TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ

KSZF

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének megtervezése

KÖZPONTI SZOLGÁLTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG 1054 Budapest, Báthory u. 12.

Térítésmentes

TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ „Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének megtervezése” tárgyú tervpályázati eljáráshoz

2005. február

1

KSZF


TARTALOMJEGYZÉK

2

KSZF


I. A Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala a 2208/2004. (VIII. 27.) sz. Korm. határozat alapján nyílt tervpályázatot ír ki az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének megtervezésére. Az 1956-os Emlékévet előkészítő Emlékbizottság és az ’56-os forradalmárokat, valamint az 1945-1956 közötti politikai üldözötteket képviselő Társadalmi Bizottság véleménye alapján a Miniszterelnöki Hivatal a pályázókat az alábbiakban leírtakkal kívánja segíteni az alkotó gondolkodásban. A kiíró nem kívánja meghatározni, milyen műveknek kell születniük. A jelen preambulummal azokat a kereteket vázoljuk föl, melyek segítségül szolgálhatnak egy, az ’56-os forradalom és szabadságharc eszmeiségét hűen kifejező Emlékmű elkészítéséhez. Az Emlékmű monumentális alkotás, amelynél a szimbólumképzés során a következő szempontokat érdemes figyelembe venni: 1. Az Emlékmű megtestesíti a magyar nép évszázados, nemzeti függetlenség iránti vágyát, azt a hagyományt, melynek keretében helyezhető el az ’56-os forradalom és szabadságharc. A magyar nemzet történelme során mindig határozottan fellépett az idegen elnyomás ellen. Mindemellett ’56-ban a társadalom felháborodásának adott hangot az egy évtizede tartó torz kommunista diktatúra ellen. Az ’56-os szabadságharc a függetlenségért fellépő törekvések kicsúcsosodása. Nem csak minden magyar, de a világ szabadságszerető népei is a magukénak érezhetik azt a hősi tettet, amellyel elnyomott országunk a túlerő tankjaival szemben is felvette a harcot a szabadságáért. Az, hogy ma békében élhetünk egy fejlődő országban, nem kis részben azoknak köszönhető, akik a forradalomban és a szabadságharcban részt vettek. Annak a folyamatnak, mely oda vezetett, hogy ma már nem a terror uralkodik rémületet keltve Kelet- és Közép Európában, a magyar nép bátor felkelése volt a kiindulópontja. Fontos, hogy az Emlékmű a szabadságharc hősies és felemelő napjainak méltó megemlékezési helye legyen. 2. Forradalomról és szabadságharcról egyként beszélhetünk, ez 1956 alapvető dichotómiája. 3. A fent vázolt kettősséget két aspektusból lehet megközelíteni. Egyrészt, mint az október 23-án felszínre tört, addig elfojtott erő, amely a győztes forradalomban testesült meg, hiszen elsöpörte a diktatúrát, és demokratikus elveket alapul vevő kormány alakult, mely a magyar nép bizalmát és támogatását élvezte. Másrészt a győztes forradalom eredményeit hamarosan meg kellett védeni az idegen elnyomó hatalom túlereje ellen. A forradalom védelmében folytatott szabadságküzdelem nem lehetett sikeres, de a szabadság utáni vágy tovább élt a szocialista éra alatt és az 1989-es rendszerváltozásban csúcsosodott ki ismét. Tehát eszmeileg egyáltalán nem bukott meg sem a forradalom, sem a szabadságharc. 4. Ebből következően az Emlékmű szellemisége kifejezheti azt, hogy a forradalom a jövő felé irányult, eszméje tovább élt és a mai korunkra, nemzedékekre, évtizedekre kihatott. 5. Az Emlékmű a nép győzelmét jelképezheti az elnyomók ellen, ugyanakkor kifejezheti az emberi áldozatvállalást a szabadságért. 6. Az Emlékműnek arra az üzenetre lenne érdemes felhívnia a figyelmet, hogy a magyar emberek szabadság utáni vágya teljesedett be, a szabadságra, embersé-

3

KSZF


ges életre vágyó nemzet tömörült egységbe. Ez a szabadságmozgalom a keleteurópai szabadságvágy legerőteljesebb kitörése volt, amelynek világtörténelmi jelentősége abban rejlik, hogy a forradalom és annak következményei nagyban hozzájárultak a Szovjetunió és a szovjet típusú rendszerek bukásához. 7. Az Emlékmű jelképe lehet a magyar nép erejének, közösségének, a közös felelősségnek, a magyar társadalom összetartásának, a nemzeti egységnek, amely jellemző volt 1956. október 23-ára. 8. Mivel az Emlékmű nem csupán a múltnak állít emléket a jelenben, hanem az elkövetkező generációknak is szól, ezért egyszerre, mintegy hídként foglalhatná magába a hagyományos elemeket a modern, a jövőbe mutató alkotás keretei között. Az Emlékmű jelképezhetné a képzeletbeli kapcsolatot, 1956 és a jelenkor, a szabad, európai, demokratikus Magyarország között.

4

KSZF


EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványa 2, rue Mercier, L-2985 Luxembourg Fax: (+352) 29 29 44 619, (+352) 29 29 44 623, (+352) 29 29 42 670 E-mail: [email protected] értesítés: http://simap.eu.int TERVPÁLYÁZATI KIÍRÁS

Szolgáltatás Egyes ágazatokban

A Kiadványhivatal tölti ki

x

A hirdetmény kézhezvételének dátuma__________________ Azonosító kód______________________________________

I. SZAKASZ: KIÍRÓ I.1) A KIÍRÓ HIVATALOS MEGNEVEZÉS ÉS CÍME Szervezet Miniszterelnöki Hivatal 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4. Cím 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4. Város/Község Budapest Telefon 441-2351 E-mail [email protected]

Címzett Miniszterelnöki Hivatal 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4. Postai irányítószám H-1055 Ország Magyarország Telefax 441-2352 Internet cím (URL) www.kozbeszerzes.gov.hu

I.2) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A KÖVETKEZŐ CÍMEN SZEREZHETŐK BE Azonos az I.1) pontban megadottal tól eltérő, lásd az A. mellékletet I.3) A DOKUMENTÁCIÓ A KÖVETKEZŐ CÍMEN SZEREZHETŐ BE

Ha at-

Azonos az I.1) pontban megadottal Ha attól eltérő, lásd az A. mellékletet I.4) A PÁLYÁZATOKAT (PÁLYAMŰVEKET)/RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEKET A KÖVETKEZŐ CÍMRE KELL BENYÚJTANI

Azonos az I.1) pontban megadottal tól eltérő, lásd az A. mellékletet I.5) A KIÍRÓ TÍPUSA* Központi szintű

x

Ha at-

EU-intézmény

5

Egyéb

KSZF


Regionális/helyi szintű

Közjogi szervezet

II. SZAKASZ: A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS TÁRGYA II.1) MEGHATÁROZÁS II.1.1) A kiíró által a tervpályázati eljáráshoz rendelt elnevezés: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékműve tervének megalkotása. II.1.2) Meghatározás (a terv meghatározása) Az alkotás – az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének megtervezése az 50. évforduló alkalmából – 1:10 léptékű terve. II.1.3) Helyszín A felállítandó emlékmű tervezett helyszíne: a budapesti Városliget (XIV. kerület, helyrajzi szám: 29732/1.) területén kijelölt 40 m sugarú félkör, melynek teljes átmérője az egykori Felvonulási tér burkolatának park felőli határvonalára esik, középpontját pedig e vonal és a Városligeti fasor meghosszabbított középtengelyének metszése adja. NUTS-kód*: HU______________ II.1.4) Nómenklatúra II.1.4.1) Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV)

Fő tárgy További tárgyak

Fő szójegyzék 74.22.30.00-8

Kiegészítő szójegyzék (adott esetben) -

.

.

.

-

-

-

-

.

.

.

-

-

-

-

.

.

.

-

-

-

-

.

.

.

-

-

-

-

II.1.4.2) Egyéb vonatkozó nómenklatúra (CPC)* Szolgáltatási kategória: 12 III. SZAKASZ: JOGI, GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÉS MŰSZAKI INFORMÁCIÓK III.1) A RÉSZTVEVŐK/RÉSZVÉTELRE JELENTKEZŐK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI (adott esetben) - A pályázó azzal, hogy pályaművét benyújtja, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek fogadja el. - Nem indulhat pályázóként, akivel szemben fennállnak a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) sz. Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott kizáró okok.

6

KSZF


- A bírálóbizottság a bírálatból kizárja: a) a határidő után benyújtott pályaművet, bontás nélkül; b) azt a pályaművet, amely a dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget; c) a titkosságot sértő pályaművet, valamint d) azt a pályaművet, amelynek szerzőjével szemben kizáró ok áll fenn. - A bírálóbizottság a pályázatok bontása után a bírálatból kizárhatja a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket. III.2) A RÉSZVÉTEL EGY BIZONYOS FOGLALKOZÁSHOZ (KÉPZETTSÉGHEZ) VAN-E KÖTVE? (adott esetben) NEM IGEN x Ha igen, nevezze meg az adott foglalkozást (képzettséget): szobrász-építész; szobrász; építész IV. SZAKASZ: ELJÁRÁS IV.1) AZ ELJÁRÁS FAJTÁJA Nyílt x Meghívásos IV.1.1) A résztvevők létszáma vagy keretszáma (adott esetben) Létszám

vagy:

maximum

/ minimum

IV.1.1.1) A már kiválasztott résztvevők neve (adott esetben) 1 2 3 4 5 6 7 IV.2) A PÁLYÁZATOK (PÁLYAMŰVEK) ELBÍRÁLÁSI SZEMPONTJAI - Az emlékmű a szimbólumalkotás és a térszervezés eszközeivel milyen mértékben fejezi ki a szabadságeszményt, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszmeiségét, nemzeti és világtörténelmi jelentőségét. - Az emlékmű milyen mértékben városképet meghatározó elem. - Az emlékmű milyen mértékben biztosít lehetőséget az egyéni és az ünnepélyes közösségi megemlékezések megtartására. - A kiíró sem az emlékmű karakterére, sem anyagára, sem a választott technológiákra vonatkozóan megkötést nem tesz, de elvárja mindezek korszerűségét. IV.3) ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

7

KSZF


IV.3.1) A kiíró által az aktához rendelt hivatkozási szám*

IV.3.2) A dokumentáció beszerzésének feltételei A dokumentáció beszerzésének határideje 02/06/2005 (nap/hó/év) Ár (adott esetben): térítésmentes ______________Pénznem A fizetés feltételei és módja: A dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módja: A tervpályázati dokumentáció átvehető az I.3. A mellékletben megjelölt helyen, a II. emelet 30. számú irodában, munkanapokon 9-12 óra között. A személyes átvételi szándékot két munkanappal korábban telefonon, faxon vagy e-mailben jelezni kell, de ezen módokon jelzett kérés esetén a dokumentációt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a kért címre postázza is. IV.3.3) A pályázatok (pályaművek) vagy a részvételi jelentkezések benyújtásának határideje (attól függően, hogy nyílt vagy meghívásos eljárásra kerül sor) 02/06/2005 (nap/hó/év) vagy: nap (a hirdetmény feladásától számítva) Időpont: 12.00 óra. _______________ IV.3.4)A pályázat (pályamű) benyújtására történő felhívás megküldése a kiválasztott jelentkezők részére (meghívásos eljárás esetén) Tervezett dátum / / (nap/hó/év) IV.3.5) Az(ok) a nyelv(ek), amely(ek)et a pályázók (jelentkezők) használhatnak ES

DA DE

EL

EN

FR

IT

NL

PT

FI

SV

HU x

Egyéb ország ___________________ ___

IV.4) DÍJAK ÉS A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG (ZSŰRI) IV.4.1) Az odaítélendő díjak száma és értéke (adott esetben) A bírálóbizottság a pályázók díjazásra 18 millió forintot fordíthat. A legmagasabb díj értéke nem lehet magasabb 8 millió forintnál, a legalacsonyabb díj értéke nem lehet kisebb 4 millió forintnál. A pályaművek díjazásának összege a további tervezői megbízás díjába nem számítható bele. IV.4.2) Az összes pályázónak történő kifizetésekre vonatkozó adatok (adott esetben)

8

KSZF


IV.4.3) A tervpályázati eljárást követően a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést a pályázat nyertesével vagy a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell-e megkötni? NEM IGEN x IV.4.4) A bírálóbizottság döntése kötelező-e a kiíró számára? NEM IGEN x IV.4.5) A bírálóbizottság tagjainak neve Dr. Hans Belting igazgató, Internationales Forschungszentrum Kulturwissenschaften Boros Géza művészettörténész Csíkvári Péter szobrászművész Dr. Fabényi Júlia művészettörténész, a Műcsarnok főigazgatója Ferencz István DLA, építész Prof. Hans Hollein építész, designer Körösényi Tamás DLA, szobrász, a Képzőművészeti Egyetem docense Dr. Lázár Antal DLA, építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar dékánja Schiffer János főpolgármester-helyettes

Szöllőssy Enikő szobrászművész Zsigmond Attila Budapest Galéria igazgatója, a bírálóbizottság elnöke

VI. SZAKASZ: EGYÉB INFORMÁCIÓK VI.1) A HIRDETMÉNY NEM KÖTELEZŐ JELLEGŰ? NEM x VI.2)

A

IGEN TERVPÁLYÁZATI

ELJÁRÁS

EU-ALAPOKBÓL

FINANSZÍROZOTT

PROJEKTTEL /PROGRAMMAL KAPCSOLATOS?

NEM x IGEN Ha igen, kérjük feltüntetni a projekt/program nevét és bármely egyéb használható hivatkozási adatot

9

KSZF


VI.3) EGYÉB INFORMÁCIÓK (adott esetben) - A pályázók a feladattal, a pályázattal kapcsolatban kizárólag írásban kérdéseket tehetnek fel a kiírónak 2005. április 16-ig. Úgy a kérdéseket, mind a válaszokat a kiíró mindazoknak megküldi, akik a dokumentációt a válaszadás időpontjáig átvették. Ugyanettől a határnaptól a kérdésekre adott válaszok a dokumentáció részét képezik. A kiíró legfeljebb a kérdésekre adott válaszok időpontjáig – a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével – a dokumentáció részletes programjának tartalmát módosíthatja, az adatokat kiegészítheti. - A tervpályázat eredményét a kiíró 2005. június 16-án 11 órakor hirdeti ki. Az eredményhirdetés helyszíne: Műcsarnok; 1146 Budapest, Dózsa György út 37. - A pályázónak meg kell neveznie a lehetséges társtervezőket, szakági tervezőket. - A kiíró a pályázat győztesével kíván szerződést kötni a tervezésre és a kivitelezés művészeti-építészeti irányítására. - A pályaművek beadásának helye és ideje: A pályázatokat a Műcsarnokba kell vagy postán, vagy a sérülésmentességet biztosított módon becsomagolva közvetlenül eljuttatni, a pályázattal egyidejűleg, de külön, a dokumentációhoz csatolt borítékban benyújtott, szintén csatolt címzéslap felhasználásával. Sem a pályaművet tartalmazó csomagon, sem a címzéslapot tartalmazó borítékon nem lehet a pályázó kilétére utaló jelzést feltüntetni. A benyújtás időpontjának a postai feladás igazolt dátumát, illetve az átvételi elismervény keltét tekinti a kiíró. Beadási határidő: 2005. június 2. 12 óra (közép-európai idő szerint). Cím: Műcsarnok; 1146 Budapest, Dózsa György út 37. A kiíró a pályaművek átvételéről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az azonosításhoz szükséges adatokat, a csomagoláson található postabélyegző keltét, a postai feladóvevény számát, illetve az átvételi elismervényt. A pályázatok bontása a felkért közjegyző jelenlétében történik. Jelen hirdetmény módosítás. Az eredeti hirdetmény az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2005/S 33-031708. számon, illetve a Közbeszerzési Értesítő 205/22. számában, 2005. február 23-án jelent meg, 1743/2005. szám alatt. A tervpályázati kiírás módosítással érintett része a IV.4.5. pont: a bírálóbizottság tagjainak neve. VI.4) E HIRDETMÉNY FELADÁSÁNAK DÁTUMA 28/02/2005 (nap/hó/év)

10

KSZF


A. MELLÉKLET

1.2) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A KÖVETKEZŐ CÍMEN SZEREZHETŐK BE Szervezet Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Cím 1054 Budapest, Báthory u. 12. Város/Község Budapest Telefon 441-2351 E-mail [email protected]

Címzett Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Postai irányítószám H-1054 Ország Magyarország Telefax 441-2352 Internet cím (URL) www.kozbeszerzes.gov.hu

1.3) A DOKUMENTÁCIÓ A KÖVETKEZŐ CÍMEN SZEREZHETŐ BE Szervezet Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Cím 1054 Budapest, Báthory u. 12. Város/Község Budapest Telefon 441-2351 E-mail [email protected]

Címzett Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Postai irányítószám H-1054 Ország Magyarország Telefax 441-2352 Internet cím (URL) www.kozbeszerzes.gov.hu

1.4) A PÁLYÁZATOKAT (PÁLYAMŰVEKET)/RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEKET A KÖVETKEZŐ CÍMRE KELL BENYÚJTANI

Szervezet Műcsarnok Cím 1146 Budapest, Dózsa György út 37. Város/Község Budapest Telefon 460-7000 E-mail [email protected]

Címzett Műcsarnok Postai irányítószám H-1146 Ország Magyarország Telefax 363-7205 Internet cím (URL) www.mucsarnok.hu

11

KSZF


III. ÚTMUTATÓ A PÁLYAMŰ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Pályázati kiírás: A Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala a 2208/2004. (VIII. 27.) sz. Korm. határozat alapján nyílt tervpályázatot ír ki az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének megtervezésére. Az emlékmű helyszíne: A budapesti Városliget ( XIV. kerület, helyrajzi szám 29732/1.) területén kijelölt 40 m sugarú félkör, melynek teljes átmérője az egykori Felvonulási tér burkolatának park felőli határvonalára esik, középpontját pedig e vonal és a Városligeti fasor meghosszabbított középtengelyének metszése adja. A pályázat célja: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének megtervezése és a pályázat eredményeként az emlékmű felállítása az 50. évforduló alkalmából. A pályázat jellege: Nemzetközi, nyilvános, a pályázó személye titkos. A titkosság biztosítása érdekében: - a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, vagy egyéb a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, és a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére következtetni lehet. - a pályázók nevét, lakcímét, székhelyét illetve a kiírásban kért egyéb adatait a címzéslapon, a pályaműhöz lezártan kell csatolni, a lezárt borítékot a pályázatok elbírálásáig a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által felkért közjegyző őrzi. - a díjazásban illetve esetleg megvételben nem részesített pályaművek szerzőinek adatait a pályázó felhatalmazása nélkül a bírálóbizottság nem ismerheti meg, azokat nem hozhatja nyilvánosságra. A pályázók köre: A kiíró szobrász, szobrász-építész illetve építész alkotók vagy alkotó közösségek pályaműveit várja. A pályázónak, alkalmassága igazolására nyilatkoznia kell, - a lehetséges társtervezők, szakági tervezők megnevezéséről. Nem indulhat a pályázaton az a személy, aki a bírálóbizottság - tagja - résztvevőjének hozzátartozója, - résztvevőjével együtt azonos gazdálkodó szervezettel áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve azonos gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, - résztvevőjével egy éven belül közösen pályaművet nyújtott be. A pályázat nyelve: Magyar, illetve külföldi pályázó esetén anyanyelvén és a pályázó által készítetett ma-

12

KSZF


gyar fordításban. Pályázati útmutatás: Az emlékműnek a szimbólumalkotás és a térszervezés eszközeivel kell kifejeznie a szabadságeszményt, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszmeiségét, nemzeti és világtörténelmi jelentőségét. A kiíró sem az emlékmű karakterére, sem anyagára, sem a választott technológiákra vonatkozóan megkötést nem tesz, de elvárja mindezek korszerűségét. Az emlékmű a kiíró szándéka szerint városképet meghatározó elem legyen. Lehetőséget kell biztosítani az egyéni megemlékezés és az ünnepélyes tömegdemonstrációk megtartására is. A pályázónak, megoldási javaslatot kell tennie az emlékmű közvetlen környezetének kialakítására. A kijelölt helyszín műemléki környezet. A mű teljes bekerülési költsége nem haladhatja meg, a bruttó 650.000.000,- Ft-ot. A tervpályázati dokumentáció tartalmaz: történeti összefoglalást archív fotómelléklettel, a helyszín részletes ismertetését tanulmányban, áttekintő helyszínrajzot, helyszínrajzot, közmű-helyszínrajzot, geodéziai felmérést, kertészeti állapotfelmérést, helyszíni fotókat, a nyugati térfal fotóit, címzéslapot, borítékot, adatlapot (a szerzők adatainak és a díjazás szerzők közötti százalékos arányának feltüntetésére). A tervpályázati dokumentáció térítésmentes. A tervpályázati dokumentáció átvehető a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság; 1054 Budapest, Báthory u. 12. címen, a II. emelet 30. számú irodában, munkanapokon 9-12 óra között, 2005. június 2-ig. A személyes átvételi szándékot két munkanappal korábban telefonon, faxon vagy e-mailben jelezni kell, illetve ezen módokon jelzett kérés esetén a dokumentációt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a kért címre postázza. Kérdések és a megválaszolás módja, határideje: A pályázók a feladattal, a pályázattal kapcsolatban kizárólag írásban (külföldi pályázó esetén angol nyelven) kérdéseket tehetnek fel a kiírónak 2005. április 16-ig. Úgy a kérdéseket, mind a válaszokat a kiíró mindazoknak megküldi, akik a dokumentációt átvették. Ugyanettől a határnaptól a kérdésekre adott válaszok a dokumentáció részét képezik. A kiíró legfeljebb a kérdésekre adott válaszok időpontjáig – a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével – a dokumentáció részletes programjának tartalmát módosíthatja, az adatokat kiegészítheti. A pályaművek benyújtása: A pályázatra benyújtandó munkarészek: 1. az alkotás 1:10 léptékű terve tetszőleges anyagban és a makett bemutatása CDn vagy DVD-n 2. építési és környezetterv (tervek) 1:100 léptékben 3. perspektív kép a főnézet felől (tetszőleges technikával) 4. műleírás 5. az esti díszkivilágítás tervei 6. költségbecslés

13

KSZF


7. az emlékmű kivitelezésének ütemterve (a kivitelezés lehetséges fázisainak határideje) A tervlapok mérete egységesen A/1. A szöveges részek A/3 méretű lapokon nyújtandók be. A pályaművek beadásának helye és ideje: A pályázatokat a Műcsarnokba kell vagy postán, vagy a sérülésmentességet biztosított módon becsomagolva közvetlenül eljuttatni, a pályázattal egyidejűleg, de külön, a dokumentációhoz csatolt borítékban benyújtott, szintén csatolt címzéslap felhasználásával. Sem a pályaművet tartalmazó csomagon, sem a címzéslapot tartalmazó borítékon nem lehet a pályázó kilétére utaló jelzést feltüntetni. A benyújtás időpontjának a postai feladás igazolt dátumát, illetve az átvételi elismervény keltét tekinti a kiíró. Beadási határidő: 2005. június 2. 12 óra (közép-európai idő szerint) Cím: Műcsarnok; 1146 Budapest, Dózsa György út 37. A kiíró a pályaművek átvételéről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az azonosításhoz szükséges adatokat, a csomagoláson található postabélyegző keltét, a postai feladóvevény számát, illetve az átvételi elismervényt. A pályázatok bontása a felkért közjegyző jelenlétében történik. A pályamű vizsgálatának szempontjai: Egy pályamű csak egy megoldást tartalmazhat. A pályázaton egy alkotó csak egy pályaművel vehet részt. A pályázó a titkosság feltételeinek betartásával nyilatkozatban megtilthatja pályaművének és nevének egyszerre történő nyilvánosságra hozatalát, vagy hozzájárulhat a díjazásban, vagy megvételben nem részesült pályaművének és nevének egyszerre történő nyilvánosságra hozatalához. A pályázó tudomásul veszi, hogy az alkotó titkossága feltételeinek betartásával pályaművének másolata (az alkotó nevével, vagy hozzájárulás hiányában neve nélkül) kiállításra kerülhet. A pályázó tudomásul veszi, hogy a bírálóbizottság döntése ellen kifogással nem élhet. A pályaművek elbírálása: A pályázók pályaművük benyújtásával vállalják, hogy a bírálóbizottság döntésének alávetik magukat. A bíráló bizottság tagjai: Hans Belting igazgató, Internationales Forschungszentrum Kulturwissenschaften Boros Géza művészettörténész (A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának javaslata.) Csíkvári Péter szobrászművész (A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének javaslata.)

14

KSZF


Dr. Fabényi Júlia művészettörténész, a Műcsarnok főigazgatója Ferencz István DLA, építész (A Magyar Építőművészek Szövetsége javaslata.) Körösényi Tamás DLA, szobrász, Magyar Képzőművészeti Egyetem docense (A Magyar Képzőművészeti Egyetem javaslata.) Dr. Lázár Antal dékán, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar (A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem javaslata.) Schiffer János főpolgármester-helyettes, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal (A Főpolgármesteri Hivatal javaslata.) Szöllőssy Enikő szobrászművész (A Budapest Galéria Javaslata.) Zsigmond Attila Budapest Galéria igazgatója, a bírálóbizottság elnöke A zsűri felkért szakértői: Fónay Jenő alapító elnök, Politikai Foglyok Országos Szövetsége (A Társadalmi Bizottság részéről.) Jánosi Katalin festőművész (Az Emlékbizottság részéről.) Jovánovics György egyetemi docens, Magyar Képzőművészeti Egyetem (Az Emlékbizottság részéről.) Kocsis László vezérigazgató, Fővárosi Kertészeti Kft., közgazdász, kertészmérnök (A Fővárosi Kertészeti Kft. javaslata.) Okrutay Miklós műemléki szakmai igazgatóhelyettes (A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslata.) Dr. Rainer M. János történész az ’56-os Intézet igazgatója Dr. Szerencsés Károly történész (A XIV. ker. Budapest-Zugló Polgármesteri Hivatala javaslata.) A bíráló bizottság munkáját a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közbeszerzési szakreferense és jogtanácsosa felügyeli folyamatosan. A bizottság a bírálati munkát 2005. június 3-án kezdi meg. A bírálóbizottság a bírálatból kizárja: - a határidő után benyújtott pályaművet, bontás nélkül. - azt a pályaművet, amely a dokumentációban meghatározott tartalmi követelmények15

KSZF


nek nem tesz eleget. - a titkosságot sértő pályaműveket, valamint - azt a pályaművet, amelynek szerzőjével szemben kizáró ok áll fenn. A bírálóbizottság a pályázatok bontása után a bírálatból kizárhatja a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket. A bírálóbizottság a bírálati munkáról, a pályázat lebonyolításáról, értékeléséről, a pályaművek rangsorolásáról, valamint a díjakról és az esetleges megvételekről hozott döntéséről folyamatos jegyzőkönyvet és írásbeli összegzésként zárójelentést készít. A díjazott, illetve a megvásárolt pályaművekhez csatolt lezárt borítékot csak a folyamatos jegyzőkönyv és a szakmai bírálatokat rögzítő dokumentumok aláírása után bontja fel a felkért közjegyző az 1956-os Emlékévet előkészítő Emlékbizottság tagjainak jelenlétében. Az adatlapon feltüntetett valamennyi személy (szerzők és munkatársak) adatait külön jegyzőkönyvben kell a zárójelentéshez csatolni. Amennyiben a szerzőkkel illetve munkatársakkal kapcsolatban a zárójelentés elfogadása után, illetve a lezárt boríték felbontása után merül fel kizáró ok, az érintett pályaművet a tervpályázatból ki kell zárni. Ha a kizárás a rangsorolást befolyásolja, új rangsorolást kell megállapítani. A pályázat eredményének kihirdetése és hasznosítása: A tervpályázat eredményét a kiíró 2005. június 16-án 11 órakor hirdeti ki. Az eredményhirdetés helyszíne: Műcsarnok; 1146 Budapest, Dózsa György út 37. A kiíró a zárójelentés egy-egy példányát az eredményhirdetést követő harminc napon belül mindazok részére megküldi, akik a dokumentációt átvették, függetlenül attól, hogy pályaművet benyújtottak-e, vagy sem. Az eredményhirdetés nyilvános. Arra meghívást kapnak a bírálatban részt vevők, a díjazott és az esetleg megvételt nyert pályaművek szerzői, és a nem díjazott pályaművek szerzői közül azok, akik kérik ezt. A díjazott és az esetleg megvételt nyert pályaművek a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával. A díjazásban nem részesített pályaműveket a kiíró – igazolás ellenében – a hazai pályázóknak megkeresés után visszaadja. A külföldi pályázók anyagát postán juttatja vissza. Az át nem vett pályaműveket a kiíró a nyilvános eredményhirdetéstől számított harminc napig köteles megőrizni. A kiíró a pályázatról készült folyamatos jegyzőkönyvet, zárójelentést és egyéb iratokat öt évig köteles megőrizni. A kiíró a pályázat győztesével kíván szerződést kötni a tervezésre és a kivitelezés művészeti-építészeti irányítására. A pályázatot követő, továbbtervezésre vonatkozó megrendelésre csak a bírálóbizottság által eredményesnek nyilvánított pályázat alapján kerülhet sor, a bírálóbizottság ajánlása alapján a dokumentációban meghatározott vállalási feltételekkel, a közbeszerzési eljárás szabályai szerint. A bírálóbizottság eredménytelennek minősítheti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra alkalmasnak. Ebben az esetben a bírálóbizottság a zárójelentésben fogalmazza meg az eredménytelenség indokát és javaslatot tehet a pályázat megismétlésére és a lebonyolítás módjára.

16

KSZF


A tervpályázati felhívásban és dokumentációban foglaltak alapján az alábbiak csatolandók a pályaműhöz: Megnevezés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Nyilatkozat a Korm. rendelet 13. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt kizáró okok fenn nem állásáról. Nyilatkozat a lehetséges társszervezők, szakági tervezők megnevezéséről. Nyilatkozat a tervezési munkák teljes körű vállalásáról. Nyilatkozat a tervezési határidők vállalásáról. Az alkotás 1:10 léptékű terve tetszőleges anyagban és a makett bemutatása CD-n vagy DVD-n. Építési és környezetterv (tervek) 1:100 léptékben. Perspektív kép a főnézet felől (tetszőleges technikával). Műleírás. Az esti díszkivilágítás tervei. Költségbecslés. Az emlékmű kivitelezésének ütemterve (a kivitelezés lehetséges fázisainak határideje).

17

Rendben

Oldal szám

KSZF


1. sz. melléklet Nyilatkozat A Korm. rendelet 13. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt kizáró okok fenn nem állásáról

Budapest, 2005. ……………… hó ….. nap …………………………… aláírás

18

KSZF


2. sz. melléklet

Nyilatkozat a lehetséges társszervezők, szakági tervezők megnevezéséről

Budapest, 2004. ………………. hó ….... nap …………………………… aláírás

19

KSZF


3. sz. melléklet Nyilatkozat tervezési munkák teljes körű vállalásáról

Alulírott …………………………………………………….. …………………………………………………….. …………………………………………………….. vezető tervező(k) jogérvényesen nyilatkozom/nyilatkozunk, hogy a tervpályázat megnyerése esetén „Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének megtervezése” munkáit a pályázatban megfogalmazott feltételekkel teljes körűen vállalom/vállaljuk. Budapest, 2005. ……….. …. ………………… …………. ………………… ………….

20

KSZF


4. sz. melléklet Nyilatkozat a tervezési határidők vállalásáról

Alulírott …………………………………………………….. …………………………………………………….. …………………………………………………….. vezető tervező(k) jogérvényesen nyilatkozom/nyilatkozunk, hogy „A 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének megtervezése” tárgyú tervpályázat megnyerése esetén a tovább tervezésre vonatkozó szerződés aláírásától számított ….. napon belül a kiviteli tervdokumentációt elkészítem/elkészítjük.

Budapest, 2005. ……….. …. ………………… …………. ………………… …………. ………………… …………. A tervpályázati dokumentáció további mellékleteinek jegyzéke: - a helyszín történeti bemutatása, - fővárosi szabályozási keretterv részlete, - geodéziai térkép, - helyszínrajzok, földhivatali térképmásolatok, 21

KSZF


- helyszínrajz a tervezési terület megjelölésével, - Budapest XIV. kerület környezetföldtani térképei (a talajvíz becsült maximális tengerszint feletti magassága, építés-alkalmassági térkép), - Budapest XIV. kerület térinformatikai térképei, - légi és egyéb felvételek a helyszínről, - korabeli felvételek a helyszínről és a forradalomról, - adatlap - címzéslap, - boríték.

22

KSZF


Az Emlékmű helyszínének története A Felvonulási tér Ilyen nevű tér hivatalosan soha nem létezett. Mégsem akad budapesti, aki ne tudná, hogy arról a Városliget széli kietlen betonplaccról van szó, ahol a szocialista korszak idején ünnepi felvonulásokat rendeztek, a rendszerváltás óta pedig gépkocsik parkolnak. A kopár jelent megelőzően azonban „nagy idők tanúja” volt a tér. A XIX. század végén épült ki Budapest legreprezentatívabb sugárútja, az Andrássy út, és annak torkolatában a Hősök tere. A Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és az Ezredéves emlékmű által határolt területet előbb virágágyások tarkították, de az 1938as Eucharisztikus Kongresszus tömegrendezvényére díszburkolattal látták el a teret. Ezáltal a hely, a Városliget bátorító ölelésében alkalmassá vált politikai nagygyűlések, kereskedelmi vásárok, kulturális rendezvények lebonyolítására. A tér egyfelől a belvárosból az impozáns Andrássy úton volt megközelíthető, de a Keleti Pályaudvar környéki munkáskerületekből a mind forgalmasabb Aréna (ma: Dózsa György) úton is gyorsan el lehetett érni. Nem véletlen, hogy 1890. május 1-én az Arénánál, a Városliget sarkán tartották 60.000-es munkásgyűlést. A széles Aréna út Andrássy úthoz közel eső szakaszán villák álltak, majd különböző közintézmények székházai következtek, többek között a Glück, a Liget, a Park és a Batizfalvy Szanatórium. Az Ajtósi Dürer sortól a Kerepesi útig pedig bérkaszárnyák helyezkedtek el. Az Aréna helyén az 1930-as évektől működött az Erzsébetvárosi Színház, ahol igényes operett előadásokat rendeztek neves vendégművészek (Honthy Hanna, Turay Ida, Csortos Gyula, Jávor Pál) közreműködésével. Kicsit beljebb, a Damjanich utca torkolatával szemben a húszas évek közepén kezdték felépíteni a Magna Domina Hungarorum, más néven Regnum Marianum-plébániatemplomot. A Regnum Marianum katolikus hitbuzgalmi egyesület a 20. század elején alakult Prohászka Ottokár és Mailáth Gusztáv püspökök kezdeményezésére. Az ifjúságnevelést célzó előadássorozatok és lelkigyakorlatok szervezésére a Damjanich utca 50. szám alatt kaptak székházat, amely egyben papi otthon is volt. Az egyesület az alsóbb társadalmi rétegek felé próbált nyitni: „az előtérbe nyomuló socializmus és materializmus, a küzdés és nyomorúság közepette az emberekkel lassan–lassan elfeledtette a lelkiélet szükségességét.” 1920-ban az egyesület elhatározta, hogy új, 2000 fő befogadására alkalmas templomot építtet. A Templomépítő Bizottság tervpályázatát Kosits István műegyetemi tanár nyerte meg. A bizottság 1925-ben a következőképpen indokolta a templomépítés ideológiai célját: „Emeljük e templomot, hogy maradandóan emlékeztessen mindenkit a vörös rémuralom borzalmaira, melyeket ránk zúdított egyházunkról és hazánkról megfeledkezett hűtlenség, önzés és gyűlölködés. Emeljük e templomot, hogy a megcsonkítás és anyagi romlás közepette fennen hirdesse és szolgálja az ezer éves integer-Magyarország, a történelmi Regnum Marianum gondolatát.” A templom alapkövét Horthy Miklós kormányzó jelenlétében rakták le, a tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek. A monumentum jelleget hangsúlyozó középpontos elrendezésű templomot Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel 1931. június 14-én. Ekkoriban már valóságos közlekedési csomópontról beszélhetünk, hiszen a liget szélén, a Regnum Marianumtól nem messze fordult a 8-as, 10-es és 27-es villamos, az Aréna út Műcsarnok és Ajtósi Dürer sor közötti szakaszán vezetett a 18-as, 20-as, 25-ös autóbusz valamint a 23-as villamos útvonala. 23

KSZF


1945 A második világháború utáni években jelentős átalakítások történtek szimbolikus és valóságos értelemben egyaránt. Az Aréna utat 1945-ben Dózsa György útra keresztelték át, az Erzsébetvárosi Színházból pedig előbb Szabad, majd 1946-tól Béke Színház lett. A Dózsa György úti épületekbe és a környező utcákba egymás után költöztek a szakszervezetek, úgyhogy a hatvanas évekre a 19 működő szakszervezetből 11-nek ezen a területen volt székháza. A felújított vagy újonnan épült székházak a negyvenes évek végének jellegzetes épülettípusaivá váltak. 1948-ban a hajdani Park Szanatórium romos épületét (Dózsa György út 84/B) a Szakszervezeti Tanács (később Szakszervezetek Országos Tanácsa, SZOT) számára alakították át, a Vilma királynő úton (ma Városligeti fasor 46–48.) a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Székházát adták át. A legjelentősebb épület kétségtelenül a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) új székháza lett (Dózsa György út 84/A). Az építők érthető presztízs szempontból kiemelt figyelmet szenteltek székházuk megtervezésére és színvonalas kivitelezésére. 1947-ben írták ki a pályázatot, melynek eredményeképpen Gádoros Lajost bízták meg a főhomlokzatot elkészítésével, a többi munkálatba más neves építészek (Perényi Imre, Preisich Gábor, Szrogh György, Gábriel Frigyes, Vass Antal) is besegítettek. Rajk László belügyminiszter jelenlétében 1948-ban tették le az alapkövet, az épületegyüttes 1950 első felében készült el. Az első rendezvényt június 18-án tartották, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) alakuló kongresszusát. A Dózsa György út városligeti oldalán lévő, a kommunista rendszer szemszögéből nem kívánatos, de legalábbis érdektelen Regnum Marianum templom és Béke Színház viszonylag kismértékű háborús károsodását hamar kijavították, ám sorsuk a nagypolitikai elgondolásuk miatt 1951-ben végleg megpecsételődött. Térrendezés A negyvenes évek végén az ország kommunista vezetése nagyszabású vállalkozásra szánta el magát: szobrot kell állítani Magyarország felszabadítójának, a nemzetközi munkásmozgalom első számú vezetőjének Joszif Visszarionovics Sztálinnak. Akkor már a Szovjetunió és a szocialista blokkországok számos városában emeltek szobrot a generalisszimusznak. 1949. december 20-án, Sztálin 70. születésnapjának előestéjén Budapest Törvényhatósági Bizottságának a kormány tagjai jelenlétében lefolyt díszközgyűlése „viharos lelkesedéssel” elhatározta, hogy „1. Budapest legszebb útját, az Andrássy utat Joszif Visszarionovics Sztálin generalisszimuszról, az egész haladó és békére törekvő lángeszű vezéréről Sztálin útnak nevezi el; 2. Sztálin generalisszimuszról művészi kivitelben és méretben méltó emlékművet készíttet és állíttat fel fővárosunk erre legméltóbb és legalkalmasabb helyén, a határozati javaslat elfogadásától számított egy éven belül”. A 25 szobrásznak kiküldött belső pályázatban meghatározták a szobor anyagát – bronz vagy márvány – és méretét (5–6 méter magasság), de a szobor helyét illetően még nem jutottak egyességre a döntéshozók. A felkért szakmai testületek a Vilma királynő út (ma: Városligeti fasor) torkolatával szemben, a Városliget szélét tartották legmegfelelőbbnek: „…úgyszólván minden előnnyel rendelkezik. Munkáskerületben fekszik, ahol hétköznap és ünnepnapokon is a dolgozók tízezrei fordulnak meg. A terület ünnepségek alkalmával több százezer ember befogadására alkalmas, jó felvonulási utakkal rendelkezik[…] A tér nagysága ellenére olyan, hogy egy kb. 10 m magas szo-

24

KSZF


bor igen jól betölti.” A beérkezett pályaművekből azokat díjazta a politikusokból és művészekből álló zsűri, amelyek leginkább emlékeztettek a szovjet propagandában megjelenített derűs, ugyanakkor célratörő Sztálin-képre. A két fordulós pályáztatás lezárulását követően a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Titkársága 1950. december 21-én, Sztálin születésnapján tette közzé döntését: a szobor elkészítésével Mikus Sándort bízzák meg. A szobor helyének pontos megállapításának halogatása és a szükséges területrendezés újabb hónapokig hátráltatta a kivitelezést. A politikusok végül 1951 nyarán úgy határoztak, hogy 360 méter hosszan (gyakorlatilag a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig) 85 méternyire szélesítik ki a Dózsa György utat, a szobrot pedig a Gorkij fasorral (volt Vilma királynő útja) szemközt, a Dózsa György út járdaszegélyétől 75 méterre helyezik el. A Titkárság döntésre jutott a monumentális szobor talapzatát képező dísztribün esztétikai jegyeivel kapcsolatos kérdésekben, és külön kitért a Városliget szélén álló, a jövőben a felvonulási területre eső épületek elbontására is: „Kossa elvtárs közölje a városligeti templom egyházi vezetőivel, hogy lebontják a templomot.” A diktatórikus döntést követően néhány hónapon belül lebontották a villamos végállomást, a Regnum Marianum templomot és a Városligeti Színházat. A sietség, no meg a tervgazdálkodás hiányosságai még e kiemelt jelentőségű építkezés során is kiütköztek. A Budapesti Magasépítési Vállalt egyik jelentésében az alapanyag nagy selejtszázalékára, és a költségek megugrására panaszkodik. Mivel a főalak magassága az eredeti 6 méterről időközben 8 méterre növekedett, külön fészert kellett építtetni, mert Budapesten nem volt akkora műterem, ahol ilyen magas szobor elfért volna. A 65 mázsás bronzszoborba beolvasztottak több, régebben készült, 1945 után eltávolított köztéri alkotás (Tisza István, Andrássy Gyula, Darányi Ignác szobor) anyagát. Az alapon álló tribün méretei a következőképpen alakultak: 19,99 m hosszú, 4,80 m széles és 1,75 m magas, a posztamens 3,20x3,48 m keresztmetszetű, melynek a földtől számított magassága 9,885 m. A nyolc méteres szoborral így az egész emlékmű teljes magassága 18 méter lett. 1951 őszén elvezették a tribünig a vizet, a csatornázást és a villanyt, emellett a Városliget szélső fasora mögött megbújó Csengery Antal szobrot áthelyezték az Almássy térre. Az előző évben a Dózsa György úton a villamosközlekedést trolibuszokra cserélték le, a felső vezetékeket szintén át kellett helyezni. A díszkivilágításhoz az emlékművel szemközti oldalon a MÉMOSZ-székház és a volt Klösz Nyomda helyén működő diákszálló tetőterében fényszórókat állítottak fel. Novemberben megteremtődött a tribün rádió és telefon összeköttetése is. A munkálatok mindent egybevéve 9,45 millió forintba kerültek, ami hatalmas pénz a korabeli szoborállítási költségekkel összehasonlítva. Ez az összeg 1150 ember egy évi teljes átlagjövedelmének felelt meg. A szoboravatást az első tervek szerint december 21-én, Sztálin születésnapján tartották volna, azonban Horváth Márton az MDP KV tagjának javaslatára úgy döntöttek, hogy ne hétköznap legyen az ünnepség, amikor csak 15–20 ezres tömeget lehet mozgósítani, hanem vasárnap. Így 1951. december 16-án nyolcvanezer ember előtt mondhatta el beszédét Révai József népművelési miniszter. A lapok vezércikkekben méltatták az eseményt, a jelentések a személyi kultusz gyöngyszemeiként maradtak az utókorra: „Ha igaz – és igaz –, hogy a haza szíve Budapest, akkor az is igaz, hogy a szív teljesebb és erősebb, derűsebb és biztosabb lett, mióta bölcs mosolyával, arcával, alakjával itt van közöttünk Ő, aki eddig is velünk volt. Ám most még inkább magunkon érezzük pillantását, ezt a tettre serkentő, bátorságot adó, fényt hintő pillantást annak a szeméből, aki »egyszerűségében is nagy és nagyságában is egyszerű«. Sztálin eddig is

25

KSZF


velünk volt – ezután még inkább velünk van, szemmel tartja munkánkat, mosolya megvilágítja útjainkat.” Az avatást követően a szobor és a tér az állami ünnepek alkalmával – április negyedikén, május elsején, november hetedikén és máskor – a monumentális propaganda színhelyéül szolgált. 1953. március 8-án, Sztálin halála után három nappal a teret Sztálinról nevezték el, a korábbi Sztálin tér (ma Erzsébet tér) pedig Engels nevét kapta. 1956 A százezres, időnként milliós felvonulások évei után a forradalom kitörése napján, 1956. október 23-án ismét tömegek lepték el a teret – ezúttal spontán módon. A népharag a gyűlölt vezér bronzmása ellen irányult. A szobordöntés ötlete jellemző módon nemcsak az egybegyűltekben, hanem az egyetemisták fejében is megfogalmazódott: a Műszaki Egyetem aulájában október 22-én tartott diákgyűlés határozatának 13. pontja is a bálványdöntésre szólít fel: „Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabban döntsék le, és helyébe az 1848– 49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.” A szobor nyakába drótköteleket akasztottak és erőgépekkel próbálták elválasztani a talapzatától. A sikertelen kísérletek után a munkások lángvágókkal estek a bronzszobornak, majd a ledöntött „tetemet” egészen a Blaha Lujza tér környékéig vonszolták, ahol rövid időn belül szétszedték, és darabjait hazavitték az emberek. Csupán a hatalmas csizmák meredtek eredeti helyükön az égnek, a látványtól vezérelve a pestiek „Csizma térként” emlegették a megüresedett területet. Már a forradalom napjaiban felmerült a Regnum Marianum újra felépítése, azonban a forradalom leverése után a téma lekerült a napirendről, és az 1989–90-es rendszerváltás után sem valósult meg. A Kádár-féle új kommunista vezetés nem állította vissza Sztálin szobrát, azonban a tribünt meghagyta és a nevezetes alkalmakkor, innen ünnepeltette magát a „dolgozó tömegekkel”. A rendszer legitimitását igazoló első több százezres nagygyűlést mégsem itt, hanem a régebbi hagyományokkal rendelkező Hősök terén rendezték meg 1957. május 1-én. A Sztálin tér idővel visszanyerte funkcióját, május 1-jén a „dolgozók” ünnepi felvonulása, április 4-én a katonai díszszemle színhelye lett. Ám nevét elvesztette: hivatalosan ismét a Dózsa György út része lett. A felszabadulás 20. évfordulójára állították fel a kommunizmus atyjának, Leninnek a bronzszobrát (Pátzay Pál alkotása). Az 1 méter magas talapzaton álló 4 méteres szobor mind méreteiben, mind elhelyezésében – a dísztribün és a Műcsarnok között – eltörpült „tanítványához” képest. Az alkotást 1988-ban szállították el javításra, a politikai változások miatt azonban már nem került vissza eredeti helyére. Az Ajtósi Dürer sorhoz közelebb, az egykori Regnum Marianum plébániatemplom helyén helyezték el a Tanácsköztársasági Emlékművet, így a felvonulók a párt és állami vezetők üdvözlése előtt a 9,5 méter magas kiabáló matróz alaknak integethetett. A szobrot Kiss István készítette Berényi Róbert 1919-es plakátmotívumának felhasználásával. A Tanácsköztársaság 50. évfordulójára megrendelt emlékmű egy 20x21 m befoglaló méretű, spirális talapzaton állt. 1989–90 A rendszerváltozáshoz hozzátartoznak a politikai tömegdemonstrációk. Magyarországon a legnagyobb szabású gyűlést, Nagy Imre volt miniszterelnök és mártírtársainak temetését 1989. június 16-án a Hősök terén bonyolították le. Ezzel az aktussal a „Felvonulási tér” lekerült a politikai rendezvények lehetséges színhelyeinek listájáról. A

26

KSZF


szocialista rendszer tömegpropagandájának kellékeit, a köztéri szobrokat és a dísztribünt eltávolították, egyedül a Regnum Marianum egykori helyére emlékeztet az 1992ben felállított hatalmas kereszt. Jelenleg a Regnum Marianum emlékkereszt és a 2002-ben a Lenin-szobor helyén, Janáky István tervei alapján fölállított Időkerék határolja két oldalról az Emlékmű tervezett helyét.

27

TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents