TÓTKOMLÓS VÁROS KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

TÓTKOMLÓS VÁROS KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2012 – 2016.

Tótkomlós, 2012. március …. Tótkomlós Város Önkormányzat Képviselő-testülete ………….. kt. határozatával elfogadta.

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS................................................................................................................. 4 I. 1. Jogszabályi háttér......................................................................................................... 5 II. ALAPELVEK, IRÁNYELVEK................................................................................ 11 III. ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS................................................................. 14 IV. A SPORT EGYES TERÜLETEINEK HELYZETE, LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI MÓDJAI. ……………………………………………………………..15 IV. 1. Óvodai nevelés......................................................................................................... 15 IV. 1. a. Helyzetelemzés…………………………….......................................................... 15 IV. 1. b. Az óvodai fejlesztés feladata, irányai.................................................................... 18 IV. 2. Iskolai nevelés, diáksport .................................................................................... 21 II. 2. a. Helyzetelemzés....................................................................................................... 21 IV. 3. Szabadidősport........................................................................................................ 30 IV. 4. Fogyatékossággal élők sportja............................................................................... 32 IV. 5. Utánpótlás-nevelés.................................................................................................. 32 IV. 6. A versenysport feltételeinek biztosítása............................................................... 32 V. SPORTEGYESÜLETEK TÓTKOMLÓSON........................................................... 33 V.1. Alföldi Hegyivadászok Kerékpáros Sportegyesület............................................... 33 V.2. MTTSZ Lövész Klub……......................................................................................... 35 V.3. Nagykopáncsi Vadásztársaság /Tótkomlós/.......................................................... 38 V.4. P.8. Postagalambsport Egyesület............................................................................. 38 V.5. Száraz-érmenti Vadásztársaság............................................................................... 41 V.6. Tótkomlósi Asztalitenisz Sport Egyesület............................................................... 43 V.7. Tótkomlósi Autósport Egyesület……………………………………...................... 44 V.8. Tótkomlósi Biliárd Klub……………....................................................................... 46 V.9. Tótkomlósi Darts Club Sport Egyesület.................................................................. 47 V.10. Tótkomlósi Horgász Egyesület………………....................................................... 48 V.11. Tótkomlósi Lovas Túra Közhasznú Egyesület...................................................... 48 V.12. Tótkomlósi Önkéntes Tűzoltó Egyesület................................................................49

2

V.13. Tótkomlósi Rozmár Szenior Úszó Klub Egyesület............................................... 51 V.14. Tótkomlósi Torna Club Sport Egyesület............................................................... 54 V.15. Tótkomlósi Úszó Egyesület..................................................................................... 58 VI. A VÁROS SPORTLÉTESÍTMÉNYEI .................................................................... 59 VI. 1. Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda sportcsarnoka és bitumenpályája.................................................................................................................. 61 VI. 2. Jankó János Általános Iskola és Gimnázium tornaterme, tornaszobái és betonpályája……………………....................................................................................... 64 VI. 3. Karasz János Sporttelep......................................................................................... 65 VI. 4. Rózsa fürdő……...................................................................................................... 69 VI. 5. Edzőterem, konditerem.......................................................................................... 76 VI. 6. Lada Cross pálya..................................................................................................... 77 VI. 7. Szánkópálya……..................................................................................................... 78 VI. 8. Makk 7-es Söröző.....................................................................................................78 VI. 9. Sport Büfé……………………................................................................................ .79 VI. 10. Száraz-ér................................................................................................................ 79 VII. SPORTVAGYON...................................................................................................... 79 VIII. KAPCSOLATOK.................................................................................................... 80 VIII. 1. A Békés Megyei Önkormányzat Sportkoncepciójával……………................. 80 VIII. 2. Európai Unió és a sport kapcsolata.................................................................... 81 VIII.3. Belföldi kapcsolatok………………….................................................................. 82 VIII.4. Nemzetközi kapcsolatok....................................................................................... 83 IX. ÖNORMÁNYZATI SPORTFINANSZÍROZÁS..................................................... 84 X. SPORT IDEGENFORGALOM..................................................................................85 XI. A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA......................................................................86

1. melléklet: KIEMELT SPORTRENDEZVÉNYEK TÓTKOMLÓSON

3

„A sport a játék alatt tanítja meg az embert, rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a “fair play”, a nemes küzdelem szabályaira” Szent-Györgyi Albert

I.

BEVEZETÉS

A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: „Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából.” Magyarország Alaptörvénye XX. cikke alapvető jogként fogalmazza meg, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ennek a jognak az érvényesülését szolgálja – többek között – a rendszeres testedzés biztosításának lehetősége. Tótkomlós Város Középtávú Sportfejlesztési Koncepciójának célja, hogy az abban rögzített irányelvekkel orientálja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvényben rögzítettek szerint az önkormányzat, az oktatási intézmények, az egyesületek és egyéb sportszervezetek egymást kiegészítő tevékenységét. A koncepció tartalmazza azokat a célkitűzéseket és a célkitűzésekhez tartozó azon feladatokat, amelyeket az Önkormányzat – mindenkori költségvetése adta

4

lehetőségének függvényében – döntéseiben a testnevelés és a sport területén iránymutatónak tekint. A koncepció egyik kiemelt célja, hogy a testnevelés és a sport területén működő szervezetek, egyesületek számára a működéshez megfelelő tervezhető környezet teremtődjön városunkban. A koncepció másik kiemelt célja a lakosság egészséges életkörülményeinek biztosítása

és

javítása

valamint

a

sportolás

lehetőségének

alapvető

megteremtése. A koncepció elismeri, hogy a testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem, a rekreáció fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi nevelésében,

fizikai

fejlesztésében,

a

jellem és

személyiség

formálásában. I. 1. Jogszabályi háttér  Magyarország Alaptörvénye: XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges

élelmiszerekhez

biztosításával,

a

és

munkavédelem

az és

ivóvízhez az

való

hozzáférés

egészségügyi

ellátás

megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.  2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

5

„13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5.

környezet-egészségügy

(köztisztaság,

települési

környezet

tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10.

a

területén hajléktalanná

vált

személyek

ellátásának és

rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11.

helyi

vízkárelhárítás,

környezet-

és

természetvédelem,

ivóvízellátás,

szennyvízelvezetés,

ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 6

vízgazdálkodás, -kezelés

és

-

12.

honvédelem,

polgári

védelem,

katasztrófavédelem,

helyi

közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás.”  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (2012. 09. 01.től hatályos) „27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

7

(12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak

és

tevékenységi

formák

szerint

létrehozott

iskolai

csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.”  2004. évi I. törvény a sportról „Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek

hazánknak.

Az

e

törvényben

meghatározott

célok

megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék. A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges

nemzet,

az

egészségét

megőrizni

akaró

polgár

értékrendjéhez. A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét. 8

A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét. Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolaiegyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó. Magyarország Országgyűlése elfogadja az Európai Sport Chartát, és sportról szóló törvényét azzal összhangban az alábbiak szerint alkotja meg.” „55. § (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d)

megteremti

az

önkormányzati

iskolai

testnevelés

és

sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó

diáksport-egyesületek

feladatainak

zavartalan

ellátásához

szükséges feltételeket. (3) A megyei és a fővárosi önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében:

9

a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, b)

közreműködik

a

sportszakemberek

képzésében

és

továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását. d)

adottságainak

megfelelően

részt

vesz

a

nemzetközi

sportkapcsolatokban, e) ellátja a nemzeti sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat, f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a

mozgásgazdag

életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g)

közreműködik

a

sportorvosi

tevékenység

feltételeinek

biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén adottságainak megfelelően - ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. (5) A helyi önkormányzatok - figyelemmel a 49. § d) pontjában foglaltakra is - a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályok szerinti támogatásokban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.”  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 10

„10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási környezetben

intézményben

neveljék

és

biztonságban

oktassák,

és

egészséges

óvodai életrendjét,

iskolai

tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.” További kapcsolódó jogszabály:  1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről  215/2004. (VII. 13.) Kormányrendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról  166/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az állami sportinformációs rendszerről  157/2004. (V. 18.) Kormányrendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről  54/2004. (III. 31.) Kormányrendelet a sportrendezvények biztonságáról  16/2004.

(V.

18.)

OM–GYISM

együttes

rendelet

az

iskolai

sporttevékenységről

II.

ALAPELVEK, IRÁNYELVEK

A sport, mint önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenység, a magyar és az egyetemes kultúra része, a nemzeti egészségfejlesztés alapvető eszköze, 11

valamint a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja, amely sportegyesületek,

sportági szakszövetségek,

sportszövetségek,

és

egyéb

sportszervezetek keretében folyik. Az iskolai testnevelés kötelező jelleggel a nevelési és oktatási intézmények feladata. A sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában és hozzájárul a testi-lelki jóléthez. A testnevelés és a sport az egyetemes és nemzeti kultúra szerves része, annak lényeges alkotó eleme. A sport, a mozgás a személyiség formálásának, az egészség megőrzésének és teljesítőképesség fokozásának egyik leghatásosabb eszköze.

Jelentős szerepet játszik a sport a testi nevelés személyiségfejlesztő hatásában, amely elengedhetetlen a felnőtté válás, a szocializáció, és az egészséges érett személyiség kialakulásának folyamatában. A szabadidősport és a rekreáció a munkaképesség megtartásának, és újratermelésének természetes eszköze, amely életkortól, és nemtől függetlenül űzhető. A szabadidősport alkalmas a jó közérzet kialakítására, a szociális, emberi kapcsolatok ápolására és annak megtartására. A verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejeződő területe, ösztönző minta a rendszeres testedzéshez, és teljesítményfokozáshoz. A versenysport jelentős szerepet játszik a hazafias érzelmek és a nemzeti hovatartozás erősítésében is. Egyfajta természetes igényként jelenik meg a sportot kedvelők, de azt aktívan nem űzők számára is. A sportoláshoz való jog az állampolgárok - alkotmány által biztosított - alanyi joga.

12

A nevelési - oktatási intézmények testnevelése és sportja képezi sportkultúránk alapjait, a lakosság szabadidő sportja a munkaképesség, a fizikai fittség karbantartásának egyik leghasznosabb és legeredményesebb eszköze. A versenysport, a sportkultúra húzó ágazata, minta és motiváció a rendszeres testedzéshez. A testnevelés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. Az önszerveződés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerű sportélet lényegi jellemzői. Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön, és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen. A magas szintű sportkultúra jellemzője a sport szervezettsége, az egymásra épülő versenyrendszer működőképessége. A városi sportkoncepció alapelvei:  az általános iskolai testnevelés minőségi fejlesztése, a diáksport szervezettebbé tétele.  az egyre nagyobb igénnyel jelentkező gyógytestnevelési rendszer kialakítása, esélyegyenlőség biztosítása.  a minőségi él- és versenysport fejlesztése,  a szabadidősport irányításának,

feltételrendszerének és szervezeti

felépítésének megszervezése, megteremtése.  a város tulajdonában lévő sportlétesítményeknek, a mai gazdasági élet igényeinek megfelelő hasznosításának, fejlesztésének megvalósítása. A létesítmények

funkciójának

megtartása,

fejlesztése

önkormányzati

támogatás és a pályázati források mind szélesebb kihasználása. 13

 a lakosság és a civil szervezetek ösztönzése a sportolásra és figyelemfelhívásuk annak fontosságára.

III.

ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS

Ma minden társadalmi fórum elismeri a testnevelés és a sport fontosságát, az ifjúság egészségmegőrzésében és nevelésében betöltött szerepét, azonban minderre egyre szűkülő anyagi források állnak rendelkezésre, az ágazat valamennyi szereplője, így az Önkormányzat számára is. A gyermekek edzettségi, egészségi állapota az utóbbi időben tovább romlott, a rendszeresen sportoló fiatalok száma, az iskolai testnevelés presztízsével együtt csökkent, míg a mozgásszegény életmódot folytatók száma jelentős növekedést mutat. A lakosság szabadidősportjában, a rekreációs tevékenység keretében rendszeres testedzést folytatók köre elsősorban gazdasági és társadalmi okokból szűkült, ugyanakkor megjelent egy viszonylag szűk réteg, amely felismerve a rendszeres sportolás jelentőségét, beépítette azt mindennapi programjába és anyagilag is kész áldozni rá. A testedzést, az egészséges életmód megvalósítását kiszolgáló sportlétesítmények,

sportpályák,

játszóterek,

parkok

száma

városi

valamelyest

növekedett, de a korábbi létesítmények állapota tovább romlott. Tótkomlós Város sportfejlesztési programja célkitűzéseket fogalmaz meg a diák-, szabadidő és versenysport tekintetében az alábbiak szerint: - Az önkormányzat folyamatos feladatának tekinti, hogy a fiatalokban a mozgás-gazdag életmód iránti igényt felkeltse. Ennek érdekében továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani az óvodai és az iskolai testnevelés, valamint sporttevékenység személyi, tárgyi és létesítményi feltételei megteremtésére és fejlesztésére. 14

- A sportolási lehetőségek bővítése és megfelelő szintű biztosítása. - A szabadidősport a gyermek és ifjúsági versenysport koordinálása, szervezése

fontos

feladat

valamint

a

város

tulajdonában

lévő

sportlétesítmények és sportcélú ingatlanok működtetése és karbantartása ugyancsak önkormányzati cél. - A lakosság érdeklődésének felkeltése a sport jótékony hatásaira és a sportolás lehetőségeire. Jelenleg Tótkomlós legjobban kihasznált sportlétesítménye a Karasz János Sporttelep, illetve további sportolási lehetőségeket biztosít a Rózsa fürdő, valamint egyéb sportolási lehetőségek is rendelkezésre állnak a város területén, akár a magán edzőtermeket, akár a nemrég átadott túraútvonalat tekintjük.

IV.

A SPORT EGYES TERÜLETEINEK HELYZETE, LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI MÓDJAI

Alapvető feladatként jelentkezik a sport- és testnevelés alábbi területeinek Önkormányzat általi előnyben részesülése: - óvodai nevelés

} gyermek- és ifjúsági tömegsport - oktatási intézmények sportja - szabadidősport, - fogyatékossággal élők sportja, - utánpótlás-nevelés, - a versenysport feltételeinek támogatása. IV. 1.) Óvodai nevelés IV. 1.) a.) Helyzetelemzés 15

Az óvodai testnevelés során a kisgyermek először találkozik megtervezett, egységes

intézményi rendszerben végzett testneveléssel.

A különböző

szakirodalmak alapján az ember 3-12 éves kora között gyűjti a legtöbb tapasztalatot, a legmaradandóbb élményeket mozgáskultúrájának kialakításához. Az óvodai mozgásfejlesztés nagyon fontos az életkori sajátosságoknak megfelelő motoros képességek kialakítása szempontjából. Tótkomlóson egy önkormányzati óvoda és egy egyházi óvoda működik. Az Önkormányzat fenntartásában lévő óvoda a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda keretei között működik, kettő telephelyen az Erzsébet utca 3. szám és a Diófa utca 10. szám alatt. Mindkettő óvodában 3-3 csoportszoba működik. Diófa utcai óvoda: 2009. évtől kezdődően van tornaszoba a gyermekek részére, egy pályázati felújításnak köszönhetően. A szabadtéri játéklehetőség főként a közvetlenül az Óvoda mellett található játszótéren valósul meg. Erzsébet utcai óvoda: 2011. évtől kezdődően van tornaszoba a gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása érdekében. Az óvoda rendelkezik szabadtéri játékokkal felszerelt udvarral, így a tavasztól őszig tartó időszakban megoldhatóak a szabadtéri foglalkozások. Az intézmények eszközellátottsága mind a mennyiségi, mind a minőségi jellemzők tekintetében javuló tendenciát mutat. Az óvodák egyre korszerűbb és biztonságosabb játék-, és sportszerekkel bővítik eszköztárukat.

16

Evangélikus Óvoda: Az Evangélikus Egyház fenntartásában működő intézmény. Az intézmény sajnos nem rendelkezik tornateremmel, egy kisebb méretű tornaszoba áll a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Itt bordásfal is található, amit az óvónők felügyeletével használhatnak. A gyermekek számára minél több tornaeszköz beszerezése a cél, hogy ezzel is érdekesebbé tegyék a heti rendszerességű testnevelés foglalkozásokat (babzsák, karika, kendő, marok-, és léglabda, lépegető, tornaszőnyeg, trambulin, magasugró szett, kötél, színes ejtőernyő, stb.) A foglalkozásokat nagyméretű csoportszobákban tartják.

17

A tágas óvodaudvaron van lehetőségük a gyermekeknek mozogni, itt található fából készült vár, hinta, libikóka, függőhíd, rugós játékok, kosárlabda-palánk, játékmotor. A Családi kör keretén belül, az egyházközség szervezésében a gyermekek részt vehetnek spordélutánon, ovi-tornán a Szlovák iskola tornatermében. A nagycsoportosokat minden évben meghívják a Jankó János Általános Iskolába sportvetélkedőre, vidám ismerkedésre. Jó a kapcsolat a Rózsa fürdővel, minden évben ősszel és tavasszal úszásoktatásra mennek a gyermekek. Új kezdeményezés, a lovaglás, mely nagy tetszésnek örvend a gyermekek és a szülők körében egyaránt. Az őszi és a tavaszi Családi délután rendezvények is minden esetben bemelegítő zenés mozgással kezdődnek és versenyekkel folytatódnak. Az óvoda programjához kapcsolódóan fontos a néphagyományőrzés, ezért évek óta a középső és nagycsoportosokból néptánc csoportot alakul, akik heti rendszerességgel gyakorolják a koreográfiát, majd ünnepeken azt elő is adják. Terv: kialakítani egy tornatermet, ahol a gyermekek megfelelően mozoghatnak és bármilyen rendezvényt szervezhető benne. IV. 1.) b.) Az óvodai fejlesztés feladata, irányai A Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda óvodai Intézményében a Helyi Óvodai Nevelési Program meghatározza az óvodai nevelés általános feladatait, melyek az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteit kielégítik. Ezen belül az egyik kiemelt feladat az egészséges

18

életmódra nevelés. Az egészséges életvitel igényeinek alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt fontosságú. A fentiek alapján fontos: 1. a gyermek mozgásigényének kielégítése 2. a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése 3. a gyermek testi képességei fejlődésének segítése 4. a gyermek egészségének védelme, edzése 5. az egészséges életmód, egészségmegőrzés szokásainak alakítása 6. a fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Az óvodáskorú gyermekek mozgásigénye nagy, így az adott feladatok nem megterhelőek számukra. A heti egy tornafoglalkozás, a mindennapos torna, a mozgásos játékok, a mozgáskotta alkalmazása fejlesztik a testi képességeket, a természetes mozgást, melyek előkészítik a gyermekeket az iskolai sportolásra,

tornára.

Hozzájárulnak

a

harmonikus,

összerendezett,

fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Az intézmény óvodáinak tágas felszerelt tornatermeiben a füves nagy udvarokon a tornának, a játékos mozgásnak, eszközökkel és eszközök nélkül spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget biztosítunk. A gyermekek ügyességének, állóképességének, erejének fejlesztésére jó lehetőség az óvodákhoz közeli játszótér kihasználása. A különböző szociális hátrányokból

eredő

hiányosságokat

pótolják

a

különböző

óvodai

programokkal, projektekkel, pl.: vízhez szoktatás, sportvetélkedő, moduláris családi délután, játszó délután, vitamin nap. Tudatosan fókuszálnak a H.H, a H.H.H gyermekek és szülők bevonására. Az óvodába járó gyermekek 19

szüleinek lehetősége van, hogy óvodán kívüli sportolásra, tornára írassák gyermekeiket, pl.: ovi-foci, mazsorett, művészeti torna, úszásoktatás. Lehetőségek szerint részt vesz az óvoda, olyan megmozdulásokban ahol a város, iskolák szerveznek különféle sportnapokat. Az óvodában lehetőség van megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó prevenciós és gyermek egyéni képességeihez igazodó mozgásos terápiás fejlesztésre. A

gyermekek

sokoldalúbb

mozgáskultúrájának

fejlesztésére szükség lenne több, olyan udvari és termi eszközre, sportszerekre, amelyek ezt a célt szolgálják. E korosztály mozgásigényeit elégíti ki az Erzsébet ligeti és az Epres téri játszótér. A gyermekek koordinációs képességeit javítják a felállított játszótéri elemek.

20

IV. 2.) Iskolai nevelés, diáksport IV. 2.) a.) Helyzetelemzés Az iskolai sport magában foglalja az oktatási és nevelési intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet éppúgy, mint az iskolán kívüli keretekben végzett testgyakorlást, testedzést és játékokat, túrákat, táborokat, mozgásos alkalmakat. Fontos a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a rendszeres sportolás és versenyzés iránti igényük felkeltése. Városunkban két iskola működik, a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium és a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

21

Jankó János Általános Iskola és Gimnázium: Személyi feltételek: - 1 fő testnevelés szakos tanár, gyógytestnevelő - 2 fő testnevelés szakos tanár - 1 fő asztalitenisz edző, testnevelő-edző és rekreáció-szervező szak folyamatban - 1 fő tanító, testnevelés spec. koll. A mindennapos testedzést végző tanító és testnevelő tanárok munkáját segíti a mozgásfejlesztésben az utazó Ayres-terepeuta, aki 2-4 fős csoportokban egyéni fejlesztési terv alapján speciális mozgásfejlesztő eszközökkel végezi az alapozó terápiát, javítja a gyermekek mozgáskoordinációját. A napközis csoportvezetők is végeznek játékos mozgásfejlesztést. Szakszerű gyógytestnevelés szolgálja a résztvevő tanulók testi, fizikai állapotának a javulását. Tárgyi feltételek: - 1 db 20x12 m-es tornaterem

22

- 2 db 12x6 m-es tornaszoba - 1 db 40x20 m-es szabadtéri betonpálya - 1 db füves udvar A tornaterem és a tornaszobák 700 – 2000 óráig szolgálják az iskola tanulóifjúságát. Az iskola betonozott pályája szabadtéri kézilabda, - kosárlabda és futballpálya, futásra, görkorcsolyázásra alkalmas terület. Testmozgásra használható az iskola füves udvara (lányudvar, fiúudvar) is. A tornaterem elavult, kis befogadóképességű. Az alsó tagozatos tanulók nem is használhatják, hiszen az óraszámok és a tanítási idő nem teszi lehetővé. A sportfoglalkozásokhoz (kötelező és szabadon választott) az iskolán kívüli városi sportlétesítményeket is használják a gyermekek. A Karasz János Sporttelepet futóversenyek lebonyolítására, a sportuszodát a testnevelés órák keretében szervezett úszás oktatás keretében és délutáni úszószakkörön. Az intézményben az iskolai diák sportkörnek - a magántanulók kivételével minden tanuló tagja. Az iskolában a mindennapos testnevelés a Ktv. 48.§ (2) bekezdése szerint van megszervezve. Cél: - a tornaterem felújítása vagy új sportcsarnok építése a pályázati lehetőségek kihasználásával - tanulóink életében központi helyet foglaljon el a mozgás, felnőtt életükben is érezzék ennek szükségességét. Szeressék és műveljék a sport valamelyik ágát. A mindennapi testedzés kötelező és szabadon választható foglalkozásai A tanulók számára a mindennapi testedzést kötelező és szabadon választható foglalkozásokon biztosítja az iskola az alábbi keretek között: 23

A) Délelőtti foglalkozások:  általános iskolában kötelező testnevelés óra 1-8. osztályig heti 3 óra  az általános iskola speciális tagozatán kötelező testnevelés óra 1-8. osztályig heti 2,5 óra  gimnáziumban kötelező testnevelés óra 9-12. évfolyamon heti 2,5 óra  könnyített testnevelés (a testnevelő tanár vezeti az orvosi igazolás figyelembe vételével)  gyógytestnevelés foglalkozásra azok a tanulók járnak, akiknek ezt a gyermekorvos szakorvosi vélemény alapján javasolja (gyógytestnevelő tanár tartja) B) Délutáni foglalkozások:  délutáni tömegsport órák  délutáni versenyekre előkészítő szakköri foglalkozások  gyógytestnevelés A mindennapi testnevelés lehetőségei tanórán kívül a) Alsó tagozaton a napközis csoportokban a napközi ideje alatt játékos, mozgásos, egészségfejlesztő foglalkozás minden nap tanári felügyelet mellett. Ezek a foglalkozások az időjárási viszonyoknak megfelelően lehetőleg a szabadban tartandók. A tanítók és napközis csoportvezetők az egészséges testtartás, légzés, és keringés érdekében naponta igyekeznek megmozgatni csoportjaikat.

24

Cél: a tanórákon szellemi koncentrációban elfáradt gyerekek felfrissítése, fizikai aktivitásuk fokozása, az örömteli közös játék biztosítása. A csoportkohézió nő az együtt végzett mozgás révén. A tanulók együttműködése, együttdolgozása fejlődik

a

tanórán

kívül

végzett

tevékenységben

is.

A

különböző

mozgáskészségű és aktivitású gyerekek segítik, motiválják egymást a foglalkozás során, mellyel toleranciájuk is nő. b) A felső tagozaton és a gimnáziumban a mindennapos testnevelés délutáni tömegsport órákon történik. c) A sportfoglalkozásokhoz (kötelező és szabadon választott) az iskolán kívüli városi sportlétesítményeket is használják. A sportuszodát egész tanév folyamán használják testnevelés órákon és délutáni úszószakkörön. d) A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében szervezik. Ezeken a foglalkozásokon az iskola minden tanulója részt vehet. e) A tömegsport foglalkozásokon (az előre meghirdetett házi versenyekre és egyéb sportfoglalkozásokra) az iskola biztosítja, hogy a tanulók testnevelő tanár felügyelete mellett valamennyi tanítási napon, igénybe tudják venni a tornatermet vagy jó idő esetén a sportudvart. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre a foglalkozást vezetőnél lehet jelentkezni. A jelentkezők október végéig eldönthetik, hogy egész tanévben kívánnak-e járni az adott foglalkozásra. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező, a távolmaradás igazolatlan hiányzásnak minősül.

25

f) Sportolási lehetőségek az iskolai diáksportkörben:  asztalitenisz-foglalkozás  érettségi előkészítő-foglalkozás  kosárlabda-foglalkozás  labdarúgás-foglalkozás  röplabda-foglalkozás  szertorna-foglalkozás  úszás-foglalkozás  rekreációs-foglalkozás Rendszeresen szerveznek, kerékpártúrát közvetlen környezetünk természeti és kulturális értékeinek felkeresésére. Iskolai kirándulások alkalmával távolabbi régiók megismerése érdekében hegymászást, barlang túrákat stb. szerveznek. Házibajnokságokat, játékos sportvetélkedőket tartanak egész tanévben. Önszerveződő csoportoknak minden évben házibajnokságokat szerveznek kosárés röplabda, labdarúgás valamint asztalitenisz sportágakban. A tömegsport egészség-, és személyiségfejlesztő hatását még tovább erősítik a sportversenyek, melyeknek igen komoly hagyománya van az iskolában. Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda Az iskola Pedagógiai Programjának a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai között szerepel a tanulók fizikai állóképességének fejlesztése,

az

egészséges

életmód és

tudatosítása.

26

egészségvédelem fontosságának

Személyi feltételek: - 1 fő általános iskolai testnevelő tanár - 1 fő tanító, testnevelés speciális végzettséggel - 2 fő C kategóriás néptánc oktató Tárgyi feltételek: - 1 db 28x17 m-es tornaterem - 1 db 40x20 m-es szabadtéri betonpálya Az iskolában található tornaterem és sportudvar alkalmas különféle sportágak művelésére. A tornaterem méretei 28 m x 17 m: szabványméretű kosárlabdapálya.

27

Alkalmas: - kosárlabda - kispályás foci - torna - kézilabda - röplabda - tenisz - asztalitenisz - aerobik - táncpróbák - színjátszó próbák - birkózás, küzdő sportok folytatására. A tornaterem kihasználtsága:  Tanterv szerinti délelőtti testnevelésórák osztályonként heti 3 óra  Délutáni tömegsport foglalkozások és sportszakkörök heti 6 óra (futball 3 korcsoportban, kézilabda 2 korcsoportban)  Délutáni táncpróbák heti 4 óra  Ovifoci (óvodásoknak heti 1 alkalommal)  Evangélikus egyházi óvoda sportfoglalkozása heti 1 alkalommal  Birkózás heti 2 alkalommal  Kosárlabda heti 1 alkalommal  Úszók szárazföldi edzése heti 1 alkalommal  Diákönkormányzat sportdélutánjai, családi délutánok,  Napközis foglalkozás keretében különböző labdás játékok, váltóversenyek, fogójátékok, ügyességi játékok szervezése.  Nyílt napok óvodások számára: sorversenyek, játékos foglalkozások  A művelődési központ téli zárása idején a néptánc próbák, moderntánc-és mazsorett foglalkozások. 28

A sportudvar jó idő esetén főként tömegsport és szárazföldi edzések, ill. tanórák megtartására alkalmas. Mérete:40 m x 20 m Évente egy-egy alkalommal nemzetközi darts versenynek és a Város napja alkalmából megrendezésre kerülő nemzetközi asztalitenisz tornának ad otthont a tornaterem. A város lakossága is igénybe veheti a tornaterem adta lehetőségeket bérleti díj fizetése ellenében. Előnyök A felsoroltakon kívül a sportrendezvényekhez biztosított az öltöző és tusolási lehetőség. Hiányosságok A sportudvar bitumenpályájának borítása egyenetlen és megkopott, ezért balesetveszélyes. Indokolt lenne a közeljövőben 3-5 cm-es bitumenborítás vagy más korszerű burkolat. Udvari sportjátékok, sportszerek hiánya Hátrányok Az iskolán kívüli sportrendezvények idejére portás, ill. ügyeletes biztosítása nehézségekbe ütközik, mivel többnyire munkaidőn túli és hétvégi rendezvényekről van szó. Az úszásoktatás a tanterv szerint évi 8 ill. 16 óra. Jó lenne ennek bővítése, azonban a jelenlegi fürdőbelépő magas összege ezt nem teszi lehetővé. Szeretnénk, ha legalább az alsós évfolyamokon ingyenes lenne a belépés vagy legalább nagyobb lenne a kedvezmény. A tornaterem sajnos nem felel meg a nemzetközi szabványoknak, így nemzetközi versenyek lebonyolítására nem alkalmas. 29

IV. 3. Szabadidősport A lakosság, és ezen belül az ifjúság egészségi-, edzettségi állapota rossznak mondható egész Magyarországon beleértve Tótkomlóst is, melynek alapvető oka a mozgásszegény életmód, a számítógép uralta világ. A gyermekek nagy része otthon a számítógép előtt tölti szabadidejét, a sportolás helyett. A Magyarországon születő gyermekek várható életkora a jelenlegi statisztikák alapján a legrövidebbek közt van Európában. Ennek egyik oka a tanulók egyoldalú (főként szellemi) túlterhelése, ami a még mindig magas napi tanóraszámokkal párosul. Az új neveléspolitikai irány, a mindennapos testnevelés egyfajta kiutat jelenthet a fizikai állapot javulása felé. Az igazán fejlett testkultúra azokban az országokban alakulhat ki, ahol a gazdasági

feltételek

hozzájárulnak

ahhoz,

hogy

a

lakosság

magas

életszínvonalának megléte következtében több időt és pénzt fordítsanak szabadidejük sportolással való eltöltésére. Ezek a feltételek Magyarországon is egyre inkább fejlődő tendenciát mutatnak, így várható, hogy egyre többen kapcsolódnak be a városban működő szabadidős létesítmények és programok rendszerébe. A

rekreációs

sportok

nagymértékben

hozzájárulnak

a

társadalom

munkaképességének megőrzéséhez, illetve újratermeléséhez, így fontos annak támogatása. A szabadidősport tehát kétségtelenül rendelkezik gazdasági haszonnal főként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a szabadidősport fejlődése újabb és újabb vállalkozások beindítását idézi elő. A lakosság számára elsősorban a Rózsa fürdő sportszolgáltatásai, a szabadidősporttal is foglalkozó egyesületek, illetve klubok, valamint a heti

30

rendszerességgel

adott

helyszíneken

megtartott

sportfoglalkozások

(magánvállalkozások, iskolák szervezésében) állnak rendelkezésre. Elmondható, hogy a városban működő sportolási lehetőségek köre szűk, csak bizonyos sporttevékenységek végzésére van lehetőség. Előrelépést jelent, hogy a társadalmi változásokkal szinkronban, mind nagyobb számban alakulnak önálló, esetenként önfenntartó egyesületek, amelyek alapját jelenthetik egy új, alulról építkező szabadidősport struktúrának. A lakosság egy szűkebb részében fizetőképes érdeklődés nyilvánul meg a testedzés egyes divatos formáinak szolgáltatásszerű igénybevétele iránt (pl.: aerobic, callanetics …). A lakosság egészségi állapotának javítása, a sport egészségvédő funkciójának előtérbe állítása szemléletváltozást igényel. A szabadidősport területén gondoskodni kell a város lakossága egészséges életfeltételeinek biztosításáról, a közösségi tulajdon adta lehetőségek minél hatékonyabb kihasználásáról. Ehhez kapcsolódóan lehetővé kell tenni az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények, iskolai tornatermek, sportudvarok lakosság számára történő hétvégi, tanítási szünidei minél szélesebb körben történő igénybevételét. A városnak ösztönözni kell a különböző szabadidősportok, önfenntartó szerveződések, a magántőkére épülő sportszolgáltatások elterjedését. Lehetőség szerint

támogatni

kell

a

nagy

tömegeket

mozgósító

szabadidősport

rendezvényeket, és ezen rendezvények népszerűsítését. A szabadidősport egyre szélesebb körűvé válása ösztönzi új sportvállalkozások létrehozását, amely a város számára is bevételeket jelenthet, továbbá Tótkomlós turisztikai vonzerejét is növeli. Tótkomlós adottságai lehetőséget biztosítanak a különböző szabadidő sportok űzésére (kerékpározás, túrázás, gyaloglás, úszás, futás, lovaglás, vadászat …).

31

Ezeket a lehetőségeket népszerűsítve kell a lakosságot rábírni az egészséges sportolásra. IV. 4. Fogyatékossággal élők sportja Külön

figyelmet

kell

fordítani

a

fogyatékosok

sportprogramjainak,

sporteseményeinek szervezésére. Az önkormányzat célul tűzte ki valamennyi sportlétesítmény akadály-mentesítését. IV. 5. Utánpótlás-nevelés Az Önkormányzat felelőssége, hogy költségvetésében az utánpótlás korosztály sporttevékenységének támogatására az általa biztosított anyagiak valóban e területen kerüljenek felhasználásra. Az

utánpótlás–nevelés

szempontjai

között

kell

szerepelnie

annak

a

célkitűzésnek, hogy eszközrendszerével kiválassza a legtehetségesebbeket és eljuttassa őket az élsport, versenysport területére, a kevésbé tehetségeseknek pedig késztetést adjon az egész életen át tartó sportos, egészséges életmód folytatására. IV. 6. A versenysport feltételeinek biztosítása Tótkomlós Város Önkormányzata kiemelten fontos célnak tekinti a városban működő

versenysport

támogatását,

mind

anyagi,

mind

pedig

feltételrendszerének biztosításával, segítésével, különösen kiemelten az erre a célra létrejött egyesületek, torna klubok támogatását.

32

V. SPORTEGYESÜLETEK TÓTKOMLÓSON 1. Alföldi Hegyivadászok Kerékpáros Sportegyesület 2. MTTSZ Lövész Klub 3. Nagykopáncsi Vadásztársaság /Tótkomlós/ 4. P.8. Postagalambsport Egyesület 5. Száraz-érmenti Vadásztársaság 6. Tótkomlósi Asztalitenisz Sport Egyesület 7. Tótkomlósi Autósport Egyesület 8. Tótkomlósi Biliárd Klub 9. Tótkomlósi Darts Club Sport Egyesület 10. Tótkomlósi Horgász Egyesület 11. Tótkomlósi Lovas Túra Közhasznú Egyesület 12. Tótkomlósi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 13. Tótkomlósi Rozmár Szenior Úszó Klub Egyesület 14. Tótkomlósi Torna Club Sport Egyesület 15. Tótkomlósi Úszó Egyesület A Sport területén együttműködő további egyesületek, nem egyesület formájában együttműködő sportcsoportok: Tótkomlós Turizmusáért Egyesület Tótkomlósi Hagyományőrzők a Száraz-érért Közhasznú Egyesület TOT-BOYS (futócsapat) V.1. Alföldi Hegyivadászok Kerékpáros Sportegyesület Az egyesület 2010-ben került bejegyzésre, Alföldi Hegyivadászok Kerékpáros Sportegyesület néven. 33

Az egyesületnek 14 tagja van. A korosztályi összetétel igen vegyes, 13 évtől 40 éves korig, legtöbben a 25-35 éves korosztályból. A tagok közül 9 fő aktív versenyző, legalább évi 3 versenyen részt vesz. A versenyzők regionális, országos és nemzetközi versenyeken is indulnak, több mint 20 különböző versenyen évente. Évente egy alkalommal terepkerékpáros versenyt rendez az egyesület Tótkomlóson, amit a jövőben is szeretnének folytatni. Az egyesület eleget tesz a helyi civil szervezetek, valamint az önkormányzat felkéréseinek, részt vesz a rendezvényeken, amennyiben megkeresést kap. Az egyesület támogatásokból (önkormányzati, valamint helyi vállalkozók és magánszemélyek által nyújtott) és tagdíjakból tartja fenn magát. Az egyesület célja a kerékpár sport népszerűsítése Tótkomlóson, továbbá városunk népszerűsítése azáltal, hogy évről évre több országos versenyen indul tótkomlósi versenyző. Előrelépés lenne a helyi sportéletben, ha az egyesületek szorosabban tudnának együttműködni egymással (rendezvények összehangolása, egymás segítése rendezvényeken) és a helyi intézményekkel, például az iskolákkal. A Tótkomlós Turizmusáért Egyesülettel közösen immár hagyományszerűen szerveznek kerékpártúrákat.

34

V.2. MTTSZ Lövész Klub Tevékenység:  Az egyetemes magyar sportmozgalom keretében való részvétel, a szabadidő, tömeg- és versenysportok szervezése, bonyolítása, a fiatalok fizikai állóképességének növelése, a versenyzői utánpótlás nevelése.  A lövészet és a lövészsport, annak valamennyi formája, a történelmi korok fegyvereinek tudományos igényű kutatása, népszerűsítése, régi fegyverek technikai és történelmi múltjának pontos ismerete, a régi fegyverek és a hagyományos lőelmélet fejlesztése, népszerűsítése, a hagyományok ápolása, a hazafias eszmények erősítése.  Az egyesület anyagi és technikai eszközeinek, bázisainak rendeltetésszerű használata és megőrzésének biztosítása.

Szervezet Elnökség 5 tagból áll, elnökből, titkárból, feketelőporos szakosztályvezetőből, gazdasági vezetőből és rádiószakosztály-vezetőből. Székhelye: 5940 Tótkomlós, Kossuth u. 24. szám. Taglétszám 2010. évben 118 tagja volt a klubnak. A 2010-es évben belépő új tagok száma 18 fő volt. A 118 tagból 46 tótkomlósi és 73 vidéki. A környék településeiről – Békéssámson, Kaszaper, Pitvaros, Mezőkovácsháza, Csanádapáca, Nagyszénás, Kardoskút, Földvár, Orosháza – vannak tagjaink. Szép számmal vannak távolabbi városokból is lövészek. A teljesség igénye nélkül: Makó, Hódmezővásárhely, Szeged, Algyő, Földeák, Békéscsaba, Szarvas, Gyál.

35

A Tótkomlósi Lövészklub ötvenéves múltra tekint vissza, az 1960-as évek elején alakult. Évtizedeken át 100 fő fölötti volt a taglétszám. Klubtagjaink a lövészsport különféle lehetőségei közül választhatnak. A lőtér (Karasz János Sporttelep) szolgáltatásait nem csak klubtagok vehetik igénybe, hanem a lövészsport iránt érdeklődő 14. életévét betöltött személyek is. Lőterünk 50 m-es puska-, 25 m-es pisztoly- és 10 m-es légpuska pályával rendelkezik. A régióban egyedülálló módon – van futóvad-lövő pálya is. Klubunk minden igényt kielégítő fegyver választékkal rendelkezik. Tulajdonunkban lévő fegyver fajták: légpuska, légpisztoly, kisöblű sportpuska, sportpisztoly, futóvad-lövő puska, nagy-kaliberű puska, nagy-kaliberű pisztoly revolver. A tulajdonunkban lévő fegyverek száma meghaladja a hatvanat. A lőtéren feketelőporos, elöltöltős fegyverek használata is engedélyezett. A vadászok fegyverének belövésére is van lehetőség. Az edzések időpontja minden héten vasárnap 9 órától 15 óráig tart. Igény szerint más időpontban is lehet lőgyakorlatot, vagy fegyver-belövést tartani. A versenyre való felkészülés idején hétköznap heti több alkalommal van lehetőség edzeni. Megyei és országos minősítő versenyeken vesznek részt az klub tagjai, ahol szép eredményeket érnek el. A megyei minősítő versenyen dobogós helyezéseket, elöltöltős országos versenyen szintén dobogós helyezéseket érnek el a klub tagjai. A lőtér különféle versenyek ad otthont (pl. DÉMÁSZ Területi Verseny, Vasutasok Baráti Lőversenye, Komlósi – Sámsoni Vadászok Futóvad-lövő Versenye, Rendőrök Családi Lőversenye, melyen 150 fő vett részt, Tartalékos Katonák Versenye). Minden évben a tűzoltó tábor tagjai az akadályverseny részeként lőgyakorlaton vesznek részt. Az egyesület legjelesebb versenye a három napos Országos Cowboy Találkozó, melyet már hét alkalommal rendeztek meg. A versenyre nemcsak az országból, 36

hanem külföldről is érkeztek sportolók. A három napos rendezvényen több mint hetven versenyző mérettette meg magát többféle versenyszámban. Az MTTSZ Tótkomlósi Lövészklub a begyűjtött tagdíjakból és támogatásokból tartja fenn magát. Az éves tagdíj összege (2.500,- Ft/fő/év) a legszükségesebb kiadásokra

elegendő:

lőtérbiztosítás,

illetékek

befizetése,

biztonsági

távfelügyelet díja, fegyverek javítása, fegyvervásárlás, lőszervásárlás, bérleti díj, a legszükségesebb karbantartások, a lőtér biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása stb. Az éves lőszerfelhasználás:15.000. A feketelőporos szakosztály éves lőpor felhasználása 10 kg, a hozzátartozó 4.000 db csappantyúval. Ez a mennyiség elöltöltős fegyverekből körülbelül 4.000 lövés leadásához elegendő. A versenyzők saját pénzből fedezik a versenyek utazási költségeit, a nevezési díjakat, a lőszer kiadásait. A klubban a tisztségek ellátásáért nem fizetnek tiszteletdíjat, mindenki társadalmi munkában látja el feladatát. A tagok jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá a lőtér állagának megóvásához, az elhasznált berendezési tárgyak, lőlaptartó-állványok, fekpadok, bukócélok elkészítéséhez, javításához, a felhasznált anyagot ingyen felajánlják a klub részére. A klub szolgáltatásait nemcsak a tagok, hanem minden kikapcsolódni és szórakozni vágyó fegyverek és lövészsport iránt érdeklődő igénybe veheti. A versenyző utánpótlás nevelésében feladatok várnak a klub tagjaira, a helyi fiatalokat meg kell nyerni a lövészsport számára, ezzel lehet szélesíteni társadalmi bázisukat. A sportág sajátosságából adódóan a lövészet fejleszti a koncentráló képességet, az önfegyelmet, a fizikai állóképességet. Ezen tényezők teszik jobbá rohanó világunkban a sportolás által megvalósuló életminőséget.

37

V.3. Nagykopáncsi Vadásztársaság /Tótkomlós/

V.4. P.8. Postagalambsport Egyesület Székhelye: 5940 Tótkomlós, Békéssámsoni út 54/A. Az egyesület működési területe Tótkomlós város és vonzáskörzete. Az egyesület a Békés Megyei Bíróság által nyilvántartásba vett jogi személyiséggel

rendelkező

közhasznú

társadalmi

szervezet,

melynek

munkájában a tagok öntevékenysége, egyéni aktivitása és felelőssége érvényesül.

Az

egyesület

a

Magyar

Postagalamb

Sportszövetség

tagegyesületeként működik, a szövetség határozatai az egyesületre és tagjaira kötelezőek. Az egyesület célja és feladatai: Az egyesület célja Tótkomlós és vonzáskörzete lakosságának – azon belül is kiemelten az ifjúság – szabadideje hasznos eltöltésének, a természet és az állatok szeretetének, megóvásának a biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, oktatása, ismeretterjesztés a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása az érintettek erőfeszítéseinek és a társadalom segítségének az összefogásával. A célok elérése érdekében az egyesület:

-

segíti a postagalambok szakszerű tenyésztését, a versenyzések terjesztését, fejlesztését,

-

felméri a működési területén élők igényeit, 38

-

figyelemmel kíséri a területéhez tartozók lehetőségeit szolgáló állami, önkormányzati, társadalmi tevékenység irányait,

-

együttműködik más helyi, hazai és külföldi szervezetekkel, intézményekkel,

-

együttműködik a területén mindazon állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel, amelyek az egyesület céljai elősegítését szolgálják, munkájához kéri a szervezetek támogatását,

-

közreműködik szakismeretek terjesztésében, előadások, tanfolyamok tartásában,

-

szoros kapcsolatot tart a tenyésztőkkel,

-

a jogszabályi keretek között vezeti a postagalamb-tenyésztők nyilvántartását,

-

segíti a tenyésztéshez, sporthoz szükséges eszközök beszerzését,

-

törekszik az állat- és természetvédelem és a galambtenyésztés ifjúsággal történő megkedveltetésére.

Az egyesület a céljai elérése érdekében a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló az egyesület személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek függvényében az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja: -

nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

-

galambtenyésztéssel kapcsolatos kutatás,

-

természetvédelem, állatvédelem,

-

sport.

Az egyesület 1952. március 4-én alakult. Alapító tagjai helyi postagalamb-tenyésztők. Jelenlegi tagok száma 27 fő, hatvan év alatti tag 10 fő, nyugdíjas tag 5 fő, pártoló tag 2 fő. 39

Éves versenyek programja: 3 db bevezető út, 9 db rövidtávú út, 5 db középtávú út, 4 db hosszú távú út. A versenyek ideje 12 hétvége. Május elejétől július végéig tart. Ezekhez az utakhoz kapcsolódik még 4 db út, az idei fiatal galambok őszi versenye. További

versenyek:

derbigyűrűs-versenyek,

Maraton

klub

versenyei,

teszttelepek fiatalgalamb versenyei. A Londoni Olimpia tiszteletére az Országos Galambszövetség versenyt szervez, ahol az egyesület galambjai is részt vesznek. A verseny lebonyolításához szükség van olyan helyre, ahol a galambokat bepakolják a ketrecbe, és a verseny értékelését is el tudják végezni.

A verseny menete:  A gyűrűzött galambokat szám szerint jegyzőkönyvbe felvezetése.  Szállító ketrecbe rakás.  Gépkocsival elszállítani a helyre, ahol kiengedik a csapatot.  A visszaérkező galambok időmérése. Történhet kettő féle időmérővel.  A hagyományos, mechnaikus versenyórával, a galambot meg kell fogni és a lábon hazahozott gumigyűrűt levenni, és az órába belestoppolni az időt. A másik időmérés egy modern elektromos óra a galamb lábán chippel ellátott versenygyűrű adatait és az érkezés idejét egy képernyőre rögzíti a galamb megfogása nélkül.  Az egyesület tagjai lehetőséget biztosítanak az érdeklődőknek a galambdúcok megtekintésére.  A versenyre való bepakolás és a galambok érkezésének megtekintésére. Az új tagokat fiatal ajándék galambokkal és szakmai, tanácsokkal támogatják. Versenydúcok kialakításában segítséget nyújtanak évtizedes tapasztalatok átadásával. A tagok segítik a fiatalokat a galambok szeretetére. 40

V.5. Száraz-érmenti Vadásztársaság A Vadásztársaság Békés megye déli részén fekszik, Csongrád megyével határos. A társaság tulajdonában van egy jegyzőkönyv, mely 1925. május 15-én készült, az I. éves tevékenység beszámolásáról szól. A m. kir. Belügyminisztérium a társaság működését 217.522/1925 sz. alatt engedélyezte és a társaság alapszabályát elfogadta. Ennek alapján a Tótkomlósi Vadásztársaság 1924-ben alakult meg. Az első írásos emlék 1925-ből származik a Tótkomlósi Kisbirtokos Szövetség Vadásztársaságról. A II. világháború után ez a társaság tovább működött. A jelenlegi vadásztársaság 1949-ben alakult, így a területen két vadásztársaság volt. Az egyik – régi – vadásztársaságot „Bodzsár Vadásztársaságnak”, míg a másikat „Demokratikus Vadásztársaságnak” hívták. A Demokratikus Vadásztársaság 1820 főből állt, vadászterülete 6-7000 kh. volt. A két vadásztársaság 1950-es évek elején összeolvadt, majd az 1950-es évek végén csatlakozott hozzájuk a nagykopáncsi vadászok egy része. Az 1970-es években a mezőgazdasági tsz-ek egyesítésével párhuzamosan a kaszaperi és a nagybánhegyesi vadászok is csatlakoztak Tótkomlóshoz. Ekkor a vadásztársaság vadászterülete 17600 ha lett. Ez a forma 1997-ig így működött. Ekkor kivált Nagykopáncs a társaságból, 2600 ha területtel, majd 1998-ban követte Kaszaper és Nagybánhegyes is, mintegy 8000 ha-ral.

41

Kiemelkedő vadászati események: 1970-es években mezei nyúl mesterséges tenyésztésével foglalkozott az egyesület. 1980-as években a fácántörzsállomány mesterséges tenyészésére 500-1000 tyúkot állított be az egyesület. 1980-as évek elejétől folyamatosan évi 4-5000 db fácáncsibét bocsátott ki. 1985-ben aranyérmes őzbakot lőtt. 1995-től vadkacsa mesterséges nevelését végzi. Érdekes események: 1999-ben 5 osztrák bérvadász 6 óra alatt 3226 nevelt vadkacsát hozott terítékre. 2000-ben egy napos vadászaton 2350 vadkacsa lett lőve. 2002-ben egy napos vadászat eredménye 5200 db nevelt vadkacsa. A Vadásztársaság nevei 1925

Kisbirtokos Vadászszövetség

1949

Demokratikus Vadásztársaság

1952

MHSZ Vadásztársaság

1986

Száraz-Érmenti Vadásztársaság

A Vadásztársaság jelenleg 7.644 hektáron gazdálkodik, 30 fő aktív és 12 fő tiszteletbeli tagja van. Hivatásos vadászok:

2 fő

Az intézőbizottság: 3 tagból áll, 1 elnök, 1 vadászmester és 1 gazdasági vezető.

Ingatlanok:

1 db vadászház 1 db fácánnevelő 42

Vadgazdálkodás, vadászat: A Vadásztársaság minden évben 10-12000 db fácánt nevel, melyből 8-10000 db-ot 6-8 hetes korban értékesít, kb. 2000 db-ot kihelyez a területre vadászat céljából és 1000 db-ot az állomány pótlására. A Vadásztársaság területén mesterséges vadkacsa nevelést is végez egy vadász, évente 10-12000 db kacsát nevel és vadásztat. A területen mezei nyúl és őz van még jelen. A dám szarvas, gím szarvas és vaddisznó csak vonuló vad, évente 1-2 db. A 2010-2011-as vadászati szezon vadgazdálkodása: 40 db őzbak lelövés 30-40db suta, gida lelövés 5000 db fácánkakas lelövés 50 db mezei nyúl lelövés 3500 db tőkés réce. A társaság vadászháza a város szélén, a városközponttól kb. 2 km-re fekszik. A vadászházban egy 50-60 fő befogadására alkalmas légkondicionált nagyterem, valamint 2 db 3 ágyas, és 4 db 2 ágyas szoba található. Fürdőszoba, tusoló, WC, konyha külön. A nagytermet és a szobákat a VT rendezvények és szállás céljából kiadja. V.6. Tótkomlósi Asztalitenisz Sport Egyesület Az egyesület 2011. évben alakult. Székhelye: 5940 Tótkomlós, Mezőhegyesi út 14. szám.

43

Tevékenysége kiterjed Tótkomlós város asztalitenisz sportéletének szervezésére, versenysportolók, amatőr és utánpótlás játékosok sportolási lehetőségeinek biztosítására valamint versenyeztetés, versenyek és szabadidős programok szervezésére. Külön figyelmet fordít az egyesület a hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létrehozására, a meglévő kapcsolatok ápolására. A tagok folyamatos edzéslehetőségekkel várják az asztalitenisz iránt érdeklődőket, hiszen minden héten kedden, csütörtökön és pénteken 18.00 – 20.00 óráig a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium tornatermében edzéseket tartanak. V.7. Tótkomlósi Autósport Egyesület A Tótkomlósi autósport egyesület 2009. szeptember 22-én alakult, 13 fő alapító taggal. Jelenleg a tagok száma 20 fő. A verseny előkészületek során, illetve a lebonyolításban szinte minden tag kiveszi a részét, valamint számos civil segítséget kap az egyesület, legfőképp a Tótkomlós rally lebonyolításában. A szervezet nem csak Tótkomlósi tagokkal rendelkezik, számos környékbeli település szülöttjei az egyesülethez igazoltak. A tagság 9 fő versenyzővel ékeskedik. A tagok nagy része 20-35 éves. Az egyesület amatőr versenyeztetéssel, de elsősorban autocross szakággal foglalkozik, de szervezett már több alkalommal rally versenyt is. Hazai valamit nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik az egyesület e technikai sport terén.

44

A versenyzők számos autocross szakágban képviseltetik magukat, de néhány fő hazai országos rallysprint bajnokságokon is részt vesz. Az egyesület tervei között szerepel, hogy a környéken ill. a régióban egyedül állóan junior csapatot is szervez, hiszen nagyon fontos az utánpótlás. A szervezet saját sportlétesítménnyel nem rendelkezik, egy magántulajdonban lévő földterületen létesített versenypályát használ, amit minden évben a Magyar nemzeti autósport szövetség által előírt szabályok és szabványok szerint alakít ki az egyesület. A pálya Tótkomlós külterületén a Makói út mellett található, Kiskomlóson. Egy saját sportlétesítmény nagy előre lépést jelente, hiszen így számos pályázati pénzforrást igénybe tudna venni az egyesület a versenyek valamint a pálya fejlesztésére. Az egyesület 3 régióbeli autósport egyesülettel áll közvetlen kapcsolatban, akikkel közös területi bajnokságban szerepelnek. Non profit szervezet révén, támogatásokból, havi tagdíjból valamint Tótkomlós Város erre elkülönített forrásaiból tartja fent magát az egyesület. A fentieken kívül a rendezvények során befizetett nevezési díjakból, valamint belépőkből szerez plussz anyagi forrást a szervezet. Célkitűzések: - minél több országos valamint külföldi sportkapcsolat kialakítása, -

a versenyzők magasabb szintre léptetése, jobb eredmények elérése,

- Tótkomlós valamint az egyesület jó hírét minél több helyre elvinni, - országos bajnokság rendezési jogát elérni, - profibb, élvezhetőbb sportágat kialakítani ezen régió számára.

45

Az egyesület lehetőséget kapott a Magyar nemzeti autósport szövetségtől, hogy akár már jövő évtől országos autocross bajnokságnak adjon otthont Tótkomlóson. A cél eléréséhez nem kevés pálya átalakításra ,valamint munkára lesz szükség. V.8. Tótkomlósi Biliárd Klub A Tótkomlósi Biliárd Klub 2011. március 01-jén alakult 13 taggal. Célja a sportág híveinek összetoborozása, versenylehetőség megteremtése, baráti társaságok sportolási lehetőségének biztosítása. A sportversenyek helyszíne: Sport Büfé (Marx u. 1.) Az egyesület tagsága folyamatosan bővül a jegyzett tagok, száma jelenleg (2011. 09.) 15 fő, baráti tagokkal a létszám 25 fő. Az egyesület korosztályos összetétele igen szerteágazó, 20-60 év között van. A klub országos bajnokságban, az OB2 osztályában vesz részt két szegedi, egy szentesi és egy mezőhegyesi csapattal mérkőzik tavaszi-őszi rendszerben. Az egyesület folyamatosan biztosítja az egyéni versenylehetőségeket a különböző településeken. A tervek között szerepel a legmagasabb osztályba való feljutás, a meglévő sporteszközök felújítása. A klub önfenntartó tagsági díjat szed, ebből tartja fenn magát. 46

V.9. Tótkomlósi Darts Club Sport Egyesület A tagok 2005-ben kezdtek érdeklődni komolyabban a darts sport iránt, melynek eredményeként 2008 augusztusában hivatalosan is megalakult a Tótkomlósi Darts Egyesület. Az idő múlásával fokozatosan emelkedett a tagok száma, jelenleg 17 fő. Korosztályi megoszlásban vannak idősebbek és egészen fiatalok is. A szervezet tagjai a Magyar Liga Fordulókon hetente, az Országos Nemzeti versenyeken havonta, csapatbajnoki rangadókon kb. 2 havonta, és Nemzetközi versenyeken havonta vagy 2 havonta vesznek részt. Ezeken a rendezvényeken általában 5 aktív játékos indul. A mérkőzések közötti felkészülési lehetőséget a Makk 7-es Söröző biztosítja heti egy alkalommal. A nyári szünetben nagyszabású nyílt darts versenyeket szervez a club Tókomlóson, melyre az ország határain túlról is érkeznek játékosok szép számmal. 2011-ben már negyedik alkalommal rendezhette meg az egyesület az Országos Nemzeti Bajnokság egyik fordulóját Tótkomlóson, melyre 120-130 játékos érkezett az ország minden szegletéből. A magyar élvonal játékosai is megtisztelték a versenyt, és emelték a játék színvonalát. A verseny helyszíne a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola sportcsarnoka. A szervezet fő támogatója Tótkomlós Város Önkormányzata. Az országos verseny megrendezéséhez a helyi vállalkozók segítőkészsége nagyban hozzájárul. Az egyesület további bevételei a tagdíjakból és a versenyrendezésből tevődik össze, valamint a pályázatokon való sikeres részvételből.

47

Az egyesület célja a darts sport népszerűsítése a fiatal korosztály körében. Cél minél több versenyre eljutni, sikereket elérni, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi pályán is. V.10. Tótkomlósi Horgász Egyesület

V.11. Tótkomlósi Lovas Túra Közhasznú Egyesület 2010. február 10-én alakult az egyesület és jelenleg 12 tagja van. Az egyesület keretein belül 14 fő lovagol, ebből 12 gyermek, - 5 kezdő, 6 haladó, 3 verseny szintű lovas. Az egyesülethez 2011-ben csatlakozott egy kisebb létszámú íjász csoport is. Az egyesület részt vesz Tótkomlós rendezvényein, ahol lóval meg lehet jelenni. A szervezet nem versenyorientált, de kisebb megyei versenyeken részt szoktak venni a tagok. 2010-ben a békéssámsoni távlovas versenyen indult egy tag, 2011-ben pedig kettő tag állt starthoz, ahol első és harmadik helyet szereztek az egyesületnek. Az

egyesület

nagy

hangsúlyt

fektet

a

szabadidő

lovaglásra

és

a

hagyományőrzésre. 2010-ben 3 lovas napközit szervezett az egyesület, 2011-ben ezek száma 5-re emelkedett. A szervezet tagjai társadalmi munkában dolgoznak, a befolyó pénzeszközöket az egyesület fenntartására, fejlesztésére fordítják. Az egyesületnek nincs saját tárgyi-eszközállománya, csak forgótőkével rendelkezik.

48

Az egyesület bevételei a tagdíjakból, a lovagoltatás díjából és önkormányzati támogatásból tevődnek össze. Az egyesület tervei között szerepel az iskolalovaglás, szakkör vagy testnevelés óra

keretein

belül,

valamint

a

lovas-íjászat

és

íjászat

bemutatása,

megismertetése. V.12. Tótkomlósi Önkéntes Tűzoltó Egyesület A Tótkomlósi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, mint szakmai szervezet, tűzoltó feladatokat lát el elsődlegesen. A mentő tűzvédelem személyi állományának felkészítése és utánpótlás nevelése céljából a tűzoltó sport, mint tevékenység elősegíti a szakmai munkát. Az 1924-ben alapított tűzoltó szervezet a mai napig folyamatosan foglalkozik a tűzoltóság sport jellegű munkájával. A ’30-as években is voltak elért sporteredmények, amelyet a történelmi dokumentumok is alátámasztanak. Napjainkban is hasonló módon sikeres eredményeket tudhatnak maguknak az egyesület tagjai, felnőtt és ifjúsági vagy gyermek kategóriában egyaránt. A tűzoltó egyesület vezetősége, amely 7 főből áll, folyamatosan szorgalmazza a tűzoltó sport végzését. Az ifjúság körében fontos, hogy elősegítse az utánpótlás nevelést, a gyerekek megismerkedhessenek a tűzoltóság működésével, megismerjék a tűzoltó sportot, valamint megszeressék a tűzoltó szakmát. A felnőtt képzett tűzoltók körében pedig azért fontos, mert maga a tűzoltó szakma megfelelő fizikai felkészültséget és állóképességet igényel, ennek biztosítására és fenntartására a tűzoltó sport az egyik legjobb elfoglaltság.

49

Versenyszámok:  800-as

kismotorfecskendő

szerelés:

hirtelen

nagy

intenzitással

végrehajtott szakmai feladatsor, amely idő centrikus végrehajtást követel, az időeredmény rövidsége határozza meg az elért eredményt. A legrégebbi

versenyszabályzat

szerinti

szerelés,

mely

csak

Magyarországon megtartott versenyeken van, a mai napig hódít az miatt, hogy a feladat végrehajtás nagy szabadságot biztosít a csapat tagjainak. A csapat 7 főből áll.  CTIF: Európai tűzoltó versenyszabályzat szerinti szerelés történik, mely feladat centrikus végrehajtást igényel. Végrehajtása személyre szabott, az egyik legkomolyabb szabályzattal bíró versenyzés, amely a versenyzőktől és a versenybíráktól is nagy felkészültséget követel. A szerelési feladat mellett egy 400m-es akadály elemekkel nehezített váltófutás is a versenyszám része. Az időeredmény és az elért hibapontok együttesen adják az elért eredményt. A csapat 9 főből áll.  Szakmai verseny: Tűzoltófeladatok versenyszerű lebonyolítását biztosított forma, amely a tűzoltók elviselhetőség határát súroló kritériumoknak felel meg. Fizikailag az egyik legmegterhelőbb versenyzés (közel azonos körülmények között kell dolgozni bevetések alkalmával). A verseny feladatsorban a szakmai szabályzatok szerinti végrehajtás az elsődleges, amely az irányítótól, a beosztottól és a gépkocsivezetőtől más-más formában követeli meg. A feladatsor folyamatos végrehajtással egymást követő pályákon kerül megrendezésre. A versenyzés feltétele egy teljes raj (6 fő) és egy megfelelő felszereltségű gépjárműfecskendő. Csak Magyarországon működő tűzoltóságok versenyeznek ilyen szabályzat szerint. Ezen a versenyen 2011. évben indult első alkalommal az egyesület. 50

Az elmúlt három év eredményei: Év

Megyei/Országos helye

versenyszám

2009. Megyei, Békéscsaba

Országos, Sárospatak Nemzetközi 2010. Megyei, Békéscsaba Országos, Pusztamérges Nemzetközi, Magyarkanizsa 2011. Megyei, Békéscsaba

Országos, Gyöngyös Megyei, Békéscsaba Országrészi, Szeged Országos, Baja

kategória

helyezés

‫٭‬ CTIF CTIF CTIF CTIF CTIF

felnőtt férfi IX. ifjúsági leány I. ifjúsági fiú I. felnőtt férfi I. felnőtt férfi II. felnőtt férfi különdíj

CTIF CTIF CTIF CTIF CTIF CTIF

ifjúsági leány I. ifjúsági fiú I. felnőtt férfi I. ifjúsági leány II. ifjúsági fiú VIII. felnőtt férfi különdíj

‫٭‬ CTIF CTIF CTIF CTIF Szakmai verseny Szakmai verseny Szakmai verseny

felnőtt férfi ifjúsági leány ifjúsági fiú felnőtt férfi felnőtt férfi

I. I. I. I. II. I. I. IV.

‫٭‬800-as kismotorfecskendő szerelés V.13. Tótkomlósi Rozmár Szenior Úszó Klub Egyesület Az egyesület 2004-ben alakult, a Magyar Szenior Úszók Országos Szövetségének tagszervezete, bejegyzett, közhasznú minősítésű civil szervezet. A klub célja lehetőséget biztosítani a szenior korosztályú úszók rendszeres edzésére, a versenyzésre és versenyeztetésre, hátteret adni a közép- és 51

időskorúak szabadidős tevékenységének hasznos eltöltésére, a szeniorúszók érdekvédelmének. A legfontosabb cél az, hogy a tagok megőrizzék egészségüket a rendszeres edzésekkel, és ezt a szinte mindenki javára szolgáló testedzési formát az egyesület tagjainak példájával népszerűsíteni. Az egyesület tevékenységével népszerűsíti Tótkomlós városát és a Rózsa fürdőt a hazai és nemzetközi versenyeken. Tótkomlós - Rózsa fürdő emblémával az egyesület tagjai jelen vannak az ország valamennyi szenior versenyén, az ország 18-20 fürdővárosában és Budapesten is, valamint

szenior európa- és világbajnokságokon és külföldi nemzetközi

versenyeken is. Ismert tény, hogy Magyarországon az idős korosztály lélekszáma gyarapszik, a népesség a szenioritás felé mozdul, az ebből adódó gondokat is ismerjük. A fentieket és az egyesület céljait tovább gondolva arra jutott a tagság, hogy az egyesületeken és a versenyeken keresztül a szeniorok szervezett sportolási lehetőségének ellenőrzésekkel

megteremtésével a

hatás

és

az

túlnőhet

evvel

önmagán:

járó az

rendszeres idősödő

orvosi

nemzedék

egészségmegőrzésének fontos, könnyen követhető eszközévé válhat amellett, hogy számos idős ember új életcélt találhat benne. A kezdetektől törekszik az egyesület arra, hogy Tótkomlóson országos bajnokságot szervezzen. Egy évvel a klub megalakulása után a Magyar Úszószövetség Szenior Úszó Alszövetség támogatásával a tótkomlósi országos verseny bekerült a magyarországi szenior úszósport versenynaptárába. A verseny hangulata, a baráti és vendégszerető légkör mindenkit magával ragadott. A sporttársak a számos érmen kívül a szép emlékekből is bőven vihettek haza. A tótkomlósi országos verseny új színt hozott Békés megye, az orosházi kistérség életébe és a kistérség kiemelkedő országos hatókörű rendezvényévé vált.

52

A Tótkomlósi országos szenior úszóversenyt minden évben megrendezi az egyesület. A versenyeken a „ komlósi Rozmárok” és a Rózsa fürdő szeretettel várja a szurkolókat és azokat is, akik csak szórakozni szeretnének ezeken a kellemes, napsütéses nyári napokon és látni szeretnék a Dél-Alföld legszebb rózsáját. Az egyesület versenyeire szeniorúszó egyesületek tagjainak nevezésén kívül az egyéni jelentkezőket is szívesen várják, hiszen a rendezvény fő célja az, hogy a versenyen keresztül népszerűsítsék az úszást és az egészséges életmódot az idősebb korosztályokban. Teljes mértékben igaz a mondás: "Nem a győzelem, a részvétel a fontos". Egyegy szenior úszóverseny igazi családias hangulatban telik. Mindig van egy-két jó szavuk egymáshoz, megy a heccelés, és örülnek minden újonnan érkezőnek. Sok-sok sportbarátság szövődik. Az egyesület megalakulása óta a Rózsa fürdőben hat versenyt rendezett és időközben a versenyek nemzetközivé váltak. A versenyeken minden esetben díszvendégként olimpiai és világbajnok úszókat hív meg az egyesület, akik jelenlétükkel nemcsak a versenyeken népszerűsítik Tótkomlóst, hanem a várost megismerve szeretettel emlegetik Tótkomlóst más alkalmakkor is. Az egyesület részt vett 2007-ben Szlovéniában, Krajn városában a XI., 2009ben Spanyolországban, Cadíz városában a XII., 2011-ben Ukrajnában, Yalta városában a XIII. Szenior Európa Bajnokságon. 2010-ben Göteborgban a XIII. Szenior Világbajnokságon. Jelenleg a XIV. Szenior Világbajnokságra készülnek a tagok, amit Olaszországban Riccione városban rendeznek 2012. júniusában. A Yaltai EB-n megszületett a rozmárok első Európa Bajnoki címe, amit Csanádi Jánosné VIII. korcsoportos (60-64 éves kor) korcsoportos versenyző ért el 50m. mellúszásban. Ez egyben Tótkomlós első Európa bajnoki érme is. Jelenlegi taglétszám 40 fő, ebből a létszámból rendszeresen húsz-huszonöt fő versenyez is. A egyesület munkájában és a saját versenyek rendezésében, lebonyolításában 30-35 fő vesz részt önkéntes munkával. Az éves versenyük és edzéseik fő bázisa a Rózsa fürdő. 53

Az egyesület együttműködik a város civil szervezeteivel. Folyamatosan frissített honlapjukon keresztül tájékoztatják az érdeklődőket. Az egyesület tagdíjakból, magánszemélyek és vállalkozások adományaiból, valamint pályázatokból és az 1 %- ból tartja fenn magát. Az adományokból tudják a versenyeket megrendezni. A versenyzők a külföldi versenyekre (a nevezési díjakra, utazásra, szállásra) saját erőből jutnak el. Belföldi versenyeken az egyesület a nevezési díj átvállalásával tudja támogatni a versenyzőket. Mivel az utazás és a szállás költséget saját maguknak kell viselni. Ez nagy terhet ró a versenyzőkre. Három tag rendelkezik úszó edzői és oktatói végzettséggel, közülük egy EUROPASS végzettséggel is. Az oktatók, edzők segítséget nyújtanak a szenior úszók felkészítéséhez, személyre szabott edzéstervet készítenek számukra. Konzultációt tartanak ennek megvalósításáról és a várható hatásokról. Fontos cél, hogy az idősebb korosztályból az úszni nem tudókat megtanítsák úszni, átsegítsék őket a kezdeti nehézségeken. Ehhez a rozmárok, edzői minden segítséget megadnak, és semmilyen díjazást nem kérnek. A Tótkomlósi Rozmár Szenior Úszó Klub javasolja az önkormányzatnak a Rózsa fürdő 33-as medencéjének téliesítését, lefedését, amitől a fürdő a térségben egyedülálló vonzerővé válna és nemcsak a városlakók sportolási lehetőségének bővülését jelentené, hanem a téli időszakra a wellness és úszó tevékenység elválasztását is, ami tovább növelné a Rózsa fürdő látogatottságát és elfogadását Tótkomlóson és a környékünkön is. V.14. Tótkomlósi Torna Club Sport Egyesület A Tótkomlósi Torna Club Tótkomlós város egyik legrégebben felálló és azóta is működő civil egyesülete, 1926-ban alapították.

54

Legnagyobb eredményét 1950-ben érte el az akkor nemzeti bajnokság 3. osztályának

megnyerésével.

Azóta

több-kevesebb

sikerrel

vívja

meg

mérkőzéseit. Az elmúlt 3 év a sikeresebb időszakhoz tartozik a klub életében. A 2009/2010-es szezon végén a békés megyei 2. osztályból sikerült feljutni a békés megyei 1. osztályba, ami a csapat átlagéletkorát (23 év) és összetételét (3 vidéki a többi helyi játékos) figyelembe véve igen szép eredmény. A magasabb osztályban is megállta a helyét a csapat, azzal hogy a 2010/2011-es szezonban biztosan bennmaradva a 7. helyen végzett. Az egyesület alapfilozófiája, hogy elsősorban a saját nevelésű játékosokra kell a csapatot építeni. Ebből a célból szervezi az utánpótlás csapatait is a klub. A legkisebb korosztálytól kezdve a legidősebb utánpótlás csapatig 6 különböző korosztályban versenyeznek a fiatalok hétről-hétre. Minden korosztállyal különkülön UEFA képesítéssel rendelkező edző foglalkozik. A fiatalok is szép eredményeket értek el az elmúlt 3 évben. Két nagy csoportra lehet osztani az egyesületen belüli csapatokat. Az első csoport a nem nagy pályán /50*100 méter/ játszó csapatok. Ezek az óvodás,U-7, U-9,U-11 korcsoportok. Ők torna rendszerben játszanak. Ez azt jelenti, hogy egy bajnokságban 6 torna van őszi-tavaszi rendszerben. Az elmúlt három évben a jó eredmények alapján a kiskörzet vezetésének jogát is elnyerte az egyesület. A másik csoport a nagy pályára játszók. Ők az U-14, serdülő, ifjúsági, felnőtt csapatok. Az U-14-es csapat 2010-ben 3. lett, 2011-ben megnyerte a csoportját. Majd a megyei négyes döntőben elhódította a MEGYE BAJNOKI címet. A serdülő csapat az elmúlt három évben két bajnoki második helyet szerzett

55

csoportjában. Az ifjúsági csapat a bajnokságában általában a középmezőnyben végez. Az egyesület részt vesz a város társadalmi életében is. A testvérvárosi kapcsolatok erősítése érdekében a szerbiai Magyarkanizsával jó kapcsolatot ápol az egyesület és minden évben megméretteti egymást a két település csapata, hol Tótkomlóson, hol Magyarkanizsán. Az egyesület „SZÍV VILÁGNAPJÁN” jótékonysági mérkőzést szervezett egy helyi szívátültetett fiú javára. A Tótkomlósi Torna Club szervezeti felépítése: Jelenleg egy szakosztály /labdarúgás/ működik. A vezetés a 7 főből álló elnökségből áll, tagjai az elnök, az alelnök, a szakosztályvezető, gazdasági vezető, az ifjúsági csapatokért felelős tag, a műszaki dolgokért felelős tag, és az intéző. Az elnökséget négy évente a közgyűlés választja meg. A közgyűlést minden évben minimum egyszer hívja össze az egyesület elnöksége. A közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik minden egyesületi tag, aki befizette a tagdíját, és a fegyelmi bizottság nem tiltotta el. Az egyesület vezetése mellett két bizottság dolgozik. Az egyik az ellenőrző bizottság, a másik a fegyelmi bizottság. Az ellenőrző bizottság az egyesület gazdasági helyzetével a fegyelmi bizottság a fegyelmi ügyek megtárgyalásával foglalkozik. Mindkét bizottság három tagból áll. Vezetőjük a bizottsági elnök. A bizottságok a közgyűlésnek számolnak be munkájukról.

56

A kisebb városokban, mint Tótkomlós is, nem túl sok kikapcsolódási lehetőség adódik, így igen kevés a sportolási lehetőség. A jó felszerelés /tiszta és nem szakadt/ egyes gyerekeknek sajnos minőségi javulás az otthoni állapotaikhoz képest. A jobb életminőség megtartásához, kifejezetten kell az új mezek megvásárlása. A labdák mennyiségi emelkedése elkerülhetetlen a minőségi úgynevezett labdás edzések megtartásához. A törölköző a legfontosabb higiénikus eszköz. A mindennapi edzések és mérkőzések miatt a tisztálkodásra is figyelnek az edzők. Szinte kötelezővé tették a tusolást. Meg kell említeni, hogy egyes gyerekeknek más lehetőségük nincs is a rendszeres tisztálkodásra. Több olyan gyermek jár az egyesületbe, akik nagycsaládokban élnek. Nem ritka 10, 11 gyermekes család. A fejlődés egyik velejárója ezeknek a gyerekeknek a társadalomhoz való viszonyának a javítása. A jobb felszerelés a jobb életminőséget jelenti. Az ilyen helyre ahol tisztaság és az otthoninál jobb viszonyok vannak, szívesebben jönnek a gyerekek. Nem szabad senkit sem kihagyni vagy feleslegessé tenni, akiért egy civil szerveződés tehet. Minél több helyi gyerek jár rendszeresen sportolni, annál inkább azokat a célokat, amik fel lettek sorolva tudja tartani az egyesület. Cél a helyi gyermekek nevelése és az egészséges életre való rászoktatás. Az egyesület pályázat útján szeretné megvalósítani a felszerelés pótlását, illetve minőségének megőrzését, ami az egyik legnehezebb feladat egy egyesület életében.

57

V.15. Tótkomlósi Úszó Egyesület A Tótkomlósi Úszó Egyesületet 1991-ben jegyezte be a társadalmi szervetek nyilvántartásába a Békés Megyei Bíróság. Az egyesület - kisebb-nagyobb belső szervezeti átalakulások mellett - már 20 éve sporttevékenységgel, a nevében is szereplő úszással, úszni akaró gyermekekkel foglalkozik. Az egyesületet a víz szeretete, az úszósport iránti elkötelezettség, a gyermekek úszó közösséggé kovácsolása és a Tótkomlósi Rózsa Fürdő hívta életre. Az egyesület profiljai közé tartozik az úszásoktatás, úszóedzések tartása versenyzőknek és kondicionáló úszás lehetőségének megteremtése a mozogni vágyó, de versenyzésre nem készülő ifjúságnak. Az egyesület 2009. évben közhasznú szervezetté alakult. Jelenleg az elnök koordinálása mellett az elnökhelyettes, az 5 tagú elnökség vezeti az egyesületet, akik a gyermekeiket úszni hozó lelkes szülői gárda tagjaiból kerültek ki. Az egyesületben két képzett edző dolgozik, akik mintegy negyven kisgyermekkel foglalkoznak naponta két csoportban. Az edzések a Tótkomlósi Rózsa fürdőben zajlanak hétfőtől-szombatig naponta, és sajnos kicsit szűkös az uszoda 3 pályás medencéje ennyi gyermeknek a vendégek és más úszó csoportok mellett, akik vidékről jönnek Tótkomlósra. Az egyik edző foglalkozik az ún. kiscsoporttal. A csoport csak a nevében kicsi, de létszámát tekintve óriási, mert - kisebb nagyobb változásokkal - 30 apróság, a 2006-os születési évtől a 2001-es évjáratig úsznak itt gyerekek. Az edző feladata nem könnyű, mert nemcsak a korosztályok különböznek nála, hanem a gyermekek úszásszintje is igen eltérő és más - más igényekre kell tekintettel lennie ilyen nagy létszám mellett, ráadásul sokszor csak egy pálya áll rendelkezésre. Ebben a csoportban vannak aktív versenyzők és kondi úszók, 58

illetve éppen megtanult úszópalánták. Meg kell említeni a 2003-as évjáratú „béka” leány versenyző csapatot, akik több versenyen váltóban eredményes szereplésükkel letették a névjegyüket. A másik edző a nagycsoport vezetője, ahol 10 aktív versenyző gyermek úszik. Ebben a csoportban 2002-es évjárattól 1998-as születési évig úsznak gyerekek. Az itt versenyre készülők, már igen komoly kihívásra vállalkoznak, hiszen kemény felkészülést kíván a rendszeresen rangos versenyeken, bajnokságokon elvárt tisztes helytállás. Ebben a csoportban a „delfin” korosztályú fiú csapat bizonyult már vegyes váltóban több versenyen is verhetetlennek. A Magyar Úszó Szövetség Országos 20-as ranglistáján megtalálható több úszó neve is, mely jelzi, hogy „kicsi a bors, de erős”, vagyis kisvárosi kicsi egyesületből is lehet sok-sok szorgalommal, kitartással a fővárosi profik közé kerülni. Sajnos az egyesület anyagi forrásai szűkösek, de igyekeznek pályázatokkal és az adók 1%-nak begyűjtésével okosan gazdálkodni.

VI. A VÁROS SPORTLÉTESÍTMÉNYEI Tótkomlóson

több

helyszínen

van

lehetőség

sportolni,

a

különböző

sportágaknak megfelelően. Fedett és szabadtéri sportlétesítmények is találhatóak a városban. A városban lévő sportlétesítmények legnagyobb része az Önkormányzat tulajdonában

van,

amelyek

tulajdonjogát

nem

szándékozik

átadni

a

sportszervezeteknek, illetve gazdasági társaságoknak. Elsősorban a nevelési, oktatási intézmények létesítményellátottsága megoldandó feladat. 59

A Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda ellátottsága megfelelő, a felújított iskolában kialakított új tornacsarnoknak és az Erzsébet valamint a Diófa utcai óvodákban az elmúlt egy - két évben megvalósult beruházások során létesített új tornaszobáknak köszönhetően. Nagyobb a probléma a Jankó János Általános Iskola és Gimnáziumban, ahol a tornaterem mérete, valamint az osztálytermekből kialakított tornaszobák nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek. Problémát jelent, hogy egyszerre több osztálynak kell testnevelésórát tartani. Előnyt jelen a Rózsa fürdő, mely lehetővé teszi az úszásoktatás bevezetését az iskolában, ezzel is tehermentesítve a tornatermeket. Sportlétesítmények, sportolásra alkalmas helységek: 1. Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda sportcsarnoka, betonpályája (Tótkomlós, Földvári u. 1. szám) 2. Jankó János Általános Iskola és Gimnázium tornaterme, betonpályája (Tótkomlós, Erzsébet u. 2. szám) 3. Karasz János Sporttelep (Tótkomlós, Kossuth u. 24. szám) 4. Rózsa fürdő (Tótkomlós, Kossuth u. 2. szám) 5. Konditerem (Mister Big Power –Jim „Erőterem”, Tótkomlós, Luther u. 3. szám) 6. Lada Cross pálya (Tótkomlós, Kiskomlós) 7. Szánkópálya (Tótkomlós, Bajcsy-Zs. u. és Balogh Á. utca sarka) 8. Makk 7-es Söröző (Tótkomlós, Rákóczi u. 1. szám) 9. Sport Büfé (Tótkomlós, Marx u. 1.) 10. Száraz-ér

60

VI. 1. Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda sportcsarnoka és bitumenpályája (Tótkomlós, Földvári u. 1. szám) Fenntartója és tulajdonosa Tótkomlós Város Önkormányzata. Az iskola épületében található a 451 m2 alapterületű tornaterem, méretei 28 m x 17 m, a város legnagyobb fedett sportlétesítménye. A tornateremhez megfelelő számú öltöző és tusoló biztosított. Felszereltsége megfelelő, az iskolai oktatáshoz szükséges eszközökkel rendelkezik (bordásfal, gyűrű, tornaeszközök, kapu, kosárlabdapalánk …). A tornaterem az iskolai foglalkozások idején kívül bérelhető. Alkalmas: - kosárlabda - kispályás foci - torna - kézilabda - röplabda - tenisz - asztalitenisz - aerobik - táncpróbák - színjátszó próbák - birkózás, küzdő sportok űzésére.

61

62

A tornaterem kihasználtsága:  Tanterv szerinti délelőtti testnevelésórák osztályonként heti 3 óra  Délutáni tömegsport foglalkozások és sportszakkörök heti 6 óra (futball 3 korcsoportban, kézilabda 2 korcsoportban)  Délutáni táncpróbák heti 4 óra  Ovifoci (óvodásoknak heti 1 alkalommal)  Evangélikus egyházi óvoda sportfoglalkozása heti 1 alkalommal  Birkózás heti 2 alkalommal  Kosárlabda heti 1 alkalommal  Úszók szárazföldi edzése heti 1 alkalommal  Diákönkormányzat sportdélutánjai, családi délutánok,  Napközis

foglalkozás

keretében

különböző

labdás

játékok,

váltóversenyek, fogójátékok, ügyességi játékok szervezése.  Nyílt napok óvodások számára: sorversenyek, játékos foglalkozások  A művelődési központ téli zárása idején a néptánc próbák, moderntánc-és mazsorett foglalkozások. A bitumenpálya felülete egyenetlen, balesetveszélyes. Cél: - 3-5 cm-es új bitumenborítás - udvari eszközök beszerzése.

63

VI. 2. Jankó János Általános Iskola és Gimnázium tornaterme, tornaszobái és betonpályája (Tótkomlós, Erzsébet u. 2. szám) A Jankó János Általános Iskola és Gimnáziumban egy 20x12 m-es tornaterem valamint 2 db12x6 m-es tornaszoba található. A tornaszobák mérete kicsi, nem alkalmasak tömegsport űzésére. A napi testnevelés órák megtartására lettek kialakítva. A tornaterem mérete elmarad a szükségestől, befogadóképessége kicsi, felszereltsége erősen hiányos, infrastrukturálisan elavult.

Az alsó tagozatos tanulók nem tudják használni a tornatermet, mert azt az óraszámok és a tanítási idő nem teszi lehetővé. A tornaterem és a tornaszobák 7:00 – 20:00 óráig tartanak nyitva. A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium udvarán található egy aszfaltos 40x20 m-es pálya.

Az iskola betonozott pályája szabadtéri kézilabda, 64

kosárlabda és futballpálya, futásra, görkorcsolyázásra alkalmas terület. Testmozgásra használható még az iskola füves udvara is. Cél: - a tornaterem felújítása vagy új sportcsarnok építése a pályázati lehetőségek kihasználásával - új tornaeszközök beszerzése a tornaterembe. VI. 3. Karasz János Sporttelep (Tótkomlós, Kossuth u. 24. szám) Befogadóképessége:

összesen: 2000 fő állóhely: 1750 fő ülőhely:

250 fő

A Karasz János Sporttelep Tótkomlós Város Önkormányzatának tulajdonában van, melyet tartós bérleti szerződéssel a Tótkomlósi Torna Club Sport Egyesület üzemeltet. A sporttelep kettő helyrajzi számon helyezkedik el, összesen 2 ha 6510m2 nagyságú területen. A telepen 2 füves (120x60 m) és 1 salakos (40x20 m, világítással) labdarúgópálya, 1 teniszpálya, 1 lőpálya és 1 futópálya található, amelyeket a hét minden napján látogathatnak a sportolni vágyók. A telepen található 140 m2-es öltöző épületét 1972-ben építették, azóta kisebb átépítések, külső felújítás és nyílászáró csere történt. A telepen található egy nyitott lelátó is, valamint – jelenleg a telep gondnoka részére fenntartott – lakóépület és egy közösségi helység. Jelenlegi állapotában a telep nem alkalmas a sportolni vágyók igényeinek teljes körű kielégítésére.

65

Az épületek, lő pálya, salakpálya, teniszpálya lelátó felújításra szorulnak, nagy része balesetveszélyes. A sportpályák és a kiszolgáló helyiségek fejlesztése önmagában nem tud tömegeket megmozgatni. Szükség van olyan rendezvényekre, ahol a lakosság megismerheti és kipróbálhatja a sporttelepen űzhető sportokat.

Jelenlegi állapot szerint a 20 x 40 m-es salakpálya nem alkalmas vizes, illetve téli időben sporttevékenységre, valamint a meglévő gyenge világítás sem biztosítja a biztonságos és egészséges sporthoz való feltételeket.

66

67

Cél: - a lőpálya és a hozzá tartozó épületrész felújítása, korszerűsítése - az öltőző épületének felújítása, korszerűsítése, akadálymentesítése és koedukáltá tétele, - a salakpálya helyén műfüves pálya kialakítása, - a teniszpálya új burkolattal történő ellátása és új kerítés létesítése, - a fedett lelátóhelyek kialakítása, - korszerű vizesblokk kialakítása, - sportolási lehetőségek bővítése (pl: lovaspálya kialakítása, kosárlabda palánk elhelyezése …) Benyújtott pályázatok a sporttelep fejlesztésére: A sporttelep fejlesztésére több pályázatot nyújtottunk be.  A 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatás pályázati

felhívásának

keretében

a

turisztikai

tevékenységek

ösztönzéséhez elnevezésű projekt vonatkozásában a Tótkomlós, Karasz János Sporttelep területén (hrsz.: 3105/1) Ifjúsági szállás építése, mely támogatásban részesült. A kivitelezést 2012. évben tervezi elvégezni Tótkomlós Város Önkormányzata. A fejlesztéssel egy 32 férőhelyes szálló épül, mely csoportok számára is lehetőséget biztosít több napos tartózkodásra, a sporttelep kihasználására.  A Sporttelep fejlesztésére közös összefogással a Dél-alföldi Operatív Program keretében a DAOP-5.1.3-11 „A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése” című pályázati felhívására egy másik pályázatot nyújtott be a Tótkomlósi Torna Club. 68

A projekt nyertessége esetén teljesen felújításra kerül az öltöző és a lőpálya. A sporttelep új funkcióval gazdagodik, egy fedett lovas pálya kialakításával, valamint egy új teniszpálya is lehetőséget biztosítana a sportolni vágyóknak. Kialakításra kerülne egy 800 m2-es akáckarámos lovas pálya, amelyen minden lovas tevékenység gyakorolható. Méreteinek és adottságának köszönhetően lehetőség nyílna a díjugratásra, lovas-tornára (voltizs), díjlovaglásra is. A lovas-pályának külön bejárat lesz kialakítva, így a lovak nem zavarják a többi sportoló közlekedését és a paták sem vágják fel a sportpályák közötti füves területet. A jelenlegi aszfaltos teniszpálya fejlesztése során egy 668 m2-es, gumiburkolattal, eséscsillapítóval, 1 m magas deszkapallóval és 2,2 m magas

kerítéssel

kialakításra,

amely

körbevett

multifunkcionális

méreténél

és

sportpálya

kialakításánál

fogva

kerülne alkalmas

teniszezésre, röplabdázásra, focizásra, kosárlabdázásra és tollaslabdázásra is Felújításra kerülne a lőtér helysége, mely jelenleg elavult. Korszerűsítésre

kerülne

labdarúgóknak

állt

az

öltözőhelység,

rendelkezésére,

a

amely eddig csak

fejlesztést

követően

a női

akadálymentes öltöző is készülne. Nézői vizesblokk (női, férfi, akadálymentes) kialakítására is sor kerülne. VI. 4. Rózsa fürdő (Tótkomlós, Kossuth u. 2. szám) A Rózsa fürdőt a Tótkomlós Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában lévő Komlós Településszolgáltatási Kft. üzemelteti. A város egyik legtöbb sportolási lehetőséget nyújtó intézménye, a több, mint 1,2 hektáros területen elhelyezkedő Rózsa Fürdő és Gyógyászat. 69

A Fürdő különböző hőfokú és vízösszetételű medencéivel kellemes sportolási, és rekreációs lehetőségeket biztosít a sportkedvelőknek, egyesületeknek, iskoláknak. A fürdő története 1939-re tekint vissza, amikor Tótkomlós elöljárósága a 20. század elején elhatározta, hogy a településen közkifolyót létesít, melynek célja a lakosság ivóvízzel történő ellátása. Az elhatározást tett követte, így 1939-ben a kút fúrása meg is valósult. 1942-ben már állt a fürdő épülete és két medence, valamint egy 10x10 méteres gyermekmedence. Gyógyvize 554m mélységből feltörő, 600 l/perc hozamos 42,8°C-os természetes nátrium-magnéziumkálcium-hidrogén-karbonátos gyógyvíz. A víz összes oldott ásványi anyag tartalma 1.994,92 mg/liter, amely jelentősebb mennyiségben tartalmaz

még metakovasavat és kimondottan alkalmas

mozgásszervi, gyulladásos és reumatikus megbetegedések gyógyítására.

Az első medencék 1942-ben épültek az akkori igényeknek megfelelően töltőürítő rendszerrel. Az ekkor már működő három medence teljesen kiszolgálta mind a helyiek mind a környékbeliek sportolni, fürdőzni vágyó rétegét. Az elmúlt közel 80 évben a fürdő többször esett át bővítésen, felújításon, rekonstrukción.

70

Különösen említést érdemel a 60-as évektől működő gyógyászat, azaz a reumatológiai és fizikoterápiás szakrendelés. A fizikoterápiás részlegen 198687-ben nagy fejlesztés történt, modern elektroterápiás egység került kialakításra, valamint

a

80-as

évek

közepén

kibővült

hidro-

és

balneoterápiás

gyógyszolgáltatásokkal. A 70-es években épült meg a Fürdő és a Gyógyászat közös használatában lévő ülőpadkás gyógymedence. 71

A fürdő teljes rekonstrukciója valósult meg a Széchenyi Terv keretében 20022003-ban. Hagyományos építészeti megoldásokkal fedett uszodarészt és nyári strandot valósítottak meg. A Széchényi-terv keretében kezdődtek el a fürdő további sorsát jelentősen befolyásoló és meghatározó fejlesztések: a 33,3m-es úszó, a 25 m-es tan és a gyermek pancsoló medence felújítása, vízforgató berendezéssel való ellátása. A mai fürdő új arculatát az új fedett uszoda épület átadásával kapta meg. Az épületben szauna, gőzfürdő, masszázs és szolárium szolgálja a vendégek pihenését, felüdülését. A fürdő fedett egységében egész évben működnek a következő szolgáltatások:  25 méteres feszített víztükrű, korszerű visszaforgatásos rendszerrel ellátott úszómedence,  finn szauna,  gőzfürdő,  merülő medence,  armobarlang, azaz termálmedence 36°C-os gyógyvízzel feltöltve. A fitness és wellness további elemeit biztosítják a heti több alkalommal igénybe vehető aqua-fitness foglalkozások, az állószollárium, a frissítő masszázs, a lábápolás, az alakformáló és zsírégető aerobic, a karate és a thai boksz edzések.

72

Nyáron a nyitott részen a 33,3 méteres modern úszómedence és egy látványelemmel

kiegészített

gyermekmedence,

valamint

egy

ülőpadkás

vendégeknek

különböző

gyógymedence várja a strandolni vágyókat. A

parkban

lehetőség

adódik

családoknak,

labdajátékokra alkalmat adó pályákon (strandröplabdapálya, lábtengópálya) a pihenésre szánt idő közös eltöltésére. A strand hátsó területén egy homokpálya terül el mobil tartozékokkal, ahol kispályás foci, lábtenisz és tollaslabda játékokra van lehetőség. A túrakedvelőknek a Fürdő területén lehetőségük adódik kerékpárkölcsönzésre is. A nyári élményeket az éjszakai fürdőzések egészítik ki. 73

A vendégek, sportolók száma folyamatosan évről évre növekszik. Az uszoda ezen időszakban pályabeosztással működik. A téli szezon délelőtti óráiban a helyi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium testnevelés órák kereteibe beépített úszásoktatása zajlik. Minden nap rendelkezik pályával a helyi Tótkomlósi Úszó Egyesület, ahol napi szinten átlagban 40 gyerek úszását biztosítja a Fürdő. Fontos megemlíteni a gyógy-úszás oktatások számát, az óvodai vízhez szoktatást, az iskolai úszószakkör órákat. A helyi csoportokon felül a környező települések egyesületei, magániskolái, iskolái, óvodái is felkeresik a komplexumot. Számos csoportos és egyéni úszásoktatás zajlik akár az ország távolabbi részéről és külföldről érkezőknek is. A nyári szezonban az évről évre megrendezésre kerülő sportrendezvények színesítik a kínálatot. 74

A hagyománnyá vált főbb sportrendezvények: 1.

gyerektriatlon verseny

2.

lengőteke bajnokság

3.

strandröplabda bajnokság

4.

utánpótláskorú gyermekek úszóversenye

5.

lábtengó bajnokság

6.

nemzetközi szenior úszóverseny.

Az egészségturisztika segítségével a tótkomlósi strand új szegmensek előtt nyílik meg. A tanuló fiatalok és a sportolni vágyó, valamint a felnőtt lakosság igényeinek kielégítése mellett komoly figyelem fordul a gyermekek felé minden korosztály tekintetében. A strand területi elosztása pedig kedvez a helyieknek, a turistáknak, a gyermekeknek, az időseknek, a gyógyulni, pihenni és a sportolni vágyóknak egyaránt kielégíteni az igényeket. A fürdő egyedisége a szolgáltatástartalom szempontjából abban rejlik, hogy Tótkomlós nem csak a termálvíz gyógyhatását kívánja hangsúlyozni, és nem csak a gyógyvíz idegenforgalmat akarja fejleszteni, hanem a fitness és a wellness típusú szolgáltatásokat is, tehát az egészségturizmust. Cél: - kemping kialakítása, -

élményelemek,

rekreációs

élmények

bővítésére

(pl.

csúszda,

pezsgőmedence…), - gyermekmedence kialakítása, - a 33,3 m-es medence téli időszakra történő fedésének biztosítása, - strandeszközök beszerzése.

75

Benyújtott pályázatok a Rózsa fürdő fejlesztésére:  A két úszóegyesület a LEADER program keretében pályázatot nyújtott be a 33,3 m-es medence fedésére. A Tótkomlósi Rozmár Szenior Úszó Klub Egyesület pályázata támogatásban részesült a gépészet megvalósítására, a Tótkomlósi Úszó Egyesület pályázata elbírálás alatt van a sátorszerkezet beszerzésére. A Fürdő rövid és hosszú távú tervei között szerepel a téli versenyzéseknek is teret adó fedett sátor megépítése. Ezzel a fejlesztéssel akár a vízilabda sportág is életre kelhet a városban és teret adhat a Fürdő még több egyéni és csoportos közösség sportolási lehetőségeinek is. A két pályázat csak együtt lehet alkalmas az üzemeltetésre. VI. 5. Edzőterem, konditerem (Mister Big Power Jim, Tótkomlós, Luther u. 3. szám) Az edzőterem magántulajdonban van. Jelentős mértékben hozzájárul a lakosok sportigényeinek kielégítéséhez. Díjazás ellenében bárki használhatja. Lehetőség van bérlet vásárlására és egyszeri alkalmakra történő igénybevételre egyaránt. Az épületben 2 terem található, melyek testépítő terme kondigépekkel. A testépítő terem használata kielégíti az egyéni igényeket, nincs korlátozva az ott töltött órák száma.

76

VI. 6. Lada Cross pálya (Tótkomlós, Makói út, /Kiskomlós/) A versenypálya alapterülete: 2,3 ha. A pálya kihasznált nyomvonal hossza: 650m A pálya magánszemély tulajdonában áll, aki támogatásként ingyenesen adja használatba a sportegyesületek részére. Jelen állapotban a pálya és környezete teljes mértékben megfelel az amatőr autósport versenyeztetés szabályainak. Minden évben itt kerül megrendezésre a Lada Cross bajnokság több (évente 2-3) fordulója.

77

A pálya alkalmas a lovas-sport kedvelői számára megtartott versenyek lebonyolítására is. Minden évben, immár hagyományszerűen itt kerül megrendezésre a Gyúrós Pál Tótkomlósi Amatőr Fogathajtó Verseny, mely nagy népszerűségnek örvend a környező települések lakói között is. VI. 7. Szánkópálya Tótkomlós Város Önkormányzata 2006. évben a téli sportot kedvelők részére egy világítással ellátott szánkódombot létesített. A szánkódomb a gyermekek részére kitűnő kikapcsolódást nyújt a téli napokban.

VI. 8. Makk 7-es Söröző (5940 Tótkomlós, Rákóczi u. 1. szám) A söröző a város központjában található, ahol állandó jelleggel darts táblák vannak kihelyezve, amit bárki használhat a szórakozó-egység nyitva tartása idején díj ellenében. 78

A Tótkomlósi Darts Club Sport Egyesület tagjai ezen a helyszínen edzenek és több alkalommal helyi bajnokságot is tartanak. VI. 9. Sport Büfé (5940 Tótkomlós, Marx u. 1. szám) A büfé központi helyen található a városban, jól megközelíthető. A szórakozóegységben található egy biliárdasztal amelyet bárki használhat díjazás ellenében. A Tótkomlósi Biliárd Klub tagjai helyi bajnokságokat szerveznek a helyszínen és a gyakorlást is itt oldják meg. VI. 10. Száraz-ér A Száraz-ér Tótkomlóst átszelő természeti érték, mely alkalmas az evezősport űzésére. Tótkomlós Város Önkormányzata és a Tótkomlósi Hagyományőrzők a Szárazérért Közhasznú Egyesület nyári táboroztatás keretében lehetőséget biztosít a gyermekek részére az evezés sport gyakorlatának elsajátítására. Téli időszakban jégkorcsolyázásra van lehetőség a Száraz-éren kialakult jégen.

VII. SPORTVAGYON Az Önkormányzat felelős a tulajdonában lévő sportvagyon működtetéséért, fejlesztéséért. Korszerű létesítményháttér nélkül ma nem lehetséges sikeres versenysport, de nélküle az egészségmegőrzést biztosító szabadidősport sem éri el célját. A sportvagyon állapotának megőrzését és fejlesztését pályázati pénzből igyekszik megoldani az Önkormányzat.

79

VIII. KAPCSOLATOK VIII.1. A Békés Megyei Önkormányzat Sportkoncepciójával A

Békés

Megyei

Önkormányzat

Sport

Koncepciója

(2009-2014)

megfogalmazza azokat a problémákat, amelyek Tótkomlós város esetében is felmerülnek, ezek: „Egyre súlyosbodó gondot jelent a meglévő sportlétesítmények állagmegőrzése, az esedékessé váló felújítási és karbantartási munkák finanszírozása. Rendszerint elmaradnak a karbantartási munkák, amelyeket a későbbiekben csak aránytalanul nagy ráfordítást igénylő felújítással lehet kiváltani.” „A sportlétesítmények 78%-a felújításra szorul, kisebb nagyobb beruházást igényel. Van olyan tornaterem, ahol a nyílászárók cseréje lenne szükséges, van ahol a padló cseréje, javítása, vagy a komplett szigetelés aktuális már évek óta.” A megyei Sportkoncepció elérendő célként, kiemelt feladatként fogalmazza meg a diáksport valamint a szabadidősport fejlesztését. „Meglévő értékeink megőrzése és lehetőség szerinti javítása mellett – figyelemmel a szabadidő megváltozott szerkezetére és időtartamára – azokat a formákat kell előnyben részesíteni, amelyek hatékonyan biztosítják a szabadidő mozgással, sportolással való eltöltését. Törekedni kell komplex – a testedzés mellett a kultúra egyéb területeit is magába foglaló – szabadidő programok népszerűsítésére. A rendezvények jellegét, helyszínét és időpontját a lakosság érdeklődéséhez és igényéhez kell igazítani.”

80

VIII.2. Európai Unió és a sport kapcsolata Az EU, illetve az EU Tanács sporttal kapcsolatos elvei: - a sport tömeges jelenség, - a sport nagy fontossággal bír, hozzájárul az EU célkitűzéseinek eléréséhez, - tradicionális értékek hordozója, - az alapvető jogok megismerésének, gyakorlásának, a demokratikus ismeretek megszerzésének színtere:  képviseleti jog,  szabályok tiszteletben tartása,  környezet tisztelete,  tolerancia kialakítása,  az élet számára keretet biztosít, - elősegíti a munkavállalást:  munkahely teremtés  egészség megőrzés, - testvérvárosi és partnerkapcsolatok a sport területén - az élsport szerepe fontos, kihat az antidopping mozgalomra, - nem csak a fiatalok sportja fontos, - külön helyi létesítmények kellenek az élsport és a szabadidősport számára - a sport szociális szerepe nagyon fontos:  bűnmegelőzés  drogellenesség  testi-lelki egészség  rehabilitáció stb. - a sport kedvelt emberi tevékenység, - a sport áthidalja az etnikai, kulturális különbözőségeket, - a sport fontos gazdasági tényező.

81

Az EU Tanács jelszava: SPORT MINDENKINEK! Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagja lett. Ebből eredően bizonyos korlátozások mellett Magyarországra is érvényes az EU hivatalos joganyaga, melynek lényeges eleme, hogy az EU-n belül szabad a tőke, a munkaerő, a termékek és szolgáltatások áramlása. Ez a sport szféráját is nagymértékben érinti, hiszen segíti a sportolók külföldi munkavállalását, valamint a sportvállalkozások szabad letelepedését. VIII.3. Belföldi kapcsolatok Elő kell segíteni az iskoláskorú sportolók városi sportszervezetekbe történő folyamatos irányítását, valamint a tehetséges vidéki sportolók városi sportegyesületekhez történő orientálását. Anyagi lehetőségeikhez képest az iskolák és sportegyesületek is részt vesznek a belföldi versenyeken és többet a városban is szerveznek és tartanak, melyekre az ország különböző területeiről érkeznek sportolók (pl. darts, asztalitenisz, fogathajtás, labdarúgás, biliárd …). Cél: A versenyeken való részvétel lehetőségeinek bővítése a városban és azon kívül egyaránt. A sport különböző területei közötti – úgy, mint az iskolai testnevelés, diáksport, szabadidősport és a versenysport, illetve az e területen dolgozó sportvezetők – kapcsolatok javítása érdekében szükséges az illetékes szervezetek hatékonyabb bevonása, a feltételek javítása.

82

VIII.4. Nemzetközi kapcsolatok A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a települések külföldi kapcsolatépítésének egyik leghatékonyabb formája éppen a sport, s ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a sport az a nemzetközi „nyelv”, amelyet a világ minden táján művelnek és szeretnek. A különböző nemzetközi sportrendezvények mindig pozitív fogadtatásra találtak és találnak, így van ez Tótkomlóson is. Tótkomlós társadalmi- gazdasági életének további fejlődése érdekében az önkormányzatnak

törekednie

kell,

hogy

sportolóit

nemzetközi

sportkapcsolatokhoz segítse. Fel kell tárni és ki kell használni a testvér- és partnervárosi kapcsolatokban a sport területén rejlő minden lehetőséget (csereprogramok, sportszakmai konzultációk, stb.). Sportkapcsolat testvértelepüléseinkkel: Jelenleg is jó kapcsolatot ápolunk testvértelepüléseink nagy részével a sport területén is. Galánta

városával

asztaliteniszezőink

tartanak

szoros

kapcsolatot

és

kölcsönösen egymás versenyein évente legalább egyszer részt vesznek. Jelsava és Nagylak településekkel tűzoltóinknak van szoros kapcsolata, akik szintén minden évben egymás rendezvényein cserélnek tapasztalatot. Magyarkanizsával a labdarúgók alakítottak ki szoros együttműködést, melyet megkönnyített a települések közötti rövid távolság, gyors elérhetőség is. 83

Az Erdélyi Bereck település sportélete szintén a labdarúgókon keresztül kapcsolódik össze Tókomlóssal, amely kapcsolat nehézsége azonban a nagy távolság. A távolság nem teszi lehetővé a gyakori találkozásokat, de minden alkalmat megragadnak sportolóink, hogy kihasználják a kialakult barátság további szorosabbá fűzését. IX. ÖNORMÁNYZATI SPORTFINANSZÍROZÁS Tótkomlós Város Önkormányzatának nincs külön a sport finanszírozására vonatkozó rendelete. A sportegyesületek és sportrendezvények támogatása a 7/2003. (II.25.) sz. a társadalmi szervezetek önkormányzati támogatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján történik. A rendelet szerint minden év november 30. napjáig kell a civil szervezeteknek támogatási kérelmüket benyújtaniuk Tótkomlós Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalához. Tótkomlós Város Önkormányzata Képviselő-testülete a ”Tótkomlós ifjú tehetsége” díj alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 21/2003. (XI.25.) sz. önkormányzati rendelet alapján a tanulmányok, tudományok, művészetek és a sport terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű eredményt elért tehetséges fiatalokat évente egyszer díjazásban részesítheti és „Tótkomlós Ifjú tehetsége” díjat adományoz, mely tartalmaz pénzjutalmat is. A fentieken túlmenően eseti jelleggel, kivételes esetben Tótkomlós Város Önkormányzata az egyes sportrendezvényeket külön is támogatásban részesíti. Pályázati forrásból igyekszünk elvégezni a sportlétesítmények felújítását. A pályázatok önerejéhez lehetőség szerint Tótkomlós Város Önkormányzata hozzájárul, ezzel is támogatva a város sportéletét.

84

X. SPORT IDEGENFORGALOM

A

turisztika

egyik ága

az

aktív turizmus,

azaz

általában azok

a

sporttevékenységek, amelyek ma már nem nélkülözhetetlenek a falusi/kisvárosi vendéglátás attrakciójának tárházából sem. Több helyi szervezet ezen szolgáltatások biztosítása céljából együttműködési megállapodást fogalmazott meg. Úgy határoztak, hogy tartósan együtt tudnak gondolkodni és dolgozni több területen, így elsősorban a város turisztikai fejlődését elősegítő munkában. A sportidegenforgalom szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a Rózsa fürdő és az általa biztosított szolgáltatások, valamint a „Gyalogtúra-útvonalak hálózata

a

Marosháton”

elnevezésű

projekt

keretében

megvalósult

létesítmények, pihenőhelyek (www.maroshat.hu) a városban. A

Karasz

János

Sporttelepen

megépülő

„Ifjúsági

szálláshely”

nagy

lehetőségeket rejt magában a sportidegenforgalom fellendítésére. A helyi turizmust és azok megvalósítását szolgálja a rendezvények kapcsán kifejtett marketingtevékenység, saját kiadványok, egyéb kiadványokban történő megjelenés, hirdetések kihasználása. Egyes rendezvények, mint a táborok, a vízi sportok az egészségesebb „éltető város” megteremtését segítik elő, valamint az egészségturizmus fellendítését, az egészséges életmódra nevelést, lásd fürdő tevékenységei. Fontos, hogy a rendezvények kapcsán az ismerethordozó kiadványokban, maga a sport programokon, a médiákban minél többször hangozzék el Tótkomlós

85

neve, váljék az ismerté, országhatárainkon túl is.

Ennek a marketingnek a

hozadékát nehéz lemérni, sokszor csak később jelenik meg. A városról, a rendezvényekről alkotott véleményeket, legyen az jó vagy rossz, elsősorban a résztvevők viszik tovább. Nagyon fontos az egyesületeknek, az önkormányzatnak is, hogy minél több színvonalas program kerüljön a városban megrendezésre, annak hagyománya legyen, és akár több napos rendezvényt is tudjunk biztosítani. Fontos, mert itt veszik igénybe a szolgáltatásokat a vendégek, a szállások kihasználása érdekében, adóbevételek szempontjából, hisz a vendégek itt költenek, és nem utolsó sorban fontos ez a város népszerűsítése, jó hírnevének öregbítése érdekében. Ezért folyamatos kapcsolatokat ápol önkormányzatunk a civil szervezetekkel, intézményekkel, a lakossággal, a vállalkozó szférával a turisztikát érintő városfejlesztési elképzelések érdekében. Cél: - a civil szervezetekkel való kapcsolat erősítése, bővítése, - marketing tevékenység erősítése, - szálláshelyek bővítése. XI. A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA A Sportkoncepcióban megfogalmazott elképzelések és célok megvalósítását elősegíti a következetes végrehajtásra való törekvés, valamint a széleskörű nyilvánosság biztosítása. A sportkoncepcióban szereplő feladatok, célkitűzések megvalósításáról a Képviselő-testület Oktatási és Kulturális Bizottsága évente a Képviselőtestületnek beszámol. 86

1. melléklet: KIEMELT SPORTRENDEZVÉNYEK TÓTKOMLÓSON (évente megújuló melléklet)

87

RENDEZVÉNY IDŐPONTJA

RENDEZVÉNY NEVE

HELYSZÍN

LEBONYOLÍTÓ

ELÉRHETŐSÉG

2012. január 21-22.

Galambkiállítás

Szlovák Iskola

Galambtenyésztők Egyesülete

Poljak János Tel.: 06/68 462-485 Email: [email protected] Kurucz László Tel: 06/68 460-797

2012. Január 26.

Keletmagyarországi darts forduló

Makk 7 Söröző

Darts Club Sport Egyesület

Nyiregyházki István Tel.:06/30 292-4680

2012. március 8.

Keletmagyarországi darts forduló

Makk 7 Söröző

Darts Club Sport Egyesület

Nyiregyházki István Tel.:06/30 292-4680

2012. április 23.-24.

Nemzetközi Asztalitenisz Csapatverseny

Szlovák Iskola

Tótkomlósi Asztalitenisz Sportklub

Varga István Email: [email protected]

Városi Futóverseny

Tótkomlós város belterülete

Tótkomlós Város Önkormányzata

Polgármesteri Hivatal Fő út 1.

Keletmagyarországi darts forduló

Makk 7 Söröző

Darts Club Sport Egyesület

Nyiregyházki István Tel.:06/30 292-4680

Kiskomlósi pálya

ifj. Gyúrós Pál

Tel: 06/30 441-1523 Email: [email protected]

2012. április 24.

2012. Április 26.

2011. április 28.

2012. május 26.

VI. Gyúrós Pál Tótkomlósi Amatőr Fogathajtó Verseny II. Rózsa Fürdő Gyerek Vízilabda Bajnokság

Rózsa Fürdő 88

Rózsa Fürdő

Rózsa Fürdő Tel.: 68/462-172 E-mail: [email protected]. hu www.rozsafurdo.hu

2012. május 27.

Lada Cross Területi Bajnokság

2012. május 26.

Sportágválasztó nap

2012. június 8.

2012. június 9-10.

Kiskomlós

Tótkomlósi Autómotorsport Egyesület Karasz Róbert

Tel:30/659-5479 Karasz Róbert E-mail: [email protected] Honlap: www.komloscross.hu

Tótkomlós városban több helyszínen

Tótkomlós Város Önkormányzata és a Civil szervezetek

Polgármesteri Hivatal Fő út 1.

Rózsa Fürdő Tel.: 68/462-172 E-mail: [email protected]. hu www.rozsafurdo.hu

IV. Tótkomlósi Gyerektriatlon verseny

Rózsa Fürdő

Rózsa Fürdő

III. Tótkomlós Rally

Tótkomlós város belterületén

Tótkomlósi Autómotorsport Egyesület Karasz Róbert

2012. június 16.

I. Rózsa Fürdő Lengőteke Bajnokság

Rózsa Fürdő

Rózsa Fürdő

2012. Június 30- július 30.

8. Déli Nagy Cowboy Találkozó

Karasz János sporttelep

MTTSZ Helyi Szervezete Bedő Zoltán

2012. július 14-15.

2012. Június 30Július 1.

VII. Tótkomlósi Nemzetközi Szenior Úszóverseny

IV. Tótkomlósi Kétkerekűek Találkozója

Rózsa Fürdő

Rózsa Fürdő

89

Tótkomlósi Rozmár Szenior Úszó Klub Egyesület

Rozsnyó Ferenc Rózsa Fürdő

30/659-5479 Karasz Róbert E-mail: [email protected] Honlap: www.komloscross.hu Rózsa Fürdő Tel.: 68/462-172 E-mail: [email protected]. hu www.rozsafurdo.hu

Tel: 06/30/265-1292 E-mail: [email protected] id.Kancsó János E-mail: [email protected] [email protected]

Telefon: 06-30-412-7879, 06-68-462-555 ww.totkomlosirozmarok.hu Rózsa Fürdő Tel.: 68/462-172 E-mail: [email protected]. hu www.rozsafurdo.hu

2012. július 28.

Július-Augusztus Nyári táborok

2012. augusztus 19.

2012. augusztus 19.

IV. Rózsa Fürdő Lábtengó bajnokság

Evezős,Úszó Tűzoltó,Lovas

Lada Cross Területi bajnokság

III. Komlós Kupa Terepkerépáros verseny

Rózsa Fürdő

Rózsa Fürdő

Rózsa fürdő, Kiskomlós…

J. G. Tajovsky Általános Művelődési Központ Tótkomlósi Autómotorsport Egyesület Karasz Róbert

Kiskomlós

Marosháti kistérség

Alföldi Hegyivadászok KSE

2012. augusztus 20.

Galambkiállítás

Makk 7-es söröző

P8 Postagalamb sportegyesület

2012. szeptember 15.

Kerékpártúra Kardoskútra (XIII. Fehértó napja rendezvényre)

Természet Háza

ÁMK Természet Háza

2012. szeptember 30.

2012. október

2012. December 8.

Lada Cross

Kiskomlós

Darts Steel Egyéni Nemzeti Bajnokság

Szlovák Általános Iskola

Komlós Kupa Asztalitenisz Verseny

Jankó János Ált. Isk. és Gimn.

90

Rózsa Fürdő Tel.: 68/462-172 E-mail: [email protected]. hu www.rozsafurdo.hu Tel: 06/30 944-9110 E-mail: [email protected] www.totkomlos.hu

Tel:30/659-5479 Karasz Róbert E-mail: [email protected] Honlap: www.komloscross.hu Tel: 30/533-2954 E-mail: hegyivadaszokkse@freemail. hz www:ahegyivadaszok.atw.hu

Tel: 06/30 944-9110 E-mail: [email protected] www.totkomlos.hu

Tótkomlósi Autómotorsport Egyesület Karasz Róbert

30/659-5479 Karasz Róbert E-mail: [email protected] Honlap: www.komloscross.hu

Darts Club Sport Egyesület

Nyiregyházki István Tel.:06/30 292-4680

Jankó János Ált. Isk. és Gimn.

Tel: 06/68 462- 069 Email: [email protected] Web: http://jankojanosiskola.hu/

91