A projekt célja A projekt célja, hogy a zalaszentgróti kistérségben csökkentse a tartós munkanélküliek számát olymódon, hogy a családsegítők, a hivatásos pártfogók, a kistérségi társulás munkatársai, bűnmegelőzési szakemberek, és önkéntesek egy egységes alapokon nyugvó, mégis szakmaspecifikus képzés és tréning programon történő részvételt követően, képesek legyenek a program másodlagos célcsoportján hathatós eszközökkel segíteni. A program alapját a munka-erőpiaci reintegrációs tréning, a romológiai képzés és a drámatechnikai tréning alkotja. A projektben szereplő többi tréningen és képzésen az arra igényt tartók vesznek részt. A projekt sikeressége a program elején és végén elvégzett attitűdfelmérés alapján objektíven mérhető. A fenntarthatóságát pedig a szakemberek és intézmények közti szoros együttműködés, a kialakuló csapatmunka biztosítja. A főpályázó tevékenysége A zalaszentgróti Városi Művelődési Központ Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola önkormány-zati többcélú intézményként működik. A nevében nevezetteken kívül még filmszínházi tevékenységet végez. Művelődési feladatot 1970 óta lát el. Nagy jelentőségű országos szintű rendezvényét, a nemzetközi színjátszó és rendezői tá-bort 1974-től a mai napig szervezi, melynek során generációk kerültek be a színházi vérkeringésbe (Eperjes Károly, Gryllus Dorka ) nagynevű rendezők, oktatók és elméleti szakemberek munkája révén.(Gabnai Katalin, Ascher Tamás, Zsámbéky Gábor, Dr. Bétsy Tamás ). 1980-tól kísérleti szín-helye volt az országos Nyitott Ház programnak. Körzetközponti szerepe is nagyon erős a nyolcvanas évektől, hiszen évadonként hat-hat gyermek és felnőtt színházi előadásnak ad helyet, mintegy 4000 látogatóval. A 62000 kötetes könyvtár a hagyományos könyvtári tevékenységen túl rendelkezik helytörténeti anyaggal, Internet szolgáltatással, újságolvasóval, zenetárral, gyermekkönyvtárral.1995-től kezdve a körzet információs bázisának tekinthető. A filmszínház hetente öt alkalommal vetített régebben filmet valamint gyermek és ifjúsági filmvetí-téseket szervezett a körzet és a város számára. Jelenleg heti 4 filmvetítés van, csökkenő látogatott-ság ellenére. Az intézmény 12 telephellyel rendelkezik ebből hat művelődési tevékenységet, hat pedig művészet-oktatást lát el. 1996 óta alapfokú művészetoktatást indítottunk útjára mintegy száz fővel balett és néptánc tanszak-okon, 1997-től színjáték tanszakon is. Jelenleg 360 fő tanul húsz csoportban a hat telephellyel együtt. A csoportok egyharmada megyei és területi fesztiválokon minősítettek. Intézményünk 1997 -től szervezője a körzeti pedagógus képzéseknek is. 1997-98-ban 120 órás drámajátékvezetői tanfolyamot szerveztünk a Magyar Drámapedagógiai Tár-sasággal, melyen a 16 résztvevőből mindenki levizsgázott.2001-2003ban másoddiplomát adó főis-kolai képzést szerveztünk a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskolával drámapedagógus szakon főiskolai szintű tánc és színi nevelés oktatói tanúsítvánnyal. A képzésen 23 fő vett részt, s ebből 21-en államvizsgáztak. Térségünkben a drámapedagógia elterjesztése érdekében végzett tevékenységünk meghatározó. Tevékenységi körünk a 2006.évtől még tovább bővült a legutóbbi nyertes HEFOP pályázatunknak köszönhetően, amelyben kollégáink képzés szervezői képesítést szereznek, illetve evvel párhuzamosan az infrastrukturális fejlesztésnek köszönhetően intézményünk képzési hellyé alakul át. A térségben gyakorlatilag nincs hasonló intézmény, így mind az infrastruktúránk, mind a humánkapacitásunk a projekt számára rendelkezésre áll.
Továbbfejlődési lehetőségek Az elmúlt évek munkái, és az azokból levonandó tapasztalatok arra ébresztettek rá intézményünk vezetését, hogy az alaptevékenységünkön kívül vannak olyan területek, amelyet térségünkben raj-tunk kívül nem fognak fel vállalni más intézmények. Az előbb említett tevékenységi körök elsősor-ban a szociális szférára, a hátrányos helyzetű családok integritásának megőrzésére, az ezzel kap-csolatos intézményi együttműködések összehangolására koncentrálnak. Működésünk során számos esetben találkoztunk olyan gyerekekkel, akik rendkívüli tehetséggel megáldott, megítélésünk szerint, nagy jövő előtt álló tanulói voltak művészeti iskolánknak. Azonban, a rossz családi körülményeknek köszönhetően, egyszerűen lehetőség sem adatott meg számukra, hogy a nekik szánt utat járhassák be. Ezért kezdett el intézményünk, már évekkel ezelőtt dráma-technikával foglalkozni a régióban elsőnek, ezért kezdtünk el kiemelten foglalkozni a cigány gyermekekkel és szüleikkel. Azonban rá kellett, hogy jöjjünk, hogy ezek önmagában nem elegek céljaink eléréséhez, így egyrészt folyamatosan tevékenységi köreinket (lásd felnőttképzés), másrészt törekszünk arra, hogy felvegyük a kapcsolatot a hasonló területeken tevékenykedő intézményekkel, illetve összehangoljuk egymás munkáját. Intézményünk meglévő infrastrukturális adottságait felhasználva, meglévő humánerőforrás potenciálját kihasználva, azt továbbfejlesztve, eddigi feladatain túl alkalmassá válhatna arra, hogy ágazati kereteken túl nyúlóan szervezze, összekapcsolja azokat a szférákat, a térségben élő, dolgozó szakembereket, akik a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedését együttműködésükkel hatékonyabbá tudják tenni.( képzések, esetmegbeszélések, tréningek …előkészítése, szervezése, megvalósítása, koordinálása). Eddigi pályázataink: A Városi Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola az elmúlt évek során három hasonló projektben vett, vesz részt konzorciumi partnerként. o Intézményünk részese volt a HU.99.-04.-01.I./3.alprojektben nyertes pályázatnak, melynek címe : Kistérségi összefogással a romákért. A projekt költségvetése 52.008 Euró volt, mely-ből a pályázati támogatás 46.757 Euró. A projekt célja volt egy olyan óvodai, általános iskolai program kidolgozása, mely hozzájárul a gyermekek felzárkóztatásához, elősegíti az iskolai eredményességüket, a szabadidő értelmes eltölté-séhez kínál lehetőséget. E projekt elsősorban a tanórán kívüli tevékenységekre koncentrált. A projekt megvalósítási ideje: 2001.júl.-2003. jan.30. o Konzorciumi tagjai voltunk a HU0101-01 A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban ro-ma fiatalok integrációjának támogatása II. 2.1. alprogramjában nyertes konzorciumnak. A projekt címe: A Humanisztikus Kooperatív Tanulás és a Drámapedagógia módszereire épülő komplex integrációs program. E projekt az előző Phare pályázat tapasztalataira építve, annak továbbfejlesztése, a hangsúly a tan-órai tevékenységekre tevődött át a HKT és a drámapedagógia segítségével. Célunk egy olyan óvo-dai, általános iskolai, középiskolai horizontális és vertikális projekt kialakítása volt, mely megteremti az integráció feltételeit. A projekt 4 általános iskola, óvoda, 1 középiskola, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, CKÖ-k valamint intézményünk együttműködésére épül. Megvalósítási időpontja 2003.júl.2004.szept. A projekt költségvetése 99.641 Euró, melyből a pályázati támogatás 89.496 Euró. A konzorcium vezető intézmény megszűnése miatt intézményünk vált a konzorcium vezetőjévé.
o 2007. márciusában zárult a HEFOP/2005/3.5.4. A felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával" c. pályázat megvalósítása, melyre konzorciumunk 43.654.646 Ft támogatást nyert. Projekt menedzsment A térségben rejlő humánerő kapacitást minél jobban kihasználva, a projekt irányítására tapasztalattal rendelkező teamet állítottunk össze. A projektmenedzseri feladatokat Feiler Zsuzsa látja el,aki a kis-térségben megvalósult HU.99.-04.-01.I./3.-as és a HU0101-01 Phare pályázatokban, valamint a HEFOP/2005/2.1.5.pályázatban projektvezetői szerepet töltött, tölt be. Feladatai A projekt menedzser teljes körűen koordinálja az összes projekt tevékenységet. Felelősség A projekt szakmai és pénzügyi megvalósulásáért. Őt segíti a gazdasági vezető, Laskay Józsefné, aki a HU99-04-01-I/3-ban és a HEFOP/2005/2.1.5 is hasonló funkciót töltött be. Feladat a projekt pénzügyeinek a szabályok szerinti irányítása, és a szükséges szabályzatok, beszámolók elkészítése. Felelősség: A projekt pénzügyi megvalósulásáért A szakmai vezető szerepét Varga István a VMK intézményvezetője tölti be, aki a két Phare pályázatban szakmai irányítói feladatokat látott el, valamint a másodikban drámapedagógiai mentorként is dolgozott. Feladat: A projekt keretében zajló szakmai tevékenységeket irányítja, különös hangsúlyt fektetve a képzések megvalósítására Felelősség A projekt szakmai megvalósulásáért A szakmai koordinátor szerepét Husz Márta tölti be, aki a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ vezetője, s a HU.99.-04.-01.I./3.-as és a HU0101-01 Phare pályázatokban is részt vett a szakmai munka megvalósításában. Feladat: A projekt lebonyolításának szakmai részét koordinálja, hisz ez komoly szakmai ismereteket igényel a szociális munkáról, jogi hátteréről, közreműködik a képzések előkészítésében, az oktatandó tananyag szakmai minősítésében. Felelősség: A projekt szakmai megvalósulásáért. A pályázat eredményes végrehajtását segíti, hogy a projektmenedzsmentnek s a szakmai irányítóknak nem ez az első közös munkája, s kellő gyakorlattal rendelkeznek a konzorciumi forma illetve az ilyen költségvetésű projektek kezelésében. A képzések, tréningek megvalósításában is a térség szakmai potenciáljának kihasználása a cél. A projekt indokoltsága Projektünkbe bevont konzorciumi partnerek illetve szakemberek által érintett térség a Zalaszentgróti statisztikai kistérség 24 települése. A térség szerepel a 7/2003.sz. Kormrendben felsorolt, országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések között. Jellemző továbbá, hogy a munka-nélküliség mértéke stagnál, s magas a tartós munkanélküliek aránya. Ez különösen jellemző a tér-ségben élő roma lakosságra. A nyilvántartott álláskeresők aránya a térségben 2006.febr. 13,3 %, márc. 12, 2 % míg a megyei átlag 11% ill. 12%.(forr.Zala Megyei Munkaügyi Központ). A csökke-nés oka a tartós megoldást nem nyújtó közmunka programok illetve a szezonális munkák beindulása. A ROP3.2.1.-2004-08-006. projekt keretében elkészült A kistérségben élő hátrányos és többszörösen hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő piaci helyzetelemzése és javaslatok tétele a foglalkoztatásuk javítására… című tanulmány, melynek módszerei helyzetfeltárás, a kérdőíves lekérdezés és a mélyinterjúk. A célcsoporthoz munkanélküliek, rokkantak, fogyatékkal élők, roma származásúak, gyermeküket egyedül nevelők és nők tartoztak. A következő fő problémák kerültek felszínre: Hátrányos fekvés, rossz infrastrukturális helyzet, rossz szociális és demográfiai helyzet , Alacsony iskolai végzettség, analfabétizmus, Iskolán kívüli képzések kihasználatlansága, magas munkanélküliség és szezonális foglalkoztatás,
alacsony jövedelmi szint, elégedetlenség a jelenlegi munkahellyel, Tőkeszegény vállalkozások, motiváció és tanulási hajlandóság hiánya, Aktív munkaerő-piaci eszközök kihasználatlansága, alacsony mobilitási hajlandóság, külső segítséggel szembeni bizalmatlanság Eszközök és források hiánya, Szemléletváltás hiánya, bürokrácia Összegezve a problémákat megállapíthatjuk, hogy az információ, a motiváció, a szükséges készségek, a források és a lehetőségek hiánya jellemzi a térséget. A felsoroltak bizonyítják, hogy a jelenlegi rendszer nem tud megfelelő meg-oldást nyújtani arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra jutását illetve társadalmi beilleszkedését hatékonyan elősegítse. A tanulmány a megoldási lehetőséget a következőkben látja többek között: megfelelő szakemberháttér kiépítése, önkéntesek bevonása, infrastrukturális háttér, információval történő gazdálkodás, valamint hálózatépítés képességének megléte. Projektünkben a helyi problémák megoldásának elősegítése érdekében egy újabb szféra, a szociális szféra bekapcsolását, az ő ismereteik kibővítését valamint az együttműködési formák kidolgozását pl. munkaügyi központtal tűzzük célul. A családgondozók, a hivatásos pártfogók, bűnmegelőzési szakemberek, önkéntes segítőik e célnak kiválóan megfelelnének. Hatáskörükbe 24 település tartozik. Munkatársaik közvetlen, szinte napi kapcsolatban vannak a családokkal, s nem csak a hivatali íróasztal mögött találkoznak velük. A több éves munka során bizalmat ébresztettek maguk iránt, így ők, az általuk közvetített információk hitelesek a hátrányos helyzetűek szemében is. Mivel munkájuk nagy részét terepen töltik, jól ismerik az embereket, s olyanok is a látókörükbe kerülnek, akik nincsenek regisztrálva a munkaügyi hivatalokban sem. Ha valakinek, akkor nekik van esélyük arra, hogy az egyre inkább leszakadó, reményt vesztett rétegeket újra beintegrálják a munkaerőpiacra, s ezzel is növelve társadalmi beilleszkedésük esélyeit, lehetőséget nyújtva a szülőknek, gyermekeknek, hisz a létbizonytalanság, a kilátástalanság rombolólag hat a családokra, növeli a problémákat, s a hátrányok újratermelődnek. Ahhoz, hogy ezek a szakemberek hatékonyan tudjanak segíteni, a jelenlegi ismereteik kevésnek bizonyulnak, hisz ők szociális szakemberek. A projekt megvalósítása viszont óriási lehetőséget nyújtana az előrelépés-re, hisz meglévő kapcsolataikra, szakmai tudásukra építve annak résztvevői olyan ismertekkel, képességekkel gazdagodnak, melyek alkalmassá teszik őket a hátrányos helyzetű rétegeknek társadalmi befogadásának elősegítésére. A projekt célcsoportja: A projekt hosszú távú célkitűzése a leszakadó rétegek munkaerő-piaci reintegrációs lehetőségeinek javítása. Ezt úgy tudjuk elérni ha a szociális szférában dolgozók komplexebb támogatást nyújtanak a rászorulóknak. Elsődleges célcsoport: 31 fő, (pedagógus, családgondozó, fejlesztő pedagógus, önkormányzati dolgozók, bűnmegelőzési szakemberek) egy harmada családgondozó, a többi hivatásos pártfogó, ifjúságvédelmi felelős, munkát segítő önkéntes, óvodapedagógus Közvetlen célcsoport: A 2005. február 01-én alapított Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ a Zalaszentgrót statisztikai kistérségét jelentő 24 település részére a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény, valamint Zalaszentgrót város szociálisan rászorult lakosságának részére a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátásokat-, étkeztetést, házi segítség-nyújtást, nappali ellátást- biztosítja. Az integrált intézmény a szakmai munkát egy szervezeti keretben, de önálló szakmai egységekben végzi: A projektbe bevont további intézmények: ZalA-kAr Tér-ségi Innovációs Társulás, CsányiZrinyi Általános Iskola Zalaszentgrót, Napközi Otthonos Óvoda - Zalaszentgrót Csányi László Általános Iskola - Zalacsány, Fazeka József Általános Iskola Sümegcsehi
Általános Iskola és Napközi Otthonos Pakod Keszthelyi Rendőrkapitányság, Zala megyei Igazság-ügyi Hivatal Zala Megyei Munkaügyi Központ Önkéntesi hálózatba bevonni kívánt települések:Zalabér, Batyk, Zalavég, Szalapa, Sümegcsehi, Mihályfa, Zalacsány, Zalaszentgrót, Zalakoppány, Csáfordon, Tekenyén, Türjén, Pakod, Türje, Batyk, Zalabér, Zalavég. A Zalaszentgrót statisztikai kistérségét jelentő 24 település népessége közel 18 525 fő, ezen belül 10 % -ra becsülhető a roma népcsoportot képviselők száma. A regisztrált álláskeresők száma 893 fő volt 2006 elején, ezen túlmenően a nem regisztrált, a munkaerő-piaci nyilvántartásokban nem sze-replő munkanélküliek száma további 7-800 főt tehet ki becslések szerint. Így a projektben közvetetten érintettek száma az egy háztartásában élőket is beleszámolva közel 3000 főt jelent. A projekt tevékenységei A "hagyományos" szakmai továbbképzések mellett feltétlenül szükség van olyan kulcsképességek fejlesztésére (kooperációs készség, kommunikációs, konfliktusmegoldó képesség), melyek segítséget nyújthatnak a kliensekkel való hatékony kapcsolattartáshoz (azok képességeinek, tudásának felismerése, elismertetése, használhatóvá tétel) illetve a saját innovációra való képességük kibontakoztatásában. E szempontokat figyelembe véve a következő tevékenységeket valósítjuk meg: Tréningek I.A drámapedagógia módszereire épülő csoportépítő, konfliktuskezelő, személyiségfejlesztő tréning( 15 fős csoportokban, 25-25 óra ) A drámapedagógia módszereinek alkalmazása aktivizálja, intenzívebbé teszi a fejlesztést, ugyanakkor pihentető és feszültség levezető. A leghatékonyabban a gyakorlati cselekvés révén lehet fejleszteni az önismeretet, az empatikus készségeket, kommunikációs képességeket, ezért a pszihodráma, a szociodráma, a drámajáték, ezen belül a szituációs játékok, helyzetgyakorlatok és a komplex dráma segítségével próbáljuk mozgósítani és fejleszteni a szociális érzékenységet. Szupervízió (30 órás) A szupervízió célja, hogy a résztvevők minél jobban megértsék a szociális munka filozófiáját és a szociális intézmények, szervezetek szolgáltatási irányelveit, öntudatosabbak legyenek, ismerjék az intézmény és a közösség erőforrásait, fölállítsák a tevékenységek prioritásait és finomítsák tudásukat, készségeiket. Mediáció (30 órás) A mediáció olyan konfliktuskezelő módszer, speciális kommunikáció a konfliktusban álló felek között, melyet egy pártatlan, a konfliktus kezelésében jártas személy, a mediátor irányít. A folyamat során tisztázzák a megoldásra váró kérdéseket, megvizsgálják az egyéni és kölcsönös értékeket és ezek figyelembevételével jutnak egyezségre. Konfliktuskezelő tréning (25 óra) A tréning célja továbbá bemutatni az önismeret korszerű értelmezését és jelentőségét és előnyeit. A résztvevők megismerik az önelemzés, a kritikus reflektivitás szerepét, valamint a reflektivitás módszereit. Kommunikációs tréning(25 óra) A tréning során a tapasztalt szakértők megtanítják a célcsoport számára a megfelelő kommunikációs stratégiákat, hogyan dekódolják a társadalom üzeneteit, hogyan kódolják saját üzeneteiket a társadalom és más csoportok felé. Kooperációs készség fejlesztő tréning (25 óra) A tréninget kiscsoportokban folytatják le, amit a felkészített mentor vezeti le. Ez a tréning a csoport fenntartására, működésének zavartalanságára, a széthúzó erők ellensúlyozására irányul, az adott feladat megoldásához szükséges jó légkör megteremtése érdekében.
Képzések 1. Munkaerő- piaci és EU-s ismeretek (40 órás) 2. Romológiai képzés (30 órás) Nevelés szociológia, szocializáció, A cigányság története, Szociológiai összefüggések, Néprajz, Művészet, irodalom, Szociálpolitika, Nyelvi csoportok, A beás nyelv alapjai, A románi nyelv alapjai, Oktatáspolitika, óvodai - iskolai programok 3. Esetmegbeszélések módszertana (30 órás) Az esetmegbeszélés olyan közös csoportmunka, amely az adott eset megoldása érdekében meghívott szakemberek, segítők bevonásával illetve részvételével történik. Így olyan feltáró, informatív és segítő szociális kapcsolatrendszer épül ki, amely a kliens értelmi érzelmi, erkölcsi fejlődését gátló illetve akadályozó körülményeket próbálja megszüntetni. 4.Számítástechnikai képzés (40 órás) alapfokú számítástechnikai, felhasználói ismeretek, Office használat, internet használat Attitűd felmérés A projekt elején és végén megvizsgáljuk az elsődleges célcsoport viszonyulását a másodlagos célcsoporthoz a projekt kezdeti fázisában illetve a projekt végén mintegy visszacsatolásként. Így mérhető le, hogy hogyan változott a másodlagos célcsoport megítélése az tréningek és képzések hatására. Internetes honlap A disszemináció fő eszköze, és a kapcsolattartás alapja. Mivel a projekt egyszerre több helyen valósul meg az elszámolások és a menedzsment is az internetes, erre a célra kifejlesztett adatbázison keresztül történik meg. A program eredményei és előrehaladása is nyomon követhető. A projekt várható hatása Az elsődleges célcsoportban a szociális szakemberek és a hozzájuk kapcsolódó önkéntesek helyzete javul, mert: a projekt időszakára bekapcsolódik az e-társadalom szolgáltatásaiba, a long-life learning folyamat részeseivé válnak, igényszintjük fejlődik, a szociális piacgazdaságba történő átmenet aktív közreműködői lesznek., értéket termelnek a gazdaság számára, elfogadásuk a társadalom részéről nő. Szociális szakmai megújulásuk esélye nő, mert: hasznosítható elméleti és gyakorlati tudásra tesznek szert, erősödik önismeretük, önbizalmuk, sikervágyuk, a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodóképességük nő, javul feladatvállalási kedvük, új típusú kapcsolataik keletkeznek. A másodlagos célcsoport helyzete javul, mert: foglalkoztathatóságuk nő, mivel, alapvető információkra, készségekre tesznek szert, bekapcsolódnak a szociális szolgáltatás rendszerébe, munkaadókkal való kapcsolatuk javul, információforrásuk bővül, öntevékenységük nő. Életkörülményeik, életminőségük javul, mert javulnak életkörülményeik, javul az életminőségük tartósan átalakulnak életvezetési szokásaik (alkoholfogyasztás, dohányzás, drog), a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük nő (információ, tanácsadás), helyi hatóságokkal és szervezetekkel való kapcsolatuk javul. A másodlagos célcsoport helyzete javul, mert a projekt időszakára bekapcsolódik a helyi gazdaság életébe, nem segélyekből próbálja családja és maga szükségleteit fedezni.
1. számú konzorciumi partner projektbe bevonásának indoka, projektben betöltött szerepe Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ a Zalaszentgrót statisztikai kistérségét jelentő 24 település részére a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény, valamint Zalaszentgrót város szociálisan rászorult lakosságának részére a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátásokat-, étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást- biztosítja. Az állományi létszám 9 fő jelenleg. Az Intézmény minden dolgozója magáénak érzi azt a szemléletet, miszerint: A szakmai fejlesztési lehetőségekben, a jogszabályi előírásokhoz való igazodás, egy kliensközpontú szolgáltatás biztosítása csak egy jól ütemezett szakmai és anyagi források figyelembe vételével valósulhat meg. A cél, tehát olyan szolgáltatásokat nyújtani, amely a működési területen élő gyermekek és családok részére bővülő szolgáltatásokat biztosít. A "Családi Napok" rendezvénysorozata kiváló alkalomnak bizonyult a családok közösségmegtartó erejének demonstrálásához. A Családi Napok olyan emlékekkel gazdagították az adott település lakóinak életét, melyet szeretettel fogadtak, és fogadnak majd. A programok a családi kohéziós erőket növelik, jó fórum a gyermeki kapcsolat erősítésének, a közösségi élet iránti igény felélesztésének. Erősíti a Családi Napok programsorozata az intézmény munkájának "és munkatársainak szélesebb körű ismeretségét. Az intézmény munkatársai megfelelő képesítés birtokában egyre több tapasztalat megszerzésével, folyamatos önképzéssel, hivatástudattal és emberszeretettel végzik munkájukat. 2005-ben 1 fő sikeres szociális szakvizsgát tett, 2 fő mediációs tanfolyamot végzett, 3 fő felsőfokú szociális szakirányú képzettséget szerzett, 5 fő eredményes záróvizsgát tett a "Küzdelem a munka világából…" című pályázat keretében középfokú szociális gondozó és ápoló képzésben. Az intézmény a személyi és tárgyi feltételek biztosításán túl rendelkezik a legszükségesebb dokumentumokkal, melyek a folyamatos működést garantálják. Összességében megállapítható, hogy az intézmény az adott térségi feltételek között biztosítani tudja azt a szakmai hátteret, segítséget, szakszerű helyettesítéseket, melyek garantálják a térségi igények zavartalan ellátását. 2005-ben a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó munkatársak 40 alkalommal találkoztak a jelzőrendszer tagjaival, illetve alkalmanként a helyi önkormányzatok jegyzőivel, a városi gyámhivatalok munkatársaival, a gyermek hivatásos pártfogójával. A fentiekből tökéletesen látszik egyrészt az intézmény szakmai elkötelezettsége, másrészt a másodlagos célcsoporttal fenntartott aktív, napi kapcsolat. Így miután, az intézmény munkatársai adják az elsődleges célcsoport jelentős részét, illetve a másodlagos célcsoporttal élő, intenzív kapcsolatban vannak, ezért programban lévő részvétele nélkülözhetetlen. 2. számú konzorciumi partner bevonásának indoka, projektben betöltött szerepe A Dunántúli Roma Vezetők Szövetsége 2002. november hónapban kezdte meg működését nagykanizsai székhellyel. Regionális jellegét tekintve a megyében 50 Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Dunántúlon 140 Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és Civil szervezettel van kapcsolata, illetve együttműködési megállapodása. Nagykanizsa 56 ezer fő lakosából hozzávetőlegesen 5 ezer fő a roma. Megoszlás szerint a beás anyanyelvűek vannak többségben, megközelítőleg 81%, még oláh anyanyelvű hozzávetőlegesen 2.3%. A nagykanizsai és a Zala megyei települések roma vezetői bizalmat és tiszteletet élveznek a roma közösségeknél. Hatékonyan viszik keresztül terveiket a Civil Szervezetek, a Közigazgatási szervek és a Kisebbségi Önkormányzatok útvesztőiben is eredményeket tudnak felmutatni. A romák értékelik ezt a munkát és támaszkodnak vezetőikre.
A Szövetség alakulásakor magára vállalta azt a feladatot is, hogy további potenciális vezetőket kutat fel és toboroz, olyan embereket keres, akikben még van hajlandóság, hogy felszólaljanak és rendelkezzenek a roma problémák képviseletéhez szükséges képességekkel. Alulról jövő kezdeményezésre alakult szövetségünk, biztosítja azt a politikamentes fórumot, ahol a romák összejöhetnek, problémáikat intézhetik. Nagykanizsa városában és Zala megyében tényleges kommunikáció alakult ki a többség és a roma társadalom között. Nálunk nem tapasztalható olyan nagyfokú előítéletes viselkedés, mint általában az országban. Hagyománya van a romák és a többség együttműködésének egymás iránt tanúsított tolarenciájának. Azonban figyelemreméltó tényező, hogy a roma érdeklődés és részvétel megfelelő formái nem állnak összhangban a közéleti érdeklődés általánosan elfogadott, megfelelőnek ítélt formáival. Az intézmények nem minden esetben képesek arra, hogy befogadják a roma véleményeket, ami gyengíti a többségi társadalmat és a roma közösséget is. Szövetségünk minden esetben igyekezett a város kulturális életében részt venni, jó kapcsolatot tartani a civil és hivatalos szervekkel. Szövetségünk egyik legnagyobb eredménye, hogy 2003. április. 09-én Vajda László ( Zala Megyei Közgyűlés Tanácsnoka ) kezdeményezésére megalakult a Zala Megyei Roma Koordinációs Tanács. Felkérésére a Dunántúli Roma Vezetők Szövetsége dolgozta ki a " Zala Megyei Középtávú Roma Stratégiai Program és Munka Tervet", a program megvalósulását 50 CKÖ és Civil Szervezet támogatja. A Zala Megyei Közgyűlés 2003 június 20-i ülésén a koncepciót tájékoztatóként elfogadta és támogatta. Partner volt a Munka Terv kidolgozásában és a 2003 július 01 -én kelt megállapodásnak megfelelően hozzájárult egy fő Cigányügyi Referens alkalmazásához valamint félévente 120 ezer forintot biztosított az iroda fenntartásához, mely a dologi kiadások részbeni fedezetére szolgált. A Munka Terv kidolgozása kapcsán került sok roma közvetlenül kapcsolatba a közélettel. Ez próbára tette a közösség problémamegoldó képességét és tesztelte, hogy képesek a romák kritikus helyzetben együttműködni. Az intézményi ismertetőből tisztán látszik, hogy Zala megye egyik legbefolyásosabb, legfelkészültebb cigány szervezete konzorciumunk tagja. Nagy József a szervezet elnöke a PTE Romológia szakán végzett, így képzett szakember segíti a konzorciumunkat.