TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK

388

GYÓGYSZERÉSZET

2016. július

TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK Gyógyszerészet 60. 388-393. 2016.

Az orális véralvadásgátlók jellemző kölcsönhatásai Szökő Éva Bevezetés A gyógyszer-expediáláshoz kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzés részeként a 376/2012. (XII. 19.) kormányrendelet a gyógyszerészek feladataként írja elő a lehetséges gyógyszer-interakciók vizsgálatát. Ennek során vizsgálni szükséges az együtt rendelt gyógyszerek, vagy a betegek rendszeresen szedett és újonnan előírt gyógyszerei vagy OTC készítmények, étrend-kiegészítők közötti, klinikailag jelentős kölcsönhatások lehetőségét. Az orvos által rendelt, egyidejűleg kiváltott gyógyszerek esetében az expediáló programok interakciós moduljai nyújtanak segítséget – bár sokszor ezek sem jelzik egyértelműen a kölcsönhatás lehetséges következményeit. Ezzel a problémával korábban Soós professzor asszony és munkatársai is foglalkoztak a Gyógyszerészet hasábjain [1]. Ha a beteg újonnan rendelt, nagy interakciós potenciálú gyógyszert szeretne kiváltani és nem állapítható meg egyértelműen, hogy a beteg milyen gyógyszereket szed rendszeresen, a gyógyszerészek a beteg beleegyezésével betekinthetnek az OEP adatbázisba ennek megállapítására. OTC készítmények és étrend-kiegészítők expediálása esetében ugyancsak fontos információ, hogy a beteg milyen gyógyszereket szed rendszeresen. Ezen készítmények esetében pedig az interakciós modul segítsége sem áll rendelkezésre, a gyógyszerésznek szakmai tudása alapján kell mérlegelnie. Jelen közleményben az interakciók vizsgálata szempontjából kiemelten fontos gyógyszercsoport, az orális véralvadásgátlók fontosabb kölcsönhatásait foglalom össze. Az orális véralvadásgátlók A véralvadásgátlók főbb alkalmazási területei a vénás tromboembóliák: mélyvénás trombózis, tüdőembólia megelőzése és kezelése, szisztémás tromboembolia és stroke prevenciója pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél. Általában hosszú (félévtől élethosszig terjedő) időtartamú kezelésről van szó, hisz pl. mélyvénás trombózist követően nagyobb az esélye az újabb trombózisnak, különösen további rizikófaktorok jelenlétében. A krónikus kezelést az orálisan adható antikoagulánsokkal végzik. Ezek szűk terápiás szélességű gyógyszerek, amiknél a hatásfokozódás súlyos, akár életveszélyes vérzést eredményezhet, míg hatá-

suk csökkenése esetén nem biztosítanak megfelelő védelmet a trombotikus eseményekkel szemben. Évtizedekig a K-vitamin antagonista kumarin származékok: az acenokumarol és a warfarin voltak az egyedüli, per os is hatékony véralvadásgátlók. Több hátrányos tulajdonságuk is nehezíti azonban megfelelő adagolásukat. A véralvadási faktorok működését közvetett módon, a szükséges poszt-transzlációs módosulásuk megakadályozásával gátolják, így hatásuk lassan, néhány nap alatt alakul csak ki. Számos étel- és gyógyszerinterakció is jelentősen módosíthatja hatásukat. Biztonságos és hatékony alkalmazásuk érdekében mindezek miatt szükség van hatásuk monitorozására. Erre szolgálnak a rendszeresen végzett laboratóriumi vizsgálatok, ahol a véralvadásgátlás mértékének jellemzésére alkalmas INR értéket határozzák meg. A kívánt hatáshoz és a biztonságos alkalmazáshoz a 2,03,0 közötti INR érték általában a megfelelő, pitvar fibrillációban azonban több kockázati tényező esetén ennél magasabb, 3,0-4,0 közötti érték is szükséges lehet. Ezt meghaladó INR értékeknél jelentősen fokozódik a vérzések kialakulásának kockázata, míg kisebb értékénél nincs megfelelő terápiás hatás. A K-vitamin antagonisták valamennyi kedvezőtlen tulajdonságának kiküszöbölését remélték a véralvadási faktorok direkt gátlásával ható, az elmúlt pár évben megjelent új orális antikoagulánsoktól. Hazánkban a direkt trombin (IIa faktor) gátló dabigatran etexilát hatóanyagú Pradaxa®, valamint a direkt Xa faktor-gátló rivaroxaban hatóanyagú Xarelto® és az apixaban hatóanyagú Eliquis® kerültek ez idáig forgalomba. Egyértelmű előnyük, hogy véralvadásgátló hatásuk kialakulása gyors, a dózissal arányos, így nincs szükség a terápia kezdetén a dózis titrálására, majd a továbbiakban a hatás rendszeres monitorozására. Alkalmazásuk ezért egyszerűbb, kényelmesebb lehet. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy hasonlóan valamennyi véralvadásgátlóhoz, ezeknek az új orális antikoagulánsoknak is szűk a terápiás szélessége: kisebb hatásnövekedés is vérzésekhez, hatásuk csökkenése trombózis kialakulásához vezethet. Alkalmazásuk ezért körültekintést igényel. Bár esetükben kevesebb az étel- és gyógyszerinterakciók kialakulásának lehetősége, mint a K-vitamin antagonista véralvadásgátlóknál, teljesen nem mentesek ezektől. Mivel viszonylag rövid idejű tapasztalatok vannak alkalmazásukkal, klinikailag fontos kölcsönhatásaikról is kevés

2016. július

GYÓGYSZERÉSZET

még az ismeret. Mindössze néhány gyógyszerrel való együttes alkalmazásuk esetében történtek kontrollált vizsgálatok. Ezért óvatos alkalmazásuk javasolható minden olyan gyógyszerrel való együttadásukkor, ahol farmakológiai ismereteink alapján feltételezhető, hogy a kölcsönhatás eredményeként megváltozik a hatás erőssége. Mivel ezek a gyógyszerek is okozhatnak súlyos vérzést, alkalmazásuk biztonságosságát növeli, ha elérhetőek a hatás felfüggesztésére alkalmas antidotumok. A K-vitamin antagonisták hatása csökkenthető K-vitaminnal. A direkt hatású véralvadásgátlók ellenszerei viszont csak mostanában kerültek kifejlesztésre. Az EMA a múlt év végén engedélyezte a Pradaxa hatóanyagát, a dabigatrant megkötő, hatását felfüggesztő antidotum, az idarucizumab hatóanyagú Praxbind® forgalomba hozatalát. A Xa faktort gátló gyógyszerek ellenanyagával (andexanet) végzett klinikai vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, az engedélyező hatóság értékelést jelenleg folytatja. A K-vitamin antagonista véralvadásgátlók fontosabb kölcsönhatásai Sokféle gyógyszer, többféle mechanizmussal fokozhatja az acenokumarol és a warfarin hatását, növelve a vérzések kialakulásának az esélyét. Ezek közül kiemelendők azok a gyógyszerek, amik gátolják metabolizmusukat, így elnyújtják, erősítik hatásukat. A meta bolizáló enzimeket gátló gyógyszerek között vannak ugyancsak krónikus alkalmazású szerek. Az ezekkel való tartós együttadásuk általában nem jelent problémát, mert a véralvadásgátló hatás rendszeres monitorozása lehetőséget ad az adagolás szükséges módosítására, a megfelelő INR érték beállítására. Ezekre a gyógyszerekre az alkalmazásuk kezdetekor kell igazán figyelni a már véralvadásgátlót szedő betegeknél, és szükség szerint módosítani azok dózisát. Az expediálás során viszont mindig fokozottan kell figyelni azokra az enzimgátló gyógyszerekre, amiket akut panasz miatt, rövid ideig rendelnek a betegnek, s nem történt meg a véralvadásgátló adagjának átmeneti módosítása, csökkentése. Számos ilyen gyógyszert találunk az antibakteriális és gombaellenes szerek között. Ha ezeket a gyógyszereket rendelik a véralvadásgátlót szedő betegnek, meg kell kérdezni, hogy rendelkezett-e az orvos a véralvadásgátló adagolásának átmeneti csökkentéséről vagy sem. Utóbbi esetben jelezni kell az orvosnak az interakció lehetőségét. Ha klaritromicin, eritromicin, itrakonazol (a metabolizmusukban résztvevő CYP3A4 enzim erős gátlói) vagy metronidazol, flukonazol (a metabolizmusukban szintén fontos szerepet játszó CYP2C9/19 gátlói) szerepelnek a vényen, érdemes megkérdezni főleg egy idősebb beteget, hogy szedi-e ezeket a véralvadásgátlókat. További, széles spektrumú antibakteriális szerek

389

(pl. amoxicillin-klavulánsav, azitromicin, doxiciklin, levofloxacin) alkalmazásakor is nőhet ezeknek a véralvadásgátlóknak a hatása. A széles spektrumú antibiotikumok károsítják a normál bélflóra K-vitamint termelő baktériumait, a szervezet csökkent K-vitamin tartalma pedig erősíti a kumarin antikoagulánsok hatását. Ugyancsak nő a vérzés veszélye, ha a véralvadásgátlókat más véralvadásgátló, vérlemezke-aggregáció gátló hatású vagy a vérzési időt megnyújtó gyógyszerekkel szedik együtt. Esetükben az összeadódó hatás miatt nő a vérzés kockázata, amit többnyire nem jelez az INR érték változása. A gyakran alkalmazott, nemszteroid gyulladásgátlót tartalmazó vénynélküli készítmények, pl. az acetilszalicilsav, ibuprofen, nap roxen, diklofenak nemcsak a vérzési idő megnyújtásával, de az antikoagulánsok metabolizmusának kompetitív gátlásával is fokozhatják a vérzés kockázatát [2]. Nagy dózisú paracetamol esetében is leírták az antikoaguláns hatás növekedését, melyben a kuma rinok plazmafehérjékről történő leszorításának lehet szerepe [3]. Együttadásuk ezért fokozott óvatosságot igényel. Enyhe vérlemezkeaggregáció-gátló hatása van a Ginkgo bilobának, a fokhagymának, az ω-3 zsírsavaknak, ezért ezek is fokozhatják a véralvadásgátlót szedő betegeknél a vérzés lehetőségét. Nem feltétlenül kell lemondania a betegnek ezek alkalmazásáról, de hívjuk fel a figyelmét, hogy a szokottnál is gondosabban figyeljen a vérzés jeleire (fogínyvérzés, rózsaszínűre színeződő vizelet, sötét széklet, véraláfutások gyakoribb kialakulása). Jól ismert, hogy a gyógyszerkölcsönhatások következményei nem egyformán jelentkeznek minden betegnél. A lehetősége fennáll, figyelni kell a jeleire. A kumarin antikoa gulánsok hatását fokozó interakciókat az I. táblázat foglalja össze. A véralvadásgátló hatást csökkentő gyógyszerek között szerepelnek a metabolizmusukat gyorsító enziminduktorok (II. táblázat), melyek közül az antibakteriális rifampicin és a vénynélküli szerekben, pl. a Remotiv® és Remifemin plus® készítményekben is megtalálható orbáncfű kivonat (Extractum Hyperici) érdemelnek figyelmet. Együttadásuk kerülendő, ha mégis szükséges, a véralvadásgátlók dózisát újra be kell állítani. Érdemes szem előtt tartani, hogy az enziminduktor hatású gyógyszerek elhagyása után még 2-3 hétig is fennállhat a gyógyszer-metabolizmus sebességét fokozó hatásuk. Ezért elhagyásuk után a véralvadásgátló dózisát fokozatosan lehet újra csökkenteni. Az ételinterakciók közül kiemelendő, hogy a magas K-vitamin tartalmú ételek, tipikusan a zöldségfélék, csökkentik ezeknek a véralvadásgátlóknak a hatását. Ezért kiegyensúlyozott táplálkozás javasolható a betegeknek. A metabolizmusukat gátló hatású grépfrút ugyanakkor a véralvadásgátló hatás fokozódását eredményezi.

390

GYÓGYSZERÉSZET

2016. július

I. táblázat A K-vitamin antagonista véralvadásgátlók hatását fokozó fontosabb gyógyszerinterakciók** A véralvadásgátló hatást fokozó A kölcsönhatás Következmény, gyógyszerek mechanizmusa az elhárítás lehetősége Antibakteriális szerek eritromicin* metabolizáló enzimgátlók Együttadásuk kerülendő. Ha nem leklaritromicin* hetséges, az antikoaguláns dózisának metronidazol* átmeneti csökkentése. amoxicillin K-vitamin szint csökken Az antikoaguláns dózisának átmeneti azitromicin csökkentése. cefamandol doxiciklin levofloxacin Antifungális flukonazol* metabolizáló enzimgátlók Együttadásuk kerülendő. szerek itrakonazol* vorikonazol* mikonazol * (hüvelykúp) HIV-elleni ritonavir és metabolizáló enzimgátlók Együttadásuk kerülendő. gyógyszerek egyéb proteáz gátlók Kardiovaszkuláris amiodaron* metabolizáló enzimgátlók Az antikoaguláns dózisának gyógyszerek diltiazem* csökkentése. fenofibrát* propafenon* versengés a metabolizáló enAz antikoaguláns dózisának roszuvasztatin* zimért csökkentése. szimvasztatin

Analgetikumok, mozgásszervi betegség gyógyszerek

Központi idegrendszeri hatású gyógyszerek Gasztrointesztinális gyógyszerek Növényi hatóanyagok, étrendkiegészítők

acetilszalicilsav klopidogrel, prasugrel ticagrelor NSAID, főleg hosszúhatásúak: piroxicam, naproxen paracetamol glukozamin citalopram fluoxetin fluvoxamin paroxetin sertralin omeprazol

ω-3 zsírsavak Gingko biloba fokhagyma gyömbér E-vitamin

Grapefruit Alkohol, fennálló májbetegség esetén

vérlemezke-aggregáció gátlás

Óvatos együttes alkalmazás fokozott orvosi felügyelet mellett.

nyújtják a vérzési időt, versengés a metabolizáló enzimért

Óvatos együttadás, tartós alkalmazáskor az antikoaguláns dózis csökkentése.

emeli az INR értéket enyhe vérlemezke-aggregáció gátlás megnyúlt vérzési idő

Óvatos együttadás. Óvatos együttadás.

metabolizáló enzimgátló

Az antikoaguláns dózis csökkentése.

enyhe vérlemezke-aggregációt gátló hatás

Óvatos együttadás.

enyhe antikoaguláns hatás metabolizáló enzimgátló véralvadási faktorok csökkent képződése

Óvatos együttadás. Együttadásuk kerülendő. Az antikoaguláns dózis csökkentése.

félkövérrel jelölve a súlyos interakciók A táblázat összeállításához felhasznált irodalmak: [4-6]

*

**

Az antikoaguláns dózis csökkentése.

2016. július

GYÓGYSZERÉSZET

391 II. táblázat

A K-vitamin antagonista véralvadásgátlók hatását csökkentő fontosabb gyógyszerinterakciók ** A véralvadásgátló hatást csökkentő gyógyszerek

*

A kölcsönhatás mechanizmusa

Következmény, az elhárítás lehetősége

Antibakteriális szer

rifampicin *

metabolizáló enziminduktor

Együttadásuk kerülendő.

Központi idegrendszeri hatású gyógyszerek

karbamazepin fenitoin

metabolizáló enziminduktorok

Az antikoaguláns dózisának beállítása.

Hypericum perforatum *

metabolizáló enziminduktor


Gasztrointesztinális gyógyszerek

szukralfát

felszívódás gátló

Az antikoaguláns bevétele 2-3 órával a szucralfát előtt javasolt.

A pajzsmirigy működésére ható szerek

tiamazol propiltiouracil

fokozzák a véralvadási faktorok lebomlását

Az antikoaguláns dózisának beállítása.

Növényi hatóanyagok, étrend-kiegészítők

K-vitamin (pl. multivitamin készítmények)

antagonista hatás


Q10 készítmények

enyhe antagonista hatás

Óvatos együttadás.

félkövérrel jelölve a súlyos interakciók A táblázat összeállításához felhasznált irodalmak: [4-6]

* *

A rivaroxaban és apixaban hatását befolyásoló lehetséges gyógyszerinterakciók** A véralvadásgátló hatást befolyásoló gyógyszerek

*


III. táblázat


itrakonazol* vorikonazol* ritonavir* saquinavir*

erős CYP3A4 és P-gp gátlók

A hatás fokozódik, együttadásuk kerülendő.

amiodaron quinidin diltiazem felodipin azitromicin, eritromicin, klaritromicin ciklosporin flukonazol grapefruit tamoxifen ticagrelor verapamil

erős P-gp és mérsékeltebb CYP3A4 gátlók

A hatás fokozódik, együttadásuk fokozott óvatosságot, dózismódosítást igényelhet, vesebetegeknél kerülendő.

acetilszalicilsav klopidogrel naproxen

vérlemezke-aggregáció gátlók

Nő a vérzés esélye, együttadásuk fokozott óvatosságot igényel.

rifampicin* Hypericum perforatum* karbamazepin* dexametazon*

erős CYP3A4 és P-gp induktorok

A hatás csökken, együttadásuk kerülendő.

oxcarbazepin fenitoin fenobarbitál

erős CYP3A4 induktorok


félkövérrel jelölve a súlyos interakciók A táblázat összeállításához felhasznált irodalmak: [4, 6-8]

**

392

GYÓGYSZERÉSZET

2016. július

A dabigatran hatását befolyásoló lehetséges gyógyszerinterakciók** A véralvadásgátló hatást befolyásoló gyógyszerek


IV. táblázat


ciklosporin* dronedaron* itrakonazol* takrolimus*

erős P-gp gátlók

A hatás fokozódik, együttadásuk kerülendő.

amiodaron atorvasztatin eritromicin, klaritromicin azitromicin karvedilol diltiazem duloxetin fenofibrát grapefruit itrakonazol propafenon propranolol ritonavir saquinavir tamoxifen ticagrelor verapamil

P-gp gátlók

A hatás fokozódhat, vesebetegeknél együttadásuk kerülendő. Együttadásuk esetén a dabigatrant 2 órával a P-gp gátló gyógyszer előtt javasolt bevenni.

acetilszalicilsav klopidogrel naproxen diklofenak

vérlemezke-aggregáció gátlók

Főleg hosszabb idejű alkalmazásuk esetén nő a vérzés esélye, együttadásuk fokozott óvatosságot igényel.

rifampicin* Hypericum perforatum* karbamazepin* dexametazon*

P-gp induktorok


félkövérrel jelölve a súlyos interakciók A táblázat összeállításához felhasznált irodalmak: [4, 6-8]

*

**

A direkt hatású orális véralvadásgátlók fontosabb kölcsönhatásai A direkt hatású véralvadásgátlók közül a rivaroxaban esetében ismert a legtöbb farmakokinetikai típusú kölcsönhatás lehetősége, a gyógyszer plazmakoncent rációjának interakció miatti változása, ami a hatás módosulásával járhat. A rivaroxaban hatásának megszűnésében kitüntetett szerepe van metabolizmusának, amiben a CYP3A4 izoenzim játszik elsődleges szerepet. Emellett a gyógyszer szubsztrátja a bélhámsejteken található efflux transzporternek (P-gliko protein: P-gp), ami a gyógyszert a béllumenbe pumpálja vissza, ezzel csökkenti felszívódását. Különösen azok a gyógyszerek emelik jelentősen a rivaroxaban vérszintjét és fokozzák hatását, amik egyidejűleg erős gátlói a CYP3A4 enzimnek és a P-gp transzporternek, így pl. az itrakonazol. Együttadásuk ezért kerülendő. Az erős P-gp gátló és mérsékelt CYP3A4 gátló gyógyszerekkel való együttadása pedig fokozott óvatosságot kíván. A rivaroxaban hatásának jelentős

csökkenése várható, ha olyan gyógyszerekkel szedik együtt, amik erősen indukálják a P-gp transzportert és/vagy a CYP3A4 enzimet, pl. a rifampicin és a Hypericum (III. táblázat). Az apixaban esetében még kevesebb az ismeret a vérszintjét módosító gyógyszerkölcsönhatásokról, de feltehetően ezek hasonlóak a rivaroxabannál tapasztaltakhoz. A dabigatran etexilát pro-farmakon, amiből a hidrolízissel kialakuló dabigatran az aktív hatóanyag. Ez további metabolikus átalakulás nélkül, változatlan formában ürül a vesén keresztül. A metabolikus enzim gátló gyógyszerekkel ezért nincs interakciója. Ugyanakkor szubsztrátja a P-gp transzporternek. A transz porter gátlói növelik, induktorai csökkentik vérszintjét, hatását (IV. táblázat). Beszűkült vesefunkciójú betegeknél a transzporter mérsékelt gátlása is hatás növekedést eredményezhet. Valamennyi új, direkt véralvadásgátló esetében is nő a vérzés veszélye, ha egyéb véralvadásgátló, vér lemezke-aggregáció gátló vagy a vérzési időt megnyújtó gyógyszerekkel szedik együtt, hasonlóan a

2016. július

GYÓGYSZERÉSZET

K-vitamin antagonisták interakcióihoz. Bár kevés a klinikai adat, célszerű óvatosan adni ezeket a gyógyszereket is nem-szteroid gyulladásgátlókkal, acetil szalicilsavval együtt. A P-gp és CYP enzimgátló grépfrút kivételével nincsenek ismert ételinterakcióik. Amit érdemes tudni, hogy a 20 mg dózisú rivaroxaban biohasznosulása lényegesen jobb, ha étkezés közben történik bevétele, ezért alkalmazása így javasolt. Összefoglalás A gyógyszer-expediálás során főleg a szűk terápiás szélességű gyógyszerek esetében kell gondosan vizsgálni a gyógyszerkölcsönhatások lehetőségét. A véralvadásgátlók tipikus példái ennek. A közelmúltban új gyógyszerekkel bővült az orális antikoaguláns gyógyszerek köre. A régi K-vitamin antagonista szerekkel már jelentős a tapasztalat, az új gyógyszerek kölcsönhatásairól csak jelenleg gyűlnek az ismeretek. Mivel ezek is kis terápiás szélességűek, jobb az óvatosság a potenciálisan interakciót okozó gyógyszerekkel való együttadásukkor. A közlemény az orális véralvadásgátlók lehetséges interakciói közül a gyakrabban előfordulókat, a gyógyszer-expediálás során kitüntetett figyelmet kívánókat (súlyos kimenetel, OTC készítmény, étrend-kiegészítő) foglalja össze.

393 IRODALOM

1. Matuz M, Ulakcsai Zs, Végh A, Soós Gy: Gyógyszerészet 57, 408-412 (2013). – 2. Beinema M, Brouwers JRB, Schalekamp T, Wilffert B: Thrombosis and Haemostasis 100, 1052-1057 (2008). – 3. Zhang Q, Bal-dit-Sollier C, Drouet L, Simoneau G, Alvarez JC, Pruvot S, Aubourg R, Berge N, Bergmann JF, Mouly S, Mahé I: Eur J Clin Pharmacol 67, 309-314 (2011). – 4. Nutescu E, Chuatrisorn I, Hellenbart E: J Thromb Thrombolysis 31, 326-343 (2011). – 5. Tábi T.: Pirulatrend 11, 10-11 (2014). – 6. https://www.ogyei.gov.hu/ gyogyszeradatbazis/ – 7. Boey J.P., Gallus, A.: Drugs Aging Epub ahead of print DOI:10.1007/s40266-016-0378-x (2016 június) – 8. http://depts.washington.edu/anticoag/home/ content/about-uw-medicine-anticoagulation-services

Szökő, É.: Drug interactions of the oral anticoagulants Patients on continuous oral anticoagulant therapy are prone to drug interactions due to their narrow therapeutic range. Because of interactions their effect may increase resulting in bleeding, or decrease resulting in thrombosis. Although new, direct acting oral anticoagulants offer several advantages compared to vitamin K antagonists, their effect can also be altered by simultaneously used drugs. This paper summarizes the most important medications possibly involved in the interactions of the oral anticoagulants presenting the mechanisms how they can alter the effect.

Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet, 1085 Budapest Üllői út 26. [email protected]

A dolgozathoz tartozó tesztkérdések az utolsó oldalon találhatók

XVI. Román Gyógyszerész Kongresszus, Bukarest, 2016. szeptember 28. – október 1.

A XVI. Román Gyógyszerész Kongresszus színhelye az idén Bukarest. Szervezői: a Román Gyógyszerész Tudományi Társaság és a „Carol Davila” Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. A rendezvényt a Romániai Gyógyszerész Kollégium (RGyK), az Orvostudományi Akadémia, az Európai Gyógyszerésztudományi Szövetség, a Nemzeti Gyógyszer- és Orvosi Eszközök Ügynöksége, az Egészségügyi Minisztérium és a Nemzeti Oktatásügyi Minisztérium égisze alatt szervezik. A szervező bizottság elnöke dr. Dumitru Lupuliasa egyetemi tanár, a Román Gyógyszerész Tudományi Társaság elnöke. Az ünnepélyes megnyitó színhelye a Parlament A.I. Cuza terme, míg a kongresszusi munkálatoké a Crystal Palace Ballrooms. A kongresszusi részvételt a RGyK 40 kreditponttal értékeli. A kongresszusi szekciók a következők: –– Gyógyszertervezés – szintézis, vizsgálat, innováció. –– Gyógynövények – aktuális eredmények a kutatás és a terápiás alkalmazás terén. –– Xenobiotikumok és biotikumok – hatékonyságuk és biztonságuk klinikai és non-klinikai értékelése. –– Gyógyszertechnológia – a gyógyszerformák optimálásának távlatai. –– Gyakorlati gyógyszerészet – a gyógyszerészi menedzsment és marketing, az információs technológia törvényes vonatkozásai. A kongresszus keretei között lehetőség lesz a tudományos élet jeles személyiségeinek, az interdiszciplináris együttműködések elkötelezettjeiként ismert kutatóknak, valamint a szabályozások és a gyógyszerpolitika azon szakembereinek találkozására, akik a gyógyszerek eljutását biztosítják a betegekhez (gyártók, szállítók, officinai és kórházi gyógyszerészek). A kongresszus honlapja: www.cnfr2016.ro Prof. Gyéresi Árpád

TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK

Recommend Documents