TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

GAZDASÁGI PROGRAM 2007-2010.

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

TERVEZET

1. oldal


TARTALOMJEGYZÉK I.

POLGÁRMESTERI ÖSSZEGZÉS..................................................................... 3

II. FORRÁSOK, GAZDÁLKODÁS, FEJLESZTÉSI CÉLOK 2007 -2010.......... 13 1./ Az önkormányzati feladatok, programok megvalósításához rendelkezésre álló adottságok, megszerezhető források........................................................... 13 Helyi adópolitika................................................................................................ 14 Átengedett központi adók .................................................................................. 15 Központi támogatások, hozzájárulások ............................................................. 15 Működési és egyéb bevételek ............................................................................ 15 Hitel.................................................................................................................... 16 Pályázatok.......................................................................................................... 16 2./ Az önkormányzat gazdálkodása ........................................................................ 17 Vagyongazdálkodás ........................................................................................... 18 3./ A település fejlesztése .......................................................................................... 20 4./ Intézmények működése, felújítása ..................................................................... 24 5./ Gazdasági társaságok működtetése ................................................................... 26 6./ A munkahelyteremtés feltételeinek biztosítása................................................. 27 III. HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK ........................................................................ 29 1./ Nevelés-oktatás .................................................................................................... 29 2./ Közművelődés, közgyűjtemények ...................................................................... 31 3./ Sport...................................................................................................................... 32 4./ Egészségügyi ellátás............................................................................................. 32 5./ Szociális ellátás..................................................................................................... 34 6./ Gyermekvédelem ................................................................................................. 36 7./ Idegenforgalom, turizmus................................................................................... 37 8./ Kereskedelem, vendéglátás................................................................................. 38 IV. VÁROSÜZEMELTETÉS................................................................................... 38 1./ Környezetvédelem ............................................................................................... 38 2./ Közterületek rehabilitációja ............................................................................... 40 Utak, járdák, parkolók ....................................................................................... 40 Zöldfelületek, parkok, játszóterek ..................................................................... 40 3./ Közlekedés............................................................................................................ 41 4./ Energiagazdálkodás ............................................................................................ 42 5./ Víz, szennyvíz, csapadékvíz ................................................................................ 43 V. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE, KAPCSOLATAI ........................ 44 1./ Testületi működés feladatai ................................................................................ 44 2./ Polgármesteri Hivatal ......................................................................................... 45 3./ Informatika .......................................................................................................... 45 4./ Kapcsolatok, kommunikáció, marketing .......................................................... 46 5./ Térségi Együttműködés....................................................................................... 49 6./ Közrend, közbiztonság ........................................................................................ 50 VI. ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................... 52

TERVEZET

2. oldal


I.

POLGÁRMESTERI ÖSSZEGZÉS

A Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül elfogadja a gazdasági programot. Az előkészítés során át kell tekinteni az önkormányzat korábbi stratégiai elképzeléseit, melyeket kiegészítve az új célokkal, hozzá kell igazítani a lehetőségeinkhez. A gazdasági program alapvetően a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. Helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A Gazdasági Program a környezet (a város) társadalmi elvárásainak, nehézségeinek és lehetőségeinek megfelelően, valamint a gazdasági adottságok figyelembevételével viszi végig a stratégiai tervezési feladatokat. A város és a térség érdekében rendkívül fontos a megfelelő jövőkép kialakítása, amely a hosszú távú, biztonságos fennmaradás növekedési célrendszerét tartalmazza. A következő négy évre az erősségeink irányába való fejlődésre, a lehetőségeink kihasználására, a gyengeségek (veszélyek) kivédésére stratégiai feladatokat, stratégiai célrendszert alakítunk ki. A Gazdasági Programban foglalt célok megvalósítására „részstratégiákat” dolgozunk ki. Ezeket nevezhetjük „konkrét intézkedéseknek” is, mint pl. az évente elkészítendő pénzügyi tervek (melyekben számszakilag is kifejezzük az elképzeléseinket), településfejlesztési stratégia, humánstratégia, informatikai fejlesztési stratégia, üzleti tervek, stb. VÁLTOZÁSOK

Környezetünk az elmúlt időszakhoz képest gyorsabban, dinamikusabban változik, mellyel nekünk is lépést kell tartani. A következő ábra ezt szemlélteti, a felsorolt hatások már a közszférában is érzékelhetőek.

TERVEZET

3. oldal


MÚLT

JÖVŐ

állandóság kiszámíthatóság helyi méret minimális partnerség túlzottan bürokratikus tekintélyelvű „laissez faire”-elvű hierarchiákon nyugvó

változékonyság bizonytalanság regionális, kistérségi jelleg marketingközpontú ismeretközpontú résztvételen alapuló társadalmi felelősséget vállaló szolgáltató jelleg

SWOT ANALÍZIS TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA

ERŐSSÉGEK -magas szakmai színvonal -jó gazdasági kondíciók (még mindig) -kiterjedt szociális háló -széles szakmai kapcsolat -jó hírnév -korszerű intézményi, egészségügyi ellátások -korszerű városüzemeltetés LEHETŐSÉG-ERŐSSÉG LEHETŐSÉGEK -gyorsan fejlődő idegenforgalom STRATÉGIÁK Használd ki az erősséget, hogy -pályázati források bevonása bővítsd a lehetőségedet! -magántőke bevonása -erősíteni kell a lobbi tevékenységet, -jó kormányzati kapcsolatok -pályázat író csapatot kell létrehozni, -kistérségi vezető szerep -kistérségi szerepvállalás -Ipari park, Termálfürdő, -városmarketing megvalósítása, stb. -egységes városvezetés -civil szféra bevonása, partnerség FENYEGETÉS-ERŐSSÉG FENYEGETÉSEK -költségvetésben a saját bevétel STRATÉGIÁK túlsúlya az állami támogatással Használd ki az erősségedet, hogy elkerüld a fenyegetéseket! szemben, hitelfelvétel -az ellátási rendszerek harmonizációja -a város lakosságának korosodása a város költségvetési lehetőségeivel és -intézményi rendszer működtetése a lakosok korösszetételével -csökkenő állami támogatások -takarékos, hatékony gazdálkodás -többlet feladatok -szakmai háttér biztosítása - foglalkoztatottak korösszetétele

GYENGESÉGEK -pályázati forrás bevonás -városmarketing hiánya

LEHETŐSÉG-GYENGESÉG STRATÉGIÁK Építs a lehetőségekre, hogy ellensúlyozd a gyengeségedet! Lásd lehetőség-erősség stratégiák

FENYEGETÉS-GYENGESÉG STRATÉGIÁK Csökkentsd a gyengeségedet, és kerüld el a fenyegetést! Lásd lehetőség-erősség, fenyegetés-erősség stratégiák!

A SWOT elemzésből látható, hogy mely területeken kell erősítenünk, hol kell átalakítanunk a jelenlegi rendszereinket. Tiszaújváros csak így maradhat a fenntartható fejlődés útján, melyet folyamatosan veszélyeztet a lakosság korösszetételének alakulása.

TERVEZET

4. oldal


A demográfiai ismérvek szerint történő szegmentáció alapját a népesség olyan mérhető jellemzői képzik, mint a jövedelem, népességszám, korcsoportok, nem, iskolázottság, vagy a foglalkozás. Számos, globális szinten megmutatkozó demográfiai trend – például a házaspárok számának csökkenése, a család méretének csökkenése, a nők szerepében beálló változás, a magasabb jövedelmek és életszínvonal – is jelen van városunkban. Elhalálozás és trend 160

140

120

100 Tény

Fő

80

Trend

60

40

20

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

0

Születések és trend 250

200

150

100

50

Születés - fiú

Születés - fiú - trend

Születés - lány

Születés - lány - trend

Születés - összesen

Születés - trend

20 15

20 13

20 11

20 09

20 07

20 05

20 03

20 01

19 99

19 97

19 95

19 93

19 91

19 89

0

A két ábrán látható ellentétes irány a lakosságszám csökkenésének fő oka, mely problémával a jóléti társadalmaknál találkozhatunk.

TERVEZET

5. oldal

TERVEZET

Férfiak

Nők

6. oldal

250

200

150

100

50

0 78 éves

76 éves

74 éves

84 éves

2 641 fő

82 éves

350

84 éves

400 80 éves

Személyek száma koruk alapján, Tiszaújváros - 2011. - becsült adatok

82 éves

Nők

80 éves

78 éves

11 742 fő

76 éves

72 éves

70 éves

68 éves

66 éves

64 éves

62 éves

60 éves

58 éves

56 éves

54 éves

52 éves

50 éves

48 éves

46 éves

44 éves

42 éves

40 éves

535 fő

11 538 fő

74 éves

72 éves

70 éves

68 éves

66 éves

64 éves

62 éves

60 éves

58 éves

56 éves

54 éves

52 éves

50 éves

48 éves

1 320 fő

46 éves

44 éves

Férfiak

42 éves

38 éves

36 éves

34 éves

32 éves

30 éves

28 éves

26 éves

24 éves

22 éves

20 éves

18 éves

16 éves

14 éves

12 éves

10 éves

8 éves

6 éves

632 fő

1 408 fő

40 éves

38 éves

36 éves

34 éves

32 éves

30 éves

28 éves

26 éves

24 éves

22 éves

20 éves

1 408 fő

18 éves

454 fő

4 éves

2 éves

0 éves

1 719 fő

16 éves

14 éves

12 éves

10 éves

8 éves

6 éves

4 éves

300

532 fő

300

2 éves

0 éves


Tovább árnyalja a képet a korösszetétel alakulása a következő három diagrammban: Személyek száma koruk alapján, Tiszaújváros - 2005.12.31. - tényadatok

400

350

2 219 fő

250

200

150

100

50

0


A változások miatt fel kell készülnünk az egészségügyi ellátórendszer, illetve a szociális ellátások és támogatások megfelelő átalakítására, továbbá a nevelési és oktatási intézményeknél is igazodó szemléletre van szükség.

A 2016-ra becsült adatok pedig alátámasztják az előzőeket, mivel ebben az időszakban jelentősen nő a nyugdíjas korúak száma (Ratkó korszak), ezzel szemben tovább csökken a születések száma.

Személyek száma koruk alapján, Tiszaújváros - 2016. - becsült adatok 400

431 fő

300

376 fő

350

1 204 fő

250

11 386 fő

1 136 fő

3 409 fő

200

150

100

50

Férfiak

84 éves

82 éves

80 éves

78 éves

76 éves

74 éves

72 éves

70 éves

68 éves

66 éves

64 éves

62 éves

60 éves

58 éves

56 éves

54 éves

52 éves

50 éves

48 éves

46 éves

44 éves

42 éves

40 éves

38 éves

36 éves

34 éves

32 éves

30 éves

28 éves

26 éves

24 éves

22 éves

20 éves

18 éves

16 éves

14 éves

12 éves

8 éves

10 éves

6 éves

4 éves

2 éves

0 éves

0

Nők

Az életkor problémák az önkormányzati intézményeket is érintik, ugyanis az elkövetkező években a munkavállalók közül egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt. Át kell tekintenünk, hogy ez milyen hatással van az egyes intézmények működtetésére, illetve a szükséges intézkedéseket időben elő kell készíteni.

TERVEZET

7. oldal


Közszférában foglalkoztatottak összesen 2007. január

fő 70 60 50 40

férf i nő

30 20 10 0 20

23

26

29

32 35

38

41

44

47

50

53

56

59 62

65

68 70 fölött

életkor

A nevelési-oktatási intézményeinknél össze kell hangolnunk a nyugdíjazásból, az óraszám növekedésből, valamint a gyereklétszám csökkenéséből adódó feladatokat, megőrizve a szakmai színvonalat. A város demográfiai viszonyait és a közszférában foglalkoztatottak helyzetét a kistérséggel összefüggésben is meg kell vizsgálni. Ezek túlmutatnak a négyéves időtávlaton, de a programunk csak akkor lesz eredményes, ha ezeket a szempontokat is figyelembe veszi. Nem helyes, ha csak ciklusról ciklusra szól egy program.

TERVEZET

8. oldal


BERUHÁZÁSOK A megvalósítandó, tervezett beruházásokat négy szempont szerint csoportosíthatjuk: - önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások - pályázati források segítségével megvalósítandó önkormányzati beruházások - önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által elvégzendő beruházások - külső tőke segítségével létrejövő fejlesztések, melyek megvalósulását elősegíti az önkormányzat. Önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások: -

Építési telkek kialakítása az Örösi út melletti területen

-

A Tisza-parti városrész fejlesztése (kerékpárút a városközpontból Tiszaszederkényen át a Tisza part városrészbe, a Tisza folyó megközelítési lehetőségének kialakítása stb.)

-

A közterületek tervezett és ütemezett rendbetétele a „Közterület Rehabilitációs Program” megalkotásával és végrehajtásával

Pályázati források bevonásával megvalósuló önkormányzati beruházások: -

Térségi Integrált Egészségügyi Centrum létrehozása Ennek keretében korszerű diagnosztikai centrum kialakítása, a Rendelőintézet épületének teljes rekonstrukciója, gép, műszer beszerzés,

-

Hospice szolgáltatás bevezetése a NIKODEMUS Idősek Otthona bővítésével.

-

Kistérségi Művelődési Központ létrehozása A Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár épületének teljes rekonstrukciója

-

Kistérségi települések elérhetőségének javítása Tiszaújváros- Sajóörös- Sajószöged településeket összekötő út létesítése.

TERVEZET

9. oldal


Az önkormányzati gazdasági társaságok által elvégzendő beruházások: Termálfürdő fejlesztése

Tiszaújvárosi hulladéklerakó rekultivációja

Zagytér kármentesítése

Szennyvíztelep korszerűsítése

TERVEZET

Két nagymedence kialakítása és lefedése, öltözőkabinok kialakítása, szolgáltatások (szauna) bővítése, infrastruktúra fejlesztése a fürdő területén. Érvényben lévő és vonatkozó jogszabályok szerint a jelenlegi műszaki színvonalon kiépített hulladéklerakó 2007.12.31-ig működhet. Ezért szükséges a rekultivációja. A Zagytérről szükséges elszállítani a pernyét, és az így visszamaradó területet rekultiváljuk. A kármentesítés kettős: egyrészről a talajvíz védelme, másrészről a felszálló, szél által elhordott pernye megkötése. 138 ha-nyi terület rekultivációja, környezeti kármentesítése valósulhat meg a projekt által. - A szennyvíztisztítás korszerűsítése, telep bővítése, a környező települések: Kesznyéten, Girincs, Sajóörös, Tiszapalkonya, Oszlár, Hejőkürt, Nemesbikk, Hejőbába (távlati) kommunális, lakosságtól származó szennyvizének, illetve a Tiszaújvárosi Ipari Park II. ütem szennyvizének fogadása céljából. Felszámoljuk az adott településeken a közműpótló berendezéseket, szennyvízszikkasztókat. A rendszer a szerves anyag, biológiai nitrogén hatékony eltávolításán túl alkalmas lesz a foszfor biológiai eltávolítására. A terheléshez rugalmasan illeszkedő, egyszerű, jól szabályozható és áttekinthető technológia kialakítása, melyet követően a telep üzemeltetése a kapacitás növekedése ellenére is gazdaságosabbá válik.

10. oldal

Turisztikai infrastruktúra és versenyképes turisztikai termékek kialakítása. A környezetterhelés csökkentése.

Környezeti elemek védelme, kárelhárítás, rekultiváció.

A környezetterhelés csökkentése.


Virtuális hálózat kiépítése, amely azt jelenti, hogy ipari parkok között kiépítenénk egy informatikai hálózatot. Közvetlenül összekötve az ipari parkokat. Ezáltal a parkok adat szolgáltatása felgyorsul, a befektetés szervezői munka hatékonyabbá, válik. Minimálisan szükséges minden egyes parkban legalább egy számítógép (laptop) beszerzése és szoftver megvásárlása. Az ipari park logisztikai Disztribúciós fejlesztésével logisztikai központ szolgáltatásainak egyrészről a már itt lévő kkv-kat létrehozása kiszolgáljuk, ill. a befektetés szervezési feladatainkat elősegítjük, újabb befektetőket (új munkahely teremtése céljából) tudunk megnyerni tiszaújvárosi letelepedésre. - A projekt 3 ütemre bontható. Ivóvíz minőség 1. Szűrők töltet cseréje. javítás 2. Tiszaújvárosi víztorony tartályának felújítása. 3. Azbeszt cement ivóvíz vezeték (Tiszaszederkény) hálózat rekonstrukciója. A beton és azbeszt cement hálózat Szennyvíz- és elöregedett, közel 40 éves, távfűtéshálózat halaszthatatlan szakaszainak cseréje. rekonstrukciója 25000 méter a cserélendő szakasz. Tiszaújvárosban Csökken a környezetterhelési díj és az üzemeltetési-költség. Csatornarendszer infiltrációjának és ezzel a szennyvíz kezelés költségeinek csökkentése. *kkv: kis- és középvállalkozások Térségi ipari park fejlesztése

Külső

tőke

segítségével,

bevonásával

létrejövő

Az integrációk kialakulásának és megerősödésének elősegítése.

KKV-kat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

A lakosság egészségi állapotának javítása.

Környezetterhelés csökkentése.

fejlesztések,

megvalósulását elősegíti az önkormányzat:

TERVEZET

-

Szállodaépítés, szálláshely bővülés,

-

Építési telkek kialakítása az Örösi út melletti területen,

-

Olcsóbb ár fekvésű kereskedelmi szolgáltatás letelepítése,

11. oldal

melyek


-

Panel felújítási program támogatásának tovább folytatása,

-

OTP székház építés,

-

Vállalkozási telkeken további kereskedelmi fejlesztések.

A fent említett beruházások köre bővülhet a lehetőségek növekedésével. Ezek a fejlesztési elképzelések a város jelene és jövője szempontjából fontosak, ezért kaptak nagyobb hangsúlyt. Nem felejtkezhetünk el az intézmények felújításának folytatásáról, a játszóterek rehabilitációjáról.

HOVÁ AKARUNK ELJUTNI ÉS HOGYAN? Az előzőekben bemutatottakból is látszik, hogy a jövőnket csak a fejlesztési elképzelések megvalósításával, a szociális és az intézményi ellátórendszer átalakításával, a demográfiai körülményekhez igazodó változtatásokkal tudjuk pozitívan befolyásolni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a következő időszakban a működtetésbe bevont saját forrásaink aránya csökkenjen. A meglévő bevételeinkkel pedig hatékonyan és takarékosan kell bánnunk, illetve a lehető legtöbb külső forrás –pályázati támogatás – elérésére kell törekednünk. A

költségvetési

koncepcióban

is

megfogalmaztuk,

hogy

2007

a

„FELKÉSZÜLÉS ÉVE” lesz, mert csak így valósulhatnak meg a Gazdasági Programunkban elfogadott célok.

TERVEZET

12. oldal


II. FORRÁSOK, GAZDÁLKODÁS, FEJLESZTÉSI CÉLOK 2007 -2010.

1./ Az önkormányzati feladatok, programok megvalósításához rendelkezésre álló

adottságok, megszerezhető források

Tiszaújváros Önkormányzata a következő években is vállalja, hogy a lakosság érdekeinek megfelelően magas színvonalon és bővülő körben ellátja az Alkotmányban, az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (továbbiakban: Ötv.), más ágazati törvényekben kötelezően előírt, valamint a saját elhatározásból végzett feladatait, biztosítja a polgárok számára fontos közszolgáltatásokat, gondoskodik az igazgatási szolgáltatásokról.

A városra jellemző folyamatos fejlődés jövőbeni fenntartása igényli, hogy a közszolgáltatások köre a lehetőségektől függően bővüljön és minőségében javuljon.

Az önkormányzati (és kistérségi) feladatok ellátásához szükséges források körét alapvetően törvények határozzák meg. A bevételi forrásoknál esetlegesen felmerülő kockázatokkal együtt is kiszámítható, stabil és biztonságos pénzügyi háttér megteremtésére törekszünk.

A pénzügyi források meghatározó elemei lesznek a helyi adók, átengedett központi adók, központi támogatások, hozzájárulások, működési és egyéb bevételek, hitelek és a pályázatokon elérhető pénzeszközök.

TERVEZET

13. oldal


Helyi adópolitika A helyi adózás feltételeinek a következő cikluson belüli alakulása igen jelentős kérdés Tiszaújváros Önkormányzata számára, mivel az elmúlt időszakban a helyi adóztatásból származó forrás egyre jelentősebb súlyt képviselt a folyó bevételekben. A helyi adópolitika célja – a helyi adókra vonatkozó törvények keretei között és figyelemmel az adóalanyok teherbíró képességére – a költségvetés számára elérhető bevételek maximális mértékének meghatározása. Az önkormányzat a ciklus kezdetén a következő adók bevételeivel számolhat: -

vállalkozások kommunális adója – a vállalkozásokat terhelő, az általuk foglalkoztatottak korrigált éves átlagos statisztikai létszámára vetített adó;

-

iparűzési adó – a vállalkozások adóalapjának (a belföldi nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel) 2 %-a, amely a maximális adómérték;

-

idegenforgalmi adó – kizárólag magánszemélyeket terhelő adó; mértéke 150 Ft fejenként és az eltöltött vendégéjszakák száma szerint;

-

építményadó – a nem lakáscélú épületek, épületrészek után fizetendő;

-

gépjárműadó – kombinált értékalapú központi adó, csökkenő illetve megszűnő kedvezményrendszer mellett.

Változatlan szabályozás esetén az adóbevételekben – a preferenciák megszűnése miatt, kedvező gazdasági eredmények mellett – növekedése várható. Ezen túlmenően az ipari környezet bővülése is a növekedés irányába hat. A jelenlegi adóstruktúra tervezett „vállalkozáspárti” átalakítása – jövedelemtípusú adók helyett vagyoni típusú adók szerepének növelése – alapjaiban változtathatja meg a helyi adók rendszerét.

TERVEZET

14. oldal


Átengedett központi adók Az állam a beszedett központi adók – személyi jövedelemadó, gépjárműadó, luxusadó, környezetvédelmi bírság – egy részét továbbra is átengedi az önkormányzatoknak. Az átengedés mértékét az éves költségvetési törvény és más jogszabályok határozzák meg. A szabályozórendszer eleme – és ezért számolni kell vele – a jövedelem differenciálódást mérséklő elvonás, mely a Tiszaújváros részére átengedett központi adókat az elmúlt ciklusban felére, majd ötödére csökkentette.

Központi támogatások, hozzájárulások Az állam a kötelező feladatokhoz kapcsolódóan pénzügyi forrást biztosít az önkormányzatok számára. Ezen költségvetési támogatások több csatornán keresztül érkeznek. A normatív támogatások a folyó kiadásokat finanszírozzák. A támogatások egy része várhatóan kötött felhasználású, ami az önkormányzat mozgásterét csökkenti a kiadások meghatározásában. Belátható időn belül a támogatások köre, nagyságrendje nem változik, nem növekszik, ami Tiszaújvárost kedvezőtlenül érinti. Működési és egyéb bevételek Az intézményi működési bevételek főként a gyermekétkeztetést és szociális gondoskodást igénybe vevő ellátottak, valamint az alkalmazottak által fizetett térítési díjakból erednek. A helyi rendeletekben meghatározott térítési díjakat legalább a szolgáltatás finanszírozhatóságának mértékéig indokolt növelni. Az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséből, betétként való lekötéséből származó hozamok, kamatok növelik a mindenkori költségvetés bevételeit.

TERVEZET

15. oldal


Hitel Az önkormányzati források növelésének további lehetősége a hitel felvétele, amely lehet működési és felhalmozási célú. A ciklus éveiben a költségvetés egyensúlyát elsősorban a folyó évi bevételekből kell megteremteni. Az Önkormányzati Fejlesztési Hitelprogram keretében 2005. júliusában beruházási és felújítási célokra 535 millió Ft összegre kedvezményes kamatozású hitelszerződést kötött Tiszaújváros Önkormányzata, melynek igénybevételére a 2007 júniusáig kerülhet sor. Újabb hitel felvétele csak akkor indokolt, ha segítségével a településen belüli infrastrukturális különbség felszámolását, illetve a város fejlődését biztosító beruházást kíván végrehajtani az önkormányzat Képviselő-testülete, és annak visszafizetését a működés, az önkormányzati feladatok ellátásának sérelme nélkül garantáltan biztosítani tudja.

Pályázatok A 2006-2010. önkormányzati ciklusban a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítunk a pályázati lehetőségekre, ugyanis ebben a ciklusban nyílik meg számos Európai Unió-s pályázati lehetőség regionális és országos szinten egyaránt. Az

EU

által

biztosított

strukturális

és

kohéziós

alapokban,

közösségi

kezdeményezésekben és más programokban való részvétel lehetőségeit is ki kell használni. A pályázatokon való eredményes részvétel feltételeihez az éves költségvetésekben biztosítjuk a pályázatokhoz szükséges önrész fedezetét. Figyelemmel kísérjük a Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulással együtt elnyerhető pályázati lehetőségeket is, melyhez szorosabb együttműködésre van szükség a térség önkormányzataival.

TERVEZET

16. oldal


2./ Az önkormányzat gazdálkodása

Az utóbbi években az önkormányzat költségvetése lehetővé tette a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, az infrastruktúra színvonalának, a feladatellátás tárgyi feltételeinek javítását. A gazdálkodás legfontosabb pillére a helyi adóbevétel, mely több helyi gazdasági társaság dinamikus fejlődésének köszönhetően jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban. Az állami támogatásból származó bevételek fokozatosan csökkenő tendenciát mutatnak, mégis jelentős forrást képviselnek az önkormányzat költségvetésében. 2005. évben az önkormányzat a felhalmozások és felújítások

bizonyos

körének

finanszírozására

kedvezményes

kamatozású

hitelszerződést kötött, melynek törlesztésére 2008-2025. években kerül sor. Az államháztartás rendszere közfeladatokat lát el, azokat a közjavakat biztosítja, amelyeket a versenyszféra nem, vagy csak nagy hatékonysági veszteséggel lenne képes, illetve hajlandó előállítani. A helyi önkormányzatnak a helyi közfeladatokat kell ellátnia, az igények és erőforrások legkedvezőbb kombinációja révén. Az önkormányzati gazdálkodás célja: -

a helyi gazdaság működési feltételeinek befolyásolása,

-

a helyi közszolgáltatások biztosítása és színvonalának javítása,

-

önkormányzati programok, fejlesztési célok megvalósítása.

Az önkormányzat pénzügyi helyzetét, gazdálkodását a bevételek oldaláról a rendelkezésre álló források nagysága, a kiadások oldaláról az önkormányzatra háruló feladatok, valamint a további fejlődés érdekében szükséges beruházások fogják meghatározni. Az önkormányzat kiadásainak biztosítani kell az alapfeladatok ellátását, azok tárgyi feltételeinek javítását, az önkormányzat vagyonának növekedését.

TERVEZET

17. oldal


Az államháztartás alrendszereiben, így a helyi önkormányzatoknál is a gazdálkodást éves költségvetés alapján folytatjuk. A gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában (a kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel). Az önkormányzat intézményei éves költségvetésük alapján, a jogszabályokban (Ökt., Áht.

stb.)

meghatározott

feltételek

mellett

gazdálkodnak.

Az

intézmények

gazdálkodnak az önkormányzat költségvetésének 55-58 %-ával, ezért fontos követelmény, hogy a forrásokat a gazdálkodásra vonatkozó szabályok messzemenő betartásával használják fel. A Polgármesteri Hivatal változatlanul alkalmazza az intézmények finanszírozásában is a „kiskincstári” szabályokat. A költségvetés előirányzatai lehetővé teszik a működés személyi és tárgyi feltételeit, melyek a színvonalas szakmai munka végzésének alapja. A cél az, hogy az ellátás színvonala ne csökkenjen a következő években sem, és a források jelentős növelése nélkül is hatékony, takarékos gazdálkodással a kialakult színvonal megtartható, illetve akár növelhető is legyen. Az intézményeknek is keresniük kell a forrásbevonás lehetőségeit, melyek a szakmai munka feltételeit javítják, illetve támogatólag hatnak a fejlesztésekre, felújításokra.

Vagyongazdálkodás Tiszaújváros önkormányzata a feladatainak ellátásához szükséges, a működését biztosító vagyonnal rendelkezik. Az önkormányzat vagyona összetételét tekintve nagyobb

részben

forgalomképes

törzsvagyonba

vagyonelemek

tartozó

csoportjába

forgalomképtelen sorolható,

és

amelyek

korlátozottan önkormányzati

tulajdonban tartása garantálja a kötelező feladatok ellátását. A kisebb csoportba tartozó vagyonelemek forgalomképes ingatlanok és ingó dolgok, amelyek felett az önkormányzat kötöttségek nélkül rendelkezik.

TERVEZET

18. oldal


A vagyon összetétele a jövőben várhatóan nem változik, az értékesíthető vállalkozói vagyon nagysága jelentősen csökkent, illetve további csökkenése az önkormányzat mozgásterét szűkítheti a működéshez szükséges, vagy később szükségessé válható vagyontárgyak értékesítésével. A vagyontárgyak feletti rendelkezés joga a jövőben is a Képviselő-testület rendelkezéseinek megfelelően alakulhat, a vagyonnal való gazdálkodás az erre vonatkozó helyi rendelet szerint történik. Kiemelt feladatai vannak a Képviselőtestületnek az önkormányzati alapítású, lényeges közszolgáltatásokat biztosító gazdasági társaságoknál a tulajdonost megillető jogok gyakorlásában. Az önkormányzat közreműködésével folytatjuk az önkormányzati tulajdonban lévő földterületeken az építési telkek kialakítását és értékesítését. Az ingatlanok kialakítását úgy végezzük, hogy azok a fejlesztési kiadások megtérülése mellett a költségvetés bevételeit is növeljék. A kijelölt vállalkozói telkek értékesítésének célja az, hogy a város ellátása javuljon, a szolgáltatások színvonala növekedjen, illetve a költségvetés számára minél nagyobb bevételt jelentsen. Területvásárlás a költségvetés lehetőségein belül csak korlátozott mértékben valósulhat meg, a már jelzett fejlesztési célok érdekében. Amennyiben a városfejlesztési célok szükségessé teszik, megegyezés hiányában kisajátítási eljárás lefolytatása is indokolt lehet. További terület vásárlások válhatnak szükségessé az új lakótelkek kialakításához és útépítéséhez. Az önkormányzati vagyongazdálkodás következő legfontosabb feladatai közé tartozik a vagyoni arányok megtartása, a vagyon értékének, állagának megőrzése, a vagyon növelése, a feladatok ellátása érdekében történő hasznosítása.

TERVEZET

19. oldal


3./ A település fejlesztése

Tiszaújváros városszerkezetére a változatosság jellemző. Egymás mellett van jelen az iparosított technológiával megépült, telepszerű, többszintes beépítésű lakókörnyezet, a telkes, családi házas és zártsorú beépítés, a vállalkozói formában épített, piaci értékesítésű kistársasházak, a falusias környezet és a kisebb-nagyobb gazdasági létesítmények az ipari övezetben. A városi területek fejlesztéséhez szükséges tervek elkészültek, azt a Képviselő-testület településszerkezeti és szabályozási terv, illetve helyi építési szabályzat formájában helyi rendeletben rögzítette. A településrendezési terv a város területi tartalékainak teljes felhasználásával fogalmazta meg a beépítési lehetőségeket, ami azt jelenti, hogy a tervben megjelölt területek beépítése után nem rendelkezik további fejlesztési területekkel. A következő időszak legfontosabb feladata a beépítések támogatása mellett a további fejlődés irányainak kijelölése, a fejlesztés sokrétű, többirányú feltételeinek megfogalmazása és megteremtése. Tiszaújváros fejlődése során mára a térségigazgatási, gazdasági és szellemi életének központjává vált. Ez fontos szempont a városfejlesztési céljainak kijelölésében, az infrastruktúra fejlesztésében. A központi szerepkörhöz szükséges létesítményi, intézményi háttér nagyobb részben megvalósult, de hiányzik az egységes szemlélettel kialakított városközpont: egyes épített környezeti elemek elhelyezkedésük és adottságaik miatt szigetszerű hatással jelennek meg. Az utóbbi években a város a fejlesztés olyan területét célozta meg a turizmus, az üdülés, az idegenforgalmi beruházások révén, amelyek további, a térségen kívüli hatással bíró fejlesztést is garantálnak. Ennek kiterjesztése mind a természeti

TERVEZET

20. oldal


adottságokra alapozóan, mind a művi környezetre vonatkozóan további fejlesztési célkitűzéseket fogalmazhatnak meg. Az elkövetkező időszak főbb célkitűzései a városfejlesztés területén az alábbiakban összegezhetők: -

a városfejlesztés területi igényeinek, kiterjesztésének kijelölése a jelenlegi közigazgatási

határokon

túl,

együttműködve

a

közvetlenül

határos

önkormányzatokkal, -

a városközpont területi elemeinek egységes városközponttá történő fejlesztése, folyamatos lakótelepi rehabilitáció,

-

betelepedést segítő feltételek kialakítása, fejlesztések,

-

intézmények, intézménycsoportok által ellátott feladatok bővítése, térségi központtá történő fejlesztése, figyelemmel az önkormányzat gazdasági helyzetére,

-

természeti és művi környezeti adottságokon alapuló turizmus, idegenforgalom fejlesztés.

A célkitűzések megvalósításához a következő feladatok elvégzése, programok kidolgozása, megvalósítása szükséges a ciklus időszakában (vagy azon túli időszakban): 1. A város északi lakóterületén önkormányzati és vállalkozói beruházások, fejlesztések útján folytatni kell az építési telkek kialakítását, a terület közművesítését és értékesítését. A kialakítás és beépítés kiterjed a TRT-ben (rendezési terv) meghatározott, az Örösi út – Sajó út – gát által határolt területekre. 2. A 2006-2010. évi ciklus során a további fejlesztési területek biztosítása érdekében tárgyalásokat kell folytatni az érintett települési önkormányzatokkal. Folytatjuk a Sajószöged, Sajóörös irányába tervezett közlekedési kapcsolatok bővítése lehetőségének vizsgálatát, a megvalósítás előkészítését.

TERVEZET

21. oldal


3. A város területi központjának elemeit egységes városközponttá alakítjuk. A városközpont a Szent István út – Bartók Béla út – Béke út – Rózsa út – Bethlen Gábor út – Lévay út területére terjed ki. E területre elkészítjük a városközpontfejlesztés programját, a megvalósítás ütemezését, kidolgozzuk a fejlesztés szükséges pénzügyi vonzatát. E programot a településfejlesztés minden elemére (építés- és beruházás-fejlesztés, közlekedés, ezen belül a gyalogos-, gépjármű és tömegközlekedés, zöldterület fejlesztés stb.) meg kell állapítani. A városkép fejlesztés célterületét a fent határolt területen indokolt megkezdeni, megkeresve a fejlesztési rehabilitációs lehetőségeket. 4. Elkészítjük Tiszaújváros „Közterület Rehabilitációs Programját”, amely segítségével tervezetten és megfelelően ütemezve kerülhet sor a közterületek rendbetételére. 5. A város a Tisza és a Sajó folyók révén természeti adottságokon alapuló idegenforgalmi potenciállal rendelkezik. Az adottságok jelenleg nem, illetve kismértékben idegenforgalmi

és

csak

részlegesen

adottságainak

kihasználtak. Tiszaújváros üdülési,

kedvező

kihasználására

és

fejlesztési

stratégiájának kidolgozására a Tisza-parti területeknek és a Tisza-parti városrésznek, illetve a zagytérnek bevonásával készüljön egy fejlesztési koncepció, mely illeszkedik egy tágabb térség fejlesztési elképzeléseihez. A kerékpárút-hálózat

fejlesztését

folytatni

kívánjunk,

mely

Tiszaújváros

központjából kiindulva Tiszaszederkény és a Tisza-parti városrész érintésével a Tisza menti települések irányában folytatódik. A Tisza-parti városrész közterületeit megújítjuk, rendezzük a Tisza folyó megközelíthetőségének módjait.

TERVEZET

22. oldal


6. Az idegenforgalom és a fürdőfejlesztés érdekében készüljön el - a Településrendezési Terv alapján - a Vízmű mögötti terület beépítési terve. A beépítési terv lehetőséget biztosít a pályázatokon való részvétel mellett a pénzügyi forrás megteremtéséhez és a befektetőnek, beruházónak történő ajánláshoz.

Az

élményfürdő

megvalósítása

differenciált

fürdőturizmus

kiépítését teszi lehetővé és megteremti a gyógy-, termál-turizmust. A kiszolgálói háttér (szállodák, gyógyszállók, panziók, vendéglátó és szórakoztató létesítmények) kialakításával, bővítésével növelhető a város idegenforgalma. A fürdőberuházással egyidejűleg Tiszaszederkény településrész esetében fölvetődik

a

városrész

aktív

közreműködése

a

vendéglátásban

a

magánszálláshelyek bővítése, a falusi turizmus kiterjesztése révén. Ezek településszépítő hatása mellett a gazdasági szempont sem elhanyagolható. 7. Tiszaújváros adottsága, helyzete, térségben betöltött szerepe alapján a következő időszak városfejlesztéshez kapcsolódó beruházásait elsősorban térségi és térségen kívüli kapcsolatok erősítésével az ehhez kapcsolódó fejlesztések és beruházások jegyében szükséges megállapítani. A térségi szemlélet hangsúlyozásának indokai: -

A térség településeiben a társadalmi-gazdasági fejlődés alakulása.

-

A közösségi, a területi és a regionális politika elvárásai és ezek fejlesztésre vonatkozó hatásai.

-

A pályázati támogatás megítélésének szempontjai és prioritásai.

Ezekre tekintettel kiemelt fejlesztésként kell kezelni a Derkovits Művelődési Központ és a Városi Rendelőintézet rehabilitációját, bővítését, korszerűsítését: - A Derkovits Gyula Művelődési Központ épületén az átadás óta funkcionális kialakítást érintő fejlesztés, átalakítás, bővítés érdekében jelentősebb építési munkát nem végeztek. Az épület a meglévő alaprajzi kialakítással már napjainkra kinőtte belső kereteit, fejlesztése, bővítése a közeljövő egyik

TERVEZET

23. oldal


fontos feladata. Tekintettel arra, hogy a művelődési ház a kistérség egyetlen olyan intézménye, amely alkalmas nagyobb, a térség egészére is kiterjedő program fogadására, szervezésére és lebonyolítására, a szükséges beavatkozás – térségi művelődési centrum kialakításával – térségi szemléletű legyen. 2001-ben az épület bővítésére tanulmányterv készült, meghatározva a fejlesztés térprogramját. A térprogram felhasználásával, bővítésével, új vagy más funkció meghatározásával el kell készíteni az engedélyezési, majd tender- és kiviteli terveit. - Tiszaújváros

Önkormányzata

a

Városi

Rendelőintézet

teljes

körű

rekonstrukciójának megvalósítására, korszerű térségi járó beteg szakellátó és diagnosztikai központ kialakítására pályázni kíván, a benyújtásához terv készült. A nyertes pályázat esetén több, mint 1,5 milliárd forint forráshoz jutnánk és így a Rendelőintézet a térség teljes körű járó betegellátását biztosító intézményeként, funkcionálhatna tovább.

4./ Intézmények működése, felújítása

Intézmények működése Tiszaújváros Önkormányzata a kötelező és önként vállalt feladatai minél magasabb színvonalon történő ellátása érdekében jelenleg nyolc intézményt működtet. A jelenlegi intézményi struktúra jól igazodik az ellátottak számához. Az Önkormányzat racionalizálta intézményrendszerét és a 2000-ben így kialakított intézmények hatékonyabban, takarékosabban működethetők, korszerűnek tekinthetők, ezért újabb szervezeti változtatás nem indokolt. A Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár, a Napközi Otthonos Óvoda, a Vásárhelyi Pál Általános Művelődési Központ, az Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat, az Eötvös József Gimnázium, Szakképző TERVEZET

24. oldal


Iskola és Kollégium, a Városi Rendelőintézet és a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ jó színvonalon látja el a helyi kötelező és vállalt feladatokat, melyekhez a személyi és tárgyi feltételeket az Önkormányzat biztosította. A következő időszakban a feladatellátást harmonizálnunk kell a gazdasági lehetőségeinkkel, a demográfiai változásokból származó következményekkel és a jogszabályok módosításából eredő előírásokkal. Az önkormányzati tűzoltóság tárgyi feltételei, technikai felszereltsége a kor követelményeinek megfelelő színvonalú, működése jónak értékelhető. A fejlesztésekre elkészült középtávú terv alapján lehet és kell a szükséges eszközbeszerzéseket az intézménynél végrehajtani.

Intézmények felújítása Az előző években a felújítási munkák közül elkészültek az alábbi munkálatok: tetőfelújítások és az ezekhez kapcsolódó vízelvezető rendszerek, épületgépészeti berendezések, padló-és falburkolatok, villamossági felújítások. Az intézményi épületekben lévő nyílászárók felújítására közbeszerzési eljárás kiírására került sor, a munkálatok befejezése 2007. április 30-i határidővel megtörténik. Tiszaújváros önkormányzati intézményeinek rövid- és középtávú karbantartásifelújítási munkáira tanulmányterv készült. Az ebben szereplő és az intézményvezetők által benyújtott igények figyelembevételével folytatódik az intézményi épületek felújítása a 2007-2010. közötti időszakban, az alábbi javaslat szerint. A rendeltetési egység egészére kiterjedő javaslatok: a./ Halasztást nem tűrő feladatok végzése: -

Élet- és balesetveszélyes állapot megszüntetése, a menekülési útvonalak felülvizsgálata és kialakítása.

TERVEZET

25. oldal


-

Villámvédelmi, tűzvédelmi rendszerek kialakítása, a tűzveszélyes állapot megszüntetése, elektromos kábelezés és védőföldelés biztonsági rendszerének felülvizsgálata.

-

Roncsolás-mentes épületdiagnosztika elvégzése a tartószerkezet állapotára.

b./ Üzemeltetési költség megtakarítását célzó fejlesztések: -

Épületenergetikai felülvizsgálat és hő-technikai követelmények megoldása.

-

Homlokzati nyílászárók cseréje, légtechnikai, páratechnikai és árnyékolási megoldások beépítése.

-

Épületgépészeti rendszerek felülvizsgálata, víztakarékos és hő-takarékos megoldások alkalmazása, külső közművek ellenőrzése.

-

Lapos tetős épületek csapadékvíz elvezetésének ellenőrzése.

-

Mosdó, zuhanyzó helyiségek gépészeti szellőzésének, páramentesítésének, ködtelenítésének megoldása.

-

Akadálymentesítés.

c./ Épületrészekre vonatkozó felújítások: -

Burkolat és belső nyílászáró csere szintenként egységesen és belső arculatterv alapján.

-

Folyamatos karbantartás, meszelés.

5./ Gazdasági társaságok működtetése

Tiszaújváros Önkormányzata 100%-os tulajdonában és többségi tulajdonában lévő cégei átalakításának folyamata befejeződött és kialakult egy hármas feladat ellátásra vonatkozó rendszer. A TiszaSzolg 2004 Kft. a városi közszolgáltatásokat, szolgáltatásokat, vagyonkezelést és fejlesztést, a Tiszaújvárosi Városgazda Kht. a város közterületeinek a gondozását, a közhasznú, közcélú foglalkoztatást látja el, a Tisza Média Kft. a lakossági tájékoztatást biztosítja. A jelenlegi működtetésnél legfontosabb a költségtakarékos az erőforrásokkal hatékonyan bánó és a tulajdonosi,

TERVEZET

26. oldal


valamint a lakossági érdekeket szem előtt tartó gazdálkodás. A fejlesztések és a szolgáltatások biztonsága tekintetében ki kell aknázniuk a pályázati lehetőségeket. A TiszaSzolg 2004 Kft-nek meg kell oldania a hulladékgazdálkodás megszűntetésével kapcsolatos feladatokat, és elő kell segítenie, hogy a város egy korszerű regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez tudjon csatlakozni. Középtávú fejlesztési tervet kell készíteni a távhőszolgáltatás, valamint az ivóvíz és szennyvízellátás területén működtetett rendszerek felújítására, karbantartására annak érdekében, hogy a közszolgáltatások színvonala, biztonságos működtetése továbbra is fenntartható legyen. A Tisza Média Kft-nek a racionalizálási intézkedések további érvényesítése mellett, meg kell teremtenie az üzleti stratégiában meghatározott célok eléréséhez szükséges feltételrendszert, mellyel a veszteséges gazdálkodás megszűntethető. A Tiszaújvárosi Városgazda Kht-nak továbbra is elsődleges feladata a parkfenntartási, közterület-tisztítási

és

városüzemeltetési

feladatok

zökkenőmentes,

lakosság

igényeinek megfelelő színvonalon történő ellátása, az ehhez szükséges géppark biztosítása, a külterületeken keletkező zöldnövényi hulladékok megfelelő elhelyezése megoldása.

6./ A munkahelyteremtés feltételeinek biztosítása

Tiszaújváros Önkormányzata az ipari park létrehozásával lehetőséget biztosít, illetve biztosított a térségben jelenlévő és újonnan alakuló kis és közepes vállalkozások fejlesztésének, versenyképességük elősegítésének, illetve multinacionális társaságok és beszállítók munkahelyteremtő beruházásainak. Az Önkormányzat az ipari park működtetésével, hasznosításával a TiszaSzolg 2004 Kft.-t (a Tiszaújváros-Inveszt Rt. jogutódját), mint vagyonkezelő társaságot bízta meg. A TiszaSzolg 2004 Kft. fővállalkozói tevékenységének kiterjesztésével elősegítjük, hogy a helyi vállalkozások

TERVEZET

27. oldal


részt tudjanak venni az önkormányzati beruházásokban, fejlesztésekben és felújításokban. Az országos, de a megyei adatokhoz képest is Tiszaújvárosban kisebb a munkanélküliség aránya, jelenleg 5%. A munkaerő piaci körülmények az utóbbi években kedvezően alakultak. A városban az új üzemek és áruházak bővítették a munkát keresők elhelyezkedési lehetőségeit. A munkanélküliek esetében az alacsony iskolai végzettségűek helyzete a legnehezebb, nekik inkább a másodlagos, a szezonális munkapiacon vannak nagyobb esélyeik, illetve az önkormányzat által szervezett közcélú és közhasznú foglalkoztatás nyújt lehetőséget határozott idejű munkavégzésre. Az önkormányzat lehetőségeitől függően támogatni kívánja a meglévő munkahelyek megtartását, valamint újak létesítését. A közhasznú és közcélú foglalkoztatás keretében a Városgazda Kht. közreműködésével évente átlagosan 100-150 fő hátrányos helyzetű munkanélküli foglalkoztatásáról gondoskodik. Az Önkormányzat a tartós munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyben részesülők elsődleges reintegrációját a Városgazda Kht. keretén belül működő Foglalkoztatási és Tanácsadó Iroda által szervezett beilleszkedési programokkal segíti, biztosítja. A pénzügyi lehetőségektől függően – a tartós munkanélküliek segítése érdekében – törekszünk a közcélú munka 30 napnál hosszabb időtartamú megszervezésére. A másodlagos

munkaerő

piaci

alkalmak

megteremtéséhez

az

önkormányzat

folyamatosan figyelemmel kíséri a lehetséges és bevonható pályázati forrásokat, igyekszik azokat a lakosság érdekében kihasználni. Támogatja a roma és a csökkent munkaképességű emberek foglalkoztatási feltételeinek megteremtését. Az önkormányzat az intézményekben foglalkoztatottak számát tekintve a város egyik legnagyobb munkáltatója, a térségi feladatok megjelenése elősegítheti a munkahelyek megtartását, kismértékű bővülését.

TERVEZET

28. oldal


III. HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK Tiszaújvárosban az állandó lakosok száma az elmúlt négy éves ciklusban, ha nem is nagymértékben, de tovább csökkent. A csökkenésben szerepet játszik a környező települések elszívó hatása, ami a viszonylag „alacsony” ingatlanáraknak tudható be. A születések számszerűségükben meghaladják a halálozások számát, arányukban a ciklust megelőző évekhez képest jelentős változás nem történt. A korcsoportok megoszlásának arányai azt mutatják, hogy tovább „öregszik” a lakosság, a gyermek és fiatalkorúak száma fokozatosan csökken, amit az önkormányzat

alapfeladatát

érintő

intézményi

ellátás

humán

szolgáltatások

szervezésében, biztosításában figyelembe kell venni.

1./ Nevelés-oktatás

Tiszaújváros önkormányzata intézményhálózatán keresztül gondoskodik a közoktatás kötelező és vállat feladatainak ellátásáról. A vállalt feladatok sorát növeli a sajátos nevelési igényű tanulók szegregált nevelése-oktatása, a középiskolai és szakiskolai oktatás,

középiskolai

felnőttoktatás,

a

logopédiai,

pedagógiai,

pszichológia

szakszolgáltatás, a kollégiumi ellátás, valamint a zeneművészeti oktatás.

Kiemelt figyelmet fordít intézményeinek színvonalas működtetésére, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására. Városunkban közel 4000 gyermek/tanuló nevelését, oktatását végzi 410 pedagógus 250 fő egyéb foglalkoztatott segítségével. Az elmúlt időszakban a szakmai munka során a múlt értékeit megőrizve az oktatáspolitikai lehetőségek kiaknázására törekedtek közoktatási intézményeink. A feltételek biztosítottak voltak városunkban a megszokott színvonalon végezendő oktató-nevelő munkához, ugyanakkor a meglehetős gyakorisággal változó mindenkori

TERVEZET

29. oldal


jogszabályoknak való megfelelés komoly erőfeszítésre késztette a közoktatási intézmények vezetőit, dolgozóit. A Képviselő-testület alapvető célkitűzése a megfogalmazott közoktatási feladatok maradéktalan ellátása a színvonal csökkenése nélkül. Ennek érdekében -

biztosítani szükséges a közoktatás feltételrendszerét, elsődleges szempontként kell kezelni a tárgyi és személyi feltételek alakulását. A felmerülő igények és a rendelkezésre álló források összehangolásával a takarékos, célszerű és hatékony intézményműködtetésre kell törekedni.

-

A színvonalas oktató-nevelő munka és a gyermekek, tanulók egyenlő esélyének biztosítása érdekében cél az intézmények pedagógiai programjában, Intézményi Minőségirányítási

Programjában,

az

Önkormányzat

Minőségirányítási

Programjában, valamint a Közoktatási Intézkedési és Feladat-ellátási Tervben lefektetettek megvalósítása. -

Városi szinten szélesítjük az önkormányzati intézmények egymás közötti szakmai kapcsolatainak területeit, valamint törekszünk az önkormányzati és a magán művészeti intézmények közötti hatékony együttműködésre.

-

Ösztönözzük a szakmai munkát segítő pályázati lehetőségek mind szélesebb körben történő kiaknázását.

-

A szakközépiskolai és szakiskolai szakmastruktúrát felülvizsgáljuk, az igényekhez alakítjuk. A középiskolai képzésben a Térségi Integrált Szakképző Központ által biztosított fejlesztési lehetőségeket kiaknázzuk.

-

A kollégium gazdaságos működtetésének vizsgálata, esetleges változtatása szükséges.

-

A kistérségi pedagógiai feladatellátás erősítése, fejlesztése, az együttműködési formák kialakítása is feladatunk.

TERVEZET

30. oldal


2./ Közművelődés, közgyűjtemények

Tiszaújváros közművelődési intézményei az önkormányzat elvárásait és a szakma követelményeit teljesítve látják el az önkormányzat kötelező feladatait. A város kulturális életét a sokszínűség jellemzi. Az önkormányzati intézményeken túl egyesületi, közalapítványi, egyházi és kisebbségi szervezetek is folytatnak – különböző mértékű – kulturális, művelődési és művészeti tevékenységet. A feladatellátás feltételei biztosítottak. Az önkormányzat közművelődési rendelete megfelelően tartalmazza a feladatellátás szervezeti-jogi formáit, funkcióit. A közművelődési és közgyűjteményi feladatokat alapvetően az erre a célra létrehozott és működtetett intézmények útján kell ellátni. Az intézmények kapacitásbővítésére a szakfeladathoz tartozó klubhelyiségek, tárolási, feldolgozási helyiségek számának növelése, a műszaki-technikai feltételek fejlesztése szükséges. Előre kell lépnünk a rendezvények, programok koordinálásában, a propaganda fejlesztésében, a szolgáltatói funkciók bővítésében. A rendezvénysorozatokban együtt kell működni a civil szervezetekkel, a környező településekkel, a kulturális és idegenforgalmi gazdasággal a megvalósítást segítő külső források megszerzése, a látogatottság és a színvonal növelése érdekében. A közművelődés, rendezvényszervezés területén megjelenő feladatok: -

hagyományos és új rendezvények kínálata, kapcsolódó programokkal;

-

szakmai konferenciák és egyéb tanácskozások, találkozók színvonalas megszervezése.

-

kistérségi szerepkör felvállalása, lehetőségek vizsgálata.

TERVEZET

31. oldal


3./ Sport

Az önkormányzat támogatja az intézményekben működő iskolai sportköröket, diáksport egyesületeket, a tanuszoda vállalkozói formában történő működtetésével biztosítja a szervezett úszásoktatást. Megkülönböztetett figyelmet fordít a diáksport, a szabadidősport, valamint a versenysport utánpótlás nevelésére. A város minőségi sportjának fejlesztése érdekében szükséges a kiemelkedő eredményeket elérő sportolók és egyesületek támogatása. A támogatási rendszer a korábbi időszakhoz hasonló rendszerben, de folyamatos felülvizsgálat mellett működik. Tovább kell segíteni a már hagyományossá vált országos és nemzetközi sportrendezvények szervezését és lebonyolítását. Folytatni kell azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei sportoljanak, a mozgás és a testedzés a szabadidő eltöltésének meghatározó részévé váljon. A sport- és szabadidő központok kapjanak nagyobb szerepet a város vonzerejének növekedésében, kihasználtságuk javítása érdekében hangolják össze tevékenységüket, programjaikat. 4./ Egészségügyi ellátás

Az alapellátások működtetése megfelelően szabályozott, jó színvonalú, a lakosság mindenkori igényeinek és szükségleteinek megfelelően szervezett. Az egyéb humán egészségügyi ellátások keretében gyógyfürdő ellátás, foglalkoztatás egészségügy és sportorvosi ellátás biztosított.

TERVEZET

32. oldal


A Városi Rendelőintézet közel 46 000 lakos járóbeteg szakellátásáért felelős intézmény. A járóbeteg szakellátáson belül 21 szakma működik, melyben az alapszakmák mind megtalálhatók. Az ellátást kiegészíti a gondozók működtetése, valamint bizonyos speciális ellátások, ilyen a Mozgásszervi rehabilitáció és a Balneoterápia. Az intézmény 2006. évtől a Többcélú Kistérségi Társulással közösen önként vállalt feladatként - fogászati ügyeletet biztosít. Az intézmény műszerezettsége és eszköz ellátottsága jónak ítélhető, az eszközök pótlásáról folyamatosan gondoskodtak az önkormányzati, a pályázati és a saját forrásokat is felhasználva. Az önkormányzat a település lakosságának egészségügyi ellátását, valamint az egészséggel összefüggő életfeltételeinek javítását komplex és kiemelt feladatként kezeli, mely elsősorban a Városi Rendelőintézet tevékenységi körében valósulhat meg. Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kiemelt célok: -

A lakosság életminőségének javítását tükröző „Egészségterv” prevenciós feladatainak megvalósítása, ezen keresztül a lakosság általános egészségi állapotának javítása.

-

Az egészségügyi alapellátás stabil és biztonságos működtetésének támogatása. A Városi Rendelőintézetben térségi egészségügyi centrum létrehozása pályázati források segítségével.

-

A szakrendelések struktúrájának átalakítása, (esetlegesen a privatizáció irányába)

a

működtetés

lehetőségeinek

elemzése.

Fejlesztés

céljából

kapacitásbővítés, pályázatok kihasználása, új ellátások és új diagnosztikai eszközök befogadása. -

Anyagi forrásoktól függően, valamint a pályázati lehetőségek kihasználása mellett, folytatni szükséges a Városi Rendelőintézet gép- és műszerparkjának rekonstrukcióját.

TERVEZET

33. oldal


-

A gazdálkodás folyamatos racionalizálásával, többletbevételi lehetőségek növelésével, az ellátások fejlesztésével el kell érni, hogy a szakellátás működési költsége az intézményi árbevételekből finanszírozható legyen.

-

Keressük az együttműködés lehetőségeit a kistérségen belül és a dél-borsodi kistérségekkel a kölcsönös előnyök kihasználása érdekében.

5./ Szociális ellátás

A pénzbeli és természetbeli szociális ellátások közül Tiszaújváros Önkormányzata az alábbi kötelező ellátási formákat nyújtja: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, ápolási díj, átmeneti segély (ezen belül gyógyszertámogatás, átmeneti kölcsöntámogatás és rendszeres átmeneti segély) temetési segély, köztemetés,normatív lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás. A kötelező ellátásokon túl úgynevezett helyi és önként vállalt támogatások is segítik a szociálisan rászorult személyek lakhatását, megélhetését és egészségügyi ellátását. Ezek az ellátások: az adósságkezelés, a helyi lakásfenntartási támogatás, a méltányossági alapon nyújtott ápolási díj és közgyógyellátás. Támogatásként biztosított az év végi támogatás, valamint a 65 év felettiek kábeldíj és szemétszállítási díjkedvezménye, a fiatalok életkezdési támogatása és a Bursa Hungarica. A jelenlegi ellátó rendszer megfelelően kezeli a krízis helyzetbe kerülő és nehéz életkörülmények között élő személyek és rétegek problémáit. Ki dolgozzuk a 65. év feletti városlakók gázár és távfűtés támogatásának formáit, csökkentve ezzel a rájuk háruló terheket, továbbá meg kell vizsgálni a tandíj 50%-os mértékű támogatását, hogy ezzel is segítsük a tiszaújvárosi fiatalok felsőfokú intézményben történő továbbtanulását. Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 2006. évben fogadta el a város lakásépítéséről és lakásvásárlásáról szóló helyi rendeletét, mely szerint nemcsak a tiszaújvárosi, hanem a sajóörösi és sajószögedi lakosok is kapnak pénzbeli támogatást, hogy a városban építkezzenek, vagy lakást vásároljanak.

TERVEZET

34. oldal


A támogatás bevezetését követő tapasztalatok alapján felül kell vizsgálni, és módosítani kell a jelenleg működő rendszert abba az irányba, ahol jobban érvényesülhet a rászorultság elve, és a támogatás mértéke igazodik az önkormányzat pénzügyi, anyagi lehetőségeihez. Tiszaújvárosban a szociális rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó alapés szakosított ellátások, valamint a gyermekjóléti alapellátás a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ közreműködésével valósul meg. A szociális gondoskodást nyújtó ellátások közül – az alapszolgáltatás keretén belül az intézmény szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást (a Tiszaújváros Többcélú Kistérségi Társulással együttműködve) nappali ellátást, családsegítést, a szakosított ellátási formák közül időseknek átmeneti elhelyezést biztosít, valamint gyermekjóléti alapellátást nyújt. A hajléktalan ellátás a városnak nem kötelezően ellátott feladat, a feladatellátás tárgyi feltételei önkormányzati beruházásból hosszú távon biztosítottak. Az ellátások jó színvonalúak, egymásra épülők, az igénybevevők számára egészségi állapotuknak és szociális körülményeiknek megfelelő formát nyújtanak. Az önkormányzat a város intézményhálózatán keresztül, annak aktív részvételével biztosítja a szociális feladatok ellátását, számítva a civil szféra aktív közreműködésére. A pénzbeli juttatások és a természetbeni támogatások rendszerét a lakosság szociális körülményeinek figyelembevételével és annak megfelelően szükséges aktualizálni, alakítani és biztosítani. A támogatások megállapítása során nagyobb hangsúlyt kell kapnia a komplex, preventív szemléletnek. A meglévő szociálpolitikai és családtámogatási rendszer fenntartása indokolt. Folyamatosan keresni és vizsgálni kell olyan ellátási formákat, melyek a nehéz élethelyzetben lévők számára hathatós támogatást és szociális biztonságot nyújthatnak.

TERVEZET

35. oldal


A lakhatás feltételeinek javítása érdekében foglalkoznunk kell a lakbér támogatási rendszer bevezetésével, hogy a ténylegesen itt lakó és letelepedni szándékozó fiatalok első lakáshoz jutásának lehetőségei bővüljenek. Megvizsgáljuk a 35. év alatti tiszaújvárosi fiatalok lakbértámogatásának lehetőségét, hogy a lakásproblémáikat enyhíteni tudjuk. A fogyatékos gyermeket nevelő családok gondjainak enyhítése céljából új támogatási forma kidolgozása javasolt. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció alapján javasolt az irányvonalak mentén a szociális szolgáltatások rendszerének fejlesztése; jogszabályi rendelkezések alapján új szolgáltatások bevezetése (közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, nappali ellátások, szociális információs szolgáltatás), valamint a személyi, tárgyi és szakmai feltételek megteremtése szükséges. Tovább kell vizsgálni az idősellátás fejlesztési lehetőségeit (Idősek Otthona, Hospice). 6./ Gyermekvédelem

A gyermekvédelmi ellátások közül kötelező a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtása. A tankönyvtámogatás és gyermekétkeztetési térítési díj hozzájárulás önként vállalt feladat, mely a gyermekek és a gyermekes családok hátrányainak enyhítése céljából vállal az önkormányzat. Szükséges a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének személyi, tárgyi és szakmai feltételeinek megteremtése a Gyermekjóléti Szolgálatnál. A felmerülő társadalmi igények alapján kapjon nagyobb hangsúlyt a gyermekek és fiatalkorúak tekintetében a bűnmegelőzés. Szükséges a már működő programok koncepcionális összehangolása.

TERVEZET

36. oldal


7./ Idegenforgalom, turizmus

Az önkormányzat a gazdasági társaságain keresztül látta és látja el az idegenforgalom és sporttevékenység céljait szolgáló feltételek biztosítását, fenntartását és fejlesztését. Az

idegenforgalom

és

turizmus

fejlesztésében

több

városi

nagyberuházás

(termálfürdő, camping, sportpark) jelentős szerepet játszik. A helyi Tourinform iroda Tiszaújváros és a vonzáskörzetében mind a be- és átutazó turisták, mind a városlakók számára fontos fogadó és bemutató pontjává nőtt. Az ide érkező vendégeknek és érdeklődőknek tud segíteni számos információval a térségi és az országos turisztikai kínálatról. A rendezvényturizmusban érzékelhetőek a már hagyományosnak nevezhető rendezvények, mint a Tavaszi Fesztivál, a Triatlon Nagyhét és a Városnapok hatása is. További

eredményeket

az

idegenforgalom

növelésében

és

a

turizmus

továbbfejlődésében hozhatnak a színvonalas kiadványok, a Tourinform Iroda működtetése, a város címeit és díjait is propagáló világszínvonalú sport- és egyéb kulturális rendezvények támogatása, szervezése. A rendezvények, kulturális események átszervezésének lehetőségével élni kell, figyelemmel a lakosság teherbíró képességére és rendezvény igényére.

Meg kell vizsgálni a konferenciaturizmus kialakításának lehetőségét az ellátott önkormányzati feladatok szakmai kompetenciájára alapozva. Az önkormányzati beruházások hatására kialakult regionális pozíció további erősítése érdekében minden lehetőséget fel kell tárni és hasznosítani. A hatékony feladatellátás és finanszírozás érdekében a városban és környékén szálloda, szálláshelyek létesítésének és fejlesztésének támogatása indokolt.

TERVEZET

37. oldal


A termál- és gyógyturizmus területén feladat a rekreációs szolgáltatások kínálatának bővítése, gyógyüdülő programok szervezése, egészségügyi háttér továbbfejlesztése. Az egyéni turizmus területén szükséges a város fekvéséből adódó kínálat – környékbeli látnivalók, vadászati, horgászati, lovaglási lehetőségek – propagálása, bemutató programok szervezése; a kerékpáros és a vízi turizmus fejlesztése. Az elképzelések megvalósításához a résztvevők együttműködésére, a város idegenforgalmi vonzerejének erősítésére, megfelelő kommunikációra, hosszabb távra szóló marketing terv készítésére és megvalósítására van szükség.

8./ Kereskedelem, vendéglátás

Az előző ciklus időtartama alatt felépített üzletházak beüzemelésének köszönhetően a kereskedelmi ellátás kiszélesedett, az új üzletek esztétikai színvonala nőtt, a városban gyakorlatilag minden árucikk megtalálható. A vendéglátó egységek és kereskedelmi szálláshelyek a növekvő idegenforgalmi igényeknek további fejlesztésekkel felelnek meg. A kereskedelem, a szolgáltatás és az idegenforgalom előző években megkezdett fejlődését fenn kívánjuk tartani. A Termálfürdőben az elfogadott koncepció alapján megvalósuló beruházások (új kút, új medence, kiszolgáló létesítmények bővítése) a helyi lakók számára a szolgáltatások bővítését, egyúttal az idegenforgalom növekedését szolgálják.

IV. VÁROSÜZEMELTETÉS

1./ Környezetvédelem

Az önkormányzat kiemelt feladata a települési környezet védelme, a környezet állapotának megőrzése és javítása. A feladat teljesítését megalapozta a Képviselőtestület által elfogadott, önkormányzati ciklusokon átívelő Környezetvédelmi

TERVEZET

38. oldal


Program, amelyben átfogóan megjelöltük a környezetvédelem, környezetgazdálkodás tennivalóit.

Jogszabályi kötelezettségből adódó feladat a környezetvédelmi program, valamint a település hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata, amely magában foglalja a célkitűzések megvalósításának értékelését és a következő időszakra vonatkozó elképzelések felvázolását.

A célkitűzések között kiemelten kell megjeleníteni: -

a légszennyezettség rendszeres mérését és káros hatásainak csökkentését,

-

a hulladékgazdálkodást,

-

a lakó- és közösségi épületek energetikai jellemzőinek javítását,

-

a lakosság és a tanulóifjúság környezettudatos gondolkodásának fejlesztését,

-

az ivóvíz minőségének megőrzését,

-

a talajszennyezések megelőzését.

A Hulladékgazdálkodási Terv elkészítése és elfogadása elvi alapot jelent a korszerű települési hulladékgazdálkodás távlati célkitűzéseinek megvalósításához. Ebbe az irányba az első lépéseket megtette a település a szelektív hulladékgyűjtő szigetek hálózatának kialakításával, a biológiailag lebomló hulladékok elkülönített, zsákos rendszerű

gyűjtésének

bevezetésével,

a

lomtalanítások

havi

gyakoriságú

végrehajtásával. Az elkövetkező évek feladata a hulladékgyűjtő szigetek hálózatának továbbfejlesztése, a meglévő szigetek kiegészítése a fémhulladékok gyűjtésére szolgáló konténerek letelepítésével, valamint a térségben található regionális hulladéklerakóhoz történő csatlakozás, a veszélyes hulladékok gyűjtésének és szállításának szervezése, megfelelő kezelése.

TERVEZET

39. oldal


Az elfogadott programok alapján a beütemezett feladatok végrehajtására évente intézkedési terv készül, amelyhez anyagi fedezetet a környezetvédelmi alapba befolyt bevételek, valamint a költségvetésben tervezett források biztosítanak.

2./ Közterületek rehabilitációja

A Képviselő-testület a Közterület Rehabilitációs Program keretében kívánja megvalósítani a közterületek tervezett és ütemezett felújítását.

Utak, járdák, parkolók A város közigazgatási területén elhelyezkedő utak állapota jóval meghaladja az országos átlagot, a teljes belterületi közúthálózat 100 %-a szilárd burkolattal van ellátva. Változatlanul ellátandó feladat a meglévő úthálózat karbantartása, felújítása. Új utak, járdák létesítésére a város északi lakóövezetében található telkek kialakításával egy időben kerül sor. A

megnövekedett

gépjárműállomány

következtében

visszatérő

problémaként

jelentkezik a városban a parkolás, gépjárműtárolás kérdése. A Forgalomtechnikai Tervvel összhangban elsősorban ott célszerű új parkolókat kialakítani, ahol arra jelentős mértékű igény mutatkozik, így például a Termálfürdő környékén.

Zöldfelületek, parkok, játszóterek Míg a magyarországi városok zöldfelületi ellátottsága nemzetközi összehasonlításban mennyiségi és minőségi szempontból rosszabb a közepesnél, addig városunkban a zöldterületi ellátottság mértéke jónak mondható, természet közeli városkép alakult ki. Parkjaink, játszótereink rendezettek, lehetőséget nyújtanak a szabadban történő játékra és pihenésre.

TERVEZET

40. oldal


A város lakóterületein a zöldfelületek minőségi fejlesztése városesztétikai, egészségvédelmi, környezetvédelmi szempontból támogatandó feladat a levegő ülepedő és szálló porterhelésének csökkentése érdekében. A városi zöldfelületek parkfelújítása keretén belül, a belterjes kezelésű zöldfelületeken található díszfák egészségi állapotának és a műszaki szempontok és irányelvek figyelembevételével folytatjuk az éves fatelepítési programok kidolgozását és végrehajtását, amelynek során egyrészt az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető egyedek kitermelését, másrészt a korábban kipusztult fák pótlását szükséges elvégezni a városi környezetet jobban tűrő, esztétikus, hosszabb élettartamú fafajok alkalmazásával. A várost övező, az önkormányzat tulajdonában lévő alacsonyabb hasznosítottsági fokú területeken az erdőterületek arányának, mennyiségének növelését fontos fejlesztési célkitűzésként fogalmazhatjuk meg. A játszóterek biztonságáról szóló rendelet kimondja, hogy a hatálybalépése előtt telepített játszótéri eszköz esetében annak tulajdonosa, illetve üzemeltetője köteles ellenőrzést végeztetni kijelölt szervezettel, és a nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszközt legkésőbb 2008. december 31-éig megfelelő állapotúra alakítani. Az elvégzett ellenőrzéseket követően a játszóterek rekonstrukciójára vonatkozó koncepciót a Képviselő-testület elfogadta. A koncepció a közcélú és az intézményi játszóterek, játszóeszközök felújítását hároméves ütemezéssel tervezi végrehajtani. 3./ Közlekedés

A várost más településekkel összekötő helyközi és a város területén belüli helyi közlekedés rendje jó színvonalúnak, megfelelő gyakoriságúnak tekinthető. A

TERVEZET

41. oldal


városrészek között megvalósult helyi autóbusz közlekedést a Képviselő-testület továbbra is biztosítani kívánja, azonban indokolt a járatok kihasználtságát, valamint új megállóhelyek létesítésének szükségességét felülvizsgálni. Az új lakóövezetekben a telekkialakításokkal, valamint a közmű beruházásokkal egy időben célszerű biztosítani a gyalogos- és gépjármű-közlekedés feltételeit. A kerékpárút-hálózat fejlesztését úgy kell folytatni, hogy az érintse Tiszaszederkényt és a Tisza-parti városrészt is. 4./ Energiagazdálkodás

Tiszaújvárosban teljes mértékben kiépült a villamos-energia- és a gázenergia-hálózat, működik a távfűtés. A Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott alapelvekkel összhangban városunk is megtette azokat az intézkedéseket, amelyekkel hozzájárultak az energiahatékonyság javításához, mind energiatermelői, mind energiafelhasználói oldalon. Megépült a városi Fűtőerőmű, amely gazdaságosságát tekintve világszínvonalú létesítmény. A további feladatok egyrészt a szolgáltatóra, másrészt a hőenergiát felhasználó lakosságra hárulnak, hogy miként tudnak a komfort fenntartása mellett takarékosan, racionálisan gazdálkodni ezzel az energiával. Az önkormányzat az eddigiekben is támogatta a lakosság energia-racionalizáló törekvéseit azzal, hogy a ’90-es évek végén létrehozta az önfinanszírozó, a társasházak és lakásszövetkezetek saját anyagi forrásait kiegészítő Épület Fenntartási Alapot, majd 2002-től

elindította

a

lakásszövetkezeti

és

társasházi

szektorban

az

energiatakarékossági pályázati rendszert. A panel-felújítási (energiatakarékossági) program kiterjesztésének lehetőségét megvizsgáljuk a hagyományos építésű lakásokra is. Támogatjuk a kormány által

TERVEZET

42. oldal


meghirdetett

lakossági

energiatakarékosságot

ösztönző

pályázatokhoz

való

csatlakozást.

5./ Víz, szennyvíz, csapadékvíz

A város az országos helyzethez képest lényegesen kedvezőbb, előnyösebb helyzetben van, a település területén elenyésző a vezetékes szennyvízhálózatba be nem kötött ingatlanok száma. A szolgáltatás minőségének és az ivóvíz-, a szennyvíztisztítás hatékonyságának a javítása céljából szükséges további fejlesztéseket egy viszonylag magas műszaki színvonalú hálózaton kell végrehajtani.

A vízellátás tekintetében a rendelkezésre álló ivóvíztermelő kapacitás mennyiségi oldalon meghaladja a jelenlegi igényeket, így annak rövidtávú fejlesztése nem indokolt. A minőségi paraméterek vonatkozásában a kitermelt és jelenleg alkalmazott technológiával kezelt ivóvíz jó, mivel egyetlen, a vízminőséget alapjában meghatározó jellemző tekintetében sincs az egészségügyi határértékek közelében.

A város szennyvíztisztító kapacitásának bővítésére a 2010-ig terjedő időszakban mindenképpen anyagi eszközöket kell biztosítani, mert a környező településekről a szennyvízhálózat kiépítése nyomán átvezetett szennyvizek folyamatosan növekvő mennyisége szükségessé teszi ennek végrehajtását.

A település csapadékvíz-elvezető hálózatának átfogó felülvizsgálatát követően külön programban határozzuk meg a meglévő csapadékvíz-elvezető hálózaton elvégzendő rekonstrukciós és fejlesztési feladatokat, továbbá rendkívül fontosak az északi lakóterület kialakításával összefüggésben jelentkező közműhálózat beruházási tennivalók.

TERVEZET

43. oldal


V. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE, KAPCSOLATAI

1./ Testületi működés feladatai

Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény és az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően működik. A Képviselő-testület tagjainak száma 17 fő, üléseit a munkatervében foglaltaknak megfelelően havonta tartja (rendes ülés). A Képviselő-testület öt állandó bizottságot hozott létre, amelyek munkáját a Polgármesteri Hivatal e feladattal megbízott munkatársai segítik.

A Képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt vállalja a ciklusprogram megvalósítását, tevékenységét a programban meghatározott céloknak, fejlesztési elképzeléseknek rendeli alá.

Változatlan feladatának tekinti a Képviselő-testület a város működőképességének, a működés területén kialakult magas színvonal megőrzését, a város fejlesztése, fejlődése dinamizmusának megtartását, térségi szerepkörének erősítését. Döntéseit ennek szellemében megalapozottan, kellő körültekintéssel kívánja meghozni.

A Testület – a munka tárgyi feltételeinek folyamatos és magas színvonalú biztosításával

–

működésében

érvényesíteni

költséghatékonyság elvét.

TERVEZET

44. oldal

kívánja

a

racionalizálás

és


2./ Polgármesteri Hivatal

A Képviselő-testület a jövőben is biztosítja a hivatali működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A Polgármesteri hivatal a Képviselő-testület szerveként továbbra is az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. A Polgármesteri Hivatal hosszú távra szóló általános célkitűzései: -

a hivatali működés hatékonyságának javítása, az ügyintézés gyorsítása,

-

a szolgáltatások, az ügyintézés minőségének biztosítása,

-

a

közigazgatás

szolgáltató

jellegének

erősítése,

az

ügyfélszolgálati

tevékenység színvonalának emelése, -

elektronikus ügyintézés, tájékoztatás folyamatos bővítése, alkalmazása,

-

a bővülő térségi körzeti feladatok ellátásának szervezése, együttműködés az érintett településekkel,

-

biztosítani a döntések előkészítésének, végrehajtásának és a működésnek átláthatóságát.

A következő évek feladatai is igénylik a hivatali működés folyamatos és tervszerű fejlesztését, korszerűsítését, szemléletének módosulását, az ügyintézés korszerűsítését, a hivatali munkavégzés elismert és szakmailag elfogadott eredményeinek megtartása mellett.

3./ Informatika

A Képviselő-testület továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja az elkövetkező időszak önkormányzati, közszolgáltatási és közigazgatási feladatainak hatékony és eredményes ellátásához a korszerű információs rendszerek, informatikai és kommunikációs infrastruktúra kiépítését, működtetését és folyamatos fejlesztését. TERVEZET

45. oldal


A 2004-2007. évekre elfogadott informatikai stratégia szerint haladva, az ezen a területen elért eredményeket alapul véve meg kell fogalmazni a hosszabb távra szóló célkitűzéseket, feladatokat. Helyi és kistérségi szinten is fontos az e-közigazgatás feltételeinek megteremtése, erősítése és működésének kiterjesztése a lakosság, a gazdasági élet mind szélesebb körére, területére. A 2007-2013. évekre szóló informatikai stratégia fontosabb elemei: -

az önkormányzati, intézményi informatikai hálózat továbbfejlesztése,

-

települési

és

kistérségi

információs

rendszerek

együttműködési

lehetőségeinek kidolgozása, megteremtése és bővítése, -

az elektronikus ügyintézés ütemes, folyamatos bővítése,

-

a térinformatikai rendszer kiépítése és bevonása az önkormányzati feladatok tervezésébe, szervezésébe, ellátásába,

-

internetes információs kapcsolatok megteremtésének segítése, a hozzáférési lehetőségek bővítése,

-

az informatikai rendszerek karbantartásának, üzemeltetésének és védelmének biztosítása.

4./ Kapcsolatok, kommunikáció, marketing

A Képviselő-testület a lakosság megelégedettségének egyik zálogát látja abban, hogy a városban

működő

civil

szervezetekkel,

egyházakkal,

érdekképviseleti

és

érdekvédelmi szervezetekkel folyamatos párbeszédet folytat, és törekszik a meglévő kapcsolatok fejlesztésére, új kapcsolatok kialakítására.

A Képviselő-testület e kapcsolatokban az egyenrangú partnerséget elismerve a városi érdekeket kívánja megjeleníteni, ezért támogat minden olyan kezdeményezést,

TERVEZET

46. oldal


amelyek az önkormányzati feladatok hatékonyabb, eredményesebb ellátását és a lakossági igények magasabb színvonalon történő kielégítését segítik elő.

A tanácsadó testületekkel (Ifjúsági Tanácsadó Testület, Idősügyi Tanács, Civil Tanács) történő kommunikáció folyamatos, véleményük kikérése a fontosabb kérdésekben megtörtént. Az eredményes együttműködés fenntartása a jövőben is indokolt.

A lakossági véleménynyilvánítás érdekében az önkormányzat évente legalább hat alkalommal

közmeghallgatást

tart,

amelyeket

valamennyi

városrészben

megrendezzük annak érdekében, hogy megismerhetőek legyenek a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek problémái.

Az önkormányzat - a lehetőségekhez mérten - továbbra is támogatja az általa létrehozott közalapítványokat.

Hatékony együttműködést alakítunk ki a kisebbségi önkormányzatokkal. Az együttműködés területei elsősorban az oktatás, foglalkoztatás, az egészségügy és a kulturális értékek megőrzése. Közös feladat a kölcsönösség, egyenrangúság biztosítása ebben a kapcsolatban.

A város fejlesztése, a közös célok igénylik a városban működő gazdasági társaságokkal való folyamatos kapcsolattartást, együttműködést.

A nyilvánosság biztosítása az önkormányzat legfontosabb feladatai közé tartozik, ezáltal juthat a lakosság információkhoz az önkormányzat tevékenységéről, és ez teremt lehetőséget a véleménycserére, a polgárok jogainak és kötelezettségeinek megismerésére.

TERVEZET

47. oldal


Az önkormányzat éves kommunikációs tervének megfelelően folyamatosan biztosított a Képviselő-testület, valamint a lakosság, a gazdálkodó szervezetek és egyéb helyi szervezetek közötti kapcsolattartás, tájékoztatás és véleménycsere. A kommunikáció során ismertetni kell a Képviselő-testület célkitűzéseit, a megvalósítás folyamatát, a végrehajtás eredményét, ennek keretében a Testület tudatosabb marketingtevékenységet kíván folytatni és felhasználni a kommunikáció és marketing korábbihoz képest kibővült eszközeit is (írott sajtó, elektronikus sajtó, Internet, fórumok, közmeghallgatások stb.). A kommunikációs csatornák közül továbbra is jelentős szerepet kell kapnia a médiának, ezért a Képviselő-testület továbbra is biztosítani kívánja a Tiszaújvárosi Krónika című hetilap kiadását, a Tisza Tv közszolgálati adásait, a helyi rádió közszolgálati jellegének erősítését, továbbá a városi honlap fejlesztését. Tiszaújváros Önkormányzata öt várossal áll testvérvárosi, illetve partnervárosi kapcsolatban (Ludwigshafen-Friesenheim, Csíkszereda, Rimaszombat, Zawiercie, Swietochlowice). A kapcsolatok ápolása folyamatos és magas szintű, melynek során kölcsönös látogatásokra és tapasztalatcserére kerül sor. A Tiszaújvárosi Városnapokon minden évben a partnervárosok hivatalos delegációval képviseltetik magukat, illetve Tiszaújváros szintén vezetői szinten részt vesz a külföldi eseményeken.

Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatok területén folytatja, fejleszti a testvérvárosi, illetve partnerségi kapcsolatokat jelenlegi partnereivel, továbbá szorgalmazza új kapcsolatok kialakítását a kölcsönös tapasztalatcsere, a gazdasági, kulturális, közigazgatási együttműködés elősegítése érdekében. Továbbra is törekszik arra, hogy a határon túl élő magyarság által lakott városokkal is alakuljanak ki partnervárosi kapcsolatok.

TERVEZET

48. oldal


5./ Térségi Együttműködés

Kiemelten fontos az elkövetkezendő időszakban az együttműködés, az összefogás erősítése a környező településekkel, a kistérség önkormányzataival, az egyenrangúság, a partnerség szabályainak, elvárásainak betartásával. Tiszaújváros mint körzetközpont, vonzásközpont kötelessége, kiemelt érdeke közreműködni a közszolgáltatások kistérségi szintű szervezésében, egyes szolgáltatások ellátásában, megvalósítható programok készítésében, elfogadásában. A kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy, vagy esetleg több központra szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. A kistérségekre kiterjedő meghatározó funkciók: az önkormányzati-közszolgáltatási szerepkör, a területfejlesztési funkció, valamint a magasabb szaktudást igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása.

A fenti funkciókra tekintettel az önkormányzat Képviselő-testülete: -

kinyilvánítja, hogy aktív résztvevője kíván lenni Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulásának,

-

elfogadja a társulási megállapodást és hatékonyan közreműködik az abban foglalt célok, feladatok magvalósulása érdekében,

-

ösztönzi a Társulás székhelytelepüléseként, a kistérségi feladatellátás központjaként, valamint körzetközpontként a térségi együttműködés további erősítését

a

jogszabályi,

valamint

az

önkormányzati

elképzeléseknek

megfelelően, -

az államigazgatási feladatok ellátása tekintetében körzetközpontként továbbra is erősíteni kell a kapcsolatot az érintett települések önkormányzataival az állampolgárok ügyeinek intézését illetően, közreműködésük fokozásában, valamint az információáramlás biztosításával, korszerű technikai eszközök

TERVEZET

49. oldal


alkalmazásával,

továbbá

az

elektronikus

ügyintézés

alkalmazásának

lehetőségeiről szóló tájékoztatással, -

támogatja a törvényi lehetőségeknek megfelelően Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulása keretében a kistérségi feladatellátást elősegítő mikrotársulások létrejöttét, közös fejlesztési projektek kidolgozását és pályázatok benyújtását, a kistérségi és térségi együttműködés területeinek további bővítését.

6./ Közrend, közbiztonság

A közrend, közbiztonság megteremtése, megőrzése többrétű feladat. A Képviselőtestület megalkotja a közrend, közbiztonság helyzetét megőrizni, javítani kívánó helyi rendeleteit, a rendőrség – a közterület felügyelet és egyéb civil szervezetek szakmai támogatása mellett – törekszik az azokban foglaltak betartatására. A város lakossága példamutató magatartásával, a közrendet zavaró kisebb súlyú cselekmények észlelésével és jelzésével jelentős szerepet játszik a közrend, közbiztonság megőrzésében. Az

Önkormányzat

partnerségen

alapuló

együttműködésre

törekszik

a

Vendéglátósokkal és a szórakozóhelyek tulajdonosaival a város lakóinak nyugalma megőrzése érdekében. Tiszaújváros területének közrend, közbiztonsági helyzetét értékelve megállapítható, hogy mind az objektív, mind a szubjektív biztonság az országos átlagtól jobb, Tiszaújváros polgárai a nap bármely szakában mind az utcákon, mind a lakásukban biztonságban érezhetik magukat, a személyüket érintő támadástól nem kell tartaniuk. Az összességében jónak értékelhető közbiztonság javítása érdekében azonban további lépéseket kell tenni, melyek megvalósulása érdekében:

TERVEZET

50. oldal


-

Meg kell fogalmazni a közbiztonság javítására irányuló Képviselő-testületi célkitűzéseket, és a rendőrség számára azokat a feladatokat, amelyek más társadalmi és civil szervezetekkel való együttműködésre irányulnak,

-

Kidolgozzuk a folyamatos együttműködés rendszerét, amely a kölcsönös tájékoztatáson alapuljon.

-

Szorosabb kapcsolatot alakítunk ki a közbiztonsággal, a bűnmegelőzéssel, a bűnüldözéssel, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a szociális és egészségügyi ellátással foglalkozó szervezetekkel.

-

A preventív védelem érdekében keressük annak a lehetőségét, hogy a gyerekek és az ifjúsági korosztály bővebb ismereteket szerezzen az őket leginkább veszélyeztető drogokról, az AIDS-ről és a bűnözés negatív hatásairól.

Tiszaújváros köztereinek rendje, tisztasága országos szinten nézve is a legjobbak között van. Parkjaink, játszótereink rendezettek, lehetőséget nyújtanak a szabadban történő játékra és pihenésre, azonban van mit tennünk még. Ennek a helyzetnek a megőrzése és további javítása a feladatunk.

TERVEZET

51. oldal


VI. ÖSSZEFOGLALÓ A Gazdasági Program a „mi várható?” és a „mit szeretnénk, akarunk?” kérdésekre adja meg, a „mi legyen?” kérdésre pedig a tervezés (pénzügyi tervek, üzleti tervek, stb.) fogja megadni a választ. Ez a program egy folyamat része, a végrehajtása függ a stratégia és az elképzelések megvalósításától, az együttlépéstől, azaz a problémák azonosításában, a feladatok megtervezésében, végrehajtásában való széles körű részvételtől. A pénzügyi (költségvetési) célok mellett számos minőségi tényezőre is tekintettel kell lennünk. Folyamatosan elemezzük a helyi gazdasági, társadalmi folyamatok alakulását és ennek figyelembevételével megtesszük a szükséges intézkedéseket. Az Önkormányzat 2007-ben (Felkészülés éve) stabilizáló pályán mozog majd, hogy ezzel is megteremthesse a következő évek fejlődésének alapjait azért, hogy Tiszaújváros az otthonunk legyen!

Tiszaújváros, 2007. január 12.

Koscsó Lajos polgármester

TERVEZET

52. oldal

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Recommend Documents