Tolóajtós gardrób átgondoltan Egy lakás igen fontos része egy gardróbszekrény. Minél kisebb a lakás mérete, annál inkább a gardróbszekrény hivatott elnyelni a család használatban lévő és szezonálisan éppen nem használt ruhaneműit. Ha külön tároló kapacitásunk nincs, akkor még egyéb használati tárgyakat – bőröndöt, sílécet stb. is. Ha ilyen bútort tervezünk, akkor érdemes alapos előtanulmányokat készíteni, és szakember tanácsait is kikérni. Mi az egyik legnagyobb tolóajtós szekrény gyártó, a Mega-Tolóajtó Kft. szakemberéhez, Tusz Ildikóhoz fordultunk egy kis eligazításért.
Ha egy érdeklődő betér a „bemutató terembe”, ilyenek a Baumax áruházak előterében működnek, akkor még az esztétikai szempontok taglalása előtt információkat kérnek az illető lakásának méretéről, az egyéb tárolási lehetőségekről, a családtagok számáról, korosztályáról, esetleg egyedi szokásaikról. Ezekből az adatokból már nagyjából ki lehet következtetni, hogy a leendő gardróbszekrénynek mi mindent kell majd eltárolnia. Persze az induló
adat, hogy milyen magas, milyen széles és mély szekrényben gondolkodik a vevő, és ezeket a szempontokat kell majd a fentiekkel egybe gyúrni. Tudni kell, hogy ez lesz-e a család egyetlen nagyobb tároló helye, mert ha igen, akkor ebben kell elhelyezni a takarító eszközöket a porszívótól a létráig. Számolnunk kell azzal, hogy a szekrényt hányan fogják használni, de még azzal is, hogy ők milyen korcsoportba tartoznak és milyen neműek. Kis gyerekek ruhaneműi funkciók szerint elkülönítve, de együtt tárolhatók, de a nagyok már önálló szekrényrészeket igényelnek, nem beszélve a különneműekről. Általánosságban elmondható, hogy jobb, ha kinek-kinek megvan a maga szekrényrésze, ha már nincs lehetőség teljesen elkülönített szekrény használatára.
Akasztós, fiókos, polcos Meg kell határoznunk az akasztós-, a fiókos- és a polcos részek optimális arányát. Nyilván, ha öltönyből, kosztümből sok van, és még a kabátok tárolására is a gardróbszekrény szolgál majd, akkor akasztós részből több kell.
Nem praktikus azonban, ha az akasztórúd 1 m-nél szélesebb, tehát ha nagyobb az igény, akkor egymás fölé két akasztós részt kell terveznünk. A felsőre tesszük a ritkán használt ruhaneműket, az alsóra a gyakran használtakat. Aki az ingeket is fogason szereti tartani – praktikus, mert nem gyűrődik,- annak még több akasztós részre van szüksége. A felső akasztós rész lehet liftes, vagyis kifelé lehajtható; ez kényelmes megoldás, de költségesebb, és valamelyest csökkenti a rúd hasznos szélességét. Egy fellépőt, vagy ruhaleakasztót (köznyelvben „Jancsinak” nevezik) is használhatunk azonban a felső gardrób rész eléréséhez. Az akasztós részbe kell kalkulálnunk a nyakkendőtartóval, övtartóval is. A polcos rész méretének kialakításakor előre kell gondolnunk arra, hogy milyen és mennyi ruhaneműt fogunk tartani a polcokon, sőt még azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyenek a „hajtogatási szokásaink”; keskenyebbre vagy szélesebbre szoktuk hajtani a ruhákat. Más lehet egy ingnek és egy vastag pulóvernek az összehajtott mérete, más a kis gyerekeké, és más a felnőtté. A polc optimális szélessége 35-40 cm körül van, a magassága pedig 30 cm körül, amikor ingek és pulóverek kerülnek rá. Az összehajtott kabátok vagy sí dzsekik magasabb polcot igényelnek. A polcos rész se legyen szélesebb 1 m-nél.
A fiók optimális szélessége 60 cm körül van, 40-50 cm-es fiókok nem használhatók ideálisan ki, a szélesebben egymásra dőlnek a holmik. Ha mégis nagy fiókszélesség adódna ki, akkor érdemes elválasztókat tervezni bele. Ezek persze csak az irányszámok, ha a kiosztásnál mondjuk 62,5 cm adódik ki, akkor természetesen akkora legyen. Az optimális fiókmagasság 20 cm körüli. Praktikus, ha a fiókok oldalfala és hátfala a lehető legmagasabb, mert akkor nem esnek ki belőle a pl. a zoknik. A fiókok helyének meghatározásánál figyelnünk kell a tolóajtókra is; az ajtó ne akadályozza a fiók kihúzását.
A gardrób szekrénnyel érdemes kihasználni a lakás teljes belmagasságát. A régi lakások 3,5 m-es belmagasságához természetesen a felső részhez már külön ajtó szükséges, de ez is lehet tolóajtó. Ilyen esetben az alsó tolóajtót mondjuk 2,6 m-re érdemes méretezni – ide kerülnek a gyakran használt ruhaneműk –, felülre pedig a ritkábban használt eszközök kerülhetnek. A maximális ajtómagasság 3,2 m, amit egyben el lehet készíteni. Üveg és tükör betéttel ez egyben megvalósítható, de a bútorlapot a tábla mérete miatt osztóléccel toldani kell.
Hirdetés
Tolóajtó anyagok A tolóajtók anyaga alapvetően laminált bevonatú faforgács, de készülhet üvegből, tükörből és speciális anyagokból is, pl. nádszövetből, bambuszból, fűszövetből, vagy akár tapétázni is lehet az alapanyagot. Az üveg lehet
savmart; ez áttetsző, a fényt átereszti, de nem látszik át – ezt a megoldást inkább térelválasztásra szokták alkalmazni. Az átlátszó üveg a tolóajtóban „kockázatos”, mindig nagy rendnek kell lennie a szekrényben. Elsősorban akkor javasolható, ha a szekrény külön gardrób szobában van – ekkor inkább porvédő funkciója van. A mart és átlátszó üvegfelület vízszintes vagy függőleges csíkokban variálható is, ekkor azonban a tolóajtó betétje nem egy darabból van, hanem elemekből állítják össze, illetve osztólécekkel kapcsolják egybe a különböző üvegrészeket. A tükör színe is többféle lehet. Az alap, az ezüst tükör, ez semmilyen irányba nem színez, a bronz tükör kissé meleg fényviszonyokat eredményez – de megtartja az összes színárnyalatot és nagyon elegáns hatást kelt. Lehet a tükör szürke (ez tágítja a teret), savmart (mint az üveg) vagy akár zöld színárnyalatú is – ezzel óvatosan bánjunk.
A Mega-Tolóajtó Kft. kizárólag alsó görgős mechanikákat alkalmaz, felül ennél a megoldásnál csak megvezetés van. A vasalat alumíniumból és acélból is készülhet. Gardróbszekrényeknél inkább az acélt használják, ami csak kívülről rejtett, míg a prémium kategóriás, rejtett görgős, alumínium vasalatokat kimondottan térelválasztásra javasolják, de természetesen elegáns kivitele miatt szekrényajtóként is sokan választják.
Az elképzelések és méretek a Mega-Tolóajtó Kft.-nél egy számítógépes tervező program segítségével formát öltenek. A program az egyes méretek változtatásakor automatikusan igazítja a többi méretet is. A tervekből végül – igény szerint – háromdimenziós látványterv jöhet létre, amikor már az anyagés színkombinációk is előtérbe kerülnek. A tervezés után a cég szakembere helyszíni felmérést végez, csak ez után történik a gyártás és a helyszíni szerelés.
