Tisztújító küldöttközgyűlés

Tisztújító küldöttközgyűlés 2002. március 19.

A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület új vezetősége Egyesületi elnök: dr. Szikla Zoltán főtitkár: Fábián Endre Nyomdaipari elnök: titkár:

szakosztály Bujdos István Szikszay Olivér

Papíripari, szakosztály elnök: Kuminka József titkár: Iscpy Andorné Nagy Zsuzsanna Restaurátor elnök: titkár:

szakosztály Orosz Katalin P. Holl Adrienn

Ellenőrző bizottság elnök: Bálint Caba tagok: Csillag Ildikó, dr. Kardos György, Lendvai László, dr. Madai Gyula Március 19-én, kedden a Tótfalusi Kis Miklós Szakközépiskolában gyűltek össze a megválasztott küldöttek, az egyesület meghívott vendegei és tisztségviselői, hogy meghallgassák a főtitkár és az ellenőrző bizottság elnökének beszámolóját az el-

Munkában a küldöttközgyűlés

Kardos György megnyitja a tanácskozást

múlt négy év munkájáról, majd megválasszák az egyesület új tisztségviselőit. Déli 11 órakor az iskolában tett látogatással kezdődött az esemény, aminek során Nagy Lajos igazgató és Szálai Sándor, a tannyomda vezetője „idegenvezetése és kalauzolása mellett a jelenlevők megtekintették a hazai nyomdaipar legnagyobb oktatási intézményének oktatóközpontját. Az iskola nagytermében röviddel 13 óra után dr. Kardos György levezető elnök nyitotta meg a tanácskozást. Bevezetőben megemlékeztek az egyesület utolsó egy évben elhunyt kilenc tagjáról; emlékezzünk mi is rájuk: Balló Tamásné, Gerő József, Iványi István, dr. Kőhalmi Kálmán, Löblin Judit, Mérő Tibor, Somogyi Dezső, Szántó József, Szántó Tibor. Az elnök ürömmel állapította meg, hogy a közgyűlésre delegált 76 küldöttből hetvenegy megjelent, ami nem csak praktikusan a közgyűlés eredményes munkáját biztosíthatja, hanem szerencsére jellemző az egész tagság hozzáállására is. Megválasztották a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság két tagját, dr. Helyes Lászlónét és Salgó Vilmost, akik ugyan munkájuk felén már túl voltak. Ezután megerősítették tisztében a jelölőbizottság elnökét és két tagját, akik megbízásukat előzőleg az Egyesületi Tanácstól kapták: dr. Hamar János, ill. Csordás Nagy András és Szálai Sándor. Első napirendi pontként a házigazda, Nagy Lajos igazgató tartott előadást, ismertetést a - pillanatnyilag - Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző'néven MAGYAR GRAFIKA

Nagy Lajos az iskola történetét ismerteti

működő intézmény történetéről, életéről. A nemrég fennállásának ötvenedik évéi ünneplő iskola az induláskor csak egy épületet és az eszközöket kapta meg az oktatáshoz. Kilencven tanulójával és tanári gárdájával a termelésért kapott pénzből tartolták fenn az iskolát, anyagi támogatás nélkül. Sok-sok átalakulás és változás során a hetvenes-nyolcvanas években az elméleti oktatás kikerült Újpalotára, az ott épült új iskola felébe, majd egészébe; ahol méreteiben a hajdanvolt iskolához képest nagyságrenddel kibővítve működhetett. Ezzel egyúttal a fővárosban addig több helyen működő szakközépiskolai oktatás is integrálódott a szakmunkásképzéssel. A nyolcvanas évek végen az iskolával szomszédos üres telek és kél további, bontással létrejött telek összevonásával sokszintes új, gyakorlati tanműhely épült, ami az 1989-es tanév őszére készült el. Az iskolában szinte már csak múzeumszerűen maradt meg a magasnyomtatás technológiája (ólombetűk, szedés és nyomógépierem), megjelentek a korszerűbb formakészítési eljárások - ami azóta is folyamatosan korszerűsödik -, helyet kapott az ofszetnyomtatás és jelentősen kibővült a könyvkötészet. A tizenkét évvel ezelőtt végbement változások által indukált, az oktalás terén fellépő változtatási igények folyományaként az elmúlt év őszén a tulajdonos fővárosi közgyűlés úgy döntött; hogy jogutód nélkül megszünteti az iskolát és a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdászképzésért Közalapítvány keretében újjáalakítja azt, tiszta - ércllségi uláni - szakmunkásképzéssel, szakközépiskolai funkció nélkül. Egyúttal az ily módon mennyiségében lényegesen csökkent elméleti képzés is visszatér az épület falai közé. Végezetül arra kérte a küldöttközgyűlés résztvevőit, mint nagyrészt a nyomdaiparban jelentős feladatokat ellátókat, hogy minden lehetséges formában járuljanak hozzá, segítsék az iskola átalakulását, további sikeres működését. MAGYAR GRAFIKA

Ezután következett Burger László főtitkár beszámolója az elnökség és a műszaki egyesület munkájáról az 1998-2002 közötti időszakban. Tisztelt közgyűlés! Kedves vendégeink! A főtitkári beszámoló az elmúlt időszak általános jellegű értékelését tartalmazza; az itt elmondottakat alátámasztó tényadatokat a melléklet tartalmazza, illetve majd a szóbeli kiegészítésben fogunk kitérni rá. (Ezek nagy részét lapunk előző számában közreadtuk. -A szerk.) A szakosztályok és összességében az egyesület sikeres és eredményes időszakot zár 2002-ben. A tagság körében a különböző programok fogadtatása és az egyesület tevékenységének megítélése általában jellemzően pozitív. Ezt alapvetően igazolják a tisztújító, illetve a küldöttválasztó közgyűléseken elhangzottak, továbbá a különböző évközi rendezvényeken hivatalosan vagy barátílag elhangzó vélemények. 'Az egyesületi munka keretei. Az 1998-as lisztújítás során kicserélődött az egyesület vezetése, és részben a szakosztályok vezetése is. A jelenlegi vezetők megbízatása akkor kezdődött, amikor a rendszerváltásnak nevezett gyökeres és teljes körű társadalmi átalakulások már nagyrészt lezajlónak, de különösen a civil szervezetek vonatkozásában a struktúrák még nem ágyazódtak be. A váltás mindkét nagy szakágazatunkra különösen nagy hatással volt. Megkezdődött a régi struktúrák gazdálkodás szempontú struktúrák irányába történő átalakulása. Ennek következtében az egyesület pénzügyi gazdálkodását, a lapokat, a műszaki-tudományos rendezvényeket, a tagdíjakai és egyéb támogatásokat és összességében az egész gazdálkodást elvárásaiban és eredményeiben is új kontextusban lehetett csak értékelni. Az egyesület tevékenysége az elmúlt évtizedekben is mindig sikeres, eredményes és népszerű volt. A korábbi évtizedeket az jellemezte, hogy a működési keretek - a politikai, gazdasági és szellemi háttér lényegét tekintve - nem változtak. A rendszerváltással egy időben végrehajtott szervezeti korszerűsítés hosszú időre megfelelő keretet biztosított a sikeres egyesületi tevékenységhez. De az előbb elmondottak okán egyre nagyobb erőfeszítéseket igényelt a környezetünkben bekövetkezett változásokhoz történő alkalmazkodás. Gyönyörű szép kép, és gyönyörű szép körmondatok. Gyakorlatilag arról van szó, hogy pénzre kellelt utazni. Az egyesületnek a tevékenysége során nem volt lényeges konfliktusa az alapszabállyal, mégis a felsorolt okok miatt az elmúlt négy évet az alapszabály folyamatos megújításának szándéka jelle-

mezte, aminek kimunkálásában a jelenlegi vezetés már jelentős részt vállalt. Az új alapszabály az egyesület szerkezetét és vezetésének kereteit az új évezred elvárásaihoz igyekszik alakítani. Megállapítható, hogy a szakosztályok sikeresen vettek ezen akadályokat. Az egyesület működőképességét és a szakmai munka színvonalát a legnehezebb időszakban is sikerült megőrizni. A leköszönő vezetés egy jól prosperáló, a körülmények változásaira gyorsan és hatékonyan reagálni képes, korszerűen szerveződő, és jól működő háttérrel rendelkező, irigyelt szervezetet bíz az újonnan megválasztásra kerülő vezetőkre. Az egyesület vezetése köszönetét fejezi ki a titkárság munkatársainak, hogy a változó körülményeknek megfelelően az egyesület programjának megvalósítása érdekében sikeresen dolgoztak. * A tagsági viszonyról szólnék néhány szót. Az ipar strukturális átalakulása hatására az egyesület tagságának szerkezete is átalakult. A korábbi időszakra jellemző üzemi csoportos tagság dominanciája eltűnt, és egy lazább szerkezetű tagság alakult ki. A tagsági viszony aránya eltolódott a közvetlen kapcsolatot jelentő lazább, de őszintébb egyéni tagság felé, míg a jogi tagok száma újra eléri vagy meghaladja a korábbi időszakokét. Ez különösen azért jelentős, meri a jogi tagdíj is - akárcsak az egyéni tagnak - egyfajta áldozathozatal a gazdálkodóknak. Ha a cégek vállalják ezt a kiadást, akkor kapnak érte valamit az egyesülettől, úgy, mint az egyének, ezért is különös jelentősége van annak, hogy tagságunk tovább aktivizálódjon. Közvetlenül is érzékelhető, hogy azok közül, akik korábban is részt vettek a szakmai közéletben, jóformán senki sem kallódott cl, ugyanakkor nagyon sok új arc tűnt fel a szakmai háttérből. Az egyesület jelenlegi vezetése kényszerült az evek óla halasztott tagdíjreformra is, melyről elmondható, hogy sikeresen lezajlott, és a tagdfjlctszám stabilizálódott. Az egyesület eletében meghatározóak a rendezvények. A szakmai körök jelentős része megszűnt, illetve elhalt a tevékenysége. Ennek több oka van. Talán a legfontosabb, hogy hiányzik a feltörekvő, fiatal szakembergárda, akik az egyesületi életben látják a szakmai kifutás lehetőségét, és megfelelően ambicionáltak ahhoz, hogy egy-egy szakmai csoportot mozgassanak. Akik erre alkalmasak lennének, azok az üzleti életben is kamatoztatni tudják tehetségüket, és így már nem marad idő, energia az aktív szerep felvállalására. Hasonló a helyzet azzal a tapasztalt, érett generációval, akik éveken keresztül végezték az egyesületi munkát, s az átalakulások, az új gazdasági környezet és sok

egyéb érvényesülési lehetőség nyújt új teret munkájuknak. Az összes területen a helytállás teljes erőbedobást igényel, és így kevesebb energiájút a társadalmi élet szervezésére. Viszont mindkét réteg aktív tagjai igénylik a különböző rendezvényeket, és azokon szívesen vesznek részt. Alapvetően e felismerés okán továbbcsiszoltuk a rendezvények struktúráját, és a tagsági vélemények szerint is tovább színesedett a rendezvénypaletta. A korábbi évek gyakorlatából a kor igényeihez igazítva őriztük meg mindazt, amire valós igény van. Változatlanul van egy-egy szakmai csoport által működtetett kör, akik meghatározott rendszerességgel tartják rendezvényeiket. Látogatottak, sikeresek a termékbemutatók, ahol exkluzív módon lehet egy-egy céggel vagy termékkel megismerkedni. Ezek általában az egyesület bevételeit is növelő rendezvények. Az elmúlt időszak nagy váltása volt a nagy rendezvények átszervezése. Az egyesület legsikeresebb rendezvényei a Nyomdász Vándorgyűlések, a Papírfeldolgozó Napok és a Fehérmíves Napok. Rendezvényeink szervezőelvei beváltak, és a szimpóziumaink alapelvei is változatlanok, amelyek a következők voltak: változó, a témához valamilyen formában kötődő helyszíneket kerestünk - lehetőleg létszámkorlátozás nélkül -, de az érdemi, szakmai munkát nem zavaró létszámot szerveztünk. Évente négy-hat, de lehetőségünktől függően esetleg még több alkalommal került sor ilyen rendezvényekre. Rendezvényeink folyamatosan növekvő szakmai színvonala mellett sikerült megőrizni a kötetlenséget, az oldott hangulatot, s a korábbi jó hagyományainkat. Ugy tudom, hogy a konkrét számokat a mellékletben megkapták a kollégák. Rendezvényeink további sikerének változatlanul a tagságunk aktivitása a záloga. A rendezvényeken részt vevők száma nem csökken, és mindig akad vállalkozó cég is, hogy ne csak szavakban szerepeljen a szakma, de mód legyen például üzemlátogatásra is. A rendezvényeink házi gazdaságát felvállaló cégeknek ezúton és ismételten is köszönetünket fejezzük ki. * A képzésünkről és oktatásunkról is szólnék néhány szót. Az egyesület alaptevékenysége a képzés és oktatás. Ennek egyik formája a különböző szakmai rendezvények ismeretbővítő előadásaiban valósul meg. Az intenzív ismeretátadás - a meghatározott tematika szerinti úgynevezett iskolai rendszerű oktatás - azonban még nincs a többi tevékenységi körrel azonos népszerűségi szinten. Az új vezetésnek ezt a témát folyamatosan napirenden kell tartani, és több eredményt kell elérni. MAIÍYAK GRAFIKA

mutatókban, hanem a tagjainál mérhető megtérülésben és hasznosulásban méri. Programjainkat a nyújtott szolgáltatásokhoz és különösen azok minőségéhez viszonyítva mindig nagyon kedvező - sokszor ráfizetéses - árfekvésben tudtuk biztosítani. Végezetül a leköszönő főtitkár feladata az is, hogy az elmúlt időszak tapasztalatainak összegzéseként kiemelje, melyek azok a legfontosabb feladatok és melyek azok a szempontok, amelyeket a további sikerek érdekében a következő vezetőség figyelmébe ajánl. Nem tudom, az elnök úr megengedi-e azt, hogy folytassam és ezeket az ajánlatokat megtegyem. Ez majdnem ugyanilyen hosszú lesz - mert az élet nem áll meg. • Programjavaslatunk az egyesületi munkára a leköszönő főtitkár és vezetőség nevében... Ez a felolvasás vagy ezek a pontok nem jelentenek fontossági sorrendet. Már csak azért sem, mert nem tudjuk, hogy egy év múlva mely szempontok emelnek ki valamit ebből a felsorolásból vagy karolnak föl olyan gondolatot, amely ebben benne sincs. Változatlanul fontos az egész évre vonatkozó egyesületi esemény- és rendezvénynaptár összeállítása. Egyértelművé kell tenni a szakosztályokon belüli szervezeti tagozódást. Különösen a kis létszámú munkahelyeken dolgozó magánvállalkozó stb. tagok területi szerveződésének támogatását kell napirenden tartani. Létre kell hozni a díj bizottságot az alapszabályban meghatározott célokkal és hatáskörrel. Felül kell vizsgálni az egyesület tárgyi megjelenítőinek egységes szemlélet szerinti formálásai: lógó, levelezés, kiadványok stb. Ehhez felhasználhatóak az arculatépítéssel jelzett korábbi munka eredményei, illetve esetleg tervezőket kell felkérni tagjaink közül. Szükséges az egyesület termékeinek, szolgáltatásainak, kínálatának bővítése, a piacképesség növelése. Gondolunk itt például a kiadványokra, mint évkönyv, tematikus térkép, szakkönyvek vagy egyéb, egyesületi jellel díszített személyes tárgyak. Rendszeresen számba kell venni a tagságot, elemezni annak összetételét, felmérni igényeit, kémi javaslatait. A számítógépes tagsági nyilvántartás továbbfejlesztésével biztosítani kell szakosztályonként a nem, életkor, képzettség, beosztás, egyesületi tagsági idő szerinti csoportosítás lehetőségét, és ebből az egyesületi munkára pozitív következtetéseket kell levonni. Fontos, hogy az egyesület vezetése lartsa számon a tagság különböző csoportjait, tisztségviselőit, az aktivistákat, a tisztségviselésre számításba vehetőket, a kitüntetetteket, a kiemelkedő szakmai

teljesítményt nyújtókat, a szponzorokat, a 25, 40, 50 éves tagsági idővel rendelkezőket. Bővíteni célszerű az egyesület elismerési módját. Az évekhez kötött - 25, 40, 50 éves - tagságért, az egyesületi tervező, szervező, bonyolító munkában legalább 10 éves eredményes részvételért, az egyesületi tevékenységben rendszeres részvételért és kiemelkedő szakmai eredményekért, az összegzett lübb évtizedes és kiemelkedő egyesületi szakmai tevékenységért, a szakmai kultúra fejlesztéséért kifejtett munkáért, valamint az egyesület érdekében és javára nem egyesületi tagok által végzett tevékenységért adhaló elismeréseket is ki kell dolgozni. Nyomon kell követni a más területeken kiemelkedő eredményeket elérő egyesületi lagok társadalmi megbecsülését. Számon kell tartani, rendszeresen visszaigazolni és lehetőség szerint megvalósítani a tagok javaslatait. Tovább kell vizsgálni annak a módját, hogy milyen fórumok lehetnek és kell hogy legyenek a tagság véleménynyilvánításához. Célszerű lenne újragondolni és jól kommunikálható Tormában újrafogalmazni a szakmai érdekvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Csak lábjegyzetben jegyzem meg, hogy egyes területek szinte teljesen kicsúsztak a magyar papír-, nyomdaipar kezéből. Azt hiszem, hogy ezen a folyamaton cl kellene gondolkodnunk, és tenni is kéne valamit. Példaként felhozom a Gyógyszerészek Egyesületét, ahol gyógyszertár nem lehet gyógyszerész nélkül. Azt hiszem, hogy ezen mélyen el lehet gondolkodni. Szükséges az egyesület információs rendszerének - benne az információs banknak - továbbfejlesztése. Még rendszeresebbé és célirányosabbá kell tenni a tájékoztatási az iparágak eredményeiről, a főbb vállalati eseményekről. A szakosztály nemzetközi munkáját propagálni kell, és nagyobb körben kell ismertté tenni. A hagyományok ápolásával kapcsolatban meg kell próbálni a szakmánkénti leltár készítéséi, összefoglaló kép kialakítását az egyes dokumentumokról és az idevonalkozó gyűjteményekről, még akkor is, ha ez magánkézben van. Legalább legyen mire büszkének lenni. Az egyesület egyik további fontos feladata a szakmai alkotómunka ösztönzése is, valamint pályázatok és ezek bemutatási lehetősége. Továbbá, és nem utolsósorban fontos az egyesületi tevékenység pénzügyi alapjainak erősítése a jogi tagsággal, az alapítvány létrehozásával, a szponzorálási lehetőség figyelemmel kísérésével. Nem teljesen populáris, de folyamatosan végzendő feladat az egyesületi tagdíjrendszer megfigyelése, és bizony, ha muszáj, a tagdíjak emelése. MAGYAR

GRAFIKA

Pesti Sándor vetílell képes beszámolóját (.ártja

Befejezésül ezen a helyen is sok sikert kívánunk a közgyűlésen megújuló vezetésnek. Engedjek meg, hogy ezután átadjam a terepet a szóbeli kiegészítésnek, amelyet az ügyvezető Pesti Sándor kollégámmal közösen állítottunk össze. Ezután következett Pesti Sándor ügyvezető - PowerPoint képanyaggal kísért - kiegészítője. Köszönöm, hogy lehetőséget kapunk egy olyan anyag bemutatására, ami korábban csiszolódott, de az itt elhangzottak nemcsak a főtitkár és az ügyvezető álláspontját tükrözik. Arra gondoltunk a főtitkárral, hogy néhány dolgot közösen - néha váltva mi is elmondanánk. Rövidre veszem az anyagot, hisz az idő halad, és nagyon sok feladatunk van. Három szóval gondoltuk jellemezni az elmúlt évekéi: megújulás, stabilizálódás, új utak keresése. Az elsőhöz szeretném hozzátenni, hogy a megújulás alatt sok mindent érthetünk, de azt érijük, hogy négy évvel ezelőtt új vezetőség került az egyesület élére. Rendszerváltás történt a kilencvenes években, változott a szakmastruktúra is. Akkor is volt egy megújulás, de '94-ben a korábbi vezetés vitte tovább ezt a nyolc évet. Négy évvel ezelőtt teljes vezetőségváltás történt - sok helyen a szakosztályok élén is. Ez a megújulás így is érlendő. Általánosan elhangzó érv a változatlan támogatottság. Szerencsére ezt folyamatosan éreztük, és egyre jobban érezzük. Elsősorban a cégektől érezzük. Sokszor elhangzik a cégkérdésnél a jogi tag formula. Az esetek nagy részében azonos a cég vezetője, illetve az egyesület tagja, aki a cégét is hozza az egyesületbe. A lagság stabilitását sikerült megőrizni egy megörökölt, régen nem bolygatott tagdíjrendszerrel. Még mindig nem az egeket veri a tagdíjak Összege. Ne csak a tagdíjak emelését értsük ez alatt - erre mindenki emlékszik -, hanem azt, hogy végre kitisztítottuk a számítógépes nyil-

8

MAGYAR GRAFIKA

vántartást. Azokat, akik évekkel ezelőtt diákként beléptek, és elkerültek a szakmából, ne tartsuk nyilván, hisz nincs velük élő kapcsolatunk. Amikor a külső kapcsolatokkal való elismerést említjük, akkor nagyon fontos megemlíteni, hogy nagyon sok külső kapcsolata van az egyesületnek, bankoktól kezdve mindazokig a szolgáltatókig bezárólag, akikkel kapcsolatba kerültünk. Adott esetben ilyen egy szálloda, egy étterem, egy önkormányzat és a hozzánk hasonló szervezetek. Az elmúlt években bárhová mentünk, nyíltak előttünk az ajtók. Híre megy a műszaki egyesület rendezvényeinek. Azok a szolgáltatók, akik egyébként kőkeményen tárgyalnak velünk is, örömmel és szívesen fogadnak nyomdászrendezvényt; hiszen tudják, hogy jó lesz a rendezvény, nem csinálunk botrányt, és kifizetjük a számláinkat. Megtartani, továbbcsiszolni a bevált sablonokat. Ttt a sablon szót emelném ki, hisz a sablonnak van egy jó értelme is, az, hogy egyszerűsíti a munkát. Ha úgy telszik, bizonyos rendezvényeknél eljutottunk egy olyan rutinig, hogy viszonylag rövid idő alatt, nagy létszámot megmozgatva, jó programokat tudunk nyújtani. Nyilvánvalóan ehhez kell az itt ülők támogatása is, mert az, hogy mi legyen az előadások címe, egy program tárgysorozata, a szakma nélkül nem megy. Senki nem őrzi ezt magában, amikor az egyesületről van szó. Az új programelemeket meg kell erősíteni, hiszen ebben vannak új dolgok. A főtitkár úr állal elmondottakban is elhangzott, hogy túl kell lépni mindazon, ami túlhaladott, de okosan kell tudni szelektálni, hogy mi melyik csoportba tartozik. Mi az, ami megőrzendő és valóban aktívan megőrzendő, mi az, ami muzeális céllal megőrzendő, és mi az, ami esetében lépnünk kell és az emlékünkben kell megőrizni. Bennmaradni a szakmai közélet sűrűjében. Nem csak a mi érdemünk, de úgy gondoljuk, hogy az elmúll években az egyesület a szakmai közélel sűrűjébe került. Megváltozott, átalakult a rendszer, átalakult a szakmai struktúra. Bent vagyunk a sűrűjében. A fiatalítás, a tagság részvételének szélesítése egy folyamatos munka. Ami itt nem sikerült, vagy amiben nagyon kicsit léptünk előre az elmúll években, azok az előkészítő anyagok. Tehát az ötlet még nem eléggé áramlik az egyesület felé. Ha már az ötlet megvan, akkor azért van, aki fogja és vigye két lépéssel tovább a terhet. Az adminisztráció terén bizony vannak elmaradásaink, utol kell érnünk magunkat. Egy kicsit lazítani lehet - vagy nem. A rendezvényeknek menni kell, hiszen az itt ülők naponta tapasztalják, hogy azérl híres az egyesület, mert jól él, jól mű-

ködik. Valamilyen módon ezt adminisztrálnunk is kell. Az elmúlt evekben nem ez volt a prioritás. Néhány fontosabb rendezvényről csak az újdonság ereje mialt szólnék. Bevezettük a jogi lagok értekezletét. Ez két dologgal függ össze. Egyrészt megerősödött a jogi tagság szerepe, másrészt kommunikáltunk a eégekkel, hiszen a cégeknél sok ezer ember dolgozik. Nekünk csak 1700 tagunk van, de ott van a többi szimpatizáns. Egy-egy rendezvényen 60-70 százalék körül van az egyesületi tagok száma, és 30-40 százaléknyi azoknak a kollégáknak az aránya, akik valami miatt nem tagjai az egyesületnek, és igazából a tagjai sem kívánnak lenni, de elvárják, hogy az eseményekről tudjanak, és jönnek szívesen. A Printexpón nem ebben a ciklusban jelentünk meg először, de az igazán érdemi - tehát feltűnő és hasznos - megjelenés erre a ciklusra datálódik. Hozzáteszem, hogy egy új momentumot vezettünk be: hagyománnyá tettük, hogy a vb-üléseinket a Printexpo alatt tartjuk, a Hungexpo tájékoztatójával együtt. Fontos rendezvényeink között van a János-nap, az ottani megjelenés a nyomdai szakosztály kezdeményezése. Ami ebben nagyon fontos, hogy a János-nap nem feltétlenül csak a nyomdászoknak szól. A Népligetben nagyon sok olyan kolléga van, aki vagy nyomdász volt, vagy nyomdász lesz, vagy egyszerűen csak kapcsolódik hozzánk, mert papiros-, papírkereskedő- vagy hasonló szakterületen van. Tehát az egyesület nekik is megjelenik a János-napon. Nagyon fontos a nyugdíjas-találkozó, ami évről évre hagyománnyá vált. A nyomdaipari szakosztály beszámolójában szerepel egy olyan kitétel - ez az írásos anyagban is benne van -, hogy el kellene gondolkodni azon, hogy ezeket a találkozókat egy picit gyakorítsuk, tehát - mondjuk - a nyári időszakra is szervezzünk ilyet. Ehhez a támogatást a nyugdíjasoktól biztos megkapjuk, a titkárság részéről pedig a szervezése iránt nyitottak vagyunk. Az elmúlt években csatlakoztunk a Pro Typographia-versenyhez egy különdíjjal az egyesület részéről. A Nyomdász Vándorgyűlés költségvetésének a terhére van a különdíj. Bár hozzáteszem, ezt az eddigi két díjazott egyike sem vette át, sőt megduplázva az egyesületnél hagyta olyan címkével a pénzt, hogy ebből rendezvényeken főiskolás, középiskolás kollégák részvételét biztosítsuk. Ezt a díjat 2000-ben az Intergraf Kft. kapta, 2001-ben pedig a Novoprínt Rt., akiknek ez úton is külön gratulálunk. Ez egy egyedi oklevél, tehát kézzel festett, merített papírra készült oklevél. Úgy gondolom, nem ez az Ötvenezer forint az, ami a cégeken segítene. A Novopnnt Rt. vezérigazgatója azt

mondta, hogy a mérlegüket ez semmilyen irányba nem fogja befolyásolni. A pályázat 2002-re már kint van. Reméljük, ismét jogi tagunk kapja ezt a díjat. Hozzáteszem, hogy a zsűri tőlünk teljesen függetlenül tevékenykedik. Rendezvényeinkről csak nagyon röviden, hiszen ezekről egyrészt szó volt, másrészt erről szól az egyesület törtenete. Több mint száz hazai helyszínen voltunk az elmúlt négy évben. Van olyan, ahol többször is voltunk. Az ország szinte minden táját körbejártuk a Nyírségtől egészen Zaláig. Bár az elmúlt négy évben éppen Zalaegerszegre nem sikerült elmennünk, de bírjuk az ígéretüket, hogy a közeljövőben fogadnak. Volt egy olyan rendezvényünk is, amely nem számít külföldi útnak, de mégis külföldön voltunk: a komarnói nyomda volt a házigazdája egyszer a nyomdász karbantartók találkozójának. A nagyvilágot is körbejártuk sok rendezvénnyel, több mint három tucat külföldi úti célunk volt. Sokkal nagyobb lehetne ez a szám, ha a városokat néznénk, de ha két-három várost érintve zajlott egy-egy program, akkor azokat egynek célszerű venni. Ebben mindenféle program benne van, a kiállítások is. Itt ismét köszönetet szeretnék mondani azoknak a cégeknek, amelyek beengednek magukhoz, hogy adott esetben egy-egy berendezés, termék gyártását megtekinthessük, és a csoportot vendégül látják. Tehát egyszerűen olyan helyre jut el - mint ez a beszámolóban is elhangzott - az érdeklődő kolléga, ahol egyébként legfeljebb csak a kapuból szemlélhetne, hogy ott készül egy adott berendezés. Arról nem is beszélve, hogy milyen korszerű technológiákat láttunk, és még magyar szerszámgépekkel ís találkozhattunk, tehát a honfiúi büszkeség dagaszthatta keblünket. Egy kis krónika az egyesület elmúlt éveiről... Testületi ülések sora volt - mindazt, amit az alapszabály szerint meg kellett tartani, megtartottuk. Volt egy lapunk is, ami sokba került nekünk. (A vetítőn megjelenik a Fekete-Fehér Mívesség című lap.) Nagyon sokan szerették. Most nincs. A veszteségét ledolgoztuk. Nem vagyok benne biztos, hogy nem hamarkodtuk el a döntést. Egy könnyet hadd ejtsek érte én is, bár a legtöbb munkám nekem volt vele. Nehezen indult, most már másfél eve folyik nagy döccenőkkel az állásbörzénk, amire itt hívom lel a figyelmét mindenkinek. Ez nagyon diszkrét. Én magam sem tudom, mint a titkárságon bent ülő kollégák sem, hogy ki akar elhelyezkedni, illetve ki keres kollégát. Az egyesület itt egyetlenegy elvet követ, hogy ne az egyesület legyen az, akitől a munkáltató megtudja, hogy a dolgozója elpályáMAGYAR

GRAFIKA

zik, és ne az egyesülettől tudja meg egy MTESZtag vagy egyesületi tag, hogy a munkáltatója valakit szeretne a helyére fölvenni. A mi dolgunk, hogy segítsünk nekik a partnert is megtalálni, meg aki nehéz helyzetbe került, azt kisegíteni. A szimpóziumokról sok minden elhangzott. Nagyon nagy rendezvénnyé nőtte ki magát a Papírfeldolgozó Napok. Arányaiban a papíripar létszámához képest ez nagyobb arányt képvisel, mint a Nyomdász Vándorgyűlés. Bár itt tipikusan az a helyzet, hogy a szakmáink kezdenek összemosódni. Amikor ránézek itt két kollégára, akik a Dunapacktól, illetve a Petőfi Nyomdától vannak, az egyik papírosként aposztrofálja magát, a másik nyomdászként, holott a tevékenységük és a profiljuk nagyon nagy területen fedi egymást. A vándorgyűlés jön zárásul a másik nagy rendezvény mellé. A bal oldali kép szintén a Printexpón készült. (A kivetített képre mutat.) Néhány elvet, amit a főtitkár úr elmondott, igyekszünk megvalósítani. Ilyen az egyesület arculatának formálása. Nem elhanyagolható az a marketingszempont sem, hogy akik a Drupán ott voltak, azoknak az emlékezetébe idézzük, akik meg csak a Printexpón voltak, és nem lehettek ott a Drupán, azok meg egy kis ízelítőt kapjanak arról, hogy milyen volt. Illetve nagyon jelentős esemény volt, amihez helyszínt adhattunk, amelyen az egyik cég támogatási szerződést írt alá a Műszaki Főiskolával. Minimum 211 cég az, amely a nyilvántartásunkban külön cégnévként szerepel. Ezek küzött nyilván vannak átalakuló cégek, de 211 névvel és 1800 munkatárssal voltunk kapcsolatban az elmúlt években. Most néhány szót arról, ami az igazi tisztem, a gazdálkodásról és annak szerkezeléről. Éves gazdasági tevékenységünk 13-15 százaléka-ez évenként változik, de ez az arány marad - származik a tagdíjbevételből. Ez nagyon fontos arány. Nem azért az, egy százalékért - az szja egy százaléka nálunk is körülbelül egy százalékot tesz ki az éves költségvetésben -, hanem azért, mert ebben egy támogatottságot lehet érezni. Az elmúlt években ez az érték folyamatosan növekedett, és hétezer forint híján egymilliónál vagyunk. Tavaly nyáron, nagy meglepetésünkre, kaptunk egy értesítést, hogy 24 ezer forintot az APEH még pótlólag jóváírt a számlánkon. Ha ezt az idén is legalább hétezer forinttal megteszi, akkor a 2002-es évet egymillió forint fölötti egy százalékkal számolhatjuk. Ha azt vesszük, hogy átlag 40 százalék szjaval számolhatunk, akkor kélszázötvenmilliós nagyságrendet keres meg (és ebből százmillió adót fizet) az a kör, amelyik minket támogat. Ez elég jelentős. MAGYAR

GRAFIKA

A maradék 80-85 százalék az egyesület saját tevékenységének a bevétele. Ez a rendezvények bevételéből származik, s a lapok, kiadványok bevételéből. Tartósan a százmilliós sáv föle kerüli az egyesület, s mindezt - majd kitérünk rá - három alkalmazottal érte el. Gyorsan végigszaladva szólnék néhány szót a struktúrájáról is. A belföldi rendezvények, a szakmai utak és az egyéb tevékenységek aránya nagyjából egyensúlyban van. Ha a tagdíjat külön megnézzük, akkor ez három értékből - egyéni, jogi tagdíj és az szja - áll össze. Röviden szólnék a kiadásainkról is. A működési költségek szerepe, a vissza nem igényelhető áfa. Ne felejtsük el, hogy az egyesületi tevékenység esetében nem igényelhető vissza az áfa. Tehát a közgyűlésnek van egy költségvetése 25 vagy 12,5 százalékkal, de ez számunkra drágább. Persze ennek megvan a másik oldala is. A kiadványok bevétele és kiadásai, az általános költségek aránya és a rendezvényköltségek. Úgy igyekeztünk alakítani, hogy a lehető legkisebb arányban legyenek általános költségek, tehát a közvetlen költségelszámolás legyen a meghatározó. Könyvelésben nagyon nagy változást élt meg az egyesület idén január l-jén, hiszen az egyesület életében, történetében először saját könyvelésünk van mérlegképes könyvelővel. Tavaly az egyesületi tanácsülésen bejelentettük, hogy audilált az egyesület mérlege, tehát könyvvizsgáló auditálta, vizsgálta a mérleget. Az idén még nagyobb lépés történt az összes hardver, szoftver és egyéb beruházással együtt, de saját hatáskörbe vettük a könyvelést. Ha úgy tetszik, naprakészek lehetünk. Jóindulatú csapat volt, de x számú egyesületnek végezték a könyvelését, és adott esetben nem a mi érdekeink voltak a legfontosabbak. Az idén a mérlegünk ismét pozitív lelt. Egy közel másfélmillió forintos eredménnyel számolunk. Az elmúlt évek tevékenységének gyümölcse most kezd beérni. Ennek a növekedésével tervezünk, számolunk, ha megkapjuk legalább az eddigi évek támogatottságát. Az előbb már említettem, hogy mindezt nem egy nagy létszám végzi. Had említsem meg a két kolléganőt: Terus és Antónia (Kardosné Nagy Terézia és Takács Antónia. - A szerk.). Ez a csapat az, amelyik az egyesületet megpróbálja valamilyen módon adminisztratívan is kiszolgálni. A pontokon végigfutva nagyon röviden szólnék a jövőről is. A szimpóziumok, az oktatások, a szakmai utak, az állásbörze, a szakértői tevékenység és a szaklapok. Ezek azok a legfontosabb súly-

pontok, amit mindenképpen méltónak tartunk megőrizni vagy továbbfejleszteni. A végén programul is szoktunk adni. Az írásos anyag elhangzóit, ezl a vb jóváhagyta. Három mondatban foglaltuk ezt össze: - Bizalom egymásban, és tenni egymásért. Eddig is ez jellemezte az egyesületet. A hitünk az, hogy ez így is marad. - Tartalmas szakmai programokat szeretnénk szervezni. Eddig sem a protokoll volt az, ami mutat valamit, és ez ezután is így legyen. A kezdő lépések megtörténtek, megvannak az alapok. Kimunkálódtak az alapok, s ezt fel kell pörgclni. - Mindenképpen internetalapúvá kell tennünk a kommunikációt. Milyen környezetben van esélyünk ezt megcsinálni? Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évek azt mutatják - hiszen nemcsak az egyesületben dolgozunk, hanem kinnjárunk a nagyvilágban-, hogy a gazdasági környezet romlani fog, nehezedni fognak a körülmények. Feltehetően a politikai feltételek is nehezedni fognak. A mai kor nem a civil szervezetek támogatásáról szól, noha nem a műszaki egyesülettel és a hasonló jellegű egyesületekkel van a politikusoknak problémája, de úgy mondják, hogy ahol faragnak, ott hullik a forgács. Félő, hogy ilyen módon mi is kapunk belőle az oldalvízen. Egy új vezetést hoz az egyesület, egy ismét megújuló vezetést. Teljes a bizalom, de óhatatlan, hogy egy új vezetés átalakítja adott esetben a napi munkát, és a napi munka így megváltozik. Az újonnan megválasztottak is, és az egyesületben folyamatosan tevékenykedők is - értve ez alatt az egyesületi tanácsot is - mindenképpen egy új stílushoz kell hogy szokjanak. A sikercsapatoknál is hiába cserélődik az edző, s mindegyik jó, a csapat is és az edző is, belül érezzük, hogy több a munka, több a feladat. Egy szakmai átrendeződés közepén vagyunk, ami még nem zárult le, sőt egyes jelek arra utalnak, hogy felerősödik. A CtP-be és egyéb dolgokba most ne menjünk bele. Mit szeretnénk együtt? Amit eddig elértünk, hogy maradjunk meg egy megbízható információs központnak. Itt a megbízhatót emelném ki. Ami információ az egyesületbe bekerül vagy kikerül, azt kontrolláljuk, az hiteles legyen. - Kiszolgálni szakmáinkat. Itt a szolgálatot a szó igazi, klasszikus, ősi értelmében adva értelmezzük. - Rangot, tekintélyt jelentsen a tagság. Ha nem is egy oklevél, de az, hogy valaki a PNYME tagja, az mindenkinek mondjon valamit.

- Közösségérzetet nyújtani. Ez az egyik olyan mozgatóelem, ami a részvételeket is nagyban befolyásolja. Végül következett Burger László főtitkár rövid kiegészítése: Engedjék meg, hogy elmondjam - meghallgatva a saját beszámolómat, illetve Pesti Sanyi kollégám dolgait -, van ahol hiányoztak a számok. Ezek olyan számok, amelyek az egyesületi életre nagyon jellemzőek, és nem hangzottak el. Engedjék meg, hogy ezeket a mellékletből - ami ugyan mindenkinek a kezében van - kiemeljem. Az egyéni tagok száma 1998-ban 2558 fő volt, és 2001-ben 1700 főre csökkent. Ez a csökkenés a tagdíj, illetve a tagnyilvántartás felülvizsgálatára vonatkoztatható, illetve ez az oka ennek. A kétezer fő körüli létszám számunkra az a nagyságrend, amivel együtt dolgozunk. A jogi tagok száma 1998-ban 92 cég volt, míg 2001-ben 128 cég. Tagdíjbevételeink több mint a két és félszeresére nőttek, úgyhogy a 950 ezerről felment két és fél millió forint fölé. A jogi tagsági díjbevételeink 6-ról 11 millióra emelkedtek, míg az szja-támogatás a hatszáz valamennyi ezerről majdnem egymilliárdra... (Zaj.) ... ment fel. (Közbeszólás: Összekevered a saját cégeddel.) Fölfelé szívesebben tévedek. Ez így igaz. 200l-re elértük a pozitívumot. Tehát minden ösztökélés jogos volt a négy év során a gazdálkodásunk felé. Gazdálkodásunkat ösztökéltük, hogy pozitívak legyünk. Ezt elérte ez a vezetés. Azt hiszem, emellett már eltörpül az, hogy a Drupán kinn voltunk ezer fővel, hogy szerveztük az osztrák kereskedelmi kamarával való együttműködést, és átszerveztük a lapjainkat, aminek sajnálatos eredménye az volt, hogy a Fekete-Fehér Mívcsségnek úgymond szüneteltetjük a megjelenését, jobb időket várva. Ez egy teljesen társadalmi munkában és társadalmi körülmények között dolgozó - ne szégyelljük-szocialista szervezet volt. Most már, tizenkét év után azt merjük mondani, hogy sikerüli egy gazdálkodási körülmények között működő, társadalmi felügyeleti! szervvé átalakítani és működőképesen tartani. Ez egy helyzet, egy eredmény. Ennek a folytatására hívom fel a kollégáim figyelmét, és kívánok hozzá sok sikert. (Taps.) Pesti Sándor: Hadd köszönjem meg vezetőtársaimnak azt az együttműködést és adott esetben beleélést és beleérzést, amit az elmúlt években MAGYAR

GRAFIKA

11

tapasztaltam részükről. Remélem, hogy ez az együttműködés a ti számotokra is megfelelő volt. (Taps.) A főtitkári beszámolóhoz dr. Novok-Rostás László cs Nagy Lajos fűzött kiegészítést. Ezután következett, harmadik napirendi pontként Bálint Csaba, az ellenőrző bizottság elnökének beszámolója. Az ellenőrző bizottság elnökének beszámolóját következő" lapszámunkban közöljük. A közgyűlési beszámolóhoz Mózes Ferenc, Peitli József'(a Műszaki Főiskola hallgatója), Nagy Lajos, Persovits József, Búzás Ferenc, Szikla Zoltán cs Balog Miklós szóltak hozzá, fűztek kiegészítést, amire az előadók reflektáltak, válaszoltak. Ezt követően három határozati javaslatban többek között elfogadták a két beszámolót cs ezzel a leköszönő vezetőség munkáját. Az elnök előterjesztésében a közgyűlés elfogadta az egyesület korábban számukra ismertetett új alapszabályát. Dr. Hamar János a jelölőbizottság elnöke ismertette az előzetes vélcménygyűjtés nyomán felmerült neveket a megüresedő tisztségekre. Az új vezetőségi tagoknak jelölt személyek életútjának ismertetésével lezárult a jelölés. A nyomdaipari szakosztály két vezetője újabb időszakra vállalta a

A „régi" és az „új" tisztségviselők

megbízatást. A szavazás szünetében az elnökség átadta az idei díjakat; Lengyel Lajos-díjban részesült: Timkó György, Geller Lászlóne', megosztva Gera Imre és Hotz Pál; Gedeon Pálné és Moravcsikné File Katalin. Földi László irodalmi díjat kapott: dr. Polyánszky Éva és Ge'cs Béla. Az ezután lefolyt szavazással megválasztották a műszaki egyesület bevezetőben említett tisztségviselőit, majd az új elnök és főtitkár bizalmat megköszönő szavai után az elnöklő dr. Kardos György - 17.40-kor! - bezárta az ülést. PéKá

Ön hogyan látta? A tisztújító küldöttközgyűlést követően ncgy kérdést tettünk fel a közgyűlés néhány részvevőjének: • Mik voltak az általános benyomásai a közgyűlésről? • Mi a véleménye a PNYME négyévi munkájáról? • Mit szól az alapszabály módosításához? • Mit vár - mit kér - az újonnan megválasztott tisztségviselőktől? Alább adjuk közre a beérkezett válaszokat. Többektől kértünk ugyan véleményt, de ugye a szokott túlterhelés - meg azután lapuk terjedelmi keretei is határt szabnak a megjelenítésnek.

12

MAGYAR

GRAFIKA

Moravcsikné File Katalin azÉMl-TÜV Bayern vezető auditora, a Papíripari szakosztály nyolc éven át volt, leköszönő titkára 1. Általános benyomásom a küldöttgyűlésről: A küldöttgyűlés résztvevői reálisan értékelték a vezetés által négy év alatt elért eredményeket, az egyesületi munka módszereibe hozott korszerűsítéseket, és a munka hiányosságait is. Az elfogadott határozatokkal, véleményem szerint, biztosított az egyesületi munka minőségének további javulása és korszerűsítése.

2. Véleményem a PNYME elmúlt négyévi munkájáról: - Az egyesületi élet aktivitását és eredményességét az elmúlt években is kedvezőtlenül befolyásolta a megváltozott gazdasági környezet, a gazdálkodói szervezetek vezetőinek támogató vagy nem támogató hozzáállása, az egyénekkel szembeni munkáltatói elvárások (egyéni teljesítmény centrikuss ág) és a szakágazat területen levő vállalatok és vállalkozások tapasztalható átrendeződése. - Az egyesületi szakmai programok éves nagy rendezvényekre (pl. papíripari Fehérmíves Napok, Papírfeldolgozó Napok) és azon üzemi szervezetek magas színvonalú szakmai rendezvényeire korlátozódtak, ahol a gazdálkodó szervezet vezetői támogatják az egyesületi rendezvényeket. Az ágazatok éves nagy rendezvényei, sok esetben nemzetközi résztvevőkkel, igen sikeresek voltak mind a szakmai előadások színvonalában és a részvevői létszámban, mind a résztvevők egyéni megítélése szerint. - A szakmai bizottságok közül azok voltak sikeresek, amelyek (agilis, kezdeményező vezetővel) aktuális szakmai programjaikon keresztül aktuális és új hazai és nemzetközi szintű szakmai ismereteket tudtak nyújtani. - Véleményem szerint, az egyesületi vezetés és így a magam munkájában is hiányzott a rendszeresség és következetesség, és hiányosnak ítélem meg az információáramlást az egyesületi, szakosztályi vezetés, az üzemi és iskolai szervezetek között. 3. Mit szól az alapszabály-módosításhoz?: A módosítás előkészítőit - véleményadóit - az az alapszemlélel vezette, hogy a jelenlegi gazdálkodási elvárásokhoz és a tagság igényeihez igazítsa az alapszabályt. Hátra van még az SZMSZ korszerűsítése, ami szerves egységet kell hogy alkosson az alapszabállyal. 4. Az újonnan választott vezetőségtől kérem - a szervezettebb információáramlás biztosítását az üzemi szervezetek és a PNYME között, - a taglétszám növelését a szakmákhoz kapcsolódó vállalkozások köréből, - a nemzetközi kapcsolatok tartalmassá tételét, - az alapszabály további korszerűsítését, figyelembe véve a külföldi szakmai egyesületek működési tapasztalatait, - az adminisztrációs munka javítását a titkárság részéről.

Nyárainé Zehán Judit a Veszprémi Nyomda termelési vezetője 1. Amikor egy önkéntesen szerveződött egyesület küldöttközgyűlésébe delegált 76 főből, öt kivételével, jelen van mindenki (tanuló, nyugdíjas, igazgató, tulajdonos stb.), akkor az önmagáért beszél. 2. Ez részben válasz a második kérdésre is, bár - mint a rendezvények rendszeres látogatója csak a Nyomdaipari szakosztály munkáját minősíthetem, azzal meg vagyok elégedve. 3. Az alapszabály-módosításról a beszámolóban annyi hangzott el, hogy aktualizálást hajtottak végre, „portörlés" történt - dr. Kardos György szavaival élve -, eszerint kardinális változtatásokra nincs is szükség. 4. Egy új vezetés biztosan eredményez stílusbeli változásokat, tőlük fiatalos lendületet várok. Balog Miklós egyesületünk korábban nyolc éven át volt elnöke 1. A résztvevők száma jól mutatta, hogy a tagság küldötteknek a valóban aktív tagokat választotta meg, és a küldöttek komolyan és felelősségteljesen tettek eleget feladatuknak. A részvétel tehát kimagaslóan jó volt és a küldöttek nagy aktivitást mutattak a vitában. A szervezés, előkészítés megfelelő volt, a helyszín alkalmassága biztosította a nyugodt és megfelelő lebonyolítást. A vendéglátás jó színvonalú volt, ugyanakkor nem okozott túlságosan nagy költséget. 2. Egyesületünk továbbra is megfelelő keretet biztosít a szakmai munkához és nagyon sok értékes rendezvény került lebonyolításra az elmúlt választási ciklusban. Az első kél évben többször érződött, hogy a vezetés számára új a feladat, és még ismerkedik a lehetőségekkel, keresi a megoldásokat. A második két év nagyobb aktivitással, rendszeresebb munkával, stabilabb vezetéssel és erősebb kontrollal telt el, és javult az egyesületi munka színvonala. 3. Az alapszabály-módosítás azt célozta, hogy az élet változásait kövessük, a működést pontosítsuk, a feladatköröket és felelősséget jobban elválasszuk, és újra rögzítsük. Ez a tevékenység megfelelő nyilvánossággal több fordulóban történt; MAGYAR GRAFIKA

13

megfelelő lehetőséget biztosítva mindenkinek, hogy javaslatokat tegyen. Az előkészítés során vita bontakozott ki a tervezetről, mert volt, aki azt már véglegesnek gondolta, de ez később tisztázódott. Az alapszabály-tervezetet a közgyűlés már különösebb vita nélkül elfogadta - hála a rendkívül hosszú előkészítésnek -, így az életbe lépett. 4. Mint a közgyűlésen is elmondtam; az új vezetéstől a leköszönő főtitkár által elkészített „útravalón" túl azt kérem, hogy az alábbiakat vegye figyelembe folyamatosan tevékenysége során: - legyen érzékeny és figyelmes a tagság véleményére, jelzéseire, javaslataira; - folytassa az egyesület integráló tevékenységét a részt vevő szakmák számára, őrizze meg az egyesület működését, egységét; - rendszeres munkával, a határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével javítsa az egyesületi munka színvonalát. Dr. Kardos György egyesületünk leköszönt elnöke 1. Az egyesület leköszönő elnökeként imponáló volt számomra a megjelent küldöttek számával jellemezhető nagy érdeklődés az egyesület munkája iránt. Az én értelmezésemben ez a tagság egyértelmű kiállása volt a PNYME mellett. Ha a leköszönő vezetőség semmit sem tett volna az egyesületért az elmúlt négy évben, a tagság érdeklődésének és támogatásának megőrzése magában is óriási eredmény. A közgyűlés hangulatát végig konstruktívnak, ugyanakkor barátinak találtam. 2. Az elmúlt négy év munkájának minősítése a leköszönő vezetőség tagja esetében a közgyűlést követően már nem nagyon aktuális. Röviden: az egyesület (sok más civil szervezettel ellentétben) továbbra is működőképes, voltak sikeres, új kezdeményezések, vannak javítandó tevékenységek, néhány területen sikerült rendet tennünk és van nagyon lelkes, tenni akaró tagságunk. 3. Az alapszabály módosításával célunk, a régi alapszabály értékeinek megőrzése mellett, az egyesület aktuális külső és belső működési feltételeinek figyelembevétele volt. Nem kívántunk az alapszabályban új koncepciókat érvényesíteni (legyen ez követőink feladata), viszont helyre tettük - nagyon demokratikusan - a tisztázatlan dolgokat.

14

MAGYAR GRAFIKA

4. Kérésem az új tisztségviselőkhöz: Szolgálják egyesületünket tisztességgel, a többi jön magától. Szentendrei Zoltán a Prospektus Nyomda ügyvezetője 1. A meglepően magas részvételi arány és a gyűlés hangulata alapján ez egy tartalmas, jól működő, alapvető konlliklusoktól mentes egyesület. 2. Az elmúlt négy évben az elnökség, de leginkább az ügyvezetés számtalan jól sikerült rendezvény és szakmai utazás profi megrendezője volt. Talán a SZAKMA ismeretterjesztésében vállalhatott volna nagyobb szerepet (előadások, publikációk). 3. Tudom, hogy nem szép dolog, de eddig sem tudtam mit tartalmazón az alapszabály, és most sem érdekel nagyon. 4. Amit az újonnan megválasztott tisztségviselőktől kérnék: semmi esetre se romoljon az eddigi munka. Amiben lehet, vállaljanak nagyobb szerepet a szakmunkás- és felsőfokú szakmai képzésben; szoros együttműködésben a Szakmai Szövetséggel. Dr. Kovács Gyula a Cofinec Kner Címkegyártó Kft. szervezési vezetője 1. A PNYME küldöttközgyűléséről általában elmondhaló, hogy nagy erénye a nagyarányú megjelenés, így az értékelő és célkitűző munkáját minden zavar nélkül el tudta végezni. Miután a küldőitek nagy része régóta ismeri egymást, egymás problémáit és gondolkozását, a küldöttgyűlés során nem keletkeztek félreértésből, eltérő értelmezésből eredő viták. A program lebonyolítása mindenki megelégedésére gördülékeny, hatékony és jó hangulatú volt. 2. A műszaki egyesület elmúlt négyévi munkájáról - sokakéval együtt - az a véleményem, hogy nincs miért szégyenkeznünk, még akkor sem, ha nem minden elhatározást sikerült problémák nélkül megvalósítanunk. A vezetés optimizmussal telve kezdte meg és folytatta munkáját. Bár az elmúlt időben merüllek fel gazdálkodási nehézségek, amiknek azonban - ne felejtsük el - jól definiált oka volt a PNYME első megjelenése a Drupán; ami végül is közös elhatározásból született. Miután ennek költsége egyesületünk gazdálkodásá-

ban jelentősnek bizonyult, s előzetes tartalékolás erre a célra nem volt, logikus, hogy utólag kellett kiegyensúlyozó intézkedéseket hozni. A Drupán való jelenlétünk olyan erkölcsi érték, amit a jövőben is tovább kell vinnünk, természetesen megfelelő anyagi tartalékok képzésével. 3. Az alapszabály módosítására mindenképpen szükség volt. Ennek kimunkálásában igen jelentős szerepe volt dr. Annus Sándornak. Köszönet érte. A kialakult módosított új szabályzat, véleményem szerint, minden lényeges elemében megfelel a mai kor követelményeinek, és hatékony útmutatást, jó kereteket ad további egyesületi tevékenységünkhöz. Különösen érdemes odafigyelni és szélesebb körben is propagálni az új szervezeti séma változását. Az én tisztem és kötelezettségem rámutatni arra, hogy a Heltai Gáspár, korábban alapítványként működő, de ma jogilag közérdekű kötelezettségvállalásként értelmezett alap hogyan helyezkedik el a PNYME szervezeti hierarchiájában. A Heltai Gáspár Alapítvány helyett Hellai Alap nevű, jogilag közérdekű kötelezettségvállalásként működő szervezet az Egyesületi Tanács döntési hatásköré-

be tartozik, pénzügyi oldalról pedig az ellenőrző bizottsághoz. A kapcsolódó számviteli feladatokat az egyesület továbbra is saját hatáskörében végzi. Miután az utóbbi években jelentősen csökkentek a betétkamatok, az alap felhasználható hozadéka szintén nagyon megcsappant, így eves rendszeres pályáztatásra már nem futja. Emiatt a korábbi állandó kuratórium csak jelentős esetekben kerül Összehívásra, a szervezetben meghatározott ad hoc bizottság formájában. 4. Mit várok az újonnan megválasztott tisztségviselőktől? A kérdés szinte költői, hiszen az újonnan választott személyek mindig hoznak új, helyzetükből, egyéniségükből fakadó célokat és problémamegoldó módszereket. Én úgy gondolom, hogy a jelen helyzetben is így lesz, és ennek megfelelően kis cs nagy rcndczvcnycinkcn nemcsak az elmúlt idők folytatását, hanem az új, aktuális szakmai események megismerését és feldolgozását fogjuk megtapasztalni. A magam részéről csak kívánságként jelzem, hogy többet kell tennünk a üalalok bevonásáért és aktivizálásáért minél nagyobb számban. Mutassák meg magukat a szakmában. Péteri Károly

Tovább gazdagítani az egyesület életét Az újonnan megválasztott elnök és főtitkár nyilatkozata

Amint a március 19-i küldöttgyűlésről szóló beszámolóban is megírtuk, az 54 eves PNYME a következő négyéves ciklusra új tisztségviselőket választott. Egyhangú szavazással az egyesület új elnöke dr. Szikla Zoltán, a Dunapack Rt. általános vezérigazgató-helyetteDr. Szikla Zoltán se lett. Dr. Szikla Zoltán 1945-ben született, 1970-ben a linnországi Helsinki Műszaki Egyetem papírtechnológiai szakán

szerzett mérnöki diplomát, mely után papíripari kutatómunkát folytatott. 1987-ben a műszaki tudományok kandidátusa lett Finnországban, majd ugyancsak ott 1992-ben disszertációjának megvédésével a műszaki tudományok doktorává avatják. 1992-től a Dunapack Rt. általános vezérigazgatóhelyettese, 1996-1997-ben a Helsinki Műszaki Egyetem docense volt. 1975-től tagja a Finn Papírmérnök Szövetségnek, 1990-től az International Association of Scientific Paper Makersnek (a világ vezető papíripari kutatóit tömörítő társaság), 1993-tól a FAO Advisory Committee on Paper and Wood Products tanácsadó bizottságnak, 2000-2001-ben a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség elnökségének tagja és a Papíripari Szekció titkára. MAGVAR GRAFIKA

15

- A sok egyéb nemzetközi tagságom mellett 1971 óta tagja vagyok a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesületnek is - kezdte nyilatkozatát dr. Szikla Zoltán. Jól funkcionáló üzemi szervezetünk volt a hetvenes evekben, akkor a műszaki kör titkára voltam. Sok házi szakmai rendezvényünk volt, ahol nagy tudású műszaki szakemberek tartottak előadásokat. Szerveztünk bel- és külföldi szakmai kirándulásokat is, ahol összekapcsoltuk a kellemeset a hasznossal. Magam több szakmai cikket írtam a Papíripar című szaklapunkba, ma is tagja vagyok a szerkesztőbizottságnak. Azzal együtt, hogy az egyesület országos tevékenységébe eddig nem nagyon folytam bele, mégis engem jelöltek és választottak meg négy évre elnöknek. Valószínűleg abból az indíttatásból, hogy komoly nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezem. Ezt, valamint műszaki tudásomat gyümölcsöztetni lehet az egyesület munkájában. Több évtizedes nemzetközi kapcsolataim során meggyőződtem arról, hogy nemcsak Finnországban - a papíripar egyik vezető államában -, hanem a többi nyugati országban is aktív szerepe van az iparág életében az olyan szakmai egyesületnek, mint a PNYME idehaza. Nem egy ilyen szervezet nemcsak a továbbképzéssel, információátadással, az iparág összefogásával foglalkozik, hanem például jelentős szakmai könyvek kiadásával is. Úgy látom, hogy a mi egyesületünk többirányú feladata közül az egyik az, hogy beépüljön ebbe a nemzetközi hálózatba. Ezzel a kapcsolattal mi csak nyerhetünk. Úgy gondolom, e vonatkozásban ismeretségem és nemzetközi tisztségeim révén tudok eredményt elérni. Szükségesnek látom más hasonló szervezetek gyakorlatának adaptálását - természetesen a mai helyzetünknek megfelelő formában. A többi feladat ellátásához, esetleg felfrissítéséhez vagy éppen új dolgok bevezetéséhez szükségesnek látom, hogy mielőbb leüljünk a leköszönt vezetőséggel, hogy világos képet kapjunk, mit vettünk ál lőlük, nekik mik a tapasztalataik, hogyan lálják a vezetés további munkáját. Meg kell határoznunk azokat a súlypontokat, amelyek köre fel kell építeni a feladatokat. Abból kell kiindulni, hogy a két iparágon belül gazdája vagyunk az ismeretterjesztésnek, otthona vagy talán klubja vagyunk a műszaki szakembereknek, ahol együttesenjói érezhetik magukat és tanulhatnak egymástól. Ami nagy előnye a mi egyesületünknek: egy szervezetben vannak együtt a papíripar és a nyomdaipar dolgozói, szakemberei, akik munkájukban is egymásra vannak utalva, egymást szolgálják ki, illetve közösen szolgálják a nyomtatott termékek kiváló minőségét. Ez az összefonódó szövetség

16

MAGYAR GRAFIKA

természetes dolog, amelynek szép hagyományai vannak és amelyet továbbra is ápolni kell. A négyéves ciklusra olyan tervet kell összeállítani, amelyben világosan, egyszerűen és érthetően kell megfogalmazni a fő célkitűzéseket és azok részfeladatait. A kétezer fős taglétszám, szerintem, komoly erőforrás, de ezzel nem szabad megelégednünk. Iparágaink jövő nemzedéke számára hívogatóvá kell tenni azt, amit nyújtani tudunk, de ugyanakkor érezhetővé kell tenni azt is, hogy egyesületünk tagjának lenni komoly próbatétel lehet, mert az itt kapott ismeretekkel tud csak munkájában produkálni. Külön megemlítem, hogy az a jelentés, amelyet a számvizsgáló bizottság a küldöttgyűlés elé terjesztett, az új vezetőséget arra készteti, hogy a pénzügyi gazdálkodást szigorítsa. Befejezésül: komoly kihívás számomra az elnöki lisztség, hiszen az ebből adódó feladatok mellett továbbra is el kell látnom gazdasági beosztásom munkáját is. Mégis örömmel vállallam és megtiszteltetésnek vettem. Remélem, hogy helyes munkamegosztással és a tisztségviselők jó csapatmunkájával eredményes lesz a tevékenységünk. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület egyhangúlag megválasztott új főtitkárai, Fábián Endrét, a kecskeméti Petőfi Nyomda vezérigazgatóját munkahelyén kerestük fel, hogy megkérjük: nyilatkozzon lapunknak, milyennek látja ebből az új tisztségből adódó feladatokat. Fábián Endre Fábián Endre 1954ben született, érettségi után 1972-ben a Petőfi Nyomdában kéziszedő szakmunkás lett. 1976-ban szerzett diplomát a Könnyűipari Műszaki Főiskola nyomdaipari szakán, majd később abszolvált a Közgazdaságtudományi Egyetemen is. Különböző beosztásokban mindvégig a Petőfi Nyomdában dolgozott, amelynek évek óta első számú vezetője. A magyar nyomdaiparnak ahhoz a közép generációjához tartozik, akik az idők folyamán egyre bővülő szakmai tudás mellett az egész iparágat meghatározó vezetői, irányítói mentalitással már a jövőt építik. A PNYME-nek 1976 óta tagja, ugyancsak tagja a Magyar Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség elnökségének is.

- Büszkék vagyunk az 54 éve működő egyesülelünkre, amelynek magam is több mint 25 éve vagyok tagja - kezdte a nyilatkozatot Fábián Endre, az új főtitkár. Több mint fél évszázada a magyar papír- és nyomdaipar meghatározó szervezete, amely az egyesületi kereten belül még közelebb hozza egymáshoz az amúgy is egymásra utalt papíripari és nyomdaipari dolgozókat. Egyesületünk mindig azért volt - van - és lesz, hogy a két iparág vezetői, tagjai, szakemberei egyre többet tanuljanak egymástól és megismerjék az egyre rohamosabban fejlődő technikát és technológiát. Ezért nagy megtiszteltetés számomra, hogy ennek a sokat adó egyesületnek lehetek négy évi ciklusra főtitkára. Tudom, hogy ez a tisztség gazdasági tevékenységem mellett többletmunkával jár, de úgy gondolom, hogy nem szabadott volna visszautasítanom ezt a feladatot. Ha a tagság úgy látta, hogy tudok használni ebben a tisztségben, akkor szívvel-lélekkel, de ugyanakkor jó időbeosztással csinálni kell. Az eltelt évtizedekben egyszerű egyesületi tagként élvezhettem az egyesület hasznos munkáját, csak akkor aktivizáltam magamat, amikor helyileg szerveztünk valamilyen regionális rendezvényt. Most viszont országos szinten kell irányítani az egyesületei - nem csak nekem, hanem a most megválasztott többi tisztségviselőnek is. Fontosnak tartom, hogy első lépésként megismerjem az egyesület belső életét, napi feladatait. A hagyományokat, pozitív dolgokat lovább kell vinni, de új dolgokat is meg kell valósítanunk. Egy egyesület soha nem mondhatja, hogy itt kell megállni. Ebből a szempontból előnyös, hogy az elnökkel együtt új tisztségviselők vagyunk, a mögöttünk lévő szakmai, gyakorlati háttér sok új ötletet adhat. Mindenesetre először egy értékelést, felmérést kell végeznünk és meg kell fogalmazni, hogy az egyesület eddigi tevékenységében mi volt a jó, és mi a rossz. Meg kell azt is fogalmazni, hogy mire kell munkánkban összpontosítani. Mindezek alapján egy négy évre szóló tervet kell készítenünk, amelyben meg kell határoznunk, hogy a négy év alatt hová akarunk eljutni. Ha ezt világossá tettük, akkor konkretizálni kell az egyes részfeladatokat, az eddigi jó dolgokat lovább erősíteni, a rosszakat elhagyni, és helyettük újakat kezdeményezni. Mindezt legalább fél évenként értékelni kell, és ha szükséges, további változtatásokat kell kezdeményezni. Minden tevékenységünknek azt a célt kell szolgálnia, hogy nemcsak egyoldalúan műszaki egyesület, hanem olyan papíripari és nyomdaipari szakmai egyesület legyünk, ahol mindkét szakterületnek segítünk abban, hogy tagjaink univerzális szakemberek legyenek. Ez például a kis- és közép-

nyomdák számára fontos, ahol nem elég a dolgozó egyirányú szakmai képzettsége. Ha ebben tudunk valami többletet nyújtani, akkor a kisnyomdák jelentős száma is tagja lesz az egyesületnek. A megfogalmazott és félévenként értékelendő fő célkitűzések a mindennapi feladatok végrehajtásában valósulnak meg. Ezek közül a legfontosabbak: 1. Információ, folyamatos kapcsolattartás a tagsággal (klubnapok, találkozók, szimpóziumok rendezésévelj. A kétirányú informatív kommunikáció nagyon fontos: alapját képezi az eredményes munkának. Az alulról felfelé irányuló információt kell elsősorban erősíteni. 2. Oktatás, tréning és továbbképzési lehetőség biztosítása az egyesület keretén belül - természetesen az illetékes szervek, intézmények anyagi fedezetével. 3. A szaklapok további erősítése, hogy minden rovata a szakmai folyóirat elvárásának feleljen meg. Mindent meg kell tenni azért, hogy a Papíripar és a Magyar Grafika a szakmai lapok közül a legjobbak legyenek. 4. A tagság létszámát - mind a jogi, mint a természetes tagokét - növelni kell. Be kell szervezni a fiatalabb generációi, ugyanakkor a számbeli növekedésen túl az eddiginél jobban kell aktivizálni a tagságot. 5. Az egyesület pénzügyi gazdálkodásának hosszú távú stabilitását meg kell teremteni úgy, hogy mindig rendelkezzen valamennyi tartalékkal. Meg kelt találni azokat a módszereket, amelyekkel növelni lehet a bevételt. Természetesen ezt is elsősorban az eredményes egyesületi munka biztosítja. Ha az iparágainkban dolgozók látják, hogy az egyesület tevékenysége elsősorban értük van, nekik hasznos, akkor azt is tudják, hogy a pénzbeli támogatás is az ő hasznukat szolgálja. Befejezésül: az újonnan megválasztott elnök, dr. Szikla Zoltán és magam is akkor tudjuk eredményesen végezni munkánkat, ha közösen ténykedünk a szakosztályok vezetőségével, a szakbizottságokkal, az ellenőrző bizottsággal. Szükség van az apparátus segítségére, valamint a tagság aktivitására is.

Német műszaki fordítást, levelezést, lektorálást, szerkesztést vállal:

Péteri Károly technológus mérnök Tel.: 404-9667, (06-30) 274-2577 MAGYAR GRAFIKA

17

Nemzetközi nyomda-, kiadóipari es mediakiallitas (2002. ÁPRILIS 9-17. BIRMINGHAM) ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ Eiler Emil Az Tpexet, amelynek szerepe és jelentősége a Drupáéhoz hasonló, 1998 óta szintén négyévenként rendezik meg. Ez alkalommal 15 csarnokban, 87 Ü00 négyzetméter alapterületen, 34 országból érkező 1200 kiállító mutatja be a szakközönségnek a legújabb anyagokat, gépeket és berendezéseket, a legkorszerűbb technikát, továbbá a különféle fejlesztési és technológiai irányzatokat. Tdén hozzávetőlegesen százötvenezer látogatóra számítanak. A kiállítás alatt több mint száz ipari szaklapban 500 egész oldalas rekláminrormációt adnak ki, összesen másfél millió példányban. Becslések szerint ez azt jelenti, hogy az Ipex híreit és reklámjait rövid úton, közel hatmillió olvasóhoz juttatják el. A világ 51 szakfolyóiratában, korlátozott számban, ingyenes regisztrációs jegyeket is elhelyeztek. A kiállítással párhuzamosan társrendezvények megrendezésére is sor kerül. Ezekkel az egyes szakterületek és problémakörök mélyrehatóbb megismerését kívánják elősegíteni az előadások, konzultációk, szemináriumok, bemutatók, magántúrák és a speciális tematikájú célkiállítások keretében. A következőkben - a kiutazóknak és az itthon maradóknak - előzetesként rövid áttekintést adunk a várható látnivalókról és az említett eseményekről. A kiállítás befejeztével részletesen beszámolunk majd arról is hogy ki, mit állított ki, hogy miképpen zajlottak le a kísérőrendezvények és hogy a közmegítélés szerint milyen hatásfokú volt a kiállítás. Igyekszünk megszerezni az előadások és szemináriumok anyagait is, hogy teljes körű tájékoztatást tudjunk adni olvasóinknak az Ipexen történtekről.

Ipexia, a kiállítás virtuális Üdvöskéje

venni. A specializált szakrendezvények között kiemelt jelentőségű az ún. karrierfejlesztő' szeminárium, amely a fiatalok önmegvalósítását, az önmenedzselés különféle technikáit, lehetőségeit mutatja be és a fiatalok álláshoz jutását hivatott elősegíteni, oldva a nyomdaiparban egyszerre jelenlévő szakember- és álláshiány ellentmondásos problémáját. A következőkben az Tpex tizenöt pavilonjában látható újdonságokat soroljuk fel tematikai csoportosításban. Kiadói és nyomdai előkészítés (Prc-publishing és pre-press) A nyomdatechnika valószínűleg leggyorsabban fejlődő két szakterülete a kiállítás 4. és 5. pavilonjában kapott helyet, ahol a szoftver, a leképező (imaging) eszköz, a rendszerfejlesztő és -gyártó cégek káprázatos bemutalókat rendeznek a tervező (design) alkalmazások, az elektronikus kereskedelem (e-Business, e-Commerce), a multimédia, a színkezelés (Color Management), a digitális próbanyomás (proofkészítés, proofing) és a legújabb CtF filmlevilágítók (Computer to Film), illetve CtP (Computer to Plate) lemezlevil ágitok témaköreiben. A Fuji páratlanul gazdag termék- és eljárásválasztékát a következő alkalommal ismertetjük.

A kiállítás kiemelt tárgykörei, termékei és kísérőrendezvényei

Digitális technológia

A kiállítás szerkezetileg több részből áll. A fent említett alapterületen a kiállítók termékeit lehet megtekinteni. Ezenkívül, díjazás ellenében, külön magánprogramokon (ún. túrákon) is részt lehet

A kiállítás 3. és 3/a csarnokában minden megtalálható, ami ebben a témakörben számít: elmélet, anyag, eszköz, gép és technológia, a digitális adatkezelés (DAM), a még újabb dokumentumkezelő MAGYAR GRAFIKA

21

A RENDEZVÉNY TÉRKÉPE

Digitális technológia

A jövő nyomtatványa - már ma

Pre-Publishing és pre-press

UPEX

Pavilon: 3

Pavilon: 3, 3a

Pavilon: 4, 5

Pavilon: 5

Dokumentum-előállítás

Megoldások és alkalmazások

Tartalomkialakítás és -formálás

Használtgép-forgalmazás

Igény szerinti gyors nyomtatás (print on demand) Digitális nyomógépek Széles formátumú nyomtatók

a CRM és a kereskedelmi

Elektronikus kereskedelem

partnerek közötti közvetlen

Multimédia-megoldások

marketing témaköreiből AJITés az elektronikus megoldások Digitális nyomógépek és technológiák

Rendelésállomány-kezelés Színkezelés Proof készítés Nagyíormálumú nyomtatás CtF/C1P, nyomólemez-előállítás Fogyóeszközök Szerviz, szolgáltatások

Nyomó- és egyéb gépek

Termék-továbbfeldolgozás és -kikészítés

Pavilon.8,9,10,11,12

Pavilon: 6. 7, 20

Pavilon: 19

Pavilon: 17, 18

íves, te keres nyomó és

Nyomatkikészítés,

Papírleidolgozás

Folyamatkövetési

kartoníeldolgozásésboriték-

csomagoló és postázó gépek

készítés, segédberendezések,

a terméktervezéstől

fogyóeszközök, szerviz és

a késztermékig

fogyasztási cikkek, szerviz, szolgáltatások

MAGYAR

CRAFIKA

szolgáltatások

Flexonyomtatás

Print City

kötészeti gépek, termék Segédberendezések,

22

Converflex@lpex

(Workflow) megoldások

rendszerek, az igény szerinti (On Demand, OD) nyomtatás és a nagyméretű (szeles vagy óriás) nyomtatvány-előállítás újdonságai. Nyomtató- és egyéb gépek A kiállítás látogatói a 8. és a 12. csarnokban áttekintéstkaphatnak a legújabb ofszet íves és tekercsnyomtató gépek választékáról. Újdonság, hogy a működésben lévő gépekkel kapcsolatban összehasonlító elemzéseket is végeznek. Con verflex @ Ipex Az Ipex-kiállítások egyik új típusú programja, amely főképpen a fiexonyomtatás és a papírfcldolgozás (converting) témaköreire koncentrál. E tematikus szakkiállítás és rendezvény fő szponzora az az olasz ACIMGA egyesület, amelynek a neve és tevékenysége, a milánói Converflexkiállítás óta, már világviszonylatban ismert. Előzetes hírek szerint sok meglepő újdonságra lehet számítani ezen a téren is. Kikészítés és termék-tovább feldolgozás (Finishing és Converting) Működés közben és használatban mulatják be azokat a korszerű anyagokat, eljárásokat és automatikus gyártóberendezésekel, amelyek ma ezt a szakterületet jellemzik, így az érdeklődők itt megtalálhatják az igényeiknek megfelelő műszaki és gazdasági megoldásokat. A Print City Az MAN Roland, az Agfa és a Converflex@Ipex a Drupához hasonlóan, az Ipcxen is létrehozta a Print Citynek nevezett, jövőorientált tájékoztatási központot ípavilonrészt), amelyben 40 vezető fejlesztő-, gyártó- és beszállítócég vesz részt. Ez itt jelen esetben a fi exoelj árasokkal és a nyomtatvány -lovábbfeldolgozással kiegészítve áll az érdeklődők rendelkezésére. A Upex cég ugyanitt használt gépeket vonultat fel, értékesítésre felajánlva őket. Xerox a Print Cityben A Print City keretében a 3. és 3/a (6500 m2-es) csarnokban, a cég A jövő nyomata, már mos! címmel tart bemutatót, minden korábbinál szélesebb skálán mozogva és érzékeltetve a fejlesztéseknek azokat az új irányait, amelyek a maiaktól alapjai-

ban különböző új nyomtatási módszereket és nyomatokat eredményeznek. A kiállítás keretében bemutatásra kerül a Xerox-fejlesztés legújabb eredménye, a havi félmillió nyomat kapacitású ún. intelligens generációjú digitális nyomógép család is. A Xerox egyébként minden eddiginél nagyobb területen állít ki. Egyéni technológiai túraajánlatok az Ipcxen, a Pira rendezésében A Pira International az ípex rendezőivel összefogva az iparunk egyes speciális szakterületeit, technológiáit érintő, egyenként kb. három órai időtartamú ún. túrákat és szemináriumokat is rendez, viszonylag megfizethető részvételi díjak ellenében. A célja az, hogy a résztvevők minden fontos részletre kiterjedő áttekintést kapjanak a témakörjelenlegi állásáról, jövőbeli valószínű alakulásáról és trendjeiről. A túrák tematikai anyagát úgy állították össze, hogy közöttük semmi átfedés ne legyen, azok szigorúan csak meghatározott témakörük tanulmányozására szorítkozzanak. A következőkben ezeket tekintjük át. A részletezésből egyértelműen kiderül, hogy a kiadói, a nyomtatás és a termék-továbbfeldolgozás (finiselés) minden területén is egyre inkább meghatározóvá, majdhogynem kizárólagossá vált az elektronika, a digitalizácíó és az automatizálás. Az első és utolsó napot kivéve minden túrát naponta kétszer rendeznek meg. Részvétel csak előzetes jelentkezés alapján lehetséges. A részvételi üíj 150 angol főni. A Gold Star túra A kiadói és nyomdai terület szakemberei a következő témaköröket tanulmányozhatják: JDF JPEG 2000 képanalízis (nyomatmegfigyelési célból); korszerű kommunikációs csúcstechnológiák; digiMAGYAR GRAFIKA

23

A CtP és a digitális nyomtatás legújabb fejlesztési eredményei A digitális nyomófonna készítők közel egyforma arányban esküsznek a látható fényű és a termális (termikus, azaz az infravörös hullámtartományban dolgozó) berendezésekre. A túra résztvevői különféle gyártmányú és típusú előérzékenyített ofszetlemezeket, lilm- és lemezlevilágítókat, köztük a lilalézert (Violet Laser) is megtekinthetik működés közben. Követhetik a digitális nyomógépek fejlődését is a kezdeti lépésektől a mai állapotokon át, a jövő ígéreteit sejtető, ma még csak a fejlesztési fázisban lévő, ígéretes új típusokig bezárólag. tálís nyomtatás (benne kiemelten az ink-jet festékszóró-technológia újdonságai); a digitális folyamatkövetés (workflow); a digitális adatkezelés, {Digital Asset Management, röviden: DAM); a multimédia szoftver; a „menet közbeni" (on-thefiy) vezérlési, ellenőrzési konstrukciós technikák, íves, illetve tekercsnyomtatás céljára. A részvevők kézhez kapják az előadások írásos anyagát is. A képzett előadók azt is érzékeltetik, hogy milyen módon kapcsolódhatnak össze a ma alkalmazóit és az Tpexen bemutatott új eljárások, ami technológiailag és beruházásilag egyaránt rendkívül fontos szempont. A könyv- és a képes folyóirat (magazin) előállítás legújabb fejlesztési eredményei Ma már ebben a témakörben is a digitális technika vezet. A tanulmányozható í'őbb eljárások: az PDF, XML, digitális adatkezelés (DAM) és általában annak az érzékeltelése, hogy a digitális színkezelés (Digital Cvlor Management) hogyan illik bele a könyv- és folyóirat-előállítás átfogó folyamatkövetésébe (workflow-jáb'd). Szó lesz még a késztermék-továbbfeldolgozás és -kikészílés legújabb anyagairól, eszközeiről és módszereiről is. A digitális nyomtatás legújabb eredményei A digitális nyomtatási technikák alkalmazásait áttckinlő lúra, amelyben a digitális nyomtatás, a diszpléj, az általános kereskedelmi (akcidens) célú nyomtatás, a csomagolóanyag, a különféle kiadvány- és könyvelőállítás digitális eszközeinek és módszereinek az áttekintésére esik a hangsúly. Tanulmányozni lehet a legújabb, Nexpress eljárást és a digitális adatkezelés (DAM) lehetőségeit a digitális nyomtató tón érrendszerekben.

24

MAGYAR

GRAFIKA

Digitális folyamatkövetés (Workflow) A túra keretében a résztvevők az általános és átfogó ismereteken kívül megismerhetik a gyártók mai választékait és azok alkalmazását a próbanyomatkészítés, a színvezérlés és az ún. feladatteljesítés megkezdése előtti (angolul „repülés megkezdése előtti" prefiighting) felkészülés eszközeit és gyakorlatát, Új és az eddigieknél hatékonyabb reklámtechnikai megoldások A lúra célja olyan új, az eddigiektől jelentősen eltérő, azoknál hatékonyabb módszerek ismertetése, amelyek birtokában a nyomdák és kiadóvállalatok mindig legalább egy lépéssel a konkurencia és az egyéb médiák előtt tudnak járni. A résztvevők különféle kiállításokat is megtekintenek, ilyen például A hirdetés- és reklám-előrendelési menedzsmentrendszerek alkalmazása a hagyományos és a diszpléj reklámforma terén. /A multimédia a digitális adatkezelés és reklám-rendelésállomány menedzsmentrendszerek a szoftverek a változó információtartalmú nyomatok (VIP) előállításának levezénylésére, kiemelten a digitális nyomtatás céljára. A vezetői információs rendszer és az elektronikus kereskedelem A Management Information System (betűszóként; MIS) lényegében egy információfeldolgozásra és -rendszerezésre használatos számítógéprendszer, amely pontos, naprakész információkkal látja el a vezetés különböző szintjeit a tevékenységek felügyeletéhez, a haladás nyomon követéséhez, a döntések meghozatalához, valamint a problémamegoldáshoz. Másik nagyon fontos tématerület a

munkafeladat-meghatározó állomány formátum (Job Definition Formát, JDF) a CIP3 kiterjesztéseként, amely tárolt információkezelő linkekkel is rendelkezik. A felsoroltakat először most itt az Ipexen ismerhetik meg a résztvevők. Az elektronikus kereskedelem (e-Commerce) terén az automatikus és gyors rendelésfeldolgozó rendszert és a felhasználói interfész működését is demonstrálják. A kereskedelmi célú (akcidens) és a változó információtartalmú nyomtatvány (Variable Information Prints, VIP) előállítás Mint ismeretes, ebbe a témakörbe az alacsony példányszámú, rendszerint névre szóló (megszemélyesített, perszonalizáli), csúcsminőségű, színes, fekete-fehér vagy egyszínű (monocolor) nyomtatványok előállítása tartozik, olyanoké, amelyeket korábban hagyományos eljárásokkal, igen rossz hatásfokkal állítottak elő. A következő öt év során valószínűleg ezen a területen várható a leglátványosabb fejlődés és felfutás. A megoldandók közé tartozik a bonyolult feladatok kezelésére képes vevőkapcsolati menedzsmentprogramok (Cusiomer Relation Management Programmes) kifejlesztése. A túra résztvevői átfogóan, minden fontos részletre kitérőén tanulmányozhatják a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségeket, és áttekintést kapnak a fejlődés várható irányairól is. A csomagolóanyag-előállítás legújabb műszaki, technológiai eredményei A csomagolóanyag-előállítás anyagai, eszközei és módszerei, köztük kiemelten a flexonyomtatás áttekintése tartozik a túra célkitűzései közé. A legnagyobb kihívást a digitális nyomtatás jelenti ezen a területen is, beleértve az ink-jet technológia látványos előretörését. Ami még szorosan a témakörhöz tartozik: a csomagolóanyag formatervezés (Form Design) és a számítógépes grafika (Computer Graphics). A túra résztvevői e téren is újabb ismereteket szerezhetnek. Karrierfejlesztés-technikai és karrierlehetőség szeminárium (Vision Ipex 2002 Careers Event) Kormányzati támogatással, a nyomdaiparban a képzett szakemberek hiányának és az egyidejűleg jelentkező álláshiány ellentmondásos problémájának a feloldására, továbbá a munkaerők szabad áramlását is figyelembe véve, az Ipcxcn kétnapos, ún. karrierfejlesztő szemináriumot rendeznek. Az egymással párhuzamosan futó három esemény so-

rán a nyomdai, a kiadói és a médiaszakemberek számára különféle karrierlehetőségeket ajánlanak fel, ismereteket nyújtanak önmegvalósítás-tanból, megismertetik azokat az oktatási, továbbképzési lehetőségeket, amelyek segítik a fiatalok előrejutását az életben, a karrier általában rögös útján. A szeminárium keretében egy kiállítást is megtekinthetnek a résztvevők az említett témakörökkel összefüggésben. A cél: összehozni a vállalkozókat, a szakoktatási intézményeket, a professzionális testületeket és felajánlani a karriersegítő szakértők („fejvadászok", karrierszakértők) tevékenységének az igénybevételi lehetőségeit. A Vision szeminárium eme törekvéseit, többek közölt, olyan szervezetek is szponzorálják, mint a CMP, a Publishers and Printing World, a Polestar és a

BPIF.

Interneteiméit és más információ-hozzáférési lehetőségek A kiállítás időtartama alatt és még egy rövid ideig azután is az Ipex weboldal a www.ipex.org címen érhető el. A The Virtual Publishing House állal lervezett és üzemeltetett weboldalon folyamatosan frissített ismeretek, képek, statisztikák, térképek (percre kész, up-to minute) információk szerezhetők be az egész világon az éppen zajló eseményekről, kiállítókról és termékeikről. Ismereteket lehet szerezni a webol daltervezés módszereiről és eszközeiről. Segítséget nyújtanak birminghami magánprogramok összeállításához is. További információkat a Pira Internationaltől az interneten, a www.pirane.com cím alatt lehel szerezni. A ki állításrendező cég (IIR Exhibitions) az [email protected] e-mail címen, az AD Communications pedig a [email protected] címen érhető el. MAGYAR

GRAFIKA

25

Nyomdászbál 2002

Az idei farsang utolsó szombatján, február 16-án rendezte meg a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség a 2002. évi Nyomdászbált. A budavári Történeti Múzeum Barokk udvara - éppúgy, mint tavaly - ismét megtelt a szakmabeli vendégekkel, akiket Jászkuti László, a Szakmai Szövetség elnöke és dr. Peller Katalin főtitkár fogadott. Már a köszontőital fogyasztása közben regi barálok, munkatársak beszélgetőcsoportjai alakultak ki az előtérben, hogy majd bevonulva a gyönyörűen megterílell és díszített 12 személyes, kerek asztalokhoz, jóízűen elfogyasszák az ínyencségekkel teli hatfogásos vacsorát. Ezt kövelően Jászkuti László köszöntötte a vendégeket, és hivatalosan is megnyitotta a bált, majd az est házigazdája, Csonka András színművész dr. Peller Katalin főtitkárral megkezdte a nyitótáncot. Pillanatok alatt megtelt a láncparkett estélyi

Péterfi Sándor, a Pénzjegynyomda vezérigazgatója, az clozn évi kitüntetett köszönti az idei életmfídíjast

Csonka András színművész, a bál házigazdája és dr. Peller Katalin, a szövetség főtitkára megkezdi a nyitótáncot

28

MAGYAR

CRAFIKA

ruhás hölgyekkel, szmokingos urakkal, és a Skarabeus zenekar tánczenéjére vidám hangulatban keringőztek, tangózlak a résztvevők. Ha valaki közben kicsit pihenni akart, azt az előtérben Dluhopolszky László karikaturista; horoszkópkészítő, valamint borkóstoló, kárlyakaszinó, szivarsarok és sajtkordé várta. Majd ünnepélyes pillanatok következtek: immár harmadik alkalommal adták át a Magyar Nyomdászatért életműdíjat. A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség elnöksége ezúttal - több jelölt közül - elismeréssel adózva 42 eves nyomdaipari pályafutásának, dr. Garáné Bardóczy Irénnek ítélte oda a díjat, melyet a köszöntő és méltató szavak után Jászkuti László adott át a jelenlevők nagy tapsa közepette a kitüntetettnek, akit Péterfi. Sándor, a Pénzjegynyomda vezérigazgatója, a 2001. év kitüntetettje is köszöntött. Bardóczy írén meghatott szavakkal mondott köszönetet az életműdíjért, majd

vidám hangulatban folytatódott a tánc. Éjfélkor tombolasorsolásra került sor. Különböző cégek által felajánlott értékes ajándékok leltek gazdákra, utána hastáncosnők és egy hastáncos férfl(!) adták elő látványos műsorukat. Hajnalig folytatódott a tánc, a játék, a szivarozás, az italozás és a beszélgetés. Akik ott voltak, felejthetetlen emlék marad számukra ez a nagyon szép, elegáns este. Ezt a színvonalat nemcsak a rendezőknek, szervezőknek, hanem a szponzoroknak is meg kell köszönni. Bár a helyszínen mi is köszöntöttük Bardóczy Irént, az új életműdíjast, nem tartottuk illőnek, hogy egy interjú erejéig lefoglaljuk őt. Ezért most a beszámolóhoz csatolva, egy néhány nappal későbbi, Irénkévcl folytatott beszélgetést közlünk, amelyben négy évtized személyes történetét foglalta össze. Visszatérve a bálra: szép volt, jó volt, felemelő volt. Jövőre jó lesz ismét együtt ünnepelni, szórakozni a nyomdászkollégákkal. A Magyar Nyomdászatért életműdíj átvétele után pár nappal ültünk le beszélgetni egy könyves kávéházban dr. Garáné Bardóczy Irénnel, az Athenauem Nyomda Rt. vezérigazgatójával. Többek között arra a nem mindennapi életútra voltain kíváncsi, amely méltóvá tette őt erre a kitüntetésre. Tudtuk eddig is, de ez most különös hangsúlyt kapott, hogy ez a nyomdászút az Athenaeum Nyomdában kezdődött, és néhány éve ismét oda vezetett vissza. - Véletlen volt 1960-ban, hogy érettségi után betűszedő ipari tanuló lettem, hiszen családilag semmi kötődésem nem volt a nyomdaiparhoz, a nyomdászathoz. Apám építészmérnök volt, édesanyám zenetanár. Már kisgyerekként zongorázni tanultam, a művészethez vonzódtam: zongoraművész szerettem volna lenni. Tizenöt évi zongoratanulás után jelentkeztem a Zeneművészeli Főiskolára, de a próbafelvételig sem jutottam el: származásom miatt elutasítottak. A zene szeretete ma is működik bennem, egy modern elektronikus zongorán szoktam szabad perceimben játszani. Az elutasítás után eladó szerettem volna lenni valamelyik nagyáruházban, de mindenhol betelt a létszám, így ez sem sikerült. Ma már azt mondom, hála istennek, mert ezek a kudarcok vezettek végül is a nyomdászathoz, amelyet egy életre megszerettem. Családunk egy nyomdászbarátja kérdezte ekkor, hogy nincs-e kedvem betűszedőnek tanulni. Másnap már az akkori szakmunkásképző iskola tanulója voltam, gyakorlati képzésre

pedig löbbedmagammal az Alhenaeum Nyomda kéziszedő tanműhelyébe kerültem. Itt jegyzem meg, hogy a nyomdaipari képzés mostani átstrukturálása során megint előtérbe kerül a nagyobb nyomdáknál kialakítandó tanműhely, hiszen itt találkozik a tanuló az élő munkával, a felelősségtudattal. Napról napra jobban megszerettem a betűt, a tipográfiát, egyre inkább egyértelművé vált számomra, hogy a nyomdászat több mint egy szakma, mesterség; hanem alkotás, a belű művészete, ahol a kétkezi munkán túl szépérzék, stílusérzék is szükségeltetik. Végül is a szakmunkásvizsga előtt az akkor szokásos szakmai versenyen szabadultam, lettem betűszedő szakmunkás. Ekkor újból olyasmit forgattam a fejemben, hogy megpróbálom folytatni a zenctanulást vagy esetleg a jogot, de a nyomda igazgatója, Soproni Béla lebeszélt erről. Szerinte, nekem a nyomdaiparban van a helyem, ott kell produkálnom. Akkoriban már szó volt a Felsőfokú Könnyűipari Technikum Gara Miklós-féle nyomdaipari esti és levelező tagozatának elindulásáról. 1964-ben iratkoztam ide be, 1968-ban végeztem vörös diplomával. Közben már 1963-ban elindultam az ún. „szamárlétrán" felfele: a kereskedelmi és termelési osztályra kerültem, ahol számlázókénl kezdtem, majd a gyek-en csoportvezető, később termelési- és kereskedelmi osztályvezető-helyettes, utána személyzeti és oktatási osztályvezető lettem. Ez idő alatt a nyomdai munka melletl a nyomdaipari szakközépiskolában is tanítottam formakészítést az I. és IV. osztályban. 1979-ben ismét léptem egyet: kereskedelmi és termelési igazgatói megbízástkaptam. - Mikor következett egy újabb váltás? - 1985-ben megváltam az Athenaeumtól, és a nemzetközi újságíró szervezet tulajdonában lévő Interpressnél, az Ő hívásukra, műszaki és nyomdai vezérigazgató-helyettesi pozícióban dolgoztam hét évig. A nyomdai, kiadói, reklám- és külkertevékenységgel foglalkozó vállalatnál sok piacgazdasági ismerethez jutottam, sajnos, a rendszerváltás után a cég tulajdonosi háttere megszűnt, így megszűnt maga a cég is. - Jött az újabb feladat. - Igen. 1992-ben lettem a Szikra Lapnyomda dolgozója, kereskedelmi főosztályvezetőként. A nyomda 1995. évi privatizációja után kereskedelmi vezérigazgató-helyettes lettem. Ezen a területen egy nagyon jó csapat volt - és van ma is együtt, akikkel öröm volt eredményesen együtt dolgozni. Közben az anyavállalatom, az ország valamikori legnagyobb nyomdája, az Athenaeum MAGYAR

GRAFIKA

29

iparral, a nyomdával, a nyomdászokkal. Ami tőlem tellett, azt mindig igyekeztem megtenni a nyomdászatért. Sokat jelentett, hogy olyanokkal dolgozhattam együtt, akiktől sokat kaptam. így ők is részesei ennek az elismerésnek. Nekik is megköszönöm a kitüntetést, mert ezt velük együtt érhettem el. Egyedül nem képes alkotni, tenni az ember. Ahhoz, hogy ennyi energiát szentelhessek hivatásomnak, a nyomdászatnak, olyan családi háttér is kellett, amelyben szerencsém volt élni. Pályám kezdetén ezt a szülői ház biztosította, különösen édesanyám, akitől a keménységet, az élet viharaiban a helytállást, kitartást tanultam meg. Azt, hogy mindig tudjak újrakezdeni, talpra állni, hogy a kitűzött célomat minden akadályon keresztül elérjem. A másik példaképem a férjem, Gara Miklós volt, akitől azt tanultam, hogy amit az ember tesz, azt csak teljes szívvel-lélekkel lehet csinálni. Szüleim és férjem személyes példamutatásukkal inspiráltak engem, mind a magánéletemben, mind szakmai életem során. Szívemben őrzött emléküknek mondok köszönetet.

Dr. Garáné Bardóczy Irén meghatottan fogadja a kollégák ünneplését

csődközelbc kerüli. Sikerült megmenteni: 1997bcn megvette a Szikra Lapnyomda. Szinte magától adódott számomra a feladat: mint volt „athenaeumos", álljak élére annak a munkának, amellyel rövid iüő alatt nyereségessé tehető a nyomda. így lettem tulajdonosi megbízással az Athcnaeum Nyomda Rt. igazgatóságának elnöke. Az ugyancsak „szikrás" munkatársaimmal együtt nem könnyű munkába kezdtünk, de gazdasági megfontolással megszüntettük a költséges és ráfizetéses mélynyomlalást, és tekercsofszet heatset technológiára tértünk át, kifejezetten nyomóés feldolgozóbázisként üzemeltettük a nyomdát elértük, hogy az Athcnaeum 2000-re nyereséges lett. 2001-ben az rt. az igazgatóságot feloszlatta, teljes jogkörét és felelősségi körét egy személyben a vezérigazgatóra ruházta. Ez pedig én vagyok, így a bálon annak a nyomdának a vezetőjeként vehettem át az életműdíjat, ahol betűszedő tanulóként kezdtem, majd huszonöt évig dolgoztam. Ezt a negyedszázadot 1997 óta újabb öt év követte. - Sokat jelent Önnek az életműdíj? - Nagyon sokat. Amit eddig elmondtam, abból is kitűnik, hogy életem összeforrt a nyomda-

30

MAGYAR GRAFIKA

- Mindez azt bizonyítja, hogy a „ Magyar Nyomdászatért" életműdíj 2002-ben jó helyre, méltó helyre került. Kedves Irénke! Továbbra is ezzel a hittel, kötődéssel végezze munkáját, küldetését nemcsak az Athenaeum Nyomda, hanem az egyre inkább új utakon elinduló magyar nyomdaipar hasznára is. Juhász Géza

Diplomás franciatanár fordítást és nyelvoktatást vállal

Spiegel-Q

Nyomdaipari Szolgáltató és Minőségbiztosító Bt.

Oláh István ügyvezető

Telefon: 257-1228

A pénzügyi tanácsadó válaszol Rovatvezető: Filep Géza A görögök közül a vezetők, ha nem is bíznak rájuk egy talentumnál többel, tíz írnok, számos pecsét és kétszer annyi tanú ellenére is visszaélnek a bizalommal, azok a római köztisztviselők viszont, akik kezei közt hatalmas összegek mennek át, nem adják fel tisztességüket, bár egyszerűen csak hűségeskii köti őket. Máshol ritkán találni olyan embert, aki nem nyúl a közpénzekhez, és akinek a becsületén még nem esett folt, de a rómaiak között alig lehet olyasvalakire akadni, aki éjféle cselekedetre vetemedett volna. POLÜBOISZ,

6.56

Római világ Szeretettel és sok tisztelettel köszöntöm kedves olvasóimat A mostani szám bevezető részében a pénz történetének második szakaszából, a római kor pénzügyi világáról közlök egy rövid szemelvenyes összeállítást. írásos adatok alapján a legkorábbi pénzforma Rómában feltehetően a birka és a marha volt, így nem véletlen, hogy a pénz latin elnevezését, a „pecuniát" is a „pecus", vagyis „marha" szóból származtatják. Ezt inkább, mint érdekességet lehet megemlíteni, valójában, hogy a marha lett volna a fizetőeszköz, kicsi a valószínűség, azonban sokkal kézzelfoghatóbb bizonyíték, hogy a korai Rómában, akárcsak Itália más őshonos népeinél, a súlyra mért bronzot használták pénzként. Mivel a bronz viszonylag alacsony értékű fém, nagyobb összegek kifizetéséhez nagyobb mennyiségű bronzra volt szükség. Egyik részük hagyományos itáliai nagy bronzrúd, bronzból öntött korongok voltak, míg a másik részük pedig vert ezüst- és bronzérmek voltak. A pénz korabeli használatának módjához az írott emlékek közül több esetben szó van a pénz korabeli használatának módjáról. Különösképpen említésre méltó Máté, Márk és Lukács evangéliuma az Újtestamentumban. Az evangéliumokban több történet tesz említést különböző összegekről. Példa erre a jó szamaritánus esete, aki két denariust ad a fogadósnak előlegként, hogy a megsebesült ember néhány napra szállást és ellátást kapjon (Lukács, 10:35). Máshol Jézus említi, hogy „egy szőlőskertben dolgozó munkásnak egy denarius napi bér jár" (Máté, 20:1), egy másik történetben ,Yagy ha egy asszonynak van tíz drachmája (a drachma a denarius görög megfelelője) és egyet elveszít, nem gyújt-e világot, nem sepri-e ki

a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja?" (Lukács, 15:9). Két különleges provinciában a rómaiak megőrizték az előző uralkodójuk sajátos pénzrendszerét, így például az ázsiai provinciában az Octavianus által meghódított egyiptomi királyság olyan érméket bocsátott ki, amelyek kevesebb ezüstöt tartalmaztak, mint a környező országokban vert érmek. Az uralkodó királyok ugyanis úgy rendelkeztek, hogy saját felségterületükön csak saját pénzérméik számítanak legális fizetőeszköznek, cs mivel királyságon kívül ezeket könnyű súlyuk miatt nem fogadták el, az uralkodóknak hatalmas hasznot hajtott, hogy a kereskedők, akár beléptek királyságukba, akár elhagyták azt - kénytelenek voltak pénzüket beváltani. A legnagyobb mennyiségű nemesfém, amely beáramlott a provinciákból Rómába elsősorban hadizsákmány volt, majd pedig az adók. Az i. e. 2. és 1. évszázadban a római légiók szédítő hadi sikerei nyomán a keleten meghódított területekről hihetetlen mennyiségű és értékű zsákmány került Rómába. Már a rómaiak idejében megszületett a nadrágszíjszorítás ötlete, ugyanis a rómaiak időnként megkísérelték törvényekkel korlátozni a luxus életmódra költhető pénz mennyiségét, de e szabályokat senki sem vette komolyan. Hgyes írásos feljegyzések alapján Marcus Crassus (Július Caesar és Pompeius kortársa) szerint „nem gazdag ember az, aki a jövedelméből nem tud egy légiót fenntartani". Maga ez a kijelentés a pénzhez jutás és a katonai hatalom közötti szoros összefüggéséről árulkodik, ami az i.e. 1. évszázadban drámai hatást gyakorolt a köztársaság történelmére. Jellegzetes például Július Caesar esete, aki 25 millió denarius összegű vagyon felett rendelkezett, és több esetben kölcsönt vett fel, amelyet többszörösen megforgatott. A pénzkölcsönzés és MAGYAR

GRAFIKA

33

a bankárkodás Rómában tehát politikai tartalmat is nyert. Minden egyes érmén vagy a császár, vagy valamelyik közvetlen családtagjának arcképe szerepelt. Ezzel azok számára, akik a pénzt használták, egyértelművé vált, hogy ezentúl ők a római császárság alattvalói. Sajátos kép kezd kialakulni az i. sz. 3. század közepétől, ugyanis a vert pénz használatának elterjedését a pénzverés hatalmas iramú növekedése is elősegítette, ami maga után vonta, hogy a pénz ezüsttartalmának százalékos értéke csökkent. A denariuson alapuló pénzrendszer több mint négy évszázadon ál változatlan maradt, de az i. sz. 215-260 években az érmékben levő ezüst mennyisége már 2%, így az ezüstérmek drámai érlékvcszítését nagy valószínűséggel az ezüstforrások kimerülése is okozta, így a pénz értékvesztése és áremelkedésének az eredménye az infláció volt. Mindezekből kifolyólag ismeretes, hogy Dioclctianus folytatta a provinciák megkezdett átszervezését, és a pénzrendszer megreformálását is. Itt elsősorban minden erőfeszítés arra irányult, hogy az aranypénz árfolyamának a romló ezüslpénz értekétől való elszakítását véghezvigye. Az a tény, hogy az aranypénzek értékét féméitékben számolták, magyarázatot adott arra, hogy a 3. század közepétől a nemesfémből készüli tárgyak és ékszerek miért töltöttek be a fizetőeszköz-funkciói. Mivel az aranypénzek forgalmi értéke a veretlen lém árától függően változott, könnyű volt árat emelni. Az i. sz. 3. század vége felé felgyorsuló és a 4. században folytatódó infláció egyre sebezhetőbbé tette a pénzrendszert. A féktelen pénzromlás érlheiően súlyos gazdasági és társadalmi válságot okozott, így Dioclelianus minden erőfeszítése, hogy az inflációt megfékezze, kudarcba fulladt, és megkísérelte, az egész Római Birodalomra érvényesen, központilag meghatározni az összes árucikk és szolgáltatás legmagasabb árát. A késő Római Birodalom időszakában a hatalom képtelen volt fenntartani a főleg a gazdagabb rétegek által használt nagy értékű aranypénz és a fém értékénél nagyobb névértékű, nem nemesfém érmék közölli megfelelő arányokat. így tehát a császári közigazgatás alapvelő fontosságú lerületén megszűnt a belső összetartó erő.

GM válaszlevél: A januári számban méltattuk a Gazdasági Minisztérumnak a Széchenyi Terv keretén belül szereplő

34

MAGYAR

GRAFIKA

szabályozásait, amivel a nyomdaipar részére hátrányos megkülönböztetésben részesítene a nyomdaipari vállalkozásokat. Dr. Peller Katalin, a MNYSZSZ főtitkára tavaly decemberben írt tiltakozásul a Széchenyi Terv nyomdaipart is sújtó kitételei ellen. Az alábbiakban szeretnénk röviden kifejteni a levél lényegél, mely levelei a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára küldött válaszként. „A pályázatok általános jellemzője, hogy nem normalív alapon lehet elnyerni a támogatási (mini például egy adókedvezményi), hanem a mindenkori gazdaságpolitikai prioritások figyelembevételével bizonyos ágazatok, szakágazatok kerülnek be a kedvezményezem körbe. A pályázatok minden évben - szükség esetén év közben is - felülvizsgálatra és módosításra kerülnek, időnként egy-egy pályázat megszűnik vagy újak kerülnek kialakításra. 2002-ben a Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő programjába tartozó pályázatok közül az SZT2002-VE-18 kódszámú pályázat keretében valóban nem részesülhetnek támogatásban a nyomdaiparban beruházó vállalkozások, de ez nem a nyomdaipar diszkriminációját jelenti, hiszen rajtuk kívül még van olyan ágazat, mely nem tartozik a támogatott körbe, de nagyon sok olyan van, amely igen." Eddig az idézet az említett válaszlevélből. Túl sok kommentárt nehéz hozzáfűzni, inkább kívánságot: fokozzuk még jobban a lobbyt, a céltudatos iparági ismeretterjesztés mellett.

I=I KIÍRDÉS: Tisztelt rovatvezető úr! Érdeklődéssel kísérem az igen hasznos tájékoztatásokat. Gratulálok, az ötlet kiváló! Nem egy alkalommal hitelkérelmi beadványaink kisebb-nagyobb kudarccal végződtek. Nem értem a bankok logikáját! Kérdéssel válaszolok: „Miéit áll fegyveres őr a bank bejáratánál? Azért, hogy be ne törjön a logika!" Hogyan gondolkodnak a bankok, mi alapján döntenek? íme a lényeg: Mi a finanszírozás - kölcsönnyújtás, és annak négy legfőbb kritériuma? Az angolszász irodalomban és nyelvben a négy „C"-betűvel kezdődő megjelölés: l.Character - A hitelfelvevő karaktere (Jellem") 2. Cash-flow - Pénzáramlás 3. Collateral - Bizlosíték(ok) 4. Contribution - saját erő (önrész)

1. A hitelfelvevő karaktere A vállalkozás vagy társaság jellege döntő szerepet játszik a hitelfelvétel, a kölcsönszerzési kísérletben. A „jellem" vagy karakter természetesen a hitelező döntéshozatala során megítélendő szubjektív „lágy" kritérium. A hitelezőknek bizalmat kell érezniük az adott társaság iránt, különben nem vállalja a kockázatot. Amikor a karaktert igyekeznek meghatározni, a bankárok olyan tulajdonságokat emlegetnek, mint tehetség, megbízhatóság és becsületesség. A teljes betekintést a cég jellemére és karakterére vonatkozóan a bank az összes cégdokumentáció, továbbá tulajdonosi jogi és menedzsment hátterére vonatkozó információk alapján és nem utolsósorban a gazdasági-pénzügyi „személyazonossági" (mérlegek) betekintése alapján hozza meg. Ennek kapcsán az összes alapító okirat és a vele kapcsolatos, a társaság életére vonatkozó jogi, gazdasági és pénzügyi mutatók minél részletesebb benyújtása szükséges. 2. Cash-flow (a közismert „kes-fló") A hitelezőknek olyan kielégítő cash-flow-t kell bemutatni, amely képes az adósságszolgálatot lefedni a kötelezettség időtartama alatt. A legtöbb kölcsön esetében a kamat és a törlesztés az első hónaptól kezdve havonta esedékes, azonban ettől eltérő negyedéves, esetleg féléves törlesztési konstrukciók is vannak a piacon. Egyes pénzintézetek a gyakorlatban ún. „grace period"-ot vagyis türelmi időt adnak, ami a létesítmény beindítása után közvetlenül vagy pedig a létesítmény operatív, ún. próbaműködtetése után indul be. Vannak úgyszintén olyan hitelezők, akik magára a cash-flow elkészítésére rendkívül nagy súlyt fektetnek, hiszen a hitelfelvevő bonitása és maga az elkészített üzleti terv és a benne foglaltató cash-flow-ra építenek. A másik típusú finanszírozók rendkívül komoly hangsúlyt fektetnek magára a finanszírozás tárgyára, és az életképességét vizsgálják. A piacfelmérés és piackutatás alapvető kiindulási pont, amely alapján a létesítmény megvalósíthatóságát körvonalazni lehet. A pénzintézetek, a szakmai befektetők, a kockázati tőkebefektetők ez alapján döntenek, hogy a jelen pillanatban az ötletnek milyen realitása van (nem pedig a hitelfelvevő lelkesedése alapján!). Konkrét, precíz költség- és kiadástervezetet kell felvázolni az egyik oldalon, míg a mérleg másik oldalán jelentkeznek a konkrét értékesítési vagyis bevételi adatok. Nem szabad figyelmen kívül

hagyni, hogy az előrejelzések pontatlanok, ezért megfelelő tartalékokat és előre nem látható eseményeket is be kell kalkulálni. A piac körvonalazását olyan szaktekintélyre kell bízni, akinek a pénzintézeteknél kellő hitelképessége van, és nem csak intuitív jó előérzete. Javasoljuk a piacon elismert szaktekintély bevonását, hiszen ez nem csak a finanszírozó kockázatai csökkenti, hanem a befektető hosszú távú, de rövid távú érdekeit is védi. 3. Biztosítékok Egyetlen hitelező sem dönt kölcsön nyújtásáról kizárólag azért, mert jó biztosítékok állnak rendelkezésére (passzív bonitás). Az aktív bonitás - a jövedelmezőség a várható pénzbevételek folyamatossága (aktív bonitás) nélkülözhetetlen. Egy komoly kockázatelemző sem ad „zöld fényt", ha csak biztosíték oldaláról kerek az ügy. A fizetőképesség biztosított jövője kulcsfontosságú dolog! Ugyanakkor minden jó hitelezőnek a lehető legjobb biztosítékokat kell megszereznie. Ide tartozik elsősorban a zálogjog, azonban az ingatlan finanszírozásánál sokszor még a következő biztosítékokat is kérik: bevétel engedményezési biztosíték, tulajdonosok készfizető kezessége (garanciája), továbbá bérlők egyenkénti bonitásvizsgálata, esetlegesen külső cégek készfizető kezessége, váltófedezet stb. A hitelezők körében erőteljesen elterjedt, hogy a vállalkozóktól személyes aláírásukat követelik meg. Azt az esetet, amikor egy tanácsadó egyszer megkérdezett egy kereskedelmi hitelezőt, hogy mikor nem kérne személyes aláírást a kötelezvényen, az illető hitelező válasza így hangzott: „Ha ügyfele nem tudna írni." 4. Saját erő (önrész) Az a pénzbeli (és nem pénzbeli) forrás-hozzájárulás, amely részét képezi a konkrét finanszírozásnak. Tipikus eset, ha egy ingatlan finanszírozásáról van szó: tervezés, engedélyeztetés stb., minden előkészítési munkálat az önrész kategóriába sorolható. Más szóval: Mi az, amit a hitelfelvevő saját maga megkockáztat? Téves az az elterjedt vélemény: „Hát a bank semmit sem akar megkockáztatni, pedig tutibiztos az ügy!" -Valóban a bank nem kockázatvállalásról elhíresedett intézet. Csak egy dolog érdekli: azt a pénzt amit befektet, az közvetlenül pénz formájában jöjjön vissza, és nem ingatlanban, áruban vagy adósság eladásából. MAGYAR GRAFIKA

35

Az önerő csökkenti a kockázatot, de a költségeket is nagymértékben a hitelfelvevő részére.

KÉRDÉS: Hogyan működik és melyek a jellemzői a lízingnek a világpiacon? VÁLASZ: Röviden összefoglalva, egy szakirodalmi szemelvényes áttekintést adok. Forrás: Péter K. Nevitt - Frank Fabozzi „Projektfinanszírozás" című könyvéből. 1. Nemzetközi áttekintés a) Európa. A lízinget a legtöbb európai országban mind adóorientált, mind nem adóorientált alapon végzik. Kedvező adóorientált lízing vehető igénybe Írországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban, valamint Franciaországban és Németországban. A legtöbb országban a lízingbe adó igénybe veheti a berendezés tulajdonjogával kapcsolatos kedvezményeket még akkor is, ha a lízingbe vevőt névleges megújítási opció illeti. b) Ázsia. Japánban mind a money-over-money, mind az adóorientált lízing megtalálható. Ázsiában a lízinget főként a money-over-money (kamatrés) alapon végzik. Jelentős lízingcégek működnek Hongkongban, a Fülöp-szigeteken, Dél-Koreában, Tajvanon, Szingapúrban, Malajziában, és Indonéziában. c) Ausztrália. Ausztráliában rendkívül összetett lízingtevékenység alakult ki, amely magában foglalja a közvellen lízingel, a hitelből finanszírozott lízinget és a külföldi lízinget. Az ausztrál kormány azonban megszorításokat alkalmazott az Ausztráliából kiinduló külföldi lízingre, és korlátozta az egyéb belföldi ügyletekkel kapcsolatban a lízingbe adóknak nyújtott adókedvezményeket. d) Afrika. Afrika sok országában fejlődést mutat a belföldi lízing, de a projektfinanszírozásban nem számít jelentős pénzforrásnak. Dél-Afrikában igen fejlett lízingtevékenység folyik, amelynek részéi képezi az adóoricntált lízing is. e) Amerika. Az amerikai kontinensen Kanadában és Mexikóban jelentős lízingtevékenység folyik, amelynek része az adóorientált lízing. Kanadában és Mexikóban is forrásadót vonnak le az Egyesült Allamok külföldi lízing után fizetett díjból. A money-over-money lízinget egész DélAmerikában ismerik, és különösen Brazíliában, Chilében és Kolumbiában alkalmazzák. f) Közel-Kelet. A Közel-Keleten az iszlám lí36

MAGYAR GRAFIKA

zing az utóbbi években indult fejlődésnek, mind a külföldi, mind a közel-keleti térségben megvalósuló lízingre. Az iszlám törvények tiltják a kölcsön fejében felszámított kamatot. Ez a közel-keleti vagyonos intézményeket és egyéneket kizárta a hitelezési befektetési lehetőségekből. Az iszlám törvény megenged bizonyos lízingfajtákat. Ezért az ilyen típusú ügyletek potenciálisan nagy pénzalapokhoz biztosítanak hozzáférést. Érdekesség szempontjából a távol-keleti piacról a Japán berendezés lízingjét ismertetném röviden. Japánban az 1960-as évek eleje óta foglalkoznak belföldi lízinggel. A Japán Leasing Corporation, az Orient Leasing Corporation és a Tokyo Lease 1963-ban, illetve 1964-ben jött létre. Ezt követően gyors egymásutánban születtek új lízingtársaságok a vezető kereskedelmi bankok, általános kereskedelmi társaságok és nagy gyárak támogatásával. Bár a japán lízingtársaságok adóorientált lízinget kínálnak, a lízing leggyakoribb formája a vételi opciós lízing, illetve az olyan lízing, amelyben a jogcím az utolsó lízingdíj fizetésekor feltétel nélkül a lízingbe vevőre száll. Bizonyos esetekben a japán lízingtársaságok által kínált lízing inkább kölcsönzésre vagy részletfizetéses vásárlásra, semmint lízingre hasonlít. Ezek közül a Sogun-lízinget ismertetem kedves olvasóimmal: Sogim-lízing: A Sogun-lízing olyan lízing, amelyet japán lízingtársaságok külföldi lízingbe vevőknek biztosítanak rögzített kamatlábbal jenben, belföldi japán forrásokból (a három hónapos YEN- IJBOR kamatlába: 0,1%.'). A japán belföldi pénzforrásokból finanszírozott Sogun-lízing alacsony tényleges kamatlába miatt nagyon vonzó más alternatív finanszírozási forrásokhoz képest. A Sogun-lízing mértéke általában 10-100 millió dollár közötti, a nagyobbak konzorcionális lízingek. Ezeket a szerződésekel 5-15 vagy akár 18 évre kötik, de a tipikus futamidő 10 év, A lízing első két vagy három évében az előtörlesztés nem engedélyezett. Ezt követően kártérítés terhe mellett engedélyezett az előtörlesztés. A lízingbe adó, lehetőség szerint, a finanszírozott tőkejavak vagy áruk tulajdonosa. Ha a tulajdonjog nem ruházható ál könnyen a lízingbe adóra, akkor az a saját érdekeltségét a bérelt eszközre elsőhelyi jelzálog vagy zálogjog bejegyzésével biztosítja. A Sogun-lízinget ki lehet úgy alakítani, hogy az speciális igényeknek feleljen meg és használható legyen például az amerikai tőkeáttételes lízing adósságrészének biztosítására.

Teljes hiteldíj mutató (THM) = H KÉRDÉS: Hogyan tudjuk összehasonlítani, azaz kiértékelni a különböző finanszírozási ajánlatokat? VÁLASZ: összetett, azonban alapjában véve nem ördöngös feladat. A kiindulópont a teljes hiteldíj mutató (THM), ami az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetett tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel. A teljes hiteldíj mutató jutalék, kezelési költség alb. fizetése esetén magasabb, mint a hilel kamatláb. A mutatót a (41/1997. (111. 5.) kormányrendelet 8. §-a alapján, az alábbiak szerint kell kiszámítani: THM kiszámítása egyösszegű hitelfolyósítás esetén: Hitel - egyéb költségek =

2

(.-1 (l+í)

törleszt (írés/Jel összege törlesztőrészlet években kifejezeti időpontja

Bionyomat Azért néha bennünket is érnek meglepetések. Most például az interneten értesülhettünk egy kolumbiai polgár, bizonyos Mr. Watchinsky intelmeiről, miszerint ideje már, hogy a világ nyomdaipara is áttérjen a biotermékek gyártására. ízlelgetem az új szakkifejezést, és megpróbálok rájönni, milyen lehet egy nyomat, ha bio. Én minden bio kezdetű szótól rögtön ideges leszek. Azóta van így, mióta mondták, hogy létezik ám ö/ctojás is. Az a drágább. (Vajon az a k... tyúk honnan tudja, hogy mikor kel! neki biót tojnia, és hogy mennyiért?) Azt viszont értem, hogy a saláta meg az eper attól bio, hogy nem műtrágyával öntik nyakon eladás előtt, hanem igazival. Megadják neki a módját. Hogy íze, zamata, illata is legyen. Na, de a nyomtatványt, például a könyvet...? Hát már csak nem...?! Deákkor meg mitől lesz biol A fából készült papír eddig is bio volt. Lehet, hogy Mr. Watchinsky csak a nyomdafestéket akarja megreformálni? Úgy képzeli talán, hogy a bíbor színt a jövőben már nem a 3-trimetilsilil-2-propafenil-trifenil-foszfónium-trifluoro-oxyciano-metalbiszulfonát molekulaszerkezet adja majd? Hanem a cékláié? A többit meg a sárga kikerics és a kék nefelejcs lesz szíves biztosítani? Koleszterinmentes növényi olajban diszpergálva? (Végül is, egy ehető nyomdafesték nem is hátrány. Úgysem tudunk a maradékkal mit kezdeni.) Ha így lenne: akkor Búzás tanár úr lassan egy új cikksorozatba kezdhet. Mondjuk digitális bioszíntan címen. Bár gyanítom, az ilyen festéket nem csak a

( +1 H: a hitel összege csökkentve a hitel felvételével összefüggő - pénzügyi intézménynek fizetendő - költségekkel, Ak: a k sorszámvj törlesztőrészlet Összege, Í ; a THM századrésze tk': A &-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, m: a törlesztőrészletek száma Hgyelemmel kell lenni arra, hogy a kormányrendelet alapján a teljes hiteldíj mutató (THM) számításánál nem vehetők figyelembe az alábbi lételek: - a) a prolongálási költség, - b) a késedelmi kamat, - c) az olyan egyéb fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, - d ) a biztosítási és garanciadíjak, valamint az átutalási díjak.

CIELAB színtérben, hanem a konyhatérben is lehet értékelni. Mivelhogy ehető. És vajon milyen lehet egy fullkolorban nyomott bio WC-papír? Nagy magányunkban hogyan kell majd lelkileg egy ilyen termékhez viszonyulnunk? A bioújság talán még inkább elképzelhető. Olyan, amitől senkinek nem szorul össze a gyomra, ha olvassa. Gyanítom, Mr. Watchinsky elképzeléseiben nem ezekről van szó! A Piacgarázdálkodás 1/a törvénye ugyanis kimondja, hogy mindig a drágább a jobb. Egyszerű áremeléssel a minőség tehát javítható. Az 1 /b törvény értelmében pedig, ami bio, azért drágább, mert kevesebb anyagra, energiára és élőmunka-ráfordításra van szükség az előállításához. Tehát ami bio, az drágább, más szóval a drágább az bio. Amiből deduktív módon rögtön következik, hogy a biotermék - legegyszerűbb módon - többletköltség-ráfordítás nélkül, áremeléssel állítható elő. Ezt a napi piaci tapasztalatok igazolják. Kell hozzá egy, mondjuk, dupla ár (ami az infláció alakulását elemző szakértők szerint pontosan 6,59 százalékpont áremelkedésnek felel meg). Ennyiért a hülyének is megéri, hiszen biót kap érte. Semmi izgalom tehát, mire bennünket, az ígéretek Földje nyomdászpolgárait is elér a bionyomatláz, akkor már régen tudni fogjuk, hogy ez a műszaki-technológiai probléma is egyszerűen megoldható új árcédulával. Legfeljebb senki nem fogyasztja el a maradék festéket, de hát a tapasztalatok szerint, bennünket amúgy sem lehet akármivel etetni. Még bionyomattal sem. Szerintem, ennek a Mr. Watchinskynak több esze van, mint gondolnánk. Vagy legalábbis igen jó üzleti érzéke. (EE)

MAGYAR

GRAFIKA

Sikeres évet zárt a Xerox Magyarország Kft.

Másfél éve, hogy Kelemen György munkahelyet változtatott, és azóta a Xerox Magyarország Kft.-n belül a nyomdai részleg kereskedelmi vezetője, de ehhez a részleghez tartozik a másológépek forgalmazása és a számítógépközpontok ellátása is. A részleg és a társaság elmúlt évi tevékenységéről, mintegy mérleget készítve, a következőket mondja: - Azzal együtt, hogy a tavalyi év számomra és a nyomdaipari részleg számára is mintegy alapozó év volt, nem sokkal maradtunk le a Xerox Magyarország Kft. többi részlegének teljesítményétől. Sikeres év volt a 2001. év, de crrol majd Hriszto Manov ügyvezető igazgató tart pár nap múlva sajtótájékoztatói. (Erről részletesen beszámolunk írásunk második részében. -A szerk.) Egy pozitív év után is úgy látjuk, hogy a jelenlegi gépek, eszközök forgalmazásán túlmenően - amelyekre elsősorban a nagy nyomdáknak van szükségük - el kell indulnunk a kis nyomdák, stúdiók felé is. Nekik ma még drága és nem kifizetődő a nagy kapacitású digitális nyomtatóberendezés. Viszont tudunk nekik kínálni kisebb kapacitású berendezést is. Tízmillió forintos beruházással - amit még egy stúdió is elbír - olyan speciális Xerox-nyomógéphez juthatnak, amely jó minőségben havi 5000-10 000-es nyomásra is kifizetődő. Ez a gép tud próbanyomától készíteni, a nyomtatás során meg ludja oldani a direkt színek kezelését, rendelkezik ki lövőprogrammal is. Szabályozható eredményt nyújt a gép, tehát irányítani lehet a minőséget. Ma még csak ez a gép tudja mindezt. Ugyanakkor ebben a kategóriában ezzel a géppel a legolcsóbb a nyomat előállítása. Ennek forgalmazása tavaly indult, és olyan sikert aratott, hogy ez évben havonta 2-3-at eladunk belőle. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az idén szeretnénk megduplázni a tavalyi eredményt. Mérföldkövet jelent a színes digitális nyomtatásban a Xerox DoeuColor 2000 nyomtatócsalád megjelenése. Előtte a nyomtatási területen a minőség tekintetében a felhasználók kompromisszumra kényszerültek. Most változott a helyzet: például a Xerox DoeuColor 2060 színes nyomlatóberendezés működési költsége oldalan-

ként jóval alacsonyabb az eddiginél, ugyanakkor kiváló színes nyomtatást biztosít. Ennek bizonyítására elővett két példány A mi Ausztráliánk című színes képeskönyvet. Egyiket a Kossuth Nyomda nyomta, másikat a Xerox a nyomdától kapott PDF-fájlból ugyanarra a papírra. Szabad szemmel is látható különbségek vannak a két könyv között, de egyik sem mondható jobbnak vagy rosszabbnak a másiknál. Félreértés ne essék: a Kossuth Nyomda a maga ofszetnyomtatásával jó minőséget állított elő. Azt mondhatjuk, hogy a 300-500 példányban kifizetődőbb digitális nyomtatással szebb a színes nyomat, mint a színes ofszetnyomtatással. A lovábbi lépés a most áprilisban megrendezett Ipex-kiállításon látható: itt már olyan DoeuColor nyomógépet is bemutat a Xerox, amelyen 1000 példányt is lehel gazdaságosan - és kiváló minőségben - nyomlatni. Hogy milyen nagy sikere van a Xerox DoeuColor 2060-nak, igazolja az, hogy másfél év alatt 6500 darab kelt el belőle világszerte. Csak Ausztriában száz darabot vásároltak, ebből harmincöt nyomdáknál működik. Az előbb bemutatott színes digitális rendszerrel próbaképpen nyomott könyv is azt bizonyítja, hogy sikeres elképzelésnek látszik a könyvgyártásban több színes digitális rendszert beindítanunk. Ez a másik feladat, amivel részlegünk eredményét ez évben akár meg is duplázhatjuk. A harmadik egy olyan színes plakátnyomó, amely egy óra alatt 40 db AO-ás méretű plakátot nyom ki. Mindehhez az általam irányított részlegnél ketten vagyunk, de természetesen ott van mögöttünk a Xerox Magyarország Kft. teljes marketingje, szervizrészlegc és szolgáltató üzletága. Elmondható: másfél évvel ezelőtt jó lépés volt idejönnöm. Az egész kft. profi módon működik, ügyvezetőjével, Hriszto Manovval együtt. - 2001. őszén egy érdekes és jelentős dologba fogtatok bele, részben mint kivitelezők, részben mint szponzorok: az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő Corvinákról készítettetek digitális nyomtatással másolatot, aminek az a jelentősége, hogy a könyvtárt látogatók kézbe vehetik az. eredetihez hű másolatot. Befejeződött a munka? MAGYAR

GRAFIKA

41

- A szkcnnclcs befejeződött, ennek feldolgozása, nyomtatása most folyik. Ugyanezt a módszert szerelnénk alkalmazni az országban és a világ egyéb könyvtáraiban található Corvináknál is. Nem tagadjuk: mivel ehhez a munkához is a mi digitális rendszerünket használták fel, ez jó reklám volt a nyomdaipar felé. És akkor most folytassuk szélesebb körben is a Xeroxról szóló tudósítást. 2002. február 21-én a budapesti Le Mcridien Hotelban a Xerox Magyarország Kft. sajtótájékoztatót tartolt, ahol Ilriszto Manov ügyvezető igazgató, Fábián Miklós marketingigazgató és Gergely Ákos üzletágvezető beszámolt a 2001. év eredményeiről. A Xerox multinacionális világcég, amely az irodatechnikai szolgáltatáson túl színes digitális, valamint fekete-fehér íves és tekercses nyomtatókat, egyéb nyomdai berendezéseket is forgalmaz. Mégis a különböző okok miatt múlt évben bekövetkezett recesszió jelentősen érintette a Xeroxot is, amely kénytelen volt komoly intézkedéseket hozni (költségcsökkentés, leépítés, raktárkészlet- és beruházáscsökkentés több milliárd dollár értékben). A nagyvállalat mindeközben nem állt le az újabb technológiák megvalósításával és piacra dobásával. Mindezek következtében ma már kezd újból egyenesbe jönni a Xerox. Ami viszont örvendetes: mindezek ellenére a Xerox Magyarország Kft. (a Xerox 1968 óta rendelkezik magyarországi képviselettel) egyedülállóan sikeres évet zárt 2001-ben. A 2000-cs pénzügyi évhez képest a kft. teljes értékesítési árbevétele 39%-kal emelkedett, ez 2001-ben 14 millió dollár árbevételt jelentett az amerikai könyvviteli szabályok szerint. A magyarországi eladások több mint 40%-a különböző szolgáltatási szerződésekből származik, ami jól mutatja a Xerox idei törekvéseinek fő irányvonalát, a szolgáltatáscentrikus, kihelyezett komplex megoldások előtérbe helyezését. A kft. piacvezető a nagy teljesítményű digitális berendezések, valamint a közepes és nagy teljesítményű színes nyomtatás területén. A gépértékcsítésből származó árbevétel a 2000. évi eredményekhez képest 78%-kal nőtt, ez 5,4 millió dollár árbevételt jelent, amely közel 600 berendezés értékesítésének köszönhető. A gepértékesítésen kívül kellékanyagok eladásából 373 ezer dollár, szerviztevékenységből pedig közel hárommillió dollár bevételt realizált a Xerox Magyarország Kft. A 2002-re tervezett növekedés sikeres a 2001-hez képest: a teljes árbevétel 17%-os, ezen belül a gépértékesítés árbevétele 20%-os növekedést irányoz elő.

42

M A G VAR Cl R Á F I KA

A szolgáltatási szerződések közül 2001-ben a legjelentősebbek a Wcstel Rt.-vei, a Központi Statisztikai Hivatallal, valamint a Kereskedelmi és Hitelbankkal kötöttek voltak. Az ezek alapján működésbe állított eszközök havonta több millió példány ügyfélérlesítőt, illetve milliós nagyságrendben számlákat nyomtatnak. Megemlítettük ugyan, de itt is szólni kell a Gutenberg XXI. század elnevezésű kezdeményezésről, amelynek során most már nemcsak az Országos Széchényi Könyvtárban, hanem több európai országban is kezdeményezik a régi írásos emlékek digitális másolását. Hogy ezt eddig milyen eredménnyel tették, az megtekinthető a kétszáz éves Széchényi Könyvtár májusban megnyíló jubileumi kiállításán. Ami pedig a Xerox Corporationt illeti: idei legfőbb célja a világcég 2001. évi sikeres stabilizációs programjának folytatása, illetve az elért eredmények megőrzése, javítása. A Xerox Corporation tavalyi több jelentős pénzügyi tranzakciója eredményeként mára a Xerox-márka ismét egy sikeres, megújulni képes vállalat imázsát hordozza. Juhász Gézei

A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség ezúton is köszönetét fejezi ki a 2002. évi nyomdászbál támogatóinak, hogy hozzájárultak a bál megrendezéséhez! Kiemelt támogatók: - Heidelberg Magyarország Kft., - MAN Roland Druckmaschinen AG. - Prosystem-Print Kft. és Siko Kft. Támogatók: - Dunapack Papír- és Csomagolóanyag Rt., - M-realAIliance Hungary Kft., - PC Stúdió 2000 Kft., - Schneider Papír Magyarország Kft., - Sncll Kereskedelmi Kft., - V-P Könnyűipari Gépgyártó Kft. Továbbá köszönjük a Grafika Kereskedelmi Rt., Partners Hungary Kft.. Platz Kft., PRINTinfo, Print&Publishing, Szakáivin Pincészete, Térmeg János aranyozó, Typonova Nyomdaipari és Grafikai Kft., Xerox Magyarország Kft., valamint az élményszervező Gála Party Service közreműködését.

Ujabb előrelépés a négy cégnél

Eltelt majd egy év legutóbbi beszélgetésünk óta; ideje volt hát meglátogatni Schuck Istvánt, a Prosystem-Print Kft. ügyvezető igazgatóját, aki ugyanakkor tulajdonosa, illetve tulajdonostársa a Prosystcm-Invcstor Kereskedelmi Kft-nek, a Siko Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nck és a SikoKeményfém Kft.-nek is. Ilyen sokirányú, a nyomdaipart ennyiféle géppel kiszolgáló vállalkozásnál mindig történik valami, amiről érdemes tudomást szerezniük a nyomdai szakembereknek. - Először arról kérdezzük az ügyvezető igazgatói, általában milyennek ítéli a 2001, év kereskedelmi forgalmát. - Nem csak mi tapasztaltuk - és nem csak a nyomdaiparban volt így -, hogy áprilistól augusztus végéig pangás volt, alig volt kereskedelmi forgalom. Szerencsénkre év elején megfelelő volt az üzleti forgalom nyomdagépek vonatkozásában, majd szeptembertől újabb fellendülés következett, és innentől az év vegéig különösen a flexonyomó, a hajtogató- és az egyenes vágógépek kereslete nőtt meg. Flexonyomó gépből három darabot, hajtogatógépből négy darabot, egyenesvágógépből kettőt adtunk el néhány hónap alatt. így ha nem is értük el a tervezett árbevételt és nyereséget, végül is pozitív volt a múlt évi mérlegünk. - Vegyük sorra a négy céget. A múlt év elején még jóformán üzleti titokként kezeltük, hogy a Siko Kft. -be bizonyos részesedéssel beszáll a Sigloch és Kolbus Holding is. Megvalósult ez,? - Hosszadalmas tárgyalások után ez év januárjában létrejött a megállapodás. A holding 26%-os részesedéssel tulajdonostárs lett. Az említett rész kivásárlásáért nem kis Összeget fizetett, így az eddig is sikeres kft-nek, mely a Sigloeh és a Kolbus gépeit forgalmazza, tőkeerős hálterei sikerült biztosítani. - A Prosystem-Print Kereskedelmi Kft. az utóbbi hónapokban az új gépek piacra dobásával sok újdonsággal szolgált. - A már említett négy hajtogatógcpből három a legmodernebb konstrukció. A B típusú CAS 52/4/4/2 gépet a Mathias Bauerle cég mutatta be a 2000. évi Drupán. Automata gép, amely B2-es formátumban 20 oldal terjedelemig egy menetben

több műveletet is végez: a hajtogatáson kívül perforálást, vágási, gerincragasztást. A másik újdonság a Schneider Senalor cég vágógépe, amely hidraulikus technikával működik, s így a vágógép kényszerpályán történő mozgásából adódó kopás megszűnt, és a késcsere is néhány perc alatt végrehajtható. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a kél modern konstrukció sikeres lesz nálunk is. - Mi újság a Siko-Kemény fém Kfl.-nél? - A Keményfém Kft.-vel 2000-ben közösen alapított dabasi székhelyű kft.-nek - amely nyomdai gépek felújítására, javítására, szervizelésére jött létre - az első évben sok munkája volt, hiszen a Sigloch és a Kolbus által gyártott, de már használt gépek felújítása, javítása ide koncentrálódott, mivel más európai országokban megszűnt ez a tevékenység. Tavaly már más gyarlók gépeinek felújítását is elvállalta a kft, például a Révai Nyomda Müller Martini ragasztókötő- és összehordó gépét. Elvégeztük egy nyomda gépparkjának teljes áttelepítését is - sikerrel. Mindez azt jelenti, hogy a kft feladatköre bővül, ebben az évben további fejlődés várható. Ami pedig a Prosystem-Investor Kereskedelmi Kft-t illeti: a Jászberényi úton tulajdonunkban lévő felújított irodaház értékesítése - bár komoly szándékú vevőnk volt - nem valósult meg. Most szó van arról, hogy az ugyanazon az ingatlanon lévő Kossuth Nyomdával telekmegosztást hajtunk végre, így a saját tulajdonú telekkel számunkra előnyösebb helyzet alakul ki az értékesítés szempontjából. Tervezzük, hogy a két Prosystem céget Összevonjuk, de ingatlangazdálkodással továbbra is kívánunk foglalkozni, mivel ez jó vállalkozásnak látszik. - Mi újság Bukarestben ? - A Siko Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Romániában kihelyezelt részleget működtet bukaresti központtal és kolozsvári irodával, így mindkét helyen biztosítva van a kirendeltség működése. Tervezzük, hogy Bukarestben új székházat veszünk, ugyanakkor tervbe véltük egy szervizállomás felállítását is, amely először a dabasi kft. patronálásával, később pedig önállóan működne. MAGYAR

GRAFIKA

47

- Tudom, hogy nem szerettek dicsekedni vele, de rendszeres segítséget, támogatást nyújtotok rászoruló gyermekeknek, gyermekintézményeknek. - Valóban, ezt nem azcrl csináljuk, hogy dicsekedjünk vele. Több mini egy tucat alapítványon keresztül rendszeres pénzügyi támogatást adunk mozgássérült gyermekekkel foglalkozó intézményeknek, gyermekkórházaknak, állami gondozot-

taknak. Emellett szinte hetente adunk kisebb öszszeget gyermekétkeztetésre is. Tudjuk, hogy ez csak csepp a tengerben, de ahogyan a tavalyi beszélgetésen is mondtam: a tengervíz is cseppekből áll össze. - Köszönjük a beszélgetést és további sikereket kívánunk. J.G.

PÁLYÁZAT! A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, mint a Magyar Grafika kiadója pályázatot hirdet a Magyar Graíika főszerkesztői posztjára A főszerkesztővel kapcsolatos elvárások: A szakma által ismert szakembert keresünk: 1. Akinek élő kapcsolata van az iparral, megfelelő rálátása van a? ipar kapcsolatrendszerére, ismeri az iparág problémáit, a nyomdákat, a vezető szakemberekel és a szakma oktatási intézményeit. 2. A lap hagyományait megtartva képes a jelenlegi versenyhelyzetben a folyóiratot larlalmilag és formailag megújítani, valamint hosszú távon is képes a fejlődés követelményeinek megfelelni. 3. Hozzon létre új szerkesztőbizottságot a szakma elismert szakembereiből, irányítsa folyamatos működéséi. Várja el a rovatok önálló szerkesztését a szerkesztőbizottság tagjaitól. 4. Munkásságával emelje a Magyar Grafika elismertséget. Lehetőségeit kihasználva törekedjen a példányszám emelésére. 5. Önálló cikkek írásával rendszeresen működjön közre a lap összeállításában. A pályázó pályázatában: 1. Tegyen javaslatot megfelelő tematikai arányok kialakítására, az arculatra, hagyományos és új rovatokra, megújításukra és idényfüggő váltásukra. 2. Vegye figyelembe a gazdasági korlátokat és nyújtson be 2003-ra vonatkozó bevételi tervet. Vállalja a folyóirat további nyereséges megjelentetését. 3. Tegyen javaslatot a hirdetési politikára és megvalósításának módjára. A pályáiul tartalmazza: 1. A 2002. év hátralévő lapszámainak konkrét és részletes laptervét. 2. Három naptári év előzetes kiadói tervét.

48

MAGYAR GRAFIKA

A pályázóval szemben alapkövetelmény a felsőfokú végzettség, szakmai gyakorlat cs egy európai nyelv tárgyalóképes ismerete. A főszerkesztő megbízás alapján irányítja a lap szerkesztését. Ugyanez vonatkozik a munkatársaira is. Munkájukat - megállapodás szerint az egyesület honorálja. A főszerkesztői megbízás három évre szól, kölcsönös megelégedés esetén az egyesület vezetése meghosszabbítja. A pályázatokat 2002. május 15-ig kérjük benyújtani a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Titkárságára. (Postán: 1371 Bp. Pf. 433, vagy személyesen, ill. megbízott útján: Bp. II., Fő u. 68. IV. em. 416.) A pályázati anyagokat az egyesület a kiértékelésig bizalmasan kezeli! A beérkezett pályázatokat 30 napon belül kiértékeljük. Az azonos eséllyel pályázókat személycsen is meghallgatjuk, majd döntünk a főszerkesztő személyéről. A pályázat elkészítéséhez információt adnak, előzetes egyeztetés alapján: - Kiadással kapcsolatos kérdések: Pesti Sándor (457-0633) - Szerkesztéssel kapcsolatos kérdések:

Burger Uszló (452-7000)

Megjegyzés: A pályázó a pályázati anyag leadásával hozzájárul ahhoz, hogy a beadott pályamunkákat az egyesület - külön megállapodás keretében - akkor is hasznosíthatja, hu nem a pályázó nyeri a pályázatot.

Intelligens kis és közepes formátumú hajtogatórendszerek - Mathias Báuerle: Péteri Károly

Kis formátum - közepes formátum - nagy formátum: meghatározó kategóriák, amit észben tartunk, amikhez hasonlítunk; amikhez, ha szóba kerülnek, gondolatban rögtön hozzárendelünk adott műszaki kivitelt vagy meghatározott beruházási nagyságrendet. Helytállóak-e ezek az elképzeléseink? Az automatizált megoldások a múltban a nagy és közepes formátumok vagy a kapcsolt rendszerek privilégiumai voltak. Ezeken a területeken számoltunk csak viszonylag nagyobb volumenű beruházással. Ott volt csak értelme az automatizációnak. Ott illettek csak bele a beruházási nagyságrendbe. A kis formátumok terén azonban rendszerint másképpen gondolkodtunk. A kis formátumot gyakran automatikusan egyszerűbb technikával és kisebb minőségigénnyel azonosítjuk. Napjainkban ez a gondolkodásmód azonban messze nem helytálló! Éppen a kis formátumok terén indult meg óriási fejlődés a közelmúltban. Ennek alapja elsősorban a példányszámok drasztikus csökkenése, amelyek clkészílése egyszerű üzemgazdasági megfontolások miatt gyakran nem teszi lehetővé nagy formátumú berendezések alkalmazását a kigyártásban. Az alacsony példányszám egyúttal azt is jelenti, hogy a gépet gyakrabban kell átállítani; aminek során fontos, hogy a beállítás művelete egyszerűen és rövid idő alatt elvégezhető legyen. A beállításra, illetve a termelésre fordított időnek arányban kell állnia egymással. A nyomógépek gyártói felismerve a tendenciát, megfelelő automatizált megoldásokat dolgoztak ki a kisebb formátumok számára. Nem ésszerű-e, ha ugyanez a tendencia folytatódik a nyomtatványfeldolgozás terén is? A Mathias Bauerle GmbH cég követte a tendenciát, amelynek során a közepes formátumú hajtogatórendszerek mellett számítógép-vezérelt hajtogatógépeket fejlesztett ki és gyárt a kis formátumok számára is. 1

Dipl.-Ing OTTÓ SIEGüL írása alapján.

Mivel a Mathias Bauerle 1990 óta gyárt számítógép-vezérelt hajtogatógépeket, a sokéves tapasztalatokat felhasználva a közepes méretek bevált technikáját alkalmazták a kis formátumok követelményeihez. Mit hoz az automatizálás? Ma megnézünk egy hajtogatott ívet, nem tudhatjuk, hogy az számítógép-vezérelt vagy hagyományos hajlogatógépen készült-e. A hajtogatott ív természetesen ugyanaz. Ha azonban egy adott munka, vagy még inkább egy hónap vagy egy év üzemgazdasági mutatóit vesszük szemügyre, minden esetben lényeges különbségekel állapíthatunk meg. Az automatizálással megteremtették a hajtogalógépek termelékenységének jelentős növelését. Pont azon a területen, ahol ez a legtöbbet hozza. Ez a hatékonyságnövelés már szükséges volt, mert a rövid átfutási idők és a csökkenő példányszámok minden eddiginél jobban igényelték a biztos, reprodukálható technológiai folyamatokat. Mindezen követelmények megoldásának kulcsa az elektronika tudatos alkalmazásában rejlik. Ott, ahol a hagyományos lehetőségek befejeződnek, az elektronika újabb lehetőségeket teremt. Mi az a számítógép-vezérelt hajtogatógép? Legfontosabb jellemzőjük, hogy elektronikus intelligenciával rendelkeznek. Ennek az új technikának az alapját a központi elektronika speciális szoftvere és a hajtogatóművek decentralizált vezérlése jelenti. Ez teremti meg a kiszolgálás komfortjának előfeltételét, és egyúttal alapot ad valamennyi automatikusan végbemenő beállítási és felügyeleti folyamathoz. A gép egységei folyamatos adatáramlással vannak egymással állandó kapcsolatban. A vezetékek csatlakoztatásával a központi adatfeldolgozó egység felismeri a fennálló rendszerkombinációt, és biztosítja a szükséges adatkommunikációt a hajtogatórendszer valamennyi eleme között. MAGYAR

GKAFIKA

51

Multimaster CAS 52-B SeiniMATIC. Közepes formátumú hajtogató két hajtogatómífvcl, 4-4 táskával, hátsó ívleválasztással

Miben ment végre az automatizálás?

Számítógép-vezérelt hajtogatógép kis formátumhoz

Alapvetően olyan dolgokat automatizáltak, melyek időigényesek és bonyolultak, vagy amelyek speciális szaktudást igényelnek. Példaként említhetjük erre a táskák ütközőinek vagy a hajtogatóhengerek automatikus beállását, meghatározott adatok alapján. Az elektronika lehetővé teszi, hogy adott hajtási feladatok beállítási adatait memóriában tároljuk, majd adott esetben bármikor egy gombnyomással előhívjuk, és ezzel a hajtogatógépet újra „beállítsuk".

A Mathias Bauerle első számítógép-vezérelt hajlogatógépe 52x85 cm-es küzéplbrmálumhoz épült. Csak miután ezzel megfelelő mennyiségű tapasztalatot gyűjtöttünk, bátorkodtunk átvinni a vezérlést a kis formátumra. Első lépésben adotl automatizálási lépésekel megpróbáltunk egyszerű költségokok miatt elhagyni a kis formátumoknál. Az elképzelést azonban nem adtuk fel; a vevői-felhasználói igények és kívánságok oda vezettek, hogy lépésről lépésre valamennyi, a közepes formátumnál már meglevő előnyt át kell vinni a kis formátumra is. így a gépek - méretüktől eltekintve - nem csak gépészeti alapkoncepciójukban, hanem vezérlő szoftverjükben is azonosak. Az eprom, a program alapja ugyanúgy használható a kis CAS 38 Multimaster hajtogatógéphez, mint a közepes méretű CAS 52-höz.

Milyen előnyei vannak a számítógép-vezérelt hajtogatógépnek? Az önműködően lezajló beállítási folyamatoknak köszönhetően a beigazítási idők jelentősen csökkenthetők. Memóriában tárolt beállítások használatánál ez az időmegtakarítás 50 és 80% között lehet. A használat komfortja réven elérhető, hogy betanított munkások ne csak a hajtogatás folyamatát ellenőrizzék, pótolják a hajtogatásra kerülő íveket és eltávolítsák a már kész produktumot, hanem a gép beállítását is elvégezzék. A nagyobb költséget igénylő könyvkötő szakmunkás így nem szükséges minden beállításnál - egy előny, ami a költségmegtakarításban jelentkezik.

52

MAGVAR GRAFIKA

Megpróbálunk néhány, a számítógép-vezérlésből adódó jellemző tulajdonságot leírni és megvilágítani az abból eredő előnyöket. A számítógép-vezérelt hajtogatógépek feltűnő jellemzője a grafikus képernyővel felszerelt, dönthető, központi vezérlőpult. Ez a gép központi vezérlője, valamennyi lényeges beállítás innen végezhető el. A gép kezelője a kezelőpulton keresztül állandó dialógusban áll a géppel. Az intelligens párbeszéd vezetés grafikákon és szövegeken ke-

resztül teszi lehetővé az ember-gép-kommunikációt. Eközben választani lehet többféle nyelv és mértékrendszer között. Gombnyomásra lehívhatók különböző menük, pl. a ZÁHLER (számláló) menü, amiben beállítható a totál számláló, a példányszám számláló vagy a esomagszámláló. Ha a kettősív-ellcnőrzést vagy a papír (ív-) futás ellenőrzését kell beállítanunk, úgy a KONTROLLE menüt kell aktiválnunk. A SPEICHERN (tárolás) menüvel hajtogatási feladatok adatait tárolhatjuk el. Különösen fontos az EINRICHTEN (beigazítás) menü, mivel ezzel határozzuk meg a táskákban az ütközők helyét; ezzel a hajtogatás típusát és a hajtogatás pontosságát. Hogyan működik mindez; mi megy itt végbe? Valamennyi táska állítómotorral van felszerelve. Ezek mozgatják a papírütközőket a kiszámított, előre meghatározott pozícióba, illetve ezek fordítják be a terelŐlemezeket, ha a táska nem vesz részt a hajtásban. Ez azt jelenti, hogy a hajtási hossz a kezelőpultról állítható be; elmarad tehát a hagyományos hajtogatógépeknél táskáról láskára elvégzendő művelet. Valamennyi táska a helyén marad állandóan. Múló emlékké válhat a táska ki terelŐlemez be visszatérő művelet és ennek fordítottja. Az EINRICHTEN (beigazítás) menü háromféle lehetőséget ajánl fel a táskák beállítására: - EINRICHTEN Standardfalzarten - hagyományos („szabvány") hajtogatás; - EINRICHTEN Sonderfalzartcn - különleges hajtogatás és - EINRICHTEN Gcspeicherter Auftrag - memóriában tárolt feladat. Beállítások a Standardfalzarten menüvel A Standardfalzarten menü felhívására a monitoron szimbólumokkal jelezve különböző hajtogatási módok jelennek meg, mint pl. oltárhajtás, kettőspárhuzamoshaj lás, egyszerű hajtás vagy különböző cikkcakk-hajtások. A kezelőnek a kurzorral csupán a kívánt hajtástípust kell kiválasztania. Ezután meg kell adni az ív hosszúságát és szélességét, majd az Einrichten (beigazítás) parancs megadására valamennyi táska papírütközője a számítógép által kiszámított és meghatározott pozícióba kerül. A nem használt táskák automatikusan lezárulnak a beépített ívterelők bcfordulásával. Elmarad tehát - a mintaív meghajtása kézzel, - a hajtogatási hossz/ak lemércsc, ill. kiszámítása,

- a táska- és terelőpozíciók meghatározása, - a táskák és terelőlemezek kiszedése és berakása, valamint - a papírütközők manuális beállítása. Természetcsen nem állítható be minden hajtási mód ezzel a menüvel. Ehhez túl sok lehetőség adott, illetve kívánság adódik. Amennyiben komplikáltabb, nem mindennapos hajtási módot kell beállítani, úgy másképpen kell eljárni. Erre használjuk a Sonderfalzarten (különleges hajtogatási módok) menüt. Beállítások a Sonderfalzarten menüvel A beállításnak ez a módja áll legközelebb elviekben a hagyományos hajtogatógepéhez. A hajtogatási hosszt az összes táskához minden esetben előre ki kell számítani vagy lemérni. A kezelőpult billentyűzetével ezután minden egyes táska számára be kell írni a hajtási hossz értékét. Innen kezdve azután minden a számítógép-vezérelt gép kényelmével megy tovább: gombnyomásra valamennyi táska papírütközője a kívánt helyre áll be. Az itt leírt, kétféle módon beállított hajtogatás természetesen még nem jelent 100%-ban pontos hajtást. Finomállításokra még így is szükség lehet a gépsebesség, a papír és a hajtogatási mód függvényében. Mindezek az állítások azonban gombnyomással könnyen és gyorsan elvégezhetők a gép futása közben is; valamennyi hajtogalómű minden egyes táskájában. Beállítás a Gespeicherter Auftrag menüvel A beállítás leggyorsabb és legegyszerűbb módja, ha a memóriából hívunk le egy tárolt feladatot. Az azonosító szám (pl. korábbi táskaszám) megadása és a Beigazítás parancs megadása után minden automatikusan a helyére kerül. Ha a munka azonos körülmények között kerül kigyártásra - azonos papíron, azonos gépsebességgel stb. -, jószerével még finomállításra, utánállításra sincs szükség. A hajtás rendben lesz. Azonos körülmények biztosításához visszatérő munka esetén a tárolásnál nem csak a hajtási hossz kerül a memóriába, hanem valamennyi lényeges adat is, mint például a berakómű beállítása, a gépsebesség, az ívkövetés távolsága, az ívátlapolás mértéke és a hengerek távolsága. Ezzel fennáll annak a lehetősége, hogy adott munka visszatérésekor mindenben azonos beállítási értékekkel dolgozhassunk. Amennyiben például azonos munka más papírra készül, úgy megváltozhatnak a hengerbeállítás MAGYAR

GRAFIKA

53

Kis formátumú Multimaster 38/4 SBA négy táskával, alsó ív leválasztással

értékei. Ilyen esetben a tárolt paraméterek csupán clőbeáilítási értékekként használhatók. A hajtási program tároló A hajtási programok memóriája hatvan tárlóhellyel rendelkezik, vagyis hatvan különböző hajtogatási munka adatai tárolhatók. Tapasztalataink és értesüléseink szerint még sosem telt meg a memória. Valamennyi egyszer elvégzett beállítás - végezzék azt bármelyik programmal; normál vagy különleges hajtásra - eltárolható, majd szükség esetén gombnyomásra újra előhívható és felhasználható. Amennyiben az azonosítási szám nem volna éppen „kéznél", a display-n keresztül betekinthetünk a memóriába és így megtalálhatjuk a keresett munkát. A gyakorlat azt mutatja, hogy általában adott - különböző - szempontok szerint végzik a tárolást. Egyes helyeken csak az adott ciklusonként visszatérő beállításokat tárolják. Máshol például csak a legnehezebb beállításokat teszik a memóriába. Gyakran fellelhető azonban a teljesen hagyományos, egyszerű hajtási módok tárolása is; mérettartományok szerint csoportosítva. A gyakorlat üzemről üzemre, kezelőről kezelőre eltérő lehet; mégis, egy közös van valamennyiükben - a gyors és egyszerű beigazítás lehetősége. A hajtogatóhengerek beállítása A hajtogatóhengerek távolságának beállítása alapvetően a hajtás típustól és a papírtól függ, vagyis nem nélkülözi a szakismeretet. Ezért gépeink ve-

54

MAGYAR

CRAilKA

zérlő szoftverjében eltároltuk a szakismeretet; így az bármelyik kezelőnek a rendelkezésére áll. A hajtási módot felismeri a számítógép. Szükséges azonban tudnia a papír vastagságát is. Ezért valamennyi, a gépbe befutó ív vastagságát megméri egy szabadalmaztatott vastagságmérő szerkezet. A vastagság értéke így folyamatosan rendelkezésre áll. A számítógépnek így megvan a feladata, hogy a hajtási mód és a papírvastagság alapján kiszámítsa a hengerállításhoz szükséges értekeket. ismer persze különböző dolgokat is. Tudja például, hogy cikkcakk-hajtásnál az első hengerpár csak szimpla papírvastagság-távolságra legyen egymástól, és ne duplára. A hengertávolságok beállítására a kezelőnek a „Hengertávolság" (Walzenabstand) menüt kell felhívnia. Valamennyi hengerhez hozzá van rendelve egy SOLL- és egy IST-érték. A SOLL-érték mutatja, hogy a hengernek a választott hajtási mód és a mért papírvas tagság alapján hol kell elhelyezkednie, az IST-érték a henger pillanatnyi helyzetéről ad tájékoztatást. A kezelő feladata csupán, hogy - eltérés esetén - adott állítógomb csavarásával az IST-értékct összhangba hozza a SOIX értékével. Minden állítógomb számozott, ami természetesen a display-n is megjelenik. Ily módon pontos hengerbeállítás lehetséges a kezelő különösebb szakértelme nélkül is. A szükséges szaktudás a számítógép szoftverjében van. Egyszerűen felcseréltük a szerepeket. A gép előnyeihez tartozik még az elektronika segítségét élvező részletek sokasága: kettŐsív-ellenőrzés, papírvastagság-mérés, vákuum ütemhossza a berakóban, papírívek követési távolságának szabályozása, a hajtogatási munka folyamatos felügyelete, központi sebességszabályozás, kívánt példányszám beállítása (meghatározása), összfordulat-számlálás („totál"), teljesítmény ki jelzés vagy a szöveggel megjelenő zavardiagnózis. Előnyök, hasznok A leisorolt részletek összessége előnyöket kell hogy jelentsen a felhasználó számára. Ebben az esetben beszélhetünk ésszerű műszaki fejlesztésről. A számítógépes vezérlés előnyeit a következő pontokban látjuk; - egyszerűbb kezelhetőség, - csökkenő beállítási idő, - nagyobb gépi teljesítmény, - kisebb bérköltség. Hogy a gyorsabb és rövidebb ideig tarló átállítás milyen előnyöket eredményez, egzakt számmal csak nehezen fejezhető ki. Ha sok kis példányszá-

mú munkát készítenek, a gépet gyakran kell átállílani. Az egyszerű átállítás és a rövidülő beigazítási idő ezen a téren a leghatékonyabb. Ha figyelembe veszünk néhány üzemgazdasági jelzőszámot, könnyen felismerhető a számítógépvezérelt hajlogatógépek előnye a hagyományos gépekkel szemben: - tőkebefektetés - bérköltség - időegységre jutó költség - nettó teljesítmény - 1000 pld. egységár - beállítási idő - munkák száma - hajtott ívek mennyisége

emelkedik, csökken, csökken, emelkedik, csökken, csökken, emelkedik, emelkedik.

Összefoglalva megállapítható, hogy a hajtogatógép számítógép-vezérlése költségcsökkenést és a kapacitás növekedéséi eredményezi. Ha átlag 5000-es példányszámmal számolunk a munkáknál, számítógép-vezérelt hajtogatógép alkalmazásával a hajtott munkák száma mintegy 30-40 százalékkal nőhet. Szemlélhetjük azonban másképpen is a számítógép-vezérelt hajtogatógépek alkalmazását. Mialatt a nagy példányszámok továbbra is a hagyományos hajtogatógépen készülnek, a számítógép-vczcrcll gépet használhatjuk speciálisan a kis példányszámokra, valamint a gyors, sürgős feladatokra. így nem szükséges közbejövő azonnali feladatok esetén a nagy(obb) példányszámot feldolgozó gép munkáját időigényes átállításokkal megszakítani. Másrészről adott munka megszakítása számítógép-vezérelt hajtogatógép alkalmazása esetén nem jelent problémát. Az adattárolás révén a megszakított munka folytatásához a gép rövid idő alatt ismét pontosan azonos módon beállítható és a munka folytatható.

Hajtogatómű: - hajtogató mű vek 2 és 4 táskával, - k i s és közepes formátumú hajtogatómű vek kombinációja, -mobil késes hajtogatómű csatlakoztatási lehetősége, - további (hagyományos) hajtogatómű (2 táska) beillesztése a lehetséges hajtások számának növelésére, vagy kis méretű hajtásokhoz (18 mm-ig). Kirakó: - átlapolt kirakó, - állítható magasságú átlapolt kirakó, - kirakó kis formátumokhoz, -kapcsolódás ívkötegpréshez vagy kötegelő ívkötegpréshez. Kiegészítő berendezések: - vonalenyvező (ragasztókenő), - ionizáló, - kétsoros hajtogatás, - ablakhajtogató táska, - rillező-, perforáló- és vágóberendezés (körkésekkel). Megjegyzés: CAS - Computer Automated System (= számítógéppel automatizált rendszer). A CAS típus akpjelzés után következő szám a géppel hajtogatható ívek szélessége (cm-ben), az utána következő számok pedig a sorban következő hajtogatómüvek táskáinak számát jelzik.

A haszon mértéke természetesen döntő szempont egy beruházásnál. Szeretnénk azonban egy másik szempontot is megemlíteni: A munkának egyszerűen örömet is kell okoznia. Megállapítottuk, hogy megfelelő betanulás ulán - miközben kezdetben jelen van az új technikával szembeni ellenérzés is - szívesen dolgoznak a gépen. A tisztán számítógép-vezérelt gépekre jellemző kivitel melleit hadd utaljunk a másféle összeállítási lehetőségekre: Berak ómű: ívoszlop alatti (alsó) ívleválasztás, - ívoszlopos berakó hátsó ívleválasztással, - ívoszlopos berakó oldalsó fúvókákkal, - automatikus ívoszlop-továbbítás a gépbe. MAGYAR GRAFIKA

55

Dürer Nyomda 2002 Interjú Megyik András ügyvezető igazgatóval

— Gratulálok a kinevezéséhez. Néhány hónapja vezetőváltás volt a gyulai Dürer Nyomdában. Milyen okok miatt? - 2001. november 8-án történt az igazgatóváltás a nyomdában, akkor neveztek ki ügyvezető igazgatónak. Előzőleg a cégnél kereskedelmi és termelési igazgatóként tevékenykedtem. Beregszászi Lászlót - aki 1996 őszétől irányította a nyomdát - tulajdonosi döntés alapján váltottam az igazgatói székben. - Kérem, ismertesse szakmai életútját a Magyar Grafika olvasóival. - 1959-ben érettségiztem. Ezulán a Tolnai Lajos utcai nyomdaipari tanműhelynek lettem a tanulója, illetve az Athenaeum Nyomdában dolgoztam. 1961-ben léptem be az akkori Békési Nyomdába, amely később felvette a Kncr nevet. Olt dolgoztam 1993 őszéig, akkor kerültem át a gyulai Dürer Nyomdába, amely akkor még a békéscsabai Kner Nyomda leányvállalata volt. A Békési Nyomdában rövid ideig betűszedőként dolgoztam, majd később az Anyag- és áruforgalmi osztályra kerültem, ahol anyaggazdálkodással és kereskedelemmel foglalkoztam. Rövidesen az osztály vezetője lettem. Ismeretes, hogy a Kner Nyomda több beruházást is megvalósított. Amikor az ún. állami beruházás 1972-ben befejeződött, akkor neveztek ki kereskedelmi osztályvezetőnek, majd a későbbiekben kereskedelmi igazgatói beosztásba kerültem. Szerettem azt a munkakört, azl a tevékenységet. Mondhatnám, hogy eddigi pályafutásom során anyag- és áruforgalommal foglalkoztam. Munkám során sok emberre] i smerkedtem meg. A Kncr Nyomda kereskedelmi igazgatójakeni egy időben hozzám tartozott a könyvgyárlás és a csomagolóeszköz-gyártás.

- Amikor 1992-ben a Kner Nyomdát privatizálták, akkor kezdtek kialakulni az ún. „profilcenterek", így került át Gyulára a könyvgyártás, ahol korábban egyszerűbb kivitelű puhatáblás könyvek készültek. 1993 derekán a berendezések áttelepítése után a kollégák és a fizikai dolgozók, majd később az alkalmazotti állomány is átkerült. A Dürer Nyomda több tulajdonosi élt meg az utóbbi évtizedben. Először közvetlenül a Kner Nyomda leányvállalata voltunk. Azután megalakult a Kner Nyomda és a Petőfi Nyomda összevonásából a Cofinec Hungary, és a leányvállalata lettünk. Később a Cofinec Hungaryt megvásárolta az osztrák Frantschach, akkor annak lettünk a leányvállalata, majd végül 2001. július 2-án megvette a szegedi székhelyű Mozaik Kiadó Kft. a nyomdát, azóta ő a tulajdonosunk. Az új tulajdonos elkötelezte magát a cég fejlesztése mellett. Első lépcsőben a kötészet korszerűsítése történik, mert ott találhatók a legrégebbi gépek. Az elmúlt esztendőben egy ragasztókötő gép lett üzembe állítva, jelenleg egy új táblakészítő és egy beakasztógép vásárlása van folyamatban. A kötészet mellett a nyomógépparkot is fejleszteni kívánjuk. Itt két négyszínes Speedmaslerrel és kél Planétával rendelkezünk, a továbbiakban is Speedmasterban gondolkodunk. - Hány szakember dolgozik a Dürer Nyomdában, mekkora a létszám? - Körülbelül százhúszan vagyunk, ez a szám már régóta állandó. Ebből húsz fő az alkalmazotti állomány, amibe az első számú vezetőtől, a számvitel, a pénzügy és az anyaggazdálkodáson keresztül a középszintű vezetők is benne foglaltatnak. - Kik alkotják a nyomda megrendelői körét? - A tavalyi produktumunk kb. 1,1 milliárd forint volt. Ennek közel 40%-a exportmunka. Az export Németországban, Ausztriában és Skandhiávi-

- Mit hozott a rendszerváltás és a privatizáció a Dürer Nyomda életében? M AGYAR GRAFIKA

59

ában realizálódik, illetve vannak Bertelsmann érdekeltségű közép-kelet európai könyvklubok; szállítunk Lengyelországba, Szlovákiába, Csehországba és Oroszországba. Belföldön nagy partnerünk a Magyar Könyvklub, a tulajdonosunk jelentős mennyiséggel képviselteti magát. Az Osiris Kiadó, a Corvina Kiadó és a Helikon Kiadó tradicionális partnerei a cégnek. - Évente hány cím jelenik meg a nyomdában és milyen példányszámokkal ? - Tavaly közel 600 címet gyártottunk, az átlagpéldányszám kb. 3000-4000 darab, de előfordult 1000 is. Az exportmunkák között vannak 30 000-50 000-es példányszámok is, melyek kizárólag nyelvi mutációval készülnek. A Dürer Nyomda számára ez optimálisnak mondható. Már régóta a kis- és közepes példányszámra rendezkedett be a nyomda. - Piaci tervek, elképzelések? - A cég műszakilag meg kíván újulni, ez bizonyos mértékű mennyiségi növekedést is jelent majd. Úgy ítélem meg, hogy elsősorban az export területén lehet piaci szegmensekhez jutni. A bel-

Könyvismertető Nyomdaipari szakszótárak Egynyelvű értelmező szótárak Frieling, Wilhelm R.: Wörterbuch der Verlagssprache Der aktuelle Führer durch das Fachchinesisch der Verleger, Redakteure und Drucker. Kiadói, szerkesztői és nyomdász szakszótár. Negyedik kiadás. (Frieling Kiadó, 2001) 3000 Ft + áfa Walensky, Wolfgang: Wörterbuch Druck und Papier Papír- és nyomdaipari szakszótár. 357 oldal. {Klostermann Kiadó, 1994} 6500 Ft + áfa Dictionary of Printing and Publlshing Kiadói és nyomdaipari szakszótár. Több mint 9000 szakkifejezésttartalmaz. (Collins Kiadó, 1997) 6000 Ft + áfa Dictionary of Multimedia Multimédia szakszótár. 3000 kifejezéssel. 270 oldal. {Collins Kiadó, 1997) 6000 Ft + áfa Dictionary of Information Technology Információtechnológiai szakszótár. 12 000 szakkifejezéssel, röviMAGYAR

GRAFIKA

földi piac régóta stagnál. Tsmereles, hogy a nyomdaipar kínálati pozícióban van, inkább a külföldi partnereket kívánjuk megnyerni. - Mennyire konkurensei egymásnak a közeli nyomdák? - Kialakult a kiadók és a nyomdák közötti - talán tradicionálisnak is mondható - kapcsolat. De a konkurenciaharc egyre élesebb, mert a piac nem bővül. Sőt általam brutálisnak nevezhető piacpolitikával is találkozhatunk, amikor szakmailag érthetetlenül alacsony ajánlatot tesznek egyesek a kiadóknak. Ha nem képződik tisztességes nyereség a cégeknél, akkor az a fejlődés gátjává válik - ez iparágtól független. Közismert, hogy a nyomdaipar rendkívül eszközigényes. Költségigényes egy-egy beruházás, és a megtérülési idő, konszolidált piaci viszonyok között is, elég hosszú. Vallom, hogy az előremenekülés az az út, amely a talpon maradást biztosítja. - Köszönöm a beszélgetést, további sikereket kívánok. Persovits József

dítésekkel, mozaikszavakkal, ikonokkal. 400 oldal. (Collins Kiadó. 1997) 6000 Ft + áfa Delmar's Dictionary of Digital Printing and Publishing A digitális nyomtatás, kiadás, grafikai kommunikációs világ, hálózatos nyomdaipar, elektrofotográfia, képrögzítés (imaging) és elektronikus kiadás szakszótára. 9000 szakkifejezés. 512 oldal. (Collins Kiadó, 1997) 16 000 Ft + áfa Hétnyelvű szakszótár Elsevier's Dictionary of the Printing and Allied Industries Nyomda- és társipari szakszótár: angol (értelmező szótár), magyar, francia, német, holland, spanyol és olasz nyelvű szótár. 1062 oldal, nyelvenként 14 968 szakkifejezéssel. A papír-, a nyomda- és a kiadói ipar, a kötészet, a grafika és az információtechnológia szakkifejezéseit tartalmazza. A könyv keményfedelű kiadásban 67 000 Ft + áfa (Elsevier Kiadó, 1993); CD-változatban 73 000 Ft + áfa A felsorolt kiadványok a budapesti idegen nyelvű könyvesboltokban fellelhetők vagy segítségükkel behozathatok. Rövidebb úton: a Speedup Kft. (06-1 (343-8387 teL/faxszámán vagy [email protected] internetcímén. A közölt árak a lapzártakor érvényesek, de a mindenkori valutaárfolyam függvényében módosulhatnak. E.E.

FRISSEN VÉGZETT TIPOGRÁFUSOK az

I p a r m ű v é s z e t i

Egyetemről

Szokatlan időben, január 10-én rendezte végzős hallgatói záróvizsgáját és kiállítását a Magyar Iparművészeti Egyetem felsőfokú tipográfusképző tanfolyama. Szokatlan, mert tizenöt éven ál, a tanfolyam indulása óta - a kétéves képzés befejezéseként - a diplomavédést mindig nyár elején hallgathatta az érdeklődő közönség. Az utóbbi években egyre gyakrabban merült fel egy Önálló diplomafélév létrehozásának gondolata, de az idén végzettek évfolyama volt az első, amely a hosszabbítás előnyeit élvezhette. A képzési idő megnövekedése több terhet rótt ugyan a hallgatókra és az oktatókra, az évközi munka kiegyensúlyozottsága, a kiállításon látható és a védés alkalmával hallható meggyőző eredmények azonban azt mutatták, hogy az rtj rendszer megállta a helyét. A záróvizsga feladatai évek óta - kisebb változásoktól eltekintve - ugyanazok. A három megoldandó feladat a következő: az első egy korábban megjelent, áttervezésre alkalmas könyv újbóli megtervezése, a második egy meghatározott méretű, 16 oldal terjedelmű, fekete-fehér fényképekkel építkező kiskiadvány terve, amelyben a képeket rövid szöveg kíséri. A harmadik nagyméretű poszter tervezése, amely során a hallgató kiléphet napi munkájának megszokott léptékrendszeréből, mert a 70x100 cm-es méret kissé más tervezői szemléletet és eszközöket kíván. A könyvek áttervezése során a hallgatók arra törekedtek, hogy a szerző és a kiadó szándéka érvényben maradjon, de szembe kellett nézniük azokkal a kihívásokkal is, melyeket a mai vizuális környezet, a tipográfiai divat, a vásárlók megváltozott kívánságai és a vélhető üzleti szempontok jelentettek. Bihari Ágnes egy műszaki kiadvány ellentervét készítette el az utóbbi években tervezett betűcsalád alkalmazásával, Boltos Péter pedig egy fiataloknak szánt, a római császárokról szóló, korszerűbb tördelésű küíetet alakított ki a számára kisorsolt műből. Kiss László minden igényt kielégítő, jól használható útikönyvet formált az avítt küllemű, de hasznos ismereteket adó alapanyagból. Németh Szilvia szobanövényekről szóló kézikönyvet tervezett át látványos és levegős kiadvánnyá, Szabó Márton egy, a mikro-

-••••••.,

f i )

Élet a mikroszkóp alatt. Szabó Márton terve MAGVAR

GRAFIKA

Fent Csöllei Balázs kúnyvtervének egy oldalpárja, mellette Németh Szilvia védöboritóterve. jobbra Kapitány Ágnes borított; rve

Oldalpárok Kiss Lászió és Csöllei Balázs fotóalbumából

64

MAGYAR

GRAFIKA

szkóp alatti világot bemutató, fiataloknak szóló kötet alapján hozott létre attraktív megoldást tervezőasztalán - illetve számítógépén. Kapitány Ágnes a körülményeskedő tudományos ismeretterjesztő műből magát olvasásra kínáló, nyugodt oldalképű, vonzó kötet tervét alakította ki. A két évtizeddel ezelőtti sikeres, a művészetek különböző ágait közérthető módon bemutató sorozat egyik, színpadi látvánnyal foglalkozó kötete Vincze István munkája eredményeként alakult át. A korábbi, értékes ismereteket adó, de az utóbbi években megjelenő könyvekhez képest szegényes kiállítású kötet

a megváltozott igényeknek megfelelően látványo-

Fényképes oldalpárok

sabbá és jobban kezelhetővé vált.

Kerényi Kristóftól,

A második feladat megoldásához, a „fotóalbum"

Sinka Anikótól és

megtervezéséhez szükséges fényképek kiválasztása

Németh Szilviától

a hallgatók feladata volt. A méret kötött, de a téma-

választás,
Simon Ilona, Posztós János és

Ádámhoz hasonlóan táncszínházi témájú képeket

Vincze István kiadványtervének

választott. De míg Hreblay terve lendületet, a mozgás

oldalpárjai MAGYAR

GRAFIKA

65

dinamikáját fejezte ki, Képe kiadványa az előadás üzenetét fogalmazta meg és mutatta be. A kávé élvezetének múltja és jelene tűni fel Kerényi Kristóf fényképein és vált érdekes, mai látvánnyá kiállított tervén. Posztós János az ökölvívás küzdelmes világát állította a néző elé erős kontrasztokra épített fotóalbumában, Sinka Anikó egy fiatal fotós Párizsban készített látványos éjszakai képeível alkoSorrendben: Boros Ádám Gergő, Posztós János, Szabó Marton. Kapitány Ágnes és Kiss László posztertervei

66

MAGYAR GRAFIKA

tott vonzó oldalpárokat. A hatvanas évek spanyol halászait, kisvárosaik hangulatát idézte Simon Ilona albuma, amely érdekes tipográfiai megoldásokkal egészült ki és így hozott létre izgalmas egységet. Bornemisza Rozi saját, lábakról készített fotóit rendhagyó megoldással alakította leporellóvá, furcsa, sajátos látásmódú képfolyammá. Posztert tervezni nem mindennapi feladat tipográfusok számára. A szokatlanul nagy méret, az alkalmazandó betűtípusok megválasztása, méretük meghatározása, érdekes és kifejező látvány létrehozása szokatlan feladat. Sajátos alkalmazott grafikai műfaj, amely nem az utca siető emberéhez szól, hanem a belső terekben - lakótérben, közösségi helyiségekben-tölti be szerepét. Hatással van a környezetre és maga is környezetalakító tényező. Jelenlétével, színhatásával élénkíti vagy megnyugtatja, gyönyörködteti vagy felkavarja nézője érzelmeit, hangulatát. Nagy kihívás ez olyan tervezők számára, akik mindennapi munkájuk során szinte mindig a megrendelők által meghatározott kötöttségekkel találkoznak. A korábbi évek végzősei posztereiken egy-egy olyan betűtípust mutattak be, amelyet jól ismertek és szerettek. Ennek jellegzetességei, az egyes karakterek sajátos vonásai, tervezőjének neve és keletkezésének évszáma volt az a néhány elem, amelyek ezeken a posztereken megjelentek. A színek megválasztása és a látvány ritmusa szintén erre a típusra utalt. Idén a feladat kiírása megváltozott annak érdekében, hogy még tágabb lehetősége legyen végzős hallgatóinknak arra, hogy képességeiket kipróbálhassák, bemutathassák. A feladat olyan poszter tervezése volt, amely egy kedvelt zenét mutat be az általa sugallt hangulatot kifejező és mások számára is felmutató látvány létrehozásával. A poszteren a választott zene címe és szerzőjének neve is szerepelt kompozíciós elemként. Hallgatóink arra törekedtek, hogy személyes tartalmú látványt hozzanak létre, sajátos eszközeikkel kifejezzék és közvetítsék a választott zenével kapcsolatos érzéseiket, véleményüket. A bírálóbizottság értékelése szerint jó tervek születtek annak ellenére, hogy ez a feladat sok kibúvót rejt azok számára, akik ezeket keresik, és az eredmény megMAGYARGRAFIKA

67

Simon Slona jazz cd-hez,

ítélése sem lehet egészen tárgyilagos. Minden hallga-

Vincze István Emerson. Laké

tó nagy kedvvel dolgozóit kiállított tervén, amelyet

and Palmer zenéjéhez

magas színvonalú digitális nyomtatási eljárások fel-

készített posztereket

használásával készített el. A sok emlékezetes poszter tervezője közül csak néhányuk nevét említem: Bornemisza Rozi, Csöllei Balázs, Horváth Orsolya, Hreblay Hanna, Képe Judit, Kerényi Kristóf, Németh Szilvia, Sinka Anikó. A kiállítás a Magyar Iparművészeti Egyetem vezetésének jóvoltából az intézmény zugligeti úti dísztermében viszonylag hosszú ideig, a hétvégét is beleértve hat napig volt látogatható. Sok, a műfajt kedvelő, a tipográfia iránt érdeklődő látogató jelent meg a kiállításon, és - a paravánok között elhaíiolt megjegyzésekből következtetve - a közönség körében is sikert aratott. Kiállításunk befejezéseként, az éppen 15 eszten-

A vizsgabizottság

dős felsőfokú tipográfusképző tanfolyam korábbi

Bihari Ágnes védését

hallgatói a kiállító teremben megtartott baráti talál-

hallgatja

kozó ideje alatt még megtekinthették frissen végzettjeink munkáit.

MAGYAR GRAFIKA

Kiss István

Tipofüzetek University Román, Szóképek, Arcimboldo effektus Az évezredváltás számos fontos és még fontosabb összegzésre kínált egyszeri, gyorsan múló alkalmat. Összegzésre késztetett bennünket is: Kiss István és Maczó Péter - a Magyar Iparművészeti Egyetem 15 éve indult felsőfokú tipográfusképzésének tanárai - a tipotervezés tantárgy első féléves feladataiból válogattunk hallgatói munkákat. Ezeket mutatják be a tipofüzetek. Közel kétszáz végzett hallgatónk tervezési feladatainak áttekintésekor élmény volt a válogatás. Reméljük, bemutatásukkal nemcsak az értő kollégáknak, a majdani utódoknak, de a tipográfiát szerető barátainknak is örömet, igazi meglepetést szerezhetünk. A legutóbbi évtizedek körülrajongott és átkozott eszköze a számítógép. Nélküle már elképzelhetetlen az élet, de elképzelhetetlen a tipográfia is. A betű alapvető morféma. Miközben nosztalgiával gondolunk gyermekkorunk mártogatós tollára, ma egy hétköznapi levelet már szövegszerkesztő programmal írunk le - és kiprintelünk. A nyomdászat hajdan elit mestersége egyik napról a másikra mindnyájunk által elérhető közelségbe került. A nyomdabetűk általános használata tulajdonképpen a tipográfiát életünk alapvető, tanítandó tudományává teszi. Ne féljünk ettől! Az írás-olvasás nagyszerű, egy egész életre élményt adó tudásának oktatásához hasonlatosan szép feladat a tipográfia tanítása is. Mi ezt kínáljuk felsőfokon. Ezzel a hittel készítettük el a következő tipofüzeteket: University Román [1], Szóképek [2-4], Arcimboldo effektus [5-6]. A füzetek levilágításában a HVG Press Kft. nyújtott segítséget. A kivitelezéshez szükséges papírt a Schneider Papír Magyarország Kft. biztosította. Készült az Állami Nyomda Rt. támogatásában. Segítségüket köszönjük! Az elkészült hat füzetet az év elején tartott záróvizsga-kiállítás utolsó napján osztottuk ki a tanfolyam korábbi hallgatói között, akik valamennyien - közel kétszázan! - meghívást kaptak erre az alkalomra. Reméljük, hogy a birtokunkban lévő archív anyagokból esetleg újabb könyvecskét is készíthetünk. Az utóbbi években már digitálisan is megőrizzük a munkákat. A következő pár oldalon egy kis ízelítőt adunk a tipofüzetekből... MACZÓ PÉTER h e tve n kelted i k

oldat

University Román Ez egy betűtípus neve, és ezt a nevet kapta az a tipográfiai feladat, amelyben elsőként egy-, esetleg néhány szavas kompozíciót kell készíteniük hallgatóinknak. A választott szó a helyesen alkalmazott betűarányok, betűk közötti ritmusok és sortávolságok mellett alapvetően fejezze ki a tartalmat. Stílus és forma egysége itt a kötelezően előírt típus hangulatára épít, és felhasználja a betűk sajátos rajzolatát, elemi grafikai értékeit. A University Román modoros betűtípus, némi nosztalgikus beütéssel, az 1920-as éveket idéző enyhén szecessziós stílusjegyekkel. Vékony vonalvezetésével, elnyújtott betűtalpaival elegáns és delikát egyszerre. Kacskaringók, a típusra jellemző váratlanul keskeny és szokatlanul széles karakterek váltakozása adja sajátos, dekoratív ízét. Michael Daines tervezte 1972 és 1977 között a Letrasetnek.

New

ímeo

nommem umus 101 hetvenharmadik

oldal

F1RST

Szóképek Tetszőlegesen választott szó, esetleg kifejezés olyan tipográfiai (és egyben képi) megoldását jelenti ez a feladat, amelyben a betűtípus kiválasztásától az egyszerűbb grafikai effektusok alkalmazásáig, az elrendezéstől a betűkeverésig a tipográfiai komponálás teljes tárházát igénybe veheti a tervező, hogy a szó (fogalom) írásban, illetve szóképben rögzített megjelenítésével egyszerre - majdhogynem a szöveg megértését megelőzve-annak vizuális élményét is keltse... A betű alapvető morféma, egy hang absztrakt képe. írni már az iskola első osztályában megtanulunk. A szóképek komponálásakor a szavakra rá kell találni, ízlelgetni kell őket. Mögöttük egyedi érzékenység, gyakran kultúránk, történelmünk sejthető, ínyenc vagy közhelyszerű nyelvi tartalom rejlik. Üzenetét mi kódoljuk a látványban. Ezek a rövid, többnyire egyszavas kompozíciók a szakmabeli érdeklődők tájékoztatása mellett talán a leginkább alkalmasak arra is, hogy a nyájas olvasónak igényes és szórakoztató módon ízelítőt adjanak a tipográfiai tervezésből és meghódítsák azokat, akiknek a tipográfia idáig csak unalmas betűtengert jelentett. EZ A 5ZÓKÉP EGY LAP KÉT OLDALA: VAGYIS AZ ... IS TÚL

hetvennegyedik

oldal

m

KUKLOPSZ WMMMMMMMMMMm

GERÍNC

CSIKK

Arcimboldo effektus A látvány kétértelmű. Szemünk becsapható, képzeletünk hajlik az érdekes Összefüggések keresésére. Véletlenül kialakult foltok jelentéssel bíró képpé válhatnak egy pillanat alatt, első pillantásra. Az emberek- Leone Battista Alberti véleménye szerint - „ ...egy fatörzsben, egy sárgöröngyben, vagy valami más dologban ... véletlenül olyan körvonalakat vettek észre, amelyeket alig kellett egy kissé megváltoztatniuk, hogy meglepően hasonlóvá legyenek bizonyos természeti tárgyakhoz. Amikor az emberek ilyesmit észrevettek, azt kezdték kutatni, vajon nem lehetséges-e - azáltal, hogy hozzátesznek vagy elvesznek a különös tárgyból valamit - még tökéletesebbé tenni a hasonlóságot." A gazdag fantáziájú festő, az olasz Giuseppe Arcimboldo ezt a felismerést használta fel meghökkentő képei megkomponálásakor. Ezek egyaránt hatnak értelmünkre és érzelmeinkre. Betűkkel, terekkel dolgozó, formák és viszonyrendszerek kialakítását végző tipográfusok számára kalandot jelent eszközük, a betű segítségét felhasználva belelátásra lehetőséget adó érdekes, ötletes látványokat létrehozni, és azután figyelni a meglepett közönség örömét.

hetvenhatodik

oldal

A Típofüzetek című cikket Méta betűtípussal szedtük

Transzparencia - a közös gondolkodás jegyében Mint arról előző számunkban (2002/1. szám. 76. old.) beszámoltunk, az elmúlt év november 8-án az óbudai Vasarely Múzeumban adtak egymásnak találkozót grafikusok, tervezők és nyomdászok. A Schneider Papír Kft. által szervezett találkozón elhangzott előadások közül ezúttal Lendvai Lászlónak, a nyomdászok képviselőjének hozzászólását közöljük. Annak, hogy meghívást kaptam erre a találkozóra, nagy valószínűséggel az lehetett egyik oka, hogy reményeim szerint immár köztudott: cégünk, a Typonova szívesen vág hele olyan feladatokba, amelyek nem szokványosak, sőt különlegesek, akár megoldásukban, akár anyaghasználatban. Számunkra az egyik legnagyobb kihívás olyan termékekel („műtárgyakat") előállítani - természetesen a tőlünk megszokott minőségben -, amilyenekkel itthon még nem vagy csak elvétve találkozhattunk. Az ilyen nem átlagos produkciókban való sikeres részvétel jobban növeli a cég ismertségét és keresettségét („imázsát"), mint bármilyen reklámakció. Ez a kihívás természetesen nem kevés anyagi áldozatot kíván, és többnyire „csak" a lent említett reklámhatás elérése a hozadék. A rendszerváltás és a (számítástechnikai forradalom gyökeresen átalakította a nyomdászatot (is). A korábbi 22-25 nagy, állami tulajdonú nyomdából több ezer - mindenféle méretű nyomda alakult. Ezek vezetői, tulajdonosai sok esetben a volt cégüktől megvásárolt használt gépekkel és többségükben szakmai önérzettől vezettetve folytatták a szakmát; persze szép számmal voltak-vannak - mai, divatos kifejezéssel élve - „megélhetési" kényszervállalkozók is. Napjainkra nagyjából letisztult a kép, kialakultak a profilok, az erőviszonyok beálltak. A piaci verseny bekeményedett (véleményem szerint a kb. 30%-os kapacitástöbblet miatt). Ilyen körülmények között nagyon kevés helyen fér bele a cégek éleiébe a kísérletezés új anyagokkal, papírokkal, festékekkel, egyedi megoldásokkal - tehát a nem átlagos produkciókban való közreműködés. Ez a néhány cég azonban felvette a kesztyűt, és maximálisan megfelel a kihívásnak, amit a különleges, megszokottól eltérő termékek előállítása jelent. Ismerjük és ügyeljük egymást. Évente legalább kétszer - valamelyik díjkiosztón megcsodáljuk egymás remekműveit, irigykedve, az ötletekéi ellesve konstatáljuk a szakmai presztízs jelenlétét. Az, hogy egy végtermék olyan lesz-e, mint amilyet a megrendelő elképzelt, igen sok tényezőtől

függ. Az, hogy szép-&, szubjektív dolog (szép az, ami a megrendelőnek tetszik!?), de hogy a rendeltetésének megfelel-e, működik-e, az már nagyon összetett kérdés. Az előkészítésen, a különböző nyomtatási eljárásokon, feldolgozási módokon kívül a kulcskérdés a papír (a nyomathordozó - ezért is vagyunk itt), most erről az oldalról próbálom megközelíteni a megrendelő (és az ő képviselője, a grafikus-tervező) és a nyomdász szerepét, viszonyát. Amennyiben most valaki azt várja, hogy pontokba, táblázatokba foglalt segédeszközt fog kapni, annak csalódást kell hogy okozzak. Ilyet ugyanis alaphelyzetekre, általánosságban lehetne készíteni, de mi most a nem átlagos produkciókról beszélünk. Ezeknél egy-két alapvető technikai problémát vetek fel, amelyekkel sajnos még mindig gyakran találkozunk. A jelenlevőktől természetesen elnézést kérek, amennyiben nyitott kapukat döngetnék... Hozzá lehet rendelni papírtípushoz, felülethez rácssíírííséget, elmondhatnám, hogy egy erősen strukturált felületű krealív (dizájn) papíron a 90-es (v/cm) vagy annál finomabb rácsnak nem sok értelme; felületkezelt műnyomó papíron viszont éppenhogy kívánatos a különleges minőséghez. Színbontási jó tanácsokat is fel tudnék sorolni: egy világos Pantone szín színre bontva is jól kinyomható, de egy Pantone sötétkék szín (feketéről nem is beszélve) négy színre bontva (7OM-1OOC-8OB) 250% festékréteget ad, ami kreatív kartonon komoly nyomtatási problémákat okozhat, s egy hél múlva sem lesz feldolgozható. Vagy például egy sötét tónusban, ablakban elhelyezett finom, színes kép a tónussal együtt kompromisszum nélkül nem nyomható, mert vagy a tónusra vagy a képre koncentrál a gépmester (mi külön nyomjuk, akár még sajál költségre is). A fent említett négyszínfeketébe (igen, szoktunk olyan filmet kapni, ami 100Y-100M-100C-100B), hogy ne unatkozzunk, még hatpontos keskeny, világos Helvetica szöveget is beforgatnak negatívba. És nem értik, mi a probM A GYÁR GRAFIKA

81

léniánk. Sokszor okoz meglepetést, ha anyagában színezett papíron a színes nyomai nem hozza (nem hozhatja!) a eromalinon elfogadott színvilágot, mert a színbontásnál nem vették figyelembe és nem kompenzálták az alapszínt. Nem szeretnék senkit megsérteni, de még a nevesebb stúdiókból is kapunk olyan filmet, ahol a kifutó képnél-tónusnál nincs rátöltés, idő és pénz nincs az újralevilágításra, ilyenkor jön a „majd kisebbre vágjuk'-megoldás a következményeivel. Igen gyakori a több oldalas anyagoknál a nem kilövés szerinti levilágítás: „ vágja össze a montírozó" javaslattal, nem végiggondolva, hogy ez több négyszínes íilmgarnitúra szétvágását és összeillesztését jelenti a filmszélproblémával és a vágás kockázatával (nem szólva a jelentős többletmunkáról). Az esetek döntő többségében a dolog „ugye, hogy meg lehetett oldani" felkiáltással végződik, és mindenki megnyugszik, pedig a már nem legújabbnak számító programok is tudják a kilövés szerinti levilágítást. Ezek eddig zömében papírl'üggetlen akadékoskodások a nyomdászok részéről. Van viszont egykét szempont, aminek a figyelembevétele már a termék tervezésekor megkímélheti a megrendelőt a nem várt meglepetésektől. A legfontosabb, hogy sohasem szabad kreatív papírra készülő terméknél a cromalint, proofot, matchprintet stb. elfogadtatni a megrendelővel, mert azt úgysem látja viszont a nyomaton. Tudok olyan helyet, ahol a majd ténylegesen használt anyagra készítenek analóg proofot, de megrendelőtől ilyet még nem sikerült kapni nyomtatási támaszként. Marad tehát az „ előre szólunk, hogy nem ilyen lesz" figyelemfelhívás. A reakciók változatosak... Általában a színek tompábbak, fátyolosabbak (döglöttek) lesznek kreatív papíron, tehát intenzív, kiugró színeket inkább szitanyomással próbáljunk nyomatni. Ez persze rácssűrűség, képminőség, ár, átfutás stb. kérdéseket vet fel. Egy viszonyszám: egy 250 g/m2-es, háromszor mázolt BI méretű műnyomókarton ára 50-56 Ft, egy hasonló grammsúlyú kreatív karton 105-280 forint. A következő, igen gyakran konfliktushelyzetet előidéző téma a kreatív (dizájn-) papírra készülő termék átfutási ideje. Ezek a papírok - természetesen a nyomott felület fedettségétől függően - lényegesen lassabban száradnak, így a fordulás, illetve a feldolgozás tovább Lart, mint a felületkezelt (műnyomó), illetve a különböző ofszetpapírokra nyomott termékeknél. Egy következő gyakorlati jó tanács: a kreatív papírok döntő többsége igen laza felületű, erősen szívóképes, ezért az ofszetlakk egyáltalán nem, a színtelen

82

MAGYAR

GRAFIKA

szita(UV)lakk csak némelyiken hatásos. Ugyanez vonatkozik a metálszínekre (arany = barna, ezüst = szürke) is, természetesen ofszetnyomtatásnál. Gyakran figyelmen kívül hagyott szempont a kreatív papírok száliránya, ami persze egy kényszerhelyzet következménye. Ugyanis ezen anyagok zömében csak hossz-szálirányban kaphatók, így technológiailag megfelelő szálirányban csak nagy eselékkel vehető ki némely formátum. E kérdéskörhöz tartozó gyakori probléma: a sötét tónussal megnyomott kreatív kartonok még jó szálirány, tökéletes bígelés és hajtás esetén is többé-kevésbé kitörnek. Mivel egy ilyen előadás időkorlátai megszabják a lehetőségeimet - valószínűleg még elég sokáig tudnék mesélni a kreatív papírokkal való munka problémáiról, és ugyanannyit a szépségéről -, általánosságban az ilyen jellegű termékek (műalkotások) készítésében szerzett tapasztalataim alapján azt javaslom, hogy ha egy kis bizonytalanság is felmerül, még a tervezési stádiumban konzultáljanak a munkát készítő nyomdával, szakemberekkel. Nagyon sok vitától, bosszúságtól, anyagi és erkölcsi kártól lehet megkímélni egymást, ráadásul - ezt is személyes tapasztalatból állítom - nagyon sok ötletet, megoldási módot szoktak eredményezni ezek az (általunk mindennapi gyakorlatként működő) előzetes egyeztetések a megrendelővel. Ez nálunk ingyen van... Végül engedjenek meg néhány gondolatot egy olyan véleményről, ami az utóbbi években változó hevességgel, változó jóslatokkal - a világháló és az e-média árnyékában - elsiratja a papírt, leáldozottnak tekinti a Gutenberg-galaxist. Ezzel szemben valószínűleg önök is hallották a papírtermelés és -felhasználás folyamatos emelkedését, és ahogyan én sem, bizonyára önök sem tudják elképzelni, hogy egy csodálatos kreatív papíron ízlésesen, jó tipográfiával előállított esküvői, rendezvény stb. értesítőt vagy újévi üdvözlőt kézbesítve vagy a monitoron megjelenítve ugyanaz az érzés fogja el azt, aki kapta. Mint ahogy azt sem igazán tudom elképzelni, hogy a türkizkék, fehérhomokos, pálmafás strandon egy nyugágyban a napernyő alatt, jobb kéznél a behűtött üdítő társaságában egy laptop képernyőjén olvasnám Robin Cook legújabb regényét, és nem erezhetném a papír, a festék illatát, az izgalmas lapozás hangulatát. Persze meglehet, hogy ez egy begyöpösödött, korszerűtlen, ólombetűn nevelkedett, ósdi nyomdász véleménye, én mégis azt javaslom, használjanak bátrabban még többet ezekből a csodálatos anyagokból és használják ki az ezekben rejlő különleges lehetőségeket, még ha drágábbak is - a különbség, az érték, maradandó; és tükrözi a felhasználó kvalitásait.

Csúcsminőségű termékeket forgalmaznak

Lapunk elfíző számában mutatkozott be hirdetés formájában az ISM Budapest Csomagolás- és Nyomdatechnológiai Kft.., amikor is bemutatta a Heidelberg céggel közösen kialakított, ofszetnyomtatásnál is használható stancolást, bígelést, riccelést. Ez a bemutatkozás tulajdonképpen csak az egyik általuk forgalmazott technológiát ismertette. Mivel ennél többet is szerettünk volna megtudni a cégről és az általuk forgalmazott nyomdai anyagokról, ezért felkerestük a VIII. kerületi Reguly Antal u. 41. alatti irodában Lehoczki Anita értékesítési vezetőt, aki az alábbiakban ismertette az anyacég és magyarországi leányvállalatának tevékenységét. - Anyacégünket 1977-ben bécsi székhellyel alapította a Las-házaspár kereskedelmi céllal. Elsősorban papíripari, csomagolástechnikai és nyomdaipari berendezéseket, anyagokat, eszközöket forgalmaznak. Kezdetben az osztrák területen kívül Magyarország és az akkori Jugoszlávia felé kereskedtek. Majd fokozatosan bővítették tevékenységi területüket, jelenleg Ausztrián kívül tíz kelet-európai országban van kirendeltségük. Nálunk a nyolcvanas évek vége óta volt irodája a cégnek, 1994-ben alakult meg az ISM Budapest Kft., 100%-os osztrák tulajdonként, mint a bécsi anyacég magyarországi leányvállalata. A kft. 1995-től működik a mostani helyen, saját tulajdonú irodaépületben. Kn magam külkereskedelmi végzettséggel 1997. június l-jétől vagyok a cég munkatársa. Feladatunk, hogy az említett iparágak felé különböző gépgyártók és segédanyaggyártók termékeit forgalmazzuk. Ma már széles az árukínálatunk: elsősorban papírfcldolgozó, kartonfeldolgozó, hullámpap ír-feldolgozó gépeket és az ezekhez szükséges segédanyagokat árulunk, de ide tartoznak a flexonyomó gépek is. Az ofszetnyom tatás területére most törünk be segédanyagok forgalmazásával (festék kivételével mindent árulunk). Ezek közül kiemelem a legújabb denzitométert, amelyet itt láthat az asztalon és amely ma tényleg a legpontosabb mérést tudja produkálni. És ide tartozik a már említett újítás ís: a Cito-System Melhfessel cég és a Heidelberg cég által közösen megvalósított Print Line rendszer is, amellyel a 2000. évi

Drupán jelentek meg először és amely az ofszetnyomógépre felszerelve, a nyomással együtt stancolást, bígelést és riccelést is elvégez. Ez az új technika lehetővé teszi, hogy az ofszet területén megerősödjünk, bővítsük a forgalmat. Jelenleg üzleti forgalmunk 70%-a a papíripar felé, 25%-a a fiexonyomtatás felé valósul meg, 5% pedig egyéb terület. A tevékenység bővítését már ebben az évben elkezdjük, és reméljük, hogy ez az ofszet részarányát növelni fogja. - Eddigi tevékenységük sikeresnek mondható? - Természetesen. Alapvető az üzletpolitikánk: csúcsminőségű terméket kell forgalmazni. A másik: az üzleti partnerekkel folyamatos személyes kapcsolatot kell fenntartani. Többek között e kettőnek is köszönhető, hogy a vásárlók fizetési morálja meglepően jó. Az ISM-csoporl éves forgalma tízmillió euró volt, a mi kft.-nknél csak a segédanyagok forgalmazása forintban százmilliós nagyságrendű volt. Ehhez öl fős a létszámunk, akik közül az egyik flexoszakember. - Az anyacéggel milyen a kapcsolat ? - Folyamatos. Én magam éppen az éjjel jöttem haza egy ottani tárgyalásról, a jövő héten pedig egyhetes továbbképzésen veszek részt Bécsben. A napi működésben függetlenek vagyunk, az üzletmenetet illetően van felénk követelmény. Ez természetes is, hiszen a központi cég tulajdonosa a magyarországi kft.-nek is. Hl jegyzem meg, hogy kereskedelmi tevékenységünk bővülését az is elő fogja segíteni, hogy tapasztalatunk szerint a nyomdaipar beruházási tendenciája fokozatosan nő. Mi igyekszünk ezt kiszolgálni - továbbra is csúcsminőséggel. -sz. -a.

KÖZLEMÉNY

Változás a Szikra Lapnyomda Rt. élén

2002. április elejével Balogh Ádámot a Szikra Lapnyomda vezérigazgatójának, Lcndvai Lászlónét általános vezérigazgató helyettesnek neveztek ki. Munkájukhoz sok sikert kívánunk. MAGYAR GRAFIKA

85

Flexósok találkoztak Nyíregyházán Kerekes Péter

Nyíregyháza belvárosában a patinás Korona Hotel adott otthont a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület idei első nagyszabású szimpóziumának. A szervezők igencsak kitettek magukért, hiszen a február 28-án és március l-jén megrendezésre került flcxós napok közel 150 érdeklődőt vonzottak. A szakma lényege, hogy nyitottak legyünk egymás felé - ezzel a gondolattal fogadta látogatóit Miklóssy István, az egyik házigazda cég, a NypaFlexo Kft. ügyvezető igazgatója. E nyitottságot igazolandó, rövid de érdekes sétán ismerkedhettek meg a résztvevők a régió vezető kliségyártó és szolgáltató üzemével. A cég fő profilja a csomagolóanyagot gyártó gépeken használatos fotopolimer nyomóformák előállítása tekercsnyomó, in-line és íves rotációs gépekhez. Szolgáltatásai közé tartozik továbbá a megrendelők nyomógépeinek állapotvizsgálata, tesztelése is. Kívánságra nyomáspróbát is elvégeznek, mely alapján tanácsadással is szolgálnak a nyomtatási lehetőségekről. A szimpózium másik házigazdája, a Nypa tőszomszédságában található Dunapack Rt. Nyíregyházi Gyára volt. A résztvevők többsége számára rendkívüli élményt nyújtott egy ilyen hatalmas gyár megtekintése. Amint Erdei Bálint a nyíregyházi Dunapack Rt. termelési és műszaki igazgatója délutáni előadásában elmondta, a Dunapaek Rt. Magyarország legnagyobb papír- és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó vállalata és egyben a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb papír alapú csomagolóeszköz-gyártója. A nyíregyházi gyáregység több mint harminc éve működik, kezdetben a Papíripari Vállalat, majd 1990 óta a Dunapack Rt. tulajdonában. A gyár alapítása óta hullámlemezeket, valamint ezekből készült dobozokat gyárt. Emellett széles kínálatot biztosít papírzsákokból és zacskókból is. 1991-től hordfüles és fületlen papír reklámtáskákat is gyártanak, amivel környezetkímélő alternatívákat kínálnak a bevásárlótáskák piacán. És hogy mindez hogyan kapcsolódik jelen szimpóziumhoz? Valamennyi tennék - zsák, zacskó, reklámtáska - mérettartománytól függően egy-négy színnel itt kerül megnyomtatásra flexografikus eljárással.

Az első nap délutánján megtartott szakmai előadásokat megnyitandó Teszár Jenő a Flexikon című szaklap főszerkesztője a hazai flexonyomtalásról igyekezett egyfajta helyzetképei adni. Az előadásból mindenki számára világossá vált, hogy helyzet az van, de hogy pontosan milyen is, azt nehéz lenne leírni. Teszár úr pedig igazán utánajárt a dolognak, de mint megállapította, még a statisztikákból sem hámozható ki, hány flcxós cég, szakember van Magyarországon, milyen igények jelennek meg e területen és mennyit termelnek. Maguk a hozzáférhető adatok sem megbízhatóak, nem lehet tudni, mihez viszonyítva ennyi az annyi. Az viszont biztos, hogy a Flexikon 500 fiexonyomó üzembe, 300 beszállító kereskedő céghez jut el, így azt közel 2000 ílexós szakember olvassa. A jelenre és a jövőre egyaránt kitérve megtudhattuk: Magyarország az elmúlt tíz év alatt az akkor elenyésző szinthez képest nagyot lépett előre a flexonyomtatás terén. Ez és a nyugati példák is indokolnák, hogy szervezett keretekbe tömörüljön a flexoipar. A mennyiségi változás olyan nagyságrendet ért el, mely már átlép egyfajta minőségi változásba. A közelgő uniós csatlakozás azonban a flexoipart érintve a környezetvédelem, a pénzügyi rendszer, az oktatás - és még folytathatjuk a sort - terén, az előadó szerint, bajokat fog hozni. Éppen ezért beszélgetésekre, egyeztetésekre és természetesen tettre sarkallja a flexósokat Teszár Jenő. A beszállítók előadásainak sorát a Rotoflex AG képviseletében Georg Freundorfer kezdte. A flexo- és mély nyomófestékeket, valamint a csomagolóanyag-ipar számára lakkokat gyártó cég képviselője a vizes bázisú festékek, illetve lakkok cs az oldószeres festékek közötti különbségekről, az előnyökről és hátrányokról szólt. Pezsgővel vendégelte meg a résztvevőket a 200 éves fennállását idén ünneplő DuPont cég magyarországi képviselője, az Intergraf Kft. Megismerhettük, hogyan is jutott el az 1802-ben még lőporgyártással foglalkozó cég többek között a nyomdaipari termékek előállításáig. Természetesen kiemelten foglalkozott az előadó a flexoMAGYARCRAFIKA

89

nyomtatás terén kínált DuPont termékekkel, mint például a Cyrel családba tartozó flexonyomólemezekkel. A szimpózium másnapján a CyrelFast technológia mélységeibe is beáshatta magát a hallgatóság. A kávészünetel követően rövid, de annál több beszállítói bemutatkozásra került sor. Kumínka József"levezető elnök szigorúan betartatta az előadókkal a rendelkezésre álló időkeretet, igaz voltak, akik igencsak rövidre fogták prezentációjukat. A felhasználók, nyomdai képviselők biztosak lehettek abban, hogy nem maradnak festék nélkül. Több festékbeszállító is bemutatta kínálatát, az áru mellé pedig kínálta szolgáltatását. Ott volt a Sun Chemical, a Michael Huber, az Intergraf, a JKM Pronat és a Druckfarben Schütte. A flexonyomtatáshoz szükséges segédanyagok forgalmazói és szaktanácsadói közül a Flexo-Fox Kft. valamint a Hofi'mann Kft. vezette be a hallgatóságot termékeik világába. Természetesen nem hiányozhattak a gépbeszállítók sem. A szemléletes előadások, valamint a szóróanyagok segítségével minden resztvevő megismerhette a Hcnn Graíb Hungary Kft. által kínált Edale típusú, a Prosystem-Print Kft. forgalmazta KDO, valamint a Stepan Kft. Nilpeter típusú keskenypályás, illetve címkenyomtató flexogépeit, a cégekkel kapcsolatos újdonságokat. A kimerítő nap végén a Korona Hotel éttermében élőzenés vacsora mellett immár kötetlenül találkozott a szakma. Régi barátok találkoztak egymással, de számos új kapcsolat is született. Tánc helyett többen inkább a szakmai eszmecserét, újabb üzletek szerzését részesítették előnyben. A második nap ismét Teszár Jenő előadásával kezdődött, melyben műszaki oldalról közelítette meg a hazai flexoipar helyzetét. Műszaki vonatkozásban sem lehet mást mondani, minthogy nincs pontos kép arról, mennyi gép és milyen technikai színvonal jellemző a magyar flexoiparban. Teszár Jenő ennek ellenére konkrétumokkal is tudott szolgálni: a számítógépes képfeldolgozás terén csodás fejlődés ment végbe. Tökéletesedtek a programok, megjelent a digitális workflow, a flexós rácsfelbontás pedig ma már semmivel nem különbözik az ofszetétől. A raszterhengerek terén is megmutatkozik a fejlődés, melynek köszönhetően például a finomabb, 1%os pontot is ki lehel nyomtatni ílexogépcn. Folytathatjuk még a sort az újabb műszaki megoldásokkal, termékekkel, ahol folyamatos fejlődés figyelhető meg. Csupán termekcentrikus gépesítés, festékgyártás stb. MAGYAR GRAFIKA

A második napon a szakmai előadások mellett az érdeklődők a START Nyírségi Nyomdát is megtekinthették Balogh Zoltán vezérigazgató idegenvezetése mellett. Akik pedig az előadásokat választották, a Rcpro Busck Hungária Kft. invitálására részt vehettek a digitális és analóg módon készült nyomólemezek összehasonlításán, valamint a Hoffmann Kft. által forgalmazott BASF nyomólemezek bemutatása jelentett szakmai ínyencséget. Apropó ínyencség! A szakmai éhséget a két nap volt akinek csillapította, másoknak épp gerjesztette. A rendezvényen számos kérdés került felvetésre, melyek megválaszolásra várnak. Akár további szimpóziumokon, akár egyéb szervezeti formákban, rendezvényeken. A feladatok itt sorakoznak előttünk - nincs más hátra, a napi munka mellett talán érdemes és hasznos lenne gyakrabban találkozni.

Német szakfordítást, lektorálást, levelezést vállal

Wertheim Győzőné vegyészmérnök Telefon: 281-2249

Angol szakfordítás, műfordítás, lektorálás, kereskedelmi levelezés, irodalomkutatás, tan u I mánykészííés:

EILER EMIL Telefon/fax: 202-0256 E-mail: [email protected]

Nem elég csak a nyelvérzékünk Darnuy László

Mindenkinek van egyfajta nyelvérzéke, amely után gyakran megy, ha valamilyen szöveget ír. Legyen az magánlevél vagy hivatalos, újságcikk vagy éppen beszámoló egy bizonyos munkáról, netán szakvélemény, esetleg szakdolgozat. Ez a bizonyos nyclvcrzck igen sokat segíthet és sokan támaszkodnak is rá, mondván; nem tudom pontosan a szabályt, nem tudom biztosan, hogy ezt és ezt miért kell így és így írni, de a nyelvérzékem azt súgja, hogy ... A nyelvérzék is fejlődik az olvasás, a tanulás, a művelődés által. Ezzel azt akarom mondani, hogy valószínűleg kifinomultabb a nyelvérzékünk, ha például többet foglalkozunk a nyelvtannal, a helyesírással. Mégis igen dicséretes, ha van megfelelő „betegségbelátásunk". Az egyik kedves ismerősöm azt mesélte a múltkoriban, hogy ő eddig úgy tudta magáról, hogy jó a helyesírása, az iskolában mindig jó osztályzatokat kapott, és mostanában tapasztalja, hogy sok mindenben bizonytalan, netán mégsem olyan jó helyesíró, mint ahogyan eddig hitte. Ezért jól jönne neki, ha olvashatna a témában írásokat. Az alábbiakban különösebb rendszer nélkül csupa olyan példái szeretnék bemutatni, amelyeknél gyaníthatóan az írók (szöveget író emberek) nagyrészt a nyelvérzékükre hagyatkoznak, alapos helyesírási ismeretek híján. ilyenekkel találkoztam: jól áll neki a bőszárú nadrág. Péterrel minden nap beszél, az sem vígasztal, hogy már húszegynéhányszor láttam, szórakoztató egység, az emlékező készsége, cserben hagyja, továbbá kólás üveg, egy-kettőre, kft-ben, ne legyen üres járat, száraz bab, nyolcvan éves, két tucatnyi, húsz-harmincévesen, tizenegynapos, öt és félezer éves. Ezek olyan „egyszerű emberes" hibák. Nem értelemzavaróak. Talán elsőre a legtöbb ember így gondolja, így írná, de a helyesírás igényes műfaj. Ezért a nadrág bő szárú, ha azt jelenti a szószerkezet, hogy naponta, ékkor mindennap, a kedves víg, de vigasztal, az - egynéhány utótagú mennyiségjelző kötőjeles, tehát húsz-egynéhány, még akkor is, ha a - valahány ragad az előtaghoz: huszonvalahány. A valamire való képességet (és nem cse-

lekvést) kifejező melléknévi igeneves szerkezeteket - ha kéttagú összetétel - egybeírjuk. Ilyen fajta a szórakoztatóegység, az emlékezőkészség, ami a jelentésmódosulás miall cserbenhagyja időnként az embert (vagyis ez is egybeírandó). Az üveg bizonyára nem azért kólás, mert rácsöppent az a bizonyos üdítő, és így kólás lett, hanem a funkciója, fajtája olyan, hogy a kóla legyen benne. Ezért kólásüveg, sörösüveg, vagy éppen kefirespohár, sőt salátástál. Ha belépek a meg nem nevezett korlátolt felelősségű társaságba, akkor egykettőre benne vagyok a kft. -ben (ponttal a vegén), és nem lesz az ügyintézésben üresjárat. A szárazbab inkább félefajta jellegel fejez ki, mintsem éppen most megszáradt babot. A nyolcvan évesre és a húsz-harminccvcsrc a korrektori körökben nemes egyszerűséggel sunyiszabálynak nevezett regula vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az egyszerű lőszámnevek, valamint a sok, több, fél számnevek és az -s, -i, -ú, -ű, -jú, -nyi képzős egyszerű melléknevek kapcsolatát egybeírjuk. Ezért: sokéves, többlukú, félévnyi stb. Értelemszerűen a feni meg nem említett matróna nyolcvanéves, és a huszonnégy az kéttucatnyi. Ha azonban a melléknév vagy a számnév, netán mind a kettő összetett szó, vagy mint a példánkban, két egymáshoz kapcsolt szám van, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól. Ezért húsz-harminc évesen, és tizenegy napos, és például két ülőhelyes. És így írjuk, hogy félezer éves, de öt és fél ezer éves. Továbbá ilyen eseteket láttam nemrégiben: egyesapásra (ez így elég gyakori), fülbevaló pár, férfi hajviselet. Az egy csapásra két szó. Egy kicsit számnevet, egy kicsit nyomatékosítást érzek az egyben. Jelentésmódosulás is van a kifejezésben, ami indokolhatná az egybeírást, de most biztos - ahogy magyarázni szokták - a kialakull szokást megtartva maradt keltő. A pár példánkban főnév, így a fülbevalópár összetett főnév. A férfihajviseletjelöletlen birtokviszonyt fejez ki. Nem férfi a hajviselet, hanem a férfiaknak a hajviseletéről van szó. A szemezgetést a későbbiekben tovább folytatjuk. MAGYAR GRAFIKA

91

A NYOMDÁSZAT TÖRTÉNETÉBŐL

Nyomdászregula 1772-ből Timkó György

Nem sokkal Észak-Erdély visszacsatolása előtt, 1940 tavaszán egy értékes könyv jelent meg ClujKolozsvárott, Krizsó Kálmán szerkesztésében: Grafikai évkönyv, amely a könyvnyomtatás feltalálásának ütszázadik évfordulója alkalmából készült, az erdélyi magyar nyomdavárosok Önzetlen segítségével: Brassó, Nagyszeben, Nagyvárad és Kolozsvár nyomdái bábáskodtak létrejöttében. Ebben a könyvben találtam egy régi, nagyon szép és kedves nyomdászéin léket - a Regulát -, melyet Kerepei János ismerteteti, kis hibával. Cikkében „a helybeli református kollégium híres-nevezetes tipográfiájáról" ír, mely „negyven évvel ezelőtt megszűnt". Csak a városnév hiányzik, de ez kikövetkeztethető, mert az alábbi városokban voltak református kollégiumok: Debrecen, Sárospatak, Pápa, Nagyenyed, Pozsony, Eperjes. Közülük csak a nagyenyedi volt Erdélyben, tehát ennek a nyomdájában készült a Regula. E nyomda legrégibb és fennmaradt leltárkönyve 1805-ből való, és ebből megállapítható, hogy a betűmetszés és -öntés is itt történt. Sőt még az is, hogy a Regula minden bizonnyal 1770 és 1780 között készült, ugyanis az A iniciálé 1772-ben tűnt fel először, s ezen a nyomtatványon nincs nyoma a kopásnak, ezért valószínűsíthető, hogy 1772-ben nyomtatták. A REGULA címsor betűi „tájképesek", az iniciálé pedig „virágos díszítésű", melyeket vackorfába véstek. (A ma inkább vadkörteként ismert vackor száraz fája nagyon értékes volt, mert a fametszők legjobb alapanyaga volt: nem deformálódott, a vízre alig volt érzékeny, nem repedt meg, nem vetemedett, és igen kopásálló volt egyben. A fabelűket a későbbi időben is körtefából készítették.) A „tájképes" betűket a 30-40 évi használat már megviselte, kissé kopottas. A szövegbetűk - a leltár szerint - Kétszeres Media Antiqua (28 pontos), Kétszeres Cicero Antiqua (24 pontos), Tertia Antiqua (16 pontos) és Közép Kursiv (14 pontos). A keret háromféle díszítményből lett összeállítva: „tertia" (16 pontos), „kis canon" (32 pontos) és „garmond corpusba öntött" (10 pontos) nagyságúak. A Regula különösen azért értékes, mert bepil-

lü Tipográfiánkba Jö , IzemIülhet mintfent a'ba De kedves Vendég iigy [cl/e Ha illy' iráít éhre véften. Senki Icinmihez ne nyúljon, De Izahaiííágoi rá v i r j a n , Mert tudatlan a' dologhoz. Kárt tehet, CÍ. birságnt h o t A' ki illy' (/áp mcfcrféget Lái , miíiatibn emberségei. Nemes ember ha küld bortírt, ímltkezet m.irjd azérr. Szegény Legény ha fért hozat, A'zal - is itt jó hírt hagyhat, fje ki parsifztul el-mélyen, Hirén, nevén marad fzegyen.

lantást enged nyújtani a régen élt nyomdászemberek köznapi életébe, mely sugározza azt a patriarchális légkört, amely a nyomdászt és a megrendelőt, a nyom dal átogalót barátian összekapcsolja. E döcögő rigmusok olvasása közben látjuk a nyomda alacsony, bolthajtású termét, melynek egyik felében a betűszekrények sorakoznak, a másik felében pedig az ormótlan faprések, a sajtók állnak. A betűmetsző- és öntőműhely pedig a szomszéd helyiségben vagy az udvaron át megközelíthető szobában volt. A Regula a nyomdában feltűnő helyen lehetett kifüggesztve, s ezzel figyelmeztették a belépőt, hogy ne nyúljon a szedéshez, mert kárt tchcl benne, de egyben -játékosan és kedvesen - felhívták a figyelmét arra, hogy ha becsüli a szedők és a nyomók munkáját, borral (ha gazdag és nemes) vagy sörrel (ha szegény) juttassa azt kifejezésre. A szerzők és a megrendelők valószínűleg értettek a szóból, hiszen ez esetben biztosan számíthatlak a kifogástalan munkára. Értékes ez a nyomtatvány, mert csak egyetlen - nedvességtől megrongálódott - példánya maradt fenn, s emiatt az egyedisége miatt is különösen becses számunkra. MAGYAR

GRAUKA

Palackposta avagy privatizáció, nyomdászok és egyebek Persovits József

Egy üzenet elindult. Pozitív kezdeményezés, mintegy megszólítás, provokáció a közös gondolkodásra. Témája a szakmánk, tanult és gyakorolt mesterségünk, hozzáteszem még: annak környezete, minden, ami hatással van és lehet nyomdásztársadalmunkra. Az én palackomban az alcímben szereplő gondolatokat bocsátom útjára. Privatizáció A rendszerváltás végbement, az alap megváltozott, új felépítmény épült rá. Ennek keretében az elmúlt tíz évben a nyomdaipar privatizációja teljes körűen lezajlott, befejeződött. A privatizáció során a nyomdák magánkézbe kerültek. Egyes nyomdák átalakultak úgy, hogy főbb termelési egységenként szétdarabolva új formában keltek életre, de volt amelyiket „szétprivatizálták" és nyomtalanul eltűnt. Sok esetben csak egy gépet, termelőberendezést szerzett az új tulajdonos, beállította egy garázsba, és kitette a táblát, hogy nyomda. Az új nevek és elnevezések alapján nehéz vagy szinte lehelellen követni, azonosítani az átalakult cégekel (néhány régi, de meg ma is jól csengő név kivételével). Az új tulajdonosi kör zöme pénzbefektető, közöttük sok a külföldi, aki először vegyes vállalati formában működött, majd később kivásárolva a magyar tulajdonrészt, most már színtiszta külföldi tulajdonú cég. De újak is születtek. Arra is van számos példa, hogy a befektető a semmiből teremtett nyomdát kiváló színvonalon, a legújabb technikával és technológiával. Jobb vagy rosszabb lett? Kinek mit jeleni a jobb vagy a rosszabb?! Aki a privatizáció kapcsán hozzájutott - ne firtassuk hogyan - valamilyen termelőberendezéshez, netalán egy nyomdához, annak jobb lett, Elsősorban a lehetőség által, mert a birtokába került valami, ami tulajdonosi szemlélettel és szakértelemmel párosulva, jól működtetve hasznos. Neki és a társadalomnak is. Akit az új tulajdonos, a menedzsment kiválasztott és alkalmazott, annak megmaradt a munkahelye, és a tanult szakmájában, számára biztos terepen dolgozhat tovább; már ez is a nyereség oldalon értékelhető.

M4

MAGVAK GRAFIKA

Aki pedig elveszítette a munkahelyét valamiért, pl. megszűnt a munkahely, vagy nem alkalmazták tovább, annak rosszabb lett. A technikai-technológiai korszerűsödés oldaláról tekintve összességében kimondható, hogy a privatizáció segítette a továbblépést, a fejlődést. Ennek az előzménye, hogy a rendszerváltáskor a magyar nyomdaipar technikai-technológiai állapota viszonylag jó volt, amit a hetvenes és nyolcvanas években végrehajtott korszerűsítés, az ofszetesítési program és modernizáció biztosított. A privatizációnak még nincs vége, mert ma is folyik egy másodprivatizáció, melynek során az első privatizációban - viszonylag olcsón - megszerzett javakat továbbadják. Sőt - az előrejelzések szerint - lesz még egy harmadik is, amely a majdani Európai Uniós csatlakozás során fog bekövetkezni. Nyomdászok Miközben a nyomdákat adták-vették, eltűnt a magyar nyomdásztársadalom közel fele-harmada. Mekkora szellemi tőke veszett oda! Ebben „benne volt" az is, hogy az ólom halála majdnem egyidejűleg következett be a rendszerváltással. A tömegtájékoztatás fejlődéstörténetének negyedik lépcsőfokára is fellépett az ember, amikor kitalálta a számítógépet. Az első fokot a nyelvi kultúra kialakulása, a másodikat a betű és az írás megjelenése, a harmadikat a könyvnyomtatás feltalálása, a negyediket pedig a számítógép megalkotása és a számítástechnika tömeges elterjedése jelentette. A személyi számítógép tömeggyártásával mindenki számára hozzáférhetővé vált a szöveg-előállítás lehetősége. Megjelentek a szövegszerkesztőn, képernyőn dolgozó technokraták. Az új eljárás a régitől merőben új gondolkodási követelt. Volt, aki ettől idegenkedett. Főleg a középkorú és idősebb korosztályt érintette ez a hirtelen változás. A technika- és technológiaérzékeny nyomdaiparban viszonylag gyorsan lezajlott a változás folyamata. A számítógép jócskán átrendezte a nyomdaipart. A digitalizáció behatolt minden ágába,

leglátványosabban a klasszikus formakészítés területét érintve. Tegnap még a nyomdaipar gerincét képező szakmák tűntek el. Először a fényszedés váltatta fel az ormos (melegszedéses) technológiákat. Ennek következtében megszűnt a linó- és monóeljárás, ami továbbgyűrűzve feleslegessé tette a kéziszedést, valamint az ezeket kiszolgáló területeket. Majd a fényszedést vállotlák fel a számítógépes munkahelyek. A képfeldolgozásban a szkennerek megjelenésével a fotós, a retusőr munkája váll fölöslegessé. A kép-szöveg integrációval pedig a DTP-stúdiókban összpontosult a nyomdai előkészítés. És nincs vege az átalakulásnak, mert már itt van a CtP, amely a montírozó és lemezmásoló munkáját teszi fölöslegessé. A nyomtatás és nyomtatvány feldolgozás területén is hasonló folyamatok zajlanak, ha nem is ennyire drasztikusan, mint a formakészítés tcrüleién. Példaként említhető a digitális nyomtatás, amely hosszú távon konkurenciája a hagyományos nyomtatási eljárásoknak. Egyebek A rendszerváltás óta hihetetlen számban vettek fel vállalkozásuk tevékenységei közé a nyomdaiparral kapcsolatos tevékenységet. Olvastam Sós Ferenc kollégám cikkét egyik szaklapunkban, amelyben írta, hogy a CD cégtárban ma Magyarországon több mint ötvenezer társas vállalkozási! cég jegyeztette be tevékenységei közé a cégbíróságon a nyomdai vállalkozás valamilyen formáját, és ebben a számadatban nincsenek benne az egyéni vállalkozók. Mintegy tíz éve a kiadók kezébe átment a formakészítés bizonyos művelete, de akkoriban még zömmel szakembereket alkalmaztak ehhez a feladathoz. A „hígulás" itt is bekövetkezett, és ma már tömegesen jelennek meg olyan kiadványok, amelyek megálmodói, tervezői a minimális nyomdai alapismeretekkel sincsenek köszönő viszonyban. Mert megjelenhetnek ezek a kiadványok, szakmailag ugyan ki ellenőrizne ezeket? Sőt még pályázatokon (köz)pénzckkel is támogatják a megjelentetést! Amikor a nyomdákból kikerült a szöveg- és képfeldolgozás, akkor kezdődött a nyomtatványok rohamos minőségromlása. Korábban a nyomdákban volt a tanult-képzett szakember, aki ludta a technológiát, ismerte és kezelte a kivitelezéshez szükséges lechnikát. Olyan szaktudással rendelkezett (pl. helyesírás ismerete, betűismerct, szedési és tördelési szabályok ismerete, tipográfiai ismeretek, anyagismeret stb.), amely a

minőségi nyomtatvány előállításához nélkülözhetetlen volt. A vállalkozói igazolványok kiadásánál a kezdetekkor (1989) arról volt szó, hogy csak olyan tevékenység folytatható, amelyet megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező szakember irányít. Ezt valahogy szinten elfelejtették ellenőrizni a rendelethozók. Ennek eredménye, hogy ma már legalább ölvenezer(!) vállalkozó tud „nyomdászul" (a már említett cégbírósági bejegyzés szerint). Ez azt jelentené, hogy a nyomdaiparban nem csökkent, hanem növekedett a létszám? Közben iskolai tankönyvek jelennek meg fényes műnyomó papíron, ragasztókötéssel, amelyek néhány napi használat után szélesnek. Ezek a „kiadók" és „nyomdák" valahol, valakiktől kapták a megrendelést, mert kaphatták. De ezt ki ellenőrzi?! Lehetne még példákkal folytatni a sort. Egy biztos, helyetlünk nem oldja meg más ezt sem. Nekünk kell elérni. Összefogással, lobbyzással, hogy kiszorítsuk azokat, akik nem felelnek meg a szakmai követelményeknek.

EGYESÜLETI ÉLET 2002. január 9.

Magyar Grafika szerkesztőségi ülés (Budapest) PNYME,vb-iílés (Budapest) 2002. január 23. 2002. február 13. Restaurátor szakosztály. küldöttválasztó-ülcs (Budapest) 2002. február 20. PNYME. vb-ülés (Budapest) 2002. február 25. Jogi tagok értekezlete (Budapesti 2002. február 26. Nyomdaipari szakosztály, küldöttválasztó-úlés (Budapest) 2002. február 28.-március 1. Flcxo-szimpózium (Nyíregyháza) 2002. március 4. Papíripari szakosztály. kiiklötiválasztó-ülés (Budapcsi) 2002. március 5. PNYME, vb-ülés (Budapest) 2002. március 12. Magyar Grafika szerkesztőségi ülés (Budapest) 2002. március 13. PNYME, vb-ülés (Budapest) 2002. március 19. PNYME XXI. küldöttközgyűlés (Budapest)

MAGYAR

GRAFIKA

95

CONTENTS 3

General meeling for reelection of officials

TNHALT

3 General versammlung

12

Károly Péteri: What was your opinion?

12 Károly Péteri: Wie habén Sie es gesehen?

15

Géza Juhász: For improoving the life of our Assotialion

15 Géza Juhász: Das Vereinsleben weiter bereichern

21

Emil. Eiler: Preliminary information on IPEX 2002

21 Emit Eiler: IPEX 2002

28

Géza Juhász: Printer's dancing party

33

Géza Filep: Advices of the financial adviser

41

Géza Juhász: Successful annual results of Xerox Magyarország Kft

47

New advances of four companies (G. J.)

51

Károly Péteri: Intelligent small and middle rangé folding systcms - Mathias Bauerle

59

József Persovits: Dürer printing Office, 2002

60

Emil Eiler: Book review for printers

63

István Kiss: New typographic designers from the University of Industrial Aris

72

Péter Maczó: New Typographic Booklets

81

Transparency - for thinking together

85

State of árts products for the trading

(-a. -sz.) 89 Péter Kerekes: Mceting of fiexoexperts 91 László Damay: lt is not enough to be a good linguist 93 György Timhó: Printer' s regulations from 1772 94 József Persovits: Bottle Post

28 Géza Juhász: Druckerball 33 Géza Filep: Der Finanzberater antwortet 41 Géza Juhász: Xerox Magyaroszág GmbH schloss erfolgreiches Jahr 47 Fortschrittc bei 4 Finnen (G. J.) 51 Károly Péteri: Intelligente Faltsysteme für Klein- und Mittelformate - Mathias Bauerle 59 József Persovits: Druckerci Dürer 2002 60 Emil Eiler: Buchrezension: Fachwörterbücher für das Druckwesen 63 István Kiss: Junge Absolvcnten von der Univcrsitat für Kunstgewerbe 72 Péter Maczó: Typohefte 81 Transparenz im Zeichen des gemeinsamen Denkens 85 Vertrieb von Produkten mit Spitzenqualitat (-a. -sz.) 89 Péter Kerekes: Treff der Flexodrucker in Nyíregyháza 91

László Damay: Unser Sprachgefühl alléin reicht nicht

93 György Timkó: Druckerregcln aus dem Jahr 1772 94 József Persovits: Flaschenpost

MAGYAR GRAFIKA