Elektronikus hírlevél 2009/17. szám Tartalom: - EU hírek - Eseménynaptár - Aktuális pályázati lehetőségek - Hónap témája: Az Európai Unió bővítése
EU hírek Elfogadta az Európai Parlament a 2010-es EU-költségvetést Az EU 2010-es költségvetése 141 milliárd 453 millió euró lesz a kötelezettségvállalások és 122 milliárd 937 millió euró a kifizetések szintjén. A számokat csütörtökön fogadta el az EP. Az Európai Parlament témafelelőse a néppárti Surján László. További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/034-66442-348-12-51-90520091215IPR66441-14-12-2009-2009-false/default_hu.htm Az európaiak óvatos optimizmussal tekintenek a gazdaságra A 2009 őszi Eurobarométer felmérés első eredményeiből kiderül, hogy az európai polgárok a munkanélküliséget tartják saját országukban a legnagyobb problémának, míg a gazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmaik valamelyest enyhültek. Többségük ugyanakkor továbbra is úgy véli, hogy a válság még nem érte el csúcspontját. Most, hogy a G20-ak és az IMF új lendületet adott a gazdaságélénkítésnek az emberek úgy gondolják, hogy a nemzeti kormányok és az Európai Unió van leginkább abban a helyzetben, hogy a válság hatásai ellen intézkedéseket tegyen. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1913&format=HTML&aged=0&langua ge=HU&guiLanguage=en
A „.eu” internetes domain már az EU összes nyelvén elérhető Ezentúl az európai polgárok, vállalkozások és szervezetek az Európai Unió mind a 23 hivatalos nyelvének összes karakterét használhatják a domain nevekben. Ez azt jelenti, hogy a bejegyzők görög vagy cirill neveket is használhatnak, mint pl. www. διαδίκτυο .eu vagy www.роуминг.eu . Ezt a Bizottság által 2009 júniusában elfogadott uniós szabályozás teszi lehetővé (IP/09/1044 ). További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1903&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en
A biztos jelöltek készen állnak az európai parlamenti meghallgatásra Az Európai Parlament megkezdheti a jelöltek alkalmasságának felmérését: először írásbeli kérdéseket intéz hozzájuk, amit a parlamenti meghallgatások követnek, hogy teszteljék a biztos jelöltek szakmai alkalmasságát, felkészültségét, európai elkötelezettségét. A december 1-jén hatályba lépő lisszaboni szerződés értelmében az új Európai Bizottságnak 27 tagja lesz, beleértve a testület elnökét és a Catherine Ashton bárónő külügyi főképviselőt, aki egyben annak alelnöke is. További információ: http://www.europarl.europa.eu/hearings/headlines/product.htm?language=HU&ref=20091127ST O65453&secondRef=0 A fejlődő országok aktív segítése Az EU évi közel két és fél milliárd euró összeget irányozott elő a fejlődő országok számára a 2010–2012 közötti időszakra, hogy segítse őket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Mind a 27 tagállam elkötelezte magát az iránt, hogy hozzájárul a gyorsfinanszírozáshoz, azaz méltányos részt vállal a fejlődő országok kibocsátás csökkentésre irányuló erőfeszítéseinek nemzetközi támogatásából. További információ: http://www.consilium.europa.eu/showFocus.aspx?id=1&focusId=430&lang=hu Összefonódások: a Bizottság jóváhagyta a MET Normeston és MOL általi közös irányítását Az Európai Bizottság az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete alapján hozzájárult, hogy a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és a Normeston Trading Limited közös irányítást szerezzen a MOL Energiakereskedő Kft. (MET) felett. A MOL integrált olaj- és gázipari vállalatcsoport, a Normeston pedig a nyersolaj és a finomított olajtermékek kereskedelmével foglalkozik. A Bizottság megvizsgálta a tervezett tranzakciót és arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet nem fogja jelentősen korlátozni a hatékony versenyt az Európai Gazdasági Térségben (EGT) vagy annak bármely jelentős részén. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1914&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en Lisszabon után: az EP új szerepe a regionális politikában A regionális politika jövőjéről szóló vita felélénkül, miután a lisszaboni szerződés értelmében az Európai Parlament befolyása megnő. Az új szerződés helyi és regionális felelősséget vezet be a közös célkitűzések megvalósítása tekintetében. Új koncepció a területi kohézió is. Ez nem csak a regionális politika számára kihívás, hanem valamennyi olyan politika számára is, amelynek ezzel az új, területi szemponttal is foglalkoznia kell. További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/059-66075-341-12-50-91020091207STO66060-2009-07-12-2009/default_hu.htm Mit tett Önért az EU az elmúlt év során? Az Európai Bizottság ebben az évben is összeállította multimédiás évkönyvét, amely az Európai Unió által az elmúlt év során elért legfontosabb eredmények közül mutat be néhányat. Az évkönyv olyan sikertörténetek gyűjteménye, melyek esetében az uniós fellépés a polgárok számára kézzelfogható eredményeket hozott; a témák számos területet érintenek a demencia új kezelésére vonatkozó kutatásoktól a gazdasági válság hatásainak mérséklésére irányuló intézkedésekig. További információ:
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1905&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en Az évkönyv a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/snapshot
Az Európai Bizottság az európai gazdaságélénkítés jegyében tizenöt projektnek több mint 1,5 milliárd eurót folyósít a CLT és a tengeri szélenergia területén A Bizottság jóváhagyott tizenöt olyan energiaipari projektet, amelyek nagymértékben hozzá fognak járulni az EU gazdaságának felélénkítéséhez, miközben növelik energiaellátásunk biztonságát, és jelentős mértékben csökkentik iparunk szén-dioxid-kibocsátását. 1 milliárd eurót ítéltek oda hat projektnek a szén-dioxid leválasztása és tárolása területén, további 565 millió eurót pedig kilenc olyan kezdeményezésnek, amely a tengeri szélenergia hasznosítását célozza. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1896&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en Lezárultak a földrajzi jelzések oltalmáról szóló tárgyalások az Európai Unió és Svájc között 2009. december 11-én az Európai Unió és Svájc lezárta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet megjelöléseinek oltalmáról szóló kétoldalú megállapodás létrehozására irányuló tárgyalásokat. A megállapodás tervezet az előzetes eljárás befejezését követően lehetővé teszi majd a szerződő felek földrajzi jelzéseinek a másik fél területén történő oltalmát. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1953&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en
Eseménynaptár 2010. január 14. Brüsszel, Belgium Eurochambres Üzleti Reggeli – Az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának (EMPL) aktuális ügyei Helyszín: Eurochambres, Avenue des Arts 19 A/D, Brüsszel Regisztráció:
[email protected] 2010. február 3. Brüsszel, Belgium EU2020: Növekedés és Innováció – konferencia Szervezők: Eurochambres és AER (Assembly of European Regions) Helyszín: Baden-Würtemberg EU Képviselete, Rue Belliard 60-62, Brüsszel További információ és regisztráció: http://www.aer.eu/events/regional-development/2009/eu2020.html 2010. február 26. Brüsszel, Belgium FP7 tréning (nemi esélyegyenlőség területén) – környezetvédelem, élelmiszeripar, biotechnológia, mezőgazdaság Helyszín: Social Platform, Square de Meeûs 18, 1050 Brüsszel Regisztráció: http://www.yellowwindow.be/genderinresearch/index_calendar.html További információ: http://www.yellowwindow.be/genderinresearch/index_calendar.html
Aktuális pályázati lehetőségek Lifelong Learning Programme – 2010-es pályázati kiírás Az Európai Bizottság meghirdette 2010. évre vonatkozó pályázati felhívását az egész életen át tartó tanulás program keretén belül. A program az európai oktatási és képzési politika végrehajtását segíti elő az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramban és a 2020-ig tartó európai együttműködés új keretstratégiájában foglaltaknak megfelelően.
A nyitott koordinációs módszer révén a tagállamok az egész életen át tartó tanulás és mobilitás valósággá válását, az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítását, valamint a kreativitás és az innováció növelését kívánják elérni a képzés és oktatás valamennyi szintjén Európában. A pályázatokra elkülönített költségvetés hozzávetőlegesen 1 016 millió euró. A főbb pályázat-leadási határidők a következők: Comenius, Grundtvig munkahelyi képzés: első határidő: 2010. január 15., további határidők: 2010. április 30.; 2010. szeptember 15. Leonardo da Vinci mobilitás: 2010. február 5. Erasmus intenzív nyelvi képzések (EILC): 2010. február 5. Jean Monnet program: 2010. február 12. Comenius, Leonardo da Vinci, Grundtvig partnerségek: 2010. február 19. Comenius Regio partnerségek: 2010. február 19. Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, Grundtvig multilaterális projektek, hálózatok és kísérő intézkedések: 2010. február 26. Leonardo da Vinci innováció átadására irányuló multilaterális projektek: 2010. február 26. Grundtvig gyakornokság, 50 éven felüliek önkéntességi projektjei: 2010. március 31. Transzverzális program: 2010. március 31. Transzverzális program: 1. kulcstevékenység – tanulmányutak: első határidő: 2010. március 31.; második határidő: 2010. október 15. A Grundtvig szakmai látogatások és cserekapcsolatok, illetve az Előkészítő látogatás valamennyi ágazati programhoz, címekhez országonként különböző határidők tartoznak, melyről a nemzeti hatóságok adnak felvilágosítást. A program magyarországi felelőse a Tempus Közalapítvány (http://www.tka.hu;http://www.tpf.hu) További információ és a teljes pályázati kiírás anyaga a következő honlapokon elérhető: http://ec.europa.eu/education/llp/doc848_en.htm http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=3845&lang=hu Az Európai Unió támogatási programjai kkv-k számára – kiadvány Megjelent az Európai Bizottság legfrissebb kiadványa az európai KKV szektor részére biztosított támogatási programokról. Az új kiadvány széles körű áttekintést ad a jelenleg elérhető, és a közeljövőben megnyíló európai uniós pályázati lehetőségek rendszeréről. A kiadvány a következő linkről letölthető: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/document.cfm?action=display&doc_id=4614&userser vice_id=1&request.id=0
Hónap témája Az Európai Unió bővítése Az Európai Unió néhány évtized alatt hattagú nyugat-európai szövetségből 27 tagú, Európa nagy részét magában foglaló államszövetséggé vált, miután 2007. január 1-jével Bulgária és Románia is teljes jogú tagja lett a Közösségnek. Jelenleg két ország, Törökország és Horvátország tagsága szerepel a napirenden. Az európai integráció folyamata az egész kontinenst érinti, amely egy gyors ütemben változó, gyökeresen átalakuló, új támpontokat kereső világ részét képezi. Európára a többi kontinensen zajló események is hatással vannak, legyen szó akár az iszlám világról, az Afrikában pusztító éhínségekről és járványokról, az Egyesült Államok egyoldalú törekvéseiről, az ázsiai gazdaság dinamikus fejlődéséről vagy a vállalatok és munkahelyek globális áttelepüléséről. Európának a döntéshozatal során nem csupán saját fejlődését kell szem előtt tartania, hanem a globalizációt is teljes mértékben figyelembe kell vennie.
Az Európai Unió minden olyan európai ország előtt nyitva áll, amely teljesíti a tagság demokratikus, politikai és gazdasági feltételeit. Számos további ország is tagjelölt státusszal rendelkezik. Egy-egy új tagot befogadó szerződéshez az összes többi tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Emellett az EU minden új bővítés előtt értékeli az új tagállam(ok) befogadására vonatkozó kapacitását és az intézmények képességét a megfelelő működés folytatására. Az egymást követő bővítések erősítették a demokráciát, biztonságosabbá tették Európát, és növelték kereskedelmi és gazdasági növekedési potenciálját. Az intézményrendszer reformjára irányuló gyakorlati intézkedéseket a Lisszaboni Szerződés rögzíti. Az állam- és kormányfők által 2007-ben elfogadott dokumentum a cseh ratifikációt követően 2009. december 1-én lépett életbe. A szerződés demokratikusabb és átláthatóbb uniós intézményrendszert teremt, és leegyszerűsíti az Unió munkamódszereit és szavazásra vonatkozó szabályait. Ezenfelül lehetővé teszi, hogy az EU nemzetközi kérdésekben egységes álláspontot képviseljen, és – a benne foglalt alapjogi charta révén – biztosítja az európai polgárok alapvető jogainak védelmét. Az EU és a tagjelölt országok
██ jelenlegi tagállamok ██ tagjelöltek ██ esetleges tagjelöltek ██ jelentkezés befagyasztva ██ a jelentkezést az Európai Tanács utasította el ██ a jelentkezést népszavazáson utasították el
A jelenlegi bővítési folyamat megfelel a 2004-ben csatlakozott országokkal kapcsolatban alkalmazott eljárásnak. A tagság feltétele az 1993-ban lefektetett ún. Koppenhágai Kritériumoknak való megfelelés, a demokratikus intézmények stabilitása, a jogállamiság, a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartása, és a működő piacgazdaság, mely képes helytállni az európai uniós versenyben a Közösségi joganyag teljes átvételével. http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Eur%C3%B 3pai_Uni%C3%B3_tag%C3%A1llamai
Meddig bővíthető még az Unió? Földrajzi határok Miközben az EU előbb 25, majd 27 országot felölelő közösséggé bővült világossá vált, hogy sok európainak aggodalmai vannak az Európai Unió végső határaival, sőt identitásával kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre nincs egyszerű válasz, különösen mivel minden ország másként látja saját geopolitikai vagy gazdasági érdekeit. A balti országok és Lengyelország például támogatják Ukrajna tagságát, míg Törökország lehetséges belépése olyan kaukázusi országok jogállásával kapcsolatban kérdéseket vet fel, mint Grúzia és Örményország. Közigazgatási korlátok Az Unió azon képessége, hogy a Szerződések alapelveivel összhangban működjék, 30-nál több ország esetében nagyon nehézkessé válik. Újra alaposan meg kellene vizsgálni a döntéshozatali eljárásokat, hogy az EU továbbra is cselekvőképes maradjon. Felmerülnek egyéb kényes kérdések is, mint például a hivatalos nyelvek használata. A bolgár és a román tagság 23-ra emelte a hivatalos nyelvek számát. Az EU bővítése nem éreztetheti az állampolgárokkal, hogy nemzeti vagy regionális identitásuk feloldódik egy szabványosított EU-ban. Tagjelölt országok 1. Horvátország (tagjelölt, csatlakozási tárgyalások megkezdése: 2005. október 3.) 2. Törökország (tagjelölt, csatlakozási tárgyalások megkezdése 2005. október 3.) 3. 2005 decemberében az Európai Tanács tagjelölt ország státuszt adományozott Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak is, bár a csatlakozási tárgyalások még nem indultak meg.
Horvátország Horvátország a délszláv háborúk miatt csak 2003 februárjában nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz. Az Európai Tanács 2004 decemberében zöld utat adott a tárgyalások 2005 tavaszi megkezdéséhez, azonban ennek feltételéül szabta, hogy Horvátország együttműködjön a hágai nemzetközi törvényszékkel a háborús bűnösök (pontosabban Ante Gotovina tábornok) kiszolgáltatásában. A horvát csatlakozási tárgyalások azonban nem kezdődhettek meg a kitűzött időpontban, mert az Európai Unió az utolsó pillanatban a halasztás mellett döntött. Később a hágai Nemzetközi Törvényszék arról számolt be az EU-tagállamok külügyminisztereinek, hogy Horvátország teljes mértékben együttműködött a testülettel, így végül Zágrábbal is megindultak a tárgyalások. (2005. október 3.) Macedónia Az Európai Unió vezetői 2005 decemberében hivatalosan elfogadták Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2004 márciusában benyújtott csatlakozási kérelmét, a tárgyalások megkezdésének időpontját azonban nem tűzték ki. A Nyugat-Balkán Ezek a jórészt a volt Jugoszlávia részét képező országok elsősorban azért fordulnak tagsági kérelemmel az Európai Unióhoz, hogy gyorsuljon gazdasági újjáépülésük, javuljanak a nemzetiségi és vallási alapú háborúkban megsebzett kapcsolataik egymással, és hogy megszilárduljanak demokratikus intézményeik. Az EU 2005 novemberében „tagjelölt” jogállást adott Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak. A többi lehetséges tagjelölt közé tartozik Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, és Szerbia. Törökország Törökország már 1963-ban jelezte az EU-hoz való csatlakozási szándékát. 1974-ig több fontos kereskedelmi egyezményt kötött az Európai Közösséggel, azonban a júliusi ciprusi beavatkozás hosszú időre visszavetette a közeledést. Az ország földrajzi elhelyezkedése és történelme miatt az EU sokáig habozott, mielőtt kedvező választ adott volna a kérelemre. 1995-ben kötött vámszerződés vámuniót hozott létre az Európai Unió tagországai és Törökország között. 2001ben és 2002-ben a török parlament olyan széleskörű reformokat fogadott el, melyek lehetővé tették a tagság politikai kritériumának teljesítését. A tárgyalások az ún. "screening" -el, az EUjoganyag fejezetenkénti ismertetésével és a török jogszabályok összevetésével 2005. október 20án indultak el. A török csatlakozási tárgyalások több szempontból is különlegesnek számítanak. „Nyílt végű” tárgyalásokról van szó, ahol a tagság nem garantált. A felvételre csak 2014 után kerülhet sor, az Unió 2007-2013-as költségvetésébe nem is kalkulálták bele a török tagság költségeit. A tárgyalások szüneteltethetők, amennyiben Törökország súlyosan megsérti az emberi jogokat vagy a jogállamiság elvét. Végül Törökországnak - ha kezdetben nem is nyíltan de el kell ismernie a ciprusi görög kormányt. Érvek – ellenérvek Törökország csatlakozása terén Lehet-e a jelenleg még demokrácia-deficittel küszködő iszlám állam híd a Nyugat és a Kelet között? Bölcs dolog-e beengedni a törököket Európába, amikor sem földrajzilag, sem kulturálisan, sem pedig vallási szempontból nem egyértelműen annak része? Demokratikus ország ugyan, de iszlám vallású – ezt pedig sokan olyan objektív problémának látják, amelyen nem lehet a jövőben sem túllépni, még akkor sem, ha az EU nem "keresztény klubként", hanem egy szekuláris és multikulturális szervezetként működik. Ha pedig egy földrajzilag Európán kívüli országot felvesz az unió, akkor jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért nem vesz fel további országokat is, úgy mint Izrael, Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna valamint Egyiptom és Marokkó. A francia államfő annak a nézetnek adott hangot, hogy egy Európa határok nélkül olyan lenne, mint egy Európa értékek nélkül. Sarkozy egyébként egy német lapnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy "jó szervezett" Európára van szükség. A bővítés egyfajta alternatívájaként Sarkozy egy "nagy, közös gazdasági és életteret" javasolt. A francia elnök szerint ez a koncepció Oroszországra is kiterjedhet. Hasonlóan vélekedett beszédében a német kancellár is. Merkel szerint nincs értelme a további bővítésnek akkor, ha mindez az unió cselekvőképességének a rovására megy. Mindketten elutasították Törökország európai uniós csatlakozását, és helyette különleges partneri viszonyt javasoltak Ankarának. Az egyetlen kivétel Anglia – az unióról alkotott
felfogása eltér a többi tagállam elképzelésétől. A szigetország azért támogatja Ankara csatlakozását, mert abban reménykedik, hogy az Európai Unió Törökország segítségével szabadkereskedelmi övezetté alakítható, és ezzel a politikai mélyítés elkerülhető, az egyes államok szuverenitása jobban megőrizhető lenne. Amikor a gazdasági kérdések esnek a latba, nehéz támogató érveket találni Törökország csatlakozása mellett. Kiszámították ugyanis, hogy ha Ankara ugyanolyan bánásmódban részesül, mint a 2004. május 1-jén csatlakozott országok, akkor 45 milliárd euróra tarthatna igényt. A török gazdaság ezzel szemben csak minimális pozitív hatást gyakorolna az unió gazdaságára. Viszont óriási, közel 73 milliós piacot hozna az Uniónak. Továbbá fontos figyelembe venni azt is, hogy az Európai Unió kőolaj szükségletének mintegy 45 százalékát importból fedezi, és ez becslések szerint 2030-ra elérheti a 90 százalékot. Hasonló a helyzet a földgáz terén is, azzal a különbséggel, hogy 2030-ra várhatóan ennek beszállítója 60 százalékban Oroszország lesz, ezáltal az EU teljes külső energiafüggése elérheti akár a 80 százalékot is. Törökország felvétele mellett az energia jövőbeli biztosítása igen jelentős stratégiai érv, hiszen ha az Unió nem lép semmit, teljes mértékben kiszolgáltatott maradhat. Az erre megoldást nyújtó Nabucco a tervek szerint évi 31 milliárd köbméter kapacitású, 3300 kilométer hosszú földgázvezetéket biztosít és csökkentheti a függőséget Oroszországtól. Törökországból, a török-grúziai, illetve a török-iráni határról indul, és Bulgárián, Románián, valamint Magyarországon áthaladva az ausztriai Baumgartennél végződik. Várhatóan 2014-ben kezd gázt szállítani, és a maximális kapacitása 2020-ra épül ki. Ankara csatlakozásával az EU határai a Közel-Kelet, a Kaukázus és a Fekete-tenger vidékéig terjednének. Ez látszólag az EU külpolitikájának érdekében áll, ugyanakkor ezzel a világ legnagyobb konfliktusait magában hordozó térségekkel lennénk határosak. Mindez beláthatatlan fenyegetettséget és több ezer kilométeres védelmi zóna kiépítését követelhetné meg. Mások viszont éppen a Kelettel való közvetlen szomszédságban látják a jövőt, mind gazdasági, mind politikai együttműködés szempontjából. A csatlakozást ellenzők úgy vélik, amennyiben Ankara folytatja a reformokat, teljes jogú tagság nélkül is modern demokráciává válhat. Jelenleg is az unió társult tagja, a NATO megfelelő védelmet nyújt a számára. Viszont a vámunió további előnyöket jelenthetne az országnak. Sőt, a már meglévő segélyprogramokat is ki lehetne bővíteni a jövőben. Számos érv szól a bővítés mellett és ellen is, erre az igen kényes kérdésre valószínűleg az idő fog megfelelő választ adni. Források http://europa.eu/abc/12lessons/lesson_3/index_hu.htm http://profitline.hu/euro/Az_EU_tovabbi_bovitese http://www.foreignpolicy.com/images/080320_nabucco.gif http://www.jogiforum.hu/hirek/20263 http://www.hetek.hu/hatter/200410/torokorszagot_az_eu_ba http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Istanbul/hu/gazdasag/ Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete Dátum: 2009. december 18.
