V. évfolyam 4. szám 2011. június 10.
A Vajdasági Magyar Szövetség lapja
Tisztújító közgyűlés Óbecsén
Külcsín és belbecs
Csantavér, Királyhalma, Magyarcsernye
Közösségi hírek, események
közös jövőnk
VEZÉRCIKK
Felújították a magyarcsernyei templomot A magyarcsernyei Szent Ágota templom felújítási munkálatainak befejezése alkalmából május 14-én hálaadó szentmisét tartottak. A misét dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök celebrálta. A szentmisén jelen volt Orlando Antonini, érsek, apostoli nuncius, a pápa belgrádi nagykövete, Martin Roos, temesvári püspök, Nikowitz Oszkár Magyarország belgrádi nagykövete, Pásztor István, tartományi gazdasági titkár illetve a VMSZ elnöke, Kern Imre, a tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettese,a csernyei politikai élet képviselői és nagyon sok helybeli és vidékről érkező hivő. A templom tatarozása a tartományi Nagyberuházási Alap, a Nagybecskereki Püspökség, a németországi Kirche in Not segélyszervezet és néhány magánszemély támogatásából lett felújítva. A legnagyobb ös�szeget természetesen a tartományi Nagyberuházási Alap biztosította, azonban ebből a pénzügyi támogatásból nem lett volna semmi, ha a VMSZ nem lobbizott volna érte tartományi szinten. A VMSZ magyarcsernyei helyi szervezete
2
2011. június 10.
Tisz(t)a vizet a pohárba?! Helyi- vagy nemzeti elkötelezettség, esetleg pusztán önös és öncélú nemzeti érdek kiárusítás, intézményrendszer lebontás... Politikai közéletünkről gyakran jutnak eszembe Murphy-idézetek, főleg amikor a jelenlegi zentai önkormányzati vezetés kontrázását és tromfolását figyelem a Magyar Nemzeti Tanáccsal szemben. Jó nagy odamondogatások, lokálpatriotizmussal kacérkodó frázisok, irigykedés, személyeskedés és az önös/párt érdek helyi érdekJuhász Attila ként való bemutatása jön, sőt dől a sajtóból nap-nap után. A vajdasági magyar média pedig élvezi, hogy milyen jól lehet ismét magunkat tépni, és már megint (mindig) a magyar a magyart üti-vágja-harapja. Nemhogy a letisztázódást és a ügy jogállami, demokratikus megvilágítását és körbejárását végezné, hanem alkalmat talál magának a sajtó, hogy ismét és újra elverje a port az MNT-n. Nem hiszem, hogy az önsorsrontás vinné előre a közösség ügyét, de egyeseket bizonyosan helyzetbe hoz... A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény alálicitál sok mindenben, amire vágynánk, de több attól, amivel sok közép- és/vagy kelet-európai nemzeti közösség bír abban az országban, amelyben lakik. Megadja a törvényes lehetőségét a legális és legitim nemzeti önkormányzat megalakításának. A Magyar Nemzeti Tanács a nemzeti autonómiánk szerve, amelynek a megerősödése és működése, intézményesedése nemcsak a belgrádi és budapesti hatalomtól, hanem főleg tőlünk függ. Bűnbakot vagy bohócot akarunk csinálni belőle, vagy nemzeti ügyeinket irányító, követő, az identitásunkat, a nyelvünket és a nemzettudatunkat befolyásoló valós tényezőt, intézményesített érdekvédelmet akarunk megvalósítani!? 1. Akinek nem tetszik a nemzeti tanácsokról szóló törvény az írjon jobbat és fogadtassa el a parlamenttel (kereskedje meg a demokratákkal, ha olyan jóban van velük). 2. A magyar kisebbségi névjegyzéken rajta van-e minden vajdasági magyar? Sokan állítólag lemaradtak róla. Aki nincs rajta, az mire vár? Bármikor rátetetheti vagy levetetheti magát bárki. Hogy miért nem az állam csinálta meg? Mert nem azt látta elő a törvény. Én egyébként nem örültem volna, ha nem személyesen kellett volna kinyilvánítanom a nemzeti hovatartozásom, ha valamelyik állami szerv osztott volna valamilyen/bármilyen csoportba. Vagy valakinek az fáj, hogy kik hajtották végre a névjegyzék összeállítást? – akkor az egyszerű gyarló irigykedés. A névjegyzékkel való visszaélés lehetősége pedig egy olyan mumus, aminek az adatvédelmi biztos még a lehetőségét is elvágta.Ennek kapcsán állja az a mondás: ki ahogyan él, úgy ítél... 3. A Nemzeti Tanács nem érdeket sért, hanem érdeket véd, amikor az oktatási intézményekben, a művelődési intézményekben, intézetekben, és a médiában a törvényben előlátott alapítói jogokat kéri a helyi, a tartományi vagy a szerbiai hatalmi szinteken számon. Mert a Nemzeti Tanács nem pártkatonákat, hanem csakis nemzetileg elkötelezett szakembereket javasolhat, akiket a döntéshozó elfogad vagy sem, de másra ki nem cserélhet. Ha nem tetszik a javaslat, akkor megindokolva kérhet másikat. 4.Miért szól bele a Nemzeti Tanács a közösségét érintő pénzek elosztásába? Azért fontos, hogy a magyar szervezetek, intézmények, közösségek különféle költségvetésekből eredő támoga-
tását javasolja és véleményezze a saját nemzeti tanácsunk, hogy a kisebbségi civil szféra ne legyen a helyi vagy regionális pártpolitika kénye-kedvének a kiszolgálására kényszerítve. Ne a helyi hatalomhoz való simulás legyen a támogatás mércéje, hanem a szakmai színvonal. (Térjünk már át a valós értékek támogatására, a szavazatok közpénzen való megvásárlása helyett...) Mi az, amiből nem enged a jelenlegi zentai városi vezetés: a) a zentai Gimnázium iskolaszéke és igazgatójának megválasztása kapcsán, „csak” azért kavarodott össze az „ügy”, mert az iskolaszékben a nemzeti tanácsokról szóló törvény szerinti garantált helyet nem volt hajlandó biztosítani a zentai képviselőtestületi többség, hanem az MNT javaslata ellenébe saját jelölteket szavazott ki. Negyedszeri nekifutásra sem adják meg a testület „fura urai” azt, ami a nemzeti tanácsnak jár. A bírósági ítélet után is illegitim az iskolaszék, hogyan választhatna igazgatót? Az igazgató kinevezését véleményeznie kell a magyar nyelven is tanító tanintézmények esetében a nemzeti tanácsnak, amely nem támogathatja egy törvénytelenül megválasztott szerv javaslatát. A hiba az önkormányzatban van! b) A zentai magyar civil szervezetek támogatása az MNT miatt késett. A zentai magyar nem-kormányzati szervezeteknek (NGO) szánt önkormányzati költségvetési keret elosztása, mint ahogyan a tartományi titkárságok és a köztársasági minisztériumok esetében az már több éve bejáródott gyakorlat, az eszközök elosztására a Magyar Nemzeti Tanácsnak kell megtenni a javaslatot, amelyet a helyi döntéshozók sem kerülhetnek meg a jelenleg érvényes szerbiai törvények szerint. Zentán pedig döntött a Községi Tanács és csak láttamozásra küldték el az MNT-nek, azt is megkésve, amikor a médiában figyelmeztetve lettek ezen kötelezettségükre. Persze, nemzeti tanács ellenes hangulatkeltésre kiváló alkalom volt ez is. Ebben az esetben is ki hibázott? Az önkormányzat, Vajdaság 45 önkormányzata közül a „legokoskodósabbik”, mert másutt nincs gond, a törvényt betartják... „Szabadka ne központosítson, ne ott mondják már meg, hogy mi jó nekünk, foglalkozzanak inkább a szórvánnyal” féle kijelentésekkel csak az a baj, hogy a magyar választók által megválasztott nemzeti önkormányzatot alá próbálja helyezni a helyi, pártlistás szavazáson megválasztott képviselő-testületnek, tömb és szórvány elkülönülést, szembenállást szorgalmaznak a magyarság egységesülése helyett. Ha a tömb magyarságon belül nem tudunk érvényt szerezni a törvénynek, akkor mit várhat az MNT a szórvány magyarság ügyeinek intézése kapcsán. A helyi öntudatot megpróbálják fölébe helyezni a nemzetinek. A nemzeti önkormányzat az összes magát magyarnak valló vajdasági magyar önkormányzata. A fentiek sorolói magukat vallják az „egyetlen igaz-magyarnak”, közben közösség megbontó szerepet vállalnak. A XXI. században már nem elfogadható nemzetmentő stratégia a melldöngetés. A Magyar Nemzeti Tanács intézményét, programját és munkáját segíteni kell, támogatni és kritikusan figyelni. Alkalom van most arra, hogy megalkossuk azt az intézményünket, amely pártoktól, egyénektől és választásoktól függetlenül a délvidéki magyarságot szolgálja. Nem megosztani kell, hanem összefogni, ne a konfliktust, hanem a kompromisszumot keressük a nemzeten belül. Juhász Attila
3
közösségépítés
közösségépítés
Befestettünk kívül, belül. Új mosdókat, mellékhelyiségeket helyeztünk el. Csempéztünk, ablakot cseréltünk, tetőt javítottunk, új világítótesteket szereltünk fel, csatornát cseréltünk, emésztőt ástunk, s rendbe hoztuk az elavult részeket. Mindezt egy hónap alatt. Jurca József építőmérnök szakmai segítsége is elengedhetetlen volt. Csantavéren az elmúlt évtizedekben elterjedt egy szólás, amely így hangzik: Aki itt marad, azt vagy ellepi a por, vagy beleragad a sárba. Ezzel nem értek egyet, már nem értek egyet. A Bartókon végzett munkálatok megmutatták: mégis képes ez a
Közösségi építkezés Csantavéren – avagy a politika és az emberek összefogása Újjáéled a sokáig csak szunnyadó kulturális élet Csantavéren. A Szülőföld Alap támogatásának köszönhetően sikerült felújítani a Bartók Béla Művelődési Egyesület épületét. Szokványos beruházás: munkagépek, kőművesek és mesterek. Normális időkben, normális körülmények között ez nem is kellene, hogy hír legyen. Nyugaton teljesen egyértelmű, hogy ami elhasználódott, tönkre ment, azt javítani kell. Csakhogy mi sajnos nem élünk az Európai Unióban, bár a határa alig 30 kilométerre húzódik tőlünk, mégis messze van. Ritka a régióban a mostanihoz hasonló beruházás, Csantavéren pedig már évek hosszú sora óta példa nélküli is. Az európainak nevezett Szabadkán és környékén más hatások jellemzőek. Leginkább az alapkőletételek után csak nagy nehezen sikerül eljutni arra a szintre, hogy be is lehessen fejezni a munkákat, legyen szó bármilyen nagyságú és értékű felújításokról. Nincs pénz, nincs lehetőség. A csantavéri Bartók Béla Művelődési Egyesület épületére és tagságára ráfért a megújulás. Az anyaország kormányának, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a helyiek szinte tapintható összefogásának köszönhetően azonban megvalósult az, ami már esztendők óta hiányzott a faluban. Kulturált környezetben jöhetnek össze a fiatalok és az idősek, lett egy hely, amely mindenkié, a közösségé. A meglévő csoportok élettel tölthetik meg a teret.
4
2011. június 10.
A pénz soha sem elég. Tudjuk jól. Mindig lehetne még ezt és azt megjavítani, helyre hozni, csinosítani, de van, ami – azt gondolom –, hogy ennél is fontosabb. Az összefogás. Magyarország és az itteni magyar politikum, a szakma és a helyiek megmutatták: akarattal, lelkesedéssel pénzt és energiát nem sajnálva sikeresen véghez lehet vinni az adott célkitűzéseket. A TÖBB MINT 17 EZER EURÓHOZ HOZZÁADÓDOTT AZ A MÉRTÉKTELEN TENNI AKARÁS, AMIT A CSANTAVÉRIEK ADTAK. ÁTÉREZTÉK, ÁTÉREZTÜK, HOGY MOST VAN ITT A LEHETŐSÉG, HOGY TEGYÜNK VALAMIT. AZ EGYESÜLET TAGJAI, A NYUGDÍJASOK, A KOZMIX TÁNCKLUB ÉS SZÜLŐK JÖTTEK ÉS SEGÍTETTEK, AHOL TUDTAK. NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉLÜNK. KICSIK A FIZETÉSEK, AZOK IS KÉSNEK A LEGTÖBB HELYEN, MÉGIS VANNAK OLYAN KÖZÖSSÉGI CÉLOK, AMELYEK MEGMOZGATJÁK AZ EMBEREKET. A FANYALGÓK PEDIG KERESHETIK A HIBÁKAT, A PROBLÉMÁKTÓL ERŐSEBB A VÁGY, HOGY VÉGRE ALKOSSUNK VALAMIT ITT HELYBEN. Az eredeti tervekben nem szerepelt a központi fűtés beszerelése. Mi mégis megcsináltuk. Meleg lesz télen. Nem kell tovább fagyoskodni a gyerekeknek és a felnőtteknek a Bartók falai között.
falu összefogni, ha jó ügyről van szó és magunknak csinálhatunk valamit, amiből nekünk és az utánunk jövő generációknak is haszna lesz. Már a munkálatok alatt is látszott, hogy a 600 négyzetméter alapterületű objektum, amint élhető körülményeket biztosít, majd megtelik élettel és lassan de biztosan kicsi lesz a tartalmak kielégítésére. Fura ezt kimondani, de megmozdult a sokszor csak kesergő csantavéri közeg. A kórustagok szinte ketten egy széken ülve készültek a versenyeikre, a nyugdíjasok az udvarra hordták az asztalokat és az ülőalkalmatosságaikat, mert a felújítás miatt szét volt pakolva minden, de jöttek. A meglévő szakcsoportok alig várják már, hogy beköltözhessenek az épületbe. Új szekció is alakult. Évek óta először visszatér a színjátszás a településre. Az amatőrökből műkedvelésből létrehozott csoport tagjai között olyan fiatalok vannak, akiknek célja, hogy a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának segítségével Csantavér lakosait visszaszoktassák a színházi életre. Magával ragadó volt látni az elmúlt egy hónapban, amint középiskolások vagy 70 éves emberek a létrákon mászva festették a falat vagy takarítottak, mert tudták, tudják, hogy a végén olyan termünk lesz, amelyre méltán lehetnek büszkék a csantavériek, akár a Bartók tagjai, akár nem. Hiszen a cél, hogy a művelődési ház keretében aktív közösségi élet folyjon. Mert az új Bartók mindenkié. A Művelődési Egyesület ajtaja mindig és mindenki előtt nyitva áll. Kozma Zoltán, a Bartók Béla ME elnöke
5
közös jövőnk
KÖZÖS jövőnk
A Szabadkai Üzleti Inkubátor 14 vállalkozónak ad otthont, ahol 50 foglalkoztatott van. Az előinkubációs időszak 4 vállalkozónál kezdődött el – a jelentkezők megkapták a szükséges képzést az inkubátor pályázatával kapcsolatban, valamint elsajátították az üzleti terv elkészítésének módozatait. A kis- és közepes vállalkozások a Regionális Fejlesztési Központtal együttműködve „start up” képzést kapnak. Az inkubátor konzultánsa foglalkozik az alakuló cégekkel kapcsolatos kérdésekkel és azok megoldásával. Ezek a cégek még 12 munkást foglalkoztatnának. Az idei évtől lehetőség nyílt az Inkubátor keretein belül a virtuális lakói helyre is. Ami megkönnyítette a helyszűke megoldását azzal, hogy a virtuális cégek minden támogatást megkapnak telephelyen kívül. Ez a fajta tagság azon egy évnél fiatalabb cégeknek kedvez, akiknek már van telephelye, de szükségük van segítségre. Ma két cég működik virtuális lakóként az inkubátor keretein belül, azzal hogy akár tíz virtuális cég befogadására is lehetősége lenne az inkubátornak. Ez év kezdetétől megújított pályázat jelent meg, amely keményebb előkészületek mellett történő üzleti terv elkészítésével ad lehetőséget az inkubátortagságra. Akik csatlakozni szeretnének, folyamatosan jeletkezhetnek, mivel a pályázati kiírás egész évre szól, háromhavi elbírálással. Szabad hely ebben az évben is lesz, mivel év végéig négy vállalkozónak befejeződik a három éves inkubációs idő, ami innovációs tevékenységeknel négy és fél év is lehet. Ez évtől a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola együttműködésével, a főiskolás hallgatók lehetőséget kapnak, hogy a gyakorlati képzést az inkubátor keretein belül- és az ottani cégeknél végezzél. Ez ösztönzi a fiatalokat, hogy merjenek vállalkozni, valamint hogy megismerjék az inkubátorházba való bekerülés előnyeit. Az Osztrák Fejlesztési Ügynökség a Vajdaság AT Végrehajtó Tanácsa felkérésére elfogadta, hogy stratégiai partner legyen a Vajda-
6
2011. június 10.
ság Autonóm Tartomány Gazdaságfejlesztési Programjának támogatásában, hat programcsoport társfinanszírozása által. A hat projektcsoport közül a BBI – (Building Business Incubator) fontos szerepet játszik az üzleti infrastruktúra kiépítésében, valamint a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésében a Vajdaság AT területén. A BBI négy inkubátorból tevődik össze – Nagybecskerek, Zenta, Újvidék és Szabadka, melyek közül a szabadkai Inkubátor támogatás címén 156.121,50 euró programeszközzel gyarapodott. A BBI programtevékenységeit (a Vajdaság AT Gazdaságfejlesztési Programjának támogatására alakult stratégiai partnerségi programom belül) a tartományi Gazdasági Titkárság valósította meg, élén Pásztor Istvánnal. A Vajdaságban működő inkubátorok Fejlesztési stratégiája 2011–2015 évre e támogatás keretein belül a „Vojvodina Cess” ügynökség segítségével, valamint a Linz-i „Tech2b” inkubátor közreműködésével, az inkubátorok vezetőségének aktív részvételével valósult meg. A stratégia partnerség egyrészt az ausztriai szakmai intézmények és partnereik műszaki segítségnyújtása, illetve pénzügyi támogatásból állt. A műszaki segítségnyújtás az osztrák partnerek és szakmai intézmények által valósult meg. Képzéssorozatokat biztosíttak az inkubátor cégei és a vezetőség részére. Öt lakó kapott lehetőséget, amely abból állt,
hogy az ausztriai szakmunkatársak fél éven keresztül felkészítették a cégeket arra, hogy miként jelenjenek meg a külföldi piacon. Ide tartoztak a tanulmányutak, amit külföldi cégeknél töltöttek a vállalkozók, valamint a tapasztalatcsere, amely hasonló tevékenységű vállalatoknál történt. Ez év áprilisában egy, a vállalkozók részére szervezett kiállítás keretein belül megtörtént az ausztriai partnerekkel az összeköttetés ahol cégeink tárgyaltak lehetséges partnerekkel. Ennek eredményei az év folyamán jelentkezni fognak. A szerbiai inkubátorokban sikeresen véghezvittük azon képzések sorozatát, amelyek szükégesek a kezdő cégeknek. A képzések széleskörűek. A piackutatástól kezdve, a pályázatírásig, jogi- számviteli tanácsadáson keresztül, szabványok bevezetése, munkaerőforrás fejlesztéséig stb. Lehetővé tettük pénzügyi-, marketing- és menedzsment konzultánsi szolgáltatások bevezetését is! Az auszriai „Tech2b” inkubátor egy általuk kifejlesztett szoftver használatát biztosította azzal a céllal, hogy az újonnan jeletkező cégek üzleti terveinek elbírálását tegye egyszerűbbé és hatékonyabbá, valamint hogy biztosítsa a már aktív cégek periodikus követését. Lehetőség nyílt katalógusok kidolgozására, reklámfilm- és reklámtábla elkészítésére. Hét lakó részére létrehoztunk saját weboldalt, valamint egy közös weboldalt is üzemeltetünk a www.e-inkubator.rs címen, ami jelentősen leegyszerűsítette a kommunkiációt és hatékonyabba tette az informaciócserét az inkubátorban működő cégek és a vezetőség között. A linzi Klasterland segítségével, az Újvidéki Műszaki Egyetem szakmunkatársaival megvalósult az Inkubator-klaster együttműködési platformja és akcióterve, ami lehetővé teszi a mindkét fél hasznára együttműködés kialakulását, megkönnyítve munkájukat, előrehaladásukat, valamint szolgáltatásaik körének bővítését. Az akcióterv május folyamán az inkubátorban megrendezett konferencia keretében kerül bemutatásra, ahol lehetőség adódik, hogy azok a cégek, amelyek a klaszter tagjai, jelentős segítséghez jussanak az inkubátoron keresztül: képzések, bemutatók és a piacon való együttes fellépés megvalósításával. Az elkövetkező időszakot kihasználva, pályázati lehetőségek útján szeretnénk fenntartani a kialakult együttműködést az ausztriai partnerekkel, valamint bővíteni azt a a Felső-Ausztriában működő inkubátorokkal és más hasonló tevékenységű intézménnyel, amelyek a kis- és középvállalkozókat segítik. Ződi Ildikó igazgató
KIRÁLYHALOM Szabó Attila felvétele
Egy igazi európai együttműködési történet – a szabadkai Inkubátor
A királyhalmi kultúrház felújítása Királyhalmán május 15-én került sor a falunapi ünnepség megrendezésére a felújított Kultúrház épületében. A műsorban felléptek a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szakcsoportjai. Felléptek az irodalmi szakkör tagjai, az énekkarok, a modern- és néptánc csoportok. A Kultúrház előtti parkban paprikásfőző versenyre is sor került. Sok évnek kellett eltelnie, hogy a királyhalmiak ismét birtokukba vegyék a maguk által épített kultúrházát. A királyhalmi Kultúrház – mint arra sokan emlékeznek –, magánosítás útján a ludasi Peščara tulajdonába került. Az új tulajdonos több-
SZABADKA, MAKKHETES HK
A tehetség és ügyesség sikere
szöri tárgyalás után sem volt hajlandó visszaadni a falunak az épületet, ezért perre került sor. Maglai Jenő ügyvéd – a VMSZ szabadkai VSZ elnöke – és akkori munkatársai (Maglai akkor a Képviselő-testület elnöke volt), kitartó és elkötelezett munkájának köszönve első- és másodfokon is pert nyertünk, így a Kultúrház először az önkormányzat, majd a faluhoz került vissza – korlátlan időre szóló használattal. A felújítási költségekre 10 millió dinár értékben pályáztunk, amit meg is nyertünk. A felújítás munkálatai 2010. áprilisában kezdődtek és az idei falunapra be is fejeződtek. Ez volt az I. fázis. A II. fázis a Kultúrház hátsó részének befejezése valamint a ,,kisdiszkó” felújítása.
Makkhetes helyi közösség kézimunka csoportja tavaly, azaz 2010-ben alakult meg Fehér Valéria vezetésével. A csoport körülbelül 20 aktív tagot számlál. Ez alatt a rövid idő alatt már három kiállítást szervezett meg jelentős sikerrel. A 41. MIRK-en, amely április 22-e és 27-e között került megrendezésre Topolyán, első alkalommal vettek részt. A kis csapatok kategóriában 2. helyezést értek el. A kézimunka csoport szorosan együttműködik a Vajdasági Magyar Folklórközponttal, valamint Makkhetes helyi közösséggel. Mindenki otthon dolgozik. Havonta két alkalommal jön össze a csoport a helyi közösség épületében. A tagok többek között szárazvirág kompozíció készítésével, gyöngyfűzéssel, fazekassággal, festészettel és hímzéssel foglalkoznak. Ezen felül többen továbbképzésre járnak (gölöncsér, magyar népi hímzés). A kézimunkán túlmenően a csoport célja a hagyományápolás is.
7
közös ügyeink
közös ügyeink
Pásztor István elnöki beszámolóját a 2007–2011 közt eltelt időszakról illetve a 2011–2015-re vonatkozó elnökjelölti programot teljes terjedelmében elolvashatja: www.vmsz.org.rs illetve a VMSZ Facebook oldalán.
A haladás bizonyossága – a VMSZ tiszújító közgyűlése Óbecse, 2011. május 7.
Vajdaság ma, 2011. Május 7.
A régi-új elnök a magyar-magyar összefogást szorgalmazta A Vajdasági Magyar Szövetség Óbecsén tartotta meg tisztújító közgyűlését, mely ,,A haladás bizonyossága” mottó jegyében zajlott. A küldöttek óriási többséggel ismét Pásztor Istvánt választották meg a szervezet elnökévé. A közgyűlésen részt vevő 281 küldött közül 275-en szavaztak rá. ,,A 2007 januári parlamenti választások után, felocsúdva a csak 53.000 szavazat okozta sokkból, rá kellett döbbenni, elolvadt a közösségi támogatás jelentős része. A választási eredmény egyértelmű jele volt annak, a párt elveszítette hitelességét, szavahihetőségét” – kezdte a négyéves ciklust összegező felszólalását Pásztor István pártelnök. Rámutatott: ,,akkor a VMSZ-ben azt gondolták, a közösségi támogatás visszaszerzéséhez erőteljesen szakítani kell a szimbolikus politizálás gyakorlatával, mindent félrerakva nyitni kell a többi párt, a civilek és az értelmiség irányába, új arcokat kell felkutatni és helyzetbe hozni. Arra szövetkeztünk Magyarkanizsán, megállítjuk a zuhanórepülést, átgomboljuk és leporoljuk a saját és a közösségünk kabátját, kihúzzuk magunkat. Újra kihúzzuk magunkat”. A VMSZ elnöke a Demokrata Pártra célozva hangsúlyozta: ,,azok, akikkel évtizedes koalícióban voltunk, vagyunk, akiket néha erőteljesen építettünk és akik észrevétlenül, lassan, de kíméletlenül elszívták körülöttünk a levegőt, abban reménykedtek, hogy - politikai értelemben – megfulladunk”. A délvidéki magyar érdekvédelem legfontosabb irányelvéről így vélekedett: ,,a Trianontól számított idő vajdasági magyar közéletének, közgondolkodásának, közbeszédének örökzöld témája, vajon létezzen-e, létezhet-e önálló vajdasági magyar politika, pártpolitika, vagy az a dolgunk és sorsunk, hogy betagolódjunk valamelyik többségi pártba, azon belül magyar platformot alkossunk és onnan próbáljuk artikulálni és érvényesíteni érdekeinket… Meggyőződésünk, a közösségi érdeket csak a magyar po-
8
2011. június 10.
litika által is generált párbeszéd eredményeként, magyarul tudjuk megfogalmazni, és csak a magyar politika hajlandó és képes töretlenül, kalkulációmentesen képviselni”. A magyar-magyar párbeszéd beindításával Pásztor István azt mondta, hogy ,,talán az elmúlt négy évben semmi se járt akkora várakozással és feszültségekkel, mint a közösségen belüli viszonyok kezelése, a párbeszéd ügye. Különösen a többi párttal. Ez talán azért volt így, mert terhelt volt az előéletünk, széles és mély árkokat ástunk szorgalmas előéletünk során… Embert próbáló vállalkozás volt a Magyar Koalíciónak mind a létrehozása, mind a talpon tartása… Mindent összevetve, nem tartom túlzónak az állítást, hogy ma a vajdasági magyar közösségen belüli állapotok jobbak, mint voltak, kisebbek a feszültségek, nagyobb az egymás irányában gyakorolt nyitottságunk, rengeteg ügyben, kérdésben voltunk és vagyunk együtt gondolkodó és együtt tevékenykedő partnerek. Ennek az állításnak legékesebb bizonyítéka mindaz, amit a választói névjegyzék összeállításakor és a Magyar Összefogás kapcsán megéltünk. Felemelő volt, egyedi és egyszeri. Ha semmi más nem történt volna az elmúlt négy évben, csak ez, akkor is megérte”. Pásztor István a pártépítés kapcsán kiemelte, hogy szervezet négy év alatt több mint háromezer új taggal bővült. Mára a VMSZ-nek már több, mint 8.200 tagja van. A helyi szervezetek száma 121-ről 139-re duzzadt, a községi szervezetek száma 19-ről 25-re növekedett. Beszámolója végén megállapította, hogy “visszaszereztük a közösség támogatását és nyugodt lélekkel állíthatjuk: mindazon megfogalmazott célt, amihez segítséget kértünk és kaptunk, meg is valósítottuk”. Gondolatmenetét azzal fejezte be, hogy “jó irányba haladunk, de nagyon hosszú az út és nehéz a terep. Vigyáznunk kell egymásra”. Az elnöki beszámolót a közgyűlés rövid vita
után – amelyben tizenketten vettek részt elfogadta. Ezután következett a tisztújítás. Az elnöki posztra egyetlen jelölt a régi-új elnök volt. Programbeszédében Pásztor István egyértelművé tette, hogy a jövőben is egyenrangú párbeszédre törekszenek a politikai partnerekkel, de a “vazallusi szerepet” nem vállalják. Ugyanakkor a szélsőségesekkel nem vállalnak közösséget. Mint mondta, a párbeszédnek nincs alternatívája. Aki viszont kizárja magát az együttműködésből, az magára vessen. Pásztor a VMSZ jövőbeni célkitűzései kapcsán hangsúlyozta, hogy a párt meg
kívánja tartani eddigi pozícióját a politikai palettán, ugyanakkor vissza akarja szerezni a szabadkai, a zentai, az adai és a csókai önkormányzatokban a többségi pozíciót. A tisztújító közgyűlésen részt vevő 281 küldött 279 érvényes szavazatot adott le a választás során. 275-en szavaztak Pásztor István megválasztására és 4-en ellene. A közgyűlés emellett megválasztotta a párt új tanácsát, felügyelő és fegyelmi bizottságát. A tanácstagságra jelölt 109 személy közül 44-en kerültek be a testületbe. Ternovácz István
A Vajdasági Magyar Szövetség Elnöksége Pásztor István elnök
Pál Károly
ügyvezető alelnök
dr. Bimbó Mihály alelnök
Bogos Tivadar alelnök
Dévavári Zoltán alelnök
Erdély Lenke alelnök
Bús Ottó Dobai János Dudás Károly Egeresi Sándor Józsa László Kern Imre Knézi Péter Lovas Ildikó Maglai Jenő Pásztor Bálint dr. Varga László
A Vajdasági Magyar Szövetség Tanácsa Valka Károly a Tanács elnöke
Kormányos László a Tanács alelnöke
dr. Bimbó Mihály Bodor Vladimir Bogos Tivadar Bús Ottó Ceglédi Rudolf Csorba Ottó Dévavári Zoltán Dobai János
Domány Dudás Diana Dudás Károly Egeresi Sándor Erdély Lenke mgr. Fehér László Fremond Árpád Ihász Mária Ilia László Józsa László Juhász Attila Juhász Attila ifj. Juhász Bálint
Juhász Zoltán Kern Imre Kiss Gyula Knézi Péter Kovács Elvira dr. Körmöczi László Lantos Lajos Lovas Ildikó Maglai Jenő Mérges Sándor mgr. Miavecz Béla Németh Dezső
Nyilas Leonov Anita Nyilas Mihály Pál Károly Pásztor Bálint Pásztor István Pelt Ilona Talpai Sándor Újhelyi Nándor dr. Varga László Varnyú Ernő Világos Tibor
9
közös ügyeink
közös ügyeink
PALÁNKA
Törökkanizsa
Palánkán is vannak magyarok – állítják a kutatók Minden közhiedelem ellenére, Palán-kán élnek magyarok és még működnek is! Nem elég, hogy a múlt évszázad derekán Petőfi Sándor néven egyesületük volt (amelyet csak felsőbb rendeletre szüntettek meg), majd bronzérmes színjátszó csoportjuk, 1980-tól hagyományos farsangi jelmezbáluk, 2001-től Vecsera Sándor néven újraalakított egyesületük, havi közlönyük, magyar nyelvű rádió és tévé műsoruk a helyi médiákban, hanem még politikailag is szervezkednek. A tavalyi vezetőségváltás óta a VMSZ tagok száma 29-ről 114-re növekedett (további létszámnövekedés esedékes), a palánkai helyi szervezet mellett megalakult a tóvárosi és a dunacsébi HSZ is, úgyhogy megszületett a Községi szervezet is. Az Új esélyt egy évvel ezelőtt alig 20-an olvasták, ma már 300 magyar családba jut. A Községi szervezetben tevékenyen működik a Női fórum, várhatóan május elején megalakul az Ifjúsági szervezet is. A 35 tagú Női fórum minden kedden rendszeresen találkozik, pillanatnyilag pedig a Vecsera Sándor MMEvel közösen megrendezendő Húsvétváró program előkészítésével van elfoglalva. Emberbaráti akciójaik állandó jellegűek, a múlt év végén egy héttagú tóvárosi családot örvendeztettek meg önkéntes adományokból összegyűjtött segéllyel, most egy másik, ezúttal palánkai magyar család nehézségein igyekeznek majd könnyíteni a szorgalmas nők. Minden szombaton, a VMSZ irodájában, három ügyvéd ingyenes jogi tanácsokkal látja el a hozzájuk fordulókat. Eddig kb. 40-en fordultak jogi segélyért, s mindegyik esetben meg lett találva a megoldás. Az utóbbi
időben a polgárok túlnyomórészt a kettős állampolgárság kérdésében fordulnak a jogi tanácsadókhoz. Minden vasárnap délelőtt pedig a VMSZ irodájában kávéra gyűlnek össze a polgárok, ahova nem csak a VMSZ tagokat várják barátkozásra, társalgásra. A közeljövőben a palánkai körzeti szervezet egy körkérdést-kérdőívet fog intézni a palánkai magyarsághoz, amellyel igyekszik megtudni mi nyomja a polgárok lelkét, mik a mindennapi gondjaik, mely problémák orvoslásában tud majd segíteni a későbbiekben. A legújabb pozitív dolog a palánkai magyarság életében a három érdekszervezet, a VMSZ, a Vecsera Sándor MME és az Egyház közeledése egymáshoz a közös cél érdekében: a megmaradásunk érdekében. Kedves vajdasági (délvidéki) magyar testvéreink! Legyetek jóhiszeműek és elnézőek: az hogy valaki akadozva beszél anyanyelvén még nem jelenti, hogy kevésbé magyar mint ti ott, ahol szép nyelvünk csengése mindennapos és elterjedt. Gondoljatok bele, hogy minden félelem, elnyomás, asszimiláció mellett mi megmaradtunk magyarnak, s nemzeti önérzetünkre sokkal serkentőbben hat a testvéri jobb, mint a közöny és a megvetés. Hogy is mondá Vörösmarty Mihály: A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. A VMSZ palánkai KSZ-e
SZABADKA, ÚJFALU HK
Közösségben, jó hangulatban, felelősséggel egymásért Az Újfalu Helyi közösség VMSZ Női Fóruma május 6-án jótékonysági batyubált szervezett. A jó hangulatról Szabó Batancs István és zenekara gondoskodott. Az első tombolát Ubori László, Újfalu helyi közösség és a VMSZ Szabadkai VSZ elnökségének tagja húzta ki. Legközelebb július 1-én, majd augusztusban kerül sor újabb jótékonysági bálra, amelynek ös�szegéből iskolakezdési csomagot készítenek a rászoruló családok gyermekeinek.
10
2011. június 10.
Az Újfalu Helyi közösség VMSZ Női Fóruma a márciusban megtartott jótékonysági batyubálon befolyt összegből húsvéti csomagokat osztott a rászoruló családok gyermekeinek. A csomag osztás hangulatát szépítette az Ébredés zenekar, valamint a gyermekek szebbnél szebb versei.
A hagyományápolás összetartó ereje Az idén fenállásának 20. évfordulóját ünneplő törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület szervezésében Törökkanizsa főterén május 2-án tartották meg a III. Észak-bánáti Néptánc-találkozót – nemcsak az itteni közösség, de mindazok ünnepeként, akik számára fontos a hagyományok, így a néptánc és a népzene ápolása. A rendezvény bevezető részében, mintegy kedvcsinálóként, Jó ebédhez szólt a nóta: a kora délutáni órákban a zentai Délibáb Művelődési Egyesület Sarkantyú tamburazenekara, a csókai Szent Száva Művelődési Egyesület dalköre, majd a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület Kicsi csillag és Pöngettyű citerazenekara, illetve a szabadkai Juhász zenekar szórakoztatta a közönséget, majd a martonosi mazsorettek látványos előadása vezette fel a néptáncegyüttesek bemutatkozását. – Harmadszor találkozunk itt Törökkanizsán, s a korábbiakhoz hasonlóan a mai szemle is nemzetközi szintű, hiszen a vajdasági fellépők mellett körünkben üdvözölhetünk magyarországi és romániai néptáncosokat is. Így ölt határtalan jelleget a népzene és a néptánc, tisztelete és a hagyományőrzés pedig így kovácsolja össze kultúráinkat határon innen és túl… Reméljük, a jövőben sem lesz ez másképp, hiszen a törökkanizsai találkozó a Magyar Nemzeti Tanács által kiemelt fontosságú kistérségi rendezvénnyé lépett elő, amelyet a hagyományőrzés jegyében a jövőben ugyanígy szeretnénk megszervezni- köszöntötte a résztvevőket, a közönséget és a meghívott vendégeket Kovács Magdaléna, a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület elnöke. Az eddigi két s az idei találkozó védnökeként hasonló gondolatokkal nyitotta meg a rendezvényt Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház Elnöke is: ,,…A vidékeinken évszázadok óta egymás mellett és a történelmi viharok dacára együtt élő nemzeti közösségek egymásra ható, egymást kiegészítő néphagyományainak, értékeinek, kultúrájának megőrzése mindannyiunk érdeke…Tartományunk, az itt élő nemzeti közösségek kultúrájának sokszínűsége képezi azt a kincset, amelyre büszkék vagyunk, és amelynek alapján ismernek bennünket Európa-szerte’’ – fogalmazott megnyitóbeszédében Egeresi. S hogy valódi sokszínűségről beszélhetünk, arról a fellépők gondoskodtak, pergő, látványos, szívmelengető produkcióikkal: a szanádi Vuk Karadžić ME, az adorjáni Szőke Tisza ME, a Szeged táncegyüttes Kerepetye néptánccsoportja, a zentai Kali Jakh, a romániai Gottlob néptáncosai, a szerbkeresztúri Milan Ajvaz ME, a tornyosi Romano Romano drom, a nagykikindai Egység ME, a csókai Szent Száva ME, a martonosi Romák Egyesülete, a csókai Móra Ferenc ME és természetesen a vendéglátó Tiszagyöngye ME Tiszavirág és Tiszafa néptánccsoportja. A nagyszabású rendezvényt szabadtéri koncert zárta, melyen a Gold Old Times, a Music Company és a Baswing szórakoztatta a közönséget – bizonyítva, hogy rohanó világunkban, ha megteremtjük annak fel-
tételeit, együtt élhet s teret kaphat a modern és a hagyományos zene is. – Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a találkozót idén már a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt fontosságú kistérségi rendezvényeként szervezhettük meg. A Magyar Nemzeti Tanács mellett támogatásukért szeretnék köszönetet mondani a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárságnak, Egeresi Sándor Úrnak, a Tartományi Képviselőház Elnökének, Dudás Károlynak, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Elnökének, Bús Ottó tartományi képviselőnek, Törökkanizsa község önkormányzatának, a rendezvény médiatámogatóinak és mindenkinek, aki munkájával, törekvéseivel hozzájárult ahhoz, hogy a néptánc e bánáti szemléje valóban sikeres és egyre inkább ismert színfolt legyen a művelődési rendezvények sorában. A néptánc és népzene seregszemléjeként e találkozót azzal a nemes céllal hívjuk életre évről-évre, hogy eggyé kovácsoljuk a hagyományápoló egyéneket és közösségeket, tánccsoportokat és Művelődési Egyesületeket. A fenállásának 20. évfordulóját ünneplő Tiszagyöngye ME üzeneteként ezért zártam megnyitóbeszédemet az alábbi gondolatokkal: Április 29-én ünnepeltük a Táncművészet világnapját. Úgy gondolom, hogy e gyönyörű ünnep része a néptánc művészete is: a magyar, szerb, roma és román közösség tánca, ritmusa, sajátos hangulata – mindaz, amit a rohanó világ nem temetett maga alá. Azért nem tudta ezt megtenni, mert minden közösségben vannak és lesznek olyanok, akiknek szívügye a néphagyományok bemutatása és megőrzése. Nézzenek csak körül: itt vannak ők együtt, hogy értékeiket Önöknek is bemutathassák. És joggal lehetnek büszkék arra, amit tudnak, és amit képviselnek. Kívánom, hogy a jövőben még többen tartozzunk e közösséghez – nyilatkozta Kovács Magdaléna, a Tiszagyöngye ME elnöke a III. Észak-bánáti Néptánc-találkozó összegzéseként.
11
közös ügyeink
múlt, közélet, kultúra
Törökkanizsa
1896-ban alakult a palicsi Földműves iskola
Akkreditált pedagógusképzés a törökkanizsai óvodában A Bethlen Gábor Alapítványnak köszönhetően a törökkanizsai Srećno dete Iskoláskor Előtti Intézményben áprilisban pedagógusképzést szerveztek az óvónők és tanítónők részére. Az akkreditált pedagógusképzési programot A 100 játék néven bonyolították le. Az intézmény 500.000 forintot nyert, s ezt az ös�szeget képzésre, új játékok vásárlására és számítógépes felszerelés vásárlására fordítják. A pedagógusképzésen 18 óvónő és tanítónő vett részt, de figyelemmel kísérte azt Pópity Egon, a községi tanács oktatással megbízott tagja, Orosz Urbán Csilla projektmenedzser és Újhelyi Nándor, a községi képviselő-testület elnöke is. A Besnyi Szabolcs által vezetett, összesen 21 órás akkreditált képzésen bemutatott program kitűnően kiegészítheti a hagyományos oktatást, hiszen sokkal könnyebb az ismeretekre szert tenni vagy azokat átismételni,
ha a gyerekek közben játszhatnak. A játékkal köztudottan nevelni is lehet s ennek elsajátítása is a képzés részét képezte. A program célja az volt, hogy a résztvevők aktív tudást szerezzenek e gyakorlatias képzés alatt. – Három évvel ezelőtt hangot adtunk annak a törekvésnek, hogy javítani szeretnénk az oktatás, elsősorban a magyar nyelvű oktatás színvonalán. Az elmúlt években ingyenes továbbképzéseket szerveztünk, beindult a magyarszakos informatikai gimnázium, mely egyedülálló Vajdaságban. Ma pedig a Bethlen Gábor Alapítványnak köszönhetően pedagógusképzést szerveztünk az óvónők és tanítónők részére. Szeretnék köszönetet mondani Orosz Urbán Csillának, a pályázat írójának és Vass Szabó Csillának, az óvoda előző igazgatónőjének, akik megálmodták e pályázatot. Köszönettel tartozom az óvoda jelenlegi vezetőségének, illetve a képzésen résztvevő
óvónőknek és tanítónőknek, akik a képzésnek köszönhetően növelni tudják az oktatás színvonalát. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács meghírdette a beiskoláztatási programot, tehát azoknak a szülőknek, akik most íratják be gyermeküket első osztályba beiskoláztatási támogatást biztosít a MNT, valamint idén indítja el ösztöndíjprogramját is a főiskolára illetve az egyetemre íratkozó diákok számára – mondta az akkreditált képzés megnyitónapján Újhelyi Nándor, a községi képviselő-testület elnöke. M.Sz.
muzslya
Muzslyai hírek
– az Ifjúsági Fórum játékos pótoktatás szervez az alsós diákoknak
Május elején a muzslyai VMSZ Ifjúsági Fóruma tisztújító közgyűlést szervezett, ahol Kollár Tündét elnöknek, Borbély Tivadart alelnöknek, elnökségi tagoknak pedig Tóth Krisztinát, Bakos Árpádot és Kocsis Zoltánt választották meg. Május 14-én a muzslyai VMSZ Ifjúsági Fóruma hétvégi pótoktatást szervezett. A pótoktatáson első alkalommal 12 gyermek vett részt, akik játékos feladatokkal, csapatmunkával ismerkedhettek meg. Ezek az órák olyan alsós diákok részére állnak rendelkezésre, akiknek nehézségeik akadnak egy-egy tantárgyból, vagy gyakorlást igényelnek akár magyar nyelvből, idegen nyelvből, matematikából. Az Ifjúsági Fórum aktivistái segítenek a gyerekeknek, hogy minél jobban elsajátitják a követelményeket, illetve javítanak a hiányosságokon. Emellett, a tantárgyakon kívül hagyományápolással is foglalkoznak. Megismertetik a diákokkal népszokásainkat, megemlékeznek jeles ünnepeinkről is. Az Ifjúsági Fórum fiataljait a sokszínűség jellemzi. Vannak köztük zenészek, akik majd különböző gyermekdalokat tanítanak, népdalokat, -táncot.
12
2011. június 10.
Kiemelték, hogy fontosnak tartják az ifjúság aktívabb részvételét és bevonását a politikai életbe, hisz így betekintést nyerhetnek a párt működésébe, munkájába és egyéb tevékenységeibe. Anyanyelvünk és hagyományaink őrzését és ápolását is folytatni kell, ugyanúgy, mint a jótékonysági akciókat, segítve azokon, akik nehéz körülmények között élnek, mert egy kis egymásra figyeléssel és segítségnyújtással sokat tehetünk, örömet is szerezhetünk. Továbbá olyan fiatalok is, akik szeretik a képzőművészetet, barkácsolást, és ezt a tudást szívesen megosztják a gyerekekkel. A DIÁKOKKAL AZ AKTIVISTÁK MELLETT HÁROM FIATAL PEDAGÓGUS IS FOGLALKOZIK. NAGYON LELKESEK ÉS SZÍVESEN VÉGZIK EZT A FELADATOT, EZÉRT A MUZSLYAI VMSZ IFJÚSÁGI FÓRUMA ARRA KÉRI A SZÜLŐKET, HA KEDVET KAP GYERMEKÜK, SOK SZERETETTEL VÁRJÁK ŐKET. A PÓTOKTATÁS ILLETVE FOGLALKOZÁS SZOMBATONKÉNT KERÜL MEGRENDEZÉSRE MUZSLYÁN A PETŐFI SÁNDOR MME KÖNYVTÁRTERMÉBEN, DÉLELŐTT 10 ÓRÁTÓL. A gyerekek tetszésüket jelezték és már türelmetlenül várják a következő összejövetelt! Borbély Tivadar
Palicson 2011. április 2-án táblát avattak a valamikor Földműves iskola homlokzatán. A tábla felhelyezését a palicsi helyi közösség kezdeményezte abból az alkalomból, hogy 115 évvel ezelőtt alakult ez az intézmény. A kezdeményezők fontosnak tartották , hogy ne hagyjuk veszni azokat a kultúrtörténeti értékeket, amik mellett naponta elmegyünk. Sajnos, a valamikor oly nagyhírű Földműves iskoláról is sokan már megfeledkeztek, sőt az ifjabb korosztály azzal sincs tisztában, hogy micsoda nagyszerű kezdeményezés volt ez az 1896-ban alapított intézmény. Szabadka sz. kir. város hatalmas homokterülettel rendelkezett, amiről a filoxéravész megjelenéséig úgy tartották, hogy sivár, értéktelen. A városvezetés felismerte a futóhomokban rejlő lehetőséget, szőlőtermelésre ösztönözte az itt élőket. Hirtelen olyan nagy lett a kereslet a homokterületek iránt, hogy 1889-ben az árverés szabályozásával tették lehetővé, hogy az itt élő szegényebb sorsúak is homokföldekhez jussanak. 1890 végén már 7000 hold szőlős volt. Ebben az időben felmerült egy gazdasági tanintézmény létrehozásának a gondolata is, aminek az ünnepélyes megnyitására végül 1898 április 2-án került sor. Megvalósulása köszönhető volt annak a vezetésnek, amely felismerte, hogy a tudás megszerzésébe fektetett tőke soha sem kidobott pénz, hisz csakis a dolgok pontos ismerete, a sokrétű tudás a biztosítéka a fejlődésnek, az előre haladásnak. AZ ISKOLA MEGNYITÓJÁRA A VÁROSI VENDÉGEK MÁR VILLAMOSON ÉRKEZTEK. JÓKAI ÁSVÁNYI LAJOS ISKOLAIGAZGATÓ VEZETÉSE ALATT EZ LETT AZ ORSZÁG LEGSZEBB FÖLDMŰVES ISKOLÁJA. MESSZE FÖLDRŐL ÉRKEZTEK MEGCSODÁLNI A FUTÓHOMOKON LÉTREHOZOTT MINTAGAZDASÁGOT. ÚGY VÉLTÉK, HOGY EZ AZ ISKOLA AGRÁREGYETEMMÉ FOG KIFEJLŐDNI. SAJNOS AZ I. VILÁGHÁBORÚ EZT MEGAKADÁLYOZTA. A háború után nemcsak, hogy megszüntették az iskolát, hanem hagyták, hogy feledésbe merüljön. A szőlőtermelés viszont meghonosodott a vidéken, és a szőlő feldolgozására szolgáló kisüzemeket idővel a pincegazdaság váltotta fel. Sajnos mára már az is csúfos véget ért, idegen kezekbe végezte, olyanokéba, akiknek csak az egyéni érdek lebegett a szemük előtt, megfeledkezve azokról az emberekről, akik kialakították, felvirágoztatták és hagyománnyá tették a szőlőtermesztést. A Földműves Iskola megszűnése óta ilyen jellegű iskola nem csak Palicson, de Szabadka Község területén sem létesült. A jelenlegi városvezetés nem méltó követője nagynevű elődeinek, hiszen nem fordít kellő gondot az oktatás fejlesztésére, várat magára a meglévő általános iskola bővítése, új óvoda, bölcsőde kiépítése. A valamikori Erzsébet Királynő útját (ma Zelengora utca) a Földműves Iskola jóvoltából gyümölcsfák, díszfák, cserjék díszítették, amiből mára már csak a szép fenyőfák maradtak. Őket nemhogy rózsák és
díszcserjék nem tarkítják, hanem halmokban áll a szemétkupac, ami rontja az amúgy is szebb időket megélt település látképét. A városvezetést a vállvonogatás, a feladatok áthárítása és a hatáskörök alól való kibúvás jellemzi. Pedig a földműves iskola elindulásának idején Palicsfürdő még egységesen fejlődött. A megtermelt javakat Palicsfürdő építésére, szépítésére fordították. A mostanság turisztikai látványosságként emlegetett Víztorony, Női fürdő és Vigadó is ezekben az években épült. Ma annak vagyunk tanúi, hogy a nehézségek árán megtermelt javakat elviszik tőlünk, fejlesztésre, úthálózat, víz- és szennyvízvezeték, kultúrház kiépítésére sem biztosítanak anyagi forrásokat. Félő, hogy a most felújítás gyanánt szétbontott Női Fürdő nehogy az enyészet martalékává váljon, hisz a már évek óta felújítás alatt álló Vigadó még a mai napig is zárva áll az arra látogatók előtt. A Földműves iskola megálmodói a tudásban, a fejlődésben, fejlesztésben látták a jövőt, mindvégig az itt élők érdekeit tartva szem előtt. Ma Palics egységének szétrombolására tett igyekezetnek lehetünk a tanúi, ami két részre igyekszik bontani azt az egységet, amit eleink oly nagyon igyekeztek megteremteni. Ne hagyjuk ezt a szellemi hagyatékot elkallódni, ne engedjük, hogy Palics kultúrtörténetét elferdítsék, meghamisítsák. Törődjünk értékeinkkel, mint amilyen ez a Földműves iskola is, amely a mély hallgatásból napvilágra került. Bánjunk odafigyeléssel a ránk hagyott javakkal, ne engedjük, hogy Palicson megbomoljon az az egység, ami már évszázadok óta jellemzi ezt a települést. Bízom benne, hogy Palics lakosai felelősségteljes döntéseket tudnak hozni, és nem fogják hagyni, hogy idegenként bánjanak velük a saját településükön, hiszen tudjuk, hogy a föld azoké, akik művelik, akik itt élnek rajta, és ne hagyjuk, hogy ez másként legyen! Segítsük a Palicsi Helyi Közösség vezetését abban, hogy Palics városi önkormányzattá válhasson saját bevételi forrásokkal, amiből majd ismét lehetőség nyílik ilyen, és ehhez hasonló létesítmények kiépítésére. Dobó Márta
13
KICSIKNEK-NAGYOKNAK
KICSIKNEK
szórakozás
Az oromi Galipoli Kft szervezésében május 24-én a szabadkai Galleria hotel átriumában mintegy 1200 vajdasági publikum előtt fellépett a Showder-klubból jól ismert Hadházi László és Benk Dénes. mintegy másfél órán át szórakoztatták egyedi, stand up comedy stílusú műsorukkal a közönséget. A műsor fővédnöke a Vajdasági Magyar Szövetség.
Windmill Fest 2011
A Windmill Fest elnevezésű zenei fesztivált idén második alkalommal szervezi meg az oromi People civil szervezet május 28-án. A rendezvény az oromi szélmalomnál kerül megrendezésre, ami egyben a szervezet székhelye is. Ebben az évben is sikeres pályázatoknak és támogatóknak köszönhetően tudjuk a fesztivált megvalósítani. A tavalyi évvel ellentétben, amikor is a rendezvény ingyenes volt, idén a belépőkből befolyó összeget teljes egészében jótékonysági célra fogjuk fordítani. Adományunkat a Magyarkanizsa Községbeli Szociális Védelmi szolgáltató központ javára ajánljuk fel, azon belül is a korai fejlesztés megsegítésére, ami 1-10 éves gyermekek fejlesztését jelenti, amelyre nagyon nagy igény van. Az egy napos, két helyszínes fesztiválon – a szélmalom melletti nagyszínpadon felléptek a csantavéri Silence Limit rockzenekar, a Lábos Electric Orchestra alternatív zenekar és a szegedi Nemulass alternatív zenekar. A szélmalomban pedig az elektronikus zene kedvelőinek tettek eleget szabadkai vendég DJ –k, 22 és 2 óra között Ascaloon, Gabriel Bin és Chrono zenélt. A fesztivált tábortűz és az óbecsei Fingerbang koncertje zárta. Annak érdekében, hogy minél több érdeklődő eljuthasson a rendezvényre, két ingyenes autóbuszjáratot indíttak, az egyik Magyarkanizsa központjából, érintve Adorjánt, Oromhegyest, Tótfalut és Völgyest. A másik Horgosról indult, érintve a kispiaci bekötőt, Bácsszőlőst, Hajdújárást, Palicsot, Szabadkát és Békovát. A rendezvény teljes területén szelektív hulladékgyűjtéssel járultak hozzá környezetünk védelméhez.
14
2011. június 10.
NAGYOKNAK
Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Kicsiknek: Nem szeretem a strucctojást, mert sok festék kell rá. Nagyoknak: Megszabad locsolni? A helyes megfejtést beküldők közül könyvjutalomban részesül: Balla Réka, Herceg János 104., 25243 Doroszló Pázmány Bernadett, Kosovska 18., 23332 Oroszlámos Hunyadi László, JNH 17., 23222 Tóba
A Körkép melléklete • Felelős kiadó: Vajdasági Magyar Szövetség, 24000 Szabadka / Subotica, Ago Mamužić u. 11/I. • Szerkeszti a szerkesztőség: Bús Ottó, Dévavári Zoltán, Dudás Károly, Pál Károly. Főszerkesztő: Lovas Ildikó • Arculat, grafikai szerkesztő: Lackó Lénárd (e-mail:
[email protected]) • Nyomtatja: Rotografika Kft. • Megjelenik havonta.
15
