Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. A második kiadás dátuma:

2010. szeptember

Az Intézményi Minőségirányítási Program sorszáma:

1. példány

Az Intézményi Minőségirányítási Program használója:

SZLTISZK

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Tartalomjegyzék Bevezető ..................................................................................................................................... 4 1. Minőségirányítás intézményi alapjai .................................................................................. 5 1.1 Minőségirányítási megközelítés (SZMBK Modell 5.1) .................................................... 5 1.2 Fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP) kivonata ................................................. 6 1.3 A minőségirányítási rendszer működésének szervezeti háttere ....................................... 7 1.4 A minőségirányítási rendszert működtetők képzése ........................................................ 8 2. Intézményi minőségpolitika ................................................................................................. 8 2.1 Minőségpolitikai nyilatkozat ............................................................................................ 8 2.2 Minőségcélok, feladatok ................................................................................................ 11 2.3 TISZK elvárások az intézményegységek felé a célok, továbbá a TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt számszerűsíthető eredményeinek teljesítése érdekében ........................................... 12 2.4 Együttműködések ........................................................................................................... 16 2.5 Folyamatos fejlesztés ..................................................................................................... 17 3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer ........................................................................... 18 3.1 Vezetés ........................................................................................................................... 18 3.1.1 A vezetés felelőssége .............................................................................................. 18 3.1.2 A vezetőség elkötelezettsége ................................................................................... 19 3.1.3 Jogszerű (törvényes) működés ................................................................................ 19 3.1.4 Vezetői tevékenységek eljárásokban ....................................................................... 20 3.2. Tervezés ........................................................................................................................ 26 3.2.1 Stratégiai tervezés ................................................................................................... 27 3.2.2 Operatív tervezési eljárások .................................................................................... 33 Erőforrások biztosítása a Digitális Középiskolában ........................................................ 36 3.3. Ellenőrzés ...................................................................................................................... 38 3.3.1 A vezetői ellenőrzés ................................................................................................ 40 3.3.2 Belső audit ............................................................................................................... 41 3.3.3 A szakmai / pedagógiai munka ellenőrzése ............................................................ 43 3.3.4 Kollégiumi szakmai munka szervezése, ellenőrzése............................................... 46 3.3.5 Ellenőrzések eljárásokban ....................................................................................... 46 3.4 Értékelés ......................................................................................................................... 50 3.4.1 Irányított önértékelés (Szakiskolai Önértékelési Modell, az SZMBK második eleme) ............................................................................................................................... 51 3.4.2 Teljesítményértékelés .............................................................................................. 53 3.4.3 IMIP működésének értékelése (vezetőségi értékelés) ............................................. 68 3.4.4 Szakmai, pedagógiai munka értékelése (A tanév értékelése) ................................. 70 3.5 Mérés .............................................................................................................................. 70 3.5.1 Indikátorok (Mérés, az SZMBK negyedik eleme) .................................................. 72 3.5.2 Országos kompetenciamérés ................................................................................... 75 3.5.3 Partneri igény- és elégedettségmérés ...................................................................... 77 3.5.4 Mérési tevékenységek eljárásokban ........................................................................ 78 4. Partnerkapcsolatok ............................................................................................................ 81 4.1 Partnerazonosítás ............................................................................................................ 82 4.2 Partnerkapcsolatok irányítása (Kommunikáció a partnerekkel) .................................... 82 4.3 Kommunikáció a Digitális Középiskolában ................................................................... 84 5. Erőforrások ......................................................................................................................... 84 5. 1 Humánerőforrás ............................................................................................................. 84 5.2 Infrastruktúra .................................................................................................................. 85 2

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

5.3 Munkakörnyezet ............................................................................................................. 85 5.4 Munkaerő-felvétel .......................................................................................................... 85 5.5 Belépéskor kötelező oktatások ....................................................................................... 87 5.6 Munkatársak továbbképzése, oktatása ........................................................................... 87 5.7 Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos feladatok ................................................... 89 6. Dokumentáció ..................................................................................................................... 89 6.1 Alkalmazott dokumentumok, iratok ............................................................................... 89 6.2 Dokumentumok készítése, kiadása, kezelése ................................................................. 89 6.3 Az egyes dokumentumtípusokkal kapcsolatos teendők ................................................. 91 6.4 Dokumentumok kezelése ............................................................................................... 94 6.5 Bizonylatok, formanyomtatványok, igazolások ............................................................. 94 7. Egyéb szabályozások .......................................................................................................... 94 7.1 A képzések meghirdetése, beiskolázási propaganda ...................................................... 94 7.2 Intézményi költségvetés tervezése ................................................................................. 95 7.3 Biztonságos intézmény (Alkalmazottak és tanulók fizikai biztonsága) ......................... 96 8. Külső értékelés - monitoring (SZMBK harmadik eleme)................................................. 97 9. Eszközrendszer ................................................................................................................... 97 Nyilvánosság ........................................................................................................................... 98 Legitimáció .............................................................................................................................. 99

3

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

„Szent László, a régió szakképzésének királya”

Bevezető Az IMIP célja, szerepe az intézmény életében A minőségirányítási rendszert a Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) vezetősége stratégiai megfontolásból, a folyamatosan változó szakmai és piaci követelményekre adott válaszaink hatékony megtervezése, valamint a szabályozott, folyamatos fejlődést mutató működés megvalósulása érdekében vezeti be, figyelembe véve az intézmény szolgáltatási, tevékenységi körét, illetve a szervezet felépítését. Az intézmény széleskörű tevékenységéhez illeszkedően szervezeti felépítését tekintve közös igazgatású közoktatási intézmény, több intézményegységre (székhely, tagintézmények, kollégium, szolgáltató és felnőttképzési központ) tagozódik. Jelen Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) a Szent László Szakképző Iskola teljes szervezete tevékenységének minőségirányítási rendszerét írja le. Az IMIP kialakítása során megtörtént a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) elemeinek beépítése a folyamatokba, eljárásokba. Az IMIP-ben rögzítésre kerültek a TISZK, mint szervezet, valamint az intézményegységek minőségüggyel kapcsolatos teendői, kialakításra került a szervezet minőségügyi rendszere. Az IMIP utasításként, érvényes dokumentumként az érintett szervezeti egységekben rendelkezésre áll. Az IMIP felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. A minőségirányítási rendszer követelményeinek teljes körű betartása, az IMIP fenntartó általi jóváhagyásának napjától kötelező. Jelen dokumentum felülvizsgálatának (átdolgozásának) indokoltságát 2010 szeptemberében az a tény szolgáltatta, hogy a Szent László Szakképző Iskola Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézménye, együttműködve a Székhely Intézmény Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézménnyel kapcsolódott az Apertus Közalapítvány „Digitális Középiskola – az interneten szervezett iskola” programjához. Felülvizsgálat során a következő programpontok módosultak: - 2.1 Minőségpolitikai nyilatkozat (kiegészítés – a Digitális Középiskolára vonatkozó kitétel megjelenítése) - 2.2 Minőségcélok (kiegészítés – a Digitális Középiskola céljainak megfelelően) - 2.3 TISZK elvárások az intézményegységek felé - 3.2.1 Stratégiai tervezés (új, 3.2.1.4 fejezettel bővítve – oktatással kapcsolatos folyamatok) - 3.2.2 az intézményvezetők által kidolgozandó tervek - 3.2.2.4 Erőforrásokkal, működtetéssel kapcsolatos tervek (kiegészítés – pénzügyi tervezés, beszerzés) - 3.4.2.2 pedagógusok teljesítményértékelése, minősítése (kiegészítés – digitális munkavégzés megjelenítése) - 4. Partnerkapcsolatok (új, 4.3 fejezettel bővítve – ITAK a hivatalos csatorna) - 5.1 Humánerőforrások (új, 5.1.1 fejezettel bővítve - pedagógusok kiválasztása)

4

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

1. Minőségirányítás intézményi alapjai 1.1 Minőségirányítási megközelítés (SZMBK Modell 5.1) A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 45/2008. (VI. 6.) határozatával a Szt. László Egységes Középiskola és további négy (Bezerédj I. Szakközépiskola – Szekszárd, Jókai M. Szakképző Iskola, Perczel M. Szakközépiskola – Bonyhád, Vályi P. Szakképző Iskola – Tamási) középiskola jogutódjaként 2008. július 1-jei hatállyal megalapította a Szent László Szakképző Iskolát és Kollégiumot, mint Térségi Integrált Szakképző Intézményt (TISZK) A jogelőd közoktatási intézményekben az elmúlt években eltérő minőségirányítási megközelítéseket alkalmaztak.  Székhely Intézmény: ISO 9001:2000 szabvány, Comenius II. modell  Egészségügyi- Szociális Szakképző Tagintézmény: ISO 9001:2000 szabvány  Vendéglátó Szakképző Tagintézmény: ISO 9001:2000 szabvány  Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény: Comenius I. modell  Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény: Comenius I. modell  Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény: Comenius I. modell  Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény: ISO 9001:2000 szabvány, Comenius II. modell  Általános Iskolai Tagintézmény: Comenius I. modell A Székhely Intézmény és a Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény a Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) I. pályázat keretében teljesítette a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) I., II. szintjét. A Vendéglátó Szakképző Tagintézmény a Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény, továbbá a Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény az SZFP II. pályázat előírásának megfelelően elvégezte a SZÖM I. (Helyzetfelmérő) követelményrendszerre épülő önértékelést, majd 2008 őszén a SZÖM II. (Fejlesztési) szint teljesítésére került sor. A Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény a SZÖM II. szintet külső értékeléssel egybekötve teljesítette. A felsorolásból látszik, hogy az iskolák több fajta - egymástól eltérő - minőségirányítási megközelítést alkalmaztak. Ezen intézményi minőségirányítási program (IMIP) megalkotásának egyik legfőbb célja – a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) ajánlásai figyelembevételével minőségirányítási megközelítések összehangolása, egységesítése. A minőségirányítási programban megjelennek az SZMBK első elemének, a Modellnek a kulcskérdései, valamint a további keretrendszer elemek: Önértékelés, Mérés, Külső értékelés. Gyakorlattá válik az egységes szakképzési minőségbiztosítási keretrendszer alkalmazása, mint az intézményegységek közötti hatékony párbeszéd alapja. Az SZMBK középtávon lehetővé teszi, hogy intézményünk központi követelmények alapján kidolgozott akkreditáción, minősítésen vegyen részt. A továbbiakban az intézményi minőségirányítási programot (IMIP) egyetlen, egységes intézményi minőségirányítási rendszerként, minőségfejlesztési alapdokumentumként kezeljük. Az ISO 9001:2000 szabvány, továbbá a Comenius I-II. Modell követelményének megfelelően szabályozott eljárások, folyamatok többsége átvételre került. Az egyetlen, egységes minőségirányítási rendszer a folyamatok szabályozottságán túl a jövőben biztosítja a dokumentációs rendszerünk egységességét is.

5

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

1.2 Fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP) kivonata Fenntartói elvárások A Tolna Megyei Önkormányzat, mint fenntartó intézményünkkel szembeni elvárásait az önkormányzati minőségirányítási programban (ÖMIP) a következők szerint fogalmazta meg: Szakközépiskolai intézményegységgel szembeni elvárások (3.1.2.3 fejezet) 1. A NAT-2007, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2. Biztosítsa az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra, munkába állásra történő felkészítést. 3. A tanulók igényeinek megfelelően készítsen fel az emelt szintű érettségi vizsgára. Ennek megszervezésben hatékonyan működjenek együtt az intézményegységek, szükség szerint működjenek együtt más középiskolával az érettségire történő eredményes felkészítés érdekében. A pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel. 4. Adjon széleskörű kimeneti kínálatot az érettségivel, középiskolai végzettséggel rendelkező tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Kísérjék figyelemmel, elemezzék és értékeljék a képzési kínálattal összefüggésben a munkaerő-piaci viszonyok változásait, tegyenek javaslatot a képzési kínálat fejlesztésére. A szakképző évfolyamokon kvalifikált, korszerű „piacképes” szakemberképzés folyjék. 5. Fejlesszék együttműködésüket a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. 6. Szülői, és tanulói igényeknek megfelelően nyelvi előkészítő évfolyamok indítása (angol, német nyelv) 7. Igény esetén akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés megszervezése az érdeklődő tanulók számára. 8. Kollégiumi ellátás biztosítása településenként (Szekszárd, Bonyhád, Tamási) 9. A kollégista tanulók kapjanak segítséget iskolai munkájukhoz a felzárkóztató és tehetséggondozó kollégiumi foglalkozásokon. 10. Továbbra is segítsék a felnőtteket a magasabb általános műveltség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a nappali, esti és levelező tagozatokon. Szakiskolai intézményegységgel szembeni elvárások (3.1.2.4 fejezet) 11. A NAT-2007, az érvényes kerettantervek, valamint a szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 12. Biztosítsa a 9-10. osztályban tanulók számára az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, emellett tekintsék kiemelt feladatnak a pályaorientációt. 13. A szakképzési évfolyamon készítsen fel a szakmai vizsgára. A szakmai képzés kövesse rugalmasan a munkaerő-piaci változásokat, és alkalmazkodjon a felhasználói igényekhez a képzés profiljának alakításában. A szakképző évfolyamokon neveljék a tanulókat szakmaszeretetre, kitartásra, szakszerű és pontos munkavégzésre. 14. Tegye lehetővé a tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását. Az új ismeretek átadása mellett biztosítsa az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók továbbhaladáshoz szükséges fejlesztést. Szervezzenek speciális felzárkóztató programokat. 6

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

15. Biztosítsák a tízedik évfolyam befejezése után a tanulók számára az átlépési lehetőséget a szakközépiskolai képzésbe (érettségire való felkészítés). 16. Fejlesszék az együttműködést a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. A Szent László Szakképző Iskola és Kollégium az általános követelményeket kiegészítve az alábbi feladatokat lássa el: - sokoldalú képzési struktúra, érdeklődésnek és képességeknek megfelelő választási lehetőség kínálása a diákoknak, hallgatóknak, - képességeknek megfelelő tudásszerzés, gyakorlás biztosítása, kompetenciafejlesztés, idegen nyelvi kommunikációs képesség, informatikai írástudás fejlesztése, - korszerű technológiákon alapuló gyakorlati képzés erősítése, munkavállalói kompetenciák fejlesztése, korszerű moduláris képzés kiterjesztése, - munkaerő-piaci keresletre rugalmas reagálás, a képzés tartalmának munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, - hiány-szakképesítések népszerűsítése, intenzív beiskolázás a hiányszakmák körében, - a szocializációs hátrányok kompenzálása, esély biztosítása szakmai végzettség, érettségi bizonyítvány megszerzése érdekében, - hátrányos helyzetű, oktatási rendszerből lemorzsolódódók szakképzésbe, érettségi vizsgára való felkészítésbe vonása, - közösségi funkciók ellátása: pályaválasztás, pályaorientációs tevékenység, karrier tanácsadás, pályakövetés, - szakképesítések, szakmacsoportok intézményi összehangolása, párhuzamos képzések visszaszorítása, - innovációs kapacitás kihasználása, intenzív forrásteremtő-pályázati tevékenység, rendelkezésre álló anyagi forrásokkal takarékosan gazdálkodó, költséghatékony működés, hatékony munkaerő kihasználás, - felnőttképzés, tanfolyami képzések, átképzések, ezekhez kapcsolódó szolgáltatások kiterjesztése valamennyi intézményegységre, - egységes minőségirányítás kiépítése a szakképzési minőségbiztosítási keretrendszer (SZMBK) alapjain, - együttműködő szakmai kapcsolat kiépítése az Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsággal, kétirányú kommunikáció folyamatos fenntartása a gazdasági-üzleti világgal, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal és a Kamarákkal, szakmai szervezetekkel, belépésre felkészítő iskolákkal, hazai és külföldi szakképző intézményekkel, felsőoktatási intézményekkel, - kiemelt szerepvállalás a munkaerő-piaci igények rugalmas kielégítésében, az uniós elvárásoknak megfelelően a képzési, átképzési kínálat kialakításánál, hatékony együttműködés a társadalmi partnerekkel, nemzetközi együttműködési kapcsolatok bővítése. A fentiekben megfogalmazott fenntartói elvárások intézményünk számára feladatokat jelentenek. 1.3 A minőségirányítási rendszer működésének szervezeti háttere Az intézmény főigazgatója kinevezi a minőségfejlesztési rendszer támogatásáért felelős személyt vagy csoportot, aki, vagy amely - egyéb feladataitól függetlenül - elegendő hatáskörrel rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez. A minőségirányítási vezető (stratégiai főigazgató-helyettes) a TISZK menedzsment munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata többek között az IMIP-ben 7

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét. Munkáját az intézményegységek delegáltjai, folyamatgazdák segítik. A minőségirányítási vezető és a delegáltak TISZK szintű munkacsoportot alkotnak (TISZK MICS). A delegáltak az intézményegység-szintű folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a megbízási szerződésük tartalmazza. A TISZK menedzsment rendszeresen, általában hetente egy alkalommal, a főigazgató irányításával vezetőségi ülést tart, az Igazgatótanács általában kéthetente ülésezik. A vezetőségi ülések állandó résztvevője a minőségirányítási vezető, az ülések biztosítják az információcserét, minden az IMIP-et érintő kérdésben. A főigazgató és a minőségirányítási vezető közötti napi szóbeli kapcsolattartás kiterjed a rendszer szabályozásának és fenntartásának minden kérdésére. A minőségirányítási vezető és a TISZK MICS tagok, továbbá az intézményegység vezetők közötti kapcsolattartás formája a szóbeli közlés, elektronikus levelezés, telefonon való megkeresés. A Szent László Szakképző Iskola szervezeti felépítését – benne az iskolai minőségirányítási és mérési csoportok (MICS és MÉCS) – szervezeten belüli helyét az SZMSZ melléklete szemlélteti.

1.4 A minőségirányítási rendszert működtetők képzése Intézményünk kialakította a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak, a diákönkormányzat tagjai továbbképzésének szabályait (Továbbképzési program). Figyelembe vettük a TÁMOP 2.2.3 projekt keretében tervezett továbbképzések és a pedagógus- továbbképzési rendszer kínálta lehetőségeket és kötelezettségeket. A beiskolázási tervek elkészítésénél törekszünk arra, hogy minél több munkatárs vegyen részt minőségbiztosítási- minőségfejlesztési képzésen. Igyekszünk a belső képzési lehetőségek minél hatékonyabb kihasználására ezen a területen is.

2. Intézményi minőségpolitika Intézményünk minőségpolitikája összhangban van az intézmény alapelveivel, tartalmazza a folyamatos javulás iránti elkötelezettséget, valamint keretet teremt a minőségcélok kitűzéséhez. A minőségpolitikát a főigazgató teszi közzé, az abban foglaltakat a vezetőségi átvizsgálások alkalmával rendszeres időközönként átvizsgálja, és szükség szerint aktualizálja.

2.1 Minőségpolitikai nyilatkozat A Szent László Szakképző Iskola Térségi Integrált Szakképző Központ valamennyi intézményegysége - Székhelyintézmény, Vendéglátó Tagintézmény, Egészségügyi Szociális Tagintézmény, Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény, Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény, Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény, Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény, Szolgáltató és Felnőttképzési Központ és a Kollégium - a partneri igényekhez rugalmasan alkalmazkodó képzési szerkezettel színvonalasan szolgálja az intézményünket választókat és a munka-erőpiacot. Alapvető célunk, hogy szolgáltatásaink révén, az egész életfolyamon át tartó tanulás rendszerében hatékonyan biztosítsuk a munka-erőpiaci igényekhez rugalmasan illeszkedő 8

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

képzéseket. Tevékenységeinket úgy szervezzük, hogy korszerű, piacképes, folyamatosan továbbfejleszthető kompetenciákkal rendelkező, ugyanakkor környezetére figyelő, a másik személyiségét tisztelő, az értékekért felelős, fegyelmezett szakembereket neveljünk. Munkánk tartalmával, minőségével kívánjuk alakítani a Szent László TISZK jelenét és jövőjét, ezáltal megyénk, vonzáskörzetünk, régiónk holnapját, a humán erőforrások fejlesztését. Céljaink teljesülése érdekében: Tanulóink, valamint a felnőttoktatásba és felnőttképzésbe bekapcsolódó résztvevők személyiségét tiszteletben tartó, annak kiteljesítését biztosító, felelősen együttműködő munkát és magatartást várunk el minden munkatársunktól. Biztosítjuk tanulóink, a felnőttképzésben résztvevők számára a képességeiknek megfelelő tudásszerzést, gyakorlást, ösztönözzük őket megfelelő teljesítmény elérésére. Esélyt biztosítunk az intézményeinket választóknak, a szocializációs hátrányok kompenzálása és a kompetenciafejlesztés területein a társadalmi és gazdasági igényeknek megfelelő innovatív programok bevezetésével. Törekszünk arra, hogy csökkentsük azon tanulók, résztvevők számát, akik szakképzettség vagy érettségi vizsga nélkül hagyják el iskoláinkat. A munka-erőpiaci igényekre épülően biztosítjuk a felnőttek képzését, szolgáltatásokat biztosítunk számukra, kiemelten figyelve a gazdálkodó szervezetek, munkáltatók által megfogalmazott képzési, továbbképzési igényekre és a kompetenciák fejlesztésére. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az oktatásból hosszabb ideje kimaradt, az oktatásba visszaintegrálódás terén nehézségekkel szembesülő személyeket hozzásegítsük ahhoz, hogy ismét meg tanuljanak tanulni. A minőségi szolgáltatás biztosítása érdekében működésünkben kiemelkedő fontosságú az egész életfolyamon át tartó életpálya-építési tanácsadás, pályaorientáció és pályakövetés, felnőttképzési szolgáltatások nyújtása. A hatékony működés és a szervezet folyamatos fejlesztése érdekében kialakítjuk és működtetjük a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszernek (SZMBK) megfelelő minőség-megközelítést. Minden munkatársunknak motiváltnak kell lenni önmaga sokoldalú fejlesztésében pedagógiai, szakmai, idegen nyelvi, informatikai kompetenciaterületen, szemléletben egyaránt, hogy felkészülten láthassa el sokrétű feladatát. Hatékonyan, dinamikusan működő kapcsolatokat építünk a belépésre felkészítő iskolákkal, Térségi Integrált Szakképző Központokkal, hazai és külföldi szakképző intézményekkel. Erősítjük kapcsolatainkat a gazdasági szereplőkkel, szakmai szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel, bővítjük nemzetközi együttműködési kapcsolatainkat. Innovációs kapacitásunkat, a változó körülményekhez való alkalmazkodó képességünket, forrásteremtő tevékenységünket a működés eredményessége növelésének szolgálatába állítjuk.

9

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

A Szent László TISZK menedzsmentje, igazgatótanácsa, az intézményegységek vezetősége és valamennyi munkatársunk kötelezettséget vállal, hogy tevékenységével hozzájárul céljaink eléréséhez, közvetlen felelősséggel tartozunk munkánk minőségéért, a sokoldalú TISZK modell működtetésének sikeressége érdekében. Szekszárd, 2010. szeptember Vida Lajos főigazgató

10

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

2.2 Minőségcélok, feladatok Céljaink már mérhető kategóriákat jelentenek a minőségkép összetevőiként, mérhetőségükről az állítható, hogy többségük "osztályozós" skálán értékelhető. Közös tulajdonságuk, hogy a szakképzés követelményeit, elvárásait állítja középpontba. Kiemelt cél: a Dél-Dunántúli Régió meghatározó szakképző intézményévé válni, a TISZK modell sikeres megvalósítása. (Mérés, értékelés: TÁMOP-2.2.3-07/2 projektzárás eredményessége 2011-ben) Távlati cél: 2012 végére kialakul a jelenleginél költséghatékonyabb intézmény, egységesen működnek az SZMBK elemei, informatív adatokat szolgáltat a tanulói pályakövetési rendszer. (Mérés, értékelés: aktuális statisztikai mutatók, adatokat szolgáltat az indikátorrendszer, az önértékelés eredményei fejlesztéseket indukálnak, működik a pályakövetési rendszer) További célok:  Sokoldalú képzési struktúra fenntartása a modulrendszerű képzés adta lehetőségek kiaknázásával, mely által a tényleges választási lehetőség biztosított tanulóink, hallgatóink számára. (Mérés, értékelés: oktatott szakmák, ezen belül hiányszakmák száma, adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya - indikátor)  Olyan, innovatív programok, közösségi funkciók működtetése, melyek révén csökkenthető a tanulói lemorzsolódás aránya, illetve az oktatásból kimaradt, tanköteles kort betöltöttek újra bevonhatók legyenek az oktatásba. (Mérés, értékelés: a lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva - indikátor)  A Digitális Középiskola létrehozásával olyan oktatás megvalósítása, amely az iskolarendszert elhagyó, hátrányos helyzetű – elsősorban 25 év feletti - felnőttek számára biztosít lehetőséget érettségi megszerzésére.  Növekedjék a munkáltatók, gazdálkodó szervezetek elvárásainak megfelelő felkészültséggel és munkakultúrával rendelkező fiatalok száma, aránya intézményünkben. (Mérés, értékelés: elégedettségvizsgálat, pályakövetés, végzettségük szerint elhelyezkedő szakképző iskolai tanulók aránya – indikátor)  A pedagógusok minél szélesebb körben vegyék igénybe a hazai és külföldi szakmai, nyelvi, informatikai témájú továbbképzéseket; éljenek a pályázatok adta lehetőségekkel. (Mérés, értékelés: dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkező pedagógusok aránya, nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkező pedagógusok aránya, a tanévben külső továbbképzésen résztvevő pedagógusok aránya indikátorok)  Hazai és külföldi szervezetekkel, intézményekkel kialakult szakmai kapcsolatok számának bővítése, a már kialakult kapcsolatok elmélyítése. (Mérés, értékelés: a kapcsolatok számszerűsítésével, külföldi tanulmányúton résztvevő pedagógusok aránya, bázisiskolai, vagy gesztor-intézményi szerepek száma, az intézmény által tartott konferenciák száma, más szervezetekkel közösen indított fejlesztési projektek száma – indikátorok)  TISZK modellből adódó lehetőségek kiaknázása a hatékony munkaerő-gazdálkodás területén. (Mérés, értékelés: szakos ellátottság mértéke, team-munkában résztvevő pedagógusok száma, kilépő pedagógusok száma /kivéve nyugdíjazás/, engedélyezett álláshelyek és a betöltött álláshelyek aránya, óraadó pedagógusok aránya) Céljaink elérése érdekében elvégzendő feladatok: 11

IMIP

                 

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

képzéshez való hozzáférés segítése (pályaválasztás, pályaorientáció) folyamatos igazodás a szűkebb-tágabb környezetünkben tapasztalható változásokhoz olyan naprakész ismeretek átadása, amire a gazdaság igényt tart a képzési tartalmaknak a munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása kompetenciafejlesztés, amely képessé teszi a munkavállalót az adott munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására a szakképző iskolák szakképzési tevékenységének kiegészítése a felnőttképzéssel szakképesítések/szakmacsoportok összehangolása a régió szakképzésének igényeivel a szakképzésben résztvevő tanulók arányának növelése gyakorlati képzés erősítése hiányszakmák oktatásának indítása szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának egyidejű fejlesztése együttműködés a gazdaság szereplőivel, önkormányzatokkal a gazdaságban alkalmazásra kerülő korszerű technikák, technológiák oktatása a szakképzésben karrier- valamint pályaválasztási-pályaorientációs tanácsadó szolgáltatás, mint közösségi funkció működtetése szolgáltató és felnőttképzési központ kialakítása, működtetése a Szent László Digitális Középiskola működtetése tanulók segítése a kezdeti nehézségek leküzdésében, hozzásegítve őket ahhoz, hogy ismét megtanuljanak tanulni. az aktuális pályázati kiírásnak megfelelően teamek létrehozása

2.3 TISZK elvárások az intézményegységek felé a célok, továbbá a TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt számszerűsíthető eredményeinek teljesítése érdekében Székhely Intézmény - a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódott fiatalok szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése; - tartalomfejlesztési tevékenység, melynek keretében a modul rendszerű szakképzéshez szükséges tananyagok, belső továbbképzési anyagok, továbbá továbbképzési tematikák kidolgozása, előtérbe helyezve az e-tanuláshoz szükséges fejlesztéseket, - felnőttképzési tevékenység folytatása adott szakterületen, hallgatók felkutatása, beiskolázása - nyomon követési tevékenység folytatása, elterjesztése az intézményben (a tanulók, munkaadók körében végzett adatgyűjtés, felmérések és elemzések készítése). - felkérés esetén mentorálás, belső tanácsadás, konzultáció biztosítása a Szt. László más tagintézményei számára a SZÖM I-II. területén - 2008/2009-es tanév induló tanulólétszámának megtartása a 2010/2011-es tanév végéig - a TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében oktatói képzésbe/továbbképzésbe, menedzsment felkészítésbe bevonandó - iskolára eső - létszám biztosítása - tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben résztvevők aránya az utolsó szakképzési évfolyamon minimálisan érje el a 70%-ot. - TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében beszerzett/kidolgozott tananyagok teljes körű felhasználása - A HEFOP 3.1.2 projekt keretében bevezetett kompetencia alapú oktatás fenntartása, fejlesztése, a beszerzett tananyagok, oktatási segédletek és eszközök felhasználása az oktatás-nevelés folyamatában a szakiskola 9-10. évfolyamain.

12

IMIP

-

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Működteti a TÁMOP 3.2.1/B projekt keretében létrehozott Szent László Digitális Középiskola Szekszárdi Szolgáltatási Pontját, informatikai és mentori támogatást nyújtva ezzel azoknak a vonzáskörzetében élő, a felnőttoktatásnak e sajátos formájába bekapcsolódó hátrányos helyzetű 18 év feletti felnőtteknek, akik célul tűzték ki az érettségi bizonyítvány megszerzését.

Egészségügyi- Szociális Szakképző Tagintézmény - a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódott fiatalok szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése; - a képzésbe bevont, (iskolába felvételt nyert) hátrányos helyzetű tanulók megtartása, felzárkóztató munka eredményessé tételével - tartalomfejlesztési tevékenység, melynek keretében a modul rendszerű szakképzéshez szükséges tananyagok, belső továbbképzési anyagok, továbbá továbbképzési tematikák kidolgozása, előtérbe helyezve az e-tanuláshoz szükséges fejlesztéseket, - felnőttképzési tevékenység folytatása adott szakterületen, hallgatók felkutatása, beiskolázása - nyomon követési tevékenység folytatása, elterjesztése az intézményben (a tanulók, munkaadók körében végzett adatgyűjtés, felmérések és elemzések készítése). - ütemtervnek megfelelően, hiányzó SZMBK elemek (SZÖM I.II., indikátorrendszer) kiépítése - 2008/2009-es tanév induló tanulólétszámának megtartása a 2010/2011-es tanév végéig - a TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében oktatói képzésbe/továbbképzésbe, menedzsment felkészítésbe bevonandó - iskolára eső - létszám biztosítása - TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében beszerzett/kidolgozott tananyagok teljes körű felhasználása - a munka melletti szakképzések (esti, levelező tagozat) hagyományainak folytatása, kibővítése a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, - évente legalább kétszer felmérést végezni az egészségügyi és szociális szférában, melynek alapján a szakképzés tervezhetővé válik, - az új OKJ-nek megfelelően olyan szakképzési lehetőségek biztosítása, amelyek építenek az előzetes tudásra, a kompetenciák beszámíthatók, - a költséghatékony működés érdekében az azonos modulokat tartalmazó szakképzési évfolyamoknál a lehetséges határig összevont oktatást alkalmazzanak. Vendéglátó Szakképző Tagintézmény - a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódott fiatalok szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése; - tartalomfejlesztési tevékenység, melynek keretében a modul rendszerű szakképzéshez szükséges tananyagok, belső továbbképzési anyagok, továbbá továbbképzési tematikák kidolgozása, előtérbe helyezve az e-tanuláshoz szükséges fejlesztéseket, - felnőttképzési tevékenység folytatása adott szakterületen, hallgatók felkutatása, beiskolázása - nyomon követési tevékenység folytatása, elterjesztése az intézményben (a tanulók, munkaadók körében végzett adatgyűjtés, felmérések és elemzések készítése). - támogatási szerződésnek megfelelően SZFP II. projekt folytatása, vállalt kötelezettségek teljesítése - felkérés esetén mentorálás, belső tanácsadás, konzultáció biztosítása a Szent László más tagintézményei számára a SZÖM I-II. területén - 2008/2009-es tanév induló tanulólétszámának megtartása a 2010/2011-es tanév végéig - a TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében oktatói képzésbe/továbbképzésbe, menedzsment felkészítésbe bevonandó - iskolára eső - létszám biztosítása

13

IMIP

-

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben résztvevők aránya az utolsó szakképzési évfolyamon minimálisan érje el a 70%-ot. TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében beszerzett/kidolgozott tananyagok teljes körű felhasználása

Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény - a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódott fiatalok szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése; - a képzésbe bevont, (iskolába felvételt nyert) hátrányos helyzetű tanulók megtartása, felzárkóztató munka eredményessé tételével - tartalomfejlesztési tevékenység, melynek keretében a modul rendszerű szakképzéshez szükséges tananyagok, belső továbbképzési anyagok, továbbá továbbképzési tematikák kidolgozása, előtérbe helyezve az e-tanuláshoz szükséges fejlesztéseket, - felnőttképzési tevékenység folytatása adott szakterületen, hallgatók felkutatása, beiskolázása - nyomon követési tevékenység folytatása, elterjesztése az intézményben (a tanulók, munkaadók körében végzett adatgyűjtés, felmérések és elemzések készítése). - ütemtervnek megfelelően, hiányzó SZMBK elemek (SZÖM I.II., indikátorrendszer) kiépítése - 2008/2009-es tanév induló tanulólétszámának megtartása a 2010/2011-es tanév végéig - a TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében oktatói képzésbe/továbbképzésbe, menedzsment felkészítésbe bevonandó - iskolára eső - létszám biztosítása - TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében beszerzett/kidolgozott tananyagok teljes körű felhasználása - Működteti a TÁMOP 3.2.1/B projekt keretében létrehozott Szent László Digitális Középiskola Bonyhádi Szolgáltatási Pontját, informatikai és mentori támogatást nyújtva ezzel azoknak a vonzáskörzetében élő, a felnőttoktatásnak e sajátos formájába bekapcsolódó hátrányos helyzetű 18 év feletti felnőtteknek, akik célul tűzték ki az érettségi bizonyítvány megszerzését. Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény - a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódott fiatalok szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése; - tartalomfejlesztési tevékenység, melynek keretében a modul rendszerű szakképzéshez szükséges tananyagok, belső továbbképzési anyagok, továbbá továbbképzési tematikák kidolgozása, előtérbe helyezve az e-tanuláshoz szükséges fejlesztéseket, - felnőttképzési tevékenység folytatása adott szakterületen, hallgatók felkutatása, beiskolázása - nyomon követési tevékenység folytatása, elterjesztése az intézményben (a tanulók, munkaadók körében végzett adatgyűjtés, felmérések és elemzések készítése). - támogatási szerződésnek megfelelően SZFP II. projekt folytatása, vállalt kötelezettségek teljesítése - felkérés esetén mentorálás, belső tanácsadás, konzultáció biztosítása a Szt. László más tagintézményei számára a SZÖM I-II. területén - 2008/2009-es tanév induló tanulólétszámának megtartása a 2010/2011-es tanév végéig - a TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében oktatói képzésbe/továbbképzésbe, menedzsment felkészítésbe bevonandó - iskolára eső - létszám biztosítása - tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben résztvevők aránya az utolsó szakképzési évfolyamon minimálisan érje el a 70%-ot. - TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében beszerzett/kidolgozott tananyagok teljes körű felhasználása

14

IMIP

-

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Szakképzést előkészítő évfolyamon végző tanulók létszámának 70 főre emelése a 2010/2011-es tanévre

Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény - a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódott fiatalok szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése; - tartalomfejlesztési tevékenység, melynek keretében a modul rendszerű szakképzéshez szükséges tananyagok, belső továbbképzési anyagok, továbbá továbbképzési tematikák kidolgozása, előtérbe helyezve az e-tanuláshoz szükséges fejlesztéseket, - felnőttképzési tevékenység folytatása adott szakterületen, hallgatók felkutatása, beiskolázása - nyomon követési tevékenység folytatása, elterjesztése az intézményben (a tanulók, munkaadók körében végzett adatgyűjtés, felmérések és elemzések készítése). - támogatási szerződésnek megfelelően SZFP II. projekt folytatása, vállalt kötelezettségek teljesítése - felkérés esetén mentorálás, belső tanácsadás, konzultáció biztosítása a Szt. László más tagintézményei számára a SZÖM I-II. területén - 2008/2009-es tanév induló tanulólétszámának megtartása a 2010/2011-es tanév végéig - a TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében oktatói képzésbe/továbbképzésbe, menedzsment felkészítésbe bevonandó - iskolára eső - létszám biztosítása - tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben résztvevők aránya az utolsó szakképzési évfolyamon minimálisan érje el a 70%-ot. - TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében beszerzett/kidolgozott tananyagok teljes körű felhasználása Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény - a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódott fiatalok szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése; - tartalomfejlesztési tevékenység, melynek keretében a modul rendszerű szakképzéshez szükséges tananyagok, belső továbbképzési anyagok, továbbá továbbképzési tematikák kidolgozása, előtérbe helyezve az e-tanuláshoz szükséges fejlesztéseket, - felnőttképzési tevékenység folytatása adott szakterületen, hallgatók felkutatása, beiskolázása - nyomon követési tevékenység folytatása, elterjesztése az intézményben (a tanulók, munkaadók körében végzett adatgyűjtés, felmérések és elemzések készítése). - támogatási szerződésnek megfelelően SZFP II. projekt folytatása, vállalt kötelezettségek teljesítése - felkérés esetén mentorálás, belső tanácsadás, konzultáció biztosítása a Szt. László más tagintézményei számára a SZÖM I-II. területén - 2008/2009-es tanév induló tanulólétszámának megtartása a 2010/2011-es tanév végéig - a TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében oktatói képzésbe/továbbképzésbe, menedzsment felkészítésbe bevonandó - iskolára eső - létszám biztosítása - tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben résztvevők aránya az utolsó szakképzési évfolyamon minimálisan érje el a 70%-ot. - TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében beszerzett/kidolgozott tananyagok teljes körű felhasználása - Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés programjának folytatása, fejlesztése, (elterjesztése az intézményben) a halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációs stratégiájának dokumentuma alapján - A HEFOP 3.1.3 projekt keretében bevezetett kompetencia alapú oktatás fenntartása, fejlesztése, a beszerzett tananyagok, oktatási segédletek és eszközök felhasználása az oktatás-nevelés folyamatában 15

IMIP

-

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

A program szakmai irányítójaként, a Szolgáltató Pontokból álló intézményi hálózatra támaszkodva megszervezi és működteti a TÁMOP 3.2.1/B projekt keretében létrehozott Szent László Digitális Középiskolát. Működteti annak Tamási Szolgáltatási Pontját, informatikai és mentori támogatást nyújtva ezzel azoknak a vonzáskörzetében élő, a felnőttoktatásnak e sajátos formájába bekapcsolódó hátrányos helyzetű 18 év feletti felnőtteknek, akik célul tűzték ki az érettségi bizonyítvány megszerzését.

Kollégium A kollégiumi intézményegységgel szembeni elvárásokat az ellátandó funkciók szerint közelítettük meg. A kollégium e funkciók mentén – a helyi sajátosságok figyelembevételével – határozhatja meg feladatait. - Szocializációs funkció: a diákok által a kollégiumba hozott társadalmi, gazdasági, kulturális, szociális különbségeket (lemaradásokat) tudatos fejlesztőtevékenységgel csökkentsék. - Életmód-mintaadó funkció: a kollégium orientálja lakóit a társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmódmodellek elfogadására. (például tolerancia, versenyképesség, megmérettetés, munkaerő-piaci pozíció megszerzése stb.) - Felzárkóztató funkció: a kollégium pótolja a műveltségi, kulturális és mentális hátrányokat, e tevékenységével segítse az esélykülönbségek mérséklését. - Tehetséggondozó funkció: a kollégium kiemelten foglalkozzék a kiemelkedő képességű tanulókkal. - Pályaorientációs funkció: a kollégiumi nevelés folyamatában kapjanak a tanulók olyan plusz lehetőségeket, amelyeket nem tud biztosítani az adott iskola, illetve a szülő. Szolgáltató és Felnőttképzési Központ - a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódott fiatalok szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése; - tartalomfejlesztési tevékenység, melynek keretében a modul rendszerű szakképzéshez szükséges tananyagok, belső továbbképzési anyagok, továbbá továbbképzési tematikák kidolgozása, előtérbe helyezve az e-tanuláshoz szükséges fejlesztéseket, - felnőttképzési tevékenység megszervezése valamennyi intézményegységben, hallgatók felkutatása, beiskolázása - nyomon követési tevékenység folytatása, (munkaadók körében végzett adatgyűjtés, felmérések és elemzések készítése). - TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt keretében beszerzett/kidolgozott tananyagok teljes körű felhasználása - felnőttképzésben résztvevők számát a 2010-re, 200 főre szükséges emelni - felnőttképzésben a szakmájuk magasabb szintjén továbbtanulók arányát 2010-re 50%ra növelni 2.4 Együttműködések Céljaink elérése, intézményünk fejlődésének érdekében szorosan együtt kell működnünk szervezetekkel. A fenntartó önkormányzattal, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsággal (DDRFKB), Szakmai Tanácsadó Testülettel (SZTT), irányba kell, hogy menjünk, azonosan kell, hogy gondolkodjunk. Számunkra a közös feladatok az alábbiakban foglalhatóak össze: - Kapcsolatfelvétel a Dél-dunántúli Régió és más régiók TISZK-jeivel, szakmai együttműködés kialakítása. - A fejlesztési és foglalkoztatási adatok figyelembevételével a beiskolázás egyeztetése. 16

IMIP

-

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

A gyakorlati képzés hatékonyságának vizsgálata. A felnőttképzés szakmai színvonalának, az ott végzettek elhelyezkedési esélyeinek vizsgálata. A hiány-szakképesítések iskolákban, sajtóban történő minél intenzívebb népszerűsítése. Folyamatos belső kommunikáció, fejlesztési elképzelések továbbítása, a gazdaság elvárásainak figyelembe vétele.

2.5 Folyamatos fejlesztés Intézményünk, partnereink egyre magasabb szintű megelégedettségét, valamint saját szakmai és szervezeti céljainak mind tökéletesebb teljesítését tűzte ki célul maga elé. Ennek érdekében vizsgálja minőségpolitikája, minőségcéljai, elvárásai teljesülését. Felhasználjuk, vezetői felülvizsgálatokon elemezzük az auditok, a helyesbítő és megelőző tevékenységek, egyéb adatelemzések eredményeit. Fejlesztési javaslattal az intézmény bármely munkatársa, illetve a feladatra vállalkozó team jelentkezhet. Az elindított folyamatban a résztvevő munkatársakat megfelelő hatáskörrel kell felruházni, annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelelő erőforrásokhoz. A fejlesztés bemenő adatai a partneri elvárások és az egyéb érdekelt felek igényei, amelyeket dokumentált formában rögzíteni kell a javaslattevőnek, ill. a fejlesztést megvalósítóknak. Ha a fejlesztésben a partneri igény érvényesítése során nyert észrevételeket felhasználva módosításokat végzünk, azokat ellenőrzésnek vetjük alá. A változásokat feljegyzésben dokumentáljuk. Amennyiben célszerű, bizonyos célok elérése érdekében intézkedési tervet dolgozunk ki, meghatározva a fejlődéshez, fejlesztéshez szükséges erőforrásokat és felelősségeket.

17

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer Minőségfejlesztési rendszerünk szabályozásának kialakításakor szakmai folyamataink felépítését, szervezeti és működési kapcsolatait, összefüggéseit, kölcsönhatásait figyelembe véve a rendszer működtetése során „folyamatszemléletű megközelítést” alkalmazunk annak érdekében, hogy:  a követelmények megértése és teljesíthetősége / teljesítése megfelelő legyen;  olyan folyamatokat működtessünk, amelyek „hozzáadott értéket” biztosítanak nevelési, oktatási és szakmai tevékenységeinkhez;  biztosítható legyen a folyamatok működésére és eredményességére vonatkozó adatok megismerése, valamint  lehetőségünk legyen a folyamataink folyamatos fejlesztésére, objektív mérésére. Meghatároztuk, hogy milyen folyamatokra van szükség, és hogyan kell ezeket alkalmazni a szervezetben. Folyamatainkat a PDCA- ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA ), másrészt az intézmény szintjén (nagy PDCA). Gondoskodtunk arról, hogy mindazon erőforrások és információforrások rendelkezésre álljanak, amelyek a folyamatok működtetéséhez és figyelemmel kíséréséhez szükségesek. Mérési, elemzési, ellenőrzési módszereket alakítottunk ki és vezettünk be, amelyeket eljárásszinten szabályoztunk.

3.1 Vezetés 3.1.1 A vezetés felelőssége A fejezetben megjelenő SZMBK Modell elemek (kulcskérdések): 4.1. Hogyan valósítja meg az intézmény a külső és a belső mérések, ellenőrzések és értékelések elemzése alapján szükséges visszacsatolásokat, hogyan támogatják és szervezik meg a fejlesztéseket és a változtatások bevezetését? Mérési eredmények beépítése a fejlesztésekbe. 4.4. Milyen módon működteti az intézmény a szervezeti szintű tanulási folyamatait a külső és a belső mérések, ellenőrzések és értékelések eredményeinek elemzésére építve? Szervezeti szintű tanulás (benchmarking) Benchmarking Formák

Érintettek

Fórumok

Szabályok

Módszerek

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

4.5. Hogyan használják fel a külső és a belső mérések, ellenőrzések és értékelések eredményeit az intézményi célok, célkitűzések felülvizsgálatához, módosításához? Célok felülvizsgálata. 5.5. Hogyan motiválják a partnereket abban, hogy vállalt feladataikat megfelelően ellássák? 18

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Partnerek ösztönzése, motivációja (munkatársak, egyéb partnerek) Motiváció Feladatok megvalósításában érintett, bevont partnerek, munkatársak

Ösztönzés, motiváció módja

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

A mérési eredmények beépítése a fejlesztésekbe, szervezeti szintű tanulás (benchmarking) biztosítása, célok felülvizsgálata, munkatársak ösztönzése vezetői felelősség.

3.1.2 A vezetőség elkötelezettsége A Szent László Szakképző Iskola vezetősége elkötelezett a minőségirányítási rendszer létrehozása és bevezetése iránt, és folyamatosan fejleszti annak eredményességét. Ennek keretében:  meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, minőségcéljait, illetőleg az azok teljesülésére vonatkozó elvárásait, tudatosan képviseli minőségpolitikáját,  biztosítja a működés tárgyi és szervezeti feltételeit, a szükséges erőforrásokat,  tudatosítja minden munkatársával a jogszabályi követelmények, valamint partneri elvárások, a teljesítésének fontosságát,  ellátja a humán erőforrás menedzselését,  működteti minőségirányítási rendszerét, melyet rendszeres időközönként felülvizsgál,  biztosítja az IMIP és az intézmény többi stratégiai dokumentumának koherenciáját  megteremti a minőségfejlesztéssel kapcsolatos belső és külső kommunikáció lehetőségét  kompetenciafejlesztést támogató nevelési-oktatási környezetet biztosít. Továbbá a vezetőség gondoskodik arról, hogy az intézmény számára megfogalmazott partneri igények, elvárások egyértelmű formában meghatározásra kerüljenek, és belső követelményekké alakuljanak át a megfelelő teljesítés és a partnerek elégedettségének elérése és fokozása céljából. Ennek során a szervezet figyelembe veszi a tevékenységével kapcsolatos hatósági kötelezettségeket, jogszabályi előírásokat, valamint a „partneri elégedettség vizsgálatból” származó információkat. 3.1.3 Jogszerű (törvényes) működés Jogi megfelelés Közoktatási Önellenőrzési Kézikönyv alkalmazásával az intézményi folyamatok kötött algoritmus szerinti áttekintése, átvizsgálása, a törvényes működés kialakításához szükséges lépések megtervezése és a megvalósítás feltételeinek biztosítása az intézmény működési folyamatainak kontrollálásával. A TISZK menedzsment gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

19

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők az elektronikus jogtárban. Naprakész jogszabálykövetés a CompLex Kiadó jogi adatbázisából lehetséges. Az intézmény-specifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek, egy-egy példánya a főigazgatói, illetve a gazdasági vezetői irodában találhatók meg. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés és a Jogalkalmazás a közoktatásban kötetei. Ez utóbbiak a székhelyintézmény könyvtárában, a közlönyök a TISZK titkárságán találhatók és olvashatók. Az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése:  A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként a főigazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt honlapon, elektronikus formában „főigazgatói hírlevél” formájában közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból a soron következő vezetőségi, igazgatótanácsi értekezletek keretében a vezetőség elé tárja.  Ezen kívül biztosítja a reprezentatív szakszervezet részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését.  Ha a szabályozás gazdasági vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja.  Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli vezetői, igazgatótanácsi értekezlet összehívását kezdeményezik. A TISZK menedzsment tagjai a friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben:  egyrészt az intézményi szintű vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen.  másrészt az intézmény főigazgatója az érdekképviseleti fórumok – Szakszervezet, Közalkalmazotti Tanács (KT), Diákönkormányzat (DÖK) – számára a véleményezési és egyetértési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. 3.1.4 Vezetői tevékenységek eljárásokban Cél Olyan szabályozás kialakítása, amely magába foglalja: A Szt. László Szakképző Iskola éves vezetési tevékenységének szabályozását a megbízói követelmények figyelembe vételével, a felmerülő igények minél nagyobb fokú kielégítése és a tevékenység minél hatékonyabbá tétele céljából: - a vezetői stratégia meghatározásával; - a tervezési feladatok kijelölésével; - a tanév előkészítésének, éves ellenőrzésének és értékelésének meghatározásával. 20

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Érvényességi területe Az intézményegységek teljes területe és valamennyi vezetésben érintett munkatársa. Illetékesség, felelősség, hatáskör (hatásköri mátrix) A tevékenységek megtervezésével kapcsolatos felelősségek, hatáskörök és tevékenységek az alábbi táblázatban találhatók. Ssz.

Feladatok/Felelős

1.

Vezetői nyilatkozatok meghatározása Vezetői koncepció kidolgozása Éves tervezési feladatok Iskolai alapdokumentumok felülvizsgálata Tanév előkészítési feladatok Minőségirányítási szervezet

2. 3. 4. 5. 6.

Főigazgató

Általános főigh.

Nevelési főigh.

Szakmai főigh.

Stratégiai főigh.

Gazdasági főigh.

D, E

E

E

E

E

E

D, V

E

E

E

E

E

D, V

V, E

V, E

V, E

V, E

V, E

D

V, E

V, E

V, E

V, E

V, E

D D, T

D, V, E E, T

V, E E, T

V, E E, T

V, E D, V, E

E E, T

A jelölések értelmezése: D döntés a végrehajtásról, a feladat elrendelése V a feladat végrehajtása E a feladat megoldásában való kötelező együttműködés T a feladatról tájékoztatást kap 3.1.4.1 Vezetői nyilatkozatok meghatározása A TISZK menedzsment „vezetési filozófiáját” az általa meghatározott nyilatkozatok segítségével mutatja be. Vezetői nyilatkozatoknak tekinthetjük:  a Minőségpolitikai nyilatkozatot  az Éves minőségcélokat  a Küldetésnyilatkozatot (lásd: pedagógiai program)  a Jövőképet (lásd: pedagógiai program)

vezetői

A nyilatkozatok meglétéért a főigazgató a felelős. Elkészítésük csoportmunkában történik, melynek résztvevőit a főigazgató bízza meg. Az elkészítés munkájában a minőségirányítási vezető minden esetben részt vesz. A vezetőségi átvizsgáláson történik döntés a nyilatkozatok aktualizálásának szükségességéről. Amennyiben van aktualizálandó nyilatkozat, a főigazgató meghatározza az átdolgozás felelősét és határidejét. Az Éves minőségcélok kidolgozásának felelőse a minőségirányítási vezető, aki a minőségirányítási csoport (TISZK MICS) és saját javaslatait ismerteti az intézményvezetéssel. A megfelelő módosítások után az Éves minőségcélok véglegesítése és jóváhagyása a főigazgató feladata. Minden vezetői nyilatkozatot – elkészülte, módosítása után – az igazgatótanáccsal, tantestülettel ismertetni kell a Minőségpolitikai nyilatkozatot az iskolaépületek jól látható helyén (belső tér) ki kell függeszteni. Az intézmény valamennyi vezetőjének (igazgatók, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők) feladata, hogy a vezetői nyilatkozatok irányt és értéket közvetítő üzeneteit minél szélesebb belső és külső körben terjesszék. (Hatásköri mátrix 1. sora) 21

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

3.1.4.2 Vezetési koncepció kidolgozása A Vezetési koncepció kidolgozását a főigazgató és az igazgatók (intézményegység-vezetők) a pályázati fázisban végzik el, amelyek megválasztásuk után az intézmény, illetve az iskolák egyik alapdokumentumává válik. A koncepció általában 5 év időtartamra tekint előre. Kidolgozásának alapja lehet a működési területek (gazdálkodás, feltételek, oktatás, nevelés, szolgáltatások, szervezet, kapcsolatrendszer) helyzetelemzése, vizsgálata, SWOT analízis készítése. Az elvégezett felmérésekből származó információk, a partnerek, gazdasági szervezetek információi, valamint a fenntartói igények és előírások figyelembevételével készül el a koncepció vezetői feladatainak rendszere. Ebből a feladatrendszerből történik az éves feladatok lebontása az Éves munkaterv számára. (Hatásköri mátrix 2. sora) 3.1.4.3 Éves tervezési feladatok Az intézmény vezetésének legalapvetőbb tervezési feladatai, dokumentumai:  Éves munkaterv  Éves minőségfejlesztési munkaterv  Intézményi költségvetés  Éves beruházási és fejújítási terv  Szolgáltatási és Felnőttképzési Éves Képzési Tervét  Beiskolázási terv  Belső képzési terv  Ellenőrzési terv  Egyéb TISZK szinten megfogalmazott tervek (TÁMOP-2.2.3-07/2 projekthez kapcsolódó tervezés) A tervezési feladatok részletes szabályozása a Tervezés fejezetben találhatóak. Az Éves munkatervet a főigazgató vagy az általa megbízott munkatársa készíti el, és az igazgatótanács hagyja jóvá az aktuális nyitóértekezleten. A jóváhagyás dokumentálása az Igazgatótanácsi értekezleti jegyzőkönyvben található. Az Éves munkaterv részei:  fő oktatási nevelési célkitűzések;  ütemterv, amely napra lebontva ismerteti a feladatokat;  rendezvényterv. A munkaterv módosítása a jóváhagyó igazgatótanács hatásköre. A módosítás esetenként intézményi nevelőtestületi jóváhagyást igényelhet. Az Éves munkaterv elosztását a főigazgató végzi, az intézményegységek kapnak egy-egy példányt. A rendszergazda a jóváhagyott munkatervet felteszi az intézmény honlapjára is. Az Éves minőségfejlesztési munkatervet a minőségirányítási vezető (stratégiai főigazgatóhelyettes) a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet, SZFP, TÁMOP-2.2.3-07/2 projekt, tagintézményi javaslatok figyelembevételével készíti el, az elosztása is az ő feladata Az Éves intézményi költségvetés tervezet elkészítése a gazdasági főigazgató-helyettes feladata, aki a fenntartó felé jóváhagyásra felterjesztés előtt a főigazgatóval egyeztet. A közgyűlési döntést követően az önkormányzati hivatal eljuttatja az iskolához a jóváhagyott éves költségvetést. A gazdasági főigazgató-helyettes az igazgatótanácsot tájékoztatja az adott év gazdasági keretszámairól. 22

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Az évközi változások Előirányzat módosítás feljegyzésen kerülnek az intézménytől az önkormányzathoz. A fenntartó a döntésről tájékoztatja az főigazgatót. A Beruházási és felújítási terv elkészítése a gazdasági főigazgató-helyettes feladata. A „bevállalt” fejlesztéseket a főigazgató hagyja jóvá. Rendkívüli esetben felmerülő javítási – pótlási igények kezelését szintén a gazdasági főigazgató-helyettes végzi, jóváhagyó a főigazgató. Az intézmény Szolgáltatási és Felnőttképzési Éves Képzési Tervét minden év december 20-ig a Szolgáltató és Felnőttképzési Központ vezetője (SZFK vezető) készíti el. A pedagógus, továbbá a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók egyéni szakmai továbbképzésének törvényi előírását teljesíti az intézményvezetés az Éves beiskolázási tervvel. Az nevelési és a szakmai főigazgató-helyettes a következő évben továbbképzésben érintett munkatársakról, igazgatókkal való konzultáció után egyeztet a főigazgatóval. A főigazgató minden évzáró és nyitó igazgatótanácsi értekezleten tájékoztatja az igazgatókat a beiskolázási tervről. A továbbképzési, beiskolázási éves keret felosztásakor a következő prioritás alapján történik a támogatás megítélése:  Munkakörhöz szükséges képesítés megszerzése;  Az intézmény fejlesztési koncepciójához, céljaihoz (PP) illeszkedő képzés;  Diplomamegújító képzések (szakmai vagy nevelési területen);  Pedagógiai szemléletváltást támogató módszertani képzések. Az egyéni jelentkezéseket igazgatói javaslatra a főigazgató hagyja jóvá. (Hatásköri mátrix 3. sora) 3.1.4.4 Iskolai alapdokumentumok felülvizsgálata Az intézmény vezetése alapdokumentumnak tekinti következőket:  Intézményi minőségirányítási program (IMIP)  Szervezeti működési szabályzat (SZMSZ)  Pedagógiai program (PP)  Házirend Az alapdokumentumok felülvizsgálatát kezdeményezheti jogszabály, a fenntartó, a főigazgató, az igazgatótanács, továbbá a pedagógusok nagyobb közössége1. Felülvizsgálat csak megbízás alapján végezhető, a megbízást a főigazgató adja, melyben szerepel a megbízott személye, az elvégzendő munka megnevezése és az elkészítés határideje. Minden felülvizsgálati tevékenység befejezése után vezetőségi, igazgatótanácsi, tantestületi, illetve alkalmazotti közösség elfogadás, diák-önkormányzati, iskolaszéki véleményezés előzi meg a fenntartóhoz való továbbítást. Szükség esetén szakértő bevonását kezdeményezi az intézményvezetés, akit az OH-OKÉV által kezelt Szakértői névjegyzékből választ ki az főigazgató, illetve a fenntartó. (Hatásköri mátrix 4. sora.) 3.1.4.5 Tanév előkészítési feladatok A tanévkezdés vezetői alapfeladatai az egyes intézményegységekben a következők:  következő évben az indítható osztályok számának megtervezése;  ideiglenes tantárgyfelosztás készítés;  nevesített tantárgyfelosztás készítés;  órarend és terembeosztás elkészítése; 1

„Pedagógusok nagyobb közösségét” az SZMSZ-ben szabályoztuk.

23

IMIP

SZLTISZK

   

Oldalverzió: 1.

tanári ügyeleti rend készítése, pótbeíratások megszervezése, tanévnyitó értekezlet és a tanévnyitó ünnepély előkészítése, hátrányos helyzetű (HH), és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) diákok jegyzői igazolásának beszerzése

Az intézményegységek vezetése közösen meghatározza a tantestület jóváhagyásával az adott év szeptember 30-ig a következő évben induló szakokat és osztályokat, amit az igazgatók a főigazgatóval egyeztetnek. A fenntartóhoz való továbbítás a főigazgató feladata. Az ideiglenes tantárgyfelosztást az igazgatók készítik el, a főigazgató, vagy megbízottja jóváhagyásával. Határidő minden év április 30-a. Az igazgatók – igazgatóhelyettesek bevonásával - készítik el a nevesített tantárgyfelosztást az adott év június 30-ig. A végleges tantárgyfelosztást a fenntartónak az általa meghatározott határidőig kell megküldeni jóváhagyásra. A tantárgyfelosztás szerinti működés az igazgatók felelőssége, az érvényben lévő végleges dokumentumok az igazgatóknál találhatóak meg. Igazgatói megbízás alapján készül az egyes intézményegységek órarendje és terembeosztása. Tagozatvezetői megbízás alapján készül a Digitális Középiskola konzultációs óráinak műveltségi területenkénti heti időterve és éves vizsgarendje. Összeállításához az iskolavezetés, a pedagógiai, didaktikai és oktatás módszertani elvek mellett, lehetőségéhez mérten figyelembe veszi a tantestület tagjainak egyéni igényeit is. Amennyiben a tanár egyéni, esetleges problémás körülményeit a záró értekezletig leadja, és azt az iskolavezetés indokolt igényként elfogadja, úgy az órarendkészítésnél figyelembe veszik. A tanév ideiglenesen jóváhagyott „0” verziójú órarenddel indul, elkészítésének határideje minden év augusztus 31-e., amely a korrekciói után „1” verziószámmal, szeptember 15-én kerül igazgatói véglegesítésre. A jóváhagyott órarend - amely tartalmazza a helyettesítési ügyeletet is - megtalálható:  a tanárikban,  az igazgatói irodákban. A tanári ügyeleti beosztás elkészítését az intézményegység-vezető által kijelölt- az ügyeleti rend beosztásáért felelős személy(ek) készíti(k) el, melyet az igazgató véglegesít. A tanári ügyeleti rend alapján minden érintett szeptember 01. –10. között megjelölheti az általa megcélzott ügyeleti időpontot és az ügyeleti helyet. A megjelölt tanári igényeket figyelembe véve, az igazgató, vagy megbízottja szeptember 10. –15. között a hiányzó időpontokra és ügyeleti helyekre beosztja a listán még nem szereplő tanárokat. A véglegesítés szeptember 15-én megtörténik. Az ügyeleti beosztások szerinti ügyeleti munkát az érintett tanárok szeptember 1-től az ideiglenes - melynek elkészítési határideje minden év augusztus 31-e - szeptember 15-től a végleges ügyeleti beosztás szerint végzik. Az ügyeleti rend a tanárikban, a tanárik előtti folyosó faliújságán, valamint a portákon kerül kifüggesztésre. (Hatásköri mátrix 5. sora.) 3.1.4.6 Minőségirányítási szervezet Az intézmény minőségirányítási rendszerének fenntartása a főigazgató, szakmai hatékonyságának biztosítása a minőségirányítási vezető (stratégiai főigazgató-helyettes) feladata. A minőségirányítási vezetőt a főigazgató bízza meg, feladatait és hatáskörét a munkaköri leírás rögzíti. 24

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

A minőségirányítási vezető munkáját az ő vezetésével tevékenykedő minőségirányítási csoport (TISZK MICS) támogatja, melynek tagjait - akik a minőségirányítási rendszer folyamatgazdái - az intézményegységek vezetői nevezik ki. A diákönkormányzat, az őt érintő kérdésekben - a minőségirányítási csoport egyetértésével képviselőt delegálhat a csoportba. A minőségirányítási vezető kiemelt feladatai:  a minőségirányítási rendszer eljárásokkal szabályozott működésének teljes körű felügyelete, a meghatározott feladatok folyamatos ellátása;  a minőségügyi dokumentációk rendszeres ellenőrzése;  az intézmény minőségképességének értékelése, a vezetőség időszakos tájékoztatása;  önértékelések ütemezése, szervezése, a végrehajtás biztosítása, értékelése és javító, helyesbítő intézkedések végrehajtatása, ellenőrzése; (SZMBK második elem)  külső értékelések, mérések előkészítése, közreműködés a mérésben, az értékelések feldolgozása; (SZMBK harmadik-negyedik elem)  a vezetőség által indított fejlesztési, hibafeltáró intézkedések irányítása, végrehajtása fenntartói, főigazgatói elrendelés alapján; A minőségirányítási csoport jóváhagyott Éves munkaterv szerint dolgozik, munkájáról az igazgatótanácsnak félévente beszámol. A minőségirányítási csoport intézményi felügyeletét az minőségirányítási vezető látja el. A minőségirányítási csoport kiemelt feladatai:  az éves vezetőségi átvizsgáláshoz dokumentáció előkészítése (a minőségirányítási rendszer működését jellemző mutatók, dokumentumok, jelentések összerendezése, hiánypótlások kérése a területekről);  az éves tervek előkészítése, véleményezése,  a minőségügyi mutatókhoz szükséges adatok összegyűjtése, értékelése,  javaslattétel javító intézkedésekre,  adatszolgáltatás (indikátorok, mérési eredmények)  a belső auditok megszervezésében való közreműködés,  a külső értékeléseken, méréseken való közreműködés,  fejlesztések, eltérések javításának nyomon követése, és megbízás szerinti végrehajtatása. A minőségirányítási csoport munkájában résztvevők munkáját a minőségirányítási vezető évente értékeli, erről a főigazgatót és az illetékes igazgatót tájékoztatja. A minőségirányítási vezető munkáját a főigazgató évente értékeli. Munkájuk elismerését jogszabályi előírásoknak és az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével, az igazgató, illetve a főigazgató végzi. (Hatásköri mátrix 6. sora.) Kapcsolódó dokumentumok  Szervezeti és működési szabályzat  Pedagógiai program  Házirend  Minőségpolitika  Közalkalmazotti Szabályzat  Diákönkormányzat szervezeti működési szabályzat  Éves minőségcélok  Vezetési koncepció  Éves intézményi munkaterv  Szolgáltatási és Felnőttképzési Éves Képzési terv  Éves minőségfejlesztési program 25

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

               

Beiskolázási terv Továbbképzési program Belső képzési terv Tantárgyfelosztás Órarend és terembeosztás Digitális Középiskola konzultációs óráinak heti időterve Digitális Középiskola éves vizsgarendje Tanári ügyeleti rend Igazgatói utasítások jegyzéke Munkaköri leírások Éves intézményi költségvetés Éves beruházási, fejlesztési terv Anyag és eszköz lista Ellenőrzési terv Éves integrációs stratégia és helyzetelemzés az előző évi önértékelés alapján (amelyik intézményegységben releváns) Éves HEFOP 3.1.2-3.1.3 fenntartási jelentés (amelyik intézményegységben releváns)

3.2. Tervezés A fejezetben megjelenő SZMBK Modell elemek (kulcskérdések): 1.1. Egyértelműen meghatározottak-e és mérhetőek-e az intézmény céljai, célkitűzései? Feladat: célok tartalmi vizsgálata, (célok megfogalmazása, célok összhangja, rendszere, mérhetőség, értékelhetőség) 1.2. Melyek az intézmény szakképzéssel kapcsolatos céljai, célkitűzései? Feladat: célok tartalmi vizsgálata (szakképzés specifikusság) 1.3. A célok kitűzésekor figyelembe vettük-e a szakképzéssel kapcsolatos Európai Uniós, ágazati és regionális célokat? Feladat: célok tartalmi vizsgálata (magasabb szintű célok és indikátorok – EU, ágazat, régió, megye, kistérség, város) 1.4. Hogyan értékeljük a kitűzött célok megvalósulását? A célok teljesülésének értékelése. Célok megvalósulásának értékelése KI/KIK

MIT

MIKOR

HOL

HOGYAN

Stratégiai célok (közép-hosszú távú célok) Cél 1. Cél 2. Cél 3. Operatív célok (rövid távú célok) Cél 1. Cél 2. Cél 3. A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

26

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

1.5. Tervezési folyamat eljárásrendjének bemutatása. Tervezési folyamatok vizsgálata Tervezési folyamat KI/KIK

MIT

MIKOR

HOL

HOGYAN

Működtetéshez kapcsolódó tervezés Terv 1. Terv 2. Terv 3. Projektek keretében elindított, egyedi fejlesztések tervezése Terv 1. Terv 2. Terv 3. A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

2.1. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik a projektek keretében elindított, egyedi fejlesztési tervek megvalósítása? Egyedi fejlesztések megvalósításának alapelvei (szabályai) 2.2. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik az intézmény működéséhez kapcsolódó tervek megvalósítása? Működtetés alapelvei (alapszabályai) tervezési területek menedzselése.

3.2.1 Stratégiai tervezés Intézményünkben stratégiai tervezés alatt minőségcélok kitűzését, a hozzá kapcsolódó minőségtervezést, szakmai munka kialakítását, pedagógiai programot továbbá új programok létrehozását értjük. A pedagógiai program tartalmazza a jövőképet, küldetést, alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. 3.2.1.1 Minőségcélok kitűzése Minőségcélokat és azok teljesülésének eldöntését hivatott sikerkritériumokat határozunk meg a szervezet számára (Lehetőség van arra is, hogy a célok szervezeti egységek, egyének szintjén kerüljenek meghatározásra). A minőségi célok értékelése, újak kitűzése a vezetői (vezetőségi, igazgatótanácsi) értékelések során történik meg. A meghatározott célokat és az ezek teljesüléséhez szükséges erőforrásokat az értékelésről készített jelentés tartalmazza. A minőségcélokat a minőségirányítási vezető kötelessége közzétenni a szervezet érintett munkatársai számára. 3.2.1.2 Minőségtervezés A minőségcélok elérése a szervezet egészének érdeke. A célok egyedisége, a feladatok jellege miatt általános folyamatleírás a teljesítéshez nem biztosítható. Emiatt a célok teljesítésére vonatkozó felkészülést, feladatokat „projekt-jellegű” tevékenységnek tekintjük, és végrehajtására egyedi tervet készítünk. A minőségügyi tervnek, intézkedési tervnek tartalmaznia kell a szükséges teendőket és erőforrásokat – emberi erőforrások, tárgyi feltételek, munkakörülmények, stb. – valamint a megvalósítás határidőit. 27

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

A tervek elkészítésénél - amennyiben értelmezhető- az alábbiakra célszerű kitérni:  a bevezetésért felelős („projektvezető”) kijelölése,  időterv a bevezetés lépéseivel,  a szükséges dokumentáció (belső utasítások, jogszabályi környezet) felmérése,  személyi feltételek, szervezeti kapcsolódási pontok biztosítása,  tárgyi feltételek biztosítása (munkaeszközök, helyiségek, stb.),  képzések, betanítások,  a „projekt” lezárhatóságának, teljesülésének szempontjai. Az intézkedési tervet a főigazgató hagyja jóvá. A mutatók alakulásáról a koordinálással megbízott munkatárs a minőségirányítási vezető számára a „projekt” végeztével kimutatást készít. Az elért eredmények alapján - amennyiben negatív tendencia tapasztalható - a minőségirányítási vezető helyesbítő tevékenységet kezdeményez.

3.2.1.3 A pedagógiai/szakmai munka kialakítása A szakmai munka intézményi alapjai PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÉRETTSÉGI

NEMZETI

VIZSGA VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

ALAPTANTERV VAGY KERETTANTERV, ALTERNATÍV KERETTANTERV

SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYE ÉS KÖZPONTI PROGRAMJA

SZAKMAI PROGRAM HELYI TANTERV ÉVES TANMENET/

ÉVES TANMENET/

TANANYAGBEOSZTÁS

TANANYAGBEOSZTÁS

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően a főigazgató, vagy megbízottja koordinálásával az intézmény nevelőtestülete pedagógiai programot készít, amely a fenntartó jóváhagyásával lép életbe. A pedagógiai program része, illetve csatolni kell  a fenntartó jóváhagyó határozatát,  az „érvényességi rendelkezés”-t , amely 4 évre szól, azzal a megkötéssel, hogy a szükséges változásokat a pedagógiai programban aktualizálni kell. A változásokat a nevelőtestületnek el kell fogadnia, a fenntartónak jóvá kell hagynia. Az iskola tartalmi munkáját a pedagógiai program, annak részeként a nevelési program, a helyi tanterv és a szakmai program tartalmazza. Pedagógiai program felülvizsgálata 28

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

A folyamat leírása 1. A PP felülvizsgálata – a jóváhagyást követően - 4 évenként történik. Első lépésként a TISZK menedzsment áttanulmányozza a közoktatási törvényt és az egyéb jogszabályokat. 2. Az intézményvezetés augusztusban feltérképezi, azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, majd ismerteti az igazgatótanáccsal. 3. Szeptember közepén főigazgató-helyettesi koordinálással megalakul a PP munkacsoport az intézményegységek delegált tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoport tagjai felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején valamennyi igazgató iskolai/kollégiumi nevelőtestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoport megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoport október végéig elvégzi a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoport együttesen és kölcsönösen megbeszéli módosító javaslatait és összehasonlítják azt a hatályos szöveggel. 8. November közepén, nevelőtestületi értekezleten a munkacsoport tagjai ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a nevelőtestület megvitat. 9. Amennyiben a nevelőtestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoport elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, TISZK DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 11. December közepén az intézményvezetés utólagosan ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Amennyiben a kiegészített pedagógiai program valamely szakasza nem felel meg a törvényi előírásoknak, akkor pótlásra a munkacsoportnak visszaadja. 12. Január közepén a főigazgató intézményi nevelőtestületi elfogadásra bocsátja a PP módosításait. 13. Elfogadás után, január végén a végleges programot a főigazgató, vagy megbízottja az intézmény honlapján nyilvánosságra hozza. 14. A főigazgató a második félév elején a módosított PP-t felterjeszti a fenntartóhoz jóváhagyásra. Felelősségek és hatáskörök Lépés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Felelős Főigazgató Főigazgató Főigazgató-helyettes Főigazgató-helyettes Igazgatók Főigazgató-helyettes Főigazgató-helyettes Igazgatók Főigazgató-helyettes Főigazgató-helyettes Főigazgató Főigazgató Főigazgató Főigazgató

Érintett TISZK menedzsment Igazgatótanács Tantestület Munkacsoport Tantestület Munkacsoport Munkacsoport Tantestület Tantestület Iskolaszék, DÖK TISZK menedzsment Tantestület Informatikai vezető Fenntartó

Informált

Igazgatótanács Igazgatótanács Főigazgató Főigazgató Főigazgató Főigazgató Főigazgató Főigazgató Igazgatótanács Igazgatótanács Partnerek Igazgatótanács

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve A PP módosításra szoruló területe, folyamatai

Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

TISZK menedzsment

Minőségügyi dosszié

1 év

Főigazgató-helyettes

29

IMIP

Megalakult PP munkacsoport tagjai A területekhez rendelt munkacsoport tagok Módosító javaslatok, kiegészítések Kiegészített PP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Főigazgató-helyettes Főigazgató-helyettes Munkacsoport Munkacsoport

Minőségügyi dosszié Minőségügyi dosszié Minőségügyi dosszié Minőségügyi dosszié

1 év

Főigazgató

1 év

Főigazgató

1 év

Főigazgató

4 év

Könyvtár

3.2.1.4 Oktatás a Digitális Középiskolában (Az oktatással kapcsolatos folyamatok) Képzési szükséglet felmérése A piaci igények felmérése során figyelemmel kell kísérni a sajtóban megjelent hirdetéseket, a vonatkozó szakmai lapok tartalmát. Az igazgató figyelemmel kíséri az esetleges jogszabályi változásokból szükséges új képzési igényeket. Mindezek eredményeként a képzésért felelős tagozatvezető az oktatók bevonásával minden tanév vége előtt összeállítja a következő évi Képzési tervet. A Képzési terv valamennyi további dokumentum alapja, a Képzési tervben foglaltak megvalósítását szolgálják az egyes dokumentumokban lebontott feladatok, az egyes tanmenetek, órabeosztások, elkészítése, a munkaerő allokálása stb. Képzési tájékoztatás A képzési tájékoztatás képzési tájékoztató összeállításával történik. A tájékoztatónak tartalmaznia kell azokat a legfontosabb adatokat, melyek segíthetnek a képzés iránt érdeklődőknek eldönteni, hogy a képzés alkalmas-e az elvárásai teljesítésére és hogy ők alkalmasak-e a képző, a képzés által megkövetelt elvárások teljesítésére. A folyamatban meg kell határozni a képzési tájékoztató közzétételének módját is (honlap, kifüggesztés stb.) A képzési tájékoztató minimális tartalma:  a jelentkezés feltételei  az alkalmasság feltételei  a képzés indításának feltétele (ha létszámhoz kötött), csoportbontás  a képzés időtartama  az oktatás rendje (oktatási hetek száma, rendje, személyes megjelenés rendje)  a kötelezően teljesítendő személyes megjelenés és a felmentések, hiányzások igazolásának rendje  a vizsgarend  a megszerezhető végzettség, képesítés  a beszámítás, beszámíthatóság Az egyes tartalmi szempontok kifejtésére olyan mértékben kerüljön sor, hogy a jelentkező számára egyértelműek legyenek a lehetőségek. Jelentkezés és beiratkozás A jelentkezők az iskola által kiadott jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek a képzésre. A jelentkezési lapok regisztrációja tervezhetővé teszi a DK képzési tevékenységét. A jelentkezési lap tartalmazza, azokat a fontosabb információkat, melyek alapján ellenőrizhető teljesíti-e a jelentkező a bemeneti feltételeket (iskolai végzettség). A jelentkezés nem kötelezi az azt kitöltőt semmire, ugyanakkor fontos dokumentuma annak, hogy a Képzési Terv szerint meghirdetett képzés mennyiben felelt meg a piaci elvárásoknak. A beiratkozásnál a következőkre van szükség:  Jelentkezési lapok (ha jönnek még jelentkezők);  Beérkezett jelentkezési lapok; 30

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

   

Bemeneti feltételek igazolása (önéletrajz, bizonyítványmásolat, orvosi igazolás stb.); Tanulói tanulmányi és vizsgaszabályzat, megfelelő mennyiségben; Formanyomtatvány a személyes adatok pontosítására; Figyelmeztetést, amely tartalmazza, hogy a jogviszony megszüntetésre mikor kerül sor;  Iskolalátogatási igazolás. A jelentkezők személyi igazolvány és lakcím kártyája alapján egyeztetni kell az adataikat, hogy a későbbiekben a hivatalos tanulmányi dokumentumok írásánál ez ne okozzon gondot. Az oktatás feltételeinek biztosítása A szakmai felügyeletet a Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény által működtetett Szent László Digitális Középiskola látja el. A munka koordinálására és szervezésére a főigazgató tagozatvezetőt nevez ki, aki a digitális középiskolai oktatást szervezi és irányítja. Kijelöli a pedagógusokat, biztosítja az adminisztrációs feladatok ellátását. A tagozatvezető javaslatára a főigazgató delegálja a szaktanárokat a programban való részvételre, biztosítja a tanártovábbképzést, az intézményi felkészítést és a mentorképzést. A tagozatvezető megszervezi az oktatás tárgyi és személyi feltételeit:  Kijelöli a szaktanárokat a szakmai feladatok ellátására (osztályfőnök/csoportvezető) és megbízásukra a főigazgató felé javaslatot tesz.  Biztosítja a képzéshez szükséges tanterveket, órarendeket, mellyel ütemezi a tanítást és tanulást.  Meghatározza a számonkérések tartalmi elemeit, módját, idejét.  Meghatározza a képzés ütemét, tartalmi elemeit, tanmenetét, felügyeli az adminisztrációs tevékenységet. A személyi feltételek tervezése, megteremtése a főigazgató felelőssége. Az egyes munkaköröket, az azokkal járó feladatokat és felelősség köröket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Szolgáltatási Pontok feladatai Digitális Középiskolát működtető Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény igazgatója együttműködési megállapodást köt a Szolgáltató Pontokat működtető Székhely Intézmény és Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény igazgatójával. A megállapodás tartalmazza a kötelezően nyújtandó szolgáltatás minimum szintjét. A szolgáltatási pontok nyújtják a saját hozzáféréssel nem rendelkező tanulók számára az online tanulás lehetőségét, valamint ennek keretében az oktatási keretrendszer elérését. Szolgáltatási Pont működik Tamásiban a Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézményben, Szekszárdon a Székhely Intézményben és Bonyhádon a Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézményben. A szolgáltatási pontokban a tanulók szélessávú internet-kapcsolattal rendelkező számítógépekhez történő hozzáférését biztosítjuk heti 5 napon összesen heti 40 órában, amiből 6 óra munkaszüneti napra esik. A nyitvatartási időt a tanulók igényeihez igyekszünk igazítani. 3.2.1.5 Új programok létrehozása A fejlesztési folyamat indítása a főigazgató vagy az adott területért felelős főigazgatóhelyettes feladata, együttműködve az igazgatótanáccsal. A fejlesztés végrehajtásával kompetens, hozzáértő munkatársat kell megbízni, aki a fejlesztés során munkáját bizonylatban köteles rögzíteni.

31

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Új program létrehozása során kötelezően figyelembe kell venni a következőket, még abban az esetben is, ha a tényleges „fejlesztés” folyamata - a szakmai rutin, illetve az előzetes tapasztalatok alapján - időben rövid is lehet. A fejlesztés megtervezése; a fejlesztés bemenő és kimenő adatai  

 

 

Az új program kialakítása előtt a megbízott munkatársnak egyértelműen, írásban kell meghatároznia, hogy mi a célja a fejlesztésnek („új program célja”). Rendelkeznie kell arról, hogy vannak-e olyan előzményei, egyéb „bemenetei”, vagy rendelkezésre állnak-e olyan információk, amelyeket a fejlesztés során figyelembe kell venni (pl. országos program, pályázat, vonatkozó törvényi szabályozás, alkalmassági követelmények, stb.). Fel kell mérnie, hogy melyek azok a szakmai lépések, amelyeket az új program elkészítésekor végre kell hajtani, majd ezekhez a lépésekhez határidőket kell rendelnie (munkaterv, ütemterv). A fejlesztéshez ún. „elfogadási kritériumot” kell rendelnie, amely az adott tevékenység ellenőrzésének alapjául szolgál. Ha szükséges, a fejlesztés végeredményeként létrejövő programra vonatkozó formai követelményeket is meg kell határozni. Amennyiben a fejlesztésben több terület, illetve munkatárs is részt vesz, rögzíteni kell a szakmai / szervezeti kapcsolódási pontokat. A megtervezett fejlesztési folyamatot szakmailag ellenőriztetni kell a megbízó vezetővel, aki ezt aláírásával igazolja. Amennyiben a fejlesztés végrehajtása során az előzetesen megtervezett célokban, elfogadási kritériumokban, lépésekben illetve határidőkben változtatásra („tervmódosítás”) lenne szükség, akkor erre kizárólag az eredeti tervet jóváhagyó vezető írásos jóváhagyását (aláírás, dátum) követően van mód.

A fejlesztés végrehajtása, átvizsgálása, lezárása, igazoló és érvényesítő ellenőrzése     



Az egyes lépések megfelelőségét, határidőre történő teljesítését (átvizsgálását) a fejlesztéssel megbízott munkatárs köteles igazolni. Amennyiben az előzetesen kialakított tervhez képest a megvalósítás során változtatás szükséges (előre nem látható feladatok, határidőcsúszások, stb.), annak tényét rögzíteni kell. A fejlesztéssel megbízott munkatárs által véglegesnek tekintett anyag szakmai megfelelőségét a megbízó vezető (szükség esetén szakértő bevonásával) ellenőrzi. Az igazoló ellenőrzés tényét aláírással kell igazolni. A lezárást követően a felülvizsgálat tényét is tartalmazó dokumentált tervet a megbízó vezetőnek meg kell őriznie. (A fejlesztés során létrejött munkapéldányok, vázlatok, stb. megőrzése nem szükséges.) A felhasználást követően a fejlesztést végző munkatárssal a szakmai felügyeletet gyakorló felettes vezetővel (szükség esetén más érintett munkatársakat is bevonva) közösen döntenek a fejlesztés eredményének gyakorlati használhatóságáról. Amennyiben módosításokra van szükség, azt a felmerült tapasztalatok alapján el kell végezni. Az „érvényesítő ellenőrzés” megfelelőségének tényét aláírással és dátummal kell igazolni.

32

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

3.2.2 Operatív tervezési eljárások Cél Olyan szabályozás létrehozása, amely magában foglalja az intézmény operatív (éves) tervezési tevékenységét, a törvényi, fenntartói és helyi előírásoknak való megfelelés biztosítását a teljes szolgáltatási kör tervezhetővé és így ellenőrizhetővé tétele céljából. Érvényességi területe Az intézményegységek teljes területe és valamennyi tervezésben érintett munkatárs. Illetékesség, felelősség, hatáskör (hatásköri mátrix) A tevékenység megtervezésével kapcsolatos felelősségek, hatáskörök és tevékenységek az alábbi táblázatban találhatók. Ssz.

Feladatok/Felelős

1.

TISZK szintű tervek meghatározása Oktatás – nevelés és képzéssel kapcsolatos tervek készítése, felülvizsgálata Erőforrásokkal, működtetéssel kapcsolatos tervek készítése, felülvizsgálata Éves tervek felülvizsgálata, jóváhagyása, módosítása Beszámolás a tervek megvalósulásáról

2.

3.

4. 5.

Főigazgató

Általános főigh.

Nevelési főigh.

Szakmai főigh.

Stratégiai főigh.

Gazdasági főigh.

D

E

E

E

E

E

D, V, T

V, E

V, E

V, E

V, E

T

D

E

E

E

E

V

D

V, E

V, E

V, E

V, E

V, E

D

V, E

V, E

V, E

V, E

V, E

A jelölések értelmezése: D döntés a végrehajtásról, a feladat elrendelése V a feladat végrehajtása E a feladat megoldásában való kötelező együttműködés T a feladatról tájékoztatást kap 3.2.2.1 A TISZK menedzsment által készítendő tervek Éves munkaterv Az adott tanévre vonatkozó TISZK szintű oktatási – nevelési és képzési célokat, feladatokat és ezek megvalósításának eszközeit veszi számba. - Készítő: főigazgató, általános főigazgató-helyettes - Határidő: október 15. - Elfogadás: igazgatótanács - Nyilvánosság: TISZK honlap - Beszámolás: félévi, év végi igazgatótanácsi értekezlet. Éves minőségirányítási munkaterv Az adott tanévre vonatkozó TISZK és intézményegységenkénti minőségcélokat, feladatokat, eljárásokat és ezek megvalósításának eszközeit veszi számba. - Készítő: stratégiai főigazgató-helyettes - Határidő: szeptember 30. - Elfogadás: igazgatótanács - Nyilvánosság: TISZK honlap - Beszámolás: félévi, év végi igazgatótanácsi értekezlet. 33

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Vezetői ellenőrzési terv A tanévben tervezett TISZK menedzsment szintű ellenőrzések területeit, felelőseit és ütemezését határozza meg. - Készítő: főigazgató - Határidő: szeptember 30. - Elfogadás: igazgatótanács - Nyilvánosság: TISZK intranet - Beszámolás: az adott ellenőrzést követő igazgatótanácsi értekezlet. Éves beiskolázási terv (belső képzési terv) A pedagógusok számára az adott évre vonatkozó szakmai képzések, továbbképzések a költségvetési lehetőségek ismeretében - helyettesítés megoldásokat tartalmazó - kidolgozott ütemezése. - Készítő: általános főigazgató-helyettes - Határidő: március 15. - Elfogadás: igazgatótanács - Nyilvánosság: TISZK intranet - Beszámolás: igazgatótanácsi értekezleten, év végi iskolai nevelőtestületi értekezleteken (Hatásköri mátrix 1. sora) 3.2.2.2 Az intézményegység vezetők által kidolgozandó tervek Feladat és ütemterv - Készítő: igazgató/vezető - Határidő: szeptember 30. - Elfogadás: iskolai nevelőtestület - Nyilvánosság: iskolai honlap, tanárik faliújságjai - Beszámolás: félévi értekezlet év végi értekezlet Szent László Digitális Középiskola feladat és ütemterve  Készítő: tagozatvezető  Határidő: szeptember 30.  Elfogadás: a Digitális Középiskola tutori és mentori közössége  Nyilvánosság: iskolai honlap, oktatási portál (ITAK)  Beszámolás: félévi értekezlet, év végi értekezlet Tantárgyfelosztás A pedagógusok óraterhelését meghatározó, osztályra és tantárgyra, illetve tananyagegységre lebontott, oktatási és képzési feladatokat tartalmazza. - Készítők: igazgató/vezető - Határidő: augusztus 31. - Véleményezi: iskolai nevelőtestület - Nyilvánosság: TISZK intranet, tanárik faliújságja 3.2.2.3 Középvezetőket, iskolai nevelőtestület tagjait érintő tervezési feladatok Munkaközösségi munkatervek A munkaközösségek éves tervezett munkáját tartalmazza. - Készítő: munkaközösség-vezetők - Határidő: szeptember 20. - Elfogadás: igazgató, illetve az érintett igazgatóhelyettes 34

IMIP

-

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Beszámolás: féléves és éves beszámoló iskolavezetés részére.

Gyermek-és Ifjúságvédelmi felelős munkaterve Rendszerezi a tevékenységgel kapcsolatos előírt és vállalt kötelezettségeket, megfelelő időrendiségben felelősökkel. - Készítő: Gyermekvédelmi felelős - Határidő: szeptember 20. - Elfogadás: igazgató - Beszámolás: félévi és év végi tantestületi értekezleten. Diákönkormányzatot segítő tanár munkaterve( A kapcsolat tartásának és a feladatoknak felsorolását tartalmazza az adott év közös munkája során a határidők feltüntetésével. - Készítő: DÖK patronáló tanár - Határidő: szeptember 20. - Elfogadás: igazgató - Beszámolás: félévi és év végi tantestületi értekezleten. Tanmenetek, tananyagbeosztások A szaktanár/szakoktató éves oktatási, képzési tevékenységének tananyaghoz tervezett haladási ütemterve. - Készítő: szaktanár/szakoktató - Határidő: szeptember 20. - Elfogadás: igazgató, illetve érintett igazgatóhelyettes - Beszámolás: félévente munkaközösség-vezető Tanórán kívüli foglalkozások munkatervei Szakkörök, sportkör, szakosztályok éves tervezett munkáját írják le. - Készítő: foglalkozást vezető pedagógus - Határidő: szeptember 20. - Elfogadás: igazgató, illetve érintett igazgatóhelyettes - Beszámolás: félévente munkaközösség-vezetői értekezleten. Integrációs stratégia (ahol releváns) Az éves integrációs terv elkészítése és indikátorok meghatározása az előző évi önértékelés alapján. - Készítő: IPR felelős - Határidő: október 20. - Elfogadás: igazgató, IPR team - Beszámolás: félévi és év végi tantestületi értekezleten HEFOP 3.1.2-3.1.3 munkaterv (ahol releváns) Az éves munkaterv elkészítése, az indikátorok teljesülésének figyelemmel kísérése. - Készítő: HEFOP koordinátor - Határidő: szeptember 20. - Elfogadás: igazgató - Beszámolás: félévi és év végi tantestületi értekezleten. (Hatásköri mátrix 2. sora)

35

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

3.2.2.4 Erőforrásokkal, működtetéssel kapcsolatos tervek Az intézmény működésének alapfeltétele, hogy a működés gazdasági alapjai és lehetőségei rendelkezésre álljanak. A tervezési feladatok a következő tervekben realizálódnak: Költségvetési-terv A fenntartó számára készített, a tervezett fenntartói és saját bevételeket és a tervezett kiadásokat tartalmazza. - Készítő: gazdasági főigazgató-helyettes - Határidő: február - Elfogadás: fenntartó - Beszámolás: igazgatási értekezlet, félévi iskolai nevelőtestületi értekezlet. Finanszírozási terv A jóváhagyott költségvetés adott hónapra tervezett forgalmát tartalmazza. - Készítő: gazdasági főigazgató-helyettes - Határidő: minden hó 25-ig - Elfogadás: fenntartó - Beszámolás: fenntartónak igény szerint. Leltározási ütemterv A leltározás lebonyolítását részletezi határidőkkel, az érintettek megnevezésével. - Készítő: gazdasági főigazgató-helyettes - Határidő: december 15. - Elfogadás: főigazgató - Beszámolás: főigazgató. (Hatásköri mátrix 3. sora) Erőforrások biztosítása a Digitális Középiskolában Az intézmény vezetője az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségügyi folyamatok fenntartásához és működtetéséhez. Az erőforrások biztosításáért – a költségvetés függvényében – teljes felelősség a főigazgatóé. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségeket, képzettségeket a jogszabályok és munkaköri leírások szabályozzák. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek tervezése, megteremtése a főigazgató felelőssége. Az egyes munkaköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 3.2.2.5 Beszámolás az éves tervek megvalósulásáról A tervek megvalósulásának vizsgálata beszámolásokkal történik meg. Amennyiben a beszámolás feljegyzésekre, dokumentumokra támaszkodik, ezeket a beszámolóhoz csatolni kell. Amennyiben a beszámolás olyan helyszínen, értekezleten történik, ahol jegyzőkönyvi dokumentálás van, a megőrzés az Iratkezelési szabályzatban megadottak szerint történik. Felelőse a jegyzőkönyvvezető, illetve az iktatással megbízott munkatárs. Kidolgozott, jóváhagyott tervek korrekciójára törvényi, fenntartói vagy saját igény esetén kerülhet sor. A korrekciós tervek kidolgozásánál alapelv, hogy a főigazgató a tervet korábban kidolgozó munkatársát vonja be a munkába. 36

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

(Hatásköri mátrix 4.-5. sora) Kapcsolódó dokumentumok  Éves munkaterv  Éves minőségirányítási munkaterv  Beiskolázási terv  Tantárgyfelosztás  Munkaközösségi munkaterv  Osztályfőnöki munkatervek  Gyermek-és Ifjúságvédelmi felelős munkaterve  Diákönkormányzatot segítő tanár munkaterve  Tanmenet  Tanórán kívüli foglalkozás munkaterve  Éves Beruházási, Felújítási Terv  Finanszírozási terv  Leltározási ütemterv  Belső ellenőrzési terv Az Feladat és ütemterv elkészítése 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat a tanévnyitó értekezleten a tanévre vonatkozó – TISZK menedzsment által meghatározott - nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az értekezleten az intézményegység-vezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti (fejlesztések a nyár folyamán). 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák az adott tanévre a célokat, célértékeket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. A tervezési folyamat során egyeztethetnek az intézményegységek azonos feladatot ellátó munkaközösségeinek vezetőivel. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladat és ütemtervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. Ezzel egy időben összeállítja a tanévben várható események naptárát. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti az ellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Ezzel egy időben az iskolai minőségügyi vezető összeállítja az éves minőségfejlesztési tervet, a DÖK patronáló tanár, az ifjúságvédelmi felelős a saját munkatervét, a DSK, DSE elnök a diáksportkör, illetve a diák sportegyesület éves munkatervét. (E munkatervek az éves iskolai feladatterv mellékletét képezik.) 11. Szeptember végén a nevelőtestület dönt a feladat és ütemterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges.

37

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

12. Szeptember 30-ig az igazgató egy teljes példányt megküld a főigazgatónak, a nyilvánossággal kapcsolatos szabályozásnak megfelelően több rövidített példányt elhelyeztet az iskolában, illetve felkerül az iskola honlapjára. Felelősségek és hatáskörök Felelős 1. Igazgató 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Igazgató Igazgató Mk. vezetők Mk. vezetők Mk. vezetők Mk. vezetők

9. 10.

Igazgató Minőségügyi vezető, DSK, DSE elnök Igazgató Igazgató

Igazgató

11. 12.

Érintett

Informált

Mk. vezetők, ifj. véd felelősök, DÖK vezetők, minőségügyi vezető, DSK, DSE elnök Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Mk. vezetők, Ifj. véd felelős, DÖK vezető, minőségügyi vezető, DSK, DSE elnök Tantestület MICS DSK, DSE tagság Tantestület Iskolatitkár

Tantestület Igazgató Főigazgató

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat 1. Jegyzőkönyv 2. DÖK és Ifj. védelmi munkaterv 3. Munkaközösségi tervek 4. Éves naptár 5. Ellenőrzési terv 6. Minőségfejlesztési terv 7. DSK munkaterv 8. Az iskola feladat és ütemterve

Kitöltő Jegyzőkönyv-vezető DÖK patronáló, Ifj. védelmi felelős

Megőrzési hely Irattár

Megőrzési idő 1 év

Másolatot kap DÖK patronálók ifj. védelmisek

Irattár

1 év

Mk. vezetők

Irattár

1 év

Mk. vezetők

Igazgatóhelyettes Igazgató

Irattár Irattár

1 év 1 év

Mk. vezetők Mk. vezetők

Minőségügyi vezető

Irattár

1 év

MÉCS tagok

DSK elnök

Irattár

1 év

Testnevelők

Igazgató

Irattár

1 év

Főigazgató

3.3. Ellenőrzés A fejezetben megjelenő SZMBK Modell elemek (kulcskérdések) 3.1. Mutassák be, hogy milyen belső ellenőrzéseket alkalmaznak az iskolában? Mit? 3.2. Hogyan biztosítják, hogy a belső ellenőrzések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak, módszeresek) legyenek? Hogyan? 3.5. Mikor, milyen gyakorisággal valósulnak meg a belső ellenőrzések? Mikor? Összesítő táblázat (3.1, 3.2, 3.5) Ellenőrzések (Mit?)

Módszer (Hogyan?)

Gyakoriság/időpont (Mikor?)

38

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

pedagógiai, szakmai oktatást támogató tevékenységek A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

4.2. Hogyan történik a külső és a belső ellenőrzések eredményeiről való visszajelzés? Visszajelzési rend Visszajelzés Külső ellenőrzések Ellenőrzés 1. Ellenőrzés 2. Ellenőrzés 3. Belső ellenőrzések Ellenőrzés 1. Ellenőrzés 2. Ellenőrzés 3.

Kinek

Mit

Mikor

Hol

Hogyan

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

4.3. Hogyan teszik a szakképzés minőségével kapcsolatos külső és belső ellenőrzésekből származó visszajelzéseket nyilvánossá? Nyilvánosság Nyilvánosság Külső ellenőrzések

Kinek (érintettek)

Hol (fórumok)

Mikor (gyakoriság)

Hogyan (módszer)

Mit (téma)

Ellenőrzés 1. Ellenőrzés 2. Ellenőrzés 3. Belső ellenőrzések Ellenőrzés 1. Ellenőrzés 2. Ellenőrzés 3. A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

5.6. Milyen külső ellenőrzések valósulnak meg az intézményben, és hogyan (milyen esetekben és milyen formában)? Külső ellenőrzések. Külső ellenőrzések Külső ellenőrzések Ellenőrzés 1. Ellenőrzés 2. Ellenőrzés 3.

Ki

Mit

Mikor

Hol

Hogyan

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

Fontos! Az ellenőrzési terv tartalmazza: - az ellenőrzés végző személyt, az érintetteket, - az alkalmazandó módszereket, eszközöket, - a határidőt, - az ellenőrzés, mérés, értékelés tapasztalatainak megjelenési formáját, - a dokumentálás szabályait, a következményeket.

39

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

3.3.1 A vezetői ellenőrzés Az intézmény főigazgatója meghatározza, és nyilvánossá teszi az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket; a vezető ennek értelmében megjelöli, hogy melyek a működés azon területei, folyamatai, amelyeket személyesen kíván ellenőrizni, illetőleg, hogy mely feladatokat delegál. A továbbiakban meghatározza az ellenőrzés területeit és szempontjait, az alkalmazandó módszereket, időpontot (gyakoriságot), valamint az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját. A folyamat leírása 1. A TISZK menedzsment (vezetői kör) felelőssége meghatározni az általános vezetői ellenőrzés delegálását, területeit, szempontjait, gyakoriságát, módszereit, valamint az ellenőrzés során kapott információk felhasználásának módját. 2. Az intézményvezetés szeptember elején kiválasztja az ellenőrzendő területeket. 3. Az intézményvezetés szeptember közepén elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az főigazgató szeptember végén ismerteti az éves ellenőrzési tervet az igazgatótanáccsal. 5. Szeptember végén az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza a főigazgató, a megbízással egy időben meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés követő 10 napon belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az főigazgatónak, illetve a TISZK menedzsmentnek. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. Felelősségek és hatáskörök 1 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Felelős

Érintett

Informált

Főigazgató Főigazgató Főigazgató Főigazgató Főigazgató Az ellenőrzést végző személy Az ellenőrzést végző személy Az ellenőrzést végző személy Az ellenőrzést végző személy Az ellenőrzést végző személy

Intézményvezetés Intézményvezetés Intézményvezetés Intézményvezetés Intézményvezetés Ellenőrzésben érintett személy Ellenőrzésben érintett személy Ellenőrzésben érintett személy Főigazgató Főigazgató

Igazgatótanács

Intézményvezetés Intézményvezetés Intézményvezetés

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve - Ellenőrzött területek listája - Idő- és felelősségmátrix Ellenőrzési terv

Kitöltő/Készítő Vezetői kör Főigazgató

Megőrzési hely Minőségirányítási dosszié

Megőrzési idő 1 év

Másolatot kap Irattár

Vezetői kör

1 év

Irattár

Jegyzőkönyv

Vezetői kör

Minőségirányítási dosszié Minőségirányítási dosszié

1 év

Irattár

40

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Megbízatások

Főigazgató

Időterv (a beszámoláshoz) Elektronikus adatbázis

Vezetői kör A feljegyzést végző

Minőségirányítási dosszié Minőségirányítási dosszié Minőségirányítási dosszié

1 év

A delegált

1 év

A delegált

5 év

Irattár

Megjegyzés: az éves ellenőrzési terv elkészítésekor figyelembe vesszük a fenntartó ellenőrzési tervét, a minőségfejlesztési rendszer működtetésében az irányított önértékelés (SZÖM) ütemezését.

3.3.2 Belső audit A Szent László Szakképző Iskola rendszeres belső minőségügyi felülvizsgálatokat tart. A felülvizsgálat figyelembe veszi és értékeli az intézmény minőségirányítási rendszerének működését és az abban bekövetkező változásokat, valamint kitér eredményességének vizsgálatára is. A belső felülvizsgálatokat a főigazgató rendeli el. Az auditok végrehajtását a minőségirányítási vezető koordinálja, szükség esetén, elrendelve a hibajavító/megelőző és utóellenőrző tevékenységet is. A minőségirányítási vezetőnek tanévre vonatkozó „belső felülvizsgálati ütemtervet” kell készítenie, úgy, hogy lehetőség szerint rendszeresen kerüljön sor az egyes területeken (gazdálkodás, feltételek, nevelés, oktatás, szolgáltatások, szervezet, kapcsolatrendszer) eljárás, illetve folyamat auditálására. A felülvizsgálati tervet a főigazgató hagyja jóvá. A vizsgálatok gyakoriságát az illető tevékenység fontosságára és a hatékonyság, illetve a helyesbítő vagy megelőző lépések visszaigazolásának szükségességére kell alapozni. Bármikor beiktatható soron kívüli vizsgálat is. Rendkívüli felülvizsgálatot a minőségirányítási vezető javaslatára, illetve saját hatáskörben a főigazgató rendelhet el. A vizsgálatot az alkalmazott vizsgálati módszerek terén képzett megbízott (auditor) végzi. Auditor csak kiképzett, felkészült személy lehet. Az auditor nem vizsgálhat olyan tevékenységet, amelyért ő maga felel. A minőségirányítási vezető felelőssége a főigazgatóval egyeztetve az adott felülvizsgálati területhez az auditorokat kijelölni. A tevékenységet az azt szabályozó, érvényben lévő külső, illetve belső dokumentumokban (pl. IMIP, SZMSZ, Pedagógiai program, Házirend stb.) foglaltaknak megfelelően kell auditálni. A vizsgálatot megelőzően a mindenkori auditornak célszerű az általa ellenőrizendő tételek (dokumentumok, a rendszer működését igazoló feljegyzések, bizonylatok, stb.) jegyzékét összeállítania. A felülvizsgálat során tapasztalt mindenfajta nem-megfelelésről, valamint folyamatos fejlesztést / fejlődést célzó észrevételről feljegyzést kell készítenie. A vizsgált területért felelős személlyel közösen írásban rögzítenie kell, hogy mi a teendő, annak érdekében, hogy az észlelt hiba megszüntethető legyen (helyesbítő tevékenység), illetve, hogy annak újbóli előfordulása megakadályozható legyen (megelőző tevékenység). Meg kell állapodni a javító intézkedések ütemezésében, határidejében is. Amennyiben nem hiba, hanem fejlesztési lehetőség merült fel az auditon, ennek megvalósíthatóságáról, szükségességéről is dönteni kell, szükség esetén a minőségbiztosítási vezető bevonásával. A tapasztalt eltéréseket célszerű súlyozni:  Súlyosnak kell minősíteni azt az eltérést, amely a rendszer működőképességét veszélyezteti, illetve a „partner” számára észlelhető minőségromlást, elégedetlenséget okozhat, vagy a tapasztalatok szerint gyakran fordulnak elő.  Enyhe súlyozású lehet minden egyéb, bizonyítékkal alátámasztható eltérés.

41

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.



Észrevétel kategóriájú lehet a megállapítás, ha az auditor értékítélete szerint potenciális hibalehetőséget jelenthet, de erre az audit során bizonyítékot nem talált. Ilyen kategóriába célszerű sorolni továbbá minden szervezeti, szervezettségi fejlődési lépést, ötletet, fejlesztési célt, amely az auditor vagy a vizsgált terület képviselője szerint hozzájárulhat az intézmény működésének, hatékonyságának javításához. A felülvizsgálati jelentéseket, megállapításokat, az Audit Zárójelentésben kell összesíteni. Ha a vizsgálat során nem merült föl helyesbítő/megelőző intézkedés szükségessége, ezt is jelezni kell az Audit Zárójelentésben. A felülvizsgálat során született feljegyzéseket át kell adni a minőségirányítási vezetőnek, aki azokat legalább két évig megőrzi. Amennyiben a rendszer működésével kapcsolatban hibák merültek fel, utóellenőrző felülvizsgálatokat kell tartani. Az utóellenőrző audit koordinálásáért a minőségirányítási vezető, végrehajtásáért lehetőség szerint az eredeti auditor a felelős. Az utóellenőrző audit során vizsgálni kell, hogy a közösen kialakított javító intézkedések megtörténtek-e, illetve hatékonyak-e. Ha az intézkedések nem megfelelőek, a tapasztalt megállapításokat újra rögzíteni kell. Amennyiben a javítások, beavatkozások megfelelőek, az előzetesen felvett jelentésben igazolni kell azt. Az audit akkor tekinthető befejezettnek, ha sikerrel zárultak az esetleges utóellenőrző auditok is. Az auditok eredményéről a minőségirányítási vezetőnek a vezetői felülvizsgálat során be kell számolnia a TISZK menedzsmentnek, illetve az intézmény vezetőinek szükség esetén módosítva a minőségcélokat. A belső auditok akkor tekinthetőek hatékonynak, ha hozzájárulnak az intézmény belső fejlődéséhez, a folyamatos tökéletesítéshez.

42

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

3.3.3 A szakmai / pedagógiai munka ellenőrzése Az ellenőrzések, összefoglalását mutatja az alábbi táblázat. Ellenőrzött Ellenőrzést végző

Tanuló

Tanuló

Tanár Tanulói kérdőív

Iskola

Intézmény

Fenntartó

Tanulói kérdőív Diákközgyűlés

Tanár Évközi érdemjegyek Témazárók Félévi, év végi osztályzat Vizsgák Záróvizsga eredmények

Munkatervek, beszámolók elfogadása Vezetői pályázatok véleményezés e

Iskola Fegyelmi kérdések Tananyagbeosztás/ Tantárgyfelosztás, SZMSZ és Tanmenet órarend Házirend jóváhagyása ellenőrzése szerint Adminisztrációs Tanórán kívüli feladatok tevékenységek ellenőrzése ellenőrzése (MK. vezető, Tantestületi osztályfőnök) (dolgozói) Ütemes / tervezett értekezleten haladás értékelés, ellenőrzése programok (érintett megbeszélése munkaközössé SZMBK Modell g vezető Önértékelés Tananyag(SZÖM) beosztás/Tan Külső értékelés menet Mérés alapján) (indikátorok) Szakmai / módszertani megfelelősség (óralátogatás) Tantárgyi átlagok Pedagógus teljesítményér tékelési rendszer

SZMSZ, PP, IMIP, Házirend stb. tantestületi véleményezés e, elfogadása a Közoktatási törvény szerint Vezetői pályázatok véleményezés e SZMBK Modell Önértékelés (SZÖM) Külső értékelés Mérés (indikátorok)

43

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Ellenőrzött Ellenőrzést végző

Tanuló

Tanár

Intézmény

Fenntartó

Iskola Munkatervek, beszámolók elfogadása Vezetői pályázatok véleményezés e Tantárgyfelosztás, órarend ellenőrzése Tanórán kívüli tevékenységek ellenőrzése Pedagógus teljesítményér tékelési rendszer SZMBK Modell Önértékelés (SZÖM) Külső értékelés Mérés (indikátorok)

Intézmény

Fenntartó

SZMBK Modell Önértékelés (SZÖM) Külső értékelés Mérés (indikátorok)

SZMSZ, PP, IMIP, Házirend, Tantárgyfelos ztás jóváhagyása Év végi beszámoló, IMIP értékelésének jóváhagyása Költségvetés jóváhagyása

ÖMIP működtetése

Az ellenőrzések részletezése az alábbi: 

Az osztályfőnök kötelessége a szaktanárok naplóvezetésének ellenőrzése. Az ellenőrzést hetente köteles elvégezni és ezt a naplóban aláírásával igazolni.  A munkaközösség vezetők a naplók haladási részét féléves rendszerességgel vizsgálják felül. Ennek igazolása a naplóba tett bejegyzés által történik. Az ellenőrzés során a munkaközösség vezető az ütemes haladást vizsgálja a napló haladási részének és a tanmenetnek/tananyagbeosztásnak az összevetésével. Abban az esetben, ha az adott tárgynál 10 %-ot elérő vagy azt meghaladó eltérést talál a haladásban, egyeztetést kezdeményez a szaktanárral. Szükség esetén gondoskodik szakmai segítség biztosításáról vagy közös megállapodás alapján a tanmenet/tananyagbeosztás módosításáról. Nem szükséges minden félévben minden tanár, minden osztályában ilyen jellegű ellenőrzést végezni, ugyanakkor az érintett igazgatóhelyettes kötelessége biztosítani, hogy évenként mindenkire kiterjedő ellenőrzésre kerüljön sor legalább egyszer.

44

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.



Az érintett munkaközösség vezető kötelessége a pedagógus teljesítményértékelési eljárásrend, illetve saját szakmai megítélése és tapasztalata alapján órákat látogatni a szaktanárok módszertani munkájának ellenőrzése céljából. Az ellenőrzés alapja a pedagógus teljesítményértékelés, továbbá helyi tanterv (pedagógiai program) valamint a tanmenet, illetve tananyagbeosztás. Az óralátogatásokon az érintett munkaközösség vezetőn kívül jelen lehet igazgatóhelyettes, igazgató, illetve igény/megbízás alapján főigazgatóság bármely tagja, más szaktanár, illetőleg szakértő is. Az óralátogatáson a szaktanár által végzett pedagógiai munka megfelelőssége ellenőrizhető a pedagógus teljesítményértékelés keretében meghatározott szempontrendszer alapján. Az óralátogatás előzetesen összeállított és közzétett ütemterv alapján történik. A pályakezdőknél, gyakornokoknál félévente legalább egy órát kell látogatni az első három tanévben. Az óralátogatás tényét a naplóban rögzíteni kell. Az elvégzett óralátogatásokról feljegyzéseket kell vezetni (pedagógus teljesítményértékelés). Az erre a célra kialakított nyomtatványba kerül az óralátogatáson tapasztaltak leírása, a szükséges feladatok megfogalmazása. A megállapításokat, mind az óralátogatást végző(k)nek, mind az érintett szaktanárnak alá kell írnia. A tanév során törekedni kell arra, hogy minél szélesebb körben kerüljön sor óralátogatásokra. Teljes körű (minden pedagógusra, tanulócsoportra és tárgyra kiterjedő) óralátogatás végzése nem kötelező. (Az óralátogatások minden osztályban minden tárgyra kiterjedő gyakorisága az erőforrások figyelembe vételével nem megoldható, szakmailag pedig nem is indokolt.) Ugyanakkor az iskolaigazgató illetve az igazgatóhelyettesek kötelessége, hogy új belépő (pedagógus) esetén tanítása első évében legalább két alkalommal gondoskodjanak arról, hogy a pedagógus munkája óralátogatással ellenőrzésre kerüljön. (Nem szükséges minden iskolatípusban megismételni az óralátogatást; elegendő az új belépő pedagógus munkáját csak pl. a szakközépiskolában ellenőrizni, pedig lehet, hogy a szakiskolában is tanít.) Az óralátogatások tapasztalatai alapján az igazgató a főigazgatóval egyeztetve dönthet arról, hogy –amennyiben indokolt– az adott pedagógus szakmai munkájának ellenőrzésére külső szakértőt, tanácsadót kérnek fel. Ennek az ellenőrzésnek az eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.  A félév lezárásával egy időben az igazgatóhelyettes feladata, szükség esetén a munkaközösség vezetők segítségével ellenőrizni, hogy szükséges-e a második félévre tervezett órarenden módosítani a tanmenetek/tananyagbeosztások és a naplóban igazolt, ténylegesen megtartott tanórák alapján. (megfelelő-e az ütemezés, megvannak-e a kötelező óraszámok stb.). Az ellenőrzést a tanév lezárását megelőzően kb. 6-8 héttel meg kell ismételnie ott, ahol módosítás történt. Amennyiben módosítás szükséges, az igazgató felelőssége az év elején kialakított órarend készítésénél tárgyalt módon eljárni.  A tantestületi értekezleten értékelt eredmények, vizsga eredmények függvényében kerülhet sor szükség esetén a helyi programok/szakmai programok felülvizsgálatára, vagy helyesbítő, megelőző tevékenység indítására.  Az értékelés a tanár kompetenciája, figyelembe véve a pedagógiai program, SZMSZ illetve a házirend vonatkozó részeit. Az érdemjegyeket a naplóba be kell jegyezni. Lehetséges, hogy a szaktanár saját használatra füzetben rögzíti az érdemjegyeket, ezeket azonban minimum heti rendszerességgel át kell vezetnie a naplóba. Így kell eljárni abban az esetben is, ha csoportbontás miatt nem biztosítható, hogy a napló minden órán minden tanárnál egy időben jelen legyen. Abban az esetben, ha a tanév során ugyanabban az osztályban / csoportban ugyanazon tantárgyat több tanár is tanít, 45

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

a napló megnyitásakor gondoskodni kell arról, hogy különböző rovatok álljanak a különböző tanárok rendelkezésére. 3.3.4 Kollégiumi szakmai munka szervezése, ellenőrzése A kollégiumi szakmai munka az intézményi Pedagógiai Program alapján szerveződik. A kollégiumi életre vonatkozó szabályokat Kollégiumi Házirend tartalmazza. A kollégiumban végzett nevelő-oktató munka a kollégista diákokkal folytatott napi kapcsolattartáson, példamutatáson, segítségnyújtáson felül csoportos, illetve egyéni foglalkozások keretében az alábbi fő csoportokra bontható:  tanulószoba, napi felkészülés, az iskolában feladott házi feladatok megoldása,  korrepetálás, felzárkóztatás,  kulturális- és sportrendezvényekre való felkészítés,  kollégiumi foglalkozások, nevelési órák. A nevelők a tanulók iskolai érdemjegyeit havi rendszerességgel átvezetik az iskolai haladási naplókból. Szükség esetén a nevelő joga és kötelessége felvenni a kapcsolatot a tanuló iskolájával és/vagy szüleivel, az esetleges feladatok egyeztetése miatt. A tanév elején megnyitott „Nevelői feljegyzések” naplóba a nevelő kötelessége ezeket bejegyezni tanulónként. Szükség esetén értékelést ad a tanulóról. Döntenie kell arról is, hogy a tanuló jogosult-e a napi házi feladatát a kollégiumi napirend szerint meghatározott időpontban, de nem tanulószobai foglalkozás keretében, hanem saját szobájában, egyéni felkészüléssel elvégezni. A tanulószobai felkészülés során a jelen lévő nevelőtanár segíti a tanulók munkáját. A kollégium opcionálisan igénybe vehető plusz felkészítést, korrepetálást biztosít a tanulóknak. Az ilyen felkészítésekre vonatkozó igényeket a nevelőtanárok határozzák meg, a tanulók iskolai érdemjegyei, illetve a kollégiumi nevelési órák tapasztalatai alapján. Az igény teljesíthetőségéről, szükségességéről a kollégium-vezető javaslata alapján a főigazgató dönt. A megtartott órákról korrepetálási napló vezetése szükséges, amelyet a kollégium-vezető ellenjegyez. A kollégiumi nevelői munkaközösség havi rendszerességgel, lehetőség szerint az adott hónap elején, nevelői értekezletet tart. Itt kell megbeszélni az elmúlt időszak feladatait, - ez minősül egyben a végzett munka ellenőrzésének is - továbbá az esetlegesen szükséges beavatkozásokat, helyesbítéseket, illetve a következő időszak feladatait. A nevelőtanár havi ütemtervet készít a „Nevelői feljegyzések” c. naplóban, amelyben rendelkezik a következő időszak heti rendszerességgel megtartandó kollégiumi nevelési órák keretében történő témakörökről. (A végrehajtást is itt vezeti.) A kollégiumi nevelési órán „csoportfoglalkozáson” való részvétel minden tanuló számára kötelező. A csoportfoglalkozás a nevelőtanár belátása szerint – életkornak megfelelően – differenciáltan is történhet. A csoportok kialakítását a kollégiumvezető határozza meg a kollégiumba jelentkezettek alapján augusztusban. Szakmacsoportonkénti bontást kell alkalmazni, amennyiben lehetséges. Az életkor és az évfolyam egy-egy csoporton belül változhat. A „Nevelői feljegyzések” naplókat a munkaközösség-vezető havi rendszerességgel ellenőrzi és aláírja.

3.3.5 Ellenőrzések eljárásokban Cél Olyan szabályozás létrehozása, amely magában foglalja az intézmény nevelési –oktatási és képzési tevékenységének ellenőrzését a hatásosabb és hatékonyabb eredményesség, a belső 46

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

és külső partneri igények teljesítésének érdekében. Az ellenőrzési tevékenységnek át kell fognia a Szent László Szakképző Iskola teljes területét és minden munkavállalóját. Érvényességi területe Az intézmény teljes tevékenységi köre és valamennyi érintett munkatársa. Illetékesség, felelősség, hatáskör (hatásköri mátrix) A tevékenységgel kapcsolatos felelősségek, hatáskörök és tevékenységek az alábbi táblázatban találhatók. Ssz.

Feladatok/Felelős

1.

Nevelési - oktatási és képzési ellenőrzések Humánerőforrást érintő ellenőrzések Erőforrásokkal, működéssel kapcsolatos ellenőrzések Egyéb ellenőrzések, minőség-felügyelet Az ellenőrzések dokumentálása

2. 3. 4. 5.

Főigazgató

Általános főigh.

Nevelési főigh.

Szakmai főigh.

Stratégiai főigh.

Gazdasági főigh.

D, E

V, E

V, E

V, E

T

T

D, V, E

V, E

V, E

V, E

T

T

D, E

V, E

V, E

V, E

T

V, E

D, V, E

V, E

V, E

V, E

V, E

V, E

D, T

V, E

V, E

V, E

V, E

V, E

A jelölések értelmezése: D döntés a végrehajtásról, a feladat elrendelése V a feladat végrehajtása E a feladat megoldásában való kötelező együttműködés T a feladatról tájékoztatást kap 3.3.5.1 Nevelési - oktatási és képzési ellenőrzések A nevelési – oktatási és képzési ellenőrzések a tevékenységhez kapcsolódó vagy keletkező dokumentáció ellenőrzését, valamint a tevékenység ellenőrzését foglalják magukban. A dokumentáció-ellenőrzés kiterjed: Dokumentum neve Tanmenet/tananyagbeosztás és osztálynapló összhangja Osztályfőnöki tanmenet/tananyagbeosztás Tanmenetek/tananyagbeosztások Osztálynapló/csoportnapló Osztálynapló/csoportnapló Osztálynapló/csoportnapló Tanórán kívüli foglalkozások naplói

Ellenőrzést végző

Ellenőrzés gyakorisága

Ellenőrzés dokumentálása

MK vezető

félévente

aláírás

MK vezető igazgatóhelyettes MK vezető igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes MK vezető osztályfőnök

október 1. október 1.

aláírás aláírás

félévente félévente hetente

aláírás aláírás aláírás

igazgatóhelyettes

havonta

aláírás

igazgatóhelyettes

félévente

Bizonyítvány

igazgató

Vizsga dokumentumok

igazgató

évi érettségi, és OKJ-s vizsgák végén hetente

Törzslap

Ügyeleti rend Helyettesítések

igazgatóhelyettes érintett igazgatóhelyettes

havonta

dokumentum ellenőrző lapon feljegyzéssel és aláírással aláírás aláírás aláírás Helyettesítési naplóban

47

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

A nevelési – oktatási és képzési tevékenységhez köthető ellenőrzések lehetnek: Tevékenység/terület ellenőrzése Munkaközösségi munka Elméleti – gyakorlati tanórák Gyakorlati képzés Osztályfőnöki órák Tanórán kívüli tevékenységek Helyettesítések

Ellenőrzést végző Érintett igazgatóhelyettes Igazgató Érintett igazgatóhelyettes MK vezető Érintett igazgatóhelyettes Gyakorlati okt. vez. Érintett igazgatóhelyettes Ofő. MK. vezető Érintett igazgatóhelyettes Érintett igazgatóhelyettes

Ellenőrzés gyakorisága

Ellenőrzés dokumentálása

félévente

feljegyzés

alakalomszerűen kéthavonta

naplóban

havonta félévente havonta

naplóban

Félévente havonta

naplóban

szúrópróbaszerűen

naplóban

havonta

naplóban

Az ellenőrzések mindkét területen feljegyzések által dokumentáltak. Minden esetben tartalmazzák:  Az ellenőrzés idejét;  A végzőjének aláírását;  A tapasztalt tények rövid összefoglalását. (Hatásköri mátrix 1. sora) 3.3.5.2 Humánerőforrást érintő ellenőrzések A humánerőforrással kapcsolatos ellenőrzések a szaktanárok felkészültségét, korszerű ismeretek birtoklását és alkalmazását célozza. Az ellenőrzés területei:  A kötelező továbbképzéseken való részvétel ellenőrzése. o Ellenőrzést végző: igazgató o Gyakoriság: évente  Módszertani, szakmai, technikai felkészültségi szint ellenőrzése. (Új tanítási módszerek elsajátítása, új technikai alkalmazás stb.) o Ellenőrzést végző: igazgató; igazgatóhelyettes o Gyakoriság: félévente  Az ügyeleti rend betartásának ellenőrzése o Ellenőrzést végző: igazgatóhelyettes o Gyakoriság: hetente o Dokumentálása: probléma esetén feljegyzés  A tanórák pontos kezdésének – befejezésének ellenőrzése. o Ellenőr: igazgatóhelyettesek o Gyakoriság: naponta o Dokumentálása: probléma esetén feljegyzés (Hatásköri mátrix 2. sora)

48

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

3.3.5.3 Működéssel kapcsolatos egyéb erőforrások ellenőrzése A működéssel kapcsolatos erőforrások ellenőrzése során vizsgáljuk, hogy az intézmény gépeit, eszközeit, berendezéseit rendeltetésszerűen használják-e, a környezetet higiénikusan tartják és kezelik. Az ellenőrzések kiterjednek: Terület/eszköz ellenőrzése Tantermek Tanműhelyek, gyakorlati szaktantermek

iskolai helyek,

Számítástechnikai berendezések

Ellenőrzést végző

Ellenőrzés gyakorisága

osztályfőnök/pedagógus

naponta

Szakoktató naponta pedagógus rendszergazda

naponta

Szertárak

munkaközösség vezetők.

havonta

Tornaterem

testnevelő tanár

naponta

Iskolai helyiségek Folyosó, udvar Szociális helyiségek műszaki állapota Iskolai helyiségek Folyosó, udvar Szociális helyiségek tisztasága

Műszaki csoport

Üzemeltetési csoport

Ellenőrzés dokumentálása Indokolt esetben „hibabejelentő füzetben” vagy feljegyzés Indokolt esetben „hibabejelentő füzetben” vagy feljegyzés Indokolt esetben „hibabejelentő füzetben” vagy feljegyzés Indokolt esetben „hibabejelentő füzetben” vagy feljegyzés Indokolt esetben „hibabejelentő füzetben” vagy feljegyzés

naponta

Ellenőrzési naplóban feljegyzés

naponta

Ellenőrzési naplóban feljegyzés

Az ellenőrzések - az ellenőrzést végző által - feljegyzések segítségével dokumentáltak. Minden esetben tartalmazzák:  Az ellenőrzés idejét;  A végzőjének aláírását;  A tapasztalt tények rövid összefoglalását. (Hatásköri mátrix 3. sora) 3.3.5.4 Egyéb ellenőrzések, minőség-felügyelet Az intézmény életében a fentieken kívüli esetekben is előfordulhatnak ellenőrzési feladatok. Amennyiben törvényi előírás, fenntartói rendelet vagy határozat, egyéb hatóság, azonnali vagy előre bejelentett ellenőrzési igényét az iskola főigazgatójával tudatja, az érintett igazgató az ellenőrzések zavartalan lebonyolításához minden esetben biztosítja a szükséges erőforrásokat és az esetleges résztvevőket. Szükség esetén az ellenőrzésekben való résztvevők képzéséről is gondoskodik. (Hatásköri mátrix 4. sora) 3.3.5.5 Az ellenőrzések dokumentálása Az ellenőrzésekről készült feljegyzések segítségével válik lehetővé, a minden ellenőrzési eseményt követő értékelési munka. A tevékenység a 6. fejezetben leírt szabályozás szerint történik. (Hatásköri mátrix 5. sora) 49

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

3.4 Értékelés A fejezetben megjelenő SZMBK Modell elemek (kulcskérdések) 3.1. Mutassák be, hogy milyen belső értékeléseket alkalmaznak a szakképző iskolában? Mit? 3.2. Hogyan biztosítják, hogy a belső értékelések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak, módszeresek) legyenek? Hogyan? 3.5. Mikor, milyen gyakorisággal valósulnak meg a belső értékelések? Mikor? Összesítő táblázat (3.1, 3.2, 3.5) Értékelések (Mit?) munkatársak munkájának értékelése pedagógus teljesítményértékelés tanulói értékelések partneri mérések értékelése PP értékelése IMIP értékelése

Módszer (Hogyan?)

Gyakoriság/időpont (Mikor?)

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

4.2. Hogyan történik a külső és a belső értékelések eredményeiről való visszajelzés? Visszajelzési rend Visszajelzés Külső értékelések értékelés 1. értékelés 2. értékelés 3. Belső értékelések értékelés 1. értékelés 2. értékelés 3.

Kinek

Mit

Mikor

Hol

Hogyan

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

4.3. Hogyan teszik a szakképzés minőségével kapcsolatos külső és belső értékelésekből származó visszajelzéseket nyilvánossá? Nyilvánosság Nyilvánosság Külső értékelések

Kinek (érintettek)

Hol (fórumok)

Mikor (gyakoriság)

Hogyan (csatorna)

Mit (téma)

értékelés 1. értékelés 2. értékelés 3. Belső értékelések értékelés 1. értékelés 2. értékelés 3. A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

50

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

5.2. Mi a szerepe az önértékelésnek az intézmény által alkalmazott minőségirányítási megközelítésben? (lásd 4.1 fejezet) Önértékelés szerepe és helye az intézmény minőségirányítási rendszerében. Önértékelési eredmények felhasználása. 5.6. Milyen külső értékelések valósulnak meg az intézményben, és hogyan (milyen esetekben és milyen formában)? Külső értékelések. Külső értékelések Külső értékelések értékelés 1. értékelés 2. értékelés 3.

Ki

Mit

Mikor

Hol

Hogyan

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

3.4.1 Irányított önértékelés (Szakiskolai Önértékelési Modell, az SZMBK második eleme) A szakképző iskolák rendszeres helyzetelemzési, önértékelési tevékenységének segítésére – a 1057/2005. kormányhatározattal összhangban – kifejlesztésre került a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM). A SZÖM egy komplex önértékelési eszköz, amelynek három szintje lehetővé teszi az önértékelési követelmények fokozatos teljesítését. Az intézményi önértékelés három szintje az alábbi elnevezéseket kapta: 1. szint: Helyzetfelmérő szint, (SZÖM I.) amely az eredmények (munkatársi eredmények, közvetlen partneri eredmények, társadalmi hatás eredményei, kulcsfontosságú eredmények) vizsgálatára terjed ki, valamint az elért eredmények tükrében a kialakított intézményi célrendszer vizsgálatára. Ebből kiindulva történik az intézményi működés fejlesztése. 2. szint: Fejlesztési szint, (SZÖM II.) amelynek követelményrendszere az intézmény nevelési- oktatási- képzési tevékenységének az értékelésére terjed ki, valamint széles körben tartalmazza a keretrendszer kulcskérdéseinek vizsgálatát is. Az első szinthez képest a második szinten továbbra is szükséges vizsgálni az eredményeket, ugyanakkor a fejlesztési szinten alkalmazandó modell vizsgálja az intézményi működés (adottságok) oktatási-képzési szempontból kiemelt területeit is (vezetés, emberi erőforrások, stratégia, erőforrások, folyamatok). 3. szint: Kiválóság szint, (SZÖM III.) amelynek követelményrendszere alkalmas arra, hogy az intézmény teljes körűen megvizsgálja a működését és az eredményeit, illetve az SZMBK kulcskérdések követelményeinek a teljesülését. A kiválóság szinten történő önértékelés a díj típusú modellek alkalmazása felé viszi el az intézményeket. A SZÖM ezen a szinten tartalmazza a 2. fejlesztési szint modelljének minden értékelendő elemét, ugyanakkor tovább bővül, kiegészül az intézmény összes működési területének értékelésével, és az SZMBK Modell minden kulcskérdésnek teljesülését is vizsgálja. A Székhely Intézmény és a Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény a Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP I.) pályázat keretében teljesítette a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) I., II. szintjét. A Vendéglátó Szakképző Tagintézmény a Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény, továbbá a Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény 51

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

az SZFP II. pályázat előírásának megfelelően elvégezte a SZÖM I. (Helyzetfelmérő) követelményrendszerre épülő önértékelést, majd 2008 őszén a SZÖM II. (Fejlesztési) szint teljesítésére került sor. A Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény a SZÖM II. szintet külső értékeléssel egybekötve teljesítette. A szintek egymásra épülése lehetővé teszi, hogy a kezdeti szűkebb követelményrendszer megismerése után eljussunk a 3. szint követelményrendszeréhez, a teljes körű önértékelés szintjére. A folyamat leírása A folyamat lépései Az önértékelés előkészítése (P)

Az önértékelés végrehajtása (D)

Az önértékelés további lépései: Ellenőrzés (C) Beavatkozás (A)

Keletkezett dokumentumok, bizonylatok

1.

Intézményi felelősök képzése

Képzési anyagok

2.

Projektterv készítése

Önértékelési projektterv

3.

Tantestületi tájékoztató

Tantestületi tájékoztató anyaga

4.

Intézményi önértékelő team létrehozása és felkészítése

Felkészítő képzés anyaga

5.

Adottságok és Eredmények összesítése

Intézményi önértékelési dokumentum

6.

Értékelő könyv készítése

Értékelő könyv

7.

Megvalósítandó fejlesztések kijelölése

Erősségek és fejlesztendő területek összesített és priorizált listája

8.

Tantestületi előterjesztés

Előterjesztés a tantestület számára

9.

Fejlesztési irányok, célok meghatározása (ok-okozatielemzés)

Fejlesztési célok

10. Intézkedési tervek készítése és megismertetése

Intézkedési tervek

11. Intézkedési tervek megvalósítása és értékelése

Fejlesztési projektek megvalósításának dokumentumai

A SZÖM, így az egyes lépések részletes leírása megtalálható a „Bevezetési útmutató a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) alkalmazásához” című anyagban (www.szakma.hu) Felelősségek és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Felelős

Érintett

Informált

Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Team vezető Team vezető Főigazgató Minőségirányítási vezető Főigazgató Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető

MICS MICS Tantestület Team tagok Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Tantestület Minőségirányítási vezető Alkalmazotti kör MICS

Főigazgató Főigazgató Főigazgató Főigazgató Főigazgató Főigazgató Alkalmazotti kör Alkalmazotti kör Alkalmazotti kör Főigazgató Alkalmazotti kör

52

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

3.4.2 Teljesítményértékelés Az intézmény vezetése, az érintettek bevonásával kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának ellenőrzési, értékelési rendjét. Minden embernek igénye van arra, hogy értékeljék teljesítményét. Az értékelés jól kialakult rendszere azonban nemcsak az egyén, hanem a szervezet számára is komoly előnyökkel jár, hiszen az a dolgozó, aki magasan motivált, örömet talál a munkájában, és képes a szervezet céljaival azonosulni, jó minőségű munkát fog végezni, ami számára öröm és elismerés, a szervezet számára pedig eredmény. Különösen igaz ez az olyan professzionális szervezetek esetében, mint amilyen az iskola. Ha a munkát a motiváció oldaláról közelítjük, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy a teljesítményértékelés célja, hogy a szervezet minél több dolgozója számára jelentsen a munka örömet, önmegvalósítást. A jó értékelési rendszer lehetővé teszi a dolgozók számára, hogy mérni tudják teljesítményüket, biztosítja a teljesítmény elismerését, felkészíti a munkatársat a szakmai előlépésre, lehetőséget nyújt a személyes kibontakozásra, megszabadít a feszültségektől, hozzájárul a dolgozók és a vezető közötti kapcsolat építéséhez. Ahhoz azonban, hogy az értékelés betöltse e funkciókat, nagyon fontos, hogy az alkalmazottak megértsék és elfogadják annak funkcióját. Amely nem csupán a dolgozók egyfajta minősítése, különösen nem célja a hiányosságok miatti megszégyenítés. Sokkal inkább egyfajta fejlesztő szerepet kell betöltenie a jövőben. Ahhoz kell hozzájárulnia, hogy az egyén minél eredményesebben tudja ellátni feladatát a szervezeten belül. Ez a mai gyorsan változó világban különösen fontos, hiszen az iskolának is változnia kell, és a pedagógusoknak, illetve nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak is új meg új kihívásoknak kell megfelelniük. Fontos szempont, hogy a teljesítményértékelésnek hasznosnak kell lennie mind a szervezet, mind az egyén számára. Ahhoz, hogy ez a rendszer jól működjön, az értékelt feleknek egyrészt érteniük kell az adott teljesítményértékelés célját, a használt eszközök szándékát, az értékelés lehetséges következményeit, másrészt igazságosnak kell érezniük mindezt. A teljesítményértékelés bevezetésének sikere nagyban függ attól, hogyan, milyen személyes elkötelezettséggel, milyen meggyőződéssel és meggyőző erővel tudja az intézmény vezetősége az értékeltek felé kommunikálni a teljesítményértékelés célját, módját, eszközeinek használatát, az értékelés hasznosságát. A teljesítményértékelési rendszer kialakítása és szakszerű működtetése támogatást ad az intézményeknek a terveik reális megfogalmazásában, a céljaik konkrét és határozott kialakításában. Ezt az elvet követve eljuthat az intézmény oda, hogy a teljesítményértékelés világossá teszi, mit kell a munkatársaknak tenniük, hogyan kell dolgozniuk, viselkedniük azért, hogy céljaik elérésével egyrészt személyes sikert érjenek el, másrészt hozzájáruljanak az intézmény eredményeihez. A teljesítményértékelés ilyen módon az egyén fejlesztésén keresztül az intézmény fejlesztését is támogatja. 3.4.2.1 Teljesítményértékelés jogszabályi kerete (teljesítményértékelés minősítés viszonya) A Kt. 40. § (11) bekezdésének módosítása (2009. 01. 01.) alapján az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, 53

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minősítéssel kapcsolatban további szabályozás (értelmezés) a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 8. § (1)-(3) bekezdésében olvasható. A minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni. A fenti (3) bekezdés értelmében közoktatási intézményekben a teljesítményértékelés egyenértékű a minősítéssel, a módosítás a kimenetet érintette. A teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel – végül is – minősítéssel zárulhat. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) értelmében a közalkalmazottat minősíteni kell, a minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A megfogalmazott célok egybeesnek a teljesítményértékelés céljaival, nevezetesen: - Eredmény alapú értékelés, azaz az értékelt személy egy adott időszak alatti teljesítményének elbírálása (munkaköri feladatellátás, ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok, stb.) értékelése, - Fejlesztési célú értékelés, azaz a szakmai fejlődés elősegítése. 3.4.2.2 Pedagógusok teljesítményértékelése, minősítése Az értékeléssel, minősítéssel szemben támasztott követelmények, alapelvek  Legyen jogszerű, szakszerű, és tervezett.  Legyen mindenki számára világos, jól definiált.  Legyen hatékony, alapvetően a pedagógusok, a tanulók érdekében működjön.  Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal.  Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható.  Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. 54

IMIP

      

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. Legyen nyilvános a jogszabályi keretek között. Az értékelendő személyre vonatkozóan az értékelés, minősítés az iskolai munka minél szélesebb körére terjedjen ki. Támaszkodjon a meglevő információkra és intézményi erőforrásokra. A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. Az értékelési, minősítési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Legyen megfelelően dokumentált, beleértve a titkosságot, valamint a személyiségjogok védelmét

Az értékelés, minősítés célja  a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése;  a szakmai fejlődés elősegítése;  eredményes munka kimutatása, elismerése;  minden tanár képet alkothasson arról, hogy az elfogadott, közös kritériumrendszer szerint hogyan ítélik meg munkáját;  problémás területek azonosítása;  fejlesztő szándék: a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölése;  egyéni teljesítmény változásának kimutatása;  jobb információcsere segítése a vezetés és a tanárok között, lehetőség a tanárok véleményének megismerésére;  minősítő szándék: adatokat, információkat szolgáltatni a munkakörrel kapcsolatos döntéseknél, a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. Vizsgált területek (szempontok) (Minősítő lap alapján – 11/1994 OKM r.) 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek (képesítés, felkészültség, továbbképzések) 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka (módszertani eredményesség, kulcskompetenciák fejlesztése) 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó, innovációs képesség, részvétel a Digitális Középiskola munkájában, digitális munkavégzés 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat (személyes példamutatás) 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet (munkafegyelem) 6. Egyéb szempontok (tanulók egyéni képességének, fejlődési ütemének, szociokulturális helyzetének, hátrányos helyzetének, sajátos nevelési igényének figyelembe vétele, a felzárkózás segítése; a tehetséges tanulók fejlődésének, tehetségük kibontakozásának elősegítése; partnerkapcsolatok ápolása; gyermek és ifjúságvédelmi feladatokban való közreműködés; tanulók leendő szakmai elkötelezettségének növelése stb.) Digitális Középiskolában alkalmazott pedagógussal kapcsolatos további szempontok: Minden pedagógussal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy rendelkezzen a beosztásához szükséges szakmai ismeretekkel, végzettséggel, a minőségpolitikában foglaltakkal összhangban ismerje a minőségirányítási célkitűzéseinket, a rá vonatkozó konkrét követelményeket, szabályokat. A pedagógusi munkakörök betöltéséhez szükséges képzettségi követelményeket a Munkaköri leírások tartalmazzák. A dolgozók ismereteinek fejlesztése érdekében a vezetés az éves vezetőségi átvizsgálások alkalmával meghatározza a következő időszak belső oktatásainak (szakmai, minőségirányítási stb.) rendjét. 55

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Az újonnan belépő dolgozók alkalmasságát a próbaidőszak leteltével az igazgató ítéli meg. Ehhez a) meg kell határoznia az oktatás minőségét befolyásoló munkát végző munkatársak számára szükséges felkészültséget, b) gondoskodni kell az ilyen szükségletek kielégítésére szolgáló képzésről vagy egyéb tevékenységről, c) ki kell értékelnie a megvalósított tevékenységek eredményességét. Információgyűjtés  dokumentumelemzés (végzettség, továbbképzések-tanúsítványok, napló, anyakönyv stb.);  megfigyelés (óralátogatás);  kérdőív (önértékelés, tanulói kérdőív, kolléga értékelése);  interjú (értékelő beszélgetés); Információs források lehetnek  munkaköri leírás  egyéni, intézményi, országos statisztikák  vizsgajegyzőkönyvek  foglalkozások látogatásainak dokumentumai  panaszkezelési eljárások dokumentumai  a fenntartó ellenőrzésekor keletkezett jegyzőkönyvek  külső és belső minőségügyi auditok jegyzőkönyvei  partnervizsgálatok (diák, szülő, pedagógus, gyakorlati hely) eredményei  országos mérések eredményei  a pedagógus által készített dokumentumok minősége  az iskolai (kollégiumi) ütemterv  a megelőző teljesítményértékelési megállapodások dokumentumai Értékelési, minősítési ciklus Az értékelési ciklus időtartama  Egy értékelési, minősítési ciklus három tanévből áll.  Első és a második tanévben fejlesztési célú értékelés folyik, a harmadik tanévben értékelés mellett minősítés is történik  Értékelés kezdete: 2009/2010. tanév. Az értékelési ciklus tanévenkénti folyamata, feladatai (eljárásrend)  a munkaközösség vezető(k) tanévenként legalább 2 órát látogat(nak) (kivéve gyakornokok) (4. sz. melléklet);  az iskolavezetés (igazgató, igazgatóhelyettes) ciklusonként legalább 3 órát látogat (tanévenként 1 óra) (4. sz. melléklet);  a diákok tanévenként – a belépő évfolyamokon tanulók kivételével - kérdőívet töltenek ki (április, illetve május végén) (3. sz. melléklet);  önértékelés: évente a tanév végén (május-június) (1. sz. melléklet);  munkaközösség vezető, kolléga véleménye: évente a tanév végén (május-június) (2. sz. melléklet);  értékelő beszélgetés (interjú): évente a tanév végén (június), minden adat ismeretében munkaközösség vezető(k), érintett részvételével (az értékelő beszélgetésen részt vehet érdekelt kolléga, iskolavezetés tagja - értékelési felelős); Az értékelő megbeszélés lépései:  az értékelt önértékelése

56

IMIP

 

SZLTISZK

     

Oldalverzió: 1.

a munkaközösség vezető értékelése az eltérő vélemények megbeszélése a problémák feltárása, megbeszélése a következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása a résztvevők feladatainak meghatározása az értékelő lap kitöltése, aláírása2

az igazgató a nyitó nevelési értekezleten tájékoztatja a tantestületet az iskola egészére vonatkozó tapasztalatokról; az igazgató tájékoztatja a szülői közösséget az értékelés tapasztalatairól a tanév első szülői értekezletén (szeptember-október).

A minősítés folyamata, feladatai (eljárásrend)  Az értékelési ciklus, tehát a harmadik tanév végén, június, július, augusztus hónapban a pedagógust minősíteni kell.  A minősítés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.  A pedagógus minősítéséről az iskola vezetője (igazgató) - figyelembe véve az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását - dönt. Az igazgató döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes (igazgatóhelyettes) javaslatát, valamint a szakmai munkaközösség vezető véleményét, javaslatát.  A minősítést megbeszélés előzi meg. A megbeszélésen a szakmai munkaközösség vezető, a pedagógus, az érintett igazgatóhelyettes valamint az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző megbeszélés lépései:  a pedagógus tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről  a pedagógus tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről  a pedagógus önértékelése, mely összefoglalja az értékelési ciklusban (3 tanév) meghatározott célok elérésének értékelést is  a szakmai munkaközösség vezető összegző értékelése  az igazgató, igazgatóhelyettes értékelése  az eltérő vélemények megbeszélése  a minősítő lap kitöltése, aláírása3

Az értékelés, minősítés lebonyolítói és feladatkörük

2

Az éves fejlesztő értékelést az értékelő lap alapján minden tanév végén a szakmai munkaközösség vezető készíti el. Az értékelésbe bevonja a pedagógus értékelésében részt vevő kollégát is, valamint figyelembe veszi az értékelt által készített önértékelést. Az értékelő lapot az értékelt pedagógus és a szakmai munkaközösség vezető írja alá. A pedagógusnak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a pedagógusnak át kell adni. Az értékelő lap második példányát a szakmai munkaközösség vezető őrzi az értékelési ciklus (3 tanév) leteltéig, majd a minősítés elkészítéséhez átadja az iskolavezetés meghatározott tagjának (értékelési felelős). Az értékelő beszélgetés időtartama nem korlátozott, de racionálisan 45-60 perc közé essen, beleértve az adminisztráció tevékenységet is. 3

A minősítő lapon az alkalmatlan minősítést indokolni kell, az indoklásnak, valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az iskola vezetője (igazgató) az intézményvezető (főigazgató), és a pedagógus írja alá. A minősítő lap egy aláírt példányát a pedagógusnak át kell adni. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának. A minősítő beszélgetés időtartama nem korlátozott, de racionálisan 45-60 perc közé essen, beleértve az adminisztráció tevékenységet is.

57

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Értékelési felelős: (a feladatra az igazgató által kijelölt személy) Az értékelési felelős hatásköre Az értékelési felelős megbízási ideje: 3 tanév (értékelési ciklus) Az értékelési felelős feladatai: 1. Elkészíti a 3 tanév időtartamára az iskola pedagógusértékelési tervét, beleértve a vezetők értékelését is, kivéve az igazgatóét. 2. A pedagógus értékelési munka koordinálása, folyamatos felügyelete. 3. Az értékelési ciklus egyénekre szóló megtervezése. 4. Az értékelő teamek beosztása. 5. Év eleji tájékoztató értekezlet lebonyolítása:  előző évi összesített adatok ismertetése;  értékeléssel kapcsolatos tanulságok összegzése (az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegző írásbeli feljegyzést is készít)  tanulói kérdőívek feldolgozása, szülői vélemények összesítése;  az értékelés intézményi egységességének biztosítása;  tanácsadás minden érintett számára a folyamat során. Az Értékelő Team tagjai, feladataik Egy pedagógus értékeléséről az Értékelési Felelős által kijelölt Értékelő Team gondoskodik. Értékelő Team tagjai:  az iskolavezetés képviselője;  az értékelt személyhez tartózó szakmai munkaközösség vezető;  az értékelt személlyel kapcsolatban álló kolléga Az értékelési team megbízási ideje: 3 év. Az Értékelő Team tagjainak feladatai Iskolavezetés képviselőjének feladata: 1. Ciklusonként 3 óralátogatás (látogatást követő megbeszélés lebonyolítása) (4. sz. melléklet). 2. A vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtése, összesítése (5. sz. melléklet). 3. Az értékelési beszélgetésen való, aktív részvétel. 4. Az összesítő lap összegyűjtése a munkaközösség vezetőktől, leadása az igazgatónak (5. sz. melléklet). Szakmai munkaközössé-vezető feladata: 1. Összeállítja a team munkatervét. 2. Irányítja és koordinálja a team munkáját. 3. Felelős az értékelés szakszerű lebonyolításáért. 4. Évente legalább 2 óralátogatás és az azt követő megbeszélés lebonyolítása. 5. Aktívan részt vesz az értékelési beszélgetésen. 6. Az összesítő lap véglegesítése, leadása az iskolavezetés képviselőjének. Értékelt személlyel kapcsolatban álló kolléga feladata 1. Értékelő lap kitöltése. 2. Aktívan részt vesz az értékelési beszélgetésen. (A kolléga személyére elsősorban az érintett munkaközösség tesz javaslatot, melyet az Értékelési Felelős véglegesít.) 58

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Az értékelt pedagógus kötelessége és joga 1. Fogadja az óráján az Értékelő Team tagját, tagjait. 2. Részt vesz az óra megbeszélésén, a látogatás után két munkanapon belül megkapja a kitöltött óralátogatási lap másolatát, ahol szükséges konkrét indoklásokkal (4. sz. melléklet). 3. Tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről. 4. Tájékoztatást kap az iskola összesített eredményéről (nyitó értekezlet). 5. Önértékelő lapon ad tájékoztatást a tanórán túlmenő tevékenységéről, munkakörülményeiről, saját iskolai helyzetéről (1. sz. melléklet). 6. A ciklus végén a minősítő megbeszélésen hangot adhat minden, a vizsgálattal összefüggő véleményének, segítséget, tanácsot kérhet, a következő ciklusra vonatkozó célok megfogalmazásában aktívan részt vesz. 7. Összesítő lapot kap a ciklus végén a vizsgálat eredményeiről, tanulságairól, a fejlődést elősegítő célokról, minősítéséről. (5. sz. melléklet) 8. Aláírja a szöveges és százalékos összesítő lapot. (6. sz. melléklet) 9. Panaszt tehet az értékelési felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, de nem tehet panaszt annak tartamára vonatkozólag. (Az értékelési felelős a panaszt köteles kivizsgálni, vagy kivizsgáltatni egy erre kijelölt ad hoc bizottsággal. A háromtagú bizottságot az igazgató a feladatra nevezi ki, megbízatásuk a feladat befejezésig tart.) 10. Igazgató, főigazgató egyetértésével független külső szakértőt kérjen fel szakmai teljesítményének véleményezésére, megítélésére. A tantestület kötelessége és joga 1. A rendszer bevezetése előtt véleményezi, majd többségi szavazással dönt az intézmény értékelési, minősítési szabályzatának elfogadásáról. 2. Minden tanév előkészítésének időszakában, vagy a tanév kezdetén (augusztusszeptember) tájékoztatást kap az értékelési felelőstől az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, tantestületi átlagokról, valamint az iskolavezetés ezzel kapcsolatos intézkedéseiről.. 3. Nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagja módosítási javaslatot tehet az értékelési, minősítési szabályzattal kapcsolatban. Teljesítményértékelés során keletkezett dokumentumok kezelése Az értékelésben, minősítésben érintett pedagógus: minden őt érintő dokumentum másolatát megkapja, a következő értékelési ciklusig megőrzi. Értékelési felelős: az összesítő, minősítő lap és mellékleteinek biztonságos őrzéséért felelős. Hozzáférési jog illeti meg az intézmény főigazgatóját, az iskolaigazgatót, a helyetteseket, a szakmai munkaközösség vezetőt saját tagjainak tekintetében és az érdekeltet. Az összesítő, minősítő lap nem selejtezhető, amíg a pedagógus az iskolában tanít. Ha a pedagógus munkaviszonya az intézménnyel megszűnik, a minősítő lapot (lapokat) – személyi anyagának részeként át kell neki adni. Amennyiben más munkahelyre távozik a pedagógus a személyi anyaggal együtt a minősítő lapot (lapokat) az új munkahelynek meg kell küldeni. Adatok felhasználása Az érintett pedagógus Minden róla szóló adatot, információt és az értékelése során keletkezett teljes dokumentációt megismerhet, hasznosíthatja a tapasztalatokat. 59

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Ha szükséges, vitás kérdésekben, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait, minősítését. Kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel a teljesítményértékelés során szerzett információkat, a minősítését. Az intézmény főigazgatójához fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban. A munkaközösség-vezető A ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó pedagógus Értékelési Összesítő Lapját, minősítését; Egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához; Az iskola igazgatója (igazgatóhelyettese) Bármikor mindenki adatához hozzáférhet. Felhasználhatja a beosztást érintő döntéseknél, bérezéshez, jutalmazáshoz, a vezetési gyakorlat javítására (munkamegosztás), továbbképzésekkel kapcsolatos döntésnél, az összesített adatokat marketing célokra. A munkáltató (az intézmény főigazgatója, főigazgató-helyettesek) Korlátlanul hozzáférhet minden közalkalmazott személyes értékelési összesítő, minősítő lapjához; Egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a pedagógusok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket a döntéseket a főigazgató egy személyben vagy helyetteseinek körében hozza meg; Felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az intézmény vezetési gyakorlatának javítására ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg; Felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg; Az összesített intézményi adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra; Az értékeléshez szükséges információgyűjtés kritériumrendszere Az óralátogatás szabályrendszere Az iskolavezetés tagjai, a szakmai munkaközösség vezető, továbbá az értékelésbe bevont kollégák végzik az óralátogatási tervnek megfelelően. Csak az elfogadott szempontok szerint történhet az értékelés. Értékelt területek:  célok, feladatok megvalósítása;  tanulásirányítás;  motiválás;  a tanóra felépítése, időarányai;  munkakultúra;  ellenőrzés, értékelés. A tanulók megkérdezése  minden tanuló április végén, név nélkül az összes őt tanító tanárról (KÓD);  az értékelést az értékelési felelős szervezi meg; 60

IMIP

  

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

a tanár a kritériumok szerinti összesített eredményt, a csoportonkénti átlageredményeket és az összesített átlageredményt kapja meg, az egyes kérdőíveket nem láthatja; a következtetéseket a tanár vonja le az eredmények ismeretében, de az értékelő, minősítő interjún is megbeszélik; az értékelő összesítő lapra a kiemelkedően jól teljesített tevékenységek és a fejlesztésre váró területek kerülnek.

Az önértékelés Az önértékelő lapot a tanév végeztével az értékelt tölti ki, az értékelő, minősítő beszélgetés előtt legalább két héttel, és azt átadja a szakmai munkaközösség vezetőnek. Az információgyűjtés eszközei Óralátogatási lap A hároméves ciklus során a munkaközösség-vezetők egy tanévben legalább kettő teljes, 45 perces órát látogatnak meg, az iskolavezetést képviselő team-tag pedig legalább egyet. Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszőleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás időpontjában a tervezett időpont előtt legalább egy héttel, meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett pedagógusnak. A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy négyes skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt. Értékskála: 3=kiemelkedő 2=megfelelő 1=kevéssé megfelelő 0= nem megfelelő X = nem értékelhető, mert nincs elegendő információ Minden esetben rendelkezésre áll egy “nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség. A „0” minősítést a látogatónak (szóban az óramegbeszélés során és a lapon írásban is) indokolni kell, mégpedig az órán tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva. A kapott pontszámokból átlagot is számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhető kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk). Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra után) óramegbeszélést kell tartani. A látogatás követő két munkanapon belül a pedagógus megkapja a kitöltött Óralátogatási lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal. A minősítő beszélgetés előtt a ciklus összes látogatásának laponkénti átlagpontszámaiból ismét átlagot számítunk, és ez kerül az értékelő összesítő lapra. A minősítő beszélgetés során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, és az összesítő lapon rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket. Tanulói kérdőív A kérdőívet minden, a pedagógus által tanított csoportban ki kell töltetni, mégpedig név nélkül. Az előkészítés az értékelési felelős feladata, aki az utolsó előtti tanítási héten minden csoport részére egy felcímkézett, leragasztatlan borítékba teszi a megfelelő számú kérdőívet, majd átadja az osztályfőnöknek. Az osztályfőnök a soron következő 61

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

osztályfőnöki órán kiosztja a kérdőíveket, ügyelve arra, hogy elegendő idő álljon a tanulók rendelkezésére a kitöltésre. A kitöltött kérdőíveket tartalmazó lezárt borítékot az osztályfőnök az értékelési felelősnek az órát követően haladéktalanul átadja. Az egyes kritériumokhoz, az óralátogatási laphoz hasonlóan, itt is – az egyes kritériumok valamint az egymást követő értékelő évek, ciklusok közötti különbségek szemléletessé tételének céljából – pontszámokat lettek rendelve a következő séma szerint: 3 – az állítással maradéktalanul egyetértek - kiemelkedő 2 – az állítással jórészt egyetértek - megfelelő 1 – az állítással többnyire nem értek egyet - kevéssé megfelelő 0 – az állítással egyáltalán nem értek egyet- nem megfelelő - – nem tudom megítélni A kérdőívek kiértékelése az értékelési felelős feladata, a pedagógus visszajelzést kap (visszajelző lap) a csoportonkénti átlageredményekről, az összes csoport összesített eredményéről és a kritériumok szerinti összesített eredményekről. Maguk a kérdőívek nem kerülnek a pedagógus kezébe. A tanulságokat az eredmények ismeretében elsősorban magának a tanárnak kell levonnia, de az értékelő, minősítő beszélgetésen is szóba kerül a megfelelő következtetések levonása. Az értékelő, minősítő összesítő lapra a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek felsorolása és a három év során született összes lap átlagpontszámának átlaga kerül, a visszajelző lapok pedig az összesítő lap mellékletét képezik. Önértékelő Lap Az önértékelő lapot tanévenként egyszer, legkésőbb két héttel az értékelő, minősítő beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lap értékelése az értékelő, minősítő beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedően sikeres (ezt a lapon + jellel jelölik), az átlagnak megfelelő (ilyenkor vagy üresen hagyják a rubrikát, vagy egy pipát tesznek oda) vagy elmarad attól, tehát javításra szorul (ezt – jellel jelölik). Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az értékelő, minősítő összesítő lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szorulókat. Munkaközösség vezető és Kolléga általi értékelő lap Az értékelő lapot tanévenként egyszer, legkésőbb két héttel az értékelő, minősítő beszélgetés megtartása előtt, az önértékelő lappal párhuzamosan kell az érintetteknek kitöltenie. A lap értékelése az értékelő, minősítő beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedően sikeres (ezt a lapon + jellel jelölik), az átlagnak megfelelő (ilyenkor vagy üresen hagyják a rubrikát, vagy egy pipát tesznek oda) vagy elmarad attól, tehát javításra szorul (ezt – jellel jelölik). Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az értékelő, minősítő összesítő lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szorulókat. Értékelő, minősítő összesítő lap Az értékelés tapasztalatait áttekintő és összegző értékelő beszélgetésre a tanév vége felé kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói visszajelzések, az önértékelés, kolléga általi és a munkaközösség vezetői értékelés eredményei. 62

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Az információgyűjtést szolgáló eszközök (kérdőívek) az intézményi Bizonylati Albumban (BA) kerülnek elhelyezésre. A beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az értékelési team tagjai vesznek részt, – a fenti dokumentumok alapján – a munkaközösség vezető moderálja. A tipikus napirend a következőképpen nézhet ki: Áttekintik, megvitatják a következő dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről. a.) Az előző értékelő ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása (amennyiben értelmezhető) b.) A tanulói kérdőív alapján született eredmények, különös tekintettel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; c.) Az óralátogatási lapok alapján született eredmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; d.) Kolléga, munkaközösség vezető értékelő lapon szereplő területeken mutatott teljesítmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; e.) Az önértékelő lapon szereplő területeken mutatott teljesítmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok, feladatok – lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) – mintegy összefoglalják az értékelő összesítő lap rovataiban felsorolt, fejlesztésre szoruló területekkel kapcsolatos tennivalókat. Legkésőbb öt munkanappal a beszélgetés után az értékelt megkapja az értékelő team iskolavezetőségi tagja által véglegesített Pedagógus teljesítményének szöveges és százalékos értékelése elnevezésű bizonylatot, amelyet mind az érintett, mind pedig az igazgató (értékelési felelős) aláírásukkal hitelesítenek. Mellékletek a pedagógusértékeléshez 1. sz. Önértékelő lap 2. sz. Munkaközösség vezető és Kolléga általi értékelő lap 3. sz. Tanulói kérdőív 4. sz. Óralátogatási lap 5. sz. A tanári munka értékelő, minősítő összesítő lapja 6. sz. Pedagógus teljesítményének szöveges és százalékos értékelése, minősítése 3.4.2.3 Kollégiumi nevelők teljesítményértékelése A Szent László Szakképző Iskola kollégiumi intézményegységében dolgozó pedagógusok (nevelőtanárok) teljesítményét hasonló elvek mentén értékeljük, mint az „iskolai” pedagógusokét. Munkájuk jellegéből adódóan az értékelési szempontrendszerben tapasztalható eltérés. 63

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Értékelési területek - Feltételek - Oktatási tevékenység - Nevelési tevékenység - Munkavállalói viselkedés - Kapcsolatrendszer Melléklet a kollégiumi nevelők értékeléshez 7. sz. Szempontok a kollégiumi nevelők teljesítményértékeléshez 3.4.2.4 A vezetők teljesítményértékelése Középvezetők (munkaközösség vezetők) értékelése, minősítése pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak)

(Elsősorban

Az intézményben dolgozó középvezetők (munkaközösség vezetők, projektvezetők stb.) teljesítményét hasonlóan értékeljük, mint a pedagógusokét, hiszen általában nagy óraszámban tanítanak, foglalkozásokat vezetnek. Vezetői szerepükre viszont külön kritériumokat lehet megfogalmazni. Értékelési területek: - elkötelezettség az iskola fejlesztésében, - személyes közreműködés az intézkedési tervek, szakmai fejlesztések megvalósításában, az iskola értékrendjének formálásában, - közreműködés az iskola belső működési rendjének kialakításában, a működtetésének és folyamatos továbbfejlesztésének biztosítása, - együttműködés a felső vezetéssel, az iskola közvetlen és közvetett partnereivel. Melléklet a középvezetők értékeléshez 8. sz. Kérdőív a vezetői kompetenciák értékeléséhez A felső vezetés (igazgatók, igazgatóhelyettesek) munkájának értékelése, minősítése A Kjt. 40. § (1) bekezdésének értelmében közalkalmazottat kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal minősíteni kell. Vezetői megbízáshoz/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala 2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése A vezetői értékelés eszközeként az ún. Vezetésértékelő jegyzéket használjuk, mely összefüggő képet ad az „igazi” vezetőről. Látszólag a vezető változtató, változásokat menedzselő szerepét állítja a középpontba, de mi más lenne a vezető, a vezetés legfontosabb funkciója, mint a szervezetet „emelni” elősegíteni a növekedést, a fejlődést. A kérdőív 100 tételének elveit igen széles körű vezetési irodalomból szűrték le. 10 területen 10-10 alkritérium szerint értékeli a vezető munkáját, a teljesítményét. 64

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Az értékelés háromszintű lehet: - a vezető értékeli saját magát - a vezetőt közvetlen felettese értékeli - a vezetőt közvetlen beosztottja értékeli A vezetésértékelő jegyzék területei: 1. Személyes tulajdonságok 2. A vezető, mint változtató 3. A változásra vonatkozó elképzelés megalkotása 4. A csapat kialakítása 5. Az értékek tisztázása 6. A helyzet meghatározás 7. A kommunikálás 8. A munkatársak képessé tétele 9. A munkatársak felkészítése 10. A mérés A felső vezetés munkájának megítélését a SZÖM is támogatja (kivonat a Vezetés kritériumból) A Vezetés kritériumnál az intézményvezetés tagjainak személyes szerepvállalását kell bemutatni az egyes tevékenységekben, nem magát az intézményben megvalósuló tevékenységet. 1. a) Az iskolavezetés személyes részvétele az kialakításában és példamutatása ezek megvalósításában

iskola

és

értékrendjének

1. A vezetés az értékelési eredmények, visszajelzések alapján hogyan fejleszti saját tevékenységét? 2. A vezetés miként vesz részt a szervezeti kultúra iskolai szempontból jelentős elemeinek azonosításában, értékelésében és fejlesztésében? 3. A vezetés milyen módon mutat példát a munkatársaknak az iskolai értékrend képviseletében? 1. b) Az iskolavezetés személyes részvétele az iskola belső működési rendjének kialakításában és működtetésében 1. A vezetés milyen szerepet vállal a pedagógiai tevékenységek tervezésében és megvalósításában, az iskola napi pedagógiai munkájában? 2. Milyen formában és milyen mélységben szabályozott az iskolán belül a feladatok, felelősségek és hatáskörök megosztása? Milyen viszonyban vannak ezek a szabályozások a valós működéssel? 3. A vezetés milyen módon biztosítja a jogi szabályozók megismertetését és a változások figyelemmel kísérését? 4. Miként ellenőrzi a vezetés a jogszabályok betartását az iskola mindennapi működésében? 5. Az iskola vezetésének tagjai milyen feladatokat látnak el az iskolai működés értékelési rendszerének kialakításában, működtetésében és fejlesztésében? 6. A vezetés milyen rendszerben hozza meg döntéseit, és a döntéshozatalhoz milyen döntés-előkészítési folyamatot alakított ki? 7. Az iskolán belül a vezetés hogyan kezdeményezi, szervezi a munkatársak és a munkatársi csoportok közötti együttműködést? 1. c) Az iskolavezetés együttműködése az iskola közvetett és közvetlen partnereivel 65

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

1. A vezetés hogyan vesz részt a partnerekkel való együttműködés rendszerének kialakításában, és milyen konkrét feladatokat vállal ebben az együttműködési rendszerben? 2. A vezetés milyen feladatokat vállal a partnerek azonosításában, igényeik és elégedettségük mérésében, elemzésében és értékelésében? 3. Az iskola vezetése hogyan vonja be a partnereit, és hogyan működik velük együtt a folyamatos fejlesztési tevékenységekben? 4. A vezetés hogyan értékeli és ismeri el az eredményesen együttműködő partnerek tevékenységét? 1. d) Az iskolavezetés személyes szerepvállalása a munkatársak motiválásában 1. A vezetés hogyan közvetíti a munkatársak felé az iskola értékrendjét, terveit és céljait, valamint a folyamatos fejlesztés kultúrájának megteremtése iránti elkötelezettségét? 2. A vezetés hogyan biztosítja a folyamatos kommunikációt az iskola teljes munkatársi körével? 3. A vezetés milyen eszközökkel segíti és támogatja a munkatársakat terveik és feladataik teljesítésében? 4. Az iskola vezetése milyen eszközökkel segíti elő a munkatársak teljesítményének növelését és elismerését? 5. A vezetés hogyan, milyen módszerekkel és motiváló eszközökkel bátorítja, segíti és készíti fel a munkatársakat az iskolán belüli fejlesztési tevékenységekre? 6. A vezetés milyen rendszerben vonja be a munkatársakat és képviselőiket az iskolai szintű döntések meghozatalába? Milyen módszerekkel ösztönzik, hogy a munkatársak valós szerepet vállaljanak a döntéshozatalban? 1. e) Az iskolavezetés szerepe a fejlesztések megtervezésében, irányításában és értékelésében 1. A vezetés hogyan követi nyomon és ellenőrzi az iskolai szintű fejlesztési tervek végrehajtását, megvalósulását és hogyan értékeli a fejlesztések eredményességét? 2. Hogyan hasznosítják a fejlesztések értékeléséből származó információkat? Hogyan biztosítják, hogy az információk visszacsatolása szisztematikusan valósuljon meg? 3. A vezetés hogyan menedzseli és támogatja a fejlesztések, változtatások bevezetését? 4. Hogyan teszik nyilvánossá a fejlesztések eredményeit az iskola munkatársai és egyéb partnerei számára? 5. Hogyan történik a fejlesztések megvalósítása és a változások bevezetése során szerzett tudás megosztása az iskolán belül? Mellékletek a felső vezetők értékeléshez 9. sz. Vezetésértékelő jegyzék A teljesítményértékeléshez kapcsolódó egyéb mellékletek 10. sz. Az intézmény pedagógus értékelési rendje 11. sz. A pedagógus értékelés éves időütemezése (GANTT diagram) 3.4.2.5 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak teljesítményértékelése Cél az teljesítményértékelés bevezetésével A munkavállalónak lehetőséget biztosítani saját munkájának és teljesítményének értékelésére, minősítésére Az teljesítményértékelés várható hozadéka 66

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

- Értékelésre kerül az alkalmazottak teljesítménye a munkaköri leírásban szabályozott feladatokhoz viszonyítva. - Megjelölődnek az egyén erősségei és felvázolásra kerülnek a fejlesztendő területek. - Összhang teremtődik az egyén és az intézmény elvárásai, igényei között. - Támogatásra kerülnek az egyéni fejlődési lehetőségek és ambíciók az intézmény jövőképének, értékrendjének megfelelően. - Javaslat fogalmazódik meg a jutalmazásra, elismerésre. Értékelés Kérjük, hogy olvassa el valamennyi állítást gondosan, majd osztályozza az egyes tételek szerint magát „0”-tól „3”-ig a következő skála szerint: 0=általában nem jellemző, 1=részben jellemző, 2=gyakran jellemző, 3=teljes mértékben jellemző, N=nem tudja megítélni Értékelt területek, elvárások

Önértékelés

Közvetlen felettes értékelése

Összegzés

Munkavállalóval szembeni elvárások: 1. Munkahelyemre pontosan érkezem 2. A napi teljes munkaidőt hatékonyan kitöltöm 3. Munkahelyemet a munkaidő lejártával hagyom el 4. Munkahelyemet munkaidőben csak a felettes vezető engedélyével hagyom el 5. Előírt munkavédelmi szabályokat betartom 6. Munkahelyemen ápoltan, kipihenten a munka jellegének megfelelő öltözékben jelenek meg 7. Munkahelyi közvetlen felettesem utasításait a legjobb tudásom szerint hajtom végre 8. A munkában kezdeményező vagyok, ha új megoldások szükségesek a munkámban 9. A rám bízott többletfeladatokat elvállalom, elvégzem 10. Lehetőség szerint munkaterületemen továbbképzem magam 11. Munkatempómat rugalmasság, dinamizmus jellemzi 12. Elfogadom munkatársaim, feletteseim indokolt bírálatát Emberi tényezők 1. Közvetlen munkatársaimmal jó munkakapcsolatot tartok 2. Együttműködő vagyok a munkában 3. Csapatjátékosnak tartom magam 4. Törekszem a jó munkahelyi légkör megőrzésére 5. Hangnemem a feletteseimmel, beosztottaimmal szemben emberi 6. Nem tévesztem szem elől, hogy felelős vagyok az intézmény jó hírének megőrzésében a településen Összesen (pont/százalék) Megjegyzés az egyes pontokkal kapcsolatban, a közalkalmazott minősítése:

3.4.2.6 A teljesítményértékelés (minősítés) általános eljárási szabályai 1. Az értékelő, minősítő rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. 67

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Mivel adatgyűjtés kizárólag a leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, - amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a Tanulói Kérdőív); 2. A teljesítményértékelés bármely részletének - beleértve az információgyűjtés eszközeit (kérdőíveket) is - módosítása nevelőtestületi értekezleten kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával (legalább 66%) lép érvénybe, de egy adott pedagógusra, vezetőre vonatkozóan egy cikluson belül az adott tanév kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés, minősítés. 3. Az értékelő team tagjai magánvéleményt csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen ítélet esetén kellően indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az értékelési beszélgetés keretében a team tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlőség esetén a tanár szavazata legyen döntő. 4. Az adatok kezelése a leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az értékelési felelős egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az értékelési felelősön, valamint a főigazgatón és helyettesein az illetékes igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. Ez alól csak a főigazgató, helyettesei, az illetékes igazgató, helyettesei és az érintett tanár munkaközösség-vezetője kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között. 5. A legmagasabb minősítést (kiválóan alkalmas) kapott pedagógus neve nyilvánosságra hozható (pl. intézményegységi, illetve TISZK honlap), amennyiben az érintett pedagógus írásban hozzájárul.

3.4.2.7 A teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálata A teljesítményértékelési rendszer a minőségirányítási program része, módosításakor a minőségirányítási programra vonatkozó legitimációs utat kell bejárni. Módosítására olyan időpontban kerülhet sor, hogy a következő tanév kezdetétől a módosítás alkalmazható legyen. Az információgyűjtés eszközeit (kérdőívek) a nevelőtestület saját hatáskörében módosíthatja. A kérdőívek módosítására egy naptári éven belül egyszer van mód, és a módosítás csak a következő tanévtől alkalmazható. A kérdőívek tartalmának módosítását az iskolák igazgatói, az intézmény főigazgatója, illetve helyettesei igazgatótanácsi ülésen kezdeményezhetik. Az igazgatótanácsi megvitatás során a módosító javaslatot részletesen indokolni kell.

3.4.3 IMIP működésének értékelése (vezetőségi értékelés) A minőségbiztosítási rendszer folyamatos és megfelelő működésének érdekében az intézmény főigazgatója tanévenként legalább egyszer vezetői értékelést tart. Az értékelésnek választ kell adni az alapkérdésre: az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e célját? 68

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Az értékelés során az intézményvezető kitér a minőségbiztosítási rendszer működésére, hatékonyságára. Az értékelésnek ki kell terjednie a fejlesztési lehetőségekre és a minőségirányítási rendszerben végrehajtandó változtatások szükségességére, beleértve a minőségpolitikát és a minőségcélokat. Az értékelés irányítása, vezetése a főigazgató át nem ruházható kötelessége. Az értékelésre az igazgatótanács tagjain, a tantestület delegáltjain kívül az iskolaszék képviselőit is meg kell hívni. A minőségbiztosítási rendszerrel megbízott vezető kötelessége amennyiben új auditokra került sor az elmúlt időszakban a vezetőség elé terjeszteni a belső auditok megállapításait, tapasztalatait, valamint az esetleges partneri reklamációkat, panaszokat, helyesbítő-megelőző tevékenységeket. A minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos vezetőségi áttekintés napirendjén szerepelniük kell a következőknek (amennyiben az adott időszakban értelmezhetők):  az előző vezetőségi áttekintésből adódó ügyek (a megfogalmazott tennivalók megvalósulásának/végrehajtásának vizsgálata),  a belső és külső auditok eredményeinek vizsgálata, tapasztalatai,  partnerektől érkezett visszajelzések, panaszok, reklamációk elemzése,  partneri (szülők, tanulók, pedagógusok) igénye- és elégedettsége mérésnek értékelése,  a partnereknek nyújtott szolgáltatások szintje,  folyamatok működése és a szolgáltatások megfelelőssége,  a helyesbítő és megelőző tevékenységek tapasztalatai,  jövőbeni fejlemények, változások - ezek hatásai a minőségirányítási rendszerre,  fejlesztési, fejlődési ajánlások, lehetőségek,  intézményi eredményesség (országos kompetenciamérés eredményei: tanulók egyéni fejlődése, az egyes osztályok teljesítménye)  pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülése (pedagógiai célok teljesülése),  intézményi nevelési-tanítási és tanulásirányítási módszerek,  alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválása,  az intézményben vezetői feladatot ellátók, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének, minősítésének gyakorlata,  teljes körű intézményi önértékelés tapasztalatai  SZMBK alkalmazásának tapasztalatai Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy szakmai célkitűzéseink (pedagógiai program) és az intézményi tényleges működés közeledjen egymáshoz. A nevelőtestület és az iskolaszék értékelését és a javasolt intézkedéseket 15 munkanapon belül meg kell küldeni a fenntartónak. A jelentésben mindenképpen rögzíteni kell az alábbiakat (amennyiben az adott átvizsgálás során értelmezhetők):  újonnan megfogalmazott minőségcélokat  a minőségirányítási rendszer és a folyamatok fejlesztésével kapcsolatos döntések,  a partneri elvárásokkal összhangban történő fejlesztési lépésekre vonatkozó döntések,  eredményesség növelése érdekében megtett intézkedések  teljes körű intézményi önértékelésből (SZÖM) levonható tapasztalatok  SZMBK „kulcskérdései”, „kulcsindikátorai”  a feladatok végrehajtásához szükséges erőforrások meghatározása A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. (A fenntartónak az értékelést és az általa jóváhagyott intézkedéseket a honlapján nyilvánosságra kell hoznia). A vezetői értékelésről feljegyzést kell készíteni, amely bizonyítékul szolgál az értékelés tényre és a megállapított intézkedésekre vonatkozóan. A feljegyzést legalább 2 évig meg kell őrizni.

69

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

3.4.4 Szakmai, pedagógiai munka értékelése (A tanév értékelése) A félévente, évente elvégzendő értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek. Az iskolai, intézményi értékelést az igazgatóknak, főigazgatónak évente el kell végeznie, az erről szóló beszámolót a különböző partnerek (fenntartó, iskolaszék stb.) igényei alapján kell elkészíteni, és nyilvánosságra hozni. A folyamat leírása 1. A főigazgató május közepén felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2. Júniusban az igazgatók, igazgatóhelyettesek, területfelelősök, munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelősök, a minőségirányítási vezető, DSK elnökök, IPR felelős, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei stb. elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgatók, főigazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a nevelőtestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. Az indikátorrendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai adatokról. 3. Ezután a főigazgató összegzi az éves beszámolót. 4. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgatók a nevelőtestület, illetve a főigazgató az igazgatótanács előtt összegzi, értékeli a tanév munkáját. A nevelőtestület tagjai, igazgatótanácsi tagok hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. A tantestület, igazgatótanács fogadja el a tanév végi beszámolót. 5. A főigazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. Felelősségek és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5.

Felelős

Érintett

Informált

Főigazgató Területek felelősei Főigazgató Főigazgató, Igazgatók Főigazgató

Területek felelősei Tantestület TISZK menedzsment Tantestület Fenntartó

Tantestület Igazgatók -

A dokumentumok és bizonylatok rendje: A bizonylat megnevezése Éves beszámolók

Kitöltő/Készítő Területek felelősei

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Beszámoló-tár

1év

Igazgatók, Főigazgató

Jegyzőkönyv

Felkért jegyzőkönyvvezető

Iktató

1év

-

Az intézmény éves beszámolója

Főigazgató

Iktató

1 év

Fenntartó

3.5 Mérés A fejezetben megjelenő SZMBK Modell elemek (kulcskérdések) 3.1. Mutassák be, hogy milyen belső méréseket alkalmaznak az iskolában? 70

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Mit? 3.2. Hogyan biztosítják, hogy a belső mérések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak, módszeresek) legyenek? Hogyan? 3.5. Mikor, milyen gyakorisággal valósulnak meg a belső mérések? Mikor? Összesítő táblázat (3.1, 3.2, 3.5) Mérés (Mit?) bemeneti folyamatközi kimeneti eredmény típusú mérések partneri elégedettség mérések

Módszer (Hogyan?)

Gyakoriság/időpont (Mikor?)

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

4.2. Hogyan történik a külső és a belső mérések eredményeiről való visszajelzés? Visszajelzési rend Visszajelzés Külső mérések mérés 1. mérés 2. mérés 3. Belső mérések mérés 1. mérés 2. mérés 3.

Kinek

Mit

Mikor

Hol

Hogyan

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

4.3. Hogyan teszik a szakképzés minőségével kapcsolatos külső és belső mérésekből származó visszajelzéseket nyilvánossá? Nyilvánosság Nyilvánosság Külső mérés

Kinek (érintettek)

Hol (fórumok)

Mikor (gyakoriság)

Hogyan (csatorna)

Mit (téma)

mérés 1. mérés 2. mérés 3. Belső mérés mérés 1. mérés 2. mérés 3. A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

5.6. Milyen külső mérések valósulnak meg az intézményben, és hogyan (milyen esetekben és milyen formában)? Külső mérések. Külső mérések 71

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Külső mérések mérés 1. mérés 2. mérés 3.

Ki

Mit

Mikor

Hol

Hogyan

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

3.5.1 Indikátorok (Mérés, az SZMBK negyedik eleme) A Szent László Szakképző Iskola meghatározta, megtervezte és alkalmazza mindazon mérési módszereket, amelyek szükségesek szolgáltatási folyamatai megfelelősségének és javulásának megvalósításához. Szervezetünk összegyűjti és értékeli a működése során keletkező adatokat „kulcsindikátorokat”, és felhasználja azokat a minőségirányítási rendszer megfelelősségének, valamint eredményességének értékelésére. Adatokat gyűjtünk a  partnerek – kiemelten a tanulók - megelégedettségéről, és a panaszokról,  a követelményeknek való megfelelésről (pl. tanulmányi eredmények, vizsgákon való eredményesség),  a folyamatok jellemzőiről és ezek trendjéről (tanulói lemorzsolódás, tanulói jelentkezések száma a különböző iskolatípusokba stb.). Az EU szakmai munkacsoport javaslatot dolgozott ki a szakképzés minőségének mérésére és értékelésére vonatkozó rendszer szintű indikátorokra. Az SZMBK önértékelés modelljébe is beépítésre kerültek mind a kulcsindikátorok, mind a benchmarking adatbázis indikátorai. A SZÖM mindhárom szinten azonos indikátorrendszert tartalmaz, mely egységesen három fő elemből áll: kötelező: „kulcsindikátorok”, ajánlott: „benchmarking” és egyéb indikátorok Érvényes kulcsindikátorok

Sorszám

Kulcsindikátorok (2009.)

1.

szakképző iskola 9. évfolyamára jelentkezők és felvettek aránya – túljelentkezés egy tanulóra jutó számítógépek száma 11. szakiskolai évfolyamokra felvehető és felvett tanulók aránya a szakképző iskolai képzésben külső gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkező szakképző iskolai pedagógusok aránya legalább középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkező szakképző iskolai pedagógusok aránya Szakképző iskolai szakos ellátottság mértéke a tanévben külső továbbképzésen résztvevő szakképző iskolai pedagógusok aránya egy szakképző iskolai pedagógusra jutó továbbképzési költség elismerésben részesült szakképző iskolai pedagógusok aránya egy szakképző iskolai pedagógusra jutó táppénzes napok száma team-munkában résztvevő szakképző iskolai pedagógusok aránya az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma a szakképző iskolai lemorzsolódás mértéke (intézményt elhagyó tanulók aránya) adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Adatszolgáltató (adatközlő) részleg, vagy személy iskolákban, illetve az intézményben

72

IMIP

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

elhelyezkedés a végzett szakképző iskolai tanulók arányában végzettségük szerint elhelyezkedő szakképző iskolai tanulók aránya szakképző iskolai tanulókra jutó igazolatlan órák száma évfolyamismétlésre kötelezett szakképző iskolai tanulók aránya országos kompetenciamérés szakiskolai eredményei projektmódszer szerinti oktatásban részt vett szakképző iskolai tanulók aránya a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva az intézmény által szervezett szakmai bemutatók száma a szakképző iskolában tanító pedagógusokra jutó szakképző iskolai tanulók száma oktatási helységekre jutó heti órák száma egy tanulóra jutó, nem költségvetési forrásból szerzett bevétel egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg szemléltető eszközök beszerzésére fordított összeg az intézmény tanulóira vetítve szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított összeg a szakképző iskola tanulóira vetítve A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

A táblázat az Értelmezési és számítási útmutató a SZÖM indikátorokhoz (2008. 08. 31.) című dokumentum alapján készült. Benchmarking indikátorok (2009) 6. b)          7. b)                 

A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a kötelező eszköz és felszerelésjegyzék előírásaihoz képest való felszereltség (6.b.1.c) egy tanteremre jutó audio-vizuális eszközök száma (6.b.1.d) a hálózatba kötött számítógépek aránya az összes számítógéphez viszonyítva (6.b.1.f) az intézményi számítógépek és az Internet csatlakozások aránya (6.b.1.g) az iskolakönyvtár éves gyarapodásának mértéke (6.b.1.j) munkaruhára, védőfelszerelésre fordított összeg a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (6.b.1.k) második szakmát szerzett tanulók aránya a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (6.b.2.f) a gyakorlati képzésben együttműködő munkáltatók aránya az oktatott szakmák számához viszonyítva (6.b.2.j) gyakorlati férőhelyek aránya a szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (6.b.2.k) A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok egyetemre/főiskolára járó munkatársak száma a munkatársi létszámhoz viszonyítva (7.b.1.b) a pedagógiai végzettséggel rendelkező szakoktatók az összes szakoktatóhoz viszonyítva (7.b.1.c) óralátogatások száma a pedagógiai tevékenységet végzők létszámához viszonyítva (7.b.2.d) értékelő megbeszélésen résztvevő munkatársak aránya a teljes munkatársi létszámhoz viszonyítva (7.b.2.f)óralátogatások száma a megtartott órák számához viszonyítva (7.b.2.e) egynél több felsőfokú végzettséggel rendelkező, szakképző iskolában tanító munkatársak száma a teljes szakképzési pedagógusi létszámhoz viszonyítva (7.b.3.c) szakértői tevékenységet folytató szakképző iskolai pedagógusok aránya az összes szakképző iskolában tanító pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.3.d) külföldi tanulmányúton résztvevő szakképzői pedagógusok aránya (7.b.3.e) belső szakmai képzések óraszámának egy főre vetített aránya (7.b.3.g) egy főre jutó külső továbbképzések óraszáma (7.b.3.h) munkaügyi jogviták aránya (7.b.4.d) kilépő pedagógusok száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (7.b.4.e) kilépő pedagógusok száma (beleértve a nyugdíjazást is) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (7.b.4.f) engedélyezett álláshelyek és a betöltött álláshelyek aránya (7.b.4.g) óraadó pedagógusok aránya (7.b.4.h) alkalmazottak éves bruttó átlagjövedelme (7.b.5.a) jutalom bruttó összegének aránya az összes bruttó munkabérhez (7.b.5.b)

73

IMIP

   

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

egy alkalmazottra jutó számítógépek száma (7.b.5.e) egy szakképző iskolai pedagógusra jutó túlórák száma (7.b.6.a) egy szakképző iskolai pedagógusra jutó helyettesítések száma (7.b.6.b) a team munkában résztvevő szakképző iskolai pedagógusok számára biztosított órakedvezmények száma (7.b.7.f)

8. Az intézmény társadalomra gyakorolt hatásainak eredményei ------------9. a) Az intézmény kulcsfontosságú eredményei  külső ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülő szakképzős diákok aránya (9.a.1.e)  vizsgaeredmények szakmánként (9.a.2.a)  SZKTV-n országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (9.a.2.d)  Szakmacsoportos szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenyen (SZÉTV) országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (9.a.2.e)  Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (9.a.2.f)  érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok aránya (9.a.2.g)

9. b)                               

Az intézmény kulcsfontosságú eredményeit alátámasztó számszerű adatok egy szakképző iskolai tanulóra jutó fegyelmező bejegyzések száma egy tanévben (9.b.1.d) egy szakképző iskolai tanulóra jutó dicsérő bejegyzések száma egy tanévben (9.b.1.e) magatartás jegyek évfolyamonkénti átlaga a szakképző iskolában (9.b.1.f) szorgalom jegyek évfolyamonkénti átlaga a szakképző iskolában (9.b.1.g) a több tantárgyból bukott szakképző iskolai tanulók aránya az összes szakképző iskolában megbukott tanulóhoz viszonyítva (9.b.2.b) PISA mérés eredményei az intézményben mérési csoportonként (9.b.2.c) egy szakképző iskolai tanulóra jutó csoportbontásban megtartott órák száma (9.b.2.f) a szakkörökön résztvevő szakképző iskolai tanulók száma a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (9.b.2.h) a felzárkóztató foglalkozáson résztvevő szakképző iskolai tanulók száma a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (9.b.2.j) a felzárkóztató foglalkozáson részt vett szakképző iskolai tanulók közötti bukások aránya (9.b.2.k) sportversenyen 1-3. helyezést elért szakképző iskolai tanulók aránya a sportversenyen indulókhoz viszonyítva (9.b.2.l) bázisiskolai, vagy gesztor-intézményi szerepek száma (9.b.3.a) az intézmény által tartott konferenciák száma (9.b.3.c) más szervezetekkel közösen indított fejlesztési projektek száma (9.b.3.d) szakmai publikációk száma a szakképzésben (9.b.3.e) a versenyeredmények és az elérésükre fordított plusz órák aránya (9.b.4.a) egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma a közismereti tárgyak esetében, kivéve idegen nyelv (9.b.4.c) egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma az idegen nyelvek esetében (9.b.4.d) egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma a szakmai gyakorlati oktatásban (9.b.4.e) egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma a szakmai elmélet oktatásában (9.b.4.f) a szakképző iskolai osztályok átlaglétszáma évfolyamonként (9.b.5.a) az egy tornateremre jutó osztályok száma (9.b.5.b) egy tanteremre jutó tanulók száma (9.b.5.c) a szaktantermek aránya az összes tanteremhez viszonyítva (9.b.5.d) étkező kihasználtsága (9.b.5.e) az intézmény éves költségvetése (9.b.6.a) a költségvetés egy tanulóra jutó része (9.b.6.b) nyertes pályázatok és megírt pályázatok aránya (9.b.6.e) személyi kifizetések aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva (9.b.6.f) karbantartási és felújítási költségek aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva (9.b.6.g) az eszközök karbantartására, működtetésére fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva (9.b.6.h)

74

IMIP

 

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

az épület karbantartására fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva (9.b.6.i) szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított éves összeg a költségvetés arányában (9.b.6.l)

A felsorolás az Értelmezési és számítási útmutató a SZÖM indikátorokhoz (2008. 08. 31.) című dokumentum alapján készült. Adatfeldolgozás, elemzés Minden tanév lezárásának időszakában (május-június) az iskolák minőségbiztosításért felelős munkatársai - elsősorban a kulcsindikátorokra vonatkozóan - az iskolai adatszolgáltatóktól „begyűjtik” az aktuális adatokat, elektronikus úton rögzítik, elkészítik az iskolai összegzést, majd továbbítják a TISZK menedzsmentnek (minőségirányítási vezetőnek) azokat. A TISZK MICS elvégzi a beküldött adatok elemzését, kiértékelését, majd elkészíti az intézmény szintű összesítést. Az elemzés során lehetőség szerint trendeket kell keresni és bemutatni. Amennyiben releváns az elvégzett elemzés után célokat határozunk meg, illetőleg amennyiben szükséges intézkedési terv(eket) készítünk a beavatkozás, jobbítás érdekében. 3.5.2 Országos kompetenciamérés Jogszabályi előírásoknak megfelelően a minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestületnek a szülői szervezet (iskolaszék) véleményének kikérésével évente értékelni kell – többek között - az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Jogszabály rendelkezik továbbá arról, hogy amennyiben az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola főigazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe-vételével. Továbbá, ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot az, OH- OKÉV felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. Az intézkedési terv az OH- OKÉV jóváhagyásával válik érvényessé. Az OH- OKÉV hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 6-7. §-a szabályozza a közoktatás országos mérési feladatainak végrehajtását. Az említett szakaszok közül a 7. § (2) bekezdése foglalkozik a minimum követelmények meghatározásával a következő szerint: „A Hivatal a közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (7) bekezdése alapján akkor hívja fel a) az iskola fenntartójának figyelmét arra, hogy kezdeményeznie kell az általa fenntartott iskolában az intézkedési terv elkészítését, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére - és a 10. évfolyamon bármely képzési típusra - járó tanulók nem érték el az előírt minimumot. Az előírt minimum e rendelet alkalmazásában azt jelenti, hogy a központilag feldolgozott eredmények alapján a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet a tanulók legalább fele nem érte el szövegértésből és legalább huszonöt százaléka nem érte el matematikából, b) az iskola fenntartóját arra, hogy készítsen intézkedési tervet és nyújtsa be jóváhagyásra, ha az a) pontban meghatározott felhívást követő évben elvégzett mérések során az általa

75

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

fenntartott iskolák a felmért évfolyamok vonatkozásában továbbra sem érik el az előírt minimumot.” Az országos kompetenciamérést követő feladatok (folyamatleírás) Lehetséges probléma: az országos kompetenciamérések során a Szent László Szakképző Iskola székhelyintézménye, illetve valamely tagintézménye (telephelyek valamelyike) a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített. Cél: eredményes országos kompetenciamérés iskolai, intézményi szinten Sikerkritérium: a jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése (a Szent László Szakképző Iskola valamennyi intézményegysége a jogszabályban meghatározott minimumszint felett teljesít.) Erőforrások: érintett szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítás technikus, mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OH- OKÉV), számítógépek Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó, OH- OKÉV Eljárás, felelősség és hatáskör Sorszám 1. 2. 3.

4.

5.

6.

Tevékenységek/feladatok

Határidő*

Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan Az adatok elemzése Az alulteljesítés okainak feltárása  Háttértényezők vizsgálat  Tanulási motiváció vizsgálata  Tanulói képességek mérése  Szülők iskolázottsága  Pedagógusok módszertani kultúrájának vizsgálata  Az oktatás feltételeinek vizsgálata  Egyéb okok feltárása A feltárt okok elemzése

3. hét

Fejlesztési (intézkedési) terv készítése  Tanulókra vonatkozóan  Pedagógusokra vonatkozóan  Egyéb területek A szülők tájékoztatása a fejlesztési tervekről

9. hét

5. hét

6. hét

10. hét

A fejlesztési tervek megküldése a 11. hét fenntartónak 8. A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv A jóváhagyást követően végrehajtása azonnal *: határidő számítás a fenntartó felhívásának kézhezvételétől számítódik 7.

Felelős/érintett MICS, osztályfőnök szaktanárok, számítás technikus MICS szaktanárok, osztályfőnökök

MICS szaktanárok, osztályfőnökök minőségirányítási vezető MICS szaktanárok, osztályfőnökök minőségirányítási vezető osztályfőnökök igazgató minőségirányítási vezető, érintett pedagógusok

Eljárásban alkalmazott módszerek Sorszám 1. 2. 3.

Módszerek Adatfeldolgozás az OH- OKÉV által biztosított szoftver segítségével Teljesítmények kimutatása  Osztályok teljesítménye, Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként) Attitűdvizsgálat Induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek mérése Kérdőív Eredményesség, hozzáadott érték, képességfejlesztés  Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség  Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések, IKT eszközök, egyéb feltételek

76

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

 Motiválás Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés, szülők bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába Iktatott anyag /dokumentálás Beépítése az éves iskolai munkatervbe

4. 5.

6. 7. 8.

3.5.3 Partneri igény- és elégedettségmérés A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az eredmények elemzésével - szükség esetén intézkedési terv készítésével - fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az intézmény és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. A folyamat leírása 1. A partneri igény- és elégedettségméréssel foglalkozó intézményi munkacsoport kétévenként, februárban felülvizsgálja - szükség esetén módosítja - az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát (Partnerlista). 2. A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. 3. A TISZK MICS márciusban meghatározza, (módosítja) az igényfelmérés és elégedettségmérés módszerét. 4. Ezzel egy időben a csoport azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 6. A kérdőívek begyűjtése után a „kérdőíves” csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be a TISZK menedzsmentnek. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami az irattárba kerül. Intézményen belül áprilisban az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is. 7. Összefoglaló az alkalmazotti közösség számára 8. A folyamat értékelése Az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot (intézkedési terv), vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. Felelősségek és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Felelős

Érintett

Informált

Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető

Mérési munkacsoport Mérési munkacsoport Mérési munkacsoport Mérési munkacsoport Mérési munkacsoport Mérési munkacsoport

Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület

77

IMIP

7. 8.

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Minőségirányítási vezető

Mérési munkacsoport

Minőségirányítási vezető

Mérési munkacsoport

Partnerek Tantestület Tantestület Partnerek

A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése Partneri adatbázis (Partnerlista)

Kitöltő / készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Mérési munkacsoport

Minőségi dosszié

2 év

Elégedettségi kritériumok

Mérési munkacsoport

Minőségi dosszié

2 év

Kérdőívekkel foglalkozó munkacsoport vezetője

Mérési munkacsoport

Minőségi dosszié

5 év

Kérdező csoport

Minőségi dosszié

2 év

„Kérdőíves” csoport

Minőségi dosszié

2 év

Intézményvezetés

Irattár

2 év

Intézményvezetés

Minőségi dosszié

2 év

Irattár

Eljárásrend az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérésére Igényfelmérésben résztvevők listája Az eredmények összegzése Tantestületi összefoglaló Rövid összefoglaló a Minőségi kézikönyvben

Mérési munkacsoport Mérési munkacsoport Mérési munkacsoport Mérési munkacsoport

Másolatot kap

3.5.4 Mérési tevékenységek eljárásokban Cél Olyan rugalmas és adaptív mérési szabályozás kidolgozása, amely segíti az intézményvezetést  az irányításban;  reális és érdemi következtetések levonásában;  a képzés színvonalát és a megszerzett ismeretek piaci versenyképességét folyamatosan emeli;  illeszkedik az európai elvárásokhoz és követelményekhez. Magában foglalja a mérési tevékenység szabályozását, az intézményben keletkező képzéssel kapcsolatos felméréseket, jelentéseket és értékeléseket, valamint a minőségirányítási rendszer működésének a működés eredményességét, hatékonyságát jellemző paramétereket, adatokat. Érvényességi területe Az intézmény teljes nevelési – oktatási és képzési tevékenysége. Illetékesség, felelősség, hatáskör (hatásköri mátrix) A tevékenységgel kapcsolatos felelősségek, hatáskörök és tevékenységek az alábbi táblázatban találhatók. Ssz.

Feladatok/Felelős

1.

A nevelő – oktató és képzési tevékenység mérése Az IMIP szabályozásainak felügyelete Az IMIP eredményességének mérése

2. 5.

Főigazgató

Általános főigh.

Nevelési főigh.

Szakmai főigh.

Stratégiai főigh.

Gazdasági főigh.

D

V, E

V, E

V, E

V, E

T

D

V, E

V, E

V, E

V, E

V, E

T

T

V, E

V, E

V

V, E

78

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

A jelölések értelmezése: D döntés a végrehajtásról, a feladat elrendelése V a feladat végrehajtása E a feladat megoldásában való kötelező együttműködés T a feladatról tájékoztatást kap 3.5.4.1 A nevelő – oktató és képzési tevékenység mérése (az országos kompetenciamérésre önálló szabályozás készült) A nevelési – oktatási, képzési tevékenységgel kapcsolatos mérések lehetnek:  EU, kormány, ágazati miniszter, régió (RFKB), megye által elrendelt felmérések melyet hivatalos úton tesz közzé a mérést készíttető. Az intézmény főigazgatója ezekben az esetekben írásos megbízást ad a mérés lebonyolítónak, amelyben egyben a végrehajtási határidőt is megadja. A mérések értékeléséről, elemzéséről készült összefoglalót a készítő átadja a főigazgatónak, aki dönt az anyag „további sorsáról” (fenntartó, igazgatótanács, tantestület tájékoztatása stb.)  A tanulói szintfelmérések minden 10. évfolyamot befejező tanulónál megtörténnek. A mérések az alapozó tantárgyakat érintik, eredményeik információt adnak a 11. évfolyam szakmai alapozó tantárgyak képzésének megkezdése előtt a szakmai munkaközösségek számára. A szintmérések szerepe és eredménye:  a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek megléte;  információ a tanulói tudás és a pedagógusi elvárások különbségéről, egyezéséről, indok lehet a helyesbítő intézkedések megindításához.  vizsgaszituáció megismerése, megélése. Minden szintmérés eredményéről a mérésben résztvevő pedagógusok összefoglaló anyagot készítenek, melyet átadnak az iskola igazgatójának, aki továbbítja a főigazgatónak. A szintmérés értékelését az igazgató vagy az általa megbízott munkatársa tartja meg a tanévzáró tantestületi értekezleten. 

Az évfolyam dolgozatok az éves munkaterv szerint kerülnek megírásra, melyek felelősei a munkaközösség-vezetők, akik az eredményekről beszámolót készítenek az érintett igazgatónak.  Az Éves tervezett és rendkívüli célmérések elvégzését a főigazgató rendelheti el. A mérések területei lehetnek: o Új tanulóknak az intézménybe lépésekor történő tantárgyankénti tudásszint-mérés; o Orientációs mérések, az érettségi szintek közti választás segítésére; o Neveltségi szintmérések; o Problémásnak ítélt területek és helyzetek mérései. Az intézmény főigazgatója igazgatótanácsi értekezleten, illetve az intézményegység igazgatója a tanévnyitó tantestületi értekezleten ismerteti a végrehajtandó méréseket, az Intézkedési tervben megadva a célmérést végző pedagógusok, munkatársak nevét is és az elvégzés határidejét. Minden célmérés elvégzéséről a tantestületet az igazgató vagy az általa megbízott munkatársa tájékoztatja, az igazgatótanács tájékoztatása az igazgató feladata. A tanévzáró ünnepélyen az igazgató, igazgatótanácsi ülésen a főigazgató értékeli a teljes tanév iskolai eredményeit, melyben többek között részletezi: o az OKTV eredményeket; o az OSZTV eredményeket; o Az iskolai háziversenyesek eredményeit; o Az év kiemelkedő diák és tanár teljesítéseit; o Az iskola tanulmányi munkáját; 79

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

o Az iskola fegyelmi helyzetét. (Hatásköri mátrix 1. sora) 3.5.4.2 Az IMIP szabályozásainak felügyelete Az intézmény kidolgozott szabályozásainak hatékonyságát és a működésük hatásosságát paraméterek segítségével méri, állapítja meg. Minden év augusztus 31-ig a szabályozások gazdái (folyamatgazdák) javaslatot tesznek (tehetnek) a következő év paramétereire. A szabályozásgazdák, illetve a meghatározott felelősök a kitűzött határidőre átadják a megadott képlet segítségével vagy egyéb módon meghatározott paramétert a minőségirányítási vezető számára. A minőségirányítási vezető igazgatótanácsi értekezleten beszámol az adott paraméterek értékeléséről. Amennyiben a paraméterek olyan értéket, tendenciát vagy irányt mutatnak, amely nem felel meg a tervezettnek, nem a kitűzött cél irányába mutat, helyesbítő intézkedés kerül kiadásra a menedzsment (főigazgatóság) döntésének megfelelően Intézkedési terv formájában. Felelőse a minőségirányítási vezető. (Hatásköri mátrix 2. sora) 3.5.4.3 Az IMIP eredményességének mérése A minőségirányítási program hatásosságát a rendszerműködés tapasztalatait észlelve és feldolgozva a minőségirányítási vezető felügyeli. Méréssel, elemző munkával, figyelemmel kíséri a hozzá eljuttatott:  a belső és a külső ellenőrzések, felügyeletek eredményeit (eltérések száma, jellege);  az év közben felmerülő belső nem megfelelőségeket;  a nem megfelelőségek miatti helyesbítő és megelőző intézkedések számát;  a partner által jelzett nem megfelelőséget;  a munkatársi javaslatok számát. A program működési hatékonyságának figyelemmel kísérése és értékelésre való összefoglalása a minőségirányítási vezető feladata. A kapott eredmények ismeretében javaslatára az érintett vezetők részvételével minőségjavító technikai tréning (menedzsment tréning) szervezhető, melyről a főigazgató dönt. A minőségirányítási rendszer működéséről a minőségirányítási vezető a vezetőségi értekezleten, igazgatótanácsi ülésen számol be az intézményvezetésnek. (Hatásköri mátrix 3. sora) Kapcsolódó dokumentumok  Intézkedési terv  Partnerlista  Éves munkaterv  Szülői észrevétel lap  Helyesbítő és megelőző intézkedés lap  Javaslati lap

80

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

4. Partnerkapcsolatok A fejezetben megjelenő SZMBK Modell elemek (kulcskérdések) 3.3. Mely partnerek vesznek részt a belső mérési, ellenőrzési és értékelési folyamatokban? Ki? – felelősök, közreműködők, és akik körében mérést, értékelést végeznek 3.4. Milyen szerepet játszanak a különböző partnerek a belső mérési, ellenőrzési és értékelési folyamatokban? Partnerek feladatai, szerepei – (kapcsolat 3.3.-val) Összesítő táblázat (3.3, 3.4) Közreműködik Feladat/tevékenység

Felelős Feladat/tevékenység

Akikre vonatkozik Akik körében mérést, ellenőrzést, értékelést végeznek

Mérés bemeneti folyamatközi kimeneti eredmény típusú mérések partneri elégedettség mérések Ellenőrzés pedagógiai, szakmai oktatást támogató tevékenységek Értékelés munkatársak munkájának értékelése pedagógus teljesítményértékelés tanulói értékelések partneri mérések értékelése PP értékelése IMIP értékelése A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

5.3. Mely partnereket vonják be az alkalmazott minőségirányítási megközelítés különböző folyamataiba, és konkrétan milyen tevékenységekbe? A minőségfejlesztési rendszer működtetésébe bevont partnerek köre. A partnerek szerepe, feladatai. Összesítő táblázat Eljárás, folyamat

Érintett, bevont partnerek, munkatársak

Tevékenység, feladat (Partnerek szerepe, feladatai)

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

5.5. Hogyan motiválják a partnereket abban, hogy vállalt feladataikat megfelelően ellássák? 81

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Partnerek ösztönzése, motivációja (munkatársak, egyéb partnerek) Motiváció Munkatársak 1. 2. 3. Partnerek 1. 2. 3.

Motiváció formája, módja

A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

4.1 Partnerazonosítás Partnerazonosítás: az intézménnyel kapcsolatba kerülő partnerek a szabályozás szerinti észlelését, majd a megfelelő kapcsolat felvételi munka során a Partnerlistára való kerülést jelenti. Az észlelés, érzékelés a Szt. László Szakképző Iskola valamennyi munkatársának feladata, melyről jelzést ad a minőségirányítási vezetőnek, aki a főigazgató tájékoztatása, majd döntése alapján veszi fel a Partnerlistára az azonosított partnert. Az intézmény partnereit két kategóriába sorolja: - Közvetlen partnerek:  a tanulási-nevelési folyamat elsődleges szereplői a tanulók, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak.  A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak, forrásokat biztosítanak az intézmény számára (szülő, fenntartó stb.)  A tanuló életútjának, illetve tanulási útjának előző és következő állomása (előző és következő oktatási szint, munkaerőpiac)  Egyéb közvetlen felhasználó, az intézmény által kínált oktatási program közvetlen vagy potenciális megrendelője. - Közvetett partnerek:  mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (különböző jogalkotó szervezetek, köztük az Oktatási Minisztérium is).  Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében (civil szervezetek, szociális, kulturális, gazdasági szervezetek, magánszemélyek stb.). A partnerazonosítási tevékenység nincs időhöz kötve, bármilyen potenciálisan látótérbe kerülő, észlelt vagy érzékelt partneri kapcsolat esetén az azonosítás folyamata elindul.

4.2 Partnerkapcsolatok irányítása (Kommunikáció a partnerekkel) A partnerekkel való kapcsolattartást az intézmény vezetése kiemelt feladatának tekinti és a főigazgató és/vagy vezető társai által gyakorolja. A kapcsolattartás megvalósulhat:  az iskolák nevelési, képzési tevékenységével kapcsolatos eseményeken;  az iskolai, intézményi rendezvényeken; 82

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

 érettségi és képesítővizsgák alkalmával;  osztálytalálkozókon, régi diákok találkozóin. A kapcsolattartás modern eszközét, az Internetet is felhasználva az intézményvezetés bármely partner számára rendelkezésre áll, az intézménynek e-mailt küldeni, az iskola Honlapján található e-mail címre lehet. Az intézmény a partneri igényeket messzemenően figyelembe véve vezeti be, szervezi és bonyolítja le szolgáltatásait. Intézményünk képzési kínálatát leendő partnereink a gondosan szerkesztett, évente kiadott kiadványunkból ismerhetik meg. Kiadványunkat a célcsoport valamennyi tagjához eljuttatjuk. Az intézmény részletesen az SZMSZ-ben szabályozta az informálandók körét, lehetséges kommunikációs csatornákat, érintettek bevonásának módját az információk terjesztésébe. A partnerekkel való kapcsolattartásra a következő fórumok hívatottak: pályaválasztási börze, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt nap. A kapcsolattartás egyéb eszközei a személyes információcserére: telefon, fax, e-mail, levél, üzenő füzet stb. A partneri igény- és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A szolgáltatásokkal kapcsolatban a minőségirányítási rendszer kiépítésének első fázisában először 2009/2010-es tanévben, majd azt követően minden második tanévben – felmérjük partnereink igényeit. A partneri igényfelmérés mindig kiterjed:  elvárásokra, igényekre,  elégedettségre, elégedetlenségre,  nyújtott szolgáltatások minőségére. Kérdőíveket alkalmazunk a partneri igények, elégedettség felmérésére, dokumentációs rendszerben rögzítjük azokat a kérdőíveket, amelyeket használunk igényfelmérésre. A körülmények, a változások figyelembevétele érdekében az alkalmazott módszereket és kérdőíveket a rendszeresen felülvizsgáljuk. A tervezés fázisában összevetjük a partneri igényeket, az intézmény által megállapított szakmai és minőségi követelményeket. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük. Az adatokat és feldolgozásukat minőségügyi feljegyzés formájában rögzítjük. Az igény és elégedettségi adatokat feldolgozzuk, értékeljük és visszacsatoljuk tevékenységi folyamatainkba, felhasználva őket a minőségcélok kitűzésekor., továbbá nyomon követjük a partnereinktől érkező pozitív és negatív észrevételeket. A partnerekkel való kapcsolattartás formái az intézmény tevékenységeiből adódóan különbözők lehetnek. A tanulókkal való napi kapcsolattartás az érdeklődők tájékoztatásától a képzések során az adminisztrációs és egyéb ügyek intézéséig az osztályfőnökökön, nevelőtanárokon és az iskolatitkárokon keresztül történik. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ és a PP tartalmazza. Írásos szerződés megkötésére a főigazgatónak, illetve az eljárásokban nevesített vezetőknek van joga. Az intézményhez esetlegesen érkező panaszok kezelését a vonatkozó eljárás szabályozza.

83

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

4.3 Kommunikáció a Digitális Középiskolában A Digitális Középiskola programban kialakítandó digitális tananyagokkal támogatott kevert (blended) oktatási forma a jelenléti és a távoktatás elemeit ötvözi. Lényege, hogy a konzultációs (jelenléti) órák hagyományos módon valósulnak meg, míg a csoportos és egyéni digitális tanórai foglalkozások a lakóhelyen vagy közvetlen közelében elérhető – az ITAK-on keresztül - személyes tanulási támogatással egészülnek ki. A támogatás a középiskola digitális szaktanárai (tutorok) és a mentorok révén valósul meg. A tanulás színterei:    

az internet és számítógép segítségével látogatható ITAK Középiskola (Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény) Szolgáltatási Pont (Tamási, Szekszárd, Bonyhád) helyi elérési pont (a tanuló által elérhető internet lehetőség, mely nem áll szerződéses viszonyban az intézményhálózattal)

Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet (ITAK) A digitális oktatás a digitális intézményhálózat keretrendszerén keresztül történik. A keretrendszerben találhatók a digitális tananyagok, ide jelentkeznek be a digitális szaktanárok, és ide jelentkeznek be egy-egy tanulócsoport diákjai. Középiskola A közoktatási intézmény, ahol a Digitális Középiskola működik, a program szakmai irányítója. A középiskola a Szolgáltatási Pontokból álló intézményi hálózatra támaszkodva valósítja meg a vegyes digitális hálózati oktatási tevékenységet. Feladata a digitális oktatás és tutorálás megszervezése, működtetése, a digitális tanítási-tanulási feladatok ellátása és irányítása. A középiskola hatásköre a tantárgygondozás, a szaktanárok foglalkoztatása, a szakmai jogosítványok ellenőrzése. Itt történik a konzultációs (jelenléti) órák megtartása, a szaktanárokkal való közvetlen kapcsolattartás, az egyéni felzárkóztató foglalkozások szervezése. Szolgáltatási Pont Egy, a tanuló lakóhelyén biztosított intézményes internet hálózati és számítógép eszközhasználati hozzáférési lehetőség (általános iskola, könyvtár, tanoda, teleház, eMagyarország pont, egyéb közösségi intézmény). Helyi elérési pont A tanuló lakóhelyén lévő, internet hálózati és számítógép eszközhasználati hozzáférési lehetőség. Az elérési ponthoz mentorálási tevékenység nem kapcsolódik, valamint nem áll szerződéses viszonyban az intézményhálózattal, így az ITAK szolgáltatásaihoz való hozzáférés nem garantált. Helyi elérési pont lehet egy, az intézményhálózattal nem szerződött teleház, valamint a tanuló otthoni számítógépe is.

5. Erőforrások 5. 1 Humánerőforrás A Szent László Szakképző Iskola vezetősége gondoskodik arról, hogy az intézmény tevékenységéhez szükséges személyi feltételek, technikai eszközök (a tevékenységek 84

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

ellátásához, azok folyamatos javításához) rendelkezésre álljanak annak érdekében, hogy szolgáltatásainkat magas színvonalon nyújtsuk, elérjük a partnerek megelégedettségét. Az intézmény és iskolái csak olyan szolgáltatások megvalósítására vállalkoznak, amelyekhez rendelkeznek a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban szabályozottak. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek megteremtése az igazgatók, illetőleg a főigazgató felelőssége. Új szolgáltatás tervezésekor vagy szolgáltatások fejlesztésekor a szükséges személyi feltételek biztosítását az intézmény a meglévő személyi erőforrásainak figyelembevételével tervezi.

5.2 Infrastruktúra A Szent László Szakképző Iskola feladatainak elvégzéséhez meghatározta a szükséges tárgyi feltételeket, beleértve a munkavégzés helyszínéül szolgáló épületeket, a folyamatok elvégzéséhez szükséges számítástechnikai és egyéb eszközöket, valamint az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat. Az intézmény csak olyan szolgáltatás megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel. Az intézmény több telephelyen működik, ahol a működéshez rendelkezik az előírt hatósági engedélyekkel. Az intézmény rendelkezik a szükséges hardver berendezésekkel és engedélyezett szoftverekkel, amelyek kielégítik a velük szembe támasztott követelményeket. A képzéssel kapcsolatos erőforrásigényeket –amennyiben értelmezhetők– tanfolyamainknál képzési programjainkban illetve az iskolák és a kollégiumok esetében a pedagógiai programban, helyi tanterveinkben, szakmai programjainkban határoztuk meg. A szükséges infrastrukturális feltételeket részben saját, részben külső gyakorlati helyek erőforrásainak igénybevételével biztosítjuk. 5.3 Munkakörnyezet Intézményünk megteremti a biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a tevékenysége ellátásához szükséges megfelelő munkakörnyezetet. Ennek részeként külön utasításokban kerülnek rögzítésre a munka- és a tűzvédelemmel kapcsolatos előírások (Lásd SZMSZ). Valamennyi oktatási helyszín esetében gondoskodunk arról, hogy a tanulók illetve a pedagógusok biztonságosan tudják a gépeket, berendezéseket kezelni. A szolgáltatások teljesítése, fenntartása nem igényli az átlagtól eltérő egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek biztosítását. A tanulók, munkatársak, technikai személyzet és a vezetés számára biztosított helyiségek a rendezett tiszta belső és külső környezet ideális feltételeket teremt a szolgáltatások megvalósításához. Az ideális munkakörnyezet fenntartása elsősorban a vezetés, másodsorban minden munkavállaló, használó felelőssége. Lehetőségeinkhez mérten törekszünk arra, hogy partnereink kulturált környezetben, magas színvonalú szolgáltatásban részesüljenek. Hiszünk benne, hogy a minőségi munkavégzés szerves része a munkahelyi rend betartása, a kiszolgáló helyiségek tisztasága, egyfajta „Szent Lászlós-s” arculat megteremtése. 5.4 Munkaerő-felvétel Munkaerőigény felmerülése esetén a főigazgató dönt az igény jogosságáról, teljesíthetőségéről, előírja a szükséges szakmai képzettség és gyakorlat meglétét. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy szükség van az új munkatárs felvételére, az általa kijelölt munkatárs 85

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

gondoskodik az állás meghirdetéséről (pályáztatásról), vagy egyéb módon történő közzétételéről. Az állásra jelentkezőket személyes elbeszélgetésre, interjúra kell meghívni. A személyes elbeszélgetésen tapasztaltak alapján a főigazgató —az érintett szakmai felettes(ek) véleményét is figyelembe véve— dönt a pályázó alkalmasságáról. A közalkalmazotti jogviszony általában határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Helyettesítés vagy meghatározott munka elvégzésére határozott idejű kinevezésre is lehetőség van, melynek azonban összhangban kell lenni a Munka Törvénykönyvében (Kjt.-ben) foglaltakkal (pl. gyakornoki státusz). A közalkalmazott részére a lehető legrövidebb időn belül át kell adni munkaköri leírását. Tanulmányozás céljából egyegy példányt biztosítani kell a Pedagógiai Programból, Szervezeti és Működési Szabályzatból, Intézményi Minőségirányítási Programból, Házirendből. A kinevezést, megbízást a főigazgató írhatja alá. A munkaköri leírást az igazgatók, főigazgató vagy a közvetlen felettes készíti el és a közvetlen felettes igazgató, főigazgató jegyzi ellen (Ha létezett már korábban hasonló munkakör, akkor az ott kialakított munkaköri leírást célszerű átadni.). A munkaköri leírás átadásakor az iskolánál, intézménynél maradó példányon a munkavállaló aláírásával köteles igazolni, hogy az abban foglaltakat tudomásul vette. A munkaköri leírásban rögzíteni kell a munkatárssal szemben támasztott munkakör betöltési feltételeket, hogy biztosítható legyen a munkavégzéshez szükséges törvényben előírt és egyéb belső szakmai igényeket kielégítő felkészültség. A munkaköri leírásokat (feladatok definiálását) az SZMSZ tartalmazza valamennyi munkatársra vonatkozóan. A belső munkatársainktól elvárt minimális végzettséget, gyakorlatot a munkaköri leírásokban rögzítettük. A külső, főállású munkaviszonyban nem álló munkatársainkkal (pl. óraadók) kapcsolatos képzettségi elvárásokat a szakképzésre illetve iskolarendszerű képzés esetén a közoktatásra vonatkozó jogszabályok szabályozzák. A képzettségre vonatkozó jogszabályoktól az igazgató, főigazgató – egyéb megfontolások alapján – egyes esetekben eltérhet. Az új belépőnek fel kell vennie a kapcsolatot a főigazgató által megnevezett ügyintézővel, aki minden dolgozónak ún. „Személyzeti dossziét” nyit. A Személyzeti dosszié tartalmazza a munkavállalóval kapcsolatos, a munkakör betöltéséhez, illetve a munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlásához szükséges információkat. A dosszié minimális tartalma az alábbi:  Kinevezés, megbízás (módosítása esetén az eredeti példány visszavonáskor továbbra is a dossziéban marad).  Munkaköri leírás(ok) (Elképzelhető, hogy egy munkatárs különböző szakmai feladatokat is ellát, emiatt számára több munkaköri leírás átadása is megtörtént.).  Végzettséget igazoló iratok (oklevelek, diplomák, továbbképzések stb.).  Pedagógus, gazdasági, valamint ügyviteli dolgozó esetében - amennyiben 1995. január 1jénél későbbi időponttól dolgozik az iskolánkban - erkölcsi bizonyítvány.  A munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasság igazolása  A pedagógus (közalkalmazott) minősítését igazoló bizonylat(ok). A Személyzeti dosszié bizalmas tárolásáról a megbízott ügyintéző köteles gondoskodni. Betekintési joga van a bérjellegű tevékenységek elvégzésekor a bérszámfejtést végző munkatársnak, valamint az érintett felettes igazgatónak, magasabb vezetőnek is. A minőségirányítási rendszer felülvizsgálatakor a belső felülvizsgálók (auditorok) a dosszié teljességét, a munkaköri leírások megfelelőségét, az elvégzett oktatások és a munkaköri leírásban szereplő minimális képzettségi követelmények teljesülésének igazolását ellenőrizhetik, ugyanakkor a munkaszerződésbe való betekintésre jogosultságuk nincs.

86

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

5.5 Belépéskor kötelező oktatások Minden új munkatársnak belépéskor az alábbi oktatásokon kell részt vennie. Az új munkatársak minőségügyi képzését munkába lépéskor meg kell kezdeni. A képzést a minőségirányítási vezető irányítja. Oktatás tárgya

Oktatásért felelős személy



az intézmény céljai, minőségpolitikája, jövőképe, küldetése, az munkáltatói jogkör gyakorlója alkalmazott hozzájárulása a közös célrendszer eléréséhez



a betöltendő munkahely elvárásai, az új munkatárs felelőssége, munkáltató jogkör gyakorlója jogai, kötelessége



az adott munkakör elvégzését szabályozó belső utasítások közvetlen munkahelyi felettes tartalma, valamint a betöltendő munkakör sajátosságai



szervezeti felépítés, kommunikációs csatornák, információáramlás

közvetlen munkahelyi felettes



a munka- és tűzvédelmi előírások

munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs

Az oktatásokra vonatkozó részletes tartalmat, ütemezést a „Gyakornoki szabályzat” tartalmazza. Az elvégzett oktatásokról jelenléti ív készül, melyet a Személyzeti dossziéban kell elhelyezni. A munkavédelmi és/vagy tűzvédelmi oktatások nyilvántartásakor elfogadható, ha az a Személyzeti dossziétól független, központilag nyilvántartott formában történik. 5.6 Munkatársak továbbképzése, oktatása Minden évben, kitérve a minőséggel kapcsolatos kérdésekre is, az igazgatónak – összhangban a „Továbbképzési tervvel” - el kell készítenie az „Éves beiskolázási tervet”. Ehhez előzetesen össze kell gyűjteni az egyes szervezeti egységek belső képzési igényeit. A tervben foglalt oktatásokon, tréningeken felül — amennyiben arra igény merül fel — mód van rendkívüli oktatásokon való részvételre, melyeket egyetértése esetén a főigazgató engedélyez a lehetőségek függvényében. Az oktatásokról készített feljegyzéseket (pl. tanúsítvány, oklevél, igazolás) meg kell őrizni az oktatást követő 5. tanév végéig, továbbá egy másolati példányt az illető Személyzeti dossziéjában el kell helyezni. A továbbképzési rendszer működtetése A folyamat leírása 1. Minden év elején a megérkezés után az általános főigazgató-helyettes közzéteszi a jogszabályban megjelenő továbbképzési jegyzéket az iskolák (nevelőtestület) számára. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 8.-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek az igazgatónál, aki továbbítja azokat az általános főigazgatóhelyettesnek. 3. Márc. 10.-ig az általános főigazgató-helyettes előterjeszti a vezetői, igazgatótanácsi munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4. Ezután az igazgatótanács - a tantestület, továbbá a szakmai munkaközösségek bevonásával - a továbbképzési terv alapelvei, a pedagógiai program céljai és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. A közalkalmazotti tanács (KT) ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 5. Márc. 14.-ig az intézmény főigazgatója a gazdasági főigazgató-helyettessel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az intézmény elsődleges érdekeit. 87

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

6. Márc. 15.-ig az általános főigazgató-helyettes elkészíti az éves beiskolázási tervet. 7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és amennyiben releváns, befizetik a tandíj rájuk eső részét (tanulmányi szerződésben rögzítetteknek megfelelően). 8. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek, ill. a tantestületnek. 9. A általános főigazgató-helyettes minden évben igazgatótanácsi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. Felelősségek és hatáskörök

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Felelős

Érintett

Informált

Általános főigazgatóhelyettes Általános főigazgatóhelyettes Általános főigazgatóhelyettes Általános főigazgatóhelyettes Főigazgató

Nevelőtestület

Igazgatótanács

Jelentkezők

Igazgatók

Igazgatótanács

Gazdasági főigazgató-helyettes

Tantestület, Közalkalmazotti tanács (KT), MK vezetők Továbbtanulásra jelentkezők, gazdasági főigazgató-helyettes Továbbtanulók

Gazdasági főigazgató-helyettes

Továbbtanuló

Gazdasági főigazgató-helyettes

Továbbtanuló

Munkaközösségek, Nevelőtestület

Igazgatótanács

Nevelőtestület

Általános főigazgatóhelyettes Általános főigazgatóhelyettes Munkaközösség vezetők Általános főigazgatóhelyettes

Nevelőtestület, igazgatótanács Nevelőtestület

Keletkezett dokumentumok, bizonylatok Készítő / kitöltő

Dokumentum neve

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

1.

Továbbképzési jegyzék

-

Vezetői iroda

1 év

-

2.

Írásbeli jelentkezés

Jelentkező

Továbbképzési dosszié

1 év

Főigazgató

3.

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyvvezető

Irattár

1 év

4.

Továbbtanulók névsora

Általános főigazgatóhelyettes

Továbbképzési dosszié

1 év

5.

Írásos visszaigazolás

Általános főigazgatóhelyettes

Irattár

1 év

Gazdasági főigazgatóhelyettes Gazdasági főigazgatóhelyettes Jelentkezők

6.

Éves beiskolázási terv

Általános főigazgatóhelyettes

Irattár

1 év

7.

Visszaigazolás a felvételről

A felvételt hirdető intézmény

Irattár

1 év

Gazdasági főigazgatóhelyettes -

88

IMIP

8.

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Feljegyzés

Munkaközösség vezető

Továbbképzési dosszié

1 év

Főigazgató

5.7 Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos feladatok A kilépő dolgozóval kapcsolatos tevékenységek koordinálása a közvetlen felettes vezető feladata. Az ügyintéző, ügyviteli munkatárssal közösen, lehetőség szerint írásban, határidőt kell kijelölni, amikorra az adott munkakörrel kapcsolatos tevékenységek a kijelölt helyettesítő személy számára szakmailag átadhatók. A kilépés adminisztrációs feladatait a megbízott ügyintéző végzi. Elkészíti a jogviszony megszűntetéséhez szükséges iratokat:  Leszámoló-lap teljes körű kitöltése  Elszámoló-lap  Közalkalmazotti jogviszony megszűnése/megszűntetése Fenti iratokat továbbítják a megyei MÁK számára, ahol a jogviszony megszűnésével kapcsolatos további teendőket ellátják. (Különböző igazolások, adatlapok kiadása.) A kilépő dolgozók személyzeti anyagát elkülönítetten kell kezelni. Mindenkor figyelembe kell venni, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló adatait legalább 50 évig meg kell őrizni.

6. Dokumentáció 6.1 Alkalmazott dokumentumok, iratok Intézményünkben dokumentum kifejezés alatt az utasítás jellegű írott anyagokat értjük. Ilyenek lehetnek mind belső, mind külső forrásból származó anyagok. Az intézménynél a főbb dokumentum-típusokat táblázatban foglaltuk össze. A folyamatos működést igazoló iratokat bizonylatoknak, feljegyzéseknek nevezzük. A különböző partnerekkel kötött megállapodásokat nem tekintjük dokumentumoknak, hanem ajánlatként, szerződésként, illetve megrendelésként hivatkozunk rájuk a szakmai folyamatokat leíró eljárás(ok)ban. 6.2 Dokumentumok készítése, kiadása, kezelése Általánosan érvényes előírások  Az intézménynél dokumentumok készítését illetve beszerzését kezdeményezheti minden érintett munkatárs.  A dokumentum kiadása/életbe léptetése előtt a dokumentum készítőjének gondoskodnia kell arról, hogy a dokumentum szakmai szempontok alapján felülvizsgálatra és a kijelölt vezető által jóváhagyásra, aláírásra kerüljön.  A belső készítésű dokumentumoknak a következő alaki követelményeket kell minimálisan kielégíteniük: - egyértelmű megnevezés és/vagy azonosító, - teljességét bizonyító tartalomjegyzék, lapszámozás, stb., - az ellenőr/jóváhagyó (hatályba léptetést végző) neve és aláírása, az ellenőrzés/jóváhagyás (hatályba léptetés) dátuma, - másolásra, sokszorosításra alkalmas kivitel.  Dokumentumokról másolatot kizárólag kezelési feladatkörrel megjelölt munkatárs készíthet. A kiadott másolatokról nyilvántartást köteles vezetni, hogy biztosítható

89

IMIP



 

 

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

legyen az esetleges módosítás visszakereshetősége. A dokumentumokat a intézmény valamennyi érintett munkatársa számára hozzáférhető helyen kell tárolni. Amennyiben a kiadás után módosításra van szükség, a módosított és felülvizsgált dokumentum kiadása előtt egyeztetni kell a dokumentációs rendszer kezelőjével. Az ő feladata gondoskodni arról, hogy az elosztási listában szereplő valamennyi régi példány visszavonásra kerüljön (vagy a már elavult, de vissza nem vont dokumentumon egyértelmű figyelemfelhívó jelölés utaljon annak érvénytelen voltára), és mindenhová eljusson az új változat. A módosítást annak kell felülvizsgálnia, aki az eredeti változatot is véleményezte. Gondoskodni kell arról, hogy az új változat egyértelműen megkülönböztethető legyen (pl. dátum, azonosító jel, stb.) a módosítás előtti változattól. A módosított (régi) verzió másolati példányait (lapokat, mellékleteket, stb.) vissza kell vonni és meg kell semmisíteni. A visszavont változat eredeti (tő-) példányát egyértelmű figyelemfelhívó jelöléssel kell ellátni (pl. áthúzni), majd a dokumentum kezelője által nyitott dossziéban archiválni kell. A módosításokról feljegyzéseket kell vezetni. A dokumentumokat – a kísérőlapon meghatározott rendszerességgel – felül kell vizsgálni.

Dokumentumtípusok és az azokkal kapcsolatos felelősségek Az intézménynél dokumentumok lehetnek belső készítésűek, illetve külső forrásból származóak. Jellegüknél fogva értelemszerűen eltérő felelősségek illetve kezelési módszerek, lehetőségek alapján kell róluk gondoskodni. A következő táblázatok az intézménynél alkalmazott dokumentumtípusokat foglalják össze, feltüntetve az azokkal kapcsolatos (jóváhagyási) felelősségeket is: Dokumentum-típusok Tevékenységek: Dokumentum fajták: Jogszabály, törvény CD jogtár

Külső forrásból származó dokumentumok Eloszt, tárol, Szakmailag Ellenőriz, érvényességet Kapja még: igényel/be"elrendel": biztosít, szerez karbantart: Gazdasági főigazgatóKönyvtár Igény szerint nem helyettes nyilvántartott Gazdasági másolatként főigazgatóbármely helyettes munkatárs Iskolatitkár

Oktatási Közlöny

TISZK Titkárság

-

TISZK Iskolatitkár

Magyar Közlöny

TISZK Titkárság

-

Érintett Főigazgató helyettes

Érintett Főigazgató helyettes

TISZK Iskolatitkár Gazdasági főigazgatóhelyettes Érintett Főigazgató helyettes

Felnőttképzési Vezető

Érintett Főigazgató helyettes

NAT, Kerettanterv, Érettségi vizsgakövetelmény, Központi program, Szakmai és vizsgakövetelmény Felnőttképzési akkreditáció anyagai, képzési programok

Felnőttképzési Vezető

Általános főigazgatóhelyettes

Igény szerint nem nyilvántartott másolatként bármely munkatárs -

90

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Tevékenységek: Dokumentum fajták: Alapító Okirat

Szakmailag igényel/beszerez/készít Főigazgató

Belső készítésű dokumentumok Eloszt, tárol, Ellenőriz, érvényességet "elrendel": biztosít, karbantart: TISZK Iskolatitkár Alkalmazotti TISZK közösség Iskolatitkár

Kapja még:

-

Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)

Főigazgató

Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként Elosztási lista szerint nyilvántartott másolatként

Házirend

Főigazgató

Tantestület

TISZK Iskolatitkár

Pedagógiai program Helyi tanterv

Főigazgató

Tantestület

TISZK Iskolatitkár

Intézményi minőségirányítási program (IMIP) Minőségpolitika Szabályzatok

Főigazgató

Alkalmazotti közösség)

TISZK Iskolatitkár

Főigazgató

Főigazgató

TISZK Iskolatitkár

Elosztási lista szerint

Főigazgatói utasítások

Főigazgató

Főigazgató

TISZK Iskolatitkár

Érintettek nem nyilvántartott másolatként

6.3 Az egyes dokumentumtípusokkal kapcsolatos teendők Intézményi minőségirányítási program (IMIP), Minőségpolitika  Az IMIP olyan dokumentum, mely sorszámozott példányokban készül. Azonosítására az egyes példányok előlapján található azonosító rovat szolgál.  Az egyes fejezetekben leírt szabályozások módosítása esetén elegendő, ha csak azt az érintett lapot cseréljük ki módosítás után, ügyelve arra, hogy az adott oldal fejlécében szereplő oldalverzió számot 1-el meg kell növelni.  Az IMIP „Minőségpolitika” része önálló dokumentumként is kezelhető. A Minőségpolitika („Minőségpolitikai nyilatkozat”) az IMIP-en kívül is hozzáférhetőek az intézménynél. Az IMIP kísérőlapján jelölni kell a különálló Minőségpolitika példányok elosztását is (A nem eredetiben aláírt, illetve az IMIP-ből kimásolt Minőségpolitika minták csak tájékoztató példányoknak minősülnek.)  Az IMIP tartalomjegyzéke „tájékoztató jellegű”. A dokumentumban történő módosítások miatti változásokat a tartalomjegyzékben nem kell jóváhagyatni, csak az utolsó módosítás dátumát kell feltüntetni.  Amennyiben a módosítás olyan mértékű, hogy célszerű az egész IMIP-et együttesen újra kiadni, a teljes új kiadás dátumát kell feltüntetni az oldalakon. Az „oldalverzió” rovatot 1-re kell változtatni.  Az IMIP-ben megfogalmazott szabályozással kapcsolatban követelmény, hogy: - megjelölje, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért, - leírja, hogy mi az intézkedés, 91

IMIP





SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

- megjelölje azt a dokumentumot/iratot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat. A IMIP-ben található eljárások azonosítására a decimális sorszámozást alkalmazzuk, ahol az első szám a szabályozott területre (vezetés, tervezés, ellenőrzés, értékelés, mérés), a második szám alterület, míg a harmadik szám az részeljárást jelenti (pl. 1.4.1) Jelentése: a vezetés területén a négyes sorszámú eljárás első részeljárása. Az IMIP mellékletei „tájékoztató jellegűek”. Az IMIP-ben történő módosítások miatti változásokat a mellékletekben nem kell jóváhagyatni, csak az utolsó módosítás dátumát kell feltüntetni.

Törvények, jogszabályok, közlönyök A közlönyök nyilvántartása a közlöny száma alapján a TISZK iskolatitkár feladata. (A közlönyökből esetenként több érvényes verzió is (akár másolatban is) rendelkezésre állhat az intézmény területén. Ezek nyilvántartása, követése nem szükséges; elegendő legalább egyetlen érvényes példány biztosítása.) A törvényi és jogszabályi előírások CD-jogtár alapján hozzáférhetők. Ennek biztosítása, rendszeres frissítése a gazdasági főigazgató-helyettes feladata. A CD-jogtárból nyomtatott verziók tájékoztató jellegű dokumentumnak minősülnek, nyilvántartásuk nem szükséges. Vitás esetekben (pl. a legújabb CD verzió késedelmes megjelenése esetén) a közlönyökben megjelenő változatok az irányadók. Helyi képzési programként használt központi programok, helyi tantervek A programokat egyértelmű címük és kiadási dátumuk azonosítja. A helyi képzési programként használt központi programok, a helyi tantervek érvényes, felülvizsgált változatait (a külső forrásból származó programokat is) az érintett igazgató, igazgatóhelyettes aláírásával és dátummal kell ellátni. Azok a másolati példányok, amelyeken ilyen jelölések nem szerepelnek, kizárólag tájékoztató jellegűnek tekinthetők. Annak ellenére, hogy a tantárgyi helyi tantervek a pedagógiai program részét képezik, célszerű őket független dokumentumként nyilvántartani. Ez megkönnyíti az esetleges módosításukat és az elosztásuk nyilvántartását. Szabályzatok, SZMSZ, Pedagógiai program, Házirend Ezen a dokumentumokat a „képzési programokkal” azonos módon kell kezelni. Tananyagbeosztások/tanmenetek A tananyagbeosztásokat/tanmeneteket szaktanár/szakoktató készíti, az érintett munkaközösség-vezető aláírásával hagyja jóvá. Azonosításuk a tanév és az évfolyam, osztály, tantárgy feltüntetésével történik. Egy nyilvántartott példányt az igazgatóhelyettes/munkaközösség vezető tárol. A másolt példányok nyilvántartása nem szükséges. Éves tananyagbeosztást/tanmenetet kell készíteni minden tantárgynál és minden évfolyamon a helyi tanterv, a szakmai program, és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján. Az éves tananyagbeosztást/tanmenetet a pedagógusnak szeptember 20-áig kell elkészíteni, és október 10-éig kell jóváhagynia a munkaközösség-vezetőknek. A tananyagbeosztásnak/tanmenetnek tanórákra/tanítási egységekre lebontva tartalmaznia kell a helyi program által előírt feladatok ütemezését. Tanítási egység lehet pl.:  1- (max) 8 óra ha gyakorlati foglalkozásról van szó, de ez nem lehet több az ugyanazon napon megtartott gyakorlati órák számánál,  1- (max) 4 óra ha olyan elméleti foglalkozásról van szó, ahol ugyanazon a napon „kapcsolt órák” vannak, de nem lehet több az egy napon összefüggően megtartott órák számánál, 92

IMIP

SZLTISZK



Oldalverzió: 1.

1- (max) 6 óra

ha elméleti óráról van szó, de egy adott téma feldolgozása több óra felhasználását teszi szükségessé. A tananyagbeosztásnak minimálisan tartalmaznia kell az alábbiakat:  az adott iskolatípust, a tantárgy megnevezését, az évfolyamot (évfolyamokat) és az osztályt (osztályokat),  a szakképzési évfolyamokon a szakképesítés OKJ számát és nevét,  a tanév megnevezését,  a készítő pedagógus nevét és aláírását,  a tananyagfelosztást alkalmazó pedagógusok nevét és aláírását,  a jóváhagyó munkaközösség-vezető nevét és aláírását,  a tananyag tanórákra/tanítási egységekre bontott ütemezését,  a tervezhető ismétlések, számonkérések ütemezését,  a tervezett tanulmányi kirándulásokat, üzemlátogatásokat a várható időpont (± 1 hónap) megjelölésével. Minden tantárgy minden évfolyamán kell lennie éves tananyagbeosztásnak/tanmenetnek, ezért az adott tantárgyat oktató pedagógus a felelős. Az éves tananyagbeosztás/tanmenet elkészítése a tantárgyat tanító pedagógus munkaköri kötelessége. Ugyanazt a tananyagbeosztást/tanmenetet több pedagógus is alkalmazhatja, de minden pedagógus számára másolati példányt kell készíteni. Az eredeti példányt az igazgató helyettesnél/munkaközösség-vezetőnél kell elhelyezni, aki azt mindaddig megőrzi, amíg az adott évfolyam tanulmányait be nem fejezte. A tananyagbeosztás és a tényleges haladás között lehetséges eltérés, de  a tanév végére a teljes tervezett tananyagot fel kell dolgozni, ha bármely ok miatt ez nem teljesül, úgy azt a szaktanárnak írásban jeleznie kell az igazgató helyettesnek legkésőbb a tanév végi osztályozó értekezletig,  az adott évben nem teljesített tananyagot fel kell dolgozni a következő tanévben a munkaközösség-vezető fokozott szakmai irányítása és az igazgatóhelyettes intenzív ellenőrzése mellett,  az utolsó évfolyamon nem teljesített tananyag feldolgozására az igazgatóhelyettes megfelelő tanórai konzultációs lehetőséget biztosít a szóbeli záróvizsga megkezdése előtt, az órák megtartására a pedagógus utasítható. Az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogi iratok Az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogi iratok, határozatok, engedélyek (pl. Alapító okirat, Önkormányzati határozatok, Munkaügyi Központ tanúsítványa, stb.) nyilvántartása a TISZK titkárság feladata. A másolt példányok nyilvántartása nem szükséges. Gépkezelési utasítások, műszaki dokumentáció részét képező anyagok Az ilyen dokumentumok készítése és jóváhagyása (külső forrás esetén: ellenőrzése, elrendelése) az érintett gyakorlati oktatásvezető/szakmagazda kötelessége. A jóváhagyást aláírással és dátummal kell igazolni. A gépkezelési utasítások nyilvántartásáért a gyakorlati oktatásvezető/szakmagazda felelős, a nem kézzel aláírt példányok kizárólag tájékoztatási célt szolgálnak. A gyakorlati oktatásvezető/szakmagazda kötelessége gondoskodni arról, hogy a műszaki dokumentáció minden érintett számára rendelkezésre álljon, illetve amennyiben érvényét veszti visszavonásra kerüljön. Főigazgatói, igazgatói/vezetői utasítások A főigazgatói, igazgatói/vezetői utasítások azonosítására sorszám és kiadás éve szolgál. Az utasításokat a főigazgató, igazgató írja alá. A tőpéldány nyilvántartása a TISZK titkárság, 93

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

illetőleg a kibocsátó intézményegység titkárságának feladata. A főigazgatói, igazgatói/vezetői utasításokon fel kell tüntetni, hogy személy szerint (pl. beosztás szerint) kik kaptak belőle. A kiosztott példányokat minden egyéb jelölés nélkül csak tájékoztató példányoknak tekintjük. Ezen utasítások szabadon másolhatóak. 6.4 Dokumentumok kezelése Az SZMSZ, IMIP, Pedagógiai Program, Házirend nyilvános alapdokumentumok, bárki számára megtekinthetőek, tanulmányozhatóak, a honlapon olvashatóak. Kiegészítve a Nemzeti Alaptantervvel (NAT-2007), a kerettantervekkel, a központi programmal, az éves tananyagbeosztásokkal/tanmenetekkel együttesen a szakmai munka menetének és ellenőrzésének végrehajtási mélységű alapdokumentumai. 6.5 Bizonylatok, formanyomtatványok, igazolások Bizonylatnak a folyamatos működést igazoló iratokat, illetve számítógépes adatbázisokat tekintjük. A minőséggel kapcsolatos valamennyi bizonylatot könnyen hozzáférhető módon tárolunk, ezzel biztosítva a visszakereshetőséget és az elemezhetőséget. A minőségügyi bizonylatok megőrzéséről egyedileg rendelkezünk, illetve azok adatait a partnerközpontúságnak megfelelően - ha szükséges - a partnereinknek tájékoztatásul megküldjük. Az intézménynél a folyamatok működésének igazolására használt feljegyzések, bizonylatok kialakításában közreműködhet minden munkatárs. A kialakított és bevezetésre javasolt bizonylati mintát át kell adni a minőségirányítási vezetőnek. Neki kell gondoskodnia arról, hogy ellenőrzésre kerüljön; az új bizonylat, feljegyzés nem ellentétes-e a minőségirányítási rendszer már alkalmazott más feljegyzéseivel. Ezt követően el kell végeznie a bizonylatnak a minőségirányítási rendszerbe történő integrálását (eljárások esetleges módosítása stb.). A bizonylati mintákat ún. Bizonylati Albumban kell elhelyeznie és a bizonylati mintákat egyedi azonosítóval kell ellátni: Az azonosító betűjele (SZLBA) utal a bizonylati albumra. Az ezt követő szám az adott minta sorszámát jelenti az albumban. Az alsó vonal után következik egy rövidített szöveges elnevezés. A végén a háromjegyű szám az intézményegységet jelöli. A bizonylati mintákról a nyilvántartó lap segítségével nyilvántartást kell vezetni.

7. Egyéb szabályozások 7.1 A képzések meghirdetése, beiskolázási propaganda A következő tanévben indítandó képzésekről különböző módon lehet tájékoztatni az érdeklődőket, pl.:  a képzés meghirdetése a Felvételi Tájékoztatóban az adott képzési forma egyedi sajátosságainak figyelembevételével (pl. szükséges-e felvételizni, milyen fakultációk lehetségesek, stb.)  börzéken, kiállításokon való részvétel (pl. a novemberi megyei pályaválasztási börze, amelyet a Munkaügyi Központ szervez és valamennyi képző intézmény részt vehet),  „nyílt napok” biztosítása,  tájékoztató anyagok megküldése a potenciálisan érintett általános iskoláknak,  általános iskolai szülői értekezleteken való (tájékoztató) részvétel,  érdeklődők személyes tájékoztatása, 94

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

 Internetes honlapunkon is közzétehetők a szükséges információk. A főigazgatónak, illetve az érintett igazgatóknak lehetősége van hirdetések megjelentetésére az írott, illetve az elektronikus médiában is. A TÁMOP 2.2.3 projekt keretében fizetett hirdetések, sajtóközlemények megjelentetésre van lehetőségünk a 2009-2010-es években. A fentiek alkalmazása eseti; koordinálásuk –szükség esetén az igazgatókkal egyeztetve– a főigazgató feladata. A hirdetések, mint „ajánlatok” megjelentetése előtt a főigazgató és az érintett igazgató kötelessége figyelembe venni az alábbiakat:  Fel kell mérnie, át kell gondolnia, hogy jelenlegi és leendő partnereink mit várnak el az intézménytől, iskolától. A hirdetéseknek választ kell adniuk ezen követelményekre.  A hirdetéseknek egyértelműeknek, nem félreérthetőknek kell lenniük.  A hirdetések valamennyi fentiekben tárgyalt formájával szemben (amennyiben írásos „ajánlat” történik) támasztott egységes követelmény, hogy a főigazgatónak a megjelentetés előtt (pl. nyomdába adás előtti mintaanyag) felül kell vizsgálnia azt teljesíthetőség, illetve szakmai megfelelősség szempontjából, azaz ellenőriznie kell, hogy képesek vagyunk-e partnereink követelményeit teljesíteni az ígért határidőre, illetve minőségben. A felülvizsgálatot aláírásával és dátummal kell igazolnia.  A fenti követelményeket abban az esetben nem kell teljesíteni, ha a hirdetés csak „marketing-jellegű”, intézmény bemutatkozást jelentő, de konkrét szakmai ajánlatnak nem minősülő anyag. 7.2 Intézményi költségvetés tervezése Költségvetés: Az intézmény egy évre jóváhagyott pénzügyi terve, mely tartalmazza a személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékok és dologi kiadások összegét, valamint az önálló tevékenységből származó bevételeket, egyéb pénzbeli juttatásokat. A folyamat leírása A feltételrendszer finanszírozásának alapja az éves költségvetés. Az intézményi költségvetés készítésének folyamatához bemenő adatokat az előző éves költségvetéséből készült beszámoló szolgáltat. A fenntartó meghatározza a költségvetés sarokszámait. Ezt figyelembe véve készíti el a gazdasági főigazgató-helyettes az éves költségvetés koncepcióját, melyhez adatokat gyújt az intézmény statisztikájából, a tantárgyfelosztásból és a szakmai munkaközösségek által jelzett fejlesztési igényekből valamint a felújítási igényekből. A tervet ismerteti az igazgatótanáccsal, a módosító javaslatokat beépíti a munkába. Ezt a koncepciót első körben a pénzügyi osztály munkatársaival vitatja meg. A fenntartó mérlegeli az előző évi teljesítést és a rendelkezésre álló anyagi forrásokból, meghatározza az intézményt feladatarányosan megillető összeget. Ennek alapján kéri a koncepció módosítását. A módosított változatot a Megyei Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága tárgyalja meg és terjeszti a Közgyűlés elé elfogadásra. A Közgyűlés ülésén kerül sor a terv esetleges korrekciójára és elfogadására. A gazdasági szervezet működését, a költségvetési források felhasználását és elszámolását, az intézményi bevételek kezelését, hatályos törvények, önkormányzati határozatok és helyi gazdasági szabályzatok szabályozzák. A szabályozó dokumentumok a gazdasági főigazgatóhelyettes irodájában hozzáférhetők. A dokumentumok felülvizsgálatáért, a szabályzatok frissítéséért a gazdasági főigazgatóhelyettes. Ehhez a munkához rendelkezésre állnak az érvényes jogszabályok. A gazdasági folyamatok ellenőrzését, rendszeresen az intézmény belső ellenőrei, az önkormányzat belső ellenőre, a negyedéves pénzügyi beszámolók alapján a pénzügyi osztály, és évi gyakorisággal a könyvvizsgálók végzik. Az ellenőrzésükről feljegyzés készül, a kért módosításokat utólag ellenőrzik. 95

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

7.3 Biztonságos intézmény (Alkalmazottak és tanulók fizikai biztonsága) A folyamat leírása 1. Augusztus végén a főigazgató, az érintett intézményegység-vezető, a műszaki és üzemeltetési csoportok vezetői intézkednek az egyes intézményegységek bejárásáról. 2. Ezek után a főigazgató dönt a munkavédelemért felelős személy bevonásával arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására. 3. A fennmaradó feladatokra a gazdasági főigazgató-helyettes ütemtervet készít szeptember 15-ig. 4. Az ütemtervben megjelölt időpontokig megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelemért felelős személy ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági főigazgatóhelyettes 10 napon belül korrekciós tervet készít. 5. Augusztus 21-25. között a munkavédelemért felelős személy baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a gazdasági, technikai munkatársaknak munkaértekezlet keretében. 6. Augusztus végén, az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak. 7. Az első tanítási napon az osztályfőnökök tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek. 8. Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót. 9. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít. Felelősségek és hatáskörök Felelős

Érintett

Informált

1.

Főigazgató

Intézményegység –vezetők, Gazdasági főigazgató-helyettes Munkavédelemért felelős személy

Műszaki csoport vezető

2.

Munkavédelmi felelős

Gazdasági vezető

Igazgató

3.

Gazdasági vezető

Karbantartó és külső szakemberek

Igazgató

4. 5. 6.

Munkavédelemért felelős személy Munkavédelemért felelős személy Munkavédelemért felelős személy

Karbantartó és külső szakemberek Technikai dolgozók

Gazdasági főigazgató-helyettes Gazdasági főigazgató-helyettes

Tantestület

Igazgató helyettes

7.

Osztályfőnök

Tanulók

Igazgató helyettes

8.

Tűzvédelmi felelős

Tanulók, Pedagógusok, Alkalmazottak

Igazgató

9.

Folyamatgazda

Tanulók, Pedagógusok, Alkalmazottak

Igazgató

96

IMIP

Oldalverzió: 1.

SZLTISZK

Keletkezett dokumentumok, bizonylatok Kitöltő/Készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Munkavédelmi felelős

Iktató

1év

igazgató, gazdasági főigazgató-helyettes

Érintett szakember

Gazdasági iroda

1év

-

Ütemterv

Gazdasági főigazgatóhelyettes

Gazdasági iroda

1év

Korrekciós terv

Gazdasági főigazgatóhelyettes

Gazdasági iroda

1év

Jegyzőkönyv

Iskolatitkár

Iktató

1év

-

Jegyzőkönyv

Tűzvédelmi felelős

Iktató

1év

Igazgató

Bizonylat/ Dokumentum Jegyzőkönyv a bejárásról Bizonylat a munka elvégzéséről

Igazgató, Műszaki csoport vezető, Munkavédelemért felelő személy Igazgató, Műszaki csoport vezető, Munkavédelemért felelő személy

8. Külső értékelés - monitoring (SZMBK harmadik eleme) A külső értékelési rendszer segít a belső mérések és értékelések rendszeres felülvizsgálatában, az intézmény működésének és eredményeinek rendszeres értékelésében, valamint összehasonlítható adatok szolgáltatásában (az összehasonlítató adatokat az indikátorok fogják megadni, amelyek áttekintése a monitoring rendszer egyik feladata). A külső értékeléstől szakmai támogatást, megerősítést kaphatunk a további fejlesztésekhez. Az intézményi monitoring rendszernek a következő területekre szükséges kiterjednie:  intézményi kulcsindikátorok értékelése,  az indikátorok és az önértékelés alapján elindított fejlesztések és megvalósulásának értékelése. A monitoring rendszerre épül a minősítési rendszer, amely négyévente vizsgálja teljes körűen az intézmények szakmai tevékenységét. A minősítési rendszer háromszintű, amelynek legmagasabb szintje az intézmény akkreditációja. A külső értékelési eljárásba való bekapcsolódást segíti a SZFP II. projekt keretében kiírt pályázati lehetőségek is.

9. Eszközrendszer A fejezetben megjelenő SZMBK Modell elemek (kulcskérdések) 5.4. Milyen eszközöket alkalmaznak az intézmény minőségirányítási rendszerében? Minőségirányítási eszközök (adatgyűjtéshez, méréshez, elemezéshez, dokumentációs rendszer) Összesítő táblázat Területek, folyamatok

Alkalmazott eszközök

adatgyűjtés mérés ellenőrzés értékelés A kitöltött táblázat a Minőségirányítási dossziéban kerül elhelyezésre

97

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Nyilvánosság A Intézményi Minőségirányítási Program nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető intézményünk honlapján, illetve az iskolai könyvtárakban. A minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelését a honlapunkon tesszük közzé. A keletkezett dokumentumokat, bizonylatokat az Iratkezelési Szabályzatában rögzítettek szerint őrizzük meg.

98

IMIP

SZLTISZK

Oldalverzió: 1.

Legitimáció Intézményünk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. január 1-jétől hatályos módosítása 40. § (11)-(12) bekezdésének megfelelően elkészítette Intézményi Minőségirányítási Programját (IMIP) Az Intézményi Minőségirányítási Programot a TISZK Diákönkormányzat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Kelt: Szekszárd, 2009. április …….. ………………………………………… TISZK Diákönkormányzat vezetője Az Intézményi Minőségirányítási Programot az Iskolaszék megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Kelt: Szekszárd, 2009. április …….. …………………………………………… Az Iskolaszék vezetője A Intézményi Minőségirányítási Programban szabályozott önértékelést és teljesítményértékelést intézményünk nevelőtestülete megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Kelt: Szekszárd, 2009. április ……. …………………………………………… Főigazgató A Intézményi Minőségirányítási Programot intézményünk alkalmazotti közössége megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Kelt: Szekszárd, 2009. április ……. …………………………………………… KT elnöke A jogelőd intézmények minőségirányítási programjai alapján egybeszerkesztett jelenlegi változat a fenntartói jóváhagyást követően 2009. szeptember 1-jétől hatályos. Kelt: Szekszárd, 2009. ………………….. …………………………………………. Fenntartó képviselője

99