Tevékenységi Jelentés Pénzügyi Jelentés

2007

Tevékenységi Jelentés Pénzügyi Jelentés

Tevékenységi Jelentés

2

3

Tartalomjegyzék

1. Vezérigazgatói köszöntő

4

2. Pénzügyi és mûszaki kulcsmutatók

7

3. Az év legfontosabb eseményei

9

4. Stratégia

10



4.1 Az MVM Csoport jövőképe

12



4.2 A stratégia célrendszere

13



4.3 MVM Csoport fontosabb feladatai

14

5. Vállalatirányítás

18



5.1. A cégcsoport felépítése

20



5.2 Az Igazgatóság tagjai

24



5.3 Az elismert vállalatcsoport tagjai és működése

34



5.4 Az MVM Zrt. szervezeti felépítése

36



5.5 A Felelős Vállalatirányítási Rendszer

37



(Corporate Governance) felépítése



5.6 Kockázatkezelési Rendszer

38

6. Gazdasági környezet és pénzügyi eredmények

40



6.1 Makrogazdasági környezet

42



6.2 Szabályozási környezet

45 52



6.3 Az európai és a magyar



villamosenergia-piac 2007-ben



6.4 Pénzügyi eredmények

66



6.5 A leányvállalatok fő pénzügyi adatai

74

7. Üzletágak

76



7.1 Termelés

78



7.2 Kereskedelem

86



7.3 Átviteli rendszerirányítás

91



7.4 Egyéb tevékenységek

93

8. A társaság jövőképe

96



8.1 A társaság által preferált beruházási területek

98



8.2 Kiemelt megva­lósítandó és folyamatban lévő projektek

99

4

Vezérigazgatói köszöntő

Tisztelt Olvasó! Ön az MVM Csoport 2007. évi teljesítményét az utókor számára megörökítő, egységes szerkezetű és kivitelű kiadvány-csomag első kötetét tartja kezében. Az idei évben először egy jelentés-együttesben számolunk be a cégcsoport üzleti tevékenységéről, tesszük közzé a csoportszintű pénzügyi jelentést, valamint részletesen ismertetjük a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítéseinket. A 2007. évet értékelő jelentés két kötetbe szerkesztése is az Ön kényelmét szolgálja. Nemcsak a közzé tenni kívánt információk bővültek, hanem olyan mélyreható átalakulások tanúi és letéteményesei lettünk, amelyek bemutatása szétfeszítené a korábban megszokott kereteket. Biztos vagyok abban, hogy nem véletlenül éppen a 2007-es év az, amelyről a korábbiaknál lényegesen részletesebben, a lezajlott változások mélyrehatóbb elemzésével és eredményeink bővebb bemutatásával adunk számot. Az MVM Csoport 2007-ben olyan döntő változásokat élt át, melyek alapjaiban módosították működését. De a cégcsoport maga is élen járt a változtatásokban, a lezajlott átalakulások éppen a 2007-es évben váltak visszafordíthatatlanná, megalapozva egyben egy minőségileg új növekedési pályát. Néhány példán keresztül szemléltetve mindezt: 2007-ben átalakult a társaságcsoport irányítási rendszere, véglegessé téve a három év óta zajló strukturális változások eredményeit. Ezzel párhuzamosan immár teljessé vált az a csoportszintű gazdálkodási szemlélet és annak sokszínű eszközrendszere, melynek eredményeként az MVM Csoport jövedelmezősége immár az elvárható, az iparági sztenderdeknek megfelelő szint közelébe érkezett. A tartós növekedési pályát azonban elsősorban az alaptevékenységek megerősítése, új projektek indítása és a cégcsoport meglévő erősségeinek maximális kihasználása jelentheti – e tekintetben sem szűkölködött a 2007-es év eredményekben.

5

Utólag visszatekintve ugyanakkor 2007 az MVM számára elsősorban a felkészülés, a lehetőségek megteremtésének éveként értékelhető. A cégcso­ portnak immár a teljesen nyitott versenypiac körü­l­­ ményei között kell helytállnia, miközben az 1995ben lezajlott energiaipari privatizáció óta először – ismét tulajdonosi szerkezetének lényegi átalakulása vált a közeljövő realitásává. A 2007 óta eltelt – és még előttünk álló évek fogják minősíteni azt az utat, amelyet a cégcsoport az elmúlt időszakban megtett, és amelynek során 2007 végére fejlő­dési pályájának meggyőződésem szerint új mérföldkövéhez érkezett. Bízom benne, hogy jelen kiadvány hű és tárgyilagos képet nyújt a tisztelt Olvasónak, tükröt tartva elénk mindarról, amit a Magyar Villamos Művek 2007-ben elért, és ahova eljutott.

Mártha Imre vezérigazgató

A tartós növekedési pályát azonban elsősorban az alap­ tevékenységek megerősítése, új projektek indítása és a cég­ csoport meglévő erősségeinek maximális kihasználása jelent-­ heti – e tekintetben sem szűkölködött a 2007-es év eredményekben.

6

7

2.

Pénzügyi és mûszaki kulcsmutatók

Kiemelt mutató

Mértékegység

2003

2004

2005

2006

2007

Változás ’07/’06

Erőművek beépített teljesítőképessége

MW

2,645

2,686

2,586

2,591

2,684

3.60%

Termelt villamos energia (bruttó)

GWh

11,875

13,477

15,685

15,225

16,572

8.85%

Értékesített villamos energia

GWh

33,484

32,254

33,291

32,046

35,611

11.13%

Vásárolt villamos energia

GWh

12,416

11,066

11,119

11,200

11,983

6.99%

Értékesített hőmennyiség

TJ

2,243

2,650

2,614

2,500

3,296

31.85%

Átlagos állományi létszám

fő

9,330

7,945

7,569

8,240

8,942

8.52%

24.98%

Értékesítés nettó árbevétele

Mrd Ft

416.29

412.10

443.10

502.33

627.80

EBITDA

Mrd Ft

25.69

31.89

29.87

20.86

62.26

EBIT

Mrd Ft

-6.09

-0.34

-1.77

-12.26

28.69

Adózott eredmény

Mrd Ft

-3.90

-0.43

-1.09

1.80

36.33

1923.68%

7.40%

Összes eszköz

Mrd Ft

448.17

562.55

597.53

672.88

722.67

Saját tőke

Mrd Ft

288.30

389.75

395.44

399.59

434.90

Bruttó pénzügyi adósság

Mrd Ft

90.25

103.49

106.29

117.08

75.66

Nettó pénzügyi adósság

Mrd Ft

86.63

97.15

90.86

-47.58

-87.87

198.47% -334.11%

8.84% -35.38% 84.68%

Eszközarányos eredmény

%

-0.87%

-0.08%

-0.18%

0.27%

5.03%

-

Sajáttőke-arányos eredmény

%

-1.35%

-0.11%

-0.27%

0.45%

8.35%

-

Nettó adósság / saját tőke

-

0.30

0.25

0.23

-0.12

-0.20

-

Nettó adósság / EBITDA

-

3.37

3.05

3.04

-2.28

-1.41

-

EBITDA / fizetett kamat

-

3.45

3.50

3.86

2.62

Beruházások

Mrd Ft

11.71

-

-36.41%

29.6

43.8

36.2

85.9

54.6

n.a

n.a.

39.5

42.9

60.3

8

9

3.

Az év legfontosabb eseményei

• Április 23-án ünnepélyes keretek között átadták az MVM projekttársasága, az MVM Észak-Buda Projekt Kft. beruházásában megvalósuló fűtőerőmű I. ütemét a Főtáv Kunigunda utcai telephelyén.

• Június 1-én ünnepélyes keretek között írták alá azt a dokumentumot, melynek hatályba lépésével az MVM Csoport úgynevezett Elismert Vállalatcsoportként működik. Ennek értelmében a Gazdasági Társaságokról szóló, 2006. évi IV. törvényben beve­­zetett jogintézmény révén az anyavállalat egysé­ges, hatékony irányítási eszközrendszer bir­­tokában koordinálja a cégcsoport leányválla­ la­tainak üzleti tevékenységét.

• Június 4-ével új, csoportszintű, egységes arculati rendszer váltotta fel a társaságcsoport vállalatainál a korábbi heterogén vizuális képet.

• Június 27-én a BNP Paribas, a Citibank, az ING Wholesale Banking, a KBC Bank és a Magyar Villamos Művek Zrt. képviselői aláírták az anyavállalat bemutatkozó nemzetközi szindikált hitelét, melynek összege 150 millió Euro.

• Július 12-én aláírták Eszéken a MAVIR ZRt. és a HEP-OPS által közösen megvalósítandó Pécsor­szág­határ-Ernestinovo 400 KV-os távvezetéki összeköttetés létesítési szerződését.

• Szeptember 20-án megtartották a cégcsoport új, Szentendrei úti székházának bokrétaavató ünnepségét.

• Október 25-én az MVM Trade ZRt. sikeresen megtartotta a hazai árampiac 2008. évi mûködése

2007.

szempontjából meghatározó kapacitás árverést.

• December 11-én átadták Miskolcon az MVM Zrt. • Január 29-re a TVEL Corporation szakemberei eltá-

tulajdonában lévő projekttársaság, a MIFŰ Kft.

­­volították a Paksi Atomerőmű 2. blokk 1-es számú

által üzemeltett, a több távhőtermelő létesít-

aknájában lévő tisztítótartályból a 2003 áprilisában

ményt magába foglaló beruházás második

megsérült fűtőelem teljes mennyiségét.

üte­mét, amely a korábban átadott gázmotoros

• Február 19. és 21. között lezajlott az MVM Zrt.-nél a Magyar Szabványügyi Testület által folytatott külső minőségügyi felülvizsgálat, mely igazolta és megerősítette a vállalat integrált irányítási rendsze­ rének EU normák szerinti működését, a kitűzött minőségi- és környezeti célok teljesülését.

• Április 20-án a Magyar Villamos Művek megtartotta évzáró rendes közgyűlését, melyen elfogadták a társaság, valamint a társaságcsoport konszolidált, a 2006-os évet lezáró üzleti jelentéseit és éves beszámolóit.

blokokkal együtt a város jelentősebb táv­hő­ körze­teinek távhőellátását biztosítja.

Stratégia

4

12

4.1

Az MVM Csoport stratégiai holdingként és a Cégbí-

Az MVM Csoport jövőképe

róság által bejegyzett elismert vállalatcsoportként való működése biztosítja, hogy az egyes tagvállalatok működésében a csoportszintű optimum kapjon prioritást, ami lehetővé teszi a csoporton belüli szinergialehetőségek kihasználását (termé­szete­ sen a működésben rejlő szinergiák csopor­ton belüli kihasználása a TSO esetében csak korlátozottan, annak függetlenségét maximálisan figyelembe véve érvényesülhet), az erőforrások haté­konyabb hasznosítását és ezek eredményeként a jövedel-

Az MVM Csoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamosenergia-piac domináns, in­teg­ ráltan működő résztvevője, Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja, mely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is. Az MVM  Csoport az alábbi főbb szerepeket tölti be:

• Villamosenergia-kereskedő • Villamosenergia-termelő • Átviteli rendszerirányító (TSO) Az MVM Csoport stratégiájában rögzített jövőképének fontos eleme a tulajdonosi részvétel a régió villamosenergia piacán: Az MVM Csoport nem csak Magyarorszá­g on, hanem a régió országainak villamosenergia-piacain is megjelenik befektetőként, beruházóként. A nemzetközi befektetések

elsődleges

célja

az

MVM kereskedelmi,

termelői portfoliójának javítása, az MVM piaci pozíciójának erősítése, a tulajdonosi érték növelése, különös figyelemmel a villamos­energia-rendszer szabályozásával és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos követelményekre. A cégcsoportra fontos szerep hárul, ezért jövô­ képének is szerves eleme, hogy az MVM társaságcsoport az állami felelôsségvállalások érvényesítésének elôsegítôje: Az MVM Csoport piaci eszközökkel, a fennálló jogszabályi kereteken belül jelentős mértékben képes támogatni az ellátásbiztonsághoz és a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kap­csolódó állami feladatok megvalósulását a tulaj­donosok erre vonatkozó igénye esetén.

mezőség javítását.

13

4.2 

A stratégia célrendszere

• A stratégiában rögzített nagy célrendszerek további csoportját a piaci célok alkotják. Ide tartozik a cégcsoport meghatározó nagykereskedői szerepének fenntartása a belföldi villamosenergia-kereskedelemben, illetve villamosenergia-keres­kedelemi tevékenység folytatása a regionális piacon. A közvetlen fogyasztói értékesítés – az MVM Csoport tulajdonosi értékét növelő – bővítése. A társaságcsoport piaci céljai közé tartozik továbbá az MVM Csoport termelői portfoliójának jövedelmezőséget növelő, kereskedelmi célú bővítése, különös tekin-

A stratégia meghatározza azokat a fő célokat,

tettel a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbí-

me­lyek elérésével biztosítható a cégcsoport elő­

tására és teljesítménynövelésére, szivattyús ener-

zőekben vázolt jövőképének megvalósítása. Ezen

giatározós vízerőmű létesítésére, új atomerőművi

kiemelt célok öt nagy területre bonthatóak.

blokkok létesítésének előkészítésére, további új

Az MVM Csoport stratégiai holdingként és a Cégbíróság által bejegyzett elismert vállalatcsoportként való működése biztosítja, hogy az egyes tagvállalatok működésében a csoportszintű optimum kapjon prioritást. • A jogi környezetnek való megfelelés értelmében

termelő kapacitások megvásárlására, létesítésére,

mind az MVM Csoport egésze, mind az egyes tár-

kiemelten szem előtt tartva a rendszerszabályozás

saságok működése minden tekintetben meg kell,

és az optimális rendszerműködés követelményeit.

hogy feleljen az EU-s, illetve hazai jogszabályi

A fentiekhez kapcsolódóan részvétel a műszaki

előírásoknak.

• Meghatározó stratégiai cél, hogy a cégcsoport

kutatá­­si-fejlesztési tevékenységben. Ezen kiemelt stra­­té­giai célokhoz sorolandó az MVM Csoport

megfeleljen az állam tulajdonosi céljainak a stra-

villamosenergia-portfolióját

tégia időtávjában. Egyrészről a társaság (tár­

részvétel elérése a régió villamosenergia-piacán,

erősítő

tulajdonosi

saság­csoport) tulajdonosi és piaci értékének

melynek érdekében partneri, stratégiai kapcsola-

növe­lése, a tőzsdeképesség elérése révén. Más-

tok kiépítése szükséges a villamosenergia-iparágon

részt az MVM Csoport az állami felelősségvállalá­

belül. Természetesen ehhez a célrendszerhez tar-

sok (ellátásbiztonság, környezetvédelem, hosszú

tozik az átviteli rendszerirányítási funkcióból szár-

távú nemzeti energiapolitika) érvényesítésének

mazó kötelezettségek teljesítése, ide értve a

elősegítésére való alkalmassága által, a pro­fi­

hálózat szükséges mértékű bővítését, illetve

tábilitási követel­mények és a fenntartható fej­

korszerűsítését is. Végül ezen célrendszerben kell

lődés feltételeinek biztosítása mellett – valamint

említeni az MVM Csoport elismertségének növelé-

azáltal, hogy az MVM csoport hozzájárul a teljes

sét, megítélésének javítását az üzleti partnerek,

piacnyitás feltételeinek megteremtéséhez.

fogyasztók körében.

14

• A stratégiában meghatározott törekvések követ­kező csoportja a gazdasági céloké. Rövidtávon ide sorolható az MVM Csoport egyes társaságainak pénzügyi stabilitásának, önfinanszírozó működésének megteremtése, az elmúlt időszak­ ban felhalmozódott pénzügyi terhek rendezése. Középtávon az iparági átlagot elérő csoportszintű

4.3 

Az MVM Csoport fontosabb feladatai

jövedelmező­ség elérése, hosszú távon pedig ennek megtartása szerepel a cégcsoport terveiben. A kitűzött gazdasági stratégiai célok közé tartozik természetesen továbbá a csoportszintű működési hatékonyság javítása, melynek megvalósítása során rövidtávon azok az elemek kapnak prioritást, amelyek egyidejűleg a társaságcsoport működési költségeit is csökkentik.

• A célrendszer utolsó nagy területéhez a szervezeti

4.3.1 Az MVM Zrt. tőzsdeképességének megteremtése

és irányítási célok tartoznak, mint a nagyobb

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

működési hatékonyságot biztosító csoportszintű

elfogadását követően az MVM Zrt.-ben a tartós

irányítási és szervezeti struktúra (stratégiai

állami tulajdon részaránya 99%-ról 75%+1 szava-­­

holding) kialakítása, amely az integrált működés

z­atra csökken, ezáltal lehetővé válhat az MVM Zrt.

révén lehetővé teszi a csoportszintű optimum

részvényei 24,87%-ának értékesítése (jelenleg a

elé­rését, ezáltal az MVM Csoport jövedelmezősé-

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) tulaj-

gének javítását. Ehhez kapcsolódó további meg-

donában az MVM Zrt. részvények 99,87%-a van).

határozott célkitűzés, hogy az egyes társaságok működésé­ben is a csoportszintű optimum érvé-

Több befektető részére történő részvény értéke­

nyesülése kapjon prioritást. A TSO vonatkozásá-

sítés esetén a forgalomba hozatal szempontjából

ban az előírt függetlenség maradéktalan biz­to­

a tőzsdei értékesítés a legkedvezőbb, hiszen így a

sí­tása mellett a tulajdonosi érdekeknek a

folyamat átlátható, ellenőrizhető, valamint nagy­

jog­­szabályok által megen­gedett módon történő

számú befektető elérését teszi lehetővé. Ez a forga­

érvényesítését rögzíti a stratégia. A cégcsoport

lomba hozatali forma lehetővé teszi továbbá a

szervezetét érintő célok között említendő a mun­

likvid piacon történő értékesítést, valamint hogy

kakultúra és a munka­vállalók elkötelezettségé-

a társaságcsoport üzleti értékének növekedésé­

nek javítása, növelése az MVM Csoport céljai iránt.

ből a tulajdonosok közvetlenül részesedhessenek

A stratégiában rögzített jövőkép, illetve az ennek

(az emelkedő részvényárfolyamon keresztül),

elérését szolgáló célrendszerek megvalósítása

illetve megteremti a későbbi tőzsdei forrásbevonás

konkrét feladatokat állított az anyavállat, illetve a

lehetőségét (részvény-, kötvény-kibocsátásokkal).

cégcsoport valamennyi tagvállalata elé. A fentieknek megfelelően az MVM Csoport stratégiájában a tőzsdeképesség elérésére vonatkozó cél kiemelt hangsúlyt kapott. A tőzsdeképesség a stratégia értelmezésében ennek megfelelően azt jelenti, hogy a cégcsoportnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik a társaság üzleti értékének megfelelő, a tőzsdei

15

beveze­téskori részvényárfolyam maximalizálá­sát,

elősegítő jövőkép kialakítása, a részvények értéke-

valamint az MVM Csoportnak – a bevezetésről

sítésével kapcsolatos marketingstratégia kidol-

határozó tulajdonosi döntés esetén – biztosítania

gozása, a társaságcsoport működését érintő

kell a tőzsdei bevezetés jogi, adminisztratív felté­

tar­talmi és formai követelmények, valamint felté-

teleinek való megfelelést.

telrendszer meghatározása) elvégzése.

Tekintettel arra, hogy egy egységes irányítású,

A sikeres tőzsdei bevezetéshez szükséges felada-

a csoportoptimum elérésére törekvő társaságcso-

tok végrehajtása után a bevezetésről határozó

port értékesebb, mint a csoportot alkotó vállalatok

tulajdonosi döntés esetén megvalósítandó további

külön-külön, ezért a holdingközpont, az MVM Zrt.

feladatokhoz tartozik a tőzsdére való bevezetés­hez

tőzsdére vitele eredményezi a legmagasabb rész-

szükséges egyéb (jellemzően jogi, adminisztratív)

vényértéket.

feltételek megteremtése (például az MVM Zrt. működési formájának megváltoztatása nyilvánosan

A társaságcsoport magyarországi működésére tekin­tettel a tőzsdei bevezetés esetén a Budapesti Értéktőzsdén (a továbbiakban: „BÉT”) való jelenlét a minimális cél, ezért a jogi, adminisztratív feltételek meghatározása során a BÉT előírásait kell minimális elvárásként figyelembe venni, de a BÉT mellett a nagyobb nemzetközi tőzsdékre (például Frankfurti, Londoni tőzsde) való bevezetés lehetőségét, előnyeit és hátrányait is meg kell vizsgálni. A részvényértéket alapvetően a jövedelmezőség és a működési kockázatok, valamint a hosszú távú poten­ciális növekedési lehetőségek határozzák meg. A bevezetéskori részvényárfolyam maximali­ zálása érdekében elvégzendő feladatok közé tartozik a csoport működési hatékonyságát és eredményességét már rövid távon növelő intézkedések (például a működési transzparencia, költséghaté­ konyság javítása), valamint a csoport üzleti értékét, eredményességét, piaci részesedését jelentős mértékben növelő, hosszabb távon realizálódó intézke-

Fontos feladat a cég­cso-­ port meghatározó nagykereskedői szerepének fenntartása a belföldi villamos-energia-kereskedelemben, illetve villamosenergia-kereskedelemi tevékenység folytatása a regionális piacon, valamint közvetlen fogyasztói értékesítés – az MVM Csoport tulajdonosi értékét növelő – bővítése.

dések (elsősorban beruházások megvalósítása) megtétele. Továbbá a bevezetéskori részvényárfolyam maximalizálásához szükséges egyéb intéz-

működő részvénytársasággá), és a tőzsdei be­veze­

kedések (a részvények eredményes értékesítését

téshez kapcsolódó konkrét tőkepiaci feladatok végrehajtása. Ezen feladatok jelentőségére tekintettel a tőzsde­ képesség elérésére irányuló projekt került létrehozásra az MVM Zrt. vezérigazgatójának közvetlen vezetésével.

16

A társaságcsoport tőzsdei bevezeté­ sének sikeressége szempontjából nagy jelentőséggel bírnak a jövőbeni, illetve már megkezdett beruházások, mert ezek jelentősen javítják a csoport eredmé­nyes­ ségét, üzleti értékét.

17

4.3.2 Az MVM Csoport működési hatékonyságát és eredményességét már rövid távon is javító intézkedések A részvényértéket elsősorban az alaptevékeny­ ségek eredményessége határozza meg, ezért a tőzsdeképesség megteremtésénél kiemelt cél az alaptevékenységek bevételeinek növelése. A működési költségek csökkentése közvetlenül javítja a társaságcsoport jövedelmezőségét. Folytatni kell a megkezdett hatékonyságnövelő feladatok

4.3.3 Az MVM Csoport üzleti értékét, eredményességét, piaci részesedését jelentős mértékben növelő, hosszabb távon realizálódó intézkedések

végrehajtását, elsősorban az egyes társaságok belső működési hatékonyságának javítását és a kijelölt

A társaságcsoport tőzsdei bevezetésének sikeres-

szolgáltatások, feladatok csoportszinten közösen,

sége szempontjából nagy jelentőséggel bírnak a

koordináltan történő ellátásának megvalósítását.

jövőbeni, illetve már megkezdett beruházások, mert ezek jelentősen javítják a csoport eredmé-

Az átlátható, transzparens működés erősíti a be­

nyességét, üzleti értékét. A beruházásoknak és

fektetői bizalmat, az irányítási rendszer haté­

befektetéseknek elsősorban a csoport alaptevé-

kony­­ságának javítása pedig elősegíti a csoport-

kenységeihez (villamosenergia-termelés, -értéke-

szintű optimumon történő működés megvalósí-

sítés) kell kapcsolódniuk, és Magyarország mellett

tását, és ezáltal a csoportszintű jöve­d elmezőség

a régió egyéb országaiban is megvalósulhatnak.

növelését.

Tekintettel arra, hogy közép- és hosszú távon csak Magyarországon akár 6000 MW-nyi pótlólagos

A működési transzparencia javítása egyrészt je­lenti

kapa­citás kiépítése válhat szükségessé, a beruhá-

a társaságcsoport belső működési transzparen­

zásokon belül kiemelt célkitűzés a termelői portfo-

ciájának megteremtését, másrészt a külső műkö-

lió bővítése, erőművi beruházások megvalósítása.

dési környezet és feltételek átláthatóságát. A tár­ sas­ág­csoport a belső működési transzparencia növelése érdekében stratégiai célként tűzte ki egy új irányítási rendszer kialakítását: tulajdonosi döntés szü­letett arról, hogy az MVM Csoport a vállalati opti­mumon működő társaságok csoportjából cso­-­ port­­optimumon működő stratégiai holdinggá alakuljon, és kialakításra kerüljön az új, csoport­szintű működési

szemléletmódot

támogató

struktúra és irányítási rendszer.

makro­

Vállalatirányítás

5

20

5.1

 cégcsoport A felépítése

Holdingközpont

Magyar Villamos Művek Zrt.

Termelés > Paksi Atomerőmû Zrt.

Átvitel, rendszerirányítás > MAVIR ZRt.

Kereskedelem

> MVM ADWEST GmbH.

> Vértesi Erőmű ZRt.

> MVM Partner ZRt.

> Tatabányai Erőmű Kft.

> MVM Trade ZRt.

> MIFŰ Kft. > MVM GTER Zrt. > MVM Észak-Budai Fûtôerômû Kft.

Központi szolgáltatások > OVIT ZRt. > MVM ERBE Zrt.

> MVMI Informatika Zrt.

> MVM Kontó Zrt.

VILLKESZ Kft.

Az MVM Zrt. mint anyavállalat által irányított társaságcsoport (MVM Csoport) struktúrája

21

Az MVM Csoporthoz tartozó társaságok és fő feladataik

Név

Rövid név

MVM tulajdoni hányada %

MVM Zrt.

-

Tevékenység

Honlap

Stratégiai irányítás, vagyonkezelés, távközlési szolgáltatások nyújtása

www.mvm.hu

A villamosenergia-rendszer üzemvitelének irányítása, az átviteli hálózat üzemeltetése és fejlesztése

www.mavir.hu

99,99

Villamosenergia- és hőtermelés

www.npp.hu www.vert.hu

Holdingközpont Magyar Villamos Művek Zrt.

Rendszerirányítás és villamosenergia-átvitel MAVIR Magyar Villamos­ energia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.

MAVIR ZRt.

99,99

Villamosenergia-termelés és hőszolgáltatás Paksi Atomerőmű Zrt.

PA Zrt.

Vértesi Erőmű ZRt.

VÉ ZRt.

96,59

Villamosenergia- és hőtermelés, szénbányászat

MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt.

MVM GTER Zrt.

100,00

Az MVM Zrt. tulajdonában lévő szénhidrogén www.gter.hu tüzelőanyag-bázisú erőművek üzemeltetése

Tatabánya Erőmű Kft.

TE Kft.

99,99

Villamosenergia- és hőtermelés

www.tber.hu

MVM Észak-Buda Projekt Ingatlan-beruházás Előkészítő és Lebonyolító Kft.

Észak-Buda Projekt Kft.

100,00

Erőműberuházás lebonyolítása, üzembe helyezése, majd üzemeltetése

-

MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft.

MIFŰ Kft.

98,93

Villamosenergia- és hőtermelés

-

Villamosenergia-kereskedelem MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt.

MVM Partner ZRt.

100,00

Villamosenergia kis- és nagykereskedelem

www.mvmp.hu

MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi Zrt.

MVM Trade ZRt.

100,00

Közüzemi nagykereskedelem

www.mvmvk.hu

MVM-ADWEST Marketing und Handels GmbH

MVM-ADWEST GmbH

100,00

Versenypiaci villamosenergia- kereskedelem

www.mvm-adwest.at

99,75

Átviteli hálózat vezetékeinek karbantartása és létesítése; távközlési hálózat karbantartása, üzemvitele, felügyelete

További tevékenységek Országos Villamostávvezeték ZRt.

OVIT ZRt.

www.ovit.hu

MVMI Informatika Zrt.

MVMI Zrt.

100,00

Teljes körű informatikai szolgáltatások (infrastruktúra, alkalmazási rendszerek üzemeltetése, ügyfélszolgálati és szolgáltatásmenedzsment) nyújtása a csoport társaságai számára

MVM KONTÓ Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Központ Zrt.

MVM KONTÓ Zrt.

100,00

Pénzügyi és számviteli szolgáltatások nyújtása a csoport társaságai számára

-

VILLKESZ Villlamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

VILLKESZ Kft.

100,00

Villamosipari szolgáltatási feladatok; emissziómérés

www.villkesz.hu

MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt.

MVM ERBE Zrt.

100,00

Energetikai mérnöki szolgáltatások

www.erbe.hu

www.mvmi-informatika.hu

Az MVM Zrt. és az általa irányított társaságok együttesen alkotják Magyarország nemzeti villamostársaság-csoportját, az MVM Csoportot. A cégcsoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamos­energia-piac meghatározó, integráltan működő résztvevője, mely szerepet vállal a régió villa­ mosenergetikájában is.

22

Az MVM Csoport az alábbi főbb szerepeket tölti be: Villamosenergia-kereskedő Az MVM Csoport Magyarország meghatározó villamosenergia-nagykereskedője (MVM Trade Villamos­ energia Kereskedelmi ZRt.), valamint számottevő részesedéssel rendelkezik a közvetlen fogyasztói értékesítés piacán is (MVM Partner ZRt., MVM Adwest GmbH). Nemzetközi kapcsolatainak és szakmai felkészültségének kihasználásával elősegíti a régióban az egyes villamosenergia-piacok integ­rá­ lódását, kiemelten kezelve a hazai érdekeket.

Villamosenergia-termelő Az MVM Csoport a Paksi Atomerőmű révén ter­me­­­ lőként is meghatározó szerepet tölt be a ma­gyar

Az MVM Csoport további tagjainak munkája teszi

piacon. A termelői portfólió bővítése során a ke­res­

teljessé az átviteli tevékenységet, amelynek kere-

kedelmi szempontok prioritása érvényesül a rend-

tében ellátják a hálózati beruházások létesítését

szerszabályozás és az ellátásbiztonság érdekeinek

(OVIT ZRt.), illetve a létesítések mérnökszolgálatát

messzemenő figyelembe vétele mellett. Az MVM

(MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt.).

Csoport aktív szereplő a regionális távhőpiacon is, ahol korszerű technológiák megvalósításával szol-

Vagyonkezelés

gálja az adott régió kedvező árú és környezetkímélő

Az MVM Zrt. mint holdingközpont alapvetően stra-

távhőellátását Tatabányán, Miskolcon és Észak-

tégiai irányító, ellenőrző tevékenységet lát el a tulaj­

Budán.

donában álló gazdasági szervezetek fölött. Ebbe a tevékenységi körbe tartozik a stratégiai tervezés

Átviteli rendszerirányító (TSO) Az

átviteli

hálózatot

is

tulajdonló

és döntéshozatal, a társaságcsoport tagjainak és TSO

a szervezet egységeinek felügyelete (kontrolling

(a MAVIR ZRt.) az MVM Csoport leányvállalata-­

és monitoring), irányítása, valamint a holding köz-

ként működik, melynek során az előírt tevékeny-

pontosított pénzgazdálkodási, vagyongazdálko­

ség-szétválasztási szabályok maradéktalanul érvé-

dási és ügyviteli tevékenysége. Ez azonban nem

nyesülnek. Az átviteli rendszerirányító társaság

vonatkozik az engedélyhez kötött tevékenysé-

feladata a nagyfeszültségű átviteli hálózat irányí-

gekre (villamosenergia-termelés, rendszerirányí-

tása, üzemeltetése, korszerűsítése, illetve szük-

tás,

séges mértékű bővítése is. A tevékenység során

továbbá a nukleáris biztonsággal összefüggő

elsődleges szempont, hogy a piaci szereplők egyenlő

tevékenységek). A MAVIR ZRt. esetében a straté-

feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz.

giai irányítás a működési függetlenség garantá-

villa­mosenergia-kereskedelem

és

átvitel,

lásával a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott ún. Megfelelési Szabályzat előírásai szerint történik.

23

Távközlési szolgáltatások Az MVM Zrt. a Nemzeti Hírközlési Hatóság által bejegyzett elektronikus hírközlési szolgáltató. A tulajdonában álló távközlési hálózatot az OVIT ZRt.-vel együtt üzemelteti, kiszolgálva a MAVIR ZRt. rendTávközlési szolgáltatásokat nyújt a társaságcsoport

Tulajdonosi részvétel a régió villamosenergia-piacán

tagjai részére, továbbá nyilvános gerincszolgálta­

Az MVM Csoport stratégiai célkitűzése, hogy ne csak

tóként béreltvonali és más, nagy értékű szolgáltatá-

Magyarországon, hanem a régió országainak vil-

sokat nyújt a távközlési nagykereskedelmi piacon.

lamosenergia-piacán is megjelenjen befektetőként,

szerirányítási és átviteli célú távközlési igényeit.

beruházóként. A nemzetközi befektetések elsőd­

További tevékenységek

leges célja az MVM piaci pozíciójának erősítése,

A VILLKESZ Kft. fő tevékenysége az erőművek

a tulajdonosi érték növelése, különös tekintettel a

(PA Zrt., VÉ ZRt., MVM Zrt. gázturbinás erőművek)

villamosenergia-rendszer szabályozásával és az ellá­

üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szol-

tásbiztonsággal kapcsolatos követelményekre.

gáltatási feladatok ellátása. A karbantartási munkák végez és nyomdát is üzemeltet.

Az állami felelősségvállalások érvényesítésének elősegítője

Az MVM Kontó Zrt. pénzügyi és számviteli, az MVMI

Az MVM Csoport Magyarország integrált, a villa­

Zrt. teljes körű informatikai szolgáltatásokat nyújt

mos­energia-vertikum valamennyi szegmensében

az MVM Csoport tagvállalatai számára.

jelen­levő nemzeti villamostársaságaként jelentős

mellett épületfenntartási, gondnokolási munkákat

Az MVM Csoport Magyarország integrált, a villamosenergia-vertikum valamennyi szegmensében jelen levő nemzeti villamostársaságaként jelentős mértékben képes támogatni az állami energetikai szerepvállalást mér­tékben képes támogatni az állami energetikai szerepvállalást. Az MVM piaci pozíciója révén, piaci eszközökkel a mindenkori jogszabályi kereteken belül, a vállalatok engedélyesi önállósága mellett aktívan hozzájárul a hosszú távú nemzeti energia­ politikai célkitűzések teljesítéséhez, az ellátás­biz­ tonság garantálásához és a villamosenergia-árak kedvező szinten tartásához kapcsolódó állami feladatok megvalósulásához – valamennyi magyarországi áramfogyasztó érdekében.

24

5.2

Az Igazgatóság tagjai

Lengyel Gyula (elnök) 2004. 12. 23-tól (jelenleg is tag) (2008. 05. 13-tól elnök)

Dr. Draskovics Tibor

Dr. Kocsis István

(elnök)

(vezérigazgató)

2007. 07. 25-ig

2008. 05. 31-ig

Vásárhelyi István

Mártha Imre

(elnök)

(vezérigazgató)

2008. 01. 08-tól

2008. 06. 01-től

2008. 05. 09-ig

25

Jendrolovicsné Hegedűs Éva 2007. 05. 31-ig

Kamarás Zoltán

Dr. Gordos Péter

2008. 05. 10-től

2008. 05. 09-től 2008. 06. 02-ig

Dr. Karl Imre

Kovács József

2008. 05. 09-ig

2008. 01. 07-ig

Dr. Baráth Csaba

Molnár László

2007. 05. 31-ig

2008. 01. 07-ig

Dr. Deák Péter Ferenc

Nagy József

2008. 01. 07-ig

2008. 05. 10-től

26 Novák János

Tabák Péter 2007. 10. 31-ig

Nagy Csaba

Dr. Virág Miklós

2008. 01. 08-tól

2008. 01. 07-ig

Pál László

Dr. Voszka Éva

2008. 05. 10-től

2008. 05. 09-ig

Tavaszi Zsolt

Wiegand Győző

2007. 05. 31-ig

2007. 05. 31-ig

27

A Felügyelő Bizottság tagjai Miklós László

Vargáné Stöckler

(elnök)

Ágnes

Bakonyi György

Prágai Pál

Dr. Börcsök Dezső

Filip György

Gudra Tamás

Kovács József 2008. 05. 09-től

Dr. Szegedi Gyula

Dr. Mihályi Péter

2008. 05. 10-től

2008. 05. 31-ig

28

A menedzsment névsora

Mártha Imre kereskedelmi vezérigazgató-helyettes 2008. 05. 31-ig, 2008. 06. 01-től vezérigazgató

Dr. Kocsis István vezérigazgató 2008. 05. 31-ig

Mártha Imre 1975-ben született Kisvárdán. 1996ban szerzett közgazdász diplomát a Cambridge-i Egyetemen. Ezt követően dolgozott az Eurocorp International Finance Rt.-nél, illetve a Westdeutsche Landesbank Investment Rt.-nél, majd az Enron Europe Limited londoni irodájában volt magyar­ Kocsis István 1952-ben született Pusztavámon.

országi képviselő. 2001-től az Állami Privatizációs

1976-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem

és Vagyonkezelő Részvénytársaság Energetikai és

Gépészmérnöki Karán, egyetemi doktori fokozatát

Infrastruktúra igazgatóságán ügyvezető igazgató.

(1985) is itt szerezte. 1991-ig a Gépészmérnöki Kar

2003 és 2006 között az MVM Rt. kereskedelmi igaz­

oktatója. A 90-es évek elején az Ipari és Kereske-

gatója, majd 2006. augusztus 1-től kereske­delmi

delmi Minisztériumban a hazai ipart felügyelte, az

vezérigazgató-helyettes és az MVM Trade ZRt.

ipar kormányzati szintű válságkezelését irányította.

vezérigazgatója. Nevéhez fűződik az MVM Csoport

Ezt követően az állami vagyont kezelő szervezetet

kereskedelmi tevékenységének piackonform, az

vezette. A 90-es évek végén az egyik legjelentősebb

EU-előírásoknak és az európai versenypiaci gyakor­

európai energetikai vállalatcsoportnál, az RWE-nél

latnak megfelelő átszervezése, a kereskedelmi

illetve hazai leányvállalatainál töltött be vezető

üzlet­ág – nagykereskedelem és a közvetlen fogyasz­

pozíciókat.

tói értékesítés – szakmai felügyelete (MVM Trade,

2002-től a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója,

MVM Partner, MVM ADWEST). Az elmúlt évek során

majd 2005 januárjától 2008 júniusáig Magyar­

vezetésével zajlottak az MVM kapacitásárverései.

ország nemzeti villamos társaságcsoportjának

2008. június 1-jétől látja el MVM Zrt. vezérigazgatói

vezetője, az MVM Zrt. vezérigazgatója. Gazdasági

feladatait.

vezetői megbízatásai mellett számos tudományosszakmai és társadalmi szervezet vezetőségi tagja, illetve elnöke, a BME Gazdasági Tanács elnökhe­ lyettese, az OTP Nyrt. Igazgatóságának tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Tudományos és szak­ mai konferenciák rendszeres előadója. Paks város 2007-ben díszpolgárává avatta.

29

Dr. Gerse Károly törzskari vezérigazgató-helyettes

Gerse Károly 1944. június 22-én született Budapes-

Dr. Karl Imre

ten. 1967-ben végzett a BME Gépészmérnöki Kar

stratégiai vezérigazgató-helyettes

Erőgépész Szak Hőerőgépész ágazatán, doktori címét is itt szerezte 1977-ben, 1986 óta a műszaki tudományok kandidátusa. 1967 és 1972 között az Energiagazdálkodási Intézet műszaki gyakornoka, energiafelügyelője, majd hőtechnikai előadója. 1972 és 1977 között a BME Gépészmérnöki Kar Kalorikus Gépek Tanszék tanár­ segéde, 1986-ig egyetemi adjunktusa. Ezt követően 1987 és 1992 között a Magyar Villamos Művek Tröszt műszaki tanácsadója, majd az MVM Rt. Erőművi Üzemviteli Osztály vezetőjeként fontos szerepe volt a szabályozási változásokban, a villamosenergia-ipar privatizációjának előkészí-

1957. május 25-én született Bonyhádon. 1983-ban

tésében. 2002-ig a társaság kereskedelmi igazga-

a Nehézipari Műszaki Egyetemen okleveles gépész-

tójaként a kereskedelmi tevékenységért, az Üzemi

mérnöki, 1988-ban a Budapesti Közgazdaságtu-

Szabályzatért, a szabályozási kérdésekért volt fe-

dományi Egyetemen okleveles közgazdász, majd

lelős. E pozíciójában jelentősen hozzájárult a villa-

2006-ban a Corvinus Egyetemen politológus diplo-

mosenergia-piac liberalizációjához – többek között

mát szerez.

az optimális piaci struktúra, a befagyott költségek

1990-ig a Péti Nitrogénműveknél anyagellátási ve-

és a piaci erőfölény kérdéseinek vizsgálatával.

zető, ezt követően 1994-ig vállalkozóként dolgozik.

2003-tól általános vezérigazgató-helyettes. 2006

1996 és 2002 között országgyűlési képviselő, a

óta törzskari vezérigazgató-helyetteseként társa-

Gazdasági Bizottság és a Közbeszerzési Bizottság

sági, szabályozási és energiapolitikai kérdésekkel

alelnöke, az Európai Uniós Bizottság tagja. 2004-ig

foglalkozik.

a Miniszterelnöki Hivatalban politikai főtanácsadó. 2005 óta az MVM Zrt. stratégiai igazgatója, illetve vezérigazgató-helyettese, feladata az MVM Csoport stratégiájának kidolgozása, illetve részvétel a vállalatcsoport stratégiai irányításában és az üzletfejlesztési ügyek vitele.

30

Kovács József termelési vezérigazgató-helyettes

Kovács József 1963. május 2-án született Szolno­

Molnár László

kon. 1987-ben szerzett okleveles gépészmérnöki

gazdasági vezérigazgató-helyettes 2008. 06. 04-ig

diplomát a gödöllői Szent István Egyetemen. Diplomamunkáját ösztöndíjasként Hollandiában írta. Első munkahelye a Paksi Atomerőmű Vállalat volt. Kezdő mérnökként az üzemviteli területen ismerte meg az atomerőmű teljes működését. Primer­köri gépészként, főgépészként, majd blokk­ügyeletesként sajátította el a speciális atomerő­művi ismereteket. 1994-ben az atomerőmű legmagasabb – átfogó – mérnöki feladatát végző ügyeletes mérnökké nevezték ki. 10 éves üzem­viteli gyakorlat után, 1997ben lett az atomerőmű reaktorainak biztonságos üzemeltetéséért felelős Reaktor Osztály vezetője. 2003. február 1-től a felső vezetés tagja, az atome­

Molnár László 1960. január 19-én született Bölcs­

rő­mű üzemviteli igazgatója. 2005. január 12-től a

kén. 1983-ban végzett ipari tervező-elemzőként

Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának tagja, ja­

a Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd

nuár 13-tól a társaság vezérigazgatója. 2006. au-

1990-ben ugyanitt vállalati komplex tervező-elemző,

gusztus 17. óta a Magyar Villamos Művek Zrt. ter-

szak­közgazda minősítést szerzett.

melési vezérigazgató-helyettesi pozícióját is betölti.

Szakmai pályáját a Paksi Atomerőműnél beosztott

Munkahelyi feladatain túl közel egy évtizede a Nem-

közgazdászként kezdte 1983-ban, majd 1985-től a

zetközi Atomenergia Ügynökség szakértője.

Tervezési és Munkaügyi Osztály vezetője. 1992-től Gazdálkodási és Kontrolling Főosztályt vezeti, majd 2003-tól az erőmű gazdasági vezérigazgató-helyet­ tesi tisztét látja el. 2005 és 2008 között a Magyar Villamos Művek Zrt. Igazgatóságának tagjaként, gazdasági

vezérigazgató-helyettesként

irányí-

totta a központi cash-pool rendszer kialakítását, működtetését, valamint a pénzügy-számvitel és az informatika holdingszintű „egybeszervezését”, a központi beszerzés kialakítását.

31

Holló Vilmos vezérigazgatói főtanácsadó

Holló Vilmos 1955-ben született Gyöngyösön.

Lehőcz Balázs Gábor

1976-ban végzett a Kandó Kálmán Villamosipari

gazdasági vezérigazgató-helyettes

Műszaki Főiskola Erősáramú Karán, majd 1983-ban

2008. 06. 06-tól

közgaz­dász diplomát szerzett. 1976-tól 1979-ig az ÉMÁSZ-nál kiviteli tervező, később üzemgazdász, majd 1983-tól az ÉMÁSZ gazdasági vezérigazgatóhelyettese. 1987 és 1992 között a Gagarin Hőerőmű gazdasági vezérigazgató-helyettese. 1992-től az MVM Rt. gazdasági igazgató-helyetteseként részt vett az MVM átalakításában, privatizációjának előkészítésében. 1995 és 1999 között az MVM Rt. befektetési, illetve vagyongazdálkodási igazgatója, 1999-től stratégiai igazgató. 2001-től az MVM Zrt. vagyongazdálkodási igazgatójaként feladatai közé tartozott az erőművi, hálózati, beruhá­ zási, privatizációs és portfóliókezelési szervezetek

Lehőcz Balázs Gábor 1976. május 26-án szüle­

irányítása, 2006 óta vezérigazgatói főtanácsadó.

tett Buda­pesten. 1999-ben szerzett közgazdász

2002-2007 között irányítása mellett létesültek a

diplomát a Külkereskedelmi Főiskolán, majd 2003-

miskolci és a tatabányai gázmotoros erőmű egysé-

ban a Buda­pesti Közgazdaságtudományi és Állami-

gek, az Észak-Budai Kogenerációs Fűtőerőmű és a

gazgatási Egyetemen. Korábban dolgozott az ELMŰ-

Miskolci Kombinált Ciklusú Erőmű.

nél gazdasági szakértőként, később értékesítés

1997-től látta el a Vértesi Erőmű Rt. Igazgatóságának

kont­rolling vezetőként. 2004-ig az ELMŰ–ÉMÁSZ

elnöki, majd 2006 óta a Felügyelő Bizottság elnöki

Rt.-nél kiemelt fogyasztói értékesítés vezető, majd

tisztségét, amely időszak alatt menedzselte a ret-

2006-ig a Magyar Áramszolgáltató Kft. értékesítési

rofit programot. 2006 óta a MIFŰ Kft. és az Észak-

vezetője. 2006 és 2008 között a cégcsoport egyik

Budai Fűtőerőmű Kft. egyik ügyvezetője, 2007-től

kereskedelmi leányvállalata, az MVM Partner Ener-

a MVM GTER Zrt. Igazgatóság elnöke.

giakereskedelmi ZRt. vezérigazgatója, 2008-tól a cég igazgatóságának elnöke. 2008. június 6. óta az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.

32

Somogyi Tamás

diplomát. Iparági tevékenységét a Vértesi Erőműben

biztonsági igazgató, 2008. 10. 14-ig

illetve annak jogelődeinél kezdte 1986-ban. 1996ban lett az MVM Rt. Jogi és Igazgatási Osztályán osztályvezető-helyettese. 1997-től a Budapesti 5000. Ügyvédi Iroda munkatársaként a Társaság jogi képviseletét látta el. 2002-ben visszatért az MVM Rt.-hez. A jogi és igaz­ gatási területet vezeti, ellátja a Társaság vezető jogtanácsosi feladatait is. Részt vett a z MVM Zrt. engedélyesi tevékenységének átalakításában, a kereskedelmi társaságok megalapításában, szakmai irányításával került kialakításra az MVM Csoport mint elismert vállalatcsoport.

1946-ban született Budapesten. 1964-ben érettségizett a Villamosenergiaipari Technikumban, majd

Tringer Ágoston

bevonulásig elektrikusként dolgozott az OVIT-nál.

kommunikációs osztályvezető

1966-tól hivatásos tiszti szolgálatban dolgozik a Belügyminisztériumban, 1990-ben ezredes, és kinevezik a Terrorelhárítási Szolgálat vezetőjének. 1994-től a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatójának első helyettese, dandártábornok. 1995-ben a Köztársasági elnök vezérőrnaggyá nevezi ki. 1995 és 1998 között a Miniszterelnöki Hivatalban helyettes államtitkár. Egyetemi és főiskolai diplomája van, mindkettő summa cum laude minősítéssel. 1984-ben társalgási szintű nyelvvizsgát tesz orosz nyelvből. 1998-ban nyugállományba vonul, 2000-ig a Secu­ rity Audit Biztonsági Kft. ügyvezető igazgatója.

Tringer Ágoston 1966. június 21-én született Buda­

2002-ben kerül a Magyar Villamos Művek Zrt.-hez,

pesten. 1990-ben szerzett erősáramú villamos-

mint biztonsági igazgató.

mérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1994-ben PR szaküzemgazdász végzettséget a Külkereskedelmi Főiskolán.

Dr. Izsáki Mihály

1990 szeptemberében a Magyar Villamos Művek

vezető jogtanácsos, jogi és igazgatási osztályvezető

Tröszt Villamos Osztályán kezdi pályáját, majd 1992 óta a PR Iroda, a későbbi Kommunikációs Osztály munkatársa. 2003 októbere óta az osztály vezetője, feladatkörében ellátja az MVM szóvivői feladatait, szervezi a cég sajtókapcsolatait. Az MVM Csoport elismert vállalatcsoporttá alakulását követően az általa irányított szervezet koordinálja a társaság­ csoport egészének kommunikációs tevékenységét. A kommunikációs szervezet vezetőjeként felelősségi körébe tartozik a társaság nagy rendezvényeinek megszervezése, az MVM hivatalos és PR-célú kiadványainak elkészítése, a társaság külső (internet)

1957-ben született Tatabányán. A Pécsi Tudománye-

és belső (intranet) online megjelenésének formai

gyetem Jogtudományi Karán 1984-ben szerzett jogi

és tartalmi működtetésének felügyelete.

33

34

Az új irányítási rendszer nem cél, hanem egy korszerű eszköz a cégcsoport verseny­ képességének javítása, értékének növelése érdekében. Az átalakulás a teljes piacnyitás idejére egy lényegesen rugal­masabban, a piaci kihívásokra gyorsan és hatéko­nyan válaszolni képes cégcsoport létrejöttét alapozza meg. 5.3.

Az elismert vállalatcsoport tagjai és működése

Az MVM 2005 júliusában elfogadott középtávú üzleti stratégiája alapvető célként rögzítette a nemzeti villamostársaság-csoport piaci és tulaj­­donosi értékének növelését, a cégcsoport jövedelmezőségének javítását. A stratégia ennek egyik elsődleges feltételeként határozta meg, hogy az MVM és leányvállalatai a társasági optimumon működő cégek csoportjából csoportoptimumon működő stratégiai holdinggá alakuljanak át. A cégcsoport vezetése ennek érdekében a tulajdonosi körbe tartozó társaságok irányítá­ si rendszerének átalakításáról döntött. A mintegy másfél évig tartó, az MVM és leányvállalatai

35

szerteágazó tevékenységi körét lényegében teljes mértékben átfogó projekt munkájának eredményeként 2007. június 1-jén ünnepélyes keretek között aláírták az elismert vállalatcsoport létrejöttét tanúsító dokumentumot. Az irányítási rendszer átalakításának jogi keret­ rendszerét a 2006. július 1-jével hatályba lépett, a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény – az új Gt. – lehetővé teszi, mely az elismert vállalatcsoport intézményének bevezetésével lehetőséget ad arra, hogy az elkülönült – anyavállalat-leányvállalat

jellegű

viszonyban

álló –, de üzleti értelemben mégis közös irányítású cégek egységes üzletpolitikai koncepció alapján működhessenek. Ennek során az elismert vállalatcsoport vezető tagja a csoport stratégiai cél­

Az elismert vállalatcsoporttá alakulás során

jainak elérése érdekében egységes eszközrend-

létrejöttek az anyavállalat és az irányított társa­

szer alkalmazásával irányítja a társaságcsoport

ságok közötti együttműködést szabályozó szer­

vállalatait.

ződések, illetve a társaságok vezető testü­letei

Az elismert vállalatcsoport tagjai közé az alábbi

A Cégbíróság az elismert vállalatcsoportot

leányvállalatok tartoznak*:

– Magyar­országon elsőként – nyilvántartásba vette.

módosították az érintett cégek alapszabályait.

Az MVM Csoport új típusú működése azt követően   • Paksi Atomerőmű Zrt.

kezdődött, hogy a 12 leányvállalat vezetője és

  • Országos Villamostávvezeték ZRt.

a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója a

  • MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi ZRt.

főtulajdonos ÁPV Zrt. vezérigazgatójának jelen-

  • MVM Partner ZRt.

létében, ünnepélyes keretek között aláírta az elis-

  • MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt.

mert társaságcsoport alapdokumentumait hatály-

  • Tatabánya Erőmű Kft.

ba léptető okiratot.

  • MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft.   • MVM Észak-Buda Fûtôerômû Kft.

Az új irányítási rendszer nem cél, hanem egy

  • Vértesi Erőmű ZRt.

korszerű eszköz a cégcsoport versenyképessé­

  • MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt.

gének javítása, értékének növelése érdekében.

  • VILLKESZ Villamosipari Kereskedelmi

Az átalakulás a teljes piacnyitás idejére egy lénye­

és Szolgáltató Kft.

gesen rugalmasabban, a piaci kihívásokra gyor-

  • MVMI Informatika Zrt.

san és hatékonyan válaszolni képes cégcsoport

  • MVM Kontó Zrt.

létrejöttét alapozza meg. Az új irányítási rendszer ugyanakkor semmiféle módon nem érinti az egyes

* Az Elismert Vállalatcsoport tagjain túl az MVM Zrt.-nek számos

más energetikai vállalkozásban is van tulajdonrésze, e fejezetben csak az egységes irányítási rendszer keretében mûködô társaságokat szerepeltetjük.

leányvállalatok – pl. a Paksi Atomerőmű – engedé­ lyesi tevékenységét, elsődleges célja a csoport­ szinten hatékony üzleti működés biztosítása. A magyarországi átviteli rendszerirányító társaság, a MAVIR ZRt. – bár tulajdonilag a cégcsoport tagja – speciális helyzeténél fogva nem része az elismert vállalatcsoportnak.

36

Az MVM Zrt. szervezeti felépítése 2007. december 31-én

5.4 

Közgyûlés

Felügyelô Bizottság

Könyvvizsgáló

Igazgatóság

Biztonsági Igazgató

Igazgatósági Titkárság

Jogi és igazgatási osztály

Vezérigazgató

Vezérigazgatói tanácsadók

Kommunikációs Osztály

Humán Erôforrás Gazdálkodási osztály Belsô Ellenôrzési Osztály

Kereskedelmi Vezérigazgatóhelyettes

Termelési Vezérigazgatóhelyettes

Gazdasági Vezérigazgatóhelyettes

Stratégiai Vezérigazgatóhelyettes

Törzskari Vezérigazgatóhelyettes

Kereskedelmi Koordinációs Osztály

Termelési és Karbantartás Koordinációs Osztály

Projekt Koordinációs Osztály

Stratégiai Osztály

Környezetvédelmi Osztály

Távközlési Osztály

Pénzügyi Osztály

Üzletfejlesztési Osztály

MInôségügyi Osztály

Számviteli Osztály

Szervezetfejlesztési Osztály

Informatikai Osztály

Kontrolling Osztály

Vagyongazdálkodási és Portfolió Osztály

Beszerzési és Létesítménygazdálkodási Osztály

Elemzô Osztály

37

5.5

A Felelős Vállalatirányítási Rendszer (Corporate Governance) felépítése

fizetése, részvények átalakítása, átvál­toztatható kötvény kibocsátása, alaptőke felemelése vagy leszállítása) mellett számos egyéb kizárólagos hatáskört állapít meg a Közgyűlés számára. Ezen jogkörök döntően a társaság gazdálkodásának (meghatározott értékhatár feletti befektetés, esz­ közértékesítés, hitelfelvétel, kezesség- vagy garan­­ciavállalás) szorosabb tulajdonosi kontrollját hivatottak biztosítani, figyelemmel a jelenleg meghatározó állami tulajdon védelmére is.

Igazgatóság Az Igazgatóság a társaság ügyvezető szerve. Az Igazgatóság legfeljebb 7 tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a közgyűlés választja, az Igazgatóság elnökét a tagok maguk közül választják. Az Igazgatóság képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, alakítja ki a társaság munka­ Az MVM Zrt. működésének keretfeltételeit, jogi

szervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a

környezetét a Gazdasági Társaságokról szóló

vezérigazgató felett, és dönt mindazon ügyekben,

2006. évi IV. törvény (Gt.) jelöli ki. Az MVM Zrt.

amelyeket Gt., az MVM Zrt. Alapszabálya, illetve az

Alapszabálya ennek alapján, ezzel összhangban

Igazgatóság Ügyrendje kizárólagos hatáskörébe

határozta meg a társasági működés szabályait.

utal. Ez utóbbi jogkörök – hasonlóan a Közgyűlés

Közgyűlés

társaság gazdálkodása feletti ellenőrzést hivatottak

kizárólagos döntési jogosítványaihoz – alapvetően a biztosítani. A Közgyűlés a társaság legfőbb szerve, mely a rész­vényesek összességéből áll. A részvényesek a

Felügyelő Bizottság

jogaikat a közgyűlésen gyakorolják. Az MVM Zrt. kizárólag „A” sorozatú törzsrészvényeket bocsátott

A Felügyelő Bizottság 6-9 tagból áll, közülük 2-3

ki, amelyek azonos jogokat biztosítanak a részvé-

tagot az Üzemi Tanács jelöl ki. A Felügyelő Bizottság

nyesek számára. A társaság évente egyszer (május

tagjait a közgyűlés választja, a Felügyelő Bizottság

31-ig) tart rendes és szükség szerint rendkívüli

elnökének személyére az Állami Számvevőszék

közgyűlést. Rendkívüli közgyűlés összehívását az

tesz javaslatot.

Igazgatóság kezdeményezheti. A részvényesek le-

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társaság ügyveze-

galább 5%-ának kérésére az Igazgatóság köteles a

tését. A Felügyelő Bizottság köteles továbbá

közgyűlést összehívni.

megvizsgálni a társaság legfőbb szerve ülésé-

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó

nek napirendjén szereplő valamennyi üzletpoli-

ügyeket a Gt., illetőleg az MVM Zrt. Alapszabálya

tikai jelentést, a számviteli törvény szerinti éves

rögzíti. A Gt.-ben megállapított kizárólagos hatás­

beszámolót és az adózott eredmény felhaszná-

körök (az Alapszabály megállapítása és módosítása,

lására vonatkozó javaslatot, valamint minden

a társaság átalakulása, megszűnése vagy műkö­

olyan előterjesztést, amely a Közgyűlés kizáróla-

dési formájának megváltoztatása, az igaz­gatósági,

gos hatáskörébe tartozik. Az érintett kérdésben a

felü­gyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló meg­

Közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság jelentésének

választása és visszahívása, a számviteli törvény

ismeretében hozhat érvényes határozatot.

szerinti beszámoló jóváhagyása, osztalékelőleg

38

Könyvvizsgáló

Az MVM Zrt. munkaszervezetének felépítését, a működés alapvető szabályait a társaság Szerve­

A Közgyűlés által választott könyvvizsgáló fela-

zeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

data, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben

A társaság cégjegyzésére jogosultak az Igazgató­

meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és en-

ság tagjai, illetve az Igazgatóság által cégjegyzés­

nek során mindenekelőtt annak megállapításáról,

re felhatalmazott alkalmazottak. Az Igazgatóság

hogy a gazdasági társaság számviteli törvény

elnö­ke és a vezérigazgató önállóan, a többi jogo-

szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak,

sult együttesen jegyzi a céget.

továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénz­ügyi helyzetéről, működésének eredményéről.

Ügyvezetés, munkaszervezet Az MVM Zrt.-nél a vezérigazgató a társaság első számú vezető állású munkavállalója: az igaz­ga­ tósági ülések közötti időszakokban ellátja a társa­ ság ügyvezetését, biztosítja a társaság ope­ratív vezetését, és gyakorolja a társaság alkalma­zottai felett a munkáltatói jogokat.

5.6

Kockázatkezelési Rendszer

Az MVM Zrt. az elmúlt 5 évben kialakította a társa­ ságcsoport kockázatkezelési tevékenységének alap­­­­ vető kereteit. Elkészült a kockázatkezelés elveit, a tevékenység szervezeti kereteit rögzítő Kockázatkezelési Politika, létrejött a menedzsment szintű koordinációt biztosító Kockázatkezelési Bizott­ság. Ezt követően kiadásra kerültek a kocká­zat­ke­ zelési feladatok ellátására vonatkozó specifikus szabályozások.

39

Az MVM Csoport kockázatkezelési politikájának alap­

terjed ki (a termelő és szolgáltató társaságok döntő

elve, hogy a társaságcsoport egészét vagy jelentős

részben a csoporttagok részére értékesítenek).

részét érintő kockázatok (pénzügyi kockázatok,

Az üzleti partnerekkel szemben vállalható maximá-

partnerkockázatok) kezelése központosítottan, az

lis hitelkockázati kitettséget (partnerlimit) az MVM

anyavállalat kijelölt szervezeti egységének irányí-

határozza meg a partner hitelképessége alapján,

tásával történik. Az egyes üzletágak, társaságok, s

és a kereskedelmi társaságok ennek figyelembe

zervezeti egységek specifikus kockázatainak (pl. ter-

vételével határozzák meg az alkalmazandó fizetési

mékár, működési, technológiai és egyéb kocká­zatok)

feltételeket.

kezelése az adott funkcionális terület felelőssége.

• Működési kockázatok. A nukleáris alapú villamos­

Egyes kiemelt kockázati területekre vonatkozólag

energia-termelést folytató Paksi Atomerőmű Zrt.

a társaságcsoport az alábbi elvek mentén végzi te-

és a TSO feladatokat ellátó MAVIR ZRt. nagy érté­

vékenységét:

kű technológiát üzemeltetve végeznek kiemelt

• Pénzügyi kockázatok: a devizaárfolyam- és kamat-

rendelkezésre állást igénylő tevékenységet. Ezen

kockázatok kezelése központosítottan, az MVM Zrt.

társaságoknál az operatív kockázatok megfelelő

„treasury” területe által történik. A kockázatok

kezelése meghatározó szerepet játszik a társaság­

mérése társaságcsoport-szintű modell alapján

csoport egészének eredményes működésében.

történik, és az esetlegesen szükséges fedezeti

Erre

ügyletek megkötéséről a társaságcsoport-szintű

minőségbiztosítási rendszer biztosítja a techno­

tekintettel

mindkét

társaságnál

átfogó

lógiai folyamatok szabályozottságát, az előírások

Az MVM Csoport kockázatkezelési politikájának alapelve, hogy a társaságcsoport egészét vagy jelentős részét érintő kockázatok (pénzügyi kockázatok, partner koc­ ká­zatok) kezelése központosítottan, az anyavállalat kijelölt szervezeti egy­sé­­ gének irányításával történik.

kitettségek elemzése alapján születik döntés. Az MVM a koc­kázatok fedezésére egyaránt alkalmaz „plain vanilla” típusú és strukturált derivatív termékeket. • Partnerkockázat: az MVM Zrt. által működtetett központosított partnerkockázat-kezelő rendszer a társaságcsoport kereskedelmi leányvállalataira

teljes körű betartását és ezzel a működési kocká­ zatok minimalizálását. Tekintettel arra, hogy a tulajdonosi elvárások teljesítése érdekében az MVM Zrt. üzleti stratégiájának egyik kulcselemét képezi a tőzsdeképesség megte­ remtése, a társaságcsoport 2008-ban a kockázatkezelési rendszer átfogó felülvizsgálatát és szükség esetén átdolgozását tervezi annak érdekében, hogy az mindenben megfeleljen az élenjáró iparági gyakorlatnak.

6

Gazdasági környezet és pénzügyi eredmények

42

6.1

 akrogazdasági M környezet

A világgazdasági növekedés átrendeződése jelentős hatással volt az energiahordozók iránti keresletre, és azon keresztül áruk alakulására.

6.1.1 A világgazdaság 2007-ben

nyarától fokozatosan tovagyűrűző válság hatásait. A fejlődő országok, ezen belül is különösen az energia-intenzív növekedéssel jellemezhető úgynevezett

Gazdasági növekedés

„BRIC” országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) az egyébként is igen magas dinamikájukat tovább

A világgazdaság egészének növekedési üteme

tudták növelni.

lénye­gében változatlan maradt 2007-ben (az IMF becslése szerint a 2006. évi 5,0%-ról 4,9%-ra

Tüzelőanyag-árak

mérséklődött), ugyanakkor eltolódás következett be a fejlett és a fejlődő országok között. Elsősorban

A világgazdasági növekedés átrendeződése jelentős

az Egyesült Államok gazdasági növekedése lassult

hatással volt az energiahordozók iránti keresletre,

le jelentősen (2,9%-ról 2,2%-ra), ugyanakkor az

és azon keresztül áruk alakulására. Az alapvető

eurózóna és Japán konjunktúrája – bár 2007 köze-

szerepet betöltő kőolaj kereslete 2007-ben az IEA

pére egyértelműen elérkeztek konjunktúraciklusuk

számításai szerint napi 1,13 millió hordóval emelke-

felszálló ágának végére – egyelőre csak kis mérték-

dett, amely az OECD országok napi 0,25 millió

ben sínylette meg az amerikai jelzálogpiacról 2007

hordós csökkenése és a nem OECD országok napi

43

1,38 millió hordós növekedése eredőjeként állt össze (ez utóbbin belül Kína egymagában napi 0,33 milliós növekedést produkált). A kínálat ezzel nem tudott lépést tartani: az OPEC tagjai 0,15 millió hordóval, az OPEC-en kívüli termelők napi 0,55 millió hordóval növelték termelésüket; a különbözetet a készletek felhasználása kompenzálta időlegesen. A kereslet dinamikus növekedése a szűk kínálattal párosulva az árak jelentős emelkedését eredményezte. Az Európában referenciának tekinthető Brent olajféleség ára a 2006 év végi 62 dollárról 2007 év végére 98 dollárra emelkedett. A földgáz ára is együtt mozog a kőolaj árával, ugyanakkor

(10 éves swap ráta) 0,51%-kal, az euró-kamatok

csak jelentős késleltetéssel – ezért 2007-ben a

pedig 0,72%-kal emelkedtek ebben az időszakban.

kontinentális gázárak inkább a 2006-os, és nem

Az amerikai jelzálogpiaci válság hatására a bank-

a 2007-es kőolajpiaci trendeket tükrözték, ezért az

közi pénzpiacon a nyár folyamán kialakult és az

év közepéig csökkenő tendenciát mutattak, és csak

év hátralévő részében egyre fokozódó likviditási

ezt követően kezdtek jelentősebben emelkedni.

problémák az amerikai jegybankot a fokozódó inflá­

A szénárakat a nagyon erős kínai és indiai kereslet

ciós veszély ellenére az irányadó kamat három-

mellett a dél-afrikai és ausztrál szállítási kapacitá-

szori, összesen 1,00%-os csökkentésére kényszerí­

sok szűk keresztmetszete is felfelé hajtotta, az euró-

tették, az ECB pedig kénytelen volt felfüggeszteni

pai szabadpiacon az előző év végi 67 USD/tonnáról

a félév során az egyébként várt kamatemeléseket.

129 USD/tonnára emelkedett az ár 2007 végére.

A piaci kamatok (különösen a hosszú lejáratok)

Az emelkedés mértéke így még a kőolaj-áremel­

csökkenése azonban minimális mértékű maradt,

kedését is meghaladta. Közrejátszhatott ebben az

mivel a bankközi pénzpiac illikviditása, a bankok

a tény is, hogy 2007 végére, az első elszámolási

egymással szembeni bizalmatlansága miatt a pénz-

időszak végére a CO2 tanúsítványok piaca – a kvóták

piaci kamatok jelentősen magasabbak voltak, mint

túlkínálata miatt – lényegében összeomlott, az év

a jegybanki referencia-kamatok, illetve az állam-

eleji 6,5 EUR/tonna árról mindössze 2 cent/tonna

papírpiaci hozamok.

árra zuhant, ezzel is a CO2-igényesebb széna­ lapú villamosenergia-termelés versenyképességét

Devizaárfolyamok

erősítve. Ugyanakkor az új elszámolási periódus kezdőárai lényegesen magasabbak, mivel a kvóták

Az év során – elsősorban az európai gazdaság

nem vihetőek át egyik időszakból a másikba.

viszonylag erős fundamentumainak köszönhetően – folytatódott az euró felértékelődése a kulcsvaluták-

Kamatok

kal szemben. Az Európai Unió fizetőeszköze 2007-

A 2007. év első felében az Egyesült Államok és az

az angol fonttal, 5%-kal a japán yennel és 3%-kal

euró-zóna piaci kamatai egyenletesen emelkedő

a svájci frankkal szemben. Az erősödés egyelőre

tendenciát mutattak, amelyek részben a gazda­

csak bizonyos ágazatokban okozott versenyképes-

ságok viszonylag stabil növekedésére, részben az

ségi problémákat, az EU-tagországainak többsége

emelkedő olajárak jelentette inflációs veszély miatti

hatékonyságjavulással ellensúlyozni tudta az

szigorú monetáris politikára vezethetők vissza.

export­ra gyakorolt negatív hatásokat. Ugyanak-

A FED ebben az időszakban végig 5,25%-on tartot-

kor az erős euró jótékony hatással volt az infláció

ta irányadó kamatát, az ECB pedig két alkalommal

alakulására; jelentős részben ennek köszönhető,

emelte azt, így az év eleji 3,50%-ról júniusra 4,00%-

hogy az olajár- és élelmiszerár-robbanás csak

ra emelkedett. A hosszú lejáratú dollárka­matok

kismértékben emelte meg az árszínvonalat.

ben 10%-kal értékelődött fel a dollárral, 9%-kal

44

6.1.2 A magyar gazdaság folyamatai

Kamatok A Magyar Nemzeti Bank az év során két alka­lom­mal (júniusban és szeptemberben) csökkentette a jegy-

Gazdasági növekedés

banki alapkamatot, mindkét alkalommal 0,25%-kal. Így az előző év végi 8,0%-ról 7,5%-ra mérséklő-­

A magyar gazdaság 2007. évi folyamataira erő­

dött az alapkamat, döntően az infláció ezen

teljesen rányomta bélyegét az előző évi gazdasági

időszakban megfigyelhető csökkenésének eredmé-

kiigazítás hatása. A költségvetés felhalmozási kia­

nyeképpen. Az év során a hosszú lejáratú kamatok

dásainak erőteljes visszafogása, az adóemelések

is viszonylag stabilak maradtak, a 10 éves referencia

miatt visszaeső reálkeresetek egyszeri keresleti

államkötvény hozama 6,45% és 7,14% között

sokknak tekinthetők, amelyet azonban megfejelt

inga­dozott (a minimumot júliusban, a maximumot

még a katasztro­fális mezőgazdasági termés is.

decemberben érte el).

Az év egészét jellemző 1,3%-os növekedési ráta több mint tízéves mélypont, töredéke a megelőző

Devizaárfolyamok

években általánosnak tekinthető 3,9-4,8% közötti növekedési ütemnek.

A forint árfolyama – a 2006-ban tapasztalt jelentős volatilitástól eltérően – ebben az évben meglehetős

Infláció

stabilitást mutatott. Az árfolyam lényegében egész évben a 245 és 255 HUF/EUR árfolyamsávban

Az árszínvonal alakulására a kínálati oldalról a 2006.

mozgott, amelyből legfeljebb néhány napra tört ki.

évi kiigazítással összefüggő energiaár-emelések, a

Az árfolyam stabilitása mögött döntően a magas

világpiaci olajárak és az élelmiszerárak, a kereslet

hazai kamatszínvonal állt.

oldaláról pedig az alacsony gazdasági növekedés és a szigorú monetáris politika gyakoroltak hatást. Az éves szinten 8,0%-os drágulást döntően a háztartási energia (24,6%) és az élelmiszerek (11,5%) áremelkedése idézte elő, minden más árufőcsoport esetében a növekedés jóval átlag alatti volt (a tartós fogyasztási cikkek árszínvonala minimá­ lisan csökkent). Az infláció trendje a márciusi tetőpontról (9,0%) szeptemberig (6,4%) csökkenő tendenciát mutatott, ezt követően azonban az áremel­kedés üteme ismét gyorsulásnak indult, és decemberre újra megközelítette az év eleji szintet.

45

6.2

Szabályozási környezet

A villamosenergia-ipart érintő szabályozás terén a 2007. év fontos változásokat hozott mind az európai uniós, mind a magyar szabályozás tekintetében. Az uniós szabályozás alapjait továbbra is a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatá­ lyon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (Irányelv) hatá­ rozta meg 2007-ben. A legjelentősebb változást a villamosenergia-iparban kétség kívül a teljes piacnyitás jelentette: az Irányelv rendelkezései

Az egyetemes szolgálta­tásra meghatározott garanciális feltételeknek elsősorban az a célja, hogy más fogyasztói csoportoktól eltérően a lakossági villamosenergia-fogyasztók törvény által meghatározott védelemben részesüljenek egy liberalizált, válto­zé­ko­nyabb piaci kör­nye­zetben is.

szerint a tagországoknak 2007. július 1-ig lehetővé kellett tenniük a szabad szolgáltatóválasztást minden fo­gyasztó számára. Az Irányelv 21. cikkének piacnyitásra vonatkozó rendelkezéseit a Villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) ültette át a magyar jog­ rendbe, lehetővé téve minden fogyasztó számára, hogy szabadon vásárolhasson villamos energiát a Vet. szerinti engedéllyel rendelkező villamose­ nergia-kereskedőtől, termelőtől, szervezett villamosenergia-piacról vagy határon keresztül történő beszállítás útján. A szervezett piacon történő

46

villamosenergia-beszerzés 2007-ben még csak elmé­leti lehetőséget jelentett, hiszen szervezett piaci engedélyes nem létezett. A teljes piacnyitás ugyan Magyar­országon csak 2008. január 1-től valósult meg, azonban a 2007. év az iparági szereplők számára már az új szabályozási környezetre való felkészülés jegyében zajlott. Az új Villamosenergiatörvényt 2007. július 2-án hirdették ki, bizonyos rendel­kezései már október 15-től, a törvény nagyobb része pedig 2008. január 1-től lépett hatályba. A Villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Kormányrendelet pedig szin­tén 2008. január 1-én lépett hatályba. A Villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvén­nyel a teljes piacnyitás mellett több jelen­ tősebb változás is életbe lépett, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.

A villamosenergia-ipart érintő szabályozás terén a 2007. év fontos változásokat hozott mind az európai uniós, mind a magyar szabályozás tekintetében. A közüzem megszűnése, az egyetemes szolgáltatás bevezetése

A közüzemi szolgáltatás és ezzel együtt a közüzemi nagykereskedelem megszűnésére az MVM Zrt. leányvállalatának, az MVM Trade ZRt.-nek is fel

A teljes piacnyitással egy időben a törvény meg-

kellett készülnie az év folyamán, tekintettel arra,

szüntette a 2003. januári részleges piacnyitástól

hogy feladatai közé tartozott a területi közüzemi

fennálló kettős piaci struktúrát, azaz a közüzemi

szolgáltatást végző társaságok villamosenergia-

és a versenypiac párhuzamosságát. A közüzem

igényeinek kizárólagos kielégítése. A közüzemi

megszűnése ugyanakkor nem eredményezhette

nagykereskedelmi tevékenység a jogszabály értel-

azt, hogy a felhasználóknak az alapvető szolgálta-

mében 2008. január 1-től megszűnt, kereskedelemi

tásokhoz való joga sérüljön. Erre nyújt garanciát az

tevékenységet az engedélyes kérelme alapján álta-

egyetemes szolgáltatás bevezetése. Az egyetemes

lános villamosenergia-kereskedelmi tevékenység-

szolgáltatásra meghatározott garanciális felté-

ként lehet ettől az időponttól folytatni.

teleknek elsősorban az a célja, hogy más fogyasztói csoportoktól eltérően a lakossági villamosenergiafogyasztók törvény által meghatározott védelemben részesüljenek egy liberalizált, változékonyabb piaci környezetben is.

47

Aukciótartási kötelezettség a Vet. 106. § szerint Az új Vet. fokozott figyelmet fordít a hatékony verseny kialakulásának elősegítésére, az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedők forrásokhoz való hozzáférésében az esélyegyenlőség biztosítására, valamint az egyetemes szolgáltatásra alkalmazandó árképzés méltányosságára és összehasonlíthatóságára vonatkozó követelmények érvényesülésének elősegítésére. Ezen célok elérése érdekében a Vet. a 106. §-ban – amely szakasz már 2007. október 15-én hatályba lépett – kötelezővé tette a termelői engedélyes és a termelői engedélyessel a Vet. hatályba lépését megelőzően kötött hosszú távú kapacitáslekötési megállapodással rendelkező villamosenergiakereskedő részére, hogy a rendelkezésére álló források más típusú értékesítése előtt pályázatot hirdessen az egyetemes szolgáltatók és a villa­ mosenergia-kereskedők részére. A pályázatot

piaci magatartásra helyezi, hanem magára az

évente legkésőbb október 31-ig a következő nap-

erőfölényes helyzetre, azaz a hatékony verseny

tári évre mint teljesítési időszakra kell meghir­detni

kialakításának lehetőségére. A visszaélések meg­

az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-

e­l ő­z ése érdekében már maga az erőfölényes

kereskedők által a rendelkezésre álló forrásból

hely­zet létrejötte is intézkedések sorát vonhatja

beszerezni

vonatkozóan.

maga után, mintegy feltételezve, hogy az ilyen

Az MVM Trade ZRt. a szerződéses portfóliójából

helyzet visszaélésekhez vezet. A Magyar Energia

kívánt

mennyiségre

rendelkezésére álló villamos energia értékesítése

Hivatal a kiskereskedelmi, a nagykereskedelmi és

céljából az előírt transzparens és diszkrimináció-

a rendszerszintű szolgáltatások piacán is végez­

mentes módon már 2007 folyamán lebonyolította

het piacelemzést az erőfölénnyel való visszaélés

a törvényben meghatározott árverést.

megelőzése érdekében.

JPE szabályok bevezetése

A Vet. 107. § (2) bekezdése szerint amennyiben a piacelemzés alapján valamely vizsgált piacon a

A villamosenergia-piaci verseny elősegítése érde­

verseny nem kellően hatékony, a Magyar Energia

kében a szabályozásban újabb, a korábbi szabá­lyo­

Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedé­

zásban ismeretlen elemek is megjelentek, amelyek

lyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik

a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre

piaci erőfölényben van. Az erőfölényes helyzet-

állapítanak meg kötelezettségeket. Ezek az MVM

ben van az az engedélyes, akinek piaci helyzete

társaságcsoportra is érzékelhető hatást gyakorol-

lehetővé teszi, hogy tevékenységét a verseny-

hatnak.

társaitól, a tevékenysége végzésével összefüggő szerződésekben részes más engedélyesektől és

A klasszikus versenyszabályoktól eltérően a sza­

vállalkozásoktól, valamint végső soron a felhasz­

bályozás a hangsúlyt nem az adott piacon jelentős

nálóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

piaci erővel rendelkező vállaltok által elkövetett

A Vet. támpontokat ad a jelentős piaci erő megál-

visszaélések szankcionálásra és a tisztességes

lapításához, mint például az engedélyes mérete,

48

piaci részesedése, piacra lépési és növekedési kor­ látok, az egyik piacon fennálló gazdasági erő átvitele egy másik piacra, stb., azonban a jelentős piaci erő fennállását a Magyar Energia Hivatal állapítja meg határozatában. Az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a MEH a Vet. és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatékony verseny kialakulásának elősegítéséhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket írhatja elő. A MEH-nek a jog­ szabály keretei között jelentős eszközrendszer áll rendelkezésére az erőfölényes helyzet szankcionálására, és ennek módját és mértékét tág keretek között a hatékony verseny kialakításának céljához

Megújuló energiaforrások támogatása, kötelező átvételi rendszer bevezetése

igazíthatja. A hatékony piaci verseny kereteinek kialakítása A MEH a törvény hatálya alá tartozó piacokon

mellett az uniós politikákkal és célkitűzésekkel

a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes

összhangban az új szabályozás nagy jelentőséget

számá­ra a hatékony és a fenntartható verseny

tulajdonít a megújuló energiaforrásból és a hulla­

előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek

dékból nyert energiával termelt villamos energia,

védelme érvényesítéséhez szükséges mérték-

valamint a kapcsoltan termelt villamosenergia-

ben többek között átlátható működést biztosító

termelés elősegítésének, és ennek megfelelően át

kötelezettségeket (pl. információk, adatok, árak

is alakítja a megújuló energiaforrások támogatási

nyilvánosságra hozatala) írhat elő. A nagykereske-

rendszerét. A megújuló energiaforrás, a hulladék

delmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező

mint energiaforrás és a kapcsoltan termelt villa-

engedélyes számára a MEH átlátható értékesítési

mos energia felhasználásának elősegítése érdeké-

kötelezettséget is elrendelhet, mindemellett jóvá­

ben a Vet. differenciált, kötelező átvételi rendszert

hagyási jogosultsággal rendelkezik az értékesítés

hozott létre.

tárgyát képező kapacitás mennyiségére és forrás­ összetételére vonatkozóan. A kiskereskedelmi pia-

Az új szabályozás az energiaforrásokra, a terme­

cokon a MEH előírhatja az engedélyes számára pl.

lési eljárásokra, a technológiai sajátosságokra, az

részletes mintaajánlat készítését, megtilthatja az

erőművi névleges teljesítőképességre, az ener-

indokolatlanul magas vagy éppen alacsony árak

giaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, az egyes

alkalmazását, illetve az árukapcsolást.

termelési eljárások átlagos megtérülési idejére, a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulásra, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel alakította ki a kötelező átvételi rend­ szert. A jogalkotó figyelembe vette továbbá, hogy a rendszernek biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot, az energiapolitikai elvekkel való összhangot, a termelők piaci versenyét fenntartva csökkentenie kell a termelt villamos energia ér­té­kesítése során jelentkező versenyhátrányt. Az adott technológiának a villamosenergia-rend­szer

49

működésére gyakorolt hatására is tekintettel van a kötelező átvételi rendszer, így pl. a szélerőművek által termelt villamos energia átvételének szabályait a rendszerszintű szolgáltatások korlátozott technikai lehetőségeinek figyelembe vételével hatá­rozta meg a Vet. és a végrehajtási jogszabály. A Vet. felhatalmazása alapján 2007 végén (XII. 23.) került kihirdetésre a 389/2007. Kormányrendelet, amely a megújuló energiaforrásból vagy hulladék­ ból nyert energiával termelt villamos energia és a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvé­telének és az átvételi áraknak a részletszabá­ lyait határozza meg. A felhatalmazás alapján kia­ dott 109/2007. (XII. 23.) GKM-rendelet szintén a kötelező átvételi rendszer szabályait részletezi, meghatározza az átvételi kötelezettség alá eső villa­

A villamosenergia-ipari szabályozás mindenkori sarkalatos pontját jelentik a rendszerirányításra és az átviteli hálózat tulajdonára, üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések. mos energiának az átviteli rendszerirányító által

Átviteli rendszerirányítás

történő szétosztási szabályait és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módját.

Az átviteli rendszerirányító kötelessége, hogy az

A kapcsoltan termelt villamos energia is kötelező

átvételi kötelezettség alá eső villamos energia

átvétel alá esik a Vet. szerint, felhatalmazása alap­

elszámolására mérlegkört hozzon létre. Az átvi­

ján a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kap­

teli kötelezettség alá esô villamos energia ter-

csoltan termelt villamos energia és a hasznos hő

melôi pedig kötelesek a létrehozott mérlegkörhöz

mennyisége megállapításának számítási módját

csatlakozni és az átviteli rendszerirányító üzlet­

a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet szabályozza.

szabályzata szerint mérlegköri szerződést kötni. A kötelező átvétel alá eső villamos energia átvé­ telére létrehozott mérlegkört az átviteli rendszerirányítónak kell kiegyenlítenie. A bevezetett rendszerben minden villamosenergia-kereskedő,

50

egyetemes szolgáltató és felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedé­lyes köteles a felhasználók részére értékesített villamos energia arányában az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát átvenni, és erre vonatkozóan szerződést kell kötnie az átviteli rendszerirányítóval. A villamosenergia-ipari szabályozás mindenkori sarkalatos pontját jelentik a rendszerirányításra és az átviteli hálózat tulajdonára, üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések. Az új Vet. a korábbi rendszerirányító engedélyesi tevékenység helyett – a TSO modellt elfogadva – az átviteli rendszerirányító feladatait definiálja. Nemcsak a magyarországi szabályozásban, hanem az Európai Unión belül is eltérő vélemények ütköznek, és különböző model­ lek látnak napvilágot, és ezek a rendszerirányítás szerepéből adódó függetlenséget különféle garanciákkal próbálják biztosítani. A 2003/54/EK Irányelv módosítására vonatkozó Habár a 2007-ben elfogadott új Villamosenergia-

javaslat egyik központi eleme az eddigieknél haté­

törvény, illetve a végrehajtására szolgáló jogsza­

konyabb szétválasztásra vonatkozó szabályo­

bályok a 2003/54/EK irányelvnek való megfelelést

zás kidolgozása, és a tulajdonosi szétválasztás

teljesítik, lehetséges, hogy rövid időn belül a szabá­

(„Ownership Unbundling”) modelljének elsődleges

lyozás újabb változásával kell számolni, hiszen

prioritásként kezelése. Ebben a modellben az átvi­

az Európai Bizottság már a 2003/54/EK irányelv

teli hálózat tulajdonosi és a rendszerüzemeltetői

módosítására tett konkrét javaslatot. 2007. szep­

pozíciók egy önálló – a villamosenergia-termelési

tember 19-én hozták nyilvánosságra az Európai

és szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozá-

Bizottság által jóváhagyott, és a Parlament, vala-

soktól független – vállalkozásban egyesülnek.

mint a Tanács elé benyújtott úgynevezett harmadik energiapiaci liberalizációs törvénycsomagot.

Emellett a független rendszerirányító („Indepen-

A szeptemberi harmadik liberalizációs csomagban

dent System Operator”) modellje formájában

szerepel a belső villamosenergia-piac szabályairól

a Bizot­tság alternatívát kínál azon tagállamok

szóló 2003/54/EK irányelv és a villamos energia

számára is, amelyekben az Irányelv hatálybalépé­

határokon keresztül történő kereskedelme esetén

sének időpontjában az átviteli hálózat a vertiká­

alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről

lisan integrált vállalkozás része, és amelyek nem a

szóló 1228/2003/EK rendelet módosítása, továbbá

tulaj­donosi szétválasztás jogi megoldását kívánják

egy új rendelet tervezete az Energiaszabályozói

követni. Ez a modell feljogosítja a vertikálisan integ­

Együttműködési Ügynökség létrehozásáról.

rált vállalkozásokat arra, hogy az átviteli hálózati eszközeik tulajdonjogát megtartsák, természetesen azzal, hogy ebben az esetben a rendszerüze­ mel­tetési tevékenység végzését egy a vertikálisan integ­rált vállalkozástól független rendszerüze­ meltető végzi.

51

AAC szabályok megváltozása A villamos energia határon keresztül történő szál­ lí­tásának szabályai többször is változtak 2007 folyamán. Az erről szóló 182/2002. (VIII. 23.) Kor­ mányrendeletet először a 37/2007. (III. 7.) Kormány­ rendelet módosította márciusban: e szerint meg­szűnt az a lehetőség, hogy az allokáció során előzetesen, kapacitásként (AAC) közüzemi célra lekötött villa­ mos energia szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitást figyelembe lehessen venni. A 313/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2007 novemberében módosította a 37/2007. (III. 7.) Kormány­rendeletet, így annak rendelkezései nem lettek alkalmaz­hatók a 2007. évre a rendelet hatálybalépésekor már előzetesen lekötött, a magyar szabályozási zóná­ val szomszédos rendszerirányítókkal egyeztetett kapa­c itásokra vonatkozó jogosultságokra és a hosszú távú villamosenergia-import szerződések 2008. évi teljesítéséhez szükséges határkeresztező átviteli kapacitásokra. Az új Vet. szerint pedig már a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Kormányrendelet is hatályát vesztette 2008. január 1-jével.

52

6.3

2007 az Európai Közösségben a teljes piacnyitás

Az európai és a magyar villamosenergiapiac 2007-ben

éve, július 1-től minden fogyasztó kiléphet a versenypiacra. A tényleges piacnyitás az egyes tagállamokban eltérő ütemben történt: volt, ahol már korábban létrejött a teljes liberalizáció, máshol csak a határidő után. Magyarországon is csak az év végére fejeződött be a jogszabályok előkészítése, így a piacnyitásra fél éves késedelemmel kerülhetett sor. A 2007. évet általában a korábbiakhoz képest magas, tovább növekvő árak (1. ábra) jellemez-­ ték, annak ellenére, hogyfebruárban nyilvánvalóvá vált: az első emissziós kereskedelmi időszakra (2005-2007) kiosztott széndioxid kvóta mennyiség meg­­haladhatja a tényleges igényeket, ezért a

%% %!

%
ON`RY\NQ

$#

%
]RNXY\NQ

$ #% #! # "# " !% !! ! # "
WN[

"
WˆY

#
WN[

#
WˆY

$
WN[

$
WˆY

6Qő

1. ábra Német főpiaci árak változása

 " !"

.
`gNONQ
]VNP
z`
Ng
VZ]\_a`gNYQƒ
N_s[fN 

!

!

"

#

$

`gNONQ]VNP _z`gN_s[f

"  "

VZ]\_a`gNYQƒ

 "
 "

WN[ Zs_P ZsW WˆY `gR]a [\c

WN[ Zs_P ZsW WˆY `gR]a [\c

WN[ Zs_P ZsW WˆY `gR]a [\c

WN[ Zs_P ZsW WˆY `gR]a [\c

 WN[ Zs_P ZsW WˆY `gR]a [\c

OTC base/peak ár (Euro/MWh)
%

2. ábra A versenypiac és az importszaldó részarányának változása piacnyitás kezdetétől

53

9210 5355 16145

3599 9872

6948

3969 2848

2687

9058

3810

1726

1405

127

-6912 1212

-3987

6535

3430

853 -426

2938

2511 1791

-6343

2087

2733

527

-403

731

1909

2645

2002 2113

2467

4463

1364 -2652

231 809

-2483 825

4297

793

-2741 -4366 1685

2007. év

961

kvó­ta­ár a korábbi 10-15 €/t értékhez képest 1 €/t

12.térkép Délkelet-európai import-export forgalom

értékre, illetve ez alá csökkent. Az árszint növekedését elsősorban a világpiaci tüzelőanyag-ár­

A fenyegető forráshiány az egyes országok ellátás-

emel­kedések, az árvárakozások bizonytalansága

biztonsága érdekében piacidegen megoldásokat

– hazai viszonylatban különösen a földgáz árát

kényszeríthet ki, még az EU-tagállamok esetében

illetően – és az erőmű létesítések elmaradása

is. Ennek eredménye például a lengyel vagy bol-

magyarázzák.

gár export minimális értékre csökkentése, a villamos energia kivitelt megdrágító adók, tranzitdíjak

Regionálisan további kedvezőtlen hatások is érvé-

bevezetése, a hosszú távra nem lekötött import

nyesültek. Egyrészt folytatódott az erőmű-kapa­

erőműforrások hosszú távú lekötésére irányuló poli-

citások

viszonyított

tikai – akár kormányzati szintű – kezdeményezések.

csökkenése, amelyet regionális szinten különö­

A regionális kereskedelmi forgalmat, országonkénti

sen a szlovákiai Bohunicei és a bulgáriai Kozloduji

import-export szaldót az UCTE adatai alapján a

Atomerőmű, illetve kisebb szenes erőművek leállí-

12. térkép mutatja.

villamosenergia-igényhez

tása súlyosbított.

54

Az előbbiekben felsorolt folyamatok hatása már

hozzáférhető nyilvános adatok alapján) összefog­

2006 második félévében is megfigyelhető volt: a

laló következő táblázat (57. old.) és az ez alapján

2006 szeptemberében még 40%-os hazai verseny-

szerkesztett következő oldali (3-4. ábra) két ábra

piaci hányad 2007 januárjára alig 20%-ra csökkent

mutatja, a piacnyitás kezdetétől a hazai verseny­

a feljogosított fogyasztók tömeges közüzemi vis-

piac fejlődését.

szalépése következtében (2. ábra). A visszalépés elsősorban a versenypiaci árakhoz képest alacsony

A versenypiac eredeti forrásokból (hazai erő­műtől,

közüzemi árak miatt következett be.

importból, közüzemi nagykereskedőtől) származó beszerzése 2007-ben mintegy 18 TWh volt, arányai-

Mint a kereskedő engedélyesek beszerzését, érté­

ban már összemérhető a közüzemi nagykereskedő

kesítését (a Magyar Energia Hivatal honlapján

hazai erőművekből történő ~28 TWh beszerzésével. Folyamatosan megfigyelhető az importból szárma­zó

40 000 000



35 000 000



30 000 000



25 000 000



20 000 000



15 000 000

Vásárlás (MWh)





10 000 000



5 000 000



0



2004

villamosenergia-kereskedőtől

2005 importból

2006

2007

közüzemi nagykereskedőtől

hazai erômûtôl

3. ábra Versenypiaci kereskedők beszerzése

40 000 000



35 000 000



30 000 000



25 000 000



20 000 000



Értékesítés (MWh)



15 000 000 10 000 000 5 000 000 0

más kereskedőknek

2004 exportra

2005

2006

feljogosított fogyasztóknak

4. ábra Versenypiaci kereskedők értékesítése

2007

55 (Mértékegység: MWh)

2005

2006

2007

11 064 929

22 804 455

27 380 421

35 271 934

1 856 226

3 145 288

3 972 292

3 914 019

   közüzemi nagykereskedőtől

1 918 906

5 561 215

5 926 034

4 284 153

Vásárolt villamos energia összesen

   villamosenergia-kereskedőtől

3 265 848

7 439 543

9 524 653

17 000 042

   importból

3 869 758

6 453 296

7 706 584

9 863 898

Értékesített villamos energia összesen 1

11 107 264

22 800 252

27 380 260

35 271 934

   feljogosított fogyasztóknak

6 763 206

11 385 411

12 992 766

7 916 184

   más kereskedőnek

3 028 330

7 501 071

9 684 330

16 724 789

784 461

3 383 864

4 026 108

10 246 843

    exportra

1

2004

   hazai erőműtől

1

Az összesen sorok valószínűsíthetően a kerekítések miatt nem egyeznek meg az egyes tételek összegével.

villamos energia mennyiségének növekedése (2007-

dott, amely miatt a MEH egyetértésével a június-

ben 9,9 TWh) és a kereskedők egymás közötti üzlet-

ban megtartani tervezett, II. félévre vonatkozó

kötéseinek bővülése (2007-ben mintegy 17 TWh).

kapacitásaukciót le kellett mondani. A kapacitás-

Összességében a verseny­p iaci kereskedelem

helyzet alakulását, a szükséges tartalékok hiányát

volu­mene meghaladta a közüzemi kereskedelem

jelzi, hogy folyamatosan nő az olyan időszakok

mennyiségét.

aránya, amikor a rendszerirányító nem tudja az előírt tartalékokat biztosítani (7. ábra), illetve hogy

Részleteiben vizsgálva a versenypiaci folyamatokat

a villamosenergia-piac részleges megnyitása,

két lényeges változás történt 2007-ben:

2003. január 1. óta 2007. május 21-én másodszor került sor fogyasztói korlátozásra forrásoldali

• A villamosenergia-export lényegesen nagyobb

kapa­c itáshiány miatt, vagy hogy az év végére

mértékben növekedett az importnál, összességé-

tartósan 100 MW körüli értékre csökkent a nettó

ben a versenypiaci import kisebb volt az export-

import. (Az első korlátozás 2003. január 13-án

nál. (5. ábra) Ennek alapvető oka a szomszédos

hasonlóan forrásoldali okokból, a Mátrai Erőmű

országokban megnövekvő kereslet, az ennek hatá­

szénszállító és adagoló rendszerének elfagyása

sára növekvő árak. A megnövekvő kínálati árak

miatt következett be.)

elvesztették versenyképességüket a közüzemi árakkal szemben, és a feljogosított fogyasztók jelentős arányban visszatértek a közüzembe. A regionális igények növekedésének hatására az exportár 2007-ben (6. ábra) meghaladta a feljogosított fogyasztóknak értékesített villamos ener­gia árát. A kereskedők által importból behozott villa­ mos energia mennyisége mintegy négyszerese volt az MVM által korlátozott átviteli kapacitású határkeresztező vezetéken hosszú távon lekötött 2,4 TWh villamos energia importnak. • Csökkent a közüzemi nagykereskedőtől beszer­­­zett villamos energia mennyisége. Ez alapvetően a 2007 nyarára kialakult kapacitás-helyzetből adó-



56 12 000 000



10 000 000



9 000 000



6 000 000



4 000 000



2 000 000



0



-2 000 000

Import, export (MWh)



import hazai célra



reexport

2004

2005

2006

2007

5. ábra Import, reexport alakulása 14



13



12



11



10



9



8



7



6



2004

Vásárlási árak (Ft/kWh)



Vásárolt villamos energia Feljogosított fogyasztónak értékesített Kereskedő Export ár számított

2005

2006

2007

2008

(Az exportár az egyéb, MEH honlapon hozzáférhető árak és mennyiségek alapján került számításra.)

6. ábra Átlagos versenypiaci beszerzési ár, értékesítési árak

Tartalékhiányos időszak (%)

2005

2006

2007 I-IX.

25

17

12

Le Fel Összesen

14

26

34

39

42

46

A lényegesen megváltozott regionális piaci hely­

kapacitásaukcióin az import áraknál olcsóbban

zetet jól tükrözi a versenypiaci kereskedők beszer-

vásároltak, hogy az árelőnnyel újabb fogyasztókat

zési árait mutató 8. ábra is. Egyrészt egyértelmű,

tudjanak érdekkörükbe vonni.

hogy a villamosenergia-kereskedők egymás kö­ zötti üzletkötéseinek ára 2004 és 2007 között

2007-re a helyzet megváltozott: a közüzemi

csaknem teljes mértékben összhangban volt az

nagykereskedő által piacra vitt energia is szük-

import villa­­mos energia árával. 2004 és 2006

ségessé vált a regionális forráshiány mellett

között a kereskedők importból is hozzáférhettek

megnövekvő kereslet kielégítéséhez, így többet

a tevékeny­s égükhöz szükséges villamosenergia-

voltak hajlandóak fizetni érte. (Az aukcióra 2006

mennyi­séghez, ezért a közüzemi nagykereskedő

végén került sor, így az árak az akkori kereskedői

57 Nagykereskedő, viszonteladó APT Hungaria Kft. ATEL Energia Kft. Energy Capital Zrt. D-Energia Kft. E.ON Energiaker. Kft.

Viszonteladó

Külkereskedő

Importáló

Exportáló

EMFESZ Kft EMIB Rt.

Árpád Energia Kft. ETC Hungaria Kft. PCC Energy Kft. Sempra Kft.

CEZ Magyarország Kft. System Zrt.

EFT Budapest Kft. EZPADA Hungary Kft. RE Magyarország Kft. Rudnap Hungary Kft.

MÁSZ Kft. MVM Partner ZRt.

árvárakozásokat tükrözik és nem a tényleges 2007.

Mint azt az EUROSTAT 2007. január 1-i háztartási

évi kereskedelmi tendenciákat.) A hazai erőműtől

(3500 kW/év) és ipari (500 kW, 2000 MWh/év)

vásárolt villamos energia magasabb árát a biztos

villamos ener­gia árakra vonatkozó 80/2007. sz.

hozzáférés, a kisebb kockázatok és a határkeresz-

dokumentuma alapján szerkesztett 9. ábra mutatja,

tezési allokációs díjak elmaradása magyarázhatja.

a hazai villa­mosenergia-árak a korábbi szocialista

Az ábra tartalmaz néhány, a 2008-as év elején az

országokat kivéve általában alacsonyabbak más

MVM Partner és más kereskedők, erőművek adatai

EU-tagállamok hasonló kategóriájú fogyasztóinak

alapján megfigyelt – az egész évre nyilvánvalóan

árainál. Más kérdés, hogy a hazai jövedelmek is lé-

nem jellemző – árat is.

nyegesen alacsonyabbak az EU-átlagánál, így hazai

A piaci szereplők 2007. évi tevékenységét a forgal-

viszonylatban lényegesen nagyobb mértékű az

mi adatok alapján áttekintve a következő táblázat-

„energiaszegény­ség”, azaz a lakosság jövedelmének

ban látható érdekes kép alakul ki (a táblázat csak a

lényegesen nagyobb részét költi az energia beszer-

markánsan minősíthető kereskedőket tartalmazza).

zésére, mint más EU-tagállamok állampolgárai.

Jól megfigyelhető a kereskedők „szakosodása”:   • Csak a társaságok kisebb része végez teljes körű,

A versenypiaci fogyasztók közüzembe történő tö­

kereskedelmi viszonteladói tevékenységet.

me­ges visszatérése arra kényszerítette a közüzemi

  • Néhány társaság csak külkereskedőként van

nagykereskedőt, hogy jelentősen növelje beszer­

jelen a hazai piacon, ezek import-export tevé­

zését és az erőművek kihasználását (következő

kenysége közel azonos volumenű.

táblázat, illetve 10-11. ábra). Ezt két fejlesztés is

  • Néhány társaság jellemzően exporttevékeny-

elősegítette: egyrészt a Mátrai Erőmű két blokk­

séget végez, ezek a döntően Magyarországon

jánál

beszerzett villamos energia-mennyiséget külföl­

más­részt a Paksi Atomerőmű két blokkján már

dön értékesítik.

megvalósult teljesítménynövelés (mintegy 100-

üzembe

helyezett

gázturbinás

bővítés,

  • Két társaság csaknem kizárólag importál, és a

100 MW többlet). A nyári teljesítményhiány kikény-

behozott villamos energiát más kereskedőknek

sze­rítette a hőszolgáltató blokkok nyílt ciklusú

értékesítik.

üzemeltetését is.

  • Két társaság a más kereskedőktől, hazai forrásokból megszerzett villamos energiát közvetlenül fogyasztóknak értékesíti.

20

18

16

14

12

10













Vásárlási árak (Ft/kWh)

0

2004

Hazai erőműtől

2005

Tartalék előírás

2006

Közüzemi nagykereskedőtől

8. ábra Versenypiaci kereskedők beszerzési árai 2007. 12. 31.

2007. 12. 17.

2007. 12. 03.

2007. 11. 19.

2007. 11. 05.

2007. 10. 22.

2007. 10. 08.

2007. 09. 24.

2007. 09. 10.

2007. 08. 27.

2007. 08. 13.

2007. 07. 30.

2007. 07. 16.

2007. 07. 02.

2007. 06. 18.

2007. 06. 04.

2007. 05. 21.

2007. 05. 07.

2007. 04. 23.

2007. 04. 09.

2007. 03. 26.

2007. 03. 12.

2007. 02. 28.

2007. 02. 12.

2007. 01. 29.

2007. 01. 15.

2007. 01. 01.

MW

58 A tényleges tartalék az előírthoz képest – 2007. I. IX.

3500

3000 2500

2000

1500

1000

500

Tartalék TIT tény

7. ábra Tartalékok alakulása

8

6

4

2

0

2007

Villamosenergia-kereskedőtől

2008

Importból

59 14



13



12



11

Ipari villamosenergia-ár (¤/100k Wh)







IE CY

10

UK MA

9

ES



8



7



6



5

RO

GR



NL

AU be EU SK PT

NO

HU CZ SL

IT

SE HR EE BG



de LU

4 5

PL FI

LT

FR

LV 10

15

20

Lakossági villamosenergia-ár (¤/100 kWh) 9. ábra Lakossági, ipari villamosenergia-árak, 2007. január 1.

A versenypiaci fogyasztók közü­zembe történő tömeges visszatérése arra kényszerítette a közüzemi nagykereskedőt, hogy jelentősen növelje beszerzését és az erőmű­vek kihasználását.

25

60 2004

2005

2006

2007

29692,3

29310,3

28213,6

32480,2

Közüzemi értékesítés (GWh)

27144,1

22216,8

21252,1

26662,0

Versenypiaci értékesítés (GWh)

2548,2

7093,5

6961,5

5818,2

25397,4

25146,8

24311,1

27638,8

3149

3916,2

3646,7

4829,1

Értékesítés összesen (GWh)

Beszerzés hazai erőműből (GWh) Beszerzés importból (GWh) Beszerzési ár (Ft/kWh)

11,46

12,41

14,3

14,16

Értékesítési ár (Ft/kWh)

10,59

10,89

12,23

14,26

35 000



30 000



25 000



20 000



15 000



10 000



Értékesítés (GWh)



5000 0 Értékesítés összesen

2004

2005

2006

2007

Közüzemi értékesítés Beszerzés hazai erômûbôl Beszerzés importból

10. ábra Az MVM Trade nagykereskedelmi tevékenysége



Az erômûvek évi kihasználása a BT-re



Duna F



Tizsa II.



Kelenföld



Erômû átlag



Csepel



Oroszlán



Mátra



Debrecen



Paks



0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

11. ábra Az erőművek kihasználásának alakulása (forrás: dr. Stróbl Alajos)

7000

8000

61

E mellett a fogyasztók ellátásbiztonsága érdekében

denképpen szükséges volt legalább a felkínált

versenypiaci importra is kényszerült, ezért az im-

mennyiség áttekinthető értékesítése. A regio­

portbeszerzése 2007-ben összességében megha-

nális kapacitáshiányt, illet­ve a piaci szereplők

ladta a korábbi időszakokét.

2008. évre vetített várakozásait mutatta, hogy a zsinórtermékre mintegy 1605 MW, a csúcster-

Az előző táblázatban jól megfigyelhető, hogy a

mékre pedig mintegy 450 MW igény jelentkezett,

hatósági árszabályozás következtében az átlagos

23 ajánlattevő több mint 480 ajánlatot adott.

értékesítési ár 2007-et kivéve lényegesen elmaradt

A nagy kereslet miatt mind a zsinór-, mind a

az átlagos beszerzési áraktól. A 2007. évi beszer-

csúcstermék esetében a maximális mennyiség,

zési árcsökkenést alapvetően a termelői hatósági

a +20 MW is értékesítésre került.

árszabályozás rendelkezésre állási díjcsökkenést

  • A 2007 októberében a Vet. 106. § előírásainak

eredményező visszaállítása, illetve az atomerőmű

teljesítésére tartott aukción az alábbi táblázat-

kihasználásának növekedése eredményezte.

ban látható termékek kerültek értékesítésre

2007-tel összefüggésben említést kell tenni még

Az árak – melyek lényegesen magasabbak voltak a

két, már a 2008. évre vonatkozó aukcióról:

közüzemi nagykereskedelemben megszokott érté­

  • A 2007. júliusi, úgynevezett „szivárvány” ten­

keknél – megítéléséhez figyelembe kell venni, hogy

de­ren az MVM Trade 2008 teljes évére, és

az egyes termékeknél kialakult, az előbbi táblázat-

2008. I-IV. negyedévekre hirdetett meg zsinór

ban összefoglalóan bemutatott árak az egész 2008.

ter­méket összesen max. 100 20 MW teljesít-­

évre vonatkoznak, az eladó oldalán jelentkező költ-

ménnyel, és ugyanezen időszakokra csúcster-

ségnövekedések (tüzelőanyag-áremelkedés, díj­ta­

méket össze­sen max. 50 20 MW teljesítmény-

lan széndioxid-kvóta csökkenése, a kvótaárak

nyel. Az aukció időpontjában teljes mérték-

piaci változása) a vevőket nem érintik. Az aukció

ben ismeretlen volt a várható piacszabályozás,

eredményét befolyásolta, hogy az államigazgatás a

alig kezdődtek meg a hosszú távú szerződések

hazai ellátásbiztonság érdekében a villamos ener-

jövőjével kapcsolatos tárgyalások, ugyanakkor

gia kivitelét a rendszerhasználati díjakra vonatkozó

időszerű volt számos kereskedő, fogyasztó

57/2002. (XII. 29.) GKM-rendelet átmeneti módosí-

lejáró szerződésének megújítása, amelyhez min-

tásával megdrágította. Aukciós ár (Ft/kWh; €/MWh)

Szekció

Termék

Meghirdetett mennyiség

1.

Zsinórtermék I. (hétfő-vasárnap, 0:00–24:00h)

800 MW

16,55; 65 115% pro ráta leosztás

2.

Zsinórtermék II. (munkanapokon, 0:00–24:00h)

100 MW

20,40; 81

3.

Csúcstermék I. (munkanapokon, 06:00–22:00 h)

4.

Csúcstermék II. (munkaszüneti napokon, 06:00–22:00 h)

50 MW

11,00; 44

5.

Csúcstermék III. (munkanapokon, 08:00–20:00 h)

50 MW

26,25; 104 Pro ráta leosztás

6.

Kapacitáshasználati jog - a termék energiadíja: 20,50 HUF/kWh

50 MW

50 MW

10. ábra Az MVM Trade nagykereskedelmi tevékenysége

25,98; 103

2000 (eFt/MW, év)

62

Piaci környezet 2007-ben a fő hangsúly az európai energiapolitika megalapozásán volt. A 2006. október végén nyilvánosságra került Stern Jelentés alapján egy­ értelművé vált, hogy az energiaellátás jelenlegi módja nem tekinthető fenntarthatónak, a változatlan folytatás a földi öko-rendszer teljes felborulásával, jelentős hőmérséklet emelkedéssel jár. A folyamat megállítására, majd visszafordítására egyetlen lehetőség van: az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátásának drasztikus csökkentése.

Az energiaszektorra vonatkozó csomag stratégiai energetikai áttekintést, a megújuló energiaforrásokra, fosszilis tüzelőanyagokra, új energiatechnológiákra, atomerőművekre vonatkozó részleteket, valamint az előnyben részesítendő hálózatfejlesztések tervét is tartalmazta.

63

Az EU Bizottság 2007. január 10-én az előbbiek figye­lembevételével nyilvánosságra hozott, euró­ pai energiapolitikára vonatkozó javaslata teljes körű, nemzetközi tárgyalásokat kezdeményezett az éves széndioxid-kibocsátás csökkentésére (2020-ig

energiahatékonyság mellett a megújuló energia-

30, 2050-ig 50%-kal). Arra az esetre, ha nem

források használatának ösztönzése, az emisszió-

jönne létre egy ilyen nemzetközi megállapodás,

kereskedelmi rendszer továbbfejlesztése, a karbon

az Európai Unió egyoldalú kötelezettségvállalá­sát

leválasztási és tárolási technológiák üzemi léptékű

indítványozza 20%-os kibocsátás-csökkentésre.

megvalósítására vonatkozó kutatómunka folyta-

Az EU Bizottság dokumentuma a kibocsátás mér-

tása, az erőműbeli alkalmazás kísérleti megvalósí-

séklése mellett javasolta továbbá az energiahaté­

tása, valamint a környezetbarát technikák fejlesz-

konyság és a megújuló energiaforrások felhaszná-

téséhez nyújtható állami támogatás szabályainak

lási arányának növelését 2020-ig, 20-20%-kal.

kialakítása.

Az energiaszektorra vonatkozó csomag stratégiai energetikai áttekintést, a megújuló energiaforrá-

Az első kereskedési időszak kvótafeleslegéről szóló

sokra, fosszilis tüzelőanyagokra, új energiatechno­

vélekedésekkel közel egy időben nyilvánosságra

lógiákra, atomerőművekre vonatkozó részleteket,

kerültek azok a határozatok, amelyekben a Bizottság

valamint az előnyben részesítendő hálózatfejlesz-

több tagállam – közöttük Magyarország – második

tések tervét is tartalmazta.

(2008–2013 közötti) időszakra vonatkozó kvótaki­ osztási tervét elutasította, lényegesen csökkentve

A Bizottság javaslata alapján a Tanács március

a kereskedési rendszer hatálya alá tartozó ipará-

8-9-én elfogadta az energiahatékonyság, a CO2-

gak részére díjtalanul kiosztható kvótamennyiség

kibocsátás, a megújuló energiaforrások felhaszná-

nagy­ságát. A magyar kormány a 2008-2012 közötti

lási aránya tekintetében egyaránt 20-20% javu-

időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervet

lást előirányzó csomagot azzal, hogy az egyes

(NKT-2) – amelyben 30,733 Mt CO2 egyenérték nagy­

tagországok közötti teher megosztásáról további

ságú éves átlagos mennyiség jóváhagyására tett

előkészítő munkát követően kell dönteni. A Zöld

javaslatot – 2007. január 8-án juttatta el Brüsszelbe.

Csomagnak is nevezett kezdeményezés része az

A Bizottság 2007. április 16-án a dokumentumban igényelt kibocsátási egység keretet – a gazdasági teljesítmény és a hatékonyság növekedésének fi­gye­lembevételével az egységes módszertan felhasználásával végzett számítások alapján – elutasította, 26,909 Mt CO2 egyenértékre csökkentve a megengedhető teljes átlagos éves mennyiséget. A Bizottság elégedetlen a piacnyitás előrehaladásával, ezért a szeptember végén nyilvánosságra hozott Harmadik Energia Törvény csomag a reguláció további módosítását javasolja.

64

Hálózatfejlesztés A 2007. év legfontosabb hálózatépítési feladata a Békéscsaba-Nagyvárad magyar-román 400 kV-os távvezeték kivitelezése volt, amely lehetővé teszi a 2008. I. félévi üzembe helyezést. Az átviteli hálózat folyamatos fejlesztése érdekében a 2007. évben került aláírásra egy új magyar-horvát 400 kV-os összeköttetés (Pécs-Ernestinovo) létesítési szerződése is, amelynek eredményeként 2010-ben üzembe kerülhet a távvezeték. Ez Pécs térség szükséges ellátásbiztonságának megvalósítása mellett kedvező a Paksi Atomerőmű teljesítményének kiszállításában is. Nagy erővel folyt a belső ellátásbiz­ tonság szinten tartásához szükséges SzombathelyHévíz 400 kV-os összeköttetés engedélyeztetése, a Martonvásár-Bicske-Győr 400 kV-os kapcsolat előkészítése és az új Gönyűi Erőmű hálózati kapcso­ latának tervezése is. A munkák előrehaladását természetesen lassítja a helyi tulajdonosok, önkor­ mányzatok vélt vagy valós indokokon alapuló ellenállása, azonban megfelelő kommunikációs programmal, célszerű kommunikációs eszközök megválasztásával, ésszerű érvelő munkával sikere­ sen megoldható a feladat.

A 2008. évi egyeztetések, jog­ alkotás folyamán dől majd el, hogy az előbbiekből mi épül be az uniós jogrendbe, a napi gyakorlatba.

65

66

6.4

Termelési üzletág

Pénzügyi eredmények

  • Paksi Atomerőmű Zrt.: villamosenergia-terme­ lést végez nukleáris üzemanyagból;   • Atomix Kft.: a Paksi Atomerőmű Zrt. leányvállalata, a Paksi Atomerőmű Zrt. területén végez szolgáltatásokat;   • Vértesi Erőmű ZRt.: villamosenergia-termelő és kereskedő, szénbányászati tevékenységet folytat;   • Hotel Vértes Kft.: fő tevékenysége az üdültetés, a Vértesi Erőmű Zrt. leányvállalata;   • Hotel Aranyhíd Panoráma Kft.: fő tevékenysége az üdültetés, a Vértesi Erőmű Zrt. leányvállalata;   • Bánhida Erőmű Kft.: tevékenysége a villamos­ energia-termelés, ami jelenleg szünetel, a Vértesi Erőmű ZRt. leányvállalata;   • GTER Kft.: tevékenysége az MVM Zrt. tulaj­donú gyorsindítású tartalék gázturbinás erő­művek kezelése, üzemeltetése;   • Tatabánya Erőmű Kft.: Tatabánya hőellátása, illet­ ve kapcsolt tevékenységként villamosenergiaelőállítás a feladata;   • MIFŰ Kft.: Miskolc város távhőellátását biztosítja;   • MVM Észak-Buda Projekt Kft.: gázturbinás

A társaságcsoportot 2007. december 31-én, a tulaj­

kogenerációs fűtőerőmű létesítése és üze­mel­

doni jogokat tekintve 1 anya-, 22 leány-, 1 közös

tetése.

vezetésű, 5 társult és 7 egyéb részesedési viszonyú vállalkozás – azaz összesen 36 társaság – alkotta.

TSO üzletág

A 2006. évi 16 vállalkozáshoz viszonyítva a 2007.

  • MAVIR ZRt.: az átviteli hálózatot működteti és

évben a konszolidációba teljes körűen bevont vál-

rendszerirányítási tevékenységet folytat.

lalkozások köre öt társasággal (MVM Észak-Buda Projekt Kft., Atomix Kft., Hotel Vértes Kft., Hotel

Szolgáltatási üzletág

Aranyhíd Kft., Bánhida Erőmű Kft.) bővült, így az anya­

  • OVIT ZRt.: hálózati létesítmények kivitelezője;

vállalaton kívül 20 leányvállalatot foglal magába.

  • MVM ERBE Zrt.: energetikai létesítmények

A konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalkozások:

  • VILLKESZ Kft.: főleg létesítmények üzemelteté-

tervezését, beruházások bonyolítását végzi; sével, őrzésével, karbantartásával foglalkozik;   • Energo-Merkur Kft.: elsősorban villamos szerel-

Kereskedelmi üzletág   • MVM Trade ZRt.: villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez;   • MVM Partner ZRt.: villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez;   • MVM Adwest GmbH: ausztriai bejegyzésű, bécsi székhelyű társaság, az MVM Zrt. első külföldi befek­tetése, elsősorban villamosenergiakereskedelemmel foglalkozik.

vények, kábelek kereskedelmét végzi;   • MVMI Informatika Zrt.: a társaságcsoport tagja­ inak informatikai szolgáltatást nyújt;   • MVM Kontó Zrt.: a társaságcsoport tagjainak számviteli és pénzügyi szolgáltatásokat nyújt.

67

Társult vállalkozások:   • a Dunamenti Erőmű Zrt.: szénhidrogén-felhasz­ ná­láson alapuló villamosenergia-termelést vég­­­­­­ző vállalkozás, amelyben az MVM Zrt.-nek mértékadó befolyása van;   • a Mátrai Erőmű ZRt.: alapvetően villamosener­ giatermelést és ehhez kapcsolódó szénbányá­ szati tevékenységet folytató vállakozás, amelyben az MVM Zrt.-nek mértékadó befolyása van;

A konszolidációba társultként bevont vállalkozások:

  • az ER-EF Erőmű Kft.: gépek, szállítóeszközök nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás;   • Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház

Leányvállalkozás:   • Niker d.o.o. Kereskedelmi Kft.: Horvátországban bejegyzett üdültetéssel foglalkozó leányvállalat;   • HUPX

Magyar

Szervezett

Kht.: üdültetéssel foglalkozó vállalkozás;   • MM Energy Corporate Finance Beratungs GmbH: bécsi székhelyű pénzügyi tanácsadás-

Villamosenergia-

sal foglalkozó társaság.

piac Zrt.: projekttársaságként kezdte meg az áramtőzsde létrehozását, az engedély meg­ szerzését követően ennek működtetése lesz a feladata.

A Niker D.o.o. Kereskedelmi Kft. a társaság méretére tekintettel és az adatszolgáltatás nehézségeit figyelembe véve kapott mentességet a teljes körű bevonás alól, a HUPX Zrt. esetében a mentesség

Közös vezetésű vállalkozás:   • EKS Service Kft.: döntően távvezeték-korrózió­

oka, hogy még nem kezdte meg a tevékenységét.

védelemmel foglalkozó társaság.

Az MVM Csoport kiemelt mutatói (HAS, konszolidált)

Mértékegység

2004

2005

2006

2007

Index 2007/2006 (%)

Értékesítés nettó árbevétele

millió Ft

412,101

443,098

502,333

627,800

125.0

Üzemi ráfordítások

millió Ft

435,427

483,653

592,332

676,388

114.2

EBITDA

millió Ft

31,892

29,874

20,860

62,260

298.5

EBIT

millió Ft

(335)

(1,774)

(12,256)

28,693

-

Adózott eredmény

millió Ft

(434)

(1,086)

1,795

36,325

2,023.7

Egy részvényre jutó adózott eredmény (EPS)

Ft

(17)

(43)

72

1,451

2,023.7

Saját tőke

millió Ft

389,751

395,444

399,588

434,904

108.8

Eszközök összesen

millió Ft

562,550

597,532

672,875

722,665

107.4

Befektetett eszközök aránya

%

78.80%

76.38%

70.54%

69.00%

97.8

Saját tőke arányos nyereség (ROE)*

%

-0.11%

-0.27%

0.45%

8.35%

1,859.3

Eszközarányos eredmény (ROA)*

%

-0.08%

-0.18%

0.27%

5.03%

1,884.3 1,619.2

Árbevétel arányos nyereség (ROS)*

%

-0.11%

-0.25%

0.36%

5.79%

Tőkeáttételi mutató

%

26.94%

27.87%

31.98%

26.53%

83.0

Működési cash flow

millió Ft

40,044

36,954

62,100

134,047

215.9

Beruházások műszaki teljesítése

millió Ft

n.a.

39,513

42,942

60,322

140.5

Átlagos állományi létszám

fő

7,945

7,569

8,240

8,942

108.5

* Megjegyzés: adózott eredménnyel számolva

68

Az MVM Csoport eredményének alakulása EBITDA és adózott eredmény alakulása (Mrd Ft)

-100

0

100

200

300

400

500

600

700

2006

502,3 20,9  

1.8

2007 627,8 62.3 36,3

Értékesítés nettó árbevétele

EBITDA

Adózott eredmény

Az MVM Csoport konszolidált eredmény kimutatásának főbb adatai (millió Ft)

A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Index 2007/2006 (%)

(33,716)

(6,086)

(335)

(1,774)

(12,256)

28,693

234,1

B. Pénzügyi műveleti eredmény

1,050

2,828

267

30

(1,383)

2,962

214.2

C. Szokásos vállalkozási eredmény

(32,666)

(3,258)

(68)

(1,744)

(13,639)

31,655

232,1

D. Rendkívüli eredmény

(993)

(337)

(161)

190

14,964

10,219

68.3

E. Adózás előtti eredmény

(33,659)

(3,595)

(229)

(1,554)

1,325

41,874

3,160.3

F. Adózott eredmény

(33,694)

(3,898)

(434)

(1,086)

1,795

36,325

2,023.7

G. Mérleg szerinti eredmény

(32,144)

(3,827)

(3,678)

1,031

1,824

35,449

1,943.5

A társaságcsoport tárgyévi gazdasági helyzetének alakulása a bázisidőszakkal az alábbi főbb tényezők hatásának figye­ lembe vételével hasonlítható össze:

tak mind a halmozott eredménykimutatás alapján az egyedileg elért adózás előtti eredmény (112 511 M Ft) alakulására, mind pedig a konszo­lidációs módosító tételekre. A TSO létre­ hozásával kapcsolatos apporton és értékesí-

  • A 2006. évben megvalósult jelentős szervezeti

tésen elért eredmény a közbenső eredmény

és tevékenységi változások – a TSO létre-

kiszűrésével 96 993 M Ft összegben visszavé-

hozásával a Hálózati Igazgatóság tevékenysé-

telre került, azaz csökkentette a társaságcso­

gének integrálása a MAVIR ZRt.-be, a villamos

port egyedileg elért adózás előtti eredményét

energia közüzemi nagykereskedelmi tevékeny-

(a 2006. évben a konszolidált adózás előtti ered-

ség áthelyezése az MVM Trade Villamose­nergia

mény 1 325 M Ft).

Kereskedelmi ZRt.-be – jelentős hatással vol-

  • A tárgyévben a konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozások köre öt társasággal (MVM Észak-Buda Projekt Kft., Atomix Kft., Hotel Vértes Kft., Hotel Aranyhíd Kft., Bánhida Erőmű Kft.) bővült, melyek egyedileg elért adózás előtti eredménye a társaságcsoport – ezen belül is a termelési divízió – halmozott eredménykimutatásának adózás előtti eredményét együttesen 612 M Ft-tal csökkentette, melyből jelentős a Bánhida Erőmű Kft. 481 M Ft-os vesztesége.   • A társaságcsoport a 2007-es üzleti évet 41 874 M Ft adózás előtti eredménnyel zárta. A bázisidőszakhoz viszonyítva a konszolidá-­ ciós szinten elért adózás előtti eredmény 40 549 M Ft-os növekedését főként a társa­ ságok egyedileg elért eredményességének jelentős javulása befolyásolta, mely elsősorban az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének növekedésében – MVM Trade ZRt.: +16 485 M Ft, MVM Zrt.: +6 609 M Ft, Paksi Atomerőmű Zrt.: +5 396 M Ft – mutatkozik meg. Az értékesítés nettó árbevételének bázisévhez viszonyított 125 467 M Ft-os növekedése főként a villamosenergia-kereskedelmi tevékenységhez, az átviteli tevékenységhez és a rendszerirányítás és rendszerszintű szolgáltatások értékesítésének 109 610 M Ft-os növekedéséhez kapcsolódik, mely a társaságcsoport értékesítési nettó árbevételének 94,67%-át teszi ki. Az erőművek (termelési divízió) által termelt villamosenergiaértékesítés árbevétele 85%-ban a társaságcsoporton belül realizálódik.   • Az értékesítés nettó árbevételén belül az export értékesítés 4 876 M Ft-os növekedése is a fenti tevékenységekhez kapcsolódik, ezen belül jelentős az MVM Adwest GmbH export értékesítésének 4 404 M Ft-os növekedése.

69

A jelentős eredménynövekedés a következő tényezőknek köszönhető:   •M  egvalósult a csoport jövedelmezőségének javulása, döntő részben a villamosenergia-kereskedelem javuló jövedelmezőségének köszönhe­tő­en, amely egyrészt a közüzemi nagykereskedelmi értékesítési árak 2007. februári, 9%-os emelésének, másrészt a 2006. év végén kihirdetett erőművi hatósági árak vásárlási költségre gyako­rolt kedvező hatásának az eredménye.  csoport eredményjavulásának másik fon  •A tos eleme a költséghatékonyság javítása, mely egyrészt a humánerőforrás hatékonyságnöve­ lési program végrehajtásának folytatásával, másrészt a beruházási programoknak a finanszírozási helyzet javítása érdekében végzett felülvizsgálatával valósult meg a társaságoknál.   • A jogszabályok szerinti elismert vállalatcso­ portként való működés és ezzel párhuzamo­san az egyes társaságok működésében a csoport­ szintű optimum érvényesülésének prioritása megvalósult.   • A csoport társaságainak pénzügyi stabilitása, az önfinanszírozó működés megteremtése a társaságok döntő részénél megvalósult.   • A társaság (társaságcsoport) tulajdonosi és piaci értéke növekedett, a tőzsdeképesség elérése érdekében tett intézkedések a 2007. évben megkezdődtek.  Paksi Atomerőmű Zrt. folytatta a teljesít  •A ménynövelési feladatok végrehajtását és az üzemidő-hosszabbítás előkészítését.   • Az anyavállalat csoporton kívüli részesedései­ ből a Mátrai Erőmű ZRt.-től 1 914 M Ft, a Duna-­ menti Erőmű Zrt.-től 3 589 M Ft osztalékbe­ vételt realizált.

A csoport társaságainak pénzügyi stabilitása, az önfinanszírozó működés megteremtése a társaságok döntő részénél megvalósult.

70

Az MVM Csoport humán erőforrás politikája A következő táblázat a társaságcsoport 2007. évi humán adatait üzletáganként összesítve mutatja be:

2007. Holding központ

Kereskedelmi üzletág

Termelési üzletág

TSO üzletág

Szolgáltatási üzletág

Társaságcsoport konszolidált

Létszám: Összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma

fő

144

80

5,740

641

2,337

8,942

Aktív foglalkoztatottak zárólétszáma

fő

140

80

5,498

605

2,290

8,613

Teljes munkaidős létszám bértömege

M Ft

1,279

623

23,398

3,283

7,385

35,968

Személyi jellegű összes ráfordítás

M Ft

2,590

1,115

41,661

6,680

12,351

63,829

A keresetfejlesztés tekintetében teljesült az ága­ zati bérmegállapodás. Ennek mértéke minden társaságnál 7,5%-on került megállapításra. A bérmeg­ állapodásban

rögzített

6,5%-ot

meghaladó

in­flá­cióból adódó többlet bérfejlesztést a társasá­ A társaságcsoport a 2007. év során – stratégiájá­

gok többsége kigazdálkodta.

nak megfelelően – jelentős létszámracionalizálást

A személyi jellegű ráfordítások összességében

hajtott végre, melynek következtében 8387 fős

8 039 M Ft-tal növekedtek (14,41%) a bázisévhez

nyitó létszáma az újonnan bevont társaságok

képest, mely egyrészt a társaságcsoportban elfo­

nél­kül év végére 6,3%-kal, 7856 főre csökkent.

gadott átlagos bérfejlesztésből (7,5%), másrészt a

Az újon­nan bevont társaságok 757 fővel növelték

konszolidációba teljes körűen bevont társaságok

az MVM Csoport 2007. évi záró létszámát, mely

körének bővüléséből adódik (+2 880 M Ft), ebből

így 8613 fő lett.

az Atomix Kft. személyi jellegű ráfordításainak értéke 2 434 M Ft.

A társaságcsoport személyi jellegű ráfordításainak 2007. évi összege az újonnan konszolidációba vont társaságokkal együtt 63 828 M Ft, mely a humánpolitikai intézkedések várható, indokolt többletköltségei (3 078 M Ft) nélkül 60 750 M Ft-ot tesz ki. Összességében megállapítható, hogy a társaság­ csoport vezetésének humánpolitikai területen tett jelentős erőfeszítései eredményeként a személyi jellegű ráfordítások az indokolt többletköltségek nélkül számítva kedvezően alakultak.

71

Az MVM Csoport vagyoni helyzete Az MVM Csoport konszolidált mérlegének főbb adatai (millió Ft) 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Index 2007/2006 (%)

A. Befektetett eszközök

268,482

329,197

443,276

456,375

474,626

498,648

105.1

B. Forgóeszközök

102,616

100,385

98,633

110,699

164,665

220,698

134.0

C. Aktív időbeli elhatárolás

21,156

18,590

20,641

30,458

33,584

3,319

9.9

Eszközök összesen

392,254

448,172

562,550

597,532

672,875

722,665

107.4

D. Saját tőke

237,879

288,296

389,751

395,444

399,588

434,904

108.8

E. Céltartalékok

11,006

11,828

12,989

10,859

20,343

41,910

206.0

F. Kötelezettségek

132,679

135,200

151,560

166,549

215,154

191,719

89.1

G. Passzív időbeli elhatárolások

10,690

12,848

8,250

24,680

37,790

54,132

143.2

Források összesen

392,254

448,172

562,550

597,532

672,875

722,665

107.4

Az MVM Csoport eszközállománya (Mrd Ft)

2007

498,6

2006

474,6

Befektetett eszközök

Forgóeszközök

220,7

474,6

3,3

33,6

Aktív idôbeli elhatárolások

Az MVM Csoport konszolidált eszközállománya

A legnagyobb részt továbbra is a Paksi Atomerőmű

49 790 M Ft-tal (7,4%), 722 665 M Ft-ra nőtt a

Zrt. ingatlanjai, műszaki berendezései, valamint a

bázis­évhez viszonyítva.

MAVIR ZRt. átviteli tevékenységet kiszolgáló eszközei, valamint az ezekre elszámolt értékhelyesbí-

Ezen belül a befektetett eszközök állománya

tés teszik ki. A változásból a tárgyévi új beruházás

24 022 M Ft-tal (5,1%) növekedett. A legnagyobb

(beszerzés, létesítés) értéke +54 637 M Ft-ot, az új

volumenű a tárgyi eszközök értéke, melynek nettó

társaságok bevonása +10 197 M Ft-ot, a tárgyi esz-

értéke 6,34%-kal, az előző évi 431 996 M Ft-ról

közök utáni elszámolt terv szerinti értékcsökkenés

459 377 M Ft-ra nőtt.

összege -29 673 M Ft-ot indokol.

72

Az elismert vállalatcsoport kialakításához szüksé­

A forgóeszközök állománya 56 033 M Ft-tal (34,0%)

ges szerkezetátalakítás során több eszközmozgás-

növekedett. A pénzeszközállomány az előző évi

sal járó tranzakció (apport, értékesítés) történt,

47 696 M Ft-ról 87 945 M Ft-ra nőtt (84,4%-kal),

melyek eredményre és eszközökre gyakorolt hatása

mely alapvetően MVM Zrt.-nél jelentkező szindi­

a konszolidáció során kiszűrésre került.

kált hitelkeret lehívásából, a MAVIR ZRt.-nél a KÁP ráfordításokat meghaladó bevételtöbbletből, vala­

Az MVM Csoport kialakítása során történt főbb vál-

mint az elkülönített számlán rendelkezésre álló

tozások:

év végén ki nem fizetett pénzeszközöből adódik.

  • MVMI Zrt.-nek, mely a társaságcsoporton belül

A követelések állománya 51,5%-kal, az előző évi

végez informatikai szolgáltatást, értékesítésre

51 864 M Ft-ról 78 546 M Ft-ra nőtt, a készletek

kerültek a szolgáltatást igénybe vevő társaságok

11,7%-kal: az előző évi 65 029 M Ft-ról 53 958 M

szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközei;

Ft-ra csökkentek.

  • az MVM Zrt. a tulajdonában lévő erőművi eszközöket a MIFŰ Kft.-be apportálta;

Az aktív időbeli elhatárolások állománya jelentős,

  • a VILLKESZ Kft. részére apportálásra került

90,1%-os csökkenést mutatnak a bázishoz viszo­

MVM Zrt. tulajdonú budaörsi ingatlan, amely

nyítva, melyet az ÁKD, illetve az átállási bevétel­

a Kft. irattárának elhelyezésére és nyomdai

elhatárolások megszűnése okozott.

tevékenységének végzésére szolgál. A társaságcsoport saját tőkéje a bázishoz viszo­ Tárgyévben teljes körűen bevonásra került öt tár-

nyítva 8,8%-kal, 35 316 M Ft-tal növeke­dett. Ez a

saság, melyek eddig társult vállalkozásként, a befek­

változás a tárgyévi eredményből és az eszközök

tetett pénzügyi eszközök között szere­peltek.

piaci értékeléséből adódik.

Teljes körû kiszûrésük a tárgyévben a teljes körű kiszűrésük a befektetett pénz­­ügyi eszközök csök-

A céltartalékok értéke a bázis 20 343 M Ft-járól

kenését eredményezte:

41 910 M Ft-ra emelkedett, döntően a kollektív

  • MVM Észak-Buda Projekt Kft.

szerződés szerinti és környezetvédelmi kötele­

  • Atomix Kft.

zettségek, rendszerszintű tartalékteljesítmények

  • Bánhida Erőmű Kft.

beszerzési költségeinek változása, a hosszú távú

  • Hotel Vértes Kft.

alapítványi támogatás, valamint az erőművekkel

  • Hotel Aranyhíd Panoráma Kft.

kap­csolatos számlaviták fedezetére.

Az MVM Csoport forrásösszetétele (Mrd Ft)

2007

2006

Saját tôke

434,9

41,9

191,7

474,6

20,3

215,2

Kötelezettségek

Céltartalékok

54,1

37,8

Passzív idôbeli elhatárolások

73

A tárgyévben a kötelezettségek 23 435 M Ft-tal csökkentek, döntően a hitelállomány törlesztéséből adódóan. A passzív időbeli elhatárolások állománya jelentős, 43,2%-os növekedést mutat a bázishoz viszonyítva, nagyrészt a MAVIR ZRt. KÁP bevétel elhatárolásaival összefüggésben. Az operatív cash-flow a 2007. évben 134 047 M Fttal növelte a pénzeszközállományt – az előző évhez képest 71 947 M Ft-tal kedvezőbb, döntően a ma­ ga­sabb operatív tevékenységből realizált eredmény következtében. Befektetési tevékenységre 44 727 M Ft-ot, 8 567 M Ft-tal többet költött a társaságcsoport, finanszírozási tevékenység során 49 071 M Ft pénzeszköz áramlott ki a külső hitelállomány törlesztése miatt.

A tárgyévben a kötelezettségek 23 435 M Ft-tal csökkentek, döntően a hitelállomány törlesztéséből adódóan.

Az MVM Csoport konszolidált cash flow kimutatásá nak főbb adatai (millió Ft)

2006

2007

Változás 2007-2006

MŰKÖDÉSI CASH-FLOW

62,100

134,047

71,947

BEFEKTETÉSI CASH-FLOW

(36,160)

(44,727)

(8,567)

FINANSZÍROZÁSI CASH-FLOW

6,317

(49,071)

(55,388)

PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA

32,257

40,249

7,992

74

6.5

A leányvállalatok fő pénzügyi adatai

Értékesítés nettó árbevétele Az MVM Társaságcsoport teljes körű konszolidációjába bevont tagvállalatok

2007

Index

Üzemi ráfordítások 2007

2007/2006

Index

EBITDA 2007

2007/2006

Index 2007/2006

millió Ft

%

millió Ft

%

millió Ft

%

Magyar Villamos Művek Zrt.

14,336

6.4

14,910

5.3

5,501

-

MVM Trade ZRt.

494,209

285.9

480,284

274.4

14,489

-

MVM Partner ZRt.

30,276

62.0

27,755

58.8

2,530

146.4

MVM-Adwest HGmbH

15,309

154.2

15,299

152.7

20

-

Paksi Atomerőmű Zrt.

133,489

118.8

129,830

115.5

23,878

127.4

Atomix Kft.

3,374

72.1

3,362

72.4

63

81.0

Vértesi Erőmű ZRt.

21,719

139.0

43,979

108.2

(7,589)

-

Bánhida Erőmű Kft.

1

129.5

475

629.6

(467)

-

Hotel Aranyhíd Kft.

241

106.7

237

110.2

33

80.1

Hotel Vértes Kft.

275

99.7

285

104.8

19

56.9

GTER Kft.

10,687

110.7

10,504

111.2

200

90.7

Tatabánya Erőmű Kft.

7,401

104.8

7,801

93.2

91

46.3

MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft.

5,446

148.6

5,354

151.3

126

95.9

MVM Észak-Buda Projekt Kft.

3,140

-

4,392

3,875.4

292

-

MAVIR ZRt.

92,232

114.2

130,522

109.5

25,110

109.6

Országos Villamostávvezeték ZRt.

34,850

127.0

33,862

118.0

997

101.1

ERBE ENERGETIKA Kft.

4,224

199.4

4,180

203.3

101

84.9

VILLKESZ Kft.

4,221

173.9

4,368

178.0

(23)

-

MVM KONTÓ Zrt.

945

187.9

776

151.3

186

442.9

MVMI Informatikai Zrt.

3,985

411.2

4,005

421.3

895

1,643.2

Energo-Merkur Kft.

502

142.2

442

131.5

66

287.0

75

Értékcsökkenés Az MVM Társaságcsoport teljes körű konszolidációjába bevont tagvállalatok

2007

Index

2007/2006

Adózott eredmény 2007

Index

2007/2006

Saját tőke 2007

Index

2007/2006

Eszközök összesen 2007

Index

2007/2006

Beruházások műszaki teljesítése 2007

Index

2007/2006

Átlagos állományi létszám 2007

Index

2007/2006

millió Ft

%

millió Ft

%

millió Ft

%

millió Ft

%

millió Ft

%

fő

%

Magyar Villamos Művek Zrt.

4,233

87.8

33,502

33.2

361,285

110.0

456,105

118.8

2,441

93.9

144

56.5

MVM Trade ZRt.

168

236.3

11,377

-

10,100

130.4

67,388

133.9

53

264.4

57

106.7

MVM Partner ZRt.

7

641.6

2,092

156.5

996

100.0

6,808

85.4

44

-

16

94.1

MVM-Adwest HGmbH

10

69.8

3

-

613

100.3

1,958

101.1

5

-

7

100.0

Paksi Atomerőmű Zrt.

13,994

98.2

7,753

277.4

129,597

103.1

175,865

105.0

13,975

107.2

2,511

94.8

Atomix Kft.

31

97.7

12

98.0

194

106.7

650

103.9

36

-

674

-

Vértesi Erőmű ZRt.

3,592

106.8

(3,302)

-

9,649

74.5

37,628

81.4

3,164

91.9

2,262

90.8

Bánhida Erőmű Kft.

1

61.8

(481)

-

1,489

75.6

2,215

107.2

1

-

0

-

Hotel Aranyhíd Kft.

27

100.2

0

0.0

432

99.9

685

95.5

14

-

38

-

Hotel Vértes Kft.

27

100.6

1

14.0

527

100.1

900

99.7

4

-

44

-

MVM GTER Kft.

8

84.3

178

100.9

147

100.1

1,917

117.4

11

59.8

57

102.7

Tatabánya Erőmű Kft.

469

101.7

128

21.5

3,695

100.0

8,453

90.7

173

105.4

111

98.2

MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft.

20

1,552.8

78

60.2

5,428

244.9

18,151

283.1

11,225

235.2

18

257.1

MVM Észak-Buda Projekt Kft.

249

844.7

(147)

-

3,528

170.0

15,493

168.5

6,406

-

25

-

MAVIR ZRt.

14,033

105.9

8,800

114.6

219,859

100.6

351,445

103.7

22,812

116.1

641

92.9

Országos Villamostávvezeték ZRt.

529

102.3

216

71.0

5,705

100.0

15,840

81.2

530

83.6

1,221

113.2

ERBE ENERGETIKA Kft.

44

99.9

35

66.1

401

99.9

2,162

255.6

44

132.9

277

146.6

VILLKESZ Kft.

58

104.8

(103)

-

647

239.7

1,697

226.2

86

117.3

607

125.2

MVM KONTÓ Zrt.

3

300.0

160

395.8

100

100.0

394

134.5

8

400.0

107

144.1

MVMI Informatikai Zrt.

833

2,324.3

16

328.9

4,904

2,694.4

6,382

597.1

898

302.5

118

178.8

Energo-Merkur Kft.

3

88.2

51

364.3

68

100.1

162

124.6

4

143.3

7

87.5

Üzletágak

7

78

7.1

A hazai piaci környezet

Termelés

Az elmúlt évtizedben a magyar energiapolitika a tüzelőanyag ellátás tekintetében a három lábon állás (nukleáris, szén, szénhidrogén) koncepcióját követte. A diverzifikáció célja, hogy amennyiben az egyes erőművi technológiák pénzügyi és műszaki kockázatai külön-külön jelentősen megváltoznának, akkor is kicsi annak a valószínűsége, hogy ezek egyszerre jelentkezzenek. A rendszerváltás óta alapvetően szénhidrogén tüzelésű és részben megújuló energiaforrásokra alapozó erőművek létesültek, míg komoly mértékű selejtezések történtek a széntüzelésű erőművek között. Figyelembe véve a technológiai jellegze­ tességeket és a szén-dioxid kereskedelemmel kap­

A Társaságcsoport halmozott eredménykimutatása (2007. év – értékek M Ft-ban) A Társaságcsoportba teljes körűen bevont anyaés leányvállalkozások konszolidálásra előkészített mérlegei divíziók szerint összevontan

Mérlegtételek

Kereskedelmi divízió

Holding központ

Szolgáltatási divízió

Termelési divízió

Halmozott összesen

Jele

Megnevezése

A.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

374,793

925

10,062

280,789

178,117

844,686

I.

IMMATERIÁLIS JAVAK

722

843

4,063

2,404

5,442

13,474

TSO

II.

TÁRGYI ESZKÖZÖK

27,446

71

5,933

278,364

167,867

479,681

III.

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

346,625

11

66

21

4,808

351,531

B.

FORGÓESZKÖZÖK

79,786

73,401

16,340

66,648

72,823

308,998

I.

KÉSZLETEK

21

0

952

45

52,939

53,957 167,052

II.

KÖVETELÉSEK

41,438

72,792

15,295

20,309

17,218

III.

ÉRTÉKPAPÍROK

44

0

0

0

0

44

IV.

IV. PÉNZESZKÖZÖK

38,283

609

93

46,294

2,666

87,945

C.

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

1,526

1,828

235

4,009

11,017

18,615

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

456,105

76,154

26,637

351,446

261,957

1,172,299

D.

SAJÁT TŐKE

361,285

11,709

11,825

219,859

154,687

759,365

I.

JEGYZETT TŐKE

200,316

10,676

10,124

141,303

160,462

522,881

II.

JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE

0

0

0

0

0

0

III.

TŐKETARTALÉK

31,257

0

131

0

3,472

34,860

IV.

EREDMÉNYTARTALÉK

94,332

(1,324)

1,512

483

(9,473)

85,530

V.

LEKÖTÖTT TARTALÉK

284

0

161

15

231

691

VI.

ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

2,596

0

0

78,058

0

80,654

VII.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

32,500

2,357

(103)

0

(5)

34,749

E.

CÉLTARTALÉKOK

10,107

8,389

555

1,445

21,487

41,983

F.

KÖTELEZETTSÉGEK

82,813

42,541

13,996

80,175

83,692

303,217

I.

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

0

0

0

0

0

0

II.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

41,263

0

197

16,468

39,817

97,745

III.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

41,550

42,541

13,799

63,707

43,875

205,472

G.

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

1,900

13,515

261

49,967

2,091

67,734

FORRÁSOK ÖSSZESEN

456,105

76,154

26,637

351,446

261,957

1,172,299

79

A villamosenergia-termelés megoszlása a felhasznált energiahordozók szerint

Szénbôl összesen: 18,4%

Fûtô olajból: 1,5%

Földgázból: 37,9%

Atomenergiából: 36,8%

Összes megújúló és hulladék energiából: 5,4%

Forrás: A magyar villamosenergia-rendszer 2007. évi statisztikai adatai, MVM Zrt.

A villamosenergia-termelés megoszlása energiahordozók szerint Megnevezés

1990

2005

2006

2007

GWh

%

GWh

%

GWh

%

GWh

%

Energetikai barnaszénből

4.607

16,8

1.327

3,7

1.229

3,4

762

1,9

Lignitből

2.605

9,5

5.132

14,4

5.460

15,2

6.042

15,2

Feketeszén féltermékből

942

3,4

517

1,4

340

0,9

546

1,4

Szénből összesen

8.154

29,7

6.977

19,5

7.029

19,6

7.350

18,43

Fűtőolajból

914

3,4

466

1,3

534

1,5

589

1,5

Földgázból

4.486

16,3

12.337

34,5

12.978

36,2

15.116

37,9

Szénhidrogénből összesen

5.400

19,7

12.803

35,8

13.512

37,7

15.705

39,38

Fosszilis energiahordozókból

13.554

49,4

19.780

55,3

20.541

57,3

23.055

57,81

Szélenergiából

0

0

10

0,0

43

0,1

110

0,3

Vízenergiából

178

0,6

208

0,6

186

0,5

210

0,5

Biomasszából

0

0

1.612

4,5

1.215

3,4

1.488

3,7

Egyéb megújuló forrásból + hulladékból

0

0

0.8

0,8

413

1,2

340

0,9

Atomenergiából

13.731

50,0

13.834

38,7

13.461

37,5

14.677

36,8

Összesen

27.463

100,0

35.744

100,0

35.859

100,0

39.880

100

Forrás: A magyar villamosenergia-rendszer 2007. évi statisztikai adatai, MVM Zrt. csolatos követelményeket, elég valószínűnek tűnik,

  • a Tatabánya Erőmű Kft.,

hogy ellenkező irányú állami beavatkozás nélkül

  • a MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. és

belátható időn belül elsôsorban kombinált ciklusú

  • az MVM Észak-Buda Fűtőerőmű Kft. alkotta.

szénhidrogén tüzelésű nagyerőművek épülnek az országban.

Az MVM Csoport az ország villamosenergia-szükségletének alapellátását az atomerőmű által biz-

Az MVM Csoport termelési portfólióját 2007-ben

tosította, míg a szekunder tartalék gázturbinákkal

hat termelői engedéllyel rendelkező társaság:

(GTER) üzemzavari tartalékként állt rendelkezésre.

  • a Paksi Atomerőmű Zrt.,

2007-ben folytatódott a Vértesi Erőmű ZRt. gaz-

  • a Vértesi Erőmű Zrt.,

daságtalan

  • a GTER Gázturbinás Erőműveket Üzemeltető

fokozatos visszafejlesztése, valamint az Oroszlányi

és Karbantartó Kft.,

mélyművelésű

szénbányászatának

Erőmű kazánjainak vegyes tüzelésre (megújuló

80

energia felhasználására) való átalakítása. A cso-

milliárd Ft-ot tett ki. (Az értékesített villamos ener­

port nagy hatásfokú, kapcsolt villamosenergia- és

gia egységára 9,43 Ft/kWh volt.) Az egyéb tevé-

hőtermelő egységei (Miskolc, Tatabánya, Észak-

kenységébôl származó árbevétele 3,0 milliárd Ft

Buda) jelentős szerepet játszanak a hőszolgáltatási

volt, amelynek 29,3%-át az átviteli tevékenységért

piacon.

kapott árbevétel tette ki. Az anyagjellegű ráfordítások értéke 45,0 milliárd Ft,

A termelési üzletág legjelentősebb képviselője az

amelynek 41,5%-a anyagköltség. Az anyagköltségen

ország legnagyobb és a villamosenergia-szükség­

belül 55,9%-ot a nukleáris üzemanyag, 22,4%-ot a

letek közel 40%-át biztosító Paksi Atomerőmű

vízkészlet-használati díj képvisel. A személyi jellegű

Zrt., amely működésével meghatározó módon járul

ráfordítások értéke 26,2 milliárd Ft.

hozzá a piaci pozíció fenntartásához, az ellátásbiz­ tonsághoz és az MVM Csoport piaci értékének

A társaság adózás előtti eredménye 8,1 milliárd Ft,

növeléséhez.

amely 5,3 milliárd Ft-tal meghaladja a 2006. évit, wa 7,7 Mrd Ft adózott eredményéből 3,8 Mrd Ft

Az MVM fő célkitűzése 2007-ben is a portfoliójában

jóváha­gyott osztalékot az anyavállalatnak fizetett ki.

lévő termelő berendezések gazdaságos és biztonságos üzemeltetése, azok fejlesztése, és az igé-

Eszközvagyon

nyek növekedése miatt szükséges új verseny­képes termelőkapacitások létesítése volt.

A társaság mérlegfőösszege 175,9 milliárd Ft. A mérlegfőösszegen belül a befektetett eszközök

7.1.1 A Paksi Atomerőmű Zrt. 2007. évi tevékenysége

aránya 63,3%, a forgóeszközöké 31,5%. A társaság eszközvagyonának döntő részét - a nukle­ áris alapú villamosenergia-termelésből adódóan - a négy atomerőművi blokk üzemi épületei és a

Termelés, villamos energia értékesítés

beépített termelő technológiai berendezések (reaktor és a kiszolgáló primerköri rendszerek, a turbinák

A Paksi Atomerőmű Zrt. 2007-ben a hazai villa-

és a környező szekunderköri berendezések, vala­

mosenergia-termelés 36,8%-át adta. Az erőmű 1 910

mint a megtermelt villamos energia szolgáltatás

MW beépített kapacitásával 14 676,9 GWh energiát

átalakító és átviteli elemei) alkotják.

termelt. Az erőmű alaperőműként, megbízhatóan áll rendelkezésre. A hazai piacon a legalacsonyabb

A forgóeszköz állomány, főként a villamosener-

egységáron (Ft/kWh) értékesíti a megtermelt villa-

gia-termeléshez felhasznált nukleáris üzemanyag

mos energiát, miáltal nagymértékben hozzájárul a

üzemi és tartalék készletéből áll, kisebb hányadát

magyar gazdaság versenyképességéhez és a villa-

az üzemvitelhez és a karbantartáshoz szükséges

mosenergia-ellátás biztosításához. Az értékesített

anyag-ellátás képezi.

villamos energia mennyisége 13 828,3 GWh volt. Az atomerőmű a légszennyező anyagok tekinte-

Fejlesztések

tében a hagyományos erőművekhez képest sokkal kisebb mértékben terheli a környezetet (II. kötet),

A 2007. évi tényleges teljesítés 14,0 milliárd Ft,

és jelentős szerepe van az alacsonyabb szintű üveg-

az éves aktiválás 11,5 milliárd Ft volt. Saját forrás-

házhatású gáz kibocsátásban.

ból kutatási-fejlesztési tevékenységre 0,6 milliárd Ft-ot fordított a társaság. A nukleáris biztonság

Gazdálkodásának főbb jellemzői

fenntartását, az árelőny megtartását biztosító rendelkezésre állást és a működés fejlesztését célzó

A 2007. évben az érékesítés nettó árbevétele 133,5 milliárd Ft, ebből a villamosenergia-árbevétel 130,4

beruházási tevékenység projektjei közül stratégiai

81

jelentősége miatt kiemelkedőek az üzemidő-hosz­

szükséges mértékű átalakítását, a módosított üze-

szabbítás előkészítése és a teljesítménynövelés

meltetésre vonatkozó műszaki intézkedéseket, és

megvalósítása érdekében végrehajtott feladatok.

bevezetik a megnövelt teljesítmény-szinthez alkal­ mas új típusú üzemanyag kazetták alkalmazását. A projekt 2002-ben indult és 2011-ig tart. Az 1. blok-

Az üzemidő-hosszabbítás előkészítése

kon 2006-ban, a 4. blokkon 2007-ben már megvalósított teljesítménynövelést követően 108%-os stabil

A Paksi Atomerőmű vezetése 2002-ben indított kie-

üzem folyik. A 2. és 3. blokkon a teljesítménynövelési

melt projektet a blokkok üzemidejének – a tervezett

munkák 2009-ben fejeződnek be.

30 éven túl további – 20 évvel történő meghosszabbítására. A projekt a tervek szerint 2010-ben fejeződik be. A műszaki megalapozó munka 80%ban elkészült, kiemelt cél a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megvalósítására

7.1.2 A Vértesi Erőmű ZRt. 2007. évi tevékenysége

előirányzott program 2008. év végéig történő előkészítése. A környezetvédelmi hatóság elfogadta

A Vértesi Erőmű ZRt. jelenleg egy termelői engedély-

az üzemidő-hosz­szabbítás környezeti hatás­tanul­

lyel működő erőművel rendelkezik. Ez az Oroszlányi

mányát és kiadta az erőművi blokkok üzemidejének

Erőmű, amelynek beépített kapacitása 240 MW.

20 évvel történő meghosszabbítására a jogerős

A Bánhidai Erőművet 2005-ben tulajdonosi dön-

környezetvédelmi engedélyt.

tésre leállították. Az Oroszlányi Erőművet a Márkus­ hegyi Bányaüzemben kitermelt tüzelőanyaggal

A teljesítménynövelés megvalósítása

működtetik. Az Oroszlányi Erőműben termelt villamos energiát a társaság 90%-ban a versenypiacon

A Paksi Atomerőmű blokkjai teljesítményének 108%-

önállóan értékesíti.

ra történő növelésére irányuló komplex projekt során végrehajtják a termelő-technológiai berendezések

A társaság gazdálkodásának eredményességét tovább javítja a megújuló energiaforrásból ter-

A Paksi Atomerőmű vezetése 2002-ben indított kiemelt projektet a blokkok üzemidejének – a tervezett 30 éven túl további – 20 évvel történő meghosszabbítására. A projekt a tervek szerint 2010-ben fejeződik be.

melt, kötelező átvétel alá eső villamos energia értékesítéséből származó bevétel.

Gazdálkodásának főbb jellemzői Oroszlányi Erőmű

MWh

Termelt villamos energia

1 473 885

Kiadott villamos energia

1 285 523

Értékesített villamos energia

1 362 314

Kötelező átvétel (biomasszából termelt villamos energia értékesítés) Versenypiaci értékesítés

128 849

1 232 283

Az Oroszlányi Erőmű 2007. éves termelési tervét 96,6%-ra, kereskedelmi tervét 98,8%-ra teljesítette. Az elmaradást az előző évekhez ké­pest kiugró számú üzemzavar magyarázza: a 2007. év során 83 db leállással járó üzemzavar volt, mintegy 4 016 óra kiesést okozott.

82

Bányászati tevékenység Márkushegyi Bányaüzem

Mértékegység

2007. év

t

1 397 006

GJ

15 812 592

kJ/kg

11 319

Széntermelés

Éves termelés

Villamos energia értékesítés

t

2 321

GJ

35 515

49,0

kJ/kg

15 302

486,1

t

1 394 685

GJ

15 777 077

kJ/kg

11 312

20 727,2

Hőenergia értékesítés

446,8

Szénértékesítés Másodlagos tevékenység (szén nélkül) Belföldi értékesítés nettó árbevétele

21 709,1

Összes bevétel

32 799,0

Összes kiadás

43 980,0

Üzemi, üzleti tevékenység eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Mérleg szerinti eredmény

Saját felhasználás

Nettó termelés

-11 181,0

A Márkushegyi Bányaüzem a 2007. év folyamán

-12 880,0

29 200 t nyersszenet és 1, 37 millió t nyerspalát

9 578,0

termelt. Ez az üzleti terv szerinti mennyiséget kb.

-3 302,0

Az üzletági árbevételek (hő- és villamos energia) összességében 1 035,3 millió Ft-tal haladták meg a

150 ezer tonnával haladta meg.

Fejlesztés

tervezett értéket. A versenypiaci villamos energiát

A legjelentősebb fejlesztés 2007 évben az

a tervezetthez képest átlagosan 1,22 Ft/kWh-val

Orosz­­lányi Erőmű 2. sz. kazánjának vegyes tüze­-

magasabb áron sikerült értékesíteni.

lé­s­re való átállítása volt. Az összességében mint­egy 1,3 milliárd Ft-os beruházás 2008-ban fejező­dött

Hőszolgáltatás

be. Ezzel az erőmű két fluidágyas, vegyes tüzelésű kazánnal (blokkal) rendelkezik, amelyekben a szén

Oroszlányi Erőmű

Mértékegység

2007. év

Kiadott hő

TJ

336,55

Értékesített hő

TJ

328,47

Fajlagos hőfelhasználás

kJ/kJ

1,15

Tüzelőhő-felhasználás

TJ

387,03

A hőszolgáltatás a társaság és az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. között meglévő hosszú távú hőértékesítési keretszerződések alapján történik, Oroszlány város

mellett biomassza tüzelése is lehetséges.

7.1.3 Az MVM GTER Gáztur­binás Erőmű Zrt. (MVM GTER Zrt.) 2007. évi tevékenysége

és Bokod település fűtési és használati melegvízigényének ellátására.

Az 1999-ben alapított GTER Kft. feladata az MVM Zrt. tulajdonú három – összességében 410 MWe név-

Kereskedelmi tevékenység

leges teljesítőképességű – nyíltciklusú üzemzavari (szekunder tartalék) gázturbinás telephely (Lőrinci,

A társaság 2007-ben megszerezte a villamos ener-

Litér, Sajószöged) üzemeltetése.

gia kereskedelmi engedélyt is, amelynek birtokában novembertől önálló mérlegkört működtetett. Az

A gázturbinák igénybevételére a villamos energia

engedély alapján lehetőség nyílt villamos energia

rendszer zavara esetén kizárólag a rendszerirányító

vásárlására is, amellyel a kiegyenlítő energia igény-

MAVIR ZRt. jogosult, s a termelt villamos energiát is

bevételi szintjét lehetett csökkenteni.

a rendszerirányító vásárolja meg.

83

A GTER Kft. 2007. decembere óta zártkörű rész-­ vény­társaságként működik. Az MVM GTER Zrt. rendelkezésre állási díjból szárm­a-­ zó árbevétele 2007. évben 10,7 milliárd Ft, adózás előtti eredménye 193 M Ft volt.

Fejlesztések A társaság – a működéséhez szükséges beszerzé­ seken túlmenően – a gázturbinás erőművek szin­­ten tartó beruházásainak lebonyolításában köz­re­műkö­ dőként vett részt.

Árbevételi adatok (ezer Ft)

7.1.4 A MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. 2007. évi tevékenysége A társaság fő tevékenységi körében kapcsolt villa-­­

Hőtermelés

859 365

Villamosenergia-termelés

4 183 036

Pénzügyi műv., Egyéb bev.-ráf.

8 626

Egyéb üzletág

405 010

Összesen

5 456 037

Adózás előtti eredmény

86 420

mos- és hőenergiát állít elő. A kapcsoltan termelt

A MIFŰ Kft 2007-ben 11,2 milliárd Ft értékű bővítő beruházást valósított meg. villamos energiát az ÉMÁSZ Nyrt., az előállított hőt pedig a MIHŐ Kft. veszi át. Vállalkozási tevékenységét 3 termelési egységben végzi (a Tatár utcai telephelyen 5 db, egyenként 4 MWe teljesítményű gázmotorral, Diósgyőrben 1 db 4 MWe és Bulgárföldön 1 db 1 MWe teljesítmé­ nyű gázmotorral, amelyeket gyakorlatilag egész évben bérelt a tulajdonos MVM Zrt-től.

Termelési adatok kiadott villamos energia (MWh)

189 071

kiadott hőenergia (GJ)

834 306

84

2007. évi fejlesztések A MIFŰ Kft. 2007-ben 11,2 milliárd Ft értékű bővítő beruházást valósított meg. A miskolci Tatár utcai telephelyhez tartozó hőkörzet teljeskörű ellátása érdekében a Hold utcai telephelyen megvalósított kombinált ciklusú erőmű (KCE) 2007. december 1-jén kezdte meg kereskedelmi üze-

Beruházások, befektetések alakulása

mét. Az erőmű 39,8 MWe kapacitású. 2007-ben a fejlesztési szükségleteket a társaság A KCE beruházás aktivált értéke 12 279,6 millió Ft.

saját fejlesztési keretéből finanszírozta, amely-

A KCE létesítményhez kapcsoló egyéb fejlesztések

nek forrását az elszámolt amortizáció fedezte.

értéke 20,5 millió Ft.

A tárgy­évben és az azt megelőző évben megvaló-

Az MVM Zrt.-től 2007. december 1-től apportált gáz-

sult beruházási – felújítási munkák az alábbi

motoros erőműrész 3 265,1 millió Ft.

célkitűzéseket szolgálták:

7.1.5 A Tatabánya Erőmű Kft. 2007. évi tevékenysége A tatabányai fűtőerőmű a hőszolgáltatással kap­ csoltan termelt villamos energiát az ÉDÁSZ, a hőenergiát a Komárom megyei Távhőszolgáltató (KOMTÁVHŐ) felé értékesíti, biztosítva ezzel Tatabánya város hőellátását.

A fűtőerőmű fő berendezései 3 db, egyenként 60 MWe teljesítményű gázmotor, 4 db 53 t/h teljesítőképességű „középnyomású” gőzkazán földgáz-fűtőolaj tüzeléssel, és 3 db ellen­ nyomású gőzturbina 14,6 – 14,6, illetve 2,5 MWe teljesítménnyel.

Árbevételek (ezer Ft) Villamos energia értékesítés árbevétele

4 111 533



Gázmotoros erőmű

3 151 969



Hagyományos erőmű

959 564

Hőenergia értékesítés árbevétele

3 282 157

Egyéb tevékenység árbevétele

7 668

Értékesítés nettó árbevétele

7 401 358

Adózás előtti eredmény

160 411

ezer Ft

Üzembiztonság javítása

3 151 969



Pótlás - beszerzés

959 564

Hatékonyság növelése

3 282 157

Szűk keresztmetszetek” csökkentése

7 668

Értékesítés nettó árbevétele

7 401 358

Összesen

160 411

”

85

7.1.6 Az MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. 2007. évi tevékenysége Az MVM Észak-Buda Projekt Ingatlan-beruházás Előkészítő és Lebonyolító Korlátolt Felelősségű Társaság 2006. január 25-én jött létre, 3 millió Ft törzstőkével. Alapítója és 100%-os tulajdonosa a Magyar Villamos Művek Zrt. A Kft. törzstőkéje 3,703 millió Ft, amely teljes egé­ szében készpénzből áll. A Kft. feladata a FŐTÁV Zrt.-vel kötött szerződés-­ ben rögzített Észak-Budai Gázturbinás Kogenerációs Fűtőerőmű (49,98 MWe és 74 MWth) megépítése, a beruházás projektfinanszírozásban történő lebonyolítása, majd az erőmű üzemeltetése.

A társaság a termelt villamos energiát az ELMŰ Nyrt., a hőenergiát a FŐTÁV Zrt. felé értékesíti.

Az alaptevékenység árbevétele (millió Ft)

A kombinált ciklusú erőmű (KCE) 2007. december 1-jén kezdte meg kereskedelmi üzemét. Az erőmű 39,8 MWe kapacitású.

Hőértékesítés

1 286

Villamosenergia-értékesítés/átvitel

1 849

Pótlás - beszerzés

3 135

Hatékonyság növelése

-148



Fejlesztések 2007-ben a fő feladat a 3.sz. blokk üzembe helye­ zésével a teljeskörű kereskedelmi üzem megkezdése volt.

millió Ft



Beruházás műszaki teljesítése 2007. december 31-ig

14 320

2008 évre áthúzódó költség

1080

86

7.2

A hazai piaci környezet

Kereskedelem

A 2007. év végéig hatályos szabályozás alapján ki­ alakult hazai villamosenergia-piacot három szegmens jellemezte: a közüzem, a versenypiac és a kötelező átvétel. Ezek a részpiacok lényegesen eltérő feltételek és árak mellett működtek. 2007-ben az országos fogyasztás 77%-a a közüzemen keresztül valósult meg. A közüzemi szolgáltatók kizárólagos joga és kötelezettsége volt a közüzemi fogyasztók ellátása szabályozott árak és áralkalmazás mellett. A közüzemi szolgáltatók az ehhez szükséges villamos energiát a közüzemi nagykereskedőtől szerezték be. Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát az elosztói engedélyesek szintén a közüzemi nagy­ kereskedőtől vásárolták meg. A hazai versenypiaci kereskedelem két jól elhatárolható szegmense a nagykereskedelmi és a fogyasztói piac. A nagykereskedelmi piacon a termelők és a kereskedők közötti, illetve kereskedők egymás

A Társaságcsoport halmozott eredménykimutatása (2007. év – értékek M Ft-ban)

Eredménykimutatás tételeinek

Jele

Megnevezése

A Társaságcsoportba teljes körűen bevont anyaés leányvállalkozások konszolidálásra előkészített eredménykimutatásai divíziók szerint összevontan Kereskedelmi divízió

Holding központ

Szolgáltatási divízió

Termelési divízió

TSO

összesen

I.

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE

14,336

539,794

48,728

92,232

185,772

880,862

II.

AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE

0

0

(735)

0

3,220

2,485

III.

EGYÉB BEVÉTELEK

1,842

398

392

49,367

15,457

67,456

IV.

ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

5,342

516,236

32,254

57,729

82,317

693,878

V.

SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

2,590

1,115

12,352

6,680

41,660

64,397

VI.

ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

4,233

185

1,470

14,033

18,417

38,338

VII.

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

2,745

5,803

1,557

52,080

63,826

126,011

A.

ÜZEMI, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

1,268

16,853

752

11,077

(1,771)

28,179

VIII.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI

34,291

1,992

100

1,917

506

38,806

IX.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI

3,548

1,246

371

2,472

4,301

11,938

B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE

30,743

746

(271)

(555)

(3,795)

26,868

C.

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY

32,011

17,599

481

10,522

(5,566)

55,047

D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

1,641

0

0

32

10,228

11,901

E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

33,652

17,599

481

10,554

4,662

66,948

XII.

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

150

4,127

106

1,754

441

6,578

F.

ADÓZOTT EREDMÉNY

33,502

13,472

375

8,800

4,221

60,370

22.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

0

0

0

0

0

0

23.

Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés

1,002

11,115

478

8,800

4,226

25,621

G.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

32,500

2,357

(103)

0

(5)

34,749

87

A Társaságcsoport halmozott eredménykimutatása (2007. év – értékek M Ft-ban)

A Társaságcsoportba teljes körűen bevont anyaés leányvállalkozások konszolidálásra előkészített mérlegei divíziók szerint összevontan

Mérlegtételek

Kereskedelmi divízió

Holding központ

Szolgáltatási divízió

Termelési divízió

Halmozott összesen

Jele

Megnevezése

A.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

374,793

925

10,062

280,789

178,117

I.

IMMATERIÁLIS JAVAK

722

843

4,063

2,404

5,442

13,474

II.

TÁRGYI ESZKÖZÖK

27,446

71

5,933

278,364

167,867

479,681

III.

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

346,625

11

66

21

4,808

351,531

B.

FORGÓESZKÖZÖK

79,786

73,401

16,340

66,648

72,823

308,998

TSO

844,686

I.

KÉSZLETEK

21

0

952

45

52,939

53,957

II.

KÖVETELÉSEK

41,438

72,792

15,295

20,309

17,218

167,052

III.

ÉRTÉKPAPÍROK

44

0

0

0

0

44

IV.

IV. PÉNZESZKÖZÖK

38,283

609

93

46,294

2,666

87,945

C.

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

1,526

1,828

235

4,009

11,017

18,615

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

456,105

76,154

26,637

351,446

261,957

1,172,299

SAJÁT TŐKE

361,285

11,709

11,825

219,859

154,687

759,365 522,881

D. I.

JEGYZETT TŐKE

200,316

10,676

10,124

141,303

160,462

II.

JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE

0

0

0

0

0

0

III.

TŐKETARTALÉK

31,257

0

131

0

3,472

34,860

IV.

EREDMÉNYTARTALÉK

94,332

(1,324)

1,512

483

(9,473)

85,530

V.

LEKÖTÖTT TARTALÉK

284

0

161

15

231

691

VI.

ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

2,596

0

0

78,058

0

80,654

VII.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

32,500

2,357

(103)

0

(5)

34,749

E.

CÉLTARTALÉKOK

10,107

8,389

555

1,445

21,487

41,983

F.

KÖTELEZETTSÉGEK

82,813

42,541

13,996

80,175

83,692

303,217

I.

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

0

0

0

0

0

0

II.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

41,263

0

197

16,468

39,817

97,745

III.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

41,550

42,541

13,799

63,707

43,875

205,472

G.

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

1,900

13,515

261

49,967

2,091

67,734

FORRÁSOK ÖSSZESEN

456,105

76,154

26,637

351,446

261,957

1,172,299

közötti villamosenergia-kereskedelmét értjük.

A kötelező átvételről szóló, 2007. év végéig hatályos

A fo­gyasztói piachoz a kereskedők és a verseny­

rendelet alá tartozó villamos energia értékesítése

piaci szegmensben feljogosított fogyasztók közötti

továbbra is a hatósági árszabályozás körébe tarto-

kereskedelem tartozik. A versenypiacon a villa-

zott. A megállapított hatósági árak a piaci árnál

mos energia kereskedelme piaci áron és bilaterális

maga­sabbak voltak. A kötelező átvétel körébe tar-

szerződéseken keresztül történik. A rendszerirá­

tozó villamos energiát a közüzemi nagykereskedő,

nyító igényeit fedező rendszerszintű szolgáltatá-

illetve a közüzemi szolgáltató volt köteles átvenni

sok és az átviteli hálózati veszteséget (2007-ben

attól függően, hogy a termelő az átviteli vagy az

485 GWh) fedező villamos energia beszerzése is a

elosztó hálózathoz csatlakozik. A kötelező átvétel

versenypiaci szegmensbe sorolható. A versenypiaci

körébe egyrészt a megújuló primer energiahordo­

árak növekedése miatt a 2007. év folyamán szá-

zókból termelt, másrészt a jó hatásfokú kapcsolt

mos, korábban a versenypiacról vételező fogyasztó

hő- és villamosenergia-termelés során előállított

vissza­tért a számára kedvezőbb közüzembe.

villamos energia tartozik.

88

Az MVM Csoport

teség pótlására szükséges villamos energiát – szintén hatóságilag szabályozott áron – az MVM Trade

Az MVM Csoport kereskedelmi divízióját az MVM Zrt.

ZRt.-től szerezték be. Az átviteli rendszerirányító

három leányvállalata, az

engedélyes, a MAVIR ZRt. a rendszer kiegyensú­ lyozásához és a rendszerszintű szolgáltatások biz­

  • MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi ZRt. (továbbiakban: MVM Trade ZRt.), az   • MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. (továbbiakban: MVM Partner ZRt.), valamint az

tosításához szükséges villamos energia és kapacitás egy részét – jogszabályban előírt pályáztatás keretében – az MVM Trade ZRt.-től szerezte be. Az MVM Trade ZRt. a közüzemi igények kielégíté-

  • MVM-ADWEST Marketing und Handels Gesell-

sét követően a versenypiacon az alábbi három

schaft m.b.H. (továbbiakban: MVM-ADWEST

for­mában értékesítette megmaradt kapacitásait:

GmbH) alkotja.

(i) a Magyar Energia Hivatal által felügyelt kapaci-

A közüzemi szolgáltatók kizárólagos joga és kötelezettsége volt a közüzemi fogyasztók ellátása szabályozott árak és áralkalmazás mellett. A közüzemi szolgáltatók az ehhez szükséges villamos energiát a közüzemi nagykereskedőtől szerezték be. MVM Trade ZRt.

Az MVM Trade ZRt. főbb kereskedelmi adatai, 2007

Az MVM Trade ZRt. 2007-ben a magyar villamos(MWh)

energia-piacon mint közüzemi nagykereskedelmi engedélyes tevékenykedett. Ebben a minőségében joga és kötelessége volt a közüzemi szolgáltatók által megjelenített villamosenergia-igény ellátása.

Összes beszerzett villamos energia

32 681 700

Hazai erőműtől vásárolt

27 638 821

Ebből - Kapcsoltan termelt

3 185 324

- Megújuló energiával termelt

623 852

A 2007-ben rendelkezésre álló forrásokat első­

Import

4 829 148

sorban a hosszú távú villamosenergia-vásárlási

Összes értékesített villamos energia

32 480 177

szerződések jelentették, melyek részben hazai

Közüzemi szolgáltatóknak értékesített

26 662 021

villamosenergia-termelői engedélyesekkel, részben

Villamosenergia-kereskedőknek értékesített

5 092 286

határon túli beszerzési forrásokkal kerültek megkö-

Egyéb értékesített

725 870

tésre. Ezen túlmenően az átvételi kötelezettség alá tartozó források biztosították, hogy az MVM Trade ZRt. a jogszabályban foglalt ellá­tási kötelezettségeinek megfeleljen. 2007. év végéig az MVM Trade ZRt. a villamos energiát a közüzemi szolgáltatók felé adásvételi szerződéseken keresztül, hatóságilag szabályozott áron értékesítette. A közüzemi szolgáltatókkal koráb­ban egy társaságba tartozó hálózati elosztó társaságok a hálózatukon keletkező hálózati vesz-

(Ft/kWh) Összes beszerzett villamos energia átlagára

14,47

Összes értékesített villamos energia átlagára

15,1 1

89

tásaukciókon, (ii) az anonim elektronikus kereskedelmet lehetővé tevő Piactéren és (iii) az esetileg kibocsátott villamosenergia-értékesítési tendere­ ken keresztül. Ezek az eszközök transzparens és diszkriminációmentes értékesítést biztosítottak a versenypiaci szereplőknek. Az MVM Trade ZRt. 2007-ben összesen 32,5 TWh villamos energia értékesítése mellett 11,4 Mrd Ft adózott eredményt ért el, melyből az anyavállalat részére 9,02 Mrd Ft osztalékot fizetett, így mérleg szerinti eredménye 2,36 Mrd forint volt.

MVM Partner ZRt. Az MVM Csoport versenypiaci villamosenergiakereskedő leányvállalata az MVM Partner ZRt., mely­ nek kereskedelmi tevékenysége kiterjed a hazai,

értékesítés) 7,63%, a feljogosított fogyasztóknak

vala­mint határparitásokon a nemzetközi piacokra.

történő értékesítés piacán 8,55%-os volt.

2007-ben az MVM Partner ZRt. fő versenypiaci

2007-ben az MVM Partner ZRt. összes verseny­

beszerzési forrásai a hazai erőművek, a közüzemi

piaci villamosenergia-értékesítése meghaladta a

nagykereskedő, valamint az import voltak. A villa­mos

2,2 TWh-t, így 2,09 Mrd forint adózott eredményt

energiát legnagyobb arányban más villa­mosener­

ért el, melyet osztalék formájában az anyavállalat-

gia-kereskedőknek, továbbá hazai fel­jogosított fo­

nak fizetett ki.

gy­asz­tóknak és külföldi partnerek­nek értékesítette. Az MVM Partner ZRt. piaci része­sedése a nagy­

MVM-ADWEST GmbH

kereskedelem piacán (egyéb kereskedőknek történő Az MVM Csoport társaságai közül az osztrák bejegyzésű MVM-ADWEST GmbH elsősorban a

Az MVM Partner ZRt. főbb kereskedelmi

nemzetközi  villamosenergia-kereskedelemben

adatai, 2007 (MWh) Összes beszerzett villamos energia

2 218 007

Hazai erőműtől

1 111 811

Közüzemi nagykereskedőtől

313 806

vesz részt. Egyrészt keretszerződések alapján, ún. „trading” jellegű ügyleteket köt, másrészt az oszt­ rák, cseh, német és szlovák piacokon valósít meg üzleteket. A vállalat jelen van a német és az osztrák áramtőzsdén, valamint számos más brókerplatfor-

Villamosenergia-kereskedőtől

637 388

Import

136 196

Összes értékesített villamos energia

2 218 007

Feljogosított fogyasztóknak

603 747

2007-ben az MVM-ADWEST GmbH éves forgalma

Villamosenergia-kereskedőknek

1 429 266

meghaladta az 1,3 TWh-t, adózott eredménye pedig

Export

121 387

mon is kereskedik.

a 2,6 M forintot.

90 Megnevezés

MVM Trade ZRt.

MVM Partner ZRt.

MVM-ADWEST GmbH

Divízió konszolidált

I.

Értékesítés nettó árbevétele

494 209

30 276

15 309

530 716

II.

Aktivált saját teljesítmények értéke

0

0

0

0

A kereskedelmi divízió mérlege, 2007 Források (millió Ft)

A kereskedelmi divízió mérlege, 2007 Eszközök (millió Ft)

A kereskedelmi divízió eredménykimutatása, 2007 (millió Ft, kerekített értékek)

Jel

III.

Egyéb bevételek

397

1

0

397

IV.

Anyagjellegű ráfordítások

473 819

27 267

15 150

507 162

V.

Személyi jellegű ráfordítások

695

281

139

1 111

VI.

Értékcsökkenési leírás

168

7

10

185

VII.

Egyéb ráfordítások

5 603

200

0

5 802

A.

Üzemi, üzleti tev. eredménye

14 321

2 522

10

16 853

VIII.

Pénzügyi műveletek bevételei

1 663

323

6

1 992 1 245

IX.

Pénzügyi műveletek ráfordításai

970

263

13

B.

Pénzügyi műveletek eredménye

693

60

-7

746

C.

Szokásos vállalkozási eredmény

15 014

2 582

3

17 599

X.

Rendkívüli bevételek

0

0

0

0

XI.

Rendkívüli ráfordítások

0

0

0

0

D.

Rendkívüli eredmény

0

0

0

0

E.

Adózás előtti eredmény

15 014

2 582

3

17 599

XII.

Adófizetési kötelezettség

3 637

490

0

4 128

F.

Adózott eredmény

11 377

2 092

3

13 472

G.

Mérleg szerinti eredmény

2 357

0

0

2 357

Jel

Megnevezés

MVM Trade ZRt.

MVM Partner ZRt.

MVM-ADWEST GmbH

Divízió konszolidált

A.

Befektetett eszközök

862

50

13

924

I.

Immateriális javak

806

37

0

843

II.

Tárgyi eszközök

55

3

13

70

III.

Befektetett pénzügyi eszközök

1

10

0

11

B.

Forgóeszközök

64 777

6 681

1 943

72 438

I.

Készletek

0

0

0

0

II.

Követelések

64 775

6 679

1 338

718 289

III.

Értékpapírok

0

0

0

0

IV.

Pénzeszközök

2

2

605

609

C.

Aktív időbeli elhatárolások

1 749

77

2

1 782

Eszközök összesen

67 388

6 808

1 958

75 144

Jel

Megnevezés

MVM Trade ZRt.

MVM Partner ZRt.

MVM-ADWEST GmbH

Divízió konszolidált

D.

Saját tőke

10 100

996

613

11 709

I.

Jegyzett tőke

10 100

500

76

10 676

II.

Jegyzett, de be nem fizetett tőke

0

0

0

0

III.

Tőketartalék

0

0

0

0

IV.

Eredménytartalék

-2 357

496

537

-1 324

V.

Lekötött tartalék

0

0

0

0

VI.

Értékelési tartalék

0

0

0

0

VII.

Mérleg szerinti eredmény

2 357

0

0

2357

E.

Céltartalékok

8 382

0

7

8 390

F.

Kötelezettségek

35 484

5726

1 331

41 534

I.

Hátrasorolt kötelezettségek

0

0

0

0,0

II.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

0

0

0

0,0

III.

Rövid lejáratú kötelezettségek

35 484

5 726

1 331

41 534

G.

Passzív időbeli elhatárolások

13 422

86

7

13 511

Források összesen

67 388

6 808

1 958

75 144

91

7.3

Átviteli rendszerirányítás

A MAVIR ZRt. úgy üzemelteti a tulajdonában lévő villamoshálózatot és az ahhoz kapcsolódó berende­ zéseket, hogy ezzel folyamatosan biztosítsa a zavar­mentes hazai villamosenergia-ellátást, a fejlesztések révén megfelel az áramkereskedelem növekvő igényeinek, valamint annak a követelménynek, hogy az átviteli hálózat az európai villamose­ nergia-rendszer jelentős infrastrukturális tényezője legyen; rendelkeznie kell a villamosenergia-rendszer szabá­lyozásához szükséges tartalékokkal, diszponál a ha­tár­keresztező távvezetékek, hálózati kapacitások felett. A társaság gazdasági helyzete a 2007. évben az előző évhez viszonyítva nem változott. Az adózás előtti eredmény 10 554 M Ft, mely a bázis időszakhoz viszonyítva 35,6%-kal növekedett. Az adózás előtti eredmény bázisévhez viszonyított 2 770 M Ft-os növekedését az alábbi tényezők befolyásolták: A társaság tárgyévben összesen 143 687 M Ft bevételt realizált, amely 13 711 M Ft-tal (10,55%) több, mint a bázisévben. Az értékesítés nettó árbevétele a bázisidőszakhoz viszonyítva 11 465 M Ft-tal (14,2%) nőtt. A változás egyrészt az átviteli tevékenység­

Magyarországon a nagyfeszültségű villamos ener-

hez kapcsolódó bevételek alacsonyabb mértékű

gia szállítása egyetlen közös átviteli vezetékhálóza-

növekedésének (13,3%), másrészt a rendszerirányí-

ton történik, mely az MVM társaságcsoport tulaj-

tási tevékenységgel összefüggő bevételek nagyobb

donában van. A rendsze­rirányító az átviteli hálózatot

arányú növekedésének (18,4%) a hatása. Ez utób-

igénybe vevő többi gazdasági szereplőtől függet­

bit a 2007. évi árak és a villamosenergia-forgalom

lenül működik, függetlenségét jogszabály írja elő.

együtte­sen befolyásolta.

A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően a MAVIR ZRt. a villamosenergia-rendszer többi

A ráfordítások értéke a 2007. évben 133 133 M Ft,

résztvevőjétől független szervezetként felel a biz­

mely 10 941 M Ft-tal (9,0%) nőtt a bázishoz viszo­

tonságos energia­e llátásért és a villamos-energia

nyítva. Az üzemi költségként elszámolt tételek

piacon a versenysem­legesség érvényesüléséért.

összességében 13,0%-kal, azaz 9 037 M Ft-tal növekedtek a bázisidőszakhoz viszonyítva. Ezt egyrészt

A MAVIR ZRt. – mint villamosenergia-átviteli enge-

a rendszerirányítási tevékenységgel összefüggő

délyes – a hazai erőművek által termelt, valamint

villamosenergia-beszerzési költségek és ráfordí-

az importforrásokból származó villamos energiát a

tások – anyagköltség, ELÁBÉ, eladott (közvetített)

3 595 km nyomvonal-hosszúságú nagyfeszültségű

szolgáltatások – növekedése, másrészt a magas

hálózatán juttatja el a közvetlen fogyasztói értéke-

eszközigényű átviteli tevékenységhez kapcsolódó

sítést végző szolgáltatókhoz. A jogszabályok szerint

fenntartási, üzemeltetési költségek – bérleti díjak,

a piaci szereplők egyenlő feltételekkel férnek hozzá

karbantartási költségek, informatikai szolgáltatás

az átviteli hálózathoz.

ellenértéke – emelkedése okozta.

92

A MAVIR ZRt.-nél a beruházásokra a korábban elindított

fejlesztési

programok

(beruházások,

rekon­strukciók) és a jóváhagyott tervelőirányzatok szerint került sor. A társaság 2007. évi beruházásainak értéke 22 812 M Ft. A társaság a 2007. évben is folytatta az átviteli hálózati fejlesztési tevékenységét, amelynek alapvető célja, hogy a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott Hálózatfejlesztési tervben előírtak és egyéb fejlesztések megvalósításával biztosítsa az ellátásbiztonság szinten tartását. Jelentősebb beruházási munkák a következők:

Pótló beruházások (14 025 M Ft):   • Alállomás-felújítások, rekonstrukciók

A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően a MAVIR ZRt. a villamosenergiarendszer többi résztvevőjétől független szervezetként felel a biztonságos energia­ ellátásért és a villa-­ mos-energia piacon a versenysemlegesség érvényesüléséért.

  • Távvezeték-rekonstrukciók   • Transzformátor-felújítások   • Egyéb pótló beruházások

Bővítő beruházások (8 787 M Ft):   • Békéscsaba-Országhatár 400 kV-os összeköttetés projekt   • MEP TRP (Technológiai rendszerek projekt) bővítés   • Göd-Zugló 220 kV összeköttetés helyreállítása, rekonstrukciója   • Győr-Szombathely projekt   • Pécs-Ernestinovo 400kV-os összeköttetés projekt   • ÜBT beszerzés Debrecen alállomásbővítés   • Általános informatikai fejlesztések   • Egyéb bővítő beruházások összesen   • Idegen megbízás alapján átvett forrásból megvalósuló beruházások Az üzembe helyezések (aktiválások) értéke 18 232 M Ft volt. Az átviteli engedélyesi tevékenységet tartósan közvetlenül szolgáló telkek, épületek, távvezetékek és alállomások berendezéseit a mérlegben piaci érté­ken értékeljük, ez alapján mérlegkészítéskor 78 014 M Ft értékhelyesbítés elszámolására került sor.

93

7.4

Egyéb tevékenységek

A tulaj­donában álló távközlési hálózatot az OVIT ZRt.-vel együtt üzemelteti, kiszolgálva a MAVIR ZRt. rendszerirányítási és átviteli célú távköz­lési igényeit. Távközlési szolgáltatásokat nyújt a társaság­csoport tagjai részére, továbbá nyil­vános gerincszolgáltatóként béreltvonali és más, nagy értékű szolgál­tatásokat nyújt a távköz­ lési nagy­kereskedelmi piacon.

Szekunder tartalék erőművek bérbeadása, ingatlanhasznosítás A Társaság a tulajdonában lévő szekunder tarta­lék erőműveit bérbe adja leányvállalatának, az MVM GTER Zrt.-nek; továbbá bevétele származik még ingatlan (irodaház, egyéb) bérbeadásából. A Társaság gazdasági helyzete a 2006. évben bekövetkezett szervezeti és tevékenységi változások miatt – a Hálózati Igazgatóság tevékenységének integrálása a MAVIR ZRt.-be, a Távközlési és Háló­

MVM Holdingközpont

zatfelügyeleti Osztály tevékenységének OVIT ZRt. által történt átvétele, továbbá jelentős változás,

Vagyonkezelés

hogy a villamos energia közüzemi nagykereskedelmi tevékenység átkerült az MVM Trade ZRt.-be – az

Az MVM Zrt. mint holdingközpont alapvetően stra-

előző időszakkal korlátozottan hasonlítható össze.

tégiai irányító, ellenőrző tevékenységet lát el a tu-

A társaság a 2007-es üzleti évet 33 652 M Ft adózás

lajdonában álló gazdasági szervezetek fölött. Ebbe

előtti eredménnyel zárta. Az eredmény alakulását a

a tevékenységi körbe tartozik a stratégiai tervezés

következő tényezők befolyásolták:

és döntéshozatal, a társaságcsoport tagjainak és a szervezet egységeinek felügyelete (kontrolling

Az értékesítés nettó árbevétele 14 336 M Ft-ra

és monitoring), irányítása, valamint a holding köz-

alakult, 93,6%-kal alacsonyabban a bázisévnél.

pontosított pénzgazdálkodási, vagyongazdálko­

A csökkenés a 2006. évhez viszonyítva a villamos

dási és ügyviteli tevékenysége. Ez azonban nem

energia tevékenység kiszervezésének a következ-

vonatkozik az engedélyhez kötött tevékenysé­­-

ménye. A 2007. évi értékesítés nettó árbevétele az

gek­re (villamosenergia-termelés, rendszerirányítás,

erőművi eszközök bérbeadásából és a híradástech-

villa­mosenergia-kereskedelem és átvitel, továbbá

nikai, távközlési hálózathoz kapcsolódó szolgáltatá-

nukleáris biztonsággal összefüggő tevékenysé-

sok díjbevételéből adódik.

gek). A MAVIR ZRt. esetében a stratégiai irányítás a működési függetlenség garantálásával a Magyar

Az egyéb bevételek csökkenését elsősorban a bázis­

Energia Hivatal által jóváhagyott ún. Megfelelési

évben kiemelkedő, a MAVIR ZRt.-nek értékesített

Szabályzat előírásai szerint történik.

immateriális javak és tárgyi eszközök (-45 494 M Ft) bevételei befolyásolták, valamint hogy a tárgyév-

Távközlési szolgáltatások

ben nem volt céltartalék felhasználás (-1 189 M Ft). Az egyéb bevételek értéke 2007 év végén

Az MVM Zrt. a Nemzeti Hírközlési Hatóság által bejegyzett elektronikus hírközlési szolgáltató.

1 842 M Ft-ra alakult.

94

A pénzügyi műveletek eredménye a 2006. évhez képest 14 891 M Ft-tal növekedett, főképp a leányvállalatoktól kapott osztalékok növekedése miatt. Az anyagjellegű ráfordítások 5 342 M Ft-ra alakul­tak,

évhez viszonyított jelentős csökkenés (-98,2%)

97,6%-kal alacsonyabban a bázisévnél. A drasztikus

a TSO eszközök MAVIR ZRt.-be történő apportjával

csökkenés oka a 2006-ban az MVM Trade ZRt.-nek

magyaráz­ható.

átadott villamosenergia-kereskedelmi tevékenység

Az MVM ZRt. 2007. évre megfogalmazott fejlesztési

miatt kieső villamos energia beszerzési ára.

céljait teljesítette. Folytatódtak a távközlés terüle­ tén megkezdett (MAVIR ZRt. által igényelt, ill. üzleti

A személyi jellegű ráfordítások összességében 710 M

célú) fejlesztések, a csoportszinten egységes számí-

Ft-tal csökkentek (21,52%) a bázisévhez képest.

tástechnikai háttér kialakításának beruházásai (SAPfejlesztés, ORACLE HR-rendszer bevezetés), továbbá

Az egyéb ráfordítások a bázis időszakhoz képest

befejeződtek a projektfinanszírozásban megvalósuló

44 110 M Ft-tal csökkentek, főképp az értékesített

Miskolci Kombinált Ciklusú Erőmű és az Észak-Budai

immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értéké-

Fűtőerőmű létesítésének munkálatai.

nek a változása (-38 612 M Ft) miatt, mely a TSO kia­ lakítással, a szolgáltatási tevékenységek kiszervezé-

Az MVM Zrt. 2007. évi fejlesztéseinek tényleges

sével, valamint apportba adással magyarázható.

teljesítése 4 040 M Ft (amelyből a beruházások értéke 2 440 M Ft, a befektetések értéke 1 600 M

A pénzügyi műveletek eredménye a 2006. évhez

Ft) a beruházások tényleges aktiválása 1 838 M Ft

képest 14 891 M Ft-tal növekedett, főképp a leányvál-

volt. A befejezetlen beruházások december 31-i ál-

lalatoktól kapott osztalékok növekedése miatt.

lománya 814 M Ft. Az MVM Zrt. eszközein képződő amortizáció a fejlesztésekre teljes mértékben fede­

A rendkívüli eredményt döntően a társaságcso­

zetet nyújtott. A következő táblázat az MVM Zrt.

porton belüli tevékenység átszervezések miatt tör-

2007. évi fejlesztési tevékenységét mutatja be

tént eszközmozgások (apport) alakították. A bázis­

összefoglalva.

Projektkategória

Számlázott műszaki teljesítés

Tényleges aktiválás

Erőművi beruházások

16

21

Távközlés

1,476

1,138

Informatika

501

493

Épületek, egyéb létesítmények, beszerzések

421

178

Biztonságvédelmi beruházások

26

8

Beruházás összesen:

2,440

1,838

Befektetések

1,600

-

Mindösszesen:

4,040

1,838

(értékek M Ft-ban)

95

Szolgáltatási üzletág A bázisévhez viszonyított összehasonlítás az üzletágra vetítve nem célszerű, mivel a 2006. évben a

Mérnökszolgálat, karbantartás

MAVIR ZRt. is az üzletág részét képezte. A 2007. évben a szolgáltatási üzletág konszolidált adózás

Az ERBE ENERGETIKA Kft. fő profilja alapvetően az

előtti eredménye 481 M Ft. Beruházásainak műszaki

energiatermelő, szállító és szolgáltató létesítmények

teljesítése együttesen a 6 társaságra 1 570 M Ft,

beruházásainak előkészítését, megvalósítását bizto-

befektetéseik nem voltak.

sító komplex mérnöki szolgáltatás. A társaság üzleti tevékenységének középpontjában – 2007-ben is – az

Az OVIT ZRt. az átviteli hálózat egységeit alkotó

MVM Zrt. és irányított társaságai, valamint az ország

távvezetékek és transzformátorállomások létesíté-

különböző erőművi beruházásai, fejlesztései álltak.

sét, felújítását, karbantartását végzi, valamint vál-

Adózás előtti eredménye a bázishoz képest 11,09%-

lalkozik más erőművi és ipartelepi tevékenységre,

kal nőtt, így az adózás előtti eredmény 65 M Ft.

villamoslétesítmények üzemeltetésére és nehézberendezések szállítására.

A VILLKESZ Kft. fő tevékenysége az erőművek (PA Zrt., VÉ ZRt., MVM Zrt. gázturbinás erőművek)

A társaság alapvető törekvése, hogy tevékenysé-

üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szol-

gével az egységes villamosenergia-rendszer bizton-

gáltatási feladatok ellátása. A karbantartási munkák

ságos működését szolgálja, és piaci magatartásával

mellett épületfenntartási, gondnokolási, őrzési mun-

kiegyensúlyozott gazdálkodást valósítson meg.

kákat végez a cég, valamint nyomdát is üzemeltet. A társaság adózás előtti eredménye 2007-ben a

A társaság adózás előtti eredménye a 2007. évben

bázishoz képest 137 M Ft-tal csökkent, így az adózás

243 M Ft, melynek bázisidőszakhoz mért csök-

előtti eredmény -103 M Ft.

kenése 20,67%. A társaság gazdasági helyzetét befolyásolta a 2006. év közben bekövetkezett szer­ vezeti változás – MOL DUFI üzemeltetési és kar-

Informatikai, számviteli és egyéb tevékenységek

bantartási tevékenységének átvétele, Távközlési Hálózatfelügyeleti Osztály átvétele MVM Zrt.-től,

Az MVM Kontó Zrt. pénzügyi és számviteli, az

valamint a Paksi Atomerőmű Zrt. és az Atomix Kft.-

MVMI Informatika Zrt. teljes körű informatikai

től való villamos- és irányítástechnikai karbantar-

szolgáltatásokat nyújt az MVM Csoport tagvállala­

tási tevékenység átvétele – 2007. év egészét érintő

tai számára. Mindkét társaság 2006-ban induló

hatása, illetve a terven felüli megrendelések teljesí-

cég volt, így a bázis időszak nem egy teljes üzleti

téséhez szükséges alvállalkozói igény növekedése.

évnek felel meg, ezért a két időszak nem hason-

Az eredményre ható változások közül meg kell emlí­

lítható össze. Az MVM Kontó Zrt. a 2007-es évet

teni a függő kötelezettségekre képzett céltartalék

194 M Ft, az MVMI Informatika Zrt. 19 M Ft adózás

hatását, mely az adózás előtti eredményt lényege­

előtti eredménnyel zárta.

sen csökkentette. A céltartalék képzés előtti adózás előtti eredménye 550 MFt, céltartalék képzés

A több mint 10 éve alakult Energo-Merkur Kft.

utáni 243 MFt.

elsősorban villamos szerelvények, kábelek nagyés kiskereskedelmét végzi. A társaság gazdasági hely­zete a 2007. évben jelentősen javult (főképp az értékesítés nettó árbevételének növekedése következtében), az adózás előtti eredmény a bá­ zishoz képest 297,1%-kal változott, így az adózás előtti eredmény 63 M Ft.

8

A társaság jövőképe

98

8.1

A társaság által preferált beruházási területek

Összhangban a társaság középtávú stratégiájával, az MVM előnyben részesíti és keresi azokat a befektetési és beruházási területeket, amelyek képesek hozzájárulni a meghatározó hazai villamosenergianagykereskedői szerep fenntartásához és a regio­ nális szintű kereskedelmi tevékenység kiterjesz­ téséhez.

Preferáltak továbbá a jó jövedelmezőségű erőmű beruházások, mint például a kapcsoltenergiatermelő erőművek, vagy – perspektivikusan – a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek. Ilyen területek a nukleáris villamosenergia-ter­ melői pozíció fenntartása és javítása, valamint új termelőkapacitások létesítése, lekötése, megvásárlása – különös figyelemmel a rendszerszabályozás és az optimális rendszerműködés követelményeire. A fenti stratégiai célt szolgálja a hazai és külföldi áramszolgáltató és kereskedő társaságokban való részesedésszerzés is. Preferáltak továbbá a jó jövedelmezőségű erőmű beruházások, mint például a kapcsoltenergiatermelő erőművek, vagy – perspektivikusan – a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek. Különleges prioritást élvez az átviteli rend­ szerüzemeltetésből származó kötelezettségek folyamatos, magas színvonalú teljesíthetőségének biztosítása a MAVIR-on keresztül, ezért megkü­ lönböztetett tulajdonosi figyelmet szenteltünk az átviteli hálózat szükséges mértékű bővítésének és korszerűsítésének.

8.2

Kiemelt megva­lósítandó és folyamatban lévő projektek

99

  •R  észesedést szereztünk az ELMŰ Zrt-ben. A 2008 januárjában lezárult tranzakció keretében az MVM megszerezte Magyarország vezető áramszolgáltató társaságának 10,53%-os részvénycsomagját. A megszerzett részesedé nem jár menedzsmentjogokkal (a társaság mene­dzs­­ ment jogaival továbbra is az RWE-EnBW konzorcium rendelkezik), ugyanakkor stratégiai nyitást jelent az MVM számára a kisfogyasztók ellátásának irányába. Az MVM és az RWE-EnBW konzorcium 1995 óta társtulajdonos a Mátrai Erőműben is.   • Az MVM Közgyűlése jóváhagyta a többségi (51%) tulajdonosi részesedés MVM általi megszerzését a vásárosnaményi, 137 millió euró beruházási költségű, 236 MWe-os kombinált ciklusú gázturbinás erőművet megvalósító társaságban. A tranzakció pénzügyi zárására 2008 márciusában került sor. A létesítési munkák 2008 elejétől ütemesen folynak, terveink sze­ rint az erőmű 2010-ben kezdi meg a kereskedelmi üzemet. Az erőműlétesítés beleillik az MVM termelői portfóliójának diverzifikálásába, az eddig túlnyomóan nukleáris alapú energiatermelés mellett a CCGT-technológiájú erőmű jelentősen javítja a portfólió rugalmasságát.

A fenti prioritásoknak megfelelően a 2007. gazdasági évben:   • Tovább folytatódott a Paksi Atomerőmű üzem­ idő-hosszabbítási és teljesítménynövelési programja, amelynek célja a termelőegységek élettartamának 20 évvel történő meghosszabbítása, teljesítményük 500-500 (összesen 2000) MW-ra megnövelése mellett. Ennek keretében:   • Az üzemidő-hosszabbítás előkészítő engedé­ lyezési és műszaki feladatainak többsége befejeződött, illetve egy részük végrehajtása – az érvényes ütemtervnek megfelelően – folyamatban van. A következő legfontosabb feladat az üzemidő-hosszabbítási program összeállítása és 2008. decemberi benyújtása.   • A teljesítménynövelési projekt ütemterve szerint a 4. és 1. blokk teljesítménynövelése megtörtént, ezután 2008-ban a 2. és részben a 3. blokkon kerül megvalósításra.

100

  •F  olytatódtak az Észak-Budai Erőmű létesítési

álló lehetőségek között szerepelnek egyaránt

munkái. Áprilisban megkezdte üzemét a 9,88

lignittüzelésű és széntüzelésű kondenzációs,

MWe-os és a 17 MWth-os gázturbina, valamint

valamint gázturbinás kombinált ciklusú és kap­

a hozzá kapcsolódó kiegészítő és póttüzelés-

csoltan termelő erőművek. A folyamatban lévő

sel rendelkező 30MWth teljesítményű forró

vizsgálatok pozitív eredményei esetén ezen

vizes hőhasznosító kazán, augusztusban pedig

erőművek üzembe helyezésére jellemzően 2013

egy az előbbivel azonos kiépítésű blokk. A 30,2

után kerülhet sor.

MWe-os és 39 MWth-os gázturbinából és a 39 MWth-os forró vizes hőhasznosító kazánból

  • Az MVM – érzékelve a hazai villamosenergia-rend-

álló egység 2007. december 29-én kezdte meg

szer szabályozási nehézségeit – vizsgálatokat

kereskedelmi üzemét. Ez az egység rendelkezik

indított hazai szivattyúsenergia-tározó erőmű

„by-pass” vezetékkel, így villamosenergia-ter-

megvalósíthatóságáról. A vizsgálatok jelen sza­

melése a hő­igénytől függetleníthető. Az erőmű

ka­szában látható, hogy egy ilyen létesítmény

rendel­kezésre álló kapacitásának nyári időszaki

hazai megvalósítása – amennyiben a gazdasá-

kihasz­nálhatósága érdekében jelenleg tervez-

gosság feltételei teljesíthetőek – csak széleskörű,

zük a két 9,88 MWe teljesítményű gázturbiná­

valószínűleg nehezen megteremthető szakmai

hoz „by-pass” vezeték kiépítését.

és társadalmi konszenzus esetén lehetséges. A vizsgálatok és a konszenzuskeresés az előt­

  • A VÉ Zrt.-nél folytatódott a korábban megkez-

tünk álló időszakban folytatódtak.

dett részleges biomassza- és hulladéktüzelés feltételeinek megteremtésére irányuló fejlesz-

  • Az utóbbi évek fejlesztési programjának ered­­

tési program. Ennek keretében megkezdődött,

ményeként az UCTE-ben is korszerűnek számító

és 2008-ban lezárul a 2. számú kazán hibrid-

hálózati elemek ellátásbiztonságot és ellátás­

fluid tüzelésre történő átállítása. A további

minőséget növelő beruházására került sor.

biomassza és hulladék energetikai felhaszná-

Ennek a programnak a 2008-ban befejeződő

lásának növelését lehetővé tevő cirkulációs-

eleme a Békéscsaba-Országhatár (Nagyvárad)

fluid tüzelésre épülő hatásfoknövelő fejlesztési

400 kV-os távvezeték (2008).

program folytatásának előkészítése továbbra is   • A program folytatásaként jelenleg előkészí­

napirenden van.

tés alatt áll a MEH közcélúvá minősítés-­   • Vizsgáltuk kisteljesítményű – tisztán biomassza tüzelésű

–

erőművek

megvalósíthatóságát.

Habár a vizsgálatok még nem zárultak le, az megállapítható, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben az ilyen erőművek megvalósításáról szóló beruházási döntések meghozatala jelentős nehézségekbe ütközik.   • Partnerkapcsolatok keretében belekezdtünk több és többfajta nagyerőmű (400MWe be­ épített teljesítményt meghaladó) megvalósít­ hatóságának vizsgálatába. A vizsgálatok alatt

­sel ren­del­kező Sz

ombathely második irányú

alá­­tá­masz­tását bizto­sító Szombathely-Hévíz

101

400 kV-os (2009) és a Pécs-Ernestinovo 400 kV-os távvezeték létesítése (2010), a szükséges alállomási bővítések­kel egyetemben. Szintén élôkészítés alatt van a Martonvá­ sár-Bicske 220 kV-os és DHE-Oroszlány-Győr 220 kV-os távvezetékek 400 kV-os feszültség­ szintre történő átépítése (2012), valamint az Albertirsa-Martonvásár 400 kV-os távvezeték II. rendszerének meg­építése (2012).   • A fenti jelentős fejlesztések mellett folytatódik az a ’90-es évek közepén megkezdett felújítási program, amely azt célozza meg, hogy 2010re megtörtén­jen az átviteli hálózati elemek technológiai re­kon­strukciója. Ennek keretében az átviteli hálózat számos alállomásában már nagyrészt megvalósult a távkezelést lehető­ vé tevő primer és szekunder rekonstrukció. A fel­újítási program folytatásaként 2008-ban befejeződik Göd, Sajószöged, Felsőzsolca és Sajóivánka alállomások teljes technológiai re­kon­­­strukciója és tervezésre kerül az alállomások távkezelése. Legkésőbb 2010-ben, de lehetőség szerint 2009-ben folytatódik Deb­­re­­ cen és Duna­újváros alállomások teljes techno­

A 2008 januárjában lezárult tranzakció keretében az MVM megszerezte Magyarország vezető áramszolgáltató társaságának 10,53%-os részvénycsomagját.

ló­giai rekonstrukciója és távkezelésbe vonása. Ezzel Albertirsa alállomás 750 kV-os rekonstrukciója kivételével – amelyre vonatkozó döntés ebben az évben várható – 2010-ig lebonyo­ lódik az alállomás-rekons­trukciós program.   • A távvezetékeken megtörtént a kiemelt fon­ tos­ságú keresztezésekben a törésveszélyes porcelán hosszúrúd (HR) szigetelők cseréje, és 2010 végéig minden távvezetéken megvalósul a HR-szigetelők cseréje korszerű, szakadásmen­ tes üveg vagy kompozit szigetelőre.   • A feszültségmentesítés jobb kihasználása érdekében a szigetelőcserékkel párhuzamosan megtörténik az acélszerkezetek korrózióvédelme.