TIXKXKKTTKtMK FHJEZET. KELETINDIA

TIXKXKKTTKtMK FHJEZET. KELETINDIA. A'Ne;s 0.: An indischen Fiirstenhöfen. 2 Üde. Beilin, 1S94. — <Se7nMíífí E.: Reise nach Südindien. Leipxig. 1895. — CoM^e St. : Au pays des castes. Paris, 1889. — GarAe R.: Indische Reiseskixxen. Berlin, 1889. Madras, 1887. — (rMc/tew D. : Cinquante ans au Tíomtme S. M. : Geographia de la presidence Atce H.: Native life in South India. London,

— ZoyaM W.: Malabar 2 vols. Madure. Pa.ris, 1889. — fremí:'?de Madras Pondichery. 1890. — 1890. — RácM E. : Indische

Reisebriefe. 3 Aufl. Berlin. 1893. — J.: The Ceylon Handbook and directory Colombo. 1893. — Th.: Fifty years in Ceylon. London, 1890. — The indien empire. Bombay, 1892. — ^Mr/rás.sy Manó: Utazás KeletIndiában. Pest, 185(!.

"ÁRESÉS

világ

voltmindenha.

kezetességgel Sándor még

hirneves

Amerika

Kolumbus

ide

Keletindia háború előtérbe

folyt a

A

akart

is

eljutni.

része

utánzása India

Az

felett,

körülhajózva

itt,

már

de

és

a

arabok

múlt

minden

századokon 1498-ban

század felett

ma

követ-

hazáját. hóditó

Nagy

vágya

köszönhetjük, át

Yasco

kikötött.

közepén s

csodálatos

keresték

hirének

Kalikutban

francziák

kezdve

itt

volt

mesés

midőn

fokát

portugálok

hajdankortól.

rendkivüliségnek

hadjáratának

felfedezését

nagy

Jóreménység

minden

az

uralkodtak da

s

mert már

Gama

a

Ezóta

örökös

angolok

jutottak

Keletindia

angol birodalom gyarmatainak elismert gyöngye. A hűbéráHamokkal

az

óriási

együ tt k özel 300 m illió lélek van itt az 1876-ban India császárnőjévé kiáltott an gol király uralma alatt. A ren g eteg birodalom területe 12-szer oly nagy, m int a magyar k oron a országainak nagysága (3*8 m illió km ") s e b b ő l kétharmad már k özvetlen a n gol birtok,

a tö b b i is n a gyob b részt a n gol fenhatóság

alatt van. A z egész terület óriási három szög, m elynek e g y -e g y oldala m integy 3000 km. hosszú s északon fők ép a re n g e te g Himalája h e g y ­ ségre tám aszkodik. Talaja n a g y ob b részt fensik,

de

a h e g y sé g

m esés term ékenységü sikság terül el, m elyen az Indus,

alatt

Gangesz

és

Brahm aputra nagy fo ly ó k m ennek át. É szaknyugaton a H indukus végső ágai képezik a határt s alatta n agy sivatag is van. A Him alája alatt T erai nevű m ocsaras vidék után terjedelm es sikság következik, rajta vastag (n éh ol 144 m .) aluvium réteg g el.

A déli fensik két oldalát a

keleti és nyugati G h ath egység b orítja el. A z u tób b i csaknem a ten gerp a rtig húzódik.

De

ezek a h eg y ek már

egész

alacsonyak, a le g ­

m agasabb (26H3 m.) Am am udi sem éri el az ö rök hó határát. n evezetesebb ö b ö lb e

fo ly ó ja

tork ol

s itt

a szenthirü a fö ld g ö m b

Ganges

(2422

leg n a g y ob b ,

km .)

L eg­

a bengaliai

P ortu gal területéhez

h ason ló nagyságú, deltáját alkotja m eg, m ely egyúttal a leg n a g y ob b m ocsár vad on ok egyike, k ü lön ösen a nyári esőzések idején, m időn a Ganges s m ég inkább a vele torkolatánál egyesült Brahmaputra m ér­ földekre

k iteijed ő áradásokat mutatnak,

ú gy

hogy

a fo ly ó k egyik

partjától a m ásikig átlátni sem lehet. A nagy síkságnak ezt a keleti részét általában nagy n edvesség jellem zi. A délnyugati m onzum szél a sziklafalként em elkedő ségről visszavert forrósá g g a l együtt

állandó

esőzések

hegy­

forrása. Nem

m essze a hatalmas deltától a K hasszia h e g y sé g b e n van Cserrapunzsi m eteorolog iai állom ás, h ol 1270

cm.

az

évi

csapadék nagysága,

leg n a g y o b b a fö ld g ö m b ö n s a hosszú csikón a Him alája k özött ritkán száll alább 300 m egoszlása

a töb b i

cm -nél.

Annál szom orúbb

vidékeken. É szaknyugaton,

T h o r sivatagon, m ely sok tekintetben

és

a

Ganges

a csapadék

kü lön ösen

a hires

hasonlít a Szaharához,

néha

egész éven át nem esik az eső s dél felé oly egyen lőtlen a csapadék m egoszlása,

h o g y a dúsgazdag Indiának eg y ik vagy másik részében

csaknem m indenkor van szárazság és ennek k övetkezm ényekép éhinség. E zért a Ganges v ö lg y e a leg n ép eseb b (1 0 0 -1 50

lakos

eg y

km'^-re),

ez az áldott vidék, h ol az esővel b őv en táplált talaj három szoros, sőt n égyszeres aratást is biztosit. D e

épen

ez

a nagy

n edvesség tölti

m eg a szent folyón ak e g y m illió km^-t m eghaladó vízkörét nádas és

m angrove sűrűségekkel, m elyekben tigrisek, m érges k ig y ó k és töm ér­ dek rovar ütnek tanyát. Szám ítások szerint a Ganges és Brahm aputra évente annyi iszapot visz a ten gerbe, m ely ly el e g y 900 km^ területű szigetet lehetne alkotni. N yugat felé már jelen ték en y en apad a csapadék s o ly hirtelen, h o g y a Ganges és Indus vízválasztójánál nehány patak már a sivatag hom okjában vész el. D e azért ezt az

északnyugati részt az

ö tfo ly ó

vidékének (Pandsab) nevezik, m ivel az Induson kivül ö t jelen ték en y foly ó j ő ide a h eg y ség ek ről, m elyek öm lenek.

Ez

a hatalmas fo ly ó

az

Indusba

3190 km. hosszú, területe

azután

egyesü lve

965,000

km^ s deltája 8000 km^, m ivel azonban a delta egyes ágait az iszap folytonosan változtalja, felső részén p e d ig az esés ig e n n agy s hosszú id eig 3000 m éter m ély hegyszakadékon keskeny m ederben zúgva tör á t; hajózásra kevéssé alkalmas s partjain igen kevés em porium em el­ kedik fel. K elet felé tőle van az O laszországéval egy en lő kiterjedésű Tharrsivatag, északon h om ok os, délen sziklás, de egyaránt lakhatlan részekkel. A nagykiterjedésü

síkság,

m elyet aránylag ujabb

alakított m eg a K özépázsia h egyóriásairól le jö v ő tette a Himalájával a három szögű

félszig et

korszakban

víztöm eg,

déli részét,

e g y e sí­

a t%e/c7MMí

fensikot, m ely eg y k o r önálló sziget lehetett, alakjára nézve sok tekin­ tetben hasonló A frik áéh oz. N yu gaton m eredek h egylá n cz von ul el a tengerpart m ellett, a nyugati Ghat lánczolat, m ely a fensik felé lassan ereszkedik le, vég ső déli része a N ilagiri vagy K ék h e g y sé g újabban k edvelt telepedési hely kellem es és

egészség es

éghajlata k öv etk ez­

tében. K eleten a part vize szabadabb, h o m o k o s k ik ötő nélküli 70-200 km. szélességben. K özön ség es neve Karom andalpart. Sem a partvidék, sem a belföld nem zord talaj, csaknem m indenütt van eleg en d ő n ed­ vesség, ezenkívül nehány k özépnagyságú fo ly ó . A talajnál lén yegesebb hatása van K eletindia tájképe kulására a nagy

és tartós forróságnak.

m ég kellem es a hőm érséklet,

m egala­

Januártól m árczius v é g é ig

de ezentúl gyorsan

em elkedik,

k ü lö­

nösen éjjel s a m on zu m esözések ig kihaltnak látszik m inden. A z e ső ­ zések b u ja növényzetet hoznak létre,

de

az évi átlag 33° C-nál ritkán száll lejeb b .

nem Az

enyhítik eső

a h őség et,

rendesen

három

h ón a p ig tart, a hosszas esőzés ártalmára van a fáknak, a m ig hosszabb szárazság a növényzet tropikus je lle g é n e k . A Ganges deltájának k ö r­ nyékén kivül, h o l igen nagy az esőm en n yiség, csak elvétve találnnk K eletindiában oly gazdag tropikus növényzetet,

m int p. az A m azon

vidékén, a n a g y o b b rész, k ü lön ösen ott, a h o l m é g a pálmák is g y é ­ rebben vannak, a m érsékelt ég öv re csalódására.

A

em lékeztet,

az

európai utazók

m ocsaras vidékek n övén yzetén ek nagy

pálmák, indiai fü gefá k s k ü lön ösen a rétek

gazdasága, a

gazdasága mindam ellett

rö g tö n eszünkbe juttatja, hagy a tropikus vidékhez közeledünk. 8 m é g inkább em lékeztet erre az állatvilág, m ely rőb b az eu rópaitól, m int a növényzet. m adárvilág.

F áczánok,

pávák,

K ü lön ösen

papagályok,

sokkal elté­

keleti je lle g ű

m ocsári

tyukok,

a

szö v ő ­

madarak, b o rstörő k s csodálatos alakú daru és kuszóm adarak láthatók m indenütt. M ajm ok, k rok od ilok ,

repü lő

sárkányok,

m eg

a pom pás

lep k ék és rovarok m illiói uj világra em lékeztetnek, de m indenckfelett feltű n őek a m érges k íg y ók , a tigris és az elefánt. A m érges k íg y ók töm érdek kárt okoznak. Madrasban két év alatt 760

em ber s

1815

szarvasmarha pusztult el általuk, másutt ugyanazon idő alatt 21,000 darabot öltek m eg. 1893-ban az a n gol birtok on

21,213

em ber halt

m e g k ig y ó csip é s követk eztében . Talán m é g n a g y ob b pusztítást ok oz­ nak a tigrisek, m elyek közül a legveszed elm esebb

„e m b e re v ő k "-n e k

n evezett fajok gyakran egész vidékeket veszélyeztetnek s vakm eröen egész falvakat támadnak m eg. H asonlókép igen rok kárt okoznak a vad elefántok, m elyek zord lak óh elyű k ről gyakran előtörnek a népe­ sebb vidékekre s nyom ukban tatárhadszerü pusztulás van fákban és vetem én yekben egyaránt. Ism eretes azonban, h o g y

az indiaiak már

ősid ők től fo g v a háziállattá tették az elefántot, s m int ilyen,

a le g ­

b ecseseb b ek k özé tartozik, m ert re n g e te g ereje és nagy tanulékony­ sága bám ulatos d o lg o k ra képesíti,

m ég

a

tigrisek

és vadelefántok

vadászása is csaknem leh etetlen volna nélkülök. H ason lókép felhasz­ nálja a hindu a m érges k ígyók at, k ü lön ösen

a pom pás

pápaszemes

k íg y ó t büvészi mutatványokra. Házi állatok k özé tartoznak az egyes m ajom fajok is s eg y et k özü lök

(Sim ia entellus)

tanak, m elynek számára külön

vetem ényes

szent állatnak tar­

kerteket

tartanak fenn,

m ert élelm ezésü ket k e g y e s cselekedetn ek tartják. K özön ség ese n

hindunak

nevezik

K eletindia ben szülött lakóit

általában s ennek a k ö zösség n ek van is b izo n y o s je le n tő sé g e , mivel a brahm anism usnak sok ezer évi uralma m e g a sűrű n ép esség k övet­ k eztében élénkké lett érintkezés n agyon h a son lóvá

tette

ők et

egy­

m áshoz. E lők elő és paraszt, m oham edán és pogán y, h eg y i és alföldi lakó jóform á n testvér az id egen szem ében,

ki m indenütt megtalálja

a mi czigányaink je lle m z ő vonásait, kik tu dvalevőleg b ól eredtek.

F in om

arczél,

arányos

tagok,

szintén Indiá­

fürtökben

leom ló

haj,

élénken

villogó

szakáll,

bajusz,

a

közös

hosszú

pilláju

fekete

haj,

jellemvonásuk

s

szem,

sötétes a

Unom

arczbőr,

különbségek

szálas

gesztenye

kora

fejlettség

jóformán

csak

és

barna vénülés

árnyalatoknak

tűnnek fel. Mindamellett mányozzák germán

a

tudósok,

Keletindia

törzs

kik

népeit,

őseit,

már

feltűnő

mivel

eddig

itt

közel

különböztetnek

meg

közöttük,

az

ázsiaiakat

sem

számítva.

Legnagyobb

lék,

a

ide mint

államban

az

határozottan

két

t.

keresik 200

újabban

az

uralkodó

különböző

bevándorlott részük

tanul­ indo-

nemzetiséget európaikat

természetesen

és

vegyü-

de kü­

nagy

i.

szorgalommal

régi

is,

meglehet

lönböztetni portot,

ily

természetes

nagy

cso­

tulajdonképi

hindukat, kik főkép az Indus és

Ganges

völgyeiben

lak­

nak, továbbá az ősi lakókat, a

dravidákat,

inkább s

a

kik

felföldre

valószinüleg

ma

már

szorultak

mongol

ere­

detűek. Az árja hinduk leg­ alább 1500 évvel Kr. sz. e. jöttek be ide s igy ma már szintén

nem

tekinthetők

vevényeknek.

jö­

Kétségtelen

azonban, hogy még a dravi­ dák is beköltözőitek s van­ nak

Hindu.

régibb őslakók, kik ma

főkép

a

Ghat

hegységnek

állapotban

s

a

többi

munkákra

kényszerítve.

különböző

hinduk Az

elzárt

által

ujabb

vidékein

megvetve

betelepedések

és

laknak a

félvad

legpiszkosabb

számszerint

csekélyek

s az uralkodó angolok kivételével nem is jelentékenyek. A szélve liindu, volt millió

legújabb —

287

240,000

208

népszámlálás

millió európai

millió

keresztyén.

lakos s

brahman, A

szerint

közül a 57

nyelvek

többi millió közt

—

53

csak

volt

más

kerek

dravida,

számokban 195

nemzetiségű.

mozlim,

7

legelteijedtebb

millió a

millió

Vallás

be­ átja-

szerint

buddhista, hindu,

3

melyet

mintegy 62 millió ért, a régi szanszkrit nyelv, a Védák szent nyelve, náluk is csak az iskolákban él. A legszebb árja-hindu törzsnek tartják

az Indus felső vidékén lakó dardokat és radsputokat, a leg jellem zőb b dravidáknak a tam ilokat és szingálokat. A

tehát a hindukat kiválóan je lle m z ő k özös ka­

p ocs, h ason ló a m oham edánism ushoz

az araboknál, sőt

m ég

talán

annál is jelen ték e n y e b b , m ivel a brahm anísm ussal tu dvalevőleg erős kasztrendszer van összek öttetésben és az ennek

hatása alatt nevelt

hinduk m é g akkor sem alakultak át, m időn a h ód ító m oham edán Int m illiókat

kényszeritett vallásváltoztatásra.

A je le n le g i

átalakulás

a

nyugati m űvelődés feg y v ereivel term észetesen sokkal ro m b o ló b b , de a lak osság nagy száma miatt m indeddig igen csekély körre szorítkozik, ú g y h o g y K eletindiában elen yésző csek ély kivétellel ma

is

egészen

sajátságos m ű velőd ést találunk,

az

európai

k özép k ori

m ű v eltség g el rok on

annyival inkább, buddhism ust,

mert

m ely

itt született,

a

brahman hit véd őin ek csaknem teljesen sikerült elnyom niok. A kasztok száma egész le g io , sokan 4 0 0 -ró l is beszélnek s ezek az elkülönítések nem csak aristokratikus g ő g ö t jelen ten ek , mint a mi társadalmi osztályainkban, hanem a n a gyob b elkülönülés következtében a gyávaságot is

és alázatosságot is. M é g a le g e lő k e lő b b papi kasztban

(brahm inok), kiknek külön ben alig 15"/„-a valóságban

pap,

több

száz alosztály van k ü lön b öző szokásos jo g o k k a l. A z an gol kénytelen töb b cseléd et tartani, m ert m indenik csak b izon y os foglalk ozási körre vállalkozik, börtön ök b en , kaszárnyákban, kórházakban és

iskolákban

a bánásm ód és élelm ezés rendkívül nehéz,

és lakások

a ruházatok

sajátságai ezerfélék és a közigazgatás a vallásos m ezbe bu rk olt szo­ kások akadályai miatt csaknem

lehetlen.

m észeténél fo g v a csendes és békés, vallásos rajongás

sok

ellentétet

Szerencsére

tartós

elsim ít

a hindu

ter­

ellentáHásra képtelen,

és

a nősülés

páriák kivételével nem já r n eh ézség g el az egyes

a

a m egvetett

kasztok

között,

a

m iért is a gazd aggá lett alsóbbrendű hindu előszeretettel vadászik a brahm in vőre, m int a mi parvenue

osztályunk

a mágnásokra,

oly

annyira, h o g y n ém ely brahm innak 1 00-150 feleség e is van k ü lön böző h elyek en elszórva. M indenek felett uralkodik a vallásosság, m ely az ellentéteket igen sok szor enyhíti. A szegén y brahm in nem d olg ozik , inkább n y o m o ro g és éhenhal, de m egm en ek ü l ettől is, ha szerzetes vagy fakir lett. A szerzetesek (m ath)

valam ely bu csu járó

h ely

laknak n ő tle n sé g b e n ; m eg k ü lö n b ö zte tő je lü k

vagy

ü tött felek ezeti je g y . N éh a a szerzetház a h ív ők gazdag lesz. A fak irok e g y része valóban

p agod a tövében

az öv

és

a hom lokra

adom ányaiból dús­

bám ulatos

életet folytat.

Biahminok.

E g y ik jo b b kezét tartja fölfelé, m ig az m egm ered, másik mindakettőt, h o g y etetni k e ll; e g y harm adik soha sem ül le vagy o ly fába búvik, m elybe h egy es szög ek et vernek, h o g y leh etetlen benne

m egtám asz­

kodnia. N ém elyik eg y lábon áll, m ásik fo ly to n a napra szegezi szemét, m ig m egn em vakul, van, a kinek h átából szijat hasítanak, vagy a ki lapoczkájába v a sh org ot akaszt s azon fü g g órahosszant. N ém elyek nya­ k ig a föld b e viselnek

ássák magukat, m ások egész életükben nehéz vasrácsot

vállukon, hátukon

bűneik

en gesztelésére.

8

m indezeket

szenteknek tekinti a nép s búcsúra já r h ozzájuk. E zenkívül is sok a bucsuhely. A Ganges vizében és a szent tavakban m egfürdés, a fü g e ­ fák m eglocsolása, V isnu szobrának m egfü rösztése n agy ünnepei eg y e­ seknek és községek n ek . Ig en sok erkölcstelen szokást már kiirtottak az

a n golok ,

ig y

az

özv e g y n ő k eleven

m e g é g e té sé t a férj

sekor és a hirhedt dsagernauti ünnepet, m időn

a bálványt czipelő

óriás szekér által ezer és ezer vezeklő tapostatta el m in d ig sok tob zód á s maradt fenn a vallás

tem eté­

m agát, de m ég

ürügye alatt s lehetetlen

volt kiirtani azt a m ély m egvetést, m elyet a hindu az egész női nem és a leg a lsób b rangú kasztok iránt érez. E z utóbbiakat annyira m e g ­ vetik, h o g y a csandráloknak tiltva van nappal m egjelen n i a k özsé­ gek b en , n e h o g y árnyékával m egfertőztessék az utczákat; esetleg a kivált­ ságos kaszt tagjait s a palajákot és páriát a hindu csak

o ly

h id e g ­

vérrel g y ilk o lja m eg, ha teheti, m int a vadállatokat. Ily társadalmi v iszon y ok

k ö zö tt term észetesen

m eg rom lott

a

hindu nép. N in cs akaratereje, n em esebb vágya és önérzete. A z éghajlat hozzájárul m ég, h o g y tunya és k éjv á g y ó

leg y en .

P e d ig

egyes

tör­

zseknél m ég m ost is találunk nem es von ásokat s a nép nagyrészének értelm e és technikai ü g y esség e k étség b e nem vonható ; jelen ték en y rég i és leg ú ja b b irodalm a, valam int a p e p ecselő

m unkákba

mutat­

k ozó nagy ü gyesség ü k élénk tanúságai ennek. H ibáikkal kapcsolatos a pip erén ek szeretete m indkét n em nél és m inden kasztnál s ezzel össze­ fü g g a hím zések, ékszerek és díszítések nagy elterjedése. A va gyon os hinduk lakása és a rég i fejed elm ek udvartartása, m esszeföld ön

hires

fényű. E zzel szem ben a szegén ynek élete n yom oru lt. T öb b n y ire sza­ badban él, ku nyh ója csak alvóh elyü l szolg á l bútorzat nélkül s élelm e jóform á n csak e g y -k é t krajczár áru rizs.

T ő k é je és készletei nincse­

nek s ezért ha a m onszum eső nem k ie lé g ítő , o ly tö m eges az éhenhalás, m int talán seh ol m ásutt a fö ld ö n .

1 7 7 0 -b en

B engália népes­

ségén ek e g y harmada halt éhen s m é g újabban is 1879-ben a Ganges vidékén 1.350,000 em ber m últ ki éhin ségben .

A

n yom or idő

előtt

BUDDHATEMPLOM

BANUGALA

Fakirok.

m egvén iti őket. A z ételtilalm ak, a posh ad t szent kutak vizének ivása elősegítik a ragadós bajok at s ezeknek ma India az ősi hazájuk. A an golok n ak im m ár százados uralma m in d ed d ig n agyon k eve­ set használt a hinduknak. A

g y ilk o s

telepedn ek m eg itt állandóan,

a tisztviselők és katonatisztek

díjazás

m ellett is leh ető

rövid

id e ig

éghajlat miatt igen maradnak

itt,

kevesen magas

gyerm ekeiket

A ( i im g c s f o r m s i u .

azalatt is hazaküldik s ig y az uralkodó faj k épviselői állandóan ide­ g en ek maradnak. D e id eg en és m ostoh a A n g lia korm ánya fejős tehénnek tartja Indiát s k ü lön ös term elés m ennél o lcsó b b

leg y en .

is,

mely

g o n d o t ford ít arra, h o g y

L e g tö b b

hasznot

a

hoztak m ég a

vasutak és iskolák által. A vasúthálózat h ossza ma már 40,000 km. s a leg jelen ték en y e b b pon tok a t érinti. A z iskolákba 3 % millió g y er­ m ek jár, m é g csak m integy tizcd része a 12 éven alul levő gyerm e­ keknek ; de a fő b b iskolák európai színvonalon állanak s a hat egye-

temen és akadémián évről-évre jele n té k e n y számú veltséget, kik azóta már uj ma m ég csak számban

(évenkint

6-8 0 0 0

jelentékeny, m ivel a selejtes irányú egységes

hindu

nyer

irodalm at is terem tettek, m ely mű

s közel

ezer

hirlap)

n ép irod alom az u ralk odó

irodalmi nyelv hiányában a k ü lö n b ö ző törek vések

m ű­

azonban s az

n a gyon

m egoszlanak. K özgazdaságilag m é g ma is a föld m ivelés az első tén yező Indiá­ ban. A nagy sikság bám ulatos term ékenysége és a szegén y kevéssel

Visnu tem plom belseje.

m eg elég ed ő munkás nép nagy száma miatt m esés o lcsó (1 0 -1 5 krajczár napi munkabér) m unkaerő bám ulatos búzaterm elést idézett elő, m ely ma már jelen ték en yebb, m int a hajdan csaknem egyed ü l virág­ zott rizstermelés. K özel 200 m illió h old van m űvelés alatt. T erm esz­ tenek czukornádat, pam utot, dohányt, theát, olajos m agvakat, in d igót, jutát, kukoriczát és bu rgonyát is n a g y ob b m en n yiségben . A korm ány csatornák és utak

építésével,

gazdasági iskolák

és m intaállom ások

felállításával segíti előm ozdítani a földm ivelést. A z állattenyésztés nem virágzik eléggé, m ivel a nép nagy része k izárólag n övén y n y el él s a

szentnek tartott tehén m egölését, valam int a sertéshús evését kárhoz­ tatja. A z ipar

elé g

élénk,

de

je lle m z ő le g

k ü lön kaszttá m erevül, m ely b ől ritkán

lép

m inden ki

foglalkozási

valam ely

em ber.

ág A

gyáriparban leg jelen ték en y eb b a pam utfonás és szövés. A külkeres­ k edelem

igen

élénk s az a n g o lo k o n

kivül a benszülöttek részt

is

nagy

vesznek

benne,

bár inkább csak a na­ g y o b b k ik ötő városok­ ban, h o l évenkint tíz­ ezernél töb b nagy hajó fordu l m eg. Az geten

egész félszi­ ma

an gol

már

úr.

az

A

fü g ­

getlen

állam ok,

to ­

vábbá

a

és

az

portu gálok

francziák

birtokai

aránylag kis területet vesznek igén ybe. S ok ­ kal n a gyob b a hűbéres fejedelm ek birtoka, de ezek önállósága jó fo r ­ mán

névleges,

a fejed elm ek

m ivel mellett

a n gol politikai ü g y n ö­ k ök

m űködnek

nagy

hatáskörrel. A császár­ ság főv ezetője doni

a lo n ­

minisztertanács,

m ely külön indiai ta­ nácsot tart fenn s az

h id iiii p ntoti).

alkirályt kinevezi. Ez az

alkirály

K alkuttában

m ellette van 6 a k oron a parancsnoka,

továbbá

Hengália és az

az

s

a forró

időszak

alatt Sim lában

székel,

által kinevezett m iniszter és a hadak főalkirály

északnyugoti

által kinevezett végrehajtótanács.

tartom ányok

külön

korm ányzók alatt

állanak. A közigazgatási területeket gyakran változtatják.

A belföldi

állam ok száma m integy 800,

úgy h ogy

a politikai

erők

n agyon

összesen 66 m illió lakossal,

m egoszoln ak ,

ezenkivül

fejedelm ek

nem

) N D ! A I

F E J E D E L E M

H A Z A J Ö V E T E L E .

tarthatnak

katonaságot,

nem

bocsáthatnak

ki pén zt

s

angol en ged ély nélkül területükön m eg nem tűrhetnek.

id egen ek et A h adsereg

m integy 800,000 fő b ő l áll, m elynek egy tizedrésze európai. Jelen téken y a nagy városok száma. K ettő k özü lök (K alkutta és B om bay) k özel áll a m illió ezeren felül. A z

50,000-nél

lak osh oz s ezenkivül töb b

lelk et

23

szám láló

62

van m é g

100

városban

8*4

m illió em ber lakott. A közvetlen a n g o lo k alatt álló terület 2*5 m illió km^,

összesen

221

m illió

lakossal, tehát épen a le g ­ népesebb vidékek. L egh elyesebbn ek tart­ ju k ,

ha leírásunkban tekin­

tet nélkül a j o g i viszonyra a Himalája felöl indulva el csoportonkint ism ertetjük a keietindiai félszigetn ek s a mellette

levő

szigeteknek

egyes részeit.

A H IM A L Á JA A L JÁ N . A z Indus fo ly ó forrás vidékén a Himalája és rész­ ben a Hindukus elhagyatott előh egységei k özött szám os apró törzs él, n agyobbrészt áija

eredetűek

typushoz másik

s

a

tartozik.

neve

dardu

gyakran

fordul a hirlapokban,

elő­ m ert területük

nisztánnal szom szédos. nevek, de jó fo rm á n

K eletindiai maharadzsa.

E g y ik ­

Kasmir,

Kafir,

az

orosz

Csitrál

birtokkal és A fg h a elé g g é

jó

csak nevek, m ert sem a k ü lön ben

hangzatu is

csekély

számú népet, sem föld jü k et nem ism ertetik k ellők ép . L egalaposabban foglalk ozott m ég velük a m agyar U jfalvy K ároly, ki a n th rop olog ia ila g közös vonásokul b iz o n y o s sasjellegü arczot ta lá lt: rendkivül keskeny hosszú magas k op on yá t, kiálló szem öld ök cson tot erősen iveit b o jto s szem öldökkel, h orgas orrt magas hom lokkal, átható tekintetet, 42*

m eg

sűrű sötét hajt és szakállt. A m o n g o l keveredés

észak felé jo b b a n

fe ltű n ő . M ind m oham edánok, harczias és örök k é veszekedő nép. A z a n g olok által már teljesen m eg h ód ított terület ÜfawMr, a h eg y v id ék , m elynek

lakosságát rendkívül ü gyes

az

k en dőszövéséről

E uróp ában is ism erik, ezen k en dők et a havasi birkák finom gyapjáb ó l készitik. N evezetesek m é g itt a réz, ezüst és papírm asé m ények. A z egész terület h egyvidék , de

k özepén

készít­

nagy kiteijedésü

K;bsniir.

sikság van, egy k ori tekintélyes édesvizü tó m edre 1600 m éter magas­ ban a ten ger szine felett. A pom pásan

m űvelt

sikság a körülvevő

liófed te h eg yek k el és felettük a sötét kék ég b o lto za t nagyszerű képet nyújt. V an eg y pár m ég fennm aradt tó is a vidéken, k öztök a festői szép Svinagártó vízi n övények k el és úszó kertekkel tele. A mellette fek v ő hasonnevű város e lé g g é tekintélyes külsejű s nehány palotája van m é g a nagy m o g u lo k id e jé b ő l; utczái háztetők annyira előnyulnak, h o g y

szűkek

az utczák

és

piszkosak,

a

sötéteknek látszanak.

EGY

PAGODA

BELSEJE

D e a tö b b i városok, m ég a Dsam u nevű főváros is kisebbek s T ib e t felé állandóan ritkább a népesség. A z Indus partjain tovább

haladva m é g

a h eg y v id ék b en

töb b

apró tartom ányt találunk e g y pár nevezetes várossal. Ladak főh ely e, a 3440

m éter magasságban fek vő

LeA a leg n é p e se b b

(38,000

1.)

közöttük, mert itt k özp on tosu l részben K hina és India forgalm a.

A

város tibeti jelleg ű , lapos tetejű, kicsi ablaku és szűk elzárt udvaru házai, valamint kajla fedelü tem plom ai egészen idegen szerű ek Indiá­ ban. A felső végen van a h ét em eletes Gyalpo palota s felette

két

Knsmiri nők.

fellegvár. Skardo és G ilgit városok és jelen ték en y erődök. ism ertebb valam ennyi k ö zö tt

D e le g ­

a keletindiai alkirály nyári tar­

tózk odási helye, m ely e lők elő európai fü rdőhelyre em lékeztet s v a ló­ ban az Indiában lakó gazdag európaiak nyaralója. A nyugati részen fek vő h egyvid ék már k evésbé népes, nehány százezer fanatikus m oham edán

tartózk odik itt.

nom ád életet folytatva. Csaknem

m inden

m elyek egym ástól teljesen fü ggetlen ek , de

falu

Pam ir külön

felé

részben

törzset alkot,

a gyaurokat

g y ű lölik

s

azok ellenében zord vidékük oltalma alatt hősiesen védekeznek, a m int azt k ülönösen az a n g olok véres hadjáratai

Csitrál ellen bizonyítják.

M egem lítjük, h o g y n ém ely tudós e zord vidéken keresi a bibliai para­ d icsom helyét. S okkal egy ön tetű b b je lle g e vau a H im alája közepe táján fek vő ^epa^nak, m elyet azonban szintén hibásan neveznek államnak, m ivel legalább 40 apró önálló törzs van itt, kik k ö zö tt a harczias ghorkák, kiket az an g olok is szívesen szerződtetnek

katonáknak,

m ilag gyak oroln ak h egem óniát. K örü lbelü l félannyi

csak

alkal­

N epal területe,

m int hazánké s lakóinak száma m integy három m illió. Csaknem eg é­ szen a h e g y ek k ö z ö tt van, m ivel a m ocsaras alföld (terai) telen viszonyai m iatt egészen

néptelen.

A

e g é sz sé g ­

Him alája legm agasabb

csúcsai itt találhatók, a Gaurisankar csúcsa a keleti határpont,

igy

töm érdek a járhatlan vidék, m elyet m ég a magas h eg y ek ről lerohanó vizek m ély

völg y e i

szaporítanak.

M indam ellett

csatornák segítség év el aránylag nagy telre

is term el. E urópainak

a szorgalm as nép

területet m űvel s m é g

nem szabad

N epalban

kivi­

tartózkodnia

s

azért m ég kevéssé ism erjük ezt az országot, de az utazók dicsérik a lak ossá got s feltűnőnek találják a csinosan épült és díszített középü­ letek és régi tem plom ok nagy számát. A főh ely Kalmauda, hol mint­ e g y ötven ezer lakos van, élénk összeköttetésben áll Tibettel, bár a harczias gh ork ák már tö b b sz ö r beron tottak oda. Jelentékenyen kisebb H im alája déli oldalán.

a másik önálló

A lig

alatt. T ibeti eredetűek

200

és főkép

ezer lakos

állam

a keleti

él itt papi főh a tósá g

állattenyésztők. F ővárosa

a szent

hirü Taszizudon, h ol a dalai lám a fenhatóságát elism erő főpap (dharma radsa) lakik m integy m ásfél ezer lámával, kikhez m é g legalább annyi csatlakozik a szétszórtan le v ő zárdákban.

A z egyházi fő m ellett van

katonai fő is,

kit id ő rő l-id ő re

választanak,

de m indkettő

névleges

főhatalom m al

bir,

a

lakó

csaknem

k ü lön ösen

távolabb

törzsfők

önállóak. A k ét fü gg etlen h eg y i állam k ö z ö tt A n glia már fog la lt el egy kis területet, m integy ékül a további hóditásokra. E z a kis területü h ű bér állam

m elynek egyed ü li

nevezetes helye

a Him alája

vasút végp on tján 2300 m. m agasban fek vő D ardsiling, e g y európaias épü letekkel b író és ig en csinos kertekkel körülvett kis város, egyik e az an g olok kedvencz nyaraló

helyének,

páratlan tájképéért a turisták sűrűn n agy on

em lékezetes

ez

a hely.

m elyet

a Himalájára nyíló

keresnek fel.

T em etőjéb en

Mi

aluszsza

előttünk örök

is

álmát

K ö rö s i Csorna Sándor (j* 1842), a nagy nyelvtudós s a m agyar idealism us egy ik legn em eseb b k ép viselője.

Miuiipuri iüakok.

A

h egy vid ék i

állam ok

k özé

szám íthatjuk

nagyrészt

m ég

a.

Brahm aputra vidékéh ez tartozó .ássam tartom ányt is, m ivel n a g y ob b része h egy es, bár

ez

a h eg y v id ék

m ár nem

tartozik

értelem ben vett H im alájához és inkább a hátsóindiai összek öttetésben .

Z ord

h egy v id ék e

és

nagy

a szorosabb

h eg y ek k el áll

erd őség ei

daczára az

aránylag kis országban (m in tegy harm adrésze hazánknak) öt és fél m illió em ber él fők ép a fo ly ó k partjain. E red etileg leg ű a népesség, de ujabb beván dorlások n agyon

indo-khinai je l­

tarkává tették.

A

v árosok nem n agyok, a nép inkább földm űveléssel fog la lk ozik . L e g ­ sűrűbb a b izon y o s tekintetben ön álló M anipur h űbér

állam

n épes­

sége, m ely eg y id ő b e n m int rabló n épet és az a n golok ellen

vitézül

k ü zdőt egyaránt sokat em legettek.

A NAGY A LFÖ LD K eletindía legn evezeteseb b és legsűrűbb n épességű részét értjük ez alatt, m elyn ek nyugati részét, m int már említettük,

Pendsabnak,

az ö t fo ly ó országának, közepén a Ganges v ölgyén ek s a keleti nagy területet a Ganges deltája

körül az itt lev ő

an gol tartom ány után

Bengáliának nevezhetünk el. A három terület együttvéve körülbelül kétszer oly nagy, m int az osztrak-m agyar m onarchia, de a la k ossá g számát kereken másfél száz m illióra tehetjük, ú gy h o g y ez a terület földün k legsű rű bb népességű vidékéhez tartozik. A

N a gy Sándor h ód itó

hadjáratának színhelye,

m ég

je le n le g sem egészen A n gliá é. K ü lön ösen a h eg y i törzsek közül több őrizte m e g önállóságát s m ások, m int le g u tó b b az afghán határszéli lázadás mutatta, csak kényszerítve véve azonban az Indus vidékén

tűrik

n agy

az

a n gol igát.

h óditásokat

m űveltség, m ely itt hálás talajt talált m indaddig,

tett

E gészben az európai

m ig a középázsiai

orosz vasút a kereskedelm et m agához nem ragadta.

A

kiviteli ter­

m elés és az iparűzés határozottan jelen ték en y s nem e g y tekintélyes város keletkezett e h elyen, m elyek k özü l L ahore és D elh i messze föld ön nevezetesek. L ahore (177,000 1.) eg y k o r az indiai mohamedán világ székhelye, m é g ma is tele van nagyszerű

épületekkel, m elyek

töb bn y ire v ö rö s h o m o k k ő b ő l és m árványból épültek s m ozaik talap­ zatunk. Ilyen ek a császári m ecset

óriás fákkal beültetett udvarával

és roppant falaival, D sahangir m auzóleum a, a m oszlim építés

egyik

remeke, a nagy m o g u l palotája tü k örm ozaik os fo g a d ó hármas

lép csőzésén

em elkedő

p om pás

term ével s a

Shalim arkertek,

valam int a

számtalan szök ők ú t és vizm edencze. A z itt letelep ü lt a n g o lo k

n ya-

ralójellegü lakásai is

m ég

szépek. E llen ben

az

uj

város

piszk os,

bazárai is jelentéktelen ek. A sikk felek ezet felülkerekedése után a n agy m ogu lok székhelye Am rissarbába m ent át, h o l szintén van e g y gyön yörű

pár

régi

épület, külön ösen a „halhatatlanság tavá"-nak

k öz e­

pére épitett nagy m ecset arany ku­ polákkal

és ha­

rangtornyokkal, de különben egé­ szen

indiai

je l­

legű nagy keres­ kedő

város,

a

kasmiri k en dők ­ kel

való

keres­

kedés székhelye. N evezetesebb ezeknél az ősrégi De%M, m elyet már a védákban em ­ legetnek s m elv a X V I-ik század­ ban

a föld göm b

egyik

legszeb b

és leggazd aga bb városa volt. M ég

H indu bítjadér.

ma is, bár lak o­ sainak száma m integy 200 ezer, ez a m últ főn evezetessége. 116 km^ területen m elyet közé term ét

az

találhatók a n g olok

tartozik

a

a rég i városok erőddé

föld ön ,

paradicsom i

em lékei.

alakítottak,

114

m.

szépségű nek

Dsahan

sah palotája,

a legpom pásabb

hosszú

m ondják.

fo ly o só já t Szintoly

Dsamma m ecset 2 m inarettel és n égy kupolával,

épületek

és

fo g a d ó

hires

a n agy

tová b b á

a K utab

minaret nagyszerű rom jai. A z uj D elh in ek sok szövőgyára és k örü l­

belü l 300 m illió forintra m en ő belkereskedelm e van. N agy és neve­ zetes városok

m é g Pesauer az északnyugati

határszélen,

fayen ce

közp ontja,

tartom ány fővárosa

ipar

H yderabad,

Sindh

Multan,

a és

K aracsi k ik ötő város. K elet

felé

haladva ism ét

sok virágzó

m elyek közü l csak a leg n ev ezeteseb b ek et sorban

a Dsam na

n agy

várost találunk,

em líthetjük fel. Ilyen első

m ellett, m elynek páratlan szép

vannak, kü lön ösen a Tadsm ahal,

Dsihan

m űem lékei

sah feleségén ek

Muntaz-i

M ahalnak m auzóleum a, a perzsa-arab építészet sokat csodált rem eke, m elyet az athenei Parthenonnal hasonlítanak egybe s k ü lön ösen belső m ozaik díszítését páratlannak

tartják.

Csinos továbbá a gyön gyh áz

m ecset s A kb ár palotája és m auzóleum a.

Kaunpur és Luknau nagy

városokban szintén van e g y pár m űrem ek, de je lle g ü k már m odern s k ü lön ösen az u tóbbiban az európaiak által épitett paloták és a nagy gyárak

n evezetesebbek .

folyásánál fekvő a n g olok

főhadi

helyeknek,

h ol

k özel

É rdekes 200

m ég

ezer

állomásának,

de

évenkint töb b

a Ganges és Dsamna össze­

lakosságú egyúttal

százezer

egyike

a leg n a g y ob b idegen

hindu

az

bucsujáró

fordul

m eg

áhitatos m osakodás czéljából. M inden más bucsujáró h elyet fölülm úl azonban a hinduk hires szent városa i?eMa?*es.2, a legérd ek eseb b városok egyik e a föld göm b ön . N em csin os házakkal telt utczái, n eg y ed m illió lakosa és m ásfél ezer tem plom a a főn evezetességek , hanem az itt 5 km . h osszúságban elnyúló G anges partján h em zsegő za rán doktöm eg,m elyn ek n a g y ob b része messze fö ld rő l jö t t ide, m ert b old og sá g n a k tartják már azt is, ha a szent város le v e g ő jé t szívhatják s le g fő b b vágyuk, h o g y a Ganges vizében túladjanak m eg. A part körül h im bálódzik a b e te g e k k e l és önkinzó m egrak ott bárkák töm e g e s a feh ér lep elb e

bu rkolt

fakirokkal

hullák

ott a

p arton várják a m e g é g e té s szertartását. T evék, zebuk, áldozatra szánt birkák, k özk öltség en tartott ü v öltő dervisek, im ádkozó

szent fakirok,

m ajm ok,

felbok rétázott tehenek,

piram istetejü

pagodák, kupolás

m ecsetek, virágokkal befu ttatott vagy freskókkal díszített házak, k o l­ d u sok és házaló k eresk ed ők ezrei, tá n czoló bajadérek, kold u ló papok és a keleti világ ezer változatú más alakjai tarkítják ezt a csodálatos k épet, m elyet nem feled h et el senki, ki egyszer látta s m elyet híven leírni k ép telen a toll, tehetetlen a festő ecsetje. B enareszen túl már csakhamar L'eMr/MÍi'Hban vagyunk, m ely Ganges deltájának B en galeh ágától nyerte

elnevezését.

Itt

a

a sűrű

n ép esség daczára már ritkább a nagy város, m ert a lakosok a rend-

Akhber szultán mauzóleuma, Ágra közelében.

kívül term ékeny síkságnak m eg fe le lő e n

csaknem

kizárólag földm ű­

veléssel foglalk ozn ak. D e itt van K eletindia fővárosa

Ez a

város uj eredetű, a m últ század elején m ég falu volt, je le n le g a kül­ városokkal együ tt már k özel egy m illió lakossal bir s ig y túlhaladta a régi városokat. A északi városrész a benszülötteké, piszkos és túln y o m ó la g bam busz és vály og k u n yh ók b ól

áll,

a

déli

„feh ér

város"

ellen ben egészen m odern nagy városi je lle g ű nagyszerű k őépületek kel, pom pás terekkel és szökőkutakkal. K ü lön ösen feltűnő itt messze

Hul];M;K'ntés Kiűkuttiíbitn.

keleten a nagy tisztaság. A katonai a p om p ás

n övényk ert

n agy, évi ezer m illió n ev ezeteseb bek

g y a k orló

ked velt sétahelyek. forintnál tö b b ,

tudom ányos

de

intézm ényei,

tér,

az E dénkért és

K ereskedelm i forgalm a

ipara aránylag külön ösen

csekély

a hires

s

ázsiai

társaság, Á zsia legáldásosabb kulturális intézm énye. A n agy és m űvelt városban külön ben alig van töb b 13,000 európainál, de az a n gol nyelv és m ű veltség általában

elterjedt s az

itt lakó hinduk k özött sok

tu dom án yos em ber volt. Kalkuttán kivül m é g Patna és Dekka váro­ soknak van B engáliában százezernél töb b lakosuk, de sem ezek, sem a töb b i városok nem n agyon fontosak.

A D E K K A N F É L S Z IG E T F o g y ó n épsűrű séggel, de annál tarkábban terül el a m ély sik­ ság alatt D ekkán h e g y e k tő l körü lvett fensikja. A

k özvetlen

a n gol

birtok területe itt már a k iseb b ség , franczia és portu gál telepek esnek k özbe s egész sereg n a g y ob b részt apró h ü bér állam, m elyekn ek eg y részét „K ö z p o n ti India ü g y v iv ő s é g e " sajátságos czim alatt ism ernek,

Tumptom Ahmedabadbiui.

m ivel a belföld i rajalikat és maharádzsákat egy an gol ü gyvivő ellen­ őrzi. Szó sincs róla, h o g y érdem es volna ezt a töm érdek országrészt és apró állam ot k ü lön -k ü lön ism ertetni, jóform á n csak a nagy városok fogn a k e g y -e g y perezre m egállítani kőrútunkban. Pensab fe lő l jő v e részben a T har sivatagban fekszik

a R ads-

putana nevű tartomány, n a gyob b részt hindu rajákh felü gyelete alatt, kiknek elődei az 1857-ki nagy felk elésk or hevesen küzdöttek A nglia

ellen. A leg n a g y o b b vá rosok épen a sivatag szélén feküsznek, köztük leg tek in télyesebb JíM/pore (150,000 1.), állítólag India legszebb városa, kiváló b ecses m ú z e u m o k k a l;

feltű nők a piacz

feh ér díszítm ényekkel m egrak ott házai.

rózsaszínre festett

s

Ig en csinos .áiMMr város az A rvali

h egység tö­

vében.

D élfelé

a

tengerparton és

a

leg n a g y ob b városok, az előbben i g y a p o t­ fonásáról, az u tóbbi bőriparáról

neve­

zetes. E z a két u tóbbi h ely már a bom bayi kerülethez tartozik, m ely majdnem akkora,

m int

két Ma­

gyarország s K elet­ india

gyapotterm e­

lésének és kereske­ delm ének

főh elye.

T öm érd ek apró h ű bérállam van benne. A

leg n a g y ob b

és legtekintélyesebb h ely

kétségkívül m ely

a

szuezi csatorna m eg ­ nyitása

óta

roha­

m osan em elkedik s ma már közel egy

P iH 'szi ]iő .

m illió

lakosa

van,

m ely e g y a szárazföldhöz k özel eső 110 k m ' n agy szigetet csaknem egészen

m egtölt.

A

la k osok

k ö z ö tt

alig

10,000

az

európai,

de

ezeken kivül n agy szerepet játszanak e helyen m integy 50,000 parszi, kik általában véve is Z oroaster gató

jó m ó d ú

m üveit k ereskedők. E zek a parszik ma

tanait k övetik s k ü lön ösen nevezetesek tem etőik (hall­

toru y ok ),

h o l keselyü k

tépik

szét a három

karimás

tölcsér

A

S Z E N T - T Ó

É 5

A R A N Y

T E M P L O M

A M R ! S A R B A N .

(féríi, nő és gyerm ek) alakban

elh elyezett m eztelen hullákat.

Mint

elsőrangú k ik ötő városban a n ép esség rendkívül kevert s a k ik ötőn él nyert kép n agyon élvezetes. B om bayban, m int a le g tö b b

keletindiai

löttek része n agyon piszk os, de az európai sabb. Olasz stylben épült paloták Itamport,

eg ész

városban,

városrész

a ben nszü ­

annál pom pá-

sorozata em elkedik itt,

E splanade és H o m b y utczák n agy

európai városoknak

díszéül szolgálnának, k özépületei k ö zö tt a posta

és

a is

vasúti indóház

fejedelm i fényességüek, de a tem plom ok k ö z ö tt kevés a m egn ézésre

K özépületek ;ns esplanadeon Bom bnybím .

érdemes. K ü lön K ó ló b a nevű szigeten vannak a gyárak, m elyek fők ép gyap ot feldolgozásával foglalkoznak. N evezetes m ég a n övénykert, a beteg

állatok

intézetek.

kórháza,

Üzletei

a m atrózok m enedékháza

k özött

a m agyar T elléry

ezég

egyike. E m lítésre m éltó az is, h o g y ez a hajdan

s más jó té k o n y a le g n a g y o b b a k

ragályokkal

m eg­

rakott város ma a le g e g é s z sé g e se b b e k k özé tartozik. B om bay k özeléb en van E lefantasziget sziklatem plom ával. N eveze­ tesebb ennél az

m ellett sok szor leirt nagy m észsziklában kivésett

tem plom 125 m. hosszú és 62 m. széles udvarban óriási elefántokkal, oroszlánokkal és a hindu Trim urti szobrával.

M indezek a X -ik

szá-

zadból való szobrászati m űvek csak rendkívüli nagyságukkal hatnak, de m űvészi becsü k nincs. B eljeb b a le g n a g y ob b h übér államban Rqy&tm&a^ban a hason­ nevű, m ajdnem félm illiom os fővá ros nehány nagyszerű épületet mutathat fel, köztük a nizam palotáját, m elyben 7000 em ber elfér s a M ekkam ecsetet. K özeléb e n van a 84 bástyatornyos

m elynek k öze­

lében találhatók India leg jelen ték en y eb b gyém ántbányái. K özeléb en a

S zik liib n v á jt t e m p lo m EHorábiUi.

sűrű n épességű

l/y .w re

bőven található,

két nagy város

államban,

h o l a becses

szandálfa és arany

van B an gelore és Majszur, egyk or

a hírhedt T ip p u Szaib sziklafészkei. A keleti partvidék J fa d ra a s korm án yzóság (praesidenség) nevet visel s egész a sziget csú csáig te lje d . V alam ivel n a g y ob b hazánknál s m integy 40 m illió lakosa van igen váltakozó talajjal és éghajlattal, m ely azonban átlag véve n agyon

term ékeny.

dravidák, köztük nem egy félvad állapotban néptörzs.

Lakosai túlnyom ólag élő

s m eztelenül já ró

A legn evezetesebb h ely

félm illió lakosságával Kalkutta

és B om bay után következik, bár rossz k ik ö tő je

s cy clo n o k tó l

zak­

latott vidéke épen nem barátságos. A város 70 k m ' területet fo g la l el, de nagyrésze nyaraló és m ocsá r s a hindu

városrész

talán m é g

rutabb és tarkább, m int más nagy h elyeken . A nagy m eleg a tespedö lagúnákban sok ragályos bajt támaszt s a város n agyságát az a n golok m esterséges eszk özök k el idézték elő. N a gy h elyek továbbá T rich in op oli, Negaphtam és Kalikut. A z u tolsó h elyen lép ett először Indiába V a sco

Hindu ökörfogat. da Gama, kit ezután a ma is jele n té k e n y

C ochin

tem ettek el. Igen nevezetes m é g

egy

város a déli

csúcs k özelében ,

főn ev ezetesség e

k ik ötő

városban

százezres keresk edő azonban

abban

áll,

lio g y eg y k or a k özép k ori Pandia királyságnak v olt fővárosa, honnan Róm ába is küldtek k öv etek et s a h o l

már K risztus

behozták a gyerm ekek k ötelező oktatását.

születése

R é g isé g e in e k

előtt

e g y részét

az an golok felásatták. Jó

távol a szárazföldtől

az

Indiai

O czeánban

három

k isebb

korall szigetcsop ort van. A k ö ze le b b fek vő La/cAa&wA 9 n a g y ob b s több kisebb szigetb ől áll 13,500 lakossal, kik földm űveléssel és k ér-

tészettel fogla lk ozn a k s ha a ten g er árja m eg ron g á lja kertjeiket, n öv ek ed ésben lev ő korallszirtekre h urczolkodnak.

a

A n a g y ob b kiter­

jed ésű .M aM w oA legalább 12,000 szig et csoportja, h o l m integy 30,000 m oham edán malaj él e g y szultán vezérsége alatt. Hal, rizs és kókusz­ dió a kasztokra oszlott nép főtápláléka, s csereeszk özü k a kaurikagyló. M é g lejeb b az

e g y e n lítő tő l

délre

van

a

Cs
M auritiusból ide került n é g e r él k ók u szd iób ól.

h o l 700

E gy ed ü li nevezetes­

ség e, h o g y az A frik á b ó l és In d iá b ól A usztrália felé m enő

hajók itt

szednek fel vizet és k őszenet. M eg kell m é g em lékeznünk

e helyen

a portu gál

b irtok ok m aradványairól. A p ortu g á lok hajdani nagy

és franczia

terü letéből ma

csak 3657 km^ maradt m e g m in teg y félm illió lakossal. F őhelyü k Goa a Iíon k an

parton a Ghat h e g y e k

előtt,

a tö b b i

h elyek közü l n evezetesebb Salsette B o m b a y tó l

szétszórtan fekvő

északra rég i szikla­

tem plom ok kal. M é g k isebb a franczia terület, összesen csak 509 km* nagyságú alig 300,000 lakossal, de ebben 5 város van, m elyek közül .PoM&eAerry a leg n ev ezeteseb b (172,941 1.), m ivel

révje a korom an-

dali parton a leg b iztosa b b s évenkint legalább 500 hajó látogatja. A franczia v árosok európai része általában csinos s középületeik szépek, de m ert szétszórva feküsznek s vidékük nincs, nem n agyon je le n té ­ kenyek.

C Z E JL O N K eletindiával g e o lo g ia ila g és történ etileg is össze fü g g az a nagy körtealaku sziget, m elyet a D ekkan fe lfö ld d e l a 40 km. hosszúságú A dam v. Ram a hídjának nevezett zátony k ö t össze. A sziget 63,333 km'^ területü s 3 m illiónál tö b b lakossal bir, 1833 óta teljesen angol birtok , kik ezt az aránylag kis terü letet re n g e te g gyarm ataik

egyik

g y ö n g y é n e k szokták nevezni, m ert kellem es éghajlatú. T erm ényeinek gazdasága és tájképeinek szépsége valóban m ind ritkaságok. A sík sá gok tól b e sze g e tt szig e t déli fele erd ők ben b őv elk e d ő h egyvid ék .

Gnájsz

gy ön y örű tájakban és

kőzetén ek

málladéka saját­

ságos v örö ses föld , m ely a k örn y ező síkságokat is b e le p i s a sziget­ nek rézvörös vagy

Tam raparni m ellékn evet k ölcsön özte.

A

hegy­

vidék északi szegélyén néhány bazaltkúp em elkedik ki. A fo ly ó k föv e­ nyükben rubin, topáz és gránát k övek et guritanak. É szak felé a partok alacsonyak, h om ok osak , sok helyen lagúnák s ezek

szélein k okusz-

pálm a erdők szegélyzik. A b en ső részekben nehány magas h eg y van,

Apró templomok a, Ghat hegységben.

a le g n a g y o b b a P ed rotallagella (2 524 m .), de h íresebb ennél a vala­ m ivel alacsonyabb A dám -csú cs, a buddhisták szent h eg y e Adám apánk á llítólag os lábnyom ával. A

szig et éghajlata

egyen letes

az európaira k ed v ezőb b , m int

m e le g

és nyirkossága folytán

más tropikus vidék.

A z évi átlagos

m e le g 27" C. V ih arok ritkák, csak a sok eső kellem etlen, oly k or a m eleg szelek. Legszárazabb a jan u ártól áprilisig te rje d ő

negyedév.

A m onszum

szelek

is többn yire kelle­ mesek. A

m eleg

n edvesség

Czejlon

szigetén

buja

vén yzetet létre,

és n ö­

h ozott

m ely

tekintetben

sok önálló.

Iíö z e l 3000 n övény­ fajt számoztak össze Ig en

gyakoriak

a

kókuszdiópálm ák, az ébenfák és az óriási b a ob a b ok .

K ultur-

növények,

a

rizs,

czukornád, g yapot, kávé

khininfa,

és

a

lö n b ö z ő b b fajok, gas harasztok diszlenek. A tetőkön A

h egy i

zöld szin

friss

g y ö p sé g ,

a

hegyeken ma­

rhododendron

ö rök ös tavasz uralkodik s gy ön y örű

tavak s tropikus n övényzet váltakoznak uralkodik e szigeten a bok orn a k,

legk ü ­ fűszer-

10 — 12 méter

Sxi]l
fekvésű

thea,

bám ulatos

fának koronája,

mindenütt.

változataiban. Z ö ld

a

a haraszt lom bja, zöld

g y ik o k surrannak a föld ön , zöld bogarak zü m m ögn ek az ágak körül s zöld csok

szárnyú p illa n g ók zsonganak a virágok felett.

serege a lev e g ő b e n ,

fákon

és réteken,

de

Z ö ld a kajdá-

m ég a tengernek

C EYLON t TÁJ K É P

csillagrózsái, rákjai, kagylói szóváltozataiban pompáznak. Állatvilága

lényegileg

és

egyéb

ugyanaz,

élő

mint

lényei

is

a

Keletindiáé.

zöld Az

legszebb

elefánt

itt

még vad állapotban is található, de folyvást kevesbedő számmal, tigris és farkas már kipusztult volt a földön, nagyon

s

gyöngyhalászata,

mely

egykor

elsőrangú

hanyatlott. A

sziget

kosságának

la­

zöme

a

dravida törzshöz tar­ tozik,

még

három

nagy

pedig

portban,

a

cso­

mint

az

uralkodók voltak. Az

őslakók

dák

ma

a

ved-

már

csak

mintegy

kétezeren

vannak a keleti par­ tokon

és

az

ország

bensejében. több,

Leg­

mintegy

millió,

a

száma,

kik

a

században be

s

két

szingálok Vl-ik

költöztek

igen

államot

művelt

létesítettek,

melynek

fővárosait

Amuradhapurát Pollaiiarnat

ma

tekintélyes jelöli.

A

laknak

XIII-ik jöttek a

s

kevesebb európai.

is

romok

században hóditókép

és

Nilgiri

számuk maláj A

Szingál férfiak.

be hegyekből mintegy

és

tamilok

a

tamilok,

200,000.

euráziai

lakik

brahmanok,

a

kik

főkép

Ezenkívül e

sok

szigeten

szingálok

s

a

déli

részeken

arab

s

valamivel

legfelebb

buddhisták,

az

hatezer arabok

mozlimek; a keresztyének száma mintegy 300,000. A asszonyos

legtekintélyesebb külsejü

emberek,

faj

a

mely

aamyáM;, képet

középtermetű,

előmozdít

az

is,

szikár

hogy

a

s két

nem ruházata hasonló s a férfiak is hátrafésült, a fejnek búbján vagy a nyakszirten fésű vel m eg erősített k on ty os hajat viselnek. Bronzszinü bőrü k s szénfekete hajuk van, a színes csík os ruhát n agyon szeretik. Á ltalában nyájas, szelíd és udvarias

em berek,

de

nem

h irtelen term észetűek. M űveltségük jelen ték en y , de geszn ek kevéssel, m in th og y e munkával m agukat

kitartók

inkább

és

m egelé-

m egerőltessék.

tam ilokat lenézik, v elők össze nem házasodnak. E zek a

A

álta­

lában véve sötéteb b bőrű ek , m ű veletlen ebbek és részegesek, de erő­ sebbek és

szorgalm asabbak.

ritkán g ö rb e

s tövéb en

Orruk hosszabb

k esk enyebb, m int

húsos. E z a nép is m üveit v o lt

hajdan.

a m o n g o lo k

a

n égereké,

K özép k ori

orránál,

bár ajkuk

irodalm ából

és

India déli részén szétszórtan található épitészeti és szobrászati em lé­ k e ib ő l nehány b e cse s darab maradt fenn. E gészen elveszett, ha volt is valaha, a

m ű veltségének m inden nyom a. Ú jabban egyenesen

a le g a lsó b b rendű em beri fajok k özé számítják őket. A la cson y sötét csok olá dé színű sovány em berkék, kis gyapjas vonásai a pápuákéra em lékeztetnek. m üérzékük csekély, hangszereik

hajú

fejjel,

A laphangulatuk

nincsenek,

m elynek

m elancholikus,

a le g tö b b

n iég a szá­

m okat és a napok neveit sem ism eri, vallásuk az ősök prim itiv tisz­ telete,

fegyverü k

a nyíl.

R égebben

barlangokban

laktak, öltözetü k le v é lb ő l és gályákból állott,

és

faüregekben

ma már a n a g y o b b ­

részt falvakban telepítették le. Kasztokat nem ism ernek, tehetségeik, kivált em lékezetük gyarló, de m eg lepő n yelvük

gazdagsága, k ife je ­

zéseik kerek egyszerű sége és szerény bék és m agukviselete.

A szin-

gá lok félnek tőlük, talán rég i m é g el nem k orcsosu lt őseikre em lé­ keznek. Á ltalában csodálatosak ezek a czejlon i népek. A sok rom , a vízvezetékek, m eg m esterséges tavak hatalmas m últ tanúságai. Ma a szigeten a keleti részen kivül már igen kevés

vad vidé­

k et találunk, kü lön ösen a délnyugati rész magas kerti m űvelés alatt áll. R é g e b b e n a kávé v olt

a főterm ék,

de pár

évtizeddel

ezelőtt

pusztító b e te g sé g támadta m e g az ültetvényeket s ma a thea áll az első h elyen . A n gliába sokkal tö b b theát visznek innen, m int K hináb ó l s más

orszá g ok b ól.

N evezetesek

m é g a szintén n em rég m eg ­

h on osított khininfák, továbbá a gyapot, in d igo és k ókuszdió. A kivitel értéke m eghaladja a száz m illió koronát,

bár az ipar pan g s élelm i

czikket, k ü lön ösen rizst, k ü lföld ről kell hozatni. A kereskedelm et az a n g o lok és m alájok m ellett fők ép az arabok gyak orolják , kik itt általá­ ban va gyon osa k s fajrokonaikkal szoros összeköttetésben állanak. A sze­ gén y ben szülöttek m ellékkeresete a halászat, vadászat és gyöngyhalászat.

Az

angol

korona

sággal

bíró

szigetnek

Khina

vagy

Ausztrália

lom

túlnyomólag

partra

a

tartományaként

főhelye felé

átmeneti

gyönyörű

Co?o;n&o menő

s

az

sziget

szereplő (127.000

hajók utazók

s

bizonyos

1.),

hol

mind

kikötnek.

főkép

mint

megtekintésére.

Ezért

a

a

önálló­

Bombayból

De

a

forga­

turisták

szállanak

kikötő

rendesen

csendes, a mit a vámházak és raktárak közelében levő dús erdőségek is

előmozdítanak.

ben sok

épült a

Igen

házakat

nyaraló

és

szép

a

város

pálmasorok kert

európai

és

mindenütt,

része,

virágágyak még

a

az

olasz styl-

környezik.

hol

Általában

benszülöttek

kokuszgyékény

kunyhói sem kellemetlenek a szemnek. A sziget második kikötő városa téktelenebb

hely,

még

vasúti

& (ra?^e sokkal jelen­ állomása

sincs,

bár

fekvése

kedvező.

Sokkal nevezetesebb a régi szingál főváros ÜTctMc?!/, mely 530 m. ma­ gasságban

félkör

nevezetessége

van,

által

imádott

hírű

paradenyai

láthatók szigeten

egyik

ereklyét,

sorakozó a

nagy

Buddha

növénykert,

művészies levő

alakban

hova

Buddha

alján

fogát,

őrzik.

melyben

az

összes

sok

Híres ezer

fekszik.

templom,

egyik

elrendezésben.

templom,

el, továbbá iVauera

hegyek

hely

hol A

hivők

másik

tropikus

még

buddhista

a

Két

ezrei világ­

növények

a

búcsújáró

egy magaslaton fekvő sanatorium, hol a

kertek által elválasztott nyaralók szétszórva festői szépen feküsznek.

Ax elefnnte-i sxiklittemplom ,.t]grisMpcsője".

a

nagy

zarándokol

T onkingi lakosok.

T IZ E N H A R M A D IK F E J E Z E T . H Á T S Ó IN D IA . CítíMy FI. M rs: T o Siam and Malaya. London, 1888. — iM r o y a í L. : Possessions franpaises dens l'ln d o Chine. Paris, 1887. — CAeMÍMaríá 8 . : Siam et les Siamois. Paris, 1888. — iStZvMíre J . : L'em pire d'Annam . Paris, 1889. — RaHei H o l t : A thousand m iles on an elephant in the Shan States. London. — VitaZ P . : Nos prem iers années au Tonkin. Paris, 1889. — H. V . : W ild e Stanime a u f der H albinsel Malakka. Berlin, 1892. — .BoM.se i T h . : A travels le Tonkin. Paris, 1892. — .Bírt? Iz a b e lla : T e gold en Chersonese. London, 1883.

1 7 ELETiXDiÁVAL ellentétben H átsóindiának

nincs

e g y ség es je lle g e .

-tX. A Himalája, h e g y s é g keleti nyúlványai K hina déli részében k e z­ detben m ég m agas hegyek, kü lön ösen a tibeti határ szélén nem e g y em elkedik fe l m agasabbra, m int a M ontblanc, k ésőb b

azonban ella­

pulnak s m intha a tibeti fen sik b ól vagy a jü n n ani h egyvid ék ről jö v ő folyók n a k h elyet akarnának engedni, k ü lön b öző

világosan

szétoszló

csoportokban északról délkelet felé ágaznak el s közöttü k tö b b nagy folyó v ölg y et alkot, m elyek azonban távolról sem alföld nagyságát.

érik

el a ben gáli

M in d egyik h egylá n cz k ü lön b öző n agyságú s ig y a

félsziget, m ely Khina folytatásaként tűnik fel,

egészen

szabálytalan

alakú, sőt határainál tov á b b nyúln i látszik, kü lön ösen n yugaton, hol a h egyláncz két szig e tcso p o rto n és e g y hosszú k eskeny

h eg y es fé l­

szigeten át m essze elte lje d a tengeren túl. A z átjárók K hinába m ég

Az Iravaddi folyam vidéke.

a nagy fo ly ó k m entén is igen zordak

és magasak,

nem

eg y

4000

méteren felül, a h eg y ség ek et, m elyek csaknem kizárólag őskori k ő ze ­ tekből állanak, m eredek falu, m ély szurdokok és erdős vadonok je l­ lem zik, azért m ég a le g n a g y o b b

fo ly ó k is felső

gokkal és zord szorosok k al telvék, m elyek dést s egyik fő o k o z ó i annak,

hogy

különösen az Iravaddinak problém ái közé sorolták.

zuhata-

m egn eh ezítik a k özlek e­

H átsóindia

legk evésbbé ism ert ázsiai vidékek k özé

részükben egész

napjainkig

tartozott s egyes

a

folyóin ak .

forrásvidékét a földrajzi kutatás le g fő b b

L eg jelen ték en y eb b e fo ly ó k k özött a k örü lbelü l 4500 km. hosszú 3fe%HWM7, m elynek

deltája

a G angesé

után

következik,

70,000 km -

területü s évenkint 1400 m illió k öb m éter vizet visz a tengerbe. F első része Lanczankiang név alatt n a gyob b részt járhatlan : sok szor kanya­ r o g m élyen kivájt, óriás g ö r g e te g kövek kel telt oly k or csak 20-30 m. szé!es sikátorm edrekben, m ig Sajang közelében 1165 m. magasságban óriási sziklakapun át kopár h e g y e k közü l k itör s egyszerre hatalmas széles foly óv á lesz. K ö z e l van hozzá m elyet k ü lön ösen

keleti

oldalán

Sziam nagy

állandó

fo ly ó ja a TtíeMaw,

h egyláncz

kisér.

folyása n yugod t, j ó l h ajózható, de áradásaival igen

sok

K ö zé p ­

kárt okoz.

Torkolatánál B an gk ok k özeléb en az összeh ord ott iszap gátolja a köz­ lekedést. N yu gaton ism ét két nagy foly óv a l találkozunk. A m elynek felé részét Lukiangnak hivják,

részben

m ellett hatol

kicsiny.

el s torkolata

D in gelsu ga n gsi h e g y sé g b e n

aránylag

vulkanikus hegyek Jelentékenyebb

a

eredő TravaíM t; igen bővizű s partjain

gazd ag tropikus tenyészet van, o ly annyira, h o g y a kaméliák, hcusok, harasztok és kú szón övén yek sós tavak, k özép en

áthatolhatlanná teszik

szeszélyes

alkotásu

mész

és

erdeit. Északon

h om ok k ő

hegyek

kisérik, torkolatánál végü l 10 km. szélességre terül szét, m elyet sós­ tavak, n ádtöm egek és erdős szigetek tarkítanak, de több ágban h ajóz­ ható. N evezetes m é g északkeleten a vízi

út T o n k in g b ó l

Yünnanba.

(V ö rö s fo ly ó ), a le g jo b b

K örü lbelü l 800

km. hosszú,

szakaszában sikátor v ö lg y ek b en zu h og, m ajd sellők ben síkon ham ar m eg o szlik s hatalmas deltája a gyorsan

felső

rohan, levitt

de a

iszaptó)

csaknem óránkint növekedik. A Menam tekintetben

és

Szalven

H átsóindia

k özt

elfutó

főg erin czén ek

h eg y ség ,

leh et

m elyet b izon yos

tartanunk,

különböző

nevek alatt ju t tová b b , m int a nevezett két fo ly ó torkolata s elága­ zásaival m egalk otja a hosszú w a M /ca t félszigetet, m ely

csaknem az

eg yen lítő határát éri el. T ö b b m ély keresztm etszés hatol át a h e g y ­ ségen, k ü lön ösen K rah m ellett nagy depressio m utatkozik, a sziámi és pegu i

te n g e rö b lö k vízválasztója

kínálkozik csatorna ásásra,

csupán 30 méter,

utat 93 órával rövidíten é m eg s összes hossza L ejeb b Perakban a n y u g oti

tehát

önként

m ely a K alkuttából H on g k on gb a vezető párhuzam os

csak

100 kilom eter.

h egylá n czok

a félszigetet

kiszélesítik s egy pár magas h egycsú cs is em elkedik fel 3000 méterig, de k özben tágas síkságokat találunk. N em valószínűtlen, h o g y az egész félsziget, m elynek

iránya a

Szunda szig etcsop o rt felé vezet, eg y k o r csak parti h egység volt. A z

Iravaddi torkolatától a ten ger m élységein ek k ü lön b özetei s egy csom ó egyenlő irányban elhelyezett szig et ugyancsak Szumatra felé

vezet­

nek, mintha valami elsülyedt világrész hátrahagyott darabjai len n é­ nek. A tu dósok sokat beszéln ek erről

az Indiai

Oczeánban

veszett

világrészről, m elynek nyugati határát M adagaszkárban fedezték

fel.

Haeckel az egész terület faunáját je lle m z ő félm a jm ok ról „L e m u riá "nak nevezte el s nyíltan

kifejezte

m eg g y ő ző d é sé t,

hogy

itt

kellett

élnie annak az ősállatnak, m ely már nem v olt töb b é m ajom , de m ég egészen em ber sem. K étségtelen, h o g y H átsóin d iából s k örn y ék éről jö tte k

újabban

is a legcsudálatosabb hirek egyes félvad em beri törzsekről, kik rész­ lten fákon, részben barlangokban tartózkodnak s ism ételve em legették, h o g y láttak k özöttü k o ly em bereket,

kiknek

rendes hosszú

farkuk

volt. A hirek n agyob b részt nem nyert tu dom ányos m egerősítést, de E urópába is elhoztak

egy pár szőrrel b o ríto tt testű em bert (krao),

kik, mint term észeti kü lön össégek , H átsóindiában látszólag n a g y ob b számmal fordulnak elő, m int másutt. T én y az is, h o g y a H átsóindia északi részeiben lakó, de m ég e lé g g é nem ism ert laostörzsek,

vala­

mint egyes szigetek lakói a legm ű veletlen ebb népek k özé tartoznak, igy

különösen az A ndam ánokon lakó m inkopik,

kik ről k é sőb b

bő­

vebben szólunk. E gészben véve azonban H átsóindia lakosságának n a g y ob b része a hindu és m on g ol fajtához tartozik, töb b n yire In diából és Khinábót költöztek be s uj hazájukban különféle nem zetekké néprajzi kép először

tiszta

m indam ellett malájokkal

rendkívül is,

kiknek

változatos

alakultak át.

va lószinü leg

hazájuk, bár je le n le g már inkább a szigeteken

A

s itt találkozunk ez v olt

találhatók.

eredeti S ok szor

Itivják róluk a malakkai félszigetet malájinak. A

kiknek száma, legalább 40 m illió, már rég óta külön

emberfajtának

tekintik.

Sim a hajú, világos barna bőrű,

szőrtelen,

gyen ge testalkatú népek. K op on yáju k hosszú és széles, de hátsó része csaknem n égyszegletes. állkapocs

k iszök ő.

A já rom cson tok

Orruk lapos,

feltűnően nagy, bádgyadt fényű

kidülledtek, az alsó széles

orrczim páik szem eik

igen szélesek, szájuk

feketék.

A

maláji

eszes,

ügyes nép, de elzárkózott, érzékeny és szertartáskodó m odorú , ezért ugyancsak ön ző, bosszú álló és laza lelkiism eretü. Szeretik a já té k o t és más m ulatságokat, de

egyú ttal

a furás-faragást

kézimunkákat is, nyelvük és életm ódjuk A malakkai félszigeten lakók

átlag

vidékenkint

és más

apróbb

n agyon eltérő.

véve félm űvelt m ozlim ek, fö ld 45*

m iveléssel foglalk ozn ak s általában szelíd term észetűek. R égib b kalózk o d ó szokásaikat az a n g o lo k már rég óta m eggátolták. Általában azt tartják róluk, h o g y a maláji fajta leg k iv á lób b

képviselői s csak egy

pár ezer él erdők ben csatangolva és halászgatva, a szakajok és szem angok, kik az ujguineai pápuákhoz hasonlitanak. A tö b b i törzsek ről, m ivel n a gyob b részt szűkebbre

von t külön

területeken laknak, nem em lékezünk m e g e helyen s csak azt emeljük ki, h o g y az európaikon kivül arabok és khinaiak igen nagy számmal telep edtek le s az utóbbiak, fők ép a maláji félszigeten, ma már jó f o r ­ mán m indent m agukhoz vontak, ők a földm űvesek, iparosok, keres­ kedők,

uzsorások,

sőt a napszám osok is.

R endkívüli szorgalm uk és

páratlan csek ély igén yü k biztosítja haladásukat, de

egyúttal a ben -

szülöttek gyű löletét. A z uralkodó elem m indam ellett szellemi túlsúlya k övetk eztében a n golok

az európai. A keleti részt a francziák, a n yugotít az

foglalták

el

m aguk részére s csak a k özépén maradt m eg

egy n a gy ob b önálló ország, K eletázsia egyik

legérd ek eseb b állam a:

a sziám i királyság.*)

A N G O L B IR T O K O K A z an g ol terület zöm e a hajdan tekintélyes B irm a helyén van, m ely két évezreden át m üveit állam volt, tö b b

izben

visszaverte a

khinaiak támadását s eg y id őb en m egh ód ította S ziám ot is,

de főkép

ben ső forron gá sok követk eztében a m últ század v ég e óta hanyatlás­ nak indult s A n g lia

fok ozatosan

szedte

el

tartományait,

m elyeket

1886 óta alsó és telső Birma, és a San országok neve alatt csop or­ tosítva három részben kezel. A b irto k o k déli részének a maláji fél­ szigeten, m elynek

n a g y ob b ,

de k evésbé

népes

része

m ég

önálló

Straits-Settlem ents (utm enti gyarm atok) név alatt ism ét külön igaz­ gatás alatt vannak.

A keleti k ét nagy szig etcsop ort az

Andam ánok

és X ik o b á ro k szintén különállók. A z an gol uralom áldása lett a belföld i háborúk által

zsarnokok

és gyakori

sanyargatott népnek, a maláji félszig et fü ggetlen álla­

mai szintén elism erték az a n gol fenhatóságot, m ely itt, talán a fran-

') Anx-ol b irtokok ... _____ _________ FtiUicxi^ birtokok ... ... ................. ... Sxiám

... _____

________________

772.000 490.000

10.000.000. 19.000.000.

M00.000

9.000.000.

cziák és h ollandok k özelség e

miatt,

nem oly n yom asztó

löttckre nézve. D e m aga A n g lia is nagy taiban.

kin cset bir

a, b en szü -

ezen

gyarm a­

Birm a rendkívül term ékeny ország, rizsterm eléséből már az

angol hóditás előtt nagy kivitele volt, ma R angun és Bassein a fö ld göm b

legn evezeteseb b

rizspiaczai.

E zenkívül

nagy

m en n yiségben

visznek ki épületfát, petróleu m ot és g y a p o tot s a déli csú cson fek vő Singapore K eletázsia legn evezetesebb átm eneti kereskedő h elye. Igen fon tos továbbá az a n gol gyarm atok ásvány gazdagsága. tom ányban sok ezüst van, M o g o k

A San tar­

m ellett vannak a fö ld leg n ev eze­

tesebb rubinbányái. M alakka egyes vidékeiről kerül ki az ón v ilá g term elésének kétharmada, m integy 600,000 mázsa. A virágzik s az em elkedő jó lé t ide vonzza K eletindia

b e lső

ipar is

és K hina

nyo­

m orult lakóit, évente m integy százezer beván dorló van. Ma m ég a n épesség zöm e a

vagyis Barna (Brahma)

népe. H atározottan hindu faj, khinai és maláj vegyü lékkel. vük a khinailioz inkább

hasonlít,

egytagú, de

az

A n yel­

egyház nyelve a

hindu pali. K isebb term etű, tagbaszakadt eleven eszü és kedvű em ­ berek, vidám nyájas

term észettel.

A

nőknek

n a g y ob b

tekintélyük

van, m int szom szédaiknál s ig y a családi élet is b en sőb b , bár a tö b b n ejü ség nem ritka. A férfiak öltözete vállravetett lepel, és kurta ujjas és színes fejken dő, testüket tetoválják, szénfekete hajukat m óba szedik és élő virággal díszítik, karikát dugnak.

füleik

elől

cs o ­

czim pájába m indenféle

A színházakat és m ulatságokat n agyon szeretik, az

állatokat kím élik, szenvedélyes doh ányzók és igen b u z g ó buddhisták. A sárgaruhás barátok az oktatásra nagy

g o n d o t fordítanak.

Fény­

űzést túlnyom ólag vallási dolgok b a n űznek, hatalmas pagod áik száma igen nagy, de az iparban is kitűnők. A k isebb törzsek k özött neve­ zetesek az európaikhoz hasonló saMok kissé rézsútos szem ekkel, m elyek m ellett a szem öld ök és szem pilla gyakran hiányzik. Khinaias szoká­ saik vannak, szorgalm as földm ű velő nép sajátságos Harcziasak a T ib e tb ő l eredő h egyek k özött lakó

kik töb b

diszöltözetekkel.

törzsre oszolnak s a

E z u tóbbi félvad p og á n y faj, m ely láb­

szárait s kifúrt füleit m indenféle tárgyakkal díszíti s a n őt ra b szol­ gaságban tartja. A z ország politikai fővárosa

az Iravaddi

torkolatának

keleti részén 200,000 lakossal biró n agyon élénk kereskedelm i város, h ol évente 400 hajó is m egfordul. A város ben szülött lakói is m üveitek, az utczák egyenesek, kövezettek, csatornázottak s a gyak ori áradások miatt több ház cz ö lö p ö k ö n épült. N agyhirü épülete az arany pagoda,

egy

30

m.

m agas

k ira k ott; kerülete

d om b

tetején ,

kőből

épült

400 m., m agassága 90 m.

és arany

lapokkal

A p agod a egy felfor-

ditott tölcsérh ez hasonló kupolával s erre tűzött arany ernyővel tető­ zött fok ozatos gúla, ben sejében több kisebb kápolnával s számos csinos B uddha-szoborral.

Van

a városban

továbbá

kitűnő

csillagbörtön,

nehány híres iskola, m uzeum , állat- és növénykert. Kár, h o g y a m o­ csaras talaj az égh ajlatot m egrontja. K örü lbelü l ugyanily n épes F elsőb irm a fővárosa Jíaw fM e, szintén az Iravaddi m ellett tágas síkságon. pították, az előb b en i

E gészen uj hely, 1856-ban

főv á rosok , A va

és Am arapura

ala­

ma közelében

rom ok ban hevernek. A z uj főváros n yílegyen es utczákból áll koczkaalaku keritésfallal, a faragványos és kifestett házak cserepesek, itt-ott em eletesek, de a félreesőb b h elyek en már csak iszapba vert alacsony czölöp ép itm én yek bam busz és gyékényfalakkal.

K örü lbelü l a koczka

k özep én van a régi királyi palota pagodákkal környezve, je le n le g pén z­ verő hivatal és feg y v erg y á r van benne. N em m essze egy pagoda van, h ol 700 kápolnában őrzik a buddha szentirást, a P ittagat gyűjtem ényt. A töb b i h elyek k ö zt igen nevezetes

az Iravaddi g ő z ­

hajózásának le g v é g s ő pontja északon s ezért bár házai csak bambusz és g y é k é n y b ő l állanak s a lakosok

száma alig

tekintetben n agyon fon tos, m int a sánok a Szalven torkolatánál,

3000,

kereskedelm i

és khinaiak kapuja.

Tenasserim tartom ány főh ely e

1.), szintén élénk k ik ötőh ely s k ü lön ösen

fon tos

.AÍM?-

(55,000

fürészm alm áról

és

hajógyárairól. É ghajlata egészségtelen . A maláji félszig et déli csúcsán van azonban az ország főb ü sz­ keség e

(200,000 1.)

az ind-khinai kereskedelm i forgalom

főállom ás helye. A város csak 150 km. távolságban van az egyen lítő­ től, de nem forró s teljesen m entve a viharoktól. 1818 ban vásárolták m eg az a n g olok D s o h o r szultánjától ezt a kis szigetet,

h ol

világváros van, ma már paloták és

csaknem

villák

fogla ljá k

el

m ost e az

egészet. É ven te 2 0 -2 5 ezer h ajó fordu l m e g rendkívül biztos k ik ö tő ­ jéb en , bár az európai la k osok száma alig 4000. L eg töb b en vannak a khinaiak, kiknek városrésze itt is rendkívül ronda. H alm on em elkedik a Cannina zárda s északra a korm ányzó palotája. A nagy város k ör­ nyéke a szem közt fek vő

szárazföldön

szintén jelen ték en yen

pod ik s k ü lön ösen a gazdag ültetvények

már

is virágzók.

gyara­ Maga a

Straits Settlem ents k ü lön ben igen kis területü

(3908 km^), bár két

félreeső sziget is tartozik

Christmas szigetek,

hozzá, a K e e lin g

m elyek közü l az első egészen lakatlan.

és

A maláji félszigetn ek tö b b i h elyei k özü l n evezetesek a Singa­ pore m ellett fek vő D soh or, északon

G eorgetow n ,

P enan g

fővárosa,

Malakka hasonnevű fővárosával, h o l m indenütt tropikus

n övényeket

term esztenek, kü lön ösen czukornádat, fűszert, arakadiót,

tapiokát és

theát. L orutban és P erákban aranyat ásnak. A töb b ször em lített szigetek k özü l az jáMáawawoÁ; (6495

km^).

m egleh etős néptelen, csak a le g n a g y o b b s deportatióra használt P ort Blair szigeten van m integy 12,000 fo g o ly , az összes lakosságnak fele. A z összes szigetek fásak.

L e g n a g y o b b nevezetessége a

b en -

Inmháx Sirtgaporéb:ai.

szülött negritó törzs, kiknek száma m ég m integy 6000. E z az eth n ographiaiíag rendkívül érdekes kihalt népcsalád hasonlít a pápuákhoz, de ajkuk nem duzzadt s orruk egyenes.

B őrü k

szertelen, a m alájok m ajm oknak csúfolják. szin alatt laknak, gy ü m ölcscsel, lottaikat g u g g o ló h elyzetben

sötétszinü és sima.

M eztelen járnak,

leveles

hallal és rizszsel táplálkoznak.

H a­

tem etik el, az özv eg y férje k op on yáját

nyakára kötve hordja. M ég m indig nyilaznak. A

sz ig e tcso ­

p ort (1771 km'^) valam ivel n ép eseb b . 1869 óta a n gol birtok. Oslakói az erdők m élyébe rejtőző som b en g ek

és nik obárok

tie k n e k látszanak s n agyon prim itiv életet

élnek.

tüket a disznók és kokuszpálm ák je lö lik m eg.

m ongol V agyoni

erede­ h ely ze­

S Z lA M Keletázsiának ex a nevezetes országa,

m elyről a m üveit euró­

paiak j ó hosszú id e ig nem tudtak mást, m in th o g y a fehér itt istenként tisztelik s ide való a század k özep én

elefántot

csodaként

m uto­

gatott összen őtt ikertestvér, már a X III-ik században hatalmas állam volt, m ely Jáváig kiterjesztette birtokait. 8 nem is m ű veletlen állam. A

buddhism us

itt

s

X IV .

k ora

L ajos

régóta

virágzik

óta

állandó

összeköttetésben állanak Európával. M on gk ut s utána Csulalongkorn, ki Budapesten is hosszabb

id e ig

volt.

n yugoti szokásokat honosítottak m eg népüknél. A ország rakás

korm ány élén rium jó l

41

hűbéres van,

m egyére

országra

s egy

oszlik.

rendszeres

A

m iniszté­

hadserege

és hajóhada

felszerelt s népe,

különösen a

tulajdonképi Sziámban, nagy

tevé­

k en ységet fejt ki, bár a napszám os munkát fők ép

rab szolgá k

és

k h i­

naiak, a kereskedést p e d ig európaiak folytatják. R izs, teakfa és állatok a fők iviteli czikkek. A z uralkodó sziámi faj,

mely

a je le n évezred elején jö t t ide, hát­ térbe szorítva a kambodzsaiakat, az ország Sziámi király bronz e^ nfántja.

n ép esség éb ől

m adrészt fog la l eredetűek

lék kel, fejű

olajbarna,

em berek,

k özépterm etű,

kiknek fek ete

birm ai

cson tos,

szem e

hasított, de m ég sem m o n g o l je lle g ű .

és

közep es

szabályosan Szőrük

m integy har­

m agában.

Khinai

maláj

v együ -

izm os,

nagy

mandula form ára

kevés

van,

szakállt,

bajuszt nem viselnek, főruházatuk a testük körül csavart szines kendő, m elynek k iegészítéséü l m é g lábpereczet, óriási fülbevalókat és virá­ gok a t hordanak, de kalapot és csizm át csaknem soha, diszfövegül a gulaalaku p a god a tetőzet utánzata szolgál, sőt

a gyerm ekek teljesen

meztelenül járnak. E xért n agyon ü gyesek a futásban, kúszásban és a testgyakorlatokban. B ékés, türelm es, de kissé

alázatos nép, v en d ég ­

szeretetük nagy, családi életük tiszta, veszek edések és tolvajlás ritkán fordul elő közöttük.

A

tropikus

éghajlat ham ar

kifejleszti

ezért 12 éves asszonyok nem tartoznak a ritkaságok

k özé.

ők et s M űvelt­

ségüket a b o n czo k tó l és apáczáktól nyerik, kik egyú ttal jelen ték en y irodalm at is terem tettek, m elyekn ek k in cseit újabban, h o g y a term e­ szektől és tüztől m e g ­ védjék, apró szigeteken épitett könyvtárakban őrzik. M int buddhisták, hisznek a lélekvánd or­ lásban

s

leikeinek a fehér

a

királyok

uj

hajléka,

elefánt,

tiszteletben

nagy

részesül,

külön palotában

lakik

s udvartartásának k ö lt­ ségeire sok m illiót érő alapitványos

birtok ok

vannak. A

töb b i

népek

között legn evezeteseb­ bek az északon laok,

a

m on g ol

kik

lakó

szintén

eredetűek

buddhisták,

és

de

k e-

vésbbé m üveitek, halá­ szattal, vadászattal

és

állattenyésztéssel fo g ­ lalkoznak. felső

v ölgy éb en

tózkodnak rizst

Sziámi királyi palota Hang-kokban.

A M ek on g tar

a sötétbarna

term elnek,

v örösb őrü

cx ölöp ök re

épitett

khinai

puskával védekeznek. É rdekesek m é g eredetűek,

arczuk

széles,

csöndes földm ű velő és

a zenét,

de

nép,

áll-

eredetű

kunyhókban a sanok, kik

és járom cson tju k

m ely n agyon

e m ellett lakkm unkák

kakienek,

laknak

és

szintén m on g ol

k iszök ő.

M élázó,

szereti az in d ig ó -k é k készítésében

nagy

ruhát ü g y es­

séget tud kifejteni. ( i y ü r R ' y A lí u tí' u *:

A

t'ntd

t'S n ú ] < e i . I ] ] .

k ik n yil-

4.6

A n ép esség általában a fo ly ó k partjain

csoportosu l,

m elyek

a

hiányzó országutak h elyét p ótoljá k s m elyeken igen sok helyen való­ sággal tutajokra épített falvak szám os város van rom ok ban , k özöttü k

leg h íreseb b

6— 15. századból

is vannak.

A n g k o r Vat,

szárm azó

De

e g y k o ri nagy

m ég

K am bodzsa

g y ö n y ö rű

e helyeken is

birodalm ak

rom okkal,

székhelyei,

határához

közel

a

m elyeket a benn­ szülöttek a gon osz szellem ek alkotásai­ nak tartanak. Ezen a helyen volt a vi­ téz

khm er

népnek

a khinaiak

által is

m egbám ult pom pás fővárosa, m ég

m elynek

rom jaiban

is

hatalmas tem plom ai s palotái nagy fén y­ ű zésről tesznek ta­ núságot s érdemes tárgyai a régészek tanulmányozásának. F enn északon a laok és félvad m oik föld ­ jé n is vannak hatal­ mas rom ok, m elyek­ nek kifejlett építé­ szete ősi m űveltség­ ről tesz

tanúságot.

A z ország fő ­ városa, úttal

Sziámi kötcltáncxos.

m ely az

egy­

egyetlen

fon tos hely, -Bawf/M

a M enam tork olatától 63 k ilom éter távolságra fekszik s közel fé l­

m illió lakosa van, m elynek csaknem fele khinai. Á zsiai V elenczének hivják,

m ivel

igen

sok

benne

házak néha 5-6 sorban egym ás

a

csatorna

m ö g ö tt

és

a tutajokon

épült

deszkákkal összekötve.

lakik a szegén yeb b nép. D e a város más része sem

nagyon

kajla fedelü, bam busz geren dákból, sárból és a g y a g b ól

Itt

csinos,

épült házak

töm ege. Csak egy es paloták s a tö b b m int száz pagoda tűnnek ki.

melyek aranyozott tetői napfényes id őb en m essze csillognak. A le g ­ szebb épület a W a t-k ra o-p rao, óriás p a goda, elefántcsonttal és g y ö n g y ­ házzal kirakott, m eg freskókkal díszített falakkal s Buddhának hatal­ mas nephridszobrával.

A város főu tczája

a K ru n g

tö b b

kilom eter

hosszú, de a d éln yu goti m onszum szél fuvásakor a,z egész utcza víz nlá kerül. F ővásár-tere a szam pang, h o l

opium

le b u jo k ,

korcsm ák,

játékbarlangok s k ü lö n b ö ző m űh elyek tarka változatosságban

talál­

hatók. A klastrom okban 20,000 b on cx lakik. A m ellékutczák n agyon piszkosak, bár k ó b o r kutyák

és

keselyü k

zavartalanul lakm ároznak

bennük. A régi főváros A junthia ma már pár élénk forgalm ú

h ely van a M ek on g

csaknem

teljesen

m ellett,

rom .

k ü lön ösen

l'rib a n g és Basszik; a főváros k ik ö tő je Paknam kies hely,

E gy

L uang

de nagy

forgalm ú, legn ép eseb b B attam bon g K am bodzsa határához k özel.

A F R A N C Z I A IN D O K H I N A M ivel az a n golok csaknem

egészen kiszorították

a francziákat

K eletindiából, a dicsszom jas nép H átsó-In diában keresett kárpótlást és nem csekély sikerrel. 1862 óta n égy tartom ányt foglaltak el e g y ­ más után, m elyeket 1 887-ben In d o-K h in a név alatt egyesitettek, bár külön vezetés alatt. K okhinkhina és T o n g k in g (150,000 km^ 12 m illió lakossal) ma már közvetlen gyarm atok, a n a g y o b b ,

de

Kam bodzsa és Annám védállam ok. H átsóindia nyugati

n éptelen ebb fele

ma már

egészen franczia s újabban m é g tovább m ent a terjeszkedés lóvására, m elyet ma a két nagy európai állam k ölcsö n ö s

Sziam

félték en y­

sége tart fenn. A déli részeken uralkodó nép a

a vitéz

khm erek

rlk orcsosu lt, de m é g m ost is rokonszenves utódai. Jám bor, k ö zöm b ös, könnyelm ű, dalkedvelő, de d olg ozn i nem szerető nép. A férfiak szűk felső ujjas ruhát és b ő nadrágot viselnek, vállukra értékes öv ét k ö t­ nek. A n ők térden alul érő

széles, a m ellen nyilt s a derékra sz o ­

rított in g et hordanak és selyem öv ét kötnek bal va gy jo b b vállukon keresztül. Hajukat fe jő k b ú b já ig

lenyirják s azt fe jő k

tyosán viselik. A köznép buddhista,

beéri

egy

elégeti és szokásaiban a sziám okat utánozza.

tetején

feleség g el,

kon­

halottait

Sokkal szám osabban vannak az izg ék on y

nép,

a n trop ologia i

sok

tekintetben

sajátságuk,

hogy

gathatják, m iért a khinaiak

kis termetű, sovánv

hasonló lábuk

ők et

a khinaiakhoz.

N evezetes

hüvelykujját szabadon m oz­

négykezü ekn ek

szokták

nevezni.

Csaknem oly fürgék, m int a m ajm ok, alkalm azkodó tehetségük bámu­ latos s a kézü gy ességb en nagy tökélyre

viszik,

de

egyúttal

—

ha

teh etik — n agyon pazarlók és fényűzők. Ö ltözetük és szokásaik, ide értve az opium szivást is, a khinaiakéhoz hasonló. Jellem ző, h o g y az elők elők csodálatos g o n d o t fordítanak körm eik m egnövesztésére, talán annak jeléü l, h o g y ők kézi m unkával nem

kénytelenek

N evezetes, h o g y ba m b u szb ól készült házaikat többn yire építik s a tetőt hosszan

eresztik

le

a veranda felé,

foglalkozni. czölöp ök re

h ol a férfiak

pipáznak s trécselnek, m ig a szolgak én t tartott n ők benn a házban szőnek és varrnak. M indkét népnél, valam int az általuk részben

k iszorított félvad

törzseknél uralkodó a törzsren d szer; egyes falvaknak külön kis fe je ­ delm eik vannak, a le g tö b b helyen m é g a keletindíai kasztrendszer is divatos. A tetoválás n agyon elterjedt,

valamint a czölöp ép itészet is.

de sok törzs, kü lön ösen a khinai határon már a sziklák k özött ütötte fel faluját. A kevésbé m üveit m oi, kham, m uang és laos törzseknél a n ők n a g y ob b becsü letb en részesülnek, m int a m űvelteknél, bár ők is vásárolják m enyasszonyaikat. B am buszházaikban ig en gyakran töb b család van együ tt s ily en k or külön h e ly is é g is van a valódi istenség számára. A z északiak inkább khinai, a déliek inkább maláj jelleg ű ek , de m inden k isebb n ép töred ék ről valószínű, h o g y ők voltak a földön s esetleg részben K h ina déli részében

a ré g ib b ,

ma tulajdonaiktól

m eg fosz tott lakók. A le g ré g ib b s ma k özvetlen ü l a helytartó

vezetése alatt b izo ­

n yos ön állóságga l felruházott franczia gyarm at R o M m M w a a M ekong delta vidékén, m elynek hat nagy ága h ajózható. A lakosság je le n té ­ keny része khinai, kiknek ősei m é g akkor telepedtek

itt le,

m időn

K hinát a m andsuk m egh ódították . A z egész n ép esség rizsterm eléssel foglalk ozik , m ely b ő l évente 50 m illió frank értéküt szállítanak főké]) Khinába. A

főváros

(65,000

1.) igen

dern város. V annak szép épületei,

csin os és rendezett

m o­

n övénykertje, kaszárnyája és két

kollégiu m a. A tartom ány 7 m eg y é jé b e n szintén van

eg y

pár élénk

kereskedő hely, leg jelen ték en y eb b M ytha a M ek on g legészakibb ágá­ nál s Hátién a sziámi ö b ö l m ellett.

A szom széd

a M ek on g jo b b partján, e g y k o r hatal­

mas birodalom töredéke,

n év leg m é g m ost is királyság,

rosban lakó királynak alig van valami hatalma.

de a fő v á ­

A z ország n a g y o b b

része alluviális sikság, m elyen rizst term elnek, de van h e g y e s vidéke is, hol vasat, zafírt és rubint találnak,

m ig a fo ly ó k

m edrében ara­

nyat mosnak. A B alatonhoz h ason ló n agyságú Taliszap tó rendkívül

Hossxukörm ök Anmtmbót.

gazdag halakban s fekvése is kiváló szép. A z éghajlat azonban átlag véve egészségtelen s a la k osok szegények.

A főváros

.P/MW

a

M ekong m ellett (75 ,0 0 0 1.) falusias je lle g ű , de a benne lakó khinaiak élelm es kereskedők.

N ev ezeteseb b

helyek

m ég

Pursat a n agy

tó

mellett, Sam bor a sziámi határszélen és K am p ót ten geri k ik ötő. Jelen téken yebb m indezeknél

császárság,

ország kétharmadának m e g fe le lő területen m integy lakik. K icsin yben K hinát látjuk it t :

hol

M agyar-

6 m illió

absolut u ralkodót,

ki

em ber egyúttal

egyházi fő, ősök és védőszen tek tiszteletét,

K on fu cius tanát, a n ép­

ben rendkívül élénk érzéket a kereskedés iránt, khinai je lle g ű váro­ sokat, öltözetek et és szokásokat,

csak

s k evésbé m űvelt népnek van inkább itt selym et és czu krot is nagyban

az

ország ben seje

maláji je lle g e .

felé lakó

A rizs mellett

tenyésztenek s elterjedt a csator­ názás,

bár a fo ly ó k

gyakran ki­

száradnak esőhiány miatt s ezért tö b b szö r m é g

lisztet és rizst is

kell kü lföld ről hozatni. A jo b b á g y ­ ság daczára, a jó lé t em elkedőben van,

de

csak

a

partvidékeken,

m ert a b elföld d el gyen g e a k öz­ lekedés. A főváros

a ten ger­

parton (30,0001.) jelen ték en y erőd. A

város

k özepén

van a királyi

palota, van benne továbbá ágyúön tő,

arzenál és töb b kaszárnya.

N evezetesebb helyek m ég Fajfóra k ik ötő és a népes Bindin. L eg töb b ször indo-khinai

em legetik

b irtok ok

az

k özt

a

K hinához leg k özeleb b fekvő Towg/íMM/ot,

m ely

1 8 8 2 -b en

véres

háború után ju to tt F rancziaország birtokába. E gészben véve h egyes vidék, mas

de a S zonkoj fo ly ó hatal­ torkolata

nép ességű

rendkívül

áldott

sikság,

sűrű h ol

a

rizs b őven terem s oly j ó m in ő­ H m l i l h n s x o b t n T o nld np ít'ó l.

ségű,

hogy

Khinába

is

több

m illió

értékűt visznek

ki

éven-

kint. A delta k örü lb elől oly nagy területű, m int P estm egye : az öb lök b en ezenkívül szám os sziget van, m elyek közü l a 1\ebao szigeteken háztelepek vannak. Éghajlata forró és esős, k ü lön ösen riak. k ed ő

m ájustól szeptem berig,

m időn a viharok gyako­

M indam ellett a gazdag vidéken már k özel ezer európai keres­ telep edett

Yünnan

le.

A

h egyvidék en,

határáig ma már vasút vezet,

habár m ég

a

S zonkoj

kevéssé

völgyéből

ismert

s

a

francziák uralma inkább n évleges. D e ez is gazdag h e ly ; só, kőszén,

épületfa

és

drágakő

bőven

fordu l

elő.

népfaj sok bivalyt, xebut és diszn ót tart, iparkodók. A khinaiakkal állandó

Az

uralkodó

annaniita

m értékletesek, jó z a n o k és

összeköttetésük

van, az

elég ü let-

lenek innen várják szabaditásukat a francziák uralma alól, h o lo tt az

Díszelefánt az annami császár udvarában.

különösen a sok garázdálkodó rabló kiirtásával nagy szolgálatot tett a népnek. A h eg y ek b en m oi, törzsek tólag A

man, m u on g és más kevésbbé ism ert

laknak. M indenütt sürü erdőségek vannak, vas,

gyarm at

réz,

arany

fővárosa

és

ezüst

RaMM,

nagy

a S zon gk oj

franczia Indokhina leg n ép eseb b

városa

m elyekben

m en n yiségben delta

(150,000

északi 1.)

s

fordu l

állí­ elő.

tövéb en

a

ezenkívül is

csinos h ely széles k ik övezett utczákkal és szép sétaterekkel. A töb b i városok

sokkal k isebbek ,

de

e g y pár,

köztü k

Baknin,

tekintélyes

katonai erőd s m ások, m int H a ip h on g, S on ta g és N am din em elkedő télben lev ő kereskedelm i városok . M int hadi k ik ötő az A lo n g i öb öl n agyon nevezetes, innen ten ger k on gba.

A

társadalmi

n agyon em lekedik,

és

alatti táviró visz

üzleti

élet

a

delta

H ueba

és H on g ­

vidékén

a k ereskedelm i fog a lom már 7 - 8

általában

m illió dollár­

nyi, bár a franczia államnak m é g a kiváló gyarmatára is sokat kell költenie.

T o n k in g

gyak ori

lázon gások

jö v ő jé b e n , sok

bár

az egészségtelen

áldozatot k öveteln ek,

éghajlat és a

a francziák

nagyon

biznak, k ü lön ösen sokat várnak attól, h o g y innen szabad összekötte­ tésük lesz K h ina népes és gazdag déli tartományaival.

Xebuükür.

VIEN-CHAU

ROMJA!

T IZ E N N E G Y E D IK F E J E Z E T . A U S Z T R Á L Á Z S IA lUtMuce Alfred R ussel: The Malay A rch ipela go : the land o f the orang-utan and the bird o f paradise. 2 vols. London, 1869. — Jtfoya y Jííne/ter .* Las islas Filipinás. Madrid, 1883. — JtfoMeyo y E l archipielago Filipino. M adrid, 1886. — -BosiMAerp.' Der m alayische A rch ipel. Leipzig, 1878. — iioA'emeyer.- Die M olukken. Leipzig, 1888. — < 7 . D ie Battalánder auf Sumatra. Berlin, 1849. — .őtMÍíaw Indonesien 3 rész. Berlin, 1886. — .* Besuch bei den K annibalen Sumatras. W ü rzbu rg, 1894. — ,%7nt%.ze; Führer a u f Java. 1890. — JForjt/oM W . B . : A visit to Java. London, 1893. — Dr. .Poswí(% T iv a d a r: B orneo. Berlin, 1889. — J?as&t'an.- Die M olukken. Berlin, 1889. — WaHace.* M alay A rch ipelago. London, 189 L — János: B orn eo szigeten 1870. tett utazásom ról. F öld r. Köz], Budapest, 1875. — H ickson iS^/ííney J. : A naturalist in North Cetebes. L on don , 1893. — (i. J. : T he eruption o f Krakatoa. London, 1888.

A NNAK a nagy szigetcsop ortn a k , m ely D élázsia és Ausztrália k ö zö tt -fn. elterül s m ely, m int már fentebb is említettük, k étségk ívü l eg y régi szárazföld maradványa, jó fo rm á n

önkényesen

állapították

m eg

határait a földrajzírók. A te n g e r fenekén van ugyan egy m ély barázda, m ely különösen Báli és L o m b o k , továbbá B orn eo és C elebes k ö zö tt mutatkozik, de ezt a term észetes határt épen nem veszik figyelem b e s m ég kevésbé azt, h o g y a szigetcsoportn ak déli U jgu in eáh oz k ö z e l­

eső része állatvilágát és lakosságát tekintve je lle g ű .

A d ön tő

eg y ség e, m ert

inár inkább

m eg k ü lön b öztető je l a holland

az

egész

sz ig etcsop orton

ők

az uralkodók,

félreeső F ilip p in i cso p o rt maradt m e g a sp an yolok k isebb területek vannak m é g eg yk ori

n agy

hollandiai

ausztráliai

gyarm atbirodalom csak

a n gol és portu gál hatóság alatt.

gyarm atvilág

a

kezében s egyes

je le n le g itt

Az

összpontosul s

annak királya, a rendkivül népes Jáva, egyúttal a szigetvilág legn e­ v ezetesebb része. N agy szám okban véve m integy 2 m illió km^ területű ez a szi­ getvilág, m elynek északi része egész a ma Japánhoz tartozó F orm oza szig e té ig terjed s zöm e az egyen lítő

vidékén

van, de

egyes részei

jó v a l lejeb b nyúlnak. Z ö m é t a Szunda szigetek teszik, m elyek közül n égy nagy (B orn eo, Szumatra, Jáva és ön állók s m ellettük

C elebes)

eltörpülnek a M olukkák,

csaknem

Szuluk,

csop ort tagjai is. A usztrál-Á zsia elnevezése m ellett, kortabban

is,

olvassuk

az indiai

szigetvilág,

egészen

sőt a F ilippí

sőt ennél gya -

maláji

szigetcsop ort

(M alézia) avagy H ollandia neveket. A trop ik u s világnak kü lön leges rendkivül érdekes csoportja ez, m elyet a n agy forrósá g és a csaknem átlandó m onszum

szelek által

terem tett n yirk osság csodálatos gazdaggá tett állatban és növényben egyaránt. A z A usztráliához leg k özeleb b eső részek s k ülönösen T im or sziget k ivételével m indenütt dús erdőket s duzzadó életerőt találunk. A nagy a n g ol term észettudós W a lla ce

után, ki e szig etcsop ortot az

oran gutáng és a paradicsom m adár hazájának nevezte el, egész sereg term észettudós tanulm ányozza itt a term észet kim erithetlen kincstárát s köztü k tö b b m agyar eszk özölt itt gyűjtéseket. K eletindia állatvilága, köztük a hatalmas je se n

m eg

elefánt, csaknem tel­

van Ausztráliában, de azoknál sokkal töb b s a változa­

tossá g ot n a gy on em eli m é g az, h o g y egyes déli szigeteken már ausz­ tráliai fajokk a l találkozunk. csak e g y pár

m érföld

A

fentebb

szélességű,

em lített m ély

egészen

eltérő

barázda, bár

világokat választ

szét. C eleb esen például már nincsenek azok a m ajm ok, evetek, vad­ macskák,

szarvasok, m elyek B orneoban nagyon gyakoriak s az e g y ­

m áshoz k özel eső Báli és L o m b o k állatvilágai

egészen

különbözők.

A le g tö b b szigeten feltalálhatok az őserdők, lég g y ök erek k el és kapasz­ k od ó indákkal beh álózva s e m ellett itt van valódi hazája a pálmák­ nak és a fűszereknek, A M olukkákat, m elyeknek szegfűszeg, muszkátdió, fahéj, bors és más hasonló dúsgazdag term ékei oly nagy veszélye v olt a k ap zsiság áldozatául d o b o tt bcnszülötteknek, a föld göm b le g -

A3ZUNDA-3Z!GETEK LAK Ó t:

első fűszertermő vidékének

tartják.

8

ezt a term észetga zd a gsá got

megtartotta a szigetvilág a m űvelődés hatása után is, sőt a beültetett kávé, rizs s más ültetvények szintén dúsgazdag aratásokat adnak. E gy ség es képet k ü lön ben a fen teb b i általános von á sok on kivül nem alkothatunk a szigetvilágról.

M ég a la k osok is n a g y on

bözők , bár tú ln yom óla g malájiak k özé tartoznak.

De

m ég is

összetartaná ők et a föld alatti r o m b o ló

erő,

m ely

mint bárhol másutt.

m ég

m ost is

A szig e tcso p o rto n

k ü lön ­ mintha

itt hatalm asabb, 109

m ű k öd ő

Jávái vidék.

vulkán okádja a lávát, hamut vagy iszapot, dönti rom ok b a a lejtőik en levő falvakat,

sőt iszonyú

kitöréseik k özben

o ly k o r

önm agukat is

teljesen szétrobbantják s töb b ezer kilom éternyi terü letek et tem etnek izzé-porrá tört rom jaik alá. M inden Jávában 45 s ezek közül

szigeten

van

egy

pár

vulkán,

28 m ég m űködésben, S zum bavában

20 s

Szumátra legm agasabb h egycsúcsa az Indrapura folyvást okádja a tüzet. R om bolásaikat gyakran van alkalma feljeg y ezn i a történetnek . Szum bava szigeten a Tam bora

vulkán k itörése

1 8 1 5 -b en

42,000

em bert

pusztított el s m ég élénk em lékezetében van a je le n n em zed ék n ek a 47*

K rakatoa kitörése 1883-ban, m ely a Jáva és Szumátra k özött elnyúló Szunda szorosban fek vő szigetet, Jáva

partján

m os apróbb h elyet elpusztított. A z óriási ten gerh ullám ok A m erik a és E u róp a

A n jer városát s szá­

kitörés által felkorbácsolt

partjáig

éreztették

erejüket, a

k ivetett hamu 10 km. m agasba röpü lt, 750,000 km^ területen elszó­ ród ott, soká p iroslott az égen napszállat után és napfelkelte

előtt s

annyi horzsalék k ő úszott a Szunda ut körül, h o g y a h ajók napokig nem k özlek ed h ettek miattuk. A szig etcsop ortok a t en n élfogva külön -kü lön fo g ju k tárgyalni s m int kiváló n evezetességüt, Jáva szigetét önállóan. A legtávolabb eső szig etcsop ort

A F I L I P P I S Z IG E T E K T ö b b m int három száz éve (1569 óta) uralkodnak a spanyolok e szig etcsop ort felett, m ely ezernél töb b darabból áll, de területe csak­ nem eg yen lő M agyarországéval s lakosainak

száma felülhaladja a 7

m illiót. D e ez a hosszú időszak sem volt elég arra, h o g y a spanyol uralom itt szilárd g y ök eret verjen, a déli szigetek nagy

része telje­

sen fü ggetlen , rabló n épekkel van tele, a töb b i m űveltebb rész p ed ig minduntalan lázadásokba tör ki s méltán, m ert a spanyol korm ányzat kritika alatt áll s egész a leg ú ja b b

id ő k ig

szem érm etlen kizsákmá­

nyolása v olt a bennszülötteknek. M ég ma is szom orú az anyagi hely­ zet s az egész területen (3 korm án yzóság 43 tartom ánynyal)

deficit

uralkodik. A szigeteket m inden oldalról m ély (3 -6000 m .) tengerek veszik körül, a partok általában m eredekek,

korallpadokkal környezettek s

axonkivül g y ors és heves

tengeráram ok

az egy es szigetek között.

M indenütt találunk h egyeket, a legm aga­

sabb csú csok töb b n y ire vulkánok, föld ren g ések gyakoriak.

is nehezítik a közlekedést

m elyeknek

A h egylá n czok

kitörései,

valamint a

miatt m inden szigeten egy

és ugyanazon id őb en kétféle évszak v a n : m időn a déln yu goti monszun fúj, a szigetekn ek nyugati és déli részén van az esős, az északkeleti részén

p ed ig

a száraz

évszak,

m időn

p e d ig

az északkeleti fúj, az

ellen kező eset áll be. V ih arok is gyakoriak s a n a p éjegyen kor mutat­ k ozó orkános fo rg ó s z é l n a gyon veszedelm es. A m eleg nem türhetlen s általában m é g az európai

em ber

is j ó l

elbírja

az

éghajlatot.

A

Krakatoa sziget a Szunda szorosban.

h eg ylá n czok iránya, miatt eg y pár n a gyob b fo ly ó

is

alakulhatott,

a

leg n a g y ob b Luxa szigetén a Cagayan 350 km. hosszú. A sziget növényzete ig en gazdag s feltű nő a sok

eredeti

faj.

K eleten inkább látszik a tropikus je l l e g ; őserdők, pálmák és fo ly o n ­ dárok töm egesen lépn ek fel,

nyugaton

nyeket is találunk, e g y pár fen yőfajt növényzetet. A z arktikus

ellenben

m ég

s a tetőkön

és tropikus tenyészetnek

k ü lön ös bájt k ölcsö n ö z a filippi szigeteknek.

A

északi n övé­

valóságos ezen

hegyek

alpesi

éritkezése feketészöld

fen yvesei után sajátságos látnunk, h o g y a v ölg y b e n a házakat pálma lig etek és czukorültetvények veszik körűt. A term észet

színgazdag­

ságát a sziget lakói is ellesték, m ert ruházatukhoz szintoly élénk és tarka színeket válogatnak, de ez a tarkaság egyátalán

nem

bántó a

szem nek, m int nem a fén yn ek b ő s é g e sem. A nép n a gy ob b része a m alájokhoz tartozik, leh etős

n agy

számmal

pápua je lle g ű

gyapjas

n egritók (kis n égerek ), kik le g tö b b n y ire harczias viszonyban élnek s prim itív dárda, m érgezett nyíl folytatnak. A m alájok

fü ggetlenek ,

k özött legm űveltebbek

kiket, k ü lön ösen a fiatal leányokat, nagyon szenvedélyes játék os.

R ajzolni,

és

m eg ­

sötétbőrű

a m alájokkal

fegyvereikkel, m elyek k özött a

és tőr is szerepelnek,

A tagál általában szelid, tapintatos

de vannak

hajú

szép

és ü gyes

faragni,

valóságos

hadjáratot

a sötétszinű fajként dicsérnek.

em ber,

de

rendkívül

szőni n agyon j ó l tudnak,

zenei teh etség ök p e d ig egyenesen b á m u la tos; s z e n v e d é lly e l g y a k o ­ rolják azt, esténkint m indenütt felhangzik a zene,

zon g orá t néha a

fabódékban is találunk. Házaik összen őtt és rotan ggal b e fo n t bam busz geren d ákból állanak, töb b n yire a víz széién czölöp ök re építve.

M ű­

velt nép m é g az M7oroíoA, kik n a g y ob b k özség ek b en s tágabb udvar­ ral ellátott házakban laknak inkább

s nem

annyira

iparral és bányászattal foglalkozn ak.

földm űveléssel, Aranyat,

a le g u tó b b i id ő k ig ők ástak egyedül, m ost töb b n yire

mint

vasat és rézt spanyol rész­

vén yeseknek munkásai. A le g n a g y o b b szerepet azonban a társadalmi életben nem ók, hanem a khinaiak játszák, kiknek kezében van többek k özt a kiskereskedelem egészen. A khinaiak

gyakran vettek részt a

forradalm akban a span yolok ellen, a m iért a korm ány folyton üldözi őket, igen sok ezenkívül önként visszatér hazájába,

m ihelyt

össze­

szedte m agát, m indam ellett számuk m eghaladja a százezeret s fo ly ­ vást n öv ek vőben van. A

sp an yolok

gyarm ati zsarnoksága

egész

a legú ja b b

id ő k ig

m é g azt sem en gedte m eg, h o g y a Hlippi szigetek más állam h ajói­

val át

kereskedelmi évente

összeköttetésbe

csak

természet

sok

egy

kincset

melyből

a

kendert

szolgáltató

32

betelt

nagy

nevű

forgalmi

termelés

jóformán s

a

általános. leányok nak,

egyes

a

kókuszolajjal

tisztátalanok

más

A

az

a

pálma,

a

manilla

növény,

mindenütt. továbbá

manilla

az

a

és

köztök

A

szivargyártás,

dohányzás

áldott

Arika

indigo,

hasznos

terem

időn

az

abaka

czukor

és

szivarkészités

váro­ tagál

czigarettáz-

kenik

és

sok

az

hosszú

daczára

kókuszdió,

ezenkívül

nagyra.

maga

élvezete

csinos

bagóznak,

A

muszkátdió,

bővében

lett,

holott

Mindennek

szalmakalapkészités,

szivarkák

Még is

a

s

fa,

emelkedtek

specialitása

soknak

bors,

textília

czikk

és

ide.

számukra. a

szolgáltató

szalmaszövés

kopra

adott

musa

lépjenek,

küldött

csinálják,

festékanyagot

kender

hajót

magukat,

lomposak,

szaguk

e miatt kellemetlen. A csak

szigetcsoporton

egyetlen

igazi

különben

nagy

város

van: .l/a-MíVa Lux;m szigetén, mely­ nek a külvárosokkal együtt mint­ egy

160.000

des

lakója

belváros

épült;

van.

A

spanyol

egymást

csen­

Ízlésben

keresztező

széles

utczái, nagy terei, jezsuita stylben épült

templomai

vannak. házai ben

Az

és

klastromai

élénkebb

külvárosok

részben emeletes

földszintesek, cottage

ablakkárpitokkal kal.

Kiválóbb

az

egyetem,

Tulajdonképi

és

hüs

épületei 3

rész­

házak

folyosók­

a

kormányzó

nagy

kikötője

Fitippi bennszülött.

nagy

palotája,

dohánygyára,

Cavita,

hol

a

szép

érseki

czukoríinomitó évenkint

templom,

és

mintegy

sörfőző.

500

hajó

fordul meg. Az országot a természet 5 csoportra osztja: 1. ALuzan sziget a mellette levő kis szigetekkel, az egész területnek mintegy ^-de. 2.

A Vingaszigetek. 3. A palauancsoport. 4. A mindanaocsoport. 5. A

szulucsoport.

Mindezeken

főnyi

népességű

egyik

főhivatalnok

alig

van

nagyobb

fővárosoknak

is

egyedüli

vagy

palotája,

püspök

a

hely,

az

egy-két

nevezetessége legtöbb

szigeten

ezer

rendesen alig

van

európai. Ig en szépek a S zuluszigetek tüzes

tekintetű

m ozlim

maláj

lakói. Férünk és n ők b u g y o g ó t viselnek, a férfiak turbánt vagy fezt. A z asszon yok szabadon, fátyol nélkül járnak.

JA VA A F ilip p i

szigetektől

délre terülnek el a h ollandok

m elyhez az itt tárgyalt szig e tcso p o rtb ó l T im or, K em b in g és Á ru

nem

délibb vidékekre is kiterjednek,

tartoznak, ig y

csak B orn eo de

birtokai,

északi része,

ennek ellenében

U jgu in ea

egy

század alatt, fők ép azonban 1814 óta terem tették

részére.

m eg

m ég

H árom

a hollandok

ezt a tekintélyes gyarm atbirodalm at, m ely je le n le g már kerekszámban másfél m illió km^ területre tetjed m integy 35 m illió lakossal s ural­ mukat ü gyesen biztosították az által, h o g y a benszülöttek

szokásait

és vallását (m a n a gyob b részt m oham edán) teljesen m egkím élték s az összes

föld b irtok o t koronabirtoknak

nyilvánítván,

a benszülötteket

m unkára nevelték, de egyúttal annak szükségleteiről atyailag

gon­

doskodtak. E z a patriarchalis je lle g ű absolutism us legjob b a n sikerült Jáva szigetén, h o l a je le n században a n épesség 4 m iHióról 25 m il­ lióra em elkedett s ig y ma ez a sziget, m ely M agyarország területének csak eg y harmada, a fö ld g ö m b legn ép eseb b országai k özé

tartozik.

A holland gyarm atok fők orm án yzója Batáviában lakik s rendel­ kezésére állanak a k ü lön b öző szigetekre küldött residensek. m ellette fekvő kis Madura szigettel az egyik

fő c s o p o rto t

töb b iek et együttvéve B uitenbezittingennek nevezik.

Jáva a

alkotja, a

A z összes euró­

paiak száma e nagy területen csak 54,000 volt, ú gy h o g y a katonák, ren d őrök és tisztviselők n a gyob b része is a ben szülöttekből kerül ki, sőt uralkodók (regen s) is vannak közöttük, bár inkább látszólagos hata­ lom m al. A sűrű népességű Jávában m egleh etősen

k ifejlett a k özle­

kedés, ipar és a közoktatásügy, a vasút vonalak hossza m integy 2000 km., de a tö b b i gyarm atok sincsenek teljesen elhanyagolt állapotban, sőt a holland korm ány évről-évre jelen ték en yen kiterjeszti czivilizáló m űködését. Jáva szigete nem m essze az eg y en lítőtől délre

csaknem eg y e­

nesen nyúlik nyugat-keleti irányban töb b m int ezer k ilom éter hosszú­ ságban oly keskenyen, h o g y egyetlen pon tja sincs távolabb

a tengerparttól.

M ellette,

kü lön ösen

az

100 kilom éternél északi laposabb

részen töm érdek apró sziget van, b en seje csaknem m indenütt hegyes

és

vulkánokban

gazdag.

A

földrengések

gyakoriak,

de

nagyobbára

gyengék. Folyóvizei számosak, d% természetesen rövidek s csak a 260 km.

hosszú

igen

nagy,

A

Kali a

műveletlen

föld

mennyiségben a

nyirkos

Szolon

forróság

járhatnak

nagyon

tenyésztenek.

forróságot,

kisebb

jelentékeny

s

kevés, Az

mely

gőzösök.

ezért

kávét,

európaiak

lankasztólag

a

Az

esőmennyiség

termékenység

feltűnő.

czukornádat

és

rizst

alig

ki

sokáig

birják

hat

reájuk

s

a

nagy ezt

természet

annyira uralkodik az emberi mű felett, hogy a rövid ideig elhanyagolt talajt is.

rögtön

Batávia

elbontja közvetlen

az

erdő.

A

tenyészet

szomszédsága

csak

kedvező

úgy

hemzseg

az

állatvilágban

a

krokodiloktól

és majmoktól. Tigris, szarvas s más nagy állatok ma már ritkulni

Kuli takás .hh'ábim.

kezdetiek, A

2/0

melynek nak

de faj

annál madár

ehető

több

fészkei

barlangjában

a

között

sok

madár

különösen

nagyobbára

találhatók.

Az

és

a

csillogó,

kiválik

a

déli

ásvány

a

bogarak. esculenta,

meredek

mészfalai-

partok

világ

fénylő

Gollocalia

sokkal

szegényebb

kin­

csekben, de nafta és aszfalt sok van s különösen gyakoriak a meleg­ víz

források.

Kendke tó.

melyből

fülsiketítő kokban

Nevezetes

Gomba

(a

forró

robajjal nagy

ezek

forró

között

ördögök

iszaposzlopok esnek

robajjal

a

tó a

t;.V"i'gy AiaitAr: A iötit ós né])ui. 111.

Szolo

szinére, szét.

halál

völgyében

név

emelkednek

pattannak

nevezetessége a szigetnek ürnh'k ki folytonosan.

a

hazája")

hol

alatt

fel

völgye,

szüntelen

méter

Szintén

fekvő

„Gheko

ismeretes s

nagyságú

nagyhírű

melyből

iszap­ azután buboré­

természeti

veszélyes

gáz

A sziget őslakossága, és, bár az európaiakon khinaiak is n agy

számmal laknak

itt,

kivül arabok

m é g m indig

az

és

óriás nagy

tö b b s é g a m aláji törzsh öz tartozik, kik k ö zö tt három nagy csop ortot k ü lön böztetn ek m e g : nyugaton a szundaiakat, keleten a tulajdonképi jávaiakat, északon s Madura szigeten a maduriakat. M indm egannyi fö ld ­ m ű velő s részben halász, az ipar jó fo rm á n a házi m ellékfoglalkozásra szorítkozik, állattenyésztésük is csekély, a szarvasmarhákat húsúkért tartják, a föld m ű velésn él bivalyokat használnak. M indhárom néptörzs kis term etű, fekete hajú, lapos orrú s alacson y -széles h om lok u , de a jávai általában karcsúbb, ü gyesebb, m oz­ gék on yab b és cziczom át kedvelő. A férfiak kurta nadrágot hordanak s arra tekerik a té rd ig érő sz o ro n g o t széles

övvel,

lábuk

m eztelen

marad. F ejök re karimátlan lapos tölcsérform ára fon t kalapot tesznek, m elynek a k özep e kerekre van kim etszve, h o g y a kontyuk b eléféijen ; az elők elők karim átlan k öcsög k a la p ot is hordanak. Házaikat, miként az

egész

szig e tcso p o rto n

szokás,

töb b n yire

czölöp ök re

a jtóh oz létrán va gy lép csőn járnak fel. A földszinten

építik,

az

van az istálíó.

az em eleten a lakóház. A k iru gó tető alatt elhelyezett verandán töltik szabad óráikat. A lakóhelyeken igen sok európai bútor és szobadísz található, de azért többn yire gyékénypadon szoktak hálni. A falvakat m ind egyform ára épitik. K özep én nagy kerek tért hagynak, m elyen a m ecset és iskola áll,

körülötte

sorakoznak a bam bu szgeren dákból

épített pálm alevelekkel fö d ö tt házak. M inden

falut e g y

sövény s apró h eg y es czövek ek kel kibélelt árok keríti,

20

méteres

m elyet ren­

desen sűrű száraz b o z ó t takar el. A jávai nép rendszerető

s

e lé g g é

d o lg o s,

kü lön ösen

feltűnő,

h o g y a férfiak tö b b e t dolgozn ak, m int a nők, kik fők ép csak a ház­ ban foglalk ozn ak, de azért nem zárkóznak

el a külvilágtól,

n yu goti m oham edán nők. A szertartásokat,

m int a malájiaknál álta­

lában, n agyon gon d osa n m eg őrzik

s a kaszt je lle g e t

és

mint a

önérzetet

m inden jávai becsü letkérdésn ek tekinti s annak m egsértését rendesen vérrel m ossák le. Á ltalában a jávai

szeret

gyilk oln i

s nem

található e g y -e g y félőrü lt (am onok ), ki tőrével az utczán

ritkán

m indenkit

válogatás nélkül leszúr. Kártyajáték, bikaviadal, kakasversenyek s más vad szokások is divatoznak. A z elők elők azonban az európai m odort utánozzák, fényűzést fejten ek ki s az utczán csak palankinokban h ordoztatva jelen n ek m eg. A sziget leg jelen ték en y eb b helye,

az északnyugati par­

tot! fekszik. 1 6 1 t-b e n alapították s S in gapore fellendülése előtt Ázsia

Jávái palankin.

délkeleti részének legtek in télyeseb b helye volt, azóta

hanyatlott,

ma is töb b lakosainak száma a százezernél. A hollandok

de

dicséretére

szolgál, h o g y a hajdan igen egészségtelen várost ma már lakhatóvá tették, bár az elők elők rég i szok ásból m ost in a pár

órányira fekvő

h eg y i nyaraló helyet, B u ite n z o rg -o t (G ondnélküli) lepik el, m elyet a tu d ósok is n a gy on k eg y eln ek világhírű botanikus kertjeért. Magában Batáviában

a

magasabban

fek vő

keleti V eltrevreeden

városrész

a

legelegán sabb, bár az üzletek a tengerparti északi részen vannak. A kik ötő nem elsőrangú, de e lé g élénk, m ert a Batáviában lakó

sok

khinai és európai kereskedő nagy üzleteket csinál s e m ellett számos gyár van a fővárosban és közvetlen környékén.

A tudom ányos, m ű­

vészeti s em berbaráti élet m egn yerő s e m ellett a g yön yörű

term é­

szet von zóvá teszi a parkokat és sétatereket, m elyek közül a K ö n ig splein fasoraiban id ő rő l-id ő re m inden e lő k e lősé g m egfordul. Jáva északi partjain k ed őh ely

Batávia után

(70,000

a legjelen ték en yeb b

1.) körülbelül

keres­

a sziget közep e

táján.

N evezetes ez a h ely arról is, h o g y innen hozták be először (181!)) a kholerát E urópába. T ávolabb Madura szigettel szem ben van Jáva leg ­ n ép esebb (1 5 0 ,0 0 0 1.) városa

a Kadiri

fo ly ó torkolatánál.

A hollandi csin os városrészen kivül külön khinai város van itt s e m ellett nyaraló telep, továbbá tengerészeti csoport. A kisebb szigetek term ényei

leg in k á b b

itt gyűlnek össze. A

déli részen

és Madura

szigeten nincs jelen ték en y eb b hely. A keleti parton a Krakatoa vul­ kánnal szem ben A n dser a legjelen ték en yeb b k ik ötő. sejében

A

Szurakarta és D sokelsokarta, két jelen ték en y

fővárosai, a leg n é p e se b b városok, m elyeknek

sziget benmaláj

körn yékén

állam

nagyszámú

rom ok találhatók. A leg jelen ték en y eb b rom ok azonban Batáviába k özeleb b a M orapi és

M erbabu nevű hatalmas tüzokádó

k öztük Japán egy ik főb ü szk esége a A m ü vészettörtén elem eg y ik legérdek esek b

h eg y ek

k özt feküsxnek,

óriási tem plom rom jai. em léke

ez,

de

érdekes

k örn yezete is, eg y ik e a fö ld g ö m b legszeb b vidékeinek, h o l a grotesk k op ár h e g y csú cs o k , a kedves idylli táj, a hullám zó erdős

h egyek

általában a le g rik itó b b ellentétek igen szép

m utatkoz­

összhangban

s

nak s e m ellett a tropikus éghajlat buja tenyészete elragadja a ride­ gen kutató európaiakat is.

Jáva a

szigetén

kivül még 3

Szunda-szigetcsoportot,

csak

részben

madfélszer hazánk.

a

s

De

hollandiaké,

Szumátra, sem

e

nagy s számos apróbb sziget alkotja

Ausztrál-Ázsia épen

mely

kettő,

a

zömét.

legnagyobbak,

csaknem

.sem

a

Kettő

ezek

Borneo,

másfélszer

olv

szigetek

nem

többi

közül

mely

har-

nagy, oly

mint

népesek

többé, mint Jáva s nem egy helyen a benszülöttek még vad állapot­ ban élnek.

SxHimth'iti fejedelem lakása.

A Jávához legközelebb fekvő az

előbbi.

el.

a

Egész

hosszában

Bukit-Bariszán,

működő

vulkán,

még

sokkal tagoltabb, mint egy

közepes

magasságú

a

melyen

számos

több

nagy

magasságba

kialudt (3700

hegyláncz

és

még

m.)

felnyúló

vonul

most

is

hegy­

csúcs ül, itt-ott 2-3 ágra is oszlik és ismét egyesül, előtte az észak­ keleti

part

keleti

oldalon

közelében

alluvium

nehány

sikság

jelentékenyebb,

terül

el.

Folyóvize

melyeknek

sok

torkolata

jó

van,

a

kikö­

tőül szolgál. Jellemző a természetes csatornák nagy száma az alföldön, a

hol

a

forgalmat

leginkább

vizen

közvetítik.

Nehány

tava

jelenté-

kény. A z éghajlat m egleh etősen egyen letes, k özép hőm érséklete m int­ eg y 26 fok . Szumátra term észeti kincsekben igen ezüst nagy

m en n yiségb en

ásvány van.

fordu l

elő,

N övén yzete a b o rn e oih o z

állatvilága sajátságos fa jtá ir ó l;

itt

gazdag

hasonló.

Arany és

N agyon

nevezetes

él az orang-utáng, az emberfajta

m ajm ok eg yik leg n evezeteseb b ik e, a tigris, repü lő

sziget.

ezenkívül is számos hasznos

orrszarvú,

maláji zebu,

kutya s a vad elefánt. A folyókban sok a hal és a krokodil,

partjain a madarak és rovarok száma ren g eteg . A benszülöttek bivalyt, zebu t s k isebb m en n yiségben szarvasmarhát, ju h o t és kecskét tar­ tanak,

de annál tö b b szárnyas

állatot. B anánok és más gyü m ölcsök

n agy m en n yiségben tenyésztetnek, épületfa, guttapercha, rotingpálm a töm érdek. A nagy sziget lakói nagyon

k ü lö n b ö ző

nevek

alatt fordulnak

elő. A k ü lföld ről jö t t tam ulok, jávaiak, arabok s khinaiak és

európaiak

(5 0 0 0 )

m ellett

leg g y a k oria b b a k

a batták,

palem bangiak és lam pongok , m ind töb b é -k e v é sb b é

(110,000) acsiniak,

kevert maláj faj.

Csaknem m inden ben szülött törzs félvad állapotban van, bár a bntták kivételével többn yire m oham edánok. Feltalálhat)) m ég náluk az em ber­ evés is, m elyet azonban csak büntetésül szoktak használni. A benső vidékeken

ném ely

k özség b en

m ég

a nőuralom

(matriarchatus)

is

feltalálható, m ert a házakban csak az anyai ág rok on ai laknak k ö z ö ­ sen s a férj saját családjából csak titokban já r el nejéhez s vagyonát nem gyerm ekei, hanem testvérei örök ölik . Ö ltözetük a m aláji szarong, de testük nagy része m eztelen marad s e h elyett

fülükben

és kar­

ja ik on vaskarikákat és más ékszereket hordanak.

N ém ely

törzsnek

n agyon

k ifejlett

érzéke

van

a m üipar

fafaragványokat s feg y v erek et

és zene

iránt,

csinosan készítenek.

hímzéseket,

E gészben véve

azonban a n ép esség ritkasága m iatt a nép n agyon szegényesen él. s a term észet gazdag kin cseit nem tudják kihasználni. E p én

ezen

okból

az

európaiak

és

arabok

által benépesített

k ik ötő városok k ivételével alig van jelen ték en y h ely a nagy szigeten. A benszülöttek le g n a g y o b b állama, az északi csúcson elterülő Acsin, a h ollandoknak és a n golok n ak egyaránt sok bajt czias vad je lle g é v e l,

de k ü lön ben

rendezetlen.

o k o zo tt népe harM ég

a vasutak

is

n ag yobb részt félvad vidékeken hatolnak át. A leg jelen ték en y eb b hely

(60,000 1.) az északi vidé­

ken. Igen élénk keresk edő h ely, de je lle m z ő ,

h o g y az üzletek nagy

része czö lö p ö k ö n álló bam buszházakban van a viz felé fordulva, h ogy

a csolnakok k özeléb e juthassanak. A z európai n e g y e d

elegáns,

más

helyeken azonban talpon úszó házak vannak, m elyek a folyam em el­ kedése vagy apadása szerint him bálanak. A nyugati parton jelen ték en y hely, bár sokkal k isebb

a h ollandok kereskedő

kám for és fűszerek számára. É szakon

m eg erősített város

van, m ely a b elfö ld ö n szétszórva felállított holland m űvelődés előőrseivel állandó elterülő

nagyszámú

összeköttetésben

s részben

helye kávé,

népes

állom ásokkal,

van.

szigeteken

A

a

part körü l

nincs

je le n té k e -

nvebb hely. /)'ű/'7M0 sziget, m ely U jguin ea után a le g n a g y o b b a fö ld g ö m b ö n , csak részben a h ollandoké.

É szaknyugati része,

az

egészn ek

k özel

egyharmada töb b m int félm illió lakossal, az a n g o lo k birtoka s a b e l­ föld nagy része m ég csak n év leg van a h ollandok hatalma alatt, kik 1606 óta fokozatosan terjeszkednek a fo ly ó k m entén,

de a távolabb

eső részekbe m ég m ost is csak félénken hatolnak előre. A z idom talan alakú szigeten, m elynek területe a Skandináv fél­ szigetével egyen lő, h eg y ek és v ö lg y e k

sajátságosán

h egylán czok fekvése h asonló C elebes kajla

v á lta k ozn a k ; a

betűs csontvázához. A z

alluviális réteg ujabb eredetűnek látszik, mocsarakkal és in g o v á n y o k kal telt, partjain is igen széles m angrove vidékek vannak, a m iért a sziget ben sejébe hatolni n agyon nehéz. F o ly ó i nagy számmal vannak, köztük

számos

tekintélyes,

m elyek

széles

deltákban

torkolnak

és

partjaik m ellett számos k ise b b -n a g y o b b tavakat alkotnak. A tropikus éghajlat buja növényzete

a

szigeten

létre, oly sok a fa, h o g y állítólag egy

re n g e te g

erd őség ek et h ozott

m ajom k épes

volna

a nagy

területen fáról fára ugrálva áthaladni úgy. h o g y a fö ld e t nem kellene érintenie, n ém ely helyen a sűrű n övényzet csaknem lehetetlenné teszi a közlekedést.

Pálmákat m indenütt találunk.

a sziget faunája és egyed ek b en utáng is sokkal g y a k orib b ,

R endkivül gazdag a

m int fajokban egyaránt.

m int

Szumátrán

A z ora n g-

s félem letes

ellensége

em bernek és állatnak, bár elefánt, párducz. tapir s más ragadozók is gyakoriak. Sok a madárfaj, kü lön ösen az ehető fészket rakó fecskék, továbbá a vad m éhek, m elyekn ek viaszkja fon tos kiviteli czikk. ásványok közül találunk itt gyém ántot, aranyat, szenet, s más értékes áruczikket, m elyek n agyobbrészt azonban

Az

p etróleu m ot m ég

kiak­

teszik,

m ég

názásra vár. Ősi

lakói,

kiknek

számát eg y

m ost is vadak. N a g y ob b részüket

m illiónál töb b re

név alatt ism erik,

kik álta­

lában izm os és rendkivül harczias rézbarna alakok széles orrlikakkal,

kiálló pofacson tok k al és fényes b o g á r szem ekkel. L eg n a g y ob b neve­ zetességük,

hogy

ö rö k ö s

harczban

élnek

s

ellenségük fejét kurta

kardjukkal (mandan) lenyiszálva házukban diadaljeleül m egőrzik. M ég feleség et sem kap a daják ifjú, m ig ily diadaljelvényt nem mutathat fel. M inden törzs k ö zö s széles faépületben lakik, m ely b am bu szczölöp ök ön áll s m elyben a társalgó term en kivül m inden családnak külön h álószobája van, de a nőtlen ijjak a községházában hálnak. Ruházatuk kurta

szoknya,

de végtagjai­

kat és fü lök et felcziczom ázzák. M aguk k özött példás egyetér­ tésben és békésen élnek, szor­ galm as földm ű velők, vadászok, értenek hez,

a kovács

az

m esterség­

elefántcsont

és

fn-

faragványoklioz, gyékények és cseréptárgyak készítéséhez. Ha­ lottaikat

elégetik

áldozattal

és

ünnepük.

em ber­ Vallásuk

szellemimádás, némi buddhista em lékekkel. A

holland

birtok

két

nagy residensségre oszlik, m e­ lyekben de

a

csak

500 európai

ben szülöttekn ek

fejed elem ség eik n evezeteseb b

él,

önálló

vannak.

L eg­

h ely a déli csú­

cson

(38,000 1.),

a b ors főpiacza. A város házai b a m b u szczölöp ök ön vagy tuta­

D n já k h n r c x o s .

jo k o n vannak, a la k osok csolnak ok on

k özlekedn ek

elönti.

A

utóbbiba n

egym ással,

az utczákat a Barito

hollandoknak

s khinaiaknak

m inden

üzlet.

ház

A

külön

vá rostól

vize

városrészük

keletre

van

gyakran van,

az

Martapura

gyém ántbánya, m ely ma már hanyatló. Északnyugatra a nagy Kapua fo ly ó torkolatánál van N evezetes hely m ég

k ik ötő, m ely azonban kevésbé népes. h o l a khinaiak élénk kereskedelm et

folytatnak, de aránylag szűk területen. Jelentékenyen n a g y o b b m ozga lom van az angol területen, a kis Labuan sziget főh ely e, m int az

a n gol hajók

hol

kősxén

állomása, igen élénk város s ezenkívül B runei és Szeravak, a szágó és guttapercha forgalm i an golok is fők ép

h elyei

sem

csak a partvidéken

jelenték telen ek . maradnak,

K ü lön b en

az

részben a harcziaa

dajákoktól és punanoktól félve. A term észet kincseit, k öztü k a kitűnő épűletfákat, csak ujabb id ők b en igyek ezn ek felhasználni. N em érdek­ telen felem lítenünk, h o g y 1 841-ben eg y

B ro ok e James

egy maláji fejedelem leányát elvéve Szeravakban külön

nevű

a n gol

orszá got

és.

dynastiát alapított, m ely csak 1888ban került az angol fenhatóság alá s je le n le g az a n golok itteni birtoká­ nak legbecseseb b része. A

harmadik

sziget

nagy

Szunda-

(We&eg, m integy kétharmada

hazánk területének s lakóinak száma kerekszámmal m ásfélm illió. landok

uralma

itt

sem

A h o l­

általános.

F őkép csak a sziget északi

és déli

részére terjed ki, de a h o l gy ök eret vert.

áldása volt

rendhez őket.

és

a

népnek,

m unkához

K ü lön ösen

a

m ert

szoktatta

kávéterm elés

jelentékeny. A z atyáskodó d espotismusnak itt valóban

sikert aratott.

A sziget ben seje azonban

m ég j ó ­

form án ism eretlen. Celebes

sziget

bizarr

alakú,

k özépső töm ör részéb ől n égy hosszú félsziget nyúlik

ki k ü lön b öző

irá­

nyokban. A félszigetek m indegyikén h egyláncz

h úzódik v é g ig ,

széles felföld

sík vagy d om b os

a déli részen

vannak.

hatók, és

de vannak

faunája

nagyon

A

Da-ják tánczos.

b en sejök területtel,

a legm agasabb

csú csok

fo ly ó k rövidek, csak torkolatuknál h a józ­

n a g y ob b

tavak.

k ü lö n b ö z ő

a

Aranyat és rezet ásnak.

F lórája

szom széd

inkább

szigetekétől,

hasonlít az ausztráliaihoz. A lakosok csinos m alájok,

k ü lön ösen szépek

a n ők

s

ü gyes

lovasok és h ajósok a férfiak. B ecsületességü k példás. Itt-o tt n agyon m űveletlen k ób or törzseket is találunk, kik közül az alfurokat eg y k o r a legvadabb em bereknek tartották. N a g y ob b részt m ozlim ek, de van­

nak buddhisták is. A nem esi osztályhoz azok tartoznak, kik csodatevő ereklyék birtokában vannak. A főváros jl/aM/űes&2'á7' (15,000 1.) igen csinos hely élénk keres­ kedelm i forgalom m al, je lle m ző , h o g y utczáját a ten ger dagálya szokta kitisztítani. K ellem es h ely m é g

k ik ötő város töm érdek szép

nyári lakkal s az európai je lle g ű

E nnek a városnak k ör­

nyékén van a szig etcsop orton a le g tö b b keresztyén, körü lbelü l 200,000. A k özeléb en levő szigetek k ö zö tt

nevezetes erdeiről s fő le g

ü gyes apró lovairól.

Ditják falu kívülről.

A kis Szunda szigetek k ö zö tt a le g n a g y o b b , dani E rdélylyel egy en lő nagyságú

körülbelül a haj­

m elyen a hollandok a p o r­

tu gálok k al osztozkodnak, de az összes lak osok száma csak 600,000 s ezek

is

n a gy on

töb b

b e lfö ld i

elhanyagolt,

fejed elem ség re

a főváros

D eh li

oszlanak.

A

portugáli rész

n yom oru lt fészek

k ö z ö tt fek vő v á ly o g házakkal. A hollandi részben

mocsarak

K u pan g a legn e­

v ezeteseb b hely, a h e g y i vidékeken búzát és kávét nagyban term el­ nek. A szigeten nincs vulkán s népe n agyon sajátságosán kevert. K özeléb en van ism ernek,

bár

sűrű népességű

sziget, m elyet kevéssé

szandálerdői és lovai hiresek. N a g y ob b és jelenték e­

nyebb -P7ű/*e.s^, m integy n eg y ed m illió lakossal, kik szétszórva a p rób b k özségekben laknak. A ben szülöttek a p ortu gálokra em lékeztetnek s ezért fekete p ortu gálok n ak is szokták nevezni. Sokkal jelen ték en y eb b ,

bár

csak

e g y -e g y

középszerű

m agyar

m egyével egyen lő nagyságúak, Báli és L om b ok , a kis Szunda szigetcsoport leg sü /ü b b népességű helyei, i& í/í szigetén 5400 km^ területen; több

mint félm illió

em ber él.

A

sziget Jávához

h asonló

term é­

kenységit. K izsültetvények, kókuszpálmák és g y ü m ö lcsö sö k m indenütt

B aják fiüu belülről.

találhatók, az állattenyésztés

is igen

nagy.

Városai

nem

fontosak,,

fök ik ötője .BaWíMy is jelen ték telen . Ónálló hűbéres fejed elem ség van a szigeten. L egn evezeteseb b , h o g y a brahma vallás itt m ég m egm a­ radt s ezért sok

indiai m od orú

állatalakokkal.

tem plom

van a szigeten

faragott

területe h asonló nagyságú s lakosainak szám a

350,000. Itt is a brahm a hit uralkodó, de a köznép tö b b sé g e m oh a­ medán. A főhely

nagy falu, pom pás széles fasoros u tczák -

kal, m elyeken azonban csak vályogk u n yh ók vannak, csak a radjah és. főpap palotái nevezetesek. A nép rizs, kukoricza, czu kor és ja m ter­ m elésével foglalkozik.

A kis S zun dacsoporth oz tartozó tö b b i n agyobbrészt kis terje­ delm ű szigetek k özü l felem lítjük m é g

h o l igen sok tűz-

ok ád ó van. E nnek északi részén töb b jelen ték en y h ely van, a m int­ hogy

a szigetekn ek

általában

azon részei

n épesebbek, m elyek

az

arch ipelagu s belten gere felé nyílnak s igy a k özlek edést k önnyebbé teszik.

A M OLUKKÁK A szigetvilá g leg k íseb h része a M olukkák összes kiterjedése 78*675 km'^ m integy

csoportja,

4 00,000

lakóval.

m elynek Ennek

a

csoportn ak főn evezetessége a k ü lön b öző fűszerek, különösen p ed ig a szeg fű szeg

term elése.

E g y -e g y

fa

átlag 2 -3 k ilogram m ot terem

s

rég eb b en csak itt term ett, ma A frikában és Középam erikában is. A nagy értékű term és miatt hosszú id ők ön át versenyeztek a M olukkok birtokáért a portu gálok

és hollandiak

s ez utóbbiak

kereskedelmi

félték en ységü k ben annyira m entek, h o g y egyes szigeteken kiirtották a szegfű szeget és a m uskotály

diófákat,

hogy

annál n a gy ob b legyen . 1 8 6 3 -ig a term elés

a megmaradtak ám

állami m on opolium

N agyban term elik itt a b o rs o t és a szagot,

m ely

la k osok fő élelm i szere s más kereskedelm i

n övényeket;

volt.

a rizs helyett a

term ő szigetek k özü l az A m b oin a és Banda szigetek,

A fűszer-

továbbá

T er-

nate a legjelen ték en yeb b ek. A szig etcsop ort lakói m alájok és a lfu rok ; az utóbbiaknál már n agyon előren yom u l a pápua je lle g .

A keresztén ység és

n agyon te lje d közöttük, de m é g m indig

vadharczias

m űvelődés

indulatnak s a

dajákokhoz hasonlóan a fejekre való vadászatot nagy erénynek tartják s kü lön ösen a n őtelen ek erk ölcsi

élete nem

kifogástalan.

E gyetlen

öltözetü k a „tya d a k o", a derékon k ö tö tt k ötélről elől hátul ló g ó vászon­ darab, tenek

m elyet azután ki.

g yön gyfü zér,

Lakásaik bam bu szból

láncz és inás diszitések egészí­

vannak

czölö p ö k ö n ,

az oldalfalak

rostos n övén yekk el átfont léczrácsozat. T ö b b család lakik egy házban. A dalt és tán czot n a g y on szeretik, kardalaik igen

csinosak,

ép

oly

ü gy esek házi eszközeik, csónakjaik és fegyvereik készítésében. Minél k isebb a paizs, annál bátrabbnak tartják tulajdonosát. A szigetek n a g y ob b része vulkáni m ost

is

vannak

rajtok.

H eg y e ik

nem

eredetű, n agyon

m ű ködő

vulkánok

magasak,

a folyók

közül csak a B o b o t Ceram szigeten töb b 50 kilom éternyinél. E ghaj-

latukban az esőzés ren dessége

m ájustól o k tó b e rig

állandó.

A

sok

szigetet 3 nagy csoportra szokták o s z ta n i: a tulajdonképi M olukkákra, a délkeleti és d éln yu goti

csoportra,

politikailag azonban

egyetlen k orm án yzóság 3 residenssel, m elyek

A m boin a,

az

egész

Banda

és

Ternate szigeteken vannak. E g y e s helyeken m é g benszülött szultánok is találhatók. A z A m b oin a csoportban legn ev ezeteseb b bam busz és

kőházakkal.

Az

város, csinos

utczákat m uskotálydiófák, pálm ák

és

gyü m ölcsfák szegélyezik. E rőd jét m ég a p ortu g á lok építették. K ik ö ­ tője igen élénk,

kereskedelm e

azonban

fők ép

a khinaiak kezében

Királyi palota Báli szigetén.

van. A n agyobb (

szigeten nincsenek jelen ték en y

városok,

de

41 nép m űveltsége előrehaladt, m indenütt vannak j ó iskolák s a kakaót és kávét nagyban term elik. .PwM szigete m ég jelen ték telen eb b , bár népessége igen sűrű. A -B w í/a cso p o rt 10 szigetét földrengések ,

sárgaláz és egyéb

b a jok zaklatják. F őterm ése a m uszkátdió. m ely b ől m in tegy félm illió fa van s a kivitel 3 m illió forin tot tesz. A lakosok összes száma 8000. A tulajdonképi M olukkák 13 szigete k özü l le g n a g y o b b D g /M o v. Halmahera (16*700 km - k özel 100,000 lakossal). N evezetes ennek a szigetnek nagy

hasonlatossága a k özel fek vő

C elebeszhez.

M ély

ten geröb lök 4 erdős félszig etet alkotnak itt, m elyek k özü l az északi és északkeleti magas csúcsokban

végződik.

N evezetesebb

azonban

Tárnoké hasonnevű

m integy 2000 lakossal b író

katonai és tengerészeti

ő rsé g van.

fővárossal, m elyben

M ind ezek a szigetek igen ter­

m éken yek s erd ők ben gazdagok . É rtékesek a szágópálm ák, m elyekb ől egyen kin t 20 0-3 0 0 k g. lisztet nyer a tulajdonos egyszerűen lehántás által s ig y 3 pálm afa jó fo rm á n munka nélkül annyi élelm et ad, mint e g y h old búzaföld. Oaramtól délkelet felé egész sereg apró k orallsziget van, m ely­ nek lakói

halászattal, trepangfogással,

kókuszdió

m eg

muszkátdió

term eléssel foglalk ozn ak, de k ü lön ben m eglehetőseu kivül vannak a vilá gforga lom tól. A

(rctWMatoll lakói egyszerű bárkákon (prau) szi-

getről-szigetre járnak házalni.

A

a hajókat is nagyban k észítik ;

lakói kitűnő

összesen 19,000-en

n egritók s m alájok vegyesen . A

teakfáikból

vannak, pápuák,

csop orton , m elynek le g ­

n evezeteseb bje T im orlaut, szintén v eg y est laknak a pápuák lájok. Már közeledü n k itt A usztráliához.

HiinitmsxniMlbút t'-piitt i'iitu.

és ma­

A U S Z T R Á L IA .

ELSŐ F E JE ZE T. A U S Z T R Á L IA É S O C Z E Á N IA Jnwfy K. E . : Dér W eltth eii Australien. 1-IV. köt. L eipzig, F reytag, 1882-3. — H . : Early voyages to Terra Australien. L on don , 1859. — E . : T he Australian race 4 volm s M elbourne et L ondon, 1886. — Co
1896.

Sydney,

1897. — .BaassZe)*

A rth u r: Siidseebilder. Berlin, 1895. — C:'Zás E . : Australia tw ice traversed 2 köt. London, 1889. — JtfwMcAe C a r l: D ie Inseln des stillen Ocean. 1-11. L eipzig, 1876. — ZíM&w/eM R . : Australische Reise. Innsbruck, 1892.

A

föld göm b leg n a g y o b b tengerén, a Csendes oczeán on, szétszórtan

-LA fekvő

szigeteket és k isebb

földdarabokat együttesen

m on dják

ném elyek Ausztráliának s az egészet tekintik az ötöd ik világrésznek Európa, Á zsia, A frik a és A m erik a m ellett. M ások azonban ezt a nevet csak a már nagyságánál fo g v a

is

önálló

földrésznek

tartható

déli

szárazföldnek tartják fenn s le g fe le b b a szom szédos szig etek et veszik hozzá, m ig a tö b b i szigetekn ek együttesen Oczeánia vagy P o ly n é zia nevet adják. A két terület együ tt kerekszám ban 9 m illió majdnem olyan nagy, m int egész E u róp a s eb b ő l m agára

km ",

azaz

a száraz­

földre 7*6 m illió (85"/,)) ju t, m ivel azonban a szigetek n a g y o b b része igen szétszórtan fekszik, csaknem az egész Csendes oczeán ide v eh ető a déli sarkvidéktől Grönlandig, Japántól K anadáig s innen le

egész

a T ú zföld ig k özel 150 m illió km* óriási területen.

A szigetek zöm e

a forró é g ö v alatt van, de a szárazföldnek egy része s a nagy U jzéland sziget m essze lenyúlik a déli m érsékélt ég övb e. A k özön ség e s szólásm ód A m erikát hívja újvilágnak. tráliával szem ben ez az

elnevezés

helytelen,

D e A usz­

mert jó v a l K olum bus

után alig sejditették e világrész létezését, sőt századokon át egész a m últ század v ég e felé m ű k öd ött a n gol C ook felfed ező utazásáig nagy­ já b a n sem ism erték m ég. N em csoda, m ég ma

a g ő zh a jó k

korsza­

kában le g jo b b esetben 3 -4 h étbe kerül, m ig az utas E u róp ából avagy az amerikai E gy e sü lt-Á lla m o k b ó l ide

eljuthat s az óriási

n ém ely apró

van,

sziget

annyira

elrejtve

hogy

csak

Oczeánon

évtizedekben

egyszer ju t el m űvelt em ber hozzája. E nnek a hozzáférhetlenségnek tulajdonítható azután, m eg

eredeti

hogy

állapotukban

A usztrália s

az

őslakói

legtová b b

a n th rop olog ok

és

maradtak

ethnográfok

itt

találják a le g tö b b és le g jo b b analógiákat azokra a „k ők orszak i" álla­ p otokra, m elyeket a rég észet az ősem ber életviszonyaira vonatkozólag m ásutt a k öv ü letek b ől, leletek b ől és ásatásokból állapított m eg. T erm észetes, h o g y az utolsó évtizedek alatt, kutatások soha nem

tapasztalt kitartással folynak

m időn a földrajzi s a közlekedési

eszk özök annyira tökéletesek, a régi állapotok itt is gyökeresen m eg­ változtak. A usztrália kikutatása nagyjában már b efejezett tény, a fel­ fed ezések az u tób b i id ők b en már aránylag kis területekre szorítkoznak, ezenkívül csaknem m indenütt letelep ed ett a feh ér n evezett gazdátlan azaz m é g a ben szülöttek

em ber s az ú g y ­

birtokában levő

terület

a lig n a g yob b , m int a hajdani E rdély, azaz az egésznek parányi része. A z oroszlán részt a h ód ítá sb ól itt a nagy Oczeánban term észetesen a fö ld első tengerészeti hatalma A n g lia foglalta el, övé az egész száraz­ föld , a n agy U jzeland sziget, U jguin ea jelen ték en y

része s e m ellett

szám os más szig etcsop ort. A birtok m egoszlá st nagyjában a k övetkező táblázat tünteti f e l : T e rü le t k m -

N ép esség ezrekb en

A n g o l b i r t o k ....................................

8 .2 4 0 ,1 5 0

F ranczia g y a r m a t o k ......................

2 7 ,6 0 0

95.

.............................

2 5 6 ,3 0 0

400.

H ollan di b i r t o k o k .........................

3 9 7 ,2 0 4

238.

Spanyol b ir t o k o k .............................

2 7 ,6 8 0

95.

F ü g getlen t e r ü l e t e k ......................

3 2 ,1 9 9

246.

A m erikaiak s ja p á n ok gyarmatai

285

50.

8 .9 8 1 .4 9 8

5 ,8 4 3 .

N ém et b irtok ok

4 .7 1 9 .

M eg jeg yezzü k k ülönben, h o g y ezek a szám ok csak h ozzá v etőleg helyesek.

E gészen

p on tos

népszámlálás

csak a szárazföldön

és a

k özelében eső an gol gyarm atokon volt, h o l 1860-ban 1.221,274 lakó élt, 1896-ban p e d ig már 4.323,148. K étségtelen , h o g y ez a n ép esség zöm e és leg fon tosa b b része, annyival inkább, mert itt már a ben szü löttek száma igen nagy k iseb b ség s a nép zöm e angol, kik az an yaországtól jóform á n függetlenül korm ányozzák önm agukat. Ú jabban ezeket a gyar­ matokat állam szövetkezési alapon egyesíteni törekednek s az egyesü lt területet elég helytelenül A usztrálázsia (

D élázsia)

névvel je lö lik .

De nem csak ez a politikai ön állóság és hatalom k ü lön b özteti m e g a szárazföldet a szigetvilágtól. N a gy az ellentét köztük m inden tekin­ tetben is. A szigetek tö b b sé g e tropikus éghajlat alatt fekszik, n épes­ ségében határozottan tú ln yom ó a ben szülött elem faj, m int a szárazföld ősi

lakói

s m íg

s ez ism ét más

a kontinens legalább

részében kopár pusztaság, a szigetvilágban

általában igen

ten vészet; k ü lön b özők v égü l az állat és növényfajok ,

nagy

gazdag a

k ü lö n b ö ző

a

g eolog ia i szerkezet. Oczeániát méltán lehetne en nélfogva a fö ld g ö m b önálló részének is venni s csak együtt Ausztráliával,

épen

ú gy

gyakorlati

szem p on tb ól

együtt ism ertettük, m ig E urópát, m ely földrajzi nak

nagy

nyugatra nyúló

tárgyaljuk

a m int p. M adagaszkárt Afrikával

félszigete,

önálló

szem p on tb ól Á zsiá­

földrésznek

tekintjük

n agy száma adná m e g

valam ely

általában. H a azonban

a k ü lön b ségek

földrész önállóságának okát, a k ét nagy cso p o rt közü l határozottan a szárazföld érdem elné m eg ezt a nevet.

Oczeánia szigetei

vésbbé nagy h asonlatosságot mutatnak

Á zsia keleti

tö b b é -k e -

részéhez, k ü lö­

nösen a maláji archipelagushoz, m aga az itt lakó ősnép is alapjában véve

maláj

és pápua v e g y ü lé k : az

ausztráliai

szárazföld

ellen ben

egészen eltérő je lle g e k e t mutathat. Csoda ország ez, m elynek

nincs

párja sehol. K ü lön ösen állat- és növényvilága ejti bámulatba a k u tatót sehol másutt nem látott alakjaival és életjelen ségeivel. Találunk em lősöket, m elyek általában ki nem

fejlett Hakat szülnek,

itt

m elyek

részben a m adarakhoz hasonlítanak; vannak madarai, m elyek barlan­ gokban laknak s tollak helyett szőrrel fedvék. A sas fehér, a lúd és a hattyú fekete, a b a g o ly nappal kuvikol, a kakuk m e g éjjel kakukol. N em volt Ausztráliában a feh ér em ber letelepedése előtt m ajom , ló , ök ö r s ragadozó állat, m ég nyúl és m ókusféle sem , de él m inden erszényes

állat,

a legcsodálatosabb

csaknem

itt

változatosságban,

az

ugrándozva já ró kenguru, a farkast és rókát utánzó oposszum , a cső rö s 50*

állat, a kutyához h asonló d in go,

az

óriási

emu,

a kaczagó

jég m a d á r s annyi más term észetrajzi k ü lön legesség. 8

m ég

hangú sajátsá-

ságosabb a n ö v é n y v ilá g ; fák virág nélkül, bőralaku levelekkel, virá­ g o k illat nélkül, a hatalmas eucalyptus törzsek, m elyek levelei nem vízszintesen, hanem fü g g ély esen állanak s ig y hatnak s a leveleik

helyett

ágak

alkotják

árnyékot nem

a lom b ot,

nyújt­

a cseresznye

nyele h egy én viseli a m agot, a körtének a csészéje ló g a gy ü m ölcs­ ről. V annak fák, m elyeknek levelei födeles víztartó

tölcsérekké ala-

Kéng'ui'u. kultak, m ások, m elyeknek rövid törzsén fűszálakból álló lom bkorona fejlőd ik s igen sok helyen csak ligetk én t szétszórtan

él a fa, erdőt

alkotó n övén y ellenben a fanagvságu páfrán s a hatalmas sűrű tüskés b o k rok tengere. A szárazföld ősi lakója

az

egy

kihalóban

rut külsejű s alacsony m űveltségű népfaj. Ma már alig 50,000,

egyes

törzseik

teljesen

kipusztultak,

ig y

él közülök

a Tasmánián

őslakók u tolsó már an g olos je lle g ű lakóit az eth n ográfok

lévő élt

már csak

az u tolsó élő p éldán yok on tanulmányozhatták. A z a n golok kegyetlenül

ü ldözték őket, sok szor m int vadállatokra vadásztak s sohasem fe jlő ­ dött ki a vérv egy ü lésb ől uj faj, m int más európai gyarm atokban, sőt aránylag csekély v o lt a m űvelődésn ek

m egn yert egyén ek

száma is,

bár a vadságban élők h elyzete, m ivel a feh ér em ber m inden telep ü ­ lésre alkalmas területet lefoglalt, n yom oru lt volt. A z ausztrál-néger vézna és sovány, csak hasuk és

puífadt a rossz

szakadozott

étke­

zés miatt. K op on y á ju k felső

része

beesett,

orru k töv én él keskeny, úgy

hogy

nagyon

szemeik

is k özel

lát­

szanak állani egym ás­ hoz,

lejebb

azonban

szélesebb és kissé b e ­ horpadt. Füleik előrehajlottak, szájuk nagy, h ófeh ér

felső

fogaik

elfedik az alsókat, állkapczájuk

összen yo­

mott, álluk kicsiny és hátrafelé h a jló ; bőrük többn yire

kávébarna,

hajuk igen nagy,

tes­

tükön sok a szőr,

ki­

párolgásuk

sajátságos

kellem etlen szagu. Iz­ maik rendkivül rugal­ Ausztráliai őserdő.

masak és hajlékonyak, a- fákra h üvelykujjaik­ kal mesés

gyorsasággal

s kitartók

a

képtelenek. pásztorok. k özeikkel

kúsznak fel,

gyaloglásban

m eg

Szellem i teh etségü k K őből igen

és vasból

csodás

készült fegyvereikk el

d o lg o k a t

elhajítva

körvonalat

ir

le

készítenek. a

a hálókat

bár n ehezebb

korlátolt, de kitűnő

h ajitó fegyverük, a g ö rb e s egyen lőtlen m ely

lábujjaikkal kötik

futásban,

sulyu

munkára

vadászok

és

faragó

V ilágh írű

és esz­

sajátságos

fadarab (bum arang),

le v e g ő b e n

s

azután

ism ét

visszatér kiindulási pontjára,. N a gy utánzó a

tánczot,

k épesek

m eg

a

g yű jten i

faragcsálást. és

E lőre

takarékoskodni.

tehetségük van.

látásuk nincs Sok

helyen

Szeretik

s ezért nem

m ég

m ost

is

m eztelenül járnak, de a tetoválás elterjedt szokás közöttük s a haju­ kat rendesen

fogak k al,

m adártollakkal

vagy

em lős

állat

farkával

diszitik. A nom ád életet szeretik s ezért rendes lak óh elyeik nincsenek, egyes családok bok rok ban, faü regekben és barlangokban laknak. M ég ku nyh óik is fagalyakból készülnek. M inden élő lényt m egesznek, m é g a legu n d ok abb hernyókat és k íg y ók a t is, de rendesen csak m egsü tve. H ázasságkötésnél nincs külön szertartás, a hitvesi h ű ség sem tartozik erényeik k özé. D e kü lön ben ig en szelíd és barátságos európai

kutatóknak

nép, m ely az nagy

szolgála­

tokat tesz jó szív ű sé g é v e l

s inkább

félrevonulnak,

h á b oru s-

k od n iok

m inthogy

kellene.

N yelvük

sokféle,

de n agyon szegény, csak a konkrét d olg ok ra kevés nak,

és de

vonatkozik, csak

3-5

költészetük

határozottan

szám jegyük

k özött m o z o g ­ van. Vallásuk

aninizmus,

m ég

b á l­

vány képeik s papjaik sincsenek, d e a

kuruzslóknak

van. A z pesek

sok á ig

vadonba

nagy

európaiak élni

tekintélyük

k ö zö tt nem ké­ s

az

visszaszök ött

innen

a

félm iveltek

idézték elő a n y om oron kivül pusztító

Ausztrál-néger.

beteg ség eik et. A másik n agy törzs, m ely az Á zsiáh oz k özeleb b eső szigeteken s külön ösen

U jguineában lakik, a

rekkel és az ázsiai

negritók k al.

R o k o n az ausztrál-nége­ T ö b b n y ire

alacscnyterm etü. sötét­

barna szinü izm os em berek sovány végtagokkal. Hajzatuk dús, g ö n d ö r ; orruk töb b é-k ev é sb b é töv éb en belapitott, húsos, széles orrczim pákkal, ajkuk

vastag kivetett.

Sajátszerü a pápuáknál

a lábhüvelykujjnak

rendkivüli m ozgék on ysá ga , m elynek k övetk eztében lábukat csak úgy használhatják, m int kezüket. É lénk, zajos

és in gerlék en y

nép,

ide­

g en ek k el szem ben h o l nyájas, nyilt szivü, h o l m e g alattom os, ravasz és k egyetlen . M eztelen járnak, de testüket tetoválják, s oly sok m in­ denféle díszítéseket használnak, h o g y E urópa ethnograhai muzeumai az ilyenekkel s apró

házi szereikkel telnek

m eg.

V alószínű, h o g y

ked vezőbb körülm ények k ö z ö tt jelen ték en y

ipar fe jlő d ö tt volna ki

közöttük. íg y azonban egy pár törzs k ivételével teljesen potban

maradtak,

m elyet élénk kereskedelm ük sem

vad

képes

álla­

ellensú­

lyozn i. Házaikat fo ly ó k s tavak partján c z ö lö p ö k re épitik, ú g y h o g y iazok felforditott csolnakoknak látszanak. E rdők b en épitett kunyhóik .szintén 6-8 m éter magasban vannak a talaj fölött, h o g y a vadállatok és rovarok ellen m egvédelm ezzék magukat. Csónakjaik o ly k o r a h a jó.épitésnek és faragványi

díszítésnek

ellensúlyozóval ellátott vitorlás

va lóságos

rem ekjei.

bárkákat használnak.

T en geren

F egyverük

a

Ausztráliai szigetlakok ladikja.

szekercze, lándzsa és a m érges nyil. E ledelük a hal és szágó, azon­ kívül m inden ehető d o lo g , a m it a vadászat vagy a véletlen utjukba v e t; a n ag yobb rész em berevő is volt, de rendesen csak a csatákban elfogottakat eszik m e g abban a babonás hitben, h o g y azok vitézsége ig y reájuk származik. Szeszes

italt a pálma virágaiból és

nádból készítenek, dohányukat p e d ig

czifra fapipából

czu k or-

szivják vagy

betelt bagóznak. Vallásuk vagy a szellem ek tisztelete vagy í'eticismus, de

m indenkor

gyakran díszítik

a

legp rim itíveb b czápafogakkal

ala k b a n ;

vagy

bálványszobraikat

állatszarvakkal,

hogy

igen

ezzel

a

rém ületet fejezzék ki. T öm érd ek babonájuk k ö zö tt leg elterjed teb b a

„ta b u ", azaz a p apok h elyét p ó to ló

varázslók által szentnek

s ig y

érinthetlennek nyilván ított h elyek k ijelölése. A pápuák és m alájok v e g y ü lé k é b ő l származó törzseket név alatt szokták

összefoglaln i. E zek

rendesen

világosabb

szinü s

értelm esebb em berek, m int a pápuák, nem is annyira szőrösek. B őrük szine az aranysárgától (T on g a , Sam oa) a kávébarnáig (H aw ai) változik. N ém ely törzs szépnek is m ondható. Általában csöndesek, szertartásosak, ven d égszeretők , de erk ö lcsile g teljesen m egbizhatlanok, kü lön ösen a h azugság és lop ás n agyon elterjedt bajok .

A z em berevés, gy erm ek -

Ausztráliai ősbennlakó kunyhója.

g y ilk ossá g egész m ostanáig divatozott közöttük, az elöreged ett vagy elbetegesed ett em berek et azonban

inkább

k ím életb ől

s

azok b e le ­

egy ezésével verték agyon , a m in th og y az élethez általában nem ragasz­ kodnak szívósan. R uházatuk töb b n y ire nincs, le g fe le b b pálm alevélből fon t kurta

g y ék é n y k ö tő t

tesznek

derekukra,

ha már

a gyerm ek ­

k o rb ó l kilépnek, de az európaiakkal ré g ó ta érintkező törzsek az öltö ­ zetben is szoktak fényűzést fejteni

ki. Lakásaikban rendesen

családok vannak együtt, de ez nem zárja ki a polygam iát,

egész a mire

nagy szükségük van, m ivel a halászaton és háborún kivül a férfi alig fog la lk ozik k om o ly munkával. A n ők k ö zö tt nem

nagy

az

erkölcsi

tisztaság s k özön sé g e s szokás, h o g y

a ven d égek n ek szórakoztatásul

átengedik a feleség et és leányokat.

A

nyésztést is űznek s k ü lön ösen

n agyon

földm ű velésen kedvelik

annyira, h o g y a m alaczot az asszonyok gyakran

a

kivül állatte­

sertéseket,

ölü kben

oly

h ordják

s

néha m eg is szoptatják. A gyerm ekek általában csön desek s koravének, de felnőve szeretik

a dalt m eg a tánczot.

R a b szolga sá g m indenütt

divatos, de van n em ességü k is külön elő jo g o k k a l. V allásuk feticism us, de van b izon yos transcendentalis m yth ologiáju k és hitük a túlvilág­ ban. Ú jabban n a g y on sok közöttük a keresztyén. E z a faj is kihalóban van, összes számuk le g fe le b b félm illió. N agyban véve ezt a három n é p cso p o rto t veh etjü k fel alapul a szigetvilág leírásánál. T udom ányos szem p on tból a tú ln y om óla g pápuák által lakott szigeteket m elanézeknek is szokták nevezni s a p olyn ézek nyugati Á zsia felé eső szétszórt csop ortját m ikronézeknek. A száraz­ föld ről s a két nagy szigetről U jgu in eá ról és U jzeelandról term észe­ tesen külön fejezetekben em lékezünk m eg.

K örsziget.

Tem etés Ausztrália sivatagjain.

M Á S O D IK F E J E Z E T . A U S Z T R Á L IA K O N T IN E N S H cpf<7arí7t W . : H alf a Century o f Australasian progress. London, 1889. — 7'/Ng'
A uszTRÁHA szárazföldje ma egészen az a n golok é, a m ég élő m integy -í* - 50 ezer főn yi ben szü lött leg töb b n y ire m int ü ld özött nom ád vad b o ly o n g a m ég néptelen vidékeken, a tö b b i részben azonban, nösen keleten és délen egészen európaias je lle g ű vannak, m elyeket hat gyarm atra és

eg y

k ü lö­

városok és falvak

területre osztanak fel.*)

A

három első k özü lök az egész földrész legm ű velteb b állama s főváro­ saik tekintélyes

nagy

helyek.

Sydneyn ek

400,

M elbournenak

') Ú jd é lw a le s .................... V ictoria .......................

799,140 229,0M0

1.297,640. 1.174,888.

D é la u sztrá lia ................. Északi t e r ü l e t .............

98.Í.720 1.3.1.'),890

860,220. 4,898.

Q u een sla n d ....................

1.730,720

472.179.

N yu gat-A u sztrália. . .

2.327,2H0

137.946.

500,

A delaidenak 150 ezer lakosa van. T eljesen néptelen és részben ism e­ retlen ellenben a nyugati és északi rész, h ová m é g az aranyszom j i& kevés em bert csalt

el

a zord

term észet miatt.

Queensland,

m ely

szintén viztelen sivatag, aránylag n épesebb, m ivel újabban a ga zd a gvizü artézi kutak forrása bámulatra m éltó nem csak

oázokat

remtett, hanem

változásokat idézett elő,,

te­

való­

ságos folyókat is. Se­ h ol

sem

volt

a föld

alól ú jból elővarázslott viznek tása

oly éltető a

ha­

föld göm b ön ,

mint itt. Csodálatos ausztráliai

az

szárazföld­

nek ez a gy ors em el­ kedése. Csak egy szá­ zaddal ezelőtt kezdtek itt

m egtelepedni

európaiak

s alig

félszázaddal

ezelőtt

1843-ban m eg

szüntették

addigi

hogy

az

az egy

jelleg ét,

angol

go­

nosztevők számkivetési helye legyen. Ma m ind­ ennek

semm i

nyoma.

N agyobb fele elhagya­ tott és lakatlan ugyan, de

már-már

n agyon

kevés a teljesen ism e­

Telep egy aranymezein.

retlen vidék, az 50-es években az aranyleletek nagy

m esés

területeket s pár évtized

helyeken ítéletektől

virágzó teljesen

v árosok

keletkeztek,

m enten

számítják,

hol

alig

van

a

alakitottak

tekintetben

és

át

eg ész

teljesen ism eretlen

m elyek

a közm ű velőd és

szerint szervezkedtek s ma sok V ictoria államot általában

gyorsasággal

m úlva az előb b

m e g rö g z ö tt szabadság

m intaképek.

e lő ­

eszméi

K ü lön ösen

fö ld g ö m b legm űveltebb országai k ö z é

m űveletlen

elem ,

hol

a

„gyárm unkások 51*

paradicsom át"

tanulm ányozzák

m u zeu m ok

iskolák

szorító

és

nyilvános

s

a

k özgazdák

m indenek

olvasószobák

felett

s

hol

a

nagyszerű

a korcsm ákat

a kulturpolitikusok

háttérbe

gyön yörű ségei.

N em oly nagy azonban a bevándorlás m é g je le n le g sem A usz­ tráliába, m int az amerikai E gyesü lt-Á lla m ok b a . A le g n a g y o b b arany­ láz id ején 1 851-60 k ö zö tt

613,570

lélekkel sza p orod ott ily

m ódon

A usztrália n ép essége s azóta összesen alig e g y m illióval, de szeren­ csére ezek tú ln y om óla g a n g olok voltak. Ú g y h o g y a je le n le g i népes­ ségn ek 95° o-a a n gol eredetű, le g tö b b — m integy

HM',000 a ném et

s m integy 50,000 a khinai. A gyarm atosok ma már önálló nem zetnek tek in tik m agokat, szokásaik s részben nyelvük is kü lön bözik az anya­ orszá gitól, sőt a száraz m eleg

kiim a

gon d olk ozásm ód ju k ra is hat,

m ert vidám abbak s társaságkedvelőbbek, m int otthonm aradt rokonaik. A z éghajlat eg észsé g i viszonyaikra is n agyon j ó l hat, aránya kétszer

akkora s az ö reg ek

száma igen

a születések

nagy.

Az

ötvenes

évek b en az aranyláz hatása alatt itt is szám os kalandor telepedett le, akár K aliforniában s az életm ód a B ret Harte reg én y eib ől ism eretes regén y es vilá g ot tüntette fel, de már a 60-as években ism ét előtérbe lép ett a m ezőgazd aság és állattenyésztés

s egyes

helyeken

az ipar

n a g y gyorsasággal fe jlő d ö tt ki. Csaknem bám ulatos, m ily óriási gyorsasággal em elkedett ebben a

gyarm atvilágban

k ü lön ösen

az állattenyésztés.

M intha a száraz

égh a jla t és sóstalaj kü lön ös term elő erővel birna, évente 5 -6 százalék az állatok szaporodása. A

je le n

ju h o k a t, 1860-ban már 23 m illió

század darab

elején volt,

hozták

ide

1896-ban

111

az

első

m illió,

azaz e g y -e g y lakóra tö b b m int 30 darab, m ig E urópában alig annyi a ju h o k száma, m int az em bereké. E zenkívül van itt 2 m illió ló, 13 m illió szarvasmarha, 1 m illió disznó és töm érdek más háziállat. P éldabeszédszerü lett kü lön ösen a verebek, gy ors szaporodása.

M indhárom

patkányok és tengeri

nyulak

ebben a században ju to tt ide

ten geri nyulak már a 60-as években nem zeti csapás

s a

m ódjára veszé­

lyeztették a m ezőgazdák term éseit, ú gy h o g y az állam nagy jutalm akat tű zö tt kiirtásukra. Hasztalan v olt m é g a hires Pasteur kísérlete is s v égü l ú gy segítettek a bajon, h o g y az összes term őterületet sodron y­ hálózattal

vették

körül, m ely hálózat ma hosszabb,

m int a hires

khinai fal s felállítása m illiók ba került. A term elés nagysága igen term észetesen exportra kényszeritette a csek ély számú n épességet, m ely — bár a hús élvezete Ausztráliában sok k al n a gy ob b , m int m ásutt — képtelen volt m indent elfogyasztani,

405

A U S Z T R Á L I A KERESKEDELM E

a nagy fogyasztó állam ok, k ü lön ösen A nglia, azonban rendkivül távol voltak s az utazás oda az egyen lítőn át 4 0 -5 0 n apig tartott s ez

a

k ivitelt n agyon m egn eh ezítette, k ü lön ösen a nyers húsnál. K ísérletet tettek azonban 1880-ban

a friss fagyasztott hús

pom pásan sikerült. J e le n le g már 2 -3

m illió

szállításával s

lev á g ott birkát

ez

s töb b

százezer darab szétdarabolt szarvasmarhát küldenek évek óta A ngliába, nem számítva a töm érdek gy a p jú t s az évről-évre n a g y o b b o d ó m en n ység ü búzát, ú g y h o g y A usztrália rövid idő

óta

a fö ld g ö m b

legn a -

a kivitel 666

m illió

A kék hegyek.

g y o b b kiviteli államai közé tartozik. 1896-ban forin t

értéknek

felelt m eg, m ely b ől a gyapjúra 206,

az ásványokra

137 m illió ju tott, fejenk int m integy 155 forint. M ind a m ellett a lati­ fundium ok nagy száma, s a m unkáskéz hiánya miatt épen nem örv en ­ d etes a vagyon m egoszlása s az állami pén zügy nem kedvező. Annál k edvezőbbek a társadalmi viszon yok . daczára valóságos vadon vidék a lakott helyeken

A

gyér

nincs.

n ép esség K is

vá ro­

sokban s tanyákon találunk zongorákat, képeket, müípari term ékeket, a vasútvonalak hossza 30,000 km t m eghalad, posta és távirda csak­ n em m indenütt van, sőt a táviró az egész kontinensen áthatol tö b b

ezer km. teljesen

lakatlan vidéken

keresztül.

Iskolák, könyvtárak?

hírlapok k isebb városokban is vannak, n a g y ob b helyeken a tudom á­ n yos világban is szám ottevő n a g y ob b tudom ányos társulatok, m elyek kü lön ösen a honism ertetést, csillagászatot és növénytant m űvelik elő­ szeretettel. A vallásszabadság teljes s a parlam enti élet virágzó, bár a politikai c o r r u p tio itts e m ism eretlen. A m unkásviszonyokat jellem zi töb b ek

között,

h o g y a 8 órai m unkaidő itt csaknem általában elfo­

gad ott s ennek az üdvös intézm énynek kezdem ényezését évente nem ­ zeti ünnep gyanánt ülik m eg.

A nőem anczipátió is nagyon előreha­

ladt. A z eg yes állam ok szövetsége ma már befejezettnek tekinthető. A m ég fenm aradt benszülöttekkel alig g o n d o l kom olyan valaki. N a gy ob b részt távol élnek az európaiaktól a sivatagokban k ób orolv a , a letelep ed ettek k özü l sem válnak ki sokan m űveltségük által s mun­ kára képtelenek, bár a gyarm atosok n agyon gyanús s a rabszolgaságra em lékeztető feltételek k ö zö tt gyakran hozatnak napszám osokat egyes, szigetek erőteljeseb b b en szülött la k óib ól. A z ausztrálnégereket itt-ott háziszolgáknak

és halászoknak

használják,

elkorcsosultabbak, m int a szabadon élők

de

ezek rendesen

s m ásodik harmadik

m ég nem -

dékben elpusztulnak. Jelen leg a leg n ép eseb b , bár épen nem a legsűrűbb népességű állam U jd é lw a le s , m ely a keleti parttól a 141-ik

d élk örig terjed s egész­

ben véve alacsony hegylán czokkal b orított fensik. E g y e s részeit ausz­ tráliai A lp esek n ek nevezik, azonban a le g n a g y o b b K osciu szk o csop ort magassága is csak k evéssel haladja felül a 2000 m étert, a vele össze­ köttetésben lev ő kék h eg y ség n ek nevezett ío ly ó k tó l keresztülhasogatott h om ok k öves h egylán cz, m elyet rég eb b en járhatatlannak tartottak, de ma a kőszénbányászat m iatt ig en keresett, m ég alacsonyabb. A z előbbi h eg y ség b en ered A usztrália két n agy fo ly ó ja a Murray b id ge, m elyek k ésőb b egyesü ln ek

s az állam

és M urram -

déli határát alkotják.

U jdélw ales ig en gazdag ország. A rany, ezüst, rizs, letfa bőven terem benne s talaja n a gyob b részt kitűnő

szén,

épü­

hely búzater­

m elésre és legeltetésre. E zért e lé g gyorsan fejlőd ött, bár a n ép esség m ég m ost sem éri el a két lelk et e g y km^-re s az ipar fők ép a m ező­ gazdaságra szorítkozik. N a gy előn ye, h o g y legélén k eb b összeköttetése van a külvilággal kitűnő k ik ötői által, m elyeknek fejlesztésére, vala­ mint a vasutak építésére is töm érdek pénzt fordítanak, eddig félni illiárdnál többet. A k ik ötők k özt első a g y ön y örű fekvésű P ort-Jack son , m elynek partján fekszik a földrésznek le g ré g ib b városa, m ely egyúttal az állam

fővárosa is,

D él királynője büszke

czim m el látták

el lakói

ezt a hatalmas várost s valóban m eg lepő annak tekintélyes külseje. Nem matliem atikai szabályossággal épült, m int az de nincsenek oly szűk

utczái sem,

m int az

amerikai városok,

európai fővárosoknak,

bár egyes palotái versenyezhetnek ezekkel, sőt a korm ányzó gótstylü lakása, egyetem , a parlam enti épület és pdsta a világvárosokban is kitűnnének s e m ellett a nyaralók

s nyilvános kertek,

különösen

p ed ig a tenger partján levő rendkivül gazdag botanikus kert elraga-

A Murray folyó vidéke.

dóan szépek. A botanikus kert m ellett a dom inium nevű parkírozott telepen van a nagy kiállítási palota,

m elyben

már

1 879-ben

v ilá g­

kiállítás rendezését kisérlették m eg. E gy es gyárakkal n épesített részek m eg a k ik ötő

vidéke

kissé piszkosak

ugyan,

de a kívül eső villa­

telepek annál szebbek. L eg érd ek eseb b m indenekfelett m aga a k ik ötő, a világ egyik legszebb festői része. M időn a Csendes oczeá n b ól jö v ő utazó a kopár szirtek által k örn yezett keskeny kapun b e jő a Jackson öb ö lb e , m eglepetve látja a tágas panorám át a m essze elterjedő fö ld nyelvekkel, m elyek messze benyúlnak a csendes, sötétkék

vizű ten-

gerbe és a m elyek m indegyike k ü lön -k ü lön von zó kép. Szinte h ih e­ tetlen, bár tény, h o g y alig egy pár puskalövésnyi távolságra e földi paradicsom tól

egyh angú

kopár vidék

terül

el,

m elyeknek

csak a

hatalmas eucalyptus faligetek nyújtanak ném i változatosságot. M ivel Sydney az állam n ép ességén ek m integy harmadát fog la lja m agába, a tö b b i v árosok

term észetszerűleg

tö b b é -k e v é sb é jelen ték ­

telenek. L egfon tosa b b az északra fek vő

m ivel közelében

rendkívül gazdag széntelepek vannak, ú gy h o g y e városból naponkint m integy 12,000 tonnát visznek ki kü lön ös szerkezetű gép ek segítsé­ gével. N evezetes helyek m é g

kitűnő gazdasági telep k özepén

s nevezetes dohány és czipőgyárakkal, továbbá a Sydneytól n yugotra fekvő

m ely csillagvizsgáló intézete és gyü m ölcsterm elése

által egyaránt hires, végü l a K ék h e g y s é g tő l n yugotra fekvő az aranybányák eg y ik kapuja.

M e g jeg y zen d ő

k ü lön ben,

hogy

ú gy

ezekben, m int más 5 -1 0 ezer lakost szám láló kis városokban is ren­ desen igen csin os közép ü letek

vannak,

bár a városoknál is je le n té ­

k en yebbek eg yes n agy farm ok, m elyek m é g a félreeső sóstavak vidé­ kén is, legalább táviró huzalok és posta segítségével k öttetésben vannak a fővárossal és a sűrűbb

állandó össze­

népességű

tengerparti

vidékkel. délre fekvő V ic­

Talán m ég m űveltebbnek m ondható az innen toria,

a déli kontinens leg k iseb b ,

azonban

legsű rű bb

népességű

állama. E gészben véve ez sem vesztette el m é g gyarmati je lle g é t. A n ép esség zöm e a fővárosba húzódik, de bár itt a leg n a g y o b b Murray foly ó

k özel

1000

km.

hosszúságban

h ajózható,

a benső

vidéken

töm érdek a n éptelen és m eg nem m üveit rész. E g y k o r ren g eteg volt az aranybányászat, három évtized alatt m integy gram m

aranyat ástak ki,

m ely

m ásfél m illió

harm adfélezer m illió

képviselt, m a azonban már a búza, gya p jú és szőlő a régi bányászok utódai

is

erre

adták fejüket,

k ilo­

forint értéket a főterm ények,

ipara

—

bár nem

jelen ték telen — jóform á n csak a n a g y ob b városokra szoritkozik. N em csak

leg n ép eseb b ,

de jó fo rm á n

egyedül

nevezetes

hely

JíeJ&OMrMe, m ely félm illiónyi lakosságával je le n le g Ausztrália legna­ gyobb

helye.

Óriási területen

m ellett levő belváros körü l

15

fekszik,

m ivel

külváros terjed

a Y arra-Yarra folyó szét,

a belvárossal

parkok, fasorok és vasutak által összekötve. A belváros igen szép, 33 m. széles egym ást d erék szög alatt m etsző, boulevardszerü utczái telve vannak pom pás középületekkel, m elyek k özt világhirü

a W ilson -féle

g ö r ö g stylben épitett közkönyvtár, m elylyel olvasóterm ek, muzeumok

s előadó szobák vannak összekötve, a legszeb b en beren dezett s le g liberálisabb m ód on kezelt k özm ű velődési paloták Hires szép épületek m ég a korm ányzó palotája,

valódi

m intaképe.

a csillagvizsgáló, a

városház óriási orgonájával, m elynek 79 registerje és 4374 sipja van, az egyetem s mások. M éltán büszkék azonban a m elbourn eiek pom pás közkertjeikre, m elyek m indegyike va lóságos látnivaló, továbbá a jó t é ­ kony intézetek nagy számára. N evezetes m indam ellett, h o g y a YarraYarra torkolatának, k ik ö tő je épen nem

ked vező

valóságos k ik ötő h elye H u dson ö b ö lb e n van.

s ezért M elbourne

A külvárosokban sok

A CoHin-street M elbourneban.

az üzlet, de egyúttal a nyaraló és m ulatóhely is. A z élénk forgalm at tanusitja a sok lap, vasút és a bankházak. A vidéki városok részben kereskedelm i, részben bányászati je l ­ legűek. A kereskedelm i h elyek k ö zö tt le g n a g y o b b ö b ö l m ellett (25,000 1.), m elynek hiresek,

de egyúttal iskolái

is.

posztógyárai

és

a C orio cserző

m űhelyei

N evezetes

m é g .Ce/íMca. a Murray

m ellett, m elyet nagy gabon akereskedelm e

m iatt A usztrália leen d ő

Chicagójának tartanak, bár je le n le g m é g csak tizezer lakosa van. A bányavárosok

közül

le g n a g y o b b

aranya m ég m ost is igen

(40

gazdag.

ezer 1.) V annak

könyvtárai, fűvész- és állatkertje, iskolái s G yörgy

A la d & r:

A

föld

és

n ép ei. III.

m elynek

azonban je le s

egész

csom ó

gyárai,

bankháza. 52

K örü lbelü l ily népes .BaMamí is, bár itt a régen hires

aranybányák

m űvelése helyett ma már inkább iparral és földm űveléssel fogla lk oz­ nak a lakosok, köztük igen sok khinai.

M int a le g tö b b ausztráüai

városban, itt is sok a könyvtár, lap, jó té k o n y sá g i intézet és bankház ; a vízvezeték kitűnő s nyilvános fü rd ő

is sok van.

sem jelen ték telen ek ,

van

gyár vagy kulturális

sőt m indenikben intézm ény,

de

A tö b b i városok

nehány

lakosaik

figyelem rem éltó

száma

tizezerre

sem

em elkedik. V ictoria állam n evezetes m é g arról, h o g y eredeti már csaknem egészen

elvesztette

s hogy

éghajlata

vad je lle g é t

a legh ű vösebb

Ausztráliában, néha a fa g y p on t alá száll. E zért az európai em ber igen j ó l érzi itt magát, kivévén január és február hónapokat, m időn kellem et­ len m eleg szelek uralkodnak. A term észeti n evezetességei k özött fel­ em líthető nehány kihalt vulkánon kivül, h o g y egyes részeiben, különösen a W atts fo ly ó m ellett gyak ori az óriási gum m ifák (Eucalyptas am ygdalina) rendkívül nagy 100 m éterig felnyú ló példánya, m elyek hatal­ mas törzsei a kaliforniai faóriásokkal vetekednek. nevű nedves v ölg y b e n p e d ig

óriási halasztók

A Ferntree Gally

élnek,

m elyek

kúszó

n öv én y ek által ellepett pálm aerdőkhöz hasonlítanak. N égyszerte n a gyob b , de hasonlithatlanul csekélyebb fontosságú DélansztráHa állam, m elynek tulajdonkép csak alföldi je lle g g e l b iró déli része lakott és m űvelhető,

m ig

a felső

h om ok , v örös a gya g és tövises b o z ó t

tavakkal és n agykiterjedésü lápokkal, m elyek kiteijed ésü . D élk eleti része vulkanikus talaj, néz

elébe.

T öbbek

k ö zt ig en

szép

vidék et n agyobbrészt

(scrub) borítja, k özött

k özb en

sós­

eg y pár nagy

bővizű s nagy jö v ő n e k

cseppkőbarlan gokat találtak e

helyen. Bányái k ö zö tt ig en ga zd a g ok a rézbányák,

m elyekb ől éven-

kint k özel 4 m illió k oron a értéket ásnak ki. E zenkívül, az esőhiány daczára, nagy az állattenyésztése, csodálatos m ódon a ju h o k annyira m egszok ták a száraz éghajlatot, h o g y csak m inden m ásodik nap kell ők e t itatni. Ú jabban a búzaterm elés is n agyon fellendült, bár a lati­ fundium ok a m ezőgazdaságnak n agy

kárára vannak.

F orgalm i esz­

k özei kitűnőek, táviró huzala innen 1872 óta a kontinensen teljesen áthatolva m eg y északra P o rt D arw inig, honnan két kábel továbbítja a sü rg ön y ök et S ingapora felé. A főváros

a S t.-V in cen t ö b ö l

fo ly ó két partján koczkaalakulag

k özeléb en

épült, de széles

parkja enyhítik ezt a mértani szabályosságot.

a Torrens

utczái és számos

H ires a növénykert s

a h eg yold a lt ellep ő nyaralók. A középületek itt is szépek, különösen

feltűnő a tem plom ok és m ulatóhelyek nagy száma. A la k osok k ö zö tt sok s német.

A

város forgalm a igen

nagy s tekintélyes

számmal

vannak ipartelepek. A z állam tö b b i városai m é g m in d ig csek ély n épes-

V adászat ausztráliai medvére.

ségü ck , azonban a tengerparton kivül nehány élete van. Ide tartozik e g y m eg leh etős

nagy

is, m elynek azonban csak 380 lakosa van.

bányavárosnak nevű

élénk szig et

1868 óta D élausztráliához csatolták az északi területet avagy A lexan dra fö ld jé t is, m ely n égyszer o ly nagy, m int hazánk, de a mely a D arw in ö b ö l vidékének k ivételével jó fo rm á n néptelen, sőt nagyobb részt ism eretlen. E gy etlen városszerü állandó telepe JWMersi'úM m int­ e g y 500 n a gy ob b részt khinai lakóval, kiknek számára azonban 6 ven­ d églő, 3 bank s tö b b lap áll fenn. A z őslak osság számát 12,000 főre teszik s m indenesetre tö b b ezer a khinaiak száma, kik nagyobbrészt aranyat m osnak a fo ly ó k b ó l. U jabb kutatások szerint a területen sok term ékeny vidék van s m é g tö b b j ó le g e lő hely, azért ma már k o m o ­ lyan g on d olk ozn a k a tervszerű gyarm atosításról és vasutak építéséről. A ben szülött nép erős, bátor törzs, m ely bátran szem beszáll a letele­ pedni akaró idegen ekkel. K elet felé fekszik innen Queensland állam, m ely az északi ter­ ritórium nál is n a g y ob b , bár csak eg y pár évtizeddel

ezelőtt szakadt

el U jdélw alestől, m elyhez hasonlóan a század első felében az elitéltek telepe

volt.

Itt

él

m áig

is

a

le g tö b b benszülött,

véve harczias törzsek s valósággal

kik

általában

elkeseredett harczot vivtak föld ­

je ik é rt és leg előik é rt a feh ér arczuakkal,

m ely

utóbbiaknak

száma

csak a 60-as évek óta kezd jelenték enyebb m értékben szaporodni. A Csendes oczeán partm ellékén egész sereg apró sziget van, m elyeket a nagy

ten gertől

1900

km.

hosszan elnyúló s term észetes hullám -

törők én t szolg á ló korallzátony zár el s ezenkivül a partokat n a g y ob b ­ részt barátságtalan h egylá n czok j ó k ik ötő van itt,

szegélyezik.

E z ok b ól,

sőt a n övén yzet is m egleh etős

bár

gazdag,

számos mivel a

csapadék töb b , m int a kontinens más részeiben, sok id eig m egk özelithetlennek tartották. R endkívüli gazdagsága ásványokban, különösen kőszén ben s a k edvező le g e lő k az u tób b i pár évtized alatt népesebbé tették,

kü lön ösen

délkeleti

részét, m elyet a D arlingba öm lő folyók

nagy száma hálóz be. A hosszan felnyú ló Y ork félszig et

azonban m ég m ost is csak­

nem egészen lakatlan, valamint a ben ső nyugati rész, m elynek saját­ ságos rom ok h oz

hasonló hegyszakadékokat és 5 — 600 m éter magas

lap os tetőket alkotó

h om ok k ő

k őzete vizben és növényzetben eg y ­

aránt szegény. V ulkanikus vidéke is igen nagy. A déli állam ok ma m ég jelen ték en yén

túlszárnyalják

Queens-

landot, csak a fakereskedésben és szarvasmarhatenyésztésben áll első helyen, de kétségtelen, h o g y term észetes gazdagsága szép jö v ő t biz­ tosit

számára s vasúthálózatának kiépülése, valamint az artézi kutak

szaporodása

már m ost

is

sejditteti

ezt.

E vröl-évre szaporodnak a

413

NYUGOTAUSZTRÁUA

czukorgyárak, gőzfa v á g ók s más n a g y ob b ipartelepek s a közlekedés, k ülönösen a posta, n épesebb országok ban is ritkitja párját. A z egym ástól nagy távolságokban fek vő v árosok k özött n agyon kiem elkedik m ég a főváros

m elynek k özel százezer lakosa

van, bár 1881-ben m ég csak 31,109 lakosa volt.

A város külön ben

nem szép, sem e lé g g é forgalm as. A h o m o k k ő b ő l

épitett parlam enti

palotán kivül töb b i háza földszin tes vagy egyszerű v á ly o g b ó l és fából ^pült em eletes lak. D e kitűnők itt is a kulturális és k özeg észség ü g y i épületek, töb b ek

k ö z t a nagyszerű

ságb ól sziklaforrásból

vezeti

az

vízvezeték, m ely 11 km. távol­

ivóvizet.

N evezetes

helyek

a czukorültetvények közepén,

m ég

és CooA/owii,

a bányatelepek k ik ötő helyei, továbbá TjpsuícA és ToMwsvá/Je, m elyek ­ nek lakosai fők ép állat- és gabonakereskedéssel foglalk ozn ak. em legetett hely a T orres ut m ellett

Sokat

m int a h a jótöröttek

m enedékhelye. L egvadonabb N y u g o ta u s z trá tia ,

ez

az

óriási

terület,

m ely a

kontinensnek egyharm adát fogla lja e l ; m integy n yolczszorosa hazánk területének. E gész 1885-ig, m időn a K im berley kerü letben

az

aranyat feltalátták, az a n gol korm ány m inden buzgalm a

áldozat-

és

első

készsége kárbaveszett s a nagy k ö ltsé g g e l létesített gyarm atok n agy­ részt elzüllöttek. A zóta sűrűbben jö n n e k ide, de jó fo rm á n csak sze­ rencsevadászok, kik egyszerre ezrivel lepnek el eg y aranyvidéket, de a legk özeleb bi hirre

ism ét tovavándorolnak.

vízhiány üldözi őket m indenütt.

H om ok b a

N em

hiában.

E ső

futó és az esős

és

időszak

után csakhamar kiszáradó patakok, k ise b b -n a g y o b b sósm ocsarak csak elvétve fordulnak elő s m ég az ujabb k or eszközeivel felszerelt tu d o­ m ányos expedicziók közül is töb b

pusztult

nyom orra ju tva kora visszatérésre

kényszerült a m ostoh a

el

teljesen

avagy

vég­

term észet

miatt. Elefántokat, tevéket hozattak teh erh ordó állatok gyanánt, mind hiában. E zt a zord vidéket ma is csak nagyjában ism erjük s h ősn ek tartjuk azt, ki ism eretlen helyeken kutat. Á ltalában h o g y a lapos korallfövenyes part lassankint alapon h egysorokká, m elyek

m ö g ö tt

b o iito tt harm adkori h om ok k öves erdőségek jóform á n m ahagóni fa (jarra

csak

v. E ucalyptus

em elkedik

bozóttal

és

kietlen felsik

délnyugaton

tüskés

terül

vannak,

m arginala)

véve ú gy látszik,

hol

igen

fel grán it­ b ok rok k al

el. az

N a g y ob b ausztráliai

b ecses

kem ény

épületfát ád. A z egész óriási terü letb ől ma m ég m integy 30,000 hectár van m űvelés alatt s ezek n a g y ob b része is le g e lő , ú gy h o g y a bányász t-

ton kívül állattenyésztés az állam főjöv ed elm e s ezenkívül a g y ö n g y ­ halászat, m ely m in tegy félm illión yit jöved elm ez.

E g y pár k ik ötő és

bányaváros jóform á n az egyedüli nevezetes helyek, azok k özött is a leg n a g y ob b

-PeWA városnak a Hattyú fo ly ó torkolata

közelében alig

van 10,000 lakosa, bár k özelében -F r e e w a r e is e lé g jelen ték en y hely. L e g jo b b Az

k ik ötője van vi?&awi/nak, m ely külön ben jelen ték telen hely.

egész

területet csak 1890-ben em elték

önálló

állammá,

de m a

m ár fe lső - és alsóháza, korm án yzója és k öltségvetési jo g a van. A z ausztráliai szárazfölddel csaknem

teljesen

összefü g g a dél­

felé fek vő n agy sziget T a s m a n ia , m ely a körülötte levő apró szige­ tekkel külön állam ot alkot. T erülete 68,766 km* s népessége (1896) 166,113, m ely ma már csaknem kizárólag

európai

eredetű, a ben ­

szülöttek teljesen kipusztultak, az u tolsó 1876-ban halt m eg. H asonló a sziget fekvése C zejlon éh oz s m int az, bizon yosan a szárazföld tar­ tozéka v o lt egyk or. R é g e b b e n fe lfed ezőjéről V an D iem ens földjén ek nevezték, az a n g o lo k 1803-ban telepedtek le először. Tasm ánia teljesen h eg y es

ország,

három szögalaku,

délkeleten

félszigetekkel, északkeleten p e d ig kettős szigetsorral.A h egyek n a g y ob b része gránit, m ely a m agas p a rtok ig nyúlik. F o ly ó i mély árnyas v öl­ g yek fen ekén zuhognak, m elyek a h egyi tavakkal alpesi képet nyúj­ tanak, ném ely fo ly ó

fjord okk a l végződik .

A magas fekvésű s D é l-

európával eg yen lő szélességi fok alatt fekvő egészséges,

annyira, h o g y

ország éghajlata igen

a népm onda szerint az életök et m egu n t

öreg ek a Bass szoroson át A usztráliába hajóznak, h o g y m eghalhas­ sanak. D e ép oly gazdag állat s növényvilága is. itt a h eg yi lovak, a kitűnő

búza,

b u rgon ya

gazdagsága aránylag k isebb, de kü lön ösen

K ü lön ösen híresek

és gyü m ölcs.

Á svány-

vas és ón nagy m ennyi­

ségben fordul elő. U tazók n agy dicséretekkel halm ozzák el ezt a szép és kellem es szigetet, m ely újabban a kultura tekintetében is szépen em elkedik, bár 1 8 5 3 -ig tú ln yom óla g csak elitéltek voltak lakói s azok is n agyon csekély számmal. L egjelen ték en y eb b helye a szép fekvésű

a W ellin g ton

h eg y tövében d om b on m integy 50 ezer lakossal. Palotái, és k özép ü ­ letei is szép számmal vannak, de sokkal jelen ték en y eb b ek a nyaralók és a parkok, köztük kü lön ösen a város k özepén fek vő g yön yörű lig e t és a hires füvészkert. N evezetes h ely továbbá a sziget északi részén n agyon m űvelt s élénk k ereskedelm et kifejtő lakosság­ gal. A tö b b i h elyek és az ap róbb szigetek nem nevezetesek.

Ujzélandi bennszülöttek.

HARMADIK FEJEZET. UJ ZÉLAND JÍMrray; Handbook for travellers inNew-Zeeland. London, 1893. — New-Zealand of to day. London, 1888. — CoM
;

A brit birodalmon keresztül. Budapest, 1890.

A

KGLiA

és

Japán

fekvéséhez

hasonlóan

Ujzéland

szigetcsoportja

-LA. külön kis földrész a közelfekvő kontinens mellett. Nem is nagyon kicsiny. van,

A

hozzá

csaknem

hasonlít,

bár

szoros,

kapcsolódó

akkora,

mint

megfordított

választja 20

képben.

ketté,

részén

alig

Maui,

Ahinomaui

pedig

Vahi-Punamu

apróbb

mely

kilométernyi.

Az

(Mauihale)

van

egy

szoros,

de

mint

az

oldalt

fekvő

(Zöldkő az

Főzömét ettől

következő

szigetek

is.

fekvő

területe

is

tengerkar,

szélessége a

km"

külsőleg

egy

északra jelölték

hazájá)-nak

280,000

melyhez

szorosnak

névvel

utána

kis

szigetekkel

Olaszországé,

nagyon a

Cook-

legkeskenyebb szigetet

benszülöttek,

Te-ika-a a

nevezik.

Legalul

szigetek

jelentéktelenek,

Közönségesen

csak

délen a

ma északi és déli néven megkülönböztetett szigetet hivják Ujzélandnak. Mindkét szigetnek határozott földrajzi egysége van.

két

délit ismét vala­ nagy,

A z erősen ta g ozott északi sziget két darabból áll, az egyik egy m essze északnyugotnak n yúló félsziget, m elynek vizben gazdag talaján g yön y örű term ékeny v ö lg y e k vannak, a másik a sziget tulajdonképeni törzse, m elyet lassan em elkedő

d om b csop ortok ,

lapályos vidékek

s

itt-ott vulkáni h eg y ek jellem ezn ek . A talajt m indenütt dús erdőségek borítják, kivévén a sziget k özepét, m elyet csupa tó és m eleg forrás fog la l el k ova- és kénrakodásokkal, hasonló az északamerikai Y e llo w ­ stone parkhoz. A m eleg tavak közül a Hotarna a legn evezetesebb, a tavak k özü l p e d ig a B alatonnál n a g y ob b T aupotó, m elynek déli partján szolfatáktól, g ő z ö lg ő barlan gok tól és n agyon m eleg forrásoktól körül­ véve em elkedik ki a m ég m ost is m ű ködő T on gariro vulkán (2246 m .) és a m ég n ag yob b , de kialudt és hóval fedett Ruapehu. Kissé távolabb a Y aikato fo ly ó felső vidékén a fö ld g ö n ib egyik legérdekesebb és az utazók által osztatlan magasztalásban részesült g y ön y örű vulkánikus tóvidék terül e! (Lakedistrict).

Sajnos, h o g y a pom pás vidéket nap­

jainkban (1886) óriási vulkanikus katasztrófa teljesen átalakította. A k özp on tu l szolgá ló R otom ahana tó rendkívül m egkisebbedett és forrt) iszapm ocsárrá alakult, a m észkőlerakodások által átkötött hires fehér kovaterraszok eltűntek ; ezek hetvéa 7 kis kráter és számos fumarola kép ződ ött, egy más P ink

nevű

terrász h elyét p e d ig

egy

hatalmas

iszapgájszir foglalta el. M indam ellett m é g m ost is gy ön y örű ez a vidék, h ol

m integy

ezer fo rty o g ó , hévforrás, iszapvulkán és gájszir ism étli

a Y ellow ston e park sokat csodált je le n s é g e it s m é g itt-o tt láthatók azok a kovaterraszok is, m elyek m e g fa g y o tt kaszkádaknak s festett csészéknek látszanak. E gy etlen pillantással szám os m űködő gájszirban gyön yörk öd h etü n k a Y aikato

partján.

E gy szer itt,

szökken fel e g y -e g y vizsugár a m a g a sb a ; eg y

m ásszor am ott

darabig

ott sistereg,

azután összeom lik a vizoszlop , h o g y más helyen újjászülessen, mialatt a fo ly ó partján m indenütt p á ro lg ó

forrá sok

buknak a vizbe s forró

vizzel telt k őm ed en czék fü stölögn ek . M é g a tóvidék től távol is igen sok szép részletet találunk

azon

havasi tájakat m ély szurdokokkal,

a szigeten,

az A lp esek et ism étlő

fén ylő jeg e se k k e l,

rohanó

h egyi

patakokkal és zu g ó zuhatagokkal. A sziget északi végén az éghajlat fé lig tropikus és tikkasztólag forró, de m inél inkább közeledünk dél felé, annál h ű vöseb b lesz. A n a gy ob b, hosszában elterülő déli sziget egészen más jelleg ű . K ristályos, palás, üledékes m e g ujabb eredetű réteg ek b ől áll, vulkáni k épletek csak szórványosan fordulnak elő benne, de nyugati partján töm ör 3 -4 000 m éter magas h egylán czolat húzódik v é g ig rajta, m ely-

nek

legmagasabb

Alioarangi

Matterhornra nagy

(3768

(felhőtörő) s

öt

hegyláncz

m,)

csúcsa,

névvel

jégár

nyúlik

körülbelül

a

jelölt

a

le

benszülöttek

havas oldalain

sziget

által

sokszorosan a

a

völgyekbe.

A

különböző

közepén

éri

el

jellemzően

emlékeztet

zömét

300

km.

hosszú és 80 km. széles gerinczben, azon alul már fjordokkal és riaszöblökkel

merülnek

a

oldalon

keleti

zataikon,

a

tengerbe,

lassabban

melyeknek

nagy

különösen

ereszkednek hasonlatuk

a

és

délnyugati

tavakat

van

a

végén,

csillogtatnak

skandináviai

mig foko­

tavak

táj­

képeihez, a mennyiben az utolsó fokozatot itt is sikság váltja fel &

Gájszirek a Vaikato folyam mellett.

a

tómedenczéket

határán gyek

alul,

meg

jéghideg gukat

s

táján

nagy keleten

keresztül

része

hegyi a

1000-1200

rekesztik

boritvák,

sziklavidékek

fakadnak,

tömérdek

sorzaton déli

igen

morénák

erdőkkel

hatalmas

patakok

közepe halad

jégár

sűrű

elágazó

sebességgel

is

délkeleti méter

által parton

A

nagy

még

elő,

medrekbe le

a

egy

megszakítva, végzik fensik,

hegyek

lejtői,

hóterületek

jönnek

rohannak

magas

be.

kavicsos

párhuzamosan folyam

de

mely

be

felvidékről. alacsonyabb

nyugat

A

ma­ sziget

hegyvonal egy

pályafutásukat. mely

hd

jéghe­

utóbbiakból

ássák

melyek

a

és

A

felé

nebbül, keletre pedig meredékesen lejtősödik s apró hegyekkel borított-

lépcsősziget hirtele-

Északi részén hatalmas szén, arany, réz és vasbányák vannak, közepén -és

déli

részén

pedig

a

legelők

és

termőföld

gazdag,

úgy

hogy

az

egész sziget áldottnak mondható. Ma gyobb,

már

itt

különösen

is

az

a

juhtenyésztés

Európából

behozott

állatok

emelkedett

száma

meglepő

a

legna­

gyorsasággal.

1896-ban már közel 20 millió juhot tenyésztenek itt s a kivitt gyapjú értéke

4*/^

millió

font

sterling

volt,

kétszer

annyi,

mint

a

bányák

-összes termelése. Eredeti állatvilágából még most is sok faj van, külö­ nösen

a

madarak

között,

mely

másutt

nem

elő;

legérdekesebbek

fordul a

nesztor papagályok, a szalonka-strucz

vagy

(Aphteryx) Poe

és

a

énekes

meséshirü

kivi

fémfényü

madár;

állata,

méter

magas

kihalt

s

egy

régi

a

3—4

Moa,

már

pár

fenma-

radt tojását ritka drágasá­ gok

gyanánt

őrzik

múzeumokban.

A

a

partok

körül sok a hal, a folyók­ ban az angolna. A növény­ világ

már

ságot

mutat

tiaival

rokon­

az

ausztrá-

és

mint

a

oczeániaival,

fauna.

különösen Maori hiH'Cxos.

több

melyek

a

Jellemzők

harasztok,

a

nagykiteijedésiiek

s néhol 10 méter magasra megnőnek. australis,

A

hasznothajtó

mely

kitűnő

növények

épületfát

és

közül

igen

legfontosabb

keresett

a

mézgát

Dammara

ad;

festő

fái

szintén nagy számmal vannak. Rostos növényei között hires az ujzélandi kender, nek -a zet,

s

melyből melynek

belföldi

papirt,

növényeket

melylyel

ma

kötelet,

fonalerőssége már

kosarakat,

mindjárt

lassankint a

szigetek

a

háttérbe felét

hálókat

és

selyem

után

szorítja

az

beültették.

ruhát

készíte­

következik. európai

Magából

<6 milló bushelnél többet termelnek. 8 épen úgy, mint az állat és növényvilágban látjuk, pusztul a

a

De

növény­ búzából

benszülöttek faja is az európai előtt. Ők maguk is árzik ezt s keserű humorral

hasonlítják

össze

sorsukat

a

honi

patkányokéval,

melyeket

az európai patkány kiszorított. Egykor Cook még félmillióra becsülte

Tnwkiao, maori főnök.

a

benszülöttek

mig a

az

legelső

számát,

európai állandó

jelenleg

eredetűek letelepülők

1860-ban sem voltak 100,000-en.

már

száma csak

csak

35

ezeren

1896-ban

már

60

ezelőtt

évvel

élnek

714,162 jöttek

belőlök,

volt, ide

holott s

még;

P e d ig szom orú tény a benszülöttek pusztulása, mivei általános n ézet szerint ezek a ben szülöttek

a wao?*:/c a legteh etségesebb

leg e rőteljeseb b néptörzs a Csendes oczeán lakói sem

eredeti lakók

itt.

H agyom ányaik

között.

és

Ok maguk

szerint m integy 400

évvel

e z e lő tt vándoroltak be északról H avaikiból, m ely valószinüleg Havai va gy a Szam oa szig e tcso p o rt volt. B eköltözésü k nek m inden részletét ism erik, m é g az állatokról és

n övén yek ről is tudtak,

m elyeket ma­

gukkal h ozta k ; ilyenek voltak az ujzélandi b u rgonya, a kazakafa, a m aori patkány, a fű zőid kajdács stb. T estre nézve j ó l m egterm ett alakok, vaskos, szögletes, erős ter­ m etekkel, hosszú lábszárakkal. N om ád életet folytattak s a harcz volt leg k ed velteb b foglalkozásu k. K őfejsze, obsidian

nyil és lándzsa volt

fegyverü k, m elyeket m é g a maiak is szent dolgok n ak

tartanak,

bár

már nem használják. R é g i nem zeti viseletűk egy derekuk köré kötött ken dő (m aró) s k en derb ől készített fe lö ltő volt, m elyet a férfiak jo b b . a n ők batkarukon viseltek. H ajukat kontyra k ötötték s abba tollakat tűzdeltek, az asszon yok p e d ig lom b ot, virágokat, nagy fésűket. F ülbe­ valónak kagylókat, fogak at és n efritből faragott kis embcralaku bál­ ványokat (heikiri) viseltek. Általánosan elterjedt közöttük a tetoválás, kü lön ösen az ajkaknak és az állnak kék díszítése a nem esi származást jelen tette. m ellett a törzsek rangfokozata viszon y

állott fenn

sávval való A

arabeszkekkel

k özségi kom m unism us

állandóan fennm aradt s patriarchal is

közöttük, a m ely

az éhezést és erkölcstelen sé­

g et m eggátolta. Házaik egyen közén yh ez h asonlítottak

és oldalaikat

m egfaragott cz ö lö p ö k b ő l és g y ék én y fon a d ék ok b ól csinálták, melyekre a fa k éreg b ől, fá b ól átló tető került.

M indenik

d ú czhoz h ason ló éléstárak voltak, m elyeknek

ház meltett galam b-

arabeszkes faragványa

sok szor n agyon érdekes, bár falvaik s udvaraik m áskülönben rendet­ lenek. A z em berhús eledel általános szokás v o lt közöttük, m ég a 60-as években is, bár akkor már elterjedt k özöttü k a keresztyénség, hát­ térbe szorítva a lé g i váltást, m ely fettü n őleg igen sok

transcenden-

talis je lle g ű m yth olog ia i vonással bírt s ma a néplétektan és össze­ h ason lító vallástudom ány buvárlóinak egyik legérd ek eseb b tárgya. D icsőség es hazafias küzdelm ek egész sorozata fo ly t le U jzélaiidban a m aorik részéről századunkban. A kis nép prim itív fegyvereivel ön feláld ozó

h ősiesség et tanúsított az

a n golok

hódításai ellenében.

184 4-től kezdve sok szor g y ő zte k m é g a rendes katonaság

ellenében

is. H o n g i főn ök ü k ( f 1828) d icsőség e azonban nem tért vissza, bár jó fo r m á n lép ésről-lép ésre kellett a gyarm atosoknak

elfoglalni

tőlük

a talajt s a nyílt háborúskodásnak csak 1894-ben lett vége a maorik elcsüggedésével. zött

maorik

kijelölt

hasonlóan része

területeken

Havkesbai lettel

Ma,

nagyobb

békében

tartományokban,

a

hódítók

iránt,

természetes

szaporodás

család,

csak

hol

őseiknek

azok

nélkül,

de

3

északamerikai az

él, a

de

többnyire

többi

is

nagyon is

angolok

Wellington

és

szivében

gyűlö­

harczon

kivül

csekély

A A

lenyüg-

számukra

bujdosik

apasztja

volna.

a

által

Auckland,

pedig

tehetetlenül.

gyermek

indiánokhoz,

uralkodó

számukat,

„czivilizált"

a

ritka

maorik

maori

torzképei

erényei

az

külsőségek

az

már

európai

rabjaiként,

különösen

a

városok­

ban lakó régi nemesek egészen módot

léhütő

élet­

folytatnak.

Sze­

rencséjük csak az, hogy az

ujzélandi

kormány

dicséretreméltó fordít

gondot

iskoláztatásukra

s hogy még fenáll kö­ zöttük

a

régi

commu-

nistikus világnézetből folyó összetartozás tu­ data.

Földművelők

iparosok tudtak

azonban lenni,

részük

nagyobb

szolga

napszámos. területen

s nem

A

vagy reservált

külön

király

Maori fúnök és neje.

uralkodik. Annál -és lózat Az mal a

örvendetesebb

síkságokon és uj

már

gőzösök állam,

igyekszik

kötnek

hasonlóan a

valamint melynek

és

előbbre

társadalmi

az

helyzete.

vannak,

iskoláik

ausztráliai

haladt külön

is.

A

s

megvalósítani van.

mint

áll

fenn,

9 de

vasúthá­ virágoznak.

nagy s

nagyfontosságu

gyarmatnak

parlament

partvidékeken nagy

gyáraik

gyarmatokhoz,

reformeszméit állásponton

A

melyeket

kitűnők

gyármunkásvédelem

életében

mindegyikében

gyarmatosok városok

össze,

tudomány

nőemánczipáczió

jelentékenyen

a

virágzó

buzgalom­ többek

Európa

államai,

tartománya van

közt

kérdéseiben

közös

van, két

kam arából álló parlam ent is, m elynek tagjait részben az angol k or­ mány nevezi ki, részben a gyarm atosok választják ö t évre. A főváros

(41,758 1.) a C ook szoros egyik öblében,,

egészen m odern város, m elynek szép épületei k ö zö tt a renaissancestylü k orm án yzói palota és a feh ér m árványból k ü lön is kitűnnek. jo b b á ra

A

m aorik

fá b ól készültek.

házai

a gyak ori föld ren gések

V alam ivel

vLteMaMj a Hauraki ö b ö l m ellett.

épült székesegyház miatt

n épesebb ennél a rég i főváros

Itt van az

egyetem ,

anglikán p ü sp ök székhelye s egész sereg jelen ték en y

a kath. és

gyár, m elyek

a n agyon élénk kereskedelm i forgalom m al együtt a városnak egészen m odern színezetet adnak. A uck land

nem csak

az ausztráliai száraz­

föld d el, de a tö b b i szigetekk el s A m erikával is állandó tésben

van.

M indkét

k ivü lök m é g egy

pár

város

U jzéland

virágzó

város

északi szigetén van, köztü k

összek ötte­ fekszik, h ol

Grahamstown

az

aranybányászat székhelye. A z északi szigeten van a letelepített m aorik a k óh ely e a K in g Country, 4050 km^ s továbbá

V angani,

hol

fő is ­

k olát tartanak fenn számukra. A déli szigeteken a le g n a g y o b b hely keresk edő város, m ely j ó

k ik ötőjén ek

(46,000 1.), élénk

és a közeli

aranybányáknak

k öszön i vagyonát. S zebb épületei az egyetem , a nyilvános könyvtár,, a városháza, két színháza, 6 bankja és feh ér m árványból épitett sok tem plom a. Fű vészkertje és ló verseny tere

k edvelt kiránduló

helyek.

Ig en élénk s k örü lb e lö l h asonló n épességű h ely továbbá m ely k ü lön ösen érdekes nem zeti m úzeum áról s h o g y utczái anglikán p ü sp ök ök ről vannak elnevezve.

A város k ik ö tő je

L yttelton festőien

fekszik a P o rt C oop er m ö g ö tt és m agas h e g y e k k özött, van világitó tornya és h ajógyára.

A tö b b i v árosok a déli szigeten m ég kezdet­

leg es állapotban vannak. A z U jzéland körü l fek vő tö b b é -k e v é sb é kis terjedelm ű szigetek eg y része

lakatlan, m ásokat

csak a czethalászok

népesítenek

időnkint. L e g n a g y o b b a Chatham szig etcsop ort (1627

k m '),

m eg

m elyen

jelen ték en y barom tenyésztést folytatnak, továbbá a N o rfo lk szigetek? 1 8 5 6 -ig

bűntettesek

gyarmata.

A

távolabb

eső

szigetekről

rég eb b en m egem lékeztünk a déli sarkvidék leírásakor.

m ár

Pápuák Uj-Guineában.

NEGYEDIK FEJEZET. UJ GUINEA TAomsoM J. P. British New-Guinea. London, 1892. — A'ffíM'rn W. D.: Two years among the Savages of New-Guinea. London, 1891. — ZdHer; Deutsch Neu-Guinea und meine Ersteigung des Finisterre Gebirges. Stuttgart. 1891. — H. : From my verandah in New-Guinea. London, 1889. — T/tomas J. W.: Von Nias nach Kaiser Wilhelmsland. Gütersloh, 1892. — 6*e7;!<wnn!i HrJ/t'any: Flora, von Kaiser Wilhemsland. Berlin, 1889. — Afnc ; Among the cannibals of Newguinea. Philadelphia, 1889. —FYmscTi.-Newguinea und seine Bewohner. Bremen, 1865. — jtfore.s6y.* Newguinea and Polynesia. London, 1876. — íywe.* New-Guinea. London, 1885.

A

lakott

-ÍJL-

földgömb

kontinenstől

sőt

a

igy

nagyban

partjai

legnagyobb északra

mellett

szigete

fekszik,

elterülő

számítva

Ujguinea,

mintegy

szigeteket

harmadfélszer

is

oly

mely

785000

az

km^

beleszámítva

nagy,

mint

ausztráliai kiteijedésü, 808,000

s

Magyarország.

Már 1511 óta tudjuk létezését s 1824-ben nyilatkoztatták ki igényeiket a hollandok reá, de tulajdonkép csak 1884 óta kezdik felfedezni, midőn a

hollandok

nokul

évről-évre fedező kívül

mellett

jelentették tesz

is, a

a

egyes

részét

Az

angol

ki.

felfedező

utazásokat

legjelentékenyebb

legnagyobb

részt

csak

az

angolok

birtokok benne

Finsch,

és

a

németek

kormányzója s

igen

sok

mindamellett

felületesen

ismerjük

-európai állam tényleg csak a térképen tudja birtokának létét.

a

a s

tulajdo­

Mac

Gregor

német

fel­

partvidékeken

mind

a

három

A kikutatás nagy n ehézségeit az óriási sziget rendkívüli tagolt­ sága

okozza,

m ely h egylá n czok

sokaságával áll

E zért a k ü lön ben nagyszám m al található

fo ly ó k

összeköttetésben. csaknem

általában

hajózhatlanok, tengeri hajóval csak az északon fekvő A uguszta és a déli F ly fo ly ó k b a leh et bejutni, n a g y ob b sík ságok igen ritkák s min­ den eg y es v ö lg y b e n külön önálló törzsek laknak, m elyeket általában a pápuákhoz

szám íthatunk

ugyan,

de

a m elyekn ek

szokásai,

sőt

nyelvük is n agyon eltérők egym ástól, oly annyira, h o g y egym ást m eg sem értik. 18!)7-ben a ném et és a n g ol b irtok ok határán aranym ezőket fedeztek fe l ugyan, de nem o ly gazdag telepeket, h o g y a töm egesebb letelep ed ést roham osan előm ozdították volna s a term észet más kin­ csei m é g ma jo b b a n vonzzák a term észetbúvárt és ethnográfust, mint a k eresk ed őket, kiket a k özlek edés n eh ézségei is visszariasztanak. A nyugati Charles L ou is hegyláncznak k elet felé

egyre

m aga­

sod ó csúcsai 4000 m éterig érnek. B eljeb b k elet felé állítólag m ég sokkal m agasabb csú csok vannak. L e g jo b b a n ism erjük az Owen

Stanley és

A rfark h egylánczokat, m elyeknek legm agasabb csúcsa a V ictoria h egy 4002 m éternyi. K ét nagy ö b ö l is nyúlik be a hatalmas szigetbe, dé!k eleten a H u on öb öl, északnyugaton a M ac Clure csatornával kapcso­ latban álló Geelw ink ö b ö l. M indkettő oly jelenték eny, h o g y csaknem félszig etek et alkotnak s ezért U jguineának alakzatát nyugat felé repülő m adáréhoz vagy tekn ősbékához szokták hasonlítani. V a lósá g os alpesi vidék van a délkeleti

félszigeten

hatalmas tavakkal, vízesésekkel s

tetőtől talp ig erdővel b en őtt vulkánokkal, m ig más helyeken a d om ­ b o k k özött egészen m ocsaras tropikus területeket találunk. E gészben véve is tropikus az egész sziget, éghajlatát tekintve, forró és nyirkos. A p artok on a h őm érsék let m eglehetősen egyenletes, évi átlag m integy 2 6 ', de a b e lfö ld ö n n agyon szeszélyes, már csak az esőzések k ü lön b ö ző m egoszlása m iatt is. A déli parton m ájustól szep­ tem b erig a délkeleti esős monszunt fúj, o k tób ertől m ájusig az északnyu­ gati száraz m on szu n t: az északi parton ellenben a délkeleti monszunt, m ely apriltól szep tem berig fuj, a szárazságot h ozó szél, m ig a n ovem ­ b ertől m árcziusig

tartó

északnyugati

szél n agy

h ozni s állandó k öd b e b u rk olja a vidéket.

záporokat szokott

E urópai

em ber nagyon

nehezen szokja m e g ezt az égh ajlatot s igen sokan lettek már áldo­ zatai az uralkodó

lázaknak,

tö b b e k

k ö z ö tt a derék

fiatal magyar

búvár F enich el. U jgu in ea rendkívül ga zd a g növényzetben. N agy részét áthatatlan síirü erd őségek borítják kúszó

és

kapaszkodó

n övények légiójával,

melyek

között

hasonló

növényeket

az

Owen is

kivül

ausztráliai

fákat

is

találunk,

fajú

fákból

álló

igen

becses

egy Több

fája

Stanley

találtak.

encalyptus

jellegű

jobbára

hegyeken

A

erdőket,

araucariákat.

erdők

sem

kiviteli

a

változatosság A

lombos

fákat,

leginkább

szolgáltat,

levőkhöz

nagy.

magasabban

ritkák,

czikket

Himaláján igen

Pálmákon

sőt

fekvő

tűlevelű hegyeken

indiai

jellegűek.

közöttük

a

massoi

kéregfa, a szágópálma és muszkátdió. Még zatosabb mely

uj

szerez

érdekesebb

és

azonban

állatvilága,

és a

bár

óta

sereg

tudós

ebben

a

állandóan dolgozik

kimerithetlen

A

nagy

a

bányá­

közönség

legérdekesebb nek

meglepetéseket

természetbúvároknak,

Wallace

egész ban.

uj

válto­

előtt

specialitása

szigetnek

a

paradicsommadár,

en­

gyönyörű

mely

csak

itt és egy pár kisebb szomszéd szigeten

fordul

szépsége

már

elő

s

régebben

nyira

meglepte

hogy

a

az

a

is

any-

európaiakat,

hollandok

tektől

melynek

a

rizsen

benszülöt-

kivül

sokáig

csak ezt kívánták adó fejében. Gyönyörűek még az itt jégmadarak, bóbitás

a

lakó

papagályok

galambok.

és

Talán

csak Pápua díszben.

Braziliában találunk az állatok­ nál

oly

fényes

szinpompát, egér, a

egy

disznóíaj,

s

ezenkívül

majmok

már

változatos

itt.

legnevezetesebbek.

világa a

és

mint

Az

három

emlősök

nem

egérfaj,

egy

Rendkívül feltűnő

gazdag

egy

hiányoznak

s

pár

számosak; pár

ellenben

óriási

helyüket

a

nehány

tuczat a

kigyó

szárnyas

erszényes lepkék

és

és

állatfaj rovarok

tekenősbéka,

kéngurumedve

pótolja,

mig mely

evetkéhez méltó ügyességgel kúszik és ugrál a fák lombjai között. Csodálatos tudósok kóinak

alig

nagy

merik

számát,

de

a

többre ebben

változatosság

az

embereknél

becsülni

fél

milliónál

az

egy

aránylag

csekély

számban

is.

Komoly

Ujguinea csaknem

ősla­ min-

den

utazó

melanézek

egész

polynézekhez, az haj

melyben

helyett

í'ézszinü

is.

Alig

de

a

van

elő

gyermek

különböztet olykor

négerekhez, oly

eltéréseket

fordul Sok

törzset

mind,

malájokhoz, nagy

is

bőr.

önálló

pápuák

a

európaiakhoz

vonás,

sereg

vagy

sőt

egészen

és

találnánk,

világosabb

szinü

kik

és

helyeken

a

fekete

lecsüngő látszik.

meg

divat

ter­

mészetesen tájékán

közös göndör

fejdisz, A

még

zatosabb.

a

még

ethnográíiai

még

európainak

lényegileg

hasonlítanak

egyes

anthropologiai ne

meg,

csalódásig

válto­

A

Torres-ut

lakók

lenyiiják

hajukat

ésparókáthasz-

nálnak,

másutt

kocsokat

és

var-

kontyokat

találunkfésükkel és tol­ iakkal

diszitve.

törzs

csaknem

Sok teljesen

meztelenül jár. a ruhá­ zat helyét csak a díszí­ tések

pótolják,

kagylók

a

levelek, fülekben,

csontdarabok

az

czimpákban, magvak,

orr-

felfűzött

fogak,

gyön­

gyök, nádszárak s ka­ rikák, sőt emberi cson­ tokból

készült

pereczek

a

karkezeken

meg a lábakon. A te­ toválás vagy a testnek piros és fekete színek­ l'hnberuvö pápsm.

kel

való

nagyon lyik

pápua

nése

kókusz-olajjal

több

vidéken

hajukat

vándorló az

levágják

Természetes,

hogy

muzeum.

a

moszkitók

asszonyoknak s

Csaknem

egyetlen az

és

más

nem ruhájuk

európaiakkal

általános állatok

szabad a

kis

érintkező

elterjedt.néme­

szokás ellen.

külön

bemázolása test

beke-

Nevezetes,

a

honi*

díszítéseket

kötény

meg

törzseknél

a ezek

hordani, tetoválás. a

szo­

kások igen gyorsan alakulnak át. A benszülöttek rendesen épült, néha jelentékeny nagyságú

falvakban

laknak.

vidékeken

pedig

vagy a

hidakon

tengerben

Bútorzatuk

házakat

juthatni vagy

alig

fegyverek ban

A

egyenesen

az

van,

helyen

fák 50-60

állandóan ember

is

közé,

némely

méter

cserépedények

40-50

czölöpökre

lombjai

belsejükbe;

folyókban

egyedüli

sokszor

el

sok a

is

építik úgy

czölöpökre

távolságra ritkák,

fel,

hogy

némely létrákon

épített

van

gyékény,

látható

tárgyak,

pedig

lakik,

rokonok,

barátok,

a

falu

parttól.

deszkák

egy-egy

s

ház­

rabszolgák

vegyesen, a nők a bal, a férfiak a jobb olda­ ton ; a, hálóhely rende­ sen

a

tetőn

van,

gyermekágyas nyok

a

asszo­

számára

kunyhókat

külön építenek,

hova

férfinak

tilos.

A

belépni

házak

tombokkat

tetőit

fedik

be

s

mivel a nappat rende­ sen

nyitott

többnyire

falak

is

lombokból

és

falevelekből falvak

állanak,

látóképe

a

igen

érdekes. Csaknem min­ den

faluban

nagyobb

van

egy

hol

ösz-

ház,

szejöveteleket

tartanak

s hol az idegenek és a serdülő

ifjak

hálnak,

kiknek

nőkkel

érint­

UjguineíM keresztyén leány.

kezniük nem szabad. Némely

helyen

itt

olyan

a

veranda

oszlopok kertek

művészetet

házak

is,

védőteteje

és

csodás

vannak.

is

fejtenek

melyek

alakja

alkotván alakú

Némelyütt

tetők a

a

ki

nyitott felső

a

ház-épitésben. torkú

állkapczát,

diszitenek kunyhókat

s

Vannak

alligátort

utánoz,

másikat

faragott

helyen

virágos

több

valósággal

utczasxerüleg

helyezik el s a köztök levő tért fehér homokkal szórják be. Harczias törzseknél

a

kunykók

bejárata

előtt

fegyverek,

diadaljelvények

és

faragványok gyakoriak. A házak építéséből és elhelyezéséből láthatjuk, hogy Ujguinea. 51*

lakói általában harcziasak s az eg y es törzsek gyakran küzdenek e g y ­ mással. P e d ig egészben véve inkább békés em berek, n a g y ob b részük földm ű ves, sőt állattenyésztő is. A z em berhús étele általában elterjedt s m é g n agyon kevés helyen irtották ki teljesen. A délkeleti részeken v a lósá g os vadászatokat tartanak em berekre, k ik et

nem

öln ek

m eg,

hanem h o rg o s és villaalaku rudakkal elevenen fogn ak .

D éln yugaton

a M arianne ut m ellett a kannibálok

m eg

m ég

fogaikat is

szokták

élesíteni. R é g i feg y v erü k a nyíl, bu zogán y, fakard, dárda s védelm ül a paizs. A falvakat néha bam buszkeritéssel veszik körül, de többn yire egészen nyiltak,

csak

ő rök

állanak k özeléb en ,

m agasba fu v ott porral adnak je lt

id egen ek

kik bambusznáddal

k özeled éséről.

A halá­

szatot n agyon érdekes m ód on gy a k oroljá k szigon yok k al és hálókkal, csoln ak jaik rendesen fantasztikus diszitésüek s néha oly n agyok, h o g y száz em bert is elbírnak.

Csaknem m inden

lalkozása van, fazekas, kosárfon ó, faragó,

falunak külön ipari fo g ­ szövőm unkák, külön

cso­

p ortok b a n a férRak és a n ők számára, kik együ tt csaknem soha sem dolgozn a k , de k ü lön -k ü lön töb b n yire csoportosan . A sok n ejü ség elő­ fordu l, de átlag k ivétel már

csak azért is, mert a nővásárlás

sokba

kerül, egyes törzseknél 10 fehér k agyló karperecz, két hosszú nyakláncz, e g y disznó és e g y fejsze az átlag ár a m enyasszony atyja szá­ mára. A nő töb b n yire rabszolga életet él, m é g a tánczm ulatságokban sem szerepel. A féríiak k özött vannak elők elő családok, sőt h ű b ére­ sekkel ren delkező urak is, de a fő n ö k ö k tekintélye

csek ély s egyes

h elyek en n ők az uralkodók. M int m inden term észeti népnél, a babona és varázslat nagy szerepet játszik, kü lön ösen a b e te g s é g

és

elhalá­

lozás eseteiben. A halottakat gyakran elégetik, de alsó állkapczájukat ily e n k or is m egtartják, más h elyek en fára aggatják ki vagy elássák. Gyászuk h osszú s a halottakról k eg y elettel

em lékeznek

m eg,

mert

h isznek a lélek fennmaradásában s van h om á lyos sejtelm ük ism eretlen h elyen

lakó

k eresztyén

„m tgy

s z e lle m ir ő l,

m issionáriusok

kinek

áldozatokat is hoznak.

m indam ellett n agyon

kevés

A

s aránylag

felü letes jellegű térítésekkel dicsekedhetnek, m é g legink ább sikerült a ném eteknek. Általában

véve

U jgu in ea lakói n a g y on

kevéssé

hajlandók

a

m ű v előd ésre s ig y a Csendes oczeánnak ama törzsei k özé tartoznak, kik ham arább pusztulnak el, m intsem átalakulnának. A z egyes közsé­ gek és törzsek n agy önállósága, az általában és dem okratikus társadalmi szervezet

csak

uralkodó

oly

patriarchalis

ellen sége

átalakulá­

suknak, m int egyén i jellem ü k , m ely a gyerm eki kedélyhez hasonló.

Ü gyesek és vidámak. E gy szeri látásra, k épesek em lék ezetből

lerajzolni,

em bert m e g

diszitéseik, lak óh elyeik

m u tat; dalaik a szerelem , harcz, bosszú

s vallás

állatot

b eren dezése érzelm eit

D e a m ily lelem én yesek és élénkek, o ly ü gyes tolvajok ,

Ízlést zen gik.

m egátalk o­

'Hindiid ptnxspn luinuo^:'] d ott hazugok és m akacson h iv ő k a babonában. A feh ér em ber m é g k ü lsőleg

átalakult pápuában

sem bizhat

s m ű velődésre

n agyon

kevés hajlamuk van. E urópai nyelven beszélni, szám olni alig k ép esek teljesen megtanulni s rég i nem zeti szokásaikhoz minduntalan vissza­

térnek. A z európai telepek valóságos oá zok U jguineában, m elyeknek sokkal kevesebb czivilizáló hatásuk van a környezetre,

mint nálunk

a keleti h eg yv id ék városaié volt a szom széd oláh falvak lakóira. A leg rég ib b és leg n a g y ob b tokról,

b ir­

a AoJ&o;-

(/;*%/. éról. m ég le g ­ inkább ez.

állítható

A

pápuák

tén yleg

fü g g e t­

len ségb en

élnek

itt, n a g y ob b

ré­

szük nem is tud a

hollandokról.

A terület 400,000 km \

tehát jóv a l

n a gyob b Port-Moresby.

hazánké, hollandok ném ileg

nnnt de

a

által átalakí­

tott vidék jó f o r ­ mán kizárólag íL G eelw ink k örn yé kére szorítkozik. Itt van

a főh ely

VJoreA, az A rzok h e g y s é g alján. Igénytelen

köz­

ség, többnyire fém kovács és öt­ vös

la k ó k k a l; a

korm ányzó Cele­ bes szigetén van. K özvetlen szom ­ szédságában már tel jesen fü g g etlen harczias törzs él, a Vakuk. A z ö b ö l szigetei k özü l kettő J o b i és K o rid o e g y -e g y

középnagyságú magyar

m egy e területével bír, de szintén vad vidék. A K yk lop s h egységben és a M aríanne-út m ellett élő

holland alattvalók veszedelm es kanni­

bálok , kiknek m egfék ezésére a h ollandok kísérleteket sem tettek.

F elénél valam ivel n a g y o b b , de sokkal sűrűbb n épességű a sziget délkeleti részét e lfog la ló

a h o l ma már tö b b száz európai

em ber él, kik ném i kereskedelm et hoztak létre s e m ellett kávé és kakaocserjék ültetésével tettek kísérletet. A gyarm at főh elye elég csinos k özsé g s n agy előn ye, h o g y vidékén aránylag m űveltebb törzsek laknak, kik rendkivül

nagy

csolnakjaikkal

már az a n g olok

beköltözése előtt kisérleteket tettek a kereskedelem m el s h o g y k ik ötője is kitűnő. E lőre látható, h o g y e hely, h o l m ost már protestáns tem ­ plom van, röv id id ő alatt n agyon fo g em elkedni. A z a n g o lo k „K o ro n a gyarm atnak" vagy „Pápuának" is nevezik területüket, m elyhez számos sziget tartozik. U jguineának északkeleti része we'we^

m elyet a B erlinben

székelő ujguineai társaság korm ányoz. T erü lete 184,650

km^, tehát

az angolokénál is kisebb, lakosai m ég vadabbak. A n ém etek V ilm os császár földjén ek keresztelték el a területet, az öb lök n ek , folyóknak és h egyeknek is ném et nevet adtak. h egység. kikötő,

Újabban

tö b b

A

legm agasabb

ültetvényt rendeztek

m ely Jáva szigetével k özlekedik,

egyh angú

vidéken, m ely n agyon egészségtelen éghajlatú.

Doreli.

be.

a Bism arck

F őh ely e

-Fw.srA

lap os

b o z ó to s

E gy leány it Satum on-szigetekről.

Ö T Ö D IK F E J E Z E T . A M E L A N É Z S Z IG E T C S O P O R T ó'Mppy H. Br. : T he Salom on islands. L ondon, 1887. — W oof7/orá C h .: A naturalist among the headhunters. — 7m7taMs E. Les Nouvelles H ebrides. Paris, 1890. — L . : Les mines de la N ouvelle Caledonie. Paris, 1892. — Leprává A . : A u pays des Canaques. Paris, 1893. — G . : Land und Leute im Bism arckarchipel. Leipzig, 1895.

TTjGUiNEA keleti partjától délfelé h a jló félk örb en vonulnak el azok vJ

a szigetek, m elyekn ek lakossága tú ln y om óla g

K étség telen , h o g y a benszülöttek legalább

m elanéz

eredetű.

részben vándorlás utján

teijed tek el ebben az irányban, m indam ellett az egész szigetcsoport­ nak m egleh etősen e g y ség es je lle g e van. A z U jguin eához legk özelebb fek vők csaknem érintik az egyen litőt, a félk ör le g v é g ső tagja p e d ig épen a téritő v on a lig nyúlik le, en nélfogva az egész a tropikus vidék­

hez tartozik. E zenkívül csaknem m inden sziget, a n a g y ob b a k k ivétel nélkül, h egy es talajú és p e d ig ré g ib b k ő z e te k : gránit, pala, h o m o k k ő az uralkodó elem ek, m elyek

P olyn éziában

nem

fordulnak

elő

Csendes oczeán szigetcsop ortjá b a n itt van a le g tö b b vulkán. annyinak k özös je lle m z ő vonása továbbá, h o g y a szigetek

s a

M ind­

partjaitól

ném i távolságban korallzáton yok em elkednek fel, le g tö b b n y ire form án, h o g y körfalak gyanánt k örülveszik a szigetet s a

o ly -

hajóknak

csak egy helyen en ged n ek bem enetet. Minden

je l

arra

mutat,

h o g y ez az egész cs o p o rt vu l­ kanikus

erő

hatása

alatt las­

sankint lesü lyedt fö ld ré sz volt. K id o b o tt ham u és lávatöm egek, solfaterák

és

m eleg források

tesznek a m últról tanúságot s m ég inkább

a

korallzátonyok

rendkívüli m élysége, m ert k éthárom ezer m éterre is lenyúlnak s itt a parányi állat már nem képes

m egélni.

h o g y ezek a

partok

mentén

le, a víz szűnt

K étségtelen ,

a korallok eg y k or telepedtek

em elkedésével

életük,

de

az

m eg­

elhaltak

k őboritéka m egm aradt s réte­ gesen em elkedett m indig m a­ gasabbra, h o l uj állatok kezdték m eg

az

élethalálharczot. M ég

a maiakat

is fen y eg eti

ez

a A dm iral-szigeti hikos.

veszély, a záton yok nem em el­ kednek ki a ten g e rb ő l 2 -3 m é­

ternyinél magasabbra. D e a m illió állat hullája daczol a hullám okkal, szigetet alkot, m elyre a h a b ok csakhamar erdő támad

oly

nehány

helyeken,

úszó

a hol

k ók u szd iót hoznak s évekkel azelőtt h ajók

kereszteződtek s oltalm at kerestek a viharok ellenében. A z újonnan alakult s zig e tcso p o rt n övényzete az indiai m onszun vidékhez tartozik, keverve az ausztráliai szárazföld

je lle m z ő alakjai­

val. M indenütt buja a növényzet, az őserd ők csaknem a partig érnek, a szétm állott vulkanikus k őzet term éken ységét előseg íti

a trop iku s

éghajlat és a gazd ag csapadék, de egyúttal

támasza m indez a g y il­

k o ló láznak, m elyet csak a ben szülöttek k épesek elbirni s e m ellett a délkeleti passzát szél ig en gyakran h oz pusztító viharokat, m elyek a n övén yzetet n a g y on

ron gálják

s az állatvilágnak

nem

annyira, m int U jgu in ea n a g y o b b k iteijed ésü területe. n y ok és disznók is hiányoznak, a kutya ritkaság, rovarok fordulnak elő n a g y o b b m enn yiségben . szig etcsop ortb a n

a denevérek,

k öztü k

a

kedvezők

M ég a patká­

csak a hüllők

és

Jellem ző állatfajok a

hirhedt repü lő kutyák, a

k rok od il s más nagy hüHők és k íg y ó k , ezenkívül

egyes helyeken a

sáskák. A szig e tcso p o rt száraz területe összesen m integy 125 ezer km \ azaz a tulajdonképeni

M agyarországnak

k özel

fele,

de

ezen

a kis

területen számtalan k ise b b -n a g y o b b sziget van, köztük igen sok neve­ zetes és gazdag. A k ü lö n b ö ző elnevezések k özü l öt fő c s o p o rt a le g ­ inkább ism eretes : Ujbritannia, Salam onszigetek, a S t.-O ruzcsoport, az U jh eb rid á k és végü l U jkaledonia. birtok,

kik

A

két

első

tú ln yom ólag

német

ezen gyarm atuknak B ism arck-archipelagus nevet adtak,

tek intettel arra, h o g y B ism arck létesítette a gyarm atositási poiitikát, az u to lsó a francziák rég i nevezetes birtoka, a többi ma

m ég fü g­

getlen . U JB R IT A N N IA . Csaknem oly nagy területen, m inő Szerbia, k örü lb elü l m illió em ber él ezen a szig etcsop orton , m elynek

n egyed

le g n a g y o b b tagjai

T a u i (A dm irál szigetek), T om b a ra (U jirland vagy U jm eck len b u rg ) s a ném etek által U jp om m ern n ek keresztelt U jbritannia

vagy

Birara,

m ely u tób b i m aga o ly nagy, m int P e st- és B ácsm egyék együttvéve. V alam ennyi sziget

partjai

körül

lapos,

b o z ó to s,

b en sejéb en

p ed ig

h e g y e s és dús vegetatióval föd ött. V ulkánai m é g m ost is fü stölögnek s nem eg y 2000 m éterig em elkedik. A harczias vad ben szülöttek leg érd ek eseb b csop ortja az S^e^e/cen van. É rtelm es arcz, de erősen sötétbőrü és rendkivül cziczom aszerető nép.

K a g y ló, cson t és n övén yrost a n yagból

dett ékszereikkel telerakják egész testüket, k ü lön ösen

összesze­

a fejet

s az

orr és fül díszítése annyira elterjedt, h o g y soknak orra és füle csak­ nem a vállig ér.

Á ltalában

divatos a tetoválás

valamint a hajukat k ieg észítő tollak és szalagok.

és a színes

festés,

M egfestik a csol-

nakokat, házakat, feg y v erek et, ső t az ivópoharat, bálványokat s más

apró tárgyakat is. F egyverü k dárda, kőbalta és obszidian-k és, a c s o lnakok 10-15 em ber

számára k é ­

szülnek s eg yen su ly ozóv a l vannak ellátva, valam int koczk ás szőn y eg vitorlával. H an gszereik a dob, k agyló-kü rt, bam busz fuvola. H á­ zaikat fatörzsekből csinosan épitik s pálm alevelekkel fedik be, a k e­ rítés is e b b ő l van. evők,

m int

gazdag

N em

ré g e b b e n

em ber­

hitték,

term észet elegen d ő

a

ételt

ad s ezenkivül szeretik a dohány­ zást és a betelrágást. A sok n ejü közöttük,

házakban

ü gyességük nem

de a nők

laknak.

Ipari

csekély, éksze­

reik, fonatok, faragványok és fe s­ tések egyaránt Ízlésre mutatnak, m elynek bizonyítéka házuk

m ellett

az is, h o g y

gyakran

ültetnek

nehány feltűnő szép virágot. Kissé m űveltebbek lakói, kiket általában

a pápuák

leg jellem zőb b csoportjának tarta­ nak. E rőteljes csinos em berek, kik azonban

a rossz

életm ód

és

a

festés követk eztében k ésőb b i k o ­ rukban

rútabbakká

lesznek.

A

cziczom ákat h ason lók ép rendkívül szeretik. V a lód i ruházatuk nincs, de ékszer és m ég a fület

festés és

p ó to lja

o rro t

is

ezt,

k ilyu ­

kasztják, h o g y fadarabokat te g y e ­ nek

beléjük

gyöngyöt

és

ezekre

akaszszanak.

nehány T esthez

sim uló szépen festett n öv én y rost­ ból

készült

sem

hiányzik,

karpereczük tetoválás

soh a­ helyett

Ujbritanniábót.

divatos

Álarczok

ség

külön

seb ek et csinálnak díszítésül testükön. Házaik apró bam busz kunyhók, ezenkívül m inden faluban van k ét n a g y o b b ház a két nem nítésére.

A

házak

töb b n y ire

félk ör

alakban

épülnek,

elkülö­

bensejüket

k óku szd ió füstjével feketére festik s csin os ékítm ényekkel látják el, k örn yezetét is tisztán tartják, m e g ékítik. A fő n ö k házával szem ben van a tabufa disznóagyarakkal boritva, itt ölik le a m egevésre szánt em bereket

kőbaltákkal,

m elyek b e

roppant

türelem m el

vizcseppek

ráeresztése által fúrnak lyukat.

D uck-duck ti'mcxok U jbritium iában.

Általában szorgalm as földm űvesek, fők ép banánt és tarót tenyész­ tenek, húst is sokat esznek, köztük kutyát, k rokodilt, p ó k o t s k ü lö­ nösen halat.

M indezt nem főzik, hanem izzó k övek en sütik.

E gyes

vidékeken k ü lön b öző h useledelek tilosak részint a férfiaknak, részint a nőknek.

A z em berhuseledel m é g

m ost is divatos, sőt az áldoza­

tokat a n ők elevenen sütik m eg. A z uralkodók k ét m inisztere közül egyik n ek a beszéd feladata, a másiké az em berek leölése és feldara­ bolása. A fejet és g y o m ro t nem eszik m eg, le g jo b b darabnak tartják a czom b ot.

Halálra

h olttestét eladják.

Ítélt saját törzsb eliek et ritkán

eszik m eg, de

A sok n ejü ség általános, a n őt kauri

fizetik m eg. S ok szor rabolják

a nőt,

m áshelyen

kagylókkal

a nagykorúvá

lett

leányt 4 hétre k etreczben közszem lére teszik ki. M indennek daczára a családi élet elé g g é k edvező. K ézi ü gyességü k is nagy. N ag yon szeretik a tánczm ulatságokat és társasjátékokat.

H adi

játékaik gyakoriak. A já té k o k és ünnepek alkalmával rendesen álarczokat hordanak, részben szétdarabolt k op on yá k b ól, részben k ók u sz­ dió rostok b ól készült fek ete

parókákat.

Sokan szárnyakat, farkokat

tesznek m agokra s egész testüket befestik. N agyhírűvé lett a „D u ck D u ck " nevű vallásos ünnep, m elyen a szabadkőm űves je lle g ű teljes szertartásokba beavatott férfiak

testük

alsó

titok ­

részét lom b ok k a l

fedik be s fejűkre magas toronyszerű diszitést tesznek s ig y ugrálnak töb b n apon át.

A duck-duck istenség

bárkit m eg öln i s bárm it csinálni tabutilalm akat

szem élyesitőjének jo g a

az ünnep

ad ki s jöv en d ölések et

alatt,

tesz.

A

adót szed

titokteljes

van

össze,

ünnepen

n őknek nem szabad je le n lenni. F uvola, d orom b , bam bu szdob, triton kürt, k a gy lócsen g ő s más hangszer n öveli ilyen k or a kiabáló és ugráló töm eg éktelen zaját.

A z ily vallásos szertartások n agyon m eg n eh e­

zítik közöttü k a k eresztyénség terjedését.

Vallásuk

azonban

v a ló­

sággal csak animismus azaz a szellem ek tisztelete. A terem tőről azt tartják, h o g y már régen elpusztult.

A halottakat, bár a hullát ren ­

desen a ten gerbe dobják a czápák számára, oly m ód on tisztelik m eg, h o g y az em lékükre készített kis

szobrocsk ák at a falu m ellett lev ő

tem etőházba h elyezik el, n eh og y szellem ük a hátramaradottakra m eg ­ haragudjon. S A L A M O N S Z IG E T E K D élkeletre U jbritanniától két egym ással párhuzam osan fu tó lán­ c o la t b a n

feküsznek

a Salam onszigetek,

n a g y ob b

részük

hosszas,

keskeny és h egy es, vulkánaik k özü l ma már csak egyik m űködik, de a h egyek tekintélyes m agasságba em elkednek, oly k o r 3000 m éterig. A nyugati partok rendesen m eredekek, a k eletieket k orallszigetek és záton yok alkotják. A ten yészet hatalmas és igen gazdag, szom széd csop orth oz.

h ason ló a

A három le g n a g y o b b sziget keleten B ou g a in ­

ville, Choiseul és Isabella ném eteké, a többiekre és a nyugati soron levőkre az a n golok tették reá a kezüket.

Az

egész

száraz terület

k örü lb elü l egyen lő H orvátországéval. Vad, harczias, em berevő s egészen

a legú ja b b

id ő k ig n agyon

rettegett pápuák laknak e szigeteken, kik hasonlóan az ujbritanniakhoz, rendkívül szeretik a cziczom át, bár tulajdonkép ruhátlanok.

ízlésü k

nem m indennapi a vad n épek k özött. É kszereik rendesen igen csin os munkák, valam int a tollakat és fo n o tt diszitéseket is ügyesen csop or­ tosítják. Igen szép a n ők pártaszerü divatja, sárga és p iros papagálytolla k b ól összerakott s m eg fon t rosette

a h om lok on ,

oly k or kagy­

lókkal, gyön gyh á zza l vagy fogak k al diszitve. Lakásaik családi házak s közép ü leteik is h ason lók az ujbritanniakéhoz. N agy falvaik vagy a tengerparton h egyek A

vagy

a

táján vannak.

lakások

k özelében

vannak az ültetvények s ugyanitt

tartják

a

disznókat és tyúkokat. T ö b b falunak van közös főn ök e, kit zeb b ek

a leg v ité­

közü l válasz­

tanak, de a ki m ellett az öreg ek

tanácsának

és a nemeseknek is van szavuk.

K ülönösen

ü gyesek a halászatban^ csolnakjaik

az

egész

O czeánon a leg szeb b ek és leg g y orsa b b a n já rók k özé tartoznak. Messze föld re is elutaznak ve­ lük,

a csillagok

igazod va el.

után

Italuk a

k ókuszdió nedve vagy pálm abor. A z A tinder neje egy Salamonsxigeten.

tásosan előb b a k op on y át törik

fel s a fő n ö k ö k

a gyvelőt, azután sorban következn ek tagok ,

m inden

egyes

testrész

énekelnek, v égü l tánczolnak m ely kezdetben

lassú

és vadabb lesz.

A tánczban

banánnal

a czom b, és

nádfuvolák

és m elancholikus,

de

v é g z ik ;

le g ­

halászszák ki az

a kezek

m egevésén él k ü lön

dobok

em ber­

evést k özösen szertar­

s a töb b i

vallásos

dalokat

hangja

mellett,,

fokozatosan

erősödik

csak a Ratal em berek vesznek részt, a

n ők n ek jelen len n iök sem szabad. Általában a n ők h elyzete szom orú, sok szor m eg ölik a férj halálakor.

A halottat ten gerbe dobják vagy

gy ék én y b e takarva a fákra rakják ki, m ert hisznek a túlvilágban és a szellem ekben. F a ra gott bálványaik vannak, de az isteneket távol­ levőkn ek tartják, a g o n o s z szellem ek hazájának p e d ig

a vulkánokat

tekintik. A m űvelődés ig en lassan terjed közöttük. A z első m issionáriust 1847-ben m egették s azóta is igen kevés

európai telepedett le

mint m issionárius va gy keresk edő (trader).

U jabb

itt

id ők b en a ben n ­

szülöttek g y ű lölete az európaiak ellen m é g inkább növekedett, m ivel

SaIa,mo!i8zigeti bennszülöttek.

az ausztráliak erőszakkal raboltak el innen töb b et, h o g y izm os m un­ kásokat szerezhessenek. A z a n g ol hatóság alatt álló szigeteken m ind­ am ellett csaknem kivétel nélkül sikerült egyes teni, bár az egész csop ortban nincs m ég

törzseket m egszelíd í­

seh ol európai je lle g ű falu.

A SA N TA CRU Z CSOPORT A Salam onszigetektől délkeletre esik s ig e n jelen ték telen

cs o ­

p ort, m elyet Sarolta királynő szigetek név alatt is szoktak em legetni.

K orallzátonyokkal körülvett apró szigetek,

m elyeken a legm agasabb

h eg yek alig érik el az ezer m étert, de van k özöttü k

T enakora

szi­

Salamonszigeti bennszülöttek kunyhója.

geten eg y m ég m űködő vulkán. M indenütt gazdag a tenyészet, töb b ­ nyire sűrű erdőkkel boritva, m elyekben csak kisebb állatok élnek, a madarak száma is csekély.

É ghajlatuk forró és nedves, azért egész-

ÉL Ő

ZÁTONYKORÁLLOK

ségtelen

is.

Az

egész terület csak 938 km^s a lakók száma alig 5000. E zek a lakók igen csekély k ivétellel elk orcsosu lt m elánézek, kiket k ü lsőleg a lapos, hátranyom ult h om lok , a b eeső jellem ez,

ú gy

h o g y első

pilla­

Csolnakázó kanakok Ujk^ledóniában,

orr s sovány test

natra visszataszí­ tók , annál inkább, m ivel festik ma­ és

igen

piszkosak.

gukat

Jel­

lem ző,

h og y

férfiak

halottak

a

h ajából

hosszú

czop fot

készíte­

nek s azt czu k orsü veg

alakjában

hátukon h o rd o z ­ zák. A z asszonyok ellenben nyírják de

rövidre hajukat,

bőrü ket

rosra,

p i­

fehérre

vagy

sárga

szí­

nűre

festik.

Az

öltözetük kötény, kardisz és fe g y ­ ver.

K ülönösen

szeretik a 3 m éter hosszú, cson tb ól, halak tü sk éjéből vagy kiélesitett k övek ből

készült

h együ

lándzsákat.

H ázaikat

n ég y szög re

építik,

pálm alevelekkel födik, de eg y es helyeken vannak kőházak is k ő fa lG yörgy A ladár: A fö!d és népei, III.

56

kerítéssel és kapuval. A földm ű veléssel k eveset gondolnak, inkább halá­ sz o k

és

nyilat,

k eresk edők.

h orgot

H alászathoz

ellensúlyzós keskeny csónakokat,

és hálót használnak. H osszabb kereskedelm i utakra

va g y portyázásokra tetővel és vitorlával látják el kettős csolnakjaikat -és elkalandoznak m esszi

tájakra, h o lo tt a pápuák rendesen nem j ó

h a jósok . V annak tem plom aik,

bálványaik,

m é g a polynézek tabu­

tiszteletét is ism erik. K annibalism usról nincs adat náluk, de a m e g -ölt ellen ség k op on y á it tisztelettel őrzik. E gy etlen n a g y ob b szigete m elynek Graciosa

Santa-Cruz s az ed d ig az egyetlen,

nevű öb léb en , a h ol a sziget felfed ezője Mendana

m eghalt, töb b európai h ajó fordu lt m eg. e g é sz

E gészben véve azonban az

szig etcsop o rt ism eretlen, eg y es vállalkozó kereskedők és angol

hittérítők

laknak

itt állandóan, az apróbb

szigetek közül többeken

m é g soha sem fordu lt m e g európai em ber. A szigetcsop ort je le n le g is „gazdátlan", bár a ném etek

és francziák birtokaihoz

közel.

Soká

-semmi esetre sem tartja fenn önállóságát.

U JH E B R ID A H S okkal ism ertebb a szom széd szigetcsop ort, az U jhebridák, mely szin tén

csak

napjainkban került részben

hosszú

id őn

át m int

az

em berh u sevök

a francziák

birtokába,

mintahazája v olt

s

hírhedt.

R é g e b b e n S zen tlélek-szigetcsop ortn a k , m ajd U jcycladokn ak nevezték. 17 n a gy ob b s sok k iseb b sziget van rajta k özel százezer lakossal oly terü leten, m ely k örü lb elü l P e stm eg y én ek

felel m e g ; a legn a gyob b

E spiritu Santo 4857 km^ területű. A z északi csop o rto t Bankszigetek­ n ek hívják és eg y k ü lön álló apró szigetek b ől álló csom ót T u cop ia cso p o rt név alatt is szoktak em legetni. A szigetek tö b b n y ire vulkáni eredetűek

m eredek partokkal és

h eg y es b elföld d el. H árom h elyen m é g van m ű ködő vulkán, leg n ev e­ zeteseb b a Jazova Tané szigetén, m ely m inden 5 — 10 perczben dobál ki lávatörm elékeket.

Más szigeteken

kénforrások,

solfatarák

füstö­

lö g n e k , h évvizek fakadnak avagy föld ren g és érezteti velünk a folyton fo r r o n g ó vulkáni erőket. A m agasabb m eghaladnak.

csú csok

A ten yészet ig e n n agy és

-és indiai növények,

délfelé

m ásfélezer m étert is

gazdag.

É szakon

dammara és kazuaria fák

pálmák

találhatók

harasztok verik fel a talajt. A z em lősök k özü l csak disznó,

s

denevér

és patkány található, a madarak k özü l tarka papagályok,

galam bok

és tyukok, de annál gazdagabb a rovarvilág. A z érdekes ben szülöttek p olyn ézek k el polyn éz nyelven is beszélnek,

de

azért igazi

összekeveredtek, m elanézek.

itt-ott

E rőteljes

középterm etű alakok, sötét bőrrel, g ö n d ö r hajakkal s rút vad tekin­ tettel, m elyet m é g va­ dabbá tesz félelm ük és gyanakodásuk az euró* paiakkal szem ben, kik igen gyakran jártak itt émbervadászatra. Hajú kát gyakran festik sár­ gára, m áskor fával b e ­ fonják vagy tarka to l­ iakkal diszitik. Pálm a­ k unyhóik nyom orultak, diszitésül

koponyákat

használnak. F egyvereik k özött ma már a puska és bu zogány is szere­ pel ; s az örök ös h á b o­ rúskodások miatt falvaikaí fa vagy k orallm észkeritéssel

veszik

körül. Szorgalm as fö ld ­ m űvelők

és

halászok,

de az em berhús eledele a Fidsi szigeteken ki­ vül sehol sem el

annyira,

Tana szigetén hullákat is bár

a

terjedt

m int

itt.

m ég a

m egeszik,

feh ér

Keresztyén bennszülött.

em ber

nem izlik nekik, mert „n agyon

sós,

kem ény

és

h a lizíi".

m etni, m ert általános köztük a hit,

D ivatos

az

öre g e k e t

élve elte­

h o g y a ki itt a föld ön

m egbe­

csüli magát, a túlvilágon folytathatja a föld i életet, pipázhat és ehetik yam ot, kenyérdiót, ihatik kávét, kókusztejet, a m ennyi neki tetszik. A polygám ia nagyon elterjedt, a nő ára rendesen 3 disznó. A g y é r 56*

m ekeket gyakran m eg ölik . E ltekintve azonban e rút szokásoktól csa­ ládi életük tiszta, szeretik a zenét és m ulatságokat, halottaikat m eg ^ryászolják s sok értelm iség és

b ölcselk ed és

nyom ai vannak náluk.

H isznek a visszatérő szellem ekben s a le g fő b b istenségben, sőt van­ nak h itregéik is, m elyek szerint tö b b e k k ö zö tt a terem tő a ten gerb ől Tialászsza ki a szigeteket s akkor terem tette m e g az em bereket, kik­ nek haragjában a m eghalást adta büntetésül. nagy tö m e g g e l vannak,

valam int papjaik is,

J ó és g o n o sz isteneik kiknek hitük

szerint

hatalm ukban áll esőt, b e te g sé g e t, j ó időt, vihart s más e félét támasz­ tani. A tündérek em beri

alakban

látogatják

m eg

a nyom orultakat.

Ü g yesek a faragásokban, kosárkötésekben, az évet a yam aratásától szám ítják s az éjjelek

óráit

csillagképek

szerint tudják

m egk ü lön ­

b öztetn i. A z a n g olok n agy sikerrel teijesztik k özöttü k a keresztvéns é g e t s ezenkívül már száznál p orton .

tö b b

iskolát létesítettek a szigetcso­

U J K A L E D O N IA A legism ertebb melanéz szigetcsop ort Ujkaledonia, az & franczia b irtok , m elyet, III. N a p oleon (1853) elfoglalása után, egy évtizedig politik ai fo g ly o k számüzetési helyének használtak íel. Ma e nagy szigeten s a körü lötte levő apróbb

szigeteken és korallatollokon,

m elyeknek

összes területe 20,046 km ', tcb b m int 25,000 európai lakik, az összes lakosságnak k örü lbelü l fele része, ú g y h o g y a nagy ken y részében

európai

sziget je le n té ­

állapotokat találunk s újabban jelenték eny

ü ltetvények et is, m elyekre az itt letelep ed ett francziák fényes íg ére­ tekk el

csalogatják az európai

és

ausztráliai munkásokat,

ben szü löttek et, sőt a már je le n té k e n y számmal lev ő

m ert

a

khinaiakat sem

használhatják e czélra. A sok kalandor összegyű jtésén ek egyik ered­ m én ye az, h o g y ezen a franczia gyarm aton uralkodó nyelv az angol, m é g a benszülöttek is hamarább tanulják m eg ezt, m int a francziát. A z egész szig e tcso p o rt h egyes, a főszigeten is jelen ték en y h eg y láncz vonul keresztül, m elynek

legm agasabb

csúcsa P ic

H u m boldt

{1 6 5 0 m éter). A h e g y e k rő l dúsvizü patakok rohannak le a tengerbe, n éh ol

g y ö n y ö rű

zuhatagokkal

D ia h ot fo ly ó n leh et rövid

id eig

másutt szakadékok között. g őzh a jóv a l járn i.

A

Csak

partok

a

öblei

k ö zö tt csodaszép a Gates o f Y en gen , m elyet 300 m éter magas élesen sza g g a tott sziklák vesznek körül. D e egészb en véve is sok a sziget j ó k ik ötője, bár csaknem m indenütt veszélyes korallbástyákon keresztül

kell felé menni. N a gy előn ye továbbá a szigetnek egyenletesen m eleg -éghajlata, m ely a sok m ocsár daczára o ly ezt, h o g y

m esszeföld ről jö n n e k

hőm érséklet a h id e g

évszakban

ide

egészséges

a tüdővészben

(áprilistól

h elylyé

tette

szenvedők.

szep tem berig)

13-25",

A a

m eleg évszakban 2 2 -3 8 ' C. k ö zö tt váltakozik, a le g tö b b eső deczem bertől áprilisig hull. A n övén yvilág n a gyon gazdag. É szakon az indiai form ák, d él­ nyugaton az ausztráliaiak szám osabbak sok a kauri

s itt

igen

fen y ő és az

araucariák, m elyek kitűnő árboczfák at szolgáltatnak. A hajdan hires szandálfát ma már csaknem egészen kiirtották.

A partokon a

m an glove-fák uralkodnak, m elyeknek oszlopszerüen kiem elkedő gyök erei fe l­ fog já k a ten ger hullámai által idevetett u szadékokat s igy folyton növelik a szárazföldet. A kereske­ delm i

növények:

kávé,

czukor, kókuszdió, pamut, m anihot,

vanilia,

szőlő,

búza és ku koricza a fő ­ szigetnek

m ajdnem felét

elfoglalják.

U gyan itt j e ­

lentékeny a bányászat is. É rczet,

szenet,

guanót,

U jk a le d ó n iiú b e n n sz ü löttek .

sőt aranyat is ástak tö b ­ b ek között. A z állatvilágot jó fo rm á n

az

európai

betelep ü lők

honositották

m eg nevezetesebb példányokkal. R é g e b b e n itt is szegén yes

v olt

az

állatvilág, mint a pápua szigetek n a gyob b részében, de v olt e g y pár érdekes specialitás, köztük a csin os rh in och etu s ju batu s

madár. Ma

k ülönösen a disznókat és ju h o k a t tenyésztik n a g y ob b m enn yiségben , a z utóbbiakra D u g o s és H ie g o n szigetek kiváló term elő h elyek. rep ü lő kutya nevű denevér itt is elterjedt.

A

A benszülöttek m integy 30 ezeren vannak s köztük töb b polynézr vegyülék. A pápuák k ö zö tt talán itt vannak a legk ellem esebb a la k o k : magas,

erőteljes

term etű

em berek,

néha

valóban szoborszerü test­

tartással. K itartó és ü gyes faj, kiket C ook becsü letes

em bereknek

festett, de m a

alattom osok, habár büszkeségük,

m é g ig en

barátságos

és

már kétségkívü l ravaszok és

szabadságérzetük s barátságos tár­

salgásuk m ost is v on zó e rő v e l hat.

F eltű n ő

nagy

szem érem érzetük,

H ittérítők tem plom a Ujkaledóniában.

bár fajtársaikkal együ tt csaknem egészen m eztelen járnak s a ruhát fők ép a test m egfestése p ótolja . A m ű veltség látása nem akadályozza m eg

őket,

hogy

fü leikbe

agyagpipákat,

zöld

lom b ok a t

dugjanak,

karjaikra k ag yló pereczet, hajaikba tarka tollakat tűzzenek. Ma m ár igen sok a keresztyén k özöttü k , de leányokat 12 éves korukban adják

azért uralkodik a polygam ia, a férjhez s a h ol lehet, az em ber-

husevéstől sem irtóznak, sőt sajnálják, h o g y ezt a francziák ma már m egtiltják. Á ltalában a k eresztyén ség külső szokásain kivül csak a fö ld ­

művelést egyes a

és

szeszes

nevezik

italok

dohányzást

de

még

s

általában

lenézik,

meg

utoljára

nélkül.

Azóta

sok

erőltetett

igen

tanulták

használatát, szeretetét

őket

kisérlették siker s

erős

ruhadarabok

az

a

—

eddig

meg

nem.

talán

munka

is

európaiaktól,

Az

legyen alatt

kivivni,

által

apasztotta

1878-ban

természetesen

ragályos

számukat,

—

kanakoknak is.

de

behozott

meg

mondva

európaiak

érdemük

szabadságot

európaiak

az

dicséretükre

úgy

betegségek hogy

való­

színű egykori teljes kipusztulásuk. A nak a

francziák

-ZVmMedt

sziget

két

déli

a

nagyobbrészt az

zetes

hely A

öt

külföldről még

a

lakosa

párhuzamosan. is

keleti

kellő ritka,

parton

főkép

külkereskedelem

kerületre

tekintetben

10,000

történik

napszámos

katonai

forgalmi

Mintegy

tanyajellegüek

telepei.

mely

tengerparttal

európai

rendesen

országot

részén.

főutczája

mert

az

tartják,

a

van A

város

Napoleonville. elég

élelmezése

A 7-8

még

miatt

uralkodik. többi

vagy

nagy,

fekszik

kőhazakkal,

hiánya

drágaság

mentén

Főváros­

helyen

többnyire

tenyészállat nagy

folyók

azonban

osztják.

rossz

s

Neve­

községek

missionáriusok millió

frank

a

behozatal és kivitel egyenkint. A fegyenczgyarmat elkülönítve van. Különálló a főszigettől a nyire

alacsony

atollok

szorgalmas

néppel,

pápua

polynéz

és

európaiak

már

itt

és

továbbá keverék is

szigetcsoport, melyhez több­ korallzátonyok az nép

letelepedtek,

Uvea

és

lakik, de

tartoznak

kevés

Fenyő

szigetek,

mintegy

szétszórva

lötteket, kik azóta erkölcsileg nagyon hanyatlottak.

s

vizzel,

de

melyeken

15,000

főnyi.

üldözik

a

Az

benszü-

Alarczok a honolului muzeuniban.

HATODIK FEJEZET. MIKRONÉZIA AltAary J. S.: Ethnographie des Earolinenarchipels. Leiden, 1889. — HerMsTMt'nt.* Südsee Erinnerungen. 1W3. — : Die Marshallinseln. 1889. —' JtfoMíew El archipiélago Filippino y las isles Marianas. Madrid, 1886. — CícM^.
A

Csendes

-LA.

a

oczeán

mikronézek

Filippini

szigetekig

szigetvilágának laknak, igen

legismeretlenebb

északon

a

szétszórva.

melanézektöl Európát

része fel

jóval

az,

Japánig

hol és

felülhaladó

a

terü­

leten több száz apró sziget van itt, melynek összes szárazföldje becslés szerint ténél a

mintegy is

kisebb

inelanezekhez

getek,

távolabb

szigetcsoport, sziget

egész

Mariánok, állanak, portra

3530 s

közelebb észak

nyugatra

a

azaz

a

németek kezüket,

egy

száma

fekvő

felé

Hasvaiig

Karolinák

tették

km'\

lakosainak a

Palauk

a a

ezer.

Karolinák, s

a

Marshallcsoportra, Bonincsoport

a

még gazdátlanok, mert nem kellenek senkinek.

és

az

Marshall

alig

ezeknek

spanyolok

a ismert

és

az

a

szi­ Bonin apró

pedig

fenhatósága

angolok

japánoké,

terüle­ csoporijai

Ladronok,

számos,

Kétharmada

megye

Nevezetesebb

vagy

ezenkívül

Palauszigetek

magyar

Gilbert

Marianok

szétszórtan. és

közepes 90

a

alatt

Gilbertcso-

apróbb

szigetek

A szigetek alakulata eredetük és fekvésük szerint n a g y on k ü lön ­ b öző. A vulkanikus

igen

gazdag,

ném ely helyen tropikus n övényzetüek, m ig az alacsonyabb

talajuak, s ezek

szigetek

kopárak és puszták.

N yugat felé

száma a k iseb b ,

az indiai n övén yzet az u ralk odó,

de kókuszpálm a m indenütt van, m ig banán és kenyérfa csak a m aga­ sabb szigeteken. M é g szegén yebb az állatvilág. s kutya kivételével

nincs

em lős

sehol,

a

A

vam pyr,

vizimadarak, galam bok és tyuk általánosak, itt-ott énekes

madár

és

a

K arolinákon

krokodilfaj is, m ig a töb b i

a

papagály,

szigeteken

patkány

madarak k özü l

csak

a

előford u l nehány ugyanitt

van

eg y

csak teknősbékák a n eveze­

tesebb kétéltűek. A ben szülött

a pápuák, p olyn ézek és m alájok k eve­

rékei, de tú ln yom ó a polyn éz je lle g , ú gy h o g y újabban töb b en p o ly nézeknek tartják őket, legalább eth n ologiai szem p on tb ól, m ert nyelvük határozottan k ü lön b öző, az Á zsiáh oz k ö ze le b b

lakóknál már a szem

ferde metszése is feltalálható, m ig a palaui szigetek lakói csaknem pápuák, gön dörhaj, hajlott orr s sötét fe lb ő r a je lle m z ő k .

E z u tó b ­

biak brachykaphalok, m ig a K arolina szig e tcso p o rt le g k e le tib b részén már k eskenyfejüeket is találunk. A (yHhertszigetek 18 n a gyob b részt északnyugatról d élk elet felé egy sorban elhelyezett apró

alacsony

szirtszigetek

v ék on y

h um us-

réteggel, m elyen csak nagy nehezen képes az itt lakó m in tegy 35 ezer niikronéz egy kis tarót és kók u szd iót tenyészteni, ú gy h o g y n a g y o b b részük távolabb eső vidékekre napszám osnak szeg őd v e keresi élelm ét. 1886-ban ju tottak a n gol fenhatóság alá, kiknek uralm át itt a Hawaii m issionáriusok egyen geték . A lakók erőteljesek , k ü lön ösen a férfiak között van sok szép em ber, feltű nőek szakállaik. A tetoválást csekély m értékben használják inkább a nők, ellenben gyak ori a b ő r m ester­ séges sebezése s a haj felborzalása pálczikák segítség év el. A férfiak rendesen teljesen m eztelenül járnak, a n ők öv ét hordanak lom b ok k a l díszítve. Falvaikban

feltű nők a nagy

kőalapra

épitett k özségh ázak ,

Butaritari szigeten ily ház hossza 250, szélessége 114 láb. K ed ven cz eledelök a pandanus szárított gy ü m ölcse. K ü lön ösen

csinosak

c s o l-

íiakjaik és harczi eszközeik, m elyeket k ó k u szd ió ro sto k b ó l készítenek s czápafogakkal díszítenek. A n épességben a fő n ö k ö k ö n kivül a sza­ bad birtok osok, jo g ila g

is.

A

parasztok polygám ia

és rabszolgák általános,

de

határozottan a n ők

elkülönitvék

erk ölcsére

ügyelnek. Szeretnek mulatni s ü gyes je lk é p es tánczaik

nagyon

vannak,

bár

a zenét nem ismerik. Bálványaik n a gyob b részt k ő o s z lo p o k b ó l állanak.

m elyeket k örbe állítanak s m elyekn ek fő])apjai

többn yire

maguk

a

főn ök ök . Szom szédaik s sok tekintetben rok on ok getek lakói. h ú zód ik el.

velük

E z a szig e tcso p o rt az eg y en lítő A keleti

láncz

a MarshaHsx!-

felett két sorozatban

(H atakcsoport) 15, a n yugoti, a Hatik-

cso p o rt 18 szig etb ől áll. Valam ennyi alacsony korall sziget,

atollok,

m elyek 3 m éternél m agasabbra seh ol sem buknak ki a tenger színe fölé. K ö r b e fo g o tt lagúnáik igen terjedelm esek és m élyek, ú gy h ogy azt hiszik felőlük, h o g y talajuk lassan sülyed. F elületüket alig takarja 30 cm . televén yföld , csak itt-ott

az is jo b b á ra

dudvás,

b ok ros

bir eg y pandanus, kókusz, kenyérfa

m egélni. K evés lakója

uborkát, babot,

tarót

vagy

porondos,

és némi

vad tani

és más kapásnövényt

term el. E gy etlen n ép esebb szigete az 5 km^ nagyságú E bon , nek

12

ezer lakója

van.

M int

ku riózu m ot

em lítjük

m ely­

fel. h o g y

az

európaiak által bevitt disznó, kecske és m acska itt már vad állapot­ ban van. A szig e tcso p o rt 1 885-ben

került

ném et

hatóság

alá, kik

azonban m ég ed d ig keveset tettek érdekében. A ben szülöttek középterm etű, kissé g y en g e népfaj, szem ekkel s feltű nő világos arczbőrrel, úgy h o g y talabbak k özött töb b európainak látszik. de

igen

a tarka

tollak

a hajban

A

tetoválás

s különféle

nagy sötét

különösen

a fia­

nem divatos,

virágok, csontok és

átlátok a karokon és lábakon. Lakóházaik n a gyob b részt n égy oszlop on álló

nádfedeles

n yitott gu nyh ók , ágy h elyett fü g g ő sz ő n y e g szolgál,

párnául egy darab fa. N a g y ob b részt n övény

eledeltel élnek, az em -

berhusevésről, már az európaiak letelepedése előtt jó v a l leszoktak. N a g yon ü gyesek a fonásban és faragásban, páncxéljuk k ókuszdióból, sisakjuk h a lb őrb ő l

áll

s kardjukat fá b ó l késxitik

cxethal

fogakkal

megrakva. A harczban a nők is résxtvesxnek s kövek et dobálnak az etlenségre. A n ők itt egyátalán e lé g g é szabadon élnek, bár a potygám ia ism eretes s ax erk ö lcsisé g laxa. A társadalom kasztokra oszlik, van örök ös

uralkodó

háx, de csak leányági

ö rök ösöd és szerint.

A

főn ök ök et nagy tiszteletben részesítik, szertartásosan élnek s haláluk s o k alattvaló m eg öletésével jár.

A

nép

szeret mulatni,

különösen

tánczolni és d ob oln i. Van ném i szini előadásra em lékeztető miniikus szertartásuk is. T em p lom aik nincsenek s általában

keveset törődnek

isteneikkel. M ég n agy ob b k itcrjedésü ck a K arolinaszigetek, m elyhez mint­ e g y 500 k iseb b -n a g y o b b sziget tartozik köxel 500 hosszúságiján elszórva.

E gész területük azonban

földrajzi mérfötd csak

1450 km - s

lakosaik

száma

28,800.

Az

egyes

szigeteket

korállzátonyok

veszik

körűt, több alig egy méternyire emelkedik ki a tenger vizéből s csuk öt

van

magasabb,

(Palau, szép

Yap,

kókusz-

szigeten fel

s

és

893

Ponape

vulkanikus és

Kuzaie)

kenyérfaerdőkkel

méter.

újabban

németek

melyeken

Rúg,

Az

(1885)

egyes

a

követeléseivel

hegyek

bír.

A

szigeteket

pápa

nekik

szemben.

Az

is

rendkívül

vannak.

legmagasabb többnyire

Ítélte

az

elnevezés

Ez

termékeny:

csúcs

spanyolok

egész is

az

Ponape fedezték

szigetcsoportot

II.

öt

különösen

Károly

a

spanyol

király tiszteletére történt. Az első letelepülések már a múlt században

ToHbót készült ruha, és sisakok.

történtek,

de

sikertelenül s csak a nmlt évtizedben

jöttek ide állandó

európai lakók. A metű kálluk övét

benszülöttek

erős

rézbőrü

nagyon

köpenyt.

diszitik

s

vagy

a

A

A

csinos

magukat.

Kellemes

nők

kagylóhéjakat

fegyvereket

többi

ritka.

hordanak,

készült

válják

a

alakok.

pedig

hajat

fésűket

mikronézekhez férfiak

haja

szelíd

vonásaik

térdig

érő

rendesen dugnak

hordanak, Mióta

használnak,

az

itt-ott

szivart

pusztulnak.

A

férfiak

csak

szőnyegből állatokkal fadarabokat

előkelők

megismerkedtek Házaikat

sza­

és

köveket, Az

de

avagy

virágokkal is.

középter­

bosszú,

vannak.

Fülükben

európaiakkal

gyorsan

és

fűboritékot

toliakkal, belé.

hasonlítanak,

fekete

s

teto­ európai

pálmalevelekbő)

fonják, szőn y eg ek k el terítik be s az elők elők kőkerítéssel is ellátják. M inden faluban vannak nagy községházak, m elyek egyúttal a nőtlen ifjak

lak óh elyei.

F öld m ű veléssel

alig foglalk ozn ak, de a halászatot

szen vedélylyel űzik, a m in th og y általában m erész hajósok. Fatörzsek­ ből

kivájt

csolnakjaikat faragványokkal és kagylókkal

díszítik s az

egy en su lyozóra a csom a g ok számára külön ku nyh ót építenek. H osszabb utazásoknál is j ó l tájékozzák m agukat a csillagok segítségével. Jára­ tosak a szövésben , fű ből, pandanuslevelekből és k ók u szrostok b ól csinos kosarakat, szőn y eg ek et és köteleket készítenek. Más eszközeiket ren­ desen a sp an yolok tól veszik. N evezetes, h o g y külön pénzük is v a n : kövek , üvegdarabok, porczellán s más eféle. n agy

kincstáruk,

óriási m alom k övek hez

Yap szigeten

hasonló

van

egy

sárgás m észdara-

b o k b ó l, m elyek leg n a g y o b b ik a 9 láb átm érőjű és 15 hüvelyk vastag. A

k özségh áza

m ellett őrizetlenül

hevernek,

elvinni, de hadi kincstárként szolgálnak. véresek. A

p olygá m ia

uralkodó,

az

m ivel senki sem birja

H áborúik különben ritkán

eladó

leányok

falun kivül k ü lön kunyhókban laknak. T ánczolni

2 -3

h ónapig

a

és játszani nagyon

szeretnek, m ég a kakasviadal is divatos náluk. M inden szigeten m eg van a k ü lön b ség az elők elők és a rabszol­ gák k özött s az előb b iek k özött ism ét sok osztály áll fenn, kik külön­ b ö z ő ékszereket hordanak,

m elyek

ném elyikét a király kitüntetésül

adja. A király és főn em esek et nagy szertartások k ö zö tt hasoncsuszva üdvözlik. Y ap szigeten a rabszolgáknak m é g a főn ök

falujában sem

szabad lakniok, nem hordhatnak hajfésüket, nyakéket s nem tetovál­ hatják m a gu k a t; a rabszolga vagyona, gyerm ekei, sőt élete felett is szabadon ren delkezn ek a főn ök ök .

K ü lön b en

csaknem minden falu

külön királyság, Y ap szigeten talán 80 van. A nőknek is van külön királynőjük.

R endesen

m ekek az anyák

után

a családfő a le g ö r e g e b b férfiú, bár a g y er­ örök öln ek .

A

fő n ök ök n ek jo g u k

van tabu

tilalm at adni ki, a m it rendesen alkalmaznak a kókuszdiókra a gyü ­ m ölcsérés idején vagy m int gyászjelt.

T em etni rendesen csak főem -

berek et szoktak, kiknek sirjai fölé apró gúlákat helyeznek, a többiek h olttestét leg tö b b n y ire ten gerbe d obják va gy elégetik. R é g e b b e n a / építkezéshez

is

érthettek,

m ivel tö b b

rom ok at találtak, ig y P onapén eg y b o rit

be

s 80

szigeten

nagy

óriási

cyclopszerü

épületet, m ely 40 hectárt

m esterséges szigetet jelk ép ez, továbbá Nan

Tanacs

szigeten óriási királysírokat, Palauban p e d ig va lóságos palotarom okat. L egtá volabb északnyugat felé fekszik a Marianok vagy Ladronnk név alatt ism ert szigetcsop ort, m elyhez 15 sziget tartozik 8200 lakossal.

KUNYHÓK

PALA S Z I G E T C S O P O R T O N

Területe csuk 1140 kni^. A déli szigetek sik talajuak korallkeritéssel, az északiak ellenben n agyon h eg y esek s m é g 6 m ű k öd ő vulkán van rajtuk. A le g tö b b szigetet indiai je lle g ű sűrű erdő b orítja s n eveze­ tes, h o g y

már

az

európaiak

b e k ö ltö zé s e

előtt

tenyésztették

czukornádat és rizst, va lószinü leg a Rlippini szig etek k el köttetésük

alapján.

Szarvast,

disznót,

k ecsk ét

span yolok hoztak ide, kik már 1668 óta

itt a

való össze­

és szarvasmarhát a

letelepedtek , de m é g m ost

is csekély-szám m al vannak. A szig e tcso p o rt ősi lak ói,

a sam orrok,

kik a X V II-ik században a m issionáriusok állítása szerint m é g közel

Őskori síremlék a Pnlau-szigetekről.

kétszázezeren voltak,

ma teljesen

kipusztultak,

ü ldözése miatt s h ely ök b e tagalokat

fők ép

és m exikói

a span yolok

indiánokat hoztak

be, kik azonban vérkeresztezés követk eztében átalakultak s töb b n y ire a Rlippini szigetek lakóinak szokásait vették fel. B arátságos és csinos faj, m ég m űveltségük is van, m ert isk olá ik ról j ó l gon d oskod n ak . régi lakosok em lékét hatalmas

rom ok

őrizték

érdekes műipari tárgy maradt m e g tőlük,

bár

m e g s em ellett k étségtelen ,

A sok

hogy

a

spanyol uralom alatt nagyon hanyatlottak s fők ép vadászattal fo g la l­ koztak. E gészen eltérő a M ikronéz szigetek től a japáni fen h atóság alatt álló B o n in szigetcsop ort, m ely

vulkanikus je lle g ű

s csak

87

km*

kiterjedésű. A kis cso p o rto t 187
a ja p á n ok

deportáló

helynek

használják s őslakosaik teljesen átalakultak. Főhelyük P o rt L loyd 150 lakossal. H ason lók ép elkülőnitve áll

a töb b i

szig etcsop orttól

U jguinea

k özelében a P a ta u cso p o rt (P elew ). A K arolináktól szélesebb ten g errész választja el s le g v é g ső szigetük Mapia már U jguin ea déli szom ­ szédja. A kis (750 k m ') területü sz ig etcsop ort n a gyob b részt dom bos k ora llzáton yokb ól á ll; lakóik határozottan pápua je lle g ű e k . m integy 14,000.

Szelíd,

ü gyes

és

jóindulatú

szintén a n ői örö k ösö d é s divatozik. Falvaik,

em berek,

kőtöltéseik,

kik

Számuk k özött

kőlapokkal

kirakott utczáik és rég i k őem lékeik ügyességüknek tanúságai. N eve­ zetes, h o g y a férfiak m integy czéhekre oszlanak, m indegyik cg y -e g y testület (K lö b e rg ö ll) tagja, m elynek kötelessége a honvédelem , utak készítése, b izon y o s halak fogása, ünnepek rendezése. A fiatal em be­ reknek és az asszonyoknak külön klubjaik vannak.

A K ;T ,l'o]Í!ii)s7.Ígntl']a'< i].

Tahitii csotnakos.

H E T E D IK

FEJEXM T.

P O L I N É Z IA A. : An aecount o f the polyncsian race. r^ondon, 1890. — Ttíos.s I*. : T h rou gh atolls and islands in the great south sea. London, 1^89.— .1.: Samoa. L eip zig, 1M89. — : Riniges aus Samoa und anderen Inseln dér Südsee. Berlin, 1889 — A ÍM !/a (A .: Les Sainoa. Lyon, 18 9 0.— Mrs. T ío 'í: 'íahiti. the garden o f the p^cilic. London, 1H91. — JtíarcM.sK A.: Die liawaiisclien Inseln. Herlin, 1M94. — (j. : Un royaum e Polynesian. Paris, 1893. — IF/M^ney H.: The tourists gu ide th ron y h th eh a w a iia n isla n d s. H onolulu, 1890. — Les hmga on arcliipel des amis. Lyon, 1893. — H . : Typee, natives o f Marquesas islands. London, 1893.

A Csendes -LA- foglalták

oczeán

szigetvilágának

et. M agasabbra

n a g y ob b

hatoltak,

részét

a

the

polinézek

m int a ráktérítő s csaknem

átérik a déli sarkkört, m íg K eleten már nem m essze jutnak A m erik á­ h oz s nyugat felé mivel

a hovák

töb b helyen

is k özel

érintik

rokonaik,

Ausztráliát, sőt tulajdonkép,

A frika

k özeléb e jutnak.

K evés

népfaj van a föld göm b ön , m ely ily óriási területen terjeszkedik szét. V alósággal azonban, ha U jzéland tulajdonképi P olinézia

száraz

szigetcsop ortjá t nem

területe

nincsen

akkora,

számítjuk, a m int a régi

E rdély (becslés szerint 47.597 km ) s eb b ő l is 3 — 4 szigetcsop ortra jut a n agyobb rész, m íg a tö b b ie k szétszórtan

feküsznek a világnak

mind a n ég y

táján,

oly k o r

töb b ezer kilom éter távolságban a le g ­

k özeleb b i szig ettő, valóságos elrejtett oázok a ren g e te g Oczán nagy sivatagjában. H o g y a m egszállás fok ozatosan történt szigetről-szigetre, azt már sejdíthetjük a m aorik fenn k ö zlö tt re g é jé b ő l. N a g y on valószínű, h ogy a maláji szig etcso p o rtb ó l jö tte k ide s a le g tö b b szigetről a pápuákat űzték el. V alószín ű n ek látszik, h o g y már a mi időszám ításunk p olin ézek éltek a T o n g a és Szam oa

szigeteken s a további

előtt

vándor­

lásoknak innen v olt kiinduló pontja. J ellem ző, h o g y az európaiak is e két kies szig etcsop ortról teijeszk ed tek szét. A p olin éz szigetek n a g y ob b része h egyes, de a vulkánikus erő­ nek

már aránylag*

kevés

szig etcsop ortok on . m int a töb b i

nyom át

találjuk

A nnál gya k orib b a k

T on g a ,

Fidsi

a korallok

szigeteken, etőszeretettel

látjuk

és Havai

alkotásai.

Itt is.

ők et munkálkodni a

partokon vagy azok k özelében , de épen nem ritkaság egészen távol, bárm ely

szárazföldtől

a ten ger hullám ai k özött

vagy korallzátony, m elynek

egynéhány

e g y -e g y

kis

atoll

pálm ája a fü g g őleg esen

napsugarak hatása alatt csodálatos élességgel

eső

em elkedik ki a tenger

k ö ze p é b ő l s m essze földre m értföldm utató a hajósok szántára. M ivel a szigetek n a g y ob b része a téritők örök a leg n a g y ob b közöttü k sem haladja túl az 1000 éghajlat m indenütt m eleg, de

seh ol

sem

k özött fekszik s

km^-t, az uralkodó

tikkasztó,

átlagos h őm ér­

séklet 2 0 — 25 C, azaz ö rök tavaszutó. A fö ld göm b n ek van ily

kellem es

n yom a sincs, az

éghajlat. éltető

K ellem es

n edvesség

De

kevés részén

egészséges. Irtó

általános s vele

tenyészet áldásai, csak itt-o tt fordu l rövid időre.

és

elő a ro m b o ló

m intha hatal volna m ég az egész

lázaknak

együtt a gazdag orkán,

de csak

vidék,

bizonyos

egyform aság m utatkozik n ö v é n y - és állatvilágban egyaránt.

A növé­

nyek a maláji szig etcsop ort fajai, de csek élyebb

változatossággal, az

állatokban m ég n a g y ob b a fa jszegénység, különösen kelet felé. Em lős állatokból alig van 30 faj, m indenütt talán csak denevért és patkányt találunk. K issé változatosabb a madárvilág. Galam bok és papagályok csaknem

m indenütt

K étéltűek ritkák,

vannak,

töb b

de feltű nően

helyen

kevés

b a g ly o k

a rovarfaj

és is,

solym ok a

is.

legkeletibb

fekvésű szigeteken már csak pillangókat találunk. M indenütt p olin ézek et találunk, a maláji fajtának velőd ésb en elmaradt faját, m ely azonban

itt-ott

keleti s mű­

rokonszenves

voná­

sokban gazdag társadalmat alk otott oly annyira, h o g y a legelső uta­ zók

elragadtatással beszéltek

fe lö lö k

s a múlt

század

mesterkélt

társadalmi életétől m egu n d orodott franczia bölcsészek itt a CsendesOczeán szigetein keresték a várva-várt em beri b o ld o g sá g o t. E gészben véve csalódtak, a p olin éz népek erk ölcsisége n agyon

alacsony fo k o n

áll. de kétségtelen vidám, tem peram entum os kedélyük, m e g hajózási és technikai ü gyességü k s nehány k ésőb b

felem líten dő

példa

m u­

tatja, h o g y állam alkotó munkában sem tehetetlenek. A p olin éz faj k ü lsőleg e lé g csinos, je lle m z ő

vonásaik a magas

széles koponya, széles arcz, sárga-barna,

sima,

durva haj és a szőr

gyér

előre,

m int oldalt dűlnek,

képződése.

Járom csontjaik

inkább

orruk gyakrabban lapos, m int g ö rb íte tt s gyak ori a nagy, szem. E gészben véve egészségesek , a m it részben m ódjuknak

és a sok

fürdésnek k öszön hetnek .

höz, m elyek k özött az elefantiázis,

váltóláz

beszédes

m értékletes

élet­

E redeti b e te g sé g ü k ­

és szem bajok játszanak

nagy szerepet, az európaiaktól szám os ragályos bajt nyertek. Vidám vérm érsékletük hasonló

a gyerm ekekéh ez,

azaz hiányzik

b e lő le

az

erkölcsi k om olyság. Hazudnak és lopnak lelkiism eretifurdalás nélkül, a lelkiism eretct náluk

a szertartások

p ótoljá k ,

m elyek nagy

szerepet

játszanak. Családi életükben a p olygam ia az uralkodó, m indegyik annyi feleséget vesz, a hányat elbir tartani, a m ellett a nem i érintkezés is m eglehetős szabad, bár tö b b

helyen

halállal büntetik a hitves hűt­

lenségét. A gyerm ekekre, kik kezdetben n agyon kevés m egölnek ,

g o n d o t fordítanak,

de a gyerm ekek

ságából. A polinéz

sok

nincsenek

gyerm ek

nem

teljesen

m eztelenül járnak,

leán ygyerm ek et

születésekor

kirekesztve a n a g y ok

nevet,

nem

sir, nem

társa­

veszekszik,

de nem is lármázik. Játéka, szórakozása csendes. A feln őttek azon­ ban szeretik a dalt m eg a tánczot. K ü lön ösen elterjedt a disznó-dal, m időn az asszon yok kara a disznó rö fö g é sé t utánozza. köznép és rabszolgák kasztja n agyon az ősi patriarchalis

uralom

nagyjában

élesen

A n em esség,

válik el egym ástól, de

ma is fennáll.

vallásukban a sok eltérés daczára vannak k ö zö s

R égi pogány

vonások, kü lön ösen

bizon yos egységes k osm og on ia . P o a neve az eredetnek, az ős éjsza­ kának, m elyből

sarjadtak

ki az istenek

és

a világok.

Az

istenek

k özött a terem tő szellem ek, az elem ek szem élyesitői és az istenitett em berek rangfokozatban állanak. A túlvilági élet hite s a tabutiszte­ let

csaknem

általános. A ki a tabu ellen vét,

erk ö lcsile g és társa­

dalm ilag kiközösittetett, de ezt a tabut a papság és uralkodók gya k ­ ran felhasználják önző czélokra. F oglalk ozásu k halászat és földm űvelés. Legáltalánosabban term elt n övén yek a taro dió,

sok helyen

a yam

és

a batát.

gum ója,

L e g k ed v elteb b

m e g a k ók u sz­ háziállatuk

a

sertés, m elyet ig en

gyakran

ölb en

hordanak és m e g

is szoptatnak

a p olin éz asszonyok. K ed velt b ó d ító italuk az ava vagy kava, m elyet a pip er m ethysticum nak készítenek

az

asszon yok

által m eg rá g ott g y ök ereib ől

eijed és útján. A folyadék barna lé, hatása kábító, butitó,

és állítólag tom pítja a látó idegeket. L akóhelyük többn yire oszlop ok on n y u gv ó h ű vös csűr, m elyeket szagos füvekkel és gyékény-takarókkal látnak el. N a g y on ü gyesek az ily gyékénytakarók, hálók, fü ggőágyak készítésében, a kók uszh éjak és faeszk özök kifaragásában, csoln ak ok

építésében,

vagy k isebb

m elyek

csoln a k ok

által

k özü l a

valamint a

m esszebb já rók a t gerendák

ellen súlyozóval látják

el,

hogy

fel ne

forduljanak. A p olin éz szig etcsop ortok n a g y ob b része m é g a legú jabb id ők ig uratlan terület volt,

de az

európaiak a n a g y ob b

század k özep e óta élénk összeköttetésben tö b b helyen vetették

szigetekk el már a

állottak s újabban m indég

m eg lábukat. E zért a szokások, vallásos néze­

tek igen sok h elyen g y ök eresen m egváltoztak, vannak szigetcsoportok, h o l már általánossá lett a k eresztyén ség s b izo n y o s európai szokások, köztü k

a parlam enti

ben szülöttek lakóinál,

teljes

élet

is.

M indez

pusztulásával,

ellen k ezőleg a polinézek

azonban

m int ü gyes

az

nem já rt

ausztráliai

népe

sok

együtt a szárazföld

helyen

alkalm azkodott az új v iszon yok h oz s m ivel az európai

teljesen

uralom

denütt kiirtotta vagy legalább kiirtani törekedett a n agyon

m in­

elterjedt

törzsharczokat és kannibalism ust, az uj állapotok b iz o n y o s tekintetben m ég

szaporították

ma körü lbelü l

és erősbítették a a p olin éz

félm illió.

A vérkeresztezés

fajt, m elynek

száma

azonban ma m ég csekély

kiterjedésű. U jzéland szigetén és a k örü lötte levő apró n a g yob b

csop ortok

fekvésük

szigeteken

szerint a k ö v e tk e z ő k :

kivül a

1. V iti

vagy

F idsi szigetek (a n gol). 2. T o n g a vagy barátság szigetcsop ort (önálló). 3. S zam oa-szigetek (részben

ném et). 4. C ook vagy

(a n g ol). 5. T ahiti vagy társas-szigetek

H ervey-szigetek

(franczia). 6. Tuam otu

archi-

paelagus (franczia). 7. M a rqu esas-szigetcsop ort (franczia). 8. M anihikiszigetek (a n gol). 9. E lice, és am erikai). 10. Sporadok S a n dw ich -szigetcsop ort

U nion és P h o e n ix -szig e tcso p o rto k (n a gyob b részt ön álló).

(am erikai).

E gy es

szigetek,

H u svét-szigetek m indezektől távol feküsznek,

(angol

11. Hawaii vagy

azonban

mint

Pitcairn.

külön fejeze­

tekben nem ism ertethetők s ezért a S poradok g y ű jtő neve alatt fogjuk őket, a m ennyiben erre érdem esek, felem líteni, a többieket kü lön -k ü lön kell tárgyalnunk.

azonban

Az

eddig

tárgyait

szomszédságában 1875.

óta

az

angolok

szigetvilágának azelőtt port

s

és

itt

Vanu-Leon mely

egyes

szigetek

és

kettő

néha

mint

km").

csaknem

ma

Uj-hebridák melyek

a

bár

kannibalismusnak nagy,

már

Csendes-Oczeán

tartoznak,

harmadfélszáz

Valamennyit

tömött,

s

közé

borzasztó

az

Fidsi-szigetek,

vannak

jelentékenyen

oly

egyes

rendkívül

a

legközelebb,

vagy

részei

Több

(6406

körül,

Az

Viti

birtokában

volt

székhelye. közöttük

hetlenek.

a

legműveltebb

épen

emlegetett

szigetekhez

feküsznek

kevéssel

egyik

szigetből Viti-Leon

rettegve

áll

a

(11600

korallszigetek

cso­ km")

koszorúja

vesz

hogy

megközelít-

szigetek

hegyesek

termékenyek.

Terményei

közül különösen becses a szandálfa. Már a rnult század végén rávetették szemüket az angolok s állandó össze­ köttetésben

maradva

a

benszülöttek-

kel, felhasználák az egyes apró feje­ delmek

háborúskodását,

a

kereskedők

és az 1835. óta letelepedett misszio­ náriusok

segítségével

kerítették

a

megelőzve

az

hatalmukba

francziák egész

Koronagyarmat

törekvéseit

csoportot,

czimen

mely

csakhamar

Viti sxigetck trónörököse.

gyors felvirágzásnak indult. A

szigetek

következtében mert be

polinéz

nagyon

lakossága

3

évi

kulikat,

a

vagy

de

a

mely

szigeteknek

csak

is a

különben

megközelíthetlenek

folytonos

ebből

kanakokat

szerződéssel,

harmada

kicsinyek,

jelenleg

másfélszázezer,

munkásokat,

rendesen

hasonlít. Két

összes

közel

és

nagy

bevándorlások 2300

európai,

számmal

rabszolgasághoz is

lakatlan,

részben

oly

hoznak nagyon

mivel

vagy

alacsonyak,

hogy a tenger dagálya egyeseket minduntalan vízzel borít el. A nagyobb szigeteken hegységek kitűnő nagy

azonban, ezt

minőségben kereskedést

különösen

megengedik, terem is

itt

űznek.

a

hol

nagy a

a

rendkívül

ültetvények

czukornád

Vannak

ezeken

meg

szaggatott vannak.

a

kivül

gyapot, a

jellegű

Különösen melyekkel

sziget-csoportnak

más nevezetes kereskedelmi növényei is, így különösen az épületfák, 58*

m elyeket ma már fűrészm alm okban

dolgozn ak

fel, a nagy

m ennyi­

ségben term elt k ók uszdió és banán füge, a ta.ro, földi dió, kukoricza, kakaó, thea és k ö lö n b ö z ő

g y ó g y ító

füvek. A z

állattenyésztés m ég

n ag yon kezd etleges. A kereskedelem élénk, évente m integy 200 hajó ford u l

m eg

a k ik ötők b en

s a külkereskedelm i forga lom

nagysága

m integy 10 m illió forintos. F iók ban k ok, gazdasági egyesületek s más k özin tézetek

állanak fenn.

M in debben

azonban

a benszülötteknek,

kik a tervszerű m ezőgazdasági munkára általában véve használhatlanok, n agyon kevésrészük van, bár azok sorsa is jelen ték en yen m e g ­ ja v u lt a kannibalizm us és törzsvillon gások m egszűnése és a rendezett állap otok m egalakulása után. A

legjelen ték en y eb b k ik ötő

hely

a Y iti-L e o n

a term ékeny sikságon keresztül von uló V a i-L e o n fo ly ó Utczái

szabályosak,

kórháza.

U gyan ezen

azonban

sokkal

k övezettek szigeten

k isebb hely.

k evésb bé jelen ték en yek . alakú

s

van A

van

nehány

a ré g ib b Y a n u -L eon

L eg n ép eseb b

van, ig y

töb b ek

k özt

gazdag.

üzlete

LevM&a.

szigeten

a T&m&MW

sziget, m ely vulkanikus h eg y ek b en szigeten lakik

virágzó

főváros,

szigeten,

torkolatánál.

levő

nevű

és

mely

kikötők földnyelv

A korm ányzó

az

k özségben , m elynek szám os közintézete 2 bankja,

kereskedelm i

kamarája,

gazdasági

egyetem e, iparegyesülete és nyilvános könyvtára, itt laknak a külföldi kon zulok s itt jelen n ek m eg a szig etcsop ort legjelen ték en yeb b lapjai, köztük a fídsi nyelven n yom atott „N e M ata". A benszülöttek, a O sendes-O czeán lakóinak egyik leggyakrabban em legetett törzse, n agyon

összevegyü ltek a k özelök b en

lakó mela-

nézokkal s ezért sokan egyen esen ezek közé sorolják. K özépnagyságú, erős,

itt-o tt

pom pás

csokoládébarna

színű

alakok

dús

szőrezettet.

A férfiak széles övét hordanak, m ely az elők előkn él oly k or 20 méter­ nyire is le n y ú lik : a nőknek ilyesm it h ordaniok

nem

szabad s ezért

fa h éjb ól készítenek térd ig érő övét. K ü lön ös g o n d o t fordítanak a haj díszítésére, m elyet nagy k on tyok ba fonnak, kü lön ös színekre festenek, s m indenféle

díszítésekkel

ellátnak.

A rczukat

is

befestik,

a nők

ellenben tetoválják. F ülbevalók, nyakékek és m elldiszítések, kagylók, g y ö n g y ö k , kutyafogak s virágok

felfű zésével

szintén

mindennapiak.

A házakat külön csop orth oz tartozó m esterem berek építik n égyszögű leg . V iti-L e on szigeten azonban itt-ott méhkas alakúlag. A gerendák vég ére a tetők alatt kagylókat helyeznek. A szoba ben sejét p ok róczok borítják,

közép en van a tűzhely nagy

cserépedényekkel.

A kantara

rendesen külön épület, m elybe lépcsők ön leh et feljutni. A z előkelők

házai n agyon csinosak, részben

k őa la p za tta l; három

k ü lön böző rangú em berek fogadására.

M inden

kapujok van a

k ö z sé g

k özep én van

eg y nagy terület ünnepek s n épgyü lések számára. A z ősrégi kom m unistikus elvnek m eg felelően a k özség n ek k özös birtoka a föld s m é g a m agántulajdont is gyakran m unkálják

közös

A szeltem laíkásn Viti-Leon szigetén.

erővel.

E gyedüli

földm ű velő

eszközük

keménvfa volt, m elyet a kapa és ásó m é g

rég eb b en ma sem

a

h eg y es

végű

szorított ki tel­

jesen. K ü lönös g o n d o t fordítanak a yams, taro és banán terjesztésére, a banánfákból m é g m ost is vannak

itt m érföldekre terjed ő hosszú

fasorok az útak m ellett, m elyeket a régi em berh ú sevők ültettek. N e v e ­

zetes bizon yíték a ex értelm iségüknek, valamint

az eltetjedt

vermek

is a téli eledelek m egőrzésére. Igen ü gyesek továbbá a hálók készí­ tésében, m elyeket teknősbékák fogására is felhasználnak. Húst arány­ lag k eveset esznek

s

azokat is

z ö ld sé g g e l

keverve

és

m egsütve.

A nnál k ü lön ösebb , h o g y az em b erh ú s-eledel annyira elterjedt k ö zö t­ tük,

hogy

példabeszédszerüvé

főn ö k ö k az apró szigeteken

vált annak

külön

dicsérete, s h o g y

tenyésztették

em bereket. E g y e s fő n ö k ö k rő l kitűnt, h o g y 8 0 0 — 1000 ettek, k özöttü k saját alattvalóikat is, kiknek szü kség tették

k ü lön ös

ürügyre,

és vallásos

bár legink ább

szertartásokkal

ünnepi

kapcsolatban,

szánt

em bert m eg ­

m egölésére

csak

használt edények is tabuk voltak. L egizleteseb b

egyes

az ily czélra

úgy

nem

volt

alkalommal hogy

az itt

falatnak tartották a

szivet és a májat. N ők , gyerm ek ek és alacsonyrangúak nem vehettek részt az ily lakom ákban. A íid si-szig et lakói rég eb b en n a g y on harcziasak voltak. Primitiv fegyvereikk el, m inők b u zogá n y, balta, ív,

parittya és lándzsa, m eré­

szen szem beszállottak az európaiakkal is, bár inkább szerették a cselt és m eglepetést. A z ö rö k ö s háborúskodás következtében a falvakat és néha az egyes

házakat is árkokkal, falakkal és

czölöpkerítésekkel

vették körül. A g y őzelm et rendesen lakom ák s a vitézek kitüntetései követték. A fegyverek et, k ülönösen a buzogányokat, szépen kifarag­ ták, a m inthogy

általában

szeretik a faragásokat és m int hajóácsok

m essze föld ön híresek. A p olygám ia annyira divatos volt, h o g y ném ely fő n ö k 50— 100 feleség et is tartott, m indam ellett feljeg y eztek eseteket, m időn az id egen ­ hez kényszerített szerelm es fidsi leány ö n g y ilk ossá g által m enekült meg* a házasságtól. A n őknek k ü lön ben igen kevés tekintélyük volt, féljü k büntetlenül m egölh ette és m egeh ette őket. A gyerm ek ek et is gyakran m egölték ,

k ü lön ösen a leányokat. E gészb en

véve

azonban a társa­

dalmi érintkezésben a szigorú osztályelkülönülésen kívül a le g n a g y o b b etikette uralkodott. A fő n ö k ö t csak körülírással leh etett felem líteni, előtte m indenki eldobta feg y v erét s leku porodva várt m indaddig, míg* el nem távozott. Látogatásoknál,

ünnepélyeknél a rangsorozatra

oly

szigorúan ügyeltek, h o g y a leg k iseb b m egfeledk ezést halálos sértés­ nek tartották. A fivér férjhez m ent nővérével

soha sem

érintkezhe­

tett, ha sóg orá t m eglátogatta és n ővére otthon volt, rög tön el kellett h agynia a házat. M inden fidsi k ü lön ben n agyon is önérzetes, és

bosszú álló

volt,

ravasz

bárm ennyire szerették a társas összejöveteleket

és k özös játékokat, m elyek k özött a hadijátékoknak

nagv

szerepük

viilt. H angszereik üres bam busznádból és k a g y lók ü rtök b ől készültek. Dalaik nagy számmal vannak, valamint m esem on d ók is akadnak közöttük. N agyon hires róluk az, h o g y valam int az özv eg y nők m aguk kérték m eg

ők et és egészen

nyugodtan

és kom édiások

öregek , betegek ,

hozzátartozóikat,

fogadták

a halált.

azonban a gyászolók m egsebezték m agukat s más

A

h o g y öljék tem etésnél

m ód o k o n

tanúsí­

tották fájdalmukat. Ma már minden ben szü lött keresztyén, erőszakkal is kén ysze­ rítik őt erre. D e a régi d om b ok ra épített csin os tem plom ok , m elyek felszentelése em berhús eledellel járt, m a is fennállanak m ég élnek a papok és papnők,

kik eg y

többiektől m egk ü lön böztetésü l h osszu fogu fésű t lokszalagot hordottak.

A

régi

tanulm ányozott m yth ologiában

és v örö sto llu

hitnek va lósá g os

egész sereg istenséggel és h ősök k el.

s titokban

k ü lön kasztot alkottak s a hom ­

m y th olog iá ja volt

A szaktu dósok által gon dosan

előford u l a vízözön , a világterem tés,

a találmányok eredete, az utolsó ítélet, a feljutás a m en n yországba s más a keresztyénségben is ism ert rege. M inden kasztnak és törzsnek volt külön istene, kiknek bálványait töb b n yire apró h a lfog a k b ól fara- ' gott szobrok alkották.

T O N G A S Z IG E T C S O P O R T

D élkeletre

a Fidsi

cso p o rttó l van

m integy ezer km* k iterje­

désű szigetcsop ort *32 n a gyob b s százhúsz apróbb szig etb ől, m ely T o n g a név alatt ism eretes. Tasman és C ook fedezték fel s ö n á lló ­ ságát m áig fentartotta, bár lakosainak száma alig 30 ezer. E g y része a szigeteknek

vulkanikus, a többi

zátonynyal körülvett, h o g y

azonban

koralleredetü s oly sok

alig m egk özelíth ető.

A

szigetek

nagy

része term ékeny, sűrű erdőkkel m egrakott, éghajlata is igen kedvező, de föld ren gések és viharok gyakran

látogatják.

Az

1 882-k i

orkán

T ongatában 13 tem plom ot, Niafu szigetén 1500 házat ro m b o lt szét s 1885-ben egy föld ren g és uj szigetet h ozott a hullám ok fölé. A benszülöttek a je le n század elején k ö zö s fejedelem alatt e g y e ­ sültek, kinek nariusok

egyik

utóda T ubu

G yörgy 1 875-ben franczia rnissio-

tanácsára alkotm ányt adott népének,

m elyben

eltörölte

a

jo b b á g y sá g o t s korlátolta a törzsvezérek hatalmát a m aga jo g k ö r é n e k tágításával. A törvén yh ozó testület 40 ta g b ól áll, kiknek felét a p lo gárok általános szavazat alapján választják. Van az uj államban esküdt-

szék, rendes bíráskodás, állandó katonaság (500 s töb b más m odern intézm ény.

fő b ő l

béke

idején)

M inden n a g y ob b szigeten van nép­

iskola összesen 6000 tanulóval, T on gá n ezenfelül collegiu m is. M aga a király ellen sége nem

en gedte

v olt az európaiaknak,

m eg

nekik,

hogy

külön ösen

az angoloknak,

fö ld b irto k o t szerezzenek,

azonban

kedvezett a m issionáriusoknak és a kereskedőknek. A ben szülöttek a p olyn ézek leg szeb b és legbarátságosabb törzsei közé tartoznak. C ook, ki e lőször tartózk od ott közöttük hosszabb id eig a „barátság szigetei" nevet adta a csoportnak, külső m egjelenésük is kellem es, m ivel k ü lön ösen a n ők rendesen virágokat tűznek hajukba s az elők elő férfiak h om lok u k on csin os pártákat hordanak

s e mellett

szakállukat kagylóh éjakkal leborotválják. L eg jelen ték en y eb b öltözetü k

eg y elől

összek ötött széles

d erék öv

nemzeti

kikészitett és

festett ep erfah éjból, m elyhez k ü lön b öző díszítések

m eg­

járulnak, továbbá

nyakkendők illatos v irá g ok b ól, gyűrűk tek n ősbék ahéjból, m adárcsont és k a gy ló díszítésekkel. A tetoválást kevéssé használják, de a testet bekenik olajjal.

Ma az

európai öltözet

már általánosabb.

Falvaik

csinosak és tiszták, kókuszpálm ából készült házaikat lom b os fák veszik körül. A ku nyh ók ben sejét szőn yegekk el osztják szét szobákra s minden ház m ellett külön épületben van a konyha és a m űhely. A z előkelők házai ma már európaiasak. A ton gák

általában

véve

szorgalm as földm űvesek,

tyukot

és

disznót nagy m en n yiségben tenyésztenek s ezek húsát igen ízlésesen tudják elkészíteni m egtüzesitett k övek segítségével. A z em berhusevés náluk ism eretlen, de a kava nevű szeszes italt és a dohányzást n agyon szeretik. Iparral jó fo rm á n csak a n ők foglalk ozn ak s ezek különösen a fonásban

n agyon

kések, fésűk,

ü gyesek .

fáklyák

Zsákok,

készítése

kosarak,

általában

szőn yegek,

divatos náluk.

balták,

Tánczban

és zenében kiválók, dalaikban rím is fordul elő s vannak általános tiszteletben

részesülő

k öltők .

M inden társasösszejövetelnél vannak

hadi és versenyjátékok, de ezekben, az elők előkn ek

v olt

szabad

valamint a vadászatokban

résztvenniök.

gyerm ek ek ről szeretettel gon d oskod n ak .

Családi életük

csak

tiszta,

a

Kettős csolnakjaikkal nagy

utazásokat tesznek s a halászatban n agyon ügyesek. nösen a sebészetben járatosak. A tem etések nagy

Orvosaik k ü lö­

szertartással tör­

ténnek, k ü lön ösen az elők elők sírjánál azok n ejeit m eg ölik s korallsziklákból nagy m au zóleu m ot állítanak fel a tetőn kis lakóhelyekkel a lelkek szám ára; a tem etés után h osszabb ideig, néha több h ónapig tartó ünnepek vannak lakom ákkal együtt. H isznek a túlvilági életben,.

m elyet a jelen n él b old og a b b n a k tartanak, m ivel hitük szerint a para­ dicsom tele van illatozó virágokkal, p om pás

madarakkal és

örök k é

élő disznókkal. R égi, ma már m egszűnt hitvallásuk szerint a főisten T o n g a lo a a tenger m élyéből halászta ki T o n g a szigeteit, más istenek hátukon hordják

azokat s csak néha rázkódtatják m eg,

alkalmatlan.

Az

isteneknek

szobrokkal, a p apok

kü lön

egyúttal jó s o k ,

m időn a teher már

tem plom aik

voltak

bálvány­

hirdetik ki a tabut, m elynek

m egsértőjére halálbüntetés vár.

Keresztény iskola T on ga szigetén.

A legn a gy ob b szigeten, a szent T on gán (T on gataba) van JVt/A'Mfőváros kókusz és kenyérfák k özött. S zebb épü letei a királynak verandás háza, a consulatusok és elők elők

európaias

palotái

s egy

dom bon álló és pálm alevelekkel fedett tem plom , m elyet a ham burgi G odeífroy ezég építtetett. U gyan é szigeten van Mua, m ely az elhunyt fejedelm ek régi sírem lék eiről nevezetes.

Az

egész

sziget tele

van

kitűnő utakkal, m ely ek et G y ö rg y király rabokkal csináltatott. A többi szigetek közül n evezetesek Vavau és Niafu csodálatos szép barlang­ jaikkal, m elyekben

n a gyob b részt tavak vannak,

tengerrel van kapcsolatban.

egyik

barlangja

a

S Z A M O A S Z t& E T E K

A F idsi szig etek től

északkeletre

fekszik a tekintélyes

cso p ort 3 n a g yob b és töb b kisebb szigettel, m elyek

Szam os

összes területe

2787 k m - s lakosainak száma m integy 40,000. A szigetcsop ort, m elyet eg yk or „H a jósok szigetei" név alatt is ism ertek B on g a in vilié elkeresztelése után, a leg job b a n ism ertek közé tartozik a Csendes oczeánban. Már e század közep én

keresztyénné lett lakossága s m egk ezd őd ött élénk

összeköttetésü k a fehérekkel. N ém etország.

A n g lia

és

az amerikai

E g y esü lt-Á lla m ok versenyeztek a kitűnő szig etcsop ort birtoka felett, m ig végre az 1889-ki berlini Szam oa kongresszus latkoztatta ki a területet, bár eg y es

szigeteken

neutrálisnak nyi­

tén yleg a németek

uralkodnak. A három fő s z ig e t: Szavai, U p olu és Tutuila, valamint töb b apró sziget is vulkánikusak, ném ely h egy 1200 m éternél m agasabb. Minden szigeten vannak apró fo ly ó k . A z éghajlat nagyon egyenletes és kel­ lem es.

A száraz évszak m ájustól

n ov em b erig tart, de nem teljesen

esőtlen. A z éj-nap e g y e n lő sé g korában néha rettenetes viharok törnek ki. A n övényzet igen gazdag, túlnyom ók a pálmák, m elyek közül

a

k ók u szd iót nagy gon ddal tenyésztik, m ivel annak szárított magja, a kopra,

a fő kereskedelm i c z ik k ;

ezenkívül term elnek j ó

m inőségű

pam utot, kávét, k ü lön b öző g y ü m ö lcsö t és ujabb id őb en kakaót is. A n ém et ültetvényes társulatnak nagy kiterjedésű telepei vannak. A ben szülöttek feltű nő m agas term etű,

erőteljes

s tisztaságot

szerető em berek, kik a patakokban fürdeni n agyon szeretnek. Hajukat rövidre

nyírják

s

m egfestik,

testüket

tetoválják.

E perfakéregbő)

készült övékén kivül hétköznap más ruhát nem viselnek, de vasárnap inget, szalm akalapot és le g y e z ő t hordanak s e m ellett virágguirlandokat vagy p iros g y ü m ö lcsb ő l

készült koszorú kat

raknak testükre.

K u n yh óik hosszas m éh k asok hoz hasonlítanak tengeri vagy czukornád levelek kel befedve, m elyet o ly k o r

szabadon

is hagynak.

A

padlót

apró bazalt kövek kel rakják m eg s arra fektetik a gyékényeket, m elyek egyúttal ágyak is, csak fejvánkosul alkalmaznak m é g kis bambuszdara­ bokat. A kunyhó k özep én van c g y nagy fog a s oszlop , m elyre rakják a hálókat, szőn y eg ek et s más apróbb szereiket. M inden faluban n agy k özségh áz és piacz. A föld m ű velésben néni nagyon

van

ügyesek s

ezért tú ln y om óla g g y ü m ölcsök k el élnek, m elyeket befedett verm ekben is őriznek.

A

főzés a férfiak dolga, a húst és halat nyersen

eszik.

Apály idején töm egesen t'ogdossák a halakat a partokon dákkal, különösen

fáklya m ellett.

Italuk

viz,

villás dár­

k ók uszdió

és káva.

(Jsolnakjaikat szeg nélkül töb b ezer darabból m esterségesen készitik kéregfonalakkal kötve kegyelettel.

össze

s ezeket

sok szor tö b b n em zedék őrzi

Ma már lőfeg y verek et használnak

nyiHal és parittyákkal igen ü gyesen

leg tö b b n y ire ,

de

a

tudnak bánni s gyakran fog já k

a madarakat, sőt az ellen séget is m esszire k id o b o tt hálókkal és halfogakkal m egrakott zsákokkal. Szamoa szigetei

lakosainak je lle m é t a k özöttü k élő európaiak

á!talában dicsérettel em legetik. Udvariasak,

tanulékonyak és jó in d u -

Sxamonszigeti lakosok.

latnak.

Ok az egyed ü liek a p olyn ézek k özött, kiknek szavuk van a

köszönet kifejezésére.

Az

ajándékot

a m eg k öszön és je lé ü l fejükre

teszik s a leg n a g y o b b udvariatlanságnak

tartják a szivesség

vissza­

utasítását. B izon yos e lők elő büszkeség, rátartóság sajátja valam ennyinek, m ely ment m inden h ety k eség től.

D e a szertartások

itt

is

uralkod­

nak, különösen a k özös ünnepeken. A fő n ö k ö k m éltóságu k alattinak tartják, h og y maguk kérjék

m e g leen d ő feleségeik et, a látogatások,

különösen esténkint, gyakoriak, a czim kórság eltetjedt. Játékaiak és tánczaik nagyon változatosak, dalaik búskom orak. annyira m egy közöttük, h o g y e g y törzsh öz tartozók közösnek tekintenek s n a g y ob b munka vég zésén él

A kom m unism us m inden

d o lg o t

m indenki k özre­

működik. A főn ök ö k családfájukat szám os n em zedéken át em lékeze59*

tűkben tartják, M en ono sziget lakói büszkék arra, h o g y mind főn ök ök s ezért inkább koldulnak s lopnak,

m int dolgozzanak.

T öbb

törzs

egyesü l e g y -e g y király vezetése alatt, a m inő je le n le g tiz van, kik a családfőket oly k o r k ö z ö s szertartásos tanácskozásokra hívják m eg, k ü lön ösen fon tosa b b bűnesetek m egítélése végett. A beteg ség ek et az istenek büntetéseinek tartják s ezért

m inden

tokat hoznak az istennek, orvosaik rendesen

egyes esetben áldoza­ hánytatóval dolgoznak.

A holttesteket illatos olajokkal kenik m e g s gyék én yb e rakva kedvelt szerszámaival tem etik

el úgy, h o g y

fejük

keletre

feküdjék.

Hitük

szerint külön túlvilági hely van az elők elők, külön a szegények szá­ mára s Szavai elk öltözött

nyugati

részén

szellem eknek.

Ma

van

eg y

tabuként je lz e tt helye

már m ind

keresztyének,

de

az

a régi

papoknak utódai, m ivel a papi kaszt ö rö k ö s volt, ma is tiszteletben részesülnek. A je le n le g i alkotm ány szerint a benszülöttek szabadon választ­ hatják királyukat és korm ányform ájukat. E g y főb iró, kit a svéd király nevez ki, itél m inden b irto k jo g i perben s a benszülöttek és idegenek k özt felm erült vitás esetekben.

A z uj birtokszerzés csak

esetekben van az id egen ek n ek m egen ged ve.

korlátozott

A főváros

külön

korm ányzat alatt áll. Ez a város az U polu szigeten a legforgalm asabb k ik ötő, h ol évente 2 -300 hajó fordul m eg, legink ább ném et. A z ezer lakosú város három a parttal eg y en lők özü en haladó

u tczából á ll; a

parton kókuszpálm ák, banán- és narancsfák zöldelnek s lom bjaikkal elfödik

a b en szülöttek

cseréptetejü

házikóit.

szürke

k u n yh óit

V an a városban

és az európaiaknak vörös gépgyár,

olajrak­

tárak a kopra számára, tö b b ü zleth elyiség és két tem plom ,

egyik a

kath. p ü sp ök székesegyháza.

A

h ajógyár,

le g n a g y o b b

Szavai i sziget bensejr

lakatlan, de kü lön ösen Matantu k ik ötő m ellett népes a vidék. Tutuita szigetén

a kitűnő

k ik ötőb en

az északamerikai E gyesült-

Á llam ok foglaltak állást s innen erős versenytársai a ném eteknek, kik­ nek főh elye A pia. M indenik nagy szigeten külön ben m é g az őserdők miatt a terület n a g y ob b része lakatlan.

A C O O K S Z IG E T E K

T o n g á tó l keletre fekszik a kis C ook -csop ort. E gész területe csak 368 km^ 9 apró, tú ln y om óla g korall szigetb ől, m elyek két cso p o rt­ ban vannak elhelyezve. A le g n a g y o b b H arotonga vulkanikus talajú ,s

legm agasabb csúcsa Tuputea 900 m éternyire em elkedik fel. F e lfe d e ­ zőjü k , C ook N épe

(1777)

már régóta

H ervey

m issionárius

szelíd, m ivel

1821-ben

n evéről

nevezte

m issió-telep et

el őket. s k ésőbb

tan itó- és papképző-in tézetet alakítottak itt a w esleyanusok. M inden tekintetben kellem es sz ig etcsop ort ez. K ü lön ösen R a ro­ ton ga nevezetes festői szép ség éről és m agasfoku kulturális je lle g é r ő l. A z egész sziget körül a parton széles ut van m indkét oldalt banánokkal h e g y i platánfákból, g eszten y ék b ől és más lo m b o s törzsü fákkal beültetve. Óriási

taro

növények

és

k özött

dracén fekete

és fehér kavicsokkal m eg lapos

ösvén yek vezetnek

innen

a

bennszülöttek

lakásaihoz s az út szélein kényelm es kőpadok

vár­

já k a vándort. A Csendes oczeán vad vidékein m e g ­ le p ő a

ez

a kép,

keskeny

gondosan

m elyet

partvidéknek ápolt

ültetvé­

nyei és kertjei, valamint a h eg yek ről nagy szám ­ mal leeső patakok kelle­ m esen

egészítenek

K ellem es getn ek

ki.

továbbá a szi­

éghajlata

télen fúvó keleti

is.

A

passzát

d erü lt légk ört, a nyugati passzát

erős

záporokat

T aniitsevn sziunoai kiráty.

h oz, de sem ez utóbbiak, sem az itt-ott előford u ló pusztító orkán nem kisebbíti a dús tenyészet hatását. A töb bi szigetek kevésbé m üveitek ugyan, nem is oly term é­ kenyek, de term észeti szépségü k m e g van s egyesek en igen érdekes stalaktit barlangok találhatók. A z eredeti fauna itt is szegén yes volt. újabban azonban a m issionáriusok k özvetítésével a háziállatok nagyon elszaporodtak. A lak osok ma már m üveitek s töb b n yire európai ruhában já r ­ nak. D e eredetileg is a legértelm eseb b p olin éz törzsek k özé tartoztak. M időn a m issionáriusok le g e lő s z ö r letelepedtek itt, már egészen rend­

szeres földm ű velést találtak, sőt m e g voltak a díszítő fák és a szántó­ föld ek et védő gátak is s szokásban volt, h o g y a bennszülöttek a napi munka b efejezése után a lakásaik

előtt le v ő k őp a d ok on

kedélyesen

társalogva szórakozzanak. D e m é g akkor ez a szelíd nép is em berevő volt, legalább ünnepies alkalmak esetén, a n ők

csaknem

életet éltek, fegy v ereik s eszközeik fá b ól és k ö v e k b ő l

ra b szolga ­

állottak

s a

kasztrendszernek erős alapja volt. A C ook -szig e t lakói a Szam oa szig e tcso p o rtró l vándoroltak ide, összevegyü ltek a ben nszü lött sötétebb fajú néppel s azért arczuk sötétebb, tagjaik izm osabbak s hajzatuk sűrűbb és g ö n d örjelleg ü . R é g e b ­ ben az elők előb b e k k özött divatos gyerm ek gyilk olás.

P ogány

v o lt

a sokn ejü ség,

vallásuknak valóságos

a tabu

s a

hierarchiája vott,

de egyúttal jelenték enyen k ifejlőd ött m y th ologiá ja is, m ely ismeri a m en n yországot, p ok lot, egyiránt s erősen kiszínezve mind a kettőt. A halál bekövetkezése után — ú gy beszélték a papok

— a lélek

eg y

napnyugaton fekvő sziklacsúcsra vándorolt, honnan az óriási buat'án m ennek fel a m en n yországba (avaiki). Itt a tengerben megmosdatták ők et s azokat, kik gyávák voltak

vagy

term észetes

halállal

múltak

ki. nagy kem encxében m egsü tötték s Miru, az alvilág istene, valamint szép leányai és tánczkedvelő fia felfalták. A dicső harczosok azonban t'etjebb hatoltak a b o ld o g m ennyországba, hol, m int fehér bárányfel­ hők úszkálnak az égen, illatos virágok k özött tánczolnak és dalokkal töltik idejüket s örök k é czukornáddal táplálkoznak. A

valódi p ok ol

ellenben a föld ben sejében van óriási kókuszdió alakú üregekkel telve. J e len leg a szigetcsop ortn ak m integy 8000 lakosa van, m elyből 8 -3000 ju t R oraton ga és M angea szigetekre. E urópai van közöttü k, de m ind keresztyének

és protestánsok.

nagyon

kevés

Kereskedelmi

összeköttetésük az ausztráliai szárazfölddel és Ujzélanddal m eglehetős élénk. N a gy on ü gyes iparosok, k ü lön ösen a szövésben és faragásban; de az európai bűnök, kü lön ösen az alkoholism us, b ő rb eteg ség ek és a fötdbérlés ma már jelenték enyen m egapasztották számukat..

T A H IT I

A legérd ek eseb b s z ig e tcso p o rto k közé tartozik a franczia h atóság alatt álló Tahiti, m elyhez 14 sziget tartozik km - területtel s m integy

27,000

lakóval.

összesen

fen1650

A szig etcsop ortot Walli&

an gol kapitány fedezte fel 1767-ben. Uj C ytherének, majd társasági.

K U K U A L O F A

K O N G A T Á B A N

szigetnek hívják.

neveztek, A

külön

fejedelmeik

Cook idejében portnak. Ax nagy

az

szigetek

óta

voltak,

állítólag

összes

(1042

angolok

1838

),

vaunak

körülvéve,

bejutni.

A

kiket

egy

szigetek,

km

úgy

melyek

millió

között

különben

nagyobb

Society

francziák névvel

előbb

különböztettek

meg.

volt

Tahiti

a

nevű

eredetűek szép

szigetcsoportnak birtokában,

lakosa

a

vulkanikus

hogy

néző

is

a

Pomare

negyed

hegyes

nyugatra

jelenleg

vannak

s

az

cso­

egyedüli

korallzátonyokkal

kikötőikbe

csoportot

szép

nagyon

szélalattiaknak,

a

bajos kele­

tieket szélf'elettieknek szokták nevezni. Éghajlatuk igen kel­ lemes.

Folytonos

széljárás

enyhiti

a

közepes

hőmérséklet

25"

de

C.,

forróságot,

átlag

sohasem

gyobb

Hl-nél

kisebb

17-nél.

a na­

és

nem

Földrengés

sem zaklatja a szigeteket, kihalt vulkánai alatt, me­ lyeknek dek

feltűnően

csúcsai

méter

mere­

olykor

magasságra

kednek, síkság

kitűnő terül

hegységről

2000 emel­

termékeny

e),

mert

lecsurgó

a

erek

folyton friss vixzel tartják. Különösen Tahiti

szép

sziget,

utazók, mely

a

nagy

melyről

általában színes

Tahiti hölgy.

az

nagy

lelkesedéssel

sziklagerinczekke]

beszélnek. körülvett,

Magasra

nyúló

csaknem

csúcsai,

hozzáférhetlen

szurdokai s a sikság buja növényzete bámulatra méltók. Növényei

között

különösen

feltűnő

a

sok

részben

vadon

tenyésző

gyümölcs, melyeknek némelyike oly nagy termést nyújt, különösen május havában,

hogy

kenyérfa,

busát,

yamgyökér,

mölcsök

rengeteg

számmal

a

gumós

alig

növények

delmi

növények

gyapot

s

győzik

is.

közül

mindezen

elfogyasztani déli

tenyésznek

Nagyon a

felül,

és

gesztenye, jól

itt,

a s

még

megteremnek

czukornád, mintegy

összegyűjteni füge,

a

grave az

ehető

továbbá

papireperfa,

kárpótlásként

a

Pandanus, más

gyü­

gombák a

kávé,

szárazföld

és

kereske­ vanilia, eredeti

szegén yes

állatvilágáért, rendkívüli

kincseket rejt a tenger mélye,,

k ü lön ösen a g y ön y ö rű k a g y lók nagy számmal vannak, köztük a nemes, g y ö n g y k a g y ló k is. Ma már 8 -1 0 m illió koronára m egy szigetről az évi kivitel innen került feh ér

összeg e.

erről a kis

A k eresk ed ők n agyon becsü lik az

g y a p o to t és a g y ö n g y ö k e t.

Az

u tóbbiakat ren­

desen a 4 -5 éves kagylók ban találják s évi term elésük értéke mint­ egy félm illió korona. D e a bám ulatosan szép és g azd ag tropikus is feltűnik T ahiti derék népe, m elyet az leg szeb b fajának tartanak, bár tö b b e n

utazók

bevallják,

n övén yzet m ellett a Csendes oczeán hogy

ez

csak

ősi festői öltözetb en m e g je le n ő rég i lakosokra vonatkozik,

az

m ivel a

mai európai öltözetü n em zedék kü lseje épen nem von zó, sőt nagyon k özön ség es arczok a gyak oriabbak . K étségtelen , h o g y a férfiak szép term etű

és

erőteljes

alakok, k ét m éternél m agasabbak

kivételek. Olajbarna b őrü k

nem

sötéteb b ,

sem

nagy

m int a spanyoloké,

de

idegen szerü vé teszi a szem alatt k id u d orod ó pofacson t. N agy előnyük, h o g y szeretik a tisztaságot és a v ir á g o k a t: a n ők k özött ma is m eg ­ maradt divat, h o g y p on gyola szerü le b e g ő öltön y eik et s sűrű hajaikat pom pás virágokkal

és

csokrokkal

díszítik,

n agyon

vonzóvá

teszik

ők et az utazók előtt. R é g e b b e n a férfiak csak p osztóöv et, k ókuszleve­ lek b ől álló sipkát vagy

a h a rczosok

turbánt hordottak,

de

akkor is ism erték a könnyű le b e g ő s a test k örü l ízlésesen

a nők elhe­

lyezett ballerinaszerü öltözet előn y eit s csak annyiban tért el ízlésük utódaikétól, h o g y testüket s k ü lön ösen hajukat n agyon

kenegették.

E zek a szépterm etü s csodásszépségü vidéken lakó vadem berek voltak e g y k o r ideáljai R ousseaunak és társainak, kik a m esterséges franczia életm ód ellen éb en a term észethez való visszatérést sürgették. P e d ig ennek a vad népnek, is, csak társai

felett voltak

m inden k edvező viszon yok

előn yei,

de

alapjában

véve

k özött

nem volt

irigylésre m éltó társadalmi életük. A z európaiak letelepedése előtt itt is állandóak

voltak a véres törzsharczok,

bár csak dárda, buzogány

és parittya v o lt fegyverü k , a hadüzenést em beráldozattal kezdették, a háború folyam a alatt néni v o lt k eg y elem és irgalom s a háború után az istenek áldozatai lettek a rabok és a sebesültek. A nők rabszolga életet éltek, töb b fé le eledelt nem v o lt szabad m egizleln iök, asszonyvásárlás m eg gy erm e k g y ílk o ssá g m indennapi bű nök voltak s a leányok paráználkodása általános

divat.

A p olin ézek k ö zö tt

divatozó

titkos

társulat tagjai, az arreoák, valóságos d o b /ó d ó életet folytattak mások rovására, oly k or szig etről-szig etre vándoroltak

tánczaikat m utogatni

és

rabolni,

szerüleg volt

a

gyermeküket

ölték

meg.

lopás

és

társaságuk

s

utódaiknál

Közös

és csalás, bár

öregebb is

tagjait

megmaradt

szertartás-

tulajdonságuk

külső megjelenésükben a barátságos szer­

tartások uralkodtak s nagyon elterjedt volt közöttük a dal és a tán ez szeretete.

Különösen

kedvelt

szerették

szórakozásuk

volt,

a

nők

hogy

a

apró

nyilvános hótalp

tánczmulatságot

alakú

deszkákon

s le-

csuszszanak a tengerbe s ismét visszausszanak. A szabadok és a köz­ nép

között

itt

alá

vetett

szentek,

is

nagy

ellentétek

kik

ha

voltak

idegen

s

a

földre

királyok

léptek,

tabutilalom

az

rögtön

az

övéké lett. A tahitiak máig szeretnek szórványosan lakni. Legtöbbnyire 8-10 ház van egy csomóban pálmák, kenyérfák és virágzó bokrok

A társaság-szigetek lakói halászaton.

között. s

A

házakat

rendesen

igen

bensejükben

csak

és

szőnyegekkel

osztanak. a

A

férhessenek az

hozzájuk.

előkelőknek

a

már

volt

mert

értenek

pálinkaivás

és

a

sok

után,

számrendszerük

volt

ismeretet

de is,

de

Régebben

szereztek, egész

egyúttal kiváló

hajózni a

jól

milliókig,

aggatják

húst

földműveléssel

gyümölcs

részre

patkányok

régebben

azért

más

a

bőven

tudtak

ne csak

kevéssé termett.

elterjedt

szellemi

el De

virágokkal

több

oszlopokra

hogy

növényevők, és

látják benne.

lombokkal,

helyen

szereket,

enniök,

fedéllel eltérjen

szőnyegekkel

bekerített

földműveléshez

következtében

is

melyet

olykor

Általában

dohányzás.

család

van,

élelmi

kenyérfa

pandanus

több

és

külön és

szabad a

építik,

helyiség

mellett

zsákokat

foglalkoztak, Ma

egy

hogy

borítanak

ház

kosarakat,

bambuszból nagyok,

közöttük

képességük a

járatosak

csillagok voltak

a sebészetben,

naptárt

nyelven

v olt

kivül

alkottak

külön

m aguknak

szertartásos

hanyatlásnak indult s m ivel kézi a töb b i p olinézek é, szet,

zene,

táncx

erk ölcsi

s

ü gyességü k

rendes társalgási

nem

rom lás k ezdődik

s a halászat maradt

a

nyelvezetük.

Ma

náluk.

m eg

mindez

oly nagy,

mint

Csak a k ölté­

jelen leg

is kedvencz

foglalkozásuknak. A

szigetcsop ortn a k

főh ely e

is van

(-

vizzsák),

egy

3000 lakosú g yön y örű fekvesü h ely iség a le g n a g y o b b szigeten, szék­ h elye a korm ányzónak, p ü spökn ek és konzuloknak s egyúttal keres­ kedelm i k özp on tja a teknek.

P om pás

szigetcsop ortn ak

pálm a-

és

kenyérfa

és a szom széd

egyen esek , verandás házak m ellett bam busz séges

bód ék at találunk.

Van

két

kisebb

szige­

sétányokkal beszeg ett utczái házakat,

tem plom a,

egyik

kivül k özön ­ anglikán, pár

korcsm ája, eg y elem i iskolája és nagy g y a k orló tere ; 4-500 európai s csaknem ugyanannyi khinai él itt. A város felett levő

erőd, mely

h ősies védelem után csak árulás utján ju to tt a francziák

birtokába,

ma m int szép m esszelátó hires. A sziget

van P oint

északi

partján

V enus, h ol eg y k o r C ook vizsgálta a V enus átvonulását a hold tányérja előtt. N yugat felé a fő szig e ttő l van

sziget, m elynek képünkön

is látható 1212 m. m agas le g fő b b csúcsát szeszélyes alakú h egyvidék veszi körül. E zt a szigetet m é g O punohu

nevű

k ik ötője

5 km.

szebbnek hosszú

tartják, m int Tahitit s

sziklakapujával a

Csendes

oczeán egyik n evezetessége. A tö b b i szigetek is n agyobbrészt népe­ sek és igen term ékenyek.

A K I S E B B S Z IG E T C S O P O R T O K (S P O R A D O K ) A z ed d ig felem lített szigetcsop ortok n á l

m ég

nevezetesebb

az

-északra fe k v ő Havaii csop ort. M ielőtt azonban ezzel a Csendes oczeán szigetein ek

leírását befejezn ők ,

a tö b b i

szétszórtan

fekvő

polinéz

sz ig etcsop ortok ró l akarunk egyetm ást elm ondani. A

T u a m o tu

vagy

Paum otu

(S zig etfelh ő)

cso p o rt

Tahititól

keletre fekszik, 78 n a g y ob b részt igen kicsiny sziget van benne össze­ sen 1100

km '

korallszigetek,

területtel. gyenge

A

szigetek

tenyészettel,

n a gyob b részt laguna-jellegü

csak a nyugatiakon

elő hasznos fák n a g y ob b m enn yiségben .

fordulnak

Franczia birtok Tahiti fen-

sőség e alatt m integy 6000 lakossal. ()t cs o p o rto t különböztetnek m eg k özöttü k fekvésük szerint. A benszülöttek erőteljes és ü gyes emberek,

vitézebbek és őrei.

erkölcsösebbek,

a

csak

a

hasonlít

a

vallásához. holtuk

szegények pótolja

a

s

pogányság

ki

de

a

még

is

nincs

rútabbak

királyok igen

Főélelmük

nem

még

sokkal

tahiti

öltözetük

ruházatot.

emberhusevésről A

tahitiak,

a

szoktak

gyümölcs

le.

teljesen

test­

egyszerű, A

nők

kiirtva

s

előkelőket oszlopokra

azután

Fgyes

A

kerültek

tahitiak

hosszabb

csak

el.

régi Az

ki

az

élnek.

után

teszik

igen

de

mint

innen

tetoválás

halászat,

rabszolgaéletet

s

Régebben

Nagyobbrészt

többször és

és

piszkosabbak.

ideig

temetik

szigeteken

gyöngyhalászat

és

a

gyapot­

termelés is meghonosult. A

szigetcsoportnak

leg­

távolabb eső része, melyet a

legnagyobb

-5

km'

bár

területü

csak

szigetről

jP^eaí'rwnak neveznek, tör­ téneti

nevezetességüvélett

arról,

hogy

1790-ben

ide

menekültek a Bounty hajó fellázadt a

matrózai

lakatlan

s

meredek

kanikus

sziklaszigeten

világtól

teljesen

csodás

itt vul­

patriarchalis

szágot'alapítottak, csak

1808-ban

a

elzárva or­ melyet fedezett

fel véletlenül egy amerikai hajó.

Ma

a

szigeten

93

ember él, részben még az

Moorea hegycsúcsa.

első letelepülők utódai.

A

Tahiti

csoport

szintén franczia lettel,

egy

1600.

Éghajlatuk

szigetektől,

fenhatóság

lagunasziget, a

közelében

déli

mennyiben

alatt.

a

többi

fekvésük a

délfelé Az

egész

vannak hat

a

Tulmaszigetek

sziget 280 km^ terü­

vulkanikus.

Lakosaik

következtében

elütő

kókuszdió

és

kenyérfa

száma a

már

mintegy

többi nagyon

nvevészedett és ritka rajtuk, de czukornádat, kávét, dohányt s mán 60*

polinéz elcse-

európai k u ltu rn övények et itt is term elhetnek. alatt is ism eretesek. A lakók már töb b n yire

A usztrálszigetek neve keresztyének,

de nem

o ly m űveltek, m int a tahitiak, kikhez k ü lön ben sokban hasonlítanak. ()v és k öp en y eg yed ü li öltözetü k, csak

ünnepies

alkalm akkor h o r­

danak a férfiak in get, a n ők p e d ig felső ruhát, a tetoválás ellenben ritka.

S zorgalm as

föld m ű velők

és ü gyes

halászok.

bizon yítják a csoln ak ok szép faragványai és Rapa nevű

szigeten

már V an cou v er igen

Ü gyességü k et

festett szövetük is. érdekes rom ok at

k oczk aép ü letek et részben csinosan faragott k öv ek b ől,

A

talált,

m elyek

vagy

e rőd ök vagy tem etkezési h elyek lehettek. N a gy és érdekes cso p o rt a Marquesas szigeteké, m ely a Paum otu csop orttól északra fekszik s franczia h atóság alatt áll. A csoport 12 szig etb ől áll, területe

1274

km^ s lakosainak

száma

6000.

A

szigetek h egyesek , vulkanikus eredetűek, bár kráternek nyom a s in c s ; a hegyek

m eredeken

esnek

le

esésszerű leg fut v é g ig rajtuk. A k ik ötés azért nem já r

a ten gerbe s igen ten ger

n ehézségek k el,

sok

a partok

bál j ó

N övén yzete a v ö lg y e k b e n igen gazdag. A

patak

m ellett

k ik ötők

vix-

mély,

a

hiányoznak.

szigeteket a múlt század

végén M en dona fedezte fel s eg y perui alkirályról nevezte el. Lakói, kik k özött

a m ű velődés

m ég

nem

vert m ély

gyök eret, feltűnően

csin os term etű, harczias em berek, kik vadságukat tetoválás és bőrfestés által m esterségesen m utogatják. E urópai ruházata m ég kevés­ nek van, de n a g y o b b k ötén yt és k öp en y t általában hordanak. Hajukat a férfiak igen gyakran fon ják szarvalakuvá, a n ők p e d ig hálóba rakják. A czifraságot n agyon szeretik.

összefonva

F ejü k ön lom bkoronát

viselnek, hajukat illatos virágk oszoru b orítja s testük tö b b i elh elyezik

a

lntjcsom ókat,

tekn ősh éjat,

kagylókat,

gyöngyházakat,

m adártollakat s m indehhez já ru l m é g

részére

állatfogakat,

a tetoválásnak

oly nagy alkalmazása, m inőt ma már m ásutt alig leh et látni. M ég a szem pillákat, ajkukat, fogakat, fű lk agyló b en sejét is tetoválják

vagy

m egfestik, term észetesen k ü lö n b ö ző szertartásos fogalm ak szerint. Az em berhús

ételéről

m ég

nem

szoktak le,

ú gy

látszik,

vallásuk

is

parancsolja. K u n yh óikat lo m b o s fák alatt épitik bam bu szból és kókusz­ lev e le k b ő l sziklatetőkre

vagy

bekerítik

a földm ű velésh ez

kertnek,

bár

mivel főeledelü k , a kenyérfa (p o p o i) nagy m en n yiségben

oszlop ok ra aszalt és

könnyen

ritka, de fordu l elő tö b b fé r jü sé g is.

s

a m ellette

levő

földet

n agyon

k eveset értenek,

verem ben

érlelt gyüm ölcse

beszerezhető.

A töb b n ejü ség

A gyerm ek ek et nem ölik m eg.

ellen k ezőleg n agy g y ö n g é d s é g g e l bánnak velük s m é g idegen g v e r-

m ek eket is fogad n ak

örök b e.

A

tánczot

és

zen ét szeretik,

de

az

életet nem becsü lik nagyra s ezért a b e te g e k e t és öre g e k e t gyakran m egfojtják, bár em lékezetüket sok á ig hiven m eg őrzik s a halál után oszlop ok ra tett h a lott csontjait eg y év m úlva ünnepiesen tem etik el. A leg n a g y o b b és leg jelen ték en y eb b sziget .NÍMAaAw#, m elynek fő h e ­ lyén

lakik a franczia korm ányzó d om b on épitett erődben.

A tö b b i h elyek en jó fo rm á n

csak

egyes

m issionáriusok

létesítettek

m űvelődési telep ek et ültetvényekkel kapcsolatban. K örü lbelü l P olin ézia k özep e táján fekszik a kis NanihikicSMport, m elynek egy részét a n g olok és északam erikaiak szállották m eg. de a nagyobb, rész egészen fü g g etlen önálló

fejed elm ek

alatt

vagy

egyes esetekben m issionáriusok vezetése m ellett, kik m indenütt ig y e ­ keztek ültetvényeket létesíteni. C ook által felfedezett m ely et a nagy

utazó

Hatásuk sok

kis

szigeten

akkori lakóinak

miatt Savage szigeteknek nevezett el, táns polinézek vannak,

h ely t m e g le p ő .

(94

km "

m edvékhez ma már

kik m aguk k öltségén

5124

vadsága

buzgó

p ro te s­

fenn

m issio-

tartanak

nárius iskolát és nyom dát s ezenkívül m aguk

lakossal),

h ason ló

igen

íg y a

küldenek

ki térítőket

U jguineába s m indezek az em berek azoknak a vadaknak utódai, kik nehány évtizeddel

ezelőtt a hozzájuk

került m issionáriusokat m e g ­

ették. A szigetcsoportn ak n a g y o b b része k ora llszig etek b ől áll, m elyek nem n agyon term ékenyek,

de kiváló g y ü m ö lcs- és épületfák vannak

rajtuk. A tulajdonképi M an ih ik i-csop ort 10 kis szig e tb ő l áll, m elynek területe 137 km" s lakosainak k özöttök

JfaMeM

vannak,

m ely

szig et

kókuszdió

2000.

L e g fon tosa b b

m elyeken jele n té k e n y

gu anotelepek

benépesítésüknek

európai ligetei

jelenték eny

száma

és -FüwmMy, is,

n agyon

o k o z ó ja

m ely

volt.

Csaknem

a legterm ék en yeb b ,

gazdagok.

a kopratenyésztés,

halászat. Jelentékeny

m integy

de

szigetén

szintén

m ég fon tosabb a g y ö n g y k a g y ló -

m ég

sziget is, m elynek lakói igen

csinos kőházakban laknak, h o l európai fü g g ö n y ö k e t is találunk, tem plom ában

egészen különösen

p e d ig

nagy

és szőn yegeket

értékű ritkaságokat. N ém ely

szigeten apró régiségek re is akadunk. Sokkal jelen ték en y eb b ek távolban

ezek

a rég iség ek

az

innen

m essze

eső Husvétszigeten, m elyet már külön ben az A m erik áról

szóló kötetben is felem litettünk, m ivel m essze esik a töb b i p o lin é z­ szigetektől s a délam erikai

Chile

tulajdona.

Ez

a sziget,

m elynek

bennszülött neve -Ropam;;:', 118 km'^ kiterjedésű, de csak 600 em ber lakik rajta, m ivel term éken ysége

n agyon

csekély.

A

bennszülöttek

nagyon

hasonlítanak

rendkivül tőségéről

a

mostani

az

itt

se

melyeknek

Mindezek

a

nagyméretű talált

Marquesas-sxigetek és

fejlettebb

lakosoknak

rendkivül

sejtetik,

nincs

érdekes

megfejtésén hogy

az itt

lakóihoz.

műizléssel

fogalmuk,

hieroglifszerü

archaeologusok egy

kihalt

A

szigeten

készült a

mint

feliratos

eddig

jelen­

nem

értik

kövek

jeleit

hiába

kulturnép

levő

szobrok

fáradoztak.

elpusztult

művelő­

dési emlékeivel van dolgunk. Legközelebb van a szigethez

y

lakatlan apró sziklasziget, melyet Chamisso megénekelt. Északra

Szamoától az

Unió

melynek

összes

korallsziget, csoport, s

lakosainak

szigeteken többek

száma egy

500.

14 A

km*

parányi

fák

lábnyi

kis

Tokelau-

területe

magas

40

négy

vagy

csak

feltűnően

közt

van

vannak,

pisonia,

melv

igen régi korra emlékeztet. Lakosai szamoai eredetűek, és

de

pedig

leges

uraik

azonban örizője ma

az

a

is

angolok,

tényleges

főnök,

sziget

egyetlen kutiának,

letelepedett

ki

Név­ fejük

egyúttal

korallkövekkel mely

bálványtemplom

egy

keresztyének

protestánsok.

édesvizü nagy

szigeten

jelenleg

fakaafói

a

kirakott

már

nagyobbrészt

mellett

van.

Hg.yik

amerikai

foglal­

kozik kókuszolaj készítésével. Közvetlen kelet

felé

angolok

e

csoport

mellett

EHiceCMoport

az

vezetése

alatt,

van szintén

kilencz

sziget,

melyek összes területe 37 km-, s lakosai­ nak

Husvétnxigeti lakúk i'áh'ánya.

száma

gazdag tel.

A

lakosok

különösen

ma

koprával

már

mind

kereskednek.

2500.

pandanus

protestánsok, A

Korallszigetek,

és

kókuszdió szamoai

legjelentékenyebb

igen

tenyészet­

eredetűek

Funafuti

s

sziget

igen gazdag. A szigetek északnyugat délkeleti irányban sorakoznak. A egy

vállalkozó 42

harmadik

részét km-

kis

azonban

angol az

ezégek

utján,

terütetü

apró

csoport

amerikai kik

itt

szigeteken,

a

Phoenix

szigeteké,

Egyesült-Államok

guanót melyek

és

vették

trepangot

mind

lapos

alig lakik egy pár száz ember s azok is többnyire a fehérek által

melynek birtokba

termelnek.

A

korallszigetek,

hozott

napszámosok.

bennszülött

Világos

népesség

korallkövekből

azonban,

volt,

épült

mert

romok

hogy

régebben

többek

vannak,

között

kövezett

e

helyen

Swallow

sűrű

szigeten

utczák,

tekintélyes

egy

csoport

sirok. Különben a szigetek általában véve alig termékenyek. Messze

ezektől

(jtambier

vagy

kanikus

eredetű

Tuamotu

közelében

Mangareva-szigetek. sziget

van

itt,

van

Négy

még

nagyobb

összes

s

területük

kis

10

kisebb

azonban

a

vul­

csak

24

km^ s lakosaik száma alig másfélezer. 1834 óta laknak itt állandóan missionáriusok emberhusevők

s

ezért

voltak,

a

bennszülöttek,

teljesen

kik

megváltoztak

s

egykor

itt

a

szenvedélyes

messze

távolban

franczia uralom alatt már valóságos európai világot találunk köhá-

Felirn,tos M A Husvétszig-etukről.

zakkal,

kövezett

Mangareve

utczákkal,

szigeten

a

tekintélyes

szigettel

templomokkal

arányban

nem

és

álló

zárdákkal.

előkelő

apácza-

Rotuma

csoport,

zárda van bennszülött növendékekkel. Még mely

a

csak

36

jelentéktelenebb főszigetnek kmS

területü

korallzátonyokkal alatt

áll.

A

keresztyén, sengése és

kereskedők

a

8 s

körülvett a

gyakran

közelében

lakosainak vulkanikus igen

és

elzüllött

jönnek

levő száma

ide,

eső

kisebb

népe

protestáns viszonyok hogy

szigettel

mintegy

sziklaföld,

termékeny,

katholikus

meglehetősen

toborzanak a lakosok között.

Viti

körülette

szigetcsoport

azonban

miatt

és

együtt

2500.

A

is

fősziget

mely

Viti

hatósága

ma

már

félmüveit

missionáriusok között.

matrózokat

és

ver­

Czethalászok munkásokat

H A V A II K Ö Z T Á R SA SÁ G . A C sendes oczeán

eg y ik

leg érd ek eseb b

csop ortja

a ma már

tén y leg az am erikai E g y e sü lt-A lia m o k hatósága alá tartozó vagy a S an dw ich -szigetcsop ort,

H avaii-

a p olin éz szigetvilágnak legészak ibb

fekvésű része. N evezetes ennek a kis félreeső világrésznek története is. L e g ­ először a X V I . század k özep én

látták m e g az európaiak, de k ésőb b

ism ét elfeled ték s valódi felfed ezője 1778-ban a hires C ook volt, kit az akkor m é g em berhusevő ben nszü löttek k ezdetben é g b ő l leszállóit istenként tiszteltek, k é sőb b azonban agyonvertek.

A szigetcsoporton

azonban Kam eham eha, a p olin éz N a p oleon , hatalmas birodalm at ala­ p ított s utódai elfogadván a keresztséget, népüknek m űveltségét elő­ m ozdították, de nem az ország önállóságának rovására. A je le n század k özep én a kannibál fő n ö k ö k utóda már a diplom áczia által

elismert

u ralkodó volt s az egyik fejedelem , IV . K am eham eha E urópát m egláto­ gatva, itt összeköttetéseket szerzett s A ngliában is tiszteletben része­ sült.

K evésb é

szerencsés

v o lt utódja

Kalakaua, ki szintén

E urópába, Budapesten is időzött, de könnyelm ű

eljött

életm ódja m egren ­

dítette a m onarchikus érzést s halála után n ővére

L iliuokalani már

csak árnyékkirálynő volt, m ig v égre 1895-ben a köztársaság állandó k orm ányform a lett.

8

az u tób b i

esem ény

k ivételével, m elyben

a

szigeteken letelepedett k ü lföldiek is nagy szerepet jászottak, mindent a n em rég vad p olin ézek vittek keresztül. A szig etcso p o rt 8 n a g y o b b lakott áll. A terület összesen 16,946 km^.

és

13

a la k osok

kis

kopár szigetből

száma 96,075,

azaz

e g y km^-re 5*6 lélek, m elyek k ö z ö tt azonban a bennszülöttek száma már csak 34,436 (1 8 2 3 -ba n 142,050 volt).

Az

európai

és amerikai

letelep ü lők ön kivül sok itt a khinai és japáni. A le g n a g y o b b szigetek r Terület km -

O a h u ..................

Népesség

1680

31,194.

H a v a ii.................. 11.356

26,754.

M a u i ..................

17,357.

A szigetek általában vulkáni

1268 eredetűek,

egy

hasadékvonal fü stölg ő kém ényei, m elyek k özött a

640 km. hosszú és a

Mauna K ea (4220 m.) m agassága a M on tblan cot is túlhaladja. A z elü b-

benin igen nevezetes a

nevű kráter, a fö ld g ö m b legérd ek eseb b

tűzhegye 5 knt. ho.sszu és 2 knt. s /é le s m cd en czéjéb en , h ol az utasok közvetlen szom szédságból szem lélhetik

a folyton osa n

sistergő,

fo r ­

tyog)!, tom boló és oly k or szines sxökőkutként felfellá n g oló láva já té ­ kait,

m elyek

azonban

nem

ritkán

b orzasztó

ereje

teljességéb en

mutatkoznak, vagy úgy, h o g y erdők et és falvakat pusztít h og y a tenger vizébe öm ölve ott valóságos

F id u

a

el,

avagy

uj szigeteket alkot.

A

S iH u lv it'li-s x ig c tt'k t'n .

vulkanikus talajnak m egfelelően sok a szigeten a föld ren gés, de feltűnő a hévvizek és ásványforrások teljes hiánya. A sziget éghajlata általában m eleg és egészséges, de a nyugati rész az évnek n a gyob b részében száraz,' valam int a partvidék is, m ig a h egyek k özött fekvő tájak igen nyirkosak, m ely ellentét term észe­ tesen a növényzet k ü lön b özőség én is észrevehető. A parton k ók usz­ ligetek uralkodnak, a h eg y ek alján, kü lön ösen a vulkánok körü l banán erdők váltakoznak czukornád és m oszatok fordulnak elő. H yirm

A !:u t;o':

A

ültetvényekkel s fenn A tájkép nagyobbára

< " !' ! r . i n ) . r í . H ) .

b ok rok , igen szép.

m oh ok Saját-

ságos alakú sziklák, m ély szurdokok term észetes kőfalaival körülvett v ölg y ek n agyon gyakoriak s ném ely helyeken vannak oly képződések, m elyek a Y osem ite v ö lg y csodálatos alakzataival versenyezhetnek. A

term észet kin cseit

kihasználják.

a szigetek

értelm es

lakói

ma már jól

K ü lön ösen virágzó a czukornád és rizs kivitele,

m ely­

nek értéke m illiókra m egy. U jábban már az állattenyésztés is virágozni kezd, bár ered etileg a szigetek faunája nagyon szegény volt. E gy k or hires v olt

ez a szig e tcso p o rt gyöngyhalászatáról

szatról, ma már az

előb b en i

n agyon

és a

m egapadt,

czethalvadá-

az utóbbi

teljesen

m egszűnt, p e d ig H on olu luban , m ely a kereskedelem központja, évrölévre n a g y ob b számmal jelen n ek

m eg a g őzh a jók

és p ed ig

a föld-

g ö m b m inden részéből. A ben nszü lött nép, m ely a m ű velődés oly magas fokára jutott, li<%y valóban sajnálnunk kell csaknem foly ton os apadását, a polinézek legértelm esebb törzse. K anakok néven ism eretesek.

T udjuk felőlük,

h o g y Szam oából jö tte k ide

szigetcsoporton

a Tahiti

és Marquesas

át, de már régen , m ivel an th rop ologiai fajsajátságok

is fejlettek

ki

n á lu k : a m ajdnem h á rom szög alakjában csu csorod ó felső ajkak és a feltűnően lapos hátsó koponya. Orruk kissé lapos, hom lokuk alacsony, de azért egészen csinos külsejük van, különösen a fiatal leányoké s ehhez hozzájárul az a körülm ény is,

h o g y a fürdést n agyon szeret­

vén, általában tiszták. R égi, ma már csak a muzeum ban őrzött ruhá­ zatuk a maró volt, az csíp őjük köré.

asszonyok

p e d ig

széles k en dőt csavargattak

A fejed elm ek m adártollakból fon t k öpenyt és tolib ól

készített sisakot viseltek, a királyt a sárga toliakból

csinált m aho-

palástja k ü lön böztette m eg vezértársaitól. Ma az amerikai divat ural­ kodik, a tetoválás teljesen m egszűnt, de a kókuszolajjal való bekenésf m áig használják nátha és egyéb b e teg ség ek ellen. E ledeleik a régiek. A tarolisztből készített kelt tésztaféle pé]), a szárított hal és a kutyahus kedvelt nem zeti eledelek. L eg k ed v eseb b

italuk

S zeretnek a gyék én yre h everedve lakom ázni s m ég

ma is a kava. az

elők elők

is

gyakorta levetik ruhájukat lakom ázás k özben . E m ellett mindennapi d o lo g , h o g y az asszony az udvaron lo cso lg a tja

m agát h id eg

vizzel

és a kerítésen által az utczán já rók k a l beszélget. Faluhelyeken m ég m ost is lehet látni a csüralaku kunyhókat, m elyeket azonban rendesen csinos kertek

fa- és k ő ­

vesznek körül

s bensejük európai butorzatu. F öldm ű velésben és háziiparhan nagyot: ügyesek, vizigátakat már régen tudnak készíteni. Merész halászok, a czápát. sok szor alákerülve, késsel

ölik

m eg.

Csolnakjaikat,

melvek

régebben in ellensúlyozóval birtok, nagyon szépen faragták ki s szines vitorláik messze földön híresek voltak. A nagy K am eham eha uralkodása idején több mint 10 ezer hadicsolnakjuk volt s katonaságuk a prim itiv fegyverek dac,/.ára nagy vitézséget fejtett ki. N agyon szeretik

a tánczot

és játékokat,

ilyenkor nagy ü g y ességet fejtenek ki. lakóinál említett vizijátékokban,

k ü lön ösen

sok

a Tahiti

m időn a ten gerpartról

víxbe csúsznak. Ily m ulatságok gyakran összeköttetésben, m elyekre

s bár kissé

ezer

nagy

em ber

restek, sxigetek

talpfákkal a

versenyekkel gyű l

össze.

állanak

Ü gyesek,

mint lovasok is, lova gló népies versenyeik híresek. A tánczot annyira szeretik, h og y vannak táncxosaik, kik k eresetb ől ván d or előadásokat tartanak.

R égi vallásos hitük igen k ife jlő d ö tt m yth ologiá va l rendel­

kezik, m elyben hétszeres terem tési korszak, özön viz, m en n yország is szerepelnek. Mióta az európaiakkal szorosabb összeköttetésbe léptek, szám os betegség terjedt el közöttük,

kü lön ösen a könnyelm ű nők nagyfok ú

erkölcstelensége miatt. Leginkább pusztít a m integy 50 év óta beliu rczolt bélp ok lossá g (lepra), m elynek áldozatait M olokai szigeten külön katholikus

m issionáriusok

vezetése

alatt álló jó té k o n y

intézetben

ápolják. Ma már erősen m utatkozik a nők m ed d ősége, m ely szintén előm ozdítja a derék népfaj pusztulását. Ú jabban

erősen szaporodnak a khinaiak és ja p á n ok s az e lő b ­

biek ma már igen jelen ték en y helyet foglalnak el a kereskedelem ben és iparban egyaránt. A fehérek k ö zö tt uralkodó ax m ely a társadalmi életet is jellem xi, és szerencsevadászok versenye

amerikai

láxas tevékenység,

m eglátszik

csop orton , különösen H onoluluban, nagyon

mindenütt. sok

tvpus,

kalandorok

D e a szig et­

m ód ja

van a gy ors

m eggazdagodásnak s viszont az összeharácsolt pénz g y o rs elk öltésé­ nek. Ax európai és amerikai m űvelődési k öx p on tok tól távoleső helyen talán sehol sem találunk annyi sok nyugati je lle g ű sxórakoxtató esz­ k ö z t:

soiréeket,

bálokat,

sxinháxakat,

h angversenyeket,

nappali

és

éjjeli kirándulásokat, regatta versenyeket s más efélék ct m int itt. J el­ lem ző erre néxve, h o g y ax utolsó bennsxülött férfi király e társaságban lett k özönséges lum p s k ésőbb csőd b eju tott em ber. D e azért a m ű v elő­ désre is fordítanak g on d ot.

A z iskolakötelesek 80 százaléka m egta­

nulja az elem i ism ereteket, (18!)2-ben iskoláik látogatottak

s az

elők elők

l(i8 iskolájuk

volt).

F elsőb b

az E g y e sü lt-A Ham okba

küldik

serdülő gyerm ekeiket. Igazságszolgáltatásuk egészen m odern je lle g ű , kis területű szigeteikre vasutakat építettek, a postüi

k özlek edés tel(il*

jenen rendezett. A törv én y h ozó h a to m a t az uj köztársaságban a hat évre választott 15 szenátor és a két évenkint választott 15 ké])viselő gya k orolja, az elnök m ellett 15 tagú állantanács van. N ém ikép tájé­ koztató

felem lítenünk,

hogy

az

évi b u d g et 1 8 9 2 - 94-re 3*7 m illió

dollár v o lt s a kereskedelm i forgatom KS m illió. A le g n a g y o b b szigetet -Hcwcmt m inden oldalról m eredek sziklák veszik körül, m elyeken soha nem szűnő zajjal csapkodnak az oczeán hullámai. L e g jo b b k ik ötője

csak ezer lakosú kis város a Mauna

L oa vulkán alján, de van egy pár csinos épülete, különösen a pom pás kerttel k örü lvett verandás törvényszéki palota. S okkal n evezetesebb ennél

sziget, a kereskedelem

k ö z­

pontja. A z E v a öb ö l (g y ö n g y ö b ö l) m ellett fekszik a szigetnek és k ö z­ társaságnak fővárosa

m elynek ma is 25,000 lakosa van, de

k ed vező fekvése miatt g y o rs em elkedése előre látható, mivel jóform án k özép h elyet fogla l el Japán, S an -F rancisco

és Sydney

a C sendes oczeán egyik leg jelen ték en y eb b

em porium ának je lö lte ki

k özött s igy

a term észet. A városban már is töb b igen nevezetes épület van. ítycn a renaissancestylü parlam entépület etől terjedelm es g y ön y örű tájképi

háttérre].

V ele

parkkal s hátút

szem ben van a királyi

udvari szem élyzet verandás házaival.

palota az

Im pozáns épület az államkölt-

ségen épült nagy ven d égfog a d ó, továbbá a királyok

m auzóleum a, a

b örtön s szám os más. A városnak viltam os világítása, telefonja, szá­ m os

áruháza, 7 tem plom a,

két nyilvános könyvtára

k özépülete van. S zom batonkint n agyon

élénk

s szám os más

a halpiacz,

vasárnap

azonban kihalt minden a tem plom ok on kivül. A töb b i szigetek közül m egem lítjü k m ég a n égy darabból álló K a n a icsop ortot, m elyet szépsége

miatt Havaii kertjének

neveznek.

L egm agasabb h eg y e a W ajalela, m elyről vadregényes bazaltm edrek­ ben patakok és csu rgók sietnek barlangok felett a ten ger felé. M inden

alkotm ányos

sxervezetü

átlam k özü l

tatán

a Havaii

köztársaság fekszik legtá vola b b E urópátót, s bizonynyal kevés áltan) van,

m elynek

jelen ték en y

n agysága

tevéken ysége

ily

hirtelen

m ellett

és a m ellett vad

szilárdult volna m eg.

népének ily A Csendes

oczeán végső p on tjá ról tehát azzal a m egn yu gtató tudattal távozhatunk, h o g y a m űvelődés halad feltartóztathatlanul.

TARTALOM —3><3--

Á Z S I A. O l.tn l

O ld a l

Első fe je z e t: Á zsia á lta lá b a n ... ...

1

N y o le za d ik fe je z e t : O ro sz K ö zé p á z sia 176

M ásodik fe je z e t: K is á z s ia .......... .. .

Hí

K itcn cz e d ik f e j e z e t : S z ib iria ... ... 209

H arm adik fe je z e t : Ö rm é n y o rszá g

49

T iz e d ik fe je z e t : J a p á n és K o r e a ... 240

N eg y ed ik fe je z e t :

T iz e n e g y e d ik

S ziria és M e z o ­

p otá m ia .. ................ ... .................. Ö tödik fe je z e t: A rábia

b ir o d a lo m _.

68

fe je z e t:

A

khin ai

... .............. .

.......... 275

T iz e n k e tte d ik fe je z e t : K c le tin d ia

3 )9

................ .

95

H atodik fe je z e t : ]rá n ........................

115

T ize n h a rm a d ik f e j e z e t : llá t s ó in d ia 332

... ... 151

T iz e n n e g y e d ik fe je z e t : A u sztrá lázsia 369

H etedik fe je z e t : K aukázus

AUSZTRÁLIA. Első fe je z e t : A u sztrá lia és O czeá n ia 393

Ö tö d ik f e j e z e t : A M elan éz szigetc s o p o rt ................................................. .

M ásodik fe je z e t : A u sztrá lia k o n t i­

432

........................ .. . 402

H a to d ik fejezet : M ik ro n é zia ... ... 448

H arm adik fe je z e t: L j-X é t a n d .......... 415

H e te d ik fe je z e t : P o lin é z ia ................ 455

nens .. ...............

N eg y ed ik fe je z e t : L 'j-t íu in e a ... . . . 423

I. Színes mellékletek. -'Á zsia lakói * K ars

16

..............................

.....................................

. K özépázsia lakói

.................

..........

56

..........

125

- Éazakázsia la k ó i................ .N é p m u la tsá g Japánban

-I n d ia i fe je d e le m h a z a jö v e te le ... ... 330 * E gy p a g o d a b e l s e j e ............................ -A

sarban ... ...............................

220 ... ... 216

^Japáni tem p lom .. .................

332

S ze n t tó és a ra n y tem p lu m A m ri-

'C e y lo n i tá jk é p

. . 34'^

... ................................ 348

- V ie n -e h a u r o m ja i -A

. (ía u tam a B u d d h a tem p lom ... _____

278

- É lő z á to n y k o r a llo k .. . ........... .......... 440

- (ia u r is a n k a r ..............................

306

- K u n y h ó k P a lu sz ig e tc s o p o rtb a n ... 452

. B an ugala B u d d h atem p lom ... .......... 326

iK u k u a lo fa K o n g a t á b a n ....................... 470

..........

_____ _____

.

. . . . . . . . .

368

252 262

- K ö rm e n e t Japánban

S zu n d a -szig etek la k ó i

.. . .. . — 370

11. Térképek. 'K a n a á n o r s z á g a .......... ..........

... ...

92

A tu rk o m á n siv a ta g v e g b e n ) ..............

té rk é p e (szö-

........................ ... 179

IH. Egész mellékletek. ni
Ot.laL Utcza Skutariban ... . . ............ . ... 37 .K a jszid v á r a ........................... ... 39 -V a n ............................. .................... 62 Nazareth ...................... . ... ................ 94 llcra t, nyugati Afghanistán főhelye 134

E gy afghán elégetése ................ Falu D agesztán ban............. . ... Tiftisz látképe a Kurd folyóval

.. 136 .. 160 .. 170

Tam erlan sirja Szamarkámlban

.. 196

Szibiriai börtön belseje

.. 231

.........

IV. Kepek a szöveg között. Ázsia czím képe ... .............................. M arco P olo ....................... ... ..........

1 2

Klőkelő örm ény nő nemzeti viselet­ ben .......................................................

51

Vasco do G a m a ... ... ... ................. V ám béry Árm in a turkom ánok közt A g ó b i sivatag .................... ................ A (Jsel.juszkin fok ... ....................... Szibériai tundrák ... .................... .

3 4

Örmény gyüm ölcsárus .......................

56

5 7 10

T ib eti kecske és Y ak ... ... ... ... A m m on ju h (Argali) ............... ...

11 12

Örm ény zenészek ... ....................... Trapezunti k u r d o k ............................. K lőkelő kurd nő .............................. Kurd nő házi öltözetben ... ... ... Kurd férS ............................ ..........

57 58 59 60 61

K ulanok vagy vadszamarak ... ...

13

Bitlisz vára ... ............... ... ... ... Örmény marhavásár ... ................

63 64

M egváltó tem plom a Aniban .......... Örmény tem plom romjai ...............

65 66

Szarvorru madár, szövő pinty, Argusz-fáczán. Orángutáng ... ... Hankiva kakas, Kazuár, Tapir ... T örpe zebu, Púpos zebu ... ... ... A D ardanellák ... ... ... ................ Ilattita h ie r o g ly p h .......... ... .......... Libanoni czédrusok... ... ... ... ... M eleg kénes forrás zuhatagja Tam búk m ellett (R eclus).......................

14 15 15 21 22 23 25

A Tigris p a r t ja ...................................

68

Ninive rom jaiból .............................. Szárnya? oroszlán ... .................... A gya g la p éktrással ... ... ................ Babilon r o m j a i ................................... M ugheir-Ur .......................................... B eduinok a G horból ................ ... Beiruti urinő ............... ................ D a m a szk u sz................................. . ...

69 70 70 7) 73 7'J 81 83

Bagdad környéke ............................. Kávéház Bagdadban ... ... ... ...

85 87

Szentsir tem plom a Jeruzsálemben Omár mecset Jeruzsálemben ..........

90 91 92

Örmény e k e ....................... ................. Kisázsiai török zaptie ............ ... T örök anya gyerm ekkel ............... Levantei p é n z v á lt ó ............................. Örm ény férfi nemzeti viseletben ... T örök z s id ó n ő k .............................. ... Utcza Szmirnában ... ... ... ... ...

27 28 29 31 32 33 35

A trójai síkság (Scliliem ann után) Skutarii s ir k e r t .............................. ... Trapezunt f a l a i .................................... Karaván szerálj ... ............... ... ... Larnaka kikötő Cziprus-szigetén ... Utcza R odoszban ............... ...

37 38 39 41 43 45

(ie cs cm a n e -k cr t..................... ... ... Bethlehem i tem plom csarnoka ka­ rácsony éjjel ................ ... ..........

D3

S/.inai h eg y e... ............... — ... ... Arabok .................................- — ...

95 99

Arab asszony ... ... .................... . Arab seik ... ............... ... ... ...

101 103

Örm ény zárda ... ... ... ... ... .. Örmény főpap ... ... ... ... ... ... Örm ények ...........................................

49 51 53

Arab k ú t .......... ... ... ............... ... Aden ... ... ... ... ... ... ... ... ... Mekkái sheriff ... ... ... ...............

105 107 109

Örmény parasztnő ..............................

54

K igyóbü völő arab

113

.................... .

...

Oldat

OM al

Kain sírja, kívülről ... ... ... ... 115 Kain sírja belülről ... ... ... .. ... 116 Szoros ut Buahir és Sirász k ö z t ... 117 Demavend csúcs az Elbrusz h egy­

Shaniyl és két íia ... ... ... ... ... 168 TiH isz.......... .............................. .......... 169

ségben .............................................. . 11!) .................... . — 121 A Khaiber-szoros Persák ............. . . . ........................... 123 Fogotyra vadászó persa ... ... —. 124 Beludai harczosok .................... _. ... 126 Afghan hóhér és segédje ................. 127 Kabuli tadsik .......... ................ ... 128 i Előkelő afghán ... . . .......................... 129 i Afghán az ország b e n s e jé b ő l.......... 180 ,

Forrás Bakuban .. .............................. 170 Indóház Bakuban .............................. 171 Abkház ....................... ....................... 172 D erbent

... ... ... ... ....................... 173

Petrovszk városa Dagasztánban ... 174 Fiatal tatár nő a Kaukázusból ... 175 Turkom an telep .................................... 176 Átkelés a Szir-Darján ....................... 183 Turkom an aátor... ... ....................... 184 K irgiz t a n y a . . . .............. ...................... 185 K irg iz........................................................ 186 T a t á r ........................................................ 187

Afghán gyorspostakocsi ................. 131 K irgiz kafauz ................ ................. 188 Szedsa-ul-Mulk sah palotája K abul­ ban .......... . ......................................... 133 : K irgizek .................... ............................ 189 Turkom án leány ........................... . 190 Kandahar... . . .............................. ... 134 .................... ............... 191 Turkom án nő Zutfagerszoros az orosz-afghán ha­ Turkom án m alom .......... ................ 192 társzélen .................... ............ _. ... 135 Cyrus sírja .......................... ... ... 139 ' Vasúti híd az Am u Darja fölött .. 194 140 ; A lakok M érvb ől............................ ... 195 141 ; Készlet Szam arkándból .. ................. 197 142 ' Taskend egyik régi utczája .......... 199 K ir g iz ... ............... ... ... ... ... ... 201 143 Bokhara ... ................................. . ... 203 Persa d e r v is ............. . ... ... ... ... 143 K olduló dervisek ... ....................... 205 lazterabad, a sah nyári laka ... ... 144 A khivai khán palotája ... .......... 207 Kaszri khadzsár, a sah nyári palo­

l'ersa nő otthon ... ... ....................... l'ersa nő utczai öltözetben ... ... Persa főhivatalnokok ... ... ... ... E lőkelő persa ............. ............ . ...

tája ....................................................... 145 ! Kapu Teheránban ............................ 146 j N asr-E ddin lovagazobra Teherán­ ban ............. . ... ............................. 147 ! . Százoszlopos csarnok kapuja asszír

Szibiria ................ ... ............................. 209 .......... ... ... 212 Átkelés a Jenisszein Postacsolnak a Jenisszein... .......... 213 Am ur vidék ... ... ... ... ... ... ... 217 Szibiriai sírok az őserdőben .......... 218

Jéggel b orított hajó ... .................219 14!) .......... ... ... ... 220 150 ; Szam ojéd szánka S zam ojéd ... ... ....................................221 Kabarda, Csecsenz, Lezglii, Osszct 151 Osztják .................... ............................ 223 Az Elbrusz déli oldala és az Arzán C su k csok ................................. ............ . 224 jégm ező egy része ................. ... 152 Horgászó csukcsok .............................. 225 Déchy Mór ............... ............... ... 153

dom bortníivekkel............................. Tüzottárok ... ..* ....................... ...

Cserkesz .............................................. . 157 K abardok................................................. 158

Lovak

váltása egy utszéli

posta­

háznál - ............ ..................................229 Leányszöktetés ............. .................... 159 I Kalm ükök vallási táncza ................ 231 } Jenisszeiszk .......................................... 232 Dagesztáni avar n ő ... ....................... 160 Fegyház Szibiriában ... .................235 Dagcsztáni avar férfi ... ................ 161 .................... . ... 237 (icorgíak ... ... ... ............................. 162 j O choczki kikötő firúz tlő a bölcső m e lle tt ... ... ... 163 : Sarkfény ............... ............................ 239 ... ... 240 Ucskuláni karacsájok ... ... ... ... 1H5 : Japán család . ................

Ohh.t Nagasaki bejárata

... ....................... 243

Részlet egy I taimio diszkertjéből 245 Japán ház ... ....................... ... ... 246 Japáni geisák ... ................. .......... 217 Japáni Japáni Japáni Japáni Japán Japán

én ek esn ő................................... 248 b ir k ó z ó k .................... ... ... 549 nő reggeli dohányzása ... 251 dzsinriksa ..............................252 katona r é g e n t e ....................... 258 harczos r é g e n te ... — .. — 254

Japán hadi tu d ósító.................... ... 255 Békaharcz (japáni rajz) .................257 Csatorna T ok ió városában............... 259 E gy daim io palotája Tokióban ... U tcza Y okohániában ....................... A kamakurai D aibucz ... ... ... ... Japán g y e r m e k .......... ... ... ... ... Japáni táncz.osnő ... ....................

260 261 263 265 266

A jn ó fé rfi.................................................267 (Jak-Su-Yaug koreai alelnök udvari ö ltö z e tb e n ................ ....................... 269 Koreai lakosok ... ... ... ... ... ... 270 Koreai katonák ... ... ....................... 271 Szöul főváros déli kapuja ... ... ... 272 A régi királyi palota Szöulban ... 273

Kukunori em ber

... ... ................ 305

Uzájdánii m ongo! ... ... ... ... ... 306 Tib eti ház ... ... .................... . ... 307 T ibeti nők ... ... .................... ......... 309 M egterhelt jakok ... ................ ... 311 Im ádkozó m alom

... .................... .

3)2

Im ádkozó b o n c /......... ... ... ... ... 313 Khami táráncsi ... ... ... ... ... ... 315 S a g r á j...................................................... 317 G yaloghintó ... ....................... ..........318 Keletindia, .......................................... 319 H in d u ............... .................... . ... ... 323 Brahm inok .......... ............................ 325 Fakirok .................... . ... ................ 327 A (íanges forrásai .......... ... _. ... 328 Visnu tem plom belseje ................ 329 Indiai p a lota ................................ . ... 330 ................ 331 Ketetindiai maharadzsa Kasmir .......... .................................... 332 Kasmiri nők ... ............................. ... 333 Manipuri alakok .. ................ ... ... 335 Hindu ba.jádér ... ............................. 337 Akhber mauzóleuma Ágra közelében 339 HuHaégctés Kalkuttában ............. .. 340

Ö böl a H oanghónát... ....................... 277 Fiatal khinai asszony ....................... 279 281 Khinai nők ................. ....................

T em plom Ahm edabadban ... ... ... 341 l'arszi nő ................................................ 342 Középületek az esplanadcon Bomb a y b a n ................ .................... . ... 343 Sziklába vájt tem plom Ellorában 344 Hindu ökörfogat ... ... ................ 345

Li H ung (Jsang khinai atkirály ... 282 Khinai táb és czip ő ......... .................2H3

A pró tem plom ok a (ih a t hegységben 347 Szingál n ő k ................................. . ... 348

Ehető kutya ........................................... 283 Testi fenyíték a khinaiaknál ... ... 285 M aganangú m a n d a rin ....................... 286

Szingál t'érh' ... ... ... ... ... .......... 349

Az uj királyi palota Szöulban ... 274 Mandarin nyári lakás Fu-(Jsu-ban 275

A lsóbbrangá m andarin... ... ... ... 287 l'e k in g nyugati kapuja .. .................289 Házaló játékárus P ekin gbő) .......... 290 K ile ccz sárkány tornya P ekingbén 291 A földm űvelés tem ptom a l'ek in g b en 293 Shin, a hosszú élet is te n e ................ 294 A z aranysziget a Janczekiangon ... 295 V á dlott a khinai ren dőrbiróságelőtt 297 Khinai fal P ek in g m e lle t t ............... 301 Khalka m on golok ... ....................... 302 Jurta ... ... ... .......... ... ... ... ... 303

Az elefante-i sziktatcmplom „tigrislépcsője* ... .................................... 351 Ton k ingi lakósok .......................... . 352 A z Iravaddi folyam vidéke................ 353 Imaház S in g a p o ré b a n ....................... 359 Sziámi király bronz elefántja ... Sziámi királyi palota Bangkokban Sziámi kötéltánczos .. .................... . H osszukörm ök A n n á m b ó l................ Huddhí<, szobra T on kin gból ... ... [h'szelefánt, az anami császár udva­

360 3úl 362 365 366

rában ............. . ... ... ............... 3)i7 X e b u ö k ö r................ .... ... ... ... ... 3(iS

Oidal H om lokkép a X IV . fejezethez... ... 369 lá v á i vidék .......................................... 371 Krakatoa sziget a Szunda szorosban 378 Filippi b e n n s z ü lö t t .................. ... 3^5 Kuli lakás Jávában......... ................. 377 Jávái palankin ... ... ... — — ... 379 Szumátrai fejedelem lakása .......... 381 Daják harczos ................................. . 384 Daják tánczos ... ............................ 385 Daják falu k ívü lről............................. 386 Daják falu b elü lrő l............................. 387

P ort-M oresby......... ....................... ........430' Doreh ... ..................................................431 E gy leány a Salanion-szigetckről 432 Adm iral-szigeti lakos ....................... 43& Alarczok U jbritanniából ... ... ... 435 D uck-duck tánczok Ujbritánniában 436 A trader neje Salam onszigeten ... 438 Salam onszigeti benn szü löttek............439< Salam onszigeti bennszülöttek kuny­ h ó ja ..........................................................440< Csolnakázó kanakok

U jkaledoniá-

Királyi palota Báli szigetén ... ... Bambusznádból épült falu ............. . H omlokkép Ausztráliához ... ... ... Kénguru ... ............................ ... ... Ausztráliai őserdő .......................... .

389 390 393 396 397

ban ........................................... .......... 44! Keresztyén benszülött ... ... .......... ..443 U jkaledoniai b enszülöttek... .......... 445 H ittérítők tem plom a U jkaledoniában ... ... ........................... ............... 446

Ausztrál-néger ................................. . Ausztráliai szigetlakók ladikja ... Ausztráliai ősbennlakó ku nyh ója... K örsziget... ............. ............................

398 399 400 401

Zárókép ..................................................447 A larczok a honolului m uzem ban 448 T olib ól készült ruha és sisakok ... 451

Temetés Ausztrália sivatagjain ... 402 Telep egy aranym ezőn... ... ... ... 403 A kék hegyek .................... ............... 405 A Murray fo lyó vidéke ... ... ... 408 A Collins-street M elbourneban ... 409 Vadászat ausztráliai m edvére.......... 411 l'jzélan di bennszülöttek ... ... ... 415 Gájszirek a Vaikato folyam m ellett 417 Maori harczos ................................. . 418 Tawkino, m aori fő n ö k .................... . 4t9 Maori főnök és neje ... ... ... ... 421 Pápuák Uj-Nuineában ....................... 423 Pápua díszben .................................... 425 Kmberevő pápua... ........................... . 426 Ujguineai keresztyén leány ... ... 427 Lakomára készülő pápuák................ 429

Őskori sírem lék a Palau-szigetekről ... ... ... .................................... 45& A K arolina szigetekről... ... ... ... 454 Tah itii csolnakos ............................. 455 V iti szigetek tr ó n ö r ö k ö s e .................45& A szellem lakása V iti León szige­ tén ... .................... ............... ... 461 Keresztyén iskola Tongaszigeten ... 465 Szam oaszigeti la k ó s o k ... ... ... ... 467 Tamaseva, szamoai k ir á ly ... .......... 46& T ahiti h ö lg y ... ... ... ............... . .. 471 A társaság-szigetek lakói halásza­ ton ........................................................ 473 M oorea hegycsúcsa ... ....................... 4 75 Husvétszigeti lakók b á lvá n y a... ... 477 Feliratos kő a H usvétszigetckről 479 Falu a Sandvich-szigeteken ..........481