Tóthné Csatlós Ildikó

NyíREGYHÁZA

4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR L PF.: 83.

MEGYEI JOGÚ VÁROS

TELEFON: +36 42 524-520; FAX: +36 42 524-521 E-MAIL: [email protected]

ALPOLGÁRMESTERE

Ügyiratszám: 70560/2012.05 Ügyintéző: dr. Krizsai Anita/Tóthné Csatlós Ildikó

ELŐTERJESZTÉS - a KözgyűléshezNyíregyháza Megyei Jogú Város Idösügyi Programjának felülvizsgálatára

'/~\ ..~

.......... .

... ... . ... ............ .

Kósa Tímea alpolgármester

r '{ . Dr. Krizsai Anita Szociális Osztály vezetője

tőrvényességi ellenőrzését végző

személyek aláírása:

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

Faragóné Széles Andrea Jegyzői Kabinetvezető

Véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság

WWW.NY IRE GYtlAZA.tlU

éU

N Y

R EGYHÁ ZA

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE

Tisztelt

4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR

l.

PF.: 83.

TELEFON: +36 42 524 -520;

FAX: +36 42 524-521

E-MAIL: [email protected]

Közgyűlés!

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programját a Kőzgyűlés a 2007 . júniusi és 2008 áprilisi űlésén tárgyalta meg és fogadta el. A Programban megfogalmazásra került a felülvizsgálatának szükségessége. A jelen előterjesztés mellékletét képező Idősügyi Program célja, hogy kifejezésre juttassuk az Önkormányzat elkötelezettségét az idősügy iránt, a demográfiai változásokra válaszokat keressünk, a 2008-as Idősügyi Programot aktualizáljuk. A Program két nagy fejezetre bontható. Az I. Fejezet helyzetelemzést (népesség strukturális jellemzői, idősek életkörülményei, idősek életminősége, a segélyezés és a szolgáltatások rendszere) tartalmaz. A II. fejezetben célokat, fejlesztési irányvonalakat (érdekérvényesítés, az élethosszig tartó tanulás elősegítése, önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segítségnyújtás, tudatosítás stb .) fogalmaztunk meg azzal, hogy elemeztük az elmúlt négy éves időszak eredményeit. Időbeli ütemezést továbbra sem tartunk célszerűnek meghatározni, mivel egyrészt folyamatos tevékenységet, együttműködést igényel a résztvevőktől, másrészt a gazdasági, társadalmi változások is hatással lehetnek a Program megvalósítására. Az Idősügyi Programot megvitatta és véleményezte az Idősügyi Tanács a 2012. október 4 én tartott ülésén. A Tanács által megfogalmazott programokkal és javaslatokkal kiegészítve a Tanács a Programot egyhangúlag elfogadásra javasolja. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a fentiek alapján az előterjesztést megtárgyalni és a mellé kelt hatá rozat-te rvezetet, valamint az Idősügyi Program 2012 tartaimát elfogadni szíveskedjen.

Nyíregyháza, 2012. október 8.

,

Tímea

'NWW.NYIREGYHAZA.HU

NY

REGYHÁZA

NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS

4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-520; FAX: +36 42 524-521 E-MAIL: [email protected]

ALPOLGÁRMESTERE

Melléklet a 70560/2012.05. számú

előterjesztéshez

HATÁROZAT-TERVEZET NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK

......./2012. (X. 18.) számú

határozata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idösügyi Programjának felülvizsgálatáról

A

Közgyűlés

az

előterjesztést

megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján Nyíregyháza Megyei Jogú

Város Önkormányzata Idősügyi Program 2012 tartaimát elfogadja.

Nyíregyháza, 2012. október 18.

A határozatot kapják: 1./ A Kőzgyűlés tagjai 2./ A Címzetes Főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

WWW.NYIREGYHAZA.HU

G

NY

R E G Y H Á Z A

Idősügyi Program 2012.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősügyi Program 2012.

1


Tartalomjegyzék Bevezető

3. oldal

I. A népesség strukturális jellemzői

4. oldal

I.1. Kormegoszlás, korszerkezet

4. oldal

I.2. Családi állapot

6. oldal

I.3. Iskolázottság

7. oldal

II. Idősek életkörülményei

7. oldal

II.1. Lakás, lakhatás

7. oldal

II.2. Jövedelmi helyzet, a fogyasztás szerkezete

9. oldal

III. Idősek életminősége

10. oldal

III.1. Az egészségi állapot mutatói

11. oldal

III.2. Életmód, mindennapi aktivitás

13. oldal

IV. Támogatások, szolgáltatások rendszere

14. oldal

V. Célok, fejlesztési irányvonalak

17. oldal

V.1. Érdekérvényesítés

17. oldal

V.2. Élethosszig tartó tanulás elősegítése

18. oldal

V.3. Önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segítségnyújtás

18. oldal

V.4. Tudatosítás

19. oldal

V.5. Generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal

20. oldal

V.6. Egészségmegőrzés

20. oldal

V.7. Az idősek biztonságának javítása

20. oldal

V.8. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások

21. oldal

V.9. Szociális szolgáltatások fejlesztése

22. oldal

V.10. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása

23. oldal

V.11. Diszkrimináció

24. oldal

V.12. Hozzáférés

24. oldal

VI. A nyugdíjas civil szervezetek feladatai és kihívásai

24. oldal

Zárszó

24. oldal

Mellékletek

26. oldal

2


Bevezető Az Európai Parlament és Tanács 2012. évet az Aktív Idősödés és a Nemzedékek Közötti Szolidaritás Európai Évének nyilvánította. A kezdeményezés a demográfiai változásokra hívja fel a figyelmet, arra, hogy Európa-szerte idősödik a népesség. Európában 2010-ben valamivel több, mint 87 millió volt a 65 év felettiek száma, akik a teljes lakosság 17,4% tették ki. Érdemes összehasonlítani ezt az 1985-ös adatokkal, amikor 59,3 millióan voltak 65 év felett, és ők a lakosság 12,8%-át képviselték. 2025-re Európa népességének mintegy egyharmada eléri vagy meghaladja a 60. életévét, ezen belül is a 80 évesnél idősebbek száma különösen jelentős mértékben nő majd. Európában nemcsak a népesség idősödése az egyetlen demográfiai változás. A családok stabilitásvesztése a háztartások aprózódása ugyanolyan fontos része a folyamatnak. Csökken a házasságkötések száma, kitolódik a gyermekvállalás ideje, növekszik az egyszemélyes háztartások aránya. A természetes emberi közösségek struktúraváltozása egyre kevésbé teszi alkalmassá őket jóléti funkciók betöltésére, az államokra terhelve egyre nagyobb felelősséget. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. Közismert tény, hogy hazánk népessége egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős emberek aránya. E folyamat a nyugdíjkiadások, az egészségügyi ellátások költségeinek emelkedését, valamint a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik. A helyi struktúrák és az alulról jövő kezdeményezések kulcsfontosságú eszközök lehetnek regionális vagy országos kezdeményezések megvalósításában. A helyi sajátosságok, lehetőségek feltérképezése, ismerete, valamint az együttműködés megvalósítása a helyi szervekkel, szervezetekkel szintén alapvető fontosságú. Az idősödés nemcsak kihívást jelent, de egyben esélyt is, hogy kamatoztathassuk az idősebbek készségeit és képességeit. Az aktív idősödés modellje arra irányul, hogy az idősek aktív résztvevői maradjanak a társadalomnak, ne pedig ellátásra szoruló, mind több terhet jelentő réteg. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban készítette el az Idősügyi Programot, amelynek a célja az volt, hogy helyi szinten keressen megoldást, nyújtson alternatívákat különböző társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósításával a demográfiai öregedésből származó problémák kezelésére különböző fejlesztési irányvonalak meghatározásával. A Program felülvizsgálata során a demográfiai helyzet ismertetése, az idősek életkörülményeinek és életminőségének elemzését követően áttekintjük az elért eredményeket, s a fenti célok alapulvételével újabb célkitűzéseket, fejlesztési irányokat határozunk meg. A Program készítéséhez a Központi Statisztikai Hivatal adatait, az Önkormányzat saját adatait, valamint a helyi „Nyíregyháza Város életminősége – Háztartáspanel” nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés, eredményeit használjuk fel. 1 A Programot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa 1

A felmérés a város lakossága jövedelmi, szociális, munkaerő-piaci helyzetüknek, lakáskörülményeiknek a vizsgálata. A felmérés alanyai a 18 évesnél idősebb, állandó nyíregyházi lakcímmel rendelkező állampolgárok és háztartásaik. A minta nagysága 2000 fő, amely az alapsokaságból (Nyíregyháza lakosai) véletlenszerű reprezentatív mintavételi eljárás alapján került kiválasztásra. A vizsgálat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karával történő együttműködés keretében történik.

3


véleményezte, értékes javaslataival segítette a program készítését. A Program illeszkedik az Idősügyi Nemzeti Stratégiához és az Önkormányzat Szolgáltatástervezési Koncepciójához. A népesség strukturális jellemzői

I.

I.1. Kormegoszlás, korszerkezet A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége 2012. január 1-én 117.658 fő. A népesség 14,9%-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban 83816 fő a 15-64 év közöttiek száma (71,2%). Az idősek aránya (65 éves és idősebb) 13,9%. A város lakosságának korszerkezete 1980 óta jelentős változásokat mutat. A születések számának visszaesése miatt ugyanis a gyermekkorú népesség száma csökken, a születéskor várható élettartam növekedése miatt viszont az időskorúaké (65–X évesek) emelkedik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatokat vizsgálva a változások iránya hasonló, a mértékük kissé eltérő. 1. ábra: A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (%), január 1.

100%

100% 9

9

11,1

12,4

13,9

80%

60%

11,2

11,2

62,2

64,6

12,7

13,3

14

66,6

67,6

69,2

24,2

20,7

19,1

16,8

1990

2000

2005

2012

80%

65

67,5

60%

70,2

71,6

71,2

40%

40%

20%

20%

26

23,5

26,5

18,7

16

14,9

2000

2005

2012

0%

0% 1980

1990

1980

Város

0-14

15-64

Megye

65-

0-14

15-64

65-

Forrás: KSH, 2012.

A változásokat jól mutatja, hogy a gyermekkorúak száma Nyíregyházán 1980 óta több mint 10 ezerrel esett vissza, miközben az időskorúaké 6 ezerrel bővült, nagyobb részt a nők körében, összefüggésben a két nem eltérő, a nők számára kedvezőbb években mért életkilátásokkal.

4


2. ábra: Nyíregyháza lakónépességének korszerkezete nemenként, 2012. év elején

Férfiak –14

15–64

65–

Nők

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Forrás: KSH, 2012

A férfiak és a nők korstruktúrája is markánsan különbözik. A nőknél ugyanis a gyermekkorúak terhére lényegesen nagyobb arányban vannak jelen az idősek, mint a férfiaknál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a város időskorú lakosságának közel kétharmada a gyengébb nemhez tartozik. A korszerkezeti összetétel komplex mutatójaként használt ún. öregedési index lényegében a szélső korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut. A város öregedési indexe 2011-ben 91 volt, ami az országosnál (115) lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinél (80) azonban idősebb a város lakosságának korstruktúrája. 3. ábra: Az öregedési index alakulása

143,3

160 140

116,6

120

98,1

93,3

83,3

100 80 60 40

Nyíregyháza

SzabolcsSzatmárBereg megye

ÉszakAlföld

Budapest

0

Ország

20

Forrás: KSH, 2010

5

Idősügyi Program 2012. A város öregedési index mutatója a két nemnél szignifikáns különbséget mutat (4. ábra). Nyíregyháza női lakosságának öregedési indexe (120) ugyanis majdcsak kétszerese a férfi lakosaiénak (63). 4. ábra: Nyíregyháza lakosságának öregedési indexe az év elején 2 Fő 140 120 Nők

Férfiak 100 80 60 40 20 0 1980

1990

2001. II. 1.

2011

Forrás: Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői 2011.

I.2. Családi állapot „Elleszünk mi kettecskén…”

Az idős generáció családi állapot szerinti összetétele egészen más, mint az össznépességé. A legjelentősebb eltérés a házasok és volt házasok, illetve a nőtlenek és hajadonok arányában mutatható ki. 2011-ben Nyíregyháza 15 éves és idősebb lakosságának 48%-a élt házasságban, amitől viszonylag kisebb lemaradást jelent a nőtlenek és hajadonok együttesen mért 32%-os aránya. Az özvegyek és elváltak súlya egyaránt 10% körüli. Ezek az arányok 1980-hoz viszonyítva igen számottevő változást mutatnak, hiszen akkor még a 15 éves és idősebb népesség több mint kéthármada házas volt. 5. ábra: Nyíregyháza 15 éves és idősebb népessége családi állapot szerint Év eleje 1980 1990 2001.II.1 2011

nőtlen 8 618 10 949 15 062 16 257

Férfiak házas özvegy 26 830 923 26 560 1 110 26 048 1 296 23 607 1 367

elvált hajadon 1 101 8 258 2 007 9 810 2 927 13 911 3 991 15 425

Nők házas özvegy 26 791 5 249 26 887 6 148 26 178 7 772 24 113 8 340

elvált 2 361 3 818 5 339 7 128

Forrás: KSH, 2011

2

Száz gyermekkorúra jutó időskorú

6

Idősügyi Program 2012. A családi állapot szerinti struktúra nemek és kor szerint lényeges különbséget mutat. A férfiak körében ugyanis jóval markánsabban jelenik meg a nőtlen forma, mint a nőknél a hajadon családi állapot. A nőknél viszont az özvegy családi állapot súlya többszöröse a férfiakénak. Bár az özvegység nem köthető életkorhoz, és nem áll rendelkezésre korcsoportos megoszlás a családi állapot vonatkozásában, vélhetően ez utóbbinak oka a férfiak nagyobb halandósága. A statisztikai adatok szerint a nők között már az idős kor kezdetén is jelentős az özvegyek hányada, 80-84 éves korára már közel négyötödük marad házastársa halála miatt egyedül (Szabolcs - Szatmár – Bereg megye 87 %, Nyíregyháza 85 %). A családi állapot – egyedül vagy házastárssal, családdal történő együttélés - meghatározó az idős ember szubjektív jólétének meghatározásakor. Az Életminőség – Háztartáspanel kutatás szerint az időskorúak előnyben részesítik problémáik megoldása során a házastársat, másodsorban leánygyermeküket, fiúgyermeküket, illetve annak feleségét. Ezen kapcsolatok kimerülése esetén a testvér, a szomszédok és a barátok következnek. 6. ábra: Betegsége esetén kihez fordulna? 35

házastárs

35

élettárs

29

30

gyermek

25

unoka

21

20

szülők

15

tastvér egyéb rokon

10 4

5

4 1

1

5

3 0

0

barát munkatárs

0

szervezet képviselője

65+

egyéb

Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége 2008 – 2010.

A fenti ábra jól tükrözi, hogy elsősorban a természetes támogató rendszerek segítségében bíznak az idősek, s meglepő a mesterséges támogató rendszerrel kapcsolatos bizalmatlanság. Az összlakosság szintjén ez a bizalmatlanság nem jelenik meg, sőt a 20082010 évi vizsgálat eredményeit összevetve bizonyos szintű növekedés mutatható a szociális szolgáltatókkal szembeni bizalom vonatkozásában. I.3. Iskolázottság A népesség iskolázottsági szintje, ezzel együtt az időskorúaké is folyamatosan emelkedik. E szerint az előző generációkhoz képest magasabb iskolai végzettségű népesség tölti be fokozatosan az életkori korcsoportokat. II.

Az idősek életkörülményei

Az életkörülményeket általában a lakáshelyzettel, jövedelemmel és a fogyasztás szerkezetével és színvonalával lehet jellemezni. II.1. Lakás, lakhatás „Életünk munkája eredménye...”

7

Idősügyi Program 2012. Az egyes társadalmi csoportok a különböző városrészekben eltérő arányban vannak jelen. A helyi szociológiai kutatás alapján jól meghatározhatóak azok a területek, ahol nagyobb arányban élnek idősek.

7. ábra: Az idősek aránya Nyíregyháza egyes körzeteiben Hímes Józsaváros I Belváros Bokortanyák Oros Borbánya Huszártelep

1

Sóstó Nyírszőlős Újkistelekiszőlő Ókistelekiszőlő Kertváros Józsaváros II 0

10

20

30

40

Örökösföld

Forrás: Patyán László: Időskorúak Nyíregyházán 2008.

A 2001-es népszámlálás adatai szintén ezt támasztják alá. „A 65 év felettiek részaránya legmagasabb a Nyugati ipartelepen, Sóstógyógyfürdőn, a Déli ipartelepen, a belvárosban és Felsőpázsiton. Átlagon felüli még a hagyományos beépítésű belső lakóterület, Érkert, Jósaváros, a Sóstói úti villanegyed, a Hímes, a Temető környéki kertvárosias rész (lásd 1.sz. melléklet).” 3 A lakások nagyságát, ellátottságát, állapotát, a lakókörnyezet minőségét, valamint a lakhatás költségeit vizsgálva az alábbiak jellemzők városunkban 4. Az egyedül élő időskorúak 62%-a kétszobás lakásban él, majdnem harmaduk pedig három szobás, vagy annál nagyobb lakást birtokol. A két idős emberből álló háztartások 41%-a három szobás, vagy annál nagyobb lakásban él. Az időskorúak relatív lakásnagysága komoly lakásfenntartási terheket ró a 65 év feletti korosztályra. A lakások több mint a fele távhővel fűtött, tíz százaléka egyedi hagyományos rendszerű fűtéssel van ellátva. Az idősek 14%-ának megítélése szerint a lakás hibája nehezíti életvitelüket. 11% gondolta úgy, hogy lakása szűkös (teljes minta átlaga: 9,5%), 14%-ukat zavarja a szomszédság, a teljes minta átlagának mintegy kétszerese az aránya azoknak, akik szerint zavaró a lakókörnyezet, 10%uk szerint nagy hibák vannak a lakásban (pl. lyukas a tető), a teljes minta arányának másfélszerese a vandalizmus miatt panaszkodó idősek aránya. Az egyedül élő idősek 44,7% - a nagyon megterhelőnek tartja a lakhatással kapcsolatos kiadásait. A kétszemélyes háztartásban élő idősek esetében 28% ez az arány. A fenti jellemzők jól mintázzák az időskorúak lakhatással kapcsolatos érzékenységét, valamint a lakhatási költségek relatív súlyának okait. 3 4

Malakucziné Póka Mária Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői 2011 Patyán László: Időskorúak életminősége 2008-2010.

8


8. ábra: Lakással összefüggő kiadások megítélése és a lakhatási támogatás mértéke (%) 50 40

47

41,7 28

30

28

23,5

20

10

9,7

8,3

10 0

egyszemélyes 65+kétszemélyes 65+

Nagyon megterhelő a lakásfenntartás

1 felnőtt egy gyermek

teljes minta átlaga

Lakhatási támogatást kapott az elmúlt évben


A táblázat az egyszemélyes időskorúakat tartalmazó háztartások egyenlőtlen helyzetét mutatja. Ennek a hozzáférési egyenlőtlenségnek számos oka lehet, az egyik például a relatív lakásnagyság, amit a helyi rendelet preferál. Az idősek nagyobb lakása, illetve a magasabb jövedelem (nyugdíj) így kizárhatja a célcsoportot a támogatásból. 9. ábra: Lakással kapcsolatos állítások megítélése (%) 52,1 47,8 46,2 40

43

Egy személyes 65+

kétszemélyes 65+

1416,11211,7

Félre tud tenni

25 26,7 20

Banki hitele van

Előfordult, hogy nem tudott fizetni

22,2 21,3 18,7 18,2

Probléma fűteni

60 50 40 30 20 10 0

60 év fölötti háztartásfő

minta átlaga


A lakhatással kapcsolatos költségek megítélésében az idősek a fűtéssel kapcsolatos terheket tekintik a legnagyobbnak. Valószínűleg a költségek fedezésének egyik módja a fűtés korlátozása egyes helyiségekre, amennyiben erre lehetőség van. A fizetésképtelenség mindezek ellenére a vizsgált csoportok esetében 20%- körül mozog, életkortól függetlenül. A banki hitelek igénylése minden negyedik időskorú háztartást érint (ebbe tartoznak a közös teherviselések a gyermekekkel is). A lakhatási terhek közül a hóvégi fizetésképtelenség az aktív korúakat tartalmazó és a gyermeket nevelő háztartások esetében fordul elő sokkal gyakrabban. Az egy felnőttből és két gyermekből álló családok esetében 50%, két felnőtt és négy gyermek esetében 71,4%, a többgenerációs családok esetében 50%-os az esetenként fizetésképtelen háztartások aránya. II.2. Jövedelmi helyzet, a fogyasztás szerkezete

9

Idősügyi Program 2012. „Tisztes nyugdíjból (meg)élni…” Az időskorúak speciális helyzetét fogyasztási preferenciáik, az időskorú háztartások mérete (egy és kétfős háztartások magas aránya), valamint háztartási bevételeik jellemzői határozzák meg. A legfőbb jövedelemforrás az időskorúak számára a nyugdíj. A foglalkoztatással kapcsolatos adatok tanúságai szerint a nyugdíj (nyugdíjas kor) utáni munkavállalás kifejezetten a magas iskolai végzettségű csoportok esetében gyakori. Megyénkben 2011. január 1-én a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 161.764 fő volt. Ebből nyugdíjban részesült 131.646 fő (81,4 %), nyugdíjszerű ellátásban 30.118 fő (18,6 %). A nyugdíj átlagos összege 80.963 Ft, a nyugdíjszerű ellátásoké 71.352 Ft 5 volt. A háztartáspanel kutatás során (2008 – 2010) a nyugdíjak drasztikus változásával nem kellett számolni, de folyamatosan emelkedtek a megélhetés költségei. A megkérdezett időskorúak véleménye szerint jövedelmi helyzetük romlott. Az időskorúak jövedelmük zömét az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és az egészségügyi ellátásra költik. Az időseket azok a költségek aggasztják leginkább, amelyek a napi megélhetéssel hozhatók összefüggésbe (pl. élelmiszer), illetve amelyek emelkedésével szemben kiszolgáltatott az időskorú (lakhatás költségei). Az idősek legneuralgikusabb kiadása még mindig a lakhatással kapcsolatos kiadások köre. 10. ábra: Időskorúak fogyasztással kapcsolatos vélekedéseinek átlaga 2008 – 2010 4

3,69

3,63

3,86

3,61

3,5 3

2,93

2,84 2,5

2,5

2,63

Jövedelmem jelentős része gyógyszerre megy el Nagyon meg kell néznem, mit veszek az élelmiszerboltban

2

A megélhetés komoly gondot okoz

1,5 1

Jövedelmem jeletős része lakáskiadásokra megy el

0,5 0 2008

2010


III.

Idősek életminősége

Boerhave holland orvos kétszáz éve ezt írta az ideális emberi létezésről: „Fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét és nyugalmát. Ezeket a késői öregségig meg kell tudni őrizni.” Az öregedés folyamata olyan szükségszerűség, amelynek minden ember személyes résztvevője és a kihívások sorozatával mindenki saját személyisége révén küzd meg. Az időskori személyiség fő dimenziói az aktivitás és a hangulat, mindkettő erősen korrelál az életelégedettség szintjével.

5

Nyugdíj: saját jogú és hozzátartozói nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás: mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, megváltozott munkaképességűek járadéka, rokkantsági járadék, házastársi pótlék, egyéb nyugdíjszerű ellátások

10

Idősügyi Program 2012. Az „Aktív idősödés” 2012 riport 6 - az idősek életkörülményeit vizsgálja az Európai Unió országaiban. A felmérés az egyes országok elégedettségét az egészség, munka, mindennapi életkörülmények, személyes kapcsolatok mutatók vonatkozásában hasonlítja össze. Magyarország szinte valamennyi területen elmarad az EU 27 átlagától (2. számú

melléklet). Életkori megoszlást tekintve az 55 év felettiek elégedettségi mutatói szintén alatta maradnak az uniós átlagnak, amelyet az alábbi táblázat adatai szemléltetnek.

Forrás: Special Eurobarometer – Active Ageing 2012

Az idősek szubjektív jólétének mutatóit kutató Giczi Johanna szerint a korábban feltételezett változók közül a lakóhely minősége és az egészségi állapot nem befolyásolja az idős emberek hangulatát. A legerősebb változók sorrendben a házastárs elvesztése, a szegénység, illetve a szegénységtől való félelem, illetve a gyermekeik jövője miatti aggodalom voltak. (Giczi; 2008) A helyi kutatás során vizsgálták az idősek „hangulatának”, szubjektív életminőségének 2008 és a 2010 évek közötti változását is (Patyán; 2010). Az eredmények szerint az idősek saját helyzetükkel kapcsolatos megítélése nem változott lényegesen, mely főként a nyugdíj – adta jövedelembiztonsággal magyarázható. A kutatás a szubjektív életminőséget négy fő változócsoport mentén elemezte (fogyasztás, akadályozottság, elidegenedés, részvétel). A vizsgálat eredményi szerint lényegesen nem változtak a fogyasztási szokások, és az elidegenedés érzése 7 sem erősödött városi idős korosztály körében. A városi idősek örvendetesen magas pontszámokat adtak az idősek társadalmi megbecsültségével és a család támogató szerepével kapcsolatos állításokra. III.1. Az egészségi állapot mutatói Az időskorúak egészségi állapota, valamint jellemző betegségei hatással vannak életminőségükre, befolyásolják háztartási fogyasztási szokásaikat, támogatás, gondozás iránti szükségleteiket is. Az időskorúak arányának növekedése nagy kihívás az egészségügy számára, mind a megelőzés, mind a gyógyítás területén, mivel az életkor előrehaladtával romlik az egészségi 6 7

Special Eurobarometer – Active Ageing 2012 Fő kérdések: Gyakran félek egyedül.; A modern világ dolgaiban nehezen tudok eligazodni.

11

Idősügyi Program 2012. állapot is. Az Országos Lakosság Egészségfelmérés (OLEF) adatai szerint időskorban jelentősen megnő az esély a magas vérnyomás kialakulására. A 65 év fölötti nők több mint hétszeres, a férfiak három és félszeres gyakorisággal szenvedhetnek a betegségtől. Az idősek egészségügyi állapotát az egyszerre több betegség megléte jellemzi (multimorbiditás). Hajlamosabbak az akut, járványszerű megbetegedésre, és azok lefolyása is súlyosabb, mint a fiatalabbak körében. Mozgásszervi panaszok miatt az idősek csaknem felét kezelik, a nők több mint negyedénél igazolt a csontritkulás. Gyakoriak a rosszindulatú megbetegedések, elsősorban bélrendszer területén. Egyre nagyobb a 65 évet megértek között a demencia megjelenésének aránya. A magányosság, a fizikai és szellemi aktivitás hiánya, a társtalanság és a kiút nélküliség áll legtöbbször a háttérben. 8 A helyi felmérés szerint a megbetegedések között az érzékszervi problémák, a mozgásszerv-rendszer rendellenességei, keringési és anyagcserezavarok a legjellemzőbbek. Visszatérő betegséggel küzd az idősek 70%-a, a hetven év fölötti népesség 79%-a. A 65 évnél idősebbek mindennapi életének velejárója az egészségügyi problémák megélése, illetve az ezzel való együttélés. Betegség miatt akadályozottnak érzi az életét az idősek több mint fele. Súlyosabb problémával küszködik (kórházi ápolás, ágyhoz kötöttség) az idősek 13%-a. 11. ábra: Visszatérő betegséggel él együtt (%) 79,2 80 70 60 50 40 30 20 10 0

65,4 52,6

18-29 30-39 40-49

20 11,5

13,4

50-59 60-69 70+

Visszatérő betegsége van


Az egészségügyi ellátás igénybevételének gyakorlatában szintén találunk az életkorral korreláló összefüggéseket. Az aktív korosztály tagjai kevesebbet betegeskednek, de jellemzően ennek arányához képest is ritkábban fordulnak orvoshoz. Az időskorúak esetében gyakoribb az egészségügyi ellátás igénybevétele abban az esetben is, ha kisebb problémákkal küzdenek, vagy nincsen kifejezett betegségük. Az idősödéssel romló egészségi állapot fokozottabb anyagi kockázatot hordoz magában, melyet figyelembe kell venni a célcsoport helyzetének megítélése során. A 65 év feletti korosztály jóléti szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos szokásait kutató országos vizsgálat szerint (Patyán; 2012) az összes szolgáltatás közül leggyakrabban a háziorvost veszik igénybe az időskorúak és ezzel a szolgáltatással kapcsolatban a leginkább elégedettek is. A válaszadók 91%-a volt elégedett a háziorvosi szolgáltatással, 63-uk volt elégedett a házi segítségnyújtással. A fekvőbeteg ellátással a megkérdezettek 9%-a volt elégedett, leginkább a szolgáltatástól való távolság, valamint a várólisták miatt. Az idősek tehát jellemzően azokat a szolgáltatásokat ítélik meg kedvezőbben, amelyek elérhetőek a településükön és amelyek akár saját otthonukban is hozzáférhetők. 8

Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló 2011.

12


12. ábra: Háziorvos látogatásának gyakorisága 22,7

65+ 0 3,6 6

50-64

6,1

31,3 16,8

81,8

25-49

27,1 80,4

12,1

18-24 0%

10%

20% 0

8,5 30%

40%

egy - öt

hat - tíz

50%

60%

tizenegy - tizenöt

70%

48,2

25,2

5,5

3,1

80%

90%

100%

tizenötnél több

Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége 2010

Az egészségügyi alapellátásban Nyíregyházán 45 háziorvos és 31 fő fogorvos (27 gyermekorvos) tevékenykedik. Feladataik a következők: 1.) Elsődleges megelőzés: rendszeres orvosi ellenőrzés, védőoltások (influenza és pneumococcus ellen), speciális tanácsadások (pl. táplálkozási, fizikai és szellemi aktivitás tudatos megőrzése). 2.) Másodlagos megelőzés: rendszeres háziorvosi vizsgálat (vércukor, vérnyomás, koleszterin ellenőrzés, szűrővizsgálatok) 3.) Harmadlagos megelőzés: gyógyítás, a további állapotromlás megelőzése, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, rendszeres gondozás, szükség esetén intenzív rehabilitáció. A háziorvosi jelentések alapján a városunkban élő idős személyek legjellemzőbb megbetegedései a következők:  a hypertoniás megbetegedések 45 %,  mozgásszervi megbetegedések 40%,  cukorbetegség 35 %,  szívbetegségek 30 %,  anyagcsere betegségek 25%. Jellemző azonban a polimorbiditás. A járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás rendszerének alakítása és fejlesztése a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat feladatai közé tartozik. A demográfiai változásokat figyelemmel kísérve kiemelt területként kezelik az otthoni szakápolás fejlesztését, amely tehermentesítheti a fekvőbeteg ellátást és a tartós bentlakásos intézményi elhelyezést is. 2007- től az 50 férőhelyes Ápolási Osztályon az olyan betegek ellátását biztosítják, akiknek állapota nem indokolja az aktív kórházi ágyon történő gyógyítást, de átmenetileg még szükségük van állapotuknak megfelelő szakápolásra. Az ellátás 60 napig igényelhető, amely indokolt esetben még egyszer 60 napra meghosszabbítható 9. III.2. Életmód, mindennapi aktivitás

9

Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló 2011.

13

Idősügyi Program 2012. Az idősek körében végzett vizsgálatok tanúságai szerint az időskorúak életmódját, aktivitását számos tényező befolyásolja. A korábbi kutatások eredményei szerint az idősek mintegy fele akar és tud is kultúrára, szabadidőre és sportra költeni (Bukodi; 2004), ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősek széles rétegei nem igényelnének ilyen szolgáltatásokat.

A 2012-ben a szolgáltatáshoz való hozzáférést vizsgáló országos kutatás szerint az idősek a saját településükön leginkább keresett és legrosszabban elérhető szolgáltatások között első helyen a szociális, másodikként a kulturális, harmadik helyen a sport szolgáltatásokat hiányolják. A kutatási tapasztalatok alapján az idősek egy része elkötelezett a társadalmi, közösségi élet iránt, s akár több szervezet aktivistájaként is dolgozik, míg mások magányosan élnek, kerülve a közösségi programokat. Az idősek mintegy 20%-a tagja nyugdíjas egyesületeknek, 18%-uk egyházi közösségeknek és szerveződéseknek, ezzel e szervezetek gyakorlatilag az időskori aktivitás bázisai lehetnek a programok tervezése során. Kulturális és hobby szervezeteknek az idősek 2 – 3%-a a tagja, míg sport és szabadidős szerveződéseknek a megkérdezett idősek 5%-a. Az idősek leginkább azért vesznek részt e szervezetek életében, mert igénylik az ott elérhető társas kapcsolatokat (21%), mások ideológiai és hitbéli okokból (19%), a kellemes szabadidő eltöltés miatt (12%), vagy a betegség és akadályoztatás miatti támogatás, illetve sorstársi közösség miatt (9%). A közösségi életből kimaradó idősek 21%-a nyilatkozott úgy, hogy nem is akar részt venni a társadalmi szervezetek munkájában. (Patyán; 2012). IV.

Támogatások, szolgáltatások rendszere

A II. fejezetben a lakással, lakhatással kapcsolatosan bemutatásra került, hogy az időseket azok a költségek aggasztják leginkább, amelyek a napi megélhetéssel hozhatók összefüggésbe (pl. élelmiszer), illetve amelyek emelkedésével szemben kiszolgáltatott az időskorú (lakhatás költségei). Az Önkormányzat segélyezési adatai is alátámasztják ezeket az állításokat. Jellemző ellátási forma, amelyekben az idősek részesülnek: az időskorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás és az ápolási díj. 13. ábra: Az egyes ellátási formákat igénybevevők száma

14


6308

7000

6000

5000

4000 összesen 3000

2485

2324

60 év feletti

2000

981 1000

540

422

0 lakásfenntartási támogatás

közgyógy ellátás

ápolási díj

Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2012

A 2008-as adatokkal összehasonlítva jelentős növekedés a közgyógyellátásban részesülők számában történt, ami több tényezőre vezethető vissza. Ezek közül kiemelendő, hogy a 2012. április előtt hatályos törvényi szabályozás alapján kiszélesedett a közgyógyellátásra jogosultak köre, mivel a nyugdíjrendszer átalakításával az 5 éven belül nyugdíjkorhatárt betöltő, jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő is közgyógyellátásra vált jogosulttá alanyi jogon. Valószínűsíthető, hogy ezek a személyek sem jövedelmi helyzetük, sem gyógyszerköltségük alapján nem szereztek volna jogosultságot sem normatív, sem méltányossági alapon a közgyógyellátásra. A helyi rendelet alkotása során a méltányossági szempontok között – például a lakhatási támogatás, mint helyi támogatási forma esetében – az idős személyek, háztartások meghatározásra kerültek, s a támogatás megállapításánál számításba veszik. Az idősek arányának növekedése a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik. A szolgáltatások szervezésénél elsődleges alapelv az otthoni, saját lakókörnyezetben történő ellátás. Az alapszolgáltatások rendszerén belül elsősorban az étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás és a nappali ellátás szolgálják az idős lakosságot. A statisztikai adatok szerint ezen szolgáltatásokat egyre nagyobb mértékben veszik igénybe országos, regionális és megyei szinten egyaránt (3. számú melléklet). Helyi szinten az ellátások nyújtásában önkormányzati (társulás keretében), egyházi és nem állami szervek vesznek részt (4. számú melléklet). A Szociális Gondozási Központ hosszú évek óta szervezi a különböző szolgáltatásokat. Jelentős strukturális változásokat követően ez év tavaszától nemcsak az alapszolgáltatások, hanem a szakosított ellátás biztosításában is részt vesz. A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való

15

Idősügyi Program 2012. közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani - 7 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. Az igénybevevők száma folyamatosan növekszik; jelenleg 600 fő a működési engedély szerint ellátható személyek száma. A város területén több szolgáltató működik, elsősorban egyházi fenntartásban, akik szintén felvállalták a segítségnyújtás e formáját. A Központ a házi segítségnyújtás mellett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is biztosít, valamint otthoni szakápolás és hospice csoportot működtet. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, ill. pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A Szociális Gondozási Központban működő diszpécser központ jelenlegi jelzőkészülékeinek száma 228 db, ebből Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén működik 135 db. A társult településeken jelenleg 103 db kihelyezett jelzőkészülék működik, amelyek segélyhívásait az Intézmény diszpécser központja fogadja, és telefonon értesíti a területileg illetékes gondozókat. Az otthoni szakápolás célja azon betegek szakápolási feladatainak ellátása, akik részére a háziorvos, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató szakorvos a szakápolást elrendeli. Az otthoni hospice 2010. május 1-től működik, amelynek célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. A nappali ellátás jelenleg 6 telephelyen biztosított. Az idősek klubjai az ellátást igénybe vevők részére szerveznek szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. Ezen túl lehetőséget biztosítanak arra, hogy más idős személyek is információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. A klubokban kiemelten fontos, hogy ne csak a klubtagoknak, hanem a település részeken élőknek is nyújtson tanácsadást, támogassa az önszerveződő közösségek működését, és szabadidős tevékenységek szervezését. Időskorban krízis helyzetet okozhat a nyugdíjazás, az élettárs-hozzátartozó elvesztése, súlyos betegség, az önálló életvitel feladása. Az idősek körében végzett munka alapja az egyéni állapot, valamint a szükséglet felmérés, és az így elkészülő gondozási terv. A nappali ellátásban a mentális és szociális szakemberek együttesen tudják segíteni a rászoruló embereket. A Szociális Gondozási Központ a nappali ellátást igénybevevő idős személyek részére biztosít étkeztetést (napi egyszeri meleg ételt) saját konyhával. A 3. sz. Idősek Klubjában (Nyíregyháza, Csaló köz 11-13.) hétvégi és ünnepnapi meleg étkezés, a 7. sz. Idősek Klubjában (Nyíregyháza, Dália u. 1.) a reggeli és a vacsora is biztosított. Az étkeztetést a város területén a Nyíregyházi-Városi Református Egyház ellátási szerződés keretében biztosítja 2011. októberétől. Az idősellátásban jelentős szerepe van a tanyagondnoki szolgáltatásnak. A szolgáltatást a város területén illetve a város környéki tanyák területén a Human-Net Alapítvány és a Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (Joób Olivér Szeretetintézmény) biztosítja. A szakosított ellátások keretébe tartozó idősek otthona ellátása strukturálisan szintén a Szociális Gondozási Központban biztosított. A szolgáltatás két telephelyen, a Pacsirta u. 2935. szám (43 fő) és a Rozsnyai u. 8/a. szám alatt (20 fő) működik.

16

Idősügyi Program 2012. A város legrégibb bentlakásos intézményét a Szivárvány Idősek Otthonát, 2011 októberétől a Nyíregyházi-Városi Református Egyház ellátási szerződés keretében működteti.

17


V.

Célok, fejlesztési irányvonalak

A 2008-ban elkészített Programban meghatározott alapelvek, célkitűzések ma is érvényesek lehetnek. Alapelvek: függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás, méltóság. Az alapelvek teljesülése nem csupán pénzügyi feltételektől függő, hanem elsősorban felfogás, attitűd függvénye. Általános cél

A méltóságteljes élet biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a különféle intézkedéseket úgy kell alakítani, hogy azok segítsék elő a társadalmi aktivitást, a szociális hálózatokat és az idősebb emberek társadalmi részvételét, és biztosítsák a fizikai, és intellektuális kikapcsolódási lehetőségeket. Így segíteni kell az idősek kulturális életben való részvételét, rekreációját, sportolási lehetőségét.

Tervek, fejlesztési irányvonalak Az előzőekben bemutattuk a jelenben elérhető, működő szolgáltatásokat és tevékenységeinket. Fontos azonban megfogalmazni a jövő feladatait is. Időbeli ütemezést továbbra sem tartunk célszerűnek meghatározni, mivel egyrészt folyamatos tevékenykedést, aktivitást igényel az érintettek, érdekeltek részéről, másrészt a társadalmi, gazdasági változások jelentősen befolyásolhatják a program menetét. A program felülvizsgálatát tartjuk inkább fontosnak a folyamatok követése, értékelése céljából. A fejlesztés irányvonalai a következők: • érdekérvényesítés • az élethosszig tartó tanulás elősegítése • önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segítségnyújtás • tudatosítás • generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal • egészségmegőrzés • az idősek biztonságának javítása • integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások • szociális szolgáltatások fejlesztése • diszkrimináció elleni harc • hozzáférés. V.1. Érdekérvényesítés Az idősügy területén is biztosítani kell az érdekérvényesítés lehetőségét. Ebből a célból az Önkormányzat 2012. májusában létrehozta, megújította az Idősügyi Tanácsot, mely az önkormányzat mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő testület. Feladata az idős állampolgárok életkörülményeinek javítása, az őket érintő problémák feltárása, megismerése és lehetőségek szerinti megoldása, vélemények, és információk cseréje, valamint a különböző célok és törekvések megismertetése és egyeztetése. Feladatait éves munkaterv alapján végzi.

18


Az érdekérvényesítési struktúra szereplői a civil szervezetek, melyek hálózatának kialakítása, valamint az általuk szervezett helyi rendezvények is lehetséges eszközei az érdekérvényesítésnek. Az idősek ismereteiket leginkább a helyi televízióból és a sajtó ingyenesen hozzáférhető kiadványaiból szerzik. Elő kell segíteni, hogy rendszeresen az idősek informálását, tájékoztatást segítő műsorok készüljenek, melynek készítésébe magukat az időseket is be kell vonni (szerkesztés, műsorvezetés, publikálás). A megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, nyugdíjas szervezetek, helyi média. V.2. Élethosszig tartó tanulás elősegítése A 2008-as Idősügyi Program célként fogalmazta meg a tanulási lehetőségek megteremtése, a megfelelő információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében az Idősek Akadémiája rendezvénysorozat megszervezését. 2009-2011 években évente 4-5 alkalommal megrendezésre kerülő üléseken különböző témakörökben (egészségügyi, lelki egészségvédelem, szociális szolgáltatások stb.) előadások, ismertetők hangzottak el. Továbbra is célszerűnek tartjuk az Akadémia működtetését. Mindennapi életünket megfordíthatatlanul behálózta az információs technológia. Az állampolgároknak alapvető joga a szolgáltatásokhoz és az információkhoz való hozzáférés joga. Az idős emberek részére rengeteg előnnyel járhat, ha hozzákapcsolódnak ehhez a világhoz, másrészt hátránnyal is járhat, ha nem tudnak hozzájutni. Nem kapcsolódni az információs technika világához nem egyszerűen azt jelenti, hogy bizonyos on-line szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá, hanem azt is, hogy kimaradnak az egyik legfontosabb társadalmi jelenségből. Az infokommunikációs technológia és az ilyen eszközök használata sokat segít az időskorúak informálásában, szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítésében. A városi háztartások 73%-ában volt Internet szolgáltatás 2010-ben, míg a csak időseket tartalmazó háztartások esetében ez a ráta az előbbi fele, 34% volt. Mobiltelefon a háztartások 91%ában volt elérhető, de már az idős háztartások 70%-a is rendelkezett mobil szolgáltatással. Az idősek iskolai végzettsége emelkedik, várhatóan a számítógépes infrastruktúrához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igénye is növekszik. A 2008-as koncepcióban megfogalmazott feladatok (idősek klubjában internet-szobát kialakítása, számítógép és internetes ismeretek elsajátítása érdekében tanfolyamok szervezése), mivel csak részben valósultak meg, továbbra is szükséges a lehetőségeket keresni. A megvalósításban résztvevők: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek. V.3. Önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segítségnyújtás Számos európai államban az oktatás, kultúra, sport, szabadidő, valamint a szociális szolgáltatások területén dolgoznak önkéntes segítők, leggyakrabban a helyi közösség, vagy a rászoruló érintettek köréből. Az önkéntes munka így emeli a közszolgáltatások társadalmi megbecsültségét, presztízsét. Az önkéntes segítők számos olyan programban tudnak humán erőforrást biztosítani, amely nem igényli a szakember magas szintű tudását, felkészültségét. Az önkéntes munka hazánkban még nem elterjedt. Az önkéntes munkában hasznosítani lehetne az idős, aktívabb személyek tudását, tapasztalatait. A fizetett munkától való

19


visszavonulás nagyon sok idősödő ember életében okoz törést és megoldást jelentene számukra a foglalkoztatásuk, hasznossá tételük. Másrészről az intézmények szakdolgozóinak leterheltsége is csökkenthető lenne. Az idősebb embereknek a társadalom életében való aktív részvétele minden szereplő számára, önkormányzat, civil szervezetek és az egyén számára is létfontosságú lehet. Sok szolgáltató azt gondolja, ha azt hirdeti, hogy az intézmény nyitott, akkor majd beszállingóznak az önkénteskedni vágyók. A valóságban azonban ez nem így van. Ki kell alakítani az önkéntes munka helyét, presztízsét, funkcióját a szervezetben, toborozni kell a segítőket, fel kell őket készíteni a munka végzésére, támogatni kell őket a mindennapokban. Az önkéntes munka nem ingyenmunka, hanem olyan tevékenység, melynek a szociális szolgáltatás részévé kell válnia. Az idősek aktív társadalmi szerepvállalása leginkább önszerveződéseikben érhető tetten. A nyugdíjas szervezetek, egyesületek az idősek számára legkedveltebb társadalmi szerveződések, s e szervezetek lehetnek a döntéshozók partnerei a helyi ügyek egyeztetésében. Számos olyan program működik hazánkban, ahol e szervezetek segítséget, támogatást nyújtanak időskorú társaiknak, tanácsadást tartanak, segítenek a legrászorultabbaknak, így az idősek támogatásának olyan szegmensét képezik, melyet formális, intézményes eszközökkel nem lehetséges lefedni. A megvalósításban résztvevő szervek: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek, nyugdíjas szervezetek. V.4. Tudatosítás Komolyan kell venni az ismeretterjesztést; az idősödés folyamatának pozitív bemutatását a társadalom egésze számára. A programokkal nemcsak az idősek felé, hanem a felnövekvő új nemzedék felé is fordulni kell. Például az iskolai tanrendbe be lehet építeni előadásokat, ismeretterjesztő órákat, vagy közös programokat szervezni, ahol generációk találkoznak. Ez a generációk közötti szolidaritást segíti elő. A szakemberek részére konferenciák szervezése szükséges. A Szivárvány Idősek Otthonában kialakított Gerontológiai Centrum azzal a céllal jött létre, hogy tanácsadói hálózatot, információs rendszert építsen ki. A Centrum azonban egy-két próbálkozást követően már nem valósította meg célját, melynek egyik oka a várostól való távolságban keresendő. A konferenciák, szakmai tanácskozások helyszíne, az idős emberekkel foglalkozó szociális szakemberek szakmai bázisának megteremtése szükséges. A gondozás minőségének és folytonosságának biztosítása érdekében biztosítani kell az időseket hosszú távon gondozók – köztük a nem hivatásszerűen tevékenykedők és a szakképzettséget igénylő tevékenységet végzők – szakirányú képzését, oktatását. A képzésekbe be kell vonni az önkénteseket és ápolási díjban részesülőket, hogy megfelelő számú segítő álljon rendelkezésre. A megvalósításban résztvevő szervek: valamennyi az idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek.

20


V.5. Generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal Fokozott figyelmet kell fordítanunk a generációk közötti kapcsolat erősítésére, különböző programok megvalósításán keresztül. A város évek óta pályáztatással forrást biztosít a generációk egymás közötti karácsonyi programját megvalósító szervezetek számára. Jellemző az óvoda és idősek klubjai közötti program szervezés, együttműködés, de elő kell mozdítani az általános és középiskolás korú gyermekek, az oktatási intézmények és az idősek közötti kapcsolatot. A megvalósításban résztvevők: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, civil és egyházi szervezetek, oktatási-nevelési intézmények. V.6. Egészségmegőrzés Irányelveink közé tartozik az öregedés minőségére kiható egészséges életmód terjesztése az időskori fogyatékosságból származó terhek, a krónikus betegségek és korai halálozás megelőzésére és csökkentésére. Ennek célterületei az alkohol- és dohányzás elleni küzdelem, az egészséges táplálkozás, a különböző szűrővizsgálatok terjesztése, az egészségvédelmi faktorok növelése és a kockázatok csökkentése, lelki egészség megőrzése. A prevenciós feladatok teljesítése, helyben biztosított szolgáltatások (vérnyomás és vércukorszint mérés, tanácsadás) kiterjesztése az egészségügyi alapellátás bevonásával, programok szervezésével (pl.: egészségnap ősszel és tavasszal) lehetséges. Az egészséges életmód része a mozgás, sportolás, melynek jótékony élettani hatásai széleskörűek: fokozza a szív és a tüdő teljesítőképességét, csökkenti a szívizomzat oxigénigényét, aminek különösen nagy jelentősége van koszorúér-betegségben szenvedők számára, csökken a vérzsír-szint, a vérnyomás; az izommunka csökkenti a vércukorszintet, segít megőrizni a testsúlyt, és így kifejezetten előnyös hatású többek között például cukorbetegségben szenvedőknek. Külön hangsúlyozandó, hogy a kedvező változások rendszeres mozgás esetén minden korosztályban (tehát a 65 éven felüliek körében is) kialakulnak. A rendszeres testmozgás kedvezően hat az életminőségre, jótékony hatása van a testsúly problémák kezelésében, a pszichikai állapot javításában, és ezen keresztül a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) és a pszichoszomatikus betegségek megelőzésében, továbbá a gerinc- és ízületi betegségek, valamint a csontritkulás megelőzésében és gyógyításában. Vannak olyan sportágak, melyek 60 év felett is elkezdhetők, illetve folytathatók. Cél a sportolni vágyó és szerető idős emberek toborzása, aktivizálása, sportolási lehetőségek és programok kialakítása. Megvalósításban résztvevők: Idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek, Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság. V.7. Az idősek biztonságának javítása Közbiztonság Az idős lakosság a bűnelkövetések szempontjából fokozott veszélynek kitett csoport. Ezért fontos az egyéni biztonság, a saját tulajdon védelmében történő segítségnyújtás. Tapasztalatok szerint az idősek kevés ismerettel rendelkeznek a potenciális veszélyeket illetően. Figyelemfelhívás az időseket fokozottan veszélyeztető bűncselekmények jellegére, ezek kivédésére. Ennek egyik módja lehet a figyelemfelkeltő előadások, ismeretterjesztő anyagok minél szélesebb körű bemutatása, ami történhet a fiatalok – középiskolás, főiskolás

21


korosztály közreműködésével. Információs anyagok, szórólapok, filmek készítése és alkalmazása. Szükséges a média bevonása és együttműködés a rendőrséggel, polgárőrséggel. Megelőző intézkedésként felhívás közzététele a lakosság felé az egyedül élő, idős emberek védelme érdekében. A közbiztonság szempontjából veszélyeztetett területek a külterületek és a tanyabokrok. Célkitűzés biztosítani ezeken a területeken élők részére is a közbiztonságot (együttműködés a rendőrséggel, polgárőrséggel) valamint a szociális ellátási formákat (étkeztetés, tanyagondnoki szolgáltatás). Akadálymentes közlekedés Önkormányzatunk nagy erőfeszítéseket tesz az épített környezethez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében az épületek és közterületek valamint az azokon belül nyújtott szolgáltatások tervezésére, megvalósítására és biztosítására. Az eltérő képességgel rendelkező használók igényeit a beruházások és projektek megvalósítása során nem különkülön létesítményekkel kívánja kielégíteni, hanem az egyetemes tervezés elveit alkalmazva a különböző igényeket egyesíti a tervezés, megvalósítás és üzemeltetés közben. A közterek, közutak kialakítása során kiemelt figyelmet fordít az Önkormányzat az akadálymentesítésre. Az önkormányzat városüzemeltetési feladatait ellátó szervezet 2003tól valamennyi gazdasági év üzleti tervében szerepelteti a közterületek (járdák), csomópontok akadálymentesítését a rendelkezésre álló forrás erejéig. Az elmúlt években több száz helyszínen, minden évben 20-50 helyszínen jelentkeznek feladatok. A nagy gyalogos forgalmat bonyolító járdák mentén a kiemelt szegély lesüllyesztésével, vakvezető kövek térburkolatok elhelyezésével biztosított az akadálymentes közlekedés. Az akadálymentes közlekedést hivatott segíteni a 2007. január 1-től bevezetett rugalmas tömegközlekedési rendszer, amelyben speciális járművek (a mozgásukban korlátozottak kiszolgálására alkalmas eszközökkel, rámpával és kerekesszék rögzítésére alkalmas egységekkel felszerelt, a forgalom irányító központtal informatikai és fedélzeti rendszer útján összekapcsolt) a város korlátozott közlekedőképességű lakosainak közlekedési igényét elégíti ki előzetes igénybejelentés alapján, diszpécseri szolgálat helyfoglalási rendszerét használva, változó útvonalon és/vagy változó időrendben közlekedve. A statisztikai adatok alapján a kihasználtságot bővíteni lehet, szükséges ezért a szolgáltatás népszerűsítése, a lakosság szélesebb körű tájékoztatása. Önkormányzatunk ez évben elnyerte a Hozzáférhető Város díjat, amelyet olyan városok kaptak, ahol az akadálymentesítés szempontjából kiemelt területeken - épített környezet, közlekedés, infokommunikáció és a szolgáltatások elérhetősége – kiváló eredmények mutathatók fel. Természetesen számos teendő van az akadálymentesítés területén továbbra is, fontosak a jelzések az állampolgárok, civil szervezetek részéről. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, polgárőrség, média, rendőrség, idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek. V.8. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások Ennek keretében az idősek igényeihez, szükségleteihez szabott, a lakásukon, vagy lakókörnyezetükben igénybe vehető szolgáltatások bevezetése, működtetése fontos. A Szociális Gondozási Központ szervezeti keretében megvalósult a 2008-as programban célul

22


kitűzött otthonápolási szakszolgálat kialakítása, mely az Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott. A szolgáltatás az idős emberek részére otthonukban, a háziorvos javaslatára és igazolása alapján nyújt egészségügyi ellátást. A jövőben tovább működtetni és a szükségleteknek megfelelően fejleszteni szükséges a szolgáltatást. A WHO adatai szerint a gazdagabb országokban éppúgy ijesztően romlik az emberek egészségi állapota, mint a szegényebb államokban. Különösen aggasztó a gyermekek és a fiatalok általános lelki állapota, ami a konkrét betegségek mellett az egészséges élet viteléhez szükséges készségek hiányában nyilvánul meg. A ma iskolába járók sokkal bonyolultabb élethelyzetekkel találkoznak nap, mint nap, mint akár szüleik 30 évvel ezelőtt. Tudomásul kell venni, hogy az idegrendszerünk alkalmazkodó képessége sokkal lassabban változik, mint a környezetünk. A gyermekek mellett a másik nagy létszámú társadalmi csoport, melynek tagjait leginkább veszélyeztetik a mentális betegségek az időseké. Európában meredeken emelkedik az időskorúak részaránya, közülük azonban mind többen élnek egyedül, nélkülözik az értelmes tevékenységet, és ez a két tényező melegágya a lelki betegségeknek. Egyes becslések szerint az időskorúak háromnegyede szorulna lelki gyógyításra, akár gyógyszerek, akár "beszélgetős" terápia keretében 10, akár önkéntesek bevonásával is. A szociális szolgáltatások közül a nappali ellátás olyan intézményi forma, mely alkalmas a felmerülő szükségletekre gyorsan reagálni. Terveink szerint még ebben az évben engedélyt kapunk a hatóságtól két idősek klubja férőhelyeinek bővítésével pszichiátriai betegek ellátására. További célunk nemcsak napközbeni ellátásuk, hanem foglalkoztatásuk megszervezése is. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek, Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság, kórház. V.9. Szociális szolgáltatások fejlesztése A népesség öregedése a szociális szolgáltatások iránti igény növekedésével jár, erre utaltunk a IV. pontban. Folyamatosan magas a bentlakásos elhelyezések iránti igények száma, de egyre növekszik az igény az idősek részéről az otthoni ápolásra, a hozzátartozók részéről pedig arra, hogy saját maguk ápolják szeretteiket. Fontos, hogy ezt egyrészt, anélkül láthassák el, hogy saját karrierjüket fel kelljen adni, másrészt, aki ezt vállalja, azok ellátásban részesüljenek. Az elmúlt év törvényi változásait követően számos önkormányzat szüntette meg az önkormányzati hatáskörben adható ún. méltányossági ápolási díjat. Az Önkormányzat célja, hogy az ellátást továbbra is biztosítsuk az idős családtag ápolását végző személyeknek. Hatékonyabb támogatási rendszer kialakításának kezdeményezését a jogalkotók felé a 2008-as program is már megfogalmazta. Előrelépés azonban nem történt, ezért továbbra is keresnünk kell a megoldási lehetőségeket. 11 Az idősek otthona elhelyezést nagyon sok esetben az időseknél fellépő demencia kórképe indokolja. A 2008-as Program elfogadását követően a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona szervezeti keretében demens személyek nappali ellátása jött létre. Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel nem válik szükségessé az idős bentlakásos intézményi elhelyezése, de tehermentesíti a családot.

TÁMOP -6.1.2 - Kistérségi összefogással az egészségért – befektetés a jövőbe című pályázat 2000. évi OLEF felmérés szerint a 60 év feletti idősek részleges vagy teljes segítséggel otthonukban ellátható, és ellátásukat mintegy 70 %-ában laikus ápoló is el tudja végezni. 10

11

23


A 2011-es intézményi átszervezéssel a Szociális Gondozási Központ olyan integrált intézménnyé vált, melyben megvalósult az idősek számára elérhető egyes ellátási formák egymásra épülése. Napjainkban még jellemzően azonban csak a tartós bentlakásos elhelyezés felé irányuló mozgás van jelen. Elő kell segíteni, hogy az idős állapota javulását követően az otthonába térjen vissza (átmeneti ellátás fejlesztése). Ezt a célt szolgálná a 2008-as idősügyi programban is már megfogalmazott, a kis alapterületű, speciális infrastruktúrával felszerelt, kedvező fenntartású önkormányzati bérlakások építése. Az idős emberek minél további otthonában történő ellátását segíti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A jelzések alapján igény mutatkozik a szolgáltatás bővítésére (jelenleg 16 várakozó személy van a szolgáltatásra). Az idősek társadalma jövedelmi és anyagi helyzetüket tekintve nem egységes. Nem minden nyugdíjas idős, illetve nem minden nyugdíjas vagy idős egyben szociálisan rászorult is. Az egyes ellátási formáknál (pl. étkeztetés) a rászorultsági elvet fokozottan alkalmazni kell, hiszen az idősek számának folyamatos emelkedése mellett a rendelkezésre álló erőforrások szűkülnek. Ezzel egyidejűleg erősíteni szükséges a család felelősségét és szerepét is. A Szolgáltatásszervezési Koncepcióval összhangban az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében célként fogalmazzuk meg, hogy az alapszolgáltatások a város valamennyi területén (pl. külterületek, tanyabokrok) elérhetővé váljanak. A nappali ellátás, olyan szervezeti forma, mely alkalmas az integrált szolgáltatások és programok megvalósítására, ami a kirekesztődés megakadályozásának egyik eszköze is. Célunk, hogy a nappali intézmények nyitott, a szükségletekre gyorsan reagáló integrált intézménnyé váljanak. A szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításához szükséges, hogy pontos információkkal kell segítsük az időseket abban, hogy tudatosan választhassanak a különböző igényeket kielégítő ellátási formák közül. A Szolgáltatástervezési Koncepcióban megfogalmaztuk egy interaktív honlap kialakításának szükségességét, amelyet a benyújtott TÁMOP-5.4.9. Modellkísérlet Nyíregyházán című pályázat keretében kívánunk megvalósítani. A megvalósításban résztvevők: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, civil és egyházi szervezetek, oktatási-nevelési intézmények. V.10. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása A különböző koncepciók, programok kidolgozása során a rendelkezésre álló statisztikai adatok mellett az ebben a témában fellelhető kutatások és tanulmányok eredményeit is felhasználjuk. Alapvető követelmény, hogy ismeretekkel rendelkezzünk az országos és uniós tendenciákról, célkitűzésekről is. Különösen fontos ez az idősügyi program esetében, hiszen az idősödés több területet is –szociális, egészségügy, oktatás, kultúra- érint vagy érinthet. Az egyes ellátási formák kialakításához, a meglévők fejlesztéséhez konkrét adatok szükségesek. Ennek érdekében a 2008-ban kezdődött „Nyíregyháza Város életminősége – Háztartáspanel” nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés, eredményeit használjuk fel. A megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar.

24


V.11. Diszkrimináció elleni harc Az emberek döntő többsége egyáltalán nem rendelkezik információval arról, hogy az idősebb korosztállyal szemben is megvalósulhat diszkrimináció, a jelenséget egyáltalán nem problémaként tartják számon, és más védett tulajdonságokkal (pl. etnikai hovatartozás, fogyatékosság, vallási vagy világnézeti meggyőződés stb.) ellentétben alábecsülik az ilyenfajta megkülönböztetés elleni fellépés fontosságát. Ezen a területen nagy a látencia, és jellemzően nem élnek az érintettek azon jogukkal, hogy panaszukkal a kompetens szervezethez, hatósághoz forduljanak. Célunk a szükséges információkhoz történő hozzáférés elősegítése, figyelemfelkeltés. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, média, ellátottjogi képviselő. V.12. Hozzáférés Számos nemzetközi egyezmény kiemeli a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megfelelő kidolgozásának jelentőségét. Az idősek növekvő aránya, valamint a közszolgáltatások szűkös erőforrásai azt kívánják, hogy a magas kockázatú csoportok kiemelt figyelemben részesüljenek a közszolgáltatások igénybevétele során. Az időskorúak esetében az egyedül élés, az idősebb életkor, a rosszabb egészségi állapot, a védtelenség, a romló mentális állapot, a települési hátrány (külterületek) és még számos egyéb tényező mentén lehet meghatározni azon célcsoportokat, akiknek több információra, segítségre, támogatásra van szükségük ahhoz, hogy életkorukból adódó hátrányaikat mérsékelni lehessen. A szociális ellátásokat az azonosított kockázatokra érzékennyé kell tenni, mely a település hatáskörébe tartozó ellátások igénylésével lehetséges. A szociális szolgáltatók figyelmét fel kell hívni a tapasztalható problémákra, kockázatokra és a szolgáltatás fejlesztését ezen prioritások mentén szükséges fejleszteni. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat. VI.

A nyugdíjas civil szervezetek feladatai és kihívásai

A nyugdíjas egyesületek az időskorúak által leginkább preferált társadalmi szerveződések. A kultúra, szabadidő szervezésén túl így az idősekkel kapcsolatos programok legfontosabb szereplőjévé válhatnak. Kiemelkedő jelentősége van a tagság számára nyújtott programoknak, de ezen túl szerepet vállalhatnak idős kortársaik támogatásában, segítésében, önkéntes segítő programok kezdeményezésében, az időseket érintő helyi ügyek véleményezésében és a szükségletek felmérésében is. Zárszó - „Új utakon 60+ ” Nyíregyháza Város az időskorú polgárok iránti elkötelezettségét nemcsak az idősüggyel kapcsolatos stratégiák megfogalmazásával, az ágazati koordináció elősegítésével igyekszik megvalósítani. A Város életével kapcsolatos legfontosabb döntések során kiemelt figyelmet fordítunk azok idősekre gyakorolt hatásaira, s igyekszünk minden döntésünkkel a korosztály speciális helyzetét is figyelembe venni. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, mely az idősek helyzetén javít, ösztönözni kívánjuk a piaci szektor ez irányú felelősségvállalását, kezdeményezéseit is.

25

Idősügyi Program 2012. Szándékunkban áll kitüntetéssel elismerni az idősek életét segítő innovatív, illetve segítő kezdeményezéseket, programokat. A program elkészítésével nem az volt a célunk, hogy meghatározzuk, mire van szükségük az időseknek, hanem lehetőséget szeretnénk teremteni, hogy ők maguk fogalmazzák meg igényeiket, esélyük legyen a részvételre, a helyi ügyek közös alakításába. Ugyanakkor az önkormányzatnak komoly szerepe van a stratégiai irányvonalak kijelölésében, a partnerség segítésében, az erőforrások hatékony elosztásának tervezésében, a programok és folyamatok koordinálásában, valamint az eredmények értékelésében. Az időskorúak a társadalom népes részét alkotják, és nem lehet egységes, homogén csoportként kezelni e korosztályt. Ennek megfelelően az idősekkel foglalkozó programoknak is többféle csoportra kell irányulnia, színes szolgáltatási csomagot alkotva. Az idősek jólétét elősegíteni csak közös együttműködés, partnerség szellemében lehet a leghatékonyabban, mely során minden szereplő aktív és erőforrásait a közös cél érdekében tudja hasznosítani. Az idősek nem szeretnek a szociális ellátás számára nyűggé válni. Új életformát követelnek. A mai középkorosztály már más lesz, mint a mostani idősek, számukra új perspektívát kell találni. A családi láncok kihullnak, az alacsonyabb gyermekvállalási hajlandóság miatt egyre többen lesznek, akiket nem tudják gyermekeik, unokáik segíteni idős korukban. Vannak olyanok - leginkább a friss nyugdíjasok, akik nem mennek nyugdíjasklubba, mert nem tartják magukat „nyugdíjasnak”. Számukra új mozgásteret kell teremteni.

26


1. számú melléklet

A 65 éves és idősebb népesség aránya városrészenként, 2001. február 1.

Jelmagyarázat - 5,0 5,1 - 10,0 10,1 - 13,0 13,1 - 16,0 16,1 -

Forrás: Malakucziné Póka Mária Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői 2011.

27



Forrás: Special Eurobarometer – Active Ageing 2012

28



Szociális alap és szakosított ellátásban részesülők országos, regionális és megyei szinten 2000-2011 között

Területi egység

2000

2005

2008

2011

szociális étkeztetésben részesülők ország Észak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye

98.158 15.236 6.215

106.702 19.312 8.693

107.803 20.583 9.902

155.091 32.264 15.489

házi segítségnyújtásban részesülők ország Észak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye

40.292 7.226 2.935

45.130 8.571 4.030

48.120 8.746 4.407

87.941 23.176 11.787

37.964 7.739 3.597

37.066 8.122 4.010

nappali ellátásban részesülők ország Észak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye

39.917 7.669 3.886

39.742 7.553 3.690

tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezésben részesülők ország Észak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye

72.183 10.939 4.217

81.425 12.555 4.989

84.444 12.786 5.219

88.886 13.542 5.666

29


4. számú melléklet Étkeztetést, házi segítségnyújtást biztosító, valamint nappali ellátást és bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények Nyíregyházán étkeztetés

Szociális Gondozási Központ Kálvineum Idősek Otthona Oltalom Szeretet Szolgálat (népkonyha működtetése) Boldog Évek Közössége Egyház Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény Városi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ Baptista Szeretetszolgálat Keletmagyarországi Humán Szolgáltató Központ

házi segítségnyújtás

nappali ellátás

NYITÖT Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) Boldog Évek Közössége Egyház Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy

Szociális Gondozási Központ Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény Városi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ Baptista Szeretetszolgálat Keletmagyarországi Humán Szolgáltató Központ Alétheia- Nyíregyháza Szociális Szolgálat Nyíregyháza-Örökösföld Görögatolikus Egyházközség Görög Tűz Szeretetszolgálat Nyíregyháza Sóstói Református Egyházközség Házi segítségnyújtó Szolgálat

NYITÖT Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy

Szociális Gondozási Központ (idős, fogyatékos) Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény (idős) Kék Nefelejcs Nappali Intézmény (fogyatékos)

NYITÖT

Szent Kamill Rehabilitációs Központ (fogyatékos) Oltalom Szeretet Szolgálat (hajléktalan nappali melegedő) Oltalom Szeretet Szolgálat

Alétheia Szociális Szolgáltató Központ Nyíregyháza-Örökösföld Görögkatolikus Egyházközség Nyíregyháza Sóstói Református Egyházközség

Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Mozgáskorlátozottak SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Egyesülete (ellátási szerződés) Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés)

30

Idősügyi Program 2012. (szenvedélybetegek) Szent Antal Nappali Ellátást Nyújtó Intézmény (idős) Szent Anna Nappali Ellátást Nyújtó Intézmény (idős) Szent Rita Nappali Intézmény (pszichiátriai, szenvedélybeteg, fogyatékos) Szent István Nappali Intézmény (fogyatékos) Szent József Védőotthon (fogyatékos) Városi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja Irgalmas Samaritánus Központ (fogyatékos) Aranyalma Integrált Nappali ellátást Nyújtó Intézmény (idős, fogyatékos) TESZ Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Nyíregyházi SM Centrum (fogyatékos)

Rókahegyi Agapé Alapítvány

Omnis Alapítvány Együtt Veled Alapítvány Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Nyíregyháza - Kertvárosi Református Egyházközség Együtt az Úton Közhasznú Alapítvány A Tevékeny Szeretetközössége Magyar Sclerosis Multiplex Betegekért Alapítvány

időskorúak gondozóháza

Szivárvány Idősek Otthona (30 fh) Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség (ellátási szerződés)

idősek otthona

Szociális Gondozási Központ (63 fh) Szivárvány Idősek Otthona (262 fh) Tóth András Szeretetotthon (27 fh) EMMAUS Evangélikus Szeretetotthon (100 fh) Főegyházmegyei Papi Szociális Otthon (74 fh) Kálvineum Idősek Otthona (50 fh) Szent Katalin Szeretetotthon (98 fh) Tündérkert Szeretetotthon (15 fh) István Szeretetotthon – Irgalmas Samaritánus Központ (25 fh)

NYITÖT Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Emlékezünk Alapítvány Magyarországi Evangélikus Egyház Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Kék Nefelejcs Alapítvány „LEBOK” Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Nyíregyháza - Kertvárosi Református Egyházközség

Forrás: Szociális regiszter 2012. július

31

Tóthné Csatlós Ildikó

Recommend Documents