Tevékenységi Jelentés

Éves Jelentés 2005

I. kötet

Tevékenységi Jelentés

Az EBB-csoport 2005. évi éves jelentése három kötetből áll: ➾ A z EBB-csoport elmúlt évi tevékenységét és jövőre vonatkozó terveit bemutató tevékenységi jelentés; ➾ A z EBB-csoport, az EBB, a cotonoui beruházási keret, a FEMIP-letéti alap és az EBA pénzügyi kimutatásait tartalmazó pénzügyi jelentés, a kiegészítő mellékletekkel együtt; ➾ A z EBB által 2005-ben finanszírozott beruházásokat, illetve kibocsátási ügyleteket, valamint az EBA projektjeit listaszerűen bemutató statisztikai jelentés, a tárgyév és az elmúlt öt év adatait tartalmazó összefoglaló táblázatokkal együtt. A kiadványhoz mellékelt CD a három kötet kivonatos tartalmát és a kötetek teljes elektronikus változatát tartalmazza különböző nyelveken. Az éves jelentés a bank honlapján, a www.eib.org/report címen is hozzáférhető.

Európai Beruházási Bank Csoport

Tevékenységi Jelentés 2005

EBB Csoport

Tartalom

EBB-csoport: főbb adatok

4

EBB-csoport: mérlegkivonat

5

Elnöki összefoglaló

6

Az Európai Beruházási Bank Csoport 2005-ben

8

A 2006–2008. évi ügyviteli terv

12

Az EBB-csoport tevékenysége 2005-ben

16

➾ Kiegyenlített fejlődés az egész Európai Unióban

17

➾ Az Innováció 2010-kezdeményezés

22

➾ Környezetvédelem

28

➾ A transzeurópai hálózatok bővítése

32

➾ Kkv-támogatás: új banki célkitűzés 2005-ben

36

➾ FEMIP: támogatás a mediterrán partnerországokban

40

➾ Együttműködés az EU egyéb partnerországaival

44

➾ A bank mint vezető nemzetközi kibocsátó

50

A bankcsoport irányítása és működése

54

➾ Az európai intézmények és fejlesztési pénzintézetek partnere

55

➾ Átlátható és elszámoltatható működés

60

➾ EBB-csoport: szervezeti kérdések és személyzeti politika

64

➾ Az EBB igazgatási szervei

66

➾ Az Igazgatási Bizottság

68

➾ Az EBB szervezeti felépítése

69

➾ Az EBA igazgatási szervei

72

Az EBB-csoport támogatására jogosult beruházások

73

Az EBB-csoport címei

74

EBB Csoport


EBB-csoport: főbb adatok Európai Beruházási Bank Az EBB 2005. évi tevékenysége számokban

(millió euró)

Szerződött hitelállomány Az Európai Unió országaiban A partnerországokban

47 406 42 276 5 131

Jóváhagyott hitelállomány Az Európai Unió országaiban A partnerországokban

50 957 44 650 6 307

Folyósított hitelállomány Banki forrásból Költségvetési forrásokból ezen belül a beruházási keretből:

38 874 38 677 197 114

Forrásbevonás (átváltás után) Közösségi pénznemben Nem közösségi pénznemben

52 707 38 095 14 612

2005. december 31-i állapot: Kötelezettségek és követelések összállománya Banki forrásból nyújtott kölcsönök Garanciavállalások Finanszírozás költségvetési forrásokból Rövid, közép és hosszú lejáratú forrásállomány Saját tőke Mérlegfőösszeg Tárgyévi nettó eredmény Jegyzett tőke ebből befizetett

294 200 135 2 169 248 283 29 280 289 301 1 389 163 654 8 183

Európai Beruházási Alap Az EBA 2005. évi tevékenysége számokban Szerződött állomány Kockázatitőke-ügyletek (21 alap) Garanciavállalás (35 ügylet) Kötelezettségvállalások összértéke

368 1 685

Kockázatitőke-ügyletek (24 alap) Garanciavállalás (35 ügylet)

468 1 685

2005. december 31-i állapot: (*) e bből a bank 49,8 milliárd eurót a 2005-re jóváhagyott, összesen 50 milliárd euróra szóló éves forrásbevonási terv, 2,9 milliárd eurót pedig a 2006. évi forrásbevonási program keretében gyűjtött.

Kockázatitőke-ügyletek összesen (217 alap) Garanciavállalás összesen (164 ügylet) Jegyzett tőke

3 081 9 306 2 000

ebből befizetett Tárgyévi nettó eredmény

400 43

Tartalékalapok és céltartalékok

212

(*)


EBB Csoport

EBB-csoport: mérlegkivonat

Pénzügyi Jelentés 2005

A 2005. december 31-i fordulónapi mérlegkivonat (ezer euróban)

ESZKÖZÖK (aktívák)

31.12.2005

1. Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal, illetve postai elszámolóközpontokkal szemben ............. 2. Jegybanki refinanszírozásra alkalmas kincstárjegyek ..................................................................................................................................... 3.

13 168

2 798 645

Hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hitelek a) látra szóló ............................................................................................................................................. 285 200 b) egyéb hitelek és követelések . .......................................................................... 23 567 366 c) kölcsönök ............................................................................................................................................. 114 643 969

138 496 535

4. Ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek a) kölcsönök ............................................................................................................................................. 133 700 679 b) céltartalékok ................................................................................................................................... - 292 500

133 408 179

5. Adósságot megtestesítő értékpapírok, rögzített kamatozású értékpapírokkal együtt a) államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok 1 585 300 b) egyéb kibocsátású értékpapírok ............................................................... 11 323 079

12 908 379

6. Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok ..........................................................................................................................................

1 299 762

7. Immateriális javak .......................................................................................................................

6 146

8. Ingatlan és berendezések ............................................................................................

180 113

9. Egyéb eszközök a) különböző adósok ................................................................................................................ 506 377 b) pozitív helyettesítési értékek . .......................................................................... 20 225 370

20 731 747

10. Lehívott, jegyzett, de még be nem fizetett tőke- és tartalékszámla-követelések .....................................................................................

1 684 188

11. Aktív időbeli elhatárolások .......................................................................................

41 364

311 568 226

FORRÁSOK (passzívák)

31.12.2005

1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) meghatározott lejárati időponttal vagy felmondási idővel ..................................................................................................................

393 048

393 048

2. Okiratban foglalt kötelezettségek a) kibocsátott, adósságot megtestesítő értékpapírok ... 260 021 070 b) egyéb ........................................................................................................................................................... 1 138 266 3.

261 159 336

Egyéb kötelezettségek a) előlegként kapott kamattámogatások ........................................... 237 765 b) különböző hitelezők ......................................................................................................... 1 669 846 c) vegyes kötelezettségek .............................................................................................. 18 749 d) negatív helyettesítési értékek ......................................................................... 16 462 569

4. Passzív időbeli elhatárolások ................................................................................ 5. Céltartalékok kötelezettségekre és költségekre a) céltartalék munkavállalói nyugdíjalapra ..................................... b) céltartalék harmadik fél hiteleire vállalt garanciákra ........................................................................................................................................ c) céltartalék kockázatitőke-ügyletekre vállalt garanciákra ........................................................................................................................................

18 388 929 96 027

748 568 0 36 750 785 318

6. Tőke – Jegyzett tőke ..................................................................................................................................... 163 653 737 – Jegyzett, de be nem fizetett részvénytőke ................................ -155 471 050

8 182 687

7. Összevont tartalékok a) tartalékalapok .............................................................................................................................. 16 365 374 b) kiegészítő tartalékok ....................................................................................................... 1 856 290 8. Strukturált finanszírozási keret forrásszámlája 9. Kockázatitőke-műveletek forrásszámlája

18 221 664 500 000 1 679 333

10. Általános banki kockázati céltartalék, átvezetés után

975 000

11. Tárgyévi eredmény Átvezetés előtt (az általános banki kockázati céltartalék terhére/javára)................................................................................................ Átvezetés az általános banki kockázati céltartalék terhére/javára ........................................................................................................................................

1 246 884

1 186 884

Felosztható eredmény ......................................................................................................

-60 000

311 568 226

EBB Csoport


Elnöki összefoglaló

A lisszaboni Európai Tanács külön nyilatkozatban jelölte ki a legfontosabb európai gazdaságpolitikai célkitűzést: új lendületet adni a gazdasági növekedésnek Európában. Lendületesebb és fenntarthatóbb növekedés nélkül ugyanis nem csökkenthető az alulfoglalkoztatottság, és nem biztosítható a szociális, jóléti szolgáltatások megfelelő színvonalú ellátása. A növekedési lehetőségek javítását szem előtt tartó lisszaboni stratégia a következő prioritásokat határozza meg: az egységes piac megteremtése (elsősorban a verseny élénkítése révén az áruk és szolgáltatások piacain), a foglalkoztatottság növelése (leginkább a kis- és középvállalkozások fejlődésének ösztönzésével és rugalmasabb munkapiac megteremtésével), a beruházások hatékonyságának fokozása (a pénzügyi eszközök célzott alkalmazása és a kockázatitőke-ügyletek előtérbe helyezése révén), valamint az innovációs teljesítmény élénkítése (mely több és hatékonyabb oktatási és kutatási célú befektetéseken keresztül valósulhat meg). Az Európai Tanács először 2000. márciusban Lisszabonban, majd azóta többször is azzal a kéréssel fordult az Európai Beruházási Bankhoz, hogy saját eszközeivel járuljon hozzá a stratégia megvalósításához. A bank ez alapján tevékenységét alapvetően három irányban kezdte bővíteni: a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok finanszírozása, melyek az egységes piac megteremtésének fontos tényezői (32. oldal); oktatási és kutatási programok és infrastruktúrák pénzügyi támogatása az i2i-kezdeményezés keretében (22. oldal); valamint a kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdítása a pénzügyi vállalkozói szférával

megújított partnerség, illetve a bank leányvállalata, az Európai Beruházási Alap tevékenysége révén (36. oldal).

Az EBB tevékenységének fejlődése a részvényesek által kijelölt irányok szerint együtt jár az alkalmazott pénzügyi eszközök körének bővülésével, valamint az ebből adódó fokozott kockázatvállalási hajlandósággal. Ebben az összefüggésben elsősorban az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott, a Tanács és a Parlament által is jóváhagyott két új kezdeményezés érdemel különösen figyelmet: a kutatások támogatására létrehozott új kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus, melynek keretében az EBB több kutatási és fejlesztési célú forrást mozgósíthat nagyobb kockázatvállalás mellett, és egy közösségi transzeurópai közlekedési hitelgaranciaeszköz, melyből a magánszektor infrastrukturális beruházásainak első éveiben, a vártnál kisebb bevételek esetén jelentkező egyes kockázatok ellensúlyozhatók. A cél mindkét esetben a kiegészítő jelleg erősítése: az új eszközök révén az európai költségvetésből nyerhető elsődleges támogatási összegeknél összességében lényegesen nagyobb források mozgósíthatók egy-egy beruházási cél érdekében. Az Európai Unió tagországainak tulajdonában lévő pénzintézetként nem meglepő, hogy az EBB forrásainak nagy részét az unió tagállamaiban megvalósuló beruházások finanszírozására fordítja (2005-ben a 47 milliárd eurónyi összes kihelyezett kölcsönből 42 milliárd euró az EU országaiba került). Ez a helyzet a jövőben sem változik, különösen ha figyelembe vesszük az új tagországokban várható erősebb növekedést.


Ezzel együtt az EBB a korábbi években is számos beruházást finanszírozott az Európai Unión kívül, elsősorban a Tanács által – az Európai Bizottság javaslatára – adott egyedi meghatalmazások, illetve a tagországok felkérése alapján (az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal kötött egyezmények keretében). A finanszírozásra vonatkozó mandátumok, felkérések eltérő időkben és okokból születtek, így távolról sem egységes politikát tükröznek: az érintett összegek, az alkalmazási módok és feltételrendszerek igen különbözőek lehetnek. Egyes esetekben, így különösen a földközi-tengeri és az AKCs-országokban, a felkérések már nem egyszeri beruházásfinanszírozásra vonatkoznak, inkább egyfajta „fejlesztési megbízásként” jelennek meg, melyek mindenekelőtt az unióban alkalmazottaktól eltérő stratégiai megközelítést, pénzügyi eszközöket és feltételrendszert igényelnek. Ezek a fejlemények a bankot is arra késztették, hogy erőforrásai és folyamatai átszervezésével nagyobb forrásokat mozgósítson elsősorban az Euro-mediterrán partnerségi program, a FEMIP (40. oldal), és a cotonoui beruházási keret (46. oldal) céljainak támogatására. Ezzel Párhuzamosan a bank folyamatosan kutatja az Európai Bizottsággal és más nemzetközi pénzintézetekkel való együttműködés új formáit. A Tanács 2006 végéig dönt az unión kívüli területekre szóló EBB-mandátumok meghosszabbításáról a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan. Megfelelő alkalom ez arra, hogy a Bizottság értékelje a bank eddigi teljesítményét, kijelölje a jövőbeni működés irányait, illetve – minden bizonnyal – újra megerősítse az EBB fejlesztési bankként betöltött szerepét azokban a régiókban, amelyekkel az Európai Unió különleges partneri viszonyt ápol.

Az EBB fejlődése a következetesség és átláthatóság elvére épít: Következetes együttműködés az európai intézményekkel: az EBB nem csak bank, hanem európai intézmény, amelyet a többi európai intézménnyel együtt a Római Szerződés alapított, és mint ilyen, működése szempontjából megkerülhetetlen a rendszeres párbeszéd az Európai Unió más intézményeivel, természetesen azok függetlenségének, autonóm működésének és egyedi jellegének tiszteletben tartása mellett (55. oldal). Átlátható működés az európai polgárok előtt: az üzleti életben megkerülhetetlen titkos adatkezelésre vonatkozó előírások tiszteletben tartása mellett az EBB jelentősen javította a működésével kapcsolatos információk nyilvános hozzáférhetőségét (60. oldal), azzal a meggyőződéssel, hogy a működése során hozott döntések átláthatóbbá tétele tovább erősítheti hitelességét.

Philippe Maystadt az EBB-csoport elnöke

EBB Csoport

EBB Csoport


Az Európai Beruházási Bank Csoport 2005-ben Az Európai Beruházási Bank 2005-ben összesen 47,4 milliárd euró kölcsönnel támogatott az Európai Unió politikai célkitűzéseit előmozdító beruházásokat (a 2004-ben kihelyezett kölcsönállomány 43,2 milliárd euró volt). A finanszírozás összértéke az Unió 25 tagországában elérte a 42,3 milliárd eurót, ebből a tíz új tagország 5,8 milliárd eurót kapott. További 5,1 milliárd euró hitelt az Európai Unión kívüli területek, ebből 2,0 milliárd eurót a csatlakozó (Bulgária és Románia) és a csatlakozásra váró országok (Horvátország és Törökország) vehettek fel. 2005-ben az Európai Beruházási Alap (EBA) – az EBB-csoport kockázatitőke-befektetésekre és garanciaügyletekre szakosodott tagja – összesen 368 millió euró értékben fektetett be kockázatitőkealapokba (a befektetési összállomány ezzel elérte a 3,1 milliárd eurót), valamint 1,7 milliárd euró értékben vállalt garanciát különböző pénzintézetek kis- és középvállalkozások finanszírozásával kapcsolatos követelésállományaira. Hiteleinek fedezeteként az EBB ebben az évben összesen 49,8 milliárd euró értékben vont be forrásokat a nemzetközi tőkepiacokról, 330 kötvényt bocsátva ki 15 különböző fizetőeszközben. 2005. december 31-én az EBB teljes kihelyezett hitelállománya 294,2 milliárd eurót tett ki, kötelezettségeinek összállománya 248,3 milliárd euró volt.

Alaptevékenységek 2005-ben a bank hitelei öt kiemelt támogatási területet céloztak meg: a gazdasági és szociális kohézió, az Innováció 2010-kezdeményezés, a környezetvédelem, a transzeurópai hálózatok, valamint az Európai Unió fejlesztési és együttműködési politikáinak támogatását. E területeket, a Kormányzótanács 2005. júniusi határozatával az alaptevékenységek körébe emelt kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a társaságirányítási elvek teljesülését a tevékenységi jelentés fejezetei részletesen is ismertetik. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az EBB 2005. évi tevékenységét meghatározó főbb mutatókat és jellemzőket.

A gazdasági és szociális kohézió előmozdítása a kibővült Európai Unióban (34 milliárd euró) 2005-ben a bank összesen 28 milliárd euró értékben nyújtott ún. egyedi hiteleket (a bank által egyedileg elbírált beruházások finanszírozására nyújtott kölcsönöket) a 25 tagú Európai Unióban, melyek célja

az európai régiók gazdasági lehetőségeinek erősítése volt. További 6 milliárd euró értékű hitelkeretből (globális hitelek) gazdálkodhattak az EBB kis- és középvállalkozások és kisebb állami beruházások finanszírozását vállaló partnerbankjai. A 25 tagországban kihelyezett EBB-kölcsönök mintegy 80%-át a régiók fejlődését támogató hitelek adták összesen 34 milliárd euró értékben. Új lendületet kapott az együttműködés az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságával, melynek eredményeként két új közös kezdeményezés született. Az egyik ilyen a JASPERS: a kezdeményezés ahhoz nyújt technikai segítséget, hogy a tagországok és régiók a kohéziós alapokból 2007 és 2013 között elnyerhető támogatásokat a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szempontjából leghatékonyabb beruházásokra fordítsák. A JASPERS-programot az EBB kezeli; a bank, a Bizottság és az EBRD szakértői azonban együtt nyújtanak támogatást a kedvezményezett országok nemzeti hatóságainak a bizottsági támogatásra társfinanszírozás keretében jogosult beruházások előkészítésében és megvalósításában. A másik új kezdeményezés a JEREMIE: az Európai Beruházás Alap kezelésében lévő program keretében az Európai Regi-


EBB Csoport


Délkelet-Európa (2,1%) Mediterrán partnerországok (4,5%) Afrikai, karibi, csendes-óceáni országok, Dél-Afrika a tengerentúli országok és területek (1,4%) Ázsia és Latin-Amerika (1%) Európai Unió (91%)

•

A 2005-ben aláírt hitelszerződések földrajzi megoszlása

onális Fejlesztési Alap – a kedvezményezett országok által önkéntes alapon összeadott – forrásaiból olyan új pénzügyi termékek alakíthatók ki, mint például regionális kockázatitőke-alapok, kkv-hitelállományokat biztosító garanciaalapok vagy mikro-pénzintézeteknek nyújtható globális hitelek. A kezdeményezés célja, hogy a kis- és középvállalkozások számára elérhetőbbé tegye a regionális fejlesztési célú finanszírozás különböző formáit.

Az innovatív és tudásalapú európai gazdaság támogatása (10,7 milliárd euró) Az Európai Unió információs és tudásalapú gazdaság megteremtését célzó lisszaboni stratégiáját az EBB az Innováció 2010-kezdeményezés (i2i) keretében támogatja. A bank célja, hogy az évtized végéig 50 milliárd eurót mozgósítson az innovációs kapacitások erősítése és az Unió hosszú távú versenyképességének javítása érdekében.

intézmények műszaki és technológiai fejlesztését szolgálta (30%); valamint (3) az információs és kommunikációs technológiák és hálózatok (például szélessávú adatátviteli hálózatok) fejlesztése és széleskörű társadalmi alkalmazásának előmozdítása (25%). Az EBB fokozott figyelemmel kíséri az i2i-kezdeményezést felölelő beruházásokra szánt források megfelelő elosztását a 25 tagországban. Az eddig folyósított i2ikölcsönök mintegy kétharmada egyben térségfejlesztési, regionális fejlesztési célokat is támogatott: a cél a kevésbé fejlett régiók felemelése a tudásalapú gazdaság élvonalába. Az Európai Beruházási Alap (EBA) elsősorban kockázatitőke-alapokba történő befektetésekkel támogatja az Innováció 2010-kezdeményezés célkitűzéseit. Az EBA 2005-ben összesen 368 millió eurót fektetett be különböző kockázatitőke-alapokba (2004-ben ez 358 millió euró volt), mellyel 3,1 milliárd euróra emelte a mintegy 217 alapban formát öltő befektetési állomány összértékét a 25 tagú EU-ban. Mint kockázatitőke-alapokba befektető alap, az EBA forrásait leginkább a korai fejlődési szakaszban lévő („early-stage”) vállalkozások Folyósított kölcsönök, aláírt hitelszerződések és finanszírozásra jóváhagyott projektek (2001-2005) (milliárd)

60 50 40

Az i2i-kezdeményezés 2000. évi indulása óta az EBB összesen 34,8 milliárd euró értékben hitelezett innovatív beruházásokat (ebből 10,7 milliárd euróval 2005ben). Az EBB i2i-hitelei három főbb területet céloznak: (1) a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása, az egyetemeken és kutatóközpontokban folyó alapkutatásoktól a leginkább a magánszektorra jellemző alkalmazott kutatásokig (a 2000 óta folyósított egyedi kölcsönök 45%-a); (2) a képzés és oktatás finanszírozása a foglalkoztatottság javítása érdekében, ahol is a bank hiteleinek jelentős része különböző felsőoktatási

30 20 10 0

2001

2002

2003

2004

2005

Folyósított kölcsönök Aláírt hitelszerződések Jóváhagyott projektek

Eltérő jelzés hiányában a jelentésben szereplő összegek euróban értendők.

EBB Csoport

10



(információs és kommunikációs technológia, valamint élettudományok) támogatására szakosodott kockázati alapok finanszírozására fordítja (a befektetési állomány mintegy kétharmada ilyen alapokban van). E területen az EBA mára a legnagyobb kockázatitőke-befektetővé vált Európában. Az Európai Beruházási Alap ugyanakkor tavaly befektetési programját bővítette a fejlődés későbbi és késői szakaszaiban lévő („mid- & later-stage”) vállalkozásokra szakosodott alapok támogatásával is.

Környezetvédelem (12,3 milliárd euró) Az EBB 2005-ben összesen 12,3 milliárd euró értékben írt alá egyedikölcsön-szerződéseket különböző környezetvédelmi beruházások finanszírozására, ebből 1,4 milliárd euró a 25 tagú EU-n kívüli területeken megvalósult projekteket támogatott. Ezzel megvalósult a bank célkitűzése, hogy a 25 országra bővült EU-ban kihelyezett egyedi hiteleinek 30-35%-át a természeti vagy városi környezet védelmére, illetve javítására fordítsa. A tagországokban ilyen címen kihelyezett hitelek több, mint 60%-a a városi környezet fejlesztését (pl. városi tömegközlekedés és városrendezés), 20%-a vízszolgáltatási és víztisztítási beruházásokat, valamint az ipari szennyezés mérséklését szolgálta. A fennmaradó 20% nagy része a hatékony energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló beruházásokat támogatott. Az EBB 2004-ben vállalta, hogy 2010-ig 15%-ról 50%ra emeli a megújuló energiaforrások részarányát a finanszírozása révén létrejövő új áramfejlesztői kapa-

citásokon belül az Európai Unió országaiban. 2005ben ez az arány 64% volt. Az Európai Unió lisszaboni menetrendjével összhangban az EBB olyan – a megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos – új és innovatív technológiák finanszírozását is vállalta, amelyek elfogadható időn belül gazdaságilag életképessé tehetők még úgy is, ha a bank gazdasági megtérüléssel kapcsolatos, szabályokban rögzített elvárásait esetleg nem teljesítik.

A transzeurópai hálózatok bővítése (8,2 milliárd euró) A kibővített Európai Unió gazdasági integrációjának és az energiaellátás biztonságának alapvető feltétele a jól működő közlekedési és energiahálózatok megléte. A transzeurópai hálózatok fejlesztése ezért az EBB elsődleges célkitűzései közé tartozik. 2005-ben a bank összesen 7,7 milliárd euró értékben írt alá kölcsönszerződéseket a 25 tagú Európai Unióban megvalósítandó transzeurópai hálózati beruházások finanszírozására, és további 550 millió euró értékben hitelezett transzeurópai hálózati beruházásokat Romániában. A transzeurópai hálózatok támogatását fokozandó, az EBB új pénzügyi eszközöket is bevezetett. Ilyen például a magasabb kockázati besorolású transzeurópai hálózati beruházások finanszírozását szolgáló ún. strukturált finanszírozási keret, valamint a még tervezési szakaszban lévő ún. transzeurópai közlekedési hitelgaranciaeszköz, melyből a beruházások első évei ben, az elvártnál kisebb bevételek esetén jelentkező kockázatok ellensúlyozhatók.

Az Európai Unió fejlesztési és együttműködési politikáinak támogatása (3,6 milliárd euró) Az Euro-mediterrán beruházási és partnerségi program (FEMIP) célja előmozdítani a magánszektor, valamint a szociális és gazdasági infrastruktúra fejlődését az EU földközi-tengeri partnerországaiban. A FEMIP keretében 2005-ben összesen 2,2 milliárd euró


11

EBB Csoport


Statisztikai Jelentés 2005

kölcsön kihelyezésére került sor az alábbi négy területen: a magánszektor támogatása (49%), a közlekedési és szállítási infrastruktúra fejlesztése (34%), energetikai beruházások (13%) és környezetvédelem (4%). A program másik célja, hogy a régió vállalkozói közösségét (beleértve a régióban jelenlévő külföldi befektetőket is) olyan pénzügyi termékekhez segítse hozzá, amelyek a térségben egyébként csak nehezen érhetők el (pl. hosszú lejáratú hitelek, kockázatmegosztásos finanszírozási formák, kockázatitőke-ügyletek és technikai segítségnyújtással kapcsolatos források). 2005 ugyanakkor a FEMIP-letéti alap működésének első éve is volt: ez a keret elsősorban a technikai segítségnyújtási és kockázatitőke-ügyletek előkészítési szakaszában nyújthat forrást a földközi-tengeri partnerországokban.

Ennek szellemében az EBB jelenleg tanulmányozza a bankszektorral történő együttműködés új formáit, az EBÁ-val közösen pedig a helyi és regionális piacokon működő kkv-k egyedi igényeihez szabható pénzügyi termékek fejlesztéséhez fogott.

A Cotonoui Megállapodásban érintett és az Európai Unió ún. AKCs-partnereiként meghatározott afrikai, karibi és csendes-óceáni országokban az EBB – a 2003 és 2007 közötti időszakra szóló hitelezési felhatalmazás alapján – összesen 1,7 milliárd euró értékben nyújthat saját forrásból hitelt, illetve 2 milliárd euró összegű beruházási keretet nyithat. A beruházási keret egy újra és újra feltöltődő kölcsönalap, ahol a befolyt törlesztéseket a bank új beruházások finanszírozására forgatja vissza. A 2005-ben egyes országokban felmerülő politikai problémák, a nehéz gazdasági helyzet és a közvetlen külföldi beruházások ezek következtében történő visszaesése az EBB térségbeli tevékenységére is fékező hatással voltak. A saját forrásból és a cotonoui beruházási keretből folyósított EBB-hitelek ugyanakkor összértékben így is elérték az 540 millió eurót, és elsősorban ipari és infrastrukturális beruházásokra, valamint kis- és középvállalkozások helyi pénzintézeteken keresztül történő közvetett támogatására összpontosultak.

A 2005. évi forrásbevonási program alapján a bank 330 kibocsátási ügylettel összesen 49,8 milliárd eurót gyűjtött 15 különböző fizetőeszközben. Bár a bevont források összértéke a 2004. évi eredményekkel csaknem megegyezik, a források összetétele a változó piaci körülmények folytán az előző évhez képest jelentősen módosult. Figyelemreméltó növekedés figyelhető meg a hosszú (10 éves vagy annál hoszszabb lejáratú kibocsátások, elsősorban az euróban jegyzett referenciakötvény-kibocsátások, valamint az ugyancsak euróalapú strukturált kibocsátások terén. Hosszú lejáratú kötvényeivel a bank összesen 23 milliárd euró értékben vont be forrásokat, amely ebben a lejárati spektrumban a tavalyi kibocsátási érték kétszerese. Összességében, az euróalapú kibocsátások adták a bevont források legnagyobb részét (az összes kibocsátás 39%-át), de jelentős arányt képviseltek az amerikai dollár- (29%) és font sterling-kibocsátások (20%) is. A kibocsátási devizanemek körét továbbra is a sokszínűség jellemzi: a három törzsdevizán kívül az EBB 12 különböző fizetőeszközben vont be forrásokat (12%). Mindez jól mutatja a bank elkötelezett szándékát, hogy forráspolitikájával hozzájáruljon az új tagországok, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országok helyi tőkepiacainak fejlődéséhez, ahol a helyi devizákban jegyzett kötvénykibocsátások egyben az EBB hitelezési erőfeszítéseinek is lendületet adhatnak.

Új célkitűzés: a kis- és középvállalkozások támogatása Az EBB kormányzótanácsa a 2005. évi közgyűlésen határozatban emelte a kis- és középvállalkozások támogatását a bank alapvető célkitűzései között közé.

A közvetítői szerepet betöltő pénzintézeteknek juttatott, és a kisebb beruházások közvetett finanszírozását célzó globális hitelek összértéke 2005-ben elérte a 9 milliárd eurót, ebből 4,2 milliárd euró mintegy 20.000 kis- és középvállalkozás finanszírozását szolgálta.

Forrásbevonás 2005-ben

EBB Csoport

12


A 2006–2008. évi ügyviteli terv Az EBB ügyviteli terve az EBB-csoport stratégiai célkitűzéseinek és ezekből levezetett küldetésének megvalósításához szükséges lépéseket foglalja össze. A 2006 és 2008 közötti időszakra vonatkozó ügyviteli terv a Kormányzótanács által 2005 júniusában elfogadott új stratégiát fordítja a konkrét prioritások, intézkedési tervek és kezdeményezések nyelvére.

Innováció és minőség, új megbízások és a fejlődésre gyakorolt hatás Az EBB-csoport a jövőben is az európai növekedés és foglalkoztatottság ösztönzése, valamint a lisszaboni menetrendben meghatározott célok érdekében végzi tevékenységét. Európai tevékenységét továbbra is az innováció és a minőség támogatása jellemzi. Az innováció támogatásának jegyében az EBB-csoport vállalta, hogy – többek között az Európai Bizottsággal közösen – új pénzügyi termékeket dolgoz ki, valamint kialakítja a bankszektorral való együttműködés új, tökéletesített formáit, elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatásának erősítése érdekében, mely célt a Kormányzótanács határozata a bankcsoport legfontosabb működési prioritásai közé emelte. (Az EBB-csoport egyéb működési prioritásai: a gazdasági és szociális kohézió erősítése, az Innováció 2010-kezdeményezés, a környezet védelme és javítása, a transzeurópai hálózatok bővítése, valamint az Európai Unió fejlesztési politikáinak támogatása a partnerországokban.) Az új prioritás megjelenésével összhangban a kkv-kat célzó globális hitelek aránya 2006-ban elérheti a globálishitelállomány 50%-át. A minőség támogatása a hozzáadott értékek szerepének erősödését jelenti a bank működésében: a hozzáadott pénzügyi értékeket előtérbe helyezve a bank fokozatosan növelheti kockázatvállalását. E törekvéssel összhangban, a bank belső hitelkockázati szabályzatát átdolgozva csökkentette a hitelképességi minimumkövetelményt, valamint továbbfejlesztette a strukturált finanszírozási keret szabályrendszerét is. Ez utóbbi eszköz lehetővé teszi az alacsony vagy elégtelen befektetési fokozatú adósok, illetve projektek finanszírozását ún. mezzanine-finanszírozáson, alárendelt kölcsöntőkeügy-

leteken, származékos vagy tulajdonviszonyt megtestesítő („equity-típusú”) értékpapírügyleteken keresztül. A bank működése során erős kockázatelemzési és kockázatkezelési szervezeti háttérre és elsőrangú minőségű hitelállományra támaszkodhat. Hitelállománya évek óta kiváló: a bank saját minősítése alapján legmagasabb minősítést kapott hitelkockázatok a teljes állomány 96%-át teszik ki, mely biztonságos tartalékot kínál a valamivel magasabb kockázatú ügyletek befogadására is. Az Európai Unión kívüli területeken a bank az Európai Tanácstól kapott hitelezési felhatalmazások alapján végzi tevékenységét. A bővítésben érintett és az Unió keleti határain húzódó szomszédos országokra, a mediterrán partnerországokra, a Dél-afrikai Köztársaságra, valamint az ázsiai és latin-amerikai térségre vonatkozó megbízások 2007-ben lejárnak, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó új mandátumokról pedig a felek még nem állapodtak meg. Mivel a jelenlegi II. Euromed-mandátum alapján rendelkezésre bocsátott források 2005 végére csaknem teljes egészében kimerültek, 2006-ban az EBB saját kockázatra vállalt új hiteleket a földközi-tengeri partnerországokban. Összhangban a Cotonoui Partnerségi Megállapodásban foglaltakkal, a bank fokozni kívánja hitelezői szerepvállalását az afrikai, karibi és csendes-óceáni térségben, egyrészt az AKCs-országokra szabott új pénzügyi eszközök (pl. garanciaalapok) bevezetésével, másrészt bővítve mind földrajzi, mind ágazati jelenlétét. A bank külön figyelemmel kíséri majd, milyen hatást gyakorolnak hitelei a térség fejlődésére.

Fokozott tanácsadói jelenlét Az EBB-csoport minden olyan területen bővíteni kívánja tanácsadói szolgáltatásait, ahol szakértelmével képes


13

EBB Csoport


Az EBB igazgatótanácsa

érdemben előmozdítani az EU politikai célkitűzéseinek megvalósulását. Több országos és helyi hatóság fordult a bankhoz azzal a kéréssel, hogy elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében töltsön be egyfajta tanácsadói szerepet, legyen szó új finanszírozási struktúrák kidolgozásáról, vagy a kiemelt transzeurópai hálózati szakaszok kivitelezésének szakmai támogatásáról. A bank ezen kívül fokozottan támogatja az Unió környezetvédelemmel és környezetjavítással, ezen belül is a Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltak teljesítésével kapcsolatos célkitűzéseit. Ehhez – technikai segítségnyújtási keret az éghajlatváltozások kezelésére néven – új pénzügyi eszközt alapított. A pénzügyi keretből támogatási előleg adható olyan beruházásokra, amelyek a kibocsátott széndioxidmennyiség csökkentését, illetve – az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszeren belül felhasználható – szénegységképzést célozzák, ezáltal támogatva az egyes tagországokat a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeik teljesítésében.

Ezzel párhuzamosan az EBA kockázatitőke- és kkvgaranciaügyletekre szakosodott szakértőire támaszkodva külön tanácsadói részleget szervezett, melynek feladata tanácsokkal segíteni a helyi és regionális szervezeteket és pénzintézeteket abban, hogy a kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb finanszírozási feltételeket és a forrásokhoz való jobb hozzáférést teremtsenek.

Együttműködés az Európai Bizottsággal A jövőben az EBB és az Európai Bizottság közötti kapcsolatok élénkülése várható, elsősorban a közös termékfejlesztés terén. Az EBB leginkább a támogatandó projektek előkészítésében és olyan pénzügyi eszközök kidolgozásában vesz részt, amelyek révén biztosítható a 2007 és 2013 közötti programozási időszak költségvetési forrásainak megfelelő felhasználása – az Európai Növekedési Program szellemében. A Bizottság által

EBB Csoport

14



életre hívott, de a bank kezelésében lévő új pénzügyi eszközöknek köszönhetően az uniós támogatások a bank hiteleivel, technikai és piaci ismereteivel egészíthetők ki.

ken vesz részt, illetve rendezvényeket szervez, bővíti a bank honlapján elérhető információk körét, új kiadványokat ad ki és fokozza a párbeszédet a civil társadalom képviselőivel.

Az új kihívásokra válaszként a Hitelezési Igazgatóság (Európa) szervezetén belül 2006. január 1-én Növekedési programeszközök néven új horizontális hatáskörű főosztály alakult. Az új szervezeti egység alá tartozik valamennyi strukturált finanszírozási ügylet (kockázatmegosztásos hitelek) az Európai Tanács által 2003-ban életre hívott Európai növekedési kezdeményezés két pillérét jelentő transzeurópai hálózatok és az Innováció 2010-kezdeményezés (i2i) területén. A főosztály irányítja továbbá az i2i-, transzeurópai hálózati és PPPügyletekért felelős szakértőkből álló szakmai központ munkáját, valamint koordinálja az igazgatóság tanácsadói szolgáltatásait. Az egység részt vesz a gazdasági növekedést támogató közös pénzügyi eszközök kidolgozásában, így fontos szerep hárul rá a bank és az Európai Bizottság közötti következetes és koherens együttműködés szempontjából is.

Az EBB honlapja a bank átláthatósági politikájának központi eleme. A honlap átalakításával kapcsolatos munka az éves fejlesztési programmal összhangban magában foglalja a weblap tartalmi és használhatósági szempontból történő tökéletesítését, valamint új tartalomkezelő rendszer bevezetését.

Az EBB és az EB ezzel egy időben döntött a jelenlegi együttműködési keretek jelentős bővítéséről is a strukturális alapok 2007–2013-as programozási időszakára vonatkozóan. A JASPERS-program (Joint Assistance in Supporting Projects for European Regions, Európai régiók beruházásait támogató közös program) keretében a kedvezményezett országok a támogatott beruházási projektek minőségének, illetve a megvalósítás minőségének biztosításához kaphatnak technikai segítséget. Ezt a munkát az Európai Bizottság, az EBRD és az EBB munkatársaiból álló mintegy ötvenfős szakértői csoport végzi majd a bank luxembourgi székhelyén, illetve a beruházások helyszínén.

Elszámoltathatóság és átláthatóság Az EBB szándéka, hogy a 2006–2008. évi ügyviteli terv végrehajtása során – a tevékenységéről szóló tájékoztatást rendszeresebbé téve – működését még átláthatóbbá tegye. Ennek érdekében a bank szorosabbra fűzi kapcsolatát a médiával, nyilvános rendezvénye-

2005-ben a bank nyilvános konzultációra bocsátotta új tájékoztatáspolitikai irányelveit. Először fordult elő, hogy az EBB egy belső szabályzatának megvitatásába a nyilvánosságot is bevonta. A bank 2006-tól érvényes új tájékoztatáspolitikai irányelvei a közzététel vélelmének elvére épülnek. A bank fontolóra veszi, hogy a jövőben más belső EBB-szabályzatokat is nyilvános konzultációra bocsát.


15

EBB Csoport


The mission of the EIB Group is to contribute, by financing sound investment, to the policy objectives of the European Union as laid down in its statutes and in decisions of the European Council.

Contribute to

Ensure Long-Term Financial Sustainability

Manage Risk • Credit • Financial • Operational • Legal and Reputational

Improve Effectiveness of Project Identification & Appraisal

Develop Best Practice (Continuous Improvement of Key Processes)

Develop Policy / Programme / Project Analysis

Lending

Prioritise Surplus Allocation

Central / Support Functions

Attract, Develop and Motivate High Quality Staff

Upgrade Infrastructure Develop Technical Skills / Learning

Buildings Enhance IT Systems

Enhance Project Monitoring and Ex-post Evaluation

Treasury / Borrowing

Staff the Organisation

Assist in Developing Organisational Capabilities

Optimise Staff Contribution and Satisfaction

Increase Effectiveness of Internal Communication

A stratégiavázlat az EBB stratégiáját, valamint a stratégia végrehajtásához szükséges folyamatokat és rendszereket jeleníti meg vázlatrajz formájában. A vázlatból leolvasható, miként kapcsolódik az egyes szervezeti egységek illetve alkalmazottak munkája a bank átfogó célkitűzéseihez.

How do we satisfy our customers’ needs ?

How do we manage finance ?

FINANCIAL

Partnership with the Commission

Combine with Grants/ Subsidies

Prioritise Budget Allocation

Transparency / Accountability / External Communication

(MFIs/IFIs and other Banks)

Generate FinancialSurplus

Improve Resources Allocation INTERNAL

Particular Financial Benefits obtained by the use of EIB Funds

Partnership with Financial Institutions

(Promoter and Borrower)

Optimise Cost of Funding

STAFF LEARNING AND GROWTH

Quality and Soundness of each Project

(Council - Commission - Parliament)

Provide Attractive Financial Terms

Pillar 3

How do we perform key internal processes ?

Pillar 2

Consistency between Operations and the Priority Objectives of the EU

Meet Expectations

Develop Innovative Fields & Products CUSTOMER

VALUE ADDED Pillar 1

How do we sustain innovation, change and improvement ?

INSTITUTIONAL

PILLAR 1 - Priority Lending:

• Economic and Social Cohesion and Regional Development in the enlarged EU • Implementation of the i2i initiative • Development of Trans-European and Access Networks • Environmental Protection and Improvement • Support for EU Development and Cooperation Policies with Partner Countries • SME Financing • Human Capital

How do we satisfy our stakeholders ?

EU Policy Goals

EBB Csoport

16


Az EBB-csoport tevékenysége 2005-ben


17

EBB Csoport

Kiegyenlített fejlődés az egész Európai Unióban A gazdasági és szociális kohézió támogatása az Európai Unióban továbbra is az EBB alapvető célját és legfőbb hitelezési célkitűzését jelenti. E célkitűzés nélkülözhetetlen eleme a régiók fejlődésének támogatása, illetve az egyes régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése. A kevésbé fejlett térségek gazdasági és szociális kohéziójának előmozdítását az Európai Uniót létrehozó szerződések határozzák meg a bank elsőrendű feladataként. Az EBB kormányzótanácsa a bank stratégiájának 2005. évi felülvizsgálatakor – a bővítésből adódó kihívásokra és az egyes tagországokon belül meglévő egyenlőtlenségekre tekintettel – megerősítette a gazdasági és szociális kohézió támogatásának létjogosultságát a bank legfontosabb prioritásai között. A bővítés és a 2007–2013. közötti időszak tervezése során előtérbe került kohéziós politika következtében a gazdasági és szociális kohézió megteremtésének kérdése újra napirendre került az Európai Unióban. A célkitűzésnek további lendületet adott a lisszaboni stratégia, mely a fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatottság növelésének eszközeként határozza meg az oktatásba, kutatásba és innovációba történő befektetést.

34 milliárd euró a régióknak 2005-ben a bank csaknem 28 milliárd euró hitelt ítélt meg a fejlődésben lemaradt (az 1. sz. célkitűzés alá tartozó), illetve a strukturális nehézségekkel küzdő (a 2. sz. célkitűzés alá tartozó) régiók – vagy mindkét célkitűzés által érintett térségek – felzárkóztatását célzó beruházások támogatására a 25 tagú Európai Unióban. Ezek a kölcsönök az Európai Unióban kihelyezett összes egyedi hitel 84%-át adták. A közvetítő pénzintézeteknek nyújtott, a támogatott területeken működő kis- és középvállalkozások közvetett hitelezését célzó globális hitelek összértéke 5,9 milliárd euró volt. A gazdasági és szociális kohéziót támogató teljes hitelállomány így 2005-ben elérte a 34 milliárd eurót, mely az EU országaiba irányuló teljes tavalyi hitelkihelyezés 80%-át adta. 2006-ban a bank egyedi hiteleinek legalább kétharmadát, globális hiteleinek pedig legkevesebb a felét a gazdasági és szociális kohézió előmozdítására kívánja fordítani. Az EBB növekvő jelenlétét az új tagországokban jól tükrözi a térségben kihelyezett hitelek különösen magas értéke: 4,9 milliárd euró. Ez részben a – strukturális és kohéziós alapokból támogatott programok banki társfinanszírozását szolgáló – strukturális

Térségfejlesztés az Európai Unióban Egyedi hitelek 2005-ben: 28,1 milliárd EUR (millió)

28 000

21 000

14 000

7 000

0

2001

2002

2003

2004

2005

1. sz. célkitűzés 2. sz. célkitűzés Több térséget átfogó projektek

EBB Csoport

18


Kiegyenlített fejlődés az egész Európai Unióban

Térségfejlesztés az Európai Unióban Egyedi hitelek ágazati megoszlása (2005) (millió)

Energiaipar Közlekedés és hírközlés

Összeg

%

2 885

10

12 857

46

Vízgazdálkodás és víztisztítás

1 530

5

Városrendezés

2 193

8

Ipar, mezőgazdaság

2 824

10

Egészségügy, oktatás

2 423

9

Egyéb szolgáltatások

3 376

12

28 088

100

Összes egyedi hitel Globális hitelek

5 900

hitelezési keretből finanszírozott ügyletek számának jelentős emelkedésének tudható be. Az először 2001-ben Olaszországban és Spanyolországban alkalmazott strukturális hitelezési keretbe később más uniós országok beruházásai is bekerülhettek, és a keret mára az egyik leggyakrabban alkalmazott banki finanszírozási eszköz lett az új tagországokban is. A támogatott területek finanszírozása jelentős összegeket kötött le a tárgyévben Spanyolországban (6,1 milliárd euró), Németországban (4,8 milliárd euró) Olaszországban (3,9 milliárd euró) és az Egyesült Királyságban (2,9 milliárd euró). A hitelezési volumen további növekedése várható az új tagországokban, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országokban. Az EBB hitelei a gazdaság valamennyi ágazatát érintették, de a hitelek legnagyobb része 2005-ben a kommunikációs (46%), az ipari termelői és szolgáltatói (22%), valamint az egészségügyi és oktatási (9%) ágazatok fejlődését segítette. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó hitelek ugyanakkor más kiemelt uniós célkitűzések teljesüléséhez is jelentős mértékben hozzájárultak. Így a transzeurópai hálózatok és egyéb főbb európai hálózatok – ideértve az energiahálózatok – finanszírozásához nyújtott banki hitelek 79%-a az ún. támogatott területeket érintette, és ugyanez mondható el a környezetvédelmi célú hitelek 82%-áról, valamint a lisszaboni stratégia célkitűzéseit előmozdító hitelek 87%-áról is.

Együttműködés az Európai Bizottsággal A bank és az Európai Bizottság közötti együttműködés 2005-ben – a 2007–2013-as programozási időszak előkészítése során – tovább erősödött. A cél a bank és az EB közötti működési szinergiák és az egymást kiegészítő tevékenységek azonosítása és fejlesztése volt, a gazdasági és szociális kohézió támogatása, valamint az EBB által hozzáadott értékek maximalizálása érdekében. A legjelentősebb előrelépést e téren a JASPERS hozta (lásd keretes írásunkat): a Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága (DG REGIO), az EBB és az EBRD összefogása révén technikai segítségnyújtásra létrehozott, nagy reményekkel induló partnerség az EU kohéziós politikájának sikeresét szolgálja.



JASPERS: az EBB és az Európai Bizottság összefogása az európai régiókért 2005-ben az EBB és az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága (DG REGIO) politikáik és tevékenységeik összehangolása érdekében fokozták együttműködésüket és új támogatási politikát hirdettek meg a 2007–2013-as időszakra. 2005 októberében az Európai Bizottság, az EBB és az EBRD Európai régiók beruházásait támogató közös program (Joint Assistance in Supporting Projects for European Regions, JASPERS) néven új kezdeményezést mutatott be a tagországok és a csatlakozásra váró országok számára. A JASPERS célja, hogy egyrészt segítséget nyújtson a kedvezményezett országoknak a strukturális és kohéziós alapok felhasználásban – melyekből a következő, 2007–2013. évi költségvetési tervezési időszak alatt végrehajtandó legfontosabb beruházások finanszírozhatók –, másrészt biztosítsa, hogy a támogatások a megfelelő időben és a lehető legjobb gazdasági megtérülés mellett, a növekedés és munkahelyteremtés szempontjait szem előtt tartva kerüljenek felhasználásra. A JASPERS-program legfontosabb feladata a technikai szaktanácsadói feladatok ellátásának biztosítása a programozási időszak, a projektek előkészítése, valamint azok értékelése során. Ezért ez a fajta segítség már a beruházási projektek kidolgozásának kezdeti szakaszaiban – kiterjedt ágazati és földrajzi lefedettség mellett – is elérhető lesz. A JASPERS elsősorban azokon a területeken lehet különösen is hasznos, amelyeken az abban partnerként részt vevő intézmények szakmai tapasztalata és ismerete jelentős: a transzeurópai hálózatok bővítése, a transzeurópai hálózatokon kívül eső közlekedési hálózatok, pl. vasúti, folyami, tengeri és intermodális szállítási rendszerek és azok átjárhatóságának kérdései, közúti és légi közlekedés, tiszta városi és tömegközlekedés, stb. A másik kiemelt szakmai terület a környezetvédelem, ezen belül is a vízgazdálkodás, az energiahatékonyság és a megújuló energiahordozók kérdésköre. A JASPERS-programot az EBB koordinálja: szervezetileg a bank luxembourgi központjához tartozik, ahol mintegy 50 szakértő áll rendelkezésre műszaki, gazdasági és pénzügyi elemzői területeken. Több szakértő kiküldetésben, a tagországokban és régiókban – azon belül elsősorban az új tagországokban – a helyszínen vesz majd részt a folyamatokban és segíti tanácsaival a beruházások előkészítését. A szakértők szoros együttműködésben dolgoznak majd más partnerpénzintézetek, kiemelten az EBRD munkatársaival, akik az EBB és a Bizottság szakértői mellett a szakmai csapat teljes jogú tagjaiként segítik a munkát. Bár a JASPERS a nemzeti és helyi hatóságok és szervezetek beruházáselőkészítő munkájának kiegészítéseként jelenik meg, a programban részt vevő országokat semmi nem kötelezi arra, hogy az EBB-től vagy az EBRD-től vegyenek fel hitelt a szóban forgó beruházások támogatására.

19

EBB Csoport

EBB Csoport

20



Strukturális alapok 2004-2006: Az 1. és a 2. sz. célkitűzés alapján támogatásra jogosult területek

Kanári-szigetek (E)

Guadeloupe

Martinique

Réunion

Guyane (F)

Açores (P)

Madeira

1. sz. célkitűzés 1. sz. célkitűzés Fokozatosan megszűntetve (2005.31.12) Fokozatosan megszűntetve (2006.31.12) Speciális program

2. sz. célkitűzés 2. sz. célkitűzés 2. sz. célkitűzés (részben) Fokozatosan megszűntetve (2005.31.12) Részben fokozatosan megszűntetve (2006.31.12)


21


Regionális fejlesztési célú beruházások, célkitűzések szerinti bontásban (2005): (millió) 1. sz. célkitűzés

2. sz. célkitűzés

Több térséget átfogó és egyéb projektek

Ausztria

–

125

180

305

Belgium

189

276

–

465

–

170

–

170

1 011

110

–

1 121 2 892

Tagországok

Ciprus Csehország Egyesült Királyság

Összesen

279

1 906

707

Észtország

5

–

–

5

Finnország

25

25

200

250

Franciaország

121

865

668

1 654

2 448

2 306

–

4 754

895

–

–

895

–

220

–

220

Írország

329

–

–

329

Lettország

195

–

–

195

5

–

–

5

1 265

–

–

1 265

Germany Görögország Hollandia

Litvánia Magyarország Málta

13

–

–

13

665

1 423

1 791

3 879

Poland

1 733

–

–

1 733

Portugália

1 234

–

–

1 234

Spanyolország

1 592

4 007

475

6 074

–

200

–

200

Szlovákia

174

–

–

174

Szlovénia

257

–

–

257

12 435

11 634

4 020

28 089

44%

41%

14%

100%

Olaszország

Svédország

Összesen %

EBB Csoport

EBB Csoport

22


Az Innováció 2010-kezdeményezés A 2000. márciusi lisszaboni Európai Tanácson kitűzött stratégiai célok értelmében az Európai Unióban 2010-ig meg kell teremteni a fenntartható fejlődésre képes, több és jobb munkahelyeket teremtő és nagyobb szociális kohéziót biztosító, versenyképes, tudásalapú gazdaság alapjait. A lisszaboni Európai Tanács után az EBB Innováció 2010-kezdeményezés (i2i) néven új speciális hitelkeretet alapított, hogy a bank pénzügyi forrásait az EU innovációs célkitűzéseinek szolgálatába állítsa.

Az i2i-kezdeményezés 2000. évi megalakulása óta az EBB összesen 34,8 milliárd euró (ebből egyedül 2005ben 10,4 milliárd euró) értékben hitelezett innovatív beruházásokat. A cél, hogy az i2i-program keretében a bank legalább 50 milliárd euró értékben helyezzen ki hitelt ebben az évtizedben. Az EBB i2i-hitelei három főbb területre összpon tosulnak: ➾ K utatás, fejlesztés és innováció: a magán- és állami szektor kutatási célú beruházásainak, kiválósági központok és egyetemi kutatóközpontok, valamint a kutatási eredmények (termék- és folyamatszintű) mindennapi alkalmazását segítő beruházások támogatása, elsősorban a magánszektorban. ➾ O ktatás és képzés: az egyetemi és főiskolai oktatás támogatása a felsőoktatás elérhetőbbé tételével és az élethosszig tartó tanulási formák előtérbe helyezésével; a kutatás és a felsőoktatás fokozott integrációja, az informatikai infrastruktúra fejlesztésének finanszírozása; a digitális írástudatlanság felszámolása és az elektronikus képzési formák (e-learning) terjesztése; valamint az alap- és középfokú oktatás támogatása. ➾ A z új technológiák terjedésének, valamint az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésének támogatása: ide tartozik a fix és mobil szélessávú adatátviteli hálózatok és kapcsolt technológiák fejlesztése, új kommunikációs hálózatok kialakítása egyes ágazatokban (pl. egészségügy és közlekedés), valamint elektronikus kereskedelmi platformok támogatása.

A bank leányvállalataként működő Európai Beruházási Alap ugyancsak fontos szerepet játszik a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek végrehajtásában azáltal, hogy vállalkozásösztönzési feladatokat ellátva forrásait innovatív kis- és középvállalkozásokat tőkével támogató kockázatitőke-alapokba fekteti. 2005-ben az alap összesen 468 millió eurót feketett 24 kockázatitőke-alapba – ezzel összkötelezettségvállalása (217 alapban) elérte a 3,2 milliárd eurót. Ezek a befektetések a bank i2i-célú hitelállományában nem szerepelnek, attól külön számítandók.

Kutatás, fejlesztés és innováció Az EBB-csoport támogatási politikájában elsőbbséget élveznek az állami és a magánszektor együttműködését ösztönző vagy megvalósító beruházások. Az állami és magánberuházók közös fellépése ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy a 2002. márciusi barcelonai Európai Tanács által meghatározott nagyra törő célkitűzés – az európai bruttó hazai termék (GDP) 3%-ában meghatározott kutatási, fejlesztési és innovációs célú beruházási célszám – 2010-ig teljesüljön. Az i2i-kezdeményezéshez tartozó hiteleken belül 2005-ben 44 kutatási, fejlesztési és innovációs célú kölcsön valósult meg összesen több, mint 6,1 milliárd euró értékben (2004-ben ez 4,1 milliárd euró volt) – az i2i-hiteleken belül ezek képviselték a legnagyobb részarányt. Az EBB kutatási célú beruházási hiteleinek egyik legnagyobb felvevője továbbra is Németország, ahol a bank ebben az évben összesen mintegy 3,2 milliárd euró kölcsönt helyezett ki olyan projektek támogatására, mint pl. alap- és alkalmazott kutatások független országos kutatóintézeteknél


23

EBB Csoport

Az Innováció 2010-kezdeményezés

Az Innováció 2010-kezdeményezés keretében aláírt hitelszerződések (2000-2005)

Az i2i-program keretében nyújtott EBB-hitelek 2000-2005

(millió)

20 000 16 349

15 000 10 000

9 530

8 610

5 000 0 Információs és kommunikációs technológia Oktatás, képzés Kutatás és fejlesztés Projektek száma

1

7

8 St Petersburg

Helsinki

Oslo Stockholm

Tallinn

1 2

4

6 Riga

Edinburgh

4

1

5

1

København

Moskva

1

1 Vilnius

Belfast

Minsk

2

1

Hamburg

Dublin

4

Cork

12

Amsterdam

6

London

2 6

Bruxelles

2

1

2

Praha

1 Luxembourg

Frankfurt

1

1

Kiyev

3

1

&:G: "K:
,"'-%.+'- .&+('"

$HNKHN &:

Wien

München

Paris

,BGG:F:KR

3 Warszawa

15 32

1

GUYANA

2

Berlin

Bratislava

2'' &:MHNKR

+eFBK>&HGMCHER

Budapest

+HNK:

2

+e@BG:

,:BGM

7

>HK@>L &:KBI:LHNE:

4

7

,.+"'&

1

Ljubljana

Lyon

+,"%

5 10

Milano

3 5

5

2

1

Odessa

Zagreb

2 Bucuresti

Sarajevo

Belgrade

10 ^

Niksic‘ Roma

18

Porto

3 Lisboa

3

7

9

Barcelona

Kishinev

2

1

Sofia

Skopje

Istanbul

Tiranë

Ankara

Madrid

1

3

2

1

Athinai Islas Canarias Nicosia

1

2

EBB Csoport

24



(pl. Max Planck Gesellschaft and Fraunhofer-Gesell schaft), kutatási tevékenység három vezető tudományos kutatóközpontban Bajorországban, kutatási, fejlesztői és gyártórészleg létrehozása félvezetők gyártására Drezdában, műszaki egyetemi és főiskolai kutatások Alsószászországban. A cseh és szlovák autóipar 650 millió euró értékben vett fel kutatási és fejlesztési célú beruházási kölcsönt. A technológiai folyamatok korai („upstream”) szakaszai nak finanszírozása terén az EBB részvétele leginkább az

Elérhetőbb felsőoktatás Az EBB 100 millió euró kölcsönnel támogatta a magyar Diákhitel Központ Rt. tevékenységét. A központ felsőoktatási hallgatóknak nyújt kedvező feltételek mellet diákhitelt Magyarországon. A diákhitelprogram a felsőfokú képzésben részt vevő, illetve végzős hallgatóknak kíván pénzügyi segítséget nyújtani tanulmányaik befejezéséhez, szociális és képzési hátterüktől függetlenül. A magyar felsőoktatási rendszer az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül: a felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók és végzős diákok száma az elmúlt évtizedben több, mint megkétszereződött, mely jól érzékelteti a „nyíltabb és befogadóbb” felsőoktatási rendszer felé történő elmozdulás sikerét.

ún. új technológiai platformok bevezetésére és munkájuk támogatására szorítkozott. Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága (DG RESEARCH) által kezdeményezett technológiai platformok célja, hogy egyfajta fórumként működve közös nevezőre hozzák az európai ipar jövője szempontjából fontos innovatív technológiai ágazatokban érintett piaci szereplőket. A fórumok egyik legfontosabb feladata felvázolni egyegy technológia jövőképét és fejlődési stratégiáit. 2005 végére több, mint 20 különböző technológiai platform alakult; a progresszív technológiákat tömörítő fórumok (pl. hidrogénalapú és üzemanyagcellás technológiák, nanoelektronika, fotoelektromos rendszerek, víznyerési és víztisztítási technológiák) képviselői olyan ún. közös technológiai kezdeményezések alapítására tettek javaslatot, amelyek révén a nagy forrásigényű, kiemelten fontos beruházásokat lehetne támogatni.

Oktatás és képzés A i2i-program keretében finanszírozott 30 oktatási és képzési célú beruházási hitel összértéke 2005-ben 2,2 milliárd euró (2004-ben 1,7 milliárd euró) volt. Az Egyesült Királyságban felvett banki kölcsönök jelentős részét több általános és középiskola építése, felújítása és karbantartása emésztette fel. Skócia Észak-Lanarkshire helyhatóságában 21 általános és középiskola, Argyll és Bute helyhatóságokban 28 iskola épül banki hitelekből, mindegyik esetben az állam és a magántőke együttes részvételével (PPP-konstrukció). Finnországban iskolák, szociális otthonok és felsőoktatási intézmények épülnek összesen 255 millió euró értékű EBB-kölcsönből, és a bank 320 millió euró hitellel támogatta felsőoktatási intézmények felújítását, korszerűsítését a németországi Észak Rajna-Westfália tartományban.

Információs és kommunikációs technológiai hálózatok Az innovációs eredmények széleskörű elterjedése és az információáramlás szempontjából kulcsfontosságú információs és kommunikációs technológiai hálózatok fejlesztését a bank 2005-ben összesen mintegy 1,9 mil-



Új technológiák: kilövésre készen Az EBB 121 millió eurós kölcsönnel támogatta az Arianspace vállalkozását – a Szojuz ST-típusú hordozórakéták kilövésére is alkalmas – új kilövőállvány létrehozására a Francia-Guyanán található kouroui űrközpontban. Az Arianespace–Szojuzprogram számos más európai tudományos kezdeményezés sikere szempontjából is fontos, így a Galileo műholdas helymeghatározó rendszer és a GMES-projektek (Global Monitoring for Environment and Security; globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) támogatása mellett egyéb új technológiák fejlődéséhez is minden bizonnyal hozzájárul.

liárd euróval (2004-ben 1,6 milliárd euróval) finanszírozta. Ezek a hálózati fejlesztések alapvetően jelentős finanszírozási szükséglettel bíró nagyberuházásoknak minősülnek. Egy-egy szélessávú hozzáférési hálózat kivitelezése Ausztriában például 180 millió, Spanyolországban 400 millió, Dél-Olaszországban 350 millió, az egyik észak-német tartományban pedig 500 millió euró hitelt emésztett fel. Az EBB a strukturális finanszírozási keretből kisebb hitelekkel segítette az európai film- és televíziós műsorgyártást, ezzel is erősítve az ágazat nemzetközi versenyképességét. Az Innováció 2010-kezdeményezés indulása óta az EBB társfinanszírozásban összesen 70 film és televíziós műsor gyártását támogatta, összesen 105 millió euró kölcsönnel. A 70 támogatott műsor teljes produkciós költsége elérte a 800 millió eurót.

Új pénzügyi termékek A 2010-ig szóló i2i-beruházási program felgyorsítása érdekében az EBB új pénzügyi eszközrendszert dolgozott ki a beruházók igényeihez és elvárásaihoz jobban igazodó termékekkel. Fontos szerepet játszhat ebben minden olyan eszköz, amely révén az Európai Bizottság támogatásai a bank hiteleivel ötvözhetők. Az EBB ezzel egy időben külön programot indított a köztes méretű, általában jelentős innovációs erőt képviselő ún. midcap-vállalkozások támogatására. A program keretében a bank máshova nem besorolható innovatív beruházásokat finanszíroz maximum 50 millió euró értékben, elsősorban az i2i-ágazatokban. Jó példa erre a Investkredit Bankkal 2005-ben aláírt 30 millió értékű kölcsönszerződés, mely a köztes méretű innovatív vállalkozások közvetett finanszírozását szolgálja Lengyelországban. Újabb hozzáadott értékként jelenik meg az EBB működésében az a tény, hogy a strukturált finanszírozási keretet bővítve a bank a magasabb kockázati besorolású i2i-projektek finanszírozását is megkezdte. A 2001-ben alapított keretből a nem megfelelő befektetési fokozatú de prioritásként meghatározott beruházások és beruházók támogathatók úgy, hogy a bank eredményének terhére a magasabb hitelkockázatokra külön céltartalékot képeznek. Az 500 millió eurót tartalmazó keret (melyből 100 millió a földközitengeri térség beruházásait finanszírozta a FEMIP-en belül) gyakorlatilag kimerült, így 2006-ban a bank igazgatási szerveinek javasolja majd újbóli feltöltését.

Együttműködés az Európai Bizottsággal Az innovációs célú beruházások támogatása terén az EBB szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal. Ez az együttműködés leginkább a jelenleg érvényes Európai Kutatási Keretprogram keretében végzett koordinációban és társfinanszírozásban, valamint a 2007 és 2013 közötti időszakot átfogó következő keretprogram közös előkészítésében nyilvánul meg.

25

EBB Csoport

EBB Csoport

26



A Bizottság és a bank közös erőfeszítései ellenére a lisszaboni stratégia megvalósítását vizsgáló, 2005 tavaszán tartott brüsszeli Európai Tanács megállapította, hogy az állami és magánszektor további összefogása és közös fellépése nélkül a kitűzött innovációs célok Európában valószínűleg nem teljesíthetők.

Az EU-támogatások kiegészítése a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus alapján Az EBB és az Európai Bizottság a 2005 tavaszán Brüsszelben tartott Európai Tanács felkérése alapján – a 2007 és 2013 közötti időszakot átfogó következő kutatási keretprogram előkészítése során – közösen dolgozzák ki az uniós támogatási források EBB-hitelekkel történő kiegészítésének új módozatait. Ennek eszköze egy új kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus lesz. Az új pénzügyi mechanizmus alapján a bank saját forrásait közösségi támogatási forrásokkal egészíti ki, hogy fedezze a beruházással összefüggő – és a bank számára általában elfogadható kockázati besorolásnál magasabb – kockázatok egy részét. Az uniós támogatási rész a számítások szerint ahhoz lesz elegendő, hogy az EBB a támogatási összeg hatszo-

rosának megfelelő értékű hitellel finanszírozzon kockázatosabb kutatási, fejlesztési és innovációs célú projekteket Európában. Az Európai Parlament és a Tanács megállapodását követően a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus 2007-ben kezdené meg működését, és nyitva állna minden nagyobb kutatási, fejlesztési és innovációs célú, kiemelten európai vetületű beruházásban részt vevő partner előtt. A lisszaboni stratégia támogatásából az Európai Beruházási Alap is fokozottan kiveszi részét. A 2007 és 2013 közötti időszakot átfogó versenyképességi és innovációs keretprogramon belül az EBA a vállalkozói és innovációs programban foglaltak megvalósítását vállalta. Ez utóbbi fontos eleme az ún. növekedési és innovációs keret, melyből a 200.000 és 2,5 millió euró közötti befektetői tőkét igénylő kis- és középvállalkozások támogathatók.



EBB-fórum 2005: Lisszabontól Helsinkiig A bank által évente megrendezett EBB-fórum kitűnő alkalom a fontosabb témák és aktuális kérdések legfelső szinten történő megbeszélésére. A fórumon ismert előadók, az EBB magas rangú tisztviselői és szakértői, más uniós intézmények, a tagországok és a magánszektor képviselői nyílt és őszinte párbeszédet folytatnak a bank által elért eredményekről, elemezve azt a környezetet, amelyben ezek az eredmények értelmezhetők. A fenntartható környezetről (Dublin, 2003) és az új tagországok beruházásairól (Varsó, 2004) rendezett utóbbi két fórum nyomdokaiba lépve a 2005. októberben Helsinkiben megrendezett 11. EBB-fórum a lisszaboni stratégia jövőjével foglalkozott. Az EU lisszaboni célkitűzésével – miszerint Európát „az évtized végéig a világ legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni” – kapcsolatban megfogalmazott kiábrándító félidős értékelés tükrében a konferencia 400 résztvevője arról vitatkozott, miként gyorsítható fel a nagyra törő lisszaboni célok megvalósítása. Mivel a 2004. évi világgazdasági fórum a globális versenyképesség szempontjából Finnországnak ítélte a legjobb teljesítményt nyújtó ország címét, a vita helyszínéül kétségtelenül Helsinki volt a legjobb választás. A fórumról további részletek az EIB Information (EBB-tájékoztató) 121. számában, illetve a bank honlapján olvashatók. A 12. EBB-fórum 2006. októberben Athénban kerül megrendezésre, „Délkelet-Európa: egy térség mozgásban” címmel.

27

EBB Csoport

EBB Csoport

28


Környezetvédelem 2005-ben a bank újfent teljesítette nagyra törő célkitűzését, miszerint az Európai Unió országaiban kihelyezett egyedi hiteleinek 30-35%-át minden évben környezetvédelmi beruházásokra adja. Mindez jól érzékelteti a környezetvédelem kitüntetett szerepét az EBB politikai céljai között.

A környezetvédelmi célú beruházásokat támogató egyedi hitelek összértéke az Európai Unióban elérte a 10,9 milliárd eurót: ez a közvetlen kölcsönök 33%át jelentette. Ugyanakkor az EBB az elvileg többféle célra – így környezetvédelmi beruházásokra is – felhasználható globális hiteleknél is környezetvédelmi célokhoz rendelheti a kihelyezett kölcsönök felhasználását. 2005-ben az EBB két ilyen kölcsönt nyújtott Ausztriában és Németországban, összesen 210 millió euró értékben. Környezetvédelem és az életminőség javítása Egyedi hitelek 2001-2005: 49,7 milliárd EUR

Környezetvédelem és az életminőség javítása Egyedi hitelek 2005-ben (millió)

Összesen Az éghajlatváltozások kezelése

1 131

Környezetvédelem és egészségügy

2 329

A városi környezet megóvása

6 796

Természetvédelem, biodiverzitás és a természeti források védelme

338

Természetierőforrás-gazdálkodás és hulladékkezelés

400

Összes egyedi hitel

10 924*

* Egyes beruházások több célkitűzéshez is tartozhatnak, a részösszegek nem összegezhetők.

(million)

A csatlakozó országokban (Bulgária és Románia), valamint a csatlakozásra váró országokban (Horvátország és Törökország) ennél is magasabb volt a környezetvédelmi jellegű beruházások aránya: a kihelyezett kölcsönök összértéke ezekben az államokban 853 millió euró volt (56%). A mediterrán partnerországokban környezetvédelmi programokra folyósított egyedi hitelek összértéke elérte a 260 millió eurót. A bank további 90 millió euróval támogatott különböző környezetvédelmi beruházásokat az afrikai, karibi és csendesóceáni országokban, 85 millió euróval Dél-Afrikában, 60 millió euróval Oroszországban és 42 millió euróval Ázsiában, ezzel is hozzájárulva ahhoz célkitűzéshez, hogy a bank mindenkor a környezeti szempontból is fenntartható növekedést támogassa a partnerországokban.

12 500

10 000

7 500

5 000

2 500

0

2001

2002

2003

2004

2005

Az éghajlatváltozások kezelése Környezetvédelem és egészségügy A városi környezet megóvása Természetvédelem, biodiverzitás és a természeti források védelme Természetierőforrás-gazdálkodás és hulladékkezelés

Az EBB környezetvédelmi célú hitelezési célkitűzései mind a természetes, mind az épített környezet védelmét és fejlesztését magukban foglalják. Az épített környezet javítása terén a városi közlekedés fejlesztése és a városok újrarendezése, megújítása érdekében tett erőfeszítések emelhetők ki, a természetes környezet védelme terén pedig az EBB támo-


Környezetvédelem

gatása szempontjából az éghajlatváltozások kezelése és a vízminőség védelme kap központi szerepet.

Az éghajlatváltozások kezelése A megújuló energiahordozókra vonatkozó, 2004-ben elfogadott cselekvési terv célja fokozni az Európai Unió éghajlatváltozással kapcsolatos politikáinak banki támogatását. A terv értelmében évről évre emelni kell az e célra szánt hitelek összegét úgy, hogy 2010-ig 50%-ra nőjön a megújuló energiaforrások részaránya bank finanszírozása révén létrejövő új áramfejlesztői kapacitásokból. 2005-ben a bank összesen 484 millió euró értékben finanszírozott megújuló energiahordozókra épülő beruházásokat, mely az új áramfejlesztői kapacitás létrejöttét támogató hitelek 64%-át jelentette. Finnországban az EBB 25 millió euró hitellel támogatta két vízerőmű felújítását a lappföldi Kemijoki folyón. A beruházás nem csak 30%-kal növeli az erőmű energiatermelését, de segít Finnországnak abban, hogy teljesíteni tudja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos vállalásait. A megújuló energiahordozókkal kapcsolatos projektek között említhetők még a Portugáliában és Svédországban átadott szélerőműparkok is. Az EBB 2004-ben új pénzügyi mechanizmusokat dolgozott ki az éghajlatváltozások kezelésére, melyek 2005-ben léptek életbe. Az egyik legfontosabb ilyen eszköz az 500 millió euróból létrehozott éghajlatváltozások kezelését célzó pénzügyi keret, mely már ma rendelkezésre áll. A bank 2005 végéig már lekötötte a kereten belül elkülönített 400 millió eurós alap felét, melyből – az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő társaságok által vállalt – gázkibocsátás-csökkentést előmozdító beruházások támogathatók az Európai Unióban. Ennek keretében a bank több cellulóz- és papírgyár korszerűsítését és környezetvédelmi fejlesztését, valamint két tározás nélküli folyami vízerőmű építésének finanszírozását hagyta jóvá Portugáliában, illetve Szlovéniában. Több hasonló projekt áll még előkészítés alatt.

A bank több beruházás támogatását tartja elképzelhetőnek az éghajlatváltozások kezelését célzó technikai segítségnyújtási keretből is. A keretből – a Kiotói Jegyzőkönyben meghatározott tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) és az együttes végrehajtási (JI) programok alapján kijelölt – szénegység-beruházási projektekhez igénybevett technikai segítségnyújtási szolgáltatás támogatható, illetve finanszírozható. Jelenleg is folyik az EBRD-vel közösen felállítandó EBRD-EBB multilaterális szénegységalap előkészítése, melynek célja, hogy egyrészt lehetőséget teremtsen a két pénzintézet által finanszírozott projektek szénegységeinek értékesítésére, másrészt bővítse az ezzel kapcsolatos állami és a magánvállalások teljesítésének szervezeti kereteit. 2005-ben az EBB ezen felül tárgyalásokat folytatott az állami és magánszektor finanszírozásában részt vevő egyéb pénzintézetekkel is, hogy fokozza az együttműködést a tiszta fejlesztési mechanizmus és együttes végrehajtási programok, valamint általában a szénpiac működésének fellendítése érdekében.

Levegő- és vízminőség A levegő és víz minőségének javítását, valamint az ipari szennyezés csökkentését célzó környezetvédelmi beruházási hitelek összértéke 2005-ben elérte a 2,5 milliárd eurót, ebből a bank 2,3 milliárd eurót az Európai Unió országaiban folyósított. A vízgazdálkodás és víztisztítás kiemelten fontos hitelezési célterületként mintegy 1,2 milliárd eurót képviselt az EBB hitelpolitikájában 2005-ben. Ezek a beruházások a természetes környezet védelmét és megőrzését szolgálják, emelik a közjólét színvonalát és – leginkább a partnerországokban – a szegénység elleni küzdelem részét képezhetik. Az Európai Unió vízpolitikai keretirányelvével összhangban a bank – sokszor az Európai Bizottság pénzeszközeit kiegészítve – olyan projekteket és beruházásokat finanszíroz, amelyek révén biztosítható a keretirányelvben foglalt célkitűzések teljesülése. Ez a legtöbb-

29

EBB Csoport

EBB Csoport

30


Környezetvédelem

ször városi szennyvíz- és ivóvízkezeléssel kapcsolatos nagyszabású beruházások finanszírozását jelenti. Az EBB hitelei ugyanakkor fenntartható vízkereslet-gazdálkodással, a vízgyűjtő területek koordinált tervezésével és árvízvédelemmel összefüggő projektekhez is igénybe vehetők. A bank ebben az évben 75 millió euróval támogatott egy szennyvíztisztítási beruházást Flandriában (Belgium). Ez volt az utolsó részlete annak a 250 millió euró értékű finanszírozási megállapodásnak, amelyet az Aquafinnel, egy kommunális szennyvíztisztítással foglalkozó vállalkozással kötött. A megállapodás 219 kisebb-nagyobb beruházást ölel fel, ideértve főgyűjtőcsatornák, tisztítóberendezések és szivattyúállomások építését és felújítását. A beruházások eredményeként jelentősen javul az Escault és Meuse folyók, valamint az északi-tengeri partvidék vízminősége. A csehországi Plzen vízszolgáltatási hálózatának felújítását és bővítését a bank 15 millió euró kölcsönnel támogatta, melyből az ivóvízellátás korszerűsítése, egy esővízgyűjtő, tároló és vízelvezető rendszer kialakítása, valamint a város csatornahálózatának bővítése

valósulhatott meg. A beruházást társfinanszírozásban az Európai Bizottság kohéziós alapja is támogatta.

Épített környezet A lepusztult városrészek felújítását célul kitűző városrendészeti beruházások egyrészt erős szociális kohéziós hatással bírnak, másrészt a városközpontok értékes ám véges erőforrásainak hatékony felhasználását vetítik elő. Az elhaló városrészek újraélesztésével ugyanakkor csökkenthető a városokat környező érintetlen vagy mezőgazdasági területek beépítésére nehezedő nyomás, amely egy környezeti szempontból kevésbé terhelő, kiegyenlítettebb városszerkezetet tesz lehetővé. Számos város rendezési terve tartalmaz olyan területeket, amelyek lepusztult állagú épületeik miatt a szociális és gazdasági nélkülözés egyéb jeleit is mutatják, és amelyek emiatt különleges figyelmet érdemelnek. A városrendezési célú EBB-hitelek összértéke a tárgyévben elérte az 1,8 milliárd eurót: ide tartozik többek között a lengyel főváros, Varsó helyi infrastrukturális korszerűsítési programjára szánt 125 millió euró is. Ebből az összegből kis és közepes méretű városrendezési beruházások, helyi közlekedési beruházások, környezetvédelmi, egészségügyi és oktatási projektek, a kulturális örökség megőrzését, valamint az alapvető közösségi intézmények biztosítását célzó beruházások támogathatók. A fenntartható városi tömegközlekedés finanszírozása nem választható külön a korszerű városrendezéstől. Az Egyesült Királyságban az EBB 145 millió eurós kölcsönnel támogatta a Docklands helyiérdekű vasút – a Temze folyót Dél-Londonnál átszelő új közlekedési összeköttetés – építését. Az új tömegközlekedési útvonal a Temze mindkét partján megtalálható hátrányos helyzetű közösségek számára teremthet új lehetőségeket, és az érintett térségeket a londoni vérkeringésbe bekapcsolva a fejlesztők számára is vonzóbbá teheti. A városi tömegközlekedés támogatását célzó EBB-hitelek összértéke az Európai Unió országai ban 2005-ben elérte a 4,9 milliárd eurót.


Környezetvédelem

A Környezetvédelmi egység munkája az Európai Beruházási Bankban Az EBB Környezetvédelmi egysége (ENVU) – az ugyancsak a Projektigazgatóság alá tartozó Környezeti vizsgálócsoporttal együtt – központi szerepet játszik a bank környezetkezeléssel kapcsolatos folyamataiban. A bank környezetgazdálkodási kérdésekben illetékes központjaként 2002-ben alakult Környezetvédelmi egység feladata arról gondoskodni, hogy az EBB tevékenységében minden szinten érvényesüljenek a környezetvédelmi politika elvei és gyakorlata. 2005 során az egység két új környezetvédelmi és szociális fejlesztési kérdésekben jártas szakértővel bővült, mellyel jelentősen javult befolyása a bank hitelügyleteinek környezeti és szociális aspektusaira. A Környezetvédelmi egység 2005. évi legfontosabb feladatai között említhetők az EBB belső környezetvédelmi ellenőrzési gyakorlatának átdolgozása (beleértve az Európai Unión kívüli ügyletek szociális fejlesztési vetületeinek vizsgálatára vonatkozó irányelvek továbbfejlesztését), a környezetvédelmi oktatás és a környezettudatosság erősítése a bank alkalmazottainak körében, valamint a bank operatív igazgatóságainak támogatása a legfontosabb környezetvédelmi célú hitelezési területeken, például az éghajlatváltozások mérséklését célzó ügyleteket terén. Az egység ezen kívül a bank más szervezeti egységeinek is segít az EBB belső környezetgazdálkodási rendszerének kialakításában és alkalmazásában. A banki ügyletek szociális hatásainak felmérésével kapcsolatban a nemzetközi előírásoknak (pl. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO ajánlásainak) megfelelő új útmutató kidolgozása jelenleg is folyamatban van. Az útmutató ismerteti a potenciálisan kedvezőtlen hatások mérséklésének módozatait, az EBB finanszírozására jogosult beruházások szociális aspektusait előtérbe helyezve. Ahogy korábban is, a Környezetvédelmi egység fejleszti kapcsolatait és számos kérdésben egyeztet különböző intézményekkel, ideértve az európai uniós intézményeket, multilaterális és bilaterális pénzintézeteket. A Környezetvédelmi Főigazgatósággal (DG ENV) karöltve az egység a bank által finanszírozott projekteken keresztül igyekszik érvényre juttatni az EU stratégiai környezeti vizsgálatokról szóló új irányelvét, valamint részt vesz a biológiai sokféleséggel, környezetvédelmi technológiákkal és teljesítménymutatókkal foglalkozó intézményközi munkacsoportok munkájában. A bank ezen kívül külön hangsúlyt fektet arra, hogy fokozza tevékenységét az ENSZ által kitűzött millenniumi fejlesztési célok elérését támogató beruházások fokozott hatásvizsgálata terén a fejlődő országokban. Ennek eszköze egy kísérleti szakaszban lévő új mechanizmus, a fejlesztésihatás-vizsgálati keretrendszer lehet.

31

EBB Csoport

EBB Csoport

32


A transzeurópai hálózatok bővítése Az EBB egyik legfontosabb működési prioritása a transzeurópai hálózatként meghatározott közlekedési és energiaszállítási útvonalak fejlesztése, mely egyben az Európai Unió gazdasági és szociális integrációjának alapfeltétele.

Az EBB változatlanul a legjelentősebb európai hálózatok legnagyobb banki finanszírozója az Unióban, a csatlakozó és a csatlakozásra váró országokban. Amióta a transzeurópai hálózatok bővítése az 1993. évi esseni Európai Tanácson az EU politikai napirendjébe felkerült, a bank összesen 69,3 milliárd euró értékben hitelezett közlekedési, és további 9,1 milliárd euró értékben energetikai célú transzeurópai hálózati beruházásokat.

A brüsszeli Európai Tanácson 2003. decemberben elfogadott Európai Növekedési Programban meghatározott 30 elsőbbségi közlekedési beruházás közül a bank 21-et támogat. A kezdeményezés célja, hogy új lendületet adjon a tartós növekedésre Európában elsősorban a transzeurópai hálózati beruházások, valamint a kutatás, fejlesztés és innováció támogatásának növelésével.

Közlekedési útvonalak A prioritásként meghatározott 30 transzeurópai közlekedési útvonal kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy az adott hálózat milyen stratégiai jelentőséget képvisel a kibővített Unió belső piaci integrációja tekintetében, illetve milyen hatással van a növekedésre általában.

Transzeurópai hálózatok 2001-2005: 36 milliárd EUR (million)

10 000

2005-ben az EBB közlekedési célú transzeurópai hálózati hiteleinek értéke meghaladta a 7,4 milliárd eurót (2004-ben ez 6,6 milliárd euró volt), ennek csaknem felét a prioritásként meghatározott transzeurópai hálózatok emésztették fel. A hitelek több, mint 40%-a vasúti, 38%-a közúti, a fennmaradó rész pedig tengeri közlekedési beruházásokat támogatott.

8 000

6 000

4 000

2 000

0

2001

2002

Közlekedés, szállítás Energia

2003

2004

2005

Az Európai Növekedési Program keretében finanszírozott transzeurópai hálózati beruházásokra példa a lengyelországi A1-es autópálya Gdansk és Nowe Marzy közötti 90 kilométeres szakasza. A magánbefektetőkből álló koncessziós beruházó (Gdansk Transport Company) 30 éves lejáratra 500 millió eurós hitelt vett fel a banktól: a PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházás a Balti-tengert északról Csehországgal, Szlovákiával és Ausztriával összekötő IV. páneurópai közlekedési folyosó részeként valósul meg.


33

EBB Csoport

A transzeurópai hálózatok bővítése

Az EBB részvétele a transzeurópai hálózatok és közlekedési folyosók fejlesztésében

Transzeurópai hálózati prioritások Finanszírozott transzeurópai hálózatok Finanszírozott egyéb európai jelentőségű infrastruktúrák és hálózatok Közép- és kelet-európai közúti és vasúti közlekedési folyosók

1993-2005

Finanszírozott közlekedési folyosók Közút / Vasút Villamosrendszerek Gáz Légikikötők Több térséget átfogó beruházás Kombinált árufuvarozási elosztóközpontok Kikötők Légiirányítási központok

St. Petersburg

Helsinki

Olaj és gázlelőhelyek kitermelése

Oslo

Tallinn

Stockholm

Automatikus úthasználatidíjfizető rendszerek

Moskva

Riga Edinburgh København

Belfast

Vilnius Minsk

Dublin Cork

Berlin Amsterdam

London

Warszawa

Bruxelles

Kiyev Praha

Luxembourg Paris Strasbourg

Wien München

Ljubljana Lyon Milano

Bratislava

Kishinev

Budapest Zagreb Sarajevo

Odessa

Bucuresti Belgrade Sofia

Porto Skopje

MADEIRA (PT)

Madrid Lisboa

Barcelona

Roma

Tiranë

Istanbul

Thessaloniki

AÇORES (PT)

Athinai ISLAS CANARIAS (ES)

EBB Csoport

34



Tapasztalatok a PPP-finanszírozásban Az állami és a magánszektor együttműködésére épülő PPP-konstrukcióknak köszönhetően a magánszektor jelentős és egyre növekvő arányban vállal részt a közinfrastruktúrák fejlesztésében és működtetésében Európa-szerte. Az eredményeket látva számos kormányzati és regionális szervezet szeretné jobban megismerni a PPP-konstrukciók intézményét. 2005-ben az EBB az Európai Bizottsággal karöltve segédkezett az Európai PPP Szakértői Központ (European PPP Expertise Centre, EPEC) létrehozásában, melynek célja, hogy az ilyen ügyletekben már gyakorlatot szerzett állami és nem állami szervezetek tapasztalatait – a legjobb gyakorlat követésének elvével összhangban – más érintettekkel is megossza egész Európában. A központ tanácsadói szerepvállalása ugyanakkor nem csak a tapasztalatok és ismeretek hatékonyabb terjesztésében, hanem a PPP-konstrukciók gyakorlati megvalósításában is hasznos lehet. A tervek szerint az EPEC 2006-ban kezdi meg működését. A magánszektor transzeurópai hálózati beruházásokban való részvételére katalizátorként ható, az állam és a magántőke partnerségét támogató banki hitelek összértéke 2005-ben 772 millió euró volt.

partnersége révén megvalósuló PPP-beruházás az EU közlekedési prioritásai között szereplő ún. skandináv háromszög („Nordic Triangle”) részét képezi, mely nem csak az észak-európai országokat, illetve azok fővárosait köti össze egymással, hanem javítja az összeköttetést Közép-Európa, az Európai Unió országai és Oroszország irányában is. Az EBB újabb 1,1 milliárd eurós hitelt nyújtott Spanyolországban a Madridot, Barcelonát és Figuerest a francia határral összekötő vasúti szakasz építéséhez, mely során összesen 744 kilométer hosszú új nagysebességű vasút építése és átadása valósulhat meg. A beruházás a spanyol nagyvárosokat összekötve kapcsolja az ibériai félszigetet az európai vasúti hálózatba. Az EBB részvétele akár a 2,5 milliárd eurót is elérheti: ebben az esetben ez lesz a legnagyobb egyszeri beruházástámogatás a bank történetében. A transzeurópai hálózatok bővítése terén szerzett szerteágazó tapasztalatokra és szaktudásra építve az EBB egyre nagyobb mértékben vállal tanácsadói szerepet a beruházási projektek kiválasztása, meghatározása során. Az elmúlt évben vállalt ilyen új tanácsadói megbízás a Brenner-alagút előkészületeivel volt kapcsolatban (lásd keretes írásunkat a PPP-ügyletekkel kapcsolatos banki tapasztalatokról).

Energetikai hálózatok Az energiahordozók szállítására szolgáló transzeurópai hálózatok kitüntetett helyet foglalnak el az Európai Unió energiapolitikájában, tekintettel arra a szerepre, melyet a belső energiapiac megteremtése, az energiaimport diverzifikációja, valamint az energiaellátás biztonságának javítása szempontjából betöltenek. Az energiahálózatok egy része ugyanakkor egyes gazdasági fejlődésben lemaradt régiók felzárkóztatását is előmozdíthatja.

PPP-konferencia (Athén, 2005. április 18.)

Finnországban az EBB 153 millió euró hitellel szállt be az E18-as autópálya 51 kilométeres szakaszának építésébe és üzemeltetésébe. Az állam és a magántőke

A Bizottság által prioritásként meghatározott energiahálózatok között számos áram- és földgázszállítási tengely szerepel. A szállítótengelyek bővítését célzó valamennyi beruházás – a kisebb, határokat átlépő



távvezetékektől a transzkontinentális földgázvezetékekig – jogosult az EBB finanszírozására. 2005-ben az EBB közel 900 millió euró összegben hitelezett energetikai célú transzeurópai hálózati beruházásokat, szemben a 2004-ben kihelyezett 1,3 milliárd euróval. A hitelezési volumen ingadozására számítani lehetett, tekintettel arra, hogy nagyszabású transzeurópai hálózati beruházásból viszonylag kevés van, az előkészítés és a megvalósítás pedig hosszú időt vesz igénybe. 2006-ra várhatóan több kiemelten fontos energetikai hálózati beruházás kerül olyan szakaszba, amely lehetővé teszi a bank fokozottabb részvételét az ágazat fejlődésében. Az egyik 2005-ben finanszírozott energetikai transzeurópai beruházás az Isle of Grain-n épülő cseppfolyósföldgáz-terminál Kentben, az Egyesült Királyságban. A bank 177,3 millió eurós hitele az Egyesült Királyság gazdaságos földgázellátását teszi lehetővé – a növekvő kereslet és a kimerülő energiatartalékok mellett is. Az import diverzifikációja mellett az új cseppfolyósföldgáz-létesítmények a tervek szerint a gázfajták közötti versenyre is élénkítően hatnak majd. A cseppfolyós gáz szállítási költségének elmúlt években tapasztalt csökkenése, valamint a növekvő regionális piaci egyenlőtlenségek együtt járultak hozzá a cseppfolyós gáz világpiacának kialakulásához. Az EBB 2005-ben felülvizsgálta részvételét az energiaszektor finanszírozásában. Az olajárak elmúlt időkben tapasztalt nagyarányú növekedése – mely a történelem harmadik legmagasabb értékét eredményezte – az energiakérdést központi politikai kérdéssé emelte az Európai Unióban. A felülvizsgálat azt a célt szolgálta, hogy a legújabb kihívásoknak megfelelően új irányokat jelöljön ki a bank energiaipari közreműködésére. A verseny fokozása és a transzeurópai energetikai hálózatok fejlesztése, az Európai Unión kívüli források miatti fokozott energiafüggőségből adódó kockázatok mérséklése, valamint a partnerországokkal és szomszédos országokkal való együttműködés bővítése a mai napig napirenden vannak. A folyamat 2006-ban új energetikai cselekvési terv kidolgozásával folytatódik.

Rendszeres támogatások a magánszektor élénkítésére A legtöbb transzeurópai hálózati beruházás hagyományos, nagyon hosszú lejáratú tartós hitelekből, a tőketörlesztést felfüggesztő megfelelő türelmi idő mellett valósul meg. A bank ugyanakkor egyfajta katalizátorként fellépve fokozni kívánja a magánbefektetők részvételét a transzeurópai hálózati beruházásokban, és ehhez új kockázatkezeléses pénzügyi eszközöket vezetett be. Ilyen eszköz például a strukturált finanszírozási keret, melyből magán-, állami vagy félállami tulajdonú, speciális céllal alapított társaságok, leginkább határokon átnyúló PPP-beruházásokban részt vevő társaságok kockázatmegosztási céllal történő alapítása finanszírozható. Először 2005-ben fordult elő, hogy az EBB a strukturált finanszírozási keret terhére részesedést vásárolt különböző infrastrukturális alapokban. A bank ezzel bővítette a prioritásként meghatározott beruházások támogatására alkalmazható pénzügyi termékek körét: az infrastrukturális alapokon keresztül az EBB jogosultsági követelményeinek is megfelelő projekteket támogathat. Külön figyelmet érdemelnek a PPPkonstrukcióban megvalósuló beruházások: a bank 50 millió eurót fektetett be a feltörekvő piacok konvergenciaalapjába („Emerging Europe Convergence Fund”), mely elsősorban az új kelet-európai tagállamokban tevékenykedik. Az EBB jelenleg olyan infrastrukturális alapokból álló portfolió kialakításán dolgozik, melyekből később részben tulajdonviszonyt megtestesítő („quasi-equity” típusú) befektetések eszközölhetők az egész Európai Unióban. A piaci körülmények függvényében 2006-ban három– négy ilyen infrastrukturálisalap-befektetés aláírására kerülhet sor.

35

EBB Csoport

EBB Csoport

36


Kkv-támogatás: új banki célkitűzés 2005-ben Az EBB 2005. évi közgyűlésén a Kormányzótanács határozott arról, hogy a kis és középvállalkozások (kkv-k) támogatását a bank – az EU politikai célkitűzéseinek támogatása jegyében meghatározott – alapvető célkitűzései közé emeli. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EBB-csoport egyrészt több forrást különít el a kis- és középvállalkozások támogatására, másrészt a támogatás pénzügyi eszközrendszerét tovább finomítja. Az Európai Unióban jelenleg működő több, mint 20 millió aktív kis- és középvállalkozás foglalkoztatja az EU munkavállalóinak kétharmadát és adja a mezőgazdaságon kívüli ágazatok forgalmának felét, valamint fontos szerepet játszik a növekedés és innováció terén. A kkv-k támogatása az EBB-nél elsősorban az ún. globális hiteleken keresztül valósul meg – ezeket a kerethiteleket a helyi piaci körülményeket jól ismerő közvetítő bankok és pénzintézetek veszik fel az EBB-től, majd a felvett összegeket kisebb beruházások finanszírozására hitelezik tovább. A globális hitelek nagyon fontos feladatot töltenek be: a közvetített hitelek intézménye nélkül a bank kizárólag nagy beruházásokat és nagyobb beruházókat hitelezhetne. Az Európai Unióban kihelyezett globális hitelek összértéke 2005-ben 8,9 milliárd euró volt, ebből mintegy 4,2 milliárd euró 20.000 kis- és középvállalkozást támogatott. A hitelek nagy része egyben a bank más alapvető célkitűzéseit is szolgálta, jelentős arányt képviselt például a gazdasági és szociális kohézió előmozdítását célzó kkv-beruházások támogatása. Az innovatív kisés középvállalkozások banki finanszírozása ugyanakkor a lisszaboni menetrendben meghatározott célok teljesítéséhez is hozzájárult. Az új tagországokban felvett globális hitelek összértéke 2005-ben 815 millió euró volt, ebből 471 millió a kisés középvállalkozások támogatását célozta. A globális hitelek kihelyezése ezekben az országokban az Európai Unió támogatási politikájával szoros összhangban történik, különösen az eredetileg uniós előcsatlakozási program, a Phare keretében alapított kkv-finanszírozási eszközből nyújtott támogatások esetében. Az együttműködés egyaránt jótékony hatással van a pénzpiacok fejlődésére és a kkv-finanszírozás keretfeltételeinek javulására.

A pénzügyi szolgáltatási csomag minőségének javítása 2005-ben 2005-ben a bank – a kkv-ügyletek utólagos értékelésének tanulságaira alapozva – meghatározta és

életbe léptette az Európai Unióban folyósítható globális hitelekkel kapcsolatos hozzáadott értékek követelményrendszerét. Ennek kapcsán javult a közvetítő pénzintézetek adatszolgáltatási követelményrendszere, mely immár az EBB hozzáadott értékeit alkotó három pillért tükrözi (az EU legfontosabb célkitűzéseinek teljesítése, a közvetítő bank munkájának minősége, és a kedvezményezettnél jelentkező pénzügyi előnyök hangsúlyozása). Ezzel egy időben szigorodtak az átlátható működéssel és a kedvezményezettek tájékoztatásával kapcsolatos követelmények is. A közvetítő bankok közötti verseny – elsősorban a kedvezményezettek érdekében történő – élénkítését szem előtt tartva, 2005-ben a bank tovább bővítette a globális hitelek elosztásában részt vevő pénzintézetek körét. Az EBB-nek jelenleg összesen 255 pénzintézettel van globálishitel-közvetítői szerződése az Európai Unió országaiban. A szubszidiaritás és komplementaritás elvére építő kereskedelmi banki kapcsolatok továbbra is rendkívül fontosak az EBB számára: az együttműködésnek köszönhetően a bank által hozzáadott értékek nagyon sokféle beruházásban megjelenhetnek. Az EBB részvétele ezen felül jelentős mértékben hozzájárul a bankszektor fejlődéséhez és megerősödéséhez az új tagországokban, a csatlakozó, csatlakozásra váró és tagjelölt államokban, valamint az EU partner-


37

Kkv-támogatás: új banki célkitűzés 2005-ben

Az EBA kötelezettségvállalásai

országaiban. A bank ugyanakkor az együttműködés új, alternatív módjainak kidolgozásán fáradozik, biztosítva, hogy közreműködése mind a kedvezményezettek, mind a partnerbankok számára további előnyöket jelentsen.

2001-2005 (millió)

2 300 2 000

Az Európai Beruházási Alap

1 700

Az Európai Beruházás Alap (EBA) – amelynek különböző bankok és pénzintézetek, valamint az Európai Bizottság (30%) mellett főrészvényese az EBB (csaknem 60%-os részesedéssel) – a kis- és középvállalkozások támogatására szakosodott pénzintézetként működik. A EBA kockázatitőke-piacokon tevékenykedő alapokba befektető alapként van jelen, ezen kívül hitelbankok kkv-követeléseire vállal garanciát és pénzügyi tanácsadói szolgáltatásokat nyújt. Az EBA pénzügyi szolgáltatásait saját, valamint részvényesei és egyéb közreműködők által rábízott forrásokból nyújtja, termékei pénzügyi közvetítőkön keresztül érhetők el. Az EBA ügyleteit külön számviteli rendszerben tartja nyilván, eredményei nem szerepelnek a bank hitelezési mutatói között. 2005-ben az alap összesen 468 millió euróval támogatott 24 kockázatitőke-alapot, ezzel kockázatitőkebefektetési összkötelezettségvállalása elérte a 3,1 milliárd eurót. A mintegy 220 alapban eszközölt befektetéseivel az EBA – a kis- és középvállalkozások innovatív finanszírozása terén – mára megkerülhetetlen intézménnyé vált az Európai Unióban. Az alap tevékenységének középpontjában a fejlődés korai szakaszában lévő technológiák és élettudományok állnak; ezek alkotják a teljes befektetési állomány kétharmadát. Az EBA garanciaügyletei 2005-ben 1,7 milliárd eurót tettek ki, 2005 év végén a teljes garanciaállomány értéke 9,3 milliárd euró volt. Az EBA kkv-garanciavállalási tevékenysége két főbb terméket ölel fel: hitelkockázat-csökkentő műveletek (értékpapírosítás), valamint hitelbiztosítás és viszontbiztosítás (ideértve a mikrohitelek biztosítását is). Az értékpapírosítás lényege, hogy a hitelnyújtó bankok kkv-kockázatainak egy része más tőkepiaci szereplőkre terhelhető – a kis- és középvállalkozások így kedvezőbb feltételekkel juthatnak

1 400 1 100 800 500 0

2001

2002

2003

2004

2005

Kockázatitőke-műveletek Kkv-garanciavállalások

adósság alapú finanszírozási forrásokhoz. A hitelkockázat-csökkentő műveletek értéke 2005-ben meghaladta a 450 millió eurót. 2005-ben az alap 1,2 milliárd euró értékben vállalt kkv-garanciát a kis- és középvállalkozások támogatására indított többéves európai uniós program („MAP”) garanciafejezete alapján. A program (illetve elődje) alapján nyújtott támogatásokból eddig összesen több, mint 260,000 kis- és középvállalkozás részesült. A garanciafejezet részét képezi ugyanakkor az a mikrohitel‑ garancia-keret is, melyből a legfeljebb 10 főt alkalmazó vállalkozások és mikrovállalkozások által – maximum 25,000 euró értékben felvett – mikrohitelekre nyújtható garancia. A cél a viszonylag magas hitelkockázat és elégtelen biztosítékok miatt nehezen finanszírozható induló vállalkozások megsegítése. Az ilyen típusú garanciavállalások összértéke megközelítette a 180 millió eurót, mely jelentős értéket képvisel különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az átlagos mikrohitelösszeg alig több, mint 10,000 euró volt.

EBB Csoport

EBB Csoport

38



JEREMIE: új kkv-finanszírozási formák a régiókban Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának (DG REGIO) felkérése alapján az EBB és az EBA olyan innovatív megoldások és mikrohitel-konstrukciók kialakítását kezdte meg, melyek célja, hogy a finanszírozási forrásokat a kis- és középvállalkozások (beleértve a kezdő vállalkozók) számára hozzáférhetőbbé tegye a strukturális alapok támogatására – a 2007–2013. évi következő költségvetési időszakban – jogosult régiókban. 2005. októberben az Európai Bizottság és az EBA Mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (Joint European Resources for Micro-to-Medium Enterprises, JEREMIE) néven új kezdeményezést indított útjára. A JEREMIE-program értelmében a tagországok és régiók dönthetnek arról, hogy – az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz tartozó – strukturális alapok kis- és középvállalkozók támogatásával kapcsolatos részét az Európai Beruházási Alap (EBA) kezelésébe adják. A program első szakaszában az EBA megvizsgálja, mekkora igény jelentkezik regionális és nemzeti szinteken a JEREMIE keretében nyújtandó pénzügyi tervezési szolgáltatásra és a 2007. évi cselekvési tervek kidolgozására. A hagyományos felhasználás mellett a támogatási források egy része egyéb pénzügyi termékekké alakítható, pl. tulajdonviszonyt megtestesítő (equity) termékekké, kockázati tőkévé, garanciává, kölcsönné és technikai segítségnyújtási szolgáltatássá. A cél megsokszorozni a strukturális alapokból elnyerhető támogatás hatását: a kedvezményezettek minden egyes támogatásból kapható euróra további 2-10 eurónyi értékben különböző egyéb pénzügyi termékekhez juthatnak hozzá. A források ezen kívül újra és újra feltöltődő, akár többször felhasználható alappá is alakíthatók. A támogatási eszköz célcsoportjába az élettudományokkal foglalkozó induló kisvállalkozásoktól kezdve a gazdaság hagyományosabb ágazataiban tevékenykedő közepes méretű vállalkozások tartoznak. A JEREMIE-kezdeményezésnek köszönhetően a régiók nem csak az EBA széles körű befektetési szakértelmére, hanem a kkv-k finanszírozásában tapasztalt nemzetközi, nemzeti és helyi pénzintézetek kiterjedt hálózatára is hagyatkozhatnak, ugyanakkor számíthatnak az EBB-csoport (és más nemzetközi pénzintézetek) tapasztalataira is a kiegészítő források biztosításában. Az EBA a nemzeti és helyi illetékességű szervezetekkel együtt dolgozza majd ki a helyi viszonyokra szabott finanszírozási programot, a sajátos körülményeket is figyelembe véve. A tervek szerint ezzel a megközelítéssel a folyamatban részt vevő valamennyi fél számára – a régiók, a pénzügyi szektor és a kedvezményezett kis- és középvállalkozások számára egyaránt – optimalizálható a strukturális alapokból elnyert támogatások felhasználása.



Közös ügyfélkapcsolati megoldások a kis- és középvállalkozások támogatására Azzal, hogy a kkv-k finanszírozása a bank egyik alapvető célkitűzéseként jelent meg, új megvilágításba került az Európai Beruházási Alappal közös szinergiák kiaknázása és a hozzáadott értékek maximalizálása a kis- és középvállalkozói ügyfélkör érdekében. Az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap tevékenysége természetszerűleg különbözik: a bank forrásbevonási és hitelezési műveletei egészen más jellegű tevékenységet takarnak, mint az alap befektetései és garanciavállalásai. A különbségek mellett tény, hogy az EBA a bank stratégiai célkitűzései közül kettő – a kkv-ék támogatása és az i2i-kezdeményezés – esetében kulcsfontosságú piaci szereplő. Ez megnyitja az utat a két intézmény közötti komplementaritás jobb kihasználása, valamint az EBB-csoport és az Európai Bizottság közös kezdeményezései előtt. A bankban számos területen korábban is alkalmazott közös ügyfélkapcsolati megoldások a kiemelt ügyfélkört érintő összetett kapcsolattartási formák rendszerben történő alkalmazását jelentik. Az EBB és az EBA ügyfélkapcsolati folyamatainak összekapcsolása a jövőben a kis- és középvállalkozásoknak hitelező közvető pénzintézetek közös kezelésével bővül, és célja, hogy a bankcsoport a közös ügyfélkörnek az eddigieknél sokkal tartalmasabb pénzügyi csomagokat kínáljon. A marketing és kapcsolattartási feladatok összehangolása révén könnyebben azonosítható a kkv-k finanszírozhatóságának javítása szempontjából legmegfelelőbb termék, amely ugyanakkor könnyen alakítható a nemzeti és regionális piaci körülményekhez és a partnerbank sajátosságaihoz. Az EBB kiterjedt banki közvetítői ügyfélkörére és az EBA specifikus szakértelmére és tapasztalataira építve az EBB-csoport előtt megnyílik a lehetőség, hogy hitel- és garanciatermékeit értékpapírosítási ügyletekkel párosítsa.

39

EBB Csoport

EBB Csoport

40


FEMIP: támogatás a mediterrán partnerországokban Az Európai Unió külügyminiszterei 2005-öt a Földközi-tenger évének nyilvánították. Az EBB mediterrán partnerországok támogatására létrehozott hitelezési eszköze, a FEMIP kiemelt szerepet töltött be a folyamatban, összesen 2,2 milliárd eurót biztosítva kulcsfontosságú beruházások támogatására ebben az évben. 2002. október óta az Európai Beruházási Bank tevékenységét a mediterrán partnerországokban az Euro–mediterrán beruházási és partnerségi program (FEMIP) fogja össze. A FEMIP célja az 1995ben indult barcelonai folyamat támogatása, mely a mediterrán partnerországoknak hivatott segíteni a gazdasági és szociális modernizáció és gazdasági integráció kihívásainak való megfelelésben, leginkább a térség és az Európai Unió között 2010-ben létrehozandó szabadkereskedelmi terület előkészítésének jegyében. Ebben a környezetben tehát a FEMIP-ből elsősorban a magánszektor beruházásai finanszírozhatók, függetlenül attól, hogy helyi vagy közvetlen külföldi beruházásokról van-e szó. A magánvállalkozások boldogulását előmozdító, „lehetőségeket kínáló” gazdasági környezet megteremtését a FEMIP infrastrukturális beruházások, humántőkefejlesztő, valamint kifejezetten környezetvédelmi célú beruházások támogatásával segíti. A FEMIP-keretből ugyanakkor a fejlődés korai szakaszában lévő vállalkozásokat segítő technikai tanácsadói és kockázatitőke-projektek is támogathatók.

2005 a FEMIP-letéti alap működésének első éve is volt. A 2004 közepén létrehozott speciális alap 33,5 millió eurós keretösszegét a 15 korábbi tagország és az Európai Bizottság adta össze. A letéti alap a FEMIP-technikai segélyalap forrásait hivatott kiegészíteni, és célja a fejlődés korai szakaszában lévő vállalkozásokat segítő technikai tanácsadói és kockázatitőke-projektek támogatása a mediterrán partnerországokban. Az év során Mediterrán országok 2001-2005: 9,5 milliárd EUR

a bank vezetése hét ilyen ügyletet hagyott jóvá összesen 3,4 millió euró értékben. Földrajzi lefedettségüket illetően a projektek közül négy regionális jellegű volt, a többi három Algériában, Marokkóban és Szíriában valósult meg. Ami az ágazati megoszlást illeti, a jóváhagyott beruházások közül négy a helyi pénzügyi szektor fejlődését szolgálta, a többi projekt a közlekedési, energetikai és termelői ágazatokban valósult meg. Valamennyi projektről elmondható ugyanakkor, hogy végső soron a magánszektor erősödését szolgálta a régióban.

A 2005-ben támogatott beruházások

(millió)

3 000

2 088

2 000 1 401

2 200

2 194

2004

2005

1 592

1 000

0

2001

2002

2003

2005-ben a FEMIP-ből 23 beruházás kapott támogatást összesen 2,2 milliárd euró értékben a földközi-tengeri partnerországokban, amely a már 2004-ben is figyelemre méltó teljesítménynél is jobb. A kis és közepes méretű beruházások és közvetlen külföldi befektetések támogatására nyújtott, a magánszektor erősítését szolgáló hitelek értéke 1,1 milliárd euró volt, mely a bank térségben kihelyezett összes hitelének a fele. Az ágazati arányokat tekintve 1,3 milliárd euró (a hitelek 59%-a) jutott az infrastrukturális, ezen belül a köz


41

EBB Csoport

FEMIP: támogatás a mediterrán partnerországokban

FEMIP-miniszterek találkozója (Skhirat, Marokkó, 2005. június 19-20.)

lekedési célú beruházások (29%), az energiaipari (25%) és a távközlési szolgáltatások (5%) korszerűsítését támogató beruházásokra. A közvetítő pénzintézetek által – kis- és közepes méretű beruházások továbbhitelezésére – felvett globális hitelek összértéke a térségben 650 millió euró volt (31%), az ipari beruházások 142 millió eurót (6%), a környezetvédelmi projektek pedig 90 millió eurót (4%) tettek ki. A kockázatitőkeügyletek értéke 45 millió euróra emelkedett, mely a 2004. évi érték kétszerese. A földrajzi megoszlást tekintve: hat beruházás Törökországban valósult meg összesen 930 millió euró értékben, mely jól tükrözi az ország új státuszának (csatlakozásra váró ország) köszönhetően növekvő helyi és külföldi befektetési lendületet. A közel-keleti térségben kihelyezett hitelek értéke 2005-ben elérte a 834 millió eurót. Egyiptomban elsősorban energetikai (földgázipari) beruházásokat, Szíriában egy kombinált hő- és áramfejlesztő erőmű építését és a vidéki telefonhálózat korszerűsítését támogatta a bank. Libanonban kis- és középvállalkozások, szennyvíztisztító telepek és egy tengerparti útépítés kapott banki hiteleket. A jól működő libanoni úthálózat a magánszektor fejlődésének és a regionális gazdasági tranzit és kereskedelmi központi jelleg erősítésének is alapfeltétele, tekintettel arra, hogy Libanon már nem csak kulcsszerepet tölt be, de valójában a térség motorjaként működik. A Maghreb-országokban az EBB hat beruházást támogatott összesen 430 millió euró értékben. Tunéziában mintegy tíz helyi pénzintézet vett fel EBB-hitelt, melyekből kis- és közepes beruházások finanszírozhatók, valamint kutatási és fejlesztési, oktatási és gyártási létesítményeket felvonultató öt technológiai park létrehozása támogatható. A Marokkóban kihelyezett

kölcsönök nagy része útfelújítást és kisebb beruházások finanszírozását tette lehetővé.

Új kezdet Ciszjordániában és a Gázai övezetben 2005-ben az EBB újraértékelte a Gázai övezetben és Ciszjordániában finanszírozott beruházások megvalósíthatóságát. Az év közepén szervezett tényfeltáró küldetés során a bank képviselői a palesztin hitelfelvevőkkel tárgyaltak az EBB által finanszírozott projektek helyzetéről, a gázai kivonulást követő új finanszírozási lehetőségekről, valamint a közel-keleti békefolyamat újraindításának és a Wolfensohn-féle béketerv megvalósításának kilátásairól. A felek az EBB részvételével megvalósítható új beruházásokat határoztak meg energetikai, közlekedési, szociális (lakások, iskolák, korházak építése) és környezetvédelmi területeken. Létfontosságú programként határozták meg a kis- és középvállalkozások támogatását is, felismerve, hogy

Földközi-tengeri országok Kölcsönök 2005-ben (millió)

Összesen

ebből kockázati tőke

Törökország

930

–

Egyiptom

309

25

Szíria

300

–

Tunézia

260

–

Libanon

170

–

Marokkó

160

–

Gázai övezet / Ciszjordánia

55

10

Algéria

10

10

2 194

45

Földközi-tengeri térség

EBB Csoport

42



Tiszta Földközi-tenger 2020-ig

Az euro-mediterrán külügyminiszterek barcelonai találkozója (2005. május 30-31.)

a jövőbeni fellendülés alapját a munkahelyteremtés jelentheti. A program gyors kibővítése 2005-ben lehetővé tette egy 45 millió euró értékű banki hitelcsomag kihelyezését az áramszolgáltatás korszerűsítésére a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Az EBB hitelei – a Spanyolországtól, Norvégiától, Svédországtól és a Palesztin Hatóságtól kapott forrásokkal kiegészülve – a palesztin területek áramellátó és áramszolgáltató rendszereinek korszerűsítését és bővítését teszik lehetővé. Az EBB ezen kívül 10 millió eurós különleges kölcsön formájában csatlakozott a német KfW Fejlesztési Bank által alapított és koordinált európai-palesztin hitelgarancia-alaphoz. A garanciaalapot az EBB mellett az Európai Bizottság is támogatja 14 millió euróval. Az alapból a 20 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, banki forrásokhoz nehezen hozzájutó, magántulajdonú kis- és középvállalkozások támogathatók.

Technikai segítségnyújtás A beruházások előkészítésének és megvalósításának támogatásához a FEMIP-technikai segélyalapból adhatók források. 2005-ben a bank 26 ilyen szerződést írt alá összesen 21 millió euró értékben, leginkább a magánszektor közvetlen támogatására, infrastrukturális és környezetvédelmi célú (ideértve az ivóvíz- és szennyvízkezelési) beruházások finanszírozására. A FEMIP keretében biztosított technikai segítségnyújtás révén a hitelek minősége és fejlődésre gyakorolt hatása nagyban javítható. 2005 végéig az EBB össze-

Az Európai Bizottság kezdeményezésére válaszolva az EBB is részt vesz a Földközi-tenger szennyezettségének csökkentését célként kitűző nagyszabású program előkészítésében. Az 2005. májusban Luxembourgban tartott euro-mediterrán külügyminiszteri konferencia résztvevői megállapították, hogy a mediterrán térségben élők életminősége nagyban javítható, ha a Földközi-tenger szennyezettségét 2020-ig sikerül megszüntetni. A cél valamennyi fő szennyezőforrás – ideértve az ipari kibocsátások, városi szennyezés és legfőképpen a városi szennyvíz – teljes kiiktatása. A folyamat eredményeképpen fejlődhet az idegenforgalom, megállítható a halállomány csökkenése és biztosítható a biztonságos ivóvízellátás a térségben. Amint azt a Barcelonai Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmával 2005. év végén rendezett csúcsértekezleten is megerősítették, a kezdeményezéshez szabadon csatlakozhatnak az Európai Unió tagországai, a mediterrán partnerországok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi és bilaterális pénzintézetek és donorintézmények, a nem kormányzati és civilszervezetek képviselői és más érdeklődők. A kezdeményezés így – az alulról jövő építkezés jegyében – a nemzeti vagy országos hatáskörű szervek mellett nagyban számít a helyi és regionális szinten aktív szervezetek részvételére is. Mivel a környezet védelme és javítása fontos FEMIPcélkitűzés, a bank már az előkészületek során csatlakozott és szakmai tanácsaival segíti a kezdeményezést, és elképzelhető, hogy a későbbiekben pénzügyileg is támogatja sikeres megvalósítását.

sen 46 technikai segítségnyújtással kapcsolatos szerződést kötött különböző tanácsadó cégekkel, 35 millió euró összértékben.


43

EBB Csoport


FEMIP Éves Jelentés

Együttműködés más szervezetekkel A hatékony koordináció és a helyi hatóságokkal, a hitelfelvevőkkel, a bankszektorral és a régióban működő más hitelezőkkel való jobb együttműködés érdekében az EBB 2005-ben új kirendeltséget nyitott Rabat városában. A 2003-ban Kairóban és 2004-ben Tuniszban nyílt irodák után ez a harmadik banki kirendeltség a térségben. A hosszú múltra visszatekintő kapcsolatot írásba foglalva és az afrikai országokat érintő stratégiai partnerséget tovább bővítve az Európai Beruházási Bank 2005-ben háromoldalú egyetértési nyilatkozatot írt alá az Európai Bizottsággal és az Afrikai Fejlesztési Bankkal. Az Európai Unió tagországaiban és a Földközi-tengeri térségben is jelen lévő bilaterális fejlesztési pénzintézetekkel való együttműködés és forrásmegosztás javítása érdekében az EBB 12 pénzintézettel írt alá külön megállapodást az elmúlt évben, melyek mindegyike az Európai Fejlesztési Pénzintézetek Szövetségének tagja. A bank további szándéknyilatkozatokat írt alá a Francia Fejlesztési Hivatallal (Agence Française de Développement), illetve a KfW Fejlesztési Bankkal.

Politikai támogatás A FEMIP sikerének kulcsa a földközi-tengeri országok és az EU-tagállamok közötti folyamatos politikai egyeztetés. Ennek formája elsősorban az EU és a mediterrán országok pénzügy- és gazdasági minisztereinek részvételével tartott ún. FEMIP-miniszteri találkozó. Az 5. miniszteri találkozóra 2005. júniusban került sor Marokkóban, mely egyben egy rendkívüli euro-mediterrán gazdasági csúcsértekezletnek (Euro-mediterrán ECOFIN) is helyt adott. A találkozón más európai intézmények, valamint a Világbank-csoport, a Nemzetközi Valutaalap, az Afrikai Fejlesztési Bank, az Európai Központi Bank és az Arab Monetáris Alap képviselői is részt vettek. A megbeszélés témája a vízkérdés és a közegészségügy mellett a régió közlekedésének fejlesztése, a banki és pénzügyi szektor támogatása volt.

A barcelonai folyamat tizedik évfordulójának megünneplése mellett a 2005 novemberében Barcelonában megrendezett euro-mediterrán csúcs résztvevői ismét megerősítették a szabadkereskedelmi terület 2010-ig történő létrehozásának szándékát. Ebből az alkalomból az EBB jelezte, hogy 2006-ban újabb forrásokkal egészíti ki (egészen 1,5 milliárd euróig) a mediterrán térségben végrehajtott beruházásokra szánt támogatásokat. Mivel a bank hitelezési tevékenysége a térségben 2004-ben és 2005-ben igen jelentős értéket ért el (évente 2,2 milliárd euró), a jelenlegi Euromedmandátum alapján felhasználható források gyorsan kimerültek. Átmeneti intézkedésként egy áthidaló keret bevonására volt szükség, mely lehetővé teszi a további beruházások átmeneti finanszírozását a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó új EU-mandátum életbelépéséig. 2006 végén az EU tagországai – a mediterrán partnerországok képviselőivel együtt – értékelik a FEMIP teljesítményét. Az Európai Tanács ekkor dönt arról, hogy a jelenlegi feltételrendszerben folytassa-e a FEMIPprogramot, illetve fontolóra veszi egy az EBB többségi tulajdonában lévő új leányvállalat alapítását.

EBB Csoport

44


Együttműködés az EU egyéb partnerországaival Az EBB a világban számos beruházást finanszíroz az Európai Unió fejlesztési és együttműködési politikáinak elemeként, így hiteleivel jelen van Afrikában, a karibi és csendes-óceáni térségben, Dél-Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, Délkelet-Európában és Oroszországban. A 2005ben kihelyezett kölcsönök összértéke ezekben az országokban csaknem 3 milliárd euró volt.

A csatlakozásra váró országok: Horvátország és Törökország Az EBB 2005-ben 60 millió euró hitellel támogatta a spliti körgyűrű építését Horvátországban. A csatlakozási szerződés aláírása Romániával és Bulgáriával (2005. április 25.)

Csatlakozó országok: Románia és Bulgária A délkelet-európai térségben jegyzett EBB-kölcsönök összértéke 2005-ben elérte a 979 millió eurót, ennek jelentős része (949 millió euró) Romániában került felhasználásra. A Romániában felvett hitelek nagy része a közlekedési infrastruktúra támogatását, ezen belül a transzeurópai hálózatokba illeszkedő útvonalak felújítását és új útvonalszakaszok építését, valamint a 2004. és 2005. évi nagy árvizek során tönkrement utak javítását tette lehetővé. 66 millió euró hitelt vett fel a román állami egészségügyi ágazat jobb színvonalú terhes- és újszülöttgondozást szolgáló létesítmények, valamint a sürgősségi betegellátást és vidéki alapellátást korszerűsítő beruházások finanszírozására. A beruházásokat társfinanszírozásban a Világbank is támogatta. A bank további 12,6 millió euróval támogatta kisebb és közepes méretű városok ivóvízellátásának korszerűsítését, mely a vezetékek és elavult szivattyúállomások cseréje és új fogyasztásmérők felszerelése révén költségmegtakarítást és a vízszivárgás felszámolását eredményezte. Ezen kívül további 20, illetve 30 millió eurót kaptak egyéb kisebb és közepes méretű beruházások Romániában és Bulgáriában.

A Törökországban kihelyezett kölcsönök összértéke a tárgyévben 930 millió euró volt. Bár a török magánszektor változatlanul a kiemelten támogatott területek közé tartozik, a legnagyobb, 450 millió eurós hitel ebben az évben a boszporuszi vasúti alagút építését segítette. A szimbolikus jelentőségű beruházás eredményeképp létrejövő alagút az európai és az ázsiai vasúti hálózatot egyesíti a Boszporuszi Szorosnál. Az alagút a jelenleg még a szoros két oldalán végződő vasúti vonalakat köti össze a IV. páneurópai közlekedési folyosó elemeként, így a közúti forgalom vasútra történő átterhelésével és a közutak terhelésének mérséklésével hozzájárul az isztanbuli metropolisz lég- és zajszennyezettségének csökkentéséhez is.

Balkáni térség Kölcsönök 2005-ben (millió)

Összesen Szerbia és Montenegró

226

Horvátország

195

Albánia Balkáni térség

40 461


45

EBB Csoport

Együttműködés az EU egyéb partnerországaival

A nyugat-balkáni térség A nyugat-balkáni országokba irányuló hitelek összértéke ebben az évben 399 millió euró volt. Bosznia és Hercegovinában 211 millió euró, Albániában 35 millió euró értékű kölcsönt nyújtott a bank, a Szerbiában és Montenegróban támogatott beruházásokra 153 millió euró értékű kölcsönt vettek fel. Az EBB hitelezési tevékenysége ezekben az országokban szoros együttműködésben történik más donorszervezetekkel, mint az Európai Bizottság, az Európai Újjáépítési Ügynökség és a Világbank.

Az EFTA-országok 2005 végén az EBB további 800 millió euróval bővítette az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországai által 2009-ig lehívható hitelkeretet. A rendelkezésre álló keretösszeg így jelenleg 2,5 milliárd euró. A hitelkeretet a bank az EFTA-tagországokban – jelenleg Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc – megvalósuló közvetlen EU-érdekeltségű beruházások finanszírozására alapította 1994-ben. A cél az EU és az EFTA tagországai közötti gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, különösen is az energetika, a transzeurópai hálózatok, a kutatás, fejlesztés és innováció területén. A bank a keretből eddig 24 beruházást támogatott összesen 1,7 milliárd euró értékben.

lió eurós árvízvédelmi projekt és egy 20 millió eurós szennyiszapkezelő-korszerűsítés. Az Európai Tanács 2004 végén új 500 millió eurós mandátumot hagyott jóvá az EU európai szomszédságpolitikáját támogató hitelezési tevékenységre Oroszország mellet Belaruszban, Moldovában és Ukrajnában. A 2007. januárig érvényes (de hosszabbítható) megbízás alapján a bank elsősorban környezetvédelmi projekteket, valamint a prioritásként meghatározott transzeurópai tengelyeken elhelyezkedő közlekedési, távközlési és energetikai hálózati beruházásokat és valamelyik EU-tagország határaival érintkező projekteket hitelezhet. Több támogatható beruházást azonosítottak Oroszországban és Ukrajnában, az első ügyletek 2006 első felében kerülnek az Igazgatótanács elé jóváhagyásra.

Oroszország és az új keleti szomszédok 2005 májusában lejárt az az EBB-mandátum, mely az Oroszország balti-tengeri partvidékén kijelölt környezetvédelmi beruházások speciális hitelkonstrukcióban történő finanszírozását tette lehetővé a térségre vonatkozó EU-program, az ún. északi dimenzió keretében. A mandátum alapján 2003-ban nyújtott első hitelt követően (mely egy szennyvízberuházást finanszírozott) 2005-ben Szentpétervár térségében két újabb környezetvédelmi beruházás valósulhatott meg banki hitelekből: egy 40 mil-

Louis Michel EU-biztos és Philippe Maystadt, az európai-afrikai infrastrukturális partnerség megalapításáról szóló egyetértési nyilatkozat aláírásakor (Brüsszel, 2006. február 9.)

EBB Csoport

46



Afrikai, karibi, csendes-óceáni (AKCs-) országok és tengerentúli területek Az Európai Unió és az AKCs-országok között létrejött partnerségi megállapodás (Cotonoui Megállapodás) alapján az EBB saját forrásból 1,7 milliárd euró, az Európai Fejlesztési Alapból újra és újra feltöltődő és a bank kezelésében lévő beruházási keretből pedig további

Torsten Gersfelt, az EBB alelnöke megnyitja a bank új regionális képviseleti irodáját Tshwane (Pretoria) városában (2005. október 24.)

2 milliárd euró értékben hitelez a térségben 2003 és 2007 között. A Cotonoui Megállapodás legfontosabb célkitűzése a szegénység visszaszorítása. A beruházási keretből hitelek és különböző kockázati termékek révén hosszú lejáratra adhatók források, melyekből elsősorban a magánszektort érintő ügyletek, valamint a gazdasági növekedés szempontjából létfontosságú és vállalkozói alapon megvalósuló állami infrastrukturális beruházások támogathatók. A keretből egyes esetekben különleges kedvezményes hitelek is nyújthatók, például kiemelt környezeti vagy szociális horderejű beruházások, valamint a súlyosan eladósodott szegény országokban, háborús konfliktusok vagy természeti csapások sújtotta területeken megvalósuló projektek támogatására. 2005-ben az EBB a beruházási keret terhére összesen 537 millió euró értékű finanszírozást nyújtott – az Európai Fejlesztési Alapból 388 millió eurót, a fennmaradó részt pedig saját forrásból. Alig két és fél éves működés után a bank a beruházási keretből összesen eddig 828 millió euró folyósítására vállalkozott, ami a 2007-ig rendelkezésre álló összeg 41%-a. Az összegből mintegy 50 egyedi beruházás finanszírozható az AKCstérség 20 országában.


47

EBB Csoport


A cotonoui beruházási keret éves jelentése

A 2005-ben jegyzett AKCs-hitelek különböző ipari (202 millió euró), infrastrukturális – ezen belül energetikai (184 millió euró) és közlekedési (10 millió euró) – és idegenforgalmi (5 millió euró) vállalkozásokat támogattak. 137 millió euró a pénzügyi szektort segítette, egyrészt a kis- és középvállalkozások hitelezését (illetve kkv-s tőkebefektetéseket) vagy mikrofinanszírozását szolgáló – közvetítő bankok és pénzintézetek által felvett – globális hitelek, másrészt magántőke-befektetési alapokba történő befektetések formájában. Hogy a banki források a támogatott beruházás finanszírozási igényeihez milyen rugalmasan igazíthatók, jól példázza az az amerikai dollárban folyósított pénzügyi csomag, melyet a bank egy nigériai új cementgyár építésére és üzemeltetésére állított össze. A csomag a bank saját forrásaiból és a beruházási keretből nyújtott elsőbbségi és alárendelt kölcsönökből áll, és nagyobb nemzetközi és nigériai pénzintézetekkel közös társfinanszírozásban jelenik meg. Egy másik hasonló projekt egy kenyai geotermikus hőerőmű bővítése volt, melyet a bank 32,5 millió euróval finanszírozott a beruházási keret terhére. A bank már az erőmű 1980-ban történő építésében, illetve a második blokk első fázisának finanszírozásában is részt vett 1999-ben.

AKCs-országok, tengerentúli országok és területek Kölcsönök 2005-ben (millió)

Összesen

Saját forrásból

Afrika

449

111

338

Nyugat-Afrika Dél-afrikai és indiai-óceáni térség Kelet-Afrika Közép-Afrika és az Egyenlítő térsége Karib-tengeri térség

188

91

97

123

20

103

126

–

126

12

–

12

72

40

32

Csendes-óceáni térség Több térséget átfogó projektek

13

–

13

4

–

4

537

151

386

AKCs-országok, tengerentúli országok és területek

Az AKCs-térség egyes országaiban tapasztalható gazdasági nehézségek 2005-ben az EBB térségbeli hitelezési tevékenységére is hatással voltak. A bank tevékenységét részben hátráltatta az a tény is, hogy a Cotonoui Megállapodás 2005 közepén még függő felülvizsgálata miatt egyes állami beruházásokat néhány súlyosan eladósodott szegény országban nem lehetett lezárni, mivel a beruházási keret feltételrendszere nem felelt meg a Nemzetközi Valutaalap, illetve a Világbank adósságkezelési követelményeinek. Ezen kívül a beruházási keretből finanszírozott projektek értékelése, a tárgyalások lefolytatása és lezárása hosszabb időt vesz igénybe, elsősorban a keret pénzügyi fenntarthatóságából és feltöltődő természetéből adódó speciális hitelezési és biztosítéki szempontok miatt. Fontos eredményként értékelhető 2005-ben az új regionális EBB-kirendeltségek megnyitása Nairobiban, Dakarban és Tshwaneban (Pretoriában): az év során

ebből kockázati tőke

A bank dakari képviseleti irodájának ünnepélyes megnyitója a szenegáli elnök, Abdoulaye Wadé jelenlétében (2005. június 30.)

fokozatosan felálló irodáktól az EBB afrikai jelenlétének erősödése várható. Új kirendeltségek nyílnak továbbá a karibi és csendes-óceáni térségben is 2006-ban.

EBB Csoport

48



Ázsia és Latin-Amerika Kölcsönök 2005-ben

Ázsia és Latin-Amerika (millió)

Összesen Latin-Amerika Brazília Több térséget átfogó projektek – Andok Paktum

134 94 40

Ázsia

622

Kína

500

Indonézia

50

Laosz

42

Vietnám

30

Ázsia és Latin-Amerika

756

Dél-Afrika A Dél-Afrikában kihelyezett EBB-hitelek összértéke 2005-ben 145 millió euró volt. A számítások szerint a 2000 és 2006 közötti időszakra szóló dél-afrikai mandátum alapján rendelkezésre álló 825 millió euró 2006 során teljes egészében lehívásra kerül. A hitelek jelentős részét a bank dél-afrikai randban folyósítja; ebből a devizából a bank a legjelentősebb szupranacionális (nemzetek feletti) kibocsátónak számít az euro–randkötvénypiacon. Egyenként 30 millió eurós hitelt vett fel Tshwane (Pretoria) és eThekwini (Durban) a városi infrastruktúra fejlesztésére; a beruházásokat aszerint választották ki, hogy milyen mértékben mozdítják elő a szociális kohéziót, illetve támogatják a fenntartható fejlődést. Egy 85 millió eurós másik hitel a vaali vízvezetékrendszer társfinanszírozását biztosította – a projekt a megbízható vízellátást biztosítja két stratégiai jelentőségű ipari vállalkozás, az Eskom és a Sasol számára. A hiteleken kívül az EBB vezetői tanácsadással támogatja az Európai Bizottság által alapított kockázatitőke-keret műveleteit a térségben. A keretből a dél-afrikai jogszabályokban„a múltban hátrányosan megkülönböztetett személyként” meghatározott, tulajdonképpen az apartheidrendszer áldozatainak tulajdonában lévő kis- és középvállalkozások részesülhetnek tőke- és tőkejellegű finanszírozásban.

Az Ázsiára és Latin-Amerikára vonatkozó jelenleg is érvényben lévő EBB-mandátum összesen 2.480 millió euró hitel kihelyezésére szól 2000. és 2007. január között. A felhatalmazás alapján a bank 2005-ben 256 millió eurót hitelezett a térségben, a mandátum lejártáig várhatóan a teljes keret lehívásra kerül. Az ázsiai és latin-amerikai mandátum fő célja a hatékonyságnövelő beruházások támogatása a térségben. A támogatásra kiválasztott projektek az Európai Unió együttműködési politikájának célkitűzéseit tükrözik, a befogadó ország és az EU kölcsönös érdekeit szem előtt tartva. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházást vagy egy uniós vállalkozás valósítja meg, vagy abban valamilyen módon európai cégek is részt vesznek. A 2004. év végi délkelet-ázsiai cunami pusztítása óta az újraépítéssel kapcsolatos projektek is jogosultak az EBB támogatására. Az EBB ázsiai hitelei 2005-ben összértékben elérték a 122 millió eurót. A Kormányzótanács külön engedélyével, az ázsiai és latin-amerikai mandátumon kívül kapott helyet a pekingi repülőtér bővítésének támogatása 500 millió euró értékben (lásd keretes írásunkat). Indonéziában a bank a cunami által érintett kis- és középvállalkozások beruházásait támogatta 50 millió euróval. Az Igazgatótanács hasonló hiteleket hagyott jóvá Srí Lankának és a Maldív-szigeteknek 2005-ben, a kölcsönszerződések aláírására 2006-ban kerül sor. A latin-amerikai beruházások hiteltámogatása elérte a 134 millió eurót.



EBB-hitel a pekingi repülőtér bővítéséhez Philippe Maystadt, az EBB elnöke 2005. szeptemberben 500 millió eurós kölcsönszerződést írt alá a pekingi nemzetközi repülőtér bővítésének finanszírozására. Az aláírásra a 8. EU–Kína-csúcstalálkozó keretében került sor, Tony Blair brit miniszterelnök és az Európai Tanács akkori elnöke, Ven Csia-pao kínai miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Javier Solana, az Európai Miniszterek Tanácsának Főtitkára és a közös európai kül- és biztonságpolitika főképviselője jelenlétében. A pekingi repülőtér bővítése a 2008-as pekingi olimpiai játékok kulcsfontosságú beruházása és mint ilyen, rendkívüli jelentőséggel bír Kína számára. A bővítés eredményeképpen jelentősen nő a repülőtér kapacitása, csökken a jelenlegi létesítmények zsúfoltsága és kezelhetőbbé válik az egyre erőteljesebben növekvő személyforgalom. A tervek szerint az építkezés 2008 első felében zárulna. A jelenlegi ázsiai és latin-amerikai mandátum keretébe nem illeszthető, illetve azt jóval meghaladó beruházást az EBB kormányzótanácsa mind a 25 tagjának egyhangúlag jóvá kellett hagynia. Az 500 millió eurós kölcsön messze a legnagyobb összegű hitel, melyet a bank Ázsiában valaha nyújtott. Az EBB az egyetlen nemzetközi pénzintézet, amely a beruházás finanszírozásában részt vállalt. Bár a hitel a bank ázsiai és latin-amerikai mandátumán kívül esik, teljesíti az abban meghatározott általános célokat: az Európai Unió és a kedvezményezett ország (ebben az esetben Kína) kölcsönös érdekeinek megfelelő beruházást támogat. A beruházás tervezési és kivitelezési szakaszában számos európai vállalkozás is részt vállalt. Az új repülőtér megkönnyíti a Kína és az EU közötti légi közlekedést, mely a kereskedelmi kapcsolatok javulásának, a befektetések és az idegenforgalom fellendülésének elengedhetetlen feltétele.

49

EBB Csoport

EBB Csoport

50


A bank mint vezető nemzetközi kibocsátó 2005-ben az EBB ismét megmutatta, hogy erős pénzügyi hátterére és alkalmazkodási képességére alapozva a kötvénykibocsátások terén több pénzpiacon is kiemelkedő teljesítményre képes. A 2005. évi forrásbevonási program alapján1 a bank 330 ügyletben összesen 50 milliárd eurónak megfelelő összeget gyűjtött 15 különböző fizetőeszközben. Bár a bevont források összértéke a 2004. évi forrásbevonással csaknem megegyezik, a források összetétele a változó piaci körülmények folytán az előző évhez képest jelentősen módosult. Figyelemreméltó növekedés figyelhető meg a hosszú (10 éves vagy annál hosszabb) lejáratú kibocsátások – elsősorban az euróban jegyzett referenciakötvény-kibocsátások, valamint az ugyancsak euróalapú strukturált kibocsátások – terén. A különböző devizákban kibocsátott hosszú lejáratú kötvényein keresztül a bank összesen 23 milliárd euró értékű forrást gyűjtött, amely ebben a lejárati spektrumban a tavalyi kibocsátási érték kétszerese. Az euróalapú kibocsátások adták a források legnagyobb részét (19,3 milliárd euró, az összes kibocsátás 39%-a), további jelentős mértékben az amerikai dollár- (14,3 milliárd euró értékben, azaz 29%) és a font sterling-kibocsátások (10,1 milliárd euró értékben, azaz 20%) részesültek. Így az összes kibocsátás 88%-a a bank három törzsdevizájában (EUR, GBP és USD) valósult meg. A kibocsátási devizanemek körét ugyanakkor továbbra is a sokszínűség jellemzi: a három törzsdevizán kívül az EBB 12 különböző fizetőeszközben vont be forrásokat (a teljes kibocsátás 12%-a, 6,1 milliárd euró értékben). A bank forrásbevonási stratégiájának jó piaci fogadtatását jelzi a Euroweek piaci szereplők megkérdezésével készült közvéleménykutatása is, mely során a bank két egymást követő évben nyerte el a „Legeredményesebb kibocsátó”, a „Leginnovatívabb kibocsátó”, valamint a „Legjobb szupranacionális kibocsátó” kitüntető címeket. Páratlan jelenlét a törzsdevizák piacán

1

2005. évi forrásbevonási progA ram 2005. október 4-én zárult. Az ezt követően az év végéig gyűjtött források (2,9 milliárd euró értékben) már a 2006. évi forrásbevonási program alá tartoznak. A pénzügyi jelentésben foglalt pénzügyi kimutatások a naptári évben bevont források értékét tartalmazzák.

Az EBB benchmark-jellegű kibocsátásai a korábbi évekhez hasonlóan most is nagyobb kötvénylikviditást eredményeztek a három törzsdeviza piacain: az euró-, font sterling- és dolláralapú kötvények piacán a bank továbbra is az egyetlen kibocsátó, amely ilyen széles hozamgörbét és kibocsátási volument kínál. A bevont 19,3 milliárd eurónak köszönhetően – valamint a hozamgörbét új 30 és 10 éves lejáratokkal bővítve, illetve megújítva – a bank bebetonozta pozícióját az európiacon mint megkülönböztetett, szuverén-besorolású kibocsátó. Ezáltal a bank gyakorlatilag az egyetlen olyan kibocsátó, amely 3–30 éves futamidejű, 5 milliárd euró összértékű, elsőrangú referencia-kibocsátásaival képes a szuverén kibocsátók ajánlatával versenyezni. 2005 végén a kibocsátott euróövezeti referenciakötvényekkel (EARN-kötvényekkel) kapcsolatos banki összkötelezettségvállalás elérte a 62 milliárd eurót.

Forrás: Dealogic League-táblázatok – dolláralapú nemzetközi kibocsátások.

A dolláralapú kibocsátások tekintetében a bank 2005ben összesen 18,3 milliárd dollár (14,3 milliárd euró-

2

nak megfelelő) értékben vont be forrásokat, mely alapján ebben a devizában a legnagyobb nem amerikai kibocsátó lett a nemzetközi pénzpiacokon2. Ez az eredmény többek között a bank gyors és rugalmas reakciókészségének köszönhető, melyet a kihívást jelentő piaci körülmények között is sikerrel alkalmazott. A bank öt ún. globális referenciakötvénnyel jelent meg a piacon: két 3 milliárd dolláros, 3 éves lejáratú, két ugyancsak 3 milliárd dolláros, 5 éves lejáratú és egy 1 milliárd dollár értékű papír a különösen igényes 10 éves lejárati spektrumban. A kötvények révén biztosítható a hozamgörbe folyamatos megújítása. A bank ezen kívül két eurodollár-kötvényt is kibocsátott összesen 2.250 millió dollár értékben, valamint strukturált ügyletek révén további 2,9 milliárd dollárt vont be (2,3 milliárd euró értékben) 2005-ben. A font sterling-piacon 6,9 milliárd font (10,1 milliárd euró) bevonásával a bank tovább erősítette státuszát mint vezető nem állami (nem Gilt-) kibocsátó. Referenciakötvény-kibocsátásai 11 lejáratot (2 évestől 13 évesig) céloztak meg, mely az 50 évet átfogó hozamgörbe karbantartásának óvatos megközelítését jelzi. Említést érdemel két új lejárati (egy 7 éves


51

EBB Csoport

A bank mint vezető nemzetközi kibocsátó

Szuverén adósságpiacok az Európai Unió mediterrán partnerországaiban, 2005

és egy 10 éves) kibocsátás, valamint négy kibocsátás teljes értékű referencia-kibocsátássá történő alakítása (a 2007-től 2013-ig tartó lejárati görbén), 1 milliárd font sterling értékben.

EBB-kötvények: „befektetés Európába” Az EBB részvényeseinek szuverén (állami) minőségéből adódó elsőrangú adósminősítés, valamint a kötvénypiacok stratégiai szemléletű megközelítése kivételes helyzetbe hozza a bank kötvényeit vásárló befektetőket: olyan „mintha közvetlenül Európába fektetnének”. ➾ Az a tény, hogy részvényesei az Európai Unió szuverén-minősítésű állami kibocsátóiként jelennek meg, a bank kötvényeinek is egyedi és ugyanakkor változatos szuverén (kvázi állami) jelleget kölcsönöz. ➾ A bank a három legnagyobb minősítő ügynökségtől is a legmagasabb, AAA-minősítést kapta, mely egységesen és hosszabb távon is stabil perspektívát kölcsönöz minden EBBkötvénynek. ➾ A likviditást és átláthatóságot folyamatosan szem előtt tartó, megfontolt forrásbevonási stratégia a bank három törzsdevizájában (euró, font sterling és amerikai dollár) jegyzett átfogó referenciakötvény-programok mellett teret enged a más fizetőeszközöket és kibocsátási termékeket is felvonultató, egyedi igényekre szabott kibocsátásoknak. ➾ Az EBB az egyik legnagyobb és leggyakoribb kötvénykibocsátó a nemzetközi tőkepiacokon: a teljes kötvénykibocsátási érték 2005ben elérte az 50 milliárd eurót. Ez a volumen a tagállamok egyedi kibocsátásaival vetekszik. ➾ A bank forráspolitikája hozzájárul az új tagországok, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országok helyi tőkepiacainak fejlődéséhez, ahol a helyi fizetőeszközökben történő kötvénykibocsátások egyben az EBB hitelezési erőfeszítéseit is erősítik ezekben az országokban. Ez a piacfejlesztői jelenlét immár egyes kiválasztott partnerországokra is vonatkozik, a bank általános fejlesztői szerepkörének újabb megnyilvánulásaként.

Rugalmas kibocsátási program Az egyedi igényekre szabott kibocsátások terén a bank továbbra is messzemenően igyekezett a változó keresletnek megfelelni. Külön említést érdemel a strukturált kibocsátások kiemelt szerepe: a bank összesen 11 milliárd euró értékben vont be ilyen formában forrásokat (az összes kibocsátás 22%-a), leginkább euróban és amerikai dollárban, de font sterlingben és japán jenben is. Figyelemre méltó a strukturált euróalapú kibocsátások rendkívüli értéknövekedése (7,6 milliárd euró), mely a 2004. évi hasonló kibocsátás kétszerese, köszönhetően az európai befektetők körében tapasztalható, hozamjavító kamatlábstruktúrák iránti erős keresletnek.

Új lehetőségek A három törzsdevizán kívül a bank 6,1 milliárd eurónak megfelelő forrást vont be 12 különböző fizetőeszközben, mely jól tükrözi a kibocsátási devizák sokféleségére helyezett hangsúlyt.

Források az új EU-tagországok és csatlakozásra váró országok fizetőeszközeiben Az EBB külön figyelmet szentel az új EU-tagállamok, a csatlakozásra váró és a csatlakozó országok pénzpiacainak fejlesztésére, mely ugyanakkor megfelelő alapot teremt a bank ezen országok fizetőeszközeiben folyósított hiteleihez. 1996 óta, amikor az EBB először bocsátott ki kötvényt ezekben a devizákban, a bank fokozatosan a legnagyobb nem állami kibocsátóvá nőtte ki magát a régióban. 2005-ben a bank változatlanul az új tagállamok és a csatlakozásra váró országok fizetőeszközeiben kibocsátott államkötvények vezető komplementer kibocsátójaként jelent meg ezeken a piacokon, összesen 1.518 millió euró értékű forrást gyűjtve (magyar forintban, lengyel zlotyban és török lírában). Ezeken a piacokon a bank tovább erősítette hírnevét mint mindig új utakat kereső kibocsátó: a lehetőséget megragadva nyolc 2006 és 2015 közötti lejáratú

EBB Csoport

52



A Tőkepiaci főosztály átveszi a Euroweek olvasói díját

Jóváhagyott kibocsátások és bevont források 2005-ben3 és 2004-ben (millió EUR) (millió EUR) EUR

Átváltás előtt 2005 19 311

Átváltás után 2004

38,8%

17 373

2005 34,8%

CZK

64,6%

22 355

19

0,0%

522

44,8% 1,0%

10 057

20,2%

9 583

19,2%

3 096

6,2%

5 497

11,0%

HUF

222

0,4%

880

1,8%

53

0,1%

77

0,2%

23

0,0%

PLN

73

0,1%

203

0,4%

49

0,1%

251

0,5%

SEK

174

0,4%

329

0,7%

468

0,9%

165

0,3%

17

0,0%

SIT Összes EU AUD

29 838

60%

28 408

57%

692

1,4%

1 065

2,1%

51

0,1%

193

0,4%

BGN CAD CHF

709

1,4%

HKD

A 2005. évi forrásbevonási program 2005. október 4-én zárult. Az ezt követően az év végéig gyűjtött források (2,9 milliárd euró értékben) már a 2006. évi forrásbevonási program alá tartoznak. A pénzügyi jelentésben foglalt pénzügyi kimutatások a naptári évben bevont források értékét tartalmazzák.

32 179

GBP MTL

3

2004

35 864

259 67

0,1%

1 418

2,8%

329

0,7%

72%

28 868

58%

0,5%

ISK

162

0,3%

JPY

1 352

2,7%

183

0,4%

NOK

38

0,1%

NZD

1 077

2,2%

TRY

1 222

2,5%

USD

14 309

28,7%

17 863

35,8%

13 581

27,3%

20 777

41,7%

ZAR

219

0,4%

474

0,9%

63

0,1%

220

0,4%

MXN

38

0,1%

EU-n kívül

19 962

40%

21 460

43%

13 941

28%

20 997

42%

Összesen

49 800

100%

49 868

100%

49 805

100%

49 865

100%


53

EBB Csoport


Forrásbevonás 2001 és 2005 között: 212 milliárd EUR (milliárd)

kötvénnyel megalkotta az első 10 éves töröklírahozamgörbét. Ugyanakkor a 2007. évi lejáratú töröklíra-kibocsátás az adott időpontban a legnagyobb lírakötvényt eredményezte a nemzetközi piacon.

50

Egyéb európai devizákban bevont források

40

A többi európai devizát illetően kiemelkedő volt a svájcifrank-kibocsátás, melynek eredményeképpen a bank összesen 1.100 millió frankot vont be forrásként (709 millió euró értékben). A svájci frankhoz hasonlóan, a svéd koronában jegyzett kötvénykibocsátás (1.600 millió korona, 174 millió euró értékben) célja a bank jelenlétének további erősítése volt a referenciakötvény-piacon. A korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is volt norvégkorona-kibocsátás (300 millió korona, 38 millió euró értékben), és a bank első ízben bocsátott ki kötvényt izlandi koronában (12 milliárd korona, 162 millió euró értékben).

30

20

10

0

2001

2002

2003

2004

2005(*) EUR GBP USD Egyéb

Kötvénykibocsátás ázsiai és csendes-óceáni fizetőeszközökben Az EBB meghatározó kibocsátóként konszolidálta jelenlétét az ázsiai és csendes-óceáni pénzpiacokon, ahol japán jenben, ausztrál és új-zélandi dollárban bocsátott ki kötvényeket összesen 3.120 millió euró értékben. A legnagyobb kibocsátás jenben történt: ebből a devizából a bank összesen 183 milliárd jen értékű forrást gyűjtött (1.352 millió euró értékben). Külön említést érdemel a bank belépése a globális jenpiacra egy 100 milliárd jen értékű, 12 éves lejáratú kötvénnyel, ezzel újra megnyitva a globális jenpiacot a szupranacionális kibocsátók előtt. Ugyancsak jelentős volt az ausztrál és az új-zélandi dollárban történt forrásbevonás, ezen belül is leginkább a 2004-hez képest csaknem kétszeresére nőtt új-zélandidollárkibocsátás érdemel említést (1.900 millió új-zélandi dollár, 1.077 millió euró értékben).

Egyéb devizákban bevont források Új kibocsátási devizaként említhetők a latin-amerikai fizetőeszközök, ezek közül a mexikói pesoban jegyzett 6 kibocsátási ügylet emelhető ki (2,4 milliárd peso,

183 millió euró értékben). 2004-hez hasonlóan számos innovatív kibocsátás említhető szintetikus deviza formájában, a nem teljesen konvertibilis pénznemeket forgalmazó piacokon. 2005-ben ezt a megközelítést a bank a brazil real esetében először, az orosz rubel esetében pedig újra alkalmazta. A bank további erőfeszítéseket tett a tőkepiacok fejlesztése érdekében az Európai Unió egyes partnerországaiban. Ennek jegyében megtartotta vezető szerepét a dél-afrikai rand piacán (1.750 millió rand, 219 millió euró értékben) és szintetikus botswanaipula-kötvény kibocsátásával bővítette európiaci kötvénykibocsátásait. Ez egyébként az első AAA-minősítésű kibocsátóhoz köthető kötvény volt ebben a devizában (a 2006. évi forrásbevonási programban forrásbevonásra előjegyezve).

* A 2005. évi forrásbevonási program keretében gyűjtött források

EBB Csoport

54


A bankcsoport irányítása és működése


55

EBB Csoport

Az európai intézmények és fejlesztési pénzintézetek partnere Az EBB számára rendkívül fontos a folyamatos párbeszéd az Európai Unió politikáit alakító, előkészítő és azokról döntő európai intézményekkel. A párbeszéd legmagasabb szinten a Miniszterek Tanácsa keretében zajlik, a részvényesek képviseletében eljáró Kormányzótanács által lefektetett irányelvek alapján.

Együttműködés a Tanáccsal 2005 a bank és a többi európai intézmény (azon belül a Miniszterek Tanácsa) közötti intenzív együttműködés jegyében telt. A bank továbbra is rendszeresen részt vesz a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFINtanács) munkájában: képviseltetette magát a Tanács ülésein, valamint beruházás-finanszírozási szakértelmével és tanácsaival nem csak az ECOFIN előkészítő testületeinek, hanem számos egyéb tanácsi testület munkáját koordináló és előkészítő bizottság és munkacsoport munkáját segítette. A bank szerepvállalását a 2005 tavaszán tartott – a liszszaboni menetrend megvalósítását vizsgáló – Európai Tanács, valamint a 2007–2013. évi EU-költségvetést tárgyaló 2005. decemberi Európai Tanács is megerősítette. A Tanács ezzel kapcsolatban felkérte az EBB-t, hogy a strukturált finanszírozási keretből finanszírozható beruházások körét terjessze ki a kutatási, fejlesztési és innovációs célú projektekre, valamint a Bizottsággal közösen vizsgálja meg az EBB-hitelek közösségi forrásokból történő kiegészítésének új módozatait. A Tanács továbbá arra buzdította az Európai Beruházási Alapot, hogy egyedi magánbefektetői- („üzleti angyal”) és technológiaitranszfer-hálózatokkal bővítse az innovatív kis- és középvállalkozások finanszírozási formáit.

Partnerségi együttműködés az Európai Bizottsággal Bár a bank és a Bizottság kapcsolatát a hagyományosan szoros együttműködés jellemzi, a kapcsolatok a 2007–2013-as programozási időszak előkészítésével váltak igazán intenzívvé: a cél a bank és a Bizottság

tevékenysége közötti szinergiák fejlesztése, a komplementaritás előtérbe helyezése volt. A legjelentősebb előrelépést e téren a JASPERS hozta (Joint Assistance in Supporting Projects for European Regions, Európai régiók beruházásait támogató közös program): az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága (DG REGIO), az EBB és az EBRD által technikai segítségnyújtásra alapított nagy reményű partnerség az EU kohéziós politikájának sikerre vitelét szolgálja. Az EBB és az Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatósága (DG TREN) között létrejött egyetértési nyilatkozat a közlekedési és energetikai beruházásokkal – és kiemelten a transzeurópai hálózatok fejlesztésével – kapcsolatos együttműködés elvi kereteit fekteti le. Az EBB-csoport és az Európai Bizottság számos közös kezdeményezéssel kapcsolatos javaslaton dolgozik, ilyen pl. a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (RSFF), az EU transzeurópai közlekedési hitelgaranciaeszköze, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (JEREMIE), valamint a technológiaátadást ösztönző program (TTA). Az EU vállalkozásokra és vállalkozói kezdeményezésre vonatkozó (a

EBB Csoport

56


Az európai intézmények és fejlesztési pénzintézetek partnere

Együttműködés az EBB-csoport és az Európai Bizottság között: a legfontosabb kezdeményezések ➾ Kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (Risk Sharing Finance Mechanism, RSFF) A 2007–2013. évi hetedik kutatási keretprogram költségvetési forrásaiból támogatott, az EBB kezelésében lévő pénzügyi mechanizmus. Ebből a forrásból a strukturált finanszírozási keretbe tartozó ügyletek céltartalékképzési és tőkejuttatási tartalékai egészíthetők ki, valamint nagyobb európai kutatási, fejlesztési és innovációs célú beruházások és kutatásiinfrastruktúra-fejlesztés finanszírozható. A kezdeményezést eredetileg a 2005. tavaszi Európai Tanács javasolta.

➾ Transzeurópai közlekedési hitelgaranciaeszköz A transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó új 2007–2013. évi költségvetési rendelet alapján támogatott, az EBB kezelésében lévő pénzügyi mechanizmus. A mechanizmusból egyes beruházások – tipikusan a PPP-konstrukcióban megvalósult projektek – kivitelezése után meghatározott ideig felmerülő bevételi kockázatokra képezhető garancia.

➾ Mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, JEREMIE) A 2007 és 2013 közötti idõszakban az EBA külön alapokat és számlákat nyit, amelyeken a tagországok a kis- és középvállalkozások támogatására szánt – az Európai Regionális Fejlesztési Alap kezelésében lévõ – összegeket helyezhetik el. Ezeket az összegeket az EBB és más hitelintézetek saját forrásaikkal kiegészítik, majd befektetik, illetve továbbhitelezik kockázatitõkevállalkozásoknak, kkv- és mikrofinanszírozással foglalkozó szervezeteknek.

➾ Versenyképességi és innovációs keretprogram (Competitiveness and Innovation Programme, CIP) Az Európai Bizottság programjának pénzügyi elemeit az EBA kezeli (a keretprogram a vállalkozásokra és vállalkozói kezdeményezésre vonatkozó 2000–2005. évi többéves programot váltja). A programból kkv-garanciavállalás és kockázatitőkekihelyezés támogatható.

➾ Technológiaátadást ösztönző program (Technology Transfer Accelerator, TTA) Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóságának (DG RTD) felkérése alapján az EBA tanácsadási szolgáltatásokat lát el, melynek keretében új technológiaátadást ösztönző programra (TTA) tett javaslatot. A kezdeményezés a kísérleti szakaszban lévő projektek támogatását szolgálná, illetve a projektekben részt vevő kutatóintézetek kezdőtőke-finanszírozási igényeire nyújtana megoldást.

➾ Európai régiók beruházásait támogató közös program (Joint Assistance in Supporting Projects for European Regions, JASPERS) A Bizottság, az EBB és nemzetközi pénzintézetek (EBRD) részvételével technikai segítségnyújtásra alakult partnerség, mely az EU kohéziós politikáinak végrehajtását hivatott támogatni a 2007 és 2013 közötti időszakban. Legfontosabb feladatok: 1. Segítségnyújtás a tagállamok és helyi szervezetek részére – külön felkérés alapján – a beruházási projektek megfelelő minőségben történő előkészítésében és bemutatásában, mely ahhoz szükséges, hogy a strukturális és kohéziós alapokból támogatást nyerjenek. 2. Az Európai Bizottság részére nyújtott támogatás a finanszírozásra ajánlott nagyobb beruházások értékelésében.

➾ Európai technológiai platformok (Technology Platforms, TP) Az EBB aktív szerepet vállalt az Európai Bizottság által kezdeményezett és szervezett technológiai platformok útra indításában. A technológiai platformok célja, hogy egyfajta fórumként az – európai ipar jövője szempontjából meghatározó – innovatív technológiai ágazatok piaci szereplőit közös nevezőre hozza a technológia egységes jövőképének és stratégiájának kialakításában.

➾ Környezetvédelmi célú kezdeményezések

1. T ürelmestőke-kezdeményezés (Patient Capital Initiative, PCI): Az EBB aktív részvétele mellett a Környezetvédelmi Főigazgatóság (DG ENV) támogatásával létrejött új pénzügyi eszköz célja, hogy kezdőtőkével támogasson a megújuló energiahordozók fejlődését biztosító beruházásokat a különböző régiókban. 2. Az EBB tagja annak a magas szintű munkacsoportnak, melynek feladata előmozdítani az Európai Tanács által a lisszaboni stratégia jegyében támogatott környezettechnológiai cselekvési terv megvalósítását.


57

EBB Csoport


Az EBB kormányzótanácsának éves közgyűlése

2000 és 2005 közötti évekre szóló) többéves programja (MAP-program) is az Európai Beruházási Alap kezelésében maradt. Az új tagországokban az EBB globális hitelei sok esetben az EU támogatási forrásaival együtt kerülnek kihelyezésre, elsősorban a Phare-program alapján felállított kkv-finanszírozási eszköz keretében. Az együttműködés jótékony hatással van a pénzpiacok fejlődésére, valamint a kkv-k és a helyi infrastruktúrák finanszírozásának keretfeltételire. Az Európai Unión kívüli területeket érintő hitelekkel kapcsolatban az EBB és a Bizottság közös munkacsoportja készíti elő a partnerterületekre vonatkozó, EU-garanciával bíró finanszírozási mandátum megújítására és a 2007–2013. évi költségvetési források kezelésére vonatkozó javaslatokat. Ezzel párhuzamosan az EBB és a Bizottság képviselői olyan egyetértési nyilatkozatot hoztak tető alá, mely egy új európai-afrikai infrastrukturális partnerség alapítására tesz javaslatot. Az új kezdeményezés

az EBB hiteleit párosítaná az EU támogatásaival regionális infrastrukturális beruházások támogatására Afrikában. A kezdeményezés a nyolc gazdaságilag legfejlettebb ország (G8-ak) által támogatott, infrastrukturális konzorcium Afrikáért néven ismertté vált kezdeményezéssel közös irányítás alatt, azt kiegészítve valósulhat meg. A megvalósítás második ütemében a kezdeményezéshez a tagországokban működő más szervezetek is csatlakozhatnak.

Az euro-mediterrán csúcsértekezlet (Barcelona, Spanyolország, 2005. november 27-28.)

EBB Csoport

58



Philippe Maystadt

Párbeszéd az európai polgárok választott képviselőivel 2005-ben a bank folytatta a dinamikus párbeszédet az Európai Parlamenttel. Az EBB-csoport stratégiáját és tevékenységét Philippe Maystadt elnök több parlamenti bizottságnak is bemutatta, beszámolóját meghallgatta a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Külügyi Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság. A bank tájékoztatáspolitikai irányelveinek felülvizsgá-

lata ugyanakkor új alkalmat teremtett a parlamenti képviselőkkel való párbeszédre. Philippe Maystadt elnök meghívottként részt vett az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyen a bank tevékenységét tárgyalták. Az általa szervezett kerekasztal-megbeszéléseken a Parlament felkérte a bankot, hogy szakértelmét állítsa a transzeurópai hálózati, kutatási, fejlesztési és innovációs beruházások szolgálatába. Az EBB földközi-tengeri térségben mutatott teljesítményének elismeréseként a bank állandó megfigyelői státuszt kapott a 2005. évi euro-mediterrán parlamenti közgyűlésen. A bank folytatta a párbeszédet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (EGSZB): részt vett az EGSZB civilszervezeti összekötő csoportjának ülésén, valamint az állam és a magántőke partnerségével kapcsolatos ügyekben (PPP-ügyletek) szakmai tanácsaival segítette az EGSZB munkáját. Az EBB-csoport stratégiájáról és tájékoztatáspolitikai irányelveiről a bank elnöke az EGSZB plenáris ülésén beszélt. Végül, de nem utolsó sorban, a bank aktív részvételével támogatta a Régiók Bizottsága és az Európai


59

EBB Csoport


Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága által közösen, Nyílt napok – A régiók és városok európai hete címen rendezett tanácskozást. A tanácskozás központi témája: miként támogathatók a tagországok és a régiók abban, hogy minél jobban fel tudjanak készülni a 2007–2013. évi strukturális alapokból támogatott programok és pénzügyi eszközök befogadására.

Együttműködés fejlesztési pénzintézetekkel A működési hatékonyság fokozása érdekében a bank változatlanul az együttműködés javítására törekszik a többi nagy nemzetközi pénzintézettel. A mindennapok szintjén ez a partneri viszony az egyes beruházások közös finanszírozásában és a folyamatos információcserében merül ki. Számos esetben ugyanakkor az együttműködés formáit a felek között létrejött egyetértési nyilatkozatok rögzítik. 2005-ben az Európai Bizottság és nagy nemzetközi pénzintézetek között (EBB, EBRD, Világbank, Északi Beruházási Bank, stb.) között új egyetértési nyilatkozat született, mely a felek együttműködésének formáit rögzíti az új tagállamokban és a tagjelölt országokban. Az Európai Bizottság, az Afrikai Fejlesztési Bank és az EBB háromoldalú egyetértési nyilatkozatot írt alá a stratégiai partneri együttműködés javításáról az afrikai országokban. A bank ezen kívül csatlakozott az Európai Bizottság és más nemzetközi pénzintézetek között korábban létrejött egyetértési megállapodáshoz, mely a felek együttműködését szabályozza Kelet-Európában, a dél-kaukázusi térségben, Oroszországban és Közép-Ázsiában – az európai szomszédságpolitika szellemében. Végül pedig az EBB szándéknyilatkozatot írt alá a Francia Fejlesztési Hivatallal (Agence Fran çaise de Développement) és a KfW Fejlesztési Bankkal (KfW Entwicklungsbank) arról, hogy szorosabbá fűzik együttműködésüket azokban a földközi-tengeri, afrikai, karibi és csendes-óceáni országokban, ahol szolgáltatásaikkal jelen vannak.

A növekedés és kohézió finanszírozása a kibővült Európai Unióban

EBB Csoport

60


Átlátható és elszámoltatható működés Ahogy korábban is, az Európai Beruházási Bank változatlanul kiemelt célként tekint a döntéshozatali folyamatokkal, ügyleteivel, valamint az Európai Unió politikáinak megvalósítása terén kifejtett erőfeszítéseivel kapcsolatos átláthatóság növelésére. A bank szilárd meggyőződése, hogy hitele és elszámoltathatósága az Európai polgárok előtt kizárólag nagyobb nyitottság és átláthatóság révén erősíthető.

A 2004. júniusi keltezésű, az átlátható működésről szóló banki irányelvekben („Transparency – Report and Prospects”) foglalt vállalások nagy részét a bank 2005-ben teljesítette. Az irányelvek megjelenése jelentős elmozdulást jelent abban, ahogy a bank – az Európai Unió intézményi keretein belül működő, közfeladatokat ellátó szervezetként – a polgárok iránti kötelezettségeiről gondolkodik.

Fokozott tájékoztatás a nagyobb átláthatóság jegyében 2005 végére az Átlátható működés irányelveiben – az információk fokozott közzétételével kapcsolatban – meghatározott cselekvési terv több, mint 85%-át sikerült teljesíteni: ➾A z irányelvek megjelenése óta az EBB honlapján a korábbinál 50%-kal több dokumentum került nyilvánosságra. Az újonnan közölt dokumentumok jelentős része a bank irányításával, működésével, politikáival és stratégiáival foglalkozott, ezek közül különösen kettő, a Társadalmi felelősségvállalási nyilatkozat („Statement on Corporate Social Responsibility”), valamint a Társaságirányítás alapelvei

Megbeszélés a tájékoztatáspolitikai irányelvekről a civil társadalom képviselőivel

az EBB-nél („Statement on Governance at the EIB”) c. dokumentumok érdemelnek említést. ➾A z átláthatóbb működés jegyében további kiadványok kerültek nyilvánosságra: Az EBB-csoport új stratégiai irányai („Towards a New Strategy for the EIB Group”), a Kormányzótanács elé terjesztett stratégiai alapdokumentum; hat utólagos ügyletértékelő beszámoló (lásd a keretes írást); a 2004. évi Környezetvédelmi jelentés („Environmental Report”), mely ebben az évben a sokkal bővebb 2005. évi Jelentés a társadalmi felelősségvállalásról („Corporate Responsibility Report”) c. dokumentum részét képezi majd; a Számvizsgáló Bizottság 2004. évi éves jelentése az EBB vezetőségének válaszaival együtt; a 2005. évi konszolidált és nem konszolidált évközi pénzügyi kimutatások kivonata; az EBB alkalmazottainak fizetési és adótáblázatai; az Esélyegyenlőségi vegyes bizottság (COPEC) éves jelentése; a bank Támogatási és szponzorálási irányelveit („Sponsoring and Subsidy Policy”) összefoglaló dokumentum.

Nyilvános konzultáció az EBB tájékoztatáspolitikai irányelveiről Ha a transzparencia lehető legmagasabb szintre történő emelése a cél, a legfontosabb hivatkozási pont az EBB Tájékoztatáspolitikai irányelvei. Az uniós intézmények közötti legjobb gyakorlat elvét követve a bank tájékoztatáspolitikai irányelvei összhangban állnak az EU átláthatóságra és a közérdekű információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó politikai kezdeményezéseivel, ezen belül is az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló EK/1049/2001 rendelet előírásaival.


61

EBB Csoport

Átlátható és elszámoltatható működés

2005. májusban az EBB kezdeményezte a tájékoztatáspolitikai irányelvek felülvizsgálatát, és ezzel egy időben nyilvános konzultációs folyamatot hirdetett (összhangban az átlátható működés 2004-ben elfogadott irányelveivel, melyben a bank vállalta, hogy egyes banki politikai irányelvek esetében megfontolja a nyilvános egyeztetés lehetőségét). A rugalmas megközelítés és a menet közben is alakuló dokumentumszerkesztés lehetővé tette a lehető legszélesebb körben történő egyeztetést, így az észrevételek már a konzultáció során beépíthetők voltak. Az első 45 napos körben a webalapú konzultáció került előtérbe, de lehetőség volt a közvetlen kapcsolatteremtésre is az érintett felek között, valamint egy nyilvános egyeztetésre is sor került. Az EBB elnöke és munkatársai a tervezetet egyeztették az Európai Parlament képviselőivel, és bemutatták az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak is. A 20 munkanapos második fordulóban az első körben kapott észrevételek alapján átdolgozott tervezetről lehetett véleményt mondani, az év vége előtt pedig újabb nyilvános egyeztetésre került sor Brüsszelben. A folyamatot az EBB több szervezeti egységéből delegált bizottság felügyelte a Titkárságvezető-helyettes vezetésével. A bizottság feladatai közé tartozott a nyilvánosság részéről érkezett reakciók megvizsgálása és elemzése, és ajánlásai jelentették a dokumentumtervezet átdolgozásának és módosításának alapját. A tájékoztatáspolitikai irányelvek átdolgozásának folyamata 2006. áprilisban zárult, miután az Igazgatótanács a dokumentumot a konzultációs folyamatról kiadott jelentéssel együtt megtárgyalta. A jelentés ismerteti a konzultációs folyamat menetét, a résztvevőktől kapott beadványokat, a figyelembe vett és nem vett észrevételeket, illetve ezek indoklását. Az új irányelvek az EBB honlapján és az Európai Unió Hivatalos Lapjában is olvashatók az unió valamennyi hivatalos nyelvén. Idővel, illetve miután az EU jogalkotói szervei az Aarhusi Rendeletet4 jóváhagyták, az EBB jogi szempontból is újra felülvizsgálja tájékoztatáspolitikai irányelveit. A tájékoztatáspolitikai irányelvek hivatalos felülvizsgálatára háromévente kerül majd sor, de az EBB külön

elektronikus postaládában ([email protected]) várja a tájékoztatáspolitikával kapcsolatos további véleményeket és megjegyzéseket.

Kapcsolattartás a civil társadalmi szervezetekkel 2005-ben az EBB és a civil társadalmi szervezetek (ideértve a nem kormányzati szervezetek) kapcsolatát a proaktív megközelítés, az információcsere és együttműködés új módjainak folyamatos keresése jellemezte. A bank elismeri a nem kormányzati szervek, mint a köz érdekében fellépő csoportok értékes szerepét az európai politika alakításában: amellett, hogy konkrét beruházási projekteknél értékes kiegészítő információkkal szolgálhatnak, a civilszervezetek lehetnek a garancia arra, hogy az olyan intézmények, mint az EBB, mindenkor megfelelő érzékenységgel és tudatossággal ügyeljenek a helyi érdekek megjelenésére. 2005-ben Civiltársadalmi csoport néven új szervezeti egység alakult a bankban. A csoport alapfeladatai közé tartozik: ➾A nem kormányzati és civil társadalmi szervezetek tájékoztatás iránti megkereséseire adott banki válaszok koordinálása. 2005-ben 88 nem kormányzati és egyéb civil társadalmi szervezet érdeklődött az EBB-nél egyszerűbb vagy összetettebb ügyekkel kapcsolatban, amelyek részletes kivizsgálást igényeltek a bankon belül, illetve más érintett szervezetek, pl. az Európai Bizottság, nemzetközi pénzintézetek vagy beruházók bevonásával. 64 kérdés konkrét hitelügyletekkel volt kapcsolatos, a többi az átlátható működéssel összefüggő általános témákat érintett. A kérdések közül 67 európai civilszervezet részéről érkezett. 4

➾R endszeres megbeszélések, munkaértekezletek szervezése a civil társadalmi szervezetekkel közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, általában évente kétszer. A munkaértekezletek napirendjét a bank az érdeklődő civil társadalmi szervezetekkel közösen alakítja ki. Az EBB részéről ezeken egyes

z Európai Parlament és a Tanács A rendelete a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásáról.

EBB Csoport

62



esetekben részt vesznek az Igazgatási Bizottság és az Igazgatótanács tagjai is. 2005-ben fordult elő először, hogy a megbeszélésre Európán kívül, Johannesburgban (Dél-Afrikai Köztársaság) került sor, az alábbi napirendi pontokkal: a gazdasági fejlődés, a szociális, társadalmi fejlődés és a környezetvédelem egységes megközelítése; a tiszta vízforrások és a biztonságos vízellátás kérdései; megújuló energiaforrások és éghajlatváltozások; megfelelő irányítási technikák. ➾K apcsolattartás és koordináció a helyi és regionális civil társadalmi szervezetekkel (azon belül a nem kormányzati szervezetekkel), egy-egy EBB által finanszírozott konkrét beruházással kapcsolatban. A civilszervezetek, illetve az EBB által kezdeményezett találkozókon az adott projekttel napi szinten foglalkozó banki alkalmazottak is részt vesznek. 2005-ben mindössze egy olyan beruházás volt (Spanyolországban), amely ilyen megbeszélés összehívását igényelte – ebben az esetben a találkozót a bank kezdeményezte. ➾A z EBB szakértőinek részvétele a civil társadalmi szervezetek által szervezett különböző rendezvényeken. Az EBB munkatársainak támogatása nélkül nem ültethetők a gyakorlatba az átlátható működés irányelvei, és nem valósítható meg a civil társadalommal kapcsolatos nyitás és aktív részvétel politikája. A bank ezt felismerve ún. tudatosságépítő rendezvényeken ismertette alkalmazottaival az átlátható működéssel és más kiemelt kérdésekkel, pl. a bank társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos ismérveket. 2005-ben mintegy 120 banki alkalmazott vett részt egy – a civil társadalmi ismeretekkel kap csolatos – képzési programban, ahol a bank civiltársadalmi szerepvállalásáról kaphattak képet.

Ellenőrzés, kontrol és értékelés Az EBB valamennyi tevékenységét szigorú ellenőrzés alatt végzi, legyen szó az alapokmány rendelkezései,

illetve belső szervezeti szabályok betartásának ellenőrzéséről, vagy független ellenőrző testületek munkájáról. Az alapokmányban létrehozott négy igazgatási szerv egyike a Számvizsgáló Bizottság, mely közvetlenül – az EU-tagországok által a Kormányzótanácsba delegált – pénzügyminisztereknek jelent. A Számvizsgáló Bizottság feladata felügyelni, hogy a bank működése megfeleljen az alapokmány és az eljárási szabályzat rendelkezéseinek, illetve könyveit és számláit megfelelően vezesse. A Számvizsgáló Bizottság munkáját független könyvvizsgálóként az Ernst & Young társaság segíti. A Kockázatkezelési igazgatóság a hitel-, piaci és operatív kockázatok alakulását kíséri figyelemmel, míg az Ügyviteli ellenőrzési osztály feladata nyomon követni a banki stratégia konkrét célokká és operatív tervekké történő átültetését. Független Törvényességi ellenőrzési egység gondoskodik arról, hogy a bank mindenkor betartsa a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, magatartási szabályzatokat és a megfelelő gyakorlatra vonatkozó előírásokat. Az Általános felügyeleti igazgatóság az utólagos ellenőrzésben érintett két független szolgálat, a Belső ellenőrzés és a Műveletelemzés munkáját fogja össze. A belső kontrol- és ellenőrzési rendszerek és mechanizmusok megfelelő működéséről a Belső ellenőrzés gondoskodik, a Műveletelemzés a bank által finanszírozott beruházások, ügyletek utólagos értékelését végzi meghatározott reprezentatív minta alapján. A külön mandátum alapján az EBB kezelésébe adott közösségi források felhasználást az Európai Számvevőszék ellenőrzi. A bank szorosan együttműködik az Európai Csaláselleni Hivatallal (OLAF) és az Európai Ombudsman hivatalával. Az Európai Beruházási Bank helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzata (“Code of good administrative behaviour for the staff of the EIB in its relations with the public”) alapján életbe léptetett új panasztételi és fellebbezési eljárás hivatott arról gondoskodni, hogy egy-egy alkalmazott magatartásával kapcsolatos esetleges panaszok minden esetben a Titkárságvezető tudomására jussanak.


63

EBB Csoport


A Műveletelemzés éves összefoglaló jelentése, 2005

Nyilvánosságra hozott utólagos projektértékelések 2005-ben Az EBB által finanszírozott beruházások közül körülbelül minden hatodikat a bank utólagos intenzív értékelésnek veti alá. Az utólagos értékelés legfontosabb célja a tapasztalatok kiértékelése és a tanulságok levonása, de mivel a vizsgálatok megállapításai a bank honlapján a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetők, az értékelések egyben fontos szerepet töltenek be az átláthatóság és elszámoltathatóság élénkítése terén is. 2005-ben a Belső ellenőrzés és a Műveletelemzés egyetlen új önálló szervezeti egységbe szerveződött Általános felügyeleti igazgatóság néven. Az Általános felügyeleti igazgatóság megalakulása önmagában is azt mutatja, milyen fontos szerepet szán a bank az utólagos ellenőrzésben érintett, két egymástól függetlenül működő szervezetnek. Az új szerkezetben ugyanis az értékelési tevékenység nem csak a bank stratégiai céljainak teljesülését mozdíthatja elő, hanem hatással lehet a működési teljesítményre, elszámoltathatóságra és átláthatóságra is. A két szervezeti egység továbbra is egymástól függetlenül végzi munkáját, de az új feláállás lehetővé teszi a szinergiák jobb kihasználását, a munkaprogramok egyeztetését és koordináltabb megközelítés alkalmazását. A 2005-ben lezárt és az Igazgatótanács elé terjesztett – majd később a bank honlapján is megjelentetett – utólagos vizsgálatok hat témakört öleltek fel: ➾ A légi közlekedés infrastrukturális beruházásai, elsősorban az Európai Unión belül; ➾ Vasúti beruházások a 15 tagú Európában; ➾ Az állam és a magántőke partnerségében megvalósuló beruházások; ➾ Globális hitelek a kis- és középvállalkozások támogatására a 25 tagországra bővült EU-ban; ➾ Globális hitelek a mediterrán partnerországokban; ➾ Egyedi hitelkonstrukciók a fölközi-tengeri partnerországokban végrehajtott beruházások támogatására. A vizsgálatok eredményei és az értékelők ajánlásai 2006. év elejétől az EBB honlapján is olvashatók („Operations Evaluation 2005, Overview Report”). Ez az első alkalom, hogy egy ilyen jelentés – az átláthatóság és elszámoltathatóság jegyében – a nyilvánosság számára is elérhető. A tervek szerint a Műveletelemzés által végzett vizsgálatok a jövőben jobban figyelembe veszik az Európai Unión belül és kívül végzett műveletek egyedi vonásait. A tagországokban megvalósult beruházások értékelése során elsősorban azt kell vizsgálni, milyen mértékben járultak hozzá a bank öt alapvető célkitűzésének teljesüléséhez (a gazdasági és szociális kohézió erősítése, az Innováció 2010-kezdeményezés, a környezet védelme és javítása, a transzeurópai hálózatok bővítése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása). Az Európai Unión kívüli ügyletek értékelésekor a vizsgálatok középpontjában az EBB növekvő hitelezési szerepvállalása és fejlesztői bankként való megjelenése áll. A Műveletelemzés rendszeresen és következetesen értékeli a bank ügyleteinek hatását a térség gazdasági fejlődésére, mely a bank legfontosabb célkitűzése az AKCs-országokban.

EBB Csoport

64


EBB-csoport: szervezeti kérdések és személyzeti politika Az emberierőforrás-gazdálkodás terén 2005 a munkakörnyezet folyamatos tökéletesítésének, illetve a korábban meghirdetett politikák és programok megvalósításának jegyében telt.

E bben a számban benne vannak a bank kötelékében dolgozó, de ideiglenes jelleggel az Európai Beruházási Alaphoz áthelyezett munkatársak is.

Oktatás és képzés

Bár az új munkatársak felvételét elsősorban az egyes szervezeti egységek munkaerőigénye határozza meg, fontos szempont a női alkalmazottak és az új tagországokból származó munkavállalók arányának emelése is a bankon belül. A meglehetősen intenzív munkaerőtoborzásnak köszönhetően a bank alkalmazotti létszáma 2005-ben 1.325 főre5 emelkedett: az év során 121 megüresedett vagy új állást sikerült betölteni (78 fő szakállomány és 43 fő kiszolgáló állomány). A szakállományt gyarapító 78 fő 56%-a volt férfi és 44%-a nő. 2005. év végén a bankban 50 alkalmazott származott az új tagállamokból (55 fő a Bulgáriából és Romániából származó munkatársakkal együtt). Az új belépők közül valamennyi tagország állampolgárai képviseltették magukat. A bank változatlanul igen vonzó munkaadónak számít: ebben az évben mintegy 14.000 állásjelentkezést kapott.

2005-ben a bank munkaerőfejlesztési politikáját két fontos szempont határozta meg: a munka és a magánélet egyensúlyának javítása, valamint az életpályafejlődés új ösztönzési módszereinek tanulmányozása. A képzés terén 2005-ben lezárult a magasabb beosztású és vezetői szakállomány tagjai előtt is megnyitott vezetői készségfejlesztő program. Az Igazgatási Bizottság által jóváhagyott új Képzési irányelvek célja azt biztosítani, hogy a banki munkavállalók számára nyújtott képzés mindenkor összhangban legyen a bank stratégiai célkitűzéseivel. Az irányelvek kihirdetése és végrehajtása 2006-ban várható.

1 213

1 300

1 113

1 000

900

2001

2002

2003

A munkavállalókkal folytatott párbeszéd 2005-ben is kiemelt figyelmet kapott. A Humánerőforrás igazgatóság saját belső kiadványt („HR News”) indított, melyben a munkavállalókat érintő kérdésekről, a munkaegészségügyi és munkaerőgazdálkodási elvek érvényesüléséről és javadalmazási kérdésekről nyújt rendszeres tájékoztatást.

Emberierőforrás-gazdálkodás és társadalmi felelősségvállalás

1 200

1 100

Párbeszéd a munkavállalókkal

1 259

1 325

Az EBB létszáma

1 097

5

Munkaerőfelvétel és bővítés

2004

2005

A 2004-ben lefektetett alapokra építve a bank további intézkedéseket foganatosított a munkáltatói társadalmi felelősségvállalás jegyében. A nemek közötti egyenlőség megfelelő kezelésének újabb lendületet adott az esélyegyenlőségi politika felülvizsgálata, melynek célja a női alkalmazottak életpálya-fejlődése előtt álló akadályok azonosítása és felszámolása. A vizsgálat kitért a képzési és fejlesztési lehetőségek, valamint a munka és a magán-


65

EBB Csoport

EBB-csoport: szervezeti kérdések és személyzeti politika

élet megfelelő egyensúlyba tartásával kapcsolatos politikák áttekintésére is. Az EBB saját munkaegészségügyi központot hozott létre és a munkahelyi egészségügyi szolgáltatások ellátására főállású orvost alkalmazott. A Humánerőforrás igazgatóság ebben az évben is részt vett a bank központi szolgáltatásainak minőségéről a munkavállalók körében végzett felmérésben.

„Szellemi táplálékbörzék”

Munkavállalói érdekképviselet A banki alkalmazottakat érintő kérdésekkel a Humánerőforrás igazgatóság (HR) és a Munkavállalói képviseleti testület (SR) foglalkozik az igazgatóság vezetése és az érdekképviseleti megbízottak közötti rendszeres találkozók alkalmával, illetve a konkrét kérdések megvitatására létrehozott munkacsoportok és vegyes bizottságok keretében. 2005-ben a Betegbiztosítási rendszert felügyelő vegyes bizottság és a Nyugdíjbiztosítási tanács kiemelten foglalkozott azzal, hogy a két rendszerben alkalmazott elszámolási módszereket a legjobb európai gyakorlathoz igazítsák. A munkacsoportok közül a javadalmazási rendszer felülvizsgálatát célzó tárgyalások szervezéséért, valamint az új oktatási irányelvek kidolgozásáért felelős csoportok érdemelnek említést. Az érdekképviseleti megbízottak a bank társadalmi felelősségvállalásának elveit rögzítő politika kialakításáért felelős munkacsoport munkájában is részt vesznek.

Esélyegyenlőség A Esélyegyenlőségi vegyes bizottság (COPEC) feladata az esélyegyenlőség érvényesülését biztosító banki politika végrehajtásának felügyelete mind a munkavállalók életpálya-fejlődése, felvétele és továbbképzése, mind a szociális jóléti szolgáltatások tekintetében. 2005-ben a COPEC külön felmérésben kérdezte meg a munkavállalók véleményét az esélyegyenlőség területén megoldásra váró kérdésekről,

problémákról, prioritásokról. A felmérés mellett az esélyegyenlőségi kérdések iránt érdeklődők az Igazgatási Bizottság tagjainak meghívására ún. „szellemi táplálékbörzéken” vehettek részt. A népszerű közös vitaebédeken a szervezeti ranglétra valamennyi szintjéről jelen lévő alkalmazottak sokszor élénk vitákon igyekeztek a bank felsővezetőit a szükséges lépésekről meggyőzni; ezek a felvetések minden bizonnyal új irányokat jelölnek ki a COPEC részére is. A COPEC ezen kívül bevetette befolyását az EBB bölcsődéjének bővítése érdekében és támogatta a nemi esélyegyenlőség kérdéseivel kapcsolatos vezetői képzéseket. A Humánerőforrás igazgatósággal egyetértésben a COPEC külső tanácsadót kért fel, hogy készítsen független szakértői elemzést az esélyegyenlőség jelenlegi helyzetéről az EBB-ben, illetve az eredmények és tapasztalatai alapján adjon tanácsot és tegyen ajánlásokat a helyzet javítása érdekében, melyek az Igazgatási Bizottság elé 2006. júniusában terjesztendő jelentés és cselekvési terv alapját képezhetik.

EBB Csoport

66


Az EBB igazgatási szervei Az Európai Beruházási Bank kormányzótanácsának tagjai a 25 tagállam által kijelölt miniszterek, általában a tagországok pénzügyminiszterei. A Kormányzótanács feladatai közé tartozik a hitelpolitikai irányelvek lefektetése, a bank éves jelentésének és vagyonmérlegének jóváhagyása, valamint dönt az Európai Unió területén kívüli finanszírozási ügyletekben való banki részvételéről és a tőkeemelésről. Hatáskörébe tartozik továbbá az Igazgatótanács, az Igazgatási Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság tagjainak kinevezése is. Az Igazgatótanács kizárólagos hatáskörben dönt a bank hiteleiről, garanciavállalásairól és értékpapírkibocsátásairól. A bank irányítószerveként az Igazgatótanács feladata gondoskodni arról, hogy az EBB vezetése és működése mindenkor a Római Szerződéssel és az alapokmánnyal, valamint a Kormányzótanács által rögzített általános irányelvekkel összhangban álljon. A kizárólag a banknak felelős igazgatótanácsi tagokat a Kormányzótanács nevezi ki öt éves, megújítható időszakra, a tagországok jelölései alapján. Az Igazgatótanács 26 igazgatói tagból áll, a tagországok egy-egy igazgatót, az Európai Bizottság pedig egy igazgatót jelölhet. Az Igazgatótanács 16 póttaggal működik, ami azt jelenti, hogy egyes póttagokat meghatározott tagországcsoportok együtt jelölhetnek. A három testület működését a bank alapokmánya és eljárási szabályzata szabályozza. A bank igazgatási szerveinek összetétele, a testületek tagjainak életrajza, valamint juttatásaikról szóló további információk, rendszeresen frissítve, a bank honlapján olvashatók: www.eib.org.

A Számvizsgáló Bizottság

A rendelkezésére álló szakértelem bővítése érdekében az Igazgatótanács maximum hat fő további szakértőt vonhat be a tanács munkájába (3 főt rendes, 3 főt pedig póttagként), akik tanácsadói minőségben de szavazati jog nélkül vehetnek részt a tanács ülésein.

Az Igazgatótanács határozatait legalább a szavazásra jogosult tagok egyharmados, illetve a jegyzett tőke 50%-os többségével hozza. Az Igazgatási Bizottság a bank állandó testületként működő végrehajtó szerve. A bizottságnak kilenc tagja van. A bank elnöke alá rendelt és az Igazgatótanács felügyelete mellett működő Igazgatási Bizottság feladata a bank napi irányítása, határozati javaslatok előkészítése az Igazgatótanács részére, valamint az Igazgatótanács határozatainak végrehajtása. Az Igazgatótanács üléseit a bank elnöke vezeti. Az Igazgatási Bizottság tagjai kizárólag a banknak tartoznak felelősséggel. A tagokat az Igazgatótanács ajánlásai alapján a Kormányzótanács nevezi ki hat éves megújítható időszakra. A közvetlenül a Kormányzótanács alá rendelt, független testületként működő Számvizsgáló Bizottság feladata ellenőrizni, hogy a bank ügyleteit mindenkor megfelelő módon bonyolítja, illetve számláit megfelelően vezeti. A Számvizsgáló Bizottság – az igazgatótanácsi jóváhagyással egy időben – nyilatkozatot ad ki a bank pénzügyi kimutatásairól. A Számvizsgáló Bizottság előző évi tevékenységéről készült beszámolókat a Kormányzótanács az Igazgatótanács éves jelentésével együtt kapja kézhez. A Számvizsgáló Bizottság három állandó tagból és három megfigyelőből áll, akiket a Kormányzótanács nevez ki hároméves időszakra.


67

EBB Csoport

Az EBB igazgatási szervei

A bank alaptőkéje: Az egyes tagországok részesedését a bank alaptőkéjében az adott ország (bruttó hazai termékben kifejezett és a csatlakozás időpontjában számolt) uniós gazdasági súlya szerint kell meghatározni. A bank jegyzett tőkéje meghaladja a 163,6 milliárd eurót. Az Igazgatási Bizottság

Az EBB tőkeszerkezete 0

Tőke- részesedés (EUR) Németország Franciaország Olaszország Egyesült Királyság Spanyolország Belgium Hollandia Svédország Dánia Ausztria Lengyelország Finnország Görögország Portugália Csehország Magyarország Írország Szlovákia Szlovénia Litvánia Luxemburg Ciprus Lettország Észtország Málta

26 649 532 500 26 649 532 500 26 649 532 500 26 649 532 500 15 989 719 500 7 387 065 000 7 387 065 000 4 900 585 500 3 740 283 000 3 666 973 500 3 411 263 500 2 106 816 000 2 003 725 500 1 291 287 000 1 258 785 500 1 190 868 500 935 070 000 428 490 500 397 815 000 249 617 500 187 015 500 183 382 000 152 335 000 117 640 000 69 804 000

Összesen

163 653 737 000

10 000 000 000

20 000 000 000

% DE FR IT GB ES BE NL SE DK AT PL FI GR PT CZ HU IE SK SI LT LU CY LV EE MT

16,284 16,284 16,284 16,284 9,770 4,514 4,514 2,994 2,285 2,241 2,084 1,287 1,224 0,789 0,769 0,728 0,571 0,262 0,243 0,153 0,114 0,112 0,093 0,072 0,043 100,000

EBB Csoport

68


Az EBB igazgatási bizottsága Az Igazgatási Bizottság tagjai, felelősségi körök a 2006. május 1-i állapot szerint

Philippe MAYSTADT A bank és az Igazgatótanács elnöke

Wolfgang ROTH Alelnök

Peter SEDGWICK Alelnök

Philippe MAYSTADT A bank és az Igazgatótanács elnöke ➾ Általános stratégiai kérdések ➾ Szervezeti kérdések, kapcsolattartás más európai intézményekkel ➾ Az Általános felügyeleti igazgató, a Pénzügyi kontroller és a Törvényességi főellenőr közvetlen felettese ➾ A Költségvetési bizottság elnöke ➾ Hitelkockázatok ➾ Humán erőforrás ➾ Az EBRD kormányzótanácsának tagja ➾ Az EBA igazgatótanácsának elnöke Wolfgang ROTH Alelnök ➾ Finanszírozási műveletek Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Szlovéniában, valamint Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Törökországban ➾ Információs és tájékoztatáspolitika ➾ Esélyegyenlőségi politika ➾ Ingatlangazdálkodás és székházbővítés ➾ Az EBRD kormányzótanácsának póttagja ➾ Az Esélyegyenlőségi vegyes bizottság (COPEC) elnöke ➾ Az EBB művészeti bizottságának elnöke Peter SEDGWICK Alelnök ➾ Finanszírozási műveletek az Egyesült Királyságban ➾ Környezetvédelem ➾ Kapcsolattartás a civilszervezetekkel; nyitottság és átláthatóság ➾ Működési kockázatok ➾ Belső ellenőrzés és független könyvvizsgálók, kapcsolattartás a Számvizsgáló Bizottsággal ➾ Törvényességi ellenőrzés ➾ Kapcsolattartás az Európai Számvevőszékkel ➾ Kapcsolattartás az Európai Csaláselleni Hivatallal (OLAF) ➾ Az EBA igazgatótanácsának tagja

Isabel MARTÍN CASTELLÁ Alelnök

Gerlando GENUARDI Alelnök

Isabel MARTÍN CASTELLÁ Alelnök ➾ Finanszírozási műveletek Spanyolországban, Belgiumban, Portugáliában, Luxemburgban, Ázsiában és Latin-Amerikában ➾ Strukturált finanszírozás és új finanszírozási eszközök ➾ Jogi ügyek (a bank működését érintő ügyekben) ➾ Kkv-finanszirozási műveletek ➾ Kapcsolattartás az Iszlám Fejlesztési Bankkal (IDB) és az Ázsiai Fejlesztési Bankkal (AsDB) Gerlando GENUARDI Alelnök ➾ Finanszírozási műveletek Olaszországban, Görögországban, Cipruson és Máltán, valamint a délnyugat-balkáni térségben ➾ Költségvetés ➾ Számvitel és pénzügyi kockázatkezelés ➾ Információs technológiák

Philippe de FONTAINE VIVE CURTAZ Alelnök

Sauli NIINISTÖ Alelnök

Philippe de FONTAINE VIVE CURTAZ Alelnök ➾ Finanszírozási műveletek Franciaországban és a földközi-tengeri partnerországokban ➾ Euro-mediterrán beruházási és partnerségi program (FEMIP) ➾ Pénzügypolitika ➾ Tőkepiacok ➾ Treasury Sauli NIINISTÖ Alelnök ➾ Finanszírozási műveletek Svédországban, Finnországban, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Norvégiában, Izlandon, Oroszországban, Ukrajnában és Svájcban ➾ i2i-program (a lisszaboni stratégia végrehajtása) ➾ Utólagos projektértékelések ➾ Gazdasági és pénzügyi tanulmányok ➾ Kapcsolattartás az Északi Beruházási Bankkal (NIB)

Ivan PILIP Alelnök

Ivan PILIP Alelnök ➾ Finanszírozási műveletek Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában ➾ Transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok ➾ Együttműködés az Európai Bizottsággal a csatlakozást követő időszak kérdéseiben ➾ JASPERS-kezdeményezés (Európai régiók beruházásait támogató közös program) Torsten GERSFELT Alelnök

Torsten GERSFELT Alelnök ➾ Finanszírozás Hollandiában, Dániában, Írországban, az AKCs-országokban és Dél-Afrikában ➾ Cotonoui beruházási keret ➾ Előzetes projektbírálatok ➾ Térségfejlesztés, régiópolitika ➾ Globális hitelek (általános kérdések) ➾ Szakmai továbbképzés ➾ Kapcsolattartás az Afrikai Fejlesztési Bankkal (AfDB)


69

EBB Csoport

Szervezeti felépítés u Főosztály

“ Osztály

Titkárság és Jogi igazgatóság

(a 2006. június 1-i állapot szerint)

“ Spanyolország, Portugália Ignacio LACORZANA • Maria SHAW-BARRAGAN

Eberhard UHLMANN Titkárságvezető és a Jogi igazgatóság vezetője u Intézményközi ügyek, brüsszeli képviseleti iroda Dominique de CRAYENCOUR

Rémy JACOB

Titkárságvezető-helyettes

Igazgató

• Ferdinand SASSEN

“ Igazgatási szervek, titkárság, protokoll Hugo WOESTMANN

Általános ügyviteli igazgatóság

Társigazgató

“ Auditjavaslatok végrehajtása Helmut KUHRT

Ügyviteli ellenőrzés u Pénzügyi kontroll Luis BOTELLA MORALES

Pénzügyi kontroller

“ Könyvvitel Henricus SEERDEN

“ Forrásgazdálkodás és koordináció Geneviève DEWULF

“ Független számviteli vizsgálatok és igazgatási költségelszámolások Frank TASSONE

Jogi támogatás

“ Pénzügyi tervezés, költségvetés és ellenőrzés Theoharry GRAMMATIKOS

u Közösségi ügyletek és pénzügyi műveletek; Európán kívüli finanszírozás jogi támogatása

Marc DUFRESNE

Társigazgató

Adatvédelmi biztos

“ Pénzügyi műveletek Nicola BARR

Társigazgató

“ Szervezeti és személyzeti kérdések Carlos GOMEZ DE LA CRUZ “ Földközi-tengeri térség (FEMIP), afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (beruházási keret), Latin-Amerika és Ázsia Regan WYLIE-OTTE

Társigazgató

u Finanszírozás Európában Gerhard HÜTZ

Igazgató

• Gian Domenico SPOTA

“ Ügyvitelpolitika, új pénzügyi termékek Roderick DUNNETT

Társigazgató

“ Médiakapcsolatok Paul Gerd LÖSER “ Kapcsolattartás a nyilvánossággal és a civil társadalommal Adam McDONAUGH • Yvonne BERGHORST “ Dokumentáció és levéltár Éric VAN DER ELST • Duncan LEVER “ Belső kommunikáció --

Általános szolgáltatások u Párizsi képviseleti iroda: kapcsolattartás a párizsi székhellyel, illetve képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetekkel Henry MARTY-GAUQUIÉ Igazgató

“ Egyesült Királyság, Írország, Balti-tenger, EFTA-országok Patrick Hugh CHAMBERLAIN

“ Létesítménygazdálkodás Patricia TIBBELS

“ Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg Pierre ALBOUZE “ Közép-Európa, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna Barbara BALKE

Ügyviteli főkoordinátor

“ Koordináció Dominique COURBIN “ Informatikai rendszerek és alkalmazások Thomas FAHRTMANN “ Hitelezési támogatás Bruno DENIS u Növekedési programeszközök Thomas BARRETT

Igazgató

“ Transzeurópai hálózatok Tilman SEIBERT

Társigazgató

• Ale Jan GERCAMA

Társigazgató

Társigazgató

u Nyugat-Európa Laurent de MAUTORT

Igazgató

“ Egyesült Királyság, Írország – bankok és vállalkozások Robert SCHOFIELD “ Nyugat-Európa – strukturált hitelek és PPP-ügyletek Cheryl FISHER “ Franciaország – infrastruktúra-fejlesztés Jacques DIOT

Társigazgató

“ Franciaország – bankok és vállalkozások Jean-Christophe CHALINE “ Belgium, Luxemburg, Hollandia Henk DELSING

Társigazgató

u Spanyolország, Portugália Carlos GUILLE

“ Adriai-tenger, Délkelet-Európa Manfredi TONCI OTTIERI Társigazgató

“ Környezetvédelem, energetika és tanácsadói szolgáltatások Christopher KNOWLES

“ Beszerzések és adminisztratív szolgáltatások Manfredo PAULUCCI de CALBOLI

u Ügyviteli támogatás Jürgen MOEHRKE

• Gudrun LEITHMANN-FRÜH

(Ügyviteli tanácsadás, EBA, Európai Számvevőszék)

Főigazgató

• Yannick MORVAN

u Kommunikáció és tájékoztatáspolitika • Jean-Philippe MINNAERT

Thomas HACKETT

“ Innováció 2010-kezdeményezés (i2i) Kim KREILGAARD

Jogi főigazgató-helyettes

Hitelezési igazgatóság – Európa

Igazgató

“ Spanyolország – infrastruktúra-fejlesztés Luca LAZZAROLI • Marguerite McMAHON “ Spanyolország – bankok és vállalkozások Fernando de la FUENTE

“ Fordítás Georg AIGNER

• Kenneth PETERSEN Új székház-munkacsoport Enzo UNFER

“ Portugália Rui Artur MARTINS • Lisszaboni képviseleti iroda Pedro EIRAS ANTUNES

Társigazgató

Társigazgató

• Madridi képviseleti iroda Andrea TINAGLI

EBB Csoport

70


Szervezeti felépítés u Főosztály


u Közép-Európa Joachim LINK

Hitelezési igazgatóság – Európán kívüli területek

Igazgató

“ Németország (északi tartományok) Peggy NYLUND GREEN

• Berlini képviseleti iroda Margarethe QUEHENBERGER

“ Németország (déli tartományok) Anita FUERSTENBERG-LUCIUS

--

u Feljődés-gazdaságtani tanácsadó szolgálat Daniel OTTOLENGHI

“ Csehország, Szlovákia Jean VRLA

“ Ausztria, Magyarország Paolo MUNINI

Igazgató

Igazgató

“ Olaszország, Málta – infrastruktúra-fejlesztés Bruno LAGO

Társigazgató

• Flavio SCHIAVO CAMPO de GREGORIO

“ Olaszország, Málta – bankok és vállalkozások - • Eugenio LEANZA

Igazgató

“ Görögország Themistoklis KOUVARAKIS Alain TERRAILLON • Athéni képviseleti iroda Christos KONTOGEORGOS “ Bulgária, Románia, Ciprus Cormac MURPHY “ Törökország Franz-Josef VETTER u Balti-tenger

Andreas VERYKIOS

Főigazgató-helyettes

“ Balti államok, Oroszország, Ukrajna Constantin SYNADINO • Ann-Louise AKTIV VIMONT “ Dánia, Finnország, Svédország, EFTA-országok Michael O’HALLORAN

Igazgató

“ Kelet-Afrika és a Száhel-övezet Gustaaf HEIM • Dakari képviseleti iroda Jack REVERSADE “ Közép- és Kelet-Afrika Tassilo HENDUS • Nairobi képviseleti iroda Carmelo COCUZZA “ Dél-Afrika és az Indiai-óceán térsége Serge-Arno KLÜMPER • Pretoriai képviseleti iroda David WHITE “ Karibi és csendes-óceáni térség David CRUSH • Fort-de-france-i képviseleti iroda Anthony WHITEHOUSE • Sydney-i képviseleti iroda Jean-Philippe DE JONG “ Forrásgazdálkodás és fejlődés Justin LOASBY

u Délkelet-Európa Grammatiki TSINGOU-PAPADOPETROU

“ Lengyelország Heinz OLBERS • Varsói képviseleti iroda Michal LUBIENIECKI

Igazgató

u Afrikai, karibi és csendes-óceáni térség – beruházási keret Martin CURWEN

“ Szlovénia, Horvátország, nyugat-balkáni térség Romualdo MASSA BERNUCCI

• Bernard ZILLER

• Alain NADEAU “ Maghreb-országok Bernard GORDON • Tuniszi képviseleti iroda Diederick ZAMBON • Rabati képviseleti iroda René PEREZ “ Mashreq-országok Jane MACPHERSON • Kairói képviseleti iroda Luigi MARCON “ Speciális ügyletek Jean-Christophe LALOUX

u Adriai-tenger Antonio PUGLIESE

Fejlődéselméleti közgazdász Társigazgató

u Földközi-tengeri térség (FEMIP) Claudio CORTESE

u Bécsi képviseleti iroda Emanuel Maravic

Pénzügyi igazgatóság

Jean-Louis BIANCARELLI Főigazgató

Társigazgató

Főigazgató

• Ghislaine RIOS

u Tőkepiacok Barbara BARGAGLI PETRUCCI

Igazgató

“ Euróövezet Carlos FERREIRA DA SILVA • Aldo ROMANI “ Európa (euróövezeten kívül), Afrika David CLARK “ Amerika, Ázsia, csendes-óceáni térség Eila KREIVI “ Befektetői kapcsolatok és marketing Peter MUNRO u Treasury Anneli PESHKOFF

Igazgató

“ Likviditásgazdálkodás Francis ZEGHERS • Timothy O’CONNELL “ Eszköz–forrásgazdálkodás Jean-Dominique POTOCKI “ Portfoliókezelés Paul ARTHUR “ Pénzügyi és tanácsadói szolgáltatások Guido BICHISAO u Pénzügyi tervezés és bonyolítás Gianmaria MUSELLA

Igazgató

“ Hitelezési háttér- és ügyviteli támogatás Ralph BAST “ Treasury-háttértámogatás Yves KIRPACH “ Forrásbevonás-háttértámogatás Erling CRONQVIST “ Rendszerek és folyamatszabályozás Georg HUBER

Társigazgató

u Koordináció és pénzügyi politikák Maria Luce SAMPIETRO

Társigazgató

“ Portfoliókezelés, stratégia Flavia PALANZA

Projektigazgatóság

Társigazgató

u Latin-Amerika és Ázsia Francisco de PAULA COELHO

“ Osztály

Igazgató

“ Latin-Amerika Alberto BARRAGÁN “ Ázsia Matthias ZÖLLNER • Philippe SZYMCZAK

Michel DELEAU Főigazgató

Mateo TURRÓ CALVET

Társigazgató (Transzeurópai hálózatok és PPP-ügyletek

“ Gazdasági és pénzügyi tanulmányok Éric PERÉE


71

EBB Csoport

A szervezeti felépítés, az igazgatóságok és az ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetőinek életrajza, valamint az EBB munkavállalóinak juttatásairól szóló legfrissebb információk az EBB honlapján olvashatók: www.bei.org

u Főosztály

“ Osztály

u Stratégiai támogatás Patrice GÉRAUD

Igazgató

• Gianni CARBONARO (Városfejlesztés)

“ Hitelpolitika Guy CLAUSSE


JASPERS Patrick WALSH

Igazgató

• Agustin AURÍA Társigazgató

• Eugenia KAZAMAKI-OTTERSTEN

Kockázatkezelési igazgatóság

(Kohéziós politika)

“ Minőségellenőrzés Angelo BOIOLI

“ Környezetvédelmi egység Peter CARTER

Társigazgató

Pierluigi GILIBERT Főigazgató

Igazgató

• Axel HÖRHAGER

(Balkáni országok és gazdasági koordináció)

“ Vasút és közút -“ Légi-, vízi- és tömegközlekedés José Luis ALFARO “ Vízgazdálkodás és szennyvíztisztítás José FRADE

Társigazgató

• Michel DECKER

u Energiaipar, távközlés, hulladékkezelés Günter WESTERMANN

Igazgató

• Juan ALARIO GASULLA Társigazgató

“ Villamosenergia, megújuló energiaforrások és hulladékkezelés René van ZONNEVELD • Heiko GEBHARDT • Nigel HALL “ Olaj- és gázipar Angus NICOLSON • François TREVOUX

Igazgató

• Jean-Jacques MERTENS Társigazgató

“ Feldolgozóipar és élettudományok John DAVIS • Eberhard GSCHWINDT • Philippe GUINET “ Gyáripar és szolgáltatási szektor Hans-Harald JAHN • Pedro OCHOA • Peder PEDERSEN • Rüdiger SCHMIDT “ Humántőke-fejlesztés Stephen WRIGHT

Társigazgató

“ Technológia és infrastruktúra José GRINCHO

Társigazgató

Általános felügyeleti igazgatóság

u Hitelkockázatok Per JEDEFORS

Igazgató

“ Vállalkozások, állami szektor, infrastruktúra-fejlesztés Stuart ROWLANDS “ Pénzintézetek - • Per de HAAS “ Projektfinanszírozás, Európai Beruházási Alap (EBA) Klaus TRÖMEL

Társigazgató

u Pénzügyi és működési kockázatok Alain GODARD

Igazgató

Peter MAERTENS

Általános felügyeleti igazgató

• Siward de VRIES

(Visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatok)

“ Belső ellenőrzés Ciaran HOLLYWOOD “ Műveletelemzés Alain SÈVE

Társigazgató

• Rainer SAERBECK • Werner SCHMIDT • Campbell THOMSON

“ Eszköz–forrásgazdálkodás és piacikockázat-kezelés Giancarlo SARDELLI

Törvényességi főellenőr – EBB-csoport

“ Származékos értékpapírok Luis GONZALEZ-PACHECO “ Működési kockázatok Antonio ROCA IGLESIAS

Konstantin ANDREOPOULOS Törvényességi főellenőr

• Evelyne POURTEAU

• Luigi LA MARCA

Humánerőforrás igazgatóság

u Ipar és szolgáltatások Constantin CHRISTOFIDIS

“ Ügyviteli alkalmazások Simon NORCROSS • Derek BARWISE

Társigazgató

“ Távközlés és informatika Carillo ROVERE

Informatikai igazgató

“ Koordináció és támogatás Elisabeth MATIZ

u Infrastruktúra-fejlesztés Christopher HURST

Patrick KLAEDTKE

“ Rendszertervezés, támogatás és ellenőrzés Joseph FOY

Társigazgató

“ Forrásgazdálkodás --

Informatikai igazgatóság

Társigazgató

Igazgatási bizottsági tanácsadó

Alfonso QUEREJETA Igazgató

“ Ügyviteli rendszerek Zacharias ZACHARIADIS

(tanácsadás az EBB-csoport stratégiai és taktikai kérdéseiben)

• Jean-Philippe BIRCKEL

Francis CARPENTER Főigazgató

Társigazgató

“ Emberierőforrás-tervezés Luis GARRIDO “ Életpálya-fejlődés - • Ute PIEPER-SECKELMANN • Bruno TURBANG “ Adminisztráció Michel GRILLI

EBRD-igazgatótanácsi tag Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Terence BROWN

Az EBB-t képviselő igazgatótanácsi tag

• Walter CERNOIA

Igazgatótanácsi póttag

EBB Csoport

72


Az EBA igazgatási szervei

Az EBA felépítése

Az Európai Beruházási Alapot három testület irányítja, illetve működteti: ➾ a részvényesek (EBB, Európai Bizottság és 23 pénzintézet) közgyűlése, amely évente legalább egyszer összeül, ➾ a hét igazgatói tagból és hét póttagból álló Igazgatótanács, az EBA ügyleteivel kapcsolatos legfelsőbb döntéshozó szerv, valamint

Francis CARPENTER Vezérigazgató

Thomas MEYER

➾ Kockázatkezelési és monitoring osztály, osztályvezető

Marc SCHUBLIN

➾ Mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források osztálya (JEREMIE-osztály), osztályvezető

Alexander ANDÒ

➾ Osztályvezető-helyettes

Hubert COTTOGNI


Robert WAGENER Titkárságvezető

Maria LEANDER

➾ Jogi osztály, osztályvezető

Frédérique SCHEPENS

➾ Vállalati és finanszírozási ügyek osztálya, osztályvezető

Az Igazgatótanács

Jobst NEUSS

➾ Törvényességi ellenőr (EBA)

➾ a z EBA vezérigazgatója, aki az EBA irányításáért felel az alapokmány előírásai, valamint az Igazgatótanács iránymutatásai és rendelkezései szerint. Az alap számviteli kimutatásait a közgyűlés által kijelölt háromfős Számvizsgáló Tanács és független könyvvizsgálók ellenőrzik.

Eva GOULAS

➾ Humán erőforrás

John A. HOLLOWAY Befektetési igazgató

Jean-Philippe BURCKLEN

➾ Kockázatitőke-ügyletek 1. osztály, osztályvezető

Ulrich GRABENWARTER

➾ Kockázatitőke-ügyletek 2. osztály, osztályvezető

Jouni HAKALA


Matthias UMMENHOFER


Jacques LILLI-DARCY

➾ Kockázatitőke-ügyletek 3. osztály, osztályvezető További részletek az alap igazgatási szerveiről (a testületek összetétele, a tagok életrajza, javadalmazása) és szervezetéről (az egyes szervezeti egységek felépítése, az igazgatók és főosztályvezetők életrajza, az alkalmazottak javadalmazása), rendszeresen frissítve, az EBA honlapján olvashatók: www.eif.org.

Alessandro TAPPI

➾ Garancia- és értékpapírosítási ügyletek osztálya, osztályvezető

Christa KARIS



Az EBB-csoport támogatására jogosult beruházások Bármely beruházás az Európai Unióban és a csatlakozó országokban abban az esetben részesülhet az EBB finanszírozásában, ha hozzájárul valamelyik uniós célkitűzés megvalósításához az alábbiak közül: ➾ a gazdasági és szociális kohézió erősítése: a kedvezőtlen helyzetű térségek gazdasági felemelkedését ösztönző beruházások ösztönzése valamennyi gazdasági ágazatban, ➾a tudás- és innovációalapú társadalom fejlődését szolgáló beruházások előmozdítása, ➾a humántőke-fejlődés kulcsfontosságú összetevőiként megjelenő egészségügyi és oktatási infrastruktúra, illetve szolgáltatási színvonal emelése, ➾a közösségi érdekeket szolgáló közlekedési, szállítási, hírközlési és energetikai infrastrukturális hálózatok fejlesztése, ➾a környezeti értékek megőrzése, valamint az életminőség javítása, ➾a z energiaellátás biztonságának növelése a belső erőforrások (ideértve a megújuló energiaforrások) hatékony felhasználása és az importforrások bővítése révén. Az EBB-csoport a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez a működésüket meghatározó gazdasági környezet fejlesztésével igyekszik hozzájárulni: ➾ a z EBB közép- és hosszú lejáratú globális hiteleivel, ➾ az EBA kockázatitőke-műveleteivel, valamint, ➾ az EBA kkv-s követelésekre vállalt garanciái révén. A partnerországokban az EBB saját forrásból biztosított hosszú lejáratú hitelekkel, illetve tagállami és uniós költségvetési forrásokra épülő alárendeltkölcsön- és kockázatitőke-ügyletekkel járul hozzá az Európai Unió fejlesztési segély- és együttműködési politikáinak megvalósításához. A bank jelen van: ➾a nem tagország földközi-tengeri államokban, ahol közreműködik az euro-mediterrán partnerség keretében kitűzött célok teljesítésében, a várhatóan 2010-re megvalósuló szabadkereskedelmi térségre történő felkészülés jegyében, ➾a z afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCs-) országokban, Dél-Afrikában és az ún. tengerentúli országokban és területeken (TOT), ahol a bank a közműhálózatok és a helyi magánszektor fejlődését támogatja, ➾Á zsiában és Latin-Amerikában, ahol az Unió és az érintett országok számára egyaránt fontos beruházásokat támogat, ➾a balkáni térségben, ahol a bank a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítását segíti hiteleivel, melyek az alapinfrastruktúrák újjáépítésén túl és egyéb regio nális projektek mellett a magánszektor fejlődéséhez is hozzájárulnak.

73

EBB Csoport

EBB Csoport

74



Európai Beruházási Bank www.eib.org – U [email protected] 100, boulevard Konrad Adenauer L-2950 Luxembourg

3 (+352) 43 79 1 5 (+352) 43 77 04

Ausztria

Parkring 10 A-1010 Wien

3 (+43-1) 516 33 31 95 5 (+43-1) 516 33 30 49

Belgium

Rue de la loi 227 / Wetstraat 227 B-1040 Bruxelles / Brussel

3 (+32-2) 235 00 70 5 (+32-2) 230 58 27

Egyesült Királyság

2 Royal Exchange Buildings London EC3V 3LF

3 (+44) 20 73 75 96 60 5 (+44) 20 73 75 96 99

Franciaország

21, rue des Pyramides F-75001 Paris

3 (+33-1) 55 04 74 55 5 (+33-1) 42 61 63 02

Görögország

1, Herodou Attikou & Vas. Sofias Ave GR-106 74 Athens

3 (+30) 210 68 24 517 5 (+30) 210 68 24 520

Lengyelország

Warsaw Financial Centre, 11th floor ul. Emili Plater 53 PL-00-113 Warszawa

3 (+48 22) 528 68 83 5 (+48 22) 528 68 65

Németország

Lennéstraße 11 D-10785 Berlin

3 (+49-30) 59 00 47 90 5 (+49-30) 59 00 47 99

Olaszország

Via Sardegna 38 I-00187 Roma

3 (+39) 06 47 19 1 5 (+39) 06 42 87 34 38

Portugália

Avenida da Liberdade, 190-4° A P-1250-147 Lisboa

3 (+351) 213 42 89 89 5 (+351) 213 47 04 87

Spanyolország

Calle José Ortega y Gasset, 29, 5° E-28006 Madrid

3 (+34) 914 31 13 40 5 (+34) 914 31 13 83

Képviseleti irodák


75

EBB Csoport


Dél-Afrika

5 Greenpark Estates 27 George Storrar Drive Groenkloof 0181 Tshwane (Pretoria)

3 (+27-12) 425 04 60 5 (+27-12) 425 04 70

Egyiptom

6, Boulos Hanna Street Dokki, 12311 Giza

3 (+20-2) 336 65 83 5 (+20-2) 336 65 84

Kenya

Africa Re Centre, 5th floor Hospital Road, PO Box 40193 KE-00100 Nairobi

3 (+254-20) 273 52 60 5 (+254-20) 271 32 78

Marokkó

Riad Business Center, Immeuble S3, Aile sud, 4e étage Boulevard Er-Riad Rabat

3 (+212) 37 56 54 60 5 (+212) 37 56 53 93

Szenegál

3, rue du Docteur Roux BP 6935, Dakar-Plateau

3 (+221) 889 43 00 5 (+221) 842 97 12

Tunézia

70, avenue Mohamed V TN-1002 Tunis

3 (+216) 71 28 02 22 5 (+216) 71 28 09 98

Európai Beruházási Alap www.eif.org – U [email protected] 43, avenue J.F. Kennedy L-2968 Luxembourg

3 (+352) 42 66 88 1 5 (+352) 42 66 88 200

A bank képviseleti irodáinak legfrissebb listája (amely tartalmazza a kiadvány megjelenése óta megnyílt új kirendeltségek pontos címét is) az EBB honlapján tekinthető meg.

EBB Csoport

76


A CD az EBB éves jelentése három kötetének kivonatos tartalmát és a kötetek teljes elektronikus változatát tartalmazza különböző nyelveken. Az éves jelentés a bank honlapján is olvasható a www.eib.org/report. címen.

2005

EIB-Gruppe EIB Group Groupe BEI

1. Tätigkeitsbericht

Activity Report Rapport d’activité

2. Finanzbericht

Financial Report Rapport financier

3. Statistischer Bericht Statistical Report Rapport statistique

Köszönet illeti az alábbi személyeket és intézményeket, amiért a jelentésben illusztrációkként szereplő képeket az EBB rendelkezésére bocsátották: CERN (11. és 37. oldal), SNECMA (16. és 25. oldal), EuroGeographics Association for the administrative boundaries (20. oldal), BOSH (26. oldal). A jelentésben található többi kép és illusztráció az EBB grafikai műhelyéből származik.

Tevékenységi Jelentés

Recommend Documents