakók

együtt 3 867 1 458

lakásban

10 960

ebből lakott 3 643 41

nem lakott

üdülésre használt

199 -

üdülőben

78

más célra használt

13 1 414

egyéb lakóegységb en

12 3

100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó 227 300

intézeti háztartási lakóegységben

13

A lakások tulajdonjelleg és használati jogcím szerinti megoszlásából is visszatükröződnek a nagyközség sajátosságai, lényegében homogén családi házas jellege. A lakóingatlanok elsöprő többségükben ugyanis természetes személyek tulajdonában vannak, és ugyancsak döntő többségükben a tulajdonosaik által lakottak. 13. táblázat. A lakások tulajdoni jelleg és használati jogcím szerint természetes személyek Tulajdonjelleg tulajdona 3 815 Használati jogcím

tulajdonosi 3 541

önkormányzati 67 bérleti, szolgálati 122

egyéb 26 egyéb 21

A lakásépítés a település fejlődésével párhuzamosan zajló hullámzásait mutatja a következő ábra. A XIX. és XX. század fordulójának dinamikus növekedése mai napig érezteti hatását, viszonylag sok az abból az időből mai napig megmaradt és használt lakás. A két háború közt induló apály a második világháború után éri el a mélypontot. A kitelepítések nyomán hirtelen meglehetősen bővében lett a lakásoknak, 15 évig alig-alig épültek újak: persze ebbe számos más tényező is közrejátszott. A hatvanas évektől visszafogottan meginduló növekedés a hetvenes években erőteljessé válik: a mai lakások mintegy egynegyede ebben az évtizedben készül el, jelezve a szuburbán időszak beköszöntét. A nyolcvanas évek visszafogottabb építkezései talán inkább az általában romló 39

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése gazdasági helyzettel, semmint a település leértékelődésével magyarázhatók, a visszafogottság egyébként is viszonylagos csupán. 1990 után újra látványos a gyarapodás, amely, noha erről KSHstatisztika nem áll rendelkezésünkre, de a 2000. év után is folytatódott. 8. ábra. A lakások építésének ideje 1000

923

800 600

700

631

520 505 363

400

266

200 0 –1919

1920–1944 1945–1959 1960–1969 1970–1979 1980–1989 1990–2001

A lakásállomány tehát relatíve fiatal, és dominánsan egy- vagy többgenerációs családi házakból áll. Ez az utóbbi jellegzetesség köszön vissza az alapterület szerinti megoszlásban, hiszen a lakások több mint egyharmada 100 m2-nél nagyobb hasznos alapterülettettel rendelkezik, és mindössze 30%-a marad alatta a 60 m2-nek. Noha a régebbi településrészek helyenként kifejezetten sűrűn épültek be, ezért ott a rehabilitáció csak visszafogott méreteket ölthet, de az épületállomány megújulásával vélhetően az átlagos lakásméretek további növekedésének lehetünk majd tanúi. 9. ábra. A lakások alapterület szerinti megoszlása (adatok m2-ben; 2001)

29 alatt 3%

100 felett 38%

30–39 5%

40–49 6%

80–99 21%

60–79 18%

50–59 9%

40


9. fénykép. A tükör-hegyi villák kertjében már sok helyen a medencék vizén csillan meg a napfény 14. táblázat. A nagyközség lakásállományának változása 1990 Lakások Lakások Megnevezés száma megoszlása (db) (%) 1 szobás 465 14,8% 2 szobás 1 131 35,9% 3 szobás 999 31,7% 4 vagy több szobás 555 17,6% Összesen 3 150 100 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001.

Lakások száma (db) 412 1 089 1 171 1 236 3 908

2001 Lakások megoszlása (%) 10,5% 27,9% 30,0% 31,6% 100

15. táblázat. A nagyközségi lakásállomány komfortfokozatának alakulása 1990 Lakások Lakások Komfortfokozat száma aránya (db) (%) Összkomfortos 1 274 40,4% Komfortos 905 28,7% Félkomfortos 287 9,1% Komfort nélküli 532 16,9% Szükséglakás 152 4,8% Összesen 3 150 100 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001.

2001 Lakások Lakások száma aránya (db) (%) 2 689 68,8% 509 13,0% 179 4,6% 216 5,5% 315 8,1% 3 908 100

41


5.3. Az épített környezet értékei Törökbálint épített öröksége sokszínű és sokoldalú: az országos védettséget élvező kastélyépülettől a helyi összefogás által megmentett és restaurált műtárgyakig, utcai szobrokig és keresztekig számos eleme méltó az utazók figyelmére. Jelenleg a nagyközség területén hat építészeti emlék áll országos műemléki védelem alatt az alábbiak szerint:

·

Volt Walla József-villa, Árpád u. 23. sz (hrsz. 2190);

·

Walla-kilátó, Kastély u. (hrsz. 2189/3,4);

·

Római katolikus Mária-kápolna, Budaörsi út (hrsz. 2217);

·

Római katolikus templom, Iskola u. (hrsz. 28);

·

TBC-szanatórium volt jezsuita kolostor épülete, Munkácsy Mihály u. 68-70. (hrsz. 22);

·

Walla-sírbolt a régi temetőben (hrsz. 1151).

A nagyközség építészeti emlékei elsősorban egyházi jellegűek, illetve eredetűek, ez még a tüdőszanatóriumra is igaz. Sajátos arculatot jelentenek a Walla József személyéhez kapcsolódó, a századforduló eklektikus stílusában készült építmények. Az országos védelmen túl, a helyi közösség fontosnak tartja számos további épített érték megőrzését. A helyi védelmet élvező települési, épített értékek körét az önkormányzat 27/2004 sz. rendeletében határozták meg. Az egyes építményeken kívül sajátos és egyedi értéket képviselnek a településszerkezet megmaradt részei, elsősorban az Ófalu hagyományos utcái.

42


A helyi védelem alatt álló értékek Középületek: · · · · · · · · · ·

Zimándy Ignác általános iskola, Dózsa György u.15. hrsz. 465 Általános iskola (volt leányiskola), Szent István u. 2. hrsz. 27 Falumúzeum, Baross u. 17. hrsz. 539 Községháza, Munkácsy M. u. 79. hrsz. 490 Régi községháza, Munkácsy M. u. 72. hrsz. 23 Walla József óvoda, Bartók B. u. 28. hrsz. 720 Általános iskola (volt fiúiskola), Pelsőczy F. u. hrsz. 27 Fehér Kereszt Patika, Munkácsy M. u. 9. hrsz. 631 Volt HÉV megálló épülete, Szabadság tér hrsz. 2062/16 Egyházközség épülete, Baross u. 2. hrsz. 1178

Védett övezetek: · · ·

Vár-tér, hrsz. 452 Ferenc-köz Dr. Grimm Ferenc-tér, hrsz. 601 Walla József-tér, hrsz. 734 Széchenyi István-tér, hrsz. 3103/1 Kalóz-tanya József A. u. Pince-tér, hrsz. 2422/1

Köztéri szobrok: ·

igazi szépség

Felsővár utca Munkácsy Mihály utca Szabadság tér-Kossuth utca-Árpád utca (Ganse Waide)

Játszóterek, parkok: · · · · · · ·

10. fénykép. Néha a részletekben bújik meg az

Szent Teréz szobor, Munkácsy M. u. hrsz. 452

· · · · · · · · · ·

Boldogságos Szűz Mária szobra, Zimándy tér Szent Flórián szobor, Pelsőczy F. u. Szent Család szobor, Pelsőczy F. u. Szent József szobor, Baross u. Hit, remény, szeretet szobor, Munkácsy M. u. hrsz. 452 Nepomuki Szent János szobor, Munkácsy M. u. hrsz. 452 Szent István szobor, Szent István u. Walla József szobra, Walla tér Ecce Homo szobor, Walla tér Szent Vendel szobor, Munkácsy M. u. hrsz. 452

43

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése · · · · ·

Millecentenáriumi lovas szobor, Szérüskert Mohácsy Mátyás szobor, Kazinczy F. u. hrsz. 3179 Vár téri szobrok, Vár tér Kitelepítési emlékmű 1848-1956: A „Szabadság kapuja” – R. Törley Mária szobra az Új művelődési ház udvarán.

Köztéri kutak: · · · · · · · · ·

Felsőerdősor u. 4. Felsővár u. 2.,17.,39. Dózsa György u. 90., 112. Patak u. 14. Kápolna utca- Diósdi úti elágazás Móricz Zs. u. 4. Liszt Ferenc u. 3. Barátság kút Törökbálint kútja-szökőkút

11. fénykép. A Barátság-kút

Köztéri jellegzetes kövek: · · ·

Hintuskás kő, Munkácsy M. u. 85. előtt hrsz. 452 Kantár kő, Baross u. 2. előtt Útjelző km kő, Szent István u.

Néhány jelentősebb építészeti emlék bemutatása

Római katolikus templom A helység délkeleti részén, kimagasló teraszszerű emelkedésén, a meredeken emelkedő utca végén áll a nagyközség római katolikus temploma. A helyi hagyomány Árpád-kori alapításúnak tudja, így hazánk legrégibb templomainak egyike. A három támpillérrel közrefogott szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. A szentélyen két nagyméretű, csúcsíves ablak, és egy oldalablak van.

44


12. fénykép. A szanatórium és a templom épületeit szépen gondozott park veszi körül

A régészeti feltárások során a templom körüli temető és kerítőfal maradványai is előkerültek. A templom plébánosát először 1422-ben említik. A ma is látható barokk stílusú plébánia-templom – amely a Boldogasszony Bemutatása tiszteletére van szentelve – valószínűleg már a XV. századból fennmaradt gótikus templom falainak felhasználásával épült. A régi templom alapjait a 2001. évi restaurálás során feltárták és dokumentálták. A templomot többször is átépítették, így 1705 körül, (amikor XI. Kelemen pápa teljes búcsút is engedélyezett a híveknek a templom ünnepén, vagyis a boldogságos Szűz Mária templomi bemutatásának napján, november 21-én), 1763-ban, amikor a hívek egyre gyarapodó száma miatt megnagyobbítják, 1811-ben és 1814-ben, amikor fatornyát kőtoronnyal váltották fel, s az addig a templom szomszédságában a földön nyugvó haranglábon lévő harangokat is áthelyezték a toronyba. Legutoljára napjainkban, 1992-ben került egy nyolcmázsás nagyharang a templomba. A misék nyelve a múlt XIX. század hatvanas évekig egymást váltva a rác és a német volt.

45


13. fénykép. A templom felújított belső tere

A szanatórium A mai Tüdőgyógyintézet épülete a XVIII. század elején épült, ez volt a jezsuiták kolostora a településen. A rend feloszlatásakor a bécsi udvar a birtokot kezelő tanulmányi alap céljaira foglalja le. Innen kerül 1775-ben Majláth József császári és királyi udvari tanácsos tulajdonába. Az új birtokos jelentős építkezésekbe kezd: egy második emelettel nagyobbítja meg és egy homlokzati erkéllyel csinosítja a belülről az eltérő igények miatt alaposan átalakított épületet. Későbbi birtokosai, a Festeticsek alatt továbbra is főúri lak, majd az 1920-as évektől kezdve, kihasználva a település jó levegőjét, tüdőgondozó intézetként működik. A megnyitón az ország akkori kormányzója vágta át a szalagot. Az elmúlt 80 évben több funkcióváltást nem élt át az intézmény, amelynek nem csak épülete, hanem parkja is méltó a védelemre.

46


14. fénykép. A Tüdőgyógyintézet

A Kálvária A József-hegy keleti lábánál fekvő, szabályos formájú kis dombon találjuk a település kálváriáját. A domb is részben emberi kéz műve: a kastély építésekor kitermelt földet részben itt deponálták. A XVIII. század kezdete óta használják Kálváriának, a stációk oszlopai 1827-ben kerültek mai helyükre, domborműveit 1892-ben Zimándy Ignác állíttatta. Száz évvel később, 1992-ben újította fel a Faluszépítő Egyesület.

15. fénykép. A kálvária stációi 47


Walla-kastély („Walla kilátó”) és a Walla-villa A századforduló sikeres vállalkozója, Walla József a burkolólap-gyártásból szerzett vagyonából sokat áldozott Törökbálint fejlesztésére, intézmények alapítására is, igazi európai polgári normákat testesítve meg ezáltal. Emlékét több épület is őrzi a településen. A villa és a „kastély” valamikor egyetlen telek két végében állt. A mai Árpád-utcai villa 1895-ben épült, védelemre a századforduló eklekticizmusának példájaként méltó. Az épület ma ismét a Walla-örökösök birtokában van, és lakóházként funkcionál.

16. fénykép. A Walla-kastély Törökbálint egyik jellegadó épülete a villához képest magasabb szinten, a telek Tükör-hegyi peremére épült kastély, ami tornyáról kapta a teleülésen elterjedt kilátó nevet. Az Alpár Ignác tervei alapján 1902-ben elkészült, neoromán stílusú épület első látásra zavarba ejti a szemlélőt. Kivitelezésével, tornyával középkori várra emlékeztet, toronysisakjának kialakítását pedig szemmel láthatólag az erdélyi építészetből kölcsönözte. Az országos védettséget élvező műemlék néhány éve restaurálásra került, és tulajdonosai egy vaskályhákból álló – mára már megszűnt – gyűjteményt helyeztek el benne.

Mária segíts kegykápolna Az új temetővel szemközt, a Budapestre vezető út mentén áll az a Máriának szentelt kápolna, amelyet egy bizonyos Feichtmann nevű budai német polgár emeltetett 1714-ben, egy fogadalmát beteljesítendő. A kis kápolnát, amely felett nem múltak el nyomtalanul a századok, az 1920-as években az akkori ízlésnek megfelelően átépítették. Minden évben májustól októberig szombat esténként

48

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése misét mondanak a kápolnában. Július 2. a „Sarlós Boldoasszony”, vagy hivatalosan a „Vizitáció” az ünnepi mise, búcsú napja.

Kegyeleti park Törökbálint növekedésével lassan körülölelte a telepesek első temetőjét, amelyet már évtizedek óta nem használnak temetkezési célra. Itt találjuk a településhez kötődő nagypolgár, Walla József 1915-ben elkészült családi kriptáját, Dümmerling Ödön építész alkotását. A klasszicizáló sírbolt belsejét Walla vejének, Róth Miksának színes üvegablakai díszítik. Az önkormányzat régi temetőből a sírkövek egy részének elszállítása után kegyeleti parkot alakított ki, ami a település egyik kellemes zöld színfoltjává vált.

Xavéri Szent Ferenc kápolna A plébánia-templom szomszédságában helyezkedik el, egy fákkal körülvett dombteraszon. Alapítását azoknak a törökbálinti híveknek köszönheti, akik az 1710-ben kitört pestis elhárítására tettek fogadalmat, és építették fel Xavéri Szent Ferenc, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére. A barokk stílusú kápolna homlokzatán a jezsuita rend monogramját láthatjuk. A kápolnát 1994-ben felújította a Faluszépítő Egyesület.

17. fénykép. A Ferenc kápolna

49


5.4. Települési zöldterületek Törökbálint település viszonylag jelentős számú és kiterjedésű, példásan gondozott közösségi használatú zöldfelülettel rendelkezik. A települési zöldfelületek a bel- és külterületi erdőkből, közparkokból, kegyeleti parkokból, temetőkből, magánkertek, üzemek, intézmények parkterületeiből, a kiskertekből és a még kellően nem hasznosított egyéb területekből tevődnek össze. 16. táblázat. A szerkezeti tervben jelölt nagyobb közparkok, kegyeleti parkok és temetők Név Tervezett: Nemzetközi Üzleti Park dél-keleti oldalán (Kinizsi P. – Volf Gy. utcák között) Széchenyi tér Hosszúréti-patak mentén a Téglagyár felett – gyalogos híd alatt Szérűskert Régi temető, kegyeleti park Szabadság tér, „Kis-Pest” Csokonai V. M. u. és az elkerülő út közötti rész Temető Hosszúréti-patak mentén Árpád u.- Kossuth L. u. (szerkezeti terv szerint közpark, vegyes terület) Összesen

Terület (m2) 25 645 1725 2354 13 117 16 057 10 359 5860 36 173 51 132 162 422

A felsoroltakon kívül a zöldterületek közé kell még számolnunk a Vár tér, a Köztársaság tér, A Rácz tér, a Dióskert és a Kálvária területét. A bel- és külterületi erdők összterülete 384,5 ha, ezekről részletesen a település természeti értékeit bemutató fejezetben esik szó. További tervezett, kizárólag jelentős zöldfelületi hasznosítású terület a Nemzetközi Üzleti Park dél-keleti védősávja (9,9 ha). A magán és intézményi kertek közül kiemelkedik a Tüdőkórház parkja, valamint a sportpálya. A nagyközség költségvetésében évente mintegy 35-40 millió Ft-ot különít el a zöldfelületek fenntartására és a három mezőőr bérére. A nagyközségi zöldfelületekkel kapcsolatos legfontosabb probléma, hogy viszonylag széttagoltak, felújításuk folyamatos feladatot ró a település közösségére.

50


10. ábra. Belterületi meglévő és tervezett zöldfelületek

Forrás: Környezetvédelmi Program

51


6. Törökbálint infrastruktúrája

A nagyközség infrastruktúrájával kapcsolatban előrebocsáthatjuk: ez az a terület, ahol jelentős lemaradásokat kellett és lehetett is ledolgozni az elmúlt évtizedekben. A felzárkózás sikeres volt: napjainkra a nagyközség út- és közműhálózata kiépült, némi elmaradás csak a rohamosan beépülő külterületek tekintetében tapasztalható. Álljon itt két ábra példaként az elmúlt időszak változásaira (11-12. ábra). 11. ábra. Kiépített belterületi út az összes arányában (%) 100 98 96 94 92 90 88 86 84 82 80 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

12. ábra. A lakások közműves ellátottságának aránya (KSH adatok alapján) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

97

95,2 80,5 61,3

57

83,8 64,8

Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya

33,7

Háztartási vezetékesgázfogyasztó a lakásállomány százalékában

9,8

1990

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya

1999

2005

52


17. táblázat. A közműhálózat kiépítettsége a nagyközségben (2006) Megnevezés

Kiépítettség Hossza (km) Aránya (%)

Ivóvízhálózat Szennyvízcsatorna Villamosenergia Gázhálózat Telefonfővonalak Kábeltévé Szennyvíztisztító Hulladékszállításba bevont lakások száma Csapadékvíz-elvezetés Közvilágítás 125 Forrás: Nagyközség önkormányzata

120,1 60,4 125 68 45-50 1

100 80 99 90

Bekötöttség Aránya (%) 85 (teljes terület) 4663 97 (belterület) 3260 82 (belterület) Db

4600 8292 2100

89

4460

96

50

5,5

18. táblázat. A nagyközségi önkormányzat pályázatai az infrastruktúra területén (2000-től) Időpont Megnevezés 2001 12 db önkormányzati bérlakás építése 2002 Hosszúréti patak zártszelvény átépítése 200 fm N A1000 Rocla 2003 Hulladék közszolgáltatás fejlesztése 2004 Művelődési Ház és Könyvtár rekonstrukció 2004 Vízellátó hálózat nyomásövezetekre bontás 2005 Szelektív hulladékgyűjtő szigetek telepítése 2005 Helyi közlekedés támogatása 2005 Útburkolat felújítás 2006 Házi komposztládák beszerzése 2006 Sportpálya szélesítése 2006 Helyi közlekedés támogatása 2006 Útburkolat felújítás 2006 Játékcsarnok létesítése 2006 Új 6 csoportos óvoda építése Forrás: Nagyközség önkormányzata

Összes (Euró) 179 025 57127 3855 3000000 790313 24818 3636 163636 4364 11455 4742 90909 190909 946770

6.1. Ivóvízellátás Törökbálint Nagyközség ivóvízellátását az Érd és Térsége Vízközmű Kft. látja el. Az ivóvíz ellátás a belterületeken teljes, a külterületek hozzáférésben kisebb hiányosságok mutatkoznak. A települési lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága így is 97%.

53

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Az ivóvíz egy része a Duna menti parti szűrésű, csápos kutakból, részben pedig az ún. Sasvárosi kutak védett vízadójából származik. A vízközmű rendszerében betáplált ivóvíz minőségét egy vas-mangántalanító berendezés is javítja. A nagyközség területén található Virág-tanyai medencék (2×1000 m3, 236 m-es tszf-i magasságban) látják el Törökbálint hálózatát. A település vízellátásának gerincét 300, illetve helyenként 600 mm-es főnyomócsövek képezik. A vezetékek összeköttetésben vannak a Fővárosi Vízművek hálózatával. Törökbálinton a lakosság számára értékesített víz fogyasztása az elmúlt öt évben egyenletesen emelkedő tendenciát mutat. Évente kb. 40-60 ezer m3-rel nő a lakosság vízfogyasztása. Ami magyarázható a lélekszám növekedésével, de megfigyelhető, hogy nő az egy főre jutó vízigény is. A közületek ivóvíz fogyasztása már nem mutat ilyen emelkedést, a 2000-ben elért kb. 210 000 m3/év átlagot tartja évről évre. A vezetékes ivóvíz minőségét a szolgáltató folyamatosan ellenőrzi, ha semmilyen probléma és panasz nem merül fel, havonta egyszer hat különböző mérőponton, egyszerre vesznek mintát. Minden harmadik hónapban két helyen mikroszkopikus biológiai vizsgálatot is végeznek az ÉTV Kft. akkreditált diósdi laboratóriumában. A törökbálinti ivóvíz semmilyen paraméterében sem éri el a 47/2005 (III. 11.) kormányrendelettel módosított 201/2001. (X. 25.) kormányrendeletben meghatározott határértékeket. A nagyközség önkormányzata 2005-ben 217 millió Ft támogatást nyert el „Törökbálint vízellátó hálózat nyomásövezetekre bontása” beruházásnak támogatásához. A projekt során megvalósult az önkormányzat beruházásában 2 db 150 m3-es víztároló medence, 10 891 fm víz gerincvezeték kiépítése. Az Anna-hegy további részeinek, illetve a Bunth oldal ivóvíz-ellátásnak tárgyában is megkezdődtek a beruházás előkészítő munkálatai.

6.2. Szennyvíztisztítás 1995-ig a település szennyvízét a Törs Csatornamű Kft. tisztította a Raktárvárosi úti telepen. Kapacitása 11 500 m3/nap, amellyel kezdetben Törökbálinton kívül Budaörs szennyvízét kezelte, mára azonban már csak a budaörsi szennyvizet és a DEPO területéről származó vizet tisztítja a telep. A jelenlegi kihasználtság 7000 m3/nap körül van. 1993-ban a nagyközség új szennyvíztisztító telepet (Téglagyár utca) kezdett építeni, ami 1995től tisztítja a település szennyvizét. 1995-től 2003. április 30-ig a telepet a Törs Csatornamű Kft. üzemeltette, majd 2003. május 1-jétől ezt a jogot átvette az Érd és Térsége Vízközmű Kft. A telep kiépített kapacitása 5000 m3/nap, de az átlagos szennyvízterhelés csak 1500-1600 m3/nap körül mozog, amiben benne van a budaörsi székhelyű TETRA PAK Rt. szennyvize is. A tisztított szennyvíz befogadója a Hosszúréti patak. Az elvezetett szennyvíz 100%-a biológiai tisztításra kerül. 54

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A telep tisztítási technológiája három fázisból áll, vagyis nem csak a mechanikai és biológiai tisztítás, hanem tápanyag eltávolítás (nitrifikáció, denitrifikáció, biológiai nitrogén és foszfor eltávolítás) is megtörténik, így a telep technológiája korszerűnek mondható. Törökbálinton a szennyvíz elvezető csatornarendszer üzemeltetője az érdi ÉTV Kft. A szennyvízelvezető csatorna elválasztott rendszerű. 2005-ben a szennyvízhálózat hossza Törökbálinton 60,4 km hosszú volt. Ebből 0,8 km kényszeráramoltatású. A hálózatra rákötött ingatlanok száma 3260 db. A számlázott szennyvíz menynyisége 438 000 m3 volt, ebből lakossági 277 100, míg közületi 161 700 m3. A keletkezett szennyvíziszap mennyisége 1500 m3/év, az iszap szárazanyag tartalma 200 kg/év. A szennyvíziszapot 2004-ig Törökbálinton, a Hosszúréti patak alsó folyása melletti területen helyezték el, de 2004 júniusa óta elszállításra kerül egy EU konform komposztáló telepre. Az Anna-hegy közműfejlesztési beruházáshoz kapcsolódóan társulati beruházásban megépült 6574 fm gravitációs szennyvíz gerincvezeték, 892 fm közterületi nyomóvezeték, 1 db szennyvízátemelő műtárgy a Kertész utcában, és 3717 fm házi szennyvízbekötő vezeték. A szennyvízrákötések száma folyamatosan növekszik, jelenleg a KSH-nál rendelkezésre álló adatok szerint a hálózat kiépítettségének aránya a tervezetthez viszonyítva 82%.

6.3. Belterületi csapadékvíz elvezetés A nagyközség élénk szintkülönbségű területén jelentős, és a heves intenzitású zivatarok egyre gyakoribb előfordulása miatt növekvő jelentőségű problémát jelent a belterületi csapadékvízelvezetés. Az elvezető-rendszert nyílt árkok alkotják, a településen kialakított szennyvízelvezető csatorna elválasztott rendszerű, arra a csapadékvizet rákötni nem lehet. A csapadékelvezető csatornák tisztántartási rendjét az önkormányzat rendeletben szabályozta, de a probléma, mint annyi más hazai településen, itt sem tekinthető megoldottnak. Az önkormányzat 2006-ban megrendelte a nagyközség teljes belterületének felszíni vízelvezetési tanulmány- és kiviteli tervének elkészítéshez szükséges előkészítő munkálatokat, ezek elkészültéig igyekeznek a legkritikusabb pontokon beavatkozni, illetve a keletkezett károkat elhárítani. A Budaörsi kistérség Polgármestereinek Tanácsa 2006 júniusában elhatározta egy az egész kistréségre kiterjedő felszíni csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv elkészítését, amelynek készítői jelenleg az állapotfelmérést végzik.

55


6.4. Hulladékkezelés A nagyközség hulladékainak összegyűjtését és elszállítását az AVE Tatabánya Rt. végzi. A begyűjtött hulladékot a tatabányai regionális hulladéklerakóba szállítják, a szerződések szerint az ellátás 2012-ig mindenképpen biztosított. A szervezett hulladékgyűjtésbe a lakások 100%-a került bevonásra. A település polgárai az elsők között ismerték fel mintegy tíz évvel ezelőtt a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. A sokáig non-profit alapon, a helyi Kerekdombi Környezetvédelmi Egyesület által szervezett tevékenység is az AVE Rt. kezelésébe ment át 2004-ben. Jelenleg négy frakció gyűjtését végzik 12 gyűjtőszigeten és egy hulladékudvaron, a korábbi kapacitást a kezdeményezés sikere miatt jelentősen bővíteni kellett a közelmúltban. A gépesített válogatást a Tatabányán 2006 augusztusára megépült komplex szelektív hulladékgyűjtő és válogató udvar teszi lehetővé, amelynek elkészültével Törökbálint hulladékgazdálkodása az ország egyik legkorszerűbb integrált rendszerének része. Az önkormányzat évente a település bel- és külterületén egyaránt megszervezi a lomtalanítást. A Polgármesteri Hivatal udvarán átveszik a lakosoktól az 1 m 3-et meg nem haladó mennyiségű építési törmeléket. A szennyvíztelep mellett a veszélyes hulladékok szervezett begyűjtése érdekében hulladékudvart alakítottak ki. A hulladékgazdálkodás tekintetében a közeljövő fejlesztései között a legfontosabb terv egy komposztáló telep létrehozása a nagyközségben keletkező jelentős mennyiségű zöldhulladék hasznosítására.

6.5. Gázhálózat A település gázellátásának bővítése sokáig műszaki korlátokba ütközött. 1992 előtt a BudapestMadárhegyi gázátadó állomásról indított 6 bar-os gerincvezeték szolgáltatta a földgázt. A kapacitások az évtized közepére szűkössé váltak. Az önkormányzat akkor Érd felől kívánta megoldani a gázellátást, a Tétényi-fennsíkon gázátadó állomás épült, majd onnan 400 mm-es vezetéken jut el a gáz az iparvágány mentén vezetett nyomvonalon a téglagyár melletti gáznyomás-szabályozóig. Az alapinfrastruktúra kiépítése után a lakossági felhasználást lehetővé tevő vezetékrendszer gyors ütemben kiépült, a folyamat nagyjából lezártnak tekinthető. A gázhálózat kapacitása a számítások szerint – a jelenlegi növekedési ütemeket figyelembe véve még – nagyjából tíz évre elegendő tartalékokkal rendelkezik. A település gázszolgáltatója a TIGÁZ Rt, melynek illetékes kirendeltsége a Diósdi Gázszolgáltatási Üzem.

56


6.6. Elektromos hálózat Az elektromos hálózat tekintetében napjainkban nincsenek sem kiépítettségi, sem kapacitásbeli problémák. Kihívást középtávon is csak az üzleti célú felhasználás dinamikus bővülése jelenthetne. A település közvilágítása kiépített, folyamatos karbantartásra, bizonyos területeken a még meglévő régebbi berendezések energiatakarékosabb rendszerekkel történő felváltására van szükség. A nagyközség elektromos hálózatának üzemben tartója az ELMÜ Rt., amelynek legközelebbi kirendeltsége Érden található.

6.6. Törökbálint közlekedése Közúti kapcsolatok

A nagyközség kiemelkedő közlekedési potenciállal rendelkezik: területét három autópálya (M0, M1, M7), amely egyben nemzetközi főútvonal (E60, E75) is átszeli (13. ábra). A főváros felé tartó szakaszokon az elővárosi forgalom lebonyolítása érdekében az autópályák díjfizetés nélkül igénybe vehetők. Az autópályák azonban nem csak érintik a települést, hanem a kiépített felhajtók révén közvetlen elérhetőséget is teremtenek. Az M1-M7 közös szakaszára már a szomszédos Budaörs területén, az M1-re Törökbálint Tó-Park településrésznél, az M0-ra a nagyközség nyugati szélén, az M7-re (a balatoni irányba) pedig a település belterületén lehetséges a felhajtás. Az autópálya-hálózat örvendetes bővülése révén ma már a nagyközség területéről közvetlenül elérhető a nyugat-európai hálózat, az M7 befejezése után Horvát- és Olaszország, az M0 és az M5 közbeiktatásával pedig a Balkán. Túlzás nélkül állítható, hogy a nagyközség Magyarország, illetve az egész Kárpát-medence közúti közlekedési súlypontjában fekszik. Az alsóbbrendű úthálózat elemei közül a 81101-es út Budaörs, a 81102-es Diósdon keresztül Budapest felé, a 81103-as Érd irányában teremt kapcsolatot. A megszüntetett iparvágány nyomvonalán a 81101 és a 8102 jelű utak között új elkerülő út épül, melynek kivitelezése várhatóan 2007 augusztusára fejeződik be.

57

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése 13. ábra. Törökbálint közlekedési kapcsolatai

A település utcahálózata a belterületen 100%-ban burkolt, a legfontosabb feladatot itt a folyamatos karbantartás jelenti. A nagyközség önkormányzata, a már lezárult közbeszerzések és megindult beruházások adatait figyelembe véve 2006-ban mintegy 100 millió Ft-ot költ utak felújítására, illetve járdák építésére. A közeljövőben tervezik a növekvő forgalom és kialakuló torlódások megszüntetése érdekében egy új, elkerülő jellegű út megépítését, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítását és az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztéséhez kapcsolódóan egy P+R parkoló kialakítását is. 19. táblázat. A nagyközség úthálózatának jellemzői Megnevezés

Összesen (km)

Megoszlás (%)

Teljes úthossz 89,21 Ebből: belterületi 47,49 53,2 Ebből: Belterületi 100 szilárd 47,49 burkolatú Járda hossza 25,5 Ebből: kiépített 19,9 78,0 Forrás: Nagyközség önkormányzata

Összesből: Önkormányzati Állami (km) (km) 75,04 14,170 39,64 7,85 39,64 25,5 19,9

7,85

Megoszlás: összesből Önkormányzati Állami (%) (%) 84 16 83,5 16,5 83,5

16,5

100 100

58


Vasúti kapcsolatok

A nagyközség területét átszeli a Budapest-Komárom-Győr-Hegyeshalom vasútvonal. A vasút kiépítésére az 1880-as években került sor, már a Magyar Államvasutak égisze alatt, de csak az első világháború után, a Felvidék elvesztésével vált az ország legfontosabb nyugati köldökzsinórjává az addig nagyobb forgalmat bonyolító, bal parti Budapest-Vác-Pozsony vonal helyett. A kétvágányú vasútvonal villamosítása már a két világháború között megtörtént, az elmúlt évtizedben pedig megerősítették és felújították a pályát, amely így az ország egyetlen „kvázinagysebességű” vonalaként elméletileg (illetve helyenként) 160 km/ h-s pályasebesség elérésére alkalmas. A törökbálinti vasútmegálló a település központjától viszonylag távol, az M1-M7 csomópont közvetlen közelében található. Szerepe, utasforgalma a MÁV elővárosi közlekedés-fejlesztési terveivel párhuzamosan a közeljövőben növekedhetnek. Ennek kapcsán 2004-ben az ISPA előcsatlakozási alap támogatásával meghosszabbításra és áthelyezésre kerültek a megállóhely peronjai. Az új helyszín közvetlen csatlakozást teremt a 72-es és a 88-as autóbuszok megállóival. A töltésen fekvő megállóhely akadálymentesített, mindkét oldali peronjait használhatják a mozgáskorlátozottak is. A település területén sokáig egy iparvágány ágazott le a fővonalról, amely eredetileg elsősorban laktanya kiszolgálására épült. Ez a szakasza már nincs használatban, a területet az önkormányzat részére a Kincstári Vagyonigazgatóság térítésmentesen átadta, amely elkerülő út építésénél kívánja hasznosítani. Az iparvágány északi szakasza ma is élő kapcsolatot teremt a DEPO nevű raktárvárosba települt vállalkozások, logisztikai bázisok számára. Az elővárosiasodás jellegzetes, de következményeiben mindenképpen káros kísérőjelenségeként a közúti közlekedés erőteljes növekedése helyenként már konfliktusokat okoz, amelyeket csak átfogó közlekedés-tervezéssel, a közösségi közlekedési rendszerek fejlesztésével lehet kezelni.

Helyi- és helyközi tömegközlekedés

Törökbálint tömegközlekedésének sokáig legfontosabb eleme az 1912 és 1963 között Nagytétény-Budaörs-Törökbálint viszonylatban közlekedő elővárosi vasút (HÉV) volt, ami annak idején sokat lendített a szuburbanizálódó településen. Ennek utódjaként a BKV autóbuszjáratai hagyományosan ellátták a település elővárosi-közlekedési igényeit is. Jelenleg Budapest XI. Kosztolányi Dezső térről a BKV 72-es és piros gyors 172-es járata, Budaörsről 88-as és a 140-es járata szolgálja Törökbálint lakosainak igényeit. A járatok megszűntetése az elmúlt

59

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése években többször napirenden volt, az önkormányzat anyagi áldozatvállalásának is köszönhető, hogy sikerült olyan szerződést kötni a főváros közlekedési vállalatával, amely biztosítja a szolgáltatás további fennmaradását. A helyi- és helyközi tömegközlekedést egyaránt biztosítják a Volánbusz érdi központú járatai. A nagyközség jelentős kiterjedése azonban indokolttá tette a tömegközlekedés további fejlesztését, amelynek érdekében az önkormányzat 2003-ban Bálintbusz Kft. néven gazdasági társaságot alapított. A cég midi autóbusza naponta kilenc alkalommal járja be útját, feltárva azokat a településrészeket is, amelyek a hagyományos nagy méretű buszokkal a szűk fordulók miatt nem lennének elláthatók.

60


7. A település gazdasági élete 7.1. Általános helyzetkép Törökbálint gazdasági életének átalakulása jól szimbolizálja azt a hatalmas utat, amit az Európai Unió tagjává vált Magyarország az elmúlt 16 évben bejárt. 1990 előtt a nagyközség kevéssé tűnt ki a hasonló magyarországi települések közül. A piacgazdaság létrejöttével azonban a helyzet alapvetően értékelődött át. A gazdaság telephelyválasztását már nem a tervutasítások, hanem a kereslet és kínálat törvényszerűségei határozták meg. Az ingatlanoknak nagyon gyorsan kialakult a valóságos piacuk, Budapest pedig egy lassan mindinkább fogyasztóivá váló társadalom legjelentősebb, koncentrált vásárlóerővel rendelkező központjává vált. A nagyközség olyan adottságokkal rendelkezett, amely hihetetlen helyzeti előnnyé kovácsolódott. Törökbálintot csak a településhatár, alig 14 km választotta el Budapesttől, ugyanakkor bőven rendelkezett szabad földterülettel. A formálódó magyar autópályahálózat csomópontjában feküdt, az ország külkereskedelmének zömét lebonyolító északnyugati és délnyugati tengelyek találkozásánál, ami addicionális előnyöket hozott. A központi funkciókat tovább erősítette az M0-ás gyorsforgalmi út megépítése is. A nagybefektetők viszonylag hamar megjelentek. Az Állami Vagyonügynökség, az immár csak ingatlanhasznosítással foglalkozó Sasad Rt, az egykori állami gazdaság utóda, és maga az önkormányzat is megkezdte a területek üzleti célú hasznosítását, nagybefektetőknek történő értékesítését. Ezzel kezdődött az a töretlen fejlődés, amely elvezetett odáig, hogy napjainkban Törökbálint országos értelemben véve is kiemelkedő jelentőségű gazdasági központtá vált, messze meghaladva számos nálánál jóval nagyobb város ilyen téren betöltött szerepét. Napjainkra Törökbálint gazdasága szilárd alapokon áll, amit a foglalkoztatás bizonyos értelemben egészen hihetetlennek minősíthető számai is jeleznek. Törökbálint ugyanis tagadhatatlanul szuburbán település: és ez abban is megmutatkozik, hogy az összes helyben lakó foglalkozatott 60%-a más településen talál munkát (Budapest mellett Budaörs jelentősége is számottevő). Ugyanakkor, az eljárók létszámának másfélszeresét teszik ki a bejárók: a helyben foglalkoztatottak 65%-a nem törökbálinti lakos, a munkaerő legfontosabb forrása Budapest. Az érték azért is szembeötlő, mert az 1990-es és 2001-es népszámlálások között fordult meg a nettó munkaerő-áramlás iránya, úgy hogy időközben felnövekedett a nagyközség határában Budaörs, amely az ország legdinamikusabb gazdasági centrumainak egyikévé vált. Figyelemre méltó a foglalkoztatottak számának abszolút mértékben történő, mintegy 30%-os emelkedése is, amely erőteljes pozitív eltérést mutat az országos trendekhez képest.

61

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése 14. ábra. Törökbálint munkaerő-mérlege 4000 3000

3498 2801

2846 2112

Eljáró ingázók

2000

Bejáró ingázók

1000 0 1990

2001

20. táblázat. Az ingázás időbeni alakulása 1990 fő Helyben lakó aktív kereső 4 280 Lakóhelyén dolgozó 1479 Eljáró dolgozó 2801 Bejáró 2112 A településen dolgozók 3 591 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Megnevezés

% 100 34,6% 65,4% 49,3% 83,9%

2001 fő 4 737 1 891 2 846 3 498 5 389

% 100 39,9% 60,1% 73,8% 113,8%

A munkaerő-mérleg így 15%-os többletet mutat, ami a korábbi ilyen jellegű vizsgálatok alapján kimondottan városias értéknek tekinthető, sőt, a városok közül is csak a valódi központi jelentőséggel bíró foglalkoztatói típusnál mutatható ki. Ilyen szempontból Törökbálint méltó párja a fejlődésének tükörképét mutató Budaörssel, de messze maga mögé utasítja az agglomerációs övezet más, tipikusan alvóvárosnak tekinthető települését, például az időközben megyei jogú várossá lett Érdet. A foglalkoztatásban betöltött szerep Törökbálint egyik legjelentősebb térszerkezeti funkciója. A gazdasági élet sűrűségéről, fejlettségéről tanúskodnak az alábbi adatok is: 2005 végén a nagyközségben a KSH kimutatása szerint összesen 1333 vállalkozás működött, amelyek közül jogi személyiséggel 472 rendelkezett. z önkormányzati adatszolgáltatás 2006-os adatai ennél is nagyobb számú, 1788 vállalkozásról tudnak, amely közül 1378 a társas vállalkozás. Összehasonlításképpen: ez 1000 főre vetítve mintegy 143 vállalkozást jelent, ezzel Törökbálint a 30 000 főnél nem nagyobb magyarországi városok mezőnyének első harmadában végezne, ennél lényegesen nagyobb vállalkozás-sűrűség csak az üdülővárosokat jellemzi. Ráadásul az itt honos vállalkozások között találunk hármat, amely 250-nél több dolgozót foglalkoztat, és 20-at, amelyeknél a létszám 50 és 249 fő között van. Ebben a második kategóriában az ország összes városi települése

62

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése közül a 27. helyet érte el Törökbálint, és a megyei jogú városokon kívül csak Jászberény, Mosonmagyaróvár, Gyöngyös, Hajdúszoboszló és Budaörs tudta megelőzni. Hasonlóan kedvező a kép akkor is, ha a gazdasági életet a keletkezett jövedelmek oldaláról vizsgáljuk meg. Törökbálint még a közvetlen környezetében is előkelő pozíciókat foglal el. 21. táblázat. Egy főre jutó jövedelem a Budaörsi kistérség településeiben Települések Budaörs Érd MJV Százhalombatta Biatorbágy Diósd Herceghalom Pusztazámor Sóskút Tárnok Törökbálint Budaörsi kistérség

Egy főre eső SZJA-alapot képező jövedelmek (ezer Ft) 1996 2004 277 907 204 674 386 977 199 666 272 790 227 797 138 465 161 505 173 577 227 806 243 758

A táblázatban foglalt adatok tanúsága szerint Törökbálint nem csak előkelő helyen áll az egyébként magyar viszonylatban fejlett kistérségen belül is (az átlagot jócskán meghaladva, harmadik helyen áll), hanem pozíciói számottevően javultak is az eltelt tíz évben. 1 A nagyközség gazdasági fejlettségét jelzi egy másik vizsgálat is, amelyet a KSH komplex, több tucat társadalmi és gazdasági mutató értékelésével végzett 2005. végén. Az összesített eredmények alapján Törökbálint az ötödik helyet foglalja el a magyar települések rangsorában (Budaörs az első), sőt, a 10 – 20 ezer közötti népességkategóriában abszolút értelemben a legfejlettebbnek számít. 2006-ra eljutottunk odáig, hogy a dinamikus növekedésben már határozottan körvonalazódó, vezető ágazatokat is el lehet különíteni. ·

A törökbálinti gazdaság legfontosabb pillére a logisztika. Ez az adottságok ismeretében természetesnek tekinthető, hiszen a már kiemelt közúti kapcsolódás mellett nem szabad elfeledkezni az ország legfontosabb vasúti fővonalának jelenlétéről, az üzleti célokra alkalmas budaörsi repülőtér közelségéről, az M0-nak köszönhetően a ferihegyi repülőtér vagy akár a csepeli szabad kikötő gyors elérhetőségéről. A legtöbb betelepülő vállalat alapvetően a raktározási, csomagolási és elosztási funkciókat, kül- és belföldi nagykereskedelem központját, illetve

1

A tanulmány eredményeinek összefoglalása megjelent a HVG 2006. január 7-i számában, pp. 79-82

63

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése több esetben az irányítást, irodákat helyezte el a nagyközségben. A részletesebb bemutatás előtt itt is kiemeljük a legfontosabbakat, bár a felsorolás szükségképpen szubjektív lesz: a Quelle, és a Bakker (csomagküldő szolgálatok), a DM Drogerie Markt és a Johnson&Johnson (vegyiáru-kereskedelem), a Triumph (textilipar), Viessmann (fűtéstechnika), Reflect és a Thorn Lighting (világítástechnika), Europapier (papíráru), továbbá számos, kifejezetten szállítási, raktározási profilú vállalkozás kötődik a logisztikai funkcióhoz. Logisztikai szempontból ma Törökbálint az ország talán legjelentősebb központja. Az ágazat sajátosságából adódóan térszerkezeti hatásai számottevőek, hiszen a nagyközség országos értékesítési hálózatok csomópontjává vált. ·

A nagyközség gazdasági profilja, sőt, országos jelentősége szempontjából kiemelkedik az ágazatok közül az egészségipar, amelyhez kötődő vállalkozások igen határozott koncentrációt mutatnak. Az ágazat zászlóshajója az AstraZeneca, amely nem csak a logisztikai, hanem a kutatás-fejlesztési, elterjedt rövidítéssel élve K+F tevékenységét is a településre hozta. Az ágazat további meghatározó szereplői a Glaxo-cégcsoport, a Johnson&Johnson érdekeltségébe tartozó Janssen-Cilag és a Biotest Kft. Ezek a vállalkozások nem csak a település legfontosabb adófizetői közé tartoznak, vagy kiterjedt elosztási láncokat szerveznek, hanem számos, jellemzően felsőfokú végzettséggel betölthető munkahelyet teremtettek.

·

A klasszikus, termelő tevékenységet folytató vállalatok is jelentős szerepet játszanak. Ezek között találunk olyan hagyományos ágazatokat, mint amilyen a téglagyártás (Magyar Tégla ZRt), vagy a Törökbálinton igen jelentős tradíciókkal rendelkező tejipar korszerű nagyüzemét (Nestlé Ice Cream), de a településen immár 1952 óta működő fémipari szövetkezet, korszerű, kisméretű, specializált termékskálájú üzemét is. Átadás alatt áll az ország legnagyobb DVD-gyára is. Külön fejezetet jelentene a település gazdaságtörténetében a Mechanikai Művek, amely az ország egyik legjelentősebb, részben hadi-, részben differenciált gépipari termelést folytató vállalata volt. Szerényebb méretek között, de az eredeti cég ma is létezik, illetve működik számos, a korábban róla levált kisebb vállalkozás. Telephelye ma több tucat egyéb vállalkozásnak is otthont ad.

·

Ezeknél mind volumenükben, mind foglalkoztatottságban, mind pedig térségi szerepükben sokkal jelentősebbek a kiskereskedelem nagyra nőtt egységei, a bevásárlóközpontok és hipermarketek. Ezek közül napjainkban megtaláljuk Törökbálinton a Cora-t, a Kika-t, a Bricosotre-t, az első lakberendezési üzletközpontot a MaxCity-t, valamint a hazai viszonylatban szintén úttörő jelentőségű GL-Outlet centert.

·

A fenti, nemzetközi, illetve országos jelentőségű cégeken túl nem szabad elfelejtkezni a kis- és középvállalkozásokról, amelyek rendkívül nagy számban vannak jelen, elsősorban a

64

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése tercier ágazatokban tevékenykedve. 2005-ben összesen 1333 működő vállalkozás volt a településen. Ez a rendkívül széles kisvállalkozói alap nem csak megélhetést, hanem különböző színes szolgáltatások kínálatát is képes megteremti. E kisvállalkozások jelentőségét nem felejtve, tevékenységüket részleteiben nem áll módunkban bemutatni, hiszen még az egyszemélyes vállalkozásokat leszámítva is több százas nagyságrendben vannak jelen.

7.2. A logisztikai-nagykereskedelmi profilú vállalkozások DM-Drogerie Markt Kft. A DM márkanevet egy 1973-ban, a németországi Karlsruhe városából útjára indult, napjainkra igazi multinacionális vállalattá nőtt cég viselte először. A márka a kilencvenes évek elején jelent meg Magyarországon, és ezzel párhuzamosan a térség más országaiban is. 1993 óta évente mintegy 15-20 új egységgel bővült a kereskedelmi lánc, amely 2000 áprilisában már a 100. magyarországi, és az 1000. nemzetközi üzletének megnyitását ünnepelhette. A cég magyarországi központja, mind az irodák, mind a logisztikai tevékenység tekintetében Törökbálinton, a Depó raktárbázisában található. A vállalat igen kiterjedt magyarországi hálózatot üzemeltet. (ld. ábra) 15. ábra. A DM üzlethálózata Magyarországon

65


A Quelle Kereskedelmi Betéti Társaság A Quelle egy 1927-ben, Németországban alapított csomagküldő szolgálatból növekedett nemzetközi céggé, úgy, hogy közben fő profilja az eredeti maradt. A Quelle mára Európa szerte 18 országban aktív, és csak külföldön több mint 4000 embert foglalkoztat. A Quelle AG 1992-ben alapította meg második közép-kelet európai leányvállalatát Székesfehérvárott, amely folyamatos üzleti tevékenységét 1993-ban kezdte el. A cég székhelye 1995 januárjában költözött Törökbálintra, mert itt ideális feltételeket talált a logisztikai központ működtetéséhez. Napjainkban az alkalmazottak száma közel 100 fő, a cég jegyzett tőkéje 3,8 milliárd Ft. A Quelle alapvetően 500 oldalalt meghaladó terjedelmű katalógusairól vált ismertté, piaci részesedését pedig a minőségi- és elégedettségi garanciáknak, és a fogyasztók ez által megszerzett bizalmának köszönheti. Napjainkban a hagyományos mellett egyre inkább bővül az internetes forgalom. A cég központja a Depó-ban található, ahol közvetlen értékesítést is folytatnak. A csomagküldő rendszeren túl a kft. az ország 37 pontján működtet márkakereskedést.

GRUNDFOS Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság A Grundfos a világ egyik vezető elektromos szivattyú gyártója, amelyet az 1945-ben, Dániában alapítottak. A Grundfos A/S anyavállalat 1996-ban Grundfos Hungária Kft. néven megalapította magyarországi leányvállalatát, amely az azóta eltelt időben a hazai szivattyúpiac meghatározó szereplőjévé vált. A dinamikus növekedés eredményeképpen az elmúlt években a Grundfos Törökbálinton felépítette központi irodáját, ahol helyet kapott a logisztikai- és szervizközpont is. Innen irányítják a cég magyarországi érdekeltségeit és képviseleteit, mindenek előtt a Grundfos Magyarország Gyártó Kft-t Tatabányán, illetve a márkaképviseleteket Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Győrben.

EUROPAPIER HUNGÁRIA Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság A vállalkozást 1990-ben jegyezték be a Pest Megyei Cégbíróságon. Megalakulása óta Törökbálinton van a székhelye, jegyzett tőkéje 200 millió Ft. Az anyavállalat, az Europapier AG Európa egyik legnagyobb papírforgalmazó kereskedőháza. Éves szinten Közép- és Kelet-Európa országaiban öszszesen több mint 300 000 tonna papírterméket adnak el. Magyarországon mintegy 1000 ügyféllel állnak rendszeres üzleti kapcsolatban, számos közbeszerzési eljárás győzteseként többek között az állami szféra szereplőivel is. A vásárlók elégedettségének köszönhetően a cég évek óta őrzi vezető szerepét a magyarországi papírárú-nagykereskedők között.

66


A Viessmann Fűtéstechnika Kft. A német Viesmann-csoport a világ egyik legjelentősebb fűtéstechnikai vállalkozása, amely 1997ben alapította magyarországi leányvállalatát és hozta létre törökbálinti központi telephelyét, mintegy 3000 m2-en. A cég legfontosabb termékei a 7 kW-tól 10 MW teljesítményig terjedő tartományban üzemelő kazánok és fűtőkészülékek, illetve korszerű komplex fűtéstechnikai rendszerek. A törökbálinti központ legfontosabb tevékenységei az alábbi kérdéskörökhöz kötődnek: ·

Melegvíz-előállítás, fűtésrásegítés napenergiával (napkollektor);

·

Hőszivattyú, geotermikus energia hasznosítása;

·

Az alternatív fűtési rendszerekkel kapcsolatos általános tanácsadás.

A cég jelentős hírnevet vívott ki Magyarországon az elmúlt években az innovatív és környezetkímélő technológiák meghonosításában.

A FAMILY FROST Élelmiszergyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság Ismét egy olyan országosan ismert márkanév, amelynek a nagyközségben van magyarországi központja. A fagyasztott élelmiszerek kereskedelmének sajátos, az árut szó szerint a vásárlók ajtajáig szállító vállalkozást 1992-ben jegyezték be a Pest Megyei Cégbíróságon. Működését Székesfehérváron kezdte meg, és 1993 nyarától helyezte át székhelyét Törökbálintra. Az anyacég a Family Frost 1400 sárga autójával és 2000 alkalmazottjával Európa legnagyobb utcai értékesítőjévé vált, 1989es alapítása óta. 2002 óta a vállalat, amely Németországban, Lengyelországban, Horvátországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Portugáliában folytat üzleti tevékenységet, a Nestlé csoport részeként működik.

A REFLECT Világítástechnikai és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Az 1991-ben alapított Reflect Kft. Magyarország egyik legnagyobb, világítástechnikai termékek nagykereskedelmével és importjával foglalkozó vállalata. A cég székhelye 1994-ben költözött Törökbálintra, ahol bemutatóterem, raktárbázis és vevőszolgálat is helyett kapott. A cég nem csak a különböző eszközök forgalmazásával, hanem épületek világítástechnikai rendszerének komplett kivitelezésével is foglalkozik.

67


18. fénykép. A Reflect Kft. bemutatóterme

Renault Trucks Hungaria Kft. A cég a Volvo csoporthoz tartozó Renault konszern, a világ egyik legnagyobb autóipari cége egyik magyarországi leányvállalata. A cég székhelye a Törökbálinti üzleti parkban található. A vállalat fő profilja a konszern tehergépjárműinek magyarországi importja és forgalmazása, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások végzése, például szervizelése. A cég a törökbálinti központján kívül Lébényben, Zalaegerszegen, Pécsett, Pakson, Szigetszentmiklóson, Biatorbágyon, Budapesten, Kazincbarcikán, Nyíregyházán és Debrecenben tart fenn márkakereskedést, illetve ellátóbázist.

A Triumph International Budapest Kft. Az elmúlt több mint száz év alatt egy klasszikus sváb fűzőáru-manufaktúra szerény kezdeteiből olyan multinacionális vállalkozássá fejlődött, amely még ma is magántulajdonban van. A cég mindenfajta változatú és szabású fehérnemű elismert gyártója, a globális piac egyik legfontosabb szereplőjévé nőve ki magát, komoly elismertséget és népszerűséget szerezve a hazai vásárlók körében is. A cég a törökbálinti Depóban helyezte el országos logisztikai központját, ahonnan a márkaboltok tucatjait és a szerződött viszonteladókat látják el áruval.

68


7.3. Az egészségiparban érdekelt vállalkozások Az AstraZeneca Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Az AstraZeneca Kft. áll 2006-ban az első helyen a törökbálinti adófizető vállalkozások listáján, de más szempontból is kiemelkedő jelentőségű gazdasági szereplő. Anyavállalata, az AstraZeneca a világ egyik vezető gyógyszergyártója. Magyarországi leányvállalatát 1994-ben alapították, 972 millió Ftos jegyzett tőkével. A cég székhelye 1997 óta van Törökbálinton, a nagyközség északi peremén fekvő Park utcai üzleti parkban. A magyarországi leányvállalat, szemben több más hasonló profilú vállalkozással nem csak gógyszerforgalmazással, hanem kutatással és fejlesztéssel is foglalkozik. A törökbálinti központban mindkét tevékenység jelen van. Itt nem csupán arról van szó, hogy 60, szinte kivétel nélkül magasan képzett szakembernek ad munkát a kutatóközpont, hanem innen koordinálják a cég évente 1,5 milliárd Ftos keretösszeggel gazdálkodó klinikai kutatási programját. Sőt, Törökbálint nemzetközi központi szerepet kapott abban az értelemben, hogy hat környező ország klinikai kutatási programjainak irányítása és összehangolása történik meg innen, aminek révén ez a világszerte mintegy 60 000 embert foglalkoztató nagyvállalat második legnagyobb K+F telephelye az egyesült államokbeli központ után.

19. fénykép. A Tó-Park számos más cég mellett az AstraZeneca-nak is otthont ad. Előtérben a MÁV-telep utolsó házai és a Törökbálinti tó 69

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Helyi jelentőségét fokozza még az a tény is, hogy a kutatók mellett a gyógyszerforgalmazással foglalkozó üzletág és logisztikai központ is itt található, 130 további embernek biztosítva megélhetést. Összességében azt lehet mondani, hogy az AstraZeneca nem csupán a helyi adóbevételek révén szolgálja a települést, hanem nagy számú, magas szintű kvalifikációhoz kötött munkahelyet teremtett, hozzájárulva a nagyközség polgárosodásához. A vállalati kutató-fejlesztő munkahelyek ilyen szintű koncentrációja pedig országszerte ritkaságszámba megy, intenzív kapcsolatban állva a magyarországi és szomszédos országbeli (szlovákiai, szerbiai, romániai, ukrajnai, horvátországi, szlovéniai) klinikákkal nemzetközi kutatási központtá teszik Törökbálintot.

Johnson & Johnson Egészségügyi és Babaápolási Termékeket Gyártó és Forgalmazó Kft. A Johnson & Johnson a világ egyik legnagyobb hagyományokra visszatekintő és legjelentősebb szereplője a különböző egészségügyi, elsősorban pedig babaápolási termékek piacának. Az anyacéget 1886-ban alapították New Jersey-ben. Magyarországi leányvállalata 1990-ben került bejegyzésre. A 1,5 milliárdos jegyzett tőkéjű vállalkozás 2001-ben, több budapesti székhely hátrahagyásával költözött Törökbálintra a Tó utcába, az AstraZeneca szomszédságába. A kft. elsősorban a Johnson&Johnson márkatermékek magyarországi importjával és disztribúciójával foglalkozik.

Janssen-Cilag Gyógyszerkereskedelmi Marketing Szolgáltató Kft. Törökbálinton a Tó utcai üzleti parkban valóságos egészségipari klaszter van kialakulóban, hiszen a gyógyszeriparban érdekelt vállalkozások közül az AstraZeneca-n túl jelen van a Janssen-Cilag Kft. is. A vállalat két anyacége, a Janssen, illetve a Cilag kutatásorientált gyógyszercégek, amelyek az egészségügyi termékek gyártása terén vezető szerepet betöltő Johnson & Johnson vállalatnak a farmakológiai részlegét képezik. 1995-ben a két cég nemzetközi fúziója után, Magyarországon létrejött a Janssen-Cilag új, egységes cég, amely a Johnson & Johnson Kft. divíziójaként folytatja tevékenységét. Az anyacégek fejlesztő-gyártó tevékenysége elsősorban a pszichiátria, a gasztroenterológia, a bőrgyógyászat, az allergológia, a biotechnológia és az orális fogamzásgátlás területére terjed ki. A hazai leányvállalat, amely 350 millió Ft-os jegyzett tőkével rendelkezik, alapítása óta Törökbálinton tartja székhelyét. A cég fő tevékenysége az anyavállalatok termékeinek importja és nagykereskedelme. A vállalkozás a településen a központi irodákon túl nagykereskedelmi raktárral és elosztó központtal is rendelkezik.

70


A „Glaxo-cégcsoport” Az angliai székhelyű GlaxoSmithKline magyarországi érdekeltségei közül három vállalat is jelen van Törökbálinton: a GlaxoSmithKline Biologicals Gyógyszergyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság, Glaxo Wellcome Gyógyszertermelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság és a GlaxoSmithKline Gyógyszer- és Egészségvédelmi Termékek Korlátolt Felelősségű Társaság. Az anyavállalat Európa legnagyobb gyógyszergyártó cége, és a világon is a második helyezést mondhatja magáénak. 2005-ben forgalma világszerte 21,7 milliárd angol fontra rúgott, alkalmazottainak száma meghaladta a 100 ezer főt, és éves szinten 3,1 Md fontot fordított kutatásokra. A magyarországi leányvállalatok forgalma összesen 23 milliárd forintot tett ki 2005-ben, amelynek mintegy háromnegyedét a gyógyszergyártásból, a maradékot a nagykereskedelemből származó bevételek teszik ki. A cégcsoport hazánkban mintegy 360 főt foglalkoztat. A csoport tagjai közül a légrégebbi, 1993-as alapítású, és 6 milliárd Ft-nál nagyobb jegyzett tőkéjű GlaxoSmithKline Kft. székhelye Budapesten, legfontosabb fióktelepe azonban Törökbálinton van. 1996 óta Törökbálinton van a székhelye a Glaxo Wellcome-nak is, amelynek fő profilja a gyógyszerek és más gyógyászati termékek nagykereskedelme. 2001-ben alapított, 18 milliárd Ft feletti jegyzett tőkével rendelkező GlaxoSmithKline Biologicals székhelye Gödöllő.

Biotest Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

20. fénykép. A Biotest Hungária üzeme és csapata

71

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A törökbálinti egészségipari csoport újabb tagja a Biotest kft. A cég a németországi Biotest AG gyógyszer-, diagnosztikum és műszergyártó cégcsoport 100%-os leányvállalata, amely 1988-ban, mint kereskedelmi képviselet kezdte meg működését. A cég korábbi budapesti telephelyei után 2003-ben tette át székhelyét Törökbálintra, a Cora bevásárlóközpont melletti üzleti területre. Tevékenysége felöleli a marketing, a kereskedelem és raktározás, valamint az oktatás és a szerviz szolgáltatásokat. Speciálisan kialakított raktárhelyiségeiben mód van a különböző igényű készítmények szakszerű tárolására. A cég elsősorban az anyavállalat termékeinek magyarországi importjával és nagykereskedelmével foglalkozik, de ezen kívül ellátja még más angol, holland, német, spanyol és svéd cégek képviseletét is. A mintegy 30 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás regionális központként működik abban az értelemben, hogy a Biotest AG termékeit Bulgáriában, Moldáviában, Romániában és Ukrajnában is forgalmazza.

7.4. A hagyományos ágazatok helyi szereplői Nestlé Ice Cream Hungária Korlátolt Felelősségű Társaság A Nestlé Ice Cream Hungária Kft. révén a világ legnagyobb élelmiszeripari konszernje van jelen Törökbálinton. Az anyacég, a svájci Vevey-ben székelő Nestlé egyben Svájc legnagyobb iparvállalata. Világszerte mintegy negyedmillió alkalmazottat foglalkoztat 479 gyárában, árbevétele éves szinten megközelíti a 90 milliárd svájci frankot, amellyel rendszerint a világ 20 legnagyobb vállalata közé tartozik. A Nestlé Hungária Kft. 1991-ben alakult meg, központja Budapesten található. A cég magyarországi felvásárlásai révén gyorsan növekedett: jelenleg tulajdonában vannak a szerencsi és diósgyőri édesipari üzemek, egy büki állateledel-gyár és a kékkúti ásványvíz palackozó üzeme. A tejiparnak igen nagy hagyományai vannak Törökbálinton. Már a HÉV megépítésének is egyik fő haszonélvezői voltak a helyi gazdák, akik így könnyen és gyorsan tudták a budapesti vásárlókhoz juttatni termékeiket. A dimenziók 1975-től változtak meg alapvetően, amikor a Budatej vállalat megnyitotta az ország első jégkrémüzemét, amelynek termékei, az emlékezetes „Leó” márkanév alatt hamar népszerűvé váltak. A vállalatot 1991-es privatizáció után a Schöller magyarországi érdekeltsége szerezte meg és korszerűsítette. Az üzem 2001-től, alapvetően változatlan profillal, megújuló technológiával és termékstruktúrával működik a Nestlé csoporthoz tartozó Nestlé Ice Cream Hungária Kft. égisze alatt. A cég, a jelenlegi formájában 2003-ban történt megalakulása óta Törökbálinton tartja székhelyét. Jegyzett tőkéje mintegy 3,75 milliárd Ft.

72


Mechanikai Művek A vállalat története 1935-ig nyúlik vissza, amikor a Fegyver és Gépgyártó Vállalat megalapította Mechanikai Műveket, mint különálló telephelyét. Abban az időben a cég fő tevékenysége a hadiiparhoz kötődött, a fegyverek és fegyveralkatrészek mellett elsősorban különböző robbanóanyagokat állított elő. A II. világháború során a cég telephelyén több mint 3000 ember dolgozott. 1956-tól a hadiipari termelés mellett megindult a polgári felhasználású termékek gyártása is, elsőként bojlerek, majd elektrolitikus és más típusú kondenzátorok előállítása vette kezdetét. Később a termékskála egyre bővült: olajtüzelésű fűtőberendezések otthoni valamint ipari célokra, telefonkészülékek, elektromos festékszórók és nyilvános utcai telefonok gyártása mind-mind a cég profiljába tartozott. 1992-ben a Mechanikai Művek egy állami tulajdonban lévő részvénytársasággá alakult, amely Mechanikai Művek Rt. néven folytatta a különböző típusú kondenzátorok és asztali telefonkészülékek gyártását. 1999 novemberében az ÁVP Rt. Az MM csoportot sikeresen privatizálta, egy „Hall Financial Group“ nevű cég bevonásával. A vállalat, ha némileg beszűkült formában, de folytatja elsősorban fémipari tevékenységét, de emellett az anyavállalattól önállósult számos kisebb-nagyobb vállalkozás is keresi a helyét a piacon.

A HÁL-ÉP Telekommunikációs Hálózat Tervező és Kivitelező Korlátolt Felelősségű Társaság A HÁL-ÉP Kft-t 1993-ban jegyezték be, székhelye 2003 óta lelhető fel Törökbálinton az Ady Endre utcában. A mintegy 70 millió Ft-os jegyzett tőkéjű cég fő tevékenységei a távközlési hálózatépítés és az építőipari fővállalkozás, generál kivitelezés. Megrendeléseinek 90%- át közbeszerzési, illetve társasági meghívásos pályázatokon nyeri el. Egyik kiemelkedő megrendelőjük a T-Com és elődje a Matáv, akitől elnyert „Ajánlottan alkalmas beszállító” cím a cég büszkeségei közé tartozik.

Az OMÜV Műszer- és Vasipari Szövetkezet Napjainkban valószínűleg ez az 1952-ben alapított, és azóta egyfolytában a jelenlegi törökbálinti székhelyén működő szövetkezet rendelkezik nagyközség gazdasági szervezetei közül a legmélyebbre nyúló helyi gyökerekkel. Az 52 millió Ft jegyzett tőkéjű cég fő profilja a különböző fémipari termékek gyártása. 1975 óta készít és értékesít saját fejlesztésű úszós-mágneses folyadékszintjelző, kapcsoló és távadó, valamint áramlásérzékelő műszereket, az ezekhez kapcsolható elosztódobozokkal együtt. Műszereik az olajipar, vízgazdálkodás, élelmiszer-, és vegyipar területén alkalmazható egyszerű felépítésű, megbízható eszközök. A minőséget az 1998-ban a Dekra Certification Services által sikerrel auditált és 2003-ban megújított ISO 9001 minőségirányítási rendszer és számos nagy

73

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése megrendelőjük (MOL Rt., MMG AM NOVA Kft., EGIS Rt., EL&ME Kft., Richter Gedeon Rt., TVK Rt.) igazolja.

Budai Tégla ZRt. Törökbálinton 1940 óta működik téglagyár és hozzá kapcsolódó agyagbánya, ami ugyan egykor a település peremén húzódott meg, de napjainkra az M7 lehajtójánál fekvő üzemet körülnőtte a terjeszkedő nagyközség. Jelenlegi tulajdonosa, a Budai Tégla Zrt. 1993-ban került bejegyzésre és 1998 óta birtokolja a törökbálinti telephelyet. Mivel abban az évben jelentős beruházással korszerűsítették a gyárat, vélhetően hosszabb távon is stabilan folytatódik a különböző hagyományos és korszerű kerámia falazóelemek, valamint hőszigetelő blokkok gyártása.

7.5. A nagyközség kereskedelmi szerepköre A gazdasági élet általános bemutatásánál már kiemeltük a „kis”kereskedelem meghatározó jelentőségét a településen. Törökbálint az 1990-es évek második felében vált bevásárló-központtá. Számos áruházlánc kezdte magyarországi terjeszkedését itt, így többüknek mai napig itt található az országos központja. 2004 és 2006 között pedig ismét a nagyközség a helyszíne a magyarországi kereskedelem újabb hullámának: a belvárosi, „pláza-jellegű” bevásárlóközpontok, és a városperemi raktáráruházak elterjedése után két új típus is innen indul hódító útjára. Egyrészt a márkás termékek kimenő darabjait, csökkentett áron kínáló, és Nyugat-Európán – a magyar vásárlók között is – népszerű „factory outlet” (a magyar nyelv mindezidáig nem alkotott megfelelő szót az új jelenség leírására) típusú üzletközpontok első hazai példánya épült itt fel. Másrészt megnyílt az ország első „szakosított plázája”, hiszen a lakberendezésnek szentelt MaxCity esetében lényegében erről van szó. Összességében kijelenthető, hogy Törökbálint az agglomerációs övezet legjelentősebb bevásárlótelepülésévé vált, és az időközben lényegében telítődött Budaörssel együtt nemzetközi szempontból is figyelemre méltó koncentrációt alkot. Természetesen a bevásárló-központok nem elsősorban a nagyközségben lakók keresletének kielégítésére jöttek létre. Vonzáskörzetük általánosságban nehezen lehatárolható. Mindenképpen magában foglalja Buda közeli, déli kerületeit, az ebből a szempontból jóval kevésbé jelentős Érdet, de Pest, KomáromEsztergom és Fejér megyék autópályával feltárt és könnyen elérhető településeit is, különösen a specializált üzletközpontok esetében. A nagyközségről való megközelíthetőséget a 140-es buszjárat segíti, amely áthalad a településen, körüljárja a bevásárló központokat, és Budaörsön van a végállomása.

74

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A helyi lakosság ellátásában a multik versenye mellett is marad tér a kisebb üzleteknek, ha nem is olyan mértékben, mint egy kevésbé frekventált helyen fekvő település esetében. Törökbálinton napjainkban 303 működő kiskereskedelmi egységet tartanak nyilván, az alábbiak szerint (11. táblázat): 22. táblázat. Kiskereskedelmi egységek száma és típusa (2005) Kiskereskedelmi üzlet típusa Élelmiszer jellegű üzlet és áruház

Száma 32

Iparcikk jellegű üzlet és áruház

6

Ruházati jellegű üzlet és áruház

50

Vasárú-, festék és üvegszaküzlet

19

Könyv-újság és papírárú szaküzlet

10

Kiskereskedelmi üzletek száma összesen:

303

A 303 üzlet 1000 főre vetítve 24 feletti értéket ad. Ezzel a számmal Törökbálint ugyan nem ér el különlegesen kiugró helyezést, de a mintegy 250 jelenlegi, 30 ezer főnél nem népesebb városunk között a 43. helyet foglalja el. A rangsorban előtte található települések igen jelentős része ebben az esetben is idegenforgalmi jellegű, ahol a kiskereskedelem szélsőséges szezonalítást mutat. Éppen ezért, noha nem állnak rendelkezésre forgalmi adatok, de annak volumenét tekintve a nagyközség sokkal előkelőbb helyen végezne, a lista felső 5-10%-ban helyet szerezve. Ami pedig a választék mutatóit, a sokszínűséget illeti, arról sommásan csak annyit lehet kijelenteni, hogy a törökbálinti üzletek, beleértve persze a bevásárló központokat, képesek úgy szólván minden, a hétköznapokban felmerülhető átlagos, és számos különleges igény kielégítésére. Egy bálinti polgár, ha éppen erre vágyna, leélhetné az életét úgy, hogy vásárlás céljából soha nem kellene elhagynia a településének határait, és mégsem szenvedne hiányt semmiben.

A legjelentősebb áruházak és bevásárló-központok rövid bemutatása

A Cora Hipermarket A Cora Hipermarket a Magyar Hipermarket kft tulajdonában van. Az anyacég a Franciaországban már jól ismert és elismert márkanevet Magyarországra bevezetni kívánva nyitotta meg Törökbálinti áruházát. A bevásárlóközpont, amely 1997 májusa óta fogadja a vásárlókat, volt az első Cora az

75

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése országban. A bevásárlóközpont saját ingyenes buszjáratot üzemeltet a törökbálinti vasútállomásról, és mintegy 2000 parkolóhellyel várja a gépkocsival érkezőket. Az üzletközpont hasznos alapterülete 39 ezer m2.

21. fénykép. Csúcsforgalom a Corában A bevásárlóközpont központi eleme a hipermarket, de az üzletsor is számos, különböző profilú kereskedést és szolgáltatást kínál. Többek között három bankautomatát, kávézót, gyorséttermet, büfét, pénzváltót, vasárnap is nyitva tartó postát, foglal magába, de találunk itt fodrászatot, vegytisztítást, fotókidolgozási lehetőséget is. Ezeken kívül mintegy 38 üzletet, a legkülönbözőbb profilokkal az autószalontól a játék- és könyvkereskedésig. A teljesség igénye nélkül: delikát élelmiszerek, cipő- és bőrárú, ruházati termékek, gyógynövény szaküzlet, illatszer, szépségápolás, kertészeti szaküzlet, kisállat-kereskedés, könyvesbolt, lakberendezés, lakásfelszerelés, műszaki cikkek, optika, telekommunikáció, virág, ajándék. A CORA-t is üzemeltető, 1996-ban alapított Magyar Hipermarket Kereskedelmi Kft. azonban ennél is szorosabban kötődik a nagyközséghez. A cég székhelyeként 2001 óta ugyanis Törökbálint van bejegyezve. A több mint 5 milliárd forint jegyzett tőkéjű vállalkozás innen irányítja áruházláncát, amelynek egységei jelenleg már megtalálhatóak Budakalászon, Fóton, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon és Szolnokon is. A nagyvállalat 2006-ban harmadik volt a legtöbb adót fizető törökbálinti cégek rangsorán.

76


GL Outlet Center A 2003-ban bejegyzett, és 2004 óta Törökbálinton működő OUTLET MANAGEMENT Kft. a Group GL belga fejlesztő cég leányvállalataként jött létre. Az anyacég – első magyarországi beruházásaként – több helyszínre, telekre készített vázlat, kapacitásvizsgálat után 2001 nyarán választotta ki Törökbálinton a rendkívül kedvező területet az M0-ás, M7-es és M1-es autópályák közvetlen közelében, kereskedelmi létesítmény építése céljából. A beruházás célja speciális, Magyarországon eddig nem ismert kereskedelmi együttes kialakítása volt. Az épület rendeltetése ún. Factory Outlet Center, melyben alapvetően divattal és sportruházattal, valamint ennek kiegészítőjével foglalkozó gyártó-, illetve nagykereskedő cégek végeznek közvetlen kiskereskedelmi árusítást, rendkívül kedvezményes áron. A környezetvédelmi aggályok és az elhúzódó régészeti feltárás miatt hosszúra nyúló engedélyeztetési eljárás végén 2004 márciusában indult el a beruházás, amelynek végén, az év decemberétől megnyílhatott az ország első ilyen létesítménye. A GL Outlet Center mintegy 14 000 m2 alapterületen, 600 parkolóhellyel, 80-750m2-es üzletekkel várja a vevőket, míg az 52 betelepült vállalkozás 120 világmárkát képvisel.

A MaxCity lakberendezési bevásárló-központ A 2005 tavaszán megnyílt MaxCity újdonságnak számít a magyarországi kereskedelem rohamosan bővülő és színesedő palettáján. A 30 000 m2-es területen létrejött bevásárló-központ az ország első tematikus „plázája”, amit a lakberendezésnek szenteltek. Mintegy 100 márkaüzletének kínálata lefedi a teljes lakberendezési piacot, minőségben és árban elsősorban a közép- és felső kategóriás bútorokat, kiegészítőket kínálva. A bevásárlóközpont természetesen mindazon kényelmi szolgáltatásokkal várja vásárlóit, amelyekhez egyébként már hozzászoktak: könnyű megközelíthetőség, ingyenes parkoló, kávézók, étterem, gyermekjátszó, kiegészítő programok. Különlegesség számba megy viszont a lakberendezési tanácsadás, amely a vásárlók helyszíni ingyenes eligazításán, a termékválasztás bemutatásán keresztül a komplett kivitelezésig terjedhet.

Bricostore Hungaria Barkácsáruház Kereskedelmi Kft. A Bricostore Hungaria Kft-t 1997-ben hozták létre. A magyarországi Bricostore cégcsoport tulajdonosai a francia GEMA Holding és a P & A Kft. A cégcsoport másik tagja, a Törökbálinton szintén telephellyel rendelkező Bricostore Hungaria Fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság az ingatlanfejlesztésben és forgalmazásban érdekelt. A két cég központja 1998 és 2003 között Törökbálinton volt, napjainkban Budapesten található. A francia anyacég 150 éves múlttal büszkélkedhet a kereskedelemben, és 1991-ben alapította meg Bricostore néven a saját barkácsáruház-láncát.

77

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése 1997-es Magyarországi megjelenése óta hét áruházat működtet hazánkban, átlagosan 8-12 000 m2es alapterülettel, általában más, nagyobb hipermarketek mellé települve. A törökbálinti volt a cég első áruháza hazánkban, amely 1998-ban nyitotta meg kapuit, napjainkban nagyjából 80 embernek ad megélhetést a nagyközségben.

KIKA Lakberendezési Korlátolt Felelősségű Társaság Az ausztriai St. Pölten a székhelye annak a cégnek, amely az 1973-as alapítás óta családi kisvállalatból napjainkra Ausztria vezető bútor- és lakberendezési áruházláncává nőtte ki magát, sőt, meghódította a kelet-közép-európai piacokat is. Ausztriában ma 33, Magyarországon négy, a térség további három országában szintén négy KIKA áruház várja a vevőket összesen 1,2 millió m2es eladótérrel és 7000 dolgozóval. A cég hazai központja Budapesten található. Törökbálinton egy korábban itt működő, hasonló profilú áruházhoz jutott hozzá a cég 2000ben, amikor Kika felvásárolta a Michelfeit magyarországi érdekeltségeit. Az áruház hat éve működik jelenlegi formájában, miután milliárdos beruházással átépítették, és mintegy 12 000 m2 hozzátoldásával kibővítették a korábbi eladó- és raktárteret.

Az Office Depot Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Az Office Depot Hungary Kft-t 1997-ben alapították, jegyzett tőkéje 372 millió Ft. A cég székhelye Budapesten van. Az anyacég a világ legnagyobb irodai áruház lánca, több mint 1 200 egységgel, és 14 milliárd dollár feletti éves nettó árbevétellel, 23 országban van jelen. Első áruházát 1997 novemberében nyitotta meg a budapesti Pólus Centerben (1760 m2). 1998 decemberében nyílt meg újabb üzletük a törökbálinti Atlanta Centerben 1342 m2-en, amelyhez új „Delivery Center” is kapcsolódik (2600 m2). Ezt követően további egységek nyitották meg kapuikat Budapesten kívül Kecskeméten és Nyíregyházán is. A magyarországi lánc összesen több mint 220 munkavállalót foglalkoztat, 2004-es árbevétele több mint 5 milliárd forint volt.

7.6. A gazdasági élet háttérintézményei Törökbálinton a gazdasági jellegű infrastruktúra elsősorban a logisztikai üzletág kiszolgálására specializálódott. Noha hivatalosan nincsen állami, vagy önkormányzati kezelésű, közpénzekből fejlesztett logisztikai központja, piaci alapon több, a területen túl a betelepülő vállalatoknak különböző szolgáltatásokat kínáló, üzleti vagy kereskedelmi park jellegű intézmény jött létre. A legismertebb kö-

78

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése zülük a sokat emlegetett Depó, de hasonló hozzá a nemrégiben indult West Gate Business Park is. Sőt, a fejlődés a továbbiakban is folytatódik: már ismeretesek az elképzelések a Törökbálinti Technopark kft. tulajdonában lévő, 36 ha-nyi, nagyjából felerészben Törökbálint, illetve a szomszédos Biatorbágy területére eső, belterületté nyilvánított ingatlan technológiai parkká történő fejlesztésére. A logisztikai funkciók hagyományosan egyik legfontosabb központja a DEPO Logisztikai Szolgáltató Kft által üzemeltetett, röviden csak Depónak nevezett raktárközpont, a település északkelti pereméhez közel, a Budaörsre vezető út mentén. Közvetlen csatlakozással rendelkezik az M1M7-es autópálya budaörsi lejáratánál. A raktárépületek közé iparvágányok vezetnek be, a terület teljesen közművesített, és az ország egyik legnagyobb logisztikai központja. A Depó valódi logisztikai központként működik, hiszen számos szolgáltatást kínál a betelepülő cégeknek. Kiépített tűzjelző hálózata, sőt a raktárbázis szélén elhelyezkedő tűzoltó-laktanya és a nonstop őrzés garantálják a biztonságot. A vasbeton szerkezetű, rámpás kialakítású csarnokok galéria szintjén irodák is találhatók. A betelepülő vállalkozások rendelkezésére áll a vámhivatal, igénybe vehető a teljes körű vámügyintézés, banki szolgáltatások, posta, továbbá különböző logisztikai szolgáltatások: konténer terminál, csomagolás, targonca-bérlet. A dolgozók kényelmét többek között étterem, jó tömegközlekedési csatlakozás és tágas parkoló is szolgálja. A Depó terültén ezernél is jóval több foglalkoztatott talál munkát: valóságos város a városban. A jelenleg betelepült cégek közül kiemelhető például a Quelle, a Pfizer, a DM Drogerie Markt, a Triumph, BBK Drinks és számos más kisebb-nagyobb vállalat. West Gate Business Park az M1-es autópálya mentén helyezkedik el, az M7-M0 csomópont közelében. Az újonnan elkészült „Incubator 2” elnevezésű épületben 900 m2 vegyes funkciójú iroda és 2568 m2-es raktár, illetve szolgáltató területek rugalmas kombinációját kínáló egységek bérelhetők. A parkba már betelepült vállalkozások között található a Johnson & Johnson Co., a Thorn Lightinh Co., a Renault Trucks Co., valamint a Dunlop Goodyear Co.

A nagyközség pénzintézetei Törökbálinton három pénzintézet van jelen: a CIB Bank, az Érd és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a HVB Bank. A CIB Bank fiókja a település egyik fő közlekedési tengelyén, a Bajcsy-Zsilinszky utcában található. A fiók a hét minden munkanapján nyitva tart, és kínálja a CIB Bank bármely országosan ismert, népszerű termékét. Nem csak a lakosság veszi igénybe szolgáltatásaikat, különös tekintettel az áru- és lakáshitel konstrukciókra, hanem számos terméket kínálnak a helyi kis- és középvállalkozások igényeihez szabottan is.

79

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Az Érd és Vidéke Takarékszövetkezet Budapest délnyugati előterének egyik kedvelt lakossági pénzintézete. A takarékszövetkezet a törökbálinti mellett három fiókot üzemeltet a szomszédos Érd városában. A nagyközségben a nemrég felavatott, új fiókja az Munkácsy utcában, vagyis a településközpontban található. A HVB Bank a Depóban nyitotta meg fiókját, amely nem csak az odatelepült vállalkozások számára jelent praktikus megoldást, hanem például az önkormányzat számára is ez a pénzintézet biztosítja a banki szolgáltatásokat.

Egyéb intézmények A Magyar Posta Zrt. három fiókot is üzemeltet a település területén. Közülük egy, a hagyományos településközpontban található. Egy másik fiók a Cora hipermarket üzletsorán működik, és szombat-vasárnap is nyitva tart. A harmadik egység a Depó területén található, és elsősorban nem a lakosság, hanem a logisztikai központba települt vállalati ügyfelek igényeit igyekszik kielégíteni. A településen több készpénzkiadó automata is működik, az Euronet kettőt, a CIB bank egyet, az OTP szintén egyet üzemeltet. A legtöbb bevásárló-központban is van készpénzfelvételi lehetőség. A postafiókokban természetesen elérhetőek mindazon szolgáltatások, amelyeket a megújult és profiljában jelentősen kibővült vállalat kínál az ügyfeleknek. A hagyományos funkciókon túl így igénybe vehetők a különböző banki, biztosítási szolgáltatások, a posta-bolt, pénzváltás, postafax és még számos egyéb lehetőség. A gazdasági élet zavartalan működését nagyban elősegítik azok a különböző üzleti jellegű szolgáltatások, amelyeket a nagyközségben működő kisvállalkozások kínálnak. Ilyenek például a számviteli szolgáltatások, tanácsadás, informatikai szolgáltatások, nyomdai előkészítés, fordítás, tolmácsolás.

80


7.7. A nagyközség idegenforgalma Általános jellemzők Törökbálint idegenforgalmának fejlődési feltételei meglehetősen speciálisak, hiszen közvetlen szomszédságában fekszik Budapest, egész Európa egyik legkedveltebb nagyvárosi idegenforgalmi célpontja, ehhez a dimenzióhoz képest hatalmas szálláskapacitásokkal és vendégforgalommal. Törökbálint történetében van egy szakasz, amikor a település saját jogán is üdülőhelynek számított, a zömében budapesti látogatók ekkor még viszonylag nagy számban töltötték a településen az éjszakát, virágzott szállásadás és a vendéglátás. A megváltozott feltételrendszer átalakította az idegenforgalom jellegzetességeit is. A vonzerők meglehetősen leértékelődtek. Ennek voltak objektív és szubjektív okai. Előbbiek között a nagyközség korábbi legbecsesebb értékei között számon tartott természeti környezet leromlása, az utóbbiak között ezen értékek ázsiójának csökkenése említhető meg. Törökbálint napjainkra ismét népszerű kirándulóhely. A vonzerők elsősorban természeti jellegűek: a település kulisszáit jelentő dombok közül a kilátóval koronázott Anna-hegyen és a szomszédos Nagy-erdőben összesen öt kijelölt turistaút halad. A Törökbálinti-tó az utóbbi években népszerű horgászhely lett. A nagyközség hagyományos részeinek egyedi építészeti képe, műemlékei és az épített örökség egyéb elemei (ld. a településszerkezeti fejezetet) szintén sokaknak megérnek egy sétát. Ez a látogatóforgalom azonban ritkán kapcsolódik szálláshelyek igénybevételéhez, bár a vendéglátás forgalmát érezhetően növeli. A látogatók céljainál kiemelhetők még a lovaglási lehetőségek. Törökbálinton több lovarda is üzemel, akik számára biztos piacot jelent a közeli főváros lakossága. A település idegenforgalmi jelentőségét valójában az adja, hogy Budapest kapujában helyezkedik el. Szálláshelyei jellemzően a nagyvárosinál olcsóbb árakon kínálnak szobákat, így alternatívát jelenthetnek a fővárosban történő szállásfoglalással szemben. A Budapestet elkerülő, hosszú távú tranzitforgalom számára is lehetséges megállóhelyként merül fel az autópályák csomópontjában elhelyezkedő település. A törökbálinti idegenforgalom harmadik faktora a nagyszámú külföldi érdekeltségű vállalat, az ezek irányításával és működtetésével kapcsolatos hivatásturizmus által generált kereslet.

81


A település szálláshely-kínálata A KSH statisztikái alapján a nagyközség idegenforgalmát jellemző legfontosabb adatok az alábbiak (12. táblázat)

23. táblázat. Törökbálint idegenforgalmának főbb mutatói Szállodák száma

1

Panziók száma

1

Üdülőházak száma

-

Kempingek száma

-

Összes kereskedelmi szállásférőhely Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Magánszállásadás szálláshelyeinek száma

328 25 056 52

A nem hivatalos adatgyűjtés a KSH-nál nagyobb számban rögzít különböző szálláshelyeket: 2006-ban valójában már egy szálloda, hat panzió (illetve fogadó stb.) és egy kemping is működik. A szállásadók adatszolgáltatása szerint a fentiek összesített kapacitása (a kempinget nem számítva) 411 fő. A szálláshelyek közül a legjelentősebb az Etap Hotel. A szálloda 312 fő elhelyezésére alkalmas egyszerre. Az Accor Hotels nemzetközi szállodalánc tagjaként elsősorban alacsony árfekvésű szobákat kínál, főleg átutazóban lévőknek és a Budapestet olcsón megismerni vágyóknak. A Törökbálinton működő panziók közül az Éva Panzió 10, a Piri Panzió 38 fős kapacitással működik, mindkettő a település központjában helyezkedik el. A szálláskínálat többi része, általában a nyugati településrészeken összpontosul. Itt találjuk a Mátyássy Villát, a Lovagkirály Szállodát, az István Fogadót és a Wotan Étterem és Panziót, amelyek egyenként jellemzően 10-20 fő elhelyezésére alkalmasak.

82


22. fénykép. A Lovagkirály Szálloda

A település kempingje, amely Fortuna névre hallgat, az Érdi út mellett, az M0 és az M7-es csomópontjánál található. 300 férőhelyével viszonylag nagy méretűnek számít a Budapest környéki kempingek között, és a nyári időszakban várja vendégeit. 24. táblázat. A vendéglátóhelyek megoszlása az egyes kategóriák között Megnevezés - éttermek, cukrászdák - egyéb, nyílt árusítású vendéglátóhelyek - munkahelyi vendéglátóhelyek Forrás: KSH

1990 3 4 1

2001 17 7 3

2006 39 7 5

25. táblázat. A nagyközségben található nagyobb éttermek, vendéglátóhelyek területe és befogadóképessége Megnevezés Étterem összesen Büfé összesen Cukrászda összesen Presszó, italbolt összesen Forrás: Nagyközség önkormányzata

Területe (m2) 350 1480 40 490

Befogadóképesség (fő) 45 740 10 170

83


8. Törökbálint intézményrendszere A nagyközségi önkormányzat intézményeinek összefoglaló adatai Intézménynek helyt adó épület alapterülete

Alapítás éve

Foglalkoztatot tak száma (fő)

Ellátott lakosság (fő)

Walla József Óvoda

1902

13

75

1 csoportos tagóvodával bővül

Bóbita Óvoda

1973

17

120

teljes rekonstrukció

175

az óvoda játszóudvarának továbbfejlesztése

84

tornaszoba, tanári szoba, orvosi szoba építése a lapos tetőre

574

a főépület külső vakolatfelújítása, színezése, valamint számítástechnikai terem kiépítése

általános iskolai tanulók és enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, napköziotthonos ellátása

5251

egységes közoktatási intézmény, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, érettségi utáni OKJ-s képzés

6283

Megnevezés

Nyitnikék Óvoda Csupaszív Kétnyelvű Óvoda Zimándy Ignác Általános Iskola Bálint Márton Általánosés Középiskola Szőnyi Erzsébet Zeneiskola Munkácsy Mihály Művelődési Ház Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény Bölcsőde

1890

1997

1953 /54

29

14

86

Intézményfejlesztési terv

Tevékenységet jellemző fő naturáliák az óvodában a 3-7 életévüket betöltött gyermekeket nevelik tankötelezetté válásukig az óvodában a 3-7. életévüket betöltött gyermekeket nevelik tankötelezetté válásukig az óvodában a 3-7. életévüket betöltött gyermekeket nevelik tankötelezetté válásukig; sérült gyerekek integrálása, fejlesztése az óvodában a 3-7. életévüket betöltött gyermekeket nevelik tankötelezetté válásukig, német nemzetiségi nyelv tanulása, hagyományok ápolása

219 602

1750

nincs adat

1985

85

685

az új épületrészek felszerelése, berendezése

1994

17

226

önálló zeneiskolai elhelyezés

alapfokú művészeti oktatás

nincs adat

10

13000

új közösségi színtér létrehozása

a művelődési ház új épülete (megnyitása folyamatban)

1960

6

13000

az új épületben folyó tevékenység beindítása

Könyv, video, DVD kölcsönzés, internet-használat, kiállítások

463

1981

26

138

teljes körű fejlesztésre szorul az épület

gyermekek napközbeni ellátása, időszakos gyermekfelügyelet

900

családsegítés, gyermekjóléti alapellátás

130

Családsegítő és Gyermek7 12460 1998 jóléti Szolgálat Forrás: Nagyközség önkormányzata

84


8.1. Oktatási intézmények 26. táblázat. A nagyközség oktatási szférájának mutatói Oktatási intézmény megnevezése

Férőhely száma

Óvodai ellátás Beírt gyerBejáró gyermekek mekek száma

fő

óvodák

ált. isk. tagozat alapfokú oktatás

fő

Száma (fő) Aránya (%) fő 41 38 Általános iskolai oktatás Tanulók Más településről bejáró tanu- Pedagógusok Tantermek száma lók száma száma fő Száma (fő) Aránya (%) fő db 955 179 106 57 Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 20 0 0 6 3 Zeneiskolai oktatás

414

Oktatási intézmény megnevezése ált. iskolák

műv.

Pedagógusok száma

486

226

14

15

13

20

16

Középfokú oktatás gimnázium 304 szakközépisk. Forrás: Nagyközség intézményei

191

Óvodák

Törökbálint a mai magyar viszonyokhoz képest sajátosan eltérő problémákkal küzd az oktatási intézmények tekintetében: az intenzív népesség-növekedés jelentős férőhely-hiányt eredményezett az elmúlt években, amely elsősorban az óvodai szinten jelentkezik. A krónikus férőhely hiányt nem csak a település lakosságszám-növekedése okozza, hanem az is, hogy egy jogszabály megváltozása nyomán a szülők kérhetik gyermeküknek egy évvel tovább, akár hét éves korig az óvodában tartását. Ezzel a lehetőséggel a szülők élnek is, és minden bizonnyal a gyermekek javát szolgálja, de statisztikai szempontból ez azt jelenti, hogy a korábbi három helyett négy évig is járnak a gyermekek az óvodába, vagy másként fogalmazva: a rendelkezés változása nyomán jelentősen, egyharmadával csökkent a megüresedő férőhelyek száma. Az óvodai nevelés szervezetei kereteit öt intézmény jelenti: A Bóbita Óvoda, a Nyitnikék Óvoda, a Walla József Óvoda, a Csupaszív/Ein Herz Für Kinder Kétnyelvű Óvoda, valamint egy magánóvoda, a Hopi Ovi.

85

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A nagyközség ma is működő óvodái közül a sorban az első a Walla József Óvoda, amelyet a névadó Walla József és neje kisdedóvóként 1902-ben alapítottak. Az intézmény napjainkban is az eredeti helyén működik, az akkori kor igényeinek megfelelő épület ma már a rendszeres felújítások ellenére sem tekinthető ideálisnak. Az óvoda kapacitásai három csoport elhelyezését teszik lehetővé, a kihasználtság rendszerint 110-125%-os. A nevelőmunkát hét képesített óvónő végzi, munkájukat hasonló létszámú technikai személyzet segíti. A Bóbita Óvodát 1972-ben alapították. Viharos gyorsasággal épült, mert égetően szükség volt újabb óvodai férőhelyekre. Nagy népszerűségnek örvendett a községben, hiszen az országban az elsők közt itt kezdték a német nemzetiségi nyelvoktatást. Négy csoportban befogadóképessége 120 gyermek, de jelenleg 120%-os feltöltöttséggel működik. Az épület általános állaga erőteljesen leromlott, teljes felújításra szorul. Az óvodába néhány kivételtől eltekintve csak törökbálinti gyereket fogadnak, dolgozóinak 2/3 része szintén törökbálinti lakos. A „Nyitnikék” Óvoda teljesen új épületét 2002 áprilisában adták át. Jogelődje a 2. sz. Napköziotthonos Óvoda, amely a legrégibb a településen, 1896-ban egyházi óvodaként alapította Zimándy Ignác plébános. 1948-ban államosították, 1953-tól van fellelhető törzslap az intézményben. Az új óvoda Törökbálint Máv-telepi részén épült, a falu szélén, csendes környezetben. Komfortfokozatuk kiválónak minősíthető, termeink nagysága megfelelő. 150 gyermek befogadására alkalmas hat csoportban, jelenleg OKÉV engedéllyel már harmadik éve közel 180 kisgyermekkel foglalkoznak.

23. fénykép. A Nyitnikék Óvoda 86

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Az intézmény alapító szerve és fenntartója jelenleg a Törökbálint Nagyközség Önkormányzata. Alapfeladata egyrészt szakszerű csoportos óvodai, valamint napköziotthonos jellegű ellátás 36-7 éves gyermekek részére, szükség szerinti egyéni komplex megelőző, fejlesztő, és korrekciós foglalkozással. Kiscsoportos és egyéni foglalkozásokat végeznek szakvélemény alapján az enyhefokú értelmi fejlettségbeli elmaradásos, beszédhibás, magatartás zavaros, nehezen nevelhető, szociális és mentális hátrányokkal küzdő családok gyermekei körében. Kiszolgáló helyiségeik megfelelőek, rendelkeznek mozgásos játékokkal jól felszerelt tornaszobával, fejlesztő, logopédiai, orvosi szobával. Megvan a lehetőség a korszerű oktatásra, nevelésre, gyermek és szakkönyvtáruk mára több mint ezer kötettel rendelkezik, zenei, testnevelési, matematikai és fejlesztő eszközeiket is évről évre bővítik. Az óvodai dolgozók összlétszáma 29 fő, ebből 14 óvodapedagógus, öt fő pedagógus szakvizsgával rendelkezik, illetve komplex a segítőpedagógiai stáb: fejlesztőpedagógus, valamint a kistérségi együttműködésnek köszönhetően logopédus és pszichológus. Szolgáltatásaik: térítésmentes:

térítés ellenében:

logopédia szolgáltatás

gyógytorna

katolikus hittan

néptánc

pszichológiai szolgáltatás

dráma szakkör

református hittan

koordinációs, fejlesztő torna

óvodás torna

kosárlabda ovi – a MAFC segítségével

madarász ovi Az udvaron a fahinták és mászókák mellett homokozhatnak, biciklizhetnek, rollerezhetnek, nyáron a medencében fürdőzhetnek a gyermekek. Idén indult el az udvari játékok EU szabványnak megfelelőre történő cseréje, és elkezdték az ütéscsillapító talaj kialakítását is. Kirándulni, múzeumokba viszik a gyermekeket, kéthavonta van mese, báb és egyéb előadás az óvodában, illetve színházlátogatásokat is szerveznek a gyerekek számára. Csupaszív Német Nemzetiségi Óvodát, avagy „Ein Herz für Kinder" Zweisprachiger Kindergarten 1997ben alapították, fenntartója a Német Kisebbségi Önkormányzat, amely közoktatási megállapodást kötött a nagyközségi önkormányzattal, így látja el a fenntartói feladatokat. Az intézmény gazdálkodását tekintve részben önálló. Jelenleg 15 dolgozó 84 gyermeket nevel, míg az intézmény tényleges befogadóképessége 75 fő. Az infrastrukturális ellátottsága közepes, további fejlesztésekre szorul. Az intézmény nemzetiségi kétnyelvű nevelést folytató óvodaként működik, ezért nincsen körzete, az egész község területéről fogadnak gyermekeket.

87

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A Hopi Ovi magánkezdeményezésre jött létre 1999-ben. Jelenleg két csoportban 44 gyereket gondoznak, nyolc alkalmazottjuk van. Az öt óvoda azonban nem képes ellátni a megnövekedett igényeket. A férőhelyhiány átmeneti, ideiglenes enyhítésére az önkormányzat szerződést kötött egy XI. kerületi óvodával felvételi férőhelyek biztosítására. Az önkormányzat végül a lakosság kérésének is engedve, hosszas egyeztetés után elhatározta egy teljesen új, hat csoportos óvoda felépítését és létrehozását a település központjában, jól megközelíthető helyen. Jelenleg a projekt tervezési szakasza lezárult, az engedélyek készen állnak, az építkezés hamarosan kezdődik. 16. ábra. Óvodai férőhely kihasználtság (%) 130

126,35

125 119,49

120

114,47 114,73 115

112,39 110,37 108,93 109,51 108,52

110

106,46

105 100 95 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Általános iskolák

Törökbálinton az iskolai nevelés bázisa két intézmény: a Zimándy Ignác Általános Iskola és a Bálint Márton Általános- és Középiskola. A két intézmény, noha kisebb mértékben, de hasonló gondokkal küzd, mint az óvodák, vagyis az iskolák teljes, sőt, azt meghaladó kihasználtsággal működnek. A következő ciklusban az önkormányzat feltehetően kénytelen lesz megfontolni egy teljesen új iskola létesítését. Az elmúlt tíz évben az egy pedagógusra jutó gyermekek száma 9-11 fő, illetve az egy osztályba járó tanulók létszáma 21-24 fő között mozog, ugyanakkor a középiskolában ez az érték 24-30 fő.

A Zimándy Ignác Általános Iskola

88

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Az iskola épületét Zimándy Ignác, a falu egykori plébánosa építtette a magánvagyonából a XIX. század utolsó évtizedének közepén. Az épületbe a francia Notre Dame apácarend költözött, s benne polgári leányiskolát működtetett. Később a zsámbéki Keresztes Nővérek vették át a zárdát, s az iskola „Mária Oltalma Magyar Királyi Leánynevelő Otthon” néven elemi iskolaként végezte munkáját. 1950 után rövid ideig katonai laktanya volt az épületben, majd az általános iskolák szervezésekor, az 1953-54-es tanévtől újra iskolaként hasznosították. A Köztársaság téri új iskolaépület – a későbbi Bálint Márton iskola – felépítése után az 1. számú Általános Iskola nevet kapta, 1991 tavaszán az iskola nevelői testületének javaslatára a település önkormányzata engedélyezte, hogy új neve „Zimándy Ignác Általános Iskola” legyen.

24. fénykép. A Zimándy Általános Iskola kisvárosias épülete A rendszerváltozást követően felújítása több lépcsőben valósult meg: beépült a tetőtér, új szaktantermek és irodák kialakítására került sor, kiépült a gázfűtés, később rendezték az iskola udvarát, megépült a tornacsarnok. Az iskola egyik büszkesége a barokk stílusú kápolnaszárny a díszteremmel, amelyet az 1990-es évek első felében az eredeti állapotába állították helyre. A díszterem kiváló akusztikájával szolgálja a település kulturális életét is. A volt óvoda épületét iskolai célra

89

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése átépítették, összekötve a főépülettel és a tornacsarnokkal. A rekonstrukciós munkálatok 2005-ben lezárultak, az iskola infrastrukturális és tárgyi adottságai jelenleg jónak mondhatók. Működésének keretei, fenntartói, jelenlegi legfontosabb adatai: Önkormányzati fenntartású nyolc évfolyamos általános iskola, melynek feladatai: nappali rendszerű általános műveltséget magalapozó általános iskolai oktatás, sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók oktatása, nemzetiségi német nyelv oktatása, napközi otthon és tanulószobai ellátás, iskolaotthonos ellátási forma, emelt szintű angol- és informatikaoktatás. Foglalkoztatottak száma 86 fő, ebből 66 pedagógus, 20 fő technikai dolgozó. A pedagógusok közt tanító, tanár, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, logopédus, fejlesztő pedagógus, könyvtáros végzettségűek vannak. A tavalyi évben 556 fő tanuló járt az iskolába. Infrastrukturális ellátottsága az épület kora ellenére jól karbantartott, felújított állapotú, akadálymentes, gázfűtésű, hideg-meleg folyóvízzel ellátott, lifttel rendelkező. 31 osztálytanteremmel, hét szaktanteremmel, sportcsarnokkal, tornaszobával, gyógytorna teremmel, logopédiai foglalkoztatóval és egy kültéri sportpályával is rendelkezik. Speciális tevékenységi szakkörei a következők: énekkar, néptánccsoport (kezdő, haladó), mazsorett csoport, barkács, sakk, többféle kézműves szakkör, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, tollaslabda, zsinórlabda, labdaügyességi szakkör, természetjáró kör. Az iskola tanulói alapvetően a Törökbálint területén élő iskoláskorú gyerekek, elenyésző számban érdi, biatorbágyi, budaörsi és budapesti beingázókkal együtt a jelenlegi létszám 574 tanuló. Az iskola immár egy évtizede ápol intenzív partneri kapcsolatot a süsseni J. G. Fischer Schule vezetésével, oktatóival és diákjaival, amely többek között évi rendszerességű tanár- és diákcsere programot foglal magában. A testvér-iskolai kapcsolat is segíti az intézmény egyik specialitását, a német nyelv magas színvonalú (nemzetiségi) oktatását. Ezen kívül élő, intenzív kapcsolatot tartanak fenn székelyudvarhelyi testvériskolájukkal, valamint a HEFOP keretében együttműködő drámapedagógiai hároméves programot indítottak Česke Budejovice sajátos nevelési igényű diákjaival.

Bálint Márton Általános- és Középiskola A Bálint Márton Általános- és Középiskola neve nem ismeretlen a pedagógiában jártasak előtt. A törökbálinti Kísérleti Általános Iskola 1985. augusztus 29-én létesült az akkori Művelődési Minisztérium, Pest Megye Tanácsa és Törökbálint Nagyközség Tanácsa megállapodásának eredményeként. Alapításkor 1-8 osztályos általános iskola, amely a Zsolnai József nevével fémjelzett értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) fejlesztő és kísérleti helye is volt egyben. Az országos érdeklődés és a rendszeres innovációs tevékenység eredményeként 1989-ben a Művelődési Minisztérium közreműködésével jött létre az iskolában a Képességfejlesztés Országos Központja. 1990. szeptember 1-jén a demográfiai helyzet, a kutatás irányultság, a helyi önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek eredőjeként bővült az intézmény feladatrendszere. Önkormányzati alapí90

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése tással létrejött a Kísérleti Gimnázium és Szakközépiskola, amelyben gimnázium és két szakirányba (informatika szakmacsoport és vendéglátás-turizmus szakmacsoport) szakközépiskolai képzés vette kezdetét. Az iskola sikeresen pályázott a Világbanki Projektbe. 1994. január 1-jétől az ELTE kísérleti iskolájaként a Zsolnai-módszer országos központjaként szerzett magának nevet. A különleges státuszból fakadóan az iskola ebben az időben igen kedvező finanszírozási helyzetben volt, amely lehetővé tette a módszer lényegi elemének tekinthető magas szintű csoportbontást, az idegen nyelvi és informatikai képzés adottságainak kiépítését. 1997. szeptember 1-jétől közoktatási megállapodással a JPTE Kísérleti Gyakorlóiskolájaként működött tovább. 1999. július 1-jétől a Törökbálinti Önkormányzat saját fenntartásába vette vissza az iskolát.

25. fénykép. Norvég vendégek az iskola nyelvi laborjában Ebben az iskolában is megindult a rekonstrukció, amelynek legfontosabb eredménye a tantermek bővítésén túl egy új, minden igényt kielégítő tornaterem felépítése volt. 2006-ban befejeződött a teljes rekonstrukció, és megvalósult a kiszolgáló egységek minden igényt kielégítő korszerűsítése is. Az intézmény fennállása óta több funkciót is ellátott az éppen érvényes fenntartói alapító okirat szerint. Mindvégig megtartotta azonban a jelenleg is érvényes funkciókat: ·

körzeti általános iskola 8 évfolyammal,

·

hat évfolyamos gimnázium 7-12. évfolyammal (kifutó rendszerrel),

·

négy évfolyamos gimnázium 9-12 évfolyammal,

·

informatika világbanki szakközépiskola 9-12. évfolyammal,

91

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése ·

idegenforgalom-vendéglátás szakközépiskola 9-12. évfolyammal,

·

idegenforgalom-vendéglátás szakképzés 1/13. és 2/14. évfolyammal.

Az egységes iskola szerkezete: ·

nyolc osztályos általános iskola,

·

nyelvi előkészítő osztály, 0. évfolyam

·

négy évfolyamos gimnázium,

·

hat évfolyamos gimnázium (2005/2006. tanévben indult utoljára),

·

4+2 évfolyamos szakközépiskola (idegenforgalom-vendéglátás ka/számítástechnika szakmacsoportokkal.

és

informati-

26. fénykép. A középiskola új tornacsarnoka

Az iskola tanulócsoportjainak száma (beleértve a napközit, a tanulószobát is): 27 osztály, nyolc iskolaotthonos csoport, három tanulószoba. Eloszlásuk a következő:

92


27. táblázat. Tanulócsoportok a középiskolában Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Tanulócsoportok száma

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

A tanulók létszáma

50

45

50

53

49

52

45

49

62

52

43

43

Napközis (iskolaotthonos) csoportok száma

2

2

2

A napközis ellátást igénylő tanulók létszáma

50

45

50

13. 14. 1

1 8

8

2

53

Tanulószobai csoportok száma

1

1

1

A tanulószobát igénylő tanulók létszáma

28

24

24

Összesen 83 alkalmazottal rendelkezik az iskola, ebből 69 fő pedagógus, 14 fő nem oktatói létszám. Az iskola működő alapítványai: ·

Idegen nyelvi Alapítvány

·

Értékközvetítő Iskola Alapítvány

Zeneiskola Törökbálinton 1984 óta működik valamilyen szervezeti formában zenei oktatás. Az önkormányzat 1994-ben alapította a feladat ellátására a Szőnyi Erzsébet Zeneiskolát, amelynek névadója profeszszor, zeneszerző, a Kodály módszer nagy képviselője. A zeneiskola a Zimándy Ignác Általános Iskola épületében került elhelyezésre. Évről-évre több, mint 200 diákja van, oktatói állománya nyolc főállású és hét óraadó zenepedagógusból áll, mindegyikük tanári képesítéssel, illetve művész diplomával rendelkezik, közülük sokan a saját művészeti águk igen jeles, elismert képviselői. Korábban itt tanított 1998-ban bekövetkezett haláláig Tátrai Vilmos, illetve Dévai Nagy Kamilla, mindketten nemzetközileg elismert művészek. A zeneiskola az oktatási feladatokon túl jelentős szerepet játszik a nagyközség kulturális-zenei életének fejlesztésében, rendezvények szervezésében. A rendezvények számára a Zimándy iskola díszterme jelent kiváló helyszínt.

93


Hangszeres oktatás folyik a zeneiskolában a következő tanszakokon: ·

zongora,

·

klarinét

·

gordonka,

·

trombita,

·

hegedű

·

gitár,

·

furulya

·

magánének,

·

fuvola

·

szolfézs.

A tanulói létszám évről-évre emelkedik, jelenleg 181 hangszeres növendék és 40 szolfézs előképzős kisdiák kezdte el a 2006/2007-es tanévet. Az iskola éves költségvetése nagyjából 50 millió forint, melynek 90%-át bér- és bér jellegű juttatásra fordítják.

8.2. Kulturális intézmények A Munkácsy Mihály Művelődési Ház A művelődési ház a 2001-et megelőző tíz évben elsősorban a civil szervezetek befogadó intézményeként funkcionált, illetve a községben működő társadalmi szervezetek, egyesületek és alapítványok munkáját támogatta. Ezt követően saját szervezésű tanfolyamok, klubok indultak, illetve nagyrendezvénysorozatok születtek. A művelődési ház jelenleg átmeneti helyzetben van. A régi épületet, amely a település központjában, a Zimándy Általános Iskola közvetlen szomszédságában volt található, 2005-re műszakilag és esztétikailag erősen elhasználódott, és funkciójában sem felelt meg a közösség elvárásainak. Már ráfizetéses volt apránként javítgatni, a település igényei megkövetelték egy teljesen új épület létrehozását, amely ugyan a régi helyén épül fel, de a beavatkozás sokkal több, mint rekonstrukció. A költségek fedezésére az önkormányzat 3 millió €-t nyert el az „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése" című Phare program keretében. A közbeszerzési eljárás lezárultát követően a szerződés megkötésére 2005. június 3-án került sor, bruttó 1 097 939 978 Ft vállalási áron. Az épület műszaki átadásának határideje 2006. augusztus 20. volt.

94


27. fénykép. A művelődési ház új épülete Az építkezés ideje alatt az intézmény ideiglenes elhelyezéssel működött tovább, az irodák és klubhelyiségek a római katolikus plébánián kaptak helyet. Az új épület korszerű, európai feltételeket teremt a működéshez, ami az eddigieknél nagyobb dolgozói létszámmal valósul majd meg. A könyvtár különálló háromszintes épülete egy folyosóval kapcsolódik a művelődési házhoz, a két intézmény alapterülete 4200 m2, ebben 15 rendezvényterem várja a vendégeket. A 240 fős színházterem nézőtere három helyiség összekapcsolásával 430 főre emelhető. E flexibilis tér bálok, konferenciák, versenyek ideális helyszínéül is szolgál majd. Korszerű színháztechnika (hang-, fény- és tolmácstechnika, zsinórpadlás, projektor stb.) szolgálja az igényeket. Az alagsorban tornaterem, ifjúsági klub, játékklub, a földszinten, a színháztermen kívül egy klubszoba és a kávéház, az emeleten házasságkötő terem, énekkari próbaterem, kiállító- és tanácsterem, a tetőtérben táncterem és öt klubszoba kapott otthont. A szakmai munkához a különböző funkciót betöltő helyiségek száma, kialakítása, hangszigetelése, technikai felszerelése kiváló, alkalmas a nagyobb közönséglétszámot vonzó programokra és a kisközösségek foglalkozásaira egyaránt. A flexibilitás mind a földszinti térben, mind a fedett és a szabadtér között ideális, a kiszolgáló helyiségek ellátottsága rendkívül jó. A Munkácsy Mihály Művelődési Ház részben önálló gazdálkodású intézmény, fenntartója Törökbálint Nagyközség Önkormányzata, jelenleg nyolc főállású és két részfoglalkozású munkatársa van. Az intézmény célja az önszerveződő közösségek befogadása, ugyanakkor feladatának tekinti a veszélyeztetett és a nem iskolaérett óvodáskorú gyermekekkel való foglalkozást, a népművelő szakma sajátos

95

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése eszközeinek segítségével. Az intézmény számítástechnika, tánc, idegen nyelv oktatását célzó tanfolyamokat szervez, színházi előadásokat tart a gyermek és felnőtt lakosság számára. Évek óta megszervezi a törökbálinti nyári rendezvények eseményeit, illetve nyári táborokat és kirándulásokat. Alaptevékenységen túlmutató speciális tevékenységeik: programszerkezetükben kiemelkedő szerepet kapnak a tradíciók, a lokálpatriotizmus, az alkotó művelődési közösségek és az amatőr előadó-művészeti élet különböző formái. Alternatív programokat kínálnak a fiataloknak, kimagaslóan nyitottak a civil szervezetek támogatásában. Az elkövetkezendő időszakban térségi jelentőségű szerephez szeretnének jutni színházi előadások, különböző műfajú fesztiválok és egyedi nagyrendezvények szervezésével, konferenciák kiszolgálásával, felnőttképzési központ lehetőségeinek megteremtésével, regionális információs központ indításával. Ez idáig a művelődési ház személyi és tárgyi adottságai Törökbálint nagyközség kulturális, közösségi igényeinek kiszolgálását tették lehetővé, tanfolyamaik, klubjaik, egyedi nagyrendezvényeik törzslátogatói között mégis szép számmal voltak érdi, budaörsi, budapesti lakosok. Az új épület átadását követő funkcióváltás (a szakmai munka szélesítése, új foglalkozási formák megjelenése), az ideális tárgyi és technikai eszközök (az épület adottságai, színháztechnikai felszereltség, tolmácsberendezés stb.), illetve a szakalkalmazottak létszámának emelkedése lehetővé teszi, hogy fokozatosan térségi, regionális jelentőségű intézménnyé fejlődjön.

A Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény A könyvtár 1960 óta működik a művelődési ház melletti épületben, összesen 130 négyzetméteren. 1997 óta viseli Törökbálint szülöttje, a kiváló nyelvész, Volf György nevét. Általános gyűjtőkörű, nyilvános községi könyvtár, feladata Törökbálint lakosságának könyvtári ellátása, illetve az 1996-ban megnyílt Falumúzeum működtetése is. Állománya mintegy 26 000 kötet könyvből és 350 videokazettából áll. Évente átlag 1100 beiratkozott olvasójuk van, egyharmaduk általános iskolás korú. A könyvtár és a helytörténeti gyűjtemény összesen három főfoglalkozású munkatársat és egy félállású teremőrgondnokot alkalmaz. 28. táblázat. A könyvtári állomány jellemző adatai (2005. év végi) Könyvtár megnevezése

Könyvek száma

Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

25793

Olvasók száma

917

Személyes használók száma 8686

Kölcsönzők Kikölcsönzött száma kötetek száma 4936

16046

Helyben használók száma 3750

96

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A könyvtár rendelkezik digitális katalógussal, illetve a Széchenyi Terv Információs Társadalom és Gazdaságfejlesztési Programja keretében meghirdetett, „Az információs társadalom megvalósításában közreműködő közművelődési könyvtárak támogatása” című pályázatán elnyert hat számítógép révén az információs szolgáltatások széles körét nyújtja a nagyközség lakosainak. A helytörténeti gyűjtemény – közismerten a Falumúzeum – szervezetileg a könyvtár részeként működik. 1996-ban nyitotta meg kapuit, azóta is eredeti helyén működik a Walla József téren, egy régi törökbálinti vendéglő épületében. A süsseni kitelepítettek kezdeményezésére alakult falumúzeum gyűjteménye alapvetően helytörténeti jellegű, a település egykori lakosainak életét, mindennapjait mutatja be. A könyvtár és a helytörténeti gyűjtemény együttműködésével jött létre Volf György nyelvész munkásságának emléket állító időszakos kiállítás is.

28. fénykép. A Falumúzeum

97


8.3. Egészségügyi ellátás és intézményei Az egészségügyi ellátás a településen meghaladja a nagyközségek átlagos szintjét. Az alapellátás bázisát három orvosi rendelőben hét családorvos végzi. A gyermek körzeteket két orvos, a védőnői szolgálatot öt fő látja el a nagyközségben. Az alapellátást kiegészíti három fogorvosi rendelő, egy nőgyógyászati szakrendelés. Az ellátás négy rendelőben koncentrálódik, amelyek felszereltsége jónak mondható. 29. táblázat. Egészségügyi alapellátás Ellátási forma

7

Rendelési idő (óra/hét/fő) 20

2

20

7600

4

30

3100

Orvosok száma

Felnőtt háziorvosi ellátás Gyermek háziorvosi ellátás Fogászati ellátás Forrás: Nagyközség intézményei

Betegforgalom (fő/év) 7200

Ellátott települések megnevezése Törökbálint Törökbálint Törökbálint

A középfokú egészségügyi ellátás nagyközségi intézménye a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, amely nem csak a tüdőbetegek fekvőellátását látja el, hanem különböző járóbeteg-szakrendelések is működnek falai között. Ezek az Asztma Ambulancia, EKG, Fül-orr-gégészet, Gyermekpulmonológia, Ideggyógyászat, Kardiológia, Laboratórium, Reumatológia Fiziotherápia, Röntgen, Tüdőgondozói szakrendelés, Ultrahang. Törökbálinton a gyermek és felnőtt orvosi ügyeletet a Medicatus Kft. látja el, tevékenységükkel alkalmanként térségi feladatokat is felvállalnak. A nagyközségben több állatorvos működik, munkáját települési gyepmester is segíti.

8.4. A szociális ellátás és intézményei Bölcsőde Az intézmény felügyeleti szerve, fenntartója a Törökbálint Nagyközség Önkormányzata. A bölcsőde alapfeladata az 1-3 éves korú gyermekek napközbeni ellátása, gondozása, valamint testiszellemi fejlődését elősegítő nevelése, esetenként fogyatékos gyermekek rehabilitációs célú gondozása a korai fejlesztés feltételeinek biztosítása mellett. Az intézmény befogadó képessége 60 fő. A bölcsőde az erős lakossági igény kielégítéseként, tanácsi beruházás keretében került átadásra 1981 áprilisában. A 60 férőhelyes három egységes intézmény párhuzamosan fogadta a gyermekeket a 30 férőhelyes József Attila utcai bölcsődével. Ez utóbbi intézmény 1956-tól működött a Dózsa György

98

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése utcai óvoda épületében, majd 1970-től a József Attila utcában a jelenlegi nemzetiségi óvoda területén épült új szárnyban. A két bölcsőde teljes mértékben kielégítette a jelentkezők igényeit. A GYED bevezetésével egyidejűleg a bölcsődei normatív állami támogatás megvonásra került. Mint olyan sok település esetében, itt is bezárta a fenntartó a kisebbik bölcsődét 1995-ben. Ennek a döntésnek negatív hatása 2001 óta bölcsődei férőhelyhiányban jelenik meg, ezt kezelendő a gyermekek felvételét Felvételi Bizottság végzi, felügyeli. Az intézményben a csoportszobák kialakítása a hozzá kapcsolódó kiszolgáló egységekkel a törvényi előírásoknak megfelelő. A helyiségek belső elrendezése és felszereltsége lehetőséget ad a gyermekeknek a nyugodt játéktevékenységre. A bútorok, a bölcsőde berendezési tárgyai korszerűek, esztétikailag is megfelelnek a kor követelményeinek. A játszóudvar felmérése megtörtént, a játékokat újrafestették, ütéscsillapító talaj került elhelyezésre a mozgásfejlesztő eszközök alá. 2004-ben az önkormányzat bölcsődebővítésre és rekonstrukcióra pályázatot nyújtott be a HEFOP/2004/4.2 „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése” címen meghirdetett pályázati kiírásra, amelyet azonban forráshiányra való hivatkozás címén elutasítottak, de az Önkormányzat újra benyújtja a pályázatot. Az intézmény engedélyezett létszáma: 24 fő főállású és három fő részfoglalkozású dolgozó. Szakmai felosztás szerint: gyermekgondozónő 13 fő, egy fő vezető, egy fő részmunkaidős gyermekorvos. A technikai személyzetet az élelmezésvezető, szakácsnő, konyhalány, takarítónő, mosónő, karbantartó, bevásárló, kertész (részállású), adminisztrátor (részállású) adja. A gondozónők számára rendelet írja elő a továbbképzéseket, meghatározott feltételek mellett folyamatosan vesznek részt a szervezett oktatásokon. Statisztikai adatok: ·

Felvett gyermekek aránya: 131% (A felvételi arányszám azért ilyen magas, mert a gyermekek egy része csak a hét bizonyos napjain jár bölcsődébe.)

·

Gondozott gyermekek aránya: 81%.

·

Gyermekfelügyeleti ellátás száma: 396 fő.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Az intézményt 1998-ban alapította Törökbálint Nagyközség Önkormányzata. Feladata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – módosított – 1993. évi III. tv. által meghatározott családsegítés, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. által meghatározott gyermekjóléti alapellátás biztosítása. Az alaptevékenységet kiegészítő, illetve kiszolgáló tevékenysége – Budaörs Kistérség Szociális Társulása, Társulási Megállapodásának szabályozása alapján – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 99

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése mint szociális alaptevékenység biztosításának megszervezése, illetve koordinálása a társulás településeinek tekintetében. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény minden települési önkormányzat számára kötelező feladatként írja elő a gyermekjóléti szolgáltatást. Törökbálint Nagyközség önkormányzata törvény adta lehetőségek közül a 32/1998./II. 26. Ö.K. számú határozatával elfogadta a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alapítását három fő alkalmazásával, amely egy intézményvezetőből (főállású), egy családgondozóból (főállású), egy pszichológusból (félállású) és egy szociális asszisztensből (félállású) állt. 1999-ben két új családgondozói státusz jött létre. Minden dolgozó felsőfokú végzettségű volt (tanár, humán szervező, szociális munkás, pszichológus, gyógypedagógiai asszisztens, gyermekvédelmi asszisztens stb.). Az ügyfelek részére ingyenes jogi segítségnyújtás is megszervezésre került. Már az első időkben nagyon sokan keresték fel szolgálatot különféle problémákkal. A gyermekvédelmi jelzőrendszer helyi szereplőivel való kapcsolatfelvétel is megtörtént, rendszeres gyermekvédelmi találkozókon találkoztak/találkoznak egymással a szakemberek. A jelzőrendszer tagjai a következők: ·

védőnők, háziorvosok, házi gyermekorvosok,

·

iskolák, óvodák, bölcsőde gyermekvédelmi felelősei;

·

rendőrség;

·

jegyzői gyámhatóság;

·

társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

2000 márciusától csatlakozott a munkatársakhoz egy gyógypedagógus is, aki elsősorban pedagógiai fejlesztést nyújt az ügyfelek gyermekei részére. 2000 áprilisától indult be a személyiség- és magatartásfejlesztő tréning, amely azóta is működik az intézményben. 2002 januárjától új, önálló helyet kapott az intézmény, a Nyár u. 30-ban. Az önkormányzat egy faház épületét újította fel a szolgálat elhelyezésének céljára. A felújítás két ütemben zajlott, a munkálatok október közepére már teljesen befejeződtek. Az új épületben irodák, konyha, tanácsterem, pszichológusi, füvesített udvar és a szükséges kiszolgáló helyiségek kerültek kialakításra. Az intézmény dolgozói létszáma a következő: ·

1 fő intézményvezető (főállású),

·

2 fő családgondozó (Gyermekjóléti Szolgálat, főállásúak),

·

2 fő családgondozó (Családsegítő Szolgálat, főállásúak),

·

1 fő szociális asszisztens (főállású),

100


1 fő pszichológus (félállású),

·

1 fő gyógypedagógus (megbízási szerződéssel),

·

1 fő takarítónő (megbízási szerződéssel).

A családgondozók közül két fő, valamint az intézményvezető is szakirányú végzettséggel, míg két fő nem szakirányú, de felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az elmúlt évben az intézmény szociális asszisztense a jogszabályoknak megfelelő szakvégzettség megszerzésének érdekében szakirányú tanulmányait megkezdte. A tanácsadás legfontosabb területei: ·

válással, gyermektartással, gyermekelhelyezéssel, láthatással kapcsolatos problémák (részben jogi, részben ügyintézési);

·

lakhatási problémák, albérletkeresés, hajléktalanság vagy hajléktalan közeli életkörülmények, különböző szakintézményekbe való elhelyezések;

·

leszázalékolás, időskorúak ellátatlansága (orvosi, ügyintézési);

·

ügyintézési nehézségek, hivatalos ügyekben való elakadások;

·

drog, alkoholfogyasztás;

·

bántalmazás (gyerek és felnőtt áldozatokkal);

·

iskoláztatási problémák (korrepetálás, megfelelő intézmény keresése problémás gyermekek számára);

·

családi konfliktusok, párkapcsolati krízisek, generációk közti konfliktusok (pszichológus, jogász segítségével);

·

fogyatékosságból, alkoholos-, illetve időskori demenciából adódó életviteli problémák;

·

adományok közvetítése (ruha, bútor, háztartási eszközök);

·

foglakoztatással kapcsolatos problémák (munkanélküliség, munkahelyi konfliktusok feloldása, munkanélküli ellátások igénybevételének segítése, álláskeresés).

A Családsegítő Szolgálat látja el a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás koordinációs feladatait, működteti a szociális információs szolgáltatást, lehetőség van ingyenes jogi segítségnyújtás igénybevételére, az intézmény rendszeresen szervez hosszabb (2-3 hétig tartó) ruhaosztást ügyfelei részére, illetve az intézményben továbbra is működik személyiség- és magatartásfejlesztő tréning. A 2005. évi statisztikai adatok alapján a Családsegítő Szolgálatot 516, a Gyermekjóléti Szolgálatot 437 fő kereste fel, ez összesen a 953 fő. A szolgálat tevékenységét kizárólag Törökbálint Nagyközség területén végzi.

101


Arany Alkony Idősek Otthona 2002 őszén nyílt meg az otthon Törökbálint zöldövezetében. Az intézményben 150 idős ember él. A lakók elhelyezését egy-, illetve kétszobás apartmanokban biztosítják, amelyekhez teakonyha, fürdőszoba, és néhány kivételével terasz is tartozik. A fekvő beteg lakók ellátásáról 20 fős ápolási részleg gondoskodik. Beköltözésükkor lehetőségük van magukkal hozni bútoraikat, személyes tárgyaikat, szeretett háziállataikat is. Az otthon jól megközelíthető, az utcában, az épület előtt áll meg a 88-as busz. A lakók kényelmét szolgálja az épületegyüttest körülvevő pihenőpark, a lakószinteken található társalgók, a büfé, az uszoda, a kertben lengő-teke, asztalitenisz, kerti grill áll rendelkezésre. A szabadidő kulturált eltöltését szolgálják a közösségi helyiségek (könyvtár, ökumenikus kápolna, társalgók), illetve a mentálhigiénés csoport által szervezett színvonalas programok, rendezvények széles köre (kirándulások, színházlátogatások, kiállítások megtekintése, vetélkedők, bálok stb.). Szakképzett munkatársak lelkiismeretesen végzik a bentlakók ápolását-gondozását. A helyi önkormányzattal történt megállapodás értelmében a törökbálinti idősek nappali klubja is működik a Kazinczy Ferenc utca 105 szám alatt, így a környékbeli időseknek módjukban áll naponta felkeresni az intézményt, és az egyedi szükségleteiknek megfelelően bizonyos szolgáltatásokat igénybe tudnak venni (pl.: étkezés, mosás, uszoda, könyvtár, programokon való részvétel stb.).

8.5. Közbiztonsági intézmények Rendőrség Törökbálint önálló rendőrőrssel rendelkezik, amelynek fenntartásáról részben az önkormányzat gondoskodik, az éves 5-8 millió forintos támogatásából három közalkalmazott bérét biztosítják. A rendőrőrs a Budaörsi Rendőrkapitányság alárendeltségében működik, illetékességi területe 2939 hektár, amely gyakorlatilag Törökbálint nagyközség területének felel meg. Személyi állományába kilenc fő hivatásos rendőr és egy fő polgári alkalmazott tartozik, a három közül az egyik szolgálati gépkocsit az önkormányzat segítségével vásárolták. A rendőrőrs átadásakor az önkormányzat egy közel 20 fő elhelyezésére alkalmas rendőrszállót is a rendelkezésükre bocsátott, amelynek üzemeletetését a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság végzi. A rendőrőrs közrendvédelmi feladati közül kiemelendő a közlekedésrendészet, az illetékességébe tartozó közutak az országos átlagot másfélszeresen meghaladó módon leterheltek. Részben a

102

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése rendőrök eredményes munkáját dicséri, hogy a nagyközség területén a legutóbbi évben nem következett be halálos közúti baleset. 30. táblázat. A Törökbálinti Rendőrőrs működésének legfontosabb statisztikai mutatói (2003-2005) Közrendvédelmi mutatók Elfogás Előállítás Szabálysértési feljelentés Helyszíni bírság (fő) Helyszíni bírság öszszege (ezer Ft) Bűnügyi mutatók Befejezett nyomozások száma Vagyon elleni bűncselekmények Erőszakos, garázda bűncselekmények Betöréses lopás Lakásbetörés Rablás Lopás Gépkocsi lopás

2003

2004

2005

139 104

194 176

173 225

380

369

606

1277

1254

2426

8 026

12 257

13 487

583

622

705

448

414

514

45

20

28

93 56 6 267 25

84 59 1 257 14

95 56 1 279 33

Jelentős terhet ró az állományra a vagyon elleni bűncselekmények megakadályozása, illetve felderítése, különös tekintettel a kiterjedt és ebből a szempontból különösen veszélyeztetett hétvégi házas övezetre. A település közösségének érdekében végzett munkáik közül egyedi jellege miatt kell kiemelni az illegális hulladéklerakók – természetesen nem csak a helyek, hanem a személyek is – felderítésével kapcsolatos tevékenységet, amelyben több civil szervezettel is együttműködnek.

Tűzoltóság A törökbálinti Tűzoltó Laktanya a Depó területén található. Szervezetileg ez az Érdi Tűzoltó Parancsnoksághoz tartozik, amelynek illetékességi területe a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet alapján 27 településre – köztük a kistérség valamennyi településére, így a kistérségi központra, Budaörsre, valamint a MOL Rt. Dunai Finomító Ercsi üzemi területére is kiterjed.

103

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Törökbálint tűzoltólaktanyájában egy raj vonuló állomány, és különleges szerek, a tűzoltási és mentési osztályvezető és a tűzmegelőzési osztály működik. Kiemelt feladatai közé tartozik a kiterjedt raktárbázisok és logisztikai központok tűzrendészeti felügyelete és védelme. A legutóbbi időkben sajnálatos esemény miatt kerültek a figyelem középpontjába, robbanás történt a törökbálinti volt Mechanikai Művek területén levő petárdagyárban. A katasztrófa idején a törökbálinti tűzoltók elsőként vették fel a küzdelmet a lángokkal.

104


9. A nagyközség társadalmi élete 9.1. Civil szervezetek Törökbálinton igen élénk civil élet zajlik, mintegy 40 egyesület, társadalmi szervezet működik. Tevékenységi körük rendkívül sokszínű: a településszépítéstől az orvosszakmai szervezeten át a komoly kultúraközvetítő vagy szociális feladatokat ellátókig rendkívül széles a spektrum. A közösségformálásban, valamint a településfejlesztésben vállalt szerepüket elismerve az önkormányzat a 2005. évi költségvetésből működésükhöz 27 millió forintot különített el Az évek óta működő pályázati rendszer elbírálásához idén is elkülönített költségvetési támogatást nyújt a képviselőtestület az előző évihez hasonló mértékben.

Törökbálinti civil szervezetek listája ·

Baba-Mama Klub

·

Civil Fórum

·

Együtt a Családért! – Törökbálinti Nagycsaládosok Egyesülete

·

Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetségének Törökbálinti Madárbarát Egyesülete

·

Magyarországi Szegények és Romák Érdekvédelmi-Közhasznú Szerveze-

·

Első Kör

·

Értékközvetítő és Képességfejlesztő Iskola Alapítvány

·

Grossturwaller Musikanten Hagyományőrző Zenei Egyesület

·

Munkácsy Mihály Nyugdíjas Klub

·

Grossturwaller Tänzer

·

„Napsugaras Ősz” Ének és Tánc-

·

Harmatcsepp Keresztyén Játszóház

·

Jóakaratkör

·

Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület

·

Kiss Viki Alapítvány

·

Kultúra 043 Közalapítvány

·

Lendvai Károly Férfikórus

·

Magyar Caritas Törökbálinti Szervezete

te ·

MDOSZ H-96 Törökbálinti Madárbarát Egyesülete

csoport ·

„Napsugaras Ősz” Ének és Tánccsoport

·

Pulmonológiai Szakdolgozók Munkacsoportja

·

Seprődi János Kórusszövetség

·

Sorsunk és Jövőnk Alapítvány

·

Sub Rosa Régizenei Együttes

·

Sváb Egyesület

·

Szabadházi Hegy Egyesület 105


Szent Flórián Törökbálintért Egyesület

·

Törökbálinti Idegennyelv Alapítvány

·

·

Szeretet Földje Közhasznú Alapítvány

Törökbálinti Kamarakórus

·

·

Törökbálinti Kolping Család Egyesület

Tenisz Tehetség Támogató Alapít-

·

Törökbálinti Mozgáskorlátozottak Egyesülete

Törökbálint és Vidéke Horgász

·

Törökbálinti Polgárőr Egyesület

Egyesület

·

Törökbálinti Wushu és Shaolin

vány ·

Kung-Fu Egyesület

·

Törökbálinti Cantabile Kórus

·

Törökbálinti Életmód és Tömegsport Egyesület (TÉTE)

·

Törökbálinti Faluszépítő Egyesület

·

Törökbálinti Focisuli Egyesület

·

Törökbálinti Football Club

·

Törökbálinti Gazdakör

·

Törökbálinti Hagyományőrző Aszszonykórus

·

Walla József Óvoda a Kreatív Gyermekekért Alapítvány

·

Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport

·

Zimándy Ignác Iskolánkért Művészeti Alapítvány

·

TTC (Törökbálinti Torna Club)

·

Tükörhegyi Közéleti Egyesület

·

Vállalkozók Törökbálintért Alapítvány

·

Vöröskereszt Törökbálinti Alapszerve

A fenti listából is kitűnik a település önszerveződő nonprofit szektorának sokoldalúsága. Néhányat közülük – a teljesség igénye és lehetősége nélkül – az alábbiakban részletesebben is bemutatunk.

Törökbálinti Faluszépítő Egyesület Az egyesület nemrégiben ünnepelte 20. születésnapját, hiszen 1986 őszén alakult, azzal a céllal, hogy fokozatosan fejlessze a falu esztétikai képét, gyűjtse és ápolja építészeti, művészeti és történeti emlékeit, védje természeti környezetét. Az egyesületnek napjainkban több mint száz tagja van, munkájuk eredményeivel lépten-nyomon találkozhatunk Törökbálinton. Eredményeik teljes felsorolására sajnos nincs módunk, álljon itt a legfontosabbak közül egy válogatás: ·

Szoborfelújítások – az elmúlt 20 évben szinte folyamatosan, az egyesületben tevékenykedő szakemberek munkája nyomán megújítottak számos, a védett értékek közé tartozó szobrot (ld. a vonatkozó fejezetet).

106


Emléktáblák, emlékművek létesítése és gondozása: a közelmúltban készült el a kitelepítések emlékműve.

·

Településrendezés: közterek rendbetétele, burkolása, parkok kialakítása és fejlesztése

·

Játszóterek gondozása és fejlesztése

·

Szoborállítások

·

A település virágosítása, faültetések, erdőtakarítások

·

Útjelző és információs táblák felállítása

·

Az épített értékek felmérése és ismertetése

Külön fejezetet képvisel az egyesület kulturális tevékenysége: felelevenítették, és életben tartották az Anna-bál hagyományát, koncerteket, nemzetközi fúvóstalálkozót szerveztek, kezdeményezői voltak a Törökbálinti napoknak, sokat fáradoztak a környező településekkel való kapcsolatok kiépítésén. Tevékenységük országos szinten is példamutatónak tekinthető. Kétszer is elnyerték az Europa Nostra díj magyar megfelelőjét, a Város- és Faluvédők Szövetsége által adományozott Podmaniczky-díjat, valamint Pest megye Kulturált települési környezet díját. A helyi lakosság elismerését jelzi az az évente növekvő összeg, amit az adójuk egy százalékából ajánlanak fel az egyesület számára.

Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület A Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület Törökbálinton működő helyi környezetvédelmi egyesület, 1996 márciusában alakult meg az 1992-ben alapított – időközben tagságát vesztett – törökbálinti Ökooperáció Egyesület jogutódjaként. Céljuk a környezeti tudatosság, a környezetvédelmi problémákra való érzékenység növelése, az ezzel kapcsolatos ismeretek átadása, és a község környezeti problémáinak megoldása. Célcsoportjuk Törökbálint lakossága, különös hangsúllyal a gyerekekre és pedagógusokra, illetve Törökbálint Önkormányzata, valamint a mindenkori problémáknak megoldásában illetékes hivatalok. Eddigi fontosabb akcióik: Föld Napja programok, kirándulások és nomád táborok, erdei tömegfutóversenyek, gombaismerői tanfolyam, újrapapír füzetek terjesztése. Jelentős szerepet játszottak a szelektív hulladékgyűjtés meghonosításában és a nagyközséget övező erdők takarításában. Ezen kívül szabadban tartott tanórák, tantervbe illesztett nomád táborok általános és középiskolásoknak, országos mérő- és kutató akciók keretében savas eső, ózonmérés, és patakvizsgálat, természetbúvárkodás gyerekekkel, nomád táborok törökbálinti családoknak, természetjárás az

107

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése ország hegységeiben, Föld Napja rendezvények, szemléletformáló ismeretterjesztés a helyi lapokban, rendszeres elem- és papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés elindítása Törökbálinton. Az akciókon túl munkacsoportban zajlik a folyamatos munka, ezek a következők: közlekedési, szelektív hulladékkezelés, parlagfű, patak, kerékpáros, környezeti nevelés, faültetés munkacsoportok. Ezek az események a Törökbálinti Kísérleti Iskolából kiindulva, a Zimándy Ignác Általános Iskola pedagógusai, diákjai, a szülők, a falu polgárai és az Önkormányzat közreműködésével az egész községet érintő programokká nőtték ki magukat. Jelenleg százhat (önkéntes) tagjuk van, akik közül mintegy húszan alkotják az egyesület vezető, szervező feladatokat vállaló magját, de minden tag vállalkozik az őt érdeklő témákban felmerülő feladatok elvégzésére. Az egyesület tevékenységei egy részét akciók, egyszeri programok formájában, folyamatos tevékenységeit munkacsoportokban végzi.

Törökbálinti Cantabile Kórus A Cantabile Kórust 1996-ban alapította Gyarmatiné Hegedüs Zsuzsanna zenetanár. Tagjai általában 16 és 55 év közötti énekesek, akik hetente egyszer gyűlnek össze próbálni a Bálint Márton iskolában. Repertoárjukban találhatunk népdalokat, egyházi és világi műveket és operakórusokat is. Az évente kétszer tartott kórustábor a művek betanulását segíti elő. Rendszeresen fellépnek a törökbálinti rendezvényeken. A kórus 2001-ben arany fokozatot, 2005-ben pedig Hangversenykórus minősítést ért el. Évtizedes fennállásuk alatt igazán szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszert építettek ki. A teljesség igénye nélkül felléptek a Baden-Baden-i és a Grado-i nemzetközi kórusfesztiválokon, szerepeltek már St. Pöltenben, a franciaországi Sarreguemines városában, a görögországi Poligyros-ban, Erdélyben Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen, idehaza pedig olyan előkelő helyszíneken, mint a Liszt Ferenc Zeneakadémián, a Magyar Nemzeti Galériában és a Mátyás templomban. A kórus 2006. áprilisában két nagy sikerű jubileumi koncerttel ünnepelte 10. születésnapját, 2006. októberében pedig a Bartók Rádió élőben közvetítette egy műsorukat.

108


29. fénykép. A Cantabile Kórus

Pulmonológiai Szakdolgozók Munkacsoportja Társult tagja a Magyar Tüdőgyógyász Társaságnak (MTT), melynek közgyűlésén bizonyos jogkörökkel rendelkezik. Tervezett feladataik között szerepelnek: szakmai kongresszusok szervezése, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság rendezvényein való aktív részvétel, magas szintű és eredményes képzések, továbbképzések szervezése, amelyek hosszú távon képesek biztosítani és kielégíteni a pulmonológiai területek szakember igényét, ápoláskutatás a különböző tüdőgyógyászati betegségekben, hatékony prevenciós lehetőségek kutatása a tüdőgyógyászat területén. Előkészületben van egy pulmonológiai szakasszisztensek számára készülő tankönyv is, amelynek összeállításában a szakma jeles személyiségei mellett a szakdolgozók is hangsúlyozott szerepet kaptak.

Sorsunk és Jövőnk Alapítvány A Sorsunk és Jövőnk Alapítvány 2001 májusában közhasznú szervezetként kapta meg a bírósági bejegyzést. Jelenleg kiemelten közhasznú alapítványként működik. Az alapítvány azzal a céllal alakult meg, hogy segítse azokat a családokat, akik váratlan krízishelyzet miatt elvesztik otthonukat, és hajléktalanná válnak. Szervezetük az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény szerint működik, miszerint a gyermekeket fogadják be és az ő joguk alapján lakhatnak nálunk a szülők. A gyermekek így a család életében bekövetkező krízist átvészelhetik úgy, hogy nem kell a szüleiktől elválniuk, amely lelki, fizikai és értelmi traumát jelentene számukra. Az alapítvány 2002 februárjában kilenc család részére nyitotta meg törökbálinti Don Bosco elnevezésű otthonát, amely azóta folyamatosan telt

109

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése házzal működik. 2003 decemberében átadták a Diósdon levő Bona Dea otthont, ahol hét családnak tudnak átmeneti otthont nyújtani. A családok 12+6 hónapig tartózkodhatnak az átmeneti otthonban. Ez idő alatt lehetőségük van arra, hogy – szakemberek segítségével, – újra tudják kezdeni az életüket. Ennek alapvető feltétele, hogy tartósan dolgozzanak és anyagi lehetőségeikhez mérten takarékoskodjanak.

30. fénykép. 80 éves a Törökbálinti Férfikórus

Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport A Törökbálinti Hagyományőrző néptánccsoport 1994-ben alakult. Célja, hogy a törökbálinti sváb és magyar tánchagyományokat felkutassa és megismertesse a mai nemzedékekkel. Az évek folyamán klasszikus hagyományőrző formáció alakult ki, tagjai „8-80” éves korig képviselik a település és környező falvak, városok lakosságát. Létszáma 30-50 fő között változik, önkormányzati támogatással és eseti pályázati pénzekből működik. Saját gyűjtésű, helyi népszokásokat alkalmaz színpadra, valamint ismert, értékes sváb és magyar koreográfiákkal mutat be. Az ebben az esztendőben 12.ik évfordulóját ünneplő csoport gyakorta vendége a környező településeken tartott állami, illetve önkormányzati ünnepségeknek, bemutatkozott Törökbálint testvérvárosaiban, – Süssen, Székelyudvarhely, Bük –, valamint aktív résztvevője a hazai (Mezőkövesd, Szomolya, Pécsvárad, Százhalombatta) néptánc találkozóknak is. Legutóbb nagy sikerrel szerepelt a Néprajzi Múzeum sváb kiállításának záróünnepélyén is. A tánccsoport szakképzett magyar és sváb tánctanárok irányításával dolgozik.

110


Első Kör Az Első Kör nevű civil szervezet 1998-ban jött létre. Bírósági bejegyzéssel önállóan nem, de egy másik ernyőszervezet részeként rendelkezik. Tagjai olyan magánszemélyek – szám szerint jelenleg kilencen –, akiknek közös célja Törökbálint kulturális életének erősítése, a település esztétikai képének formálása, a művészeti élettel kapcsolatos információs tevékenység, bemutatók és kiállítások szervezése. Tagjai számos szakmai elismerés birtokosai, tevékenységükből kiemelhető a Falumúzeumban szervezett kiállítás-sorozat, illetve nemzetközi művésztelep életre hívása.

Lendvai Károly Férfikórus A Lendvai Károly Férfikórus egyike a leghosszabb történetre visszatekintő civil szervezeteknek a nagyközségben, hiszen a zenebarát elődök 1924-ben alapították, az idei évtől bejegyzett egyesületként működik. Saját feladatául a magyar kultúra terjesztését jelöli meg. Évről évre megrendezik hagyományos hangversenyüket, és két, szintén hagyományosnak mondható bál rendezőiként is őket tisztelhetjük. Ezeken túl, gyakran adnak alkalmi koncerteket is. Tagjainak száma jelenleg 38, egy-egy hangversennyel általában 100-120 embert tudnak megmozgatni. Művészeti tevékenységükkel több minősítést is elnyertek, így például cum laude fokozatú hangversenykórus, illetve fesztiválkórus megjelölést is jogosan használják. 2001-ben Törökbálinti emlékplakettel tüntették ki őket.

Magyar Caritas A Magyar Caritas törökbálinti szervezete 2000-ben jött létre, jelenleg 10 állandó tagja van. Tevékenységük legfontosabb elemei a karitatív segítségnyújtás, anyagi, fizikai és lelki gondozás, betegápolás, segélyezés, illetve különféle közösségi programok szervezése. Évről évre visszatérő karácsonyi programukkal és a rászorulók számára ételosztással kapcsolatban kerülnek leginkább a figyelem középpontjába. Állandó tagjaik munkáját sok önkéntes segíti, rendezvényeiken száznál is több látogató fordul meg. A szervezet legnagyobb eredményének azt tekinti, hogy bekerült az emberek köztudatása, sok helyi polgár fordul hozzájuk bizalommal, sikereiket nekik (is) köszönhetik.

Sváb Egyesület A Sváb Egyesület egyik a legaktívabb civil szervezetnek a nagyközségben. 1999 szeptemberében jött létre, bírósági bejegyzéssel rendelkezik. Nem kevesebb mint 124 tagja van, akiknek célja a

111

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése kulturális hagyományőrzés, természetesen az itt élő és korábban itt élt német nemzetiség kulturális örökségére fókuszálva. Havi rendszerességű rendezvényeik a klubdélután és a kávédélután, ahol az idősek igyekeznek átadni a „sváb nyelv” ismeretét a fiataloknak. Ezekre a rendezvényekre rendszerint 20-30, illetve 60-70 ember szokott ellátogatni. Jelentős eredményüknek tartják a kitelepítési emlékmű létrejöttében történő közreműködést.

Hagyományőrző Sváb Kórus A Hagyományőrző Sváb Kórus még Törökbálinti Hagyományőrző Asszonykórus néven alakult meg 1989-ben. Laza formában, jogi személyiség nélkül, de immár 17 éve töretlen lelkesedéssel működik. Jelenleg 28 tagja van, tevékenysége a sváb népdalkincs megőrzése, hagyományozása és természetesen bemutatása az érdeklődő közönségnek. Évente kórustalálkozót szerveznek, amelyen rendszeresen 2-300 fő vesz részt. Ezüst- és bronzfokozatú minősítésű, az egyetlen Törökbálint öt kórusából, amelyik a hagyományos sváb nyelvjárásban énekel.

Törökbálinti Mozgáskorlátozottak Egyesülete A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége törökbálinti tagszervezeteként 1997ben jött létre. Fő feladata az érdekvédelem, nem csak a nagyközségben, hanem a környező településeken is. Szervezett formában rendszeresen részt vesznek a MEOSZ rendezvényein, tagjaik számára havonta szerveznek kirándulást, segítséget nyújtanak különböző rehabilitációs kezeléseken való részvételhez.

Tükörhegyi Közéleti Egyesület Az egyesületet 2000-ben jegyezték be, az alapító tagok 13-an voltak, mára azonban már 110 főre duzzadt a létszám. Tükörhegy a nagyközség legfiatalabb településrésze, lakói jellemzően az elmúlt 5-10 évben költöztek ki Budapestről. Az egyesület célja a településrész lakóihoz kapcsolódó sajátos érdekek képviselete, részvétel a helyi közéletben. Tevékenységét pontosan kidolgozott munkaterv alapján, általában sikeresen végzi.

Törökbálinti Torna Club (TTC) A Törökbálinti Torna Club sportegyesülete 1923-as alapítása óta megszakítás nélkül működik, ezzel a nagyközség egyik legjelentősebb hagyományokra visszatekintő civil szervezete. Tevékeny-

112

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése sége a verseny- és tömegsport feltételeinek megteremtése több szakosztályban és különböző korosztályokban. Tevékenységét részletesen a sporttal foglalkozó alfejezetben mutatjuk be.

31. fénykép. A Jó Pásztor szobra. Felújította a Törökbálinti Faluszépítő Egyesület

Törökbálinti Jóakarat Kör A Törökbálinti Jóakarat Kör 1990-ben alakult, 1996 óta kiemelten közhasznú egyesületként működik a rászorulók „névtelen” megsegítésére. Céljuk, hogy a rászorulókat a lehető legkisebb „felhajtással”, lehetőleg a hivatalos szervek bevonása nélkül támogassák ruhával, élelmiszerrel, gyógyszerrel, pénzzel, bútorral, háztartási géppel, ügyintézéssel, úgy, hogy arról csak a megsegített és a Jóakarat Kör tud. Megítélésük szerint így könnyebben eljutnak a rászorulókhoz, kiküszöbölik a faluhelyen jellemző gátlásokat. Az éves rendszerességgel kiosztott, nyaraltatásra, beiskolázásra szánt támogatások, a karácsonykor kb. 120 helyre kivitt élelmiszercsomagok elosztását a polgármesteri hivatallal, az iskolákkal, óvodákkal és más helyi karitatív szervezetekkel egyeztetik.

113

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A programjaikhoz és a tervezetten kívüli, váratlan segítőmunkánkhoz szükséges anyagi eszközök egy részét (kb. 40%-át) a Polgármesteri Hivatal által kiírt pályázat útján kapott pénzből fedezik, a nagyobbik részét egyéb forrásokból (más pályázatokból, adományokból, SZJA 1%-okból) próbálják meg előteremteni. A Jóakarat Kör mindent megtesz „külső források” bevonására, minden évben Jótékonysági Bált szerveznek, szponzorokat próbálnak felkutatni, pályáznak minden esélyesnek vélt forrásra.

Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete Az egyesület 2004-ben alakult egy magánszemély kezdeményezésére. A szervezet célja, hogy segítse az Erdélyben élő embereket. Tevékenységük során különösen szoros kapcsolatba kerültek Székelyudvarhely városával, melynek polgármestere az egyesület tiszteletbeli elnöke is egyben. Eddig elért eredményeik: ·

Székelyudvarhelynek a könyvtárában keletkezett károk javítására pénzadomány és könyvek gyűjtése.

·

Árvízkárosultaknak pénzbeli megsegítésére négy egyesület összefogásával. A négy egyesület elnökei személyesen adták át az összegyűlt adományokat Szász Jenő polgármesternek.

·

Az ezeréves magyar határnál fekvő gyimesbükki iskola patronálása.

·

Gyimesbükki általános iskolának számítógépek adományozása.

·

Székelykapu állítása Székelyudvarhely támogatásával.

9.3. A nagyközség hitélete Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség A törökbálinti egyházközség a Székesfehérvári egyházmegyéhez tartozik. Létszáma a hivatalos adatok szerint nagyjából 6000 fő. Az egyházközség három misézőhellyel rendelkezik: a Plébániatemplom, melyet napi rendszerességgel használnak, illetve ennek tőszomszédságában található Xavéri Szent Ferenc kápolna, és a község temetőjénél található „Mária, segíts!” kápolna. A templom és a Xavéri kápolna az elmúlt években került felújításra, rendszeres programokkal (ima-összejövetel, szentségimádás, lelki nap) várják a híveket.

114

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Az egyházközségi plébániahivatal épülete (amely egyben a plébános lakhelyéül, valamint közösségi összejövetelek helyszínéül is szolgál) régi, jelentősen leromlott állagú épületét 2004-ben nagyrészt elbontották. Helyére új, modern, a mai világ igényeihez is alkalmazkodó épület készült, amelynek nagyobbik részét az átépítés alatt lévő Művelődési Ház használja.

Református egyházközség Több évtizedes hiábavaló törekvések után, jóval a rendszerváltást követően, 1994 nyarán történt meg a törökbálinti Református templom alapkövének letétele. Az adakozásból és Süssen testvérváros kiemelkedő adományaiból elkezdett építkezés, a helyi önkormányzat segítségének és a törökbálinti lakosok munkájának köszönhetően 1995. szeptember 8-9-én a gyülekezet felszentelhette új templomát. A reformátusok ugyan a katolikusokhoz képest újkeletű közösségnek számítanak, hiszen 1998-ban ünnepelték az önálló gyülekezetté válásuk 50. évfordulóját, de az elmúlt években számban és anyagiakban is megerősödve illeszkedtek be a nagyközség életébe.

32. fénykép. A református templom

115


9.4. Sportélet Törökbálint sportlétesítményei közül elsőként említendő a Törökbálinti Torna Club (TTC) sporttelepe az Alsóerdősor utcában, kiemelkedően szép természeti környezetben. A labdarugó pálya és a hozzá kapcsolódó létesítmények (klubház és öltöző) a közelmúltban felújításon mentek keresztül, a pálya öntözéséről saját kút gondoskodik. Telt ház esetén akár 2000 ember is szurkolhat a helyiek sikeréért, akiknek a felkészülését világítással is ellátott edzőpálya segíti. A közelmúltig a nagyközség sportlétesítményei nem érték el azt a szintet, amely egy ilyen méretű település esetén kívánatos volna. 2005 áprilisában azonban az önkormányzat a „Korszerű tornatermet mindenhol” program keretében támogatást nyert a Nemzeti Sporthivataltól egy sportcsarnok megvalósítására. Az önkormányzat saját hatáskörében úgy döntött, hogy pusztán a település önerejére támaszkodva kiegészíti a beruházást egy tanuszoda építésével. A sportközpont tervdokumentációi elkészültek, azokat a helyi önkormányzat képviselő testülete jóváhagyta.

A Törökbálinti Torna Club (TTC) A nagyközség jelentős hagyományokra visszatekintő sportegyesületét 1923-ban alapították, sportolói azóta viselik büszkén a fekete-fehér színeket. A TTC kezdettől fogva fontos szerepet játszott a település életében, a focimeccsek valódi társadalmi eseményként működtek. A klub bejegyzett egyesületként működik. A legfőbb támogató az önkormányzat és az építőiparban érdekelt Lindab Kft. A szakosztályok közül ma is kiemelkedik fontosságában a labdarúgó-szakosztály, a felnőtt, ifjúsági és serdülő csapatai a Pest megyei labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepelnek. A Yama Karate szakosztály 1992-ben alakult, évente átlagosan 80-90 fő sportolni vágyó fiatal és felnőtt látogatja rendszeresen edzéseiket. A törökbálinti edzőtermen kívül folynak még edzések Budapesten, Pusztazámoron és Sóskúton is. Külön edzéseken foglalkoznak az utánpótlás képzéssel, valamint a versenyzők felkészítésével. Az évek során kinevelődött versenyzői gárda eredményességét Magyar Bajnoki címek és helyezések, Shotokan Világ- és Európa Bajnoki érmek, Világkupa sikerek fémjelzik. Junior és felnőtt versenyzőink évek óta a stílus és össz-karate válogatott tagjai. A cselgáncs-szakosztály 1995 óta működik. Tagjaik általános iskolás és serdülő korú fiatalok. Korosztályos versenyeken fiataljaik eredményesen szerepelnek. A sakkszakosztály felnőtt és ifjúsági korcsoportokban működik. A felnőtt csapat a megyei bajnokság A csoportjában szerepel. A ritmikus gimnasztika szakosztály 1999 óta működik a TTC keretein belül. Kezdő, haladó és versenyző csoportjaikban összesen mintegy 50 kislány ismerkedik a sportág szépségeivel.

116

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A TTC szakosztályai a sportolási lehetőség igen széles palettáját népszerűsítik, a cselgáncs szakosztály a küzdősportok, a víztúra szakosztály alapvetően a szabadidős sporttevékenység, a női kézilabda nem kis részben a versenysport céljait szolgálja. Megemlítendő még a ritkaságszámba menő íjászszakosztály is.

Törökbálinti Wushu és Shaolin Kung-Fu Egyesület A bonyolult nevű szervezet a keleti küzdősportok egyik legelterjedtebb válfajának művelésére jött létre 2002-ben. Céljuk általában az egészséges testi-lelki fejlődés elősegítése, a keleti küzdősportok és a mögötte meghúzódó filozófiák terjesztése. Rendszeresen szerveznek edzőtáborokat és felkészülési versenyeket, de egyéb szabadidős rendezvényeik is igen aktívan szolgálják a közösségfejlesztést. Összesen mintegy 100 fiatalabb és idősebb sportbarát kötődik az egyesülethez, edz vagy versenyez rendszeresen. Több szakosztály is működik, így mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelő szakágat. A tanítványok eredményei figyelemre méltóak, több korosztályos világés európai versenyen szerzett éremmel is büszkélkedhetnek.

33. fénykép. A labdarugó-pálya az erdő szélén, gyönyörű környezetben fekszik A további klubok és egyesületek közül említésre méltó a település második labdarugó csapatát versenyeztető Törökbálinti Football Club, melyet 1994-ben sportszerető fiatalok alapítottak, csapatuk jelenleg a megyei bajnokság III. osztályában versenyez. A Foci Suli a labdarugó utánpótlás nevelést a legfiatalabb korosztályokban folytatja. A Törökbálinti Életmód és Tömegsport Egyesület 117

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése (TÉTE) alapvetően a település lakosainak tömegsport szükségleteit igyekszik kielégíteni. Team Icet Törökbálinti Kerékpáros és Szabadidős Sportegyesületet 1996-ban közhasznú egyesületként alapították, de 2003-ban átalakult, és jelenleg már elsősorban a kerékpáros versenysporttal foglalkozik. Talán ebből a rövid felsorolásból is kitűnik, hogy a sportélet rendkívül sokszínű, a magyarországi településeken jellemzőket jóval meghaladja. Összesen hat egyesület tucatnyinál is több szakosztálya emberek százainak biztosít rendszeres sportolási lehetőséget.

Az önkormányzat feladatai a sport területén Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának a Magyar Köztársaság Alkotmányában és a Sporttörvényben előírt feladata a helyi sport támogatása. A lakossági igények alapján a Képviselőtestület meghatározza a település távlati sportfejlesztési elképzeléseit, melyben – az önkormányzat mindenkori anyagi lehetőségeitől függően – azt is előirányozza, hogy egyes sportágakat mely mértékben és módon támogat. A tulajdonában lévő sportlétesítményekkel gazdálkodik, s ennek keretében elősegíti mindazon kezdeményezéseket, amelyek meghatározzák a helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatokat. A testület által jóváhagyott sportkoncepcióban meghatározott területek (versenysport, tömegszabadidős, diák-, iskolai, óvodai, fogyatékosok sportja), egymással kölcsönhatásban álló egészet képeznek, fejlesztésük, önkormányzati támogatásuk egymást kiegészítve, egymáshoz építetten történik. Az önkormányzat a sporttal kapcsolatos tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a sport erkölcsi, etikai, lokálpatrióta és nemzeti nevelést meghatározó szerepére is. A képviselő-testület éves költségvetési rendeletével biztosítja a nevelési-oktatási intézményekben az óvodai, iskolai testnevelést és a mindennapi testedzést, valamint az iskolai sportkörök működését, biztosítja a sportlétesítményei fenntartásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény(ek) eseti eladásából keletkező bevételt kizárólag sport és/vagy ifjúsági célokra használhatja fel.

9.5. Törökbálint rendezvényei Szinte lehetetlen feladatra vállalkozik az, aki megkísérli áttekinteni a nagyközség rendszeres és fontosabb alkalmi rendezvényeit. A paletta ugyanis rendkívül színes, köszönhetően a település jól szervezett helyi közösségeinek. A legtöbb rendezvényt ugyanis már nem az önkormányzat kezdeményezi, illetve szervezi, hanem különböző önszerveződő csoportok tevékenységének nyomán kel életre.

118

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Természetesen léteznek olyan, nagy közös események is, amelyek a nagyközség egészét megmozgatják. Ilyen az évente ismétlődő Bálinti Napok rendezvénysorozat, amelynek keretében idén – sok minden egyéb mellett – például a latin-amerikai témájú Népek Estje került megrendezésre tánc- és dobshow-val, gasztronómiai fesztivállal, vagy sor került a Rendőrnap keretében a Rendőrség, a Határőrség és a Tűoltóság bemutatóira is. Május elsején visszatérő rendezvény a majális, annak minden kötelező elemével, zenés ébresztővel, májusfa-állítással, gyermekprogramokkal, folklórműsorral, eszem-iszommal és tűzijátékkal. A nyári napforduló idején a Kultúra-043 Közalapítvány szervezi a Szent Iván éji mulatságot. 2006ban már nyolcadik alkalommal állították össze a Nemzetközi Művésztelep programjait a Munkácsy Mihály Művelődési Ház, Kultúra-043 Közalapítvány, Első Kör Művészeti Csoport és a Faluszépítő Egyesület együttműködésében. Szeptemberben a Bálinti Sokadalom a település névadójának korába viszi vissza a résztvevőket. Októberben a Törökbálinti Sváb Egyesület Szüreti Bálja számít jelentős rendezvénynek. Novemberben a Lendvai Károly Férfikórus szervez hagyományosan Katalin-bált. Karácsony közeledtével egymást érik a nagyközség kórusai által adott színvonalas hangversenyek. Az iskolák is megrendezik évről évre saját ünnepeiket, eseményeiket. A programkínálatban a település honlapján is megjelenő programújság, a Bálinti Műsor segít eligazodni.

9.5. Testvértelepülési kapcsolatok

Törökbálint három településsel tart fenn partnerségi kapcsolatot, köztük, némileg rendhagyó módon egy magyarországi nagyközséggel is. Ezek közül a legnagyobb hagyományokra a németországi partnerség tekinthet vissza. Süßen mintegy 10 000 lakosú kisváros Németország Baden-Württemberg tartományában, Stuttgarttól keletre található. 1946-ban a település története 266 kitelepített törökbálinti polgár befogadásával kapcsolódott össze a magyar nagyközségével. A személyi kapcsolatok, amikor már erre lehetőség nyílt, folyamatosan fejlődtek. A hivatalos kapcsolatfelvétel első lépéseire 1979-ben került sor. 1982-ben a két közösség vezetői Törökbálinton találkoztak először hivatalos jelleggel. A nyolcvanas években a kulturális kapcsolatok már lehetővé tették kórustalálkozó szervezését is. A testvértelepülési kapcsolatról szóló hivatalos okmányt 1990-ben Törökbálinton írták alá. 1996ban Törökbálint képviselői is jelen voltak német partnerük várossá nyilvánításának ünnepségein. 2000-ben a két polgármester ünnepélyesen megerősítette a partneri viszonyt. A kapcsolatok nem csak a két önkormányzat, hanem intézmények és civil szervezetek között is igen intenzívek. A Lendvai Károly kórus partnere a Liederkranz Germania Süßen, de szívélyes a viszony a TTC és a VfR Süßen csapatai között is, mint ahogy a faluszépítők is egymásra találtak 119

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése a kölcsönös érdeklődés mentén. Számos gyakorlati eredménye van az iskolák, vagyis a Zimándy Ignác iskola és a J. G. Fischer Grund-, Haupt- und Werkrealschule közötti együttműködésnek is. Törökbálint másik határon túli kapcsolatainak szálai Székelyudvarhelyre vezetnek. A Székelyföld egyik legjelentősebb települése a 37 000 lakosú város, amely 2000-ben lett Törökbálint testvérvárosa. A két település delegációi rendszeresen felkeresik a partnerek kiemelkedő jelentőségű rendezvényeit. A kapcsolatok itt is kiterjednek a civil szférára, valamint az egyházakra is. Törökbálint polgárai adományok gyűjtésével igyekeztek segíteni a 2005. tavaszi székelyföldi árvíz kárainak enyhítésében is. Törökbálint legújabb keletű kapcsolata a 3000 fős lakosságú nyugat-magyarországi üdülőtelepüléssel, Bükkel köttetett 2002-ben. A Magyarországon ritkaságszámba menő kezdeményezéstől mindkét fél az intézmények, egyházak és civil szervezetek közötti együttműködés erősítését várja.

120


10. Az önkormányzat működése és gazdálkodása

10.1. A képviselő testület Törökbálint újabb kori történelme során végig megőrizte igazgatási jellegű önállóságát, sem alásem fölérendelve nem volt semmilyen más településnek. Képviselő-testülete napjainkban 16 tagból áll. A polgármester munkáját két alpolgármester segíti.

31. táblázat. A képviselő-testület tagjai 2002-2006

2006-

Turai István polgármester

Keller László polgármester

Hajdu Ferenc alpolgármester

Csuka Attila

Papp Béla alpolgármester

Elek Sándor

Dr. Albert Gábor

Ficsór Bálint

Dr. Csepregi András

Fürész János

Csuka Attila

Gáldi György

Ficsór Bálint

Géczy Krisztián

Fürész János Gáldi György

Gyarmati Mihály Dr. Győrfi László

Dr. Győrfi László

Hajdu Ferenc

Gyurasits Tamás

Hámoriné Olár Mária

Hochbaum Pál

Palkóné Szabó Gabriella

Marton Géza

Papp Béla

Dr. Mátyássy Szabolcs

Pekk József

Palkóné Szabó Gabriella

Rothauszky Györgyné

Pekk József

Dr. Somogyvári Gyula

Sándor Péter

Dr. Szedlay Gyöngyi Vokány Erika

Scheiblinger Péter Dr. Somogyvári Gyula

121

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A folyamatosságot jelzi, hogy a testület tagjai közül hárman már a demokratikus önkormányzat megalakulásakor, 1990-ben is a nagyközség képviselői voltak. Turai István polgármesterként már két ciklust is a háta mögött tudhat. A településen, méretéből adódóan már a politikai pluralizmus a jellemző, több pártnak van helyi csoportja, alapszervezete, de az önkormányzati választásokon a jelöltek jelentős része valamely helyi civil szervezet támogatásával méretteti meg magát. A településen felmerülő problémák összetettsége megköveteli, hogy a képviselő-testület munkáját viszonylag nagy számú bizottság segítse. A 2002-2006-os önkormányzati ciklusban az alábbi bizottságok működtek: ·

Jogi és Ügyrendi Bizottság

·

Pénzügyi Bizottság

·

Beruházási és Fejlesztési Bizottság

·

Településtervezési és Környezetvédelmi Bizottság

·

Ifjúsági és Sportbizottság

·

Oktatási és Kulturális Bizottság

·

Szociális és Egészségügyi Bizottság

A bizottságok jellemzően egy-egy elnök mellett egy-egy alelnökből, 2-3 képviselőből és 3-4 külső tagból állnak. A képviselő-testület a szokásos, rendszeres ülésein kívül szükség esetén rendkívüli üléseket, valamint közmeghallgatásokat szervez. A képviselőkkel és a tisztségviselőkkel való kapcsolattartást rendszeres fogadóórák segítik.

10.2. A Polgármesteri Hivatal Törökbálint nagyközség polgármesteri hivatala a törvényi előírásoknak megfelelően a jegyző irányítása mellett végzi munkáját, akinek tevékenységét aljegyző is segíti. A nagyközség önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy a hivatal működése zökkenőmentes, a település polgárainak kiszolgálása magas színvonalú legyen. A polgármesteri hivatal évek óta birtokolja az ISO 9000 szabvány szerinti minősítést, sőt 2004-ben belügyminiszteri kitüntetésben is részesült. Az ügyfélbarát, polgár-centrikus hivatal felé kis lépesek vezetnek: az egyik legfontosabb eszköz az önkormányzat által üzemeltetett internetes portál (http://www.torokbalint.hu), ahol nem csak a lakosság tájékoztatása folyik, például a rendeletek közzétételével, hanem egyre bővülnek az

122

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése elektronikus ügykezelés lehetőségei. Így napjainkban már elérhetők különböző tájékoztatók, ügyleírások, letölthetők űrlapok, de van már példa közvetlen, on-line ügyintézésre is, például a határon túli magyaroknak felajánlott „Tiszteletbeli Törökbálinti Polgár” cím kérelmezéséhez. Az elektronikus ügykezelés terjedése is megköveteli a hivatal folyamatos informatikai fejlesztését. Ebben a tekintetben nincsenek nagyobb hiányosságok, a hivatal dolgozóinak munkafeltételei technikai oldalról biztosítottak, minden szükséges felszerelés (számítógépes munkaállomások, irodatechnikai eszközök) rendelkezésre áll. Kicsi, de fontos lépés, hogy 2005-ben elkészült a polgármesteri hivatal akadálymentesítése, egy mozgáskorlátozottak közlekedését lehetővé tevő rámpa építésével. Ugyanakkor sor került kerékpártárolók elhelyezésére is. A település környezeti minőségének javítása érdekében a hivatal forródrót szolgálatot üzemeltet, ahol többek között a parlagfűvel fertőzött ingatlanokat lehet bejelenteni. Az államigazgatási eljárás általános szabályai helyett 2005. november 1-jén hatályba lépett új törvényről – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényről – a Hivatal konferenciát szervezett a térségben egyre nagyobb számban lévő vállalkozások számára. A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységekre, irodákra, az irodákon belül csoportokra tagozódik. 32. táblázat. A polgármesteri hivatal szervezeti rendje Szervezési Iroda Igazgatási Iroda Népjóléti Iroda

Szervezési Csoport Ügyvitelellátó Csoport Általános Igazgatási Csoport Ügyfélszolgálati Iroda Egészségügyi és Szociális Csoport Szociális Gondozó Csoport Költségvetési Csoport

Közgazdasági Iroda

Könyvelési Csoport Adóügyi Csoport

Műszaki Iroda

Építési Csoport Közmű Csoport

Beruházási Iroda Falugazda Csoport

123

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A hivatal munkaerő-állományát jelenleg 60 fő közalkalmazott alkotja, akiknek munkaideje heti 40 óra, 5 napos osztatlan munkaidő beosztásban. A hivatal hétfőn, szerdán és pénteken fogadja az ügyfeleket.

10.3. Az önkormányzati társulások Budapest délnyugati előterében az önkormányzatok viszonylag kevésbé érzik a társulási kényszert. A települések átlagos mérete kimondottan nagy, a feladatellátásban ezért jellemzően nem szorulnak egymás segítségére, ellentétben a jól működő, „tipikus”, egy-egy kisvárosból és a köré rendeződött kisebb településekből álló magyarországi modellel. A KSH-besorolás szerinti Budaörsi kistérség térszerkezete koránt sem egyértelmű, hiszen a névadó településen kívül tagja a nagyra nőtt Érd és Százhalombatta is, így egyértelmű, hegemón központról így nehezen beszélhetnénk. Mindezen sajátosságok ellenére a kistérségi együttműködés előnyeit Törökbálinton is viszonylag korán felfedezték. A Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulást (DBTÖT) 1996ban alapította Budakeszi, Budaörs, Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok és Törökbálint a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében, a törvény kínálta lehetőségeknek megfelelően. 1999-ben a társulás kibővült Budapest XI., XII. és XXII. kerületeivel. A Társulás megalapításához az a felismerés vezetett, hogy a Dél-Budakörnyéki Kistérség fejlesztései kizárólag regionális összefüggésben, a fővárossal való viszonyban értelmezhetők. Az együttműködés célja, hogy a térség kihasználja a fővárosi metropolisz fejlődési szinergiáiban rejlő sokszorozó erőt, és megőrizze, illetve egyes területeken növelje a fejlődés jelenlegi dinamikáját. A DBTÖT a kistérségi rendszer átalakulásával 2005-ben megszűnt. A kistérségi társulások tekintetében 2004 óta számottevő tisztulás játszódott le, aminek ez az együttműködés lényegében áldozatául esett, mivel – többek között – a budapesti részvétel miatt tagjai nem azonosak a statisztikai kistérséget alkotó településekkel. Mivel a kormányzati politika többletforrásokat kapcsolt a kritériumoknak megfelelő társulások működéséhez, szükségesnek látszott a térségi együttműködések újragondolása. Ennek eredményeképpen végül megalakult Biatorbágy, Budaörs, Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok és Törökbálint részvételével a Budaörs Kistérség Többcélú Társulás. Ez a társulás azonban 2005. végén vált csak teljessé, amikor Érd önkormányzata, feladva korábbi elutasító álláspontját, végül a belépés mellett döntött. Így a statisztikai és a fejlesztési értelemben vett kistérség közötti kettősség megszűnt. A társulás társszékhelyei Százhalombatta és Érd lettek. Némi bizonytalanság mutatkozik a kistérség működésében, mivel Érd MJV bejelentette kilépési szándékát.

124


10.4. A helyi média, a lakossági kommunikáció eszközei Az önkormányzat, a legtöbb nagyközségi társához hasonlóan a lakosság rendszeres tájékoztatása céljából havi rendszerességgel megjelenő újságot ad ki, amelynek címe egyszerűen csak „TörökBálint”. Az ingyenesen terjesztett újság legfontosabb feladata a település mindennapjairól szóló aktuális hírek közzététele, az önkormányzat fejlesztési terveinek bemutatása, bár időnként politikai fórumként is működik. Törökbálint társadalmának urbanizáltsága és ebből adódó törésvonalai is kifejeződnek abban, hogy útjára indult egy másik, szintén havi rendszerességgel megjelenő, de térítés ellenében megvásárolható lap, a Törökbálinti Községi Újság, amely a hagyományos, községi jellegű újságokban megszokott témákon túl kiemelten foglalkozik a helyi közélettel és az országos politikával is. A vállalkozás életképességét mutatja, hogy a részben színes kivitelben megjelenő lap képes jelentős hirdetőket találni oldalainak megtöltéséhez. Az internet kiemelkedő fontosságú a nagyközség tömegkommunikációja szempontjából. Első sorban a korábban már említett, információban gazdag települési portálról kell beszámolni, ahol az önkormányzaton túl megjelennek annak intézményei (például a művelődési ház és a könyvtár), a sportélet oldalai, lehetőségük van a bemutatkozásra a civil szervezeteknek. Fontos megemlíteni, hogy több szolgáltató is kínál nagy sebességű adatátviteli lehetőségeket, így a világháló elterjedésének nincsenek infrastrukturális akadályai sem. Létezik továbbá a torokbalint.lap.hu című internetes linkgyűjtemény, amely száznál több, a nagyközséghez kötődő internetes címet gyűjt össze. Ezeken túl számos intézmény vagy szervezet üzemeltet saját honlapot, bár ezen a téren a fejlődésnek még tág tere nyílik. Törökbálinton kiépült a kábeltelevíziós szolgáltatás is. A település életéről, ügyes-bajos dolgairól a heti rendszerességgel új műsorral jelentkező TB Tv is beszámol a lakosoknak.

10.5. Az önkormányzat által adományozott elismerések, kitüntetések Törökbálint Nagyközség Képviselő-testülete több rendeletet adott ki a településen adományozott kitüntető címekről. A legrangosabb közülük a díszpolgári cím. Ezzel a kitüntető címmel azok érdemeit ismerik el, akik a nagyközség szellemi és anyagi gyarapodásáért példaértékűen dolgoztak, aminek eredményeként a közélet, a gazdaság, a tudományok, a kultúra és a művészetek, az oktatás-nevelés, illetve sport területein maradandó alkotó munkájukkal elősegítették Törökbálint

125

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése fejlődését, polgárainak boldogulását, valamint akik Törökbálint nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése és egyéb külkapcsolatainak gazdagítása terén kifejtett kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárultak a település hírnevének, tekintélyének növeléséhez. A rendelet szerint az elismerés posztumusz kitüntetésként is adományozható. A díszpolgári címmel kitüntetett személynek külön erre a célra készített díszoklevél, díszpolgári lánc és kisméretű díszzászló jár. 1992-ben alapította az önkormányzat a „Törökbálintért” kitüntetést, amelyekkel személyeket és szervezeteket egyaránt elismerhetnek. Előbbiben aranygyűrű, utóbbi esetben plakett formájában adományozzák, és mindkét változata pénzjutalommal is kiegészül. Az önkormányzat külön rendeletben szabályozta a nagyközségért áldozatos munkát kifejtő közalkalmazottak elismerését. A „Volf György” díjat a közoktatás területén Törökbálinton kiemelkedő tevékenységet folytató közalkalmazottak kaphatják. A „Törökbálint kultúrájáért” díjat a kultúra, a közművelődés területén – hosszú távon – Törökbálinton kiemelkedő tevékenységet folytató természetes személyeknek ítélhetik oda. Mindkét díjat évente adományozzák, és az erkölcsi elismerésen túl szerény összegű pénzjutalommal is jár.

10.6. A Törökbálinti Német Kisebbségi Önkormányzat Törökbálint a II. világháború végéig német nemzetiségű település volt. A bevándorló német telepesek a XVII. század végén találtak új lakhelyet a faluban. Az 1946-os év folyamán a lakosság nagy része kitelepítésre került. Az itthon maradottak sokáig nem tudták kisebbségi jogaikat érvényesíteni, hiszen a háború utáni évek politikai helyzete az identitástudat feladásához és a német nemzetiségi kultúra elnyomásához vezetett. Ezekben az időkben csak a család volt az egyetlen lehetőség a nyelv és a hagyományok megőrzésére. 1974-től megteremtődtek az intézményesített nyelvi nevelés lehetőségei, mind az óvodai, mind az általános iskolai szinten. A Magyar Országgyűlés 1993. évi LXXVII. törvénye a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól lehetőséget biztosított arra, hogy az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogaik védelmére és érdekeik képviseletére kisebbségi önkormányzatokat hozzanak létre.

126


34. fénykép. A Német Kisebbségi Önkormányzat épülete 1994-ben Törökbálint Német Kisebbségi Önkormányzatot választott. A Kisebbségi Önkormányzat céljai: a helyi német nemzetiségi hagyományok ápolása, és a községben élő, a nemzetiségi értékeket megőrzendőnek, megbecsülendőnek gondoló közösség (Sváb Egyesület) szolgálata. A kisebbségi önkormányzat céljait a Nagyközségi Önkormányzat nagymértékben támogatja. Ennek eredményeképpen – egy régi épület felújításával – a Kisebbségi Önkormányzatnak 1997-ben egy háromcsoportos kétnyelvű óvodát adott át az országban elsőként. Az óvodával egy időben nyitotta meg a Német Közösségi Házat is, amelyben a Kisebbségi Önkormányzat irodája, a német könyvtár és a törökbálinti német egyesületek (Hagyományőrző Asszonykórus, Sváb Egyesület stb.) kaptak helyet. Az első német kisebbségi önkormányzat feladatul tűzte ki a kulturális örökségek felkutatását, fenntartását, elfeledett hagyományok újraélesztését, ápolását. Céljaik az erkölcsi és történelmi értékek tisztelete, tárgyi és szellemi kultúrájuk, történelmi hagyományaik, nemzeti és etnikai önazonosságuk megőrzése. A Kisebbségi Önkormányzat a felnőtt nemzetiségi lakosság nyelvtudásának fejlesztésére német nyelvtanfolyam indítását szorgalmazta. A nemzetiségi lét megmaradásának zálogát a nyelv megtartásában látja. Ennek biztosítéka a kisebbség nyelvén oktató német kéttannyelvű iskola, melynek létrehozásában az első lépésként az elkövetkező években egy német kéttannyelvű osztály indítását tervezi a Német Kisebbségi Önkormányzat. Az évenkénti rendszerességgel történő Törökbálinti kulturális rendezvények szervezésében a Német Kisebbségi Önkormányzat kiemelkedő és elismerésre méltó részt (Majális, Anna-bál, Fúvószenei Fesztivál, Szomszédolás, Szüreti Felvonulás) vállal.

127

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése A 2006-os önkormányzati választások eredményeképpen, először nagyközség történetében cigány kisebbségi önkormányzatot is választottak a nagyközség önmagukat regisztrált polgárai. Az új szervezet működéséről az eltelt idő rövidsége miatt érdemi adat sajnos még nem áll rendelkezésre.

10.7. Az önkormányzat gazdálkodása Törökbálint irigylésre méltó helyzetben van a hazai önkormányzatok között, hiszen a pezsgő gazdasági élet mindeddig igen szilárd anyagi bázist teremtett a település fejlődéséhez. A feltételek lehetővé teszik, hogy a nagyközség a magyarországi önkormányzatok jelentős részétől eltérő gazdálkodási sémát kövessen. Egész mások ugyanis az arányok. Nem csak arról van szó, hogy az egy főre eső bevételek tekintetében igen jól áll a település, hanem arról is, hogy a bevételek sokkal kevésbé kötődnek a központi költségvetéshez. A magyar önkormányzati rendszer sajátossága, hogy a csekély gazdasági mozgástérrel bíró önkormányzatok sokszor alig tehetnek többet az állami források sajátos helyi érdekeknek megfelelő újraelosztásánál. Ebben a hagyományos megközelítésben a fejlesztések forrása is jobbára állami, vagy az EU-tól származik. A saját bevételek – amelyek alapvetően a helyi adókat jelentik – kiugró mértéke azt is jelenti, hogy az önkormányzat gazdálkodása jóval szabadabb, keze kevésbé van megkötve. Mivel a feladat-ellátás alapja továbbra is a normatív finanszírozás, így a saját bevételek alapot teremtenek a felhalmozási célú kiadásoknak, beruházásoknak, illetve biztos hátteret a szintén beruházásfinanszírozó jellegű hitelfelvételekhez. A végeredmény egy a magyar mintától eltérő, bizonyos esetekben amerikai stílusjegyeket magán hordozó séma, ahol az önkormányzati gazdálkodás igen hangsúlyos eleme a vagyon, elsősorban az ingatlanvagyon, illetve a telekállomány átgondolt hasznosítása. Az amerikai modell azonban adaptálódik a hazai viszonyokhoz abban a tekintetben, hogy a másik oldalon a feladatellátást nem bízzák pusztán a piacra, hanem a többletbevételeket, a jóléti önkormányzatokra jellemző módon visszaforgatják a lakosság ellátási színvonalának emelésére. Ez a modell tette lehetővé a nagyközség számára az elmúlt évek dinamikus gyarapodását, az életkörülmények látványos javulását. A gyarapodás sok tekintetben megmutatkozik. A lakosságszám növekedésével összhangban természetesen növekszik a költségvetés bevételi és kiadási oldala egyaránt (17-18. ábra), azonban ennél lényegesen fontosabb, hogy az egy főre eső bevételek is dinamikus, az inflációt rendre meghaladó mértékű emelkedést mutattak az elmúlt négy évben. 2000 és 2004 között az egy főre eső bevételek összesen 70%-al növekedtek.

128


33. táblázat. A költségvetés alakulása 1990 óta Megnevezés 1990 Bevétel (mil172051 lió Ft) Kiadás (millió 151566 Ft) Bevételből központi 104242 támogatás (millió Ft) Bevételből 38 központi támogatás (%) Kiadásból fejlesztés, 18472 felújítás (millió Ft) Kiadásból 7 fejlesztés, felújítás (%) A fejlesztésekhez a lakossági hoz1811 zájárulások átlagos összege (millió Ft) A fejlesztésekhez a lakossági hoz10 zájárulások átlagos aránya (%) Megnevezés Bevétel (millió Ft) Kiadás (millió Ft) Bevételből központi támogatás (millió Ft) Bevételből központi támogatás (%) Kiadásból fejlesztés, felújítás (millió Ft) Kiadásból fejlesztés,

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

280346

467599

633567 1081294 1387413

617549 1026445

1186962

248475

438933

497043 1073762 1342381

574077 1025223

898114

149664

199516

247290

384824

462017

266615

275398

322488

53

43

39

36

33

43

27

27

31452

150958

147990

478933

593607

128470

394399

140704

13

34

30

45

41

22

38

16

1937

22644

122570

132800

9965

14436

10866

20254

6

15

83

28

2

11

3

14

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006 (e.i.)

2178006

2254267

2475062

2570704

2824388

3690721

3380829

5512377

1972629

1998820

180787

2440731

2709970

3618901

3303384

5512377

309730

255678

256455

371225

462656

617119

806368

587024

14

11

12

14

16

17

24

11

427153

645807

364466

610204

442058

1143010

737664

2251383

20

32

20

13

16

32

22

41

129

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése felújítás (%) A fejlesztésekhez a lakossági hozzájárulások átlagos összege (millió Ft) A fejlesztésekhez a lakossági hozzájárulások átlagos aránya (%) Az egy főre jutó SZJA(eFt/fő), adóerő

21028

18225

9094

5610

564

5

3

2

1

1

88380

4214

5498

6221

16898

686

18476

19946

13050

3

1

20678

21592

17. ábra. Egy főre jutó összes és helyi adóbevételek alakulása (ezer Ft) 300 250 200 150

egy főre jutó bevétel

100

egy főre jutó helyi adóbevétel

50 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

18. ábra. Egy főre jutó összes és felhalmozási kiadások alakulása (ezer Ft) 350 300 250

egy főre jutó kiadás

200 150

í

egy főre jutó felhalmozási jellegű kiadás

100 50 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

130


A bevételek megoszlásáról előzetesen már szóltunk. A 19. ábra mutatja a 2005-ös költségvetés arányait. Az állami kompenzációs mechanizmusok miatt a nem feladathoz kötött normatív támogatások és az SzJA helyben maradó része elenyésző mértékben szerepelnek csak a bevételek között. 19. ábra. A költségvetés bevételi struktúrája (2005) Inézmények és az önkormányzat működési bevételei Gépjárműadó Helyi adók összesen 54,1%

3,2% 7,1%

0,7% 0,7%

1,5%

13,2% 9,6%

0,4%

8,3%

1,3%

Személyi jövedelemadóból származó bevétel Működési célú pénzeszközátvezetések Felhamozási bevételek Normatív állami hozzájárulás lakosságszámhoz kötötten Normatív állami hozzájárulás feladatmutatóhoz kötötten Egyéb költségvetési Hitelfelvétel Egyéb bevételek

A kiadások főcsoportjai nem mutatnak különösebb meglepetést. A működési, dologi jellegű kiadások önmagukban nem érik el az összes kiadás felét (42%), ehhez társulnak még az önálló gazdálkodást folytató intézmények (az iskolák) kiadásai (25%). A büdzsé második legnagyobb szelete azonban már az ebben az évben éppen 730 millió Ft-ra rugó felújítási és felhalmozási kiadásoké. A vállalkozások támogatása elsősorban a BKV-nak és a Bálintbusz Kft-nek fizetett támogatásokat (111 millió Ft) takarja. A működési kiadások terhére évről évre jelentős összegeket fordítanak a települési környezet ápolására (2005-ben ez az érték 88 millió Ft volt), mintegy 236 milliót tettek ki az óvodák működési költségei, 12 millió jutott a sportélet támogatására. Az egyéb kategóriában szereplő út- és hídkarbantartás költségei ebben az évben meghaladták a 12 millió Ft-ot.

131


20. ábra. A költségvetés kiadási struktúrája (2005) Működési kiadások Vállalkozások támogatása

25,0%

0,2%

Szociálpoltikai juttatások

41,4%

3,5% 2,6%

22,1%

3,1% 0,9% 0,2%

1,1%

Működési célú támogatás nonprofit szervezeteknek Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson belül Felhalmozási célú támogatások Felújítási, felhalmozási kiadások Felhalmozási hitelek visszafizetése Önálló intézmények kiadásai Függő kiadások

Az egészségügy címszó alatt a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, a nőgyógyászati, a fogorvosi rendelések és a védőnői szolgálat költségei kerültek feltüntetésre. Összességében a működési kiadások legnagyobb részét egyébként bérjellegű kiadások teszik ki, hiszen az önkormányzati intézményekben 436 fő dolgozik. A következő két táblázat az elmúlt három lezárt költségvetési év kiadásait, illetve bevételeit részletezi, külön az eredeti előirányzatot és az év végi tényszámokat, némileg egyszerűsített és összevont szerkezetben. Mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében jelentős eltérések tapasztalhatók a tervekhez képest: ezek elsősorban pályázati forrásokhoz, beruházásokkal kapcsolatos költségek átütemeződéséhez kötődnek. Érdemes azonban azt is megfigyelni, hogy az önálló gazdálkodású önkormányzati intézmények évről évre túlteljesítik a bevételi elvárásokat és rendszerint alul- a kiadási terveket. A korábban nem részletezett bevételek közül a 2005-ben már 100 millió feletti bevételt hozó gépjárműadó, valamint az utolsó két év címzett támogatásai emelhetők még ki. A kiadások közül nem esett még szó a civil szervezeteknek juttatott rendszeres támogatásokról: 2005-ben ez már meghaladta a 30 millió Ft-ot, amit az egyházak mintegy 5 milliós működési, és az azt kiegészítő felhalmozási támogatása egészít ki.

132

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése 34. táblázat. A költségvetés bevételeinek részletes bemutatása (2003-2005; adatok ezer Ft-ban) 2003 Előirányzott Tényleges Intézmények és önkormányzat működési bevételei

Sajátos bevételek

Működési célú pénzeszközátvezetések

Felhalmozási bevételek

Költségvetési támogatás

Intézményi ellátás díjai alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatások díjai Intézmények egyéb bevételei összesen: Gépjárműadó Építményadó Iparűzési adó Telekadó Idegenforgalmi adó Talajterhelési díj Pótlék, bírság, építési bírság, környezetvédelmi bírság Helyi adók összesen Személyi jövedelemadóból származó bevétel Egyéb sajátos bevételek összesen a TB-től (eü. ügyelet, védőnői feladatok, iskolaegészségügy) COSPA pályázat Egyéb működési célú p.e. átvezetés összesen: Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése Egyéb felhalmozási bevétel összesen Normatív állami hozzájárulás lakosságszámhoz kötötten Normatív állami hozzájárulás feladatmutatóhoz kötötten Kiegészítő támogatás Címzett támogatás Egyéb kv-i támogatás Összesen

Kölcsönök visszatérülése Önálló intézmények bevételei

Hitelfelvétel

Kötvény beváltás

Pályázati önrész hitelkeret Rövid lejáratú és likvid hitelfelvétel Középtávú hitelfelvétel Művelődési ház hitelfelvétele összesen

2004 Előirányzott Tényleges


13 892

13 182

16 024

17 804

15 828

15 488

27 300

26 712

24 890

19 220

15 416

28 963

81 629

83 353

114 154

298 638

145 480

116 578

122 821

123 247

155 068

335 662

176 724

161 029

50 000 223 000 1 157 000 117 000

44 800 222 109 1 176 452 110 395

69 000 245 000 1 290 000 110 000

98 046 262 031 1 286 277 132 370

89 580 298 042 1 434 000 159 199 3 400 214

106 636 298 512 1 383 058 123 773 4 323 204

65 900

22 252

15 000

35 911

20 790

18 249

1 562 900

1 531 208

1 660 000

1 716 589

1 915 645

1 828 119

-15 694

-15 694

17 348

37 061

66 366

23 570

2 600

2 665

3 277 1 749 625

3 730 1 855 426

3 600 2 075 191

4 299 1 962 624

20 264

16 833

23 000

19 532

20 250

25 564

0

0

0

4 204

0

0

0

8 206

0

15 882

610

17 199

20 264

25 039

23 000

39 618

20 860

42 763

34 800

12 446

95 121

18 037

91 500

54 360

141 651

68 900

249 998

17 195

624 252

227 742

176 451

81 346

345 119

35 232

715 752

282 102

11 433

11 433

12 000

7 943

12 558

14 251

380 781

392 321

441 087

427 381

449 437

445 665

24 366

49 219

0 416 580

25 647 478 620

14 475 0 0 467 562

12 330 159 252 132 404 739 310

11 911 53 084 8 644 535 634

43 156 189 951 89 766 782 789

9 290 26 053

12 793 58 260

11 050 28 978

13 294 53 323

13 116 29 976

14 899 79 832

258 730

0

100 000

49 020

147 124

0

327 182

0

200 000

0

221 721

0

0

0

347 525

22 332

333 197

250 000

605 854

0

648 903

49 020

40 400

52 510

50 640

0

0

133

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése 2003 Előirányzott Tényleges



-15 379

0

17 695

0

8 152

2 866 981

3 433 766

3 118 683

4 563 681

3 380 829

Függő bevétel

Mindösszesen

2 771 192

35. táblázat. A költségvetés kiadásainak részletes bemutatása (2003-2005; adatok ezer Ft-ban) 2003 Előirányzott Tényleges

Működés i kiadások

Vállalkozások támogatása

Polgármesteri hivatal Helyi kisebbségi önkormányzat Parkfenntartás, köztisztaság Közvilágítás Óvodai nevelés Művelődési ház Könyvtár és Falumúzeum Nappali szociális ellátás Házi segítségnyújtás Bölcsőde Szociális étkeztetés Családsegítő szolgálat Egészségügyi kiadások Sport Szennyvíz Egyéb működési kiadás Összesen

15 281 64 192 7 840 28 774 41 792 8 852 1 130 41 217 1 104 986

479 065 8 352 102 074 20 273 235 890 25 905 17 351 97 12 701 64 141 7 145 26 296 42 876 9 662 2 282 61 995 1 116 105

Autóbuszközlekedés

109 665

Összesen

16 111 73 071 8 050 32 712 47 582 10 035 1 130 43 198 1 240 488

609 043 12 061 113 307 28 200 291 009 26 370 20 412 192 14 772 77 728 8 611 31 060 55 192 12 045 1 085 45 380 1 346 467

651 423 11 125 88 320 33 134 236 637 24 353 20 863 799 14 406 74 679 8 884 27 946 49 683 12 591 1 966 110 799 1 367 608

108 585

114 589

111 441

110 231

111 744

110 365

109 340

115 611

112 321

112 460

114 306

16 000 5 500 16 000 15 000

18 725 5 500 20 672 16 836

23 680 5 500 25 360 16 000

22 728 5 500 22 868 18 192

23 756 5 280 25 441 16 051

17 057 5 279 23 264 17 976

7 500 5 700 65 700

31 292 8 500 101 525

7 500 10 828 88 868

36 663 12 136 118 087

7 524 14 350 92 402

27 665 10 089 101 330

Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása Egyházak támogatása

27 000 4 000

28 842 4 000

27 000 4 000

28 308 4 000

25 920 3 840

30 228 4 090

Összesen

31 000

32 482

31 000

32 308

26 760

35 418

2 389

2 389

2 532

2 704

2 772

2 886

2 000

5 167

10 000

7 556

12 532

9 600 14 400 288 27 060

4 000

4 389

6 889 3 176 624 13 393

10 165

3 000 42 016

0 24 292

3 000 33 405

420 15 865

Budaörsi nevelési tanácsadó táMűködési mogatása célú pénzRendőrség támogatása (közalkaleszköz mazotti bér 3 fő) átadás állam- XI. ker. óvoda támogatása háztartáson Habitációs otthon támogatása belül Összesen Felhalmozási Helyi védelem alá helyezés célú támoga- Érd és Térsége

537 823 11 255 115 878 26 250 275 121 23 661 18 611


568 503 10 995 121 974 30 915 257 719 25 775 19 098 264 12 353 72 976 8 847 30 710 45 891 12 289 1 245 56 919 1 276 473

Önkormányzat által folyósított szociális segélyezés Iskolai tankönyv Szociálpoliti- Nevelési segélyezés kai juttatáÁpolási díj sok Kiegészítő családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás Egyéb szociálpolitikai juttatás Összesen Működési célú támogatás nonprofit szervezeteknek

476 241 9 552 110 976 23 520 236 591 21 927 17 101


134

6 886

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése 2003 Előirányzott Tényleges tások

Felújítási, felhalmozási kiadások

egyházak támogatása (templomfelújítás) Egyéb Összesen Pályázati önrész pályázatok előkészítése Egyéb felhalmozási kiadások Összesen

Útberuházás Felhalmozási Világítástechnikai beruházás hitelek visz- Annahegyi vízközmű-beruházás szafizetése Egyéb Összesen Tartalékok Önálló intézmények kiadásai Függő kiadások Hitel visszafizetés Államkötvény vásárlás

Mindösszesen

5 000 0 5 000



5 000 100 15 265

0 0 45 016

30 075 6 242 60 609

8 053 2 903 47 361

266 528 266 528

0 0 1 126 853 1 126 853

100 000

216 454 216 454

283 730 20 000 213 747 517 477

22 230 7 500 0 19 500 49 230

22 225 6 600 0 18 150 46 975

22 230 7 500 0 19 500 49 230

498 475 650 623

0 707 778 17 505 50 000 92 910

353 028 652 892

2 709 970

3 106 142

2 771 192

8 053 5 667 30 005

1 537 329 1 637 329

730 550 730 550

22 225 6 600 0 18 920 47 745

17 678 6 600

17 678 6 600 39 748 20 650 84 676

0 770 579 -28 843 90 000

223 552 789 042

3 618 901

4 563 681

24 000 48 278

0 826 988 5 617

210 000

A 2006-os költségvetés tovább halad a növekedési pályán, a bevételeket ugyanis 5,17 milliárd forintra tervezete. A „nagy ugrás” legfontosabb tényezője egy 1,15 milliárdos hitelfelvétel, amelyből a művelődési házra 677 668 ezer forintot, míg a többi fejlesztésre 481 112 ezer forintot fordítanak. Az adósságszolgálat költségei évente mintegy 110 millió Ft-ot tesznek ki, ami alig haladja meg az utóbbi évek átlagos bevételeinek 3%-át. Összességében elmondható, hogy az önkormányzat gazdasági helyzete kifejezetten jó, a jelentős fejlesztések és az ehhez kapcsolódó hitelfelvételek ellenére stabilan fenntartható pályán mozog. Amennyiben a külső feltételekben igen jelentős átalakulás nem következik be (elsősorban a veszélyeztetett helyi iparűzési adó kapcsán képzelhetők el ilyenek), akkor a település tartósan megőrizheti jelenlegi – hazai viszonylatban kiemelkedően jó gazdasági – pozícióját.

Vagyongazdálkodás Mint már említettük, a vagyongazdálkodás igen fontos részét képezi az önkormányzat tevékenységeinek. A 2005. december 31-ei vagyonkimutatása szerint a nagyközség mintegy 11,7 MD Ftnyi befektetett eszközzel rendelkezik. Az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok ebből 9,6 MD Ft-ra rúgtak. Az ingatlanvagyon értékének mintegy 83%-a, összesen 8 MD Ft képezi a törzsvagyont, amelyből 5,62 MD forgalomképtelen (utak, járdák, parkok, játszóterek, illetve egyéb forgalomképtelen ingatlanok), 2,36 MD pedig korlátozottan forgalomképes (közművek, intézmé-

135

3 303 484

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése nyi ingatlanok, sportlétesítmények és középületek). A forgalomképes ingatlanok könyv szerinti értéke jelenleg 1,64 MD Ft, amelynek jelentős része telek, illetve zártkerti és külterületi földterület. 36. táblázat. Törökbálint önkormányzatának egyszerűsített mérlege (adatok ezer Ft-ban) Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök Befektetett eszközök összesen Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Forgóeszközök összesen Eszközök összesen Induló tőke Tőkeváltozások Saját tőke összesen Költségvetési tartalékok Vállalkozási tartalékok Tartalékok összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Kötelezettségek összesen Források összesen

2003 58465 9662889 112771 915072 10749197 57 236549

2004 43371 9901855 64056 893380 10902662 57 286856

2005 46656 10197699 143529 1319703 11707587 93 349469

91872 93355 421833 11171030

8985 64512 360410 11263072

47314 70129 467005 12174592

582021 9878089 10460110 147302

586822 10140519 10727341 25260

582021 10864154 11446175 55096

147302 26278 499415 37925 563618 11171030

25260 2000 460234 48237 510471 11263072

55096 148508 462466 62347 673321 12174592

2005-ben két kisebb, önmagában nem hasznosítható ingatlanrészletet értékesítettek befektetőknek, összesen 67 millió Ft-ért. A legnagyobb volumenű projekt az Égett-völgyi területek hasznosításával kapcsolatos. Az összesen 23,5 ha-os területre kiírt pályázatot a Pannon GSM Rt. nyerte, aki Budaörsről e területre szeretné telepíteni székhelyét. Túl azon, hogy a terület értékesítése önmagában is félmilliárdos nagyságrendű, a PGSM „beköltözése” a helyi adókból származó bevételek számottevő növekedésével jár majd együtt. Törökbálint Önkormányzata nem csak értékesített ingatlanokat, hanem vásárolt, illetve – élve Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvényben biztosított jogával – a Magyar Államtól igényelt önkormányzati tulajdonba. A Magyar Államtól tulajdonba kapta a volt lőszerraktár és a Depó közötti – már használaton kívüli – iparvágány területét, amelyen az önkormányzat egy Törökbálintot elkerülő utat készül megvalósítani. A másik nagy előrelépés az volt, hogy önkormányzati tulajdonba került egy 47 ha nagyságú terület, az ún. Kerekdomb és

136

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése környezete. A Kormány határozatában ezt is Törökbálintnak adta turisztikai, szabadidős célú létesítmények megvalósítása céljából. Az Önkormányzat a Czégényi-tanya környéki területek tulajdonosaitól közérdekű kötelezettségvállalás címén területeket kapott. Ennek eredményeként 3 db 4000 m 2, 1 db 3600 m2 és 1 db 3807 m2 területű telekingatlan tulajdonosává vált az önkormányzat. Jelentősebb ingatlanvásárlásra az önkormányzat az elmúlt évben 10 251 000 Ft-ot költött, amely valójában a 2004 júliusában kötött egyházi telekre kötött adásvételi szerződésben meghatározott vételár kifizetése volt.

A helyi adópolitika A helyi adók kérdéskörét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§(2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 45/2004.(XII.20.) rendelete szabályozza. Ebben az Önkormányzat az alábbi adók bevezetését rendeli el: ·

építményadó,

·

helyi iparűzési adó,

·

telekadó,

·

idegenforgalmi adó.

Építményadó Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. Az adó mértéke: 775 Ft/m2/év. Mentes az adó alól: ·

az 1990. évi C. tv. 13.§-ában foglalt építmény;

·

Törökbálint nagyközség bel- és külterületén az olyan építmény 200 m 2-ig, amelyben a tulajdonos, vagy a tulajdonosok egyike állandó lakhely bejelentéssel, ténylegesen benne lakik és kizárólag lakás céljára használja. Amennyiben az építmény hasznos alapterülete a 200 m2-t meghaladja, az adót a 200 m2 feletti rész után kell megfizetni;

·

az épület alatt lévő vagy külön álló pince, amely földdel fedve is legfeljebb egy méterrel emelkedik ki a környező és csatlakozó terepszintből;

·

a 30 m2 alatti, nem lakás céljára szolgáló épület.

Az első fokú adóhatóság kérelemre méltányosságból 50%-kal mérsékelheti a tárgyévi építményadó összegét, ha az adóalany magánszemély, és a rendeltben részletezett módon:

137


jövedelme alacsony,

·

az általa birtokolt építmény állag életveszélyes,

·

elemi kár érte.

Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztési iránti igénnyel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni.

Helyi iparűzési adó Az adó mértéke az adóalap 2%-a. A tételes adó összege: 10 000 Ft. Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó napi átalányösszege: 5000 Ft, a piaci és vásározói kiskereskedelem esetén 1000 Ft/nap. A fizetendő iparűzési adóból bizonyos kedvezményt kapnak a helyi kisvállalkozók, illetve a (jelenleg) 2,6 milliárd Ft feletti adóalappal rendelkező vállalkozások, akik az e feletti rész után csak 1,5% adó megfizetésére kötelezettek. A 2004. január 1-je után bejelentkezett vállalkozók esetében mentes az iparűzési adófizetési kötelezettség alól az, akinek az adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.

Telekadó A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Törökbálint nagyközség illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészletekre. Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe. Az adó mértéke 209 Ft/m2/év. Mentes a telekadó fizetési kötelezettség alól az épület rendeltetésszerű használatához szükséges teleknagyság: az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet, valamint az 1990. évi C. törvény 19.§-ában foglalt telek.

Idegenforgalmi adó Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 100 Ft/fő. Mentes az adókötelezettség alól: ·

a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély, 138


az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély,

·

a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján,

·

a hatóság vagy bíróság intézkedése miatt,

·

szolgálati kötelezettség miatt,

·

szakképzés miatt,

·

a településen székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó esetén, munkavégzés miatt az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély.

139


11. Törökbálint térségi szerepének összefoglalása

Törökbálint nálánál nagyobb települések közé beékelődve, Budapest, Érd és Budaörs népességkoncentrációinak árnyékában nem egykönnyen tett szert térségi jelentőségre. A lélekszám önmagában, bármennyire is számottevőnek tűnik, Törökbálint esetében nem jelentett volna erre garanciát. A településen azonban olyan folyamatok játszódtak le, részben spontán, a piac erői által mozgatott módon, részben pedig a helyi közösségek tudatos döntései révén, amelyek kiemelték a többi hasonló méretű település közül. Noha egyértelmű vonzáskörzete ma is nehezen rajzolható meg az egymásra rétegződő, sokszor ellentétes irányú hatások komplexitása következtében, de egyértelműen megfogalmazhatók azok a funkciók és területek, amelyekben a nagyközség térformáló szerepe számottevő.

11.1. A gazdasági funkciók Törökbálint mindenekelőtt gazdasági központ. A nagyközségbe számos világcég hazai leányvállalata települt be. A gazdasági tevékenység számos vonásában kimagasló térségi szerepet kölcsönöz a településnek: ·

Az első és mind a mai napig meghatározó jelentőség funkciója a logisztika volt. Olyan nagykereskedelmi láncok ellátása történik a település területéről, amelyek országos, sőt, nemzetközi értelemben vett regionális jelleggel működnek: számos ilyen példát említettünk a gazdasági fejezetben.

·

A logisztikai funkciók mellett nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy nagyon sok esetben a cégek központi irodái, irányítása is Törökbálinton lelt otthonra. Ez a jelenség globális szinten is átalakítja a gazdaságot, és azokat a városokat emeli fel, amelyek képesek minél több ilyen irányítási, menedzsment funkciót magukhoz vonzani. Ebben a tekintetben is megkerülhetetlen eleme Törökbálint a magyar gazdaság térbeli rendjének. A településen gyökeret vert néhány olyan ágazat, mindenek előtt a gyógyszeriparhoz kötődő K+F tevékenységek, amelyek világviszonylatban is igen versenyképesnek számítanak.

·

A település térbeli jelentőségének harmadik aspektusát a kereskedelem jelenti. Törökbálint igazodva a modern nagyvárosok körül világszerte tapasztalható trendekhez, szá-

140

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése mos bevásárlóközpontnak ad otthont. Ezek elsősorban Budapest, másodsorban a környező megyék ellátását szolgálják, viszonylag tág, de bizonytalan határokkal rendelkező vonzáskörzetet kirajzolva, amelyet többek között a vásárlói preferenciák egyéni alakulása is befolyásol. ·

Szót kell ejtenünk a munkahelyek koncentrációjáról is, újra hangsúlyozva a többször említett tényt, hogy a település a főváros közelsége ellenére is nettó munkaerő-importőr: a beingázok száma rendre meghaladja a kiingázókét. Mindez igen jelentős fluktuáció mellett zajlik, elsősorban Budaörssel, másodsorban Budapesttel áll Törökbálint bonyolult, kétirányú kölcsönhatásban, melynek legfontosabb tényezője a helyi munkaerő kereslet és kínálat között meglévő strukturális különbség. Az agglomeráció külső pereme felől ez az áramlás már inkább csak egyirányú, Törökbálint felé mutató.

11.2. A klasszikus központi funkciók Az egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb funkciók tekintetében elsősorban azt kell kiemelni, hogy a jól kiépített közszolgáltatások (ideértve most a vonalas és a humán infrastruktúrát egyaránt) jellemzően kielégítik a nagyközség polgárainak igényeit. Térségi szerepköre csak ezek bizonyos elemeiben fedezhető fel: ·

Módszertani szempontból országos jelentőségre szert tett Bálint Márton Általános- és Középiskola.

·

A szakrendeléseket, illetve speciális ellátást kínáló Tüdőgyógyintézet vonzáskörzete bizonyos szegmensekben nem csak az agglomerációra terjed ki, hanem mélyen benyúlik Budapestre.

·

Az Arany Alkony Idősek Otthona magas szintű ellátását igénybe vevők szintén többnyire a fővárosból érkeznek

·

A fővárosiak közül sokan veszik igénybe a nagyközség rekreációs jellegű kínálatát is: ebbe a körbe a horgásztó, a lovardák és a kedvelt kiránduló célpontnak számító Annahegy sorolható.

141


21. ábra. Törökbálint térszerkezeti helyzete

Utolsó ábránkon megkíséreltük ábrázolni a Törökbálint legfontosabb térkapcsolatait. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a klasszikus értelemben vett vonzáskörzetről ugyan nem beszélhetünk – ez esetben azt kellene állítanunk, hogy bizonyos szempontból például Budapest három kerülete Törökbálint speciális (kereskedelmi) vonzáskörzetébe tartozik, ami ellentmondana a geográfia logikájának –, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a térbeli kapcsolatok mindenképpen kétirányúak, megítélésünk szerint Biatorbágy és Érd esetében az erők eredője Törökbálint felé mutat. Szimbolikusan ábrázoltuk a nagyobb távolságokat felölelő kapcsolatok fő irányait is: ezek elsősorban a gazdaságilogisztikai szerepkörből táplálkoznak.

142


1. számú melléklet Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Főosztály Területi tájékoztatási osztálya A nagyközség neve: Törökbálint Településazonosító törzsszáma: 06859

I. Területi, népességi és foglalkoztatási adatok Megnevezés

Adat 2001

1990

1. A nagyközség területe (km2) 29,39 3,87 Ebből: belterület (km2) 2. Lakónépesség száma 9459* 3. Állandó népesség száma 8938* 4. Külterületi népesség száma 496 5. Külterületi lakott helyek száma 12* 6. Népsűrűség (fő/km2) 321,8* 7. Belterületi népsűrűség (fő/km2) 2444,2 8. A lakónépesség változása a legutóbbi népszámlálás -10,6 óta (%) 9. A természetes szaporodás, illetve fogyás a legutóbbi 49 népszámlálás óta (fő) 10. A legutóbbi népszámlálás óta számított vándorlási -1169 különbözet (fő) 11. A munkaképes korú népesség száma 5610* 12. Helyben lakó aktív keresők száma 4339 Ebből: - az iparban foglalkoztatottak aránya 28,9 - az építőiparban foglalkoztatottak aránya 9,8 - a mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatottak ará- 9,3 nya - egyéb foglalkoztatottak aránya 52,0 13. Az inaktív keresők száma 2301 14. Az eltartottak száma 2710 15. A regisztrált munkanélküliek száma (XII. 20-án) .. 16. A helyben foglalkoztatott aktív keresők száma 3591 17. A nagyközségből eljáró napi ingázók száma 2801 18. A nagyközségbe bejáró napi ingázók száma 2112 19. A 20 éves és idősebb népességből a középfokú vég- 25,9 zettségűek aránya 20. A 25 éves és idősebb népességből a felsőfokú végzett- 7,9 ségűek aránya

2005**

29,40

29,39

11278* 10978* 763 12* 383,6*

12503 12478 425,4

19,2

10,9

-178

39

1997

1304

7427 4737

8154

25,2 1,5 73,3 3088 3176 87 5389 2846 3498 46,4

120

17,1

143


II. A nagyközség gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi adatai 2005** 1. Működő összes vállalkozások száma (december 31.) 2. A működő jogi személyiségű vállalkozások száma 3. A működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma Ebből: működő egyéni vállalkozások száma 4. 50 főnél kevesebbet foglalkoztató működő jogi személyiségű vállalkozások száma 50-249 főt foglalkoztató működő jogi személyiségű vállalkozások száma 250 főt és ennél többet foglalkoztató működő jogi személyiségű vállalkozások száma 5. Egyéni gazdálkodók száma (2000. évi összeírás adata) 6. Működő mezőgazdasági szövetkezetek száma 7. Általános áruház száma 8. Kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül) Ebből: - élelmiszer jellegű üzlet és áruház - iparcikk jellegű üzlet és áruház - ruházati szaküzlet - vasáru-, festék- és üvegszaküzlet - könyv-, újság- és papíráru-szaküzlet 9. Gépjármű-üzemanyagtöltő állomások száma 10. Vendéglátóhelyek száma (magán is) Ebből: - éttermek, cukrászdák száma - egyéb, nyílt árusítású vendéglátóhelyek - munkahelyi vendéglátóhelyek száma 11. Szállodák száma (VII. 31-én) 12. Panziók száma (VII. 31-én) 13. Üdülők száma (VII. 31-én) 14. Kempingek száma (VII. 31-én) 15. Összes kereskedelmi szállásférőhely (VII. 31-én) 16. Vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyen 17. Magán-szállásadás szálláshelyeinek száma (falusi turizmus, év végén)

1333 472 861 450 1310 20 3 239 megszűnt szakjelleg 303 32 6 50 19 10 8 58 45 7 6 1 1 328 25056 52

144


III. Intézményi ellátottsági adatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Művelődési otthon jellegű intézmény Önkormányzati közművelődési könyvtár Filmszínház Múzeum, tájház, kiállító terem Sportcsarnok, sportpálya Strandfürdő (termál is) Uszoda Kórház Szakrendelő intézet Területi ellátási kötelezettségű háziorvos székhelye Területi kötelezettségű házi gyermekorvos székhelye Mentőállomás Munkaügyi központ, illetve kirendeltség Földhivatal Rendőrőrs Vasútállomás Autóbusz-pályaudvar Óvodák száma Óvodai férőhelyszám Óvodába beírt gyermekek száma Képesített óvodapedagógusok száma Általános iskolák (felső tagozattal) száma Az általános iskolai tanulók száma Általános iskolai főállású pedagógusok száma Az általános iskolai tantermek száma Az általános iskolai diákotthonban lakó általános iskolai tanulók száma A nagyközségbe bejáró általános iskolai tanulók száma Középiskolák száma A középiskolákban tanulók száma A középiskolai főállású pedagógusok száma A középiskolai osztálytermek száma Szakmunkásképző iskolák száma Szakmunkásképzőben tanulók száma A szakmunkásképző iskolák tantermeinek száma Kollégiumi feladatellátási helyek száma Kollégiumban lakó középiskolások száma Kollégiumban lakó szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) A nagyközségbe bejáró középiskolai tanulók száma Az önkormányzati közművelődési könyvtári állomány száma Gyógyszertárak száma (magán is) Bölcsődék száma A bölcsődei férőhelyek száma A bölcsődébe beírt gyermekek száma

2005** igen igen igen nem igen nincs adat nincs adat igen igen igen igen nem nem nincs adat igen igen nincs adat 5 463 487 43 2 920 99 45 5 152 2 277 28 12 167 26409 2 1 60 71 145

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése 44. Működő háziorvosok száma 45. Működő házi gyermekorvosok száma 46. Megyei ellátású tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális otthonok száma 47. Megyei ellátású tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális otthonokban gondozottak száma 48. Az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok száma 49 Az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma 50. Időskorúak otthonának (magán is) száma 51. Idős korúak otthonában gondozottak (magán is) száma

5 2 2 186

IV. Lakás, közműhálózat 2005** 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Lakásállomány 1970-től épült lakások száma 1990-től épült lakások száma Összkomfortos és komfortos lakások száma Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma A gázhálózatba bekapcsolt lakások száma (háztartási gázfogyasztók száma) Egyéni távbeszélő fővonalak száma Nyilvános távbeszélő állomások száma A személygépkocsik száma

4381 2254 1191 3198 4249 2837 3673 3443 37 5613

146


V. Egyes intézmények és a közműellátás színvonalmutatói

1. 1000 lakosra jutó természetes szaporulat, illetve fogyás az 1990-2005. évek között 2. 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet az 19902005. évek között 3. 1000 lakosra jutó népességszám változása az 19902005. évek között 4. 1000 lakosra jutó általános iskolai tanulók száma 5. 1000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma 6. 1000 lakosra jutó óvodai férőhely 7. 10 000 lakosra jutó bölcsődei férőhely 8. Működő kórházi ágy 10 000 lakosra 9. 1 házi- és 1 házi gyermekorvosra jutó lakos 10. 1000 lakosra jutó járóbeteg-szakellátás rendelési órái 11. 100 lakosra jutó kereskedelmi szálláshely 12. 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma

2005** Nagyközségben A hasonló népességkategóriájú városok országos átlaga -13,9 -29,8 316,5

17,0

298,0

17,2

73,6 22,2 37,0 48,0 223,9 1786 1233 26,2 449

97,5 50,4 35,7 21,2 80,9 1600 1510 29,9 281

116,6 285 97,0 64,8

46,5 259 93,4 66,0

723

686

900 100,0

1173 99,2

100,0

97,6

481

289

*** 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

1000 lakosra jutó épített lakás 1990-..... évek között 100 lakásra jutó lakosok száma Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Az 1 km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (m) Az összes szennyvíztisztító kapacitás (m3/nap) Közcsatornán elvezetett mechanikusan tisztított szennyvízből a biológiailag tisztított víz aránya A tisztított szennyvíz aránya az összes elvezetett szennyvízből 1000 lakásra jutó távbeszélő fővonal

147


2. számú melléklet

Az előterjesztésben szereplő önkormányzati adatok

1. A nagyközség közigazgatási múltja, jelene A település első írásos okiratának éve. 1459 Város cím Mezőváros cím Járási székhely Megye székhely Körjegyzőségi székhely 2006 2. Népességi, foglalkoztatottsági, intézményi adatok (A tárgyévet megelőző év végi állapot szerint 2-4. pont) Az üdülőtulajdonosok száma Az üdülőtelepülésekben az átlagos szezonális népesség száma A regisztrált munkanélküliek száma A regisztrált munkanélküliek aránya A jövedelempótló támogatásban részesülők száma A jövedelempótló támogatást szüneteltetők száma A közhasznú foglalkoztatásban résztvevők átlagos létszáma

nincs adat 18 15 2

*** Önálló zeneiskolai tanulók száma Kihelyezett zeneiskolai tanulók száma Tagozatos zeneoktatásban részesülők száma A zeneoktatásban részesülő bejáró tanulók összes száma Gondozóintézetek (pl. tüdőgondozó, ideggondozó) száma Gyermekgondozói intézetek száma Gyermekgondozó intézményekben gondozottak száma

226 226 14 1 -

*** Műemlékek és műemlékek jellegű épületek száma Közüzemi vízhálózat kiépítettségének aránya a tervezetthez viszonyítva (%) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének aránya a tervezetthez viszonyítva (%) Gázhálózat kiépítettségének aránya a tervezetthez viszonyítva (%) A szervezett hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma A szilárdhulladék-lerakó jellege (helyi, regionális) Regionális szilárdhulladék-lerakó esetén a vonzott települések száma Az összes úthálózat hossza (állami és önkormányzati)

51 85 82 80 4460 89,21 km 148

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése Ebből: szilárdburkolatú utak hossza 56,985 km 2 3 610 000 A közhasznú összes zöldterület nagysága (m ) 150 000 Ebből: a gondozott zöldterület nagysága (m2) 3. A nagyközségi önkormányzat tervi ellátottságának, nyilvántartásának és kiadványainak adatai a) A nagyközségi önkormányzat képviselő-testülete és szervei A képviselő-testület bizottságai 6 A kiemelt építésügyi hatósági feladatkörrel rendelkezik (bevont települé- igen sek száma) A kiemelt gyámügyi hatósági feladatok feltételeinek megteremtése Az önkormányzati társulások ismertetése Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Budapest és vonzáskörzete településeinek társulása (zajtérkép) Közép-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Tanács Megyei Területfejlesztési Tanács Együtt a Régió Egészségéért Kht.

b) Településrendezési tervek ismertetése, jóváhagyó rendeletének (határozatának) száma és elfogadásának ideje: - általános (vagy összevont) rendezési terv, ---- településszerkezeti terv, 284/2001.(IX.7.) ök. határozat - szabályozási terv és helyi építési szabályzat. 18/2001.(IX.18.) ör. c) Egyéb települési tervek, programok jóváhagyó határozatának száma és elfogadásának ideje: - hosszú távú településfejlesztési koncepció(k), van - településfejlesztési ciklusprogramok, 320/2003.(XI.20.) - környezetvédelmi programok, 285/2005.(IX.22.) - egyéb tervek, programok. van d) Az önkormányzati kiadványok, tájékoztatások: - helyi újság, van - monográfia, van - egyéb kiadványok, van - kábeltévé. van 4. Nagyközségi önkormányzat gazdálkodásának adatai -

lásd külön táblában részletezve

Az önkormányzat bevételei és kiadásai (Ft) 1990-től ciklusonként. Ebből: központi támogatások (Ft), aránya (%). A kiadásokból a fejlesztések, felújítások (Ft), aránya (%). A fejlesztésekből a központi támogatások (Ft), aránya (%). A fejlesztésekhez a lakossági hozzájárulások átlagos aránya (Ft/%). Az egy főre jutó szja (Ft/fő), adóerő.

5. A KSH Megyei Igazgatósága által közölt adatok kiegészítése, ha abban időközben - a fejlesztések miatt - változás történt.

149


Törökbálint fejlődését bemutató légifotó-sorozat (1950-2001)

150


151


152


153


154

Törökbálint nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése

Recommend Documents