1
TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTJA SZEKSZÁRD
2009. ÉVI MUNKABESZÁMOLÓ & 2010. ÉVI MUNKATERV
SZEKSZÁRD, 2010. JANUÁR
2
2009. ÉVI MUNKABESZÁMOLÓ
IGAZGATÁS ÉS GAZDÁLKODÁS A 2009-es esztendő során intézményünk életében újra jelentős változások következtek be. A II. félévtől szervezeti kereteinkbe integrálódott a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Feladatainak ellátására a fenntartó 6 fős létszámkeretet biztosított, amelyet a jogelőd intézmény állományából történő 5 főnyi átvétellel, valamint 1 fő újonnan való alkalmazásával töltöttünk fel. Az év első hónapjaiban az ezzel kapcsolatos intézkedések az igazgatási és gazdálkodási kapacitást már nem kis mértékben igénybe vették, hiszen az új egység számára telephelyet kellett találni, azt a szükséges módon kialakítani és berendezni, illetve felszerelni. A tanév megkezdésére ezt a feladatot sikerült olyan mértékben megoldanunk, hogy az egység megkezdhette zavartalan munkáját. A naptári év végére pedig több még hátralévőó pótlást, illetve pályázati támogatásból jelentős fejlesztést is sikerült megvalósítanunk. A közművelődési szolgáltatások személyi feltételrendszere az összesen 5 fős létszámmal (beleértve az igazgatási és TIOKutógondozási részfeladatok személyi feltételét is) kielégítő maradt a térségi elvű szakmai szolgáltatás ellátásához. Az egyéb tevékenységet szervezeten belül 1 fő végezte a diáksport-szolgáltatás terén. A gazdálkodási feladatokat továbbra is a Wosinsky Mór Megyei Múzeum gazdasági szervezete látta el, amellyel sikerült folyamatos és hatékony munkakapcsolatot kiépíteni, a szervezet munkatársai nagy segítséget nyújtottak az új szervezeti egység beindítása (átvételek, elszámolások, beszerzések, felújítások stb.) kapcsán is. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Közalkalmazotti Szabályzat, valamint kapcsolódó további szabályzatok és dokumentumok módosítása, átdolgozása 2007 végén és 2008 első felében az akkori átszervezések nyomán lezárult. 2009-ben az előzőek miatt azután ezt a tevékenységet elölről kellett kezdeni., és a teljes munkálatok csak 2010 során fejeződnek majd be (főleg az új egység újdonságszerű specialitásai okán). Az év során végzett belső ellenőrzési vizsgálatot követően a kiküldetéssel kapcsolatos két apró szabályozási korrekció azonnal megtörtént. A fenntartó által 2009. január 1-jétől kijelölt elhelyezési feltételek és adottságok a korábbinál jóval kényelmesebbek lettek, az intézmény jóval kedvezőbb körülmények között tudta fogadni ügyfeleit, és munkatársai számára biztosította a minimális munkafeltételeket az Önkormányzati Hivatal földszinti 210-es és 211-es szobájában. A munkavégzés feltételeit tágította, hogy tamási és dombóvári térségi irodáink mellé megnyílt a szekszárdi is, amely a megyeszékhely „AGÓRA” projektjének részeként a Babits Mihály Művelődési Ház földszintjén (önálló utcai bejárattal) kapott helyet. Itt a két helyiség egyike már nagyobb értekezletek, illetve kisebb oktatások megtartására is alkalmas volt. (Igaz, ez a megoldás a kilátásba helyezett nagy átalakítások miatt csak időleges lehetett.) Az érdekeltségnövelő minisztériumi támogatásból nyert szerényebb forrás a megítélt önerővel együtt lehetővé tette a technikai feltételek részbeni minőségi javítását is. Az új szervezeti rendszerben az irányítási teendők vegytiszta elkülönítése már nem oldható meg, közvetlenül hárultak nemcsak a munkatársakra, hanem az első és főleg a második számú vezetőre is szakmai és operatív teendők is (tanfolyamtartás,
3
területi munkavégzés, dokumentum- és tanulmány-készítések a szolgáltatásokat megrendelők számára, a rendezvényeken közvetlen közreműködői feladat, sőt adminisztratív és technikai teendő is). Ezzel együtt is meg tudtuk teremteni munkatársaink számára a tervek szerinti továbbképzések zavartalan feltételét. Igazgatóhelyettesünk befejezte az év során a meglévő diplomái mellé a felsőfokú közösség-fejlesztői szakirányú közművelődési szakember végzettség megszerzését. Ugyancsak új tanulmányait zárta sportszakjogi ügyintézői képzettség elérésére a diáksport területén tevékenykedő munkatársunk. A továbbképzések keretében szerzett többletismeretek részben már hasznosultak is a munkájukban. Egyik közművelődési főtanácsos kolléganőnk pedig múzeumpedagógusi kiegészítő végzettség szerzését kezdte meg az esedékes szakvizsga letételének céljából. A gazdálkodás tekintetében is véglegesnek tervezett állapotokat kissé még mindig felülírta a 2007-es átszervezések egyes személyi intézkedéseinek 2009-es pénzügyi kihatása, az úgy nevezett prémiuméves programban résztvevő 4 fővel kapcsolatos utófinanszírozású kifizetési feladat. Nagyrészt az előbbiekben részletezett átszervezés, illetve áthúzódó hatás, kisrészt a fenntartó által adott évközi többletfeladatok pótlólag biztosított fedezete emelte meg jelentősen az eredetileg 36,8 millió forintosra tervezett költségvetési támogatásunkat 26,3 millió forinttal. (Az év végi valamivel több mint 500 ezer forintos túlfinanszírozásunk fele összege maradványként rendelkezésre áll, a fennmaradó másik felével kapcsolatban hátralévő elszámolást érvényesíthetünk átvett új szervezeti egységünk jogelődjével szemben.) Saját működési bevételi tervünket a biztonsággal előirányozható 7,5 millió forintos összeg helyett 8,4 millióra tudtuk teljesíteni – és részben jelentős (2,3 millió forintnyi) pályázati forrás elnyerése révén ezen túl is további működési fedezetet is biztosítani tudtunk. Ezek eredményeképpen 2009-es gazdálkodási főösszegünk a tervezett 44,3 millió forint helyett elérte a 85,7 millió forintot. A többletbevételek elsősorban a vállalt többletfeladatok kapcsán kifizetett állományon kívüli személyi költségek, illetve a megrendelt szakmai és kiegészítő szolgáltatások dologi költségei voltak, előző esetben a járulékokkal, utóbbi esetben az ÁFA-val emelt mértékben. Összességében elmondható, hogy a 2009. évi gazdálkodásunk biztonságos és kiegyensúlyozott volt (eltekintve a taglalt utófinanszírozási problémáktól). Ennek során fenntartónkat többlettámogatási kényszerrel nem terheltük meg, ugyanakkor a megyei közművelődési szakmai szolgáltatás biztosítására, illetve az új feladatként megjelent tanulási képességvizsgálat megoldására jelentős többletforrást sikerült hatékonyan mozgósítanunk.
4
KÖZMŰVELŐDÉSI SZOLGÁLTATÁS
1. Változatlan formában és szellemben megszerkesztettük és megjelentettük a megye jelentős tájékoztató kiadványát, a 2009. évi rendezvénynaptárt. Fokozottan törekedtünk arra, hogy minél több település és intézménye valóban fontos és határain túl is érdeklődésre számot tartó rendezvényének minél pontosabb és végleges adataival kerüljön be a füzetbe. 2. A hatékony tájékoztatást szolgálta intézeti honlapunk is, melynek megtekintésekor az érdeklődők ugyancsak hozzájuthattak a megyei ellátás fontos adataihoz, híreihez. Az aktualitás fontossága miatt a honlapot folyamatosan frissítettük. Párhuzamosan arculatának újratervezését is megkezdtük. 3. Rövid közművelődési krónikával, a következő hónap rendezvényeiből tallózó rovattal, a TMÁMK saját rendezvényeinek és szolgáltatásainak részletes kínálatával, szakembereket, közösségeket, intézményeket bemutató résszel, pályázatok népszerűsítésével, illetve kiegészítő szolgáltatásaink egy-egy hírével jelentettük meg Hírlevél című tájékoztató kiadványunkat, amelyet külön címlisták szerint juttattunk el valamennyi érintetthez, illetve a velünk kapcsolatban lévőkhöz. A gazdasági helyzetre való tekintettel az I. félév során átmenetileg elhagytuk a színes borítót, valamint 8 oldalra csökkentettük a terjedelmet is, majd szeptembertől az új évadban a nagy mennyiségű papír alapú nyomtatott példány készítése helyett áttértünk a még szűkebb terjedelmű, főleg elektronikus terjesztésre (a klasszikus kivitelezést csak részben tartva meg). 4. Kistérségenként begyűjtöttünk egy kulturális kézikönyvet megalapozó települési adatokat: a tervezett kézikönyv első részéhez településenként a településeken működő intézmények, az egyéni alkotók, előadók, kulturális csoportok, klubok, szakkörök, az alapítványok, egyesületek adatait és elérhetőségeit, felsorolva a települések épített és természeti látnivalóit. A honlapon folyamatosan frissíthető módon, jól „lapozható” formában külön elkezdtük megjeleníteni a digitalizált település-lapokat, rögtön olyan formában, hogy megfelelő forrás vagy támogatás esetén mihamarabb sor kerülhessen az akkorra éppen aktualizált nyomdai kivitelű megjelenésre is. 2009 során a végleges digitalizálás a Dombóvári kistérség tekintetében történt meg, a Paksi kistérségben az ottani Közkincs Kerekasztal ezt a munkát átvállalta, és megoldotta a kiadást is.
5
5. Fontos információkhoz jutottunk a megye közművelődési intézményeinek és szervezeteinek statisztikai felmérése kapcsán is, melyet – a tárca megbízásából – évről-évre intézményünk végez. A statisztikai adatszolgáltatás egyike a legtöbb problémát okozó feladatainknak, mivel több település közömbös magatartása miatt megoldhatatlan a száz százalékos statisztikai lefedettség. Tekintve azonban, hogy a kulturális pályázatok benyújtásának előfeltétele a statisztikai adatszolgáltatás – a kötelező pályázati mellékleteknél beküldendő az előző évi jelentőlap fénymásolata is – további pozitív elmozdulás történt e téren. Könnyítette az adatszolgáltatók helyzetét, hogy mód volt az azonnali elektronikus rögzítésre és továbbításra is. 6. Megvizsgáltuk olyan egységesen használható nyomtatvány szerkesztésének és megyei honosításának lehetőségét, amelynek birtokában az érintett intézmények és szervezetek a 2010-es évtől úgy tarthatják nyilván tevékenységük legfontosabb mutatóit és adatait, hogy azok alapján gyorsan és teljes alapossággal tudjanak már 2011-től statisztikai adatokat szolgáltatni. A javasolt formát megvitattuk regionális, sőt országos körben is, a bevezetés előkészítése megtörtént. 7. A Magyar Művelődési Intézettel kötött szerződés értelmében a 2008-tól ismét megkezdett adatfelvitelt és frissítést a 2009-es esztendőben folyamatosan elvégeztük az ERIKANET országos adatbázis megyei részén. 8. Folyamatosan közművelődési igazgatási és módszertani segítséget nyújtottunk kistérségi társulásoknak, helyi települési és kisebbségi önkormányzatoknak, önkormányzati intézményeknek és civil szervezeteknek, művelődési, kulturális szakembereknek, a kapcsolódó társintézményi hálózatoknak Az évek során kialakított kapcsolatok, rendszeres találkozások nyomán az adott kistérségben dolgozó kollégáink naprakész információkkal bírnak a települések életéről, az ott történő eseményekről, tervekről, elképzelésekről. Ezek megvalósításához szükséges ismeretek átadását, fejlesztési tevékenységek segítését végeztük, önállóan és más szakmai szervezetek, testületek bevonásával. Míg az előző években főleg pályázataik benyújtásához kértek, és kaptak segítséget a települések, addig 2009ben több esetben az egész települést érintő innovációs tervek, illetve közművelődési alapdokumentumok kidolgozásába is bekapcsolódtunk. Sajátos 2009-es feladatunk lett a költségvetési szervekről szóló új jogszabály szerinti intézményi alapítóokiratfrissítés, illetve -készítés segítése, illetve további számos jogszabályi változás nyomon követésének segítése is.
6
9. Továbbra is közreműködtünk részben közvetlen szervezéssel és bonyolítással, részben közvetett együttműködés formájában a működő kistérségi Közkincs Kerekasztalok munkacsoportjaival. Törekedtünk arra, hogy a formálisan már vagy még nem működő Kerekasztalok kistérségeiben hasonló keretekben informális szakmai együttműködés feltételeit teremtsük meg. Együttműködésünkben fokozott szerepet
biztosítottunk
a
már
működő
kistérségi
múzeumi-közművelődési
referenseknek, akiktől területi munkánk jelentős támogatást kaphatott. 10. Folytattuk a közel tíz éve megkezdett régiós kulturális együttműködést a régió társintézményeiben dolgozó baranyai és somogyi kollégákkal, szakmai egyeztető és összehangoló megbeszéléseken. Regionális kapcsolataink során a tapasztalatcsere, a szakmai fejlődés, továbblépés lehetősége külön hangsúlyt kapott. Munkatársi közösségünk az év során külön kihelyezett szakmai napot tartott a Baranya megyei Alsómocsoládon fejlesztői tapasztalatok megszerzése céljából. Erre adtak alkalmat az országos szakmai konferenciák is, melyeken az idén is részt vettünk. Kapcsolatot tartottunk a Magyar Művelődési Intézet Regionális Kulturális Irodájával is. Részt vettünk azon szakmai szervezetek, testületek munkájában, melyekkel együttműködve naprakész, aktuális információkkal láthattuk el a településeket.
Ilyen
országos, regionális és megyei intézmények és szervezetek voltak többek között: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Magyar Művelődési Intézet, a Hagyományok Háza, a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület, a Teleház Szövetség. 11. Különféle pályázati lehetőségekről folyamatosan tájékoztattuk a kulturális intézményeket, civil szervezeteket. Az előző évihez hasonlóan segítséget adtunk a pályázatok elkészítéséhez, nyertes pályázat esetén a programok lebonyolításához. Tartottuk a kapcsolatot a megyei, kistérségi és helyi települési pályázatkiírókkal is, felhívásaikat továbbítottuk az érdekelthez, illetve megyei érdekeltség esetén a bonyolítást segítettük. 12. Sikeresen megvalósítottuk – a Bács-Kiskun megyei társintézményünkkel együttműködve – 15 fő Tolna megyei kolléga (eddigi végzettségének megfelelően) felsővagy középfokú OKJ-s közművelődési végzettségszerzését. 13.
Az előzőek szerinti végzettségszerzés előfeltételeként a hallgatók saját vagy
ennek hiányában kiválasztott működési területén záródolgozatként elkészült 15 közösségi művelődési stratégia (Dombóvár kistérség, Bátaszék város, Pincehely nagyközség, Szálka, Bogyiszló, Bölcske, Pusztahencse, Kajdacs, Felsőnána,
7
Sárszentlőrinc, Nagyszékely, Nagykónyi, Nagyvejke, Cikó községek, valamint Úzd településrész alapvető fejlesztési dokumentuma). Összeálltak a vonatkozó SWOTanalízisek, ezekre koncepciót építettek, amelynek célrendszeréből közösségi kulturális stratégiát fogalmaztak meg az abból következő cselekvési tervvel együtt. Több helyütt (pl. Felsőnána, Szálka) párhuzamos mellékletként elkészültek a település egyéb írásos közművelődési dokumentumai is (mindenekelőtt egy korszerű helyi rendelet). 14. Megszerveztük a megyei szakmai napot, amely kétnapos konferenciává duzzadt a művelődési stratégiakészítés témakörében. Az érintkező tudományágak és szakterületek legrangosabb személyiségei az ország egész területéről összesereglett (a Tolna megyeit értelemszerűen magában foglaló) hallgatóság számára időszerűen hasznosítható bőséges ismeretet nyújtottak. 15. Szakági továbbképzéseket és tájékoztatókat elsősorban a népművészet és hagyományőrzés területén tevékenykedőknek szerveztünk ebben az évben. 16. Egyedi előadások tájoltatásával, illetve külön igény szerinti szervezési közreműködéssel segítettük a népfőiskolák működését. Továbbra is hatékony részesei maradtak ismeretterjesztő hálózatainknak az Ifjú Tudor Verseny kifutó utolsó szakaszának sikeres előadásokkal fellépő diákelőadói. 17. Kardinális feladatunk volt a megye hagyományai alapján az amatőr művészeti mozgalmak térségi életének koordinálása és segítése. Ennek alapján a megye versés prózamondói, gyermekszínjátszói, kórusai, népdalénekesei és népzenészei, táncosai is találkozási alkalmakhoz juthattak. A képző- és iparművészet kiemelkedő egyéniségei és tehetségei is bemutatkozhattak. Az egyes felmenő rendszerű minősítések során országos rangú szaktekintélyekből álló zsűriket biztosítottunk, így csoportjaink megméretése valóban összehasonlítási alapot teremtett. Az év során országos rendezvényt vagy kiállítást is bonyolító szakágak Tolna megyei érintettjei számára koordináltuk a részvételi lehetőségüket. Hatékonyan együttműködtünk több amatőr művészeti ág megyei területi egyesületével, illetve helyi egyesületeivel (népművészet, néptánc-népzene, hagyományőrzés). 18. A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület 2009-től a székhelyét a Sióagárdi Tájház mellett kialakított épületébe helyezte át. Tolna megye mesterei fontos feladatuknak tekintették, hogy átadják megtanult mesterségbeli tudásukat, ápolják hagyományainkat. Helyi, regionális, országos és külföldi rendezvényeken képviselték
8
megyénk
népművészetét.
pályázatoknak
és
Az
egyesület
kiállításoknak.
tagjai
Rendszeresen
résztvevői részt
voltak
vettek
országos
mesterségük
bemutatóin, kézműves foglalkozásokat tartottak gyerekeknek és felnőtteknek. Ezekhez és a közösségi élethez szakmai és technikai segítséget is biztosított intézetünk. Közreműködtünk továbbá a hagyományos zsűriztetés megszervezésében is. Kiemelkedő feladatként kezeltük a megye népművészeinek színvonalas megjelenéséhez való segítséget a Budai Várban zajló Mesterségek Ünnepe keretében, valamint a Nemzeti Galéria kapcsolódó szálasanyag-kiállításán. Hasonló feladat volt az évben az EKF pécsi előzetes rendezvényei keretében zajló kiállításokon és vásárokon való megjelenés is. 19. Az ifjúságot szolgálta az a hangversenysorozat, melynek keretében tizenegy helyszínen 36 előadásra került sor. A látogatók összlétszáma meghaladta a tízezer főt. Az előadások összeállításakor a zenei ismeretterjesztésen túl az ifjúsági közönség igényeit is figyelembe vettük. A bérletsorozatot a Dél-Dunántúli Filharmónia Koncertszervező Kht-val közösen szerveztük. Valamennyi előadás ismertetőkkel, hangszerbemutatókkal gazdagodott. 20. Hagyományosan meghirdettük a Bogár István emlékére rendezett „Cinegemadár” népdaléneklési és népi hangszeres versenyt. A méltán nagysikerű verseny egyben válogatója volt a Mohácson rendezett „Népdal évezredei” országos és a székesfehérvári „Pesovár Ferenc” országos népdaléneklési versenyeknek, illetve a Fővárosi Pedagógiai Intézet által meghirdetett országos népdaléneklési versenynek. Az országos szaktekintélyekből álló zsűri szakmai tanácsai segítették az énekeseket, zenészeket a magyar népdalkincs autentikus megőrzésében, amit az elődöntőkhöz csatlakozó szakmai konzultációkkal és előadásokkal biztosítottunk. A gála része lett a Duna Menti Folklórfesztiválnak, amelynek alsónyéki falunapján a legjobb pávakörök és több ifjú szólista fellépési lehetőségét teremtettük meg. 21. Az előző évek hagyományait követve az idei évben is meghirdettük a „Liszt Ferenc Kórustalálkozót” a megyében működő kórusok részére. A Dunaföldváron lezajlott találkozó nem verseny, nem minősítő, inkább bemutatkozó jellegű volt. Itt találkoztak Tolna megye kórusai, ahol megmutathatták a zsűrinek, egymásnak és a közönségnek műsorukat. A zsűri nem rangsorolt, hanem értékelt, szakmai tanácsokkal látta el a kórusvezetőket. A rendezvényt hagyományos kórusbál zárta.
9
22. A megyei műkedvelő művészek és művészeti csoportok arra érdemes műsorait és kiállításait az NKA-források és a megyei közművelődési támogatási rendszer igénybe vételével a megye minél több elmaradott kistelepülésén 2009 folyamán is tájoltattuk. Ezek bonyolítása során közvetlen közreműködéssel segítettük a programok sikeres megvalósulását, részt vettünk a közönség és a látogatók szervezésében. A kiválasztott helyszínek meghatározásakor kizárólagos szerepet játszott, hogy a helyi rendezési folyamat révén olyan helyi szervezői készséget tudjunk kialakítani, amely a továbbviteli esélyt növeli. E tekintetben nem műsorszolgáltatók, hanem módszertelepítők voltunk. 23. Országos kiállításokon és vásárokon való részvétellel képet adtunk megyénk multikulturális adottságairól a Tolna Megyei Népművészeti Egyesülettel való szoros együttműködésben. 24. 2009-ben folytattuk azokat a programsorokat, amelyeket pályázati támogatásokból 2008 második felében már nagyobb részt megvalósítottunk. Így eseményei voltak még hátra például a Szentkuthy-centenáriumnak. 25. Intézményünket nagy próba elé állította a 2009-es év nyara. Ebben az évben a Duna Menti Folklórfesztivál fesztiváligazgatóságának a szerepét vállaltuk magunkra, ami akkora megmérettetést és kihívást jelentett, amellyel mindössze öt fős szakmai csapatunknak még sohasem kellett megbirkóznia. Nekifogtunk, mert bíztunk a Duna mindkét oldalán minket segítő településvezetőkben, közművelődési kollégáinkban, elhivatott hagyományőrző szakember ismerőseinkben, illetve a mögöttük felsorakozó együttesekben és egyesületekben, továbbá a befogadó városok és községek önkéntes civil gárdáiban. Tolna megyében a fesztivál társrendezői voltak: Alsónyék, Madocsa, Nagymányok, Sióagárd és Bogyiszló önkormányzatai, művelődési intézményei, hagyományőrző egyesületei, valamint a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület és a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza, Szekszárd. A fesztivál célja: az autentikus európai
falusi
folklór
komplex
hagyományőrzésének
bemutatkozása
révén
faluközösségek megerősítése és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése volt. A fesztivál időben 2009. július 14-től 19-ig tartott. A fesztivál Tolna megyei helyszínei Alsónyék, Madocsa, Nagymányok, Sióagárd és Bogyiszló lettek, illetve részbeni rendezvényi helyszín volt Szekszárd is, amely egyben a fesztivál szálláshelyét is
10
adta a Sió Motelben, és ide (a 6-os út deltájába) települt ki a fesztivál központi közösségi helyszíne, a Fesztivál Park is. A
fesztivál
előadói
Magyarországról nagymányoki,
Tolna
sióagárdi
és
szakmai megye és
közreműködői
legjobb
szekszárdi)
(alsónyéki,
valamennyi bogyiszlói,
hagyományőrző
helyszínen) madocsai,
néptáncegyüttesei,
csatlakozó népzenei együttesei, népdalénekesei, népi iparművészei és kézművesei, valamint a népi gasztronómia képviselői, Európából Lengyelország, Románia, Bulgária, Horvátország, Németország és Olaszország egy-egy fentiek szerinti falusi (esetleg kisvárosi) együttese volt a fentiek szerinti csatlakozókkal. 26. Fenntartónk igényei szerint közreműködtünk Tolna megye 1000 éves jubileumi rendezvényeinek megvalósításában is. 27. Elláttuk párhuzamosan a kompetencia alapú oktatásfejlesztéssel kapcsolatos – a korábbi TIOK-projektből kötelezően adódó – utógondozási és adminisztratív feladatokat is. 28. Végeztük továbbá a „Patrónus”-program keretében a hátrányos helyzetű fiatalok tanórán túli foglalkoztatásával foglalkozó gondozó pedagógusok képzését, munkájuk megyei koordinálását. 29. Intézményünk irányította, szervezte és koordinálta, illetve részben bonyolította a diáksport mozgalom félszáz megyei rendezvényét, köztük regionális, sőt országos funkcióval kibővített diákolimpiai döntőket is. 30. Módszertani és szakmai közéleti szervezéssel támogattuk a megye testnevelőit és diáksportvezetőit, illetve megrendeztük a mozgalom hagyományos ünnepi eseményeit, és gondoskodtunk a szükséges dokumentálásról is.
Összességében elmondható, hogy közművelődési (és a hozzá szervesebben kapcsolódó diáksport) egységünk a szakmai tervekben elhatározott, és az év során menet közben soron kívül jelentkezett feladatokat maradéktalanul ellátta, és a szakmai ellenőrzések ennek az ellátásnak a színvonalát országos átlag felettinek minősítették. Megyei tevékenységünkkel hatékonyan kapcsolódtunk be a regionális és az országos rendszerekbe is, azokon belül Tolna megye presztízsét és szakmai becsületét eredményesen fokoztuk.
