HAZAI TÜKÖR 2015/4
Április
Tündérek városa: Sátoraljaújhely Valamikor, réges-régen tündérek éltek a Földön. De ezek közül is a legtöbben a mai Sátoraljaújhely környékén, egészen a Bodrogközi Karosig, Karcsáig. Szerették az Alföld vizeit, a Zemplén hegyeit. A vizekben csillagfényes éjjel saját szépségükben gyönyörködtek, a hegyek mély völgyei nappal rejtették el őket a kíváncsi szemek elől.
2
GÁSPÁR FERENC író, újságíró
Fotó: zemplennet.hu
A legszebb tündér Perilla volt, a vizek és az erdők úrnője. Boldogan élt társnőivel a vidéken, ám egy szép napon szemet vetett egy nimfa kedvesére, és elcsábította. A megcsalt nimfa szörnyű haragra gerjedt. Tüzet bocsátott ki a Magas-hegyből, s az alágördülő sziklák maguk alá temették Perillát és kedvesét. A sziklák újabb hegyet alkottak, a Koporsó-hegyet, melyet Sátor-hegynek is neveznek. Így volt vagy nem, ki tudja. Tündérekkel nem találkoztunk, amikor megérkeztünk a Ronyva parti városba, de jött egy termetes, széles vállú, nyugdíjas főtörzs-zászlós, kimustrált prémgalléros téli rendőrdzsekiben, oldalán ősmagyar tarsolylemez és késtartó tok, fején pedig: kipa! A fura figura az újhelyi csodarabbi, Teitelbaum Mózes sírjának nyitogatója, egyszersmind annak az épületnek a felügyelője, mely a csodarabbihoz érkező zarándokokat hívatott ellátni kóser konyhával, imaházzal, rituális fürdővel, aszerint, hogy a testnek vagy a léleknek kívánkozik először a dolga megérkezvén a szent helyre, ahová a csehszlovák időben még a határ felnyitásával is segítették a csodaváró zarándokokat. – Mojse (vagyis a rabbi), mindennap felment a hegyre, úgy várta a Messiást. A kisgyermek Kossuth Lajos torkát pedig petróleumos libatollal kenegette, amikor elkapta a torokgyík. Itt laktak Kossuthék, néhány utcával odébb… – meséli. Kossuth Lajos ugyanis Monokon született, de fiatal éveit Sátoraljaújhelyen töltötte, első beszédét a vármegyeháza gyönyörű dísztermében tartotta. „Újhely volt gyermekkorom böl csője… És ami a madárfióknak első bizonytalan szárnypróbálgatásainál az anyai fészek, nekem ez Újhely volt. S büszke vagyok arra, hogy magamat újhelyi, magyar embernek nevezhetem.” Ezeket a sorokat Kossuth írta Turinban, s ezt olvashatjuk főtéri szobra alapzatán.
3
HAZAI TÜKÖR 2015/4
Április
A Kossuth tér egyik dísze az 1768-ban elkészült Vármegyeháza, ma Városháza
Egyszóval sok itt a látnivaló, így elköszönünk a bőbeszédű főtörzstől, s nyakunkba vesszük a várost. Első utunk mindjárt a városi múzeumba vezet, ahol megtudjuk, vár is állott itt, s bár a Mohács utáni zavaros időkben rommá lőtték, 2008 óta zajlik a feltárás-helyreállítás a múzeumigazgató, Ringer István vezetésével, s ha nem is lesz olyan, mint újkorában, ám esténként kivilágítva Visegrádhoz hasonlóan egyedülálló városképet fog adni Sátoraljaújhelynek. Már most is látni a falakat a 37‑es útról… A füzérinél nagyobb alapterületű vár a tatárjárás után épült. Az egyik legérdekesebb monda szerint a hajdani tulajdonosa, Pálóczi Antall zempléni főispán elesett a törökökkel vívott ütközetben, s a Patakra hazatérő koronaőr, Perényi Péter szemet vetett Pálóczi megözvegyült feleségére, a szépsége miatt Újhelyi Vénusznak nevezett Ráskai Magdolnára. Vénusz azonban ellenállt,
4
kikosarazta a kérőt. Perényi ekkor megostromolta a várat. A védők tartották magukat egy ideig, ám a várkapitány, egy Ulrich nevű lovag szintén reménytelen szerelmes lévén Magdolnába, bosszúból kinyitotta a kaput az ostromlóknak, majd saját kardjába dőlt. Perényi Péter megszerezte Újhely várát, ám Ráskai Magdolna kezét mégsem nyerte el…
S aki a hűségről szóló történet után még mindig kételkedik a csodákban, az tekintse meg a lézeres fényeffektusokkal játszó zenélő kutat Sátoraljaújhely központjában, s aztán menjen fel a Magas-hegyre, oda, ahol a nimfa tüzet fakasztott. Újabb csodát fog látni: az ország leghosszabb – több mint két kilométeres – bobpályáját tizennyolc Bobpálya az erdőben
A Magyar Kálvária bástyái az elcsatolt városokra emlékeztetnek Kilátás a Szár-hegyről
Kirándulók a helyreállított Szent István kápolna előtt
kanyarral. Az erdőben suhanó bobot rengeteg turista keresi fel, mint ahogy a négyfokozatú Kalandparkot, a három sípályát, vagy a hazánkban szintén leghosszabb (háromszázötven méter) műfüves sípályát, mely télen-nyáron használható, a három hófánk (!) pályáról nem is beszélve. Utóbbi nem ennivaló, hanem olyan fülekkel ellátott
teherautókerék-szerű alkalmatosság, melybe beülve kicsik és nagyok egyaránt hódolhatnak a csúszkálás örömeinek, akár van hó, akár nincs. Újhely ma élő, izgalmas város, az utcákon rengeteg új autóval, színházzal, programokkal. A Zsólyomka völgyben pedig ugyanolyan finom tokaji bort lehet inni, mint bármerre széles Hegyalján.
A támaszték nélküli drótkötélpálya Szár-hegyi végállomása
5
HAZAI TÜKÖR 2015/4
Április
Szamosvölgyi Péter, aki a Fidesz színeiben immár tizenhetedik éve polgármester, nyilván nem véletlenül. Tíz éve még csak negyvenezren keresték fel a határ menti várost, tavaly már negyedmilliónyian. – Idén elérjük a félmilliós látogatottságot, és ezt elsősorban a turisztikai beruházásoknak köszönhetjük – folytatja Szamosvölgyi Péter, aki rendkívül tudatosan építette ki a város új arculatát, melyből természetesen nem hiányozhatnak a hagyományos értékek sem. – A Kálvária mellett büszkék vagyunk a Széphalmon megvalósult Magyar Nyelv
Emléktábla a tizennégy stáció egyikén.
Ha innen kicsit tovább sétálunk, felfelé a Szár-hegyre különleges emlékműre bukkanunk, a Magyar Kálváriára. A tizennégy stáció nem a Megváltó szenvedéstörténetét mutatja be, hanem a Trianon idején elveszített városokét. Tizennégy bástya van a Szár-hegyen, rajtuk megannyi emléktábla városok nevével, és szomorú, de mégis vigasztaló verssorokkal. A csúcson pedig egymással szemben áll a Szent István kápolna és
Szamosvölgyi Péter tizenhetedik éve Sátoraljaújhely polgármestere
6
a századik országzászló, alatta felirat: És most testvérek, boruljunk imára, Kérjük Istent, nézzen le szegény hazánkra, Óvja, védje az elszakadt magyarságot, S vegye le rólunk a trianoni átkot. Amen. Állította: A közadakozás. Az egész emlékműegyüttes 1934‑től 1936-ig épült, a második világháború alatt sok kárt szenvedett, 1990-ig állaga csak tovább romlott. Az egykori építtetők nem titkolt célja az volt, hogy jó mes�sziről, a határ túloldaláról is látható legyen a csúcson felállított kápolna a Szent-korona képével, emlékeztetve arra mindenkit, hogy semmilyen átok sem tart örökké ezen a világon. A Kádár-, illetve Rákosi-korban erről nem lehetett beszélni, azóta viszont nem csupán helyreállították a megsérült tárgyakat, hanem minden június 4-én ide járnak a megemlékezők a városból, legutóbb háromszázan voltak. – Ráadásul éppen most adtuk át a Kalandpark két új elemét, a Dongót és a Sólymot! A támaszték nélküli drótkötélen akár kilencvenöt kilométer per órás sebességgel száguldhatnak át az erre vállalkozók a Szár-hegyről a Magas-hegyre, így azok a külföldiek, akik csak a kalandos élményért utaznak ide, akarva-akaratlanul meglátják, megismerik a Magyar Kálváriát – mondja
A számozott polctakarók 1783-ból valók
Sorakoznak a könyvek a történeti Magyarország legrégibb levéltárában A nemrég átadott Kazinczy szobor a Városháza előtt mintha a levéltár felé lépegetne…
Múzeumára, mely évente szintén legalább ötezer látogatót vonz, a híres piarista kollégiumra, ahová Kossuth Lajoson kívül Andrássy Gyula és Trefort Ágoston is járt, és persze Kazinczy Ferencre, aki itt dolgozott a levéltárban. Az ám a levéltár! Az ország legrégebbi, barokk-klasszicista stílusban megépült levéltára, itt a városházán, a polgármester szobájával közös emeleten. – De mielőtt átmegy, még hagy mondjam el, hogy az utóbbi években tizenkétezer négyzetméter alapterületű megmunkáló csarnok jött létre, háromszáz új munkahellyel. Itt elsősorban autóipari alkatrészeket gyártanak, s az ipari beruházások meg a dohánygyár fejlesztése miatt a munkanélküliség a korábbi huszonnégy százalékról hét és fél százalékra esett vissza. Körülbelül két hét múlva (nagyjából, mire lapunkat kezébe veheti az olvasó) a Kalandpark területén újabb fejlesztést adunk át, egy olyan épületet, ahol nyolcszáz négyzetméteres mászófelület készül el a falmászók részére, és így nemzetközi versenyekre is alkalmas, s ez majd újabb turistákat vonz, és természetesen újabb munkalehetőségeket teremt. – Mi a helyzet az itt élő romákkal? – kérdem. Őket is sikerült bevonni a munka világába? – Két cigányokat érintő programunk van – feleli Szamosvölgyi Péter. – Az alapképzésből kimaradtak hiányosságait igyekszik pótolni az úgynevezett tanoda program. Ebbe nem csupán száraz ismeretek, hanem életviteli tanácsok is beletartoznak, s a „tanoda” munkájában nagy lelkesedéssel vesznek részt az általános iskolai és a középiskolai tanárok egyaránt. A másik programunk a városrész-rehabilitáció, a közmunkában szintén sokan dolgoznak. Kialakult a romák között egy mag, egy olyan csoport, aminek a tagjaira mindig számíthatunk, akik szorgalmasak, lelkiismeretesek, és jó példát mutatnak a többieknek.
7
HAZAI TÜKÖR 2015/4
Április
A Kossuth tér keleti oldalán a Szent István templom, mai alakját a XVIII. század végén nyerte el.
Régi házak a Kossuth téren
Az oktatás-nevelés amúgy is szívügye a polgármesternek: több mint egy éve minden hónapban ünnepélyesen átadja a „Polgármester Ösztöndíjasa” elismerést a város egy olyan tanulójának, akit a gimnáziumok tantestületei javasolnak, s nem csupán tanulmányi eredményei alapján. Legutóbb a táncművészetben kiváló Ungi János kapta a díjat. S ha már oktatásról van szó, az ide érkezőnek okvetlenül el kell zarándokolni Széphalomra, a
8
Magyar Nyelv Múzeumába. A múzeum körüli parkban van Kazinczy Ferencnek állított emlékhely, és itt nyugszik a nyelvújító költő, aki nem mellesleg Zemplén vármegye levéltárosa is volt Újhelyen 1820-tól egészen az 1831‑ik évben bekövetkezett haláláig. A levéltárban Kazinczy mai utóda, Oláh Tamás kalauzol. Tőle tudjuk meg, hogy eredetileg a most szlovák oldalon található egykori megyeszékhelyen, Zemplénen működött a levéltár, de a városka
a XVIII. században eljelentéktelenedett, a megyeszékhely Újhelyre került, így került át az Archívum is az akkoriban felépült újhelyi vármegyeházába. Az Archívum a történelmi Magyarország egyik legrégebbi, reformkori állapotában fennmaradt levéltára, amely olyan egyedi hangulatot áraszt, hogy a látogató szinte érzi a régi korok leheletét… Nem messze a városházától, de még közelebb a csodarabbi sírjához „Bortemplom” áll, jelenleg kissé romos állapotban. A jellegzetes, tornyos építmény, az egykori Magyar Királyi Állami Közpince 1911 és 1914 között készült, arra emlékeztetve, hogy aszúbort a hagyomány szerint a világon először a helybéli Szepsi Laczkó Máté református
Itt is lehet jó bort inni: Zsólyomkai pincesor
prédikátor, Lorántffy Zsuzsanna udvari lelkésze készített az Oremus-dűlő terméséből. Ez az egyetlen város, ahol templomot emeltek a bornak, alatta pincékkel, a templom falán a hegyaljai városok címereivel. Tavaly az önkormányzatnak sikerült megvásárolnia a két magánszemély tulajdonos egyikétől az építményt, és a másik tulajdonossal közösen fognak pályázni a Bortemplom felújítására és üzemeltetésére. – A Bortemplommal együtt huszonkilenc tervem van – mondja búcsúzóul Szamosvölgyi Péter. – Szerepel köztük tizenhat hektáros ipari terület közművesítése, önkormányzati épületek helyrehozatala, újabb sípályák és hóágyúk üzembe helyezése, gyorslift megépítése, mely a pályák aljáról a csúcsig visz
Széphalom, Kazinczy Ferenc emlékcsarnok a régi kúria helyén
majd, és természetesen a vár rekonstrukciója. Hiába szorított be minket a trianoni döntés a Ronyva patak, a Bodrog, nyugatról a Zemplén, északon Széphalom mocsaras területe közé, hiába csatolták el a város egy részével együtt a vasútállomásunkat, mégis megmutatjuk a világnak, hogy szorult helyzetből is lehet építkezni. Hűségesnek maradni a városhoz, akár az Újhelyi Vénusz, akit hiába próbált megnyerni magának a nagyúr, Perényi Péter; és építkezni, újítani, mint Kazinczy Ferenc és Kossuth Lajos. n Alkony a Bodrogon
9
