Tőkejövedelmek bevallása 2013.05.14.
tőkejövedelmek Kamat Értékpapír-kölcsönzés Csereügylet Osztalék Árfolyamnyereség Ellenőrzött tőkepiaci ügylet Tartós befektetés Vállalkozásból kivont jöv.
Kamatjövedelem • Általánosságban nem kell bevallani • Bevallani kell, ha - ha nem kifizetőtől származik, - ha külföldről származik, - ha a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír beváltáskor, visszaváltáskor, valamint az átruházáskor elért kamatjövedelemnek minősülő árfolyamnyereségéből származik (például az állampapír visszaváltása, átruházása)
• a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír beváltáskor, visszaváltáskor, valamint az átruházáskor elért kamatjövedelemnek minősülő árfolyamnyereségnél van választási lehetőség - kamatjövedelem, - ellenőrzött tőkepiaci ügylet
• Az utóbbival akkor érdemes élni, ha a magánszemélynek egyébként ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó vesztesége merült fel, hiszen ebben az esetben - akár adókiegyenlítés útján - a magánszemély mentesülhet a főszabályként kamatjövedelemnek minősülő jövedelem utáni adó megfizetése alól.
• A kamatjövedelem ha az külföldről származik, akkor a 1253-05 lapon kell azt bevallani, ha pedig a magánszemély a kamatjövedelem megállapításakor olyan költségeket is érvényesíteni kíván, melyeket a kifizető az adó megállapításkor nem vett figyelembe, akkor a 1253-04 lapon kell azt bevallani
• A magánszemélytől vagy általában társas vállalkozásoktól szerzett kamat a személyi jövedelemadó rendszerében nem kamatjövedelemnek, hanem jellemzően egyéb jövedelemnek minősül, így azt nem az elkülönülten adózó jövedelmek között kell feltüntetni. • Az alacsony adókulcsú államból és az ellenőrzött külföldi társaságoktól szerzett - offshore - jövedelem sem minősül kamatjövedelemnek, azokat egyéb jövedelemként kell bevallani.
Osztalékból származó jövedelem • az osztalékból származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. Bevallási szempontból lényegesen izgalmasabb az osztalékelőleg helyzete. • Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, • a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani.
• Ez azt jelenti, • hogy az osztalékelőleg fizetésének évében ezt az összeget, illetve az abból levont adót csak tájékoztató adatként kell a bevallásban feltüntetni (pl.ha 2012-ben fizettek osztalékelőleget, akkor a 1253-B lap 42. sorában). Az osztalékelőleget tehát a különadózó jövedelmekről szóló lapokon (125304, 1253-05) nem kell bevallani.
• Abban az esetben, ha a 2011-ben fizetett osztalékelőleg 2012-ben ténylegesen osztalékká alakult, akkor a következők szerint kell eljárni: - a 1253-04 lap 167. sorában kell a beszámoló szerinti adatok alapján az osztalékból származó jövedelmet bevallani. Az osztalékelőleg után már 2011-ben megfizetett adót pedig a 1253-C lap 56. sorában lehet feltüntetni, ezzel jelezve, hogy a magánszemélynek nem kell a bevallott osztalék utáni adót saját kötelezettségeként megfizetnie
• Abban az esetben is így kell eljárni, ha az osztalékelőleg részben, egészben nem alakult át osztalékká, azaz, ha annak összegét a magánszemély visszafizette a társaság részére. - Ekkor a 1253-C lap 56. sorában bevallott, már megfizetett adó összege nagyobb lesz az osztalék tényleges adójánál, s a különbözetet a magánszemély az általános szabályok szerint visszaigényelheti.
• Fontos ügyelni arra, hogy amennyiben az osztalékelőleg részben vagy egészben nem alakul át osztalékká, akkor a különbözet után az osztalékelőleget juttató társaságnak kamatkedvezményből származó jövedelmet kell megállapítania, és azután az adót saját kötelezettségeként megfizetnie.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet • Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek a befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató közreműködésével (a szolgáltatóra vonatkozó pénzügyi szabályok szerint) pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekkel, befektetési szolgáltatókkal (e szervezetekre vonatkozó pénzügyi szabályok szerint) devizára/ valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet minősül, ha az ügylet a PSZÁF által felügyelt tevékenység tárgyát képezi. • Lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek csak azt az ügyletet lehet tekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbeli elszámolás.
• Bizonyos külföldi államokban kötött ügyletek szintén megfelelnek az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának, ha az ügylet az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és a külföldi állam EGT-állam, vagy olyan külföldi állam, mellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet kedvező szabályai ebben az esetben is csak akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges valamennyi igazolással, dokumentummal
• Gyakorlatilag tehát a tőzsdéken és más, tőzsdén kívüli piacokon kötött értékpapír és származtatott ügyletek, devizaügyletek megfelelnek, megfelelhetnek az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának
• Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem specialitása, hogy a jövedelmet nem ügyletenként, hanem az összes ügylet együttes eredményeképpen kell megállapítani. • Vagyis az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak figyelembevételével ügyletenként meg kell állapítani az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek és veszteségek együttes összegét. • Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. • Azaz az egyes ügyleteken elszenvedett veszteség csökkenti a nyereséges ügylettekkel összefüggésben megállapított adóalapot. • A magánszemély tehát akár több száz, több ezer ügylet eredményét figyelembe véve állapítja meg az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget.
• Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adólevonási kötelezettség nem terheli. • Az adót ugyanis a jövedelmet szerző magánszemély a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítésigazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján állapítja meg.
• Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet további specialitása az adókiegyenlítés. Ha több ügylet együttes nyereségét akarjuk megállapítani, akkor az adóév - melyen belül a nyereségek és veszteségek egymással szemben elszámolhatóak - egy mesterséges határt képeznek. Valóban nehéz lenne megmagyarázni, hogy egy 2011. december 20-i veszteség miért nem csökkentheti a 2012. január 03-án elért nyereség adóterhét. • Ezért az adókiegyenlítés lehetővé teszi, hogy a magánszemély három év ügyleti nyereségeit és veszteségeit összevezesse, azaz az adót nemcsak az adóév, hanem az azt megelőző két év adatainak figyelembevételével állapítsa meg
• Az adókiegyenlítés akkor vehető igénybe, ha a magánszemély a veszteségét a bevallásában feltünteti. • Erre a 1253-04 lap 172. sor a) oszlopának rubrikája szolgál. • Ezzel a lehetőséggel mindenképpen érdemes élni, még akkor is, ha a magánszemély a veszteségére tekintettel a bevallásban adókiegyenlítést nem jogosult érvényesíteni, hiszen ez a veszteség a következő két évben is alapja lehet az adókiegyenlítésnek.
• Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér vagy ért el, adókiegyenlítésre jogosult. • Az adókiegyenlítés nem lehet több, mint az adóévben és az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az ebben az időszakban már érvényesített adókiegyenlítéssel (adókiegyenlítési keret). • Az adókiegyenlítés ugyancsak nem lehet több, mint az adóévben és az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségre számított „adó”, csökkentve az ebben az időszakban már érvényesített adókiegyenlítéssel (adókiegyenlítésre jogosító összeg).
• Az adókiegyenlítés az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthető, azaz akár visszaigénylésre is jogosíthatja a magánszemélyt. • Az adókiegyenlítés számítása során a megelőző két év valamelyikében már érvényesít adókiegyenlítés értelemszerűen csökkenti mind a adókiegyenlítési keretet mind az adókiegyenlítésre jogosító összeget.
• Az adókiegyenlítés feltüntetésére a 125306-01 lap negyedik blokkja, a 212-220. sorok szolgálnak. • Amennyiben a magánszemély adókiegyenlítésre jogosult, azt a 1253-C lap 65. sorában is szerepeltetni kell.
A külföldről származó jövedelmek • A külföldről származó jövedelem szempontjából a másik állam adóztatási joga is felmerülhet. A vonatkozó kettős adóztatást kizáró egyezmények többsége alapján a magyar illetőségű magánszemélyeknek fizetett osztalékot a külföldi állam is megadóztathatja maximum 10-15 % mértékig. • Hasonlóan működik a vállalkozásból kivont jövedelem is, valamint a kamatjövedelem is adóztatható a másik tagállamban.
• az árfolyamnyereséget és az azzal rokon más jövedelmeket is adóztathatják a jövedelem forrása szerinti államok egyes esetekben, különösen ingatlannal rendelkező vállalkozások értékpapírjainak árfolyamnyeresége esetében.
• Magyarország szempontjából fontos körülmény van-e, vagy nincs egyezmény, mivel a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények azt is előírják, hogy a magánszemély illetősége szerinti államnak meg kell engednie a külföldön megfizetett adónak a hazai adóba való beszámítását. • Ha azonban ilyen nemzetközi kötelezettség nincs, akkor a magyar szabály alkalmazandó, mely szerint a külföldi adó beszámítása következtésben a magyarországi adó nem csökkenhet a jövedelem 5%-a alá.
•
Fontos rendelkezés , hogy nem tekinthető külföldön megfizetett adónak az az összeg, amely a magánszemély számára visszajár. • Vagyis, ha a külföldi államban nem vették figyelembe az egyezmény előírásait, és ezért nagyobb mértékű adót vontak le a tőkejövedelemből, akkor az a magyar illetőségű magánszemélynek részben, egészben a külföldi államban visszajár, ezért azt levont adóként nem lehet figyelembe venni. Ez akkor fordul elő, ha a magánszemély a külföldi államban elmulasztja illetőségét igazolni. (Szja tv. 32. §.1 bek.)
• A külföldről származó jövedelem esetében a 1253-05 számú lapot kitölteni. A 05 számú lap első oszlopában kell magát a tényleges jövedelmet és az azután Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadót feltüntetni. • A 05 számú lap második blokkjában pedig a jövedelmet és annak külföldi adóját kell feltüntetni. • Itt a bevallás megkülönbözteti azokat az államokat, melyekkel Magyarországnak van egyezménye, és azokat, amelyekkel nincs.
Külföldi pénznemben megszerzett jövedelem • A bevételt és a költséget a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapul vételével kell forintra átszámítani. • Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, a bevételt az MNB által közzétett árfolyammal először euróra, majd azt forintra kell átszámítani
• A főszabály szerint a bevételszerzés időpontjában, illetve a kiadás esetében a teljesítés időpontjában irányadó árfolyamok alkalmazandóak a jövedelem kiszámításához. • Értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján, pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában fennálló árfolyamokat kell alkalmazni.
• A magánszemélynek azonban több döntési lehetősége is van: választhatja - az adóév utolsó napján irányadó árfolyamot; - a külföldi pénz eladását/ vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylat szerinti árfolyamot (ha a bizonylat olyan időpontra szól, amely az előzőekben feltüntetett időpontoktól legfeljebb 15 nappal tér el); - a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot.
• a külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
Ha egész évben külföldön dolgozik a belföldi magánszemély és belföldről semmilyen jövedelme nem származik és van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk az adott állammal, akkor bevallási kötelezettségünk nincs, Ha egész évben külföldön dolgozik a belföldi magánszemély és belföldről semmilyen jövedelme nem származik és nincs kettős adóztatást elkerülő egyezményünk az adott állammal, akkor bevallási kötelezettségünk van.
