TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 61. Feigl Ágnes: Rendezett szakmai vizsga

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 61.

Feigl Ágnes: Rendezett szakmai vizsga

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

2

Szerző: Feigl Ágnes

Szakmailag lektorálta: Horváth Károlyné Dr. Kállayné Őry Csilla

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3

RENDEZETT SZAKMAI VIZSGA

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető Jogszabályi háttér A modul struktúrája A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény 1. modul: A szakmai vizsga 1.1. A szakmai vizsgát befolyásoló tényezők 1.2. A szakmai vizsga részei 2. modul: A vizsgabizottság működése 3. modul: A vizsgaszervező intézmény vezetőjének feladatai 4. modul: Elnöki megbízás 4.1. Elnöki kijelölés 4.2. Az ad hoc bizottság működése 5. modul: A vizsgabizottság felkészülése a szakmai vizsgára 6. modul: Vizsgáztatói kultúra Összefoglalás Gyakorló/önellenőrző feladatlap és megoldása Ellenőrző feladatok és értékelési szempontok Irodalomjegyzék Elköszönés

04 05 05 05 05 06 07 07 07 10 12 13 16 17 19 23 24 25 26 29 29


4

BEVEZETŐ „Nem számít a rang, ha nyilvános a szégyen.” Ezt az ismeretlen szerzőtől való idézetet akkor választottam a vizsgaelnöki feladatokról szóló előadásom mottójául, amikor először szerveztem számukra továbbképzést. A szervezés, a jelentkezőkkel való kommunikáció során gyakran tapasztaltuk a tiltakozást a jogszabály által előírt továbbképzési kötelezettség miatt. Ezeknek a jelentkezőknek a zúgolódása részben érthető, hiszen a saját szakterületükön elismert, sokszor nagy tekintélyű szakemberek, akiket időnként az a megtiszteltetés ért, hogy felkérték őket a vizsgaelnöki feladatok ellátására, amit könnyedén meg is tettek évek óta, hiszen az iskolák remekül előkészítették a vizsgát, ellátták a szervezési feladatokat. Aki azonban a szakképzésbe csupán szívesen látott vendégként érkezik, nem látja feltétlenül azt az alapvető változást, amely a társadalmi szerkezetváltás óta végbement ezen a területen. Aminek lényege nem más, mint az, hogy ebben a folyamatban részt vállalt (vizsgaelnöki) tevékenységünk minden részletéért egyéni felelősséggel tartozunk. Az ismeretek átadásának jelen formája nem alkalmas arra, hogy a „hozott” tapasztalati és műveltség állomány hibás ismereteit lebontsa és helyére újat építsen, kapcsolva azt a meglévő tapasztalathoz. (Mint tudjuk, ha az új ismeretek beleütköznek a hibás (esetleg régebbi) ismeretekbe, megnehezítik, esetleg lehetetlenné teszik a tanulást.) Ezt a pedagógiai módszert a személyes jelenlétet biztosító továbbképzéseken lehet eredményesen alkalmazni. Azonban ha a füzet tartalmával felkeltettük érdeklődését, esetleg kételyét az eddigi gyakorlatát illetően remélhetőleg megtalálja a módját annak, hogy ezt a szükségletét ne hagyja kielégítetlenül.

5


JOGSZABÁLYI HÁTTÉR -

26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 20/2004. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendelet módosításáról 2/ 2004. (I.30.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 1/2001. (I.16.) OM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény A gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény 10/2003. (IV.28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet módosításáról Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII.13.) OM rendelet Az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet 13/2005. (IV.21.) EüM r. a szakképesítésért felelős szakminiszter által kijelölt vizsgaközpontokról

A MODUL STRUKTÚRÁJA A modul struktúrája három szálon követi nyomon a szakmai vizsga kapcsán adódó legfontosabb teendőket, melyek a következők: - hallgatói - vizsgaszervezői és - vizsgáztatói.

A TANANYAG CÉLJA A tananyag célja, hogy segítse a szakmai vizsga valamennyi résztvevőjének tudatos felkészülését a hatáskörébe tartozó feladat lehető legmagasabb színvonalú ellátásában.

KÖVETELMÉNYEK A résztvevők képesek lesznek a feladatkörükben ellátandó tevékenységek szakszerű megvalósítására.


6

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Ellenőrzés: a normákhoz, előírásokhoz képest való megfelelés. Célja szankciók elővételezése. Statikus jellegű tevékenység. Értékelés: Azaz eljárás, mely előre meghatározott szempontok mentén, számszerűsíthető indikátorokkal jelzi az intézményi tulajdonságok, teljesítmények mennyiségét, nagyságát. Az értékelés az elvárás és valóság közötti megfelelés, illetve eltérés mértékéről, jellegéről adott visszajelzés, mely alapján korrekció végezhető. A pedagógiai munka hatékonysága: a ráfordítás és az eredmény („kibocsátás”) egymáshoz viszonyított helyzete. Költség-haszon elemzés segítségével mérhető. Folyamat: tevékenységláncolat; meghatározott sorrendben elvégzendő lépéssor. Kulcsfolyamat: az intézmény sikeres működését, az intézményi stratégiában megfogalmazott célrendszer, az oktatás-nevelés céljának közvetlen megvalósulását alapvetően befolyásoló és biztosító folyamat.

7


1. MODUL A SZAKMAI VIZSGA 1.1 A SZAKMAI VIZSGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK: A szakmai vizsga mindig a képzést lezáró, rendkívül frekventált esemény, amely megszakítja az oktatás kiegyensúlyozott menetét. Ahhoz, hogy a vizsgaszituációt elnökként kezelni tudjuk, tekintsük át az alábbi ábra segítségével az azt befolyásoló tényezőket!

a vizsgáztatók felkészültsége

a tanulók felkészítése

az érintettek személyisége

a vizsga előkészítettsége

maguk a résztvevők (tanárok, diákok)

a vizsgaszituáció sajátosságai

a tanulók teljesítménye

hatást gyakorolnak

arra, hogy hogyan fogadják az értékelését

E hatások megismerése, megbeszélése az érintettekkel nemcsak a munka jobb, hatékonyabb megszervezéséhez adhat információkat, hanem a következő nevelési – oktatási szakasz megtervezéséhez.

1.2.A SZAKMAI VIZSGA RÉSZEI: -

írásbeli, gyakorlati, szóbeli.

Mindhárom vizsgarész helyét a vizsgaszervező intézmény vezetője jelöli ki.


8

ÍRÁSBELI VIZSGA: Iskolai rendszerű képzésnél: időpontját az Egészségügyi Miniszter határozza meg évente három alkalommal Iskolarendszeren kívüli képzésnél: a vizsgaszervező intézmény vezetőjének harminc nappal a vizsga előtt be kell jelentenie a szakképzésért felelős miniszternek FONTOS: -

az iskolarendszeren kívüli képzés írásbeli vizsga időpontjának kijelölésekor célszerű figyelembe venni (ha nem jelent gondot) a vizsgaidőszak előre ismertetett időpontjait! a feladatlap csak egy vizsgán használható fel a „Jelentés a szakmai vizsga előkészítéséről” című nyomtatvány (3.sz.melléklet) egyben a feladatlapok megrendeléséül is szolgál átvételének módját az Egészségügyi Miniszter évenként közlönyben teszi közzé az átvételhez megbízólevél szükséges amiben pontosan fel kell tüntetni, hogy melyik szakon hány darab feladatlap átvételére jogosít az átvételkor személyigazolvány felmutatása szükséges a feladatlapok átvételére csak azok költségének befizetése után kerülhet sor, ugyanis a befizetést igazoló csekk másolatát mellékelni kell ha a vizsgaszervező a titoktartásra és az őrzésre vonatkozó szabályokat megszegi akkor az illetékes főjegyző a szakmai vizsga megkezdését, illetve folytatását a szakképesítésért felelős miniszter intézkedéséig felfüggeszti a kijavított írásbeli feladatlapot, valamint a megoldására javasolt érdemjegyet a vizsgázó megtekintheti

GYAKORLATI VIZSGA: Időpontját a vizsgaszervező intézmény vezetője határozza meg. Iskolai rendszerű képzésnél: a tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakon belüli időszakban Iskolarendszeren kívüli képzésnél: az egyes vizsgarészek időpontját úgy kell meghatározni, hogy az első vizsgarész (írásbeli) megkezdésétől számított 30. napig be kell fejezni. FONTOS: -

gyakorlati tételek: ha a tételsor szerepel a Központi Oktatási Programban akkor több gyakorlati vizsgán felhasználható ha a vizsgaszervező az aktuális vizsgára állítja össze, akkor a titoktartás szabályai érvényesek a gyakorlati tételeknek a szakmai és vizsgakövetelményben feltüntetett alapvető munkaműveleteket, munkafolyamatokat kell tartalmaznia, átfogó ismereteket kell számon kérni, nem szabad a részletekben elveszni a gyakorlati tételeket a vizsgaszervező intézmény képviselője állítja össze és a szakmai szervezet, valamint a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá a vizsga megkezdése előtt

9

RENDEZETT SZAKMAI VIZSGA -

-

a gyakorlati vizsga akkor kezdődhet meg, ha az elnök és a szakmai szervezet képviselője meggyőződött a megfelelő feltételekről (személyi, tárgyi, munka-, tűz-és balesetvédelmi), valamint megtörtént a munka- és balesetvédelmi oktatás és arról jegyzőkönyv készült ugyancsak a gyakorlati vizsga megkezdése előtt szükséges gondoskodni pld.: a beteg beleegyező nyilatkozatáról ahol ezt a szakmai és vizsgakövetelmény előírja ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati vizsgarész írásbeliként került meghatározásra, akkor azt a 26/2001. OM rendelet 22. § (1-6-ig bekezdése) szerint kell lebonyolítani értékelés: függetlenül a vizsgafeladatok számától egy érdemjeggyel kell értékelni (bővebben lásd: a szakmai- és vizsgakövetelményben ) ha a vizsgaszervező a titoktartásra és az őrzésre vonatkozó szabályokat megszegi, akkor az illetékes főjegyző a szakmai vizsga megkezdését, illetve folytatását a szakképesítésért felelős miniszter intézkedéséig felfüggeszti.

SZÓBELI VIZSGA: Időpontját az iskolai rendszerű képzésnél és az iskolarendszeren kívüli képzésnél egyaránt a vizsgaszervező intézmény vezetője határozza meg FONTOS: -

a szóbeli tételsor több szakmai vizsgán is felhasználható ( bővebben lásd: a szakmai és vizsgakövetelményben ) a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott tantárgyakból, a tételek alapján ad számot tudásáról felkészüléséhez tételenként legalább 15 perc áll rendelkezésre értékelés: a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni a vizsgabizottsági tagok a vizsgázó feleletét tantárgyanként egymástól függetlenül értékelik


10

2. MODUL A VIZSGABIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE A szakképzésben résztvevő tanulóknak/hallgatóknak független vizsgabizottság előtt kell számot adni tudásukról. A vizsgabizottságot szakképesítésenként és vizsgacsoportonként kell létrehozni. Megbízásuk határozott időre szól, azaz egy 35 főt meg nem haladó tanulócsoport szakmai vizsgájának lebonyolítására. A vizsgabizottság felelős a szakmai vizsga szabályos és zavartalan lebonyolításáért, melynek összetétele:

A vizsgabizottság elnöke

A szakmai szervezet képviselője

A vizsgaszervező képviselője

Az elnök a szakképesítésért felelős minisztériumot képviseli, a tagok a vizsgaszervező intézményt és a szakmai szervezetet. A vizsgabizottság működése során nyitó- és záróértekezletet tart (szóbeli vizsga előtt és után) valamint zavaró körülmény esetén szükség szerint. A vizsgabizottság akkor határozatképes, ha a teljes vizsgabizottság jelen van. A döntését nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőtlenség esetén az elnök dönt, ha a vizsgabizottság tagjának külön véleménye van, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ha az elnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet óvást nyújthat be és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást meg kell küldeni a szakképesítésért felelős miniszternek. Az óvás elbírálásáig a hallgató bizonyítványt nem kaphat. A nyitó értekezlet ad alkalmat arra, hogy a szakmai vizsga lebonyolításában részt vevő személyeket egymásnak bemutassuk, tisztázzuk elvárásainkat és előre megbeszéljük a ránk váró feladatokat. Amit azonban mindenféleképpen meg kell tenni, az a következő: Nyitó értekezlet döntései: - a szóbeli vizsga rendje (pl. névsor-vizsgasorrend, stb.) - a gyakorlati és írásbeli érdemjegy véglegesítése - tanulói/vizsgázói észrevételek, panaszok kezelése - felmentési kérelmek elbírálása - a kérdezőtanár „szerepének” tisztázása

11


Záró értekezlet döntései: - a szóbeli és az elméleti érdemjegyek/osztályzatok véglegesítése Az eldöntendő kérdéseken túl a záró értekezleten kell a vizsgabizottságnak értékelnie a vizsga előkészítését, szervezését és lebonyolítását. Az értékelés során térjünk ki az alábbi szempontokra: A szakmai vizsga értékelésének szempontjai: - legyen alapos, tényekkel alátámasztott, előremutató, ünnepélyes, tartalmas, - hangozzék el a kiemelkedő teljesítményért járó dicséret. Értékelje a vizsgabizottság: - a vizsga légkörét, jellemzőit, - a vizsgázók felkészültségét, az erősségeket és a hiányosságokat, - a vizsgázók magatartását, általános tájékozottságát, kommunikációjukat a beteggel és a gyakorlóhely dolgozóival, - az eredmények és az iskolai feltételek közötti összefüggéseket, - egyéb megállapításokat. A szakmai vizsga eredményének kihirdetése: -

ez a vizsgabizottság elnökének feladata, nyilvános, de célszerű a vizsgázók beleegyezésének „kikérése” a részletes, hangos kihirdetéshez, tájékoztatja a vizsgázókat, hogy a döntést, (az érdemjegyek kialakítását) a vizsgabizottság hozta, közölni kell a pótló, javítóvizsgára jelentkezés határidejét, a vizsgabizottság elnöke összegzi a vizsga általános tapasztalatait a tanulás teljesítményére vonatkozóan.


12

3. MODUL A VIZSGASZERVEZŐ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK FELADATAI -

szakképesítésenként kialakítja a vizsgacsoportokat, ismerteti az érdekeltekkel a tanév rendjében meghatározott írásbeli vizsga időpontjait, meghatározza a megadott időszakon belül a szóbeli és a gyakorlati vizsga időpontjait, kijelöli valamennyi vizsgarész helyét, kijelöli az intézmény képviselőjét, gondoskodik arról, hogy a gyakorlati oktatásvezető és a szakmai szervezet képviselője együtt kidolgozzák a gyakorlati vizsgafeladatokat , intézkedik a beérkezett vizsgafelmentési kérelmeket illetően , a szóbeli vizsga előtt egy héttel elküldi az elnöknek a kijavított írásbeli dolgozatokat, biztosítja a vizsgázók számára, a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintését (erre úgy kell időt biztosítani, hogy a vizsgázó az észrevételeit a szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgaszervező képviselőjének megtehesse).

A vizsgaszervezőnek figyelembe kell venni az alább felsoroltakat: - 35 főnél több vizsgázó nem lehet egy csoportban, - több vizsgarész egy napra nem szervezhető. Iskolai rendszeren kívüli képzésnél: - 30 nappal a vizsga kezdete előtt be kell jelenteni, - 10 fő alatt nem szervezhető vizsga, A szakmai vizsga előkészítése a vizsgaszervező intézmény vezetőjének feladata. Ez a szakasz a hallgatók vizsgára jelentkezésétől a szakmai vizsga kezdetéig tart. Ettől a ponttól a felelősség és a döntés átkerül a vizsgabizottság elnökére. A vizsga befejezésével, azaz eredményhirdetéssel lezárul az elnök és a bizottság feladata és megbízása. Az adminisztrációval valamint a kifizetésekkel járó feladatok ellátása visszakerül a vizsgaszervezőhöz.

13


4. MODUL ELNÖKI MEGBÍZÁS Az elnök a – közvetlenül a szaktárcától kapott – megbízását a vizsgaszervező intézmény vezetőjén keresztül kapja meg, ő fogja postázni (lásd 1.sz. melléklet). Ez a konstrukció jelentősen eltér a megbízások általános formájától. A szakértő és szaktanácsadói feladatok ellátása esetén a megbízó a megbízottat különböző feladatok ellátásával bízza meg, az eljárás kétpólusú. A vizsgaelnöki megbízás ettől eltérő. A vizsgaelnöki feladat ellátása esetén minimum három, de inkább négy résztvevő szerepel az eljárásban. Amennyiben a képzést végző és a vizsgaszervező intézmény azonos, akkor már „csak„ az Egészségügyi Minisztérium lép be a körbe megbízóként, a vizsgaelnök megbízottként és a fenntartó feladat – vizsgaszervező intézmény finanszírozóként. Egészségügyi Minisztérium: a feladat delegálása

Fenntartó: a finanszírozás útja

Vizsgaszervező intézmény, amely megegyezhet a képzőintézménnyel is, de működhet megállapodás szerint is.

A szakmai vizsga elnöke

Ha a képzést végző nem rendelkezik vizsgaszervezési joggal, akkor fel kell kérnie ennek a feladatnak az ellátására egy ilyen jogosultsággal rendelkező intézményt. Így rögtön négyre bővült a résztvevők száma.


14

Egészségügyi Minisztérium: a feladat delegálása

Fenntartó: a finanszírozás útja

Vizsgaszervező intézmény

képzőintézmény

A szakmai vizsga elnöke

A vizsgaelnöki megbízás rendhagyó esetében nem a munka megrendelője fizet a feladat ellátásáért és adandó alkalommal nem az ellenőrzi annak ellátását, hanem a megrendelő. Kinek kell tulajdonképpen beszámolnunk arról, hogy teljesítettük a feladatunkat? A vizsgaelnöki feladatot a vizsgaszervező által megjelölt helyszínen és időpontban kell ellátni. A megbízás egyszeri alkalomra (egy szakmai vizsga többnyire valamennyi részének lebonyolítására) szól és a feladat ellátásáról szóló beszámolási kötelezettségünket jelenti, amit hét napon belül kell megtenni a megbízó felé (lásd 2.sz. melléklet). A tevékenység kezdete, menete és vége is jogszabályban rögzített. Nem ötletszerű, nem szabadon választott, hanem előírt. Ugyanúgy, mint ahogy a hallgatóknak sem elegendő a képzésben részt venni, vizsgát is kell tenniük. A vizsgáztató elnöknek nem elegendő lebonyolítani a vizsgát, a megbízója felé beszámolási kötelezettséggel tartozik. Ellenkező esetben honnan tudná meg a megbízó, hogy történt-e szabálytalanság, megfelelt-e a vizsga menete a törvényes rendnek, hányan kaptak bizonyítványt, milyen eredménnyel végeztek a hallgatók, megfelelt-e a szaktárca által biztosított mérőeszköz (írásbeli feladatlap) a szakmai tudás mérésére stb. A vizsga tapasztalatai nem csupán lezárnak egy folyamatot (vizsgarészek teljesítése, tudás mérése), hanem a fejlődést, fejlesztést is szolgálják. FONTOS! Maradjunk meg a saját adminisztrációnknál!

15 RENDEZETT SZAKMAI VIZSGA A vizsgabizottság elnökeként ne essünk abba a nagyon gyakori hibába, hogy a vizsgaszervező intézet által (a fenntartó részére) készített jelentést írjuk alá, mondván, hogy akkor kevesebb az adminisztráció! Azt ugyanis nem oda viszi a postás, ahonnan mi a megbízásunkat kaptuk! És mint ahogy a hallgató számára a bizonyítvány kézhez vétele jelenti a képzés befejezését, nekünk az elnöki megbízás teljesítéséhez az adminisztráción keresztül vezet az út. VIZSGASZERVEZŐ

VIZSGAELNÖK

Az általa készített jelentés / FENNTARTÓ beszámoló a fenntartó részére pl.: megyei / fővárosi főjegykészül. ző, önkormányzat, egyház, alapítvány, stb. Annak tartozik beszámolási SZAKTÁRCA kötelezettséggel – javaslat tétel- Vagy az általa megnevezett lel, akitől a megbízást kapta. háttérintézmény.

A következő oldalakon azt követjük nyomon, mi mindenre kell figyelni az elnöki megbízás kézhezvételétől a jelentés elkészítéséig! Az elnöki megbízás kézhez vételétől rendkívül sokoldalú személyiséggé kell válnunk. Egyszerre kell jogszabálykövető, bürokrata, szigorú döntőbírónak lennünk. Ugyanakkor mérhetetlen empátiával rendelkeznünk a vizsgázó és a felkészítő tanár iránt egyaránt. Ámde nem mellőzhetjük a pszichológus szerepkört sem, hiszen ezekkel a bravúrokkal bármely percben elő kell állnunk, ha a kérdező tanár túlkapásokba bocsátkozik vagy esetleg a vizsgázó a szokásosnál nehezebben viseli a stresszt és könnyekre fakad. A vizsgaelnöki feladatok rendkívül sokrétűek! Valószínűleg azért szükséges már a pályázati eljárás során is több oldalról bizonyítanunk, hogy alkalmasak vagyunk a vizsgáztatói feladat ellátására. Nézzük meg, milyen jellegűek is ezek a feladatok! A szakma alapos, naprakész ismerete. A képzés dokumentumainak ismerete. Jó kommunikációs készség. Képesség és felkészültség az irányításra.

A szakmai gyakorlat isme- A képzés rendkívül alapos rete. ismerete. A vizsga menetének ismerete. Jó konfliktuskezelő készség. Pedagógiai gyakorlat. A szüksége jogszabályok ismerete.

Nem nélkülözhetjük a profizmus nagyvonalúságát, hiszen improvizálni (mindezekből) csak a profik képesek. Hogy legalább remény legyen arra, hogy azzá válunk, kezdjük rögtön az elején! Az elnöki megbízásban azonnal 2 db jogszabály szerepel. FONTOS! Ne mulasszuk el ezek alapos tanulmányozását! - az egyik az adott szakma Szakmai és vizsgáztatási követelménye, - a másik maga a vizsgaszabályzat (26/2001. (VII.27.) OM rendelet).

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 16 Ez utóbbit küldi meg a vizsgaszervező intézmény vezetője az elnöki megbízással együtt, a másikat szerezzük be (CD jogtárból, képzőhelytől, vizsgaszervezőtől stb.)! Ha ezt a két jogszabályt alaposan áttanulmányoztuk, már utol is ért az első, alkalmazás szintű színtű feladat. Az írásbeli dolgozatok átvizsgálása során alkalmaznunk kell azt a „ frissen szerzett” tudást, miszerint szakmai és vizsgáztatási követelményben meghatározott szakmai ismereteket és azok szintjét összevetjük a dolgozatban nyújtott teljesítménnyel Akkorra már azt is tudjuk a vizsgaszabályzatból, hogy hét napon belül kell megkapnunk. A jogszabályokat mindig az adott környezetben a legjobb hatásfokon kell alkalmazni.

4.1. ELNÖKI KIJELÖLÉS Az elnök személyére a vizsgaszervező intézmény vezetője javaslatot tehet a 26/2001. OM rendelet értelmében. Ennek a jelentési, tájékoztatási kötelezettségének a vizsgaszervező intézmény vezetője 30 nappal a vizsga megkezdése előtt tehet eleget a „Jelentés a szakmai vizsga előkészítéséről”c. formanyomtatványon (3. sz. melléklet), melyet az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetbe (1087 Budapest, Horánszky u.15.) az aktuális határidőre kell elküldeni. JELENTÉS A SZAKMAI VIZSGA ELŐKÉSZÜLETEIRŐL A jelentés az alábbi adatokat tartalmazza: A képzés szervezője: OM azonosítója: Igazolja, hogy a képzés szervezője olyan képzőhely, amely szerepel az OM nyilvántartásában. A képzés formája: Iskolarendszerű: Iskolarendszeren kívüli: Írásbeli vizsga időpontja, helye: - Iskolarendszerű képzés esetében csak a tanév rendjében meghatározott időpontban lehet megtartani. - Iskolarendszeren kívüli képzés esetén ettől eltérő időpontban is szervezhető vizsga. Gyakorlati vizsga időpontja, helye: A Tanév rendjét figyelembe véve a vizsgaszervező intézet vezetője határozza meg. Szóbeli vizsga időpontja, helye: A vizsgaszervező intézet vezetője határozza meg, figyelembe véve az intézmény munkarendjét. Javaslat az elnök személyére: Az elnök személyére vizsgaszervező intézet vezetője javaslatot tehet az Egészségügyi Minisztérium által kiadott Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzékről. Fontos a vizsgaszervezőnek: - Az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzék az OKJ-ben megjelent szakképesítések szerint jegyzi az elnököket, akiket csak olyan szakképzés vizsgához kérjünk föl elnöki feladatok ellátására, amelyiknél szerepel a névjegyzéken.

17 -

RENDEZETT SZAKMAI VIZSGA Csak akkor jelöljük az elnök személyét, ha - előzőleg egyeztettük vele az ellátandó feladatot és az időpontokat – elfogadta a felkérést. Hozzá tartozik a tájékoztatáshoz, hogy: az Ad hoc bizottság hozhat más döntést is, de arról időben fogják tájékoztatni. Amennyiben az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzéken az adott szakon nem szerepel senki, vagy az ott szereplő személy részt vesz a képzésben, akkor az Országos Szakmai Szakértői Névjegyzékről is lehet elnököt jelölni.

4.2. AZ AD HOC BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE Évente három alkalommal ül össze az Ad hoc bizottság a szakmai vizsgák megkezdése előtt. Mivel a Tanév rendje meglehetősen feszített ütemet diktál, minden résztvevőnek érdeke, hogy figyelje és betartsa a határidőket. Az ETI elkészíti a vonatkozó jogszabályok értelmében az aktuális vizsgaidőszak vizsgaszervezésének rendjét, melyet az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyása után ismernek meg a vizsgaszervező intézmények. FONTOS! Minden képzőhely feladata és érdeke, hogy a képzés indításakor eleget tegyen bejelentési kötelezettségének. Ha ezt elmulasztja, a képzés befejezése előtt kimarad a fenti értesítésből. Ebben az értesítő levélben küldjük el a „JELENTÉS A SZAKMAI VIZSGA ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL” c. formanyomtatványt is. Mindkettő megtalálható a honlapunkon is (www.etiped.hu). A határidőre visszaküldött jelentések alapvetően három célt szolgálnak: - ismertté válik az elnök személyére tett javaslat, - kiderül, hogy igényeli – e a vizsgaszervező intézmény a központi vizsga megszervezését, - ismertté válik, hogy hány db írásbeli feladatlap készítése szükséges Az Ad hoc bizottság három főből áll, melynek tagjai: - az Egészségügyi Minisztérium Egészségpolitikai Főosztályának képviselője, - az egészségügyi szakképző iskolák képviselője(valamelyik működő egészségügyi szakképző intézmény tagja), - az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet képviselője. A bizottság feladata: I. az elnöki megbízások előkészítése, II. a szakmai vizsgák előkészítésének törvényességi felügyelete, III. a függetlenség biztosítása. A 26/2001. OM r. a szakmai vizsgabizottságot, (élén az elnökkel), független jelzővel látta el. A bizottság a függetlenség biztosítása érdekében: - egyezteti az ország területéről érkező igényeket és ügyel arra, hogy egy vizsgaidőszakon belül két (maximum három) vizsgahelyszínen ugyanaz a személy ne töltsön be elnöki funkciót, - figyelemmel kíséri, hogy a függetlenség úgy is érvényesüljön, hogy ne alakuljanak ki „visszajáró„ vizsgabizottságok, - egyezteti az elnöki elfoglaltságok időpontjait, hogy ne legyenek átfedések,

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 18 - jóváhagyja a jelölt személyt, illetve kijelöl elnököt abban az esetben, ha a vizsgaszervező valamilyen okból nem jelölt elnököt, - ha a Vizsgaelnöki Névjegyzéken nem szerepel jelölhető személy, akkor a Szakértői Névjegyzékről választ, - dönt a vizsgaközpontok elnökének kijelöléséről, ha a kisszámú csoportok ezt indokolttá teszik, - indokolatlanul nem változtatja meg a vizsgaszervező által jelölt elnök személyét. A törvényesség betartása érdekében kiemelten szem előtt tartja az alábbi szempontokat: a szakmai vizsgát a megkezdéstől számított 30 napon belül be kell fejezni. Több vizsgarész egy napra nem szervezhető (ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik), a kialakított vizsgacsoportok létszáma nem haladhatja meg a 35 főt. (1993. évi LXXIX. Törvény 3.sz. melléklet I.d.), az iskolarendszeren kívüli szakképzésben vizsgát szervező intézmény vezetője akkor alakíthat ki vizsgacsoportot, ha a jelentkezők száma eléri a 10 főt, a jelölt elnök nem állhat a képzőhellyel közalkalmazotti munkaviszonyban (erről a vizsgaszervező intézmény vezetője nyilatkozik). Az Ad hoc bizottság döntéséről tájékoztatást kap: - jegyzőkönyv formájában az Egészségügyi Minisztérium, ennek alapján készülnek el az elnöki megbízások - a vizsgaszervező intézmény vezetője, aki már az elkészült elnöki megbízást kapja meg, hogy továbbítsa az elnök részére Amennyiben az elnök személyében módosítás történt, az újabb elnökjelölttel az ETI munkatársai egyeztetnek, és csak ezután készül el a megbízása. Ha vizsgaközpont kijelölése történt, erről telefonon és írásban értesítést kap a központtá kijelölt intézmény vezetője, valamint a hozzá csatlakozó intézmény vezetője. A vizsgaszervező intézmény vezetője kísérőlevéllel együtt megküldi az elnöknek: - az elnöki megbízást, - a vizsgarészek („Jelentés a szakmai vizsga előkészületeiről”c. nyomtatványon feltüntetetett) időpontjait, helyét és az un. vizsgaszabályzatot /A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendeletet/, - az adott szak szakmai és vizsgakövetelményét, - gyakorlati tételsort (jóváhagyás céljából), - szóbeli tételsort, - később egyeztetett időpontban a kijavított írásbeli dolgozatokat. Miért van szükség a kísérőlevélre? Az elnöki megbízás tartalmazza ugyan a vizsgarészek időpontját, ( azt amit előzőleg a vizsgaszervező egyeztetett az általa javasolt elnökkel, ill. ha az ad hoc bizottság módosított az elnök személyén, akkor az ETI munkatársai tették ezt meg a jelölt elnökkel), de azok helyszínét, megközelíthetőségét, mint az információ második részét a vizsgaszervező teszi hozzá. Ugyancsak az ő kompetenciájába tartozik ezen hivatalos közlésen túl a munka menetének, biztonságos lezajlásának garantálása. Ennek érdekében az elnöki megbízás és a saját kísérőlevele mellett eljuttatja az elnöknek a fent jelzett és a későbbiekben részletezendő egyéb, jóváhagyandó dokumentumokat.

19


5. MODUL A VIZSGABIZOTTSÁG FELKÉSZÜLÉSE A SZAKMAI VIZSGÁRA A vizsgáztató információéhségét jelentősen csökkenti az előzetes (otthoni) felkészülés. Szükséges dokumentumok: - a vizsgáról és a vizsgáztatásról szóló mindenkor érvényes jogszabályok, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályai és eljárási rendje, - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - a szakképesítés szóbeli és gyakorlati vizsgatétel sora, - iskolarendszerű képzésnél a szakképesítés központi programja - iskolarendszeren kívüli képzésnél, amely tartalmazza a helyi sajátosságokat, a szakképesítés képzési programja A vizsgabizottság elnökének feladatai a szakmai vizsga megkezdése előtt: - a vizsga előkészítésének, a szakmai feltételeknek, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek ellenőrzése, a tapasztalatok jegyzőkönyvbe írása, - a szakmai vizsga nem megfelelő előkészítése esetén, ha a hiányosság rövid idő alatt nem korrigálható: - a vizsga megkezdésének megtiltása, - az újabb vizsgaidőpont meghatározása, - azonnali jelentéstétel telefonon és írásban a megbízónak, - balesetveszély, egészségi ártalom technológiai vagy egyéb ok miatt a munkafeladat megváltoztatása, - a vizsgázó személyazonosságának, a vizsga letételére való jogosultságának ellenőrzése. A vizsga iratainak ellenőrzése, amelyek a következők: - törzslap, - osztályozóív, - bizonyítvány. A szóbeli vizsga megkezdése előtt: - az értékelt írásbeli dolgozatok (lásd még később) és a jelentés a gyakorlati vizsgáról (amennyiben ilyen vizsgarészek vannak), - a vizsgázók tájékoztatása az őket érintő döntésekről: a vizsga menetéről, a vizsgatantárgyak és a vizsgázók sorrendjéről az írásbeli és a gyakorlati vizsgarésszel kapcsolatos döntésekről és a további tudnivalókról). A gyakorlati vizsgarész előtt - - a gyakorlati munkafeladat jóváhagyása(kivétel, ahol a gyakorlati vizsgára központi tételt tűz ki a szakképzésért felelős minisztérium), - a vizsgázó tájékoztatása a vizsga menetéről, a feladatkijelöléséről, a vizsga időtartamáról, a használható eszközökről, az elvárt magatartásról, illetve a munkavédelmi szabályokról.


20

SZAKMAI VIZSGA ELNÖKÉNEK FELADATAI: -

a szakmai szervezet képviselőjének egyetértésével hagyja jóvá a gyakorlati vizsgafeladatot, a vizsgafeladat kiválasztásánál elsősorban a szakmai és vizsgakövetelmények, figyelembevételét, a szakszerűséget, a feladat megoldhatóságát vizsgálja, ellenőrzi a gyakorlati vizsga előkészítését, ellenőrzi a munkavédelmi előírások és a szükséges jogszabályok betartását, vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, ellenőrzi a vizsgázók személyazonosságát, a vizsga letételére való jogosultságukat, a vizsga feltételeinek meglétét, a szükséges iratokat, átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat.

Az elnök jelenléte az írásbeli vizsgán nem előírás, nem feladat, ha igényli, meggyőződhet arról, hogy az előírásoknak megfelelően zajlik – e. Amennyiben ilyen igénye van, jeleznie kell a vizsgaszervező intézmény vezetőjének. A dolgozatok átvételétől számítva hét nap áll rendelkezésére, hogy azokat részletesen tanulmányozza, megnyugtató biztonsággal képet alkosson a vizsgázók felkészültségéről. Szükséges leszögezni, hogy nem szúrópróba szerűen tekinti át a dolgozatokat, hanem minden dolgozat minden feladatát! Hiszen az elnök akkor tesz eleget a jogszabályban meghatározott feladatának, ha jóváhagyja a javító tanár értékelését (vagy nem, ebben az esetben jegyzőkönyvben rögzítik az indoklását) ezt pedig csak úgy tudja megtenni, ha mérlegeli a javító tanár értékelését. A dolgozatok visszajuttatásánál célszerű figyelmet fordítani arra, hogy a hallgatóknak lehetőségük van a javítás megtekintésére. Ezt javasolt úgy időzíteni, hogy az semmi esetre se essen a szóbeli vizsga napjára, azaz még az előtt megtörténjen! - tájékoztatja a hallgatókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész előtt az őket érintő döntésekről (14. § hiányosságok következménye) - átvizsgálja az elkészült gyakorlati vizsgamunkát, - összegzi a szakmai vizsga előkészítésével, szerevezésével, lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását, - a vizsga befejezését követően 7 napon belül jelentést tesz a megbízójának. A SZAKMAI SZERVEZET KÉPVISELŐJÉNEK FELADATAI Minden olyan körülményt alaposan ellenőriznie kell, amely a szakmai gyakorlat szabályos lebonyolítását befolyásolhatja. A szakmai szervezet (kamara) képviselőjének kiemelt feladatai: - egyetértés a vizsgaszervező által összeállított gyakorlati feladatokkal, feladatsorral, illetve részvétel a gyakorlati tételsor összeállításában - a gyakorlati vizsgafeladatokhoz szükséges szakmai feltételek és a biztonságos vizsgakörülmények ellenőrzése - a gyakorlati tevékenység értékelése - szabálytalanság, rendellenesség (ha van) jelzése az elnöknek - részvétel a vizsgabizottsági értekezleteken - a vizsga értékelésében való részvétel - az érdemjegyek kialakításában való közreműködés - titoktartás Bővebben lásd: Kapcsolat a szakmai szervezetekkel c. füzetben.

21


A VIZSGASZERVEZŐ INTÉZMÉNY KÉPVISELŐJÉNEK FELADATAI: -

-

a gyakorlati oktatás vezetőjének bevonásával a gyakorlati vizsga gördülékeny szervezése; a vizsga teljes lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatok, különös tekintettel az alábbi szabályokra: az írásbeli és szóbeli vizsga között minimum 7 napnak el kell telnie, naponta a vizsgabizottság maximum 10 órát dolgozhat, a vizsgateremben egyszerre maximum 6 vizsgázó tartózkodhat, tételenként legalább 15 perc a felkészülési idő, a vizsgázó csak az iskola pecsétjével ellátott papírján dolgozhat, a vizsgázó a felkészülési papírját névvel ellátva hagyja a vizsgateremben, a vizsgázó önállóan felel, csak indokolt esetben szakítható meg, az utolsó vizsgázót várja meg a teremben az utolsó előtti vizsgázó; a szakmai vizsgaeredmény kihirdetésének előkészítése; a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításához a feltételek biztosítása, azok továbbítása, irattározása (4,5,6,7, 8. számú melléklet); a szakmai vizsga jegyzőkönyvének pontos kitöltése, az alábbi szempontoknak megfelelően: - értekezletek helyét, idejét, az értekezleten résztvevők nevét, funkcióját, - a szakmai vizsgát megkezdett és befejezett vizsgázók létszámát, - azon vizsgázó/k nevét, aki/k a szakmai vizsgát megszakította/k, vagy a vizsga folytatásától eltiltottak (indokkal és határozatokkal), - óvást, felfüggesztést, - határozatokat, - az érdemjegyek kialakításakor vita esetén a szavazás eredményét.

A VIZSGÁZÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján - szakmai elméletből és - szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elméleti érdemjegy az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen szerzett érdemjegyek átlagából kerül megállapításra, a szakmai gyakorlat érdemjegye pedig a megelőző vizsgafeladat és a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény átlagából. A vizsgázó teljesítményét a vizsgabizottság érdemjegyekkel értékeli, melyet az osztályozóíven rögzítenek. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó bármely vizsgarészen, bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Pótlóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a szakmai vizsgát megkezdte, de azt elfogadható indok miatt nem tudta befejezni (azokból a vizsgarészekből, ill. tantárgyakból, amelyekből még nem vizsgázott). Javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki: - sikertelen szakmai vagy pótlóvizsgát tett,

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK -

22

a szakmai vizsgát elfogadható ok nélkül nem tette le, vagy nem fejezte be, szabálytalanság miatt a vizsga folytatásától eltiltották.

Javítóvizsgát a sikertelen szakmai vagy pótlóvizsga estében abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a vizsgabizottság a vizsgázó tudását elégtelenre minősítette. A többi esetben a teljes vizsgát meg kell ismételni. Javítóvizsga ugyanazon vizsgaidőszakban nem tehető le! A vizsgabizottság elnöke a záróértekezleten terjeszti elő értékelését és a vizsga tapasztalatait. Az értékelés legyen alapos, tényekkel alátámasztott, alkotó és előrevivő elemzés. Az értékelés általános szempontjai: - a gyakorlati – valamint ha a vizsgaszervező intézmény készíti, akkor a szóbeli – tételek megfeleltek-e a szakmai és vizsgakövetelménynek, - a vizsga előkészítése, - a vizsga légköre, - a vizsgázók felkészültsége, a felkészültség főbb eredményei és hiányosságai, - a vizsgázók általános tájékozottsága és magatartása a vizsga folyamán, - az eredmények és az iskolai feltételek közötti összefüggések, - egyéb megállapítások, ajánlások vizsgarészenként vagy tantárgyanként. A szakmai vizsga eredményét – a vizsgabizottság tagjainak és az iskola / vizsgaszervező intézmény képviselőjének jelenlétében - a vizsgabizottság elnöke hirdeti ki. Az eredményhirdetés legyen ünnepélyes és tartalmas. Az elnök értékelje röviden a végzett munkát, ismertesse, hogy vizsgabizottság kiket és miért részesített dicséretben. Továbbá közölje a pótló- és javítóvizsga helyét és idejét.

23


6. MODUL VIZSGÁZTATÓI KULTÚRA A vizsgáztatók kiképzése Vizsgáztatónak legalább 60 %-ban születni kell. A gyakorlat során – éles helyzetekben – jó néhány vizsgáztatóról kiderül, hogy kiváló pedagógiai tulajdonságai ellenére vizsgáztatói feladatokra csak kevéssé alkalmas, ha éppen nem alkalmatlan. A 42/1999.(X.13.) OM rendelet megjelenése előtt ez a fogalom ismeretlen volt, spontán módon képződtek ki azok a személyek, akik a képzésben is részt vettek, pedagógiában járatosak voltak. A vizsgáztató képzésével kapcsolatos szemlélet egyik formálója lehet a nagy tapasztalattal bíró szerző, akinek néhány gondolatát közre adjuk: Bárdos Jenő: A nyelvtanulás megítélésének korlátai „A szokványos elváráson túl fontos, hogy a vizsgázató ne legyen fölényes, viselkedése legyen szolid, nyugodt, összefogott, kiegyensúlyozott, kellemes és derűs, mert ezeket a tulajdonságokat több száz más szakmában is elvárhatjuk. Az igazán jó vizsgáztató legnagyobb erénye különleges kommunikációs érzékenysége, amelynek rugalmassága, alkalmazkodóképessége a záloga annak, hogy a jelölt átjusson a túlsó partra. (Így lesz a vizsgáztatóból révész, a jelöltből utas és vizsgából alig feledhető nagy utazás…..)” A vizsgáztató magatartásának szilárdságát az adja, ha az egész hangulatkeltő kommunikáció folyamata mögött egy csendes határozottság van jelen, mert bármi, ami elhangzik, nem kerülheti el az értékelést. Elképzelhető, hogy erre a munkára születni lehet, és előfordulhat, hogy van, aki élvezi is. Egy valami azonban bizonyos: szinte egyetlen olyan komponense sincs a fenti tulajdonságoknak, amelyet ne lehetne képzéssel, célzott tréningekkel fejleszteni. … a vizsgáztató viselkedése is célzott kell legyen. A tréningnek nemcsak az a célja, hogy egyetlen vizsgáztatóban rejlő képességeket az optimumra emelje, hanem az is, hogy a vizsgáztatók összességének optimumát mint statisztikai átlagot az elfogadhatóból a jó vagy még inkább a kiemelkedő, kiváló kategóriák felé kényszerítse. Az is egyfajta kiképzés, ha a vizsgáztató részletes megoldási kulcsot kap, hogy milyen válaszokat fogadhat el egy fix válaszokból álló sorozatban (amelyek közül a jelölt választ). Amennyiben több pontozó eredményét vetjük egybe ugyanarról a dolgozatról, a döntő mozzanat a megegyezés foka (vizsgáztatók közti megbízhatóság). A másik esetben egyetlen tesztelő ugyanazt a feladatot bizonyos idő elteltével újra értékeli. A két értékelés közötti megegyezés foka az adott vizsgáztató következetessége. Az eddigi leírások írásbeli feladatokat sejtetnek, jóllehet a megegyezés foka a szóbeli vizsgák vizsgáztatója között is felmerül, függetlenül attól, hogy egyikük inkább vezette a vizsgát, a másik inkább értékelt. Rutinos vizsgáztatók képesek ezeket a szerepeket egy jelölt vizsgája során is váltogatni Tagadhatatlan viszont, hogy megfelelő vizsgáztató felkészítés esetén a felsorolt negatívumok egy része kiküszöbölhető vagy hatásuk csökkenthető. Megfelelő kommunikációs stratégiákkal a mérés, mint nem kívánt beavatkozás ténye felejthető. Az eddigiekben tehát azt láttuk, hogy a vizsgáztatók megfelelő felkészítése a vizsgáztatás minőségének egyik legfontosabb (humán) tényezője. A szakmai vizsgán minden esetben a szakra jellemző, a szűkebb szakmai tevékenységeket kell számon kérni.”


24

FONTOS! -

-

-

Jó hatású (kicsit oldja a szorongást), ha minden vizsgázóhoz intézünk egy – egy személyes mondatot, akár a VB bármely tagja, akivel szorosabb kapcsolatban van, akár a segítő pedagógus (feltéve ha ő maga nem izgul), vagy az elnök személyesen. Kerüljük azonban a túlzott kedélyeskedést, mert az izguló vizsgázóban ellenérzést kelthet! A kérdés: teljes kérdő mondat legyen, ne csak egy megkezdett próbálkozás! Egyszerre csak egy kérdést tegyünk fel! Viselkedés: o ne legyen a vizsga alatt a vizsgabizottság tagjai között önfeledt terefere, étkezés o felelet közben lehetőleg ne kérdezzünk, ha nem muszáj o várjuk meg az önálló felelet alkotást és a végén tegyük fel a kérdéseinket, akkor is ha vissza kell térni a tétel elejére! A vizsgázó a vizsgadrukk alatt nem valószínű, hogy felfogja amit mondunk. Ha viszont már mindent elmondott, amit akart, talán nagyobb sikerrel járunk. Az elnök maga (ha a kérdező tanár spontán át nem veszi ezt a szerepet) jó, ha pergővé teszi a vizsgát. Szükséges ebben a helyzetben irányítani a vizsga menetét, hiszen ha a vizsgázó eltér a témától, túlbeszéli a tételét stb., akkor az elnöknek kell kezelni a helyzetet.

ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgabizottság nem csupán az objektív döntés kialakítása miatt jött létre ilyen felállásban, hanem azért is, mert feladatát illetően – a lényeges kapcsolódási pontoktól eltekintve – mindenki más – más tudást hoz magával, amivel segíti a lehető legjobb megoldást. A „vizsgaszabályzatot” (értsd: 26/2001.(VII.27.) OM r.) minden tagnak egyformán kell ismernie, felkészületlenül nem kezdheti meg a vizsgáztatást, mint ahogy a hallgató sem a vizsgát! Összegezve a VB tagok által hozott tudás sorrendje a következő: Elnök: - törvényesség, - szakmai ismeretek, - tanügyi ismeretek. Vizsgaszervező: - tanügyi ismeretek, - törvényesség, - szakmai ismeretek. Szakmai szervezet: - szakmai ismeretek, - tanügyi ismeretek, - törvényesség. Megközelítőleg hasonló sorrendben tanulta meg a VB egyes funkciójában szereplő tag ezeket az ismereteket.

25


Kérdező tanár: az ő figyelmét nem téríti el a szervezés gondja, nyugodtan koncentrál a vizsgázó lelkiállapotára és felkészültségére. Jegyző: szintén nem terheli a szervezés, az adminisztrációval foglalkozik. Vizsgázó: a felkészültségét hozza Akkor lesz eredményes ez a folyamat, ha mindenki felelősségteljesen, komolyan veszi és együttműködik a partnerekkel. A jogszabály egyébként az óvás és a fellebbezés lehetőségével is presszionálja az együttműködést. Az óvás lehetőségével az elnök, a fellebbezéssel pedig a vizsgázó élhet. A megbízás egyszeri (határozott időre szóló), de hogy elnökként, vagy kamarai tagként igényli-e még a vizsgaszervező a jelenlétünket a továbbiakban, vagy ajánl-e másnak,az attól függ, hogy ezalatt a néhány nap alatt mit tudunk megmutatni szakmai, pedagógiai, törvény-követő emberi mivoltunkból. GYAKORLÓ/ÖNELLENŐRZŐ FELADATLAP ÉS MEGOLDÁSA Feladatok: 1. Mit kell biztosítani a vizsgaszervezőnek a megfelelő elnöki felkészüléshez? 2. Miben fontos állást foglalni az elő - értekezleten? 3. Ismertesse a szakmai vizsgára vonatkorlátokat/szabályokat! 4. Mit tartalmazzon a szakmai vizsga jegyzőkönyve:


26

Válaszok: 1. Mit kell biztosítani a vizsgaszervezőnek a megfelelő elnöki felkészüléshez? - szakmai és vizsgakövetelményeket, - vizsgarészek és tantárgyak követelményeit, - szóbeli tételeket, - vizsgaszabályzatot, - lehetőséget a képzéssel és vizsgára jelentkezettekkel kapcsolatos dokumentáció ellenőrzésére, - kijavított és véleményezett írásbeli feladatokat. 2. Miben fontos állást foglalni az elő - értekezleten? - a szóbeli vizsga rendjében (pl. névsor-vizsgasorrend, „tételrend”), - póttétel húzásának vonatkozásában, - a kérdezőtanár „szerepének” tisztázásában, - a gyakorlati és írásbeli érdemjegy véglegesítésében, - a vizsgázói észrevételek, panaszok kezelésében, - a felmentési kérelmek ügyében. 3. Ismertesse a szakmai vizsgára vonatkorlátokat/szabályokat! - az írásbeli és szóbeli vizsga között minimum 7 napnak el kell telnie, - naponta a vizsgabizottság maximum 10 órát dolgozhat, - a vizsgateremben egyszerre maximum 6 vizsgázó tartózkodhat, - tételenként legalább 15 perc a felkészülési idő, - a vizsgázó csak az iskola pecsétjével ellátott papírján dolgozhat, - a vizsgázó a felkészülési papírját névvel ellátva hagyja a vizsgateremben, - a vizsgázó önállóan felel, csak indokolt esetben szakítható meg, - az utolsó vizsgázót várja meg a teremben az utolsó előtti vizsgázó. 4. Mit tartalmazzon a szakmai vizsga jegyzőkönyve: - értekezletek helyét, idejét, az értekezleten résztvevők nevét, funkcióját, - a szakmai vizsgát megkezdett és befejezett vizsgázók létszámát, - azon vizsgázó(k) nevét, aki/k a szakmai vizsgát megszakította/k, vagy a vizsga folytatásától eltiltottak (indokkal és határozatokkal), - óvást, felfüggesztést, - határozatokat, - az érdemjegyek kialakításakor vita esetén a szavazás eredményét, - az írásbeli vizsga javításával kapcsolatos elnöki észrevételeket, az elvégzett, indokolt és szükséges korrekciókat, - a szakmai vizsga tapasztalataival összefüggő elnöki és vizsgabizottsági tagok véleményének összegzését az egyes vizsgarészeken és a teljes vizsgára vonatkozóan, - a vizsgabizottsági dicséretében részesülők felsorolását..

27


ELLENŐRZŐ FELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Feladat: 1. Töltse ki a táblázatot! A SZAKMAI VIZSGÁT SZERVEZŐ A SZAKMAI VIZSGA ELNÖKÉNEK INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK FELADATAI: FELADATAI:


28

Válaszok: 1. Töltse ki a táblázatot! A SZAKMAI VIZSGÁT SZERVEZŐ A SZAKMAI VIZSGA ELNÖKÉNEK INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK FEL- FELADATAI: ADATAI: - szakképesítésenként kialakítja a vizsga- - a szakmai szervezet képviselőjének egyetértésével hagyja jóvá a gyakorlati csoportokat, vizsgafeladatot, - ismerteti az érdekeltekkel a tanév rendjé- - a vizsgafeladat kiválasztásánál elsősorban ben meghatározott a szakmai és vizsgakövetelmények figyelembevételét, a szakszerűséget, írásbeli vizsga időpontjait, a feladat megoldhatóságát vizsgálja - meghatározza a megadott időszakon belül - ellenőrzi a gyakorlati vizsga előkészítését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei alapján a szóbeli és a gyakorlati vizsga időpontjait, - kijelöli valamennyi vizsgarész helyét, - ellenőrzi a munkavédelmi előírások és a szükséges jogszabályok betartását - kijelöli az intézmény képviselőjét. - vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit - a gyakorlati oktatásvető és a szakmai - ellenőrzi a vizsgázók személyazonosságát, a szervezet képviselője együtt kidolgozzák vizsga letételére való jogosultságukat, a vizsga feltételeinek meglétét, a vizsgával a a gyakorlati vizsgafeladatot. kapcsolatos iratokat - intézkedik a beérkezett felmentési kérelme- - átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat, ket illetően (vizsgafelmentés) - a szóbeli vizsga előtt egy héttel elküldi az - tájékoztatja a hallgatókat a gyakorlati és a elnöknek a dolgozatokat szóbeli vizsgarész előtt az őket érintő döntésekről (14. § hiányosságok következménye) - biztosítja vizsgázók számára, a kijavított - átvizsgálja az elkészült gyakorlati vizsgaírásbeli dolgozatok megtekintését (erre munkát úgy kell időt biztosítani, hogy a vizsgázó az észrevételeit a szóbeli vizsga megkezdése előtt megtehesse és a vizsgaszervező képviselőjének leadhassa) - összegzi a szakmai vizsga előkészítésével, szervezésével, lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását - a vizsga befejezését követően 7 napon belül jelentést tesz a megbízójának

29


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM: Pavlik-Szilágyi: Szaktanácsadók kézikönyve (FPI 2000.) Kovács: Iskolaműködés elemzése és értékelése (BMPI 1994.) Pedagógiai Lexikon Kézikönyv a szakmai vizsgák lebonyolításához (NSZI 2001.) Potsay-Hoffmann-Farkas: A szakértői munkavégzés irányelvei (OKÉV 2001. –munkaanyag) Néhány hasznos WEB cím: http://www.om.hu http://www.eszcsm.hu http://www.nfi.nive.hu http://www.nszi.hu http://www.eti.hu http://www.goliat.hu http://www.google.co.hu http://www.heureka.hu http://www.hudir.hu http://www.origo.hu ELKÖSZÖNÉS A pedagógiai szolgáltatás bármely területére pályázónak a kezdetektől rendelkeznie kell egy általános ismerettel az egészségügyi szakképzés területét illetően. Jelen továbbképzés célja, hogy a szakterületüket legmélyebben ismerő szakembereknek megbízható, naprakész segítséget nyújtson működésükhöz ezen a területen. Attól a pillanattól kezdve, hogy Ön meghozta a döntést: erre a területre lép, kettős terhet vesz a vállára. Egyrészt továbbra is megmarad szakembernek, ugyanakkor olyan technikákat kell elsajátítania és használnia, valamint alkalmaznia, amelyek természetükből adódóan függetlenek az alapképzettségétől. A továbbképzés abszolválása után Ön rendelkezni fog azokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyekkel a vizsgaelnöki teendőket megbízhatóan el tudja látni. A siker kulcsa a felkészültségen túl, a szakképzésben résztvevők iránti együttérzés, a szakképzés iránti elhivatottság és elkötelezettség. Néhány jó tanács: -Ismerje fel: a vizsgaelnök diszkomfort érzése leggyakrabban a megismert és megértett módszerek aspektusainak hiányosságából származik. Vegye figyelembe, hogy a vizsgaelnöki területen a szükséges képességeket a szorosan vett szakmai úttól függetlenül kell megszerezni. Ismerje fel, hogy a vizsgaelnöki tevékenység olyan terület, amelynek megvannak a maga szabályai. Ha erre az útra tér, akkor vállalnia kell az elkötelezettséget egy másik párhuzamos karrier iránt. Javasoljuk, hogy kapcsolódjon be a képzésbe, próbálja minél hamarabb elsajátítani az elengedhetetlenül fontos új ismereteket.


MELLÉKLETEK:

30

31


Elnöki megbízás

1. sz. melléklet EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM III. Egészségpolitikai Főosztály

Cím:

Budapest 1051 V. Arany János u. 6-8.

Telefon: 301-7800/1543 Tel./fax: 301-7817 Budapest, 1361 501. Pf.: 1 Email: [email protected]

Tárgy: …../…... tanév vizsgaelnöki megbízás Hiv. sz.: Melléklet: Előadó:

Szám: részére Tisztelt

!

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 5. § (2) bekezdés d/ pontjának felhatalmazása alapján megbízom Önt, hogy a(z) ……………….(OKJ száma: ……) szakképesítés szakmai vizsgabizottság elnöki feladatait szíveskedjen ellátni. A szakmai vizsga szervezője:

A szakmai vizsga időpontja: írásbeli vizsga: gyakorlati vizsga: szóbeli vizsga: A fenti szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a ………………. rendelet és a szakmai vizsgáztatás általános szabályait, valamint eljárási rendjét a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet tartalmazza. Kérem, hogy a szakmai vizsgáról szóló jelentést a mellékelt szempontsor alapján, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (1085 Budapest, Horánszky u. 15.) címére szíveskedjék megküldeni! Budapest, Üdvözlettel:

főosztályvezető


32

Elnöki jelentés

2. sz. melléklet 2005/II/május

A szakmai vizsga nyilvántartási száma:

A vizsgaelnöki jelentés (beküldési határidő: /26/2001. (VII.27.) OM rendelet alapján 14. § (2) bekezdés h/pontja szerint) Szakképzés megnevezése: ……………………………………………………….. OKJ száma: A vizsgát szervező intézmény neve: ………………………………………………..

A vizsgaelnök neve: …………………………………………………………………………….

Írásbeli

Gyakorlati

Szóbeli

Vizsga időpontja: Vizsgázók létszáma: Vizsgaeredmények átlaga: Tisztelt Vizsgaelnök! A következő néhány kérdés alapján információt, javaslatot szeretnénk kérni Öntől a szakmai vizsgára vonatkozóan. Köszönjük együttműködését! 1. A 26/2001. (VII.27.) OM rendeletnek megfelelően történt-e a szakmai vizsga egyes vizsgarészeinek a megszervezése és lebonyolítása? Jelölje az alábbi skálán, hogy az egyes vizsgarészek előkészítése és lebonyolítása a jogszabályban előírtaknak megfelelt-e! Amennyiben a jelölés nem éri el a 100 %-ot, kérjük, írja le az eltérés okát/okait. Írásbeli vizsga:

0%

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

Szóbeli vizsga: 0%

10

Gyakorlati vizsga: 0%

10

33


2. Megfelelő volt-e a vizsgázók felkészültsége a szakmai és vizsgakövetelményekhez viszonyítva az egyes vizsgarészeken? Szükség esetén kérjük, indokolja „a nem megfelelő” vizsgázói felkészültség területét és hátterét! Kérjük, jelölje az alábbi skálán a vizsgázók felkészültségének a mértékét! Írásbeli vizsga:

0%

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

Szóbeli vizsga:

0%

10

Gyakorlati vizsga:

0%

10

3. Kapott-e időben tájékoztatást a szakmai vizsga időpontjáról, helyéről?

4. Korszerűnek tartja – e a képzés követelményrendszerét? Nemleges válasz esetén kérjük, nevezze meg a korszerűtlen részeket a javasolt változtatással együtt!

5. Összhangban volt–e a képzési program a szakmai és vizsgakövetelménnyel? Szükség esetén kérjük, írja le az összhangot, zavaró eltéréseket!

6. Észrevételek, javaslatok az egyes vizsgarészekkel kapcsolatban.

Írásbeli vizsga: Megfelelt-e az írásbeli feladatlap a szakmai és vizsgakövetelményekben meg-határozott tananyagtartalom mérésére? Kérjük, jelölje az alábbi skálán a feladatlap alkalmasságát!

0%

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100%


34

A következő feladat/ok mellőzését javaslom a jövőben:

Indoklás: A következő feladat módosítását javaslom a jövőben: Indoklás/módosítás:

Gyakorlati vizsga:

Szóbeli vizsga:

7. Tegyen javaslatot a képzési programban megadott irodalomjegyzék alapján (a szakmai és vizsgakövetelményt alapul véve) az írásbeli feladatok hátterét jelentő, korszerű ismereteket tartalmazó irodalomjegyzékre.

Kérjük, hogy véleményét, javaslatát – ha bővebben szükséges, esetleg nagyobb terjedelemben, mint ahogy azt a jelen kérdőív megengedi – fejtse ki. (A kérdőív megtalálható a: www.eti.hu Aktualitások címszó alatt a 2004/2005. tanév szakmai vizsgáinál.)

……………… 2005.

vizsgaelnök

35


Jelentés a szakmai vizsga előkészítéséről

3. sz. melléklet

A szakképesítés megnevezése A szakképesítés OKJ azonosító száma A SZAKKÉPZÉS ADATAI A szakképzést folytató intézet megnevezése és címe a tanúsítvány száma1:

érvényességi ideje1:

1

Az intézmény nyilvántartásba vételi helye :

A közoktatási intézmény OM azonosítója: A képzés formája2

Nappali Esti

Iskolai rendszerű Iskolarendszeren kívüli

Tanfolyam

Levelező Távoktatás

Távoktatás Egyéb

A SZAKMAI VIZSGA ADATAI A szakmai vizsgát szervező intézmény megnevezése, címe A vizsgáztatásra jogot adó jogszabály száma: időpontja Írásbeli

helye címe

vizsga vizsgázók száma időpontja Gyakorlati

helye címe

vizsga vizsgázók száma időpontja Szóbeli

helye címe

vizsga vizsgázók száma Javaslat a szak- neve mai vizsga elnökére Címe Névjegyzék száma A 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 12. §. 4. bekezdése „a vizsgaszervező alkalmazottja nem lehet a vizsgabizottság elnöke abban az intézményben, amellyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban áll” Kérem a központosított vizsga megszervezését2 igen nem Dátum: ……………………………… igazgató

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Osztályozó-ív

36 4. sz. melléklet

Az ……………….. azonosító számú ……………………………………….. megnevezésű szakmai írásbeli vizsgához Sorszám

A vizsgázó neve

Írásbeli vizsga érdemjegye

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Budapest, 2005. ……………….. …………………………………… a vb. munkáját segítő tanár

37

RENDEZETT SZAKMAI VIZSGA 5. sz. melléklet (a vizsgaszervező bélyegzője a szakképesítés azonosító számának és megnevezésének, valamint az iskolai rendszerű szakmai vizsga esetén a közoktatási intézmény OM azonosítójának feltüntetésével)

TÖRZSLAP A törzslapba _____________– tól _______________számig beírt vizsgázók a vizsgaszervező mellett működő vizsgabizottság előtt tettek szakmai vizsgát.

_______________________, _________évi _________________ hó ______–n.

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

Ez a törzslap a szakmai vizsgán részt vett _______________ vizsgázó adatait tartalmazza. Összeolvasták: 1.__________________________________

2. __________________________________

Az aláírások alatt a neveket olvasható, nyomtatott betűkkel a megfelelő vonalak alatt ismételni kell a vizsgabizottságban betöltött szerep feltüntetésével. A. Tü. 571. r. sz. – Törzslap (külív) – Pátria Nyomda Rt. – 8127 – (Fsz.: 5-8983) – Jóváhagyva: OM részéről V. A. 2001. IX. 11


38 6. sz. melléklet TÖRZSLAPKIVONAT Törzslap száma: __________/______/______

A vizsgázó neve:_______________________________________________________________________ Leánykori név:_________________________________________________________________________ Születési hely és idő: ___________________________ , 19________ év ______________hó ______nap. Anyja leánykori neve:___________________________________________________________________ Az intézmény megnevezése és címe, a nyilvántartásba vételi helye, a tanúsítvány száma és érvényességi ideje, amelyben a szakmai tanulmányait végezte, szakképesítés, a képzés kezdési és befejezési időpontja: __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ A vizsgázó vizsgarészeken elért érdemjegyei: Írásbeli vizsgarész:________________________ _______________________________________________tantárgy:____________________________ _______________________________________________tantárgy:____________________________ _______________________________________________tantárgy:____________________________ _______________________________________________tantárgy:____________________________ _______________________________________________tantárgy:____________________________ Szóbeli vizsgarész: ________________________ _______________________________________________tantárgy:____________________________ _______________________________________________tantárgy:____________________________ _______________________________________________tantárgy:____________________________ _______________________________________________tantárgy:____________________________ _______________________________________________tantárgy:____________________________ A vizsgázó szakmai vizsgán elért osztályzatai: Szakmai elmélet:_____________________________________ Szakmai gyakorlat:____________________________________

39


A szakmai vizsgabizottság határozata(i): __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ A kiállított bizonyítvány sorozatjele és sorszáma:_____________________________________________

Kiállító

A vizsgát szervező intézmény oktatási igazgatója

A. Tü. 571/a r. sz. – Törzslap (belív) – Pátria Nyomda Rt. – 10894 – (Fsz.: 5-9669) – Jóváhagyva: OM részéről V. A. 2001. IX. 11.

7. sz. melléklet

41


Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet

8. sz. melléklet

1085 Budapest, Horánszky u.15. ………………………………. a szakmai vizsgát szervező intézmény

A BIZONYÍTVÁNY KIADÁSÁT IGAZOLÓ LAP A szakképesítés - azonosító száma: ……………………………………………….. - megnevezése: ………………………………………………..

A bizonyítvány kiadásának időpontja: Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Név

……………………………… A bizonyítvány A törzslap száma sorszáma

Aláírás


42

43



44

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 61. Feigl Ágnes: Rendezett szakmai vizsga

Recommend Documents