Tisza-tavi horgászper

MGSZH - SAJTÓSZEMLE

2010. MÁRCIUS 18. CSÜTÖRTÖK Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal:

MTI

A szőlőültetvények több mint felét már megmetszették Fejér megyében 2010. március 17., szerda 17:14 Székesfehérvár, 2010. március 17., szerda (MTI) – A szőlőültetvények több mint felét már megmetszették Fejér megyében, a munkálatok várhatóan március végére befejeződnek – közölte Czetnerné Kócsa Márta, a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője az MTI-vel szerdán. A megyei földművelésügyi igazgató rámutatott: Fejérben mintegy háromezer hektár területen van termő szőlőültetvény, amelyeken az eddigi adatok szerint fagykár nem volt jellemző. A szakemberek szerint ez annak köszönhető, hogy a tél során folyamatos fagy volt, nem volt időközi felmelegedés, így a szőlőtőkék nem kerültek ki az úgynevezett mélynyugalmi állapotukból. Fejér megyében a tavaly decembertől idén februárig tartó három hónapban összesen mintegy 250 milliméter csapadék hullott, ez az elmúlt tíz éves havi átlag mintegy kétszerese – emlékeztetett Czetnerné Kócsa Márta. Hozzátette: az eddigi adatok alapján az látszik, hogy a száraz őszi időjárás következtében kiszáradt talaj elvezette a csapadékot, így a belvíz nem jellemző a Fejér megyei szántóföldeken. HVG

Tisza-tavi horgászper 18. március 2010 Beszüntette a Tisza-tavi horgászengedélyek kiadását, illetve vállalta az eddig megváltottak visszavásárlását a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz), miután időlegesen felfüggesztette a Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft.-vel vívott harcát a tó horgászengedélyeinek árusítási jogáért. A Sporthorgász halőrei rapsicnak tekintik ugyanis a Mohosz-engedélyes pecásokat, és bejelentést tesznek ellenük a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, amely 10–200 ezer forintos bírságot szabhat ki rájuk. A jogvita a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egyik 2002-es döntéséig nyúlik vissza, mert akkor került a szövetség kezéből a Tiszató halászati joga a kilenc települési önkormányzatot, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot és a Tisza-tavi Horgászegyesületek Szövetségét tömörítő Sporthorgász Kft. kezébe. Az új hasznosító olyan szerződést kötött az FVM-el, amelyik kimondja, mindaddig a Mohosz jogosult az engedélyek kiadására, amíg a szövetség befektetéseit a Sporthorgász meg nem téríti. A szövetség először 380 millió forintot követelt, utóbb 145 millióval is megelégedett volna, de még egy fillért sem kapott. A Sporthorgász a követelésekből csak 700 ezer forintot ismer el, ezért bírósághoz fordult, tárgyalás június első felében várható.

1


2010. MÁRCIUS 18. CSÜTÖRTÖK Élelmiszerlánc-biztonság és állategészségügy:

MTI

A román hatóságok szerint nem jelent veszélyt a madárinfluenza megjelenése 2010. március 17., szerda 13:37 Bukarest, 2010. március 17., szerda (MTI) - A román hatóságok szerint nem jelent veszélyt a madárinfluenza újbóli megjelenése Romániában, és nem tartják valószínűnek, hogy a madár- és a sertésinfluenza vírusainak keveredése nyomán új kórokozó jelenjen meg. Molnár Géza járványtani szakorvos, a román egészségügyi minisztérium tanácsadója szerint a Duna-deltában fekvő Tulcea megyei Letea település környékén - ahol most megjelent a madárinfluenza - nem volt újinfluenzás megbetegedés az utóbbi időszakban. Az elmúlt három hétben szezonális influenzás megbetegedéseket sem regisztráltak. A szakorvos emlékeztetett arra, hogy az újinfluenza-járvány csúcsidőszaka már elmúlt, az utóbbi napokban egész Romániában csak elvétve jeleztek újabb megbetegedéseket. Az Európai Bizottság kedden jelentette be, hogy egy romániai baromfitelepen madárinfluenza-járvány kitörését észlelték, és 20 kilométer széles megfigyelő-övezetet alakítottak ki körülötte. A közlés szerint a legújabb járványt a madárinfluenza rendkívül fertőző H5N1 vírustörzse okozta. A román hatóságok azt feltételezik, hogy vonuló madaraktól fertőződtek meg a háziszárnyasok. A Tulcea megyei madárinfluenza-góc esetleges kiterjedését a szakemberek azért nem tartják valószínűnek, mert elszigetelt településről van szó, ahol alig 250-300 személy él. Marian Zlotea, a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA) elnöke közölte: március 13-án jelezték az Európai Bizottságnak, hogy Leteán 49 elhullott szárnyast találtak, de azóta nem érkezett jelentés újabb hasonló esetről. Fejér Megyei Hírlap

Ellenőrzik az élelmiszereket 18. március 2010 Budapest (bkl) - Úgy látszik, mégsem árt az óvatosság: míg a hazai élelmiszereknek csupán fél százaléka volt kifogásolható, az EU-n kívülről érkezők esetében több mint nyolc százaléknyi. Indulnak az április 4-éig tartó kiemelt húsvéti élelmiszerellenőrzések - jelentette be Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára a Magyar Húsiparosok Szövetségének sajtótájékoztatóján. A húsvéti kiemelt élelmiszerellenőrzési időszakban a hatóságok a sonkát, a tojást, illetve egyéb élelmiszeripari termékeket vizsgálnak. Ellátogatnak még sertéstelepekre, továbbá az országutakon is végeznek ellenőrzéseket. A vizsgálatok kiter- jednek az állatjóléti előírások betartására, a takarmányok összetételére és a vendéglátó-ipari egységekre is. A szakállamtitkár beszámolt arról is, hogy tavaly jelentősen javuló tendenciát mutattak az élelmiszerellenőrzési vizsgálatok az előző évhez képest. Tavaly 2


2010. MÁRCIUS 18. CSÜTÖRTÖK

434 húsfeldolgozó üzemet ellenőriztek, és 58 figyelmeztetést adtak ki, 9 esetben szabtak ki bírságot, két esetben pedig éltek az engedély visszavonásának eszközével. Élelmiszerekből összesen kicsivel több mint 70 ezer tételt vizsgált meg az élelmiszerbiztonsági hatóság, ebből 438 tétel volt kifogásolható, 232 alkalommal szabtak ki összesen 22 millió 600 ezer forint pénzbírságot, míg az előző évben százmilliós nagyságrendű volt a bírság végösszege. Általános tapasztalat az - hívta fel a figyelmet a szakállamtitkár -, hogy a magyar termékek 0,56 százaléka volt kifogásolható, ez az arány az EU-tagországok termékei esetében 0,85 százalék, a harmadik országokból származó áruknál pedig 8,6 százalék volt tavaly. MTI

Hatvanhárom sertést zsúfoltak össze egy kisteherautóban 2010. március 17., szerda 15:58 Miskolc, 2010. március 17., szerda (MTI) - Állatkínzással gyanúsítja a rendőrség azt a két férfit, aki egy kisteherautóban 63 sertést zsúfolt össze - tájékoztatta a rendőrség az MTI-t szerdán. Közúti ellenőrzésen bukott le Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy kisteherautó vezetője, a rendőrök 63 sertést találtak összezsúfolva az autójában, levegőtlenül, takarmány és folyadék nélkül, egymásra halmozva - közölte a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Az állatokat - mondta el Dobi Tamás - Lengyelországban vásárolták, és Romániában kívánták eladni őket. Az autót vezető férfinál és utasánál állatorvosi igazolás nem volt, és az állatok vásárlását sem tudták hitelesen igazolni. A rendőrség állatkínzás vétségének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a két férfi ellen. Független Hírügynökség

Megint lekapcsoltak két disznószállító románt 2010. március 17., szerda 14:32 Állatkínzás miatt eljárás indult két román férfi ellen, akik egy platós kisteherautón hatvanhárom sertést szállítottak összezsúfolva. A Közbiztonsági Háló elnevezésű program keretében a járőrök Szikszó belterületén egy zárt, puttonyos kisteherautót ellenőriztek hétfőn este. A raktérben, annak megosztásával, alul és felül összesen hatvanhárom sertést találtak összezsúfolva. Az állatokat szűkösen, levegőtlenül, takarmány és folyadék nélkül szállították. A jármű román állampolgárságú sofőrje és utasa az állatokra vonatkozóan állatorvosi igazolással, szállításukra, sőt még a beszerzésük igazolására szolgáló okiratokkal sem

3



rendelkezett. Azt mondták, hogy a disznókat Lengyelországban vásárolták fel, és azokat Romániába akarták vinni. Március elején Szeged határánál értek tettek [1] a rendőrök román állampolgárokat, akik összezsúfolva, borzasztó körülmények között akartak három kisteherautóval Romániába vinni 139 disznót. Észak-Magyarország

Újabb háború a Tokaj(i) körül 17. március 2010 (19:55) Budapest, Tokaj - Az Európai Bizottság eljárása miatt kiéleződött magyar- szlovák névvita a "Tokaj" eredet- megjelölés körül. A tokaji bor nevének védelme azért került megint napirendre, mert Szlovákia Magyarországhoz hasonlóan - bejegyeztette a "Tokaj" nevet az EU- ban. Ezzel természetesen továbbra sem ért egyet a helyi szőlőtermelő és borász közösség, mivel Magyarország már korábban levédette a "Tokaji" nevet, és azt az Európai Unió is elismerte. Időközben ezt "Tokajra" változtatták, mivel a bor származási helyét jelölő földrajzi nevet védették le, mint földrajzi árujelzőt. A két ország között régóta vita van a névhasználatról. Ez ügyben 2004- ben majdnem sikerült megegyeznie a két országnak, ám akkor a szlovákok nem teljesítették ígéretüket, így nem született megegyezés. A "Tokaji" nevet egyebek között csak akkor használhatták volna északi szomszédunknál, ha pontosan kijelölik azt a területet, ahol ilyen néven kívántak bort előállítani. Ez a magyar vélemény szerint 565,2 hektáros termőterületet jelentett volna. Emellett harmonizálniuk kellett volna a tokaji borra vonatkozó előírásaikat a magyar bortörvénnyel, illetve különféle más jogszabályokkal. Továbbá a tokaji bor egységes minőségét egy közös testület ellenőrizte volna. Ezzel egy határon átnyúló borvidék jöhetett volna létre. Keményebb fellépést! A hazánkat az EU- ban képviselő politikusok is szót emeltek a döntés miatt. Tabajdi Csaba, MSZP EP delegációvezető az Európai Bizottsághoz fordult. A magyar képviselő, aki az EP Mezőgazdasági Bizottságának főtagja, jelezte, hogy az ügyben 2010. március 15- én írásbeli kérdés formájában az Európai Bizottsághoz fordult és felszólította az uniós intézményt a jogsértő állapot tisztázására. "A bizottság az elmúlt hetekben sajnálatos módon megsértette az uniós jogszabályokat, amikor eleget tett a szlovák kérésnek, és a "Tokaj" jelzést elfogadta" jelentette ki Tabajdi Csaba. Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő korábban a magyar kormányt szólította fel, hogy haladéktalanul forduljon az Európai Bírósághoz, miután Szlovákia jogellenesen jegyeztette be a "Tokaj" nevet az uniós elektronikus bornyilvántartásba. A képviselő már két évvel ezelőtt is több ízben felszólította a kormányt, hogy - a szlovák fél magatartása miatt bírósági úton rendezze a "Tokaj" elnevezés körüli vitákat.

4



Keményebb fellépést várnak a magyar kormánytól a tokaji névhasználata kapcsán a helyi szőlőtermelők és borosgazdák. Ezt az utóbbi napokban több fórumon is megfogalmazta Marcinkó Ferenc, a Tokaji Hegyközségi Tanács elnöke. "Már a korábbi megbeszélésekkor látható volt, hogy a szlovákok nem kívánnak a tárgyalóasztalnál megegyezni az ügyben, ezért kérnek a gazdák keményebb fellépést a kormánytól érdekeik védelmében. Álláspontjuk szerint mindenekelőtt az Európai Bizottsághoz kell fordulni a kérdésben, és amennyiben ott Magyarország számára nem megfelelő döntés születik, nemzetközi bíróság elé kell vinni az ügyet." Felvilágosításokat kér az EU Levélben kéri az Európai Bizottság a szlovák hatóságokat a Tokajjal kapcsolatos nemzeti szabályozás egyes részleteinek tisztázására, beleértve a név regisztrálását az egységes elektronikus bornyilvántartási rendszerben - erősítette meg a Népszabadság értesülését az Európai Bizottság szóvivője szerda este. Roger Waite hozzátette: a bizottság azt reméli, hogy a hosszú ideje folyó vita kétoldalú alapon oldódik meg a két ország között, de továbbra is kész segíteni a témáról folyó tárgyalásokat. A Népszabadság írt arról a minap, hogy magyar kezdeményezésre vizsgálatot indított az Európai Unió illetékes bizottsága annak kiderítésére, hogy jogszerűen jegyezte- e be Szlovákia a Tokaj nevet az úgynevezett e- bacchus rendszerbe. Bizottsági források szerint a további információkra azért is szükség van, mert úgy tűnik, szlovák részről "nem tartották teljesen képben" az uniós végrehajtó testületet. Tokaji borok az Egyesült Államokban A Tokaj Reneszánsz Egyesület és a washingtoni nagykövetség szervezésében tokaji borok eddig soha nem látott választékával találkozhatott a szakma és a nagyközönség februárban Washingtonban és New Yorkban. A Washington D.C. International Wine and Food Festival- on tavalyi évhez képest nőtt a magyar választék: idén már két asztalon jelentek meg borok Tokaj- Hegyalja színes borpalettáját bemutatva. Washington után pedig első alkalommal a New York Wine Expo- n is kóstolhattak furmintot, hárslevelűt valamint aszút a kereskedők és a fogyasztók. A kiállításokat a washingtoni nagykövetségen szervezett, kifejezetten a szakmának szóló Tokaji Trade Show egészítette ki, melyről nagyon sok kedvező visszajelzés érkezett a résztvevőktől. MTI

OS - A tokaji Magyarország jelképe. Tokaj-Hegyalja újra Brüsszelben 2010. március 17., szerda 16:00 Budapest, 2010. március 17., szerda (OS) - Magyarország uniós csatlakozása óta második alkalommal mutatkozik be Tokaj-hegyalja borvidék az Európai Parlamentben 2010. március 17-én. Tabajdi Csaba kezdeményezésére és az MSZP EP delegációjának szervezésében négy borászat hat borát mutatják be huszonhét tagország európai parlamenti képviselőinek és más uniós intézmények dolgozóinak Brüsszelben. A magyar borok nem ismeretlenek Európában, de folyamatos népszerűsítésük elengedhetetlen az erős európai versenyben. Az igazi borkedvelőknek persze nem kell bemutatni a tokajit, hiszen az a külföldi szaküzletek polcain is gyakran megtalálható. Sajnálatos azonban, hogy a nyugat-európai áruházláncokban lényegében nincs jelen a magyar bor. Rendszeres bemutatókkal és következetes termék-marketinggel minél szélesebb körben ismertté kell 5



tennünk borainkat, különösen az első számú hungarikumot, a tokajit. A tokaji bor növeli hazánk hírnevét és turisztikai vonzerejét is - mondta Tabajdi. A tokaji borbemutatónak különös aktualitását ad a "Tokaj" eredet-megjelölés körül, az Európai Bizottság jogsértő eljárása nyomán újonnan kiéleződött névvita. Tabajdi Csaba tegnapi közleményében jelezte, hogy az ügyben írásbeli kérdés formájában az Európai Bizottsághoz fordult, felszólította az uniós intézményt a jogsértő állapot megszűntetésére. Tabajdi Csaba leszögezte: A "Tokaj" jelzés használata körül kialakult vita ellenére a március 17-i borbemutatót nem a feszültség és az ellentétek jegyében fogják eltölteni. és mindenkit szeretettel várnak. A borok összetétele jól tükrözi a Tokaj-Hegyalja borvidék széles spektrumát. A Tokaj Kereskedőház, mint állami tulajdonú nagyüzem, a különleges hírnevet elért Szepsy pincészet, valamint a most felfutó, szintén közepes méretű Fitomarkt Kft. és Bene pincészet borait egyidejűleg ismerhetik meg a résztvevők. A bemutató színvonalát a borok mellett olyan szakavatott és elkötelezett szakemberek előadásai emelik majd, mint Botos Ernő Péter, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének korábbi igazgatója, valamint Kiss István, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója. A bemutató borai: 1.

Furmint (fahordós érleléssel) 2008, Tokaj Kereskedőház

2.

Száraz Szamorodni 2002, Tokaj Kereskedőház (Prémium borcsalád)

3.

Édes Szamorodni Szepsy István

4.

5 puttonyos aszú 1999, Fitomark Kft

5.

Késői Arany 2008, Tokaj Kereskedőház

6.

6 puttonyos aszú 1993, Bene Pincészet

Világgazdaság

Bormarketing gyenge lábon - Közös kereskedelemmel próbálkoznak a soproni régió bortermelői - Nehézkes a pályázati rendszer 18. március 2010 A közösségi bortermelői szerveződés új formájával próbálkozik a most alakult Soproni Kékfrankos Kft. A soproni termelőket tömörítő szervezet az első közösségi borkereskedelmi cég, amely a hagyományos marketingeszközökön túl a kereskedelmi partnerekkel folytatott tárgyalásokkal, értékesítéssel is igyekszik javítani a borok kezdetben az induló szortimentben szereplő 15 pincészet 29 borának - piaci pozícióját. Ennek része lehet a keresleti viszonyok, a fogyasztás elemzése, az erre vonatkozó adatok átadása is a termelők részére. Előnye lehet ugyanakkor, hogy az értékesítési láncot leegyszerűsíti.

6



Mint Szabó Borbála, a társaság kereskedelmi vezetője lapunknak elmondta, a cég működéséhez szükséges likvid tőkét a tulajdonos soproni pincészetek adták össze. Reményei szerint két éven belül üzleti eredményt is realizálhatnak, amely a tulajdonosok egyetértésével kizárólag közösségi célra fordítható. Szabó Borbála elmondta: más borrégiók is érdeklődtek már, hogy franchise-rendszerben vegyék át módszereiket. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára és Tornai Tamás, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövet-ségének (MSZBSZ) elnöke is egyetért azzal, a soproni kezdeményezés példamutató és életképes lehet. Horváth Csaba emlékeztetett: a vidék korábban is élen járt a marketingszerveződésben. Hozzátette ugyanakkor: a nagy kiskereskedelmi láncokkal szembeni tárgyalásokon nem elég a szerveződés, olyan marketingakciókra van szükség, amelyekkel felkeltik az érdeklődésüket. A regionális szerveződés annál fontosabb, mivel az országos bormarketing ezer problémával küzd. A pályázati rendszer, amelyet korábban a felszámolás alatt álló Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. koordinált, működik. Ez az elmúlt hónapokban a termelői csoportok között is éleződő, ezzel kapcsolatos vitát elnézve magában is eredmény, ám a kft. szerepét átvevő, az MSZBSZ által létrehozott szervezet elnöke kiemelte: szeretnék elérni, hogy a Bormarketing Bizottság támogatása után is többszörös jóváhagyást igénylő szisztéma egyszerűbbé váljon. A marketingakciókra annál inkább szükség van, mivel mindenki egyetért: a hazai borászat komoly problémákkal küzd. Tornai Tamás emlékeztetett: az elmúlt húsz évben felére csökkent a hazai szőlőtermő terület, az elmúlt évtizedben pedig hatszorosára emelkedett az import, miközben lassan veszíti el export-piacait a magyar bor. Miközben a kereskedelem tovább koncentrálódik, az elmúlt tíz évben még jobban széttagozódott a bortermelői szektor. A somlói borász elmondta: fontos, hogy a csak szakmát érintő kérdéseket (például a környezetgazdálkodási pályázatok feltételei vagy a szőlőtörköly felhasználása) ne a legmagasabb - törvényi - szinten szabályozzák, hiszen a nehézkes egyeztetés akadályozza a szakma hatékony működését. Azzal a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is egyetért, hogy a hazai bormarketing nem igazán hatékony. Horváth Csaba példaként Ausztriát említette, ahol az export erőteljes növekedését sikerült elérni azt követően, hogy a nyolcvanas évek közepének borhamisítási botrányai miatt mélypontra került az ágazat. Az évente 7 millió euróból gazdálkodó marketingtestület deklarált célja az, hogy a 2000-es, 300 ezer literes exportot megkétszerezze. És a 2007/2008-as szezonban ezt nagyjából teljesítette is az 52 ezer hektáron gazdálkodó ágazat. Ez alig kevesebb a magyar kivitelnél, jóllehet nálunk több mint 80 ezer hektáron terem szőlő. Gyors döntés kell Brüsszel a saját szabályait rúgta fel azzal, hogy engedélyezte a szlovákok számára is a Tokaj név használatát. Így Magyarországnak nincs más választása, mint hogy az Európai Bíróságnál keressen jogorvoslatot, ahogy tette azt sikerrel az olasz "tocai" kapcsán - véli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.

7



Horváth Csaba szerint Magyarország jelentős gesztust gyakorolt azzal, hogy 2004-ben felajánlotta, a magyar kritériumok tiszteletben tartásával Szlovákia is gyárthat tokajit, ám ők ezzel nem éltek - sem a termőterületre vonatkozó, sem a borjogi előírásokat nem tartották be. A névhasználattal kapcsolatos vitának azonban a luxemburgi bíróság döntésénél hamarabb le kell zárulnia. Az uniós borreform részeként az év végéig le kell tisztázni a pontosan lehatárolt termőterületet is tartalmazó termékleírásokat. A nyilvántartás pedig Tokaj név alatt egyetlen borvidék bejegyzését teszi csak lehetővé. Gyors döntés kell Brüsszel a saját szabályait rúgta fel azzal, hogy engedélyezte a szlovákok számára is a Tokaj név használatát. Így Magyarországnak nincs más választása, mint hogy az Európai Bíróságnál keressen jogorvoslatot, ahogy tette azt sikerrel az olasz "tocai" kapcsán - véli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Horváth Csaba szerint Magyarország jelentős gesztust gyakorolt azzal, hogy 2004-ben felajánlotta, a magyar kritériumok tiszteletben tartásával Szlovákia is gyárthat tokajit, ám ők ezzel nem éltek - sem a termőterületre vonatkozó, sem a borjogi előírásokat nem tartották be. A névhasználattal kapcsolatos vitának azonban a luxemburgi bíróság döntésénél hamarabb le kell zárulnia. Az uniós borreform részeként az év végéig le kell tisztázni a pontosan lehatárolt termőterületet is tartalmazó termékleírásokat. A nyilvántartás pedig Tokaj név alatt egyetlen borvidék bejegyzését teszi csak lehetővé. Gyükeri Mercédesz Zalai Hírlap

Borünnep szakmai előadásokkal 18. március 2010 Nagyrada (pa) - A helyi Cezar Winery Kft. pincészetében tartották tegnap a Zalai Borvidék szőlő- és borünnepét, ahol a szakmai előadásokon túl Lőrincz György, a 2009es év bortermelője is bemutatkozott. Az idei borünnepre a megye minden részéből érkeztek gazdák, kicsik és nagyok egyaránt helyet foglaltak a hallgatóság közt. A szőlészeti, borászati tanácskozás keretében több szakmai előadásra került sor, így a növényvédelemről, a lisztharmat és peronoszpóra elleni harcról Németh Tamás, a BASF Hungária Kft. szaktanácsadója beszélt. Mint mondta: fontos a lisztharmat betegség korai felismerése, hiszen az e célra kifejlesztett speciális szerek hatóereje is sokban függ a gyors reagálástól. Ezután az uniós jogharmonizáció miatt szükségessé vált termékleírásról esett szó. Mint elhangzott: a jövőben a boroknál fel lehet tüntetni a származási országot, a földrajzi tájegységet, az évjáratot, a fajtát és a borban lévő allergéneket is. A rendezvény zárásaként az egri borvidéken dolgozó Lőrincz György, a tavalyi év bortermelője is bemutatkozott a zalai gazdáknak. 8



MTI

Marketingre költenének a pálinkások 2010. március 17., szerda 20:19 Budapest, 2010. március 17., szerda (MTI) - A pálinka ágazat Magyarországon tavaly is eredményes volt, összesen 600 ezer hektoliterfok párlatot állítottak elő a főzdék, marketingre azonban kevés a pénz - mondta Panyik Gáborné, a Pálinka Céh Egyesület elnöke az MTI-nek a Destilata 2010 Nemzetközi Párlatverseny díjátadóján, szerdán Budapesten. Panyik Gáborné kitért arra, hogy az előállított pálinka csaknem 90 százaléka bérfőzet volt, míg a kereskedelmi főzet aránya 11 százalék körüli. A bérfőzdéknél egy család fogyasztásának megfelelő mennyiséget lehet főzetni, legalábbis a bérfőzhető mennyiség így van limitálva, és a bérfőzött pálinka nem kerülhet kereskedelmi forgalomba. A kereskedelmi főzdék ezzel szemben saját vagy vásárolt gyümölcsből főznek pálinkát, amit aztán zárjeggyel ellátva, adózva forgalomba hoznak. Eltérő a kétféle főzés után megfizetendő jövedéki adó mértéke is: míg a kereskedelmi főzésnél ez az érték 2.761 forint egy hektoliterfokra számítva, a bérfőzésnél ennek éppen a fele. Panyik Gáborné felhívta a figyelmet arra, hogy 2015-re egységesíteni kell a jövedéki adó mértékét, s nem valószínű, hogy a kereskedelmi főzésre vonatkozót csökkentenék a bérfőzés adójának szintjére, inkább fordítva történhet. A Pálinka Céh Egyesület elnöke beszámolt arról is, hogy tavaly ősszel még 54 kereskedelmi főzde volt az országban, számuk azonban idén januárra 84-re emelkedett, ez az emelkedés azonban nem feltétlenül 30 új főzde megjelenését jelenti a piacon. A bérfőzdék ugyanis "kettős üzemmódban" is dolgozhatnak, azaz bérbe és eladásra is készíthetnek párlatot. Amennyiben egy főzőberendezés van, akkor időnként a vám- és pénzügyőrséggel el kell számolni, és utána lehet átállni a másik főzési módra. Két főzőberendezés megléte esetén zavartalanul folyhat a kétféle főzés. Az ágazati fejlődés hátterében a szakember szerint az áll, hogy az utóbbi 10 évben nagyon sokat változott pozitív irányba a szektor. Másrészt 2008-ban és 2009-ben európai uniós pályázati forrásokkal is számolhattak technológia-fejlesztésre a pálinkások. Ez azért is volt szerencsés, mert több támogatás valószínűleg nem lesz ilyen célra, de az eddigi támogatások nagy segítséget jelentettek az ágazatnak, mert gazdaságosan és jó minőségben pálinkát főzni csak jó technológiával lehet, ami elég drága. Más kérdés, hogy a jövőben a korábbiaknál sokkal jobb központi marketingre van szükség - hívta fel a figyelmet Panyik Gáborné. Hozzátette: a Pálinka Nemzeti Tanács a marketinget próbálja megoldani elsősorban belföldön. Tavaly 50 millió forint állt rendelkezésre erre a célra az Agrár Marketing Centrumon keresztül, ebből két nagy pálinkaversenyt a Hundesztet és a gyulai pálinkaversenyt támogatták. A Bécsben megrendezett Destilata 2010 párlatversenyen a 15 induló ország közül összesítésben a magyarok 77 éremmel a harmadik helyet érték el. A legeredményesebbnek járó Nemzetgyőztes díjat az idén a Zimek Manufaktúra kapta 11 éremmel.

9



Magyar Nemzet

Díjeső a Destillatán 2010 Március 18-i szám 17. oldal

10



MTI

Mégsem lesz kötelező ebbiztosítás Nagy-Britanniában 2010. március 17., szerda 11:07 London, 2010. március 17., szerda (MTI/Reuters) - Mégsem lesz kötelező ebbiztosítás Nagy-Britanniában, a kormányon lévő Munkáspárt visszakozott tervétől, amelyet két hete jelentett be. A brit kormány indoklásul azt mondta, hogy nem akarja büntetni Nagy-Britannia 5 millió kutyatartójának törvénytisztelő többségét. Hilary Benn környezetvédelmi miniszter közölte, hogy a kormány más ötleteket vesz fontolóra az ebtámadások visszaszorítására. A visszakozásban szerepet játszhat a májusban esedékes parlamenti választás, illetve, hogy a kötelező ebbiztosítás nem örvend népszerűségnek. A befolyó összegből az elképzelés szerint a kutyatámadások sérültjei kaptak volna kártalanítást. Alan Johnson belügyminiszter két hete azt mondta, hogy az új rendelet elsősorban a felelőtlen kutyatartók ellen irányul, akik megfélemlítésből tartanak veszélyessé váló ebeket, a kutyákat fegyvernek használják. Nagy-Britanniában hetente több mint száz ember szorul orvosi ellátásra ebtámadás okozta sebek miatt. A szigetországban ráadásul tizenkétszeresére nőt a szervezett kutyaviadalok száma 2004 és 2008 között. Nagy-Britanniában négy kutyafajta tiltott 1991 óta: a pitbull terrier, a japán tosa, az argentin dog és a brazil masztiff.

11


2010. MÁRCIUS 18. CSÜTÖRTÖK Természeti és genetikai erőforrások:

MTI

Még tíz évet ad magának a fajok megmentésére az Európai Unió 2010. március 17., szerda 12:47 Brüsszel, 2010. március 17., szerda (MTI/dpa) - További tíz évet ad magának Európa, hogy megállítsa a kontinensen a veszélyeztetett állat- és növényfajok kihalását. Bár ezt már idén el kellett volna érnie, az eredetileg 2010-re kitűzött célt nem tudja teljesíteni az Európai Unió, ezért a határidőt 2020-ra tolták ki az EU környezetvédelmi miniszterei. Véleményük szerint a fajok kihalásának megállításához megfelelő eszközökre és a törvények szigorítására van szükség. A biodiverzitás (a fajok sokszínűsége) ugyanis - mint hangsúlyozták a hét eleji brüsszeli ülésükön - elfogadhatatlan sebességgel csökken, ennek pedig nagyon komoly ökológiai, ökonómiai és szociális következményei lehetnek. Katherina Reiche német környezetvédelmi államtitkár szerint Németország jó példával járt elöl: tartotta magát ígéretéhez és ötszáz millió eurót invesztált a fajok védelmébe. Az ENSZ 2010-et a biodiverzitás évének nyilvánította. Az állat- és növényfajok védelmével foglalkozó következő világkonferenciát októberben tartják Nagojában, Japánban. Az ENSZ többek között a védett területekről és a finanszírozás irányvonalairól készül ekkor megegyezni. A TEEB (Az ökoszisztémák és a biodiverzitás gazdasága) című globális tanulmány adatai szerint a fajok kihalása évente 50 milliárd euró kárt okoz. "A biológiai sokszínűséget nem lenne szabad különálló, független értékként kezelni, hiszen nagyon fontos az emberek egészsége és a gazdasági jólét szempontjából is" - jelentette ki Elena Espinoza spanyol környezetvédelmi miniszter, a miniszteri ülés elnöke. Figyelő

Tű a szalmakazalba 18. március 2010 A tokaj-hegyaljai civilek a szerencsi erőművet hitelező állami bankot próbálják elrettenteni, hogy áprilisban ne indulhasson el az építkezés. Demonstrációra készülnek az újrainduló szerencsi szalmatüzelési erőmű-beruházás ellen a környékbeli szőlészek-borászok. A Figyelő értesülései szerint a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség (TFSZ) által szervezett megmozdulás még márciusban várható, bár a helyszínről és a pontos időpontról lapzártánkig nem döntöttek. A kisebb-nagyobb megszakításokkal már három éve tartó tiltakozás újabb hullámát az váltotta ki, hogy a beruházó BHD Hőerőmű Zrt. hamarosan aláírná a létesítmény finanszírozási szerződését a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-vel. A hír hallatán a szövetség - további 8 szervezet nevében is - közleményben tudatta, hogy az állam veszélyezteti a Tokaj-Hegyaljai Borvidék jövőjét. Állításuk szerint ugyanis a szalmatüzelésű hőerőmű felépítésével azt kockáztatja az ország, hogy az UNESCO illetékes bizottsága a jövőre záruló vizsgálat alapján akár el is veheti a borvidéktől a világörökségi címet. Az építmény ugyanis megváltoztatja a kultúrtájat; kérdés, a beavatkozás elér i-e azt mértéket, amely már ilyen drasztikus lépésre sarkallná az ENSZ szervezetét. 12



CSALÁDI VÉDELEM. Takács András a TFSZ ügyvivője lapunknak megerősítette: a demonstrációval azt szeretnék elérni, hogy a hitelszerződés megkötésére irányuló lépéseket azonnal függesszék fel. Elmondása szerint az ügyben ,,nagyon magas szinten" tárgyal a szövetség. A napokban a Miniszterelnöki Hivatal valóban összehívta a szerencsi erőműben érintettek egy részét, de úgy tudjuk, az ülésen nem foglaltak állást a beruházás, illetve a finanszírozás előkészítésének leállításáról. Borász berkekben reálisnak tartják, hogy a magyar Coopinter Kft. és az olasz Sokrate többségi tulajdonában lévő BHD Hőerőmű Zrt. hitelszerződésének aláírását meg lehet akadályozni az áprilisi parlamenti választásokig. Kimondva-kimondatlanul sokan abban bíznak, hogy a Fidesz borítékolható győzelme után változhat az erőmű-beruházás megítélése, hiszen a párt több vezető prominense - például Orbán Viktor családja - is rendelkezik szőlőbirtokkal a térségben. Az ügy minél további elhúzódásában érdekeltek azért is bizakodhatnak, mert a szerződés még csak az előkészítés állapotában van, így a konstrukció kialakítása még több hétig is eltarthat. Őry Kovács Katalin, az MFB kommunikációs igazgatóságának vezetője szerint a szerződéskötés időpontja attól is függ, hogy az ügyfél mikorra tudja teljesíteni az ilyenkor szokásos, leírásában is több oldalra rúgó feltételrendszert. Hujber Ottó, a BHD vezérigazgatója azonban optimista. ,,Két héten belül aláírjuk a szerződést" - fejezte ki reményét a Figyelőnek. A több éve tartó borásztiltakozás azonban már szemlátomást kezdi felőrölni a menedzser türelmét. Hujber ugyanis most azt mondta, felháborítónak tartja, hogy az ellenzők a világörökségi hatástanulmányból és az UNESCO sevillai ülésének jegyzőkönyvéből egyes részleteket kiemelnek, más részeket elhallgatnak, és mindezt összességében úgy állítják be, mintha az ENSZ szervezete ellenezné az erőmű megépítését. ,,Miután aláírtuk a szerződést, akkor tudjuk majd számszerűsíteni a kárainkat, és fel fogunk lépni azok okozói ellen" - mondja Hujber. Mivel a menedzser rendelkezik a szükséges engedélyekkel, eltökélt abban, hogy április 15-én elindulhat az építkezés, és a speciális kazánok, berendezések legyártása után, 2012 áprilisában beindulhat az erőmű. Igaz, az évekkel ezelőtt tervezett 50 megawatt helyett csak ,,félgőzzel", mert először csak az első fázis épül meg 25 megawattos kapacitással. Majd a többéves üzemi tapasztalat és monitorozás után döntik el - a civil szervezetek bevonásával -, hogy egyáltalán belevágnak-e a második ütembe. TÁRSADALMI NYOMÁS. Mindehhez persze a finanszírozási szerződés megkötése a ,,belépő", mert ha a bank esetleg mégsem szállna be, akkor elképzelhető, hogy nem kezdődik el az építkezés. Korábban - a cégnél meg nem erősített információk szerint - egy távol-keleti bank is szóba került lehetséges finanszírozóként, de az a lakossági tiltakozást látva visszakozott. Utána a Magyar Villamos Művek neve is felmerült tőkéstársként, de végül az állami vállalat sem volt hajlandó beszállni, mert több szempontból is kockázatosnak találta a beruházást. A borászok ezek alapján spekulálnak most arra, hogy kellően nagy társadalmi nyomás esetén az MFB sem szívesen vállalja föl a konfliktu st.

13



Kérdés, ha így lesz, akkor egy kereskedelmi bank esetleg vállalja-e a finanszírozást. Legalább 15 éves futamidejű, 60 millió eurós, azaz 16 milliárd forintos hitelre lenne szüksége a befektetőknek az első ütem megvalósításához. A projekt teljes - második ütemet is tartalmazó - beruházási költsége 35 milliárd forintra rúg, ebből azonban visszatérülhet a létesítendő 75 új munkahelyért korábban már beígért 9,5 milliárd forint adókedvezmény. Miért ne? M ég borász szakemberek egy része is elismeri, hogy környezetvédelmi szempontból a szalmatüzelési erőmű nehezen támadható, mert nem lesz túl nagy a károsanyag-kibocsátása. Az évi 130 ezer tonna tüzelőanyag beszállítása miatt viszont akár évi 10 ezer kamionjárat terhelheti meg a környező utakat, az érintettek félelmei szerint elviselhetetlen forgalomnövekedés okozva, s veszélyeztetve a turizmust. A civilek tehát elsősorban ettől tartanak, és a világörökségi státus ,,fenyegetettsége" csak jó ütőkártya a kezükben. A borászok szerint mindenképpen máshol kellene megvalósítani a beruházást. Minimális programjuk értelmében a jelenlegi terület helyett legalább a város másik végén épüljön meg az erőmű, azaz a már mások által javasolt Szerencs és Prügy közötti sávban. A legjobb megoldás persze az lenne - mondják -, ha oda telepítenék át, ahol sok szalma keletkezik, akkor nem lenne szükség a tüzelőanyag környezetkárosító szállítási láncára. Szirmai S. Péter Magyar Hírlap

Pont kerülhet a Tisza-tavi vitára 18. március 2010 Kivonul a Tisza-tavi horgászengedélyek forgalmazásából, az eddig eladott jegyeket igény szerint visszaváltja, és beszünteti a tóra érvényes horgászengedélyek forgalmazását a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz).„Felhívjuk a horgászok figyelmét, hogy a bírósági ítélet megszületéséig ne horgásszanak a Tisza-tavon a Mohosz által kibocsátott területi jeggyel és az úgynevezett háromszektoros országos engedéllyel. Mindazoknak, akik korábban a Mohosz által kibocsátott területi jegyet megvásárolták, jegyüket visszaváltjuk, és a jegyárat visszatérítjük” – áll a szövetség közleményében.Ahogy azt már korábban megírtuk, a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ez év januártól gyakorolja a tó területén a halászati hasznosítási jogot. E társaság tulajdonosai a helyi önkormányzatok, valamint a helyi horgászegyesületek. A vízterület halgazdálkodása így azok kezébe került, akik leginkább érdekeltek a halállomány javításában, a horgászat és a horgászturizmus fejlesztésében. A halászati jog korábbi birtokosa, a Mohosz azonban vitatja a döntés jogszerűségét. Az ellentét alapja a halászatról és horgászatról szóló 1997-es törvény egyik paragrafusának eltérő értelmezéséből fakad, amely szerint a régi hasznosító mindaddig birtokban marad, amíg az új jogosult a kártalanítási kötelezettségének eleget nem tesz. A Mohosz szerint a mai napig nem történt meg a kártalanítás, amelynek mértékét többször is kifogásolta a Sporthorgász Kft. A magyar igazságszolgáltatás szinte minden szintjén elmarasztalták a Mohoszt, amely azonban mégsem volt hajlandó lemondani elvesztett halászati jogáról. „Kizárólag az volt a perek célja, hogy a kártalanítási összeg megállapítására irányuló eljárás minél tovább húzódjon, s így a Mohosz minél tovább birtokon belül maradjon” – mondta lapunknak Hegedűs Gábor, a Sporthorgász Kft. ügyvezetője. 14



Zalai Hírlap

Marad a horgászoknak is? 18. március 2010 Összeállítás - A Balaton tavaszi hullámai elsőként a horgászokat vonzzák a vízpartra. Sportemberek ők, mégpedig olyanok, akik a sokat panaszolt gyér fogásélmény mellett is kitartóak. Ám véleményüket sem rejtik véka alá. - Manapság már egy tenyérnyi keszegnek is örülnünk kell - így Balázs István. A keszthelyi Helikon Horgászegyesület elnökével tanyájukon találkoztunk, kis társaságban. - Hát dicsekedni nem lehet - így Pétervári Imre. - A tavasz eredményes időszak szokott lenni. Most még túlságosan hideg a víz, ilyenkor jobban csak a társaság kedvéért jövünk ki. Összehasonlításként mindjárt a régi tapasztalatokra terelődött a szó. - Ezelőtt 8-10 évvel a keszegek csak úgy ricsajoztak a nádban ívás idején - így Balázs István. - Most meg locsogást is alig hallani. - Nem szabadna a keszeget kivinni a Balatonból a halastavakba - folytatja az egyesületi elnök. - A másik problémánk, hogy a Zala zsilipjével el van zárva a halmozgás a Kis-Balaton irányában. Amíg nem volt zsilip, a sekély, gyorsan felmelegedő vízben jó ívóhelyre találtak a halak, a kicsik pedig fel tudtak jönni, szaporították a Balaton halállományát. Meg kellene építeni a hallépcsőt. Mindemellett vissza kellene telepíteni az őshonos halakat, s kifogni az amurt, a busát, ami tájidegen. Legendák keringenek a horgászok nagy fogásairól. A tradicionális horgászok ma azt mondják: ők egyrészt már a régi fogási élményeikből élnek. Sokuknak a természet, a környezet nyugalma a halfogásnál is töb-bet jelent. Ez azon-ban a tényleges horgászturizmushoz nem elegendő. - Nem csak darabszámban érezni a halállomány csökkenését, az átlagsúly is alacsonyabb jegyezte meg Vaska P. Tamás. - Ezelőtt 8-10 évvel lehetett itt fogni még másfél-két kilós dévérkeszeget, ma mára csak 40-50 dekásakat. Markó Tibor 52 éve jár horgászni. - Ha nem pihenési, kikapcsolódási céllal tenném, már rég abbahagytam volna. Az egyesület minden nyáron szervez általános iskolások körében horgásztábort. - A part közeli apró halak fogásával az ő horgászélményük még teljesül - említette Balázs István. - Évente mintegy százan tesznek nálunk horgászvizsgát, az utóbb 3 évben a létszám fele gyermekkorú volt. Van tehát egy fiatalodás, ez is remény arra, hogy a balatoni horgászat egy élő, igényelt dolog.

15



- Azt sem szabad elfelejteni, hogy a horgászat is egyre költségesebb hobbi - fogalmazott balatongyöröki horgászboltjában Bujtor György, aki egyesületi elnökként a horgászjegyeket, engedélyeket is forgalmazza. - Ugyanakkor a horgászturizmussal érdemben meg lehetne hosszabbítani a balatoni vendégforgalom idejét. A horgászatnak egyre többen hódolnak Európában, a legjobb édesvízi halakat adja a Balaton. A vendéghorgászatnak ma két feltétele hiányzik: a kellő mennyiségű hal, s a megfelelő nagyságú parti horgászterület. A kritikát, mely szerint kevés a hal a tóban, Varga László, a Balatoni Halászati Nonprofit Zrt. elnök-vezérigazgatója nem osztja. Mint elmondta: idén körülbelül hatezer ikrafészket, 250000 előnevelt csukát, 1000000 előnevelt fogassüllőt, 350 tonna 2-3. nyaras pontyot, valamint 10000 kétnyaras compót telepítenek. - A témával összefüggésben a horgászlétszám alakulása is fontos, hogy a víz tisztaságáról és a természetes táplálék mennyiségéről ne is beszéljek - így Varga László. - A víz tiszta, ez azonban egyben alacsonyabb táplálék-ellátottságot is jelent. A tó kiépítettsége és szabályozott vízállása miatt nem tud optimális állapotokat biztosítani a halállomány kívánatos növekedéséhez. Ezért továbbra is telepítéssel próbálunk segíteni a helyzeten. Később a tavon kívüli szaporodóhelyek bekapcsolásával javulhat az állapot, de ennek kivitelezése bonyolult és költséges. Elképzelhető, hogy a fogási tilalmi idők rendszerén is változtatni kell. Hangsúlyozta: a legkeresettebb pikkelyesből, vagyis pontyból is megfelelő mennyiség lesz a tóban. - A balatoni telepítés döntő hányada Keszthelyen kerül a vízbe. Megkérdezve más területeken a horgászókat, mindenki szeretne a Keszthelyi-medencében horgászni az ott fellelhető halbőség miatt! A pecások arról is panaszkodnak, hogy drága a horgászjegy. - Ha összeszámoljuk a területi engedélyen kívül a horgászathoz szükséges dolgokat és beárazzuk, kiderül, hogy az összes költségnek csupán elenyésző része a területi engedély ára. Ezenkívül, de nem utolsósorban a halgazdálkodással kapcsolatban felmerült költségeket (például a halőrzés, -védelem, -telepítés stb.) csak a befolyó bevételekből lehet finanszírozni. A Balatonon néhány napja megkezdték a halászatot. - Jelenleg a busa szelektív halászata folyik a keleti medencében. Az idő melegedésével megkezdjük az angolna varsás fogását is. Később, a tilalmi idő leteltével, ha az időjárás és a víz hőfoka engedi, élő-keszeg halászatot is tervezünk, vontatott hálós módszerrel. A tervezett mennyiségek: az úgynevezett A hal 271,4 tonna, ennek zöme busa és angolna , mintegy 4 százaléka pedig amur, ponty, süllő, harcsa, csuka. Élő-keszeg fogást is tervezünk, a horgásztavak ellátására hatvanöt tonna mennyiségben. A horgászok bízhatnak, hogy marad hal nekik is... Régebben másfél-két kilós dévérkeszegeket fogtak,ma már csak 40-50 dekásakat Magyar Hírlap Online

16



Újabb nemzeti kincsünk van végveszélyben 17. március 2010 Ingatlanspekulációt, s a kormányzat részéről nemzeti kincsünk szándékos elherdálását sejti Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. ügye mögött. A folyamatban lévő kényszer-végelszámolás megakadályozásában eddig még nem lépett a Bajnaikormány. A magyar gyümölcsök felbecsülhetetlen génállománya kerülhet veszélybe, miután a kormányzati hallgatás és halogatás miatt továbbra sem rendeződött az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. ügye - állítja Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő. Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, egy uniós jogszabály miatt tavaly június végéig kellett volna kft.-vé alakulniuk az állami közhasznú társaságoknak. "Érdekes módon az állam minden kht.-t átalakított, kivéve az érdi kutatóintézetet, amely hazánk egyik legnagyobb génbankja, ahol az országban honos összes csonthéjas génállományát őrzik, és komoly nemesítő munkát is végeznek. A kutatóintézet kényszer-végelszámolás alá került a hozzá tartozó nyolcszáz hektáros földterülettel együtt" - mondta Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Ismertette: a tavaly június 30-i jogvesztő határidő előtt hat nappal született csak határozat az átalakításról, ráadásul arról postai úton küldtek értesítést, így a kutatóintézet átalakítását már eleve késve tudták csak beadni a cégbírósághoz. A bíróság első, és másodfokon sem fogadta be a társaság átalakítását. A határidőből való kicsúszás nem lehetett véletlen. "A tízmilliárd forintot is meghaladja az érdi génbank szellemi és fizikai vagyona. A kutatóintézet nyolcszáz hektárnyi nagyon jó helyen lévő termőfölddel rendelkezik. Ezért az ügy és az átalakítás halogatása azt sejteti, hogy a szemünk láttára akarják szétlopni ezt a vagyont, amellyel nemzeti kincsünket, a génbankot is elherdálnák" jelentette ki Font Sándor, majd hangsúlyozta: a felszámolásra ráadásul a Reorg Kft.-t jelölték ki, amelynek többségi tulajdonosa a Meyra Investments, egy közép-amerikai bejegyzésű, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó offshore cég. "A felszámoló szabadon értékesítheti az intézet tulajdonát, csupán a volt tulajdonossal kell elszámolnia." Szerinte a kormánynak számos lehetősége lett volna, hogy megakadályozza a kutatóintézet felszámolását, azonban a többszöri felszólításnak egyszer sem tett eleget. "Most egy újabb esélyt kapott az állam az érdi kutatóintézet megmentésére, miután az intézet nevében eljáró ügyvédek a táblabíróságon támadták és fellebbezték meg a Reorg Kft. felszámolásra jogosult jelölését, így amíg a bíróság nem dönt ez ügyben, addig megtehető az átalakítás. A kormánynak azonnal létre kellene hoznia egy új céget, amelybe a vagyont áthelyeznék, így megmenthető lenne a génbank, s a milliárdokat érő földterület. A kabinet hallgatása arra utalhat, valakinek már kinézték ezt a hatalmas vagyont" - mondta Font Sándor. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerint a cégeljárásban történt mulasztás okozta a kft. bejegyzésének megtagadását, de a vagyonkezelő mindent megtesz a vagyon megóvásáért. A társaság olyan végelszámoló kijelölését kérte, amely gyümölcstermesztési, s mezőgazdasági tapasztalatokkal bír. Előzetes terveik szerint a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet veheti át a génbank tevékenységét. Szarvas Szilveszter 17



Zalai Hírlap

Műhold figyeli a traktort 18. március 2010 Nagykanizsa (sza) - A digitális rendszerek lassan az egész életünket behálózzák, nem csoda, ha már a mezőgazdasági munkákat is műhold, robotpilóta segíti. A digitális technika rajongói vallják: nincs messze az idő, amikor a szántóföldön üres pilótafülkével közlekednek majd az erőgépek.- Az odáig vezető út azért még hosszú - jelezte Nagy Bence, az Agromatic Automatizálási Kft. képviselője, aki a közelmúltban Nagykanizsán tartott a témában előadást. - De az igaz, hogy egy modernizálás eredményeként lényegesen könnyebb és eredményesebb lehet minden mezőgazdasági munka. Az első lépcsőfokot egy digitális sorvezető beépítése jelenti: ennek robotpilótával való összekötése azt eredményezi, hogy az adott földtábla paramétereihez legjobban igazodó vetéssorokat fogja produkálni a gép, 1-2 centiméter pontossággal. Igaz, a sorok csatlakozási pontjainál már lehetnek csúszások - ezt lehet orvosolni a következő fejlesztési szinttel, amikor akár 2 centis csatlakozási pontosságú rendszerrel szereltetjük fel az erőgépünket.- Mezőgazdaságnál létfontosságú a pontosság, hiszen ha a kultivátor a vetőgéphez képest 10-15 centiméterrel odébb megy, nem lesz gond a betakarítással - mutatott rá Nagy Bence.A harmadik lépcsőfok, az úgynevezett precíziós mezőgazdaság már szinte mindent tud - a vetést, a műtrágyaszórást, a növényvédelmet és az aratást, hozamtérképet egyaránt gépek felügyelik. Mindennek eredményeként nagyon jelentős emelkedés érhető el egy adott terület termésátlagában - tehát nő a gazdálkodó bevétele. Igaz, ez nem lesz tiszta extraprofit, hiszen a digitalizációnak is vannak költségei.- Egy komplett, csúcsminőségű rendszernek nagyjából évente, hektáronként öt és fél ezer forintra jön ki az ára egy átlagos mezőgazdasági birtok esetében - tette hozzá a szakember. - Ennyivel nőnek is majd a bevételeink, hiszen csak a vetőmagon 3-8 százalék körül fogunk spórolni.Hazánkban több tízezer erőgép dolgozik a szántóföldeken, s közülük csak néhány ezer van felszerelve a Nyugaton alapnak számító sorvezetővel. A harmadik, a legmagasabb szintet jelentő fejlesztést eddig 3-5 magyar gazdaságban vezették be. Magyar Hírlap

Beindult az európai GMO-lobbi 18. március 2010 Magyarországot is elérte a génmódosított (GMO) növényekért harcoló lobbi átfogó európai hadjárata, hogy bármi áron ráerőltessék Európára termékeiket – állítja az Élőlánc Magyarországért mozgalom. Miközben óriáscégek hatalmas összegeket ölnek a GMO-k előállításába és terjesztésébe, addig őshonos fajtáink veszélybe kerültek, mert jogszabályokkal, magas engedélyeztetési költségekkel tartják távol őket a termesztéstől.Az elmúlt hetekben, az Élőlánc Magyarországért szerint, a tudományos kutatások eredményeit figyelmen kívül hagyó, génmódosított növények melletti kampányhadjárat indult ismét útjára. 18



Hangsúlyozzák: Magyarországnak nem érdeke a génmódosított növények termesztése, mivel piaci pozícióinkat éppen a GMO-mentességgel tudjuk erősíteni, ráadásul a közvéleménykutatások szerint az európai polgárok többsége, így a magyarok is, GMO-mentes élelmiszereket akarnak fogyasztani.„Valójában ma a piacokon a GMO-mentes, egészséges, magas tápértékű és minőségű élelmiszerek értéke növekszik. Európában a fogyasztók hatvan százaléka elővigyázatos, nem venne GMO-s élelmiszert, hazánkban pedig nyolcvanszázalékos ez az arány” – állítja az Élőlánc Magyarország. Kiemelik: a fogyasztó legfeljebb az egészségügyi kockázatokat kaphatja a génmódosított termékektől, hiszen egyik esetében sem bizonyították megnyugtató módon, hogy nem káros az egészségre. Európában tavaly tíz százalékkal csökkent a génmódosított növények amúgy is csekély vetésterülete.„Magyarországot is elérte a GMO-lobbi átfogó európai hadjárata, amelynek az a célja, hogy bármi áron ráerőltessék Európára termékeiket. Óriáscégek hatalmas összegeket ölnek GMO-k előállításába és a lobbitevékenységbe, hogy letuszkolják ezeket a döntéshozók és a fogyasztók torkán. Eközben az őshonos fajtáinkat, tájfajtáinkat jogszabályokkal, magas engedélyeztetési költségekkel tartják távol a termesztéstől” – hívja fel a figyelmet a mozgalom. Hangsúlyozzák: évek óta rendezetlen a hazai génbankok sorsa, több közülük a megszűnés szélére sodródott, holott mindössze évi egymilliárd forintból meg lehetne oldani színvonalas működtetésüket. Ezért is fogják javasolni az új Országgyűlésnek, hogy kiemelt témaként kezelje a génkészletek legmagasabb szintű megőrzését, a magyar növénynemesítés és vetőmagtermesztés helyzetének stabilizálását, s szükségesnek tartják a GMO-növények engedélyezésének újbóli szigorú áttekintését, a nemzeti szempontok érvényesítését. A génmódosított növények kérdése a tegnapi, Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal által szervezett Takarmánybiztonsági konferencián is napirendre került, miután az állatok által elfogyasztott takarmány minősége alapjaiban befolyásolja a belőlük készült élelmiszerek biztonságát. A szakértők szerint rá kell irányítani a figyelmet az élelmiszerlánc talán legelső láncszemének mondható takarmány-előállítás biztonságának fontosságára.„A közelmúltban sokan felkapták a fejüket arra a hírre, hogy az Európai Bizottság engedélyt adott a GMO-burgonyára. Ha ez az élelmiszerláncba is bekerül, akkor még inkább botrány kísérheti a megjelenését. Magyarországon azonban ilyen növénynek nincs köztermesztése, s ezt fenn kell tartanunk. Ezért is fontos a takarmánybiztonság, hiszen szorosan kapcsolódnak egymáshoz a szemek az élelmiszerláncban, s a minőséget mindegyik befolyásolja” – mondta Süth Miklós, az agrártárca szakállamtitkára, országos főállatorvos. Moratóriumot fontolgatnakNemrég zöld utat adott az Európai Bizottság az Amflora génmódosított burgonyafajta termesztésének az unióban, ipari hasznosítás céljából. Ráadásul engedélyezték a Monsanto három génmódosított kukoricafajta importját, feldolgozását, valamint élelmiszerek és takarmányok előállításában való felhasználását is.

19



Az Élőlánc Magyarországért mozgalom szerint felháborító, hogy alig foglalta el hivatalát John Dallin, az unió új, máltai származású egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, máris keresztülvitte a GMO-burgonya termesztésének engedélyezését, ráadásul a tagorszá-gok csak az utolsó pillanatban értesültek, hogy e döntés napirendre kerül. Több ország is kifogást emelt ez ellen. Számos állam moratórium bevezetésén dolgozik. Olaszország például teljesen elutasítja az új GMO-burgonya engedélyezését. Ez a burgonya ugyanis egy antibiotikum-rezisztenciát okozó gént tartalmaz, amely a táplálkozási láncba bekerülve potenciális egészségügyi veszélyt is jelenthet.

20



Magyar Hírlap

Moratóriumot fontolgatnak 2010 Március 18-i szám 9. oldal

Beol.hu

Paradicsomuk árát várják a gazdák 2010. március 17. 18:46 Bár az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent a mintegy 400 millió forintos adósság, még 172 millió forinttal tartozik a mezőberényi Csárda-Agro Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezet mintegy ötven Békés megyei gazdának a tőlük átvett paradicsomért — tudtuk meg Szőke-Kis Zoltántól, a TÉSZ igazgatóságának elnökétől. A témában utóbb sokak számára meglepetést okozva derült ki, hogy nem az ismert hatvani feldolgozóüzem, hanem a Csárda-Agro Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezet a termelők adósa. A TÉSZ kedden közgyűlést tartott, ám mint azt az elnöktől megtudtuk, a kérdésről nem esett szó. — Mára 172 millió forinttal tartozunk 49 gazdának — hangsúlyozta, majd elmondta, előreláthatólag május végére egyenlítik ki az összeget. Az igazgatósági elnök ugyanakkor kifejtette: a gazdasági válság hatásai őket is kőkeményen sújtják, lényegesen kevesebb a megrendelésük, mint korábban, sokkal kevesebb céggel, kevesebb mennyiséget, nyomottabb áron tudnak szerződést kötni, ami egyes zöldségnövényeknél 30—50 százalékos mennyiségi csökkenést és 8—20 százalékos árcsökkenést jelent, mint egy évvel korábban.

21



Metropol újság

A vásárlást nem, az adózást támogatnák 2010. 03. 18. szám - 42. oldal

22



Heol.hu

Munkát adhat a zöldhulladék 2010. március 17. 07:01 J. M. Heves megye | Az EU támogatásával az önkormányzatok is beszállhatnak a „zöldiparba”, ha vállalják, hogy a hasznosítatlan területeken zöldenergia előállítására alkalmas növénytermesztésbe kezdenek. Magyarország 88.300 eurót fordíthat a közeljövőben annak vizsgálatára, hogy a közszféra, a magán- és a vállalkozói szféra hogyan tudna együttműködni a mezőgazdasági hulladék, illetve a biomassza hasznosítása érdekében. Az uniós projektbe Tolna megye mellett Heves is bekapcsolódott. Megyénkből hét mátraaljai település – Abasár, Domoszló, Markaz, Halmajugra, Karácsond, Kisnána és Visonta –, valamint a Mátrai Erőmű Zrt., illetve a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és a Hangya Szövetkezeti Együttműködés vesz részt az öt EU-s országot érintő felmérésben. A program munkát is adhat. Képünk illusztráció. Fotó: Ötvös Imre. – A cél egy olyan mintafolyamat felvázolása, amiben a mezőgazdasági termék vagy a hulladék eljut a termelőtől a feldolgozóhoz, majd innen az energia visszaforog a termelőhöz. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy tudományos alapon, megfelelő gyakorlati bázissal, a realitásokra alapozott mintafolyamatot alakítsunk ki a termelők, az önkormányzat, a főiskola és az erőmű együttműködésében – mondta dr. Lénártné Benei Anikó, a projektben gesztor szerepet vállaló Abasár polgármestere. – Már most látható, hogy új távlatok nyílnak majd meg a projekt résztvevői előtt. Az önkormányzatok például termelővé léphetnek elő, ha a mezőgazdasági kultúrnövények termesztésére alkalmatlan területeket energianövényekkel ültetik be. Abban, hogy mely területen mit érdemes termeszteni, a főiskola segít, a mezőgazdasági termékeket pedig az erőműnek értékesítjük majd – tette hozzá a polgármester. Az önerőhöz a települések is hozzájárultak Dr. Lénártné Benei Anikótól megtudtuk: a programhoz szükséges önerő előteremtéséhez a magánszféra képviseletében 10 ezer euróval járult hozzá a Mátrai Erőmű Zrt., a többit a Hangya Szövetkezetek és a másik magyar partner, az Aquaprofit fedezi. Az önrészt az önkormányzatok ezer euróval egészítették ki, azaz mindannyian 50 ezret fizettek. Az öt országra kiterjedő teljes program 662.300 eurós költségvetésű, amelynek 75 százalékát finanszírozza az EU. Azzal, hogy az önkormányzatok a saját, jelenleg nem használt területeiket bevonják majd a termelésbe, munkahelyet is teremtenek. A közmunka-programban résztvevők a szükséges gépekkel el tudnák látni a telepítést, a gondozást és a növények begyűjtését, míg a mezőgazdasági mellékterméket a helyi kisvállalkozók szállíthatnák be az erőműbe. Ám ennek megvalósulására még legalább bő egy évet várni kell. Addig is a fő cél az, hogy a mátraaljai 23



szövetség a termelődő mezőgazdasági hulladék környezetbarát felhasználását mindenki számára kedvező módon tudja megoldani. MTI

Új Néplap: amerikai vízügyi modell segíti az árvíz elleni védekezést a hazai folyókon 2010. március 17., szerda 9:03 Szolnok, 2010. március 17., szerda (MTI) - Az amerikai hadsereg mérnök-hidrológiai központjának szakemberei által kidolgozott modell alkalmazása is hozzájárul ahhoz, hogy a hazai vízügyesek eredményesen védekezhessenek a Magyarországon kialakuló árvizek ellen - írta szerdai számában az Új Néplap. Mint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilapban olvasható: a HEC-RAS nevű modell révén nagy pontossággal előre jelezhető a folyóvizek mozgása, s ennek ismeretében lehetővé válik a megfelelő árvízi védekezés kidolgozása. A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság már sikeresen használta a modellt a 2006-os árvíz idején. Az újság közlése szerint az Egyesült Államokban a közelmúltban elkészült a modell továbbfejlesztett változata, amellyel Szolnokon két napon át ismerkednek a szakemberek. Közülük harmincan vizsgát is tesznek használatából, mert a szakminisztérium tavalyi döntése alapján valamennyi hazai vízügyi igazgatóságon a HEC-RAS modellt működtetik majd a vízmozgások előrejelzéséhez.

24


2010. MÁRCIUS 18. CSÜTÖRTÖK Agrárium:

MTI

MVH: megkezdődött a vidékfejlesztési támogatások kifizetése a DélDunántúlon 2010. március 17., szerda 14:56 Kaposvár, 2010. március 17., szerda (MTI) - Megkezdődött a vidékfejlesztési támogatások kifizetése a dél-dunántúli régióban; a falumegújításra, mikrovállalkozások fejlesztésére, turisztikai tevékenység ösztönzésére és a vidéki örökség megőrzésére kiírt pályázatok nyertesei utófinanszírozással csaknem 8,2 milliárd forint támogatáshoz juthatnak hozzá - közölte Baranyai Sándor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Somogy Megyei Kirendeltségének vezetője szerdán az MTI-vel. A hivatalvezető tájékoztatása szerint a régióban összesen 608 nyertest hirdettek az elmúlt évben, közülük falumegújításra 257 pályázó 2,5 milliárd forintot nyert el, a mikrovállalkozások fejlesztésére 145 pályázó közel 2 milliárd forinthoz jutott, turisztikai tevékenység ösztönzésére 133 pályázó 2,6 milliárd forintot, míg a vidéki örökség megőrzésére 73 pályázó 1,1 milliárd forint nyert el. Baranyai Sándor ismertetése szerint a pályázati támogatásokhoz az első kifizetési kérelmeket 2009. október elsejétől a hónap végéig nyújthatták be a nyertes pályázók. Ez idő alatt a hivatalhoz 32 kifizetési kérelem érkezett be 155,2 millió forint igénylésével. Ebből mintegy 32,2 millió forint került átutalásra a mikrovállalkozás és a falufejlesztés jogcímben megvalósított kérelmek alapján. A második kifizetési időszakban - ez év januárjában - 65 kifizetési kérelem érkezett, az igényelt összeg 308,7 millió forint volt - mondta a hivatalvezető, hozzátéve: ebben az időszakban a mikrovállalkozás, valamint a falufejlesztés nyertesei voltak a kifizetési kérelmek benyújtásában a legaktívabbak. Baranyai Sándor közölte: a kifizetési kérelmek alapján eddig, az összességében 460 millió forintot meghaladó igénylésből mintegy 100 millió forintot utaltak el a pályázóknak a sikeres teljesítés igazolását követően.

25



Magyar Hírlap

Hat nappal kitolt adatszolgáltatás 2010 Március 18-i szám 9. oldal

26



MTI

Kissé csökkentek a Tetra Pak Hungária Zrt. bevételei tavaly 2010. március 17., szerda 14:41 Budapest, 2010. március 16., kedd (MTI) - Az élelmiszer-feldolgozóipari rendszer- és csomagolóanyag gyártó Tetra Pak cégcsoport magyarországi leányvállalata 7,4 milliárd forintos árbevételt ért el a 2009-es üzleti évben, amely kicsit kevesebb mint az előző év 7,8 milliárd forintos eredménye - közölte a cég az MTI-vel. A magyarországi bevételből 7,078 milliárd forint csomagolóanyagok, 286 millió forint pedig feldolgozóipari gépek és rendszerek értékesítéséből származott. A 2010-es üzleti év komoly kihívásokat tartogat az iparág minden szereplője számára, mivel a gazdaság élénkülésének üteme nehezen prognosztizálható, ezért a cég folytatja költségcsökkentési, valamint működési hatékonyságát fejlesztését célzó programjait, nemzetközi szinten és Magyarországon egyaránt - idézi a közlemény Svend Weidemann-t, a Tetra Pak magyarországi leányvállalatának vezérigazgatóját. Hozzáfűzte: a piaci kihívásokra továbbra is az innovatív technológiákba és termékekbe történő befektetéssel, illetve a gyáregységek fejlesztésével válaszolnak. Az előző üzleti évben a Tetra Pak 145 milliárd darab italoskarton dobozt gyártott, amely mennyiséghez a budaörsi Tetra Pak üzem közel 3,3 milliárd darab csomagolással járult hozzá. A Tetra Pak csoport a 2009-es üzleti évben az előző üzleti évhez képest 1,2 százalékkal 8,95 milliárd euróra - körülbelül 2.416 milliárd forintra - növelte értékesítése árbevételét. Ezen belül, a csomagolási megoldások értékesítésének árbevétele 1,8 százalékkal 8 milliárd euróra nőtt, miközben az élelmiszer-feldolgozóipari rendszerek értékesítéséből származó árbevétel 3,8 százalékkal, 917 millió euróra csökkent. A Tetra Pak több mint 21.000 munkavállalót foglalkoztat a világ 190 országában. Az 1989ben alapított budaörsi Tetra Pak gyárban jelenleg hat különböző méretű italoskartont gyártanak tíz különböző kivitelben. Termékei 92 százalékát 28 országba, elsősorban a középés kelet-európai piacokra exportálja. A Budaörsön gyártott csomagolóanyagok legnagyobb felvevői lengyel, cseh, német, horvát, szlovák, szlovén és osztrák partnerek. A Tetra Pak magyarországi vállalatai 208 embert foglalkoztatnak. Magyar Nemzet

Évtizedek óta lopják a kiskunsági gazdák javait 2010 Március 18-i szám 5. oldal

27



28



Magyar Nemzet

Kiiktatnák a tőkés spekulációt 2010 Március 18-i szám 5. oldal

MTI-Eco

Választás 2010 - A pártok megtartanák a környezetvédelmi tárcát 17. március 2010 Környezetvédő civil szervezetek - a Duna Charta, a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet, valamint a WWF Magyarország tizenkét, a pártok programjára vonatkozó kérdést juttatott el a Fidesz, a KDNP, az MDF, az MSZP és az SZDSZ elnökének, valamint az LMP szóvivőjének. A Fidesz csak egy rövid levelet küldött, a KDNP és az MSZP nem válaszolt a civil szervezetek kérdéseire. Összeállításunkban a környezetvédelemmel összefüggő kérdésekre adott válaszokat foglaljuk össze. A környezetvédelmi tárcát mind a három, részletes választ adó párt megtartaná, az LMP felveti, hogy ide lehetne helyezni a területfejlesztést, az erdőgazdálkodást és az energetikát is. 29



Az MDF kiemeli, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet szán a minisztériumnak. Az SZDSZ uniós mintára hivatkozva - a Környezetügyi Minisztérium nevet adná a tárcának, és bővítené a hozzá tartozó kört az erdészettel, agrár-környezetgazdálkodással, a megújuló energiákkal, a minősítési rendszerekkel. A szabad demokraták közelítenék a környezetvédelemre fordított költségvetési pénzek arányát az uniós átlaghoz. "Parlamenti tevékenységünk egyik súlypontja - írják - mindenképpen a környezetügy lesz." Ami a vizek védelmét illeti, az Európai Unió vízkeret-irányelvére az MDF és az LMP is hivatkozik. A demokrata fórum új, integrált szemléletű árvízvédelemi stratégiát dolgozna ki a Tisza völgyére. Az LMP az alkotmányban rögzítené, hogy a stratégiainak tekintett vízvagyonnak és a kapcsolódó közműveknek közösségi tulajdonban kell maradniuk. A párt elveti a dunakanyari duzzasztó megépítését, mint ahogy nem építene olyan létesítményeket sem, amelyek az ivóvízbázist veszélyeztetnék. Az SZDSZ sem építene sem vízlépcsőrendszert, sem dunai gátakat. Hangsúlyt helyezne a talaj- és folyóvíz-szennyezések csökkentésére, a Vásárhelyi-tervhez hasonló szabályozást készítene több folyóra is, bővítené a csatornázottságot, és javítaná a szennyvíztisztítást. Állami tulajdonban tartaná a párt a regionális vízműveket. Az erdőkre vonatkozó kérdésre az MDF azt felelte, hogy a védett erdőket a természetvédelmi hatóságok felügyelete alá kell vonni, a nem védett erdők pedig a környezetvédelmi minisztériumhoz tartoznának. Az SZDSZ az integrációs lehetőségek és a támogatások fokozott kihasználásával növelné az erdővel borított területek nagyságát, őshonos fajokat telepítene újra. Ebben egyetért az LMP is, hozzátéve, hogy megállítaná a városi zöldterületek csökkenését. A szabad demokraták itt említik meg, hogy rendezni kell a nemzeti parkok helyzetét, a különböző tulajdonban lévő területek feletti rendelkezési és hatósági jogokat. A Fidesz a kérdésekre nem adott külön-külön választ, a környezetre vonakozókra azt felelte, hogy "különös figyelmet fogunk fordítani erőforrásaink, így a magyar termőföld, a vízbázis és az erdők megvédésére", továbbá azt hangsúlyozza a párt, hogy véget fog vetni annak a tarthatatlan állapotnak, amelyben "szemétlerakóként kezelik hazánkat". HVG.hu

Zöldfülűek: pártprogramok a természet ölén 17. március 2010 (14:00) A környezetvédelem ma már nem hiányzik egyik párt programjából sem, de kérdés, hogy az élhetőbb környezet, a fenntartható fejlődés és a fejlődő zöldipar jól csengő fogalma mit jelent majd a gyakorlatban. Melyik párttól mit várhatunk? Programajánló. Környezetvédő civil szervezetek – a Duna Charta, a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet, valamint a WWF – Magyarország tizenkét, a pártok programjára vonatkozó kérdést juttatott el a Fidesz, a KDNP, az MDF, az MSZP és az SZDSZ elnökének, valamint az LMP szóvivőjének. A Fidesz csak

30



egy rövid levelet küldött, a KDNP és az MSZP nem válaszolt a civil szervezetek kérdéseire – derül ki egy keddi hírből (lásd a keretes anyagokat). A pártprogramok környezetvédelemre vonatkozó fejezeteinek bogarászásából egyértelműen kiderül: a „fenntartható fejlődés” és az „élhetőbb környezet” fogalmaival egészen összebarátkoztak az elmúlt években a politikacsinálók. Az alternatív energiák említésekor szívesen utalnak az energiabiztonságra, a génmódosított élelmiszerek is elő-előkerülnek, az állatvédelem azonban csak a Jobbiknál és az LMP-nél bukkan fel. Ezzel együtt is azt mondhatjuk, vízió és ígéret éppen van, de az ötletládaként funkcionáló programok sok konkrétumot nem tartalmaznak. A környezetvédelem a maga hosszú távú érdekeivel speciális helyet foglal(hat) el a rövid távú döntésekre alapozó politikacsinálásban – ez kiderül a pártok által vázolt elképzelésekből. Az energiahatékonyság növelése, a biotermesztés még kezelhető közelségben van, s a környezetet terhelő tevékenységek fokozott megadóztatása vagy a hazai termékeket előállító kkv-k támogatása is politika-kompatibilis, ezen túl azonban csak tartalommal szabadon megtölthető ígéretek vannak. Fidesz - integrált, fenntartható, nemzeti A Fidesz Nemzeti ügyek politikája címet viselő választási programja például egyáltalán nem tartalmazza a „környezetvédelem” szót. Megjelenik benne persze az egészséges környezethez való jog, az energiahatékony épületek, a GMO-mentes élelmiszerek, az alternatív energia segítségével leküzdhető energiafüggőség is – ha az ember alaposan átolvassa. Jellemzőbb azonban a feltételes mód: „Egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, évente a lakásállomány 10 százalékának felújítása 80 000 építőipari munkahelyet teremte-ne és ez a befektetés az országnak kevesebb, mint 10 év alatt megtérülne, to-vábbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná”. Zöld közbeszerzési rendszerről is szó esik, aminek lényege, hogy a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, s (innen kicsit megszalad a toll): „olyan állami, közösségi intézkedéssorozat, amely a társadal-mat és a gazdaságot fenntartható fejlesztési pályára állítja, valamint a kör-nyezeti szempontokat is integrálja a nemzeti fejlesztéspolitikába”. Az önkormányzatok segítségével, zöld bankon keresztül indítanának energiahatékonysági programot, zárójelben felsorolva, mit is jelent ez: panelfelújítás 80 százalék megtakarítással, lakások szi-getelése, Smart Grid, középületek korszerűsítése, s támogatni szeretnék a geotermikus és szélenergiát is. MSZP - nem szűnik meg a kapitalizmus A többértelmű fogalmazás az MSZP programjában is helyet kap, kiegészülve a néhol már követhetetlen ígéretek felsorolásával. Az ígérethalmaz címszavakban szerepel a fogyasztóvédelem és a honvédelem közé beillesztett Környezetvédelem, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások – a zöldgazdaságé a jövő címet viselő fejezetben. Nem fáradnak azzal, hogy ennek fedezetéről, vagy a megvalósítás feltételeiről értekezzenek. Az ezres, milliós és milliárdos tételeket tartalmazó, 8 évet felölelő visszatekintést követően a szöveg úgy fogalmaz: „nem szűnik meg a kapitalizmus, de átrendeződnek a gazdasági erő- és érdekcsoportok”. Nagyvonalakban megemlítik a környezettudatos nevelés fontosságát, a klímapolitika jelentőségét, illetve a zöld területek növelésének szükségességét. Utóbbihoz ennyit még hozzátesznek: „Az állam vállalja, hogy minden erre irányuló közösségi erőfeszítést a költségek meghatározott mértékéig támogat” – további részleteket azonban nem közölnek. 31



A beígért programok és intézkedések sorától most eltekintenénk, de álljon itt egy kis ízelítő: a Paksi Atomerőmű reaktorblokkjainak üzemidejét érintő hosszabbítás, hitelalap az energiahatékonyságot érintő programokhoz, egyszerűbb pályázati feltételek, biogáz és biomassza-program, zöld tömegközlekedési operatív program, geotermikus kutatófúrások állami támogatása, szénbányák új megnyitásának feltételeit biztosító intézkedések, „zöldportfóliók” a finanszírozási rendszerben, „energiatakarékossághoz szükséges tudnivalók internetes tárháza”. A kevesebb konkrétumot tartalmazó mondatok sem maradtak azonban ki, például ez: „megtesszük a szükséges időarányos intézkedéseket a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése és ösztönzése érdekében” vagy a fejezet zárása: „Komoly erőforrásokat igényel az új kihívások figyelembevételével a fűtés, a hűtés megoldása, új víztározók, gátak létrehozása, a belvízelhárítás, az öntözés bővítése, a szikesedés csökkentése, új csatornák létrehozása, a felszíni építmények szélállóságának megerősítése”. MDF(-SZDSZ) - racionálisan és bölcsen Az SZDSZ-szel közösen aktivizálódó MDF Bokros Lajos nevével fémjelzett programját már a párt megújult honlapján olvasgathatják az érdeklődők. Környezetvédelem – a fenntartható fejlődésért címen találjuk meg a programban a vonatkozó részt, melynek alcíme jelzi, milyen témákkal foglalkoznak: környezet- és természetvédelem, valamint vízgazdálkodás. A politikai, gazdasági célok között viszonylag egyértelműen kijelöli a téma helyét, amikor indításként úgy fogalmaz a program: „a jövő kormányzati munkájában racionális helyet kell biztosítani az ország természeti erőforrásainak”. Kiderül az is, hogy a jelző mit jelent pontosan: az „integrált környezetpolitika” ne korlátozza a gazdasági szektorokat indokolatlanul. Érintik a zöldipar fejlesztését, a hatékonyabb hatósági ellenőrzéseket, s persze a megújuló energiaforrásokat. A Fidesznél is kiemelt geotermális és szélenergia támogatásáról szóló bekezdésben azonban visszaköszön a racionalitás: azt írják, hogy „a szabályozás ésszerű aktualizálását” tartanák kívánatosnak. Biotermelés, felelős hulladékgazdálkodás és környezettudatos nevelés is szerepel a programban. Az érthetetlen lózungokat azonban itt sem spórolták meg: „A nemzeti jövőkép szempontjából stratégiai fontosságú kérdés a természeti erőforrásainkkal való bölcs és a fenntarthatóságot szolgáló bánásmód. Nem szorul külön bizonyításra, hogy a távlati tervezés és az élhető környezet biztosítása azonos látásmódot és időhorizontot tételez fel”. Egy hirtelen váltással végül összeköti a program a méltányosabb közteherviselést és az egyszerűbb adórendszert a környezetterhelési díjak kirovásával s arányosításával. Jobbik - harmónia és környezetőrség A Jobbik programjában a „környezetével harmóniában élő, energetikailag és élelmezésileg a külvilágtól egyre kevésbé függő, erős, anyagiakban és szellemiekben gazdag közösségek szerepének” megerősödését vizionálja. A témához kapcsolódó bevezetőből az is kiderül, hogy a nevezett közösség a nemzet, melynek alapeleme a család. Szigorúbb ellenőrzést és kevesebb bürokráciát ígérnek, valamint a 24 órás szolgálatot ellátó környezetőrség felállítását. A tervek között van még erdőtelepítés, parkosítás, a „hagyományos magyar városkép” megőrzése, a civilek aktív bevonása. Az elmúlt húsz év mérlegét is megvonják: szerintük a hatalom gyakorlói a rövid távú haszonszerzés érdekében pusztították a természeti kincseket, a Magyarországra jellemző állatok és növények egy része a kihalás szélére került, s a párt a klímavédelemben alkalmazott 32



kvótarendszer hatékonyságát is megkérdőjelezi. Az ígéretek között szerepel parlagfűirtás, a megújuló energiák támogatása, a kvótarendszer megszüntetése, a gyermekek oktatása. A program az állatvédelemre is kitér: „a kóbor állat jelenséget megszüntetjük” – ígérik, ahogy az állatkísérleteket helyettesítő módszerek támogatását is, s az állatmenhelyek létrehozását. A hulladékproblematikát is tárgyalja a párt, eszerint szelektív hulladékgyűjtést ösztönöznének kedvezményekkel, s szigorúan büntetnék az illegális lerakókat. Az egészséges hazai élelmiszerek támogatásának is szenteltek egy bekezdést, itt is hangsúlyozva a szigorúbb ellenőrzést, a természetes trágya preferálását, valamint a génmódósított és adalékkal ellátott élelmiszerek helyett hagyományos élelmiszerek támogatását. A vízkincs megvédése (államosítás, új törvény, energiatermelés és szállítás vízen) és az épített környezet élhetőbbé tétele (parkosítás) sem maradt ki a Jobbik programjából. LMP - adózás ökológiai alapon Az LMP választási programját csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra, így azt javasolták, a párt célkitűzéseit nézzük át, hogy a környezetvédelmi elképzeléseiket megismerjük. A párt elsődleges, önmeghatározó üzenete szerint ők a magyar politikai szcéna jelenlegi szereplőivel szemben alternatívát szeretnének kínálni: valódi demokráciát, szolidáris társadalmat, egészséges környezetet teremtenének – mondják. A cikkünk témájául szolgáló környezetvédelmi koncepció nem egy fejezetbe sűrűsödik esetükben, hanem – a jelek szerint – a fenntartható fejlődés szelleme és a környezettudatos életmód minden felvetett témát érint valamiképp. Egyelőre azonban náluk is csak ötletek és jól hangzó elképzelések sora olvasható. Ökológiai állattartás és növénytermesztés, a helyi kistermelők támogatása, egy valós hatalommal bíró környezet- és fogyasztóvédő bázis, s emellett a környezetterhelést magasabb adókkal sújtó rendszer. „A környezeti erőforrások használatára és a környezetterhelésre kivetett adók révén az adózást ökológiai alapokra kell helyezni” – írják. A felelős klíma- és energiagazdálkodás, a fenntartható hulladékgazdálkodás, az egészséges környezethez való jog azonban itt is csak jó elképzelésnek tűnik, amellyel persze szívesen azonosulunk, de nem látjuk a megvalósítás lehetséges menetét. Lehet, hogy az LMP-nek inkább elhisszük, hogy ezeket komolyan gondolja, de – egyelőre – a céljaikat összefoglaló anyag inkább hangulati elem, semmint konkrét program. A programmustra egyenlege szerint tehát azt kell mondanunk: a környezetvédelem így-úgy minden pártnál megjelenik, de helye a programokban mindenütt sajátos. A holisztikus szemlélet – vagyis a környezetvédelemnek a fejlesztési politikába történő beemelése – is hangsúlyos, bár az integrálásának vélhetően mások a motivációi a különböző pártoknál. Míg a nagyok inkább az energiahatékonyságra helyezik a hangsúlyt, addig a parlamentet megjárt kispárt elismeri a jelentőségét, de azért fontosnak tartja a „helyén kezelni”. A parlamentben még meg nem fordult kicsik pedig megengedhetnek maguknak egy kis parlagfűirtást és ökológiai állattartást is. Bár a válság generálta gazdasági helyzet egyik megoldókulcsaként is említik a pártok zöldipar fellendítését, kérdés, hogy a gyorsabb és látványosabb megoldásokat ígérő programrészek merre szorítják majd a környezet-, természet- és állatvédelmi elképzeléseket.

33



HVG

Raskó György: talajt fognak 18. március 2010 A szocialisták követelése ellenére a Bajnai-kormány már nem nyújtja be Brüsszelben a külföldiek magyarországi földvásárlási tilalmának meghosszabbításával kapcsolatos kérelmet – derült ki a múlt héten. Azt pedig Font Sándortól, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnökétől tudjuk, hogy egy esetleges Orbánkormány nem fog sokat késlekedni ezzel az aktussal. Kinek fűződik igazán érdeke a földpiac zárva tartásához az uniós csatlakozási szerződésben szereplő hétéves moratórium lejárta, azaz 2011 után is? Az árutermelést folytató vállalkozóknak nem, számukra ugyanis a föld tulajdonlásánál sokkal fontosabb kérdés a földhasználat. Amennyiben a földhasználati szabályok biztosítják, hogy a termelők hosszú távra, kiszámítható feltételek között gazdálkodhatnak, az agrárvállalkozók bátran fejleszthetnek, legyen szó az állatállomány bővítéséről vagy új öntözési infrastruktúra kiépítéséről. A családi és a társas vállalkozásoknak sokkal fontosabb ugyanis, hogy a termelés hatékony, olcsó, ezáltal versenyképes legyen, mint hogy szűkös tőkéjüket a termelésből kivonva, „improduktív” földvagyonba fektessék. Hamis tehát a számos politikus által hangoztatott vélemény, hogy a földmoratóriumot a gazdák és a magyar vidék érdekében kell meghosszabbítani. Más a helyzet persze azokkal a termelési körön kívüli, tehetős hazai magánbefektetőkkel, akik a föld árának emelkedésére játszanak, és további három évig olcsón, versenytárs nélkül akarnak hozzájutni a termőföldhöz. Lehetséges, hogy így „építhetjük, erősíthetjük” a hazai közép- és felsőosztályt, de azért legyünk tisztában a tényekkel. Magyarországon 5,8 millió hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas terület és 1,9 millió hektár erdő van. Ebből mind a gazdálkodás, mind a földspekuláció szempontjából az összesen 4,5 millió hektárra rúgó szántó, valamint a közel 200 ezer hektárnyi gyümölcsös és szőlő az érdekes. A szántóterület 91 százaléka magántulajdonban van, a maradék az államé. Mivel a földtulajdonosok száma meghaladja a másfél milliót, egy tulajdonosra hozzávetőleg 2,5 hektár szántó jut. A földtulajdonosok körülbelül 95 százaléka egyáltalán nem foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, különösen nem árutermeléssel, így a gazdasági logika szerint érdekük lenne a földpiac liberalizálása, mert ezzel valószínűleg felértékelődne a tulajdonuk. De mennyit is ér a termőföld ma Magyarországon? Noha az átlag nem sokat mond, mert igen nagy a szóródás a földárakban, a tényleges adásvételi adatok alapján kijelenthető, hogy egy hektár közepes minőségű szántó hozzávetőleg 600 ezer forintot ér. A jó minőségű alföldi, dunántúli szántóföldek ára ennél 30-40 százalékkal magasabb, a gyengébb minőségű északmagyarországi, Duna–Tisza közi földek az átlagnál 40-50 százalékkal kevesebbe kerülnek. A magyarországi földvagyon piaci értéke – az erdők nélkül – becslésem szerint 3000–3500 milliárd forint között van jelenleg. A liberalizáció után a hazai földvagyon egy évtizeden belül elérheti a 6-7 ezer milliárd forintos értéket. E hatalmas várható értéknövekedés elsősorban a már több száz hektárt spekulációs céllal összevásárolt tulajdonosoknak izgalmas, akiknek a száma néhány tízezerre tehető. Ez a tulajdonosi kör „ráér” azonban a hasznát realizálni, azaz nem zavarja különösebben a moratórium meghosszabbítása. A maradék másfél millió, pár hektáros, nem gazdálkodó 34



tulajdonos viszont joggal méltatlankodhat a liberalizáció elhalasztásán, mivel – ismerve a lakosság súlyos anyagi gondjait – legtöbbjük valószínűleg eladási kényszerhelyzetben van. Nekik igenis számít, hogy kevéske földjükért a jelenlegi árat kapják, vagy annak akár a dupláját is. A földpiaci nyitás makrogazdasági és társadalmi hatásvizsgálata ráadásul a mainál árnyaltabb politikai megközelítéshez is vezetne. Össztársadalmi szinten ugyanis a liberalizáció sok ezermilliárd forint pluszbevételt jelenthetne a hazai háztartásoknak, és ennyi vásárlóerőt a magyar gazdaságnak. Utóbbi pedig, már méreténél fogva is, lökést adhatna a recesszióból való kilábalásnak. RASKÓ GYÖRGY (A szerző agrárközgazdász) HVG

Csendes agrárkampány - Elföldelt viták 18. március 2010 A kampány során eddig a földbirtok-politikán kívül szinte nem is kerültek szóba agrárkérdések; kétségkívül ebben van a legnagyobb nézetkülönbség a Fidesz és az MSZP között. Radikális és azonnali földbirtok-politikai változást ígért egyik múlt heti vidéki fórumán Ángyán József. A Fidesz parlamenti frakciójába a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kvótájával bekerült – és az idei választásokon ismét mandátumra esélyes – országgyűlési képviselő a földszerzés feltételeként a helyben lakást említette. Ennél tovább a Fidesz múlt héten kiadott választási programja sem ment, amely a termőföldet csupán mint kiaknázandó erőforrást hozta szóba. Ehhez persze a fideszes politikusok – és nem csak az agrárosok – alapvetésnek tekintik, hogy a külföldi állampolgárokat és a jogi személyeket a földszerzésből kizáró moratóriumot annak 2011. májusi lejárta előtt újabb három évvel meg kell hosszabbítani, ezt azonban a kormányzásra készülő ellenzéki párt nem adta írásba. Nem úgy, mint a hasonló állásponton lévő MSZP, amely programjában nemes egyszerűséggel múlt időben szól arról, hogy kezdeményezte a moratórium meghosszabbítását, holott ezt a Bajnai-kormány végül nem tette meg. A feladat az utódjára hárul, és amennyiben az új kormányt a Fidesz adja, a prolongálási procedúrát minden bizonnyal el fogja indítani Brüsszelben. (Lásd erről Raskó György agrárközgazdász véleményét a 87. oldalon.) Kérdés, milyen lesz a földpiaci szabályozás a következő időszakban, s ennek részeként miképp próbálja a kormányzat távol tartani a földtől a neki nem tetsző vásárlókat: a külföldieket, a jogi személyeket és a spekulánsokat. Erről korábban az szivárgott ki a fideszes agrárműhelyből, hogy a dán, illetve francia szabályozás egyes elemeit vennék át, azaz végzettséghez, nyelvtudáshoz kötnék a termőföldvásárlást. Adu ásznak az a szintén csak megszellőztetett, ám programba fel nem vett elképzelés bizonyulhat, amelyik félmillió hektár állami föld azonnali eladását helyezte kilátásba, mondván, így lehet „a magyar földet megvédeni a külföldiektől”. A vevők a családi gazdaságok lennének, amelyek előrelépnének az elővásárlásra jogosultak rangsorában is. Ha ellenzékben képviselt elveit nem adja fel a párt, 20 hektárnál nagyobb egységeket nem hirdetnek meg eladásra. 35



Az állami földek értékesítésével az Orbán-kormány 2002-ben már megpróbálkozott – csakhogy túl későn. Csupán választási veresége után jutott erre a hirtelen elhatározásra, így a végrehajtásra már nem maradt ideje, s az új kabinet leállította az akciót. Mint ahogyan az MSZP most is tiltakozik az „új földosztás” ellen, arra hivatkozva, hogy az a kárpótláséhoz mérhető károkat okozna a mezőgazdaságban. A szocialisták – bár programjukban ezt nem mondják ki – földtulajdonhoz juttatnák az állattenyésztő gazdaságokat, legalábbis erősítenék pozícióikat a földbérleti piacon, elővásárlási jogot pedig a jelenlegi földhasználóknak adnának. Ezzel szemben a Fidesz nem állattartó-növénytermesztő alapon különböztetné meg a bérlőket, hanem például azoknak a fiatal gazdáknak nyújtana kedvezményeket, akik háromnégy gyermeket vállalnak. Heves vitákat válthat ki, ha kormányra kerülve a Fidesz valóban bevezeti a sávos földalapú támogatást, vagyis azt, hogy a birtokméret növekedésével csökken az egy hektárra jutó dotáció. Utóbbi némiképp paradox elgondolás, hiszen a Fidesz az Európai Parlamentben a néppárti frakció tagja, amely a sávos támogatás ellen van – azt az uniós törvényhozásban éppen a szocialisták támogatják, akik Magyarországon ódzkodnának a bevezetésétől. Persze kérdés, hogy a Fidesz keresztül tudja-e vinni ezt az elképzelést a párthoz kötődő és döntéshozóira erős befolyást gyakorló nagybirtokosokkal szemben. Lekerült a napirendről a támogatások kifizetési rendszeréről folyó vita, amely ebben a ciklusban a leghevesebb szóváltásokat hozta a Fidesz és az MSZP között. Előbbi nyilván evidenciának tekinti, hogy fennmarad az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer (SAPS), míg a szocialisták megemlítik ugyan a programjukban az SPS-nek nevezett, Brüsszel által szorgalmazott egységes gazdaságtámogatási rendszert, de valószínűleg belátták, hogy kár erőltetni. Az elmúlt két évben nem sikerült bevezetniük, 2013 után pedig úgyis a megreformált közösségi agrárpolitikához kell majd alkalmazkodni. Feltűnően elhallgattak a fideszes agráriusok az uniós területalapú támogatást nemzeti forrásból kiegészítő úgynevezett top up keret feltöltésével kapcsolatban is. Ezt a támogatási jogcímet a szocialista kormányzat az elmúlt években jelentősen megkurtította. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke – előbb három képviselőtársával, majd egyedül – a tavalyi költségvetésben több mint 24 milliárd, az ideiben pedig 33 milliárd forinttal növelte volna meg a top upot. Font máshová is találni vélt pluszforrásokat: az állattenyésztési feladatokra és az osztatlan közös földtulajdon kimérésére is milliárdokat csoportosított volna át a büdzsében, persze hiába. A csendes kampány fő oka az lehet, hogy a legfontosabb agrárkérdések nem Budapesten, hanem Brüsszelben dőlnek el. Az agrártémák háttérbe szorulásában az is szerepet játszhat, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program 2007 és 2013 között előirányzott 1400 milliárd forintos pályázati forrásából ezermilliárdot már lekötöttek. Végül az is lohaszthatja a vitakedvet, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok megregulázásában, a genetikailag módosított szervezeteket tartalmazó növények termesztési tilalmának fenntartásában vagy a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer ügyében közösen lépett fel a két párt. Szokatlanul nagy volt az egység például a pálinkáról szóló törvény meghozatalában is. Hasonló összeborulásokra a következő négy évben is lehet számítani. Erre alkalmas ügy például a kistermelők helyi értékesítésének megkönnyítése, ami mindkét párt programjában szerepel, sőt a most regnáló kormány már jogszabálytervezetet is készített róla. Hasonlóan közös téma a magyar élelmiszergyártók pozíciójának erősítése a multinacionális 36



kiskereskedelmi láncokkal szemben, hiszen egyik politikai erő sem akar lemondani arról, hogy a hazai termelők megmentőjének szerepében tetszelegjen. KELEMEN ZOLTÁN

37

Tisza-tavi horgászper

Recommend Documents