Thomas F. Torrance: Einstein és Isten

T.F. Torrance: Einstein and God. ford. Kodácsy Tamás Teológiai Szemle, 2000/2.

Thomas F. Torrance: Einstein és Isten Max Jammer, a jeruzsálemi Bar Lan Egyetem nyugalmazott rektora, aki

! # " % $ & ' )( + * , . - / " 10 * 2 " 3 4 " 5 ' % ,6 )( 7 & 9 8 ; : < $ & = : & )( % 5 " >0 1 ?8 * $ A B @ C D F E G3 " H E I E & ' J K $ L * I % 1' < H E I E & ' < M > ! N J O4 J $ & J ! " P J Q >R " S >& T8 U : 1' < TV > 3 @ W 1& 8 Y X D " - [Z 1 T " ; : $ < G3 Y > E Y ) [( 4

megnyilvánulásai épp olyanok Einstein számára, mint egy „természeti teológia”.

\3G 3G-] :;$13G YY^R? >:_'!18`< S&6,<J$&$a*> bZ[ c& >TR d %$V 24>"`$\:_ &$ VT 4>"1e fN !g!18TY<3G >d 3G$ ,f8h:;QR UZ) ?<4>i-OVT >&18 Friedrich Dürrenmatt egyszer azt ; : T R ] @ j C . i k 8 >& >8 " < l > < G3 $ m )Z ? < 4 C - V 1& 8 = : ' < H = : ' W & n 8 " " < a' o - ; :

q : V Y !3 ! = : \ - V >& r 8 & N8 < G3 S X s ; : I i >4 G3 V 2 $ 1 t " G3 " h S 3 egy álruhás teológusra”.2 p „Istenre” való utalásokat, mint egyfajta façon de parler-t [beszédstílust], hiszen Einsteinnek volt egy mély, vagy inkább nehezen megfogható Isten-értelmezése, ami

$ $ u$GmY^R1 :;' 18T vm 2*$" 18NJ$&$ u& \([ % G4Ow3G J P (<' <3G I)exy !z3 3o &18

mélyen megalapozott életfelfogás és gondolkodás: „Isten” nem csak teológiai módon fogható fel, hanem sokkal inkább egy „megélt hit”-ként (eines gelebten Glaubens) ragadható meg. Albert Einstein 1879-ben látott napvilágot. Hitüket nem gyakorló héber szülei

{;:|!T-}:_J()R~`NT V 1 /$ , "-uSV u4/Y" I'>Ih()')e;\3' I :;u0>*>$18 0O)3 VT 1&

)(['2

V,$2

" I% Y

* " RI a-

3G':US31'G<' "

:= &E % 4 !

júdaizmust tanult. Einstein tizenkét éves korára mélyen vallásos lett, Istenbe vetett

% ! " 1 b V , 2$ v ~ > !3 O $ ] 2 V 1 * | | : ^ 13 < " ' )( [ ' 1 ] < ?3 1 * R $ 8 2$ * P ' J O ,6 T Y a O- J T4 [Z >R i T J O4 J $ & $ < L R " h 6 u - S ; : D 8 S " ` I " i a' > s = : ! T ` $ = <( 10 * n E V ? & > / = : & ' T "

énekelt. Einstein egész életén keresztül rendszeresen olvasott Bibliát, Ószövetséget és Újszövetséget egyaránt. Megtanulta a héber nyelv alapjait, de magát a nyelvet soha 1

Max Jammer, Einstein und Die Religion, Konstantz, 1995. Friedrich Dürrenmatt, Albert Einstein, Zürich, 1979, p.12, idézet Max 2\[%G op. cit. p.54: „Einstein pflegte so oft von Gott zu sprechen, dass ich beinahe vermute, er sei ein 2

1

nem sajátította el, a hagyományos

J H ~ % a >* " $ P !3 $ 4 ] Y w G3 ' " Q G3 I J e ; : ; : "

$ g l G3 T - 1" >0 T O0 J n V & R aX )( ' $ L " < ' G = $ < R " i 4 R 10 I - R . S 3 " >Q . ; : S < * > Y 1R 3G ' 8T >"<a-B$ 3 s"0 i 3G4

rítusoktól idegenkedett, amelyek a kóser ételekre,

m :^R '! !;:= &V 'S< >3a I=&T >TR >" R'<* 2 " >3 T"Ae 3GR Yg"E ([i4R|

egy minden tekintéllyel szembeni bizalmatlanság, beleértve a bibliai és a vallási tekintélyt is. Szokatlanul független gondolkodásmódja volt: kritikai ugyan, de nem szkeptikus; ennek egyébként hangot is adott, neheztelve német tanárainak

"$ 8 *X

E &>8> I:= 3G$<$S< 1eR'!& (^ I- V &18

E 0aR

1^3 & %:U'2=3G$ -VT >&18L:_ &v3G R^(J L YQ>-"<4W&>8

","'

* I%'1< N

beszélt mint „az egyetlen

G3 = : $ D >8 G H < 4 Y e \ G3 > 1 > s W >& 8 >0 Y $ h ; : R G3 ; - V >& 8 T : * !' < : 2 ! Y ' * ' B - J : * I % 1' < % I T 2 < 1$ d e Sj 13 < % R Q H " < 3 8 $ . >* ! % % T' J O | < 1R 6 Q . S >P * 4 $ )( \ $ | 10 J 1" * $ J < ' o $ G3 [ I o R S' I 2 y' w > TV _ T : >* < 3 [ I U S ] - # : * , o " y$ < J $ & U !3 > " T n " J( ! % N4 < S$ & E 4 - U : , " 10 * 2 " 3 4 " $ P P <( I % ; : G3 Y y l @ j

szuperperszonális dolgok és célok,

amelyek nem tartanak igényt, de nem is képesek racionális alapra”. 4

3 < ( 4 G3 0 I

ebben a független szellemben – ahogy magáról mondta – „tipikusan magánakvaló” módon, egyrészt személyes vallási kötelezettség nélkül, másrészt mély vallásos tisztelettel, amit egész életén keresztül ápolt és megtartott. Nem csökkent bámulata az univerzum végtelensége, egysége, racionális harmóniája, és matematikai szépsége iránt. Élete derekán egy berlini beszédében az alábbi feltáró jellemzést adta magáról: „Habár a mindennapi életben tipikusan magánakvaló vagyok, mégis

:U S&:= %;S3 Y3G& ,<J$& $3G$J$ 43 az öntudat, amellyel a valóságra, G3 $ P J M G$ L & 13 < ' & J 0 < 1" >* >4 # " 2' V i ! # " 0 G3 N0 [ J $ & $ V S 3 S > G3 Q S " >* ! :

magam. A titokzatos érzékelése a legszebb és legmélyebb tapasztalás, amire

G z ? | z [ U ) 2 . T " ! 2 $# % & ! 1' u ) ( & *! $# + , - . ) [ & ! / S 0 a+ 1 G S + G( ? 2# ? ( G a3 Y [ 4 ! ] 5 $ . J 6 ? 4 # ) 2 7 8 # * # 9 5 ? : [ < &; G S 5 a' D = ? [ a# > 5 1 $# ( ? ? A 8@ CB 5 % ( D ! & ( > + S : + E ) 0 G( ? 2 A( 2F $ 5 ! 0 ; # G ! )

verkappter Theologe gewesen.” 3

szigorúan kóser-e, mire Einstein megjegyezte: „Csak egy ökör eszik szigorúan kósert”! Denis Brian, Einstein, a life, New York, 1996. p.128. Azonban Einstein soha nem volt tiszteletlen

% ( ?D ?SH[I IGS6&!S[T# 4'1JG5K&! A?7G[8zY z @

4

Vö. Abraham Pais, 'Subtle is the Lord...', Oxford, 1982, p. 319. Ugyancsak idézet: Einstein, Ideas and Opinions, New York, 1954; „A legnagyobb princípiumok törekvéseinkhez és ítéleteinkhez a zsidó-keresztyén vallásos tradícióból származnak.” Lásd még Max Jammer, op.cit. p. 48k.

2

!:|> \3G m VT )e* I%'1\ SP()' ^f$SPP1W&>8>-m:;DGw:UR " :; 8` <4E G3G6,$1 !iP()' ^ :X*$13G 2Y $Tc.Y^R1 :;' 181 35Pz6P^N:

3G &' e3

az

ember, aki ezt soha nem tapasztalta meg, olyan nekem mint egy vak, vagy mit ne mondjak, egy halott. Érzékelni azt, hogy bármely dolog mögött lehet valami megtapasztalható, amit értelmünk fel nem foghat, és ezeknek a

3G$PNJ$& B$E N<$S& }:;" <S"l"03*> Y* -b:;w&>8>$*Y23G2Y"<0>3a4R$$ @ 3 *> I%'< N2e`Z8 $ :| ! $ * %'1< N+*S&>8T "Ae 3G' :; :|< % & R4

rácsodálkozni ezekre a titkokra, valamint alázattal kísérletet tenni arra, hogy értelmemmel

valamiféle

képet

alkossak

mindezen

dolgok

fenséges

struktúrájáról.”5

~ I 41I L> 0,0I /* #KV R1"01 3! Y<<$& 2n(< % !G4 3! !VT R1" életévét, elhatározta, hogy kiiratkozik az iskolából, elhagyja Németországot, föladja német állampolgárságát, és csatlakozik Olaszországba költözött szüleihez. Úgy döntött, hogy nem Olaszországban, hanem egy svájci, aaraui iskolában folytatja tanulmányait, ahol azokat sokkal szabadabban végezhette. Szenvedélye Mozart

G3 $ )( s $ E G3 D " L < ' h 1 * 2' 7 J O4 J 0 ?R 0 I u - 1R & / " E D E G R G3 1$ < 2$ s _ : & s ; : Q R )( '

folytatta tovább. Lévén nem svájci származású, fölmentése volt a katonai kiképzés

Q f - 6 & ` 8 I R 14 \ 1 T8 n " 6 1* I f E & % % N [ < S' & > 1" > k % < -

mint például a barátaival végzett természetrajzi expedíciókba. Megtanult integrálni,

D:=$ " R Yg$u&T >TR >z" R %=.E $18J4 @j"100N< LJ R' 2 Oc3G- V &18 R >& "

kinézhetnek, ha valaki egy fényhullám hátán végiglovagol, lépést tartva azzal, amint keresztül vágtat a térben”. 6 Tizenhét éves korában véglegesen eldöntötte kilépését a

31<%RQ_*>!%'1<"0>3!0O)<$&1>4Ye Aarau után Einstein Zürichbe ment, ahol a világszerte híres

>, V"1^:_ *I% :; N<:U$S T0>"b"1^3ÂJ >"J(<')eAZ1 n" , 3^1'S Y<4

D G Y ^ C : X !3 " w Y " ' > munkahelyére, egy

; : )( l R < 1 w - T*>' [( 3G R U :

Hivatalhoz, ahol korszakalkotó tudományos munkáit megírta. Ezek az Annalen der Physik-ben jelentek meg 1905-ben.

m $ ; : ' 1 "

G3 : P z <( ' Q - Y ^ 1R I % " - TV > & 8

; : ,

Y I F f N

[Z S 1 < 4 -

különösen érdekes Mileva Maric-kal, egy szerbiai görög ortodox család sarjával kötött házassága. Milevával egyébként fizika órákon ismerkedett meg. Noha nem a 5

Idézet: Denis Brian, Einstein, a life, New York, 1996. p.234.

3

3G :=$ D8> .V B*>&>8* %I'G< Nn"0 4R$nV 3 4>" [n0N[3G -;VT !:

sE3G" -u& <"

* Qv3G6D1X-|VT >&8t 3L TV '3G1[J'&+VT ')< *> >,hJ' Z[Y 1J4>|* Q+& R " R'<' $ := &18%% " >3!'< Ne p 8 %i*' 1*>!iQ 3 .$h$hR4 ^* 3^N:= :_0>&0% |j" 3G:;D"1Â $ i !% : GH <4>]*> Q & >TR >2! -bSV &>8T"< VT3G' ()uUj <S3? TR !h$\j2 2 öltött” fogalmakat, ami mintha azt jelezné: sokkal több, mint csupán egyfajta

G3 Q V G G3 ' I 2 * F - ; : , [Z 1 < 4 ; : T R I t $ & ?R > ) e I S' & O J 1 8 ; : " T0 >* V 2 4 n 3 1& ` 8 ( W T f - ; : D 8 2 D . % R N4 < ` " < ' T - H ` R % 1& 8

amerikai újságnak, a The Saturday Evening Post-nak. „– Mekkora befolyással van Önre a keresztyénség? – Gyermekkoromban mind a Bibliából, mind a Talmudból kaptam útbaigazítást. Zsidó vagyok, de a Názáreti ragyogó alakja csodálatra késztet. – Olvasta Emil Ludwig könyvét Jézusról? – Emil Ludwig Jézusa felszínes. Jézus túl óriási egy frázispufogtató tollához, mégha tollát ügyesen forgatja is. Senki nem intézheti el a keresztyénséget egy ilyen szellemességgel. – Elfogadja Ön a történeti Jézust? – Micsoda kérdés! Senki nem olvashatja úgy az evangéliumokat, hogy ne érezné Jézus valóságos jelenlétét. Minden szóban ott lüktet a személyisége. Nincs mítosz, amelyben ennyi élet lenne.”7

m>4>=3L (WQ Yn% * 3! V 4 353 S"sY^N()R 6, Ih:; R'GS@ Jézus Krisztus volt minden zsidók közt a legnagyobb. Mindenesetre Einsteinben

<( Q < $ S3 ; : & = : < R t K 13 R Q

< 1R %6 Q TV > 9 3 $ G3 ; : % !$ % _ : Q R V 3 >* % Q

" 0 4 R $ < 5 - ; :

Berlinben – ahová 1913-ban nevezték ki professzorrá – egyre eltökéltebbé vált az

D % ; $ f > < ' A % u D J !' 1 ?8 N^ i } Q T ' N ' ; : R 1' < n " < 1 < ' e " T0 >* " G3 h 4 $ ?* B E % ) $ & ; $

" $ E " 10 * Y h 4 \ S D 1 a - R . G3 n G3 1 T * ) < G3 $ Y " 1*>J' J( a >

Mileva utálta

Németországot. Einstein sírt mikor magára maradt – kénytelenek voltak elválni. Egyszer Einstein azt írta neki: „Te egy szentély vagy számomra és az is maradsz,

: V u 3 T # : E $ < TV w V 3 G3 B ' < S 1 " f = : ' 2 <e u 2x n Q P ' $ ?* * b " 1$ < 14 < D 1 n E % ) $ 1& b * Y

özvegy unokatestvérét, Elsa Löwenthalt, aki 6

~ & ' 1 8 ' * C S >& ?8 Y \ S$ B TV ' < * 4

Lásd: Denis Brian, Einstein, a life, New York, 1996, p. 234. George Sylvester Viereck, „What Life Means to Einstein”, The Saturday Evening Post, 1929. október 26.

7

4

részében gondoskodott róla. Az egyetemek ellen irányuló náci hadjárat ellenére, és

S"LR 'J -V &>85 1<:=$< ,$" P I' %}$h' , %' Nu< % i* '< I:=$ % $

E 4>i &

miután 1916-ban publikálta a Die Grundlage der allgemeinen Relativitätstheorie-t az Annalen der Physik-ben,– Einstein tovább folytatta tudományos kutatásait és a

,6 ' C \ S D 1 e $ % % ! F : $ 1" N d 1" G3 R 10 I } E Y < 4 " [ ' ; G3 > NR < ' & ' S$ f - R h } 3 >* $ 1& R 2 * G3 2 I _ - TV > 1& t 8 4 $ B > ; 13 < % R Q " > % $ & ' )( -

Polányi Mihály külföldre mentek:

Einstein Princetonba, Polányi pedig Manchesterbe. Berlinben töltött évei alatt

U : 1R * $ & & ; : S & >4 < 3

Max von Laue és Max Planck bizalmát és támogatását; de a

( R ,6 $ 1$ < - ! _ : ! 8 < $ T* < 4 a$ T* < - ; : S >& 8 V < G3 > h E 0 , <( 1 3 2 I $ T" - G3 S' ; : O p 1 >R 6 n $ = : >* G3 / 4 E G3 D 1" ^ " < a - 1" 0 N0 < < N [ 3 T R N^ % Y W u - G I ?3 ; : , p T > ! % H R 6 )( T

Lénárd Fülöp miatt mindig akadályba ütközött. Végül is 1922-ben kapta meg a díjat munkájáért, bár nem a relativitáselméletért, hanem a fényelektromos effektusért. Einstein a díjjal járó pénzjutalmat elküldte Milevának.

$ = : 1 [ !3 ' & c 13 < % R >Q # " " J # X R 0 3 G$ < $ T # " V G' < ' <

C # % ' V 2 Q

közelebbi kapcsolatba került a keresztyén emberekkel is, például személyes barátságban volt Max és Heidi Bornnal, akik kvékerek lettek Edinburghban, valamint a Princeton Theological Seminary-ban, a Ross Stevenson és a Blackwood családdal. Amikor Andrew Blackwood tiszteletes megmutatott neki egy újságkivágást arról az

YH \(< % := &-A$f:; S&"$&18 *(< := &' IH S3G-S"" >h4LE&8 I:= J ! *15$n3SU*' 13G ,@\j 3L3!- S: interjúról, ami a The Saturday Evening Post

hiszek.”8 A zsidók üldözése, szívszaggató mészárlása Németországban, és az ellene irányuló antiszemita amerikaiak támadása ahhoz vezetett, hogy Einstein egyre

, >0 " S$ , $ ` 1 8 I6 , < S & 3 " R I h ?3 < R K Q G3 ' < ; : S G3 1' < ' V G3 B - !3 1 N < T < s IE X 3 * 13 < % R Q ' [ J V K 3 * Q " 0 4 R $ < $ l - ^ 1& T8 S " " > ; : $ D 8 < $ & 1 < a , # K " < G 3 T8 !$

egyházat és annak tiltakozását Hitler és a holocaust ellen. Íme egy bekezdés egy

> >8 !

% * $ 4 - U : , 9 f N !

& 8

= : < D " 1P ] P >0 " T "

6

>& 8 G3

S < Q #

magatartásról, amit az episzkopális egyház a holocaust alatt tanúsított:

j~ 3G RJ'& 3? < := 1<

*>':7S3; &8 := "14-NV &8u:= &*$ R"h3-

Y^R*'T-V &>8 :;R>&s?A3 "$" *> ,"t3 & 31<'&L&18 <' GVX<$&1"J R nem, az egyetemek hirtelen elhallgattak. Azután az újságok nagy kiadóira 8

Denis Brian, Einstein, a life, New York, 1996. p. 277k.

5

E&>8> ! !:_-

""T "

3G 1*> R$ 8 1

3GaR)'&H 3! < Y" [-CR 4"J-

3G " 134>

^&8

"D8*'!6, %'"

éppúgy mint az egyetemek, egy pár héten

belül elcsöndesedtek. Csak az egyház áll ki becsületesen az igazság

! E ( ' < ' *

< G3 _ : T -

;,

TV R )( ' J

! % N e

\ G3 14 Y

:

$ J R " ,

különösképpen az egyház, de most kimondhatatlan ragaszkodást és csodálatot érzek, mert egyedül az egyháznak van bátorsága és kitartása ahhoz, hogy kiálljon az intellektuális igazság és a morális szabadság mellett. Kénytelen vagyok megvallani, hogy amit egyszer megvetettem, azzal most fenntartás nélkül együtt imádkozom.”9

Hadd utaljak most arra, amit egy princetoni barátom mondott el nekem egy, a

V' W SI2I 01Y$g R'!i O} < :=$ 18?<4YefDN &>85" < 138T$ L:Ua!" :|
$ ,-|VT > 3G$Su&18GX, " 0N[3G -VT >&8 E >VT'13 " R (J!T" $ := 1[3!'& 31<%RQ>"$ <e ~ S < J y T H 4 N- < 14 ] TV > 23 = : N& ' * Meglepetésükre Einstein eljött otthonából, a V & a R X )( $ h I y e ~ & " $ J R 3 4 " y - TV > 1& 8 < " 3 TV H V 3 G3 ' ( ^ " U - ; : ) 4 " 10 0 ; : = : ! E & R ' " 4 - D P R & V S & R X )( $ j % = : ' 1R " > !3 T % : + e ~ $ & Y J - T" >0 1 T8 0 & 4 I = : ' R ) ' & " w I % 4 n & C n >& >8 " < ` Q 1R a3 " ?R I y % Q f - V >& ` 8 aj n 3 _ : > < " S 3 [Z S $ G3 4 V 0 3 = : ' R < S' >& > ! " >0 1 T8 0 < 0 2& [( T " U - $ n " 6 * ' ) S' & ! " )( 1 < ,6 $ ) $ n " S$ <( $ 6" G U - _ : G P :; E "1^&9Z[ SH"$P E >& , "- : 4 szerinte ebben egy kisajátított, „ visszautasított.10 Összekapcsolom ezt a princetoni véletlen esetet – amikor elment az

I = : " ; : * ! f - a3 G3 C n 3 J U : $ 1 >8 ! % C - ; :

1929-ben Berlinben történt,

ahogy arról Max Jammer számolt be nekem egy mostani levelében. Arról az

~ G N^ V - & L 8 3 < % R s Q V & a R NX : X * 1$ 3 G3 Q 1Q )( ' < G3 % c 1& L 8 V 1 * T - t V $ B w < V u : n | : X >* ! n ; : A& G3 Q Q " = - V = alkalomról van szó, amikor Yehudi

< D ] % V < ; : 1" A^ " 7 I 7 " 0 3 < : X " 0 R 0 I

Bruno Walter vezényletével.

Einstein annyira megtelt a muzsikával, hogy keresztülrontott a színpadon, el egészen

~ ^ V 0 , 0 3 24 <( $ & $ u E " % ' , 1 I y @

„Jetzt weiss ich, dass es einen Gott im Himmel

gibt” – „Most tudom, hogy van Isten az égben.” 11 9

Megjelent a The Evening News-ban, Baltimore, 1979. április 13. Lásd a Princeton Theological Seminaryban tartott beszédét 1939-ben, Ideas and Opinions, New York, 1954, p. 46. 11 Ezt Denis Brian is leírja, op. cit., p. 193.

10

6

~ ,d:; Ru A: R 3| "1?"UCN 1<4-A Y^R?QOQ$CjZ) ?<4>\f3=|"$&*|S3; 4aR'T V' J!i$a*>4.<$3G$ n"$ "$:h@ \fzN .:U $ [IjSZ[ -n 2Y

Hogyan mutatkozik meg „Isten” matematikai és fizikai munkásságában?

1)

Einstein mit értett „Isten” alatt?

Élete korábbi részében Einstein úgy utalt Istenre, mint egyfajta „kozmikus értelem”-re, amelyre nem „perszonális”, hanem „szuperperszonális” módon gondolt; ugyanis, ahogy Spinozától átvette: miként a „perszonális” fogalmat az emberi létre alkalmazzuk, úgy az nem alkalmazható Istenre.12

~ RS3G >T' , CN !nS3uZ[ ?<4

való beszédben a zsidó-keresztyén utat választotta, azaz: Isten magát kimondhatatlan módon jelentette ki, mint igazság, ami önmaga bizonyossága. Spinoza állította, hogy „igazság az, ami önmaga mértéke”. „Igazság az, ami önmaga és a hamisság kritériuma is, mint ahogy a fény önmagában és a sötétségben is megnyilvánul,” azaz, „akinek van egy igaz ideája, egyszerre van tudatában annak, hogy van egy igaz

% R ' [( a -

$

! T " -

V >& 8

" $ 1P %

; : & " $ < R S4 <( I S 3

3

$ G3 $ " ,

R &

igazságtartalmát.”13 Ennélfogva egy dolog megértése a maga kézzelfoghatóságából

(<0T-gJ(['2h&3<'&' T"3L J J()$4-;$ "1Ni- V &8 "' > % !T 'S := "+Yk további igazoláshoz.14 Így,

amikor

Isten kijelenti magát

gondolatainkban,

&3<'&' S"}> !YJ4B J J(J |' ()'(<|Qi| " T IdE E >&'1 ^N?" -v:;% I2Y

az folyamatosan

ütközik gondolatainkkal, és értelmünkben teljesebb felismerésre késztet minket.

fN !

D8>

:;QR

& R " R %

Z[Y 1J4>-

"

S3

^* 3^N:

< R' % O

harmóniájában és racionális szépségében jelenti ki magát. Ez a kijelentés egy

= : & E & I = : G3 V 2 w - ! % ' !3 w - R ' % $ % 3 % 2 | " E J )( !3 r 4 G Y N^ , 6 * * ' % 13 a R ' " 6 >* !' T C - ! _ : ! 8 _ 4 } Y ^ 1R ; : ' 1 8 \ G$ u n : X >* 1$ G3 Y S o S' [ < ,6 I J ] e f I J O4 J > B Y ^ R ; : ' 1 8

volt az a terület, ahol Einstein érezte és ápolta ezt a csodálatot és tiszteletet. Egyszer Stuart Hampshire, Spinoza, revised edition, wS #-(/ % ? @ z?[ Spinoza filozófiájában az, amit állandóan ismételve kimond, hogy megakadályozza a félreértéseket: nincs kifejezés, amit Istenre alkalmazva meg tudná tartani az értelmét, miközben azt emberi létre alkalmazzuk.” 13 Spinoza, The Chief Works of Benedict De Spinoza, Vol. II., Ethica, Proposition XLIII, fordította és szerkesztette R.H.M. Elwes, London, 1889., p.114; De intellectus Emendatione, pp. 12-19. Idézet Stuart C2 G Spinoza, p. 19. 14 Tractatus de intellectus emendatione, szerkesztette R.H.M. Elwes, p.19. 12

7

mikor Ernest Gordont, a Princeton University Chapel dékánját megkérdezte egy skót

\ % V < R - V >& T8 K Y ^ 1R T ' f N ! >& 8 G3 S X I % 1" Y A^ J ' 7 " $ ` 1 8 I * ' 1 * + Q I S3 ! i ! 1" X < $ & $ T 7 " & 18 Y J y$ k D6 23 ; : S A& e 15

ösztöndíjas – a fényképész Alan

”

Nagyon is igaz: Einstein

* I%'1 ,-CV3G :;R1" Y4r:_0>&0%;3nZ[ 1J <' 181^QU'V6 O $3G$" VGW3GQR1 I:= &Ae p :J0>"" T4_ I3 2 \3\j|1&18$GH<41*SQ

gondolataiban mindig meghatározó volt. Habár Einstein maga nem volt egy

"0T S 3? I 31RQ V6*>4-

judaizmus epicentrumával, a halacha-val ellentétben

bizonyára inkább egyetértett volna azzal, amit ma Rabbi Shmuel Boteach úgy nevez: Isten maga-helyreállítása. 16 „Tudományt csak azok teremthetnek,” –mondta Einstein, „akik alaposan átitatódtak az igazság és a megértés iránti vággyal. Az érzelem e forrása

3G M* %I'G "0>J$ 4E S" RNekVV S3 3F#V,Y+VT >3a3G' Y 3 "- :;

lehetségesnek tartja, hogy az a rendezettség, amin a világ létezése alapul,

< ' I Y < - $ h " T0 >* " 3 [ $ u 1W <( ' = : & $ V v4 e p q : Y ^ 1R " S N" S$ P G3 D ; >8 ! < R U Y ^ ?R OQ h - " 7 " 1 U : $ 8 V , 1 ; e G3 , Y ^ ' / Q ! i !' " E J )( G3 V # 4 1& 8

képpel: a tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül pedig vak.” 17

Ez a nyilatkozat az 1939-ban, a Princeton Theological Seminary-ban

D _ : R 1 I L G G3 $ R $ > 4 * Q - R 9 # 3 ' * < Q < :

>& >8 R - ^ >& >8 ! T 7 3 )( ! % q " _ : &

1 8 I % " G3 [ Q 1 8 I % " G3 [ < 1- S ; : D 8 S N" Y ^ R = : ' 1 8 ) Q % A- * ' < >Q G$ b [Z S 1 < 4 1 Y ) e Amikor Kessler gróf egyszer azt mondta neki: „Professzor! Azt hallottam, hogy Ön mélyen vallásos!”, csendesen és nagy méltósággal azt válaszolta: „Igen, nevezheti ezt Ön annak. Próbáljon csak meg behatolni korlátolt értelmünkkel a természet titkaiba, és azzal fogja magát szembetalálni, hogy

:UR $3 < * VT 4 '

i C:;0&0IC:_< R}*> I :=f3G01* *$ 18 J-m$S G V i ! $:_ &:=&8S<'3GV eO1T "Ù: R E DE &V Q R1 & E 001Io'Qn <4 S"

a tisztelete az én vallásom. Tulajdonképpen ilyen mértékben vagyok vallásos”.18 Einstein bizonyára nem volt pozitivista. 15

Aland Windsor Richards, Einstein as I Knew Him, Princeton, 1979. Rabbi Shmuel Boteach, The Jewish Chronicle, 1996. október 26. 17 Ideas and Opinion, New York, 1954. p.46 18 Denis Brian, op. cit. p. 161. 16

8

:; $ V' 18|:='1<"|CN |18%I2 " >3G[ 4 $:;'JQ @ /:= &$$G W (<=' , Y|Y^R1QN U3G :;$ D8 1w< :;$ 8> !"k$\QV(< "B%I1< 4 „

való felszabadulást vívja ki, és ezáltal eléri azt, hogy az elme alázatos

U : S & ' ) & 8 < G3 AX J $ & U E ! % U $ E < R ^ <( T -

amely a maga rejtett mélységeiben elérhetetlen az ember számára. Azonban ez a magatartás számomra a vallásosságban, a világ legmagasabb szinten való

$ G3 $ " 1$ J a$ > Y = : & 1 8 * !' 1 ^ Y e m 1 * 2' ' W & B 8 Y X . " T " ; : m - TV > & n 8 Y ^ ?R > _ : !' 1 8

:

& N8 ?3 X

= : 1& I 3 ,6 z <(

* D % 1' < N

; : 1P N^ 3 A^ J > " 2

< J( '

antropomorfizmusának salakjától, hanem hozzájárul az élet megértésének egy vallásos átszellemesítéséhez is.”19

j \3n$ .* I%'J : BV2'S E J4T 3G I% : I' 3G2 O_ R'% '2Qw' I-w" 3G "1 u3_P !\() % % "A:=&' -A:; 8 " : O TJ R4 $

gyarló elménkkel érzékelni tudunk. Az én Isten-ideámat az a mély érzelmi

U : S & >& T8 4 G3 4 R G$ f E _ : !' )( >- TV > 1& 8 <( i * S ; 1& 8 E J T4 ? - >0 ? ; : & ' Q 1 * i Q _ ; : -

amely a megfoghatatlan univerzumban jelenik meg.”20

Ismét egy: „Nehezen találsz a mélyrehatoló tudós elmék között bárkit, akinek ne lenne

>& T8 E ( * % 1' < N _ : & >& T8 4 G3 4 R $ < h 3 * % T' J O ; : & & T8 >4 G3 4 R $ i 8 E > < ; : ' > ! [( % " G3 " h - V >& 8 X >* 0 * / J R ' )( / ; : 1$ G3 B 10 >* $ 1 8 S " TV < ; : >Q % ' )( ' ! _ : ! 8 & L 8 i >8 = : & 1 J a r < R t X $ % ! : N" $ w <( % s " = : & \ - V >& t 8 ; : % I 2 Y

minden rendszeres gondolkodás és az emberi lét minden cselekedete teljesen

[( % $ 1" S * Y 2 G3 Y " J >0 a3 4 R G$ 2 <e

21

Ennek az állításnak egy másik változata szerint Einstein így fogalmazott:

j \ G3 1 T8 >- TV < 1 Q ; S 1& 8 >* ' J O $ G3 $ V !3 - 3 S 3 ; : & 1& T8 >4 !3 4 R $ J N- V 1& U 8 ; : T R U : S & T J < R X Y ^ R ; : ' 1 8 N : N^ ? N" ; : 0 & 0 I F q * I S' & < D T' J $

19

Out of My Later Years, New York, 1950. p.32.; és Ideas And Opinions, New York, 1954. p. 49. 20 Lincoln Barnett, The Universe and Einstein, New York, 1948. Mentor soft cover edition, 1963. p.109.

9

:U S&$ V 24OJ$& BVW3!QR1":= &Ae]&18È J4T>-f0:;&' P3%'\*I%'&' " () I G4B$Y :| }*> Q.3GI%'
ki

az

én

Isten-fogalmamat,

amely

hétköznapi

nyelven

«panteisztikusnak» (Spinoza) mondható.”22

Hogyan értette Einstein azt, amikor úgy mutatott Istenre, mint „kozmikus

$ i !:%GH < -fj hI$2 3G$ !`:; &1 , $ S :

T&8N<3G XA<$&$GHJ -f"J } : <, "'

&8J D:|ÔR>"E J(J 3G$)< 1^ y@j S3 _1f&86 p :+*> 1,f:;RD&u"01* 2 " 3G J- 6z&18UT : "0>?181XnP OJ := &<S& R>i-]V &>8>!h& R " >3! T%<e>~ R < 2 < _*%'& N< nI'2<3G"V &>8gZ[ SdW&18uE &1_E -]:;o: R B<a!i >T'!%Y< TR>T "n_*>$&A<4.P<,Y^' %P()' amely meghaladja azokat a természeti törvényeket, amelyekkel a tudósok dolgoznak

n S < ; | 1R & < | =: $ B& " G$ < 14 u * 2 G3 $ 1 " ]- R ; , $ J 4 h | 13 Q i -

nem fogalmazódott meg benne olyasmi, amit az Isten emberi ábrázolásban való kirajzolódásánál „perszonálisnak” vagy „antropomorfikusnak” tartott. Inkább a „szuperperszonális”

(ausserpersönlichen)

fogalmában

gondolkodott,

amely

felszabadít a „csak perszonális” (Nur-persönlichen) béklyóiból, vagy az emberek

>0 ? G3 U 4 Q V <( , > >Q Y e

„Ami fontos” – mondta, „annak a szuperperszonális tartalomnak és

:U$ 8N)$& " 3 $*$ 18> -/ := !8 0:US&qV :=/() % 4N<$S&$ F' VW3GQ :U S&&>8T43G4R$G4CE " R-f " $ "1w<a- V &8.*(< "6Y<$S % 2\ 3?"H "k_Y :;T"`3uY $ S3G4T*> ]* Qn &8 6i$1J$< 1e~'"101> !c :

lehetne Buddhát és Spinozát vallásos személyeknek tartani. Eszerint, egy vallásos személy áhítatos abban az értelemben, hogy nincs kétsége azoknak a

3^P P [3! >T'!%Y|R & >"T"$G|a$!i >"" (< I G4OJ$& $ E J4T)$& E 4-

amelyek racionálisan nem alapozhatók meg, de nem is igénylik azt.” 23

fN 4&8T"< L"$
21

Ideas and opinions, New York, 1954. p.40. Einstein, The World as I See It, London, 1955. p.131. 23 Ideas and Opinions, p. 44k. Ebben a Buddhára való utalásban Ben Guriont, vagy esetleg David Bohmot veszi alapul Einstein! Vö. azzal a kijelentéssel, ami Max Jammer A " ? * k # * $ + ? & ! 2 1 0 . T G G S !+ m K B $# Y Y # Rabindranath Tagore között $ F # 25 $ ) Religion of Man”-ról. Ekkor mondta Einstein folyt Rabindranath * neki: „Én sokkal vallásosabb vagyok mint Ön!” op.cit. p.43. 22

10

*' %13G @j |I3G " PT >3G $> !T-S":|R S|$ 3!4 VS:;Q1'(J' :^ (<:; S& magát”. Spinoza24 azt írta Etikájának legelején, hogy „Isten alatt egy abszolút

* $ 1&

% $ S G3 4

2$ " -

> >8 !

>* $ 1&

Y N^ i J )( R J ' & > 1" > Q

' I Q

3 ^ N 3 % ' -

amelyeknek mindegyike az örök és a végtelen lényeget fejezi ki”. Az Etika XV. részének ajánlásában állítja: „Akármi legyen is az, Istenben van, és Istenen kívül semmi nem lehet, nem is gondolható el.”25 Einstein bizonyára azt tartotta – ahogy az

4 ' D % R Q [Z Y ? V 3 * Q E 8 ; : R ' J [( G3 | - V >& 8 [Z s $ 1" u P G3 ' V 3 * u Q " 0 4 R $ J $ < f& u 8 6 3 h < ;

" $ < R $ < R % * ' % !3 a' T } - TV > & / 8 j ;Y < 3 \ P G3 [Z S $ G- " T0 >* " G3 4 " y mondta:

j p : Y ^ R > ` " 1& 8 G3 S X . & >* & . 8 T U : 2 \ ; : R 1 e p ! 9 : * & T8 > " I C - $

nem gondolom,

hogy panteistának

nevezhetném magam.

Annak

a

kisgyermeknek a helyzetében vagyunk, aki bemegy egy hatalmas könyvtárba,

! ; : A ! ,6 * >* l G3 ' : I h 1" N i 0 1 0 G3 B 4 1 >8 ! * 6 T" >0 1 ?8 * * ve 7 & 8 < = : " Y ^ [R <( -

hogy valakinek meg kellett írni azokat a könyveket. A dolog mikéntje az, ami ismeretlen. A gyermek homályosan gyanít valami titokzatos szabályt a könyvek elrendezésében, de nem tudja mi az. Úgy vélem, ez a magatartás az, ami benne van az Isten felé irányuló legintelligensebb emberi lét mindegyikében. Egy csodálatosan elrendezett, és bizonyos törvényeknek

1 & R U : 1 " R _ 4 ^ * S3 N^ ; : 1 d G3 S | : $ , ? " - R \ G < ; " V U : ' T8 O J ; $ ( = " G3 "

0 * $ 1 >8 " ) e V S' < > ] & R 1 ; " + : A^ SR <( ' u " E E & 1 A S3 , > " !3 y O d S < T4 amely az univerzumot mozgatja. Engem Spinoza panteizmusa megigézett, de azokat a felismeréseit is csodálom, amelyekkel hozzájárult a modern

& > T R > " R ' V G3 - ^ & T8 4 c 3 Y < . 4 E I i > G3 Q IE ^ < f - " } % " $ y & 8 T " / : P R & " 2$ ] 1" i >0 1 > >0 G3 4 1R 1 z 1 1& ? \ " 2 Y I e 26

Spinoza Henry Oldenburgnak, a Royal Society titkárának írt egyik levelében kifejti: „Nem hiszem, hogy a megváltáshoz szükséges lenne ismerni a test szerinti Krisztust. Azonban egészen más a helyzet Isten Örök Fiával, azaz Isten Örök Bölcsességével, amely minden dologban megjelenteti önmagát, különösen az emberi 24

Ld. Denis Brian, op.cit. p.127. Ld. R.H.M Elwes fordításában, London, 1889, pp. 45.& 51. 26 Denis Brian, op.cit. p.186. 25

11

elmében, és mindenekfölött Krisztus Jézusban.”27

:_& ' D6 T% -mV &18jaD"'

Biblia könyvei iránt fejezem ki tiszteletemet, mint az Isten Igéje iránt.”28 Spinoza egyaránt olvasta az Újszövetséget és az Ószövetséget, például Szent János evangéliumát és a Zsidókhoz írt levelet, héber értelmezés szerint. Henry Oldenburgnak adott magyarázata szerint: „Azért gondolja Ön, hogy János evangéliumának és a Zsidókhoz írt levélnek textusai nem illenek össze azzal, amit elképzelek, mert Ön a keleti kifejezéseket az európai beszéd szerint érti meg. Ha János görögül is írta meg evangéliumát, azt héberként írta.”29 Ez az, amit John Reuchlin Hebraica veritas-nak nevez. 30 Amikor Martin Buber, egy másik zsidó, akit Einstein akkor már negyven éve ismert, egy napon Princetonban arra biztatta, hogy vallja meg hitét, Einstein azt mondta: „Amire mi [fizikusok] törekszünk… csak az,

V >& 8 E ! * ' ?3 ( N^ " \27e ~ $ ] = : $ i T8 ? ; : & $ ( U " S ; : $ G3 A , " , w <( i Y " -

annál jobban tiszteljük Istent. Einstein azt tartotta, hogy napjainkban a vallás és a tudomány gondolatkörei

" >0 a3 0 I d " E % D 1" Y A^ E. 4 E < ' J } aj < G3 U : $ 8 [Z ` E > & = : ' 6 } >* N Ee ] ^ 1R I % D % " - S " " > P ; : > E 1" ^ B _ : Q R L & > T R > S " - < 4 w )( N" S$ P h " $ P G3 1" $ c 5 3 _ : >

Istenre

G3 = : $ D 8 Y < S$ N& $ S K " NP G3 % V i >Q & 1 3 = : $ K ' T < ' G3 )( ' " " ); e f G3 S # " " $ P G3 [ 9 " $

eszmék alkalmat adnak az istentisztelet vallásos gyakorlására és a gondviselés olyan

% R ' D J - ; : 8 " g 3 | : S < " 0 1 !3 s 4 " i6 >* ' N < ' & + " G3 < h S " ,6 V 2 A" e 3 :

3

jelenti, hogy Einstein pusztán személytelen módon gondolt volna Istenre, hiszen

V &8h:U S&() &8 3SY"-v4uZ[ 1T !A"PJ Y>!h S&>8hE N<$& 1 szuperperszonális módon & >TR > -"z<4>S3A* I 1Ia->VT >&18 VT E E &1$b"zE (< 3 ?-$d"A 24T%V '

tisztelettel és csodálattal állt. Ennélfogva mélyen megrendítette az, amikor O’Connel

N >A6i> >J Ow[ 3G:^])) v*'aR ,U4Je 31

Amikor egy újságíró egyszer Kaliforniában

azzal a kérdéssel rontott rá, hogy „Doktor, van Isten?”, Einstein szeme könnybe

27

Spinoza's Correspondece, LXXXIII. levél - ld. Spinoza's Works, Vol. II., szerk. R.H.M. Elwes, 1899. p.299. 28 A Theologico-Political Treatise, Spinoza's Works, vol. I., p.9. 29 XXIII (LXXV) levél, The Chief Works of Spinoza, Vol. II., London, 1889. p.303. 30 John Reuchlin, De verbo mirifico, 1552., 2.7, p.129. Vö. Torrance esszéjével: „The Hermeneutics of John Reuchlin, 1455-1522”, Church, Word and Spirit, Historical and Theological Essays in Honor of Geoffrey W. Bromiley, szerk. J.E. Bradley & R.A. Muller, Grand Rapids, 1987. pp. 107-121. 31 Vö. Max Jammer, op.cit. p.54; és Helen Dukas, Albert Einstein - The Human Side, Princeton, 1979. p.132.

12

lábadt.32 Akkor tehát mit értett Einstein azon a kijelentésen, hogy hisz Spinoza Amor Dei

Intellectualis-ában,

az

Isten

intellektuális

szeretetében,

a

legnagyobb

boldogságban, amit ember ismerhet? Elfogadta Spinozának a gondolatát, hogy racionálisnak lenni azt jelenti: szeretni Istent, ugyanakkor szeretni Istent azt jelenti: racionálisnak lenni. Így annak, aki a tudománynak szenteli életét, nem jelent ez mást, mint Isten gondolatairól gondolkodni. Azonban Spinozánál ez Istennek a természettel

* QK18T6I, 3G N<6,'J' 1"T > 1Y - S&18 >" 3G[ IS�N[3! !EIX3!0T% &$3 h % 1 !

Einsteinnél az Isten Verständlichkeit-je oly emelkedett volt, hogy azt nem lehetett

% &8N<3G XA<6,

:;$G<3G

"H " 3G[

E IE &VT QN<'&'J1e 3"N<$& G

*> ,

transzcendens kapcsolat. Einstein zsidó lévén, természetesen rezonált Spinozára, minden modern zsidó filozófus legnagyobbikára, mivel egyet értettek az ember egységes hagyományos fogalmában: a test lélek, a lélek pedig test. Habár volt több olyan dolog Spinoza filozófiájában, amit Einstein nem tudott elfogadni, de amiért mégis hozzá fordult, az Spinozának Cartesius-szal és minden más dualizmussal

G3 | : 9 D V 2 ' < Q R G' < -

% I 2 Y *

3

^ * S3 N^ :

$

< <( 4

< ' %

harmóniának egységes felfogása volt. Ez egyszerre volt segítség és gát Einstein

3G' :='<?evf&18?<$13|J &6 I =4 ? -mVT >&8`:= & D" N[J 3n S&>8<$& 1$S< :=$!% $2 -C$ 4:; 3GR6, IS-+V &18 * 2< S3 R4 $ $<-qVÎ'S: $1 q<$3G " -7

relativitáselmélet és a kvantumelmélet közötti dualizmust. Másrészt azonban Spinoza

& " H = : U : 2 N"

1$

G3 & > W

" ^ !3 '

S >& T8 0 G Y AX < $ &

& 8

a G3 W

; : J a *

determinizmushoz vezetett, amely szemben állt az univerzum nyitottságának realista és dinamikus einsteini értelmezésével, valamint azzal, ahogy Einstein elvetette a világ zárt, euklideszi rendszerben való értelmezését. Így érkezünk el a második kérdéshez.

2) Mit jelent „Isten” Einstein számára matematikában és fizikában?

Amikor Einstein pályafutásának kezdetén Newtont és Keplert tanulmányozta,

< L ; : & & T8 >4 !3 4 R $ < l ( ^ I ; - V 1& 8 _ : $ G3 2 | 10 >* $ 1 8 7 " ; : & Y < U : S < 1$ < $ V 3

logikai út, mert a jelenségek és azok elméleti princípiumai között nincs számára

32

Denis Brian, op.cit. p.206.

13

logikai híd. 33 James Clerk

:= & <4N<6,Ye 34

~

Ib:|^1"'2J'&' "u^:='!18T 3G'1<; 3S&>83G X !

Állította, hogy ami fontos, nevezetesen a valóság elképzelésének

ontológiai vonatkozása: logikán kívüli probléma. 35

\3|^* 3^N: 4< := &' %ISP6, %

V<:;QI'()' "c" < $u mja3u%R '"nZ[ 4>f<3G'S :_!3GT"6G-f$:; S&18%i*' G^N"`3

^* 3^:

3! " 3G 2 i*$S< }VT 1& QR I SD:= l3G':=' < -C$_$ V 2 41*$}*>'!" Y^,6i*

módon, amely a tapasztalatra rezonáló megértésen nyugszik. „Neki [a tudósnak]

U : R B J & 6 < ) $ u & $ 1" N " N " v J < v ; : R R R & v- S : z6 l & ) G AP > ) 3 ) 2 W J u N0 [ !3 & 8 yX ( ] 1" N i >0 1 > >0 G3 4

2 < 1R = : $ 1 8 " 2 - ; : D6 &

K P < 6 P ^ ; : " - = : D >8 " t # R R ^ G" i6 *

alapjaként felállíthat, fel nem fedik magukat.”36 „

> " E ( 1$

EY3"1^< "L &E 4> E !% R23G-

V &>8k (J^[) T"`3G "V 3h3h :Ubî* S3G' IY\ 0*$S18 "V 3G-f :; 8 "4u" >3 :_ O3 R R^"1 6*n:;QR >cE %$P6,VT 4Ne p :9$ 3G"` >&"1ÂW 3G "VT 3h 0*>$18 "V S3 )"`

P3 :_ &N$S$< S181^&*Q GY^N6 Q-\ :;\ %$
A jelenségek és azok

i 3

>8

> >R &

ja 4>J

megállapított harmóniának” írja le.”37 Einstein „Isten gondolatainak letapogatása”38

"E ([ S3G$1[< I% \3 !%$
&"1^]=W (<' )eCj ~ $

mélyebben megértjük a természet titkait, annál jobban tiszteljük Istent.”39 Mikor élvezetes

módon

kirajzolódtak

a

relativitás-elmélet

következtetései,

amely

reménysége szerint összhangban voltak Isten gondolataival, azt mondta: „Nem tudom; vajon az Úr nem vezet-e félre, és nem nevet-e rajtam?!”40 Úgy gondolom,

V >& k 8 u 3 " P G < 2 Y * n 3 !3 ! $ ? 1 8 % - TV > & n 8 U J ! % * , G' ) ! % = : !$ % & T8 I 2 ! d 4 <

vetítik saját határaikat, és így visszavezetnek minket az univerzum kiterjedésének egy zérus pontjára, amit közönségesen „a fekete lyuknak” ismerünk. A „fekete lyuk” magába foglalja a creatio ex nihilo alapelvét, ahogy Henry Margenau állítja. 41 33

Einstein, The World as I See It, London, 1935. p.125k. Lásd: Albert Einstein és Leopold Infeld: The Evolution of Physics, from Early Concepts to Relativity and Quanta, New York, 1938. pp. 125kk.; és Einstein, „Maxwell' sInfluence on the Development of the Conception of Physical Reality” in James Clerk Maxwell, A Dynamical Theory of the Electromagnetic Field, Edinburgh, 1982. pp.29-32. 35 Ibid. P.174. 36 Ibid. p. 128.; és lásd még a „Physics and Reality” esszét, Out of My later Years, New York, 1950., pp. 60kk. 37 The World as I See It, p. 125k. 38 Vö. Denis Brian, op.cit. pp. 61&173. 39 Denis Brian, op.cit. p.129. 40 Vö. Denis Brian, op.cit. p.67. 41 Henry Margenau, Thomas and the Physics of 1958, Milwaukee, 1958. pp. 41-43. lásd max jammer, op. cit., pp. 102k. & 115. 34

14

Einstein rámutatott, hogy „az univerzum kialakulásának kezdetére semmiképp nem következtethetünk, ez matematikai értelemben egy szingularitást kell, hogy jelentsen.” Majd hozzátette: „ez a meggondolás nem változtatja meg azt a tényt, hogy a ‘világ kezdete’ valóban egy kezdetet jelent.42„ Egy ilyen kezdet, creatio ex nihilo,

:;$G3? J .%R U* ,-f:= D8n> !% I%% Y >PT >3GuZ[ 1<4!z" T I

Deus sive Natura

G3 = : $ )( a$ > - : G & q 8 >* $ 1& - 0 0 " " $ * Q ; : & ' IH < S : 4 3 ^ 3 T I a - $ # S 3 ^ * 3 ^ ; : H E > & % U : ' > - ! ; : : >& 8 1 < 2 S & T J - R [( 1 J ! 3 A" < S$ N& ?3 X identifikációban van Istennel.

Most annak érdekében, hogy megmutassuk, Einstein tudományos ismeretében

U : , g <( % ! G I ` Sj [Z S - G U - * & G8 K " E G Q < s 1& 8 " J 7 = : $ i 4 R # 4 G3 2 N j G3 Q 1' J ! : [Z S 1 < 4 m - TV ' < : = : & " 0 G3 ,6 1$ A v@ Sj 2Z c : ?3 < J [( 2' $ " O j

God does not play

dice”); „Isten nem játszik nyílt lapokkal” („God does not wear his heart on his sleeve”); „az Úr kifürkészhetetlen, de nem fondorlatos” („the Lord is subtle but not malicious”).

a) „Isten nem szerencsejátékos” ( God does not play dice)

1& 8 "

Ez mintha Spinoza Etikájának természetében

bármilyen

esetleges

$ $ > 4 M G3 ' = : G3 @ j

történés

megengedhetetlen,

A dolgok

de

minden

determinálva van az isteni természet kényszere által, hogy egy bizonyos úton létezzen

$ h : X " 0 R <( 0 N f e 1& N8 !3 TQ >* ! % -

semmiféle esetleges nincs a természetben.”43 „Isten nem

szerencsejátékos” jelentette ki Einstein újra és újra a törvény és rend teljes racionális világába vetett hitével összhangban, és visszautasítva azt, hogy a kvantumfizika bizonyos formáiban, mint pl. Heisenberg „határozatlansági alapelve”, feltételezi a

* $ % N G3 5 X ! i ! = : " $ $ ) e d ' * < Q \ < D 1 = $ U : S G3 4 $ Y $ " n S " - ; : ,

véletlennek

mondanak: végül is az nem más, mint a gondolkodásnak egy negatív útja, vagy inkább a nem gondolkodás. Einstein „Istene” nem engedné meg neki, hogy

:= & I$S&N R2()

>'<:U

" * J %-q:;DG

:;$<3!

Y<4

3G >'!8T v[J'&' "

kérlelhetetlen tudományos, és a valóságnak mind a mikrofizikai, mind más szintjén 42

A. Einstein, The Meaning of Realitivity, Princeton, 1953. P.129. Baruch Spinoza, Ethica, proposition XXIX: In rerum natura nullum datur contingens, sed omnia ex necessitate divinae naturae determinata sunt ad certo modo existendum et operandum. Angolra ford.: Andrew Boyle, Everyman' sLibrary, Vol. 481. London, 1959. p.

43

15

0$S4 6DJ')' ' Ye oD &87 " :U:= u% 6D s % 1* $< ,l3 "" 1 Y<:U S "1* Y^:; I:=$ % Y "P< Y A@74 W&18 3G :| "01 4N QOJ'&#R G'()'a*> Te 44

I'2Y-#V &18

S3

18 &

j :

()' <3G"

„Isten nem szerencsejátékos”, benne van

5 3 V - V >& t 8 3 N^ * S3 N^ q : S$ < H R s 4 * NQ < ' & S' ! " E 8 = : N n $ k 1R U : 1" A^ ^ G" Y W < ' n G$ < G3 E _ : ' Q B ' >& T8 I % & N < # ; : & $ TV 4 9 " $ E E & TV >Q " n - R 7 J "

nyitott struktúrák segítségével viszonylag elemi szinten, még ha a megfogalmazásaik matematikailag pontosak is. Ahogy

; Y < 1 & 2 h $ Y ; : | - $ 2 * $ & E ! % $ = : $ t & s 4 I

elismerte, hogy a kvantumelméletben a tudós érintkezésbe kerül a természettel, amely mélységében olyan szövevényes és nehezen megfogható, hogy nem lehet a „véletlen

$ 3 N" < S$ v& G3 AX ) $ 6& ; E & D = : * N " % E )( G3 e Sj [Z S u : 13 S < J J )( ' S$ " O G v- < 2' * D % ' & ,6 o 3

arra a tényre, hogy a véletlen végül is a gondolkodásnak egy negatív útja, vagy inkább nem gondolkodás. Úgy hiszem, ma sok tudósnak, különösen is a biológiában, szükséges megtanulni ezt a leckét – vonzódásuk a „véletlen”-hez túl gyakran „a

Y ^ 1R NQ > ; " V S$ G3 & 1" | < <( 4 = [Z S " $ : b <( S 1 z " _: &

Einstein minden gondolata mögött a zsidó-keresztyén vallásban a világosság "!$#&%' ( ) *+,("%.-!$-)/,0 1.2354/6"78"'9;:=<>-3?"@.' 277A": BDC !E#GFH-) -I7/91J,-KL-M
„Akkor azt mondta

Isten: Legyen világosság! És lett világosság.” Isten maga örök teremtetlen Világosság, de úgy teremtette a világegyetemet, hogy azt a teremtett világosság S"-7Y2K.!$9?"Z[-<\!UW]%O ":^#_S"9$!UM3"( 11LU3"(D`Ra/1.#:^#7,`b#-3 S"9$!U3*e?gfh4 4 -7i<>23:"2/1.0j j

visszatérünk. Valamennyi, a kozmoszra vonatkozó ismeretünket makroszkopikus és [ < $9 : .K

( &1 7 " : ( k ;9 : 1l.1 7 T9 ) , - m ) - o 3 o n # .K U / ) p q # " S $9 ! U " 3 g ( 1 .1 U r 3 % - ! M - ;9 ^ " j W- " s 7 o S t - ,1 7 - .K I- 7 7 " A u : > < - 3 v ? h f W7

James Clerk w #xyz-!!$)"-:

: C 1,7 C )4 -;%OA":"`{0

B - ' -7,-

B -!\#

B 2M)n

<>#W,-
tulajdonságait, és ezeknek a tudományos elméletben játszott központi szerepét. Clerk #xyz-!!+5: C S"-W,-|fJ9$) 1D,-M9$)}`[#
w

B 2)n})"-:

-!1.0"'o!-3"-1

B ( )/,( 11.UI3"(/"!$#&%' (o) *+,(L?N<_9$)

Hermann Weyl, Einstein

princetoni kollégája, megfogalmazta Einstein fény-értelmezését: minden mozgó test a

,2K&4}-721d9' 0o4 C 7S"#!$8S"91&7M(o)n"*+,U1&jo#M)r4"#W,UIK&( 74 #,8
fényhez való viszonyításban határozható meg, de amikor a fényt határozzuk meg: az semmi máshoz NEM viszonyítható. A fénynek egyedülálló fizikai és metafizikai 4 - T! } n 7 W- , - o S M # z ) # " S 9 ! U V 3 - o 3 o n W- , - v < " j - H ) Q - N 7 - 3 H n V S I2

3 .1 z 0 , I2 / ) " n - 7 " 0 " ` # V' ( G < U ) n

( R 1 - 3 } n - Y ) $! W- , - : o j - )

23. Ld. Max Jammer, op.cit. p.38k. is.

16

2 C-nek jelölt Állandó. (ahogy Einstein híres képletében, E=mc ). Ha a fénysebesség nem volna konstans, ha a fény mozgása bárhogyan is ingadozna, akkor nem volna B 2 ) n v < ,W# e .% # G < I- i 3 v # ' o ( ]! " 3 o ( :

.K - } ) ' ` / a L1 # v : " S 2 ! W- , $! -

) &1 7 - DK i s .K - ) ' - 7 - & $! - ) / - .1 - > < 2 ) " n - " :

` " : U

( &1 7 ?

rendezett természetét. Ezért vonakodott Einstein a véletlennek vagy esetlegességnek helyet adni a tudományos magyarázatban vagy a tudományos elmélet kialakításában. A fény állandósága a teremtett rendben Isten

R "A : K C 7 $9 ` # G < ;9 .K 0 ! N # 7 .1 9 ' d 8 / 2 1

keresztyén szent iratok beszélnek – Isten nem szerencsejátékos. Igen, hitt Einstein Istenben; Istenben, mint minden rendezettség, a racionális és morális rendezettségnek 91R#S"23 1L0[#!$#kI%Uj"#) `"#
természetet rögzített egységben szemlélte, így a rendezettségnek általa elképzelt B &# O% , &U % #

' W- , - ,K _ < $9 " ) 9 O1 , # \ ` 2 1

z < - .K - S

$! o ( " 3 ;9 : 1LO " : W# "7 U ! 9 1

" : I# " k } a L1 ( $! W# , ( : " j I# )

2 OK D } 4 W- D 0

G < I- 3 ?

Világosan láthatóak itt a fenntartások azzal kapcsolatban, ahogyan Einstein > < - 3 : C M 7 M - $! +* , 9 "k T9 }) o( Y7 H # @ O1 , - } ) W2 ? " : U .K a .1 # : "k T9 }) o( M7 # ` [ 0 9 1 } ) # 3 n " ( d ) } 4 M - $! " n / - 1 - [ ) " S 9 1 &1 M 7 W# ,/ # .1 +* , / ( , #

a természet éles szétválasztását lélekre és testre, szubjektumra és objektumra, de mi van Spinoza mereven logikus és kauzális Isten- és világfelfogásával? Annak következtében, hogy ragaszkodott hozzá: „Isten nem szerencsejátékos”, Einsteint például Max Born azzal vádolta, hogy keményvonalas determinista, de ahogy Wolfgang Pauli is bebizonyította Princetonból Edinburghba írva Bornnak:45 Einstein nem determinista, hanem realista azzal a „Clerk Maxvellian”-us tér– és általános .K - $! W# , ;9 " S +9 , / U .1 - ! [ < 2 ! W- D } ) - :

> < - 3 B - ! - $! 0

" : # " k / a L1 ( $! W# , ( : # ! # k " S - , 0

&1 7 $9 / ) e % - 9 $9 .K U ) " n +* ] % U " : ` # G < - T! " n I- " : W- N ) - <

G < - 3 3 n " 0 7 0 ' 2 1 .1 - $! `

4 ( 3 n

#

, - &K z < / 2 &1 7 - , W-

2 K D 4 W- 0

! M - } 4 W- : 9 B &- % M - 7 ) 9 = # : ! / # 1 ,1 7 T9 : 1

" : W# "7 # $! +9 , U 1 ) " n - K 1 , - &K G < $9 ) ( ! o 8 " 3 9 LU % U " S # ! } 2 1 _ # } 4 # 3 n " ( [ < U ) o n g ( 1 z < W# , - [ < # D ;9 " : U V S M # !? w

- 3 3 } n o 0 7 " 0 ' / 2 L1 -

volt, hogy a dolgok felfoghatóságának mélyebb formái a fényre alkalmazva a .K - $! W# , ;9 " S +9 , / U .1 b 2 b 1 : V S # / ) "<> - T! > < 2 ! W- V j - ) H # " : # "7 # T! e9 , } U h 1 : ! } # 1 &1 7 $9 : 1 B ( " 3 # $! [ < # ;9 V S # ! " ) M - < W# , - G < W# , ;9 " : # H 9 " 3 ( ) ' ( ;! " : " ( ' / U &1 .K # |

oS M# )

&1 7 " A

: 1 2 3 ? h f 7 ( ;! " n # )

B &# O% , | # > < W# , - G < # & ;9 " : #

egyáltalán nem ismert, tehát azt valakinek ki kellett találni.46

44

Irene Born, The Born-Einstein Correspondence, London, 1971. p.180k. Irene Born, The Born-Einstein Letters, London, 1971. pp. 217-218, 322-324. 46 Ld. Denis Brian, Einstein, A Life, New York, 1996. p. 370. 45

17

" S " ( +! , v ` # G < +9 0

b)

„Isten nem játszik nyílt lapokkal” ( God does not waer his heart on his

sleeve) .1 9 ' 8

} 4 # 3 n " ( [ < - 3 D $9 +! , ( , i # # W7 ` 4 ( 3 n @ D1 , - ) LK o 0 b ! V j U .K G < 9BM 2 ! - " : 2 k " j - ) ` " S I# o 3 l n ! WU D } 4 W# , 8

Bo ( .K G < U V j # v ) " 3 ( ) ' ( ;! " : " ( W' O% V) : ? k $9 ) ( 7 U ) U "! - N 7 - 3 " n 2 &K . - $! v < 5 s o 2 N 1 ) Y n ;9 ;! V S U ) " S # $! z 8 o S o ( e! b # j " j # } ) ` # } 4 o ( 3 n

elvetette az érzékelést, mint a valódi objektív megismerési módot. Ez az alapfelfogás B &- % - 7 " 0 ' ;9 r : : 9 f $9

) D1 , M - $9 ) } ) - : #

B $9 7 $9 " : p # V' ( G < M # M 7 } ( IU T! $! +* , U L1 U o j # ) X @ O1 , - r ) ) - <

% WU . &1 7 ;9 : ) " n * +! G $! I# " k o ( : " : # !

b ? f j o j 0 ! # ! I# : ! " : 9 # ~ 7 p # G < 2 T! ~ n < - 3 3 n 0 7 " 0 ' / 2 .1 ` } 4 o ( 3 n " S # $! " 8 o ' 9 & e9 D " : M # 9 ` M - ]! .K &- O% , W- G < - V 3 2 OK D 4 - D 0 &1 7 IU K > < # I7 , W# D 4 W# 8

u # .% - ! -

) L1 2 " 3 - :

.K I- ) ' % - ) - < - 3 B T9 3 " n - $! " 4 W- , 0

_ < $9 ) , M U ;9 o j 8 $! `

/ a .1 I# :

@ D1 , - )

kijelentett gondolatainak letapogatásával”. Nem láthatjuk Istent másképp, csak saját fényének világosságában. Ahogy a héber zsoltáros mondta, „A Te világosságod által látunk világosságot.” B -!m#

@.' 277A":

,-IK.-
B 2)n #

: C 7k"( )/D9

1.7-K.-Ik"2K.0 !:"(oKLUWj j"#)

mondottakat. Akkor a fény állandósága volt érdekes, most viszont a fény láthatatlanságával foglalkozunk. A fényjelek által hordozott matematikai minták : ;9 o j W- " s 7 / 2 L1 M 2 ) " : I- .K / - &1 I7

A ! &1 M 7 U .K [ < I# 7 , W# D 4 # D 8

G < $9 ) " ' - )

9 .1 > < - .K W- " A Y ) r : #

, I2 .K O $9 ' 0

" S $9 ! U " 3 - 3 " n W- , - G < .K " 0 $! `

annak hatalmas és parányi dimenzióiról egyaránt. A fény ilyetén felfogása a tudományos kutatás vég nélküli forradalmában gyökerezik, aszerint ugyanis, nem a láthatatlant kell kifejezni a látható alapján, hanem a láthatót a láthatatlan alapján. Maga a fény nem látható, csak az, amit megvilágít – „mélységében megragadni a

" S # $! 8 L1 U " 3 (

` $! W- , I# "k o( "3 # D ) R 9 # 7 v.1 9 J f 3 = n " 3 ( ) ' " ( $! W# , # +9

R ` # 4 ( 3 n # I7 h f ;9

) D1 , M - $9 = ) z < o ( } ) / ' , # ? I@ D1 , - )

nem játszik nyílt lapokkal.” Ez nem azt jelenti, hogy Einstein a mindennapi

S"9!U3 V): j"#)H,#k"#1&7,#!;4"#W,8NK.-) ' -I7-WEK.-I) '1&7M-K.-/11.23,0 !"-!;:A"! C )/A"!0zS"#I3/nN#.8 ! :A"! C )/j C 70

kategóriák rejtett okait akarta kutatni, mert ugyanúgy, ahogy Bacon és Newton is, el

#:"#KO 4 #W,UK,( !$8') 9 #7 (o: :V!+ 8o! `1.0 -KDN#[S"9T!U3"2IKOv1L-<

:"-I7' -W So(o!$)}#

1.--!Tnjo0!b#I7( : :"!+ '( !;3"( :d,Uk !$U!$:"( 7) #:?f 9T)"1O,-9$) 9$) :"U j j

#

' (o!;3"( :

K.-)}' -7-W

1,7#WjoUM!$n 1.7-IKOs1.23"-9$)"-:

!$UD4 #W,#WD!#M)

(o)D( !$8 39$#9=1,7-K&:"-7M-W,2WjV-#I:"#KO=jo-M4}#W,( !T) 9`d#
2/1

#<[9

UM!e,#M!

9;K.U)n"*+,#D) #:?

fh7

:A"! C ) C 1L-)

<>2!Tn

' 9$)"#<[9$: 1

:"9+s") 9$:

#7

UM!e,#M!U) ( 1

relativitáselmélet által kiváltott ismeretelméleti forradalomból, amely megmutatta,

18

4 ( 3on #7>-
szintjén, és a mi ismereteinkben is összetartoznak. Ekképpen a tudományos : ,P# , U &1 ) I# r : # ' ( ;! " 3 ( :

" j - ! .1 " 0 ` $! - " : 2 " k I- 7 2 1 ) 2 $! :

A $! 9 B - ! 2 " k ;* , 0 &1 7 I- &K " : - 7 W- , 2 " j -

" : - $! c ! V j - 4 # , o ( $! ) 9 # `

# G < - T! n " S U +! , ( 7 W# D $! # } ) ` o j U .K [ < - $! = n " S 9 .1 7 o ( ) " n e* , / U .1 ( = ) " : - .K - &1 7 V A ! 9 1 " S $9 7 &1 " 3 U ! % 5 # d # G < - " 3 9 1 > < - .K 0 I- z < o j - .K ` / 2 ~ 1 M # z < M - $! n

) - <

" : * 1 2 .K ! - , - 7 0

B - ) ( G < - } ) ( $! 8 3 $9 # 9 " S $9 7 .1 " 3 U ! # , # $! ` 4 # ) - <

" S # 3 n

" j - 4 # , o ( $! U 1 .1 # ! " S # 3 i n $9 / ) V9+, * i S V j W- , - " : $9 / ) , / 2 1 .1 - E ! 2 .K 4 W- , 5 0 - ! ? N G < $* 3 > < - 3 B T9 3 " n - $! " 4 W- , 0 / 2 1 ! -

: I2 " k - 7 4 W- , 0

G < I# .K # ' J ` / 2 N 1 G < $9 ) " ' - )

/ a 1 # :

[ # ! W2 B M - ! .1 7 $* " ) 2 = ) G # :

A ! L1 0

G < - 3 B $9 3 " n - $! 0

2 OK , - $! > < 9 Bo ( .K G < #

&1 M 7 M U > < - 3 B T9 3 " n - $! 0 ,1 7 U [ < IU .K # ? > < - 3 B T9 3 " n - $! " 4 W- , 0

$9 / ) > $9 ;! " n - ) ` ( Ij % - : D ;* S " : - LK W-

A N ! &1 7 " ( ;! " 3 U ! # o S - ! - " : # " k a .1 ( ! W# " j # ) $! 2 o S 0 w " S U +! , ( 7 # D ( : # ! # k % U ) I# " : ` / 2 1 # j " j # ) > < - " 3 # T! " : ( e .% # # ' o ( ]! " 3 o ( : .K - } ) W' .% 2 } ) - :

B - } ) ( G < - ) ( ! o 8 " 3 $9 # 9 &1 7 $9 / ) , - G ) I- 3 n L1 2 3 g j d - $9 T! ! / - &1 7 , 5 0 - .K O- .% 2 , ` .1 0 z # : " A ! .1 d 0 " : # " k a .1 ( $! W# , ( # Y ) ) # i : $! WU D } 4 W# , 8

formájával. A természetet önmagában megragadni, intuitíve és egységesen, objektív <>2M!$n 123"2jo-M) ,#k"#/1,7,#!$#W ")Y:

2/1#pK.- U_%.-!!-
C 11&7- B A"3 3V2/1&j"-) ` (o!;n

:AV! C )j C 70 1.23"-9$) -:

#p-3 B 9$3ono-/!$0

21S"91.7(o)n}!#M3"( 11LU3"U) #:

,-! %-1.-)\-!-3"-Wl,-3 n}-M)

anélkül, hogy hagynánk pluralista relativizmussá szétesni, ez a tudomány szigorú feladta. Ez azt is jelenti, hogy az ontológiai mélység dimenziójában kell gondolkozni, amelyben a dolgok felszínét az egyáltalán nem látható mélység rendezi el, és ezért " : - T! E ! - 3

n ,1 7 - &K LK H - " 3 o ( } ) ' o ( $! ) 9 # G 7 - G < " k ;9 .K T9 : E1 2 1 , I- o ( .K - D ;9 : 1R, 2 ) " n - M 7 o 0 : .K - ` H # " S # $!

8 .1 U 3 B M - } ) ( G < - ) U ! 9 1

1 &1 7 $9 / ) ] % M - ]9 .K - [ ` " 4 q # o S # $! o 8 " j # m ) # ' ( ;! " 3 ( " : W# ^ - ;! : " A !C ) e* , m 0 , I- &K G < / 2 .1 7 - " A u : 2 l 1 # ;! " : ( D 8 és /) V<[- }) MU ! 9

alapjuk szerint akarjuk megismerni. „Isten nem játszik nyílt lapokkal” Itt nagy különbség van Einstein és Spinoza vélekedése között. Spinoza filozófiája a latin sztoikus Deus sive natura elmélet zsidó változata volt, mert szerinte csak egy mindent magába foglaló, önmagából kiinduló szubsztancia van: „Isten vagy

, - &K G < 2 &1 Y 7 W-

` # G < - T! o n W- G 0

# 7 ( )

( .1 +* , / ( # " S $9 ! IU

3 - 3 " n - , M - G < > < - $! ` " S I2 3 , M - ! M - r ) &1 I7 " A : L1 2 " 3 / - 1 - " 3 2 &1 7 ) - :

fogta fel, amelyet csak logikai, kauzális úton lehet megérteni – számára Isten semmiképpen sem volt transzcendens a világegyetemhez képest. Ezzel ellentétben Einsteinnek az „Isten nem játszik nyílt lapokkal” elvének megfogalmazása bevezeti a világegyetem csodálatos felfoghatóságának (Verständlichkeit) mélyebb értelmét, és annak felfoghatatlan transzcendens alapját Istenben. „A tudóst” — mondta, „a " S 9 ! U " 3 - 3 " n - , M - <

, +9 o ( : 7 # D

( 1

z < - " 3 2 OK D } 4 W- , g 0 L1 2 " 3 2 } ) - :

19

B - !Bo ( 3 " 4 # , W# D ! M # " ) .1 U " 3 # `

I# 7 ;9 .K U / ) , #

2 &K M 7 W-

csodálat és tisztelet sarkallja.”47 „Legnagyobb mélységeiben elérhetetlen az ember számára”. 48 Ezért mondta Einstein, hogy a tudomány vallás nélkül béna.

c)

„Az Úr kifürké szhetetlen, de nem fondorlatos” ( Subtle is the Lord, but

malicious he is not)

A Princetoni Matematikai Tanszék társalgójának kandallója fölé van bevésve ez a mondás, amely a német Raffiniert ist der Herr Gott, aber boshaft ist Er Nicht49 fordítása. Ezalatt Einstein azt értette, hogy „A természet azért rejti el titkait, mert lényegénél fogva csodálatos, de semmiképpen sem fortélyos.”50 Ezt, mint több más mondását is gyakran ismételték, talán nem mindig ugyanazokkal a szavakkal. Nekem %.(oj jo#M)\,-W.1,79;:

#7\-IK.0g1L-Wj j

#7YU/1WX

Raffiniert ist der Herr God, aber

` # G < - $! 5 n # 7 O1 "3" # $! ! % # ` } 4 o ( 3 n " j IU K @ D1 , - d ) " ) - } 4 - 7 - d ) " : 9 9 .1 > < - .K 4 - , 0 ` ) - < hinterlistig ist Er nicht

fondorlatos vagy ravasz, noha mély de nem körmönfont — nem csal meg bennünket és nem játszik velünk. Ha az „Isten nem játszik nyílt lapokkal”, azt hívatott kifejezni: #,-WK,

( !;SV#/1.4 #,8o:G: 9"# B -M!1.7*$) 9%-!-I) 123"-: j"0!$`"#: :"( K#/7 @1O,-)v
nem körmönfont” mondás kifejezi, hogy a világegyetem egyszerre összetett, &1 7 C " S - o S M 2 ) o n - 1 / 2 J 1 " S 2 3 , - ! - / ) V A E ! - o 3 V n .1 7 - OK p s / 2 1 z < - o 3 " j $* 7 " 4 W# , 8 / ? h f [ 7 I# W7 L% M - ! - / ) , b ` 4 ( 3 n

# 7 $9 [ < > < # ) - ) 1

rend, amely a világegyetemben megtalálható összefüggések bonyolult és gyakran 7 W# V S # DK " j = # &- O% , 0 I- " 3 / 2 &1 7 = - < C 3 C j 6 .% T9 l : > < - " 3 J ` ! M 2 ) o n - " 3 2 " j - ) " 4 9 , - +! z 2 .K ' I- _ < ! 0 ` G < - OK G < T9 " ) ' # ) } ) # :

dacára, hogy racionális magyarázattal nem leírható eseményekkel találkozunk, a S"9!U3"-3 n"-,-M<

C )Y: 2)no-/1[S"#I3onqa/1.#! B #[%.U,2:"(/vs"70 ` 4 #)}-M<

) -<

<>-3"9 1.<>-K.4}-W,0g1L23"2Wjo-M)

egységes és hiteles. J f N 7 # G < I- 3 / 3 } n o 0 M 7 0 ' / 2 1 # &K .K # # " k ( / ) D .K # o S o ( } ) W# D V : o ( 7 ;9 " : ` # < - +! Y n .K H - z < U K - $! 0 j [ j , # +! , # G < ` 4 ( 3 n

a fénynek egyedülálló fizikai és metafizikai helyzete van a világegyetemben. Ha <[9$)"' -)v
vonatkozásában definiálható. A fény a nagy Konstans, amely nem határozható meg S"#!#<[9

BDC ! C ,-

U!$!$8

S"( ) #WD:"( 7U/1LUWj"#)V?

( 77U

S"91&7( )n *;DS"#

K.-)}' -M7M0'9;:

-!`\!$-1,7

nyilvánvalóvá, és definiálódik viszonylagosan minden más, amit a természetben 47

Einstein, Out of My Later Years, pp. 30,60. Ideas and opinions, p.49; vö. p.40. 49 Denis Brian, op.cit. p.127. 50 Ld. Abraham Pais, „Subtle is the Lord...”, Oxford, 1982. 48

20

ismerünk, és szilárdan támaszkodunk rá. Ez még akkor is áll, ha az atomi és subatomi kutatásainkban, a világegyetem földi és asztrofizikai felfedezéseiben – már ameddig -!$2K.4 -WA")Y:i#7v9$' 0i2/1R,2K B -!+,2,-M!-M9V: C 7 C EQ"`"(o!en #I)[k K.(j !$2I
jelenlegi megfogalmazásban a fizika törvényei számára kezelhetetlenek. A világegyetem mozgó testeit átjáró dinamikus sokváltozós struktúrákon keresztül, a fény állandósága egyedülálló metafizikai állapotával valahogyan alátámasztja azt a <>-3 3on}0 70"' 2/1O,`4 ( 3n S"9!U3"-3 n"-,-M
I@1O,-)

#<_9$)"-:

) -<\%UW.1&79;:rS"-!;A )Y: ?v#3 n 91S"#)

#

1.2KOD4}-W,-D!$-) 1.23"2KL0!

3on}0 70"'/S"-`

,-! %-1.-)

-3 nrSV23,-!$-)KL-) '

,-! %-1.-)

-M!2K.4 -W,-WD!-M)

!-M) )}-

#

!-1,7A )Y:

#K.#a9$( ) U!9 1

: ,#P,U1 1&7MUM#3V):>#,2KR21b9$' 0z,-IK.-
!-M) )}2):

: C So-WD:"-7 0-I)

:"2Ik"-/1.-:l1.-<[<>9 B 2!-K.#a9$( )"U!$9 1N3"( ) ' (!]:"(' U/1,K.#[S"#3 n S"91.-!$:"-'"2/1&KL-?fRjj"0"! #u!$( 39;:1

9$3"#7(!$4 #,8`_1L-<) -<

2KO,-I!-
#7u") 9;SV-K&7I <

K.-I)"'W%2j"-uS"-W,-r4 9+1L-M<

) -<

aU B (!$4"#W,8 `G' -|-3 3 n}0o70"' 2/1: C 7A"!>-7 #

legmaradandóbb, mert ennek hiányában egyáltalán nem létezhetne a tudomány; így hát nem hisszük, hogy van, vagy lehetne bármi, ami ezt teljesen megcáfolná. Isten 4/s123"-1.`"2/1b)"-<4 #3nz-!

!;n"#)=<>-3 3 n 0 70"' 2/1 S"(!+-7`b#-M!!-WJfh9T) 1D,-9;)4 #W,UKL(o7 (/,#)5<[-I3<>#K.# '/,`

és elítélte a kvantumfizikusok azon állításait, amelyek kétségbe vonták azt a mély és változatlan rendet, ami az atomon belüli világban van, ahol a természet okozatilag összefüggéstelen és irracionális módon jelenik meg. Maga Einstein szembenézett egy hasonló

problémával

azoknál

az

általános

relativitással

kapcsolatos

következtetéseinél – ahogy felfogjuk a görbült tér nem-euklideszi univerzumát –, amikor kitartott amellett, hogy „minél inkább a valóságot tükrözik a matematikai tételek, annál kevésbé bizonyosak; és minél bizonyosabbak, annál inkább nem tükrözik a valóságot”. 51 A hagyományos logika az euklideszi térre alkalmazható és nem a görbült térre, így szükségesek új gondolkodási módok, amelyek nem konformak a logika és fizika hagyományos törvényeivel. Nem foglalkozunk most részletesen a koppenhágai-göttingeni típusú kvantumelmélettel, ugyanis Einstein rámutatott „egy teljesen újfajta matematika” szükségességére, amely megállja a 4 - T! o n W2 # 7 ( : " j # z ) # [ < 2 ;! " n .1 2 " 3 2 " j - G ) I2 OK D 4 W- , G 0

: # V k a 1 ( ! # L ( : V j # " ) ` # > < - ;! n I- " : W- # : " S # ) "< B ;9 7 ;9 : 1Lo ( :

akartak összefogni. Alapos újításra szorult a tudomány logikai struktúrája, 51

„Geometry and Experience”, a Prussian Academy of

21

! "$# &% )' ( * ,+ ( '

összhangban és lépést tartva azzal a Clerk Maxwell által kezdeményezett tudományos logikai struktúrával, amivel egy „új matematikát” követelt a matematikában, és

K.U9T: 1 <>#W,-
viszonyokat is magába építi. Mindez azt jelenti, hogy a matematikai és tudományos magyarázatokban egy mélyebb, finomabb gondolkodásmód szükséges, amelyben a .K &- O% , W-

.K # a $9 ( ) # ! +9 , U 1 6 % , I2 ) " n - 7 0 +9 E 9 1 : C , - ! - 7 " 0 - [ ) .1 7 U v < ;* , / U D1 " j c # o S / - .1 7 9 ? @ O1 , - ) : 9 B" A &K " : / 2 ,1 7 4 W- , - D $! - ) `

de nem alattomos vagy körmönfont, nem járatja velünk a bolondját, nem kér minket #K&K.# ò4}(o3n>1&7-
Az a mód, ahogy Einstein oly gyakran kapcsolatba hozta a Rend eszméjét

@1O,-I)) -!À": K C 79 #7 #v,2)n,` 4}(o3n

#[K.-)}'-3on}9$: -i#So23 1.0

mindaddig, míg racionális: bizonyíthatatlan – ugyanis mi feltételezünk egy rendet akár a bizonyítási kísérletben, akár a cáfolásában, hiszen minden racionális rend C ) z < # " 3 U )

6 ;! LK p # H < ,W# ` - 3 ^ n V S 2

3 .1 0 .K I- ) ' # $! # Ik % U .K # ? h f 7 2 K N J f $9

) O1 , - $9 l ) ) - <

! - 4 - , W- z W# , - 9 D1 , # X

mert ha csak elválasztjuk Istent minden rend transzcendens alapjától, semmiféle racionális gondolat nem lenne, nem is szólva a tudományról. J f $! " 0 # ' / U L1 ( <

o S 2 " 3 2 p ) " 4 # ' '

, 2 ;K L% - p : " S 9 1 &1 Y 7 = # I- o 3 ~ n ! 2 ) o n - " 3 - v 1 " k ( / ) D 4 ( 7 J ` I# _ < e9 / a .1 # : " : - o S } 2 1

tudós vett, vagy mert számításba venni. Itt ismerhetjük fel Einstein legnagyobb - +! , 2 .K / 2 L1 W2 k $9 ) ( 7 _ # @ O1 , - } ) W2 D 0 ! ? h f T9

) D1 , - T9 i ) .K # " 3 # &1 7 " : " ( ' / (

k $9 ) ( 7 # / ' V#$! $9 / 7 v < 1L& - ! ! - ) / - 1 L1 2 " 3 2 4 - 7 `

# " S $9 ! U " 3 - 3 " n W- , - { < .K # a $9 ( " ) M U $! 9 1 - 3

n 1 2 " 3 2 " 4 - 7 h ` / 2 1 C OK o S M 2 ) o n - :

,1 7 - .K $9 / ) N H < " s : C ' p 0 } 4 # .K G < 8 ) 9 &U % U 4 ( 7 ?

B ( " 3 ! # ;! " : ( 7 7 I2 : # 5 7 - 3 " n / - D1

A +! , 2 .K - $! > < 2 ! W- B &- % ! - &1 I7 , / 2 .1 2 " S - ! `

J f i 7 " : / 2 ,1 7 , P- , - / 0 # OK LK # ` 4 ( 3 ^ n W2 V S I- : ;9 3

amelyben például a relativitás- és a kvantumelmélet egy egyetemes, racionális .K - } ) ' &1 Y 7 - OK o j M - l ) I- o 3 o n } - D1

A $! " 4 W- ? w

U K Y "j I- ) ) # 3 n % - ! M - ) , g 0 L1 2 3 s

# ) } n # 3 " 3 # N ! U ! e! > - $! 0

J f $9 ) D1 , - T9 )

ezzel kapcsolatban. Rámutatott, hogy a tudomány elérte azt a pontot, ahol már nem -!$23"-' 4"-Wh2/1,7-W

hogyan lehet a folyamataiban az,

ami; hanem rá kell kérdeznie, hogy „miért az a természet ami, és nem valami más”. Ez azt jelenti, hogy a tudomány nem elégedhet meg a törvényeknek a meghatározásával arra vonatkozólag, hogy a természet valójában miként viselkedik,

4 91.7-)v4 # <>-3>#:"#K$%#2KO,-I) 9"#7( : !$(o3"9;:"#9-3 n 12I3"2W `"#
megalkotásával elkötelezte magát, akkor a tudománynak le kell hatolnia ezeknek a C KOS"2I)n"-:") -:

#dDK.#)"1&7a-)}' -M) 1>#!$#Ik%U9$3"`H2/1<[-I3:"-!T! ,#I!U!$) 9#

#7( :1&7MUM
#=S"231.0

bizonyítást. Einstein továbblépett, azt mondta, hogy ez inkább egy „prométheuszi” Ideas and Opinions, New York, 1954. p. 233.

22

S"U!!#!$:"(o7MU/1N!$-) )"-` ' -[9e ) -:AV):^#7I :"-I!T! ,-I) )/AV):"`R#<[9+ 0

#_V'Y(o
SoU!!#!T:"( 7U/1

vallásos alapjának” nevezett. A Miért? kérdés bevezetéséhez visszamegyünk a ,-K&
21

B 9$7/9$:V#

#

j"-!1.0 j j

1ODKD ":/6"K.UO%LUWjV#`

#
S"911&7# ,#/1.*+]%.#

#

felvilágosodás hogyan és miért közötti racionális dualizmusát, ami a nyugati

: !e6"K.UWj"#):"UK.( 1

1,7#:"#' U1.( :"#W=9' 2M7M-W-I!$0? N

alapja és aki transzcendens oka minden

9$!n}-)
w #K&K,8o!ò4}(o3n}#)G2IKO,-P,-zSo#M!8%U jo#) @1O,-)

1.#I:_@1O,-).0 !% C 4}-W #7`"#
teremtett világegyetem céljának az okát vagy az alapját. f j o j M - )

#

G < - 3 3 } n o 0 M 7 0 ' / 2 &1 o j - ) p ` } 4 # ' ' % I- o 3 o n - 7 7 - { : > < - 3

" : W2

| hf $9 ) O1 , - $9 )

Y ' o ( ;! " 3 ( . ?

sohasem szentelt figyelmet a gonosz kérdésére — a gonosz végtére is irracionális és érthetetlen, egy feneketlen rejtély, ahogy Szent Pál nevezte. Nincs ok, amiért lenne

GH<>-) )n 9$K.-^2)|V'Y(o#p-!$23,2,-!Jj"9j"!9#M9E%-M!-)/,0 1.2I3"2WD`1L-< a Yom Kippur zsidó 3"(o)}(g1,7 ?

A") ) -k"2G9$!T!-W,0 !-3? w

9$)}' #7( ) U!+,#!` a/1L#:#j jo8!$`4}(o3 nl@1D,-)

)}-<1&7-KL-M)}a1.-&%UW,2:"( 1.`#: 9

nem játszik nyílt lapokkal, és aki mély de nem körmönfont: a teremtett világegyetem " S 2 3 .1 0 ( " : U } ) # " : ` " S # ! # [ < $9 / ) c # 5 7 0

" S $9 ! U 3 .K d # ;9 LK M U ) Y n !| 8 > < - 3 " S U +! , 8 a I2 ! % U " ) # ^ : G < - " 3 2 OK , 2 .1 W2 " : # k O% ":?

3 ( 3 $9 } ) - b ` # " : b 9 ) - < Bizonyára érdekes lehet, hogy a másik zsidó tudós, Ilya .K ;9 "

4 ;* " S " 0 b ` ' -

nem is olyan determinista, mint Spinoza, és akinek a gondolataiban nem volt hely az

9 ' o 0 } ) - :

` "!$&# % ' o( Y) ": 2 k k - H ) " 6 3 N n " j / - ,1 7 2 " ! # 7 $9 ' 0 .K 0 $! ` v < ;9 / ) # < 9 G < I- 3 " S U +! D Y 4 # D 8 Y

?

52

52

„The Rediscovery of Time”, Zygon, Journal of Religion & Science, December, 1984. Vol. 19., No.4. p.444., T.S. Eliot referenciájával: „Burnt Norton”.

23

Thomas F. Torrance: Einstein és Isten

Recommend Documents