Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata

2

Tolna Város Önkormányzata 13/2007. (IV.27.) Önkormányzati rendelete Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18. §. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Tolna Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg.

3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Városi Önkormányzat (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tolna Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) (2) Székhelye: Tolna Címe: 7130 Tolna, Hősök tere 1. (3) Az önkormányzat illetékességi területe: Tolna Város közigazgatási területe. (4) Tolna Város Önkormányzata jogi személy. (5) Az önkormányzat feladatait és hatáskörét a képviselőtestület látja el. Az önkormányzatot a polgármester képviseli. 2. § 1

A városi jelképek és kitüntetések

(1) Tolna város lakosságának összetartozás-érzését fejezik ki és erősítik az önkormányzat (város) jelképei, valamint a kitüntető címei. A város jelképei: - a városi címer, a városi logó - a városi zászló, illetve lobogó - a városi díszpecsét és a polgármesteri vállszalag. (2) A polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – ünnepi alkalmakkor a város címerével ellátott, a város zászlójának megfelelő ezüst, vagy kék-fehér színű vállszalagot is viselhet. (3) Az önkormányzat testülete a város jelképeiről, valamint kitüntető címek, díjak alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkot. 3. § 2

Az önkormányzat minden év május 25. napját – Tolna mezővárosként való 1494. május 25-i oklevélbeli említésére tekintettel – a Város Napjává nyilvánítja.

1

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától. 2 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától.

4 II. Az önkormányzás általános szabályai Önkormányzati jogok 4. § (1) Tolna Város választópolgárai választott képviselőik útján, valamint a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogokat. (2)3 A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt - 11 fő. A képviselők névsorát, választókerületi beosztását az 410. sz. melléklet tartalmazza. 5. § Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja feladat-, és hatáskörébe tartozó közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság illetve a Bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. III. AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 6. § Kötelező feladat és hatáskör (1)Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. (2) A képviselő-testület szervei: - polgármester, - a képviselő-testület bizottságai, - a településrészi önkormányzat, - polgármesteri hivatal, - jegyző, - társulás. (3) Az önkormányzat kötelezően ellátandó fontosabb feladat- és hatásköreinek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.5 3

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendeletet módosító 25/2010. (XI.25.) rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. november 25. napjától. 4 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 2. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától. 5 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos. 2013. február 7. napjától.

5

Önkéntes feladatvállalás 7. § (1) Az önkormányzat – a törvény keretei között - szabadon vállalhat közfeladatokat, amelyek: a ./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, b. / ellátásához a szükséges feltételekkel rendelkezik. (2)6 A közfeladat önkéntes vállalása, illetve annak megszüntetése előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárás során a jegyző a közfeladat vállalásával kapcsolatos előterjesztést – a hivatal bevonásával – előkészíti, majd a Pénzügyi és Jogi Bizottság, illetve a feladatkör szerint érintett bizottság véleményével ellátva a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti. (3) A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az (1) bekezdésben foglalt együttes feltételek biztosítottak. (4) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. Együttműködési kapcsolatok 8. § (1) Az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében más önkormányzattal – a kölcsönös érdekek alapján – társulhat, vagy más módon együttműködhet önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, egyéb szervezetekkel. (2) A társulás kiterjedhet egy vagy több intézmény közös irányítására, működtetésére, új intézmény, gazdálkodó szervezet alapítására, fenntartására, fejlesztésére. (3) A társulási formában működtetni kívánt intézmény esetében a képviselőtestület az érintett önkormányzattal kötött megállapodásban rögzíti a jogokat és a kötelezettségeket. (4) Az önkormányzat szorosan együttműködik a város kisebbségi önkormányzataival, melyeknek hivatala útján szakmai segítséget nyújt. 9. § Hatáskör átruházás

6

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X. 13.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2010. október 13. napjától.

6 (1) A települési önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg. (2) Az önkormányzat hatásköreit: - a polgármesterre, - bizottságaira, - településrészi önkormányzat testületére, - jegyzőre, - társulására ruházhatja át.7 (3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör címzettjének a soron következő testületi ülésen be kell számolnia a képviselő-testületnek. (4) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. (5) Ha az átruházott hatáskört jogszabály, vagy az önkormányzat érdekét sértő módon gyakorolja, a képviselőtestület intézkedik annak megvonásáról és a sérelem elhárításáról. (6) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 10. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42.§.ában foglaltakon kívül: a./ gazdasági program elfogadása8, b./ a közfeladat felvállalása, illetőleg megszüntetése.9

7

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6) önkormányzati rendelet 2 §-a. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 8 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 3. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától. 9 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6) önkormányzati rendelet 3 §-a. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

7 IV. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 11. § A képviselő-testület összehívása (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart. A rendes ülésre a munkatervben ütemezett módon és időben kerül sor. Minden más ülés rendkívüli ülésnek minősül. (2)10 Rendkívüli ülést kell összehívni a polgármester, a képviselők ¼-ének (3fő), bármely bizottság, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülés indokának, időpontjának és napirendjének meghatározásával. (3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a tárgyalandó napirendek száma ezt szükségessé teszi, illetőleg a munkatervben ütemezett módon, a folytatás helyét és időpontját meghatározva, ülésszakot rendelhet el. (4)11 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze. (5) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton is összehívható. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak a rendkívüli ülés összehívására okot adó napirendeket tartalmazhatja és a képviselő-testület csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg, kivéve, ha a képviselő-testület - az önkormányzat érdekeire tekintettel - sürgősségi indítvány megvitatását is szükségesnek tartja. 12. § Gazdasági program12 (1) A képviselő-testület középtávú célkitűzéseit a választási ciklus időtartamára szóló 13 gazdasági programba foglalja össze. (2) A gazdasági program14 tartalmazza: 10

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 4 §-a. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 11 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X.13.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2010. október 13. napjától. 12 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezetei és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 4. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától. 13 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezetei és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 4. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától. 14 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezetei és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 4. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától.

8 a. / a város lakosságának ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének, fejlesztésének elképzeléseit, b. / új intézmények, gazdálkodó szervezetek, társulások létrehozásával kapcsolatos konstrukciókat, esetleges átszervezések módját, ütemét, c. / az önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését célzó intézkedéseket, d. / a településfejlesztéssel összefüggő feladatokat, a környező települések önkormányzataival való együttműködés fő irányait, e. / a közszolgáltatások eredményesebbé tétele érdekében az ebben közreműködő önszerveződések támogatásának módját. (3) A gazdasági program15 elkészítése a polgármester feladata. (4) A polgármester a gazdasági program16 tervezetének készítéséhez javaslatot kér a bizottságoktól, képviselőktől, a közszolgáltatást végző szervektől, az intézményektől, a jegyzőtől, polgármesteri hivatal osztályvezetőitől, az önkormányzat társulásaitól. A polgármester a javaslatokról akkor is tájékoztatja a testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette be. 13. § Munkaterv (1) A képviselőtestület működésének alapja a gazdasági program17 végrehajtását célzó féléves munkaterv. (2) A munkatervnek tartalmaznia kell: a. / a testületi ülések időpontjait, napirendjeit, b. / a napirendek előadóit, ideértve az előterjesztő bizottságot is, c. / az előterjesztések elkészítésének határidejét, d. / a közmeghallgatás időpontját, e. / azokat a napirendeket, amelyek csak bizottsági előzetes állásfoglalással terjeszthetők elő. 14. § A képviselő-testület ülései, ülésvezetés (1)18 A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelően évente legalább 10 alkalommal a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester, illetve Mözs Településrész alpolgármestere, mindhármuk akadályoztatása esetén az Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. 15

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezetei és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 4. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától. 16 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezetei és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 4. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától. 17 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezetei és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 4. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától. 18 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X.13.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2010. október 13. napjától.

9

(2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket úgy kell kiadni, hogy azt az ülést megelőző legalább öt nappal a képviselők – elektronikus, vagy papír alapúan -, míg a tanácskozási joggal meghívottak elsősorban papír alapúan kézhez kapják. (3)19 A meghívó tartalmazza: - az ülés helyét és idejét, - a javasolt napirendi pontokat, az előadó nevét, a napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését, - ülésszak esetén a folytatás helyét és idejét, - mellékletként az előterjesztéseket. (4) A képviselő-testület ülése nyilvános. 20 (5) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(6) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. (7)21 (8)22 A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. (9) Az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat – figyelemmel a 49. § szabályaira is – a Képviselő-testület bizottságainak működése során megfelelően alkalmazni kell.

19

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 1.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2008. február 4től. 20

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 5 §-a. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 21 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 5 §nak (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 22 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

10 (10) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és főbb napirendjeiről a lakosságot az önkormányzat honlapján, illetve esetenként a Tolnai Hírlap útján tájékoztatni kell. 15. § (1)23 A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt: - az egyéni választókerület országgyűlési képviselője, - a Megyei Közgyűlés elnöke, - a jegyző, - polgármesteri hivatal osztályvezetői, - a német és roma kisebbségi önkormányzat vezetői, - az egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, szervezetek vezetői, - a bizottságok, illetve a településrészi önkormányzat nem képviselő tagjai azon napirendi pontok tárgyalásánál, amelyeket a bizottság ill. a részönkormányzat terjesztett elő, véleményezett, vagy ellenőrzött, - az önkormányzatnál bejelentett önszerveződő közösségek képviselői a tevékenységüket érintő napirend tárgyalásához. (2) Az ülésre meg kell hívni: - a polgármesteri hivatal osztályvezetőit, - a napirend tárgya szerinti illetékes szerv, intézmény vezetőit, - a bizottságok nem képviselő tagjait, akkor, ha a bizottság beszámol vagy előterjesztéssel él a testülethez, - az intézményvezetőket, - mindazokat, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester szükségesnek tartja. 16. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. Ha a Képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja. (2) A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a Képviselőtestületnek. (3) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. (4) Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselőtestület a következő rendes ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg. 23

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 25/2010. (XI.25.) rendelete 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. november 25. napjától.

11

17. § Az előterjesztés (1)24 A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthat be a polgármester, a jegyző, bármely képviselő, az intézményvezetők, a tanácsnok és a munkatervbe felvett napirendek előadói az őket érintő napirend kapcsán. (2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a testület vagy annak bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (3)25 A beszámolót, illetve a tájékoztatót tartalmazó előterjesztés határozati javaslattal zárul. A beszámolót a képviselő-testület elfogadja, vagy elutasítja, a tájékoztatót pedig határozattal tudomásul veszi. Elutasított beszámoló esetén azt további javasolt intézkedésre a Pénzügyi és Jogi Bizottság elé kell terjeszteni. (4) Az előterjesztések formai szempontból írásbeliek, vagy szóbeliek. (5) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei: - az előterjesztés címe, - tárgya, - előzmények, (testületi vélemény(ek), határozat(ok) eredményei) - a tárgykörre vonatkozó jogszabály(ok), - az előkészítésben részt vevők neve, véleménye - határozati javaslat, - végrehajtásért felelősök megnevezése, - határidők megjelölése. (6) A képviselők és a meghívottak részére az előterjesztéseket - a (8) bekezdésben foglaltaknak kivételével - írásban kell elkészíteni. (7) Kötelező írásos előterjesztést készíteni a testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló esetén. (8) Rendkívüli esetekben az írásos előterjesztésektől - a polgármester javaslatára - a testület határozattal eltérhet. (9) Az előterjesztés elkészítésére kötelezett az ülés előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést nem tudja elkészíteni. Bejelentést csak írásban, alapos indok fennállása esetén tehető. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt, s erről a képviselőket a soron következő ülésen tájékoztatja.

24

Módosította szóló 13/2007. től. 25 Módosította szóló 13/2007. 13. napjától.

a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 1.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2008. február 4a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X.13.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2010. október

12 (10)26 Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (11) Az önálló képviselői indítványra az (5) bekezdés szabályai irányadók azzal, hogy annak összeállításában, illetve elkészítésében a Polgármesteri Hivatal segítséget nyújt.

26

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2011. április 1. napjától.

13 18. § Sürgősségi indítvány (1) A képviselő-testület tagja, bármely bizottság, vagy a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek a kiküldött meghívó napirendi javaslatai között nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását (sürgősségi indítvány) a sürgősség tényének rövid indokolásával és az anyag csatolásával. (2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 5 órával a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását. (3) A sürgősségi indítványról (napirendre tűzéséről, elnapolásáról, illetve elutasításáról) a napirendek elfogadása előtt az előterjesztő legfeljebb 3 perces felszólalását követően a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. V. Fejezet A Képviselő-testület tanácskozási rendje 19. § A napirend elfogadása (1) A képviselő-testületi ülés napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről – a kiküldött meghívót alapul véve – a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. (2) A polgármester, a képviselők valamint a jegyző kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendről történő levételét, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat röviden megindokolhatják. (3) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételét javasolhatja. A képviselőtestületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben a polgármester külön indokolása alapján kerülhet sor, ha a Képviselőtestület a napirendre vételt megszavazza. A Képviselő által az ülés napján 9.00 óráig a polgármesterhez benyújtott javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. (4) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjéről az esetleges sürgősségi indítvány, a módosító indítvány, illetve az eredeti napirendekre vonatkozó javaslatok szavazásra bocsátásával dönt. (5) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra: - a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag, - 1 millió Ft-ot meghaladó mértékű költségvetési előirányzat átcsoportosítást vagy költségvetés módosítást eredményező javaslat,

14 -

intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása, közalapítvány létrehozása, alapítványhoz való csatlakozás ügyében készített előterjesztés, önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés, önkormányzati pénzeszköz, illetve vagyon átadásáról, vagyon elidegenítéséről szóló javaslat, rendelet alkotás, vagy módosítás, a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt kinevezésre, választásra, megbízásra, visszahívásra vonatkozó előterjesztés. 20. § A képviselő-testületi ülés tanácskozási rendje, a napirend tárgyalása

(1)27 A képviselő-testület tanácskozását a polgármester akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester vezeti. (2)28 Elsőként a polgármester beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készítendő beszámolóról a 8. sz. melléklet rendelkezik. (3) A tájékoztató napirendek tudomásulvételéről és a beszámolók elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. (4) A napirend tárgyalásakor elsőként a napirend előadóját illeti a szó, ha a bizottsági vélemény nem került írásban kiküldésre, úgy azt követően az illetékes bizottság elnöke ismerteti a bizottság javaslatát, szükség esetén a kisebbségi véleményeket. (5) A vitát megelőzően az előadóhoz – kérdezőnként - egy alkalommal kérdést, illetve kérdéseket lehet intézni, melyre még a vitát megelőzően válaszolni kell. (6) A vita során először a tárgyhoz szólni kívánó képviselőcsoport által kijelölt képviselőnek kell szót adni. (7) A polgármester – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót. (8) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. A vitát lezárni csak akkor lehet, ha minden felszólalásra jelentkezőnek lehetősége volt véleményének elmondására. Az ismételt felszólalás időtartama – legfeljebb egy alkalommal - maximum 2 perc.

27

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X.13.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2010. október 13-tól. 28 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 5. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától.

15 (9) A napirend előterjesztője, a polgármester, a képviselők legalább 1/4-e a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel határoz, majd dönt a javaslat újbóli napirendre tűzéséről. (10)29 A vita lezárására akkor kerülhet sor, ha – jelzésének megfelelően - minden képviselőcsoport szót kapott. (11) A polgármester kérésére a jegyző az elhangzott javaslatok törvényességéről nyilatkozik. (12) Szót kell adni a jegyzőnek, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (13) A nem tanácskozási joggal meghívottak csak a képviselő-testület engedélye és – az érintett jelzését követően vita nélküli egyszerű szótöbbséggel hozott – határozata alapján szólalhatnak fel. (14) Az egyes szavazások megkezdése előtt bármely képviselő javaslatára – vita nélküli egyszeri szótöbbséggel hozott határozatot követően - szünetet kell elrendelni. (15) A polgármester a képviselő-testületi ülés alatt bármikor szünetet rendelhet el. 21. § Ügyrendi javaslat (1) Ügyrendi javaslattal élhet bármelyik képviselő, a.) az SZMSZ előírásainak megsértése miatt, b.) a vita szakaszában a vita megszakítására és a kérdések ismételt megnyitására, c.) a vita felfüggesztésére és az előterjesztés újra tárgyalására. d.) egyéb, a napirendi pont tárgyalását érdemben befolyásoló javaslat esetén. (2)30 Ügyrendi javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hozott határozathozatallal dönt. 22. § Határozathozatal (1) A polgármester, miután lezárta a vitát, összefoglalja az abban elhangzottakat, majd az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, 29

A (10) bekezdés hatályba léptette, a (10)-(14) bekezdések számozását (11)-(15) bekezdésekre módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 25/2010. (XI.25.) rendeletének 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. november 25-től. 30 A (2) bekezdést hatályon kívül helyezte és a (3) bekezdés számozását (2) bekezdésre módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 25/2010. (XI.25.) rendeletének 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. november 25-től.

16 kiegészítő javaslatok, majd az eredeti javaslat kerül megszavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot. (2) A képviselő-testület tagjai "igen"-nel vagy "nem"-mel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak a szavazástól. (3) A javaslatot akkor fogadja el a testület - minősített többséget kivéve -, ha a jelenlévők többsége azzal egyetért. (4)31 A minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 6 fő) szavazata szükséges. (5) A határozathozatal általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik. (6)32 A kettőnél több alternatívát tartalmazó határozatok esetében a legkevesebb szavazatot kapott javaslatot a polgármester a következő szavazási körben már nem teszi fel szavazásra. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad. 23. § Kinevezési ügyek (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pályázati eljárással egybekötött kinevezési, megbízási ügyekben – több jelölt esetén – két fordulóban kell szavazni. (2) Elsőként a képviselő-testület a jelöltek pályázati feltételeknek való megfeleléséről, a pályázati kiírás és az illetékes bizottság véleményének figyelembe vételével egyszerű szótöbbséggel határoz. (3) A második fordulóban a képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti szavazás eredményeként a pályázati kiírásnak megfelelő jelölt(ek) kinevezéséről, megbízásáról minősített többséggel dönt. 24. § Névszerinti szavazás (1) A képviselő-testület - a jelenlévő képviselők 331/4-ének indítványára - a törvényben előirt eseteken túl - név szerinti szavazást rendel el. A névszerinti szavazásnál a polgármester névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik "igen", 31

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 25/2010. (XI.25.) rendeletének 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. november 25-től. 32 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 25/2010. (XI.25.) rendeletének 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2010. november 25-től. 33 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV:28.) rendelet 6. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjával.

17 "nem”, "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester utoljára szavaz. Az eredményt a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg. A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. (2) Tilos név szerinti szavazást elrendelni zárt ülésen, valamint olyan kérdésekben, amelyeknél törvény szerint zárt ülés tartásának is helye lehetne. (3) Névszerinti szavazást egy-egy előterjesztésnél csak egyszer lehet elrendelni. 25. § A titkos szavazás (1)34Titkos szavazást kell elrendelni a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján ezen rendelet 14.§. (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetekben. (2) Amennyiben a titkos szavazás nem kötelező, úgy arra bármely képviselő, valamint a jegyző tehet indítványt, amelyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. (3)

35

A titkos szavazást a Pénzügyi és Jogi Bizottság három képviselő-testületi tagja – mint szavazatszámláló bizottság – bonyolítja le. Ha a testületi ülésen háromnál kevesebb bizottsági tag van jelen, a képviselő-testület egyedi döntéssel három főre a szavazatszámláló bizottságot kiegészíti.

(4) A szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során: a./ ismerteti a szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat, b./ összeszámolja a szavazatokat, majd megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát az 1997. évi C. tv. (a továbbiakban Ve.) 69. §-ának figyelembe vételével, c./ a szavazásról jegyzőkönyvet készít a Ve. vonatkozó szabályai figyelembe vételével, d./ a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselőtestületnek. 26. § A képviselőtestületi ülés rendjének biztosítása (1) A polgármester gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

34

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 35 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X13.) rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. október 13. napjától.

18 (2) A képviselőt, illetve a tanácskozási joggal résztvevő személyt, más meghívottat, jelenlévő választópolgárt, ha magatartásával sérti a tanácskozás rendjét, a polgármester: a. / figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő módon nyilatkozik, b. / rendre utasítja, ha az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, c. / ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után - a képviselőket kivéve – a terem elhagyására kötelezheti. 27. § Interpelláció (1) A képviselőket az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben interpellációs jog illeti meg. (2) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot, illetve helyzetet jelez. Az interpellációt írásban, előre a polgármesterhez kell benyújtani. (3)36 A képviselő az interpellációt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, tanácsnokhoz, és a jegyzőhöz címezheti. (4) Az interpelláció címzettje a testületi ülésen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban köteles az interpellációra választ adni. (5) Az ülés előtt legalább 5 nappal benyújtott interpellációra a címzett az ülésen köteles válaszolni. (6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról. (7) A képviselő-testület, a testület által el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendel el, melyet az illetékes bizottság(ok) 30 napon belül folytat(nak) le. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt be kell vonni. (8)37 Az interpellációkra a " Polgármester tájékoztatója a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről" napirend után kerül sor.

36

Módosította szóló 13/2007. től. 37 Módosította szóló 13/2007. től.

a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 1.) rendelet 4. §-a. Hatályos 2008. február 4a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 1.) rendelet 4. §-a. Hatályos 2008. február 4-

19 28. § Önálló kérdés (1) Önálló kérdésnek minősül minden olyan kérdésfeltevés, amely napirendeken kívül merül fel. (2)38 A képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, bizottsági elnökhöz, tanácsnokhoz, önkormányzati ügyekben az ülésen önálló kérdést intézhetnek. (3) A kérdés címzettje a testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemben köteles válaszolni. (4) A kérdések során önkormányzati döntés nem hozható. 29. § Személyes megjegyzés (1) A testület tagjai, illetve az ülésen tanácskozási joggal résztvevő személyek közül az tehet személyes megjegyzést, aki a vitában személyében érintett volt. (2) Személyes megjegyzést maximum 2 perces időtartamban lehet megtenni. Ugyanaz a személy ugyanazon napirend keretében csak egy alkalommal élhet ezzel a joggal. A személyes megjegyzésről a polgármester nem nyithat vitát. 30. § A jegyzőkönyv (1) A képviselőtestület üléséről hangfelvételt minden esetben, míg képfelvétel szükség esetén, továbbá 3 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) 39A jegyzőkönyv tartalmazza: a./ a testületi ülés helyét, időpontját, b./ a megjelent önkormányzati képviselők nevét, c./ a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, d./ a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, e./ az előterjesztéseket, f./ az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, észrevételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét, g./ a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, 38

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 25/2010. (XI.25.) rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. november 25. napjától. 39 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) rendelet 7. §-a. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

20 h./ a döntéshozatalban résztvevők számát, i./ a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát, j./ a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, k./ a szavazás számszerű eredményét, l./ a hozott döntéseket, m./ a polgármester és jegyző aláírását. (3) A jegyzőkönyv mellékletei: a. / meghívó b. / a tárgyalásra került előterjesztések, c. / határozattervezetek, d. / jelenléti ív, e. / képviselőcsoport(ok) nyilatkozatai. (4) A testület - a polgármester vagy a képviselők indítványára - esetenként dönt arról, hogy egy-egy hozzászólásról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A képviselő írásban benyújtott hozzászólását csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. (5)40 A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá, melyet a testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, illetve - kérésére - a képviselő-csoportok vezetőinek. A jegyzőkönyv esetleges térítési díjáról a képviselő-testület egyedi határozattal dönt. (6) A jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a jegyző kezeli. A jegyzőkönyvet évente be kell köttetni és az irattárba el kell helyezni. (7)41 Az állampolgárok - a zárt ülés kivételével - a jegyzőnél, a Szabadidőközpont és Könyvtár könyvtárában és a településrészi hivatalos helyiségében betekinthetnek a testületi előterjesztésekbe jegyzőkönyvébe. Az ülésről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 30 Bezerédj Pál Szabadidőközpont és Könyvtárnak át kell adni.

Bezerédj Pál önkormányzat és az ülések napon belül a

(8) A hangfelvétel és az esetleges képfelvétel őrzéséről és archiválásáról Tolna Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala gondoskodik. VI. EGYÉB MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 31. § Alakuló ülés 40

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. április 1. napjától. 41 A (7)-(8) bekezdéseket módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. április 1. napjától.

21

(1) A képviselőtestület alakuló ülését az önkormányzati választásokat követő 15 napon belül a megválasztott polgármester hívja össze. (2) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg, majd felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására, aki az ülést a polgármester eskütételéig vezeti. (3) Ezt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke ismerteti a választások eredményét, majd átadja a testületi tagok megbízólevelét. (4)42 A polgármester és a képviselők a Mötv. 1. sz. mellékletében előírt esküt tesznek. Az esküt a polgármestertől a helyi választási bizottság elnöke, a képviselőktől a polgármester veszi ki. (5) Az alakuló ülésről távollévő érintettek a képviselő-testület következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesznek esküt. 32. § Közmeghallgatás (1) A képviselőtestület - éves munkatervében tervezetten - évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és az érdekelt szervezetek képviselői a napirendnek megfelelően közérdekű kérdést intézhetnek és javaslatot tehetnek a testületnek. (2) A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben szereplő napirend tárgyát a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal a helyi médiákon keresztül hirdetményben közzé kell tenni. (3) Közmeghallgatást kell tartani a képviselők legalább 1/4-ének indítványára, ha az indítványozók a közmeghallgatás tárgyát meghatározzák. (4) A közmeghallgatásra meghívottak körére a 15. §. (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak. (5) A közmeghallgatáson lehetővé kell tenni, hogy a részt vevők közvetlenül előterjeszthessék közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, javaslataikat. (6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság vagy a jegyző a képviselőtestület által meghatározott határidőig kivizsgálja. A vizsgálat eredményéről a polgármester a következő ülésen tájékoztatást ad, melyről a javaslattevőt, közérdeklődésre számot tartó kérdésben a lakosságot is tájékoztatni kell. 42

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) rendelet 8. §-a. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

22

(8) A közmeghallgatásról a 30. §. szerinti jegyzőkönyv készül. 33. § Lakossági fórum (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze. (2) A lakossági fórum helyéről, idejéről, a felmerülő tárgykörökről a lakosságot a médiákon keresztül a fórum előtt 8 nappal tájékoztatni kell. (3) A fórumot a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit. (4) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyről a jegyző gondoskodik. 34. § Helyi népi kezdeményezés, népszavazás A helyi népi kezdeményezés, illetve a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. 35. § A polgármester ellen tisztsége megszüntetése érdekében indítható keresetre vonatkozó indítvány (1)43 Az indítványt a Pénzügyi és Jogi Bizottsághoz kell benyújtani, illetve a Bizottság ülésén jegyzőkönyvbe mondani. (2) Az indítvány benyújtására jogosult a. / bármely képviselő, b. / állandó bizottságok, c. / településrészi önkormányzat. (3) A Pénzügyi és Jogi Bizottság az indítványt haladéktalanul megvizsgálja, majd állásfoglalásával a képviselő-testület elé terjeszti azt. Ha egyidejűleg felfüggesztésre irányuló indítványt is előterjesztettek, a bizottságnak e kérdésben is állást kell foglalnia. (4) A testület az indítványról a bizottság döntését követő ülésen határoz, tekintet nélkül az ülés jellegére (rendes vagy rendkívüli ülés). Amennyiben a bizottság ezt 43

Az (1) és (3) bekezdéseket módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X.13.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2010. október 13. napjától.

23 szükségesnek tartja, az indítvány elintézése céljából rendkívüli ülés összehívása mellett is határozhat. Ez esetben a rendkívüli testületi ülést a bizottság határozatában szereplő időpontra össze kell hívni. (5) A felfüggesztésre irányuló indítványról a testület nem tarthat szavazást a keresetindításra vonatkozó indítvány elbírálása előtt. (6) A perben az önkormányzatot az a települési képviselő képviseli (továbbiakban: perbeli képviselő), akit ezzel a képviselőtestület az ide vonatkozó külön szabályok szerint megbíz. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a polgármesterre, amennyiben települési képviselő. (7) Ha a képviselőtestület a törvény értelmében a keresetindítás mellett döntött, haladéktalanul (még ezen az ülésén) megbízza - a bizottság állásfoglalásának figyelembevételével - a perbeli képviselőt. (8) A perbeli képviselő legkésőbb a megbízást követő 5. napon benyújtja a bíróságnak a keresetlevelet. 36. § A képviselő-testület feloszlására vonatkozó indítvány (1)44 Az indítványt a Pénzügyi és Jogi Bizottsághoz kell írásban benyújtani vagy a bizottság ülésén jegyzőkönyvbe mondani. (2) Az indítvány beadására a 34. §. (2) bekezdésében szereplők jogosultak. (3) A bizottság az indítványt megvizsgálja és a vizsgálat eredményének megfelelően a. / az indítvány elutasítására tesz javaslatot, ha a képviselőtestület feloszlásának törvényi feltételei hiányoznak, b. / az indítvány törvény szerinti elintézésére tesz javaslatot az a. / pontban szereplő esetet kivéve. 37. § (1) A képviselő-testület, illetve a bizottság a 35-36. §. szerinti eljárások során a bizonyítás szokásos eszközeit veheti igénybe, határozathozatal előtt azonban a polgármester meghallgatását - rendkívüli helyzetek kivételével - nem mellőzheti. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendkívüli helyzetnek minősül az is, ha a polgármester a meghallgatásra nem tart igényt. VII. A KÉPVISELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI

44

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X.13.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2010. október 13. napjától.

24 38. § A képviselőtestület döntései (1) A testület döntése: a. / az önkormányzati rendelet, b. / önkormányzati határozat45, c. / a határozathozatal nélküli tudomásulvétel vagy egyetértés. (2) A képviselőtestület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt: a.) ügyrendi kérdésekben, b.) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésekben, c.) a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett kiegészítő, módosító indítványok esetén. 39. § Kizárás a döntéshozatalból (1)46A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásra egyebekben a Mötv. 49.§.ban foglalt rendelkezések az irányadók. 40. § Rendeletek (1) A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Rendeletalkotást kezdeményezhet: a. / a polgármester, b. / a testület bizottsága, c. / bármely képviselő, d. / a településrészi önkormányzat, e. / a jegyző. (3) A kezdeményezést a (2) bekezdés b./-d./ pontjaiban foglalt esetekben polgármesterhez kell benyújtani, aki az illetékes bizottságokkal és a jegyzővel véleményezteti azt, majd a testület elé terjeszti. (4) A rendeletalkotásról szóló előterjesztéshez a jegyző véleményét minden esetben mellékelni kell. 45

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 7. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától. 46 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) rendelet 9. §-a. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

25

(5) A rendeletalkotási kezdeményezés ügyében a testület dönt. (6) A rendelettervezet előkészítése a jegyző feladata. Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre a jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (7)47 A rendelet-tervezetben alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül a jogszabály tervezetének összetettségétől függően, a szerkezeti egységek növekvő szintjének sorrendjében: a) az alpont, b) a pont, c) a bekezdés, d) a szakasz, e) az alcím, f) a fejezet, g) a rész és h) a könyv. Szükség esetén szabályozni kell a végrehajtás biztosítását szolgáló jogi eszközöket és felhatalmazásokat is (8) Ha azt a jogszabály előírja, úgy annak megfelelően a rendeletalkotás kétfordulós. (9) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (10) A rendeletek kihirdetéséről és a határozatok érintettek részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik. 41. § A döntések kihirdetése (1) A Képviselőtestület által elfogadott rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. (2)48 A rendeletet a Képviselő-testület általi elfogadását követően legkésőbb 2 napon belül kell kifüggeszteni a hirdetőtáblára 8 napi időtartamra. A rendelet a kifüggesztés napján tekintendő kihirdetettnek. (3) A hirdetőtáblára történő kifüggesztés és a levétel időpontját a rendelet alappéldányán kell feltüntetni.

47

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelet 4. § -a. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 48 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 25/2010. (XI.25.) rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. november 25. napjától.

26 (4)49 A rendeleteket az önkormányzat honlapján (www.tolna.hu) is közzé kell tenni. 42. § Az önkormányzati döntések jelölései (1) 50Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……/20….(hó, nap) önkormányzati rendelete ….a ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum rendelet kihirdetésének napja. (2) Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……../20……(hó, nap) önkormányzati határozata …….a ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat kihirdetésének napja. (3) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. (4) A testület rendeleteit és határozatait az érintettekkel 15 napon belül közölni kell. VIII. A VÁROSI KÉPVISELŐ 43. § (1) A városi képviselő a település egészéért, valamint választókerületéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. (2) A képviselőtestület tagjainak jogai és kötelességei azonosak. A képviselőket a Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. (3) A képviselőtestület tagját a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét – kérelmére – a képviselőtestület megtéríti. (4) A képviselőtestületi tagot tiszteletdíj illeti meg, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza. 44. § A képviselő fontosabb jogai

49

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) rendelet 10. § -a. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 50 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II. 6.) rendelet 11. §-a. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

27 (1)51 A testületi ülésen a polgármestertől, alpolgármesterektől, bizottságok elnökeitől, a tanácsnoktól, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. (2) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános ülésén, javasolhatja a bizottságok elnökeinek a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. (3) Kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a testület által átruházott - önkormányzati ügyekben hozott döntését. (4) Megbízás alapján képviselheti a testületet. (5) A polgármesteri hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést kérhet. (6) Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemben választ adni. 45. § A képviselő fontosabb kötelezettségei (1) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a testület és a bizottság munkájában. A közéleti szerepvállalással járó felelősségére a polgármester felhívhatja a figyelmét. (2) A képviselői státusz kötelezi viselőjét, hogy magánéletében is méltó legyen megbízatásához. (3)52 Köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízásának teljesítésében akadályoztatva van. A polgármester jogosult arra, hogy annak a képviselőnek a nevét, aki igazolatlanul többször távol marad a testületi és bizottsági ülésektől, rosszallással említse meg, továbbá a mulasztó képviselő tiszteletdíjának mérséklését, illetve megvonását javasolja külön rendeletbe foglaltak szerint. (4) A testületi tagok és a bizottságok nem képviselő tagjai kötelesek a tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni. (5) A képviselő köteles a vele szemben felmerülő összeférhetetlenségi okot még a vita előtt bejelenteni, melyet a képviselőtestület vita nélkül tudomásul vesz. Összeférhetetlenségi ok miatt a döntéshozatalból való kizárásról bármely képviselő javaslatára a testület minősített többséggel dönt. 46. § 51

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 1.) rendelet 5. §-a. Hatályos 2008. február 4től. 52 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 25/2010. (XI.25.) rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. november 25-től.

28

A képviselők munkájának segítése A képviselők – munkájuk megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében – a titkársági osztály munkatársaitól igényelhetnek segítséget.

29 IX. A BIZOTTSÁGOK, A TANÁCSNOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A TELEPÜLÉSRÉSZI ÉS A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 53 47. § A testület állandó bizottságai (1) A testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre. (2)54 Állandó bizottságok: a. / Pénzügyi és Jogi Bizottság, b. / Humán Bizottság. (3) A bizottságok elnökét és tagjainak többségét a testületi tagok közül kell választani. A bizottságok további tagjait a feladatkör szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselői, társadalmi szervezet küldöttje, szolgáltatást igénylő más választópolgárok közül indokolt választani. (4) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzékét a 11. sz. melléklet55 tartalmazza. 48. § 56

Ideiglenes bizottságok

(1) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok ellátására, különösen jelentős döntések előkészítésére az önkormányzati működés szempontjából fontos határozatok végrehajtására, a végrehajtás ellenőrzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület az ideiglenes bizottság részletes feladatait, hatáskörét a megalakításakor határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. (3) Az állandó bizottság tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza. 49. §

53

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 1.) rendelet 6. §-a. Hatályos 2008. február 4től. 54 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X.13.) rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. október 13. napjától. 55 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.28.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 8. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától. 56 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 9. §-a. Hatályos: 2014. május 1. napjától.

30 A bizottságok működése és főbb feladatai (1) A bizottság munkatervét és működési szabályait maga határozza meg. A testület által a bizottság elé utalt kérdést határozatban megjelölt időpontban, illetve időpontig köteles megtárgyalni. A bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. (2) A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a polgármesteri hivatal útján a jegyző gondoskodik. (3) A bizottságok főbb feladatai: a. / feladatkörükben előkészítik a testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását, b. / a testület döntése alapján előkészítik a bizottsági állásfoglalásokat az előterjesztésekhez, c. / döntenek a testülettől átruházott hatáskörben, d. / feladatkörükben ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak a testületi döntések előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját, e. / javaslatot készítenek a testület munkaprogramjához, munkatervéhez, figyelemmel kísérik a munkaterv végrehajtását, f. / véleményezik a feladatkörükbe tartozó kinevezési javaslatokat, g./figyelemmel kísérik az ágazatukba tartozó önkormányzati rendeletek hatályosulását, h./ döntenek bizottsági tag esetén a bizottsági döntéshozatalból való kizárás ügyében (összeférhetetlenség). (4) A bizottságok zárt ülésére a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (5) Az állandó bizottságok feladatait, a képviselőtestület bizottságokra átruházott hatásköreit a 3. sz. melléklet tartalmazza. 50. § (1) A bizottságok tagjai: a. / szavazati joggal részt vesznek a bizottság ülésein, javasolják témakörök napirendre tűzését, b. / részt vesznek az ellenőrzésekben, c. / a bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhetnek, szakértőket vehetnek igénybe, d. / megbízás alapján képviselik a bizottságot. (2) A képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. Nem képviselő bizottsági tag egy állandó bizottságnak lehet tagja. (3) A bizottsági tag megbízatása megszűnik: a. / lemondással, b. / a képviselői mandátum megszűnésével, c. / a bizottság megszűnésével, d. / felmentéssel, a megbízás visszavonásával.

31 (4) 57 A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, továbbá - kérésre - alpolgármestereknek, bizottsági elnököknek, képviselőcsoportok vezetőinek. (5) A bizottságok átruházott hatáskörben hozott határozatait 15 napon belül az érintettekkel közölni kell. 50/A. §58 (1) A Képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. (2) A tanácsnok felügyel a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátására. (3) A tanácsnok megbízatása megszűnik: a.) a képviselői mandátum megszűnésével, b.) a határozott idő elteltével, c.) a meghatározott feladat elvégzésével, d.) felmentéssel, e.) lemondással. (4) A tanácsnok által felügyelt feladatkörökben előterjesztést csak ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni. 51. § A képviselői csoportok (1) A képviselő-testületben a választáson mandátumhoz jutott pártokhoz, társadalmi szervezetekhez tartozó és a független képviselők, tevékenységük összehangolása céljából, képviselőcsoportot (frakciót) alakíthatnak. Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Képviselőcsoportot legalább 3 fő alakíthat. (2) A képviselőcsoport működési szabályait önállóan határozza meg. A polgármester a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára, a napirend megjelölésével, köteles összehívni a frakcióvezetőket. A frakcióvezetők összehívására a polgármester is jogosult. (3) A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza: d.) a képviselőcsoport elnevezését, e.) a névsort, f.) a megválasztott vezető nevét. 57

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelet 6. § -a. Hatályos 2011. április 1-től. 58 Beillesztette a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 1.) rendelet 6. §-a. Hatályos 2008. február 4től.

32

(4) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy ha ezt határozatban kimondja. (5) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenteni a polgármesternek. E határidő elmulasztása esetén a polgármester a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja. 52. § Településrészi önkormányzat (1) A Képviselő-testület Tolna város közigazgatási területén, Mözs városrészen településrészi önkormányzatot hoz létre, amely 4 főből áll. 59 (2)60 A településrészi önkormányzat vezetőjét a Képviselő-testület a településrészről megválasztott képviselők közül, tagjait a települési képviselők, és a településrész választópolgárai által lakossági fórumon jelölt polgárok közül választja meg. A Mözs Településrészről megválasztott társadalmi megbízatású alpolgármester a Településrészi Önkormányzat ülésein tanácskozási joggal részt vesz. (3) A részönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a 13. sz. melléklet tartalmazza. (4) A Képviselő-testület e rendelet 3. sz. mellékletében meghatározottak szerint egyes hatásköreit átruházza a településrészi önkormányzatra. (5)61 A Településrészi Önkormányzatnak egyetértési joga van: - a településrészi közterületek elnevezésében, emlékmű állításában, - a településrészt érintő kinevezések, megbízások esetén; - a településrészt érintő fejlesztések, koncepciók, programok kidolgozásában, megvalósításában. A Településrészi Önkormányzatnak véleményezési joga van: - rendeletalkotásnál, - helyi népszavazás kiírásában, - minden olyan ügyben, amely a településrészt is érintő kizárólagos képviselőtestületi hatáskör, - a területén lévő önkormányzati intézmény alapításakor, átszervezésekor, megszüntetésekor, - a területén lévő önkormányzati vagyon hasznosításában. (6) Azon tárgykörökben, amelyeket érintően a Településrészi Önkormányzatnak egyetértési vagy véleményezési joga van, a Településrészi Önkormányzat 59

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2010. (XI.25.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. november 25. napjától. 60 A (2) és (3) bekezdéseket módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 61 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától.

33 határozatát, az esetleges bizottsági véleményekkel együtt – írásban vagy szóban ismertetni kell. (7) A polgármester felfüggesztheti a részönkormányzat testülete döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésén határoz. (8) A településrészi önkormányzatot munkájában a Polgármesteri Hivatal titkársági osztálya segíti. (9) A Településrészi Önkormányzat tagját tiszteletdíj illeti meg, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza. 53. § A helyi nemzetiségi önkormányzatok (1) Tolna Város Képviselőtestülete biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a városban működő nemzetiségi önkormányzatokkal. (2) Tolna Városban az alábbi két helyi nemzetiségi önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) működik: Német Nemzetiségi Önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat. (3)62 54. § A nemzetiségi önkormányzat egyetértési joga (1) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő önkormányzati rendelet megalkotása csak az adott nemzetiség önkormányzatának egyetértésével lehet. (2) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő testületi döntéshez az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges. (3) Az egyetértési jogot az erre irányuló megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet gyakorolni. 55. §63

62

Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 63 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

34

X. TISZTSÉGVISELŐK 56. § A polgármester (1)64 A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A képviselőtestület állapítja meg illetményét és gyakorolja a munkáltatói jogokat. (2) A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart, foglalkoztatási jogviszonya az új polgármester megválasztásával szűnik meg. (3) A polgármester az önkormányzat tisztségviselője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. (4)65 A polgármestert tartós távolléte esetén a főállású alpolgármester helyettesíti. (5)

66

A polgármester megbízatása a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2.§. (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetekben szűnik meg.

(6) A polgármesternek a testülettel kapcsolatos feladatai: a. / összehívja, vezeti a testületi munkát, b. / képviseli az önkormányzatot, c. / gondoskodik a képviselők zavartalan munkájának feltételeiről, d. / két testületi ülés közt a képviselőcsoportok vezetőivel egyeztet. (7) A bizottságokkal összefüggő főbb feladatai: a. / elrendelheti a bizottság összehívását, b. / felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha annak tartalma ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, c. / dönt a bizottsági elnök kizárásáról - bizottsági döntéshozatal esetében - ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. (8) A polgármester a testület döntései szerint és saját jogkörében irányítja a hivatalt. E közben:

64

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 65 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X.13.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2010. október 13. napjától. 66 Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

35 a ./ a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, b. / dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, c. / a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkaidejének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, 67 d. /gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, e. / e hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. f.68/ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (9) A Tolnai Hírlappal kapcsolatos feladatai: a. / ellátja a felelős kiadói feladatokat, b. / megjelenteti a város lakosságát érintő jelentős rendeleteket, határozatokat, c. / egyéb fontos kérdésekben a folyóiraton keresztül tájékoztatja a lakosságot a képviselőtestület döntése alapján. 57. § Az alpolgármesterek (1)69 A testület – a polgármester javaslatára, tagjai közül – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére főállású alpolgármestert, valamint Mözs Településrészről - megválasztott képviselőt, vagy bármely választójoggal rendelkező személyt - társadalmi megbízatású alpolgármestert minősített többséggel, titkos szavazással választ. (2) A Mözs Településrészről megválasztott alpolgármester tiszteletdíját valamint a főállású alpolgármester illetményét a testület állapítja meg. (3) A polgármester határozza meg, hogy mely konkrét feladat ellátásával bízza meg az alpolgármestereket. A főállású alpolgármester a polgármester távollétében ellátja mindazon feladatokat, amelyet jogszabály a polgármester számára megállapít

67

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 12 § (3) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 68 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 12 § (4) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 69 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2010. (XI.25.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. november 25. napjától.

36 XI. A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ 58. § 70

(1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt. (2) A jegyzőt – pályázat alapján – a polgármester n evezi ki határozatlan időre. (3) A jegyző feladatait a Mötv. 81.§. (3) bekezdése határozza meg. (4) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, bizottságnak, településrészi önkormányzatnak, polgármesternek és a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel. (5) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyzőt – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – a polgármester nevezi ki, feladatait a jegyző határozza meg. 59. §71 60. §72

XII. POLGÁRMESTERI HIVATAL 61. § (1) 73A Képviselő-testület Tolnai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. (2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: Tolna címe : 7130 Tolna, Hősök tere 1. (3) A hivatal belső szervezetéti és működésének szabályait (ügyrendjét) a jegyző javaslatára a testület határozza meg. (4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei: a. / Igazgatási Osztály 70

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 13 §-a. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 71 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (II. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 72 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (II. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 73 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 14 § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

37 b. / Pénzügyi Osztály c. / Titkársági Osztály d. / Építési és Városfenntartási Osztály e. /74 f. / 75 (5)76 A belső szervezeti egységek élén osztályvezetők állnak, akiket a jegyző bíz meg. (6) A polgármesteri hivatal részletes szervezeti felépítését, működésének rendjét az 6. sz. melléklet tartalmazza. (7) A Hivatal köztisztviselőire vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét a Szervezeti- és Működési Szabályzat 9. sz. melléklete tartalmazza. XIII. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TÁRSULÁSOS, NEMZETKÖZI ÉS EGYÉB KAPCSOLATAI 62. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatainak gazdaságos és célszerű ellátása érdekében együttműködésre törekszik: g.) a megyei önkormányzattal, h.) települési önkormányzatokkal, i.) egyesületekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, kamarákkal, j.) külföldi önkormányzatokkal. (2) A képviselő-testület feladatai hatékony, ésszerű ellátása érdekében kistérségi társulást hozhat létre, illetve társulásokhoz csatlakozhat. (3)77 63. § (1) Az önkormányzat – szervein keresztül – nemzetközi kapcsolatokat tart fenn külföldi önkormányzatokkal.

74

Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (II. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 75 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (II. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 76 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 14 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 77 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezetei és Működési szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályát veszti: 2014. május 1. napjától.

38 (2)78 Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, azok felsorolását, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendjét a 12. sz. melléklet tartalmazza. 64. §79

XIV. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI 65. § Az önkormányzat költségvetése (1) A testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik. Az első fordulóban a koncepció elfogadása, a másodikban a költségvetési rendelet megalkotása valósul meg. (3) A kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előirt és önként vállalt feladatai alapján koncepciót kell összeállítani, melynek keretében: a. / számításba kell venni a bevételi forrásokat, bővítési lehetőségeket, b. / meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos célszerű megoldásait, c. / az igények és lehetőségek egyeztetésével kielégítési sorrendet kell felállítani, d. / jelezni kell a lehetséges megoldások változatait. (4) A második forduló során az államháztartási törvény által előirt részletezésben a költségvetési rendelettervezetet tárgyalja a testület. (5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi és háromnegyed éves helyzetéről tájékoztatja a testületet. (6) A költségvetési évet követően a polgármester rendelettervezetet terjeszt elő a zárszámadásról. A rendelettervezet tartalmát az államháztartási törvény határozza meg. (7) A költségvetési rendelet módosítását igénylő határozati javaslat csak a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a testület ülésére.

78

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelet 8. § -a. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 79 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (II. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

39 66. § Az önkormányzat vagyona (1) Az önkormányzat vagyonát és hasznosításának módját külön rendeletben határozza meg. (2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet. (3) Az önkormányzati vagyont nyilvántartásba elkészítéséért a polgármester a felelős.

kell

venni.

A

vagyonleltár

67. § A gazdálkodás ellenőrzése Az önkormányzat és az önkormányzat által alapított költségvetési szervek gazdálkodásának ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal belső ellenőre látja el. Az intézmények gazdálkodásának ellenőrzésével a polgármester külső szakértőt is megbízhat. XV. 68. § Záró rendelkezések Értelmező rendelkezések: a./80 A képviselő-testület határozatképessége: a testület legalább 6 képviselő jelenléte esetén határozatképes b./81 A képviselőtestület egyszerű szótöbbsége: a határozatképes képviselő-testületi ülés jelenlévő tagjainak egynemű (azonos legalább 4 fős) szavazata. c./ Személyes megjegyzés: a képviselő-testület tagjának azon megjegyzése, amelyet a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve amellyel az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. d./ Tisztségviselők: a polgármester és az alpolgármesterek. e./ Önálló képviselői indítvány: mindazon munkatervbe fel nem vett képviselői előterjesztés, amely az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását indítványozza. 69. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:

80

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2010. (XI.25.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. november 25. napjától. 81 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2010. (XI.25.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos: 2010. november 25. napjától.

40 Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (VI.2.) Ör. rendelete, valamint az azt módosító 20/1999. (X.26.), 2/2000. (II.1.), 7/2000, (II.29.), 20/2000. (XI.1.), 8/2001. (IV.10.), 18/2001. (X.30.), 21/2001. (XI.27.), 6/2002. (IV.1.), 12/2002. X.31.), 13/2002. (XI.26.), 9/2003. (IV.1.), 30/2003. (XII.16.), 16/2004. (IV.27.), 27/2004. (IX.28.), 7/2005. (III.30.), 18/2005. (VI.28.), 31/2005. (XII.20.), 7/2006. (III.28.), 22/2006. (X.11.), 6/2007. (II.23.) Ör. rendeletek. (2)82 A rendelet mellékleteink folyamatos – jogszabályoknak megfelelő – vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet hiteles példánya a mellékletekkel együtt a hivatal Titkársági Osztályán megtekinthető. (3) A rendelet mellékletei az alábbiak: 1. sz. melléklet: A Képviselő-testület ellátandó feladatai, hatáskörei. 2. sz. melléklet: A Képviselő-testület önként vállalt feladatai 3. sz. melléklet: Az állandó bizottságok feladatai, és a bizottságokra, a településrészi önkormányzatra, valamint a kisebbségi önkormányzatokra átruházott hatáskörök jegyzéke. 4. sz. melléklet: A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól. 5. sz. melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke 6. sz. melléklet: A Polgármesteri Hivatal szervezete és működési rendje 7. sz. melléklet: Az önkormányzat szervezeti felépítésének sémája. 8. sz. melléklet: A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló 9. sz. melléklet: A hivatalban lévő munkakörök közül a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök. 10. sz. melléklet: A képviselőtestület tagjainak névsora, választókerületi beosztása 11. sz. melléklet: Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzéke. 12. sz. melléklet:: Az önkormányzat társulásai, nemzetközi kapcsolatai, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendje. 13. sz. melléklet: A Mözsi Településrészi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata. 14. sz. melléklet: Igazolás a vagyonnyilatkozatok átvételéről. 15. sz.melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról. 16. sz. melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról. 17. sz. melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről. 18. sz. melléklet: Tolna Város Polgármesteri Hivatalának Belső Kontroll Rendszere (4)83 T o l n a, 2007. április 26.

82

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 83 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. április 1. napjától.

41

dr. Sümegi Zoltán polgármester

Ezerné dr. Huber Éva jegyző

Záradék: Ezen önkormányzati rendelet a mai napon kihirdetésre került. T o l n a, 2007. április 27.

Ezerné dr. Huber Éva jegyző

42

MELLÉKLETEK84 Mellékletek: 1. sz. melléklet: A Képviselő-testület ellátandó feladatai, hatáskörei 2. sz. melléklet: A Képviselő-testület önként vállalt feladatai 3. sz. melléklet: Az állandó bizottságok feladatai és a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke 4. sz. melléklet: A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól. 5. sz. melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke 6. sz. melléklet: A Polgármesteri Hivatal szervezete és működési rendje 7. sz. melléklet: Az önkormányzat szervezeti felépítésének sémája 8. sz. melléklet: A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló 9. sz. melléklet: A hivatalban lévő munkakörök közül a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök 10 sz. melléklet: A képviselőtestület tagjainak névsora, választókerületi beosztása 11 sz. melléklet: Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzéke 12. sz. melléklet: Az önkormányzat társulásai, nemzetközi kapcsolatai, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendje 13. sz. melléklet: A Mözsi Településrészi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 14. sz.melléklet: Igazolás a vagyonnyilatkozatok átvételéről 15. sz. melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról 16. sz. melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról 17. sz. melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről. 18. sz. melléklet: Költségvetési ellenőrzés

84

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet 10. § -a. Hatályos: 2011. április 1. napjától.

43 1. sz. melléklet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ELLÁTANDÓ FELADATAI, HATÁSKÖREI 1. Általános feladat- és hatáskörök a) kialakítja szervezetét és meghatározza működési szabályait, b) törvényi felhatalmazása alapján – saját tevékenységi körében – rendeletet alkot, népszavazást rendel el, c) meghatározza az önkormányzat jelképeit, elismerő címeket adományoz, d) dönt önkormányzati társulás létrehozásáról, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozásról, e) megállapodást köt külföldi önkormányzattal az együttműködésről, f) jelöli a megyei bíróság ülnökeit. 2. Pénzügyi gazdálkodási feladat-, és hatáskörök a) meghatározza az önkormányzat gazdasági programját, b) megalkotja az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket, c) dönt az általános és céltartalékok felhasználásáról, d) rendeletet alkot az önkormányzat költségvetésének módosításáról, e) 85dönt hitelfelvételről, kötvény kibocsátásáról, továbbá közösségi célú alapítvány létrehozásáról, ahhoz való csatlakozásról, közérdekű kötelezettségvállalásról, szabad forrásai letétként való elhelyezéséről, f) dönt költségvetési ill. gazdálkodó szervezetek alapításáról, átszervezéséről, illetve megszüntetéséről, g) dönt címzett és céltámogatások igényléséről, h) dönt az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréről, i) meghatározza a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival való rendelkezés feltételeit, j) rendelkezik az önkormányzati tulajdonnal, vállalkozási tevékenységet folytathat, k) elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, ennek keretében elfogadja a normatív költségvetési támogatásoknak a költségvetési törvény előírásai szerinti elszámolását, jóváhagyja a pénzmaradványt, l) a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott esetekben dönt a behajthatatlan követelések törlésének engedélyezéséről, m) dönt azokról a közösségi szolgáltatások támogatásáról, amelyeket nem költségvetési szerv útján végeztet, n)86 dönt az általa alapított gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv gazdálkodási jogköréről, az alaptevékenység keretében ellátandó feladatáról, kiegészítő vállalkozási tevékenységről. Megállapítja a THELENA Városi Szolgáltató Kft. vezető tisztségviselőjének, az ügyvezetőnek a bérét. Dönt az előző évi Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 86 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 44/2008. (XI.28.) rendelete 1. § -a. Hatályos: 2008. december 1-től. 85

44 prémiumfeltétel megvalósulásáról, a prémium kifizetéséről, illetve a következő évi prémiumfeltételekről és a prémium mértékéről. o) dönt a városi intézmény alapításáról, megszüntetéséről, átszervezéséről, feladatainak megváltoztatásáról, nevének meghatározásáról, p) dönt önkormányzati vagyon gazdasági társaságba való beviteléről. 3. Kommunális, ipari, területfejlesztési és környezetvédelmi feladat-, és hatáskörök: a) gondoskodik (külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően) a kéményseprő ipari tevékenység ellátásáról, b) elkészítteti a város energiaellátási tanulmányát, közreműködik az energiaszolgáltatás megoldásában, c) figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat, d) ellátja a településfejlesztéssel, településrendezéssel az épített környezet és természetes elemeinek védelmével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel a lakásgazdálkodásra, vízrendezésre, a csatornázásra, a csapadékvíz elvezetésére, köztisztaságra, településtisztaságra, e) gondoskodik az egészséges ivóvízellátásról, a közutak, közterületek, köztemető fenntartásáról, a közvilágításról, f) közreműködik a foglalkoztatás megoldásában. 4. Művelődési, közoktatási, sport és testnevelési feladat-, és hatáskörök a) 87gondoskodik az óvodai nevelésről, b) 88 c) támogatja a közművelődést, a verseny és diáksportot, d) évente megállapítja a gyermek-, és ifjúsági intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjakat, e) dönt az általa fenntartott oktatási, közművelődési, művészeti intézmények elnevezéséről, f) dönt az önkormányzat által közművelődéssel kapcsolatban benyújtott pályázaton nyert pénzösszeg felhasználásáról, g) pályázatot ír ki a közművelődési feladatokat ellátó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülések és magánszemélyek részére támogatás nyújtása céljából, amelyet elbírál. „5. Népjóléti, szociális feladat-, és hatáskörök:89 a) gondoskodik az egészségügyi és szociális alapellátásról, 6. Egyéb feladat-, és hatáskörök:

87

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 88 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 89 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától.

45 a) gondoskodik a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről, b) gondoskodik a tűzvédelemről, a közbiztonságról, c) kinevezi és felmenti az önkormányzat gazdasági társaságok vezetőit, intézmények igazgatóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, egyes munkáltatói jogköröket a polgármesterre ruházhat, d) az önkormányzat feladat-, és hatáskörét, illetve az önkormányzati jogokat érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjéhez fordulhat tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott rendelettel, egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását, e) eljárást kezdeményezhet az Alkotmánybíróságnál, f) előre meghirdetetten közmeghallgatást tart.

46 2. sz. melléklet90 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI A képviselő-testület önként vállalt feladatai a) kiadja a Tolnai Hírlapot, b) 91, gyógytornász szolgáltatásokat biztosít, c) külföldi testvérvárosokkal kapcsolatot tart fenn, d) városi rendezvényeket szervez, e) hozzájárul a nyári gyermektáboroztatás költségeihez, f) gyermek-és tömegsport pályázatot ír ki, g) közművelődési pályázatot ír ki, h) a sportegyesületek részére a versenyeztetéshez sportfinanszírozás keretén belül, 92 i) j) gondoskodik a zeneiskola fenntartásáról. k) 93

nyújt

támogatást

a

A Képviselő-testület intézményei, illetve egyedi szerződés útján látja el az önként vállalt feladatokat. Évente a költségvetés elfogadásakor dönt az önként vállalt feladatokra fordítandó forrásról. Az ellátandó közszolgáltatásokat a rendelkezésre álló költségvetési forrás keretein belül látja el.

90

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2009. (VII.17.) önkormányzati rendeletének 1 §-a. Hatályos: 2009. július 17. napjától. 91 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 92 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 93 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

47

3. sz. melléklet9495 I. Az állandó bizottságok feladatai I. Pénzügyi és Jogi Bizottság feladatai: 1) Az önkormányzatnál és intézményénél véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves tervezeteit. 2) Figyelemmel kíséri költségvetési bevételek alakulását - különös tekintettel a saját bevételekre-, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. 3) 96Javaslatot tesz a hitelek felvételére, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és annak gazdasági megalapozottságát, ellenőrizteti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülését. 4) Kezdeményezi az önkormányzati biztos kirendelését. 5) Véleményt alkot a költségvetési koncepcióról. 6) Részt vesz az intézményi ellenőrzések realizálásában. 7) Ellenőrzi az önkormányzati vállalkozások körébe tartozó határozatok végrehajtását. 8) Véleményezi az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos önkormányzati előterjesztéseket. 9) Közreműködik a helyi adózás feltételrendszerének kialakításában. 10) Véleményezi a vállalkozásba vihető önkormányzati vagyon hasznosítását. 11) Előzetesen véleményezi az önkormányzati gazdasági társaság vezetőinek kinevezését és személyi béreinek összegét. 12) 97 13) Javaslatot tesz az önkormányzat gazdasági társasága vezetőjének (ügyvezető) prémiumának összegére. 14) Figyelemmel kíséri a városi kommunális szolgáltatás helyzetét. 15) Ellenőrzi és véleményezi a város környezetvédelmi feladatait. 16) Vizsgálja és értékeli a város társadalmi és gazdasági helyzetét és adottságait. 17) Véleményezi a megyei területfejlesztési koncepciót és programokat a város illetékességi területét érintő kérdésekben. 18) Vizsgálja, és javaslatot készít a város fejlesztési programjára - összhangban a regionális és megyei területfejlesztési programjával - és azokban részt vesz. 19) Ellenőrzi és véleményezi az önkormányzat műemlékvédelmi tevékenységét. 20) Véleményezi a város rendezési terveit és a módosításait. 21) Ellenőrzi és véleményezi a város köztisztaságának helyzetét. 22) Külföldi kapcsolatokon keresztül üzleti vállalkozási lehetőségeket tár fel.

94

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2010. (VI.25.) rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. június 25. napjától. 95 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2010. (X.13.) rendelet 1. számú melléklete. Hatályos 2010. október 13. napjától. 96 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 16 §-a. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 97 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

48 23) Dönt a város közterületeinek és műtárgyainak karbantartásával, állagmegóvásával és felújításával kapcsolatos – előre betervezett – munkákról és ellenőrzi ezek végrehajtását. 24) Figyelemmel kíséri az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások tevékenységét. 25) Közreműködik a vállalkozásokat érintő pályázatok kiírásában. 26) Véleményezi az önkormányzat vállalkozások körébe tartozó határozatait. 27) Véleményezi a bruttó 4 millió forintot meghaladó értékű ingatlanok elidegenítéséről vagy az ingyenes használatba adásról szóló előterjesztéseket. 28) Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetőjének prémium feltételeire és értékeli azok teljesítését. 29) A jegyző segítségével kidolgozza a Szervezeti és Működési Szabályzatot, szükség szerint javaslatot tesz módosítására. 30) Ellenőrzi az SZMSZ-ben foglaltak megvalósulását, erről 4 évenként beszámol a testületnek. 31) Előkészíti az összeférhetetlenségi, fegyelmi ügyeket, és eljár etikai kérdésekben. 32) Részt vesz a testület munkatervének előkészítésében. 33) Felülvizsgálja az önkormányzati rendelet-és határozat tervezetek jogszerűségét, ellenőrzi azok hatályosulását, naprakészségét. 34) Véleményezi az Alapító Okiratok tervezeteit és módosítását. 35) Az önkormányzatot érintő peres ügyekben állást foglal. 36) Javaslatot tesz a rendes képviselőtestületi ülés napirendi pontjaira és azok tárgyalási sorrendjére. 37) A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálata körében: a./ Ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését. b./ Felhívással fordul a vagyonnyilatkozati kötelezettségét elmulasztó polgármesterhez, illetve képviselőhöz. c./ Kezdeményezés esetén lefolytatja az eljárást és eredményéről tájékoztatja a Képviselőtestületet. 38) Első fokon elbírálja a Képviselőtestület szervei közötti hatásköri összeütközéseket, valamint a helyi önkormányzati rendeletek értelmezésével kapcsolatos más vitás kérdéseket. 39) Az a) pont hatálya alá tartozó ügyekben az arra jogosultak indítványait közvetlenül a Bizottsághoz kötelesek benyújtani. 40) Állásfoglalása nélkül nem nyújtható be a Képviselőtestülethez olyan előterjesztés, amelynek a tárgya: a/ rendelet-tervezet, b/ a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás, vagy felmentésre, megbízás visszavonására vonatkozó indítvány, c/ helyi népszavazás kiírására, helyi népi kezdeményezésre vonatkozó indítvány, d/ intézmény alapítása, önkormányzati társulás létrehozása, vagy ezekhez való csatlakozás, ideértve ezek átszervezésére, megszüntetésére vonatkozó indítványt is, e/ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, valamint felterjesztési jog gyakorlására irányuló kezdeményezés, f/ összeférhetetlenség megállapítására irányuló indítvány,

49 g/ bírósági eljárás megindítására vonatkozó indítvány a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, h/ fegyelmi eljárás megindítására, fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó indítvány a b. / pont hatálya alá tartozó esetekben i/ megbízás adása települési képviselő részére abból a célból, hogy az önkormányzatot képviselje, j/ bírósági ülnökök jelölése. 41) Ellátja a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó döntéshozatallal kapcsolatos szervezési teendőket, ha jogszabály értelmében a szavazás titkos. 42) Kizárólagos javaslattételi joga van a polgármester díjazására vonatkozó ügyekben. 43) Javaslatot tesz a tisztségviselők díjazására, jutalmazására. II. Humán Bizottság feladatai: 1.) 98 2.) Figyelemmel kíséri a város közművelődését, állást foglal az egyes közművelődési tevékenységek és programok támogatásában. 3.) Figyelemmel kíséri az ifjúság helyzetének alakulását, különös tekintettel a továbbtanulási gondokra, pályakezdési nehézségekre, a társadalomba való beilleszkedésre. 4.) Támogatja a városban folyó művészi és tudományos alkotó munkát. 5.) Figyelemmel kíséri a város sport életét, kapcsolatot tart az e területen működő egyesületekkel, szövetségekkel. 6.) Véleményezi az oktatási, kulturális, sport intézményeknél a kinevezéseket és a pályázatok elbírálásában részt vesz. 7.) Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények működését, javaslatot tesz anyagi támogatásuk biztosítására, beruházásokra, felújításokra. 8.) Véleményezi az oktatási, kulturális intézmény létesítését, szervezeti módosítását és megszüntetését. 9.) Figyelemmel kíséri a tanulók ifjúsági nyári táborozását. 10.) Javaslatot tesz az oktatási intézmények nyersanyag költségeinek megállapítására. 11.) Javaslatot tesz a városi nagyrendezvények támogatására költségvetésben elkülönített ágazati pénzeszközök felosztására. 12.) Javaslatot tesz pályázat kiírására és elbírálására a közművelődési feladatokat ellátó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülések és magánszemélyek részére támogatás nyújtása céljából. 13.) Véleményezi a város egészségügyi és szociális intézményeinek a költségvetési javaslatait. 14.) Vizsgálja az egészségügyi alapellátás helyzetét, javaslatot tesz egészségügyi és szociális intézményrendszer átszervezése esetén a főbb elvi kérdések prioritások, források szervezeti struktúra - meghatározására. 15.) Figyelemmel kíséri a polgárok egészségügyi, szociális helyzetét. 16) Véleményezi az egészségügyi és szociális intézményekben a kinevezéseket, pályázatok kiírásában és elbírálásában részt vesz. 98

Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

50 17) Kapcsolatot tart a karitatív mozgalmakkal, segíti tevékenységüket. 18.) Véleményezi és figyelemmel kíséri a Családsegítő Központ munkáját. 19.) Figyelemmel kíséri a város oktatási intézményeiben a közétkeztetést. 20.) Véleményezi az orvosi körzetcsoportok kialakítását.

51 II. A Képviselő-testület bizottságaira, a településrészi önkormányzatra és a kisebbségi önkormányzatokra átruházott hatáskörök 1. Pénzügyi és Jogi Bizottságra átruházott hatáskörök: 1.1 A Képviselő-testület Pénzügyi és Jogi Bizottsága gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester tekintetében. 1.2 A Képviselő-testület Pénzügyi és Jogi Bizottsága a gazdálkodási feladatok körében: a) 99 b) dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott ágazati pénzeszközök felosztásának időbeni felhasználásáról. 1.3 A Képviselő-testület Pénzügyi és Jogi Bizottsága a 100feladatok körében: a) dönt a bruttó 4 millió Ft és az az alatti értékű ingatlan értékesítésében és ingyenes használatba adásában. b) dönt – a Képviselő-testület beruházás, vagy beszerzés megvalósítását elhatározó döntését követően – a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beruházások, beszerzések esetében a pályázati kiírásról, meghívásos eljárás esetén a meghívandók köréről, lefolytatja a pályázati eljárást, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az eljárás eredményére vonatkozóan. c) az építészeti örökség helyi védelméről szóló 6/2005. (III. 1.) önkormányzati rendelet 12.-13.§-aira tekintettel elbírálja a helyi értékvédelmi pályázatokat, és szükség esetén kérelemre dönt a beruházás határidejének meghosszabbításáról. 2. A Humán Bizottságra átruházott hatáskörök: 2.1 Hatályon kívül helyezve. 2.2 A térítési- és tandíj részletes szabályairól külön jogszabályok rendelkeznek. 2.3 A Képviselő-testület Humán Bizottsága a diáksport feladatok körében dönt az önszerveződő közösségek támogatására költségvetésben elkülönített ágazati pénzeszközök felosztásáról. 2.4 101A Képviselő-testület Humán Bizottsága a szociális feladatok körében: a.) a folyamatban lévő ügyekben elbírálja a hatáskörébe utalt átmeneti segély megállapításával kapcsolatos kérelmeket.

99

Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 100 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 101 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet 12 § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától.

52 b.) A folyamatban lévő ügyekben elbírálja a méltányossági ápolási díjjal kapcsolatos kérelmeket.

53 4. A Mözsi Településrészi Önkormányzatra átruházott hatáskörök 4.1 A Településrészi Önkormányzat dönt: a) a településrészt érintő közcélú adományok gyűjtésében. 5.102 . 6. 103

102

Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától. 103 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

54

4. sz. melléklet104 A Képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól 1. Általános rendelkezések a) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló módosított 2000. évi XCVI. Tv. (továbbiakban: Ökjtv.) 10/A. §. (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület tagja, a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Ökjtv. Melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. b) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének az Ökjtv. Melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok). c) A vagyonnyilatkozat tételeinek elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. 2. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok a) A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát (a Pénzügyi és Jogi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve) kell benyújtani az általános rendelkezések a) pontjában rögzített határidőn belül. b) A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban a személyi-, és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolást az 5. sz. függelék tartalmazza. c) A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek. d) A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik. 3. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai a) A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni. b) A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 6-7. számú függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni. c) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a vagyonnyilatkozatot átvevő köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni. d) A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága: 104

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet 13 § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától.

55 a/ a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat, b/ a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. e) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti. f) A jegyző felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg. g) A képviselő megbízatásának megszűnésekor a vagyonnyilatkozatokat kezelő ügyintéző a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani. 4. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok a) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. b) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. c) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja. d) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 8. számú függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell. e) A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja. 5. Felelősségi szabályok a) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a jegyző felelős. b) A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek. d) A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a vagyonnyilatkozatot átvevő köztisztviselő felelős.

56 105

Tolna Város önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelete 5. melléklete

Polgármesterre és jegyzőre átruházott hatáskörök

I. Polgármesterre átruházott hatáskörök a) megállapítja az önkormányzati bérlakásban élők lakbértámogatását b) önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos ügyek intézése II. Jegyzőre átruházott hatáskörök a) önkormányzati segélyt állapít meg

105

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. május 1. napjától.

57 106

Tolna Város önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelete 6. melléklete A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltakra figyelemmel a Tolnai Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Képviselőtestület az alábbiak szerint hagyja jóvá: A Hivatal alapítója, irányító szerve, ellenőrzése A Hivatal alapítója és fenntartója: Tolna Város Önkormányzata (7130 Tolna, Hősök tere 1.) A Hivatal irányító szerve: Tolnai Város Önkormányzatának Képviselő-testülete A Hivatal felett ellenőrzést gyakorol: • Tolna Megyei Kormányhivatal, • Szekszárdi Járási Ügyészség, • Állami Számvevőszék. A Polgármesteri Hivatal elnevezése, jogállása 1./ Az egységes hivatal elnevezése: Tolnai Polgármesteri Hivatal (e rendeletben, a továbbiakban: hivatal). 2./ A hivatal székhelye: Tolna Hősök tere 1. 3./ A hivatal címe: Tolna, Hősök tere 1. 4./ A hivatal jogállása: önálló jogi személy 5./ A hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 6./ A hivatal törzskönyvi azonosítószáma: 414281 7./ Az alapítás időpontja: 1990. szeptember 30. 8./ Az alapító okirat kelte: 2009. szeptember 28. 9./ Az alapító okiratot Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 312/2009. (IX. 28.) Kt. határozatban fogadta el. 10./ Államháztartási szakágazat: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége 11./ A tevékenységek kormányzati funkciók szerinti megjelölése: 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek 016030 Állampolgársági ügyek

106

Módosította Tolna Város Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. május 1. napjától.

58 A tevékenységek forrásai: A Hivatal a 10-11. pontban felsorolt tevékenységének feltételeit a Mötv. 111-118.§.aiban, valamint a vonatkozó Kormányrendeletben megjelölt forrásokból teremti elő. A Hivatal feladatai ellátásához hazai és Európai Uniós források igénybevételére is törekszik pályázatokon való részvétel útján. Az önkormányzat tevékenységét befolyásoló legfontosabb jogszabályok Törvények - Magyarország Alaptörvénye - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény - a házasságról, a családról, a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény - helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi I. törvény - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény - a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény - egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény - a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény - a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény - a nemzetiségek jogairól szóló 2011.l évi CLXXIX. törvény - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény - a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény - a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény

59 -

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény a sportról szóló 2004. évi I. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi 131. törvény a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

60 -

az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény

Törvényerejű rendelet: - a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet - az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. Kormányrendelet: - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet - a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1197. (IX. 10.) Korm. rendelet - a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. - a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet - a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet - az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet - a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet - a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rend. - a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet - a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet - az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

61 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a bejelentés-köteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről szóló 186/2009. (IX.10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX.10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről szóló 188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásról és ellenőrzésről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletese szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedése okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet

62

Egyéb rendeletek - a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet - a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet - a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet - a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet - a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I.19.) OKM rendelet - az iskola egészségügyi-ellátásáról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet - a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet - az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet - a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet - az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet - a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet - a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet - az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII.28.) BM rendelet A hivatal szervezete, irányítása, a vezetők 1. A hivatal osztályszervezetben működik, az osztályokat osztályvezetők irányítják. Az osztályszervezetek jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A hivatal engedélyezett létszáma 33,25 fő, amely szervezeti egységenként lebontva a következő: Polgármester Alpolgármester Jegyző

1 fő 1 fő 1 fő

63

Titkársági Osztály: Ügyintéző Takarító Biztonsági őr Telefonközpont kezelő Fizikai alkalmazott

14,25 fő 9 fő 2 fő 1 fő 1,25 fő 1 fő

Igazgatási Osztály: Osztályvezető Ügyintéző

5 fő 1 fő

Pénzügyi Osztály: Osztályvezető Ügyintéző

4 fő 7 fő 1 fő 6 fő

Építési és Városfenntartási Osztály: Osztályvezető Ügyintéző

4 fő 1 fő 3 fő

2. A hivatal osztályai: a) Építési és Városfenntartási Osztály, b) Igazgatási Osztály, c) Pénzügyi Osztály, d) Titkársági Osztály. 3. A Hivatal szervezeti egységei a jegyző közvetlen vezetése alatt állnak. 4. A hivatal köztisztviselői közül vezetők: - a jegyző, - az aljegyző, - az osztályvezetők 5. A polgármester a jegyző útján irányítja a hivatalt, így különösen: a) a jegyző javaslatainak a figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait a városi önkormányzat munkájának előkészítése, szervezése, a képviselőtestület és bizottsági döntéseinek előkészítése és végrehajtása tekintetében; b) dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, illetve e hatáskörök gyakorlásának átruházásáról, c) a jegyző javaslata alapján előterjesztést nyújt be a képviselő-testület felé a Hivatal szervezetének, munkarendjének és az ügyfélfogadás rendjének meghatározására, d) meghatározza azokat a vezetői beosztásokat, melyek tekintetében a jegyző a polgármester egyetértésével gyakorolja munkáltatói jogát, e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézményvezetők tekintetében, g) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

64 h) irányítja az alpolgármestereket feladataik ellátásában, összehangolja tevékenységüket; i) felelős az Önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért. 6. A hivatal vezetője a jegyző, aki a) biztosítja az önkormányzat működésének feltételeit, b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, c) gyakorolja - a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértésével - a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges, d) felügyel a Hivatal tevékenységének törvényességére, ennek körében ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét, szükség esetén vizsgálatot rendel el; e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; f) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; h) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésein, i) ellátja mindazon feladatokat, melyeket jogszabály állapít meg. A jegyző évente beszámol a Képviselő-testületnek a hivatal előző évi tevékenységéről. 7. Az osztályvezetők feladat- és hatáskörei: a) Az Építési és Városfenntartási Osztály vezetőjének feladatai: -

-

-

az építési munkák végzésének, telkek, építmények állapotának, rendeltetésszerű használatának ellenőrzése, az építési munkavégzés során a kivitelezés megszüntetésének és az eredeti állapot helyreállításának, az építési engedélynek megfelelő munkaműveletek elvégzésének, a műszaki követelményeknek meg nem felelő anyagok és szerkezetek kicserélésének, illetve az építmény részleges vagy teljes átalakításának, lebontásának, újraépítésének elrendelése, ha a kivitelezésépítési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető módon történt, a hibák, hiányosságok megszüntetésének elrendelése, ha az építményt nem a rendeltetésszerű használatra alkalmas módon építették meg, vagy az építési munka végzése során idegen ingatlanban kár keletkezett, beépítési, helyrehozatali és beültetési kötelezettség elrendelése, az építésügyi bírság behajtása iránti intézkedés megtétele, szakhatósági közreműködés jogszabályban meghatározott esetekben, közreműködés rendezési tervek egyeztetési eljárásaiban, szabálysértési eljárás kezdeményezése (építtető, tervező, felelős műszaki vezető ellen) a jogszabályban meghatározott esetekben,

65 -

-

-

lakossági bejelentések, panaszok kivizsgálásában való közreműködés, a hivatal más részlegének ügykörébe tartozó, az építési csoport tevékenységét is érintő vagy kapcsolódó ügyek intézésében való közreműködés, önkormányzati hivatali beruházások, egyéb megrendelt munkák - szerződés szerinti - figyelemmel kísérése, ellenőrzése, szakmai teljesítésének igazolása, ellátja a közbeszerzésekkel kapcsolatos építésügyi hatósági feladatokat, illetőleg azok összehangolását, az Önkormányzat pályázatfigyelési, pályázatkészítési, pályázat-lebonyolítási feladatok ellátásáról szóló mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott feladatok ellátása; havonta ellenőrzi az ügyintézési határidők betartását, erről a jegyzőt tájékoztatja.

b) A Pénzügyi Osztály vezetőjének feladatai: -

-

-

-

irányítja a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályának munkáját, meghatározza az osztályon belüli munkaelosztást, elkészíti a munkaköri leírásokat, ellenőrzi a munkaköri leírásban foglaltak teljesülését, a megfelelő munkaellátást, kidolgozza az osztályon belüli helyettesítés rendjét, a munkáltató egyetértésével szükség esetén túlórát rendel el, előkészíti a dolgozók szabadságolási tervét, a polgármester, a jegyző és az osztályvezetők közreműködésével összeállítja a középtávú és az éves költségvetést, elkészíti az évközi és éves költségvetési beszámolókat és egyéb pénzügyi előterjesztéseket, közreműködik és figyelemmel kíséri az éves költségvetés végrehajtását, jelzi a pénzügyi teljesítés eltérését a kiemelt előirányzathoz képest, információt nyújt a képviselőtestület gazdálkodással kapcsolatos döntéseinek megalapozottságához, segíti az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési intézmények pénzügyi gazdasági tevékenységét, javaslatot készít a hitelfelvételre, gondoskodik a pénzügyi fegyelem betartásáról, gondoskodik az államháztartási és gazdálkodással kapcsolatos törvények és azok végrehajtási rendeleteinek helyi alkalmazásáról, ellenőrzi a könyvelés helyességét, az előlegek nyilvántartását, egyéb analitikus nyilvántartások vezetését, kötelezettségvállalások, utalványozások ellenjegyzését, gondoskodik az előirányzat változások nyilvántartásának elkészítéséről, az érintet intézmények kiértesítéséről, folyamatosan ellenőrzi a pénzügyi és adóügyi ügyintézők munkáját, a szakmai követelmények betartását, meghatalmazás alapján ellenjegyzi a hivatali készpénzes bevételeket és kiadásokat, valamint a részben önállóan gazdálkodó intézmények bevételeit és kiadásait, tárgyévet követően beszámol az átruházott – ellenjegyzési – jogkör gyakorlásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

66 -

-

a költségvetés készítése során megtervezi az adóbevételek várható alakulását, elkészíti az éves adóbevételek alakulásáról szóló beszámolót, kiemelt figyelmet fordít az adó-végrehajtási eljárás lefolytatására, kiadmányozási jogkörét Tolna Város Polgármesteri Hivatalának kiadmányozási rendjéről szóló Szabályzatban foglaltak szerint gyakorolja, biztosítja a kezelésébe tartozó közérdekű adatokhoz való hozzáférést, ügyirat-kezelési feladatait a hivatal vonatkozó szabályzata alapján látja el az Önkormányzat pályázatfigyelési, pályázatkészítési, pályázatlebonyolítási feladatok ellátásáról szóló mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott feladatok ellátása; ellátja a közbeszerzésekkel kapcsolatos pénzügyi feladatokat, havonta ellenőrzi az ügyintézési határidők betartását, erről a jegyzőt tájékoztatja.

c) A Jegyző a Titkársági Osztály vezetőjeként -

-

előkészíti és kihirdeti az osztály munkarendjét, az osztályon belüli munkaelosztásokat - a felettesek egyetértésével, a munkatársak véleményének figyelembevételével - meghatározza, kidolgozza a munkaköri leírásokat, ellenőrzi a munkaköri leírásban foglaltak teljesülését, a megfelelő munkaellátást, az osztályon beüli helyettesítési szabályokat kidolgozza, az akadálymentes, zavartalan munka biztosítása érdekében a szabadságolások ütemezését a munkatársak igényeinek figyelembevételével - megtervezi, részt vesz a Titkársági Osztály zavartalan működése feltételeinek megteremtésében, közreműködik a képviselő-testületi és bizottsági anyagok előkészítésében, részt vesz a Képviselő-testület és Bizottságai ülésein, segítséget nyújt a Bizottságok munkájához. figyelemmel kíséri az osztály munkáját érintő jogszabályváltozásokat; ellátja a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi, adminisztratív feladatokat, havonta ellenőrzi az ügyintézési határidők betartását, erről a jegyzőt tájékoztatja.

d) Az Igazgatási Osztály vezetőjének (az aljegyzőnek) a feladatai: Birtokvédelmi eljárás keretén belül: - intézi a birtokháborítással kapcsolatos ügyeket, - szükség szerint helyszíni szemlét tart a birtokháborítási ügyek elbírálásához, - határozatot hoz a birtokháborítási ügyekben, - közreműködik az egyezség létrehozásában. Ellátja a lakásügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat. Ennek keretén belül: - nyilvántartást vezet a bérlakásokról, - intézi az önkormányzati bérlakások pályáztatásával kapcsolatos teendőket, - közreműködik a lakásbérleti szerződések megkötésénél,

67 közreműködik az önkormányzati bérlakások értékesítésével kapcsolatos ügyekben, - intézkedik a lakás elhagyására kötelezés iránti ügyekben, - ellátja a hatáskörébe utalt egyéb lakásügyi teendőket, - ellátja a vadkárral kapcsolatos feladatokat, - ellátja a jegyző állattartással kapcsolatos feladatait, - ellátja a jegyző mezőgazdasággal kapcsolatos feladatait. Önkormányzati feladatok: - közreműködik a képviselő-testületi és bizottsági anyagok előkészítésében, - részt vesz a képviselő-testület ülésein, - közreműködik a Humán Bizottság üléseinek előkészítésében, - részt vesz a Humán Bizottság ülésein, - segítséget nyújt a Humán Bizottság munkájához, - közreműködik a Roma Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítésben, - részt vesz a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ülésein, - segítséget nyújt a Roma Nemzetiségi Önkormányzata munkájához. Havonta ellenőrzi az ügyintézési határidők betartását, erről a jegyzőt tájékoztatja. Távollétében ellátja a jegyző helyettesítését. 8. A képviselet rendje: -

a) A hivatal képviseletét a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző látja el. Eseti képviselettel a hivatal dolgozóját is megbízhatják. b) A képviseleti jogot a feladat ellátása során viselt döntési, illetve végrehajtási felelősség körében - a törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet által telepített saját hatáskör, - az átruházott hatáskör, - a kiadmányozási jogkör gyakorlója látja el a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos feladatokban. c) A belső szervezeti egység vezetője képviseleti joggal rendelkezik az általa irányított szervezet szakmai munkájával összefüggő munkakapcsolatokban. d) A hivatal jogi képviseletét a jegyző vagy az általa megbízott személy látja el. Az önkormányzatot, illetve szerveit érintő perben meghatalmazottként eljárhat a képviselő-testület tagja, a jegyző, a hivatal ügyintézője, illetve megbízott ügyvéd. 9. A helyettesítés rendje: a) A polgármester munkáját a főállású alpolgármester segíti, feladatait a polgármester által meghatározottak szerint látja el. A polgármestert a főállású alpolgármester helyettesíti. b) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, egyben ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. c) Az osztályvezetők helyetteseként a jegyző, vagy az aljegyző jár el. A hivatal működési rendje 1) A hivatali munkaidők hétfőtől - csütörtökig 7,30 - 16,00 óráig, pénteken 7,30 - 13,30 óráig tart. 2) Munkanapokon a hivatali munka 12,00 - 12,30-ig ebédszünet miatt szünetel.

68 3) Az ebédszünet tartama alatt a hivatalban - a jegyző által szabályozott rend szerint - csak ügyeleti szolgálat van. A polgármester, a jegyző és az aljegyző napi munkaidejének kezdő és befejező időpontja nem kerül meghatározásra, de havi szinten a heti 40 órával számított munkaidőt munkában kell tölteniük. 4) A Hivatal működésével köteles elősegíteni: a) a törvényesség betartását b) a Képviselő-testület rendeleteinek és határozatainak végrehajtását, c) az állampolgári jogok érvényesülését, d) az Európai Uniós előírások betartását. 5) A Hivatalnak az ügyintézés során törekedni kell: a) az anyagi és az eljárási jogszabályok maradéktalan érvényre juttatására, b) a hatékony és gyors ügyintézésre, az ügyintézési határidők betartására, c) az ügyintézés színvonalának emelésére, az ügyintézés jogszabályi kereteken belüli egyszerűsítésére, d) az ügyfelek részére szükséges felvilágosítást szóban és írásban kulturáltan megadni, e) a gyakrabban előforduló államigazgatási ügyekben az ügyfelek tájékoztatását írásban is (szórólapok segítségével) biztosítani, f) a jogok érvényesülésének elősegítésére, a kötelezettségek teljesítésének előmozdítására, valamint az állampolgári fegyelem megszilárdítására. 6) A hivatal információáramlásának biztosítása érdekében szükséges feladatok: I. értekezleti rend szabályozása, II. a Hivatal belső hálózatában közös mappák használata. I. A Hivatalon belüli értekezleti rend: A képviselő-testületi üléseken részt kell vennie a polgármesternek, alpolgármestereknek, a jegyzőnek, az aljegyzőnek, az osztályvezetőknek (távollétükben helyettesüknek), a technikai feladatokat ellátó személyeknek, az őket érintő napirendnél a főépítésznek, a belső ellenőrnek, az előterjesztés készítőjének. a) Évenként legalább két alkalommal apparátusi értekezletet kell tartani, melynek keretében az elmúlt időszak tevékenységét értékelni kell és az elkövetkezendő időszak főbb feladatait meg kell határozni. Az értékelésről és az iránymutatásról emlékeztetőt kell készíteni. b) Félévenként az apparátusi értekezletet követő három napon belül osztályonként munkaértekezlet tartása kötelező, ahová az illetékes tisztségviselőt meg kell hívni. A munkaértekezlet kiemelt tárgyköre az osztály működésének értékelése. A fentieken túli osztályértekezletek összehívása és tárgyköreinek meghatározása az osztályvezető hatásköre. Az osztályértekezletekről emlékeztetőt kell készíteni. c) Kéthetente egy alkalommal vezetői értekezletet kell tartani, - az operatív feladatok meghatározására és végrehajtására, instrukciók adására,

69 a feladatok teljesítésének számonkérése céljából, melyen részt kell venni o a tisztségviselőknek, o az osztályvezetőknek (távollétükben helyettesüknek). -

A vezetői értekezletről szükség szerint emlékezetőt kell készíteni. II. A Hivatal belső számítástechnikai hálózatában közös mappák használata Eszerint a Hivatal valamennyi köztisztviselőjét, munkavállalóját érintő dokumentumokat a mindenki számára elérhető kifejezetten e célbál létrehozott meghajtókon, külön mappákban kell elhelyezni. A közös mappákban kizárólag hatályos dokumentumok helyezhetők el. A dokumentumok hatályosítása azon kolléga feladta, aki erre munkaköri leírásban jogosítványt kapott. 7) Külső kapcsolattartás szabályai a) A Hivatal feladatai a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatban A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 80. §-a alapján a Hivatal – a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon – köteles a nemzetiségi önkormányzatok munkáját segíteni. A polgármester együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, melynek keretében rendszeresen tájékoztatja elnöküket az Önkormányzat munkájáról, ezen belül különösen: a) a helyi nemzetiségeket érintő kérdésekről, b) a város életében bekövetkezett várható változásokról. Az Áht. 27.§. (1)-(2) bekezdése értelmébe a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik. A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik. b) A Hivatal és a civil szervezetek, állampolgárok kapcsolata A Mötv. 2.§. (1)-(2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

70 A Mötv. 6.§. a) pontja értelmében a helyi önkormányzat feladati ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt. A polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a városban letelepedett gazdasági szervezetekkel, vállalkozókkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben igény szerint tájékoztatást kérhet, illetve kérés szerint tájékoztatja őket az Önkormányzat fejlesztéseinek jelentősebb kérdéseiről. A Képviselő-testület évente a jogszabályban meghatározottak szerint előre meghirdetett időpontban a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben meghatározott feladatok végrehajtása a Hivatal feladata. Az állampolgárok és civil szervezetek a lakossági fórumokon, a Képviselő-testületi üléseken, és a közmeghallgatásokon szerezhetnek tudomást a Hivatal munkájáról. A lakosság tájékoztatását szolgálja továbbá az ingyenesen terjesztett Tolnai Hírlap, valamint az Önkormányzat által működtetett www.tolna.hu honlap is. A fórumok előtt a Hivatal gondoskodik az állampolgárok tájékoztatásáról a hirdetőtáblákra kihelyezett szórólapok segítségével. A civil szervezetek minél szélesebb körű bevonása érdekében az Önkormányzat a Tolna, Festetich utcai Civil Házat e szervezetek rendelkezésére bocsátja. 8) A Mözsi Településrészi Önkormányzat hivatali helyiségében a társadalmi megbízatású, nem a képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester minden hónap harmadik keddjén 16,00-18,00-ig tart fogadóórát. A Hivatal ügyfélfogadási rendje 1) A polgármester minden hónap utolsó keddjén 8,00-11,00 óráig, a jegyző minden hét keddjén 8,00-11,00 és 15,00-16,00 óráig tart fogadónapot. A polgármester és a jegyző a fogadónapon kívül előzetes bejelentkezés alapján fogadja az ügyfeleket. A Hivatal kedden de: 8,00 - 12,00 óráig, du:13,00 - 16,00 óráig, pénteken de: 8,00 - 12,00 óráig fogadja az ügyfeleket. 2) A jegyző és az aljegyző a fogadónapon a kialakított munkamegosztás szerint fogadja az állampolgárokat. 3) Haláleset, otthoni szülés anyakönyvezése esetén az ügyfelek fogadónapon kívül intézhetik ügyeiket.

71 4) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy más halasztást nem tűrő esetben a polgármester, illetve a jegyző a meghatározott ügyfélfogadási rendtől köteles eltérni. 5) A helyi képviselőket a képviselői feladatuk ellátásával kapcsolatos ügyek intézése során, soron kívül fogadni kell. 6) A helyi képviselő az Ötv. 19. §. (2) bek. e. / pontjában írt jogosítványával a jegyző (aljegyző) útján élhet. 7) Az intézményvezetőket előzetes egyeztetés után minden munkanapon fogadni kell. 8) A Mözsi Településrészi Önkormányzat hivatali helyiségében a polgármester minden hónap harmadik keddjén 14,00-16,00-ig, az alpolgármester minden pénteken 13,30-15,30-ig tart fogadóórát. Tolna Város Polgármesteri Hivatala osztályainak, és szervezeti egységeinek feladatjegyzéke Ezen feladatjegyzék tartalmazza a Polgármesteri Hivatal egyes osztályainak megnevezését és a feladataikat. I. Titkársági Osztály 1. Főbb feladatai: a) közreműködik a tisztségviselők, a testület, a bizottságok, a tanácsnok, a kisebbségi önkormányzatok, a településrészi önkormányzat, a jegyző munkájának szervezésében, munkafeltételeinek biztosításában, b) gondoskodik a testület, a bizottságok elnökeinek felkérése alapján a bizottságok elé kerülő testületi anyagok, előterjesztések előkészítéséről, postázásáról, a testületi ülések éves munkatervének, az egyes ülések napirendjének összeállításáról, kiküldéséről, c) ellátja a bizottságok ügyviteli teendőit, d) nyilvántartja a testületi döntéseket, megszervezi a hozott határozatok végrehajtását, e) gondoskodik a testület által hozott rendeletek és határozatok kihirdetéséről, vezeti a határozatok, és hatályos rendeletek nyilvántartását, f) kapcsolatot tart a pártok frakcióvezetőivel, g) előkészíti és figyelemmel kíséri a sajtóval és egyéb tömegkommunikációs eszközök vezetőivel a rendszeres kapcsolattartást, h) figyelemmel kíséri és gyűjti az önkormányzatot érintő sajtóközleményeket, i) szervezi a lakosság és a polgármesteri hivatal kapcsolattartását, j) ellátja a polgármester és az alpolgármester napi munkavégzését elősegítő elsősorban a város és az önkormányzat kapcsolatrendszerébe tartozó rendezvények, személyes találkozások előkészítését, k) elvégzi a tisztségviselők által meghatározott szervezési, protokolláris feladatokat,

72 l) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataiból adódó szervezési, előkészítő tevékenységet, m) bonyolítja az önkormányzathoz érkező külföldi vendégek fogadásának előkészítését, programjuk szervezését, a nemzetközi protokoll szabályai szerint, n) megbízás alapján ellátja az önkormányzat jogi képviseletét, o) ellátja a hivatal postai, iktatási, ügyirat-kezelési és irattárazási feladatait, p) kapcsolatot tart a helyi vállalkozókkal, lehetőség szerint segítséget nyújt a vállalkozások fejlesztéséhez q) ellátja a testület, a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos előkészítő tevékenységet, r) nyilvántartja a dolgozók személyi anyagát, s) végzi az oktatási- nevelési intézményekkel kapcsolatban a jogszabályok által a jegyzőre ruházott feladatok végrehajtását, t) elősegíti a város közművelődési, egészségnevelési, tömegsport és egyesületi életének megszervezését, u) ellátja a hivatal fénymásoló- és stencil sokszorosítási feladatait, v) végzi a polgármester és a jegyző honvédelmi és polgári védelmi feladatait, w) szervezi és bonyolítja a választásokat (országgyűlési, képviselői, önkormányzati, társadalombiztosítási, stb.) amelyeket jogszabály önkormányzati hatáskörbe utal, x) nyilvántartja a szabályzatokat, alapító okiratokat, az osztályon készülő szerződéseket, y) gondoskodik a munkavédelmi feladatok ellátásáról z) ellátja az Önkormányzat pályázatfigyelési, pályázatkészítési, pályázatlebonyolítási feladatok ellátásáról szóló mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott feladatokat. II. Igazgatási Osztály 1. Főbb feladatai: a) ellátja a gyámhatósági feladatokat - intézi az óvodáztatási támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket - intézi a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításával kapcsolatos ügyeket - megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát - nyilvántartja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket - együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, Rendőrséggel, Oktatási intézményekkel - gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készít b) intézi a szociális ügyeket - intézi a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos kérelmekkel kapcsolatos ügyeket - intézi az átmeneti segély iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket - intézi a temetési segély iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket, valamint a köztemetést

73 intézi a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket - intézi az étkezési támogatással kapcsolatos ügyeket - intézi az aktív korúak ellátásával kapcsolatos ügyeket - intézi az méltányossági ápolási díj folyósításával kapcsolatos ügyeket - intézi a méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos ügyeket elbírálja a birtokvédelmi kérelmeket ellátja az anyakönyvvezetéssel, házasságkötéssel, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével és a névadókkal kapcsolatos feladatokat - vezeti a születési, halotti, házasságkötési, bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó anyakönyvet - közreműködik a szertartások lebonyolításában végzi a helyi népesség nyilvántartását intézi az állampolgársági ügyeket, közreműködik az állampolgársági eskü lebonyolításában intézi az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos ügyeket intézi az önkormányzati bérlakásban élők lakbértámogatásával kapcsolatos kérelmeket intézi a hagyatéki ügyeket - hagyatéki leltárt vesz fel - együttműködik a közjegyzőkkel a hagyatéki eljárások lebonyolításában ellátja a talált tárgyakkal kapcsolatos feladatokat intézi a mezőgazdasági ügyeket - intézi a méhészetekkel kapcsolatos ügyeket - intézi a vadkárral kapcsolatos ügyeket nyilvántartja az ebeket, eljár a kóbor ebekkel kapcsolatos hatósági ügyekben együttműködik a választások lebonyolításában részben ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatást biztosító intézményekkel kapcsolatos fenntartói feladatokat. intézi a kereskedelmi hatósági ügyeket - intézi a működési engedéllyel kapcsolatos ügyeket - intézi a bejelentéshez kötött tevékenységgel kapcsolatos ügyeket - ellenőrzi az üzletek működését intézi a telepengedélyezési eljárással kapcsolatos ügyeket teljesíti a belföldi jogsegély iránti kérelmeket, adatot szolgáltat hatósági bizonyítványt állít ki. -

c) d)

e) f) g) h) i)

j) k)

l) m) n) o)

p) q) r)

III. Építési és Városfenntartási Osztály 1. Főbb feladatai: a) ellátja az építészeti, műszaki hatósági feladatokat, b) intézi a városüzemeltetéssel, fenntartással, kommunális igazgatással, árszakmai kérdésekkel, közlekedési, hírközlési, vízügyi, energiaügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat, c) ellátja a lakossági társulások és társulati formákban megvalósuló kommunális beruházásokból az önkormányzatra háruló feladatokat, d) részt vesz a beruházások átadás-átvételében,

74 e) működteti a közterület felügyeletet, amelynek keretében gondoskodik a közterületek használatáról, a köztisztaságról, a környezetvédelemről és közegészségügyről, valamint a piac és vásárok tartásáról szóló jogszabályok végrehajtásáról, f) együttműködik az ebtartásról szóló előírások végrehajtása során az Igazgatási Osztállyal, g) látja az önkormányzat kezelésében lévő utak, hidak és a saját használatú utak igazgatását, h) megszervezi a helyi vízrendezési és vízkár elhárítási feladatokat az ár és belvíz elleni védekezést, i) ellátja a tűzvédelmi feladatokat, j) üzemelteti a hivatali személygépkocsit, k) figyelemmel kíséri a THELENA Városi Szolgáltató Kft. városfenntartási tevékenységét, rendszeres kapcsolatot tart közte és az önkormányzat szervei között, l) munkája során együttműködik a városi főépítésszel, aki: a) irányítja a településfejlesztéssel és település-rendezéssel kapcsolatosan a város fejlesztési irányainak meghatározását, előkészítő eljárásokat, irányítja a rendezési tervek készítését, felülvizsgálatát, módosítását, b) lebonyolítja a tervkészítés során szükséges szakhatósági egyeztetéseket lakossági és önkormányzati fórumokat, c) véleményezi az épületek, építmények, létesítmények építészeti kialakítását, d) segíti a műemlékvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatokat, e) ellenőrzi a város közterületeinek arculatát, f) javaslatot tesz az infrastrukturális fejlesztés irányára, a településfejlesztés feladataira, g) állásfoglalást ad ki a köztéri szobrok, képző és iparművészeti alkotások elhelyezésére, h) tanácsaival segíti az önkormányzat saját beruházásainak előkészítését. m) a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

A vagyongazdálkodással és a beruházásokkal kapcsolatos főbb feladatai: közreműködik az ágazati beruházások előkészítésében és lebonyolításában, részt vesz a beruházások átadás-átvételében, vezeti a földkönyveket, ellátja az önkormányzati vagyonkataszterrel kapcsolatos feladatokat és kezeli az önkormányzati vagyont, előkészíti az építési telkek értékesítését, végzi a helyiséggazdálkodási feladatokat, előkészíti a vagyonhasznosítási, befektetési javaslatokat, előkészíti a vagyonhasznosítással kapcsolatos szerződéseket, információt gyűjt a vagyonhasznosítás lehetőségeiről, gondoskodik az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok érvényesítéséről, együttműködik a vagyon hasznosítása, kezelése érdekében az Igazgatási Osztállyal, a városi főépítésszel és a THELENA Városi Szolgáltató Kft-vel. IV. Pénzügyi Osztály

1. Főbb feladatai:

75 a) elkészíti a gazdálkodással, költségvetéssel, pénzügyi feladatokkal kapcsolatos testületi előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket, b) elkészíti a törvényben előirt éves és évközi zárszámadási rendeleteket, c) közreműködik a költségvetés végrehajtásában, d) előkészíti a testület, a bizottságok, a polgármester, a jegyző hatáskörébe tartozó döntéseket, intézkedéseket, e) segíti az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési intézmények gazdasági-, pénzügyi tevékenységét, f) javaslatot tesz a gazdálkodás szervezeti kereteire, a bérgazdálkodási jogkörökre, g) közreműködik a helyi adókra vonatkozó rendeletek kidolgozásában, h) javaslatot készít a hitelfelvételre, i) koordinálja az intézmények műszaki-beruházási, gazdasági feladatait, j) közreműködik a jegyző pénzügyi- gazdálkodási feladatainak ellátásában, k) ellátja a polgármesteri hivatal gazdálkodással kapcsolatos ügyviteli feladatait, l) biztosítja a pénzügyi fegyelem betartását, m) elkészíti a pénzügyi, gazdálkodási, leltározási szabályzatokat, n) ellenőrzi az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági tevékenységét, o) javaslatot tesz a vizsgálat megállapításai alapján a teendő intézkedésekre, p) utóvizsgálatot tart az ellenőrzött egységeknél, q) gondoskodik az államháztartási és egyéb pénzügyi törvények és azok végrehajtási rendeletei helyi alkalmazásáról, érvényesítéséről, r) ellátja a hivatal gondnoksági feladatait, s) vezeti az önkormányzat és a hivatal állóeszköz nyilvántartását, t) elvégzi a hivatal leltározásait, u) analitikus nyilvántartást vezet, v) anyagbeszerzési feladatokat lát el, w) kezeli a házi pénztárt, x) kifizeti a munkabéreket, segélyeket, y) működteti a hivatal sokszorosító gépét, meghatározza az igénybevétel feltételeit, z) biztosítja a központi és helyi adójogszabályok érvényesítését, kiállítja és megküldi az adó- és értékbizonyítványokat, intézi az I. fokú adóhatósági ügyeket, gondoskodik az adók kivetéséről, nyilvántartásáról, behajtásáról aa) ellátja az Önkormányzat pályázatfigyelési, pályázatkészítési, pályázatlebonyolítási feladatok ellátásáról szóló mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott feladatokat. V. A hivatal gazdálkodásával kapcsolatos előírások 1) A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek: A költségvetés tervezésével kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket a képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési koncepció, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket az éves költségvetési rendelet tartalmazza.

76 2) A gazdálkodás folyamatában gyakorolt hatáskörök, kötelezettségek és jogok: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján Tolna Város Polgármesteri Hivatala költségvetésében szereplő kiadási és bevételi előirányzatok vonatkozásában a kötelezettségvállalás és ellenjegyzésének, továbbá a kiadás teljesítésével, a bevétel beszedésével összefüggő szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjét a hivatal Gazdálkodási szabályzata tartalmazza. 3) Elemi beszámoló felülvizsgálatának rendje: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet alapján az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények részéről az évközi és éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások elkészítése és az önkormányzathoz történő beküldésének határideje az alábbiak szerint történik: a./ Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásáról féléves és éves költségvetési beszámolót kell készíteni, a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag előírt nyomtatvány formában és tartalommal. A központilag előírt nyomtatványokon túl, a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges, számszaki és szöveges beszámolók további mellékletét képező adatszolgáltatás űrlapjait a Polgármesteri Hivatal megküldi az intézmények részére. b./ Féléves költségvetési beszámoló: - A költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót kell készíteni legkésőbb július 31-ig, - A féléves költségvetési beszámoló a pénzforgalmi jelentést és a pénzforgalom egyeztetést tartalmazza. Az I. félévi elemi beszámoló átvételének időpontja értekezlet keretében ütemezésre kerül a Magyar Államkincstár által meghatározott átvételi időpontok és az átvételhez szükséges számítógépes szoftver rendelkezésre bocsátása fiiggvényében. c./ Éves költségvetési beszámoló: - A költségvetési évről december 31-i fordulónappal, legkésőbb a következő költségvetési év február 28-ig éves költségvetési beszámolót kell készíteni. - Az éves költségvetési beszámoló részei: - könyvviteli mérleg, - pénzforgalmi jelentés, - pénzmaradvány-kimutatás, - eredmény kimutatás, kiegészítő melléklet, - kiegészítő mellékletek Az éves elemi beszámoló átvétel időpontja értekezlet keretében ütemezésre kerül a Magyar Államkincstár által meghatározott átvételi időpontok és az átvételhez szükséges számítógépes szoftver rendelkezésre bocsátása függvényében. d./ A féléves, éves beszámolót az intézmény vezetője, a polgármesteri hivatal beszámolóját a polgármester és a jegyző, valamint a beszámoló elkészítéséért felelős személy, az intézmény beszámolóját a gazdasági vezető, polgármesteri

77 hivatal beszámolóját a pénzügyi osztály vezetője, az összevont beszámolót szintén a pénzügyi osztályvezető köteles aláírni. e./ Az intézmények kötelesek az önkormányzat részére a féléves beszámolót a további adatszolgáltatás űrlapjaival együtt július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év február 28-ig megküldeni. A Polgármesteri hivatal a beszámoló Magyar Államkincstárhoz történő leadásának ütemezése ismeretében indokolt esetben későbbi időpontot is meghatározhat. A beszámoló átvételéről és ellenőrzéséről a Pénzügyi Osztály gondoskodik. f./ A beszámolókat az önkormányzatnak az átvételről szóló értesítésben foglalt időpontban kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. 4) Időközi költségvetési jelentés és mérlegjelentés: a./ Az önkormányzat költségvetési gazdálkodásának alakulásáról - intézményeket is magába foglaló - időközi költségvetési jelentést köteles összeállítani. Az időközi költségvetési jelentést az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott módon kell összeállítani. Az önkormányzati szinten összesített adatokat a tárgyév - I-III. hónapjáról április 20. napjáig, - I-IV hónapjáról július 20. napjáig, - I-IX. hónapjáról október 20. napjáig, - I.-XII. hónapjáról tárgyévet követő január 20. napjáig, kell megküldeni a Magyar Államkincstárhoz. b./ Az önkormányzat intézményei 5 munkanappal a fenti időpontokat megelőzően kötelesek a költségvetési jelentésüket leadni. c./ A Polgármesteri Hivatal költségvetési jelentésének elkészítéséért a Pénzügyi osztály vezetője felelős. d./ Az önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést kell készítetni. e./ Az intézmények évközi mérlegjelentését a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan az éves beszámoló benyújtásának határidejével egyezően kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani. f./ A Polgármesteri Hivatal a mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan az éves beszámoló leadásának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Magyar Államkincstárhoz. g./ A Polgármesteri Hivatal mérlegjelentésének elkészítéséért a Magyar Államkincstárhoz történő továbbításáért a Pénzügyi osztályvezető felelős.

78 7. sz. melléklet107 Az önkormányzat szervezeti felépítésének sémája

KÉPVISELŐTESTÜLET

Igazgatási Osztály

Alpolgármester

Polgármester

Aljegyző

Jegyző

Építési- és Városfenntartási Osztály

Alpolgármester (társadalmi megbízatású)

Pénzügyi Osztály

Titkársági Osztály

Pénzügyi és Jogi Bizottság

Humán Bizottság

Településrészi Önkormányzat

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. május1.napjától. 107

78

79 8. sz. melléklet A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló Azon lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról számol be a polgármester a soron következő testületi ülésen, amely végrehajtásának határideje a testületi ülés előtti 15. napon lejárt. Ezen időpontot követően lejáró határidejű határozatok végrehajtásáról a határidőt követő második ülésen számol be a polgármester. A végrehajtásról szóló beszámoló összeállításáról a Titkársági Osztály gondoskodik. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére, be kell számolni a végrehajtás eredményéről, módjáról. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot lehet tenni a határozat módosítására, vagy kiegészítésére. A képviselő-testület évente egyszer áttekinti az előző év végre nem hajtott határozatait, és szükség szerint rendelkezik azok visszavonásáról, vagy módosításáról.

79

80

9. sz. melléklet108 Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4.§ a) pontjában meghatározottak alapján a hivatalban lévő munkakörök közül a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség az alábbi munkakörök tekintetében áll fenn Kötelezettséget megállapító jogszabály

Munkakör

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség gyakorisága

Tv. 5.§ (1) bek. c) pont cc) jegyző alpont, 3.§ (2) bek c) pont aljegyző

2 év 2 év

Tv. 5.§ (1) bek. c) pont cc) igazgatási osztályvezető alpont, 3.§ (2) bek c) pont

5 év

Tv. 5.§ (1) bek. c) pont ca) közbeszerzési eljárás alpont, 3.§ (1) bek. b) pont során: pénzügyi osztályvezető, titkársági osztályvezető, építési és városfenntartási osztályvezető, titkársági ügyintéző

1 év

Tv. 5.§ (1) bek. c) pont cc) igazgatási ügyintéző alpont, 3.§ (1) bek. a) pont adóügyi ügyintéző építéshatósági ügyintéző gyámügyi ügyintéző

5 év 5 év 5 év 5 év

108

Módosította a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2010. (VI.25.) rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2010. június 25. napjától.

80

81 okmányirodai ügyintéző közterület felügyelő településüzemeltetési ügyintéző műszaki ügyintéző

5 év 5 év 5 év 5 év

Tv. 5.§ (1) bek. c) pont cb) pénzügyi ügyintéző alpont, 3.§ (1) bek c)-e) belső ellenőr pont pénztáros oktatási, polgármesteri referens

2 év 2 év 2 év 2 év

81

82 10. sz. melléklet 109 A Képviselőtestület tagjainak névsora, választókerületi beosztása 1. sz. választókerület: Képviselője: Baksainé Kenessei Éva

Tolna, Bajcsy-Zs. u. 34.

Területi beosztás: Ady Endre utca Bajcsy-Zsilinszky utca 2–128 páros házszámok Bajcsy-Zsilinszky utca 3/B–131 páratlan házszámok Festetich utca Foki köz Gutaipuszta Gyárvégtelep utca Háromszög utca Homokhegy dűlő Hősök tere Kisképi dűlő Malom utca Napraforgó utca Palé utca Páskum kert Petőfi utca Textilház utca Tolnai tanyák Zárt kert

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelete 17. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 109

82

83 2. sz. választókerület: Képviselője: dr. Sümegi Zoltán

Tolna, Bajcsy-Zs. u. 82.

Területi beosztás: 2. számú szavazókör (Kossuth u. 6., Széchenyi iskola) Aldunasor utca Bajcsy-Zsilinszky utca 1., 3. Bajcsy-Zsilinszky utca 130-tól páros házszámok Bajcsy-Zsilinszky utca 131/1-től páratlan házszámok Bezerédj István tér Bezerédj István utca Bezerédj Pál tér Bezerédj Pál utca Csemetekert gátőrház Diófasor utca Fáy András tér Fürdőház utca Lehel utca

Magaspart utca Nagyszög dűlő Öregvajka puszta Rétisor utca Selyemgyár utca Sporttelep Szamos utca Szekszárdi utca Szent István tér Sziget puszta Újrétisor utca Wesselényi utca

3. számú szavazókör (Kossuth u. 6., Széchenyi iskola) Arany János utca Deák Ferenc utca 1–43. Deák Ferenc utca 75/4-től Dombori utca

Garay utca Kossuth Lajos utca Pajta tér Szent Imre utca

83

84 3. sz. választókerület: Képviselője: Appelshoffer Ágnes

Tolna, Tompa u. 22/1.

Területi beosztás: 4. számú szavazókör (Hősök tere 1., Városháza) Árpád utca Batthyány utca Bercsényi utca Béri Balogh Ádám utca Csokonai utca Damjanich utca Eötvös utca

Jókai utca Madách utca Major köz Piactér Rákóczi utca Széchenyi utca

84

85

4. sz. választókerület: Képviselője: Guld Csaba

Tolna, Móra F. u. 16.

Területi beosztás: 5. számú szavazókör (Eötvös u. 7., Általános iskola) Bem utca Bocskai utca Kaszárnya utca Mikszáth utca Móra Ferenc utca

Perczel Mór utca Szedresi utca Tavasz utca Vörösmarty utca Zrínyi utca

6. számú szavazókör (Eötvös u. 7., Általános iskola) Bánya köz Deák Ferenc utca 45–75/2 Dózsa György utca Hajós utca Homokdomb utca József Attila utca

Munkácsy utca Öreghegy Szőlőhegy utca Táncsics Mihály utca Tompa utca Wosinsky utca

85

86

5. sz. választókerület: Képviselője: Vincze Károly

Tolna, Kápolna ltp. 34

Területi beosztás: 7. számú szavazókör (Bartók u. 24., Wosinsky iskola) Avar utca Fém utca Határ utca Kápolna lakótelep Mester utca Szilágyi Erzsébet utca

8. számú szavazókör (Bartók u. 24., Wosinsky iskola) Akácfasor utca Bethlen Gábor utca Dohány utca Jelky András utca Kinizsi köz Kinizsi Pál utca Kőrösi Cs. Sándor utca Tinódi L. Sebestyén utca Víztorony utca 15/1-től páratlan házszámok Víztorony utca páros házszámok

86

87

6. sz. választókerület: Képviselője: Sterczné Asztalos Zsuzsanna

Tolna, Váci M. 19

Területi beosztás: 9. számú szavazókör (Bartók u. 40., Pitypang Óvoda) Alkotmány utca Balassi Bálint Béke utca Gárdonyi Géza utca Katona József utca Kazinczy Ferenc utca

Kisfaludy utca Mező utca Sport utca Toldi utca Tóth Árpád utca Víztorony utca 1–13. páratlan házszámok

10. számú szavazókör (Tolna, Bartók u. 40., Pitypang Óvoda) Bartók Béla utca Gém utca Hársfa utca Komját Aladár utca Kosztolányi Dezső utca Lotz Károly utca

Móricz utca Mözs Dobó István utca Mözs Komját Aladár utca Mözs Vasút utca Ybl Miklós utca

87

88

7. sz. választókerület: Képviselője: Pirgi József

Tolna, Babits M. u. 1/A.

Területi beosztás: 11. számú szavazókör (Alkotmány u. 76., Aprajafalva Óvoda) Almáskerti út Babits Mihály utca Erkel Ferenc utca Fusz János utca Gólya utca Kodály Zoltán utca Liszt Ferenc utca Mözs Ady Endre utca

Mözs Arany János utca Mözs Hunyadi utca Mözs Jókai utca Mözs Radnóti Miklós utca Mözs Tolnai utca 13–53. Radnóti Miklós utca Váci Mihály utca

88

89

8. sz. választókerület: Képviselője: Szabó Imre

Mözs, Kossuth u. 26/1.

Területi beosztás: 12. számú szavazókör (Mözs, Iskola u. 19., Művelődési ház) Mözs Alkotmány utca Mözs Bartók Béla utca Mözs Béri Balogh Ádám utca Mözs Gyöngyvirág utca Mözs Kossuth Lajos utca Mözs Mátyás Király utca Mözs Rákóczi utca Mözs Széchenyi utca

Mözs Árpád utca Mözs Csemetekert telep Mözs Deák Ferenc utca Mözs Dózsa tér Mözs Iskola utca Mözs Kölcsey utca Mözs Petőfi utca Mözs Szent István utca Mözs Temető utca Mözs Tolnai utca 1–11. és 54-től Mözs 13-as őrház Mözs Rózsadomb utca

13. számú szavazókör (Mözs, Iskola u. 19., Általános iskola)

89

90 11. sz. melléklet110 Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzéke Pénzügyi és Jogi Bizottság Elnök: Pirgi József Tagjai: Guld Csaba Hoós Ernőné Herczig Zoltán Szabó István Vincze Károly

Humán Bizottság Elnök: Baksainé Kenessei Éva Tagjai: Sterczné Asztalos Zsuzsanna Ürmös Attila Fergencs Lászlóné Dr. Handl Mária

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelete 17. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 110

90

91 12. sz. melléklet111 Az önkormányzat társulásai, nemzetközi kapcsolatai, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendje I. Az önkormányzat társulásai Tolna Város Önkormányzata az alábbi társulások tagja: Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, Szekszárd és Tolna Városok Szociális Intézményfenntartó Társulása, Családsegítő Központ Intézményfenntartó Társulása (a társulás tagjai: Tolna, Bogyiszló, Fácánkert, Fadd, Sióagárd), Társulás a központi ügyeleti szolgálat biztosítására (a társulás tagjai: Tolna, Bogyiszló, Fácánkert, Fadd), Sió-völgyi Nagytérségi Települési Szilárdhulladék Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (104 önkormányzat részvételével) II. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendje Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzetközi kapcsolatok rendjének általános szabályait a következőkben határozza meg: 1) Tolna Város Önkormányzata nemzetközi kapcsolatainak rendjét nemzetközi tervben határozza meg. A külügyi terv az önkormányzat hivatalos kiutazásainak, valamint a hivatalos küldöttség fogadásának idejét, helyét, létszámát és költségvetését tartalmazza. 2) A külügyi tervet Tolna Város Önkormányzata tárgyév május 31-ig fogadja el. A külügyi terv tartalmára javaslatot tehet a Polgármester, a bizottságok és a Nemzetközi Munkacsoport elnöke. A külügyi tervet Tolna Város Polgármestere terjeszti a Képviselő-testület elé. 3) A külügyi terven alapuló kiküldetések elrendeléséről a Polgármester dönt. A terven felüli program (kiutazás, fogadás, stb.) esetében a Polgármester a Pénzügyi és Jogi Bizottság , valamint a Humán Bizottság egyetértésével soron kívül dönt.

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelete 17. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 111

91

92 4) A külföldi kiküldetésben részt vevő személyek (csoportos kiutazás esetén a csoport vezetője) a megbízás teljesítéséről, tapasztalatairól útijelentést készít a Polgármester számára. A Polgármester az adott év útijelentéseiről a következő év külügyi tervének elkészítésekor ad összegző értéklelést a Képviselő-testületnek. 5) Tolna Város Önkormányzata hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn: - Stutensee-vel (Németország) - 112 - Uzonnal (Románia)

112

Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet 18 § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. február 7. napjától.

92

93 13. sz. melléklet113 A MÖZSI TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Általános rendelkezések 1. § Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a mözsi városrészen településrészi önkormányzatot hoz létre, melynek létszáma 4 fő. Feladata: a településrész sajátos érdekeinek képviselete. 2. § A településrészi önkormányzat elnevezése: Tolna Város Mözsi Településrészi Önkormányzata Székhelye: 7131 Tolna, Mözs Szent István utca 34. A településrészi önkormányzat hivatalos helyisége: Mözsi Civil Ház Tárgyaló (7131 Tolna, Mözs Szt. István u. 34.) 3. § (1)114 A településrészi önkormányzat testületének vezetője és a települési képviselők félfogadási napot tartanak az alábbiak szerint: a) Szabó Imre a Településrészi Önkormányzat elnöke minden héten szerdán 18.00–20.00 óráig; b) Herczig Lászlóné alpolgármester minden hónap harmadik keddjén 16.00 órától 18.00 óráig. II. A településrészi önkormányzat működése Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelete 17. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 113

93

94

4. § (1) A településrészi önkormányzat vezetőjét a Képviselő-testület a településrészről megválasztott képviselők közül, tagjait a települési képviselők valamint a településrész választópolgárai által lakossági fórumon jelölt polgárok közül választja meg. (2) A településrészi önkormányzat testületi ülését annak vezetője hívja össze. A testület szükség szerint ülésezik. Döntéseit (határozatait) egyszerű szótöbbséggel általában nyílt szavazással hozza. (3) Azon tárgykörökben, amelyeket érintően a Településrészi Önkormányzatnak egyetértési vagy véleményezési joga van, a Településrészi Önkormányzat határozatát, az esetleges bizottsági véleményekkel együtt – írásban vagy szóban - ismertetni kell a Képviselő-testületi ülésen. (4) A részönkormányzat ülése nyilvános. Szükség esetén a testület zárt ülést is tarthat. A zárt ülés tartására Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) rendelete 14. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A társadalmi megbízatású alpolgármester a testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. (5) A részönkormányzat testületének üléseiről 3 példányú jegyzőkönyv készül. Az első példány Tolna Város Polgármesteri Hivatalának Titkársági Osztályán marad, a második példányt az ülés napját követő 15 napon belül a törvényességi ellenőrzésért felelős szervnek, míg a harmadik példányt a testület elnökének kell megküldeni. (6) A Mözsi Településrészi Önkormányzat tagjainak legalább 50 %- a jogosult kezdeményezni a Mözsi Településrészi Önkormányzat rendkívüli ülésének összehívását, mely esetben a testület vezetője köteles azt összehívni. (7) A településrészi önkormányzatot munkájában a Polgármesteri Hivatal Titkársági Osztálya segíti. III. A településrészi önkormányzat hatásköre 5. § A Településrészi Önkormányzat dönt: - a településrészt érintő közcélú adományok gyűjtésében.

94

95 A Településrészi Önkormányzatnak egyetértési joga van: - a településrészi közterületek elnevezésében, emlékmű állításában, - a településrészt érintő kinevezések, megbízások esetén; - a településrészt érintő fejlesztések, koncepciók, programok kidolgozásában, megvalósításában. A Településrészi Önkormányzatnak véleményezési joga van: - rendeletalkotásnál, - helyi népszavazás kiírásában, - minden olyan ügyben, amely a településrészt is érintő kizárólagos képviselőtestületi hatáskör, - a területén lévő önkormányzati intézmény alapításakor, átszervezésekor, megszüntetésekor, - a területén lévő önkormányzati vagyon hasznosításában. T o l n a , 2011. március 29. Szabó Imre a Részönkormányzat elnöke 14. sz. melléklet115 Igazolás a vagyonnyilatkozatok átvételéről Alulírott …………………………………………….. mint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatokat adom át: ……………………………………………….. helyi önkormányzati képviselő ……………………………………………….. házastárs/élettárs ……………………………………………….. gyermek ……………………………………………….. gyermek ……………………………………………….. gyermek Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelete 17. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 115

95

96 ……………………………………………….. gyermek _____________________200______________hó ______ nap

__________________________ átadó

__________________________ átvevő

96

97 15. sz. melléklet116 Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról

Sorszám Nyilatkozattételre kötelezett neve 1.

Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma Házastárs/élett Gyermek árs

Átvétel időpontja

2. 3. 4 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelete 17. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 116

97

98 16. sz. melléklet117 Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményező neve, címe: Az eljárás kezdeményezésének időpontja: Az eljárásban érintett képviselő: A vagyonnyilatkozat kifogástolt része: A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja: Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről: Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére: A Bizottság ülésének időpontja: Az eljárás eredménye: a) A bejelentés elutasítva, mert - nyilvánvalóan alaptalan, - a bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget, - az ismételt kezdeményezés új tényállást nem tartalmaz. b) A bejelentés alapján a bizottság az alábbiakat állapította meg: 10. Az azonosító adatok törlésének időpontja: 11. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelete 17. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 117

98

99 17. sz. melléklet118 Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről Betekintő személy neve

Aláírás

Betekintés időpontja

Megjegyzés

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelete 17. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 118

99

100 18. sz. melléklet119

Tolna Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Belső Kontroll Rendszere

Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IV.1.) rendelete 17. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011. április 1. napjától. 119

100

101

I. Tolna Város Polgármesteri Hivatalának belső kontroll rendszere az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, (a továbbiakban Áht.) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet (a továbbiakban Ámr.), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet (a továbbiakban Ber.) alapján a következők szerint kerül meghatározásra. Bevezető Tolna Város Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban Hivatal) vezetője a jegyző a Polgármesteri Hivatal működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a Hivatal szervezetének belső kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni. A belső kontrollok kialakítása során a jegyző figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet, valamint a közszférában alkalmazott belső kontroll standard irányelveit.

101

102 A Hivatal belső kontrollrendszere tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a Hivatal érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során a jegyző figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. A jegyző a belső kontrollrendszer fejlesztése során az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat szem előtt tartja. A Hivatal belső kontrollrendszere a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a Hivatal megvalósítsa a következő fő célokat: a Polgármesteri Hivatal valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a Polgármesteri Hivatal gazdálkodásával kapcsolatosan, a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. A Polgármesteri Hivatal belső kontrollrendszeréért a jegyző felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő megfelelő a) kontrollkörnyezetet, b) kockázatkezelési rendszert, c) kontrolltevékenységeket, d) információs és kommunikációs rendszert, e) monitoring-rendszert kialakítani és működtetni. A Polgármesteri Hivatal Belső Kontroll Rendszerének elemei

102

103 1. Kontrollkörnyezet A Hivatal jegyzője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, melyben a) világos a szervezeti struktúra; b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok; c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén; d) átlátható a humánerőforrás-kezelés. A kontrollkörnyezet a vezetésnek a szervezeten belüli kontroll fontosságának elismerésére vonatkozó viselkedése és intézkedéseinek összessége. A kontrollkörnyezet biztosítja a belső kontrollrendszer elsődleges céljainak eléréséhez szükséges szabályozást és szerkezeti keretet. A kontrollkörnyezet a következő elemekből áll: Tisztesség és etikai értékek; A vezetés filozófiája és munkastílusa; Szervezeti felépítés; Hatáskör- és feladatmegosztás; Az emberi erőforrás-kezelés irányelvei és gyakorlata; Az alkalmazottak szakértelme. 1.1. Célok és szervezeti felépítés A megfogalmazott stratégiai célkitűzéseket valamennyi köztisztviselő számára elérhetővé kell tenni, gondoskodni kell azok teljes körű megismeréséről, továbbá összehangolt végrehajtásáról. Az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítésének táblázatba foglalt megjelenítését az SZMSZ 7. számú melléklete tartalmazza. 1.2. Belső szabályozás A Polgármesteri Hivatal dolgozói munkájukat a jogszabályokban foglalt követelmények, a stratégiai célok teljesítése érdekében a vezetés által kiadott belső szabályzatok alapján végzik. A vezetésnek gondoskodnia kell arról, hogy az általános és speciális követelményeket, magatartás-szabályokat leíró szabályzatokat minden munkatárs igazolhatóan megismerje. Az egyénre szabott feladatokat a munkaköri leírások, valamint az Ügyrendben meghatározott feladat-, hatáskör és döntési jogosultságok, felelősségi pontok tartalmazzák. A Polgármesteri Hivatal belső szabályzatainak, jegyzői és polgármesteri utasításainak jegyzékét és tartalmát

103

104 az érintett dolgozók megismerték, azt a megismerési nyilatkozat aláírásával igazolták. A Szabályzatok az integrált informatikai rendszerben a Net/Admin/belső szabályzatok útvonalon elérhetők. 1.3. A működési folyamatok szabálytalanságkezelése A Hivatal vezetésének gondoskodnia kell a szabálytalanságok bekövetkezésének megakadályozásáról, előfordulásának mérsékléséről, mivel a szabálytalanságok a Hivatal számára kárt okozhatnak, és veszélyeztetik a célok elérését. Ennek megakadályozása érdekében a működési folyamatok tekintetében részletes szabálytalanságkezelési eljárásrend került kialakításra, melyet a gyakorlati alkalmazását érdekében a dolgozók megismertek. A Polgármesteri Hivatal folyamatainak szabálytalanságkezelési eljárásrendje a mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat 9. számú Függelékének részét képezi. 1.4. Ellenőrzési nyomvonal A jegyző köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a Hivatal ellenőrzési nyomvonalát, amely a Hivatal működési folyamatainak táblázatba foglalt leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. Az ellenőrzési nyomvonal célja, hogy egy adott működési folyamatra vonatkozóan áttekintést adjon a vezetőknek, a belső és a külső ellenőröknek és a folyamatban résztvevő munkatársaknak arról, hogy mi az adott tevékenységek tartalma, mi a feladatellátás jogszabályi vagy egyéb alapja, milyen dokumentumok szolgálnak alapul a nyomvonal kialakításához, kik a felelősek a feladatellátásért, hol kell kontrollokat beépíteni a folyamatba, ki jogosult a feladatellátás ellenőrzésére, milyen módon kell az ellenőrzést elvégezni. A Hivatal Ellenőrzési nyomvonala jelen melléklet III. pontja alatt található. 1.5. Humán-erőforrás kezelése

104

105 A Polgármesteri Hivatal hatékony működése érdekében elengedhetetlen a szervezeti célok eléréséhez szükséges humán-erőforrás rendelkezésre állása. Az alkalmazottakkal szemben támasztott követelmények teljesítése érdekében a munkájukat segítő továbbképzésen való részvételt biztosítani kell. A hivatal és a szervezeti egységek vezetésének megfelelő információkkal kell rendelkeznie az adott munkakör ellátásához szükséges követelményekkel és a munka színvonalának javítását szolgáló képzési, továbbképzési lehetőségekkel. Ezek alapján kell meghatározni a Hivatal dolgozóira vonatkozó, a munkavállalókkal is egyeztetett éves képzési tervet, biztosítva a megvalósításhoz szükséges feltételeket is. A humán-erőforrás gazdálkodás során nagy figyelmet kell fordítani a szakmai hozzáértés és az átláthatóság érdekében a kiválasztási folyamat nyíltságának biztosítására, ezzel is segítve az etikus köztisztviselői kar működését.

105

106 1.6. Etikai értékek és integritás Az önkormányzat közérdeket szolgáló jellege és társadalmi jelentősége miatt a köztisztviselőkkel szembeni erkölcsi elvárások általában meghaladják az adott társadalmi berendezkedésben érvényesülő általános követelményszintet. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény általánosságban meghatározza a hivatal dolgozóival szemben támasztott főbb etikai követelményeket. A helyi viszonyokra adaptált, speciális követelményekkel kiegészített etikai szabályrendszer megfogalmazása - amellyel a hivatal személyi állománya is azonosulni tud-, és alkalmazása hozzájárulhat a köztisztviselői kar pozitívabb megítéléséhez. A Hivatal Etikai Kódexe a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatai között ismerhetők meg. 2. Kockázatkezelés A Hivatal jegyzője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a Hivatal tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. A Hivatal szervezetének működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján. A kockázatkezelés mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része, a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beágyazzák, és a hivatal minden dolgozója megértse a kockázatkezelés lényegét. A Hivatal Kockázatkezelési Szabályzata a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatai között található. 3. Kontrolltevékenységek A Hivatal jegyzője köteles a Hivatalon belül olyan kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A Hivatal jegyzője köteles a Hivatal belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni: a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások, b) az információkhoz való hozzáférés, c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), 106

107 d) beszámolási, elszámolási eljárások. 3.1. Kontroll-stratégia és módszer A Hivatal szervezett és hatékony működését a mindenkori középtávú stratégiában meghatározott célok kitűzése és azok végrehajtása biztosítja, mely szerint: a Hivatal köztisztviselői állományát orientálni kell a kockázatok és várható hatásuk időben való jelzésére, amikor még megelőző módon lehet az intézkedéseket, döntéseket meghozni; a kockázatok kialakított kezelési gyakorlatát a dolgozókkal el kell fogadtatni, a kockázatkezelésben való részvételre kell ösztönözni; megfelelő kockázatkezeléssel a vezetés kockázatkezelési tevékenységéről szóló jelentést körültekintően, teljes körűen és megbízhatóan kell elkészíteni. 3.2. Kontrollok alkalmazása céljuk szerint A Hivatal működési kockázatainak mérséklésére, megszüntetésére olyan kontrollok folyamatokba, rendszerekbe való beépítése indokolt, amelyek hatékonyan képesek jelezni, megelőzni a kockázat előfordulását vagy bekövetkezése esetén hatását mérsékelni, illetve azt meg is szüntetni. A kockázat jellegétől, tartalmától függően a kockázatkezelési nyilvántartás határozza meg, hogy céljaik szerint milyen kontrollt kell adott kockázat esetében alkalmazni. A kontrollok általános céljaik alapján lehetnek: a/ Megelőző (preventív) kontroll, amely alapvető célja, hogy hibás lépések, nem előírásszerű teljesítések esetén akadályozza meg a folyamat továbbvitelét, s így előzze meg a nagyobb hibák bekövetkezésének lehetőségét. Ezt a célt szolgálja a kötelezettségvállalást, illetve az utalványozást megelőző ellenjegyzés, amikor a költségvetési előirányzatokra, a kötelezettségvállalásokra, a szerződéskötésekre, valamint a hozzájuk kapcsolódó kifizetésekre, illetve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszaszerzésére vonatkozó pénzügyi döntéseket csak az előzetes pénzügyi engedélyezést végző pénzügyi „ellenőr” jóváhagyása alapján lehet végrehajtani. Szakmai téren a technológiai rendben dolgozó munkatársak revíziós tevékenysége sorolható ide, melynek keretében az előző munkafázis szabályszerűségének ellenőrzése nélkül nem lehet a folyamatban továbbhaladni.

107

108 b/ Helyrehozó (korrekciós) kontroll, amely kialakításának célja a már bekövetkezett, nem kívánatos esemény következményeinek kijavítása. Ezek biztosítékként is szolgálhatnak az elszenvedett veszteségek, károk bizonyos mértékű visszaszerzésére a pénzeszközök vagy szolgáltatási képesség terén. c/ Iránymutató (direktív) kontroll, amely a szervezet számára egy kiemelten fontos, negatív hatású cselekmény, esemény, kockázat elkerülésének lehetőségeire hívja fel a figyelmet, és így még időben lehetőséget ad a vezetésnek a reagálásra, a várható negatív hatást megelőző, vagy mérséklő intézkedés meghozatalára, a hibás gyakorlat ismétlődésének megakadályozására. Pl.: jogszabályváltozás során új eljárásrend kialakítása indokolt, és erről új, korábbi eljárási szabályokat módosító szabályzat, utasítás hatályba léptetésével hívják fel a dolgozók figyelmét. d/ Feltáró (detektív) kontroll, amely a már bekövetkezett hibákat tárja fel, rámutatva a hiba, hiányosság előfordulásának tényén kívül, a szervezetre gyakorolt, már bekövetkezett hatására is. Utólagos jellege ellenére visszatartó ereje érvényesül. Az adott működési folyamatokban a negatív események, a működést hátrányosan befolyásoló tényezők bekövetkezése tekintetében az érintett szervezeti egység vezetője dönt a konkrét intézkedések megtételéről a feladat- és hatáskörök figyelembe vételével. 3.3. Folyamatok kontrollja A kontroll tevékenységek azokat az irányelveket és eljárásokat jelentik, amelyek elősegítik a vezetői utasítások végrehajtását, illetve a szervezet célkitűzései megvalósításával járó kockázatok kezeléséhez szükséges intézkedések megtételét. A kontrollok nem egyszeri aktusai, eseményei a szerv vezetésének, hanem tevékenységek együtteseként folyamatosan működnek és fejtik ki hatásukat. A kontrollokat a vezetők, illetve munkatársak működtetik, ők felelnek a kontroll célkitűzések kialakításáért, a működtetés megszervezéséért és folyamatos végrehajtásukért, a kontrollok figyelemmel kiséréséért és értékeléséért. A kontroll-tevékenységek módszerük szerint a következők lehetnek: -

felügyeleti ellenőrzés – a vezetők által végzett felügyelet és felülvizsgálat, szervezeti kontrollok – a szervezet struktúrájából eredő ellenőrzési pontok vagy folyamatok, pl. a feladatkörök szétválasztása és a felelősségi körök világos meghatározása; jóváhagyási kontrollok – a jóváhagyást megalapozó előkészítések megtörténtének dokumentációs ellenőrzése, illetve a megfelelő szintű jóváhagyás elmaradásának kiszűrése;

108

109 -

működési kontrollok – a feladatok teljes körű és szabályszerű végrehajtásának biztosítása. hozzáférési kontrollok – mind fizikai ellenőrzés, pl. biztonsági és logikai ellenőrzési pontok, mind a számítógépes iratok jelszavas védelme; a működési folytonosság megszakításának kontrollja – a működés fenntartásának biztosítására, amennyiben nem várt külső események következnek be (például katasztrófa esetére helyreállítási terv, feladatok átadásának rendje, tűzvédelem), dokumentációs kontrollok a dokumentációs rend kialakításával, és valamennyi folyamat tartalmának, a felhasznált, illetve keletkezett dokumentumok útját előíró követelmények betartását megfelelően nyomon követő iratok kezelését, szükség szerinti visszakeresésének lehetőségét jelentik.

A kontrollokat – a folyamat összetettsége és jelentősége függvényében – folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés keretében alkalmazzuk, melyek dokumentálási követelményének meghatározására egyrészt a Hivatal Ügyrendjében, másrészt az ellenőrzési nyomvonalban került sor. Az alkalmazandó kontroll módszerének megválasztásánál figyelembe kell venni az erőforrás-igényt (emberi, eszköz, költség, stb.), mely nem haladhatja meg az alkalmazásukkal elért haszon, vagy az általuk elkerült kár nagyságát. 3. 4. Négy szem elve A közösségi és hazai – belső ellenőrzéssel foglalkozó – jogszabályok által is javasolt kontroll-mechanizmus a „négy szem elve”, ami az irat, pénzügyi dokumentumok, beszámolók, jelentések, állásfoglalások tekintetében minimum két ember általi áttekintési kötelezettsége. Ez a típusú ellenőrzés a folyamatba épített ellenőrzés keretében valósul meg. Bármely végrehajtási és pénzügyi művelet befejezését megelőzően az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy teljes körűen, dokumentáltan felülvizsgálja. Az ellenőrzés dokumentálása történhet ellenőrzési listák alkalmazásával, illetve a szolgálati út és kiadmányozási szabályok betartásának kötelezettségével. 3.5. Informatikai rendszerek biztonsága A Hivatal működési stratégiájának és feladatai megvalósulásának elősegítése érdekében folyamatait informatikai eszközök használatával teszi hatékonyabbá, gazdaságosabbá. Az informatikai eszközök egyre szélesebb körű használata azonban új, eddig nem tapasztalt, változó és mindig megújuló kockázatot is jelent.

109

110 A kockázati tényezők hatékony kezelése érdekében a Hivatal informatikai rendszeréhez történő hozzáférés szabályozásáról és ellenőrzésének rendjéről szóló Informatikai Biztonsági Szabályzat – amely a Hivatal belső szabályzatai között található - egységes keretszabályokat, értelmezéseket, iránymutatást ad az informatikai eszközök felhasználói számára, rögzítve azokat a szabályokat, melyeket a munkakörükhöz rendelt adatok kezelése során követniük kell. 3.6. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a Hivatal jegyzője felelős, aki köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását a Hivatal valamennyi működési folyamatában. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját. Az előző a)-c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését meg kell oldani. A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy a) a Hivatal valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a Hivatal működésével kapcsolatosan; d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a módszertani útmutatók figyelembevételével.

110

111

A FEUVE fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat. A kötelezettségvállalás, utalványozás és érvényesítés szabályait a 292/2009. (XII. 19.) kormány rendelet V. fejezete és Tolna Város Polgármesteri Hivatala gazdasági szervezetének Ügyrendje, valamint a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Szabályzata határozza meg. Ez utóbbi a Polgármesteri Hivatal Belső szabályzatai között található. A kötelezettségvállalásra, érvényesítésre, utalványozásra és ellenjegyzésre, teljesítés igazolására jogosultak jegyzékét a Hivatal Gazdálkodási Szabályzatának mellékletei tartalmazzák. A Hivatal Pénzügyi Osztálya a kötelezettségvállalásokról a Saldo rendszerében folyamatos és naprakész nyilvántartást vezet, melynek szabályozását a Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza. 3.7. A FEUVE működése A FEUVE olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amely a szervezet teljes tevékenységére vonatkozóan biztosítja - az alapító okiratban meghatározott feladatok - a gazdaságos, hatékony és eredményes feladat-végrehajtást, továbbá a működési folyamatok rendszerszemléletű szabályozottságát, a mindenkori érvényes jogszabályok és az ahhoz kapcsolódó belső szabályzatok megfelelőségét. A FEUVE a kontroll-tevékenység részeként az alábbiak szerint részletezett ellenőrzési tevékenységekre bontható: - A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés (sokféle: szakmai, ügyviteli, igazgatási, stb.) lényegében az ismétlődő folyamatok szabályozott ellenőrzési rendszere. E rendszer általános sajátossága, hogy csak akkor jelez, ha a követelményektől eltérést észlel. A jelzésnek oda kell irányulnia, ahol a leggyorsabban lehet a kérdéses ügyben intézkedni, a hibát kijavítani, elhárítani. Eredményessége jelentősen befolyásolja a szervezettséget, a minőséget, a tevékenységet, a hatékonyságot. Megszervezésének alapfeltétele a tevékenység zárt folyamatrendszerének biztosítása. A munkafolyamatba épített ellenőrzés hatékony működéséhez pontosan rögzíteni kell: - az ellenőrzés körülményeit, a folyamatokhoz tartozó ellenőrzési pontokat, - az ellenőrzés viszonyítási alapjait (jogszabályi előírás, utasítás stb.), a követelményeket, - a követelményektől való eltérés esetén a visszacsatolás módját és irányát. (Pl. hatósági jogkörben hozott első fokú határozat kiadmányozása: szervezeti kontroll alkalmazása a folyamatba építve)

111

112 A működési folyamatok előzetes ellenőrzése megelőzi valamely esemény megtörténtét, az utasítások kiadását, a hozott döntés végrehajtását, mellyel biztosított a lehetőség a döntés vagy rendelkezés esetleges pontosítására, felülvizsgálatára, a hibák megelőzésére. Az utólagos ellenőrzés az esemény, cselekmény, a folyamat lezárulása, befejezése után történik meg. A fent jelzett ellenőrzéseket vezetők és egyéb horizontális szintű munkatársak (pl. négy szem elve) egyaránt végezhetik. Az előzőek szerinti ellenőrzések megtörténtét az ellenőrzést végző - a nyomon követhetőség biztosítása érdekében - kézjegyével igazolja az ellenőrzött okmányon. Az ellenőrzési jogosítványokra, az utasítási jogok gyakorlására és a beszámoltatásra a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetének Ügyrendje tartalmaz rendelkezéseket, amely a Polgármesteri Hivatal informatikai rendszerében található meg a Net/Admin/belső szabályzatok/Ügyrend elérhetőségi útvonalon. Tolna Város Önkormányzata Költségvetésének elkészítését költségvetés készítéséről és végrehajtásáról szóló hivatali belső szabályzat tartalmazza. A gazdasági események elszámolásának ellenőrzése a folyamatba épített és vezetői ellenőrzésen kívül, a könyvvizsgáló, a Képviselőtestület Pénzügyi Bizottsága és a belső ellenőrzés kontroll tevékenységét foglalja magában, melyek külső szabályozását elsősorban az Ötv., Áht., Ámr. biztosítják, a belső szabályzatok - az önkormányzat SZMSZ-e és a Hivatal SZMSZ-e - mellett. A vezetői ellenőrzést a szervezeti egységek vezetői a vezetésük vagy felügyeletük alá tartozó teljes tevékenységre vonatkozóan – a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ében, az Ügyrendben és munkaköri leírásukban meghatározottak szerint – kötelesek megszervezni. A vezetői ellenőrzési tevékenység keretében kerül sor a szerv valamennyi tevékenységének folyamatos, ütemezett ellenőrzésére, különös tekintettel a szakmai munka szabályszerűségére, megfelelősségére, a belső rendelkezések megtartására, az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosulására, valamint a belső kontroll elemek működésének értékelésére, A vezetői ellenőrzés a vezetők által személyesen, vagy megbízásuk alapján gyakorolt irányítási tevékenység, melynek keretében a kiadott intézkedések végrehajtásának ellenőrzése valósul meg. A Hivatal valamennyi vezetője köteles az irányítása alá tartozó működési folyamatokat ellenőrizni. A vezetői ellenőrzés szintjei és funkciói a következők: - a felső szintű vezetők ellenőrzési feladatkörébe a meghatározó, magas kockázattal járó döntések előkészítése, végrehajtása tartozik, - a közép szintű vezetői tevékenységet pedig úgy kell megszervezni, hogy azok a végrehajtás zavarait helyben tudják feltárni és kijavítani.

112

113 - a vezetői ellenőrzést a vezető általi eseti vagy munkakörből adódó megbízás alapján átruházott jogkörben is el lehet végezni.

113

114 A vezetői ellenőrzés eszközei: a/ Az információk elemzése, értékelése: a belső és külső információk elemzése, ellenőrzése alapján a vezetők megszerzik a szükséges információkat a célok, feladatok teljesítéséről. b/ beszámoltatás: lehet rendszeres vagy alkalomszerű, történhet értekezlet, megbeszélés keretében, személyes beszámoltatással vagy írásbeli jelentéssel. Lényege, hogy a különböző szintű vezetők az alacsonyabb szintű vezetőktől és beosztottaktól szerzett tájékoztatások alapján egyrészt a kiadott intézkedések állásáról, másrészt a végrehajtás problémáiról, a beavatkozás szükségességéről áttekintést szereznek, illetve intézkedni tudjanak. Célszerű emlékeztetőt, jegyzőkönyvet felvenni a beszámolásról, hogy az intézkedések később számon kérhetőek legyenek. A Hivatal Ügyrendjében szabályozták a beszámoltatás részletes körülményeit. c/ kiadmányozási jogkör: a képviseleti, engedélyezési, utalványozási, ellenjegyzési, vagy láttamozási joggal felruházott vezető az általa aláírt iratot ellenőrzi a tekintetben, hogy azok tartalmilag-formailag megfelelnek-e a követelményeknek. A jogkör magában foglalja a kimenő iratok jóváhagyó aláírását, a bejövő iratok szétosztási jogosultságát, az utalványozás, engedélyezés, kötelezettségvállalás jogosultságát. A Hivatal Ügyrendjében szabályozták a kiadmányozás részletes feltételeit. d/ közvetlen helyszíni ellenőrzés: közvetlen ismeretszerzés a szervezeti egységeknél a feladatok állásáról, a kiadott intézkedések végrehajtásáról. e/ munkaköri ellenőrzés: a vezető előre nem jelzett időpontban, váratlanul kapcsolódik be a munka folyamatába. Szúrópróbaszerűen vizsgálja, hogy a munkatársak tevékenysége összhangban van-e az előírásokkal. f/ eredményellenőrzés: a vezető egy meghatározott időpontra vonatkozóan megvonja a felügyelete alá tartozó vezető tevékenységének mérlegét és megállapítja, hogy sikerült-e elérni a kitűzött célt. A jegyző vagy a szervezeti egység vezetője az általa végzett ellenőrzésről – annak indokoltsága esetén - jegyzőkönyvet készít, mely a szabálytalanság felfedésekor a Szabálytalanságok kezelése című szabályozásban meghatározott tartalommal (a 9. számú függelék szerint) kerül felvételre, illetve az ellenőrzés kapcsán megállapított hibáknak, hiányosságoknak a működési folyamatok szabálytalansági nyilvántartásában való rögzítéséről gondoskodik. Az ellenőrzések tapasztalatait a szerv vezetője szükség szerint –apparátusi vagy osztályértekezleten - de legalább évente egyszer értékeli. Ha a vizsgálat során megállapított hiányosságok súlya, természete azt megkívánja, vagy a vizsgálatot végző szerv vezetője azt elrendeli, a hiányosságok megszüntetéséről utóellenőrzés során kell meggyőződni.

114

115 3.8. Feladatvégzés folytonossága A Polgármesteri Hivatal, mint közfeladatot ellátó szerv, folyamatos tevékenysége során tesz eleget a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeinek. Feladatellátása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az állampolgárok a Hivatal által részükre nyújtott szolgáltatásokat folyamatosan, változatlan vagy javuló színvonalon igénybe vehessék. A folyamatos működés megköveteli a munkavégzéshez szükséges adatok, információk mindenkori rendelkezésére állását, figyelemmel az áthelyezés vagy kilépés miatti személycserére is annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni az adott feladattal kapcsolatos korábbi tevékenységeket. Az említett esetekben a feladat átadás-átvételkor írásban kell rögzíteni a további feladatellátáshoz szükséges információkat, és azt a feladattal újonnan megbízott részére átadni. Amennyiben a munkafolyamat végzésére újonnan megbízott személy kijelölésére még nem került sor, az esetben a feladatot ideiglenesen megbízott személy veszi át. Az átadás-átvétel körülményeit, a jegyzőkönyv tartalmát a Közszolgálati Szabályzat határozza meg. Az el nem végzett feladatokhoz kapcsolódó felelősség a feladatot átadó munkatársat, illetve tevékenységének felügyeletét ellátó vezetőt terheli. 4. Információ és kommunikáció A Hivatal jegyzője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljussanak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világos meghatározásával. 4.1. Információs és kommunikációs rendszer működése A Hivatal Katasztrófa Elhárítási Terve, a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, a Polgármesteri Hivatal Informatikai Biztonsági Szabályzata a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatai között szerepelnek. A belső információs és kommunikációs rendszer biztosítja a Hivatal vezetése által kitűzött célok, a teljesítésükkel összefüggő feladatok, a feladatok teljesítését szolgáló előírások, követelmények és feltételek minden munkatárs általi megismerhetőségét, illetve tájékoztatást nyújt a vezetők számára a feladatok végrehajtásának, a kitűzött célok elérésének helyzetéről, a célok elérését veszélyeztető kockázatokról. Ezek az információk biztosítják a külső partnerekkel kapcsolatos információs kapcsolatok objektivitását is. A szervek/szervezeti egységek együttműködésének is alapvető feltétele a kölcsönös információcsere. A rendszer a

115

116 kitűzött célok elérését segítve működik, ha a rendszert alkotó folyamatok között megfelelő az információk áramlása. Ezért fontos, hogy a Hivatalon belül kialakított kommunikációs és információs rendszer biztosítsa vertikálisan és horizontálisan a szabályozott tevékenységhez szükséges időpontban, kellő mennyiségben és megfelelő minőségben a szerv/szervezeti egység irányíthatósága és ellenőrizhetősége szempontjából fontos, fentről lefelé irányuló kommunikációk (célok és elvárások, értékelés, feladatok kijelölése, kontroll felelősök megnevezése stb.) eljutását, illetve az alulról felfelé áramló információk (kockázatok azonosítása, a hiányosságok, csalások, a szabálytalanságok bemutatása, beszámolás a működésről és a pénzügyekről stb.) rendeltetési helyükre, a vezetőkhöz való eljutását; azaz a szolgálati út betartását. A szolgálati út szerkezetének sémáját jelen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. A jól kialakított rendszernek biztosítania kell az információs rendszer három fő összetevőjének együttműködését: -

a döntéshozó vezetőnek (aki információkat kap a Hivatalt érintő tényekről, amelyek segítségével dönt a tervezés, a megvalósítás és az ellenőrzés módjáról és tartalmáról), az információnak (azok a feldolgozott adatok, amelyek már felhasználhatóak a döntéshozatalban), az informatikai rendszernek (amelynek segítségével állítják elő, rendszerezik és közvetítik a döntéshozatalhoz szükséges információkat).

4.2. Az iktatás rendszere A Polgármesteri Hivatal működésének egyik fontos követelménye az írásbeliség, a tevékenységhez kapcsolódó feladatok kiadása és az elvégzés dokumentálása. Ezért kiemelt szerepe van a kívülről, a partnerektől, ügyfelektől, intézményektől, önkormányzati társaságoktól érkezett, és a szervezeten belül keletkezett, az ügyintézés különböző fázisaiban tett intézkedések módját, formáját, és tartalmát rögzítő iratok nyomon követésének. A Hivatal működésének velejárója az ügykezelés és az azzal együtt járó írásbeliség, amely megköveteli, hogy minden iratot, ami a szervhez érkezik vagy a szerven belül keletkezett, ügyenként megfelelően összekapcsolva nyilvántartásba kell venni, mely megfelelő áttekintést nyújt az adott ügy teljes vertikumáról, az ügyintézés időintervallumáról. Az iratkezelés feladata az iratok átvétele vagy elektronikus rendszeren keresztül történő fogadása (annak kinyomtatása), posta bontása, rendszerezése, iktatása, elosztása, nyilvántartása, az ügyintézés során keletkező eredmények leírása, továbbítása, valamint az elintézett ügyiratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése, illetve levéltári őrizetbe adása. A megfelelő kontrollrendszer érdekében rendelkezni kell az iktatási rendszerben lévő dokumentumokhoz való hozzáférési jogosultságok meghatározásáról, a bizalmas információk, az állam- és szolgálati vagy egyéb titkok, és személyes adatok védelméről.

116

117 Az iktatási rendszerben biztosítani kell az intézkedést igénylő ügyek előrehaladásának nyomon követhetőségét, illetve az intézkedési határidők betartásának monitoringját. Az iratok kezelésének eljárásrendjét a Hivatal Iratkezelési Szabályzata tartalmazza, amely a Hivatal belső szabályzatai között található. 5. Monitoring A Hivatal jegyzője köteles olyan monitoring rendszert (hierarchikusan felépített vezetői információs rendszert) működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. A monitoring rendszerrel szemben követelmény, hogy alkalmas legyen: -

a belső kontrollok – beleértve a FEUVE rendszert is – működéséről megfelelő, intézkedésekre alkalmas, folyamatos információk biztosítására, a különböző tevékenységi körök kapcsolódási pontjain előírtak betartásának figyelemmel kísérésére, a tevékenységekben meglévő kockázatok jelentkezésének észlelésére, és mérséklésükre, megszüntetésükre vonatkozó javaslatok megtételére, a belső ellenőrzés működési tapasztalatai hasznosításának értékelésére.

Ezt a célt szolgálja Tolna Város Önkormányzatának a Tolnán bejegyzett civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, közművelődési, valamint gyermek- és tömegsport tevékenységeinek pályázati úton történő támogatásáról szóló Szabályzata, amely a Polgármesteri Hivatal Belső szabályzatai között található. A Hivatal belső monitoring rendszerének része a szervezeti egységek vezetőinek rendszeres – vezetői értekezleten történő - beszámoltatási gyakorlata is. A Képviselőtestület által irányított gazdasági társaságok évente számolnak be a kitűzött célok megvalósulásáról. A Képviselőtestület irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek – a külön jogszabályban meghatározottak szerint - évente kötelesek beszámolni a végzett munkájukról. 5.1. Belső ellenőrzés A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a

117

118 gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A Hivatalban a jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről. Tolna Város Képviselőtestülete a Polgármesteri Hivatalban a jegyző a belső ellenőrzést önálló belső ellenőr révén szervezte meg. Eseti belső vizsgálattal a Hivatal bármely dolgozója megbízható, de ellenőrzése során köteles a vonatkozó jogszabályok szerint eljárni és a belső szabályozásokban foglalt eljárásrendet és dokumentum mintákat alkalmazni. A belső ellenőr tevékenységét a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi. A hivatali belső ellenőrzés és a Képviselő-testület irányítási jogkörébe tartozó költségvetési szerv felügyeleti jellegű ellenőrzésének ellátása mellett, Tolna Város Képviselőtestülete társulási megállapodást kötött belső ellenőri feladatok ellátására a Szekszárdi kistérséggel határozatlan időre. A Hivatal jegyzője biztosítja a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőr munkáját a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok figyelembevételével. A belső ellenőrzést végző személy feladatai maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. A belső ellenőrzést szabályozó Belső Ellenőrzési Kézikönyv a Polgármesteri Hivatal Belső szabályzatai között található. 5.2. Szervezeti célok megvalósításának monitoringja

118

119 A folyamatos monitoring beépül a Polgármesteri Hivatal ismétlődő, mindennapi működési tevékenységeibe, magában foglalva a vezetők rendszeres felügyelet-ellátó, ellenőrző tevékenységét (kontrollelemek működtetése), valamint egyéb ellenőrzési funkciókat (beszámoltatás, rendszeres és időszaki jelentések készítése), amelyeket a munkatársak hajtanak végre feladatkörük ellátása keretében. Az információs rendszereken belül a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen, a beszámolási szinteket, határidőket és módokat egyértelműen kell szabályozni. A belső kontrollrendszerek monitoringja rutintevékenységek, külön értékelések, vagy e kettő kombinációja révén valósul meg az alábbiak szerint: 1. a folyamatos monitoring tevékenységek kiterjednek az összes kontrollelemre, és magukban foglalják a szabályellenes, etikátlan, gazdaságtalan tevékenységek megakadályozására létrehozott, de nem hatékony, és nem kellően eredményes belső kontrollrendszerrel szembeni fellépést. 2. az eseti értékelések gyakorisága és terjedelme elsősorban a kockázatok értékelésétől, és a folyamatos monitoring eljárások eredményességétől függ. 3. a specifikus értékelések a belső kontrollrendszer eredményességének kiértékelésére irányulnak, és céljuk biztosítani a belső kontroll, az előre meghatározott módszerek és eljárások kívánt eredményének elérését. 5.3. Az intézkedési tervek végrehajtásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség - A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabály értelmében a belső és külső ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról az ellenőrzött szerv, szervezeti egység vezetője beszámolót készít. - Az intézkedési tervek nyilvántartása a vonatkozó szabályozásnak megfelelően történik. - A Polgármesteri Hivatal valamennyi, az intézkedési tervekben felelősként megjelölt szervezeti egysége, valamint az önkormányzat által fenntartott intézmények és az ellenőrzéssel érintett önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok a beszámolót a tárgyévet követő év január 15-ig megküldik a belső ellenőr részére. A beszámolóban az előző évben lefolytatott belső és külső ellenőrzések kapcsán kiadott intézkedési tervek alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról, továbbá az ellenőrzési megállapítások és javaslatok hasznosulásának tapasztalatairól kell tájékoztatást adni. - A Polgármesteri Hivatal belső ellenőre az érintett szervek, szervezeti egységek tájékoztatása alapján összeállítja az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést és a zárszámadással egyidejűleg Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elé terjeszti. 5.4. Belső kontrollok felülvizsgálata, értékelése

119

120 A belső kontrollrendszer rendszeres felülvizsgálatának célja a működés gazdaságosságának, hatékonyságának, eredményességének támogatása, amelyet a célok teljesítésének helyzetével való összevetésével kell célirányosabbá tenni. A célok teljesítése érdekében a belső kontrollrendszer minden elemét folyamatosan, a változó körülményekhez igazítva – de legalább az éves felülvizsgálatkor - korszerűsíteni kell, melynek keretében a rendszer működésében feltárt hibákat - feltárásukat, felismerésüket követően - megfelelő intézkedésekkel és eljárásrend alapján azonnal ki kell küszöbölni, meg kell szüntetni. A belső kontrollelemek felülvizsgálatát minden szerv, szervezeti egység vezetője a saját feladatkörére nézve végzi el, és az éves munkáról készült beszámolóban tájékoztatja a jegyzőt illetve a Képviselőtestületet. A belső kontrollok működésének értékelése keretében a Polgármesteri Hivatal, a szervezeti egységek vezetői, az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetői önértékelés során számolnak be az általuk irányított szerv, szervezeti egység vagyonkezeléséről, költségvetési előirányzatok célnak megfelelő felhasználásáról, a szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról, az intézményi számvitel rendjéről, valamint a belső kontrollok működésének értékeléséről. A Polgármesteri Hivatal jegyzője, valamint az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői a fentiek szerinti értékelést az Ámr. mellékletét képező „Nyilatkozat” kitöltésével teszik meg, az éves költségvetési beszámolójuk Polgármesteri Hivatalban történő leadásával egyidejűleg. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői számára a PM Útmutatóban foglalt kérdéslista önértékelés keretében való megválaszolása nyújt támogatást a belső kontrollok értékeléséről szóló beszámolás alátámasztására. A belső kontroll-elemek költségvetési szerv vezetője általi objektív értékelésére az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg kerül sor, melynek alapját a fentiek szerinti vezetői önértékelő „Nyilatkozat”, illetve a Polgármesteri Hivatal belső ellenőre által folytatott felügyeleti és belső ellenőrzések során a belső kontrollok működéséről szerzett tapasztalatok együttes értékelése képezik. Vezetői továbbképzés A Polgármesteri Hivatal jegyzője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy - aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője- a 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint kétévente köteles a belső kontroll rendszerek témakörében a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A Hivatal vezetője köteles a részvételt a polgármesternek az adott év december 31-ig igazolni. Az adott évben október 1. után vezetői feladattal megbízott vezetőre a továbbképzésen történő részvételi kötelezettség nem vonatkozik.

120

121

II. FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE Tolna Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Hivatal) Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere (továbbiakban FEUVE), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht), az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr), illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.23.) Korm. rendelet (továbiakban: Ber.)alapján a következők szerint kerül meghatározásra. A szabályzat Tolna Város Önkormányzatának gazdálkodásával kapcsolatos vezetői ellenőrzési tevékenység hatékonyabb végzését segítő eljárások, módszerek kialakítását és alkalmazásának a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) területén történő teljes körű elterjesztését segíti elő. Hatálya kiterjed a gazdálkodás szabályszerűségéért felelős polgármesterre, az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőire, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) szerint a Hivatalnál dolgozó vezető beosztású köztisztviselőkre. Az államháztartásról szóló törvény alapján a szerv vezetője felelős: -

a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a Polgármesteri Hivatal gazdálkodásában a szakmai hatékonyság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.

A szerv vezetője évente az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. Az Áht-ban meghatározott kötelezettség, a szerv vezetőjének feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott szervezeti egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán, valamint jelen szabályzaton keresztül valósul meg.

121

122

A FEUVE rendszerének célja, tartalma Az Áht. 121. §-a szerint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folyatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. Az Áht. szerint olyan szabályzatokat kell kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályozott, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: -

a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is), az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

A felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy - a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, - az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, - megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan, - a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, - a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. Az Ámr. szerint a FEUVE rendszer elemei a következők:

122

123

-

ellenőrzési nyomvonal kialakítása és működtetése, a kockázatkezelés rendszerének kialakítása, a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakítása.

123

124 III. Ellenőrzési nyomvonal kialakítása és működtetése 1. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos általános szabályok Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Az ellenőrzési nyomvonal a fentiek alapján a szerv folyamataira vonatkozó egyes tevékenységeknek, a tevékenységek jogi alapjának (külső és belső jogforrásnak), a felelősöknek, a tevékenységek ellenőrzésének nyomon követésének, a kapcsolódó dokumentumoknak a meghatározása. 1.2. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége több területen is megmutatkozik. Ilyen kiemelt területek:   

a felelősségi szintek meghatározása, a szervezeten belüli együttműködés megszilárdítása, erősítése, a szervezeti működés elemzése, feltérképezése.

1.2.1. A felelősségi szintek meghatározása Az ellenőrzési nyomvonal eljárások együttesét jelenti, s ez alapján meghatározásra kerülnek az adott folyamathoz tartozó felelősök, valamint az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal alapján könnyen meghatározhatóak a különböző szinten álló felelősök, így felelősségi láncok jönnek létre. 1.2.2. A szervezeten belüli együttműködés megszilárdítása, erősítése

124

125 Az ellenőrzési nyomvonal elkészítésével a szervezeten belüli együttműködés színvonala, eredményessége nő, mivel a szervezet egyes folyamatai, tevékenységei – felelősök, illetve ellenőrzési pontok révén – kapcsolódnak egymáshoz. 1.2.3. A szervezeti működés elemzése, feltérképezése Az ellenőrzési nyomvonal jelentős pozitív hatást gyakorol a szervezet működésére, mivel elkészítésekor a szervezetben rejlő működési kockázatok könnyen megtalálhatók.

125

126 1.3. Felelősség A szerv ellenőrzési nyomvonalai kialakításáért a szerv vezetője tartozik közvetlenül felelősséggel. A szerv vezetőjét azonban nemcsak a nyomvonal kialakításáért, hanem működtetéséért, fejlesztéséért is felelősség terheli. 2. Az ellenőrzési nyomvonalak elkészítési szabályai 2.1. A nyomvonalak elkészítésének előkészületi feladatai Az ellenőrzési nyomvonalak elkészítése előtt gondoskodni kell a szerv működésének folyamatokra osztásáról, azaz a főfolyamatok, és a főfolyamatokon belüli részfolyamatok meghatározásáról. A fő- és részfolyamatok a Belső ellenőrzési kézikönyvben kerülnek meghatározásra, melyet a nyomvonal kialakítása előtt ismételten át kell tekinteni, szükség szerint be kell vonni a belső ellenőrzéssel foglalkozó munkatársat is. Csak a működést teljes egészében átfogó folyamatrendszert lehet alapul venni az ellenőrzési nyomvonalak kialakításánál. A belső ellenőrzési rendszer által meghatározott, és a FEUVE rendszerben használt folyamatleírások egyezőségét biztosítani kell, mivel a két ellenőrzési rendszer így tudja egymás tevékenységét legjobban segíteni, támogatni. 2.2. Az ellenőrzési nyomvonal rendszere Az ellenőrzési nyomvonal az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. 2.3. Az egyes ellenőrzési nyomvonalak tartalmi követelményei

126

127 Az ellenőrzési nyomvonalak kialakításánál figyelembe kell venni az alábbi tartalmi követelményeket. Az ellenőrzési nyomvonal tartalmazza:  

a sorszámot – elegendő főbb munkafolyamatonként megadni, a tevékenység, feladat, munkafolyamat - megnevezését, - jogszabályi alapját (lehet központi jogszabály, illetve belső szabályzat), - feladat ellátójának megnevezését (ide értve az előkészítőt is), - eredményeként keletkező dokumentumot, - a feladat ellátási határidejét.  a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlóinak nevét,  a pénzügyi teljesítésre vonatkozó információt,  könyvvezetésben való megjelenés adatait,  a tevékenységgel kapcsolatban ellátott előzetes, folyamatba épített, valamint utólagos ellenőrzés - módját, eszközét, - feladatellátóját, - határidőt. 2.4. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket:   

gazdasági program, költségvetési koncepció, költségvetési tervezés.

A kiemelt főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: előzetes vezetői ellenőrzés: - módja, eszköze,

127

128 - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; munkafolyamatba épített ellenőrzés: - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla tartalmazza. 2.5. A pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó főfolyamatok, tevékenységek megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket:            

szabályzatok készítése, aktualizálása, személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, dologi kiadások előirányzat felhasználása, felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, saját bevételek előirányzat teljesítése, állami támogatás, hozzájárulás, egyéb központi forrás előirányzat teljesítése, főkönyvi és analitikus könyvelés, bizonylati rend és bizonylatkezelés, házipénztári pénzkezelési tevékenység, bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, leltározási tevékenység, selejtezési tevékenység,

128

129  pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés)  vagyongazdálkodás,  féléves beszámolási tevékenység,  éves beszámolási tevékenység. A kiemelt főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: előzetes vezetői ellenőrzés: - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; munkafolyamatba épített ellenőrzés: - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla tartalmazza. 2.6. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza  a tervezési folyamatokhoz, illetve  a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat.

129

130 Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal részletes szöveges ismertetését a IV/2. számú rész tartalmazza. 3. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos speciális szabályok 3.1. A szerv vezetője e szabályzat mellékleteként rendelkezhet úgy, hogy az ellenőrzési nyomvonalak további pontosításra, illetve részletetésre kerüljenek. E feladat ellátása érdekében ütemtervet határozhat meg. Az ütemtervben meg kell jelölni ez esetben az egyes részfeladatokat, a határidőket, valamint a felelősöket. 3.2. Az ellenőrzési nyomvonalakat a 3.1. ponttól függetlenül évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni, melyért a szerv vezetője tartozik közvetlen felelősséggel. 3.3. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos eljárásrendet jelen eljárásrend aláírását követően kell alkalmazni. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy jogállásának, feladatának meghatározása. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet 4.- §. (2) bekezdése alapján a szerv az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személyjogállásának, feladatának meghatározásáról. 1. A belső ellenőrzési kötelezettség A szerv köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. 2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy jogállása A belső ellenőrzési tevékenység a 9/3. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre.

130

131

A belső ellenőrzést végző személy tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőr funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembe vételével, az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, az ellenőrzési módszerek kiválasztása, következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységén kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést az SZMSZ 7. számú melléklete tartalmazza. A belső ellenőrzést végző személy feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. 3. Az ellátandó feladatok

131

132

3.1. A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során - szabályszerűségi, - pénzügyi, - rendszer ellenőrzéseket és - teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve - informatikai rendszerellenőrzéseket1 kell végezni. 3.2. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá - a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. 1

A 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 36. §. (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében nem kötelező alkalmazni. A Kormányrendelet a kötelezettség alól ad felmentést, a lehetőséget nem tiltja. Táblázatok 1.számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 2.számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal

132

133 1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Munkafolyamat, tevékenység

Előzetes vezetői ellenőrzés Módja, eszköze Feladat ellátója

Határ-idő

Folyamatba épített ellenőrzés Módja, eszköze Feladat ellátója

Határ-idő

Utólagos vezetői ellenőrzés Módja, eszköze Feladat ellátója

Határ-idő

1. Gazdasági program - a képviselő-testület gazdasági programjának előkészítése

Megbeszélés

- a képviselő-testület Megbeszélés gazdasági programjának módosítása, felülvizsgálata

Jegyző és Legalább polgármester program készítésenként

Tervezet megtekintése, konzultáció

Jegyző és Feladat alatt polgármester min. egyszer

Jegyző és Cikluson-ként Tervezet polgármester min. 1-szer megtekintése, konzultáció

Jegyző és Feladat alatt polgármester min. egyszer

Végleges Jegyző gazdasági program tervezet megtekintése, ellenőrzése A módosítás Jegyző tervezet, illetve a felülvizsgálat eredményének megtekintése, ellenőrzése

Aktuálisan

Aktuálisan

2. Költségvetési koncepció - koncepció összeállítása

Megbeszélés, Gazdasági illetve a tárgyév vezető, ¾. éves Jegyző gazdálkodásról szóló beszámoló tervezet áttekintése.

Koncepció összeállítása előtt

Jogszabályi és belső előírásokkal való folyamatos egyeztetés

Gazdasági vezető

Az önkormányzat bevételi forrásainak számbavétele.

- koncepció véleményeztetése

Az ellátandó feladatok felmérése (ha van, akkor az intézményekre is kiterjedően). Beszámoltatás, Jegyző hogy a koncepció véleményeztetés

A koncepció Beszámoltatás Gazdasági összeállítását arról, hogy a vezető követően véleményeztetésre

133

Folyamatos

Megbeszélés, konzultáció során annak ellenőrzése, hogy a koncepcióban figyelembe vették-e a helyen képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeke t

A Dokumentum véleményeztetés ellenőrzés: a alatt legalább 1 véleményeket

Jegyző, A koncep-ció Gazdasági véle vezető, polgármester ményez-tetése előtt

Jegyző

A koncepció benyújtása előtt

134

- koncepció benyújtása

e mely szerveket érinti (helyi önkormányzati bizottságok, illetve helyi kisebbségi önkormányzat ) A véleményezett Jegyző, A benyújtás koncepció polgármester előtt tervezet benyújtás előtti áttekintése

jogosultak megkapták a koncepció tervezetet

alkalommal

- koncepció megtárgyalása

csatolták e a koncepció tervezethez

A képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve alapján a végleges, jóváhagyott koncepció

Jegyző, koncepció polgármester megtárgyalása , gazdasági után vezető

áttekintése 3. Költségvetési tervezés - a tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés

Szakmai konzultáció, értekezleten való részvétel megbeszélése - a tervezés Írásos feljegyzés munkafolyamatokra való az egyes lebontása, tervezési munkamegosztás munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről - a tervezéssel kapcsolatos Szóbeli, illetve feladatellátásra vonatkozó írásbeli utasítás általános szabályok az egyes meghatározása és tervszámok betartatása alátámasztásána

Polgármester, Tervezési Jegyző, munkák előtt gazdasági vezető

Központi irányelvek, útmutatók áttekintése

Gazdasági vezető

Folyamatos

Jegyző

Tervezési Egyezetés, Gazdasági munkák előtt szóbeli vezető beszámoltatás, valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés

Folyamatos

Jegyző

Tervezési A tervezés Gazdasági munkák előtt munkapéldányaiba vezető , alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérés

Folyamatos

134

A tervezés Jegyző elméleti szakmai dokumentumai meglétének ellenőrzése Szóbeli Jegyző beszámoltatás a tervezési feladatok ellátásának menetéről

Tervezés során

A tervezési dokumentáció – beleértve valamennyi tervszámot

Tervezési feladatok végén

Jegyző

Tervezési feladatok végén

135 k rendjéről (pl. tapasztalati adatok, részletes számítások stb. követelménye) - a költségvetési rendelet Vezetői szóbeli Jegyző címrendjének kialakítása, a beszámoltatás címrend szerinti tervezés

- a tervezés során ellátandó Konzultáció az egyeztetési feladatok ellátandó egyeztetési feladatokról

Jegyző

- a személyi juttatások és a A tervezést végző Jegyző létszám-előirányzat személy személyi tervezése juttatások tervezésére vonatkozó jogszabályi, illetve belső szabályozási háttérismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása - a munkaadókat terhelő A tervezést végző Jegyző járulékok tervezése személy munkaadókat terhelő járulékok tervezésére vonatkozó, - a tervezésnél alkalmazandó -

megalapozó számítást, nyilvántartást stb - áttekintése Tervezési A tervezési munkák előtt munkák megkezdése során az egyes címrendek költségvetésébe való betekintés Tervezési Az egyeztetési munkák előtt feladatok dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése

A tervezési Jegyző dokumentáció, a költségvetési rendelet-tervezet címrend szerinti ellenőrzése

Tervezési feladatok végén

Az egyeztetés Jegyző folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Személyi A tervezési folyamatok Gazdasági A tervezés A területre Jegyző juttatások szakmai vezető alatt legalább vonatkozóan tervezése előtt nyomonkövetése az 2 alkalommal elkészült elvégzett munka tervezet és az áttekintésével, szükség azt megalapozó esetén konzultáció számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról

Tervezési feladatok végén

A munkaadókat terhelő járulékok tervezése előtt

Gazdasági vezető

Folyamatos

Gazdasági vezető

Legalább 1 alkalommal

A tervezési folyamatok Gazdasági A tervezés szakmai vezető alatt legalább nyomonkövetése az 2 alkalommal elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció a személyi juttatások tervezését végző

135

A területre Jegyző vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve

A személyi juttatások tervezési feladatellátás át követően

A munkaadókat terhelő járulékok tervezési feladatellátás át követően

136

- dologi jellegű kiadások tervezése

- juttatások, támogatások tervezése

jogszabályi ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása A tervezést végző Jegyző személy egyes dologi kiadásokra vonatkozó jogszabályi, (Pl. áfa) illetve belső szabályozási (munkaruha, étkezési költségtérítés stb), illetve a tervezésnél figyelembe veendő egyéb tényezőkkel (Pl. feladatváltozás) kapcsolatos ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása Tájékozódás, a Jegyző tervezést végző személy érintett területre vonatkozó jogszabályi, belső szabályozási (bele értve a területre vonatkozó helyi rendeletet is) ismereteiről,

bevonásával

beszámoltatás az elvégzett feladatról

Dologi jellegi A tervezési folyamatok Gazdasági A tervezés kiadások szakmai vezető alatt legalább tervezése előtt nyomonkövetése az 2 alkalommal elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció

A területre Jegyző vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról

A dologi kiadások tervezési feladatellátás át követően

A terület A tervezési folyamatok Gazdasági A tervezés tervezése előtt szakmai vezető alatt legalább nyomonkövetése az 2 alkalommal elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció

A területre Jegyző vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról

A terület

136

tervezési feladatellátás át követően

137 valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése - beruházások, felújítások Tájékozódás, a és egyéb felhalmozási célú tervezést végző kiadások, támogatások személy érintett tervezése területre vonatkozó aktuális ismereteiről, az önkormányzat ilyen irányú elképzeléseiről, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése - saját bevételek tervezése Az ismert és a várható bevételi források áttekintése, konzultáció a folyamatban lévő szerződésekről, testületi elképzelésekről - az állami támogatások, Az egyes források hozzájárulások, átvett igénybevételi pénzeszközök tervezése lehetőségeinek szakmai áttekintése, az előzetes adatszolgáltatás újra ellenőrzése - az előző évi A tervezés

Jegyző

A terület A tervezési folyamatok Gazdasági A tervezés tervezése előtt szakmai nyomon vezető alatt legalább követése az elvégzett 2 alkalommal munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció, javaslat terv variánsok kidolgozására

A területre Jegyző vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról, a tervvariánsok megalapozottsá gának ellenőrzése konzultációval,

A terület

Jegyző, A terület A tervezés folyamán a Gazdasági A tervezés polgármester tervezése előtt munkapéldányok vezető alatt legalább áttekintése, a meglévő 2 alkalommal szerződésekkel egyéb dokumentumokkal való összevetése

A bevétel Jegyző tervének elkészítése után a tervezett adatokról konzultáció

A saját – bevételek tervezése után

tervezési feladatellátás át követően

Jegyző

A terület tervezetése előtt

A tervezési munkapéldányok, egyéb adatszolgáltatások egyeztetése, beszámoltatás

Gazdasági A tervezés A bevételi tervek Jegyző vezető alatt legalább teljes 2 alkalommal dokumentációjá nak ellenőrzése, szükség esetén szóbeli beszámoltatás

A terület tervezése után

Jegyző

A terület

A pénzmaradvány

Gazdasági A tervezés

A terület

137

A

Jegyző

138 pénzmaradvány tervezése

- a bevételi és kiadási előirányza-tok egyensúlyának megteremtése, tartalék és/vagy hitel tervezése

- a rendelet-tervezet elkészítése

- a rendelet-tervezetet megalapozó információk elkészítése

- a rendelet-tervezet előterjesztésének elkészítése

- az államháztartási

feltételeinek szakmai áttekintése a jogszabályi háttérismeretről való beszámoltatással Előzetes Jegyző konczultáció a bevételi és kiadási előirányzatokról, azok főösszegeiről, az egyezőség megteremtésének lehetőségeiről Előzetes szakmai konzultáció a rendelet-tervezet tartalmával, formájával kapcsolatos vezetői elvárásokról Előzetes megbeszélés a testület által kért információk tartalmáról, mélységéről A vonatkozó belső előírások, pl. SZMSZ áttekintése, és az előterjesztéssel szembeni elvárások megbeszélése A mérlegekre

tervezése előtt tervezésének, számításainak ellenőrzése

A részterületek tervezését követően

vezető

alatt legalább pénzmaradvány 1 alkalommal tervezését alátámasztó számítások ellenőrzése

tervezési feladatellátás át követően

Az egyensúly Gazdasági A feladat alatt megteremtésére vezető legalább 1 vonatkozó levezetések, alkalommal munkalapok áttekintése

A bevételi és Jegyző kiadási előirányzatok egyezőségének ellenőrzése az összesített adatokat tartalmazó dokumentumok, kimutatások alapján Gazdasági A rendeletA kész rendelet- Jegyző vezető tervezet tervezet összeállítása áttekintése, során illetve legalább 2 beszámoltatás a alkalommal feladat ellátásáról

Az összesített adatokat tartalmazó

A végleges információ elkészítés után

tervek elkészítését követően

Jegyző, A tervszámok polgármester, kidolgozása (pénzügyi után bizottság elnöke)

A rendelet-tervezet kidolgozása során szóbeli egyeztetés, illetve a félkész anyagok, piszkozatok áttekintése

Jegyző, A rendeletpolgármester tervezet elkésztését követően

Az információk elkészítése során a dokumentumtervezetek , munkapéldányok ellenőrzése, megbeszélés Az előterjesztés összeállítása közben a készülő dokumentációba való betekintés, illetve szükség esetén konzultáció

Gazdasági Az vezető információk összeállítása alatt legalább 1 alkalommal

Az információk elkészítése során a kész dokumentáció ellenőrzése

Gazdasági Az vezető előterjesztés elkészítése közben legalább 1 alkalommal

A kész Jegyző előterjesztés áttekintése, szóbeli beszámoltatás a feladatról

Az előterjesztés elkészítését követően

A mérlegek készítése

Gazdasági A mérlegek

A kész mérlegek Jegyző

Az Áht-s

Jegyző, polgármester, (pénzügyi bizottság elnöke)

A rendelettervezet elkészítését követően

Jegyző

A mérlegek

138

Jegyző

A rendelettervezet elkészítését követően

139 mérlegek összeállítása

vonatkozó jogszabályi, és kötelezően elkészített belső szabályok megbeszélése, iránymutatás a mérlegek elkészítésére vonatkozóan - a költségvetési rendelet A képviselőJegyző megtárgyalása, testület rendeletet jóváhagyása megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval - az elemi költségvetés Az elemi Jegyző megállapítása, költségvetés dokumentációjának tartalmi elkészítése, továbbítása követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a tervezési segédanyagok áttekintésével - a költségvetési A kész Jegyző dokumentációk megőrzése dokumentációk kezelésére vonatkozó utasítás megadása

elkészítése előtt

során a munkapéldányok ellenőrzése, szükség esetén konzultáció

vezető

elkészítés során legalább 2 alkalommal

áttekintése, szóbeli tájékoztatás kérése munka elvégzéséről

mérlegek elkészítése után

Az elemi költségvetés megállapítása során a munkapéldányok ellenőrzése

Gazdasági Folyamatosan Az elkészített Jegyző vezető elemi költségvetés és a jóváhagyott költségvetési rendelet áttekintésével

Az elemi költségvetés elkészítését követően, de annak információs rendszerbe való továbbítása előtt

A Jegyző dokumentációk tárolásának ellenőrzése beszámoltatáss al, illetve a kezelés módjának áttekintése

Alkalomszerű en

A testületi ülés előtt

Elemi költségvetés összeállítása előtt

A dokumentáció k elkészítését követően

139

140

2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal

Előzetes vezetői ellenőrzés Munkafolyamat, tevékenység

Módja, eszköze

Folyamatba épített ellenőrzés

Feladat ellátója

Határ-idő

Módja, eszköze

Jegyző

Legalább évente

Utólagos vezetői ellenőrzés Határ-idő

Módja, eszköze

Feladat Határ-idő ellátója

Tervezet megtekintése, Jegyző konzultáció

Feladat alatt min. egyszer

Kész szabályzatok megtekintése, ellenőrzés

Jegyző Aktuálisan

- a pénzügyi-gazdálkodási Megbeszélés Jegyző Legalább évente terület költségvetési végrehajtási szabályzatainak elkészítése, aktualizálása 2. A személyi juttatások és a létszám előirányzat felhasználása

Tervezet megtekintése, Jegyző konzultáció

Feladat alatt min. egyszer

Kész szabályzatok megtekintése, ellenőrzés

Jegyző Aktuálisan

- személyi juttatások és a létszám előirányzat felhasználásának nyomon követése

A feladat ellátásával kapcsolatos vezetői elvárások megbeszélése

A költségvetés jóváhagyását követően

A nyilvántartások, Gazdasági- Az év során havonta A nyilvántartások kimutatások 1 alkalommal vezetéséről vezetésének áttekintése, beszámoltatás vezető alapdokumentumokkal való egyeztetése

Jegyző Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva 1 alkalommal

- jutalom előirányzata és a jutalmazásra kifizetett összegek ellenőrzése

A területre vonatkozó Jegyző jogszabályi és belső szabályozási kérdések megbeszélése

Jutalom előirányzatának meghatározása, illetve felhasználása előtt

A jutalmazás Gazdasági előirányzatának vezető meghatározásának, valamint a kifizetésének nyomon követése, a számítások ellenőrzése

- az előirányzatfelhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzatfelhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

A negyedévenként Az előirányzatmin 1 alkalommal felhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése – dokumentumok alapján

Feladat ellátója

1. Szabályzatok elkészítése, aktualizálása - működést megalapozó szabályzatok elkészítése, aktualizálása

Megbeszélés

Jegyző

Jegyző

gazdasági vezető

Előirányzat változtatás, illetve Jutalom kifizetése előtt

A területre vonatkozó nyilvántartások, számítások utólagos áttekintése

Jegyző Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva 1 alkalommal

Havonta 1 alkalommal

Az előirányzatfelhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás

Jegyző Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva

Igény szerint

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok dologi kiadásaiért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a

Jegyző Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva

3. A dologi kiadások előirányzatának felhasználása - a dologi kiadások beszerzésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként,

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok és az általuk felhasznált dologi kiadások áttekintése, felelősök

Jegyző

Évente 1-szer, A feladat ellátókkal való Gazdasági illetve megbeszélés vezető feladatváltozáskor

140

141 szakfeladatonként

meghatározása

végzett tevékenységükről

- a megrendelések és felhasználások kezelése

A megrendelések és a Jegyző dologi kiadások felhasználása rendjére vonatkozó utasítás kiadása, rendszer felállítás

Évente 1-szer, A felállított rendszer és Gazdasági illetve az utasítás ellenőrzése vezető feladatváltozáskor a nyilvántartásokba való betekintéssel, illetve beszámoltatással

Havi rendszerességgel

A felelősök beszámoltatása

Jegyző Évente legalább 2 alkalommal

- az előirányzatfelhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzatfelhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

A negyedévenként Az előirányzatGazdasági min 1 alkalommal felhasználási ütemterv vezető teljesítésének figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján

Havonta 1 alkalommal

Az előirányzatfelhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás

Jegyző Évente legalább a féléves, éves beszámolóhoz kapcsolódva

Szükség szerint

A beruházási Jegyző Évente legalább a tevékenységről a féléves, illetve az feladatellátók utólagos éves szóbeli beszámolóhoz beszámoltatása a kapcsolódva megvalósítással kapcsolatos dokumentumok párhuzamos áttekintésével

Jegyző

4. A felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása - a felhalmozási kiadások teljesítésével kapcsolatos felelősségi kategóriák áttekintése

A felhalmozási Jegyző kiadások teljesítésével kapcsolatban a döntés előkészítésért (előkalkuláció, árajánlatok) valamint a döntésért, valamint a döntés végrehajtásért felelősök meghatározása, a vonatkozó belső szabályok áttekintése

Évente 1-szer, illetve nagyobb felhalmozási kiadás esetén

A feladat ellátókkal való Gazdasági megbeszélés, a vezető döntéselőkészítés, a döntés, és a döntés végrehajtás dokumentum tervezeteinek áttekintése

- az előirányzatfelhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzatJegyző felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

A negyedévenként Az előirányzatGazdasági min 1 alkalommal felhasználási ütemterv vezető teljesítésének figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján

Havonta 1 alkalommal

Az előirányzatfelhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás

Jegyző Évente legalább a féléves, éves beszámolóhoz kapcsolódva

5. A saját bevétek előirányzat teljesítése - a saját bevételek beszedésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként, szakfeladatonként

A feladatok, Jegyző tevékenységek, szakfeladatok és az általuk beszedendő bevételek, és a beszedéssel kapcsolatos feladatok áttekintése, felelősök meghatározása

Évente 1-szer, A feladat ellátókkal való Gazdasági illetve megbeszélés vezető feladatváltozáskor

Igény szerint

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok bevételeinek beszedéséért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről

Jegyző Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva

- a bérleti díjak beszedése

A meglévő

Évente 1-szer,

Havi

A felelősök

Jegyző Évente legalább 2

Jegyző

A felállított rendszer és

141

Gazdasági

142 szerződések és a bérleti díjakra, feltételekre vonatkozó szabályozások áttekintése, a bérbeadásokkal kapcsolatos lebonyolítási eljárás meghatározása

illetve szükség esetén

az utasítás ellenőrzése vezető a nyilvántartásokba, bérleti szerződésekbe való betekintéssel, illetve beszámoltatással

rendszerességgel

beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok ellenőrzése

Az adóbevételekkel Jegyző kapcsolatos központi, és helyi jogszabályok (rendeletek) áttekintése, a fontosabb változásokkal kapcsolatos konzultáció

Évente 1-szer, illetve szükség esetén

Az adóztatási folyamat Gazdasági figyelemmel kísérése, az vezető adóbevallások, illetve adókivetések kezelésének ellenőrzése, a fizetési fegyelem nyomonkövetése, adóbehajtási intézkedésekre való utasítás

Havi rendszerességgel

A felelősök Jegyző Évente legalább 2 beszámoltatása, a alkalommal (a rendelkezésre álló féléves és az éves dokumentumok beszámoláshoz ellenőrzése, a féléves kapcsolódóan) és éves időszakra a tervezett, a tényleges adóbevétel, valamint a hátralékok áttekintése;

A meghatározott eljárási Gazdasági rend betartásának vezető ellenőrzése a nyilvántartásokba, szerződésekbe való betekintéssel, illetve beszámoltatással

Havi rendszerességgel

A felelősök beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok ellenőrzése

Jegyző Évente legalább 2 alkalommal

Az előirányzatJegyző A negyedévenként Az előirányzatGazdasági felhasználási terv saját min 1 alkalommal felhasználási ütemterv vezető bevételekre a teljesítésének vonatkozó részének figyelemmel kísérése – áttekintése, vezetői főkönyvi kivonat alapján iránymutatás megadása 6. Állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal, egyéb központi forrás előirányzatának teljesítése

Havonta 1 alkalommal

Az előirányzatfelhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás

Jegyző Évente legalább a féléves, éves beszámolóhoz kapcsolódva

- az év közben igényelhető támogatások, hozzájárulások, egyéb források igénylése

Az igényléssel kapcsolatos jogszabályok, illetve tájékoztató leiratok, továbbá az igénylési feltételek áttekintése

A negyedévenként Az igénylések Gazdasági min 1 alkalommal rendjének, illetve azok vezető teljesítésének figyelemmel kísérése az igénylő dokumentumok, valamint a támogatást megítélő értesítések alapján

Havonta 1 alkalommal

Az állami támogatás Jegyző Évente legalább a egyeztető tábla, féléves, éves valamint a szervnél beszámolóhoz kimutatott adatok kapcsolódva egyeztetése, és szóbeli beszámoltatás

- pályázatok

Az egyes pályázatok Jegyző figyelésével, pályázati elképzelésekkel

A pályázatokkal kapcsolatos tevékenység

Havonta 1 alkalommal

A pályázat tervezeteinek áttekintése,

- az adóbevételek beszedése

- egyéb az előzőekben ki nem emelt bevételek

Bevétel típusonként a Jegyző bevétellel kapcsolatos eljárási rend megbeszélése, felelősök meghatározása

Évente 1-szer, illetve szükség esetén

- az előirányzatfelhasználási terv bevételekre vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Jegyző

Havonta min 1 alkalommal

142

Gazdasági vezető

alkalommal

beszámoltatás

Jegyző Havonta min 1 alkalommal

143 figyelemmel kísérése, a pályázati javaslatok áttekintése

kapcsolatos elvek, felelősök meghatározása

jóváhagyása, szóbeli beszámoltatás

7. Főkönyvi és analitikus könyvelés - a főkönyvi könyvelés

A főkönyvi könyvelés adott év sajátosságainak, változásának áttekintése.

Jegyző

Évente 1 alkalommal, a központi, részletes számlakeret-tükör ajánlás megjelenését követően

A főkönyvi könyvelés Gazdasági kialakított rendjének vezető betartatása a főkönyvi kivonatok és a számlaforgalmak ellenőrzésével, szükség esetén iránymutatással

Havonta 1 alkalommal

A főkönyvi kivonatok jegyző A beszámolási áttekintése, a tevékenységekhez teljesítési adatok kapcsolódóan, előirányzattokkal, és azok előtt előirányzatfelhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, szóbeli beszámoltatás

A központi előírás Jegyző miatt kötelező, illetve a saját belső információigény kielégítése céljából fontos analitikus nyilvántartások körének, vezetési módjának adott évre vonatkozó meghatározása, az esetleges változásokra figyelemfelhívás

Évente 1 alkalommal, az adott évi tényleges könyvelési munkák megkezdése előtt

Az analitikus nyilvántartások kialakított rendjének ellenőrzése a nyilvántartásokba való betekintésre, azok alapossága, naprakészsége stb. szempontjából

Gazdasági vezető

Havonta 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás Jegyző A beszámolási tevékenységekhez kapcsolódóan, azok előtt

Jegyző

Évente 1 alkalommal, a tényleges könyvelési feladatok előtt

A feladások Gazdasági elkészítésének vezető figyelemmel kísérlése, a feladások számszaki ellenőrzése

Feladásonként 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás Jegyző A beszámolási tevékenységekhez kapcsolódóan, azok előtt

A bizonylati rend adott Jegyző évi kiemelt terülteinek áttekintése, az esetleges új elemek megtárgyalása

Évente 1 alkalommal, a tényleges könyvelési feladatok előtt

A bizonylati rend betartásának nyomon követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve

Gazdasági vezető

Feladásonként 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás Jegyző A beszámolási tevékenységekhez kapcsolódóan, azok előtt

A főkönyvi számla alábontásokra való igény meghatározása. A főkönyvi könyvelés során a munkamegosztás rendjének kialakítása, belső határidők megadása. - analitikus könyvelés

- a főkönyvi könyvelés és A feladások az analitikus nyilvántartások rendjének, belső közötti kapcsolat, feladások szabályozásának érintettekkel való megbeszélése 8. Bizonylati rend és bizonylatkezelés - a bizonylati rend

143

144 szóbeli beszámoltatás - bizonylatkezelés

A bizonylatkezelés Jegyző fontosabb területeinek áttekintése, különös tekintettel az új bizonylatkezelési területekre 9. Házipénztári pénzkezelési tevékenység

Évente 1 alkalommal, a tényleges könyvelési feladatok előtt

Havonta 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás Jegyző A beszámolási tevékenységekhez kapcsolódóan, azok előtt

A pénztáros, pénztár Jegyző helyettes, illetve pénztárellenőr személyének felülvizsgálata, a felelősségi nyilatkozatok meglétének ellenőrzése, az összeférhetetlenségi helyzetek feloldása 10. A bankszámlaforgalom kezelési tevékenység

Évente 1 A pénztár Gazdasági alkalommal, illetve tevékenységének vezető szükség szerint áttekintése a pénztárnapló, illetve a pénztárjelentések alapján, szükség esetén rovancs készítése, beszámoltatás

Havonta 1 alakalommal

A pénztári tevékenység ellenőrzése szóbeli beszámoltatással

- a bankszámlaforgalom bonyolítása

A bankszámlán keresztül bonyolódó forgalom során a bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal bírók áttekintése, a belső nyilvántartási és utalási rend megbeszélése

Jegyző

Évente 1 A bankszámlaforgalom Gazdasági alkalommal, illetve áttekintése a banknapló, vezető szükség szerint illetve a bankszámlaforgalom tételes vizsgálatával

Havonta 1 alakalommal

A bankszámla kezelési Jegyző Évente 1-2 tevékenység alkalommal ellenőrzése szóbeli beszámoltatással

- az utalások teljesítése

Az utalások teljesítési Jegyző rendje elveinek, a vezetendő nyilvántartások tartalmának meghatározása

Évente 1 Az utalások rendjének Gazdasági alkalommal, illetve áttekintése a vezető szükség szerint nyilvántartások alapján, fizetési felszólítások, késedelmes fizetések esetén konzultáció

Havonta 1 alakalommal

Beszámoltatás a Jegyző Évente 1-2 bejövő számlák utalási alkalommal rendje betartásáról

Jegyző

Évente 1 A leltározásra való Gazdasági alkalommal, illetve felkészülés során vezető szükség szerint szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése

Leltározásra való Beszámoltatás a felkészülés során 1- felkészülésről 2 alkalommal

Jegyző Évente 1 alkalommal

Jegyző

Évente 1 Az értékelés során alkalommal, illetve szakmai tájékoztatás

Leltározásra való Beszámoltatás az felkészülés során 1- értékelési feladatok

Jegyző Évente 1 alkalommal

- a szerv készpénzforgalmának bonyolítása bevételi és kiadási pénztárbizonylat alapján

A bizonylatkezelés betartásának nyomon követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás

Gazdasági vezető

Jegyző Évente 1-2 alkalommal

11. A leltározási tevékenység - a leltározásra vonatkozó aktuális szabályok áttekintése

A leltározással kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése

- a leltározás értékelésénél Az eszközök és figyelembe veendő források értékelési

144

Gazdasági vezető

145 értékelési szabályok

szabályai megbeszélése, és a leltározási tevékenységre kiható feladatok megbeszélése

szükség szerint

nyújtása és konzultáció a feladatellátóval

2 alkalommal

ellátásáról

- a leltározási ütemterv elkészítése

A leltározási ütemterv Jegyző elkészítésével kapcsolatos feladatok megbeszélése

Évente 1 alkalommal, az ütemterv késztése előtt

A készülő ütemterv Gazdasági áttekintése, ellenőrzése, vezető szükség esetén konzultáció

Leltározási ütemterv Beszámoltatás az elkészítése alatt 1-2 elkészült leltározási alkalommal ütemtervről

Jegyző Évente 1 alkalommal

- a leltározási tevékenység tényleges végrehajtása

A leltározási Jegyző tevékenység előtt a feladatok átbeszélése

Évente 1 alkalommal, a leltározás végrehajtása előtt

A leltározás Gazdasági végrehajtásának vezető áttekintése a leltározási dokumentumok alapján

Leltározás A leltározás záró végrehajtása alatt 1- jegyzőkönyvének 2 alkalommal átvétele, szükség esetén konzultáció

Jegyző Évente 1 alkalommal

Évente 1 A selejtezésre való Gazdasági alkalommal, illetve felkészülés során vezető szükség szerint szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése

A selejtezésre való Beszámoltatás a felkészülés során 1- felkészülésről 2 alkalommal

Jegyző Évente 1 alkalommal

Évente 1 alkalommal, a selejtezési kezdeményezés határidejét megelőző 3 hónapban

A készülő selejtezési kezdeményezések megbeszélése

A selejtezési kezdeménye-zés elkészítése alatt 1-2 alkalommal

Évente 1 alkalommal, a selejtezés végrehajtása előtt

A selejtezés Gazdasági végrehajtásának vezető áttekintése a selejtezési dokumentumok alapján

11. A selejtezési tevékenység - a selejtezésre vonatkozó aktuális szabályok áttekintése

A selejtezéssel kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése

Jegyző

- a selejtezés kezdeményezése

A selejtezés Jegyző kezdeményezésével kapcsolatos feladatok, jogkörök megbeszélése

- a selejtezési tevékenység A selejtezési Jegyző tényleges végrehajtása tevékenység előtt a feladatok átbeszélése

Gazdasági vezető

Beszámoltatás az Jegyző Évente 1 elkészült a selejtezési alkalommal kezdeményezéssel kapcsolatban ellátott feladatokról

Selejtezési A selejtezési javaslat, tevékenység alatt 1- eljárások stb. 2 alkalommal áttekintése, megbeszélése, a végleges selejtezési dokumentumok átvétele

Jegyző Szükség szerint

12. Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés) - a területre vonatkozó szabályok áttekintése

Valamennyi jogkör Jegyző, Évente legalább 1 gyakorlására polgármester alkalommal, év jogosulttal közös elején megbeszélés, a központi és a helyi szabályok áttekintése, értelmezése

A szabályok általános érvényesülésének figyelemmel kísérése, szabályozásban lévő értelmezési problémák megbeszélése

Gazdasági vezető

Havonta legalább 1- Szóbeli beszámoltatás Jegyző Szükség szerint 2 alkalommal a szabályok betartásával kapcsolatban

- a kötelezettségvállalások bonyolítása

A Jegyző, Évente legalább 1 A kötelezettségvállalási Gazdasági kötelezettségvállalásra polgármester alkalommal, év dokumentumok vezető

Havonta legalább 1- Szóbeli beszámoltatás, Jegyző Legalább a 2 alkalommal illetve a féléves és éves

145

146 vonatkozó előírások megbeszélése, a nyilvántartásokra vonatkozó előírások rögzítése, pontosítása

- a kötelezettségvállalások ellenjegyzése

Az ellenjegyzés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása

- a teljesítés szakmai igazolása

elején

Jegyző

áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal

kötelezettségvállalások nyilvántartásának, valamint az előirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének áttekintése

beszámolóhoz kapcsolódva

Évente legalább 1 A alkalommal, év kötelezettségvállalások elején ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása

ellenjegyző, Minden illetve kötelezettségvállalás Gazdasági esetén vezető

Szóbeli beszámoltatás Jegyző Legalább a az ellenjegyzési féléves és éves tevékenységgel beszámolóhoz kapcsolatban kapcsolódva

A teljesítés szakmai Jegyző igazolása menetének, az igazolás szempontjainak, valamint módjának meghatározása, közös értelmezés

Évente legalább 1 A teljesítés szakmai alkalommal, év igazolása menetébe elején történő betekintés, beszámoltatás. A teljesítés és a kötelezettségvállalás összehasonlítása.

Gazdasági vezető

Szóbeli beszámoltatás Jegyző Legalább a a szakmai teljesítés féléves és éves igazolásával beszámolóhoz kapcsolatban kapcsolódva

- érvényesítés

Az érvényesítés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása

Jegyző

Évente legalább 1 Az érvényesítés Gazdasági Havonta 1-2 alkalommal, év mentébe történő vezető alkalommal elején betekintés, Folyamatosan beszámoltatás. Feladatellátó Az érvényesítendő dokumentumok és az érvényesítés alapját képező szakmai igazolás, valamint fedezet meglétének, összegszerűségnek, és alaki követelmények betartásának ellenőrzése

- utalványozás

Az utalványozásra vonatkozó előírások megbeszélése, feladatellátók tájékoztatása

Jegyző, Évente legalább 1 Az utalványozott Gazdasági polgármester alkalommal, év dokumentumok vezető elején áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal

- utalványozás ellenjegyzése

Az ellenjegyzés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott

Jegyző

Évente legalább 1 Az utalványok alkalommal, év ellenjegyzése során az elején ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása.

146

Havonta 1-2 alkalommal Folyamatosan

Feladatellátó

Szóbeli beszámoltatás Jegyző Legalább a az érvényesítési féléves és éves tevékenység beszámolóhoz ellátásával kapcsolódva kapcsolatban

Havonta legalább 1- Szóbeli beszámoltatás Jegyző Legalább a 2 alkalommal féléves és éves beszámolóhoz kapcsolódva

ellenjegyző, Minden illetve utalványozás esetén gazdasági vezető

Szóbeli beszámoltatás Jegyző Legalább a az ellenjegyzési féléves és éves tevékenységgel beszámolóhoz kapcsolatban kapcsolódva

147 feladatellátók tájékoztatása 13. Vagyongazdálkodás - a vagyon nyilvántartása

A Jegyző vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok áttekintése, megbeszélése

Évente legalább 1 A Gazdasági alkalommal, év vagyonnyilvántartásokba vezető elején való betekintés, az egyeztetést célzó dokumentumok elkészíttetése

Legalább negyedévenként

Szóbeli beszámoltatás, Jegyző Évente egyszer, vagyonkimutatások legalább a áttekintése beszámolóhoz kapcsolódva

- a meglévő vagyon hasznosítása

A hasznosítási Jegyző lehetőségek számbavétele, a vonatkozó belső szabályok áttekintése, felelősök meghatározása

Évente legalább 1 A vagyonhasznosításra Gazdasági alkalommal, év vonatkozó előírások vezető elején betartásának ellenőrzése az egyes hasznosítások során (dokumentumok ellenőrzése, illetve beszámoltatás)

Legalább negyedévenként

Szóbeli beszámoltatás, Jegyző Évente egyszer, vagyonhasznosítással legalább a kapcsolatos bevételek beszámolóhoz és kiadások kapcsolódva megbeszélése

Az értékesítésére Jegyző vonatkozó belső szabályok áttekintése, értékesítési irányok meghatározása 14. A féléves beszámolási tevékenység

Évente legalább 1 Az értékesítési eljárások Gazdasági alkalommal, év figyelemmel kísérése, vezető elején beszámoltatás

A vagyon értékesítése előtt

A vagyonváltozásokkal Jegyző Legalább kapcsolatos számszaki negyedévenként és szóbeli információ kérés

- a féléves beszámoló elkésztésére való felkészülés

A vonatkozó jogszabályok áttekintése, a kiadott útmutatók megbeszélése

Jegyző

A féléves beszámoló előtt

A féléves beszámolóra való felkészültségről tájékozódás, értekezletek megbeszélése

A féléves beszámoló A féléves beszámolási Jegyző A féléves késztése előtt és tevékenység során beszámolási során szóbeli tájékozódás tevékenység szükségszerűen során legalább 2-3 alkalommal

- a féléves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás

Megbeszélés az egyes féléves beszámolási munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről

Jegyző

A féléves beszámoló előtt

Egyezetés, szóbeli Gazdasági beszámoltatás, valamint vezető az elkészült írott anyagokba történő betekintés

Folyamatos

Szóbeli beszámoltatás Jegyző Féléves a féléves beszámolási beszámolási feladatok ellátásának feladatok végén menetéről

- a féléves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása

Szóbeli, illetve írásbeli Jegyző utasítás az egyes előirányzatokhoz tartozó beszámolás rendjéről (pl. az időarányos teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.)

A féléves beszámolási munkák előtt

A féléves beszámolók munkapéldányaiba, alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérés

Folyamatos

A féléves beszámoló Jegyző A féléves dokumentáció – beszámolási beleértve valamennyi feladatok végén előirányzat-teljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb. – áttekintése

- a meglévő vagyon értékesítése

147

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

148 - a költségvetési rendelet Vezetői szóbeli címrendjéről való beszámoltatás tájékozódás, a címrend szerinti féléves beszámolás

Jegyző

A féléves A féléves beszámolás beszámolómunkák munkák megkezdésé előtt során az egyes címrendek beszámoló tervezetébe való betekintés

Gazdasági vezető

Folyamatos

A féléves beszámoló dokumentációinak, a határozat (illetve) rendelet tervezet címrendek szerinti összeállításának ellenőrzése

Jegyző A féléves beszámolási feladatok végén

- a féléves beszámoló Konzultáció az során ellátandó egyeztetési ellátandó egyeztetési feladatok feladatokról

Jegyző

A féléves Az egyeztetési feladatok Gazdasági beszámolómunkák dokumentumainak, vezető előtt feljegyzéseinek áttekintése

Legalább 1 alkalommal

Az egyeztetés folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján

Jegyző A féléves beszámolási feladatok végén

A féléves A számszaki adatok beszámolómunkák valódiságának előtt ellenőrzése, a főkönyvi kivonat és az egyes szánmlaforgalmak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója

Gazdasági vezető

Legalább a féléves beszámoló elkészítése előtt 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás Jegyző A féléves az adatok valódisága beszámolási érdekében ellátott feladatok végén feladatokról, azok eredményeiről

Jegyző

A főkönyvi kivonatok készítése előtt

A címrend szerinti főkönyvi kivonatok számításainak, esetleges adatgyűjtésének áttekintése

Gazdasági vezető, címek vezetői

A főkönyvi kivonatok A főkönyvi kivonatok készítése során áttekintése folyamatosan

Jegyző A főkönyvi kivonatok elkészítését követően

- a féléves beszámoló számszaki elkészítése

A féléves beszámoló Jegyző számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásával, az esetleges kritikus pontok megbeszélése

A főkönyvi kivonatok készítése után

A készülő számszaki Gazdasági beszámoló tervezetekbe vezető való betekintés

A számszaki beszámoló elkésztése során folyamatosan

Jegyző A számszaki beszámolók elkészítése után

- a féléves beszámolót jóváhagyó testületi dokumentum (határozat/rendelet) elkészítése

A jóváhagyó Jegyző dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvető összefüggések áttekintése

A számszaki beszámoló elkészítését követően

A dokumentum tervezetbe való betekintés, konzultáció

Gazdasági vezető

A feladatellátás A dokumentum során folyamatosan tervezet ellenőrzése, tájékoztatás kérése

Jegyző A tervezet elkészítése után

- a féléves beszámoló előterjesztésének összeállítása

A féléves beszámoló Jegyző előterjesztésével kapcsolatos elvárások,

A számszaki beszámoló után

Az előterjesztés tervezet Gazdasági összeállításakor vezető

A feladatellátás A dokumentum során folyamatosan tervezet ellenőrzése, tájékoztatás kérése

Jegyző A tervezet elkészítése után

- a féléves beszámoló számszaki adatainak előkészítése

A féléves beszámoló Jegyző adatszolgáltatás valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése

- a féléves főkönyvi kivonat A főkönyvi kivonat elkésztése címrend szerint címrend szerinti is elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevételével

148

A számszaki beszámolók áttekintése

149 fontosabb pontok tisztázása - a féléves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása

A képviselő-testület Jegyző féléves beszámolót megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval

A testületi ülés előtt

- a féléves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása

Az elemi beszámoló Jegyző tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével

A féléves elemi A féléves elemi beszámoló beszámoló összeállítása előtt megállapítása során a munkapéldányok ellenőrzése

- a féléves beszámoló A kész dokumentációk Jegyző dokumentációk megőrzése kezelésére vonatkozó utasítás megadása

Gazdasági vezető

Folyamatosan

Az elkészített féléves Jegyző A féléves elemi elemi beszámoló és a beszámoló testület által elkészítését jóváhagyott beszámoló követően, de egyeztetése annak információs rendszerbe való továbbítása előtt

A dokumentációk tárolásának ellenőrzése beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése

Jegyző Alkalomszerűen

A beszámoló késztése előtt és során szükségszerűen

A beszámolási tevékenység során szóbeli tájékozódás

Jegyző A beszámolási tevékenység során legalább 2-3 alkalommal

A dokumentációk elkészítését követően

15. Az éves beszámolási tevékenység - az éves beszámoló elkésztésére való felkészülés

A vonatkozó jogszabályok áttekintése, a kiadott útmutatók megbeszélése

jegyző

Az éves beszámoló előtt

Az éves beszámolóra való felkészültségről tájékozódás, értekezletek megbeszélése

- az éves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás

Megbeszélés az egyes zárszámadáshoz kapcsolódó munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről

Jegyző

Az éves beszámoló előtt

Egyezetés, szóbeli Gazdasági beszámoltatás, valamint vezető az elkészült írott anyagokba történő betekintés

Folyamatos

Szóbeli beszámoltatás Jegyző A beszámolási az éves beszámolási feladatok végén feladatok ellátásának menetéről

- az éves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása

Szóbeli, illetve írásbeli Jegyző utasítás az egyes előirányzatokhoz tartozó beszámolás

A beszámolási munkák előtt

A beszámoló munkapéldányaiba, alapszámításaiba történő betekintés,

Folyamatos

A beszámoló Jegyző A beszámolási dokumentáció – feladatok végén beleértve valamennyi előirányzat-teljesítést,

149

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

150 és betartatása

rendjéről (pl. az időarányos teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.)

- a költségvetési rendelet címrendjéről való tájékozódás, a címrend szerinti éves beszámolás

Vezetői szóbeli beszámoltatás

tájékoztatás kérés

és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb – áttekintése

Jegyző

A beszámolási munkák előtt

A beszámolás munkák megkezdésé során az egyes címrendek beszámoló tervezetébe való betekintés

Gazdasági vezető

Folyamatos

A beszámoló dokumentációinak, a rendelet tervezet címrendek szerinti összeállításának ellenőrzése

Jegyző A beszámolási feladatok végén

Jegyző

A beszámolási munkák előtt

Az egyeztetési feladatok Gazdasági dokumentumainak, vezető feljegyzéseinek áttekintése

Legalább 1 alkalommal

Az egyeztetés folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján

Jegyző A beszámolási feladatok végén

- az éves beszámoló számszaki adatainak előkészítése

Az éves beszámoló Jegyző adatszolgáltatás valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése

A beszámolási munkák előtt

A számszaki adatok valódiságának ellenőrzése, a főkönyvi kivonat és az egyes szánmlaforgalmak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója

Legalább a beszámoló elkészítése előtt 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás Jegyző A beszámolási az adatok valódisága feladatok végén érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeiről

- a pénzmaradvány, és a személyi juttatások maradványának meghatározása

A vonatkozó jogszabályi háttér, a vonatkozó belső szabályok, a vezetett nyilvántartások áttekintése, a követendő eljárás meghatározása

Jegyző

A beszámolási munkák közben

A pénzmaradványGazdasági kimutatások vezető tervezetének ellenőrzése, az alátámasztást szolgáló nyilvántartások, főkönyvi számlák ellenőrzése

A beszámoló készítés közben legalább 2 alakalommal

Szóbeli beszámoltatás Jegyző A pénzmaradvány a pénzmaradvány kimutatás alakulásáról, és a elkészítését személyi juttatások követően maradványának felhasználhatóságáról

- az éves főkönyvi kivonat elkésztése címrend szerint is

A főkönyvi kivonat címrend szerinti elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevételével

Jegyző

A főkönyvi kivonatok készítése előtt

A címrend szerinti főkönyvi kivonatok számításainak, esetleges adatgyűjtésének áttekintése

A főkönyvi kivonatok A főkönyvi kivonatok készítése során áttekintése folyamatosan

Jegyző A főkönyvi kivonatok elkészítését követően

- az éves beszámoló számszaki elkészítése

A beszámoló Jegyző számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásával, az

A főkönyvi kivonatok készítése után

A készülő számszaki Gazdasági beszámoló tervezetekbe vezető való betekintés

A számszaki beszámoló elkésztése során folyamatosan

Jegyző A számszaki beszámolók elkészítése után

- az éves beszámoló során Konzultáció az ellátandó egyeztetési ellátandó egyeztetési feladatok feladatokról

150

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető, címek vezetői

A számszaki beszámolók áttekintése

151 esetleges kritikus pontok megbeszélése - az államháztartási mérlegek összeállítása

A mérlegekre Jegyző vonatkozó jogszabályi és kötelezően elkészített belső szabályok megbeszélése, iránymutatás a mérlegek elkészítésére vonatkozóan

A mérlegek elkészítése

A mérlegek készítése során a munkapéldányok ellenőrzése, szükség esetén konzultáció

Gazdasági vezető

A mérlegek készítése során legalább 2 alkalommal

- az éves beszámolót A jóváhagyó Jegyző jóváhagyó testületi rendelet dokumentum elkészítése elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvető összefüggések áttekintése

A számszaki beszámoló elkészítését követően

A dokumentum tervezetbe való betekintés, konzultáció

Gazdasági vezető

A feladatellátás A dokumentum során folyamatosan tervezet ellenőrzése, tájékoztatás kérése

Jegyző A tervezet elkészítése után

- az éves beszámoló előterjesztésének összeállítása

Az éves beszámoló előterjesztésével kapcsolatos jogszabályok, elvárások, fontosabb pontok tisztázása

A számszaki beszámoló után

Az előterjesztés tervezet Gazdasági összeállításakor vezető

A feladatellátás A dokumentum során folyamatosan tervezet ellenőrzése, tájékoztatás kérése

Jegyző A tervezet elkészítése után

- az éves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása

A képviselő-testület a Jegyző zárszámadást megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval

A testületi ülés előtt

- az éves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása

Az elemi beszámoló Jegyző tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével

Az elemi Az elemi beszámoló beszámoló megállapítása során a összeállítása előtt munkapéldányok ellenőrzése

Jegyző

- az éves beszámoló A kész dokumentációk Jegyző dokumentációk megőrzése kezelésére vonatkozó

A dokumentációk elkészítését

Gazdasági vezető

Folyamatosan

A kész mérlegek áttekintése, szóbeli tájékoztatás kérés

Az elkészített elemi Jegyző Az elemi beszámoló és a beszámoló testület által elkészítését jóváhagyott beszámoló követően, de egyeztetése annak információs rendszerbe való továbbítása előtt

A dokumentációk tárolásának

151

Jegyző Az ÁHT-s mérlegek elkészítése után

Jegyző Alkalomszerűen

152 utasítás megadása

követően

ellenőrzése beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése

152

153 Szabálytalanságok kezelése A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok: 1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. §. (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlant elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIXC. Törvény (a továbbiakban: Be.) 6. §. (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani, illetve az eljárás lefolytatása. Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. A Be. 171. §. (2) bekezdése előírja, hogy a hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni. Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény. A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. §. (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet a törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással: A szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A feljelentést – ha a jogszabály másképp nem rendelkezik – szóban vagy írásban bármely szerv vagy személy megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentésnek az eljárás alá vont személy ismert személyi adatainak megnevezése mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez.

154

Szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakítása Szabálytalanság fogalma, leírása A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság tulajdonképpen valami létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állam feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. A szabályok be nem tartása adódhat: - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. 1.2.

A szabálytalanságok alapesetei

A szabálytalanságok alapesetei: a. szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.) b nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból; helytelenül vezetett nyilvántartásból; hanyag munkavégzésből, magatartásból; határidő elmulasztásából stb származó szabálytalanság) 2. A szabálytalanságok megelőzése 2.1.

A szabálytalanságok rendszer

megelőzése

érdekében

működtetett

FEUVE

A szabálytalanságok megelőzése érdekében a költségvetési szerv a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következőkre:  a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek,  a szerv a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen,  a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság i. megszüntetésére ii. a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására. 2.2.

A szabályozottság biztosítása

A szabályozottság biztosítása a szerv vezetőjének feladata. A szerv vezetőjének kell gondoskodnia – belső utasítási rendszerének megfelelően – arról, hogy a szerv

155 valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a szerv feladatainak ellátásához, végső soron a szerv célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a szerv vezetőjének felelőssége, hogy:  a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a Hivatal,  a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel,  szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:  megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés)  keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1.

A szabálytalanságok kezelésének fogalma

A Polgármesteri Hivatalban a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követése, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a szerv vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés felelős azért, hogy az irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését megelőzze. 3.2.

A szabálytalanság kezelési rendje meghatározásának célja

A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.

156 A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 3.3.

Általános elvek

A költségvetési szerv vezetőjének (aki egyben felelős a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetők, illetve az okozott kár mértéke korlátozható. 3.4.

A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok

A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik:  a szabálytalanságok észlelése,  intézkedések, eljárások meghatározása,  intézkedések, eljárások nyomon követése,  a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása. 3.4.1. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek:  a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet a) az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve b) a szerv különböző szintű vezetője,  belső ellenőrzési rendszer,  belső ellenőrző szervezet. A Hivatal valamely munkatársa észlel szabálytalanságot: Amennyiben a szabálytalanságot a Hivatal valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szerv vezetőjét.

157 Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a Hivatal felügyeleti szervét kell értesítenie. Ha a szervezeti egység vezetője megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a szerv vezetőjét. A szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A szerv vezetője, illetve az osztályok vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. A Hivatal belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a Hivatal belső ellenőre ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőr megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani. A belső ellenőrzésnek feladata továbbá a szerv vezetője által tett intézkedések nyomon követése. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgoznia. A belső ellenőr köteles a Hivatal eredeti dokumentumait az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatnia, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merülne fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőnek átvételi elismervény ellenében átadnia. Az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzés jelentés tartalmazza az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számát. 3.4.2. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban a szerv vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vetetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók: a) külső szerv bevonását indokló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.),

158 b) szerven belül megoldható intézkedések. A szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. A szerven belüli intézkedések sora a következő:  tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is)  a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére,  a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása,  a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd  a megfelelő intézkedések megtétele. Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit IV/1. számú rész tartalmazza. 3.4.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése A szerv vezetőjének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele. Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelni, és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismét előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyzetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben a szerv vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során. 3.4.5. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása A szerv vezetőjének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A főbb feladatok a következők:  a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni,  a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön kell iktatni,  nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket,  indokolt estben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII.16.) Korm. rendelet)  A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelőzése kezelése A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen:  a tervezési folyamatok egyes területei,

159   

az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek.

A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzési feladatok: 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján – a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve- meg kel keresni a különösen kényes területeket (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézményfinanszírozások) rendszeres ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes – az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű – területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollásását; 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és a szerv számára jelentős anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzőkönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azaz, hogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot, - mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások. 2. Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat közben készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák.

160 2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről. 2. Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerűbb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. A szerv hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéséket. e) nyilvántartás 1. Az általános szabályok szerint történik. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni:  az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytől a terület jelentős tételnek számít, a szerv a vizsgálat során írásban rögzíti)  az adott terület ellenőrzésével, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzike, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső, illetve külső ellenőrzési tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés során 1. rendszeresen át kell tekinteni a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra.

161 2. vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: a) megelőzés keretében 1. A valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.. b. dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, c. a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, d. a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb.

tranzakciók

A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek:  a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata,  a beszerzés kezdeményezésének ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából,  a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból:  a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló,  megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése,  az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e,  gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e.  a megrendelés nyilvántartásának ellenőrzése (megfelelő, átlátható rendszerben történik-e),  a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése,  a készlet jellegű termékek beérkezését követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata,  a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően,  a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése,  utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése,  a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata,  a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. b) a szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal.

162 A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni. 5. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket:  a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység,  a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére,  az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra,  a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak,  a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellő figyelmet fordítanak-e. A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységét köteles értékelni  a független belső ellenőr,  a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. A költségvetési szerv vezetője mellett az általános, a költségvetési szerv egészére érvényes elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrend alapján az egyes szervezeti egységes vezetői kötelesek a saját szervezeti egységeik tevékenységének szabályozása során a szabályzattól való eltérés eseteit, az eltérés, a szabálytalanság következményeit kezelni, a korrekciókat, intézkedéseket kezdeményezni, megvalósítani, a nyilvántartásra és jelentésre előírtakat alkalmazni.

163 120

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelete 19. melléklete

Az Önkormányzat szakágazati besorolása, kormányzati funkciói 1. Szakágazati besorolás 841105

Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

2. Kormányzati funkciók 013320 013330 013350 022010 031030 041232 041233 045110 045160 047320 051040 052020 062020 064010 072111 072112 072311 076010 081010 081030 082010 082042 082044 082091 082092 091110 091120 091130 091140 120

Köztemető-fenntartás és –működtetés Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése Közterület rendjének fenntartása Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Közúti közlekedés igazgatása és támogatása Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Településfejlesztési projektek és támogatásuk Közvilágítás Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Fogorvosi alapellátás Egészségügy igazgatása Sportügyek igazgatása Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése Kultúra igazgatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

Beiktatta Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) önkormányzati rendeletet módosító 6/2014. (IV.28.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. május 1. napjától.

164 091220 091250 092120 092260 096010 096020 104030 104042 106020 107051 107052 107053 107054

Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismeret és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekjóléti szolgáltatások Lakásfenntartási, lakhatással összefüggő ellátások Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés