Mottó: „…Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal?” (Tendzin Gjaco: Törődni másokkal )
SEGÉDLET A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
2004.
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális Szolgáltatási Főosztálya Veszprém Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona Külsővat
Ajánlás
A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek működése során úgy az egyén, mint annak a kisebb – nagyobb közösségei, különböző módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. A társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, megváltozott munkaképesség, fogyatékosság, munkanélküliség, a család hiánya családi körülmények változása, hajléktalanság stb.) beilleszkedési zavarokkal küzdenek. Normális életvitelük, megélhetésük mások közreműködése, külső segítsége nélkül nem biztosítható. A szociális gondoskodás feladata nem kevesebb, mint, hogy e társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkező élethelyzeteket feltárja, s azokra – a jog által biztosított keretek között reagáljon. Éppen ezért nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők, úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor a közösség védelme is megvalósuljon. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésékor fontos követelmény a realitáson alapuló, lehetőleg primer adatokból származó információk feldolgozása, főleg a kisebb településeken. A tervezés, a fejlesztés ütemezése során további követelmény a realitás, a fokozatosság elvének érvényesítése, a meglévő szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerűsítése, színvonalának emelése, a dolgozók szakmai felkészültségének növelése, hogy az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének átalakítása során egy modernebb és korszerűbb szemléletmód, az ellátásban pedig korszerű szervezeti integráció valósuljon meg. Előnyben kell részesíteni a rászoruló személy saját környezetében történő gondozását, hogy lehetőleg saját otthonukban, vagy ismerős környezetükben kapják meg az igényelt segítségnyújtást, gondoskodást. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a partnerség elve alapján dinamikusabbá kell tenni az együttműködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal, a különböző civil, illetve egyházi szolgálatokkal, a különböző szolgáltatók és fenntartók, a települési és megyei önkormányzatok között. A szolgáltatási struktúra kialakításánál nemcsak a mennyiségi növekedésre, hanem differenciáltabb, komplexebb, magasabb színvonalú ellátások megteremtésére van egyre nagyobb igény. Ehhez próbál segítséget nyújtani a most összeállításra került „Segédlet” azzal, hogy a szociális szolgáltatástervezési koncepció az állandóan változó 2
jogszabályi környezetet figyelembe véve kell, hogy elkészüljön a települési önkormányzatoknál. Reményeink szerint minden települési önkormányzat a helyi szükségletekre, igényekre problémaorientáltan határozza meg saját ellátórendszerének korszerűsítését, fejlesztési irányait, jövőképét. Budapest, 2004-01-08 Szabó Sándorné Szociálpolitikai helyettes államtitkár
3
A Segédletet „Módszertani útmutató a szolgáltatástervezési koncepció összeállításához”címen eredetileg készítette: Dr.Kovács Zsolt Bartáné Pataki Viktória Pázmándyné Dr.Keller Edina Szalai József
A „Módszertani útmutatót” átdolgozta, és „Segédlet” címen összeállította: Szalai József igazgató Veszprém Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona Külsővat
A Segédlet összeállításában közreműködött: Dr. Nagyné Kiss Mária vezető főtanácsos, szakreferens Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
A Segédletet lektorálta: Dr. Kovács Zsolt mb. főosztályvezető Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
A kézirat lezárva: 2003. december 31.
4
Tartalom Előszó 1.A szolgáltatástervezési koncepció – fogalmi összefüggések 2.A szolgáltatástervezési koncepció tartalma 3.A szolgáltatástervezési koncepció ajánlott struktúrája 3.1. Elvi alapok 3.1.1.Jövőkép meghatározása 3.1.2.Alapelvek meghatározása 3.1.3.Értékek meghatározása 3.1.4.A szolgáltatástervezési koncepció célja 3.1.5.A szolgáltatástervezési koncepció feladata 3.1.6.Célterületek 3.1.7.Célcsoportok 3.2.Helyzetkép 3.2.1.A település helyzetét bemutató általános adatok 3.2.2.Demográfiai adatok 3.2.3.Foglalkoztatottság helyzete, jövedelmi viszonyok 3.2.4.A szociális ellátások jellemzői a településen, aktuális adatok a.)Az ellátási kötelezettség jelen állapota b.)Pénzbeli ellátások c.)Természetben nyújtott szociális ellátások d.)Szociális szolgáltatások 3.2.5.Információk a megyei szintű ellátórendszerről, kapcsolódási pontok 3.3.Feladatok, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosításának egyes szintjein 3.3.1.Az önkormányzat szabályozási, irányítási hatáskörében 3.3.2.Önkormányzati ellátási szintű feladatok 3.3.3.Intézményi szintű feladatok 3.3.4.Időtábla 3.3.5.Költségvetési elemző tábla 3.3.6.Közreműködők az előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés szakaszaiban 3.3.7.A koncepcióban foglaltak végrehajtásától várt eredmények 3.3.8.A megyei jogú városok koncepciójának speciális elemei 4.A szolgáltatástervezési koncepció kidolgozása és elfogadása 4.1. Folyamat 4.2. A koncepció készítésének személyi feltételei 4.3. Határidők Irodalom Kapcsolódó jogszabályok jegyzéke 5
Előszó
Az 1993.évi III. törvény ( a továbbiakban: Sztv.,vagy szociális törvény) 1999. évi módosítása (1999. évi LXXIII. tv.) átfogóan meghatározta a fenntartói feladatokat, szabályozva a fenntartó fogalmát, valamint az intézményekkel kapcsolatos felelősségeit és teendőit. A törvény a fenntartók három csoportját különbözteti meg (állami, nem állami és egyházi fenntartók), melyeknek szakmai és törvényességi feladatait is részletesen szabályozza. Az ellátások szervezésében meghatározó a fenntartók szerepe, hiszen a törvényi szabályok alapján biztosítaniuk kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos működés kereteit, s emellett a szakmai és törvényességi ellenőrzés első lépcsőjét is jelentik. A 2001. évi törvénymódosítás (2001. évi LXXIX. törvény) tovább bővítette a fenntartó kötelezettségeit, több területen is, így – egyebek mellett – a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettsége is beépült a törvénybe. A szolgáltatástervezési koncepció értelemszerűen az ún. állami fenntartók – önkormányzatok - számára jelent feladatot, hiszen elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, a más (nem állami, egyházi) fenntartókkal történő kapcsolattartás feladatait határozzák meg. Milyen szabályokkal találkozunk a szociális törvényben a szolgáltatástervezési koncepcióval összefüggésben? • A 92.§.(3) bekezdése meghatározza azon önkormányzatok körét, amelyek kötelesek elkészíteni szolgáltatástervezési koncepciójukat (a megyei önkormányzat, valamint minden legalább 2000 lakosú település, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezéséről gondoskodik). Itt találunk szabályozást arra nézve is, hogy a koncepció tartalmát kétévente felülvizsgálni és aktualizálni szükséges. • A 92.§.(4) bekezdése a koncepció legszükségesebb tartalmi elemeire hívja fel a figyelmet (lakosságszám, korösszetétel, szolgáltatások iránti igények, ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosítására, működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatok, esetleges együttműködés keretei, speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége).
6
• A 92.§.(5) bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzat koncepciójának illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. • A megyei, fővárosi önkormányzat részére határoz meg speciális, kötelezően beépítendő tartalmi elemeket a 92.§.(6) bekezdés, többek között az intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzőit, valamint a szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, az intézményrendszer korszerűsítésének irányait illetően, továbbá a módszertani feladatok ellátására vonatkozó koncepciót. • A 92.§.(7) bekezdéstől a (9) bekezdésig a koncepció véleményeztetésének, egyeztetésének folyamatára vonatkozó szabályokkal találkozhatunk. • A 92.§.(10) bekezdés a megyei, megyei jogú városi önkormányzatok részére kötelezően előírja a koncepció ágazati (ESZCSM) minisztérium részére történő megküldését. • A szociális törvény módosított 90/A. §-a a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok számára kötelezően előírja, hogy „…amennyiben az önkormányzat…a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot megfelelő határidő kitűzésével a feladat teljesítésére.” • A szociális törvény új, 58/B.§-ában1 két – a jövőben minden bizonnyal jelentős szerepet betöltő – fórumot nevesít, nevezetesen a Szociálpolitikai Tanácsot, valamint a szociálpolitikai kerekasztalt, melyeknek kiemelt feladataként említi a koncepciók véleményezését, ill. a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérését. • A szociális törvényt módosító 2003. évi IV. törvény 85.§-a az eredetileg a 2001.évi LXXIX. törvényben megjelölt határidőt a következőképpen változtatta meg: „A szolgáltatástervezési koncepciót a megyei, fővárosi önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzata 2003. december 31-éig, a települési önkormányzat 2004.december 31-éig készíti el.” Ami tehát a határidőket illeti, jelen Segédlet kibocsátói tisztában vannak azzal, hogy a kiadvány „kissé” megkésett, hiszen a kézirat lezárása éppen egybeesik a megyei , fővárosi önkormányzatok, ill. a megyei jogú városok önkormányzatainak elkészítési határidejével. Van egy másik szempont, amely szintén kétségessé teszi a Segédlet létjogosultságát, s e szempont szerint talán ma éppen „korai” lenne egy ilyen 1
Az 58/B.§-t a 2003.évi IV. törvény 15.§-a iktatta a szövegbe.
7
kiadvány megjelentetése, legalábbis lehetséges, hogy nem sokáig kellene várni egy későbbi, alapjaiban „más” kiadással. Ugyanis egyértelműnek tűnik, hogy a küszöbön álló közigazgatási reform – bármely változatban kerül is elfogadásra – új helyzetet teremt, a szociális szolgáltatások valamennyi szereplőjét, mondhatjuk úgy is: minden szegmensét érinteni fogja. Az új felállás vélhetően átrajzolja majd a szerepeket, feladatokat, ellátási struktúrákat, és mindezek következtében a koncepcionális tervezési folyamatokat is újra kell majd gondolni. Ugyanakkor létezik egy kör, azon települési önkormányzatok köre, melyek számára a hatályos szabályok még „élővé” teszik a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettségét, mégpedig 2004. december 31-ig. Ezen önkormányzatok részére kíván segítséget nyújtani ez a kis kiadvány. Ezért került átdolgozásra a már korábban elkészült, de kiadásra nem került „Módszertani útmutató”, amely most szűkített tartalommal , kizárólag a törvény által érintett települési önkormányzatok számára készült. A Segédlet készítőinek, ill. kiadóinak meggyőződése, hogy – mindezek ellenére - a kiadványt megyei, fővárosi önkormányzatok, ill. a megyei jogú városok önkormányzatai is haszonnal forgathatják. A Segédlet felhasználói számára hangsúlyozni szeretnénk: az abban foglaltak ajánlatként értendők, nem valamiféle kötelező, „tűzön-vízen” át követendő tartalmi-formai igényként, amelytől nem lehet eltérni. Hisszük azonban, hogy az itt bemutatott struktúra és belső tartalom inkább jelentheti a szolgáltatástervezési koncepcióval szemben támasztandó minimális elvárásokat, mint a maximumot. Azt, hogy mennyire értékes egy koncepció egyébként pedig úgy is az fogja fémjelezni, hogy milyen mélységben informálja a döntéshozókat, hogy mennyire mozdul rá a szükségletekre, hogy milyen módon képes követni a kor, a szociális szolgáltatások – mint szakma -, valamint a szabályozás(ok) mindenkori kihívásait, és hogy a legkülönfélébb tervek, elképzelések a valóságban milyen nagyságrendű fejlődést generálnak.
Külsővat, 2003. decemberében
Szalai József
8
1. A szolgáltatástervezési koncepció - fogalmi összefüggések A koncepció2 alkotás a szociális szolgáltatások vonatkozásában egy teljesen új gondolkodási módot igényel mind a fenntartók, mind pedig az intézmények részéről. A szolgáltatástervezési koncepció megalkotásának kötelezettsége – egyebek mellett - azért is fontos, hogy a különböző szolgáltatások fejlesztése, a szükséges tárgyi-személyi feltételek biztosítása, a szakmai feladatok ellátása és teljesítése ne az éves költségvetési „alkuk” eredménye legyen, hanem egy átgondolt, megalapozott koncepcióra épüljön. Ebben a tekintetben az éves költségvetés tervezése csak eszköze lehet a koncepció, illetőleg az abból származtatott stratégia, vagy éppen operatív tervek végrehajtásának, s nem a kiinduló alap az intézmények feladatainak teljesítésére vonatkozóan. A szakmai munka teljes körű újraértelmezését és átalakítását kell az intézményeknek és a fenntartóknak elvégezni annak érdekében, hogy a megváltozott szociális szükségletekhez igazodóan a szociális törvényben és a végrehajtási rendeletben megfogalmazott tárgyi-személyi, valamint szakmai előírásoknak megfelelő működés valósuljon meg.
KONCEPCIÓ
STRATÉGIA
OPERATÍV PROGRAM
TERV (Projekt)
1.ábra. Tervezési folyamat
Mi is valójában a szolgáltatástervezési koncepció? • Dokumentum, amely a települési önkormányzatok szociális szolgáltatásai stratégiájának, operatív tervezésének és az operatív tervekből származtatott fejlesztési projektjei alapját kell hogy képezze, 2
Koncepció: koherens fejlesztési elképzelések, lehetőségek megfogalmazása, amely a célmeghatározás tekintetében érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat tölt be. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki. Az elfogadásával a döntéshozó deklarálja a szereplők többségének véleményazonosságát az elfogadott célok és prioritások tekintetében, és ezzel meghatározza a stratégiaépítés fő kereteit is.
9
• amely a feladatok, fejlesztési irányok különféle szintekre történő lebontása révén a szociális szolgáltatások, ill. az azokat körülvevő szűkebb és tágabb környezet különféle viszonylataiban folyamatosan működőképes kell, hogy legyen. A koncepció, amint arra a szó jelentése3 is utal, nagyon tág fogalom, s mint elkészítendő dokumentum arra hivatott, hogy az irányokat kijelölje. Ha úgy tetszik, felfogásmódot, nézőpontot, meglátást, elgondolást, ötletet tükrözzön, de ne a részletek síkján. A részletek már a koncepcióra épülő stratégiában4, operatív tervekben5 kell, hogy megjelenjenek, amelyek tovább bontva apróbb projektekből6 épülhetnek fel. Fontos – talán a legfontosabb - momentum azonban, hogy a koncepció ne csak mennyiségi ill. minőségi fejlesztést szolgáló felújításokról, beruházásokról, átszervezésekről, integrációkról szóló dokumentum legyen, hanem ismerjük fel: az önkormányzatoknak a közvetlen ellátási feladataik mellett szabályozási hatáskörükben is adódhatnak koncepcionális fejlesztési elképzeléseik (pl. szociális információs rendszer működtetésére vonatkozó, vagy pl. rendeletalkotási teendők ellátási jogosultságot, időtartamot, igénybevételt, térítési díjakat illetően, stb.) De koncepcióba lehet foglalni bizonyos intézményi szintű feladatokat is, amelyek nem feltétlenül a fent említett körbe tartoznak (pl. szupervíziós lehetőségek megteremtése, vagy minőségbiztosítás kiépítése). Ezért tehát a koncepcióban célszerű a feladatokat, fejlesztési irányokat „rétegekre bontva”, szintenként meghatározni, például: • a települési önkormányzat szabályozási hatáskörében; • a települési önkormányzat ellátási kötelezettségének szintjén; • intézményi szinteken. A szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódóan a gyakorlatban megjelenő folyamatok alapján megállapítható, hogy a szolgáltatástervezési koncepció ma leginkább egy gyűjtőfogalomnak tekinthető. Optimális struktúráját illetően egy „alapkoncepció” mentén az egyes, szociális 3
4
5
6
Ti.: felfogásmód, nézőpont, meglátás, elgondolás, ötlet – Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára Stratégiai program: a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok elérésére komplex programokat fogalmaz meg. Feladatorientáció szerint strukturált, átfogó program, amely már felvázolja a lehetséges szereplőket, pénzügyi forrásokat, az érintettek körét, a várható eredményeket és a program menedzsmentjét is. A lehetőségeknek megfelelően minimalizálja az ismeretlen, a bizonytalansági tényezőket, amely meghiúsíthatja a megvalósítást. Tartalmazza a különböző célok és programok közötti hierarchiát. Operatív program (cselekvési terv): konkrét feladatok (akciók) megfogalmazása, eszközökkel, a végrehajtásért felelősökkel, határidőkkel együtt. Javaslatot tesz az eredmények mérésére is. E taktikai szint következmény jellegű, az előző célmeghatározói szint(ek)hez képest. Döntések ebben a fázisban már csak a konkrét megoldásokkal kapcsolatban vannak. Terv: minden részletében kidolgozott, jóváhagyott fejlesztési program, amely kötelezettséget jelent a végrehajtók számára. A leglényegesebb jellemzője az elfogadás (döntés) formájában és normatív erejében van.
10
szolgáltatásokra vonatkozó, és jelentős költségtartalommal rendelkező elemeknek illeszkedniük kell a fő koncepcióhoz, és így egészében jelentik magát a szolgáltatástervezési koncepciót. Ennek fő oka az, hogy több folyamat (fogyatékos személyeket ellátó intézményi struktúra átalakítása, rehabilitációs intézményi struktúra változása, rekonstrukcióhoz történő állami hozzájárulás) a gyakorlatban már megindult, és megelőzte ezen törvényi kötelezettséget. Nagyon fontos azonban, hogy a fenntartók esetében ezek a folyamatok – ha a megvalósulás időben és térben különbözik is – a tervezés szintjén egységet képezzenek. Tekintettel arra, hogy a szociális törvény rendelkezései alapján eltérések jelentkeznek a települési és megyei önkormányzatok feladatait és ellátási kötelezettségeit illetően, ezért a szolgáltatástervezési koncepció tartalma részekre bontható, melyet a következőben szemléltetünk: Települési önkormányzatok
Speciális alapellátási feladatok megszervezése
Települési és megyei, fővárosi önkormányzatok
Megyei, fővárosi önkormányzatok, és azok az önkormányzatok, amelyek ellátási kötelezettség nélkül többletfeladatot látnak el
Alapkoncepció
Rekonstrukciósprogram
Fogyatékos személyeket ellátó intézmények modernizációja
Pszichiátriai és szenvedélybet. ellát. átstruktúrálása
Rehabilitációs ellátás átstruktúrálása
2. ábra . A szolgáltatástervezési koncepció, mint a tervezési folyamatok egysége
A koncepció speciális elemei értelemszerűen többletfeladatok vagy önként vállalt feladatok ellátásából adódnak , ezek elsődlegesen az ellátási kötelezettség szociális törvénybeli szabályai alapján a megyei, fővárosi önkormányzatok feladatkörét érintik, de települési önkormányzatok esetében is felmerülhetnek, mint strukturális elemek. A szolgáltatástervezési koncepció így – figyelemmel a szociális szolgáltatásokat érintő jogszabályi változások által megkövetelt feladatokra – a következő részelemek összességeként értelmezhető (tágabb értelemben, ideértve a megyei/fővárosi önkormányzatok feladatait is):
11
• alapkoncepció – a szolgáltatások iránti igények, szükségletek és az ellátási kötelezettség teljesítése, • intézményi rekonstrukciós program – a szolgáltatást nyújtó intézmények tárgyi feltételeinek javítására irányuló program, • a fogyatékos személyek ellátását végző intézményrendszer átstrukturálása – - ideértve egyrészt a nagy létszámú intézményekből a fogyatékos személyek önrendelkezésének erősítése céljával történő kihelyezését, a lakóotthoni struktúra létrehozását, - másrészt a nagy létszámú intézményekben folyó szakmai munka belső struktúrájának modernizációját, • a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek ellátásának kialakítását, a meglévők átalakítását, a lakóotthoni struktúra létrehozását ezen ellátotti csoportok esetében is, • a rehabilitációs intézményben elhelyezettek állapotának felülvizsgálatát követően a rehabilitációs intézmények szakmai feladatainak átalakítását, az utógondozói struktúra kialakítását, • a speciális alapellátási feladatok megszervezésének kereteit, feltételeit. A tervezett szolgáltatásfejlesztés tehát mind mennyiségi, mind minőségi fejlesztésre vonatkozó elemekből áll, ezek ötvözetével kell megvalósítani a jogszabályi feltételeknek történő megfelelést. Formálisan természetesen a szolgáltatástervezési koncepció több dokumentumot jelenthet, azonban az önkormányzatoknak rendelkezniük kell egy „alapkoncepcióval”, amely összekapcsolja, mintegy „koordinálja” a többi koncepciót. Így értelemszerűen az alapkoncepció határozza meg a fő szakmai, gazdasági irányokat, melyekhez kapcsolódnia kell a többi programnak, illetve az egész struktúra egységes, teljes egészet kell, hogy alkosson, amelyben az egyes részelemek illeszkedése megvalósul. A szolgáltatástervezési koncepció tartalma szempontjából a továbbiakban a szolgáltatástervezési koncepció alatt az alapkoncepciót értjük, amelynek fő tartalmi elemeit a szociális törvény meghatározza. A törvény szabályai szerint szolgáltatástervezési koncepciót a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezéséről gondoskodik. A koncepció „határozatlan” időtartamú, de a helyi önkormányzatnak kétévente felül kell vizsgálnia és aktualizálni szükséges annak tartalmát.
12
2. A szolgáltatástervezési koncepció tartalma A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a törvény kettéválasztja7: • egyrészt meghatározza a koncepciók általános tartalmi elemeit, • másrészt kiegészíti a megyei, fővárosi önkormányzat által elkészítendő koncepció tartalmát, az általános tartalmi követelményekhez képest. Az általános tartalmi elemek célja, hogy meghatározzák azokat az irányokat, amelyeket a koncepciónak minimálisan tartalmaznia szükséges. Tartalmában három fő csoportba sorolhatók: A. Egyrészt a szolgáltatások iránti igények és az ellátottak számának alakulására vonatkozó elem, ideértve: o a lakosságszám alakulását, o a lakosság korösszetételét, o a szolgáltatások iránti igényeket. Természetesen ez a tartalmi elem nem pusztán a lakosságszám statikus értékelését és ténymegállapítását foglalja magában, hanem értékelni szükséges az adott település demográfiai adatait visszamenőlegesen, áttekinteni a legfontosabb demográfiai folyamatokat, így különösen: az idősödés, időskorúak arányának változását, a lakosságszám változását, az elköltözés, beköltözés tendenciáit, aktív-inaktív népesség arányát, az egyes ellátotti csoportok jellegzetességeihez kapcsolódó tendenciákat, o a születések számát, stb.
o o o o
Mindezen adatok folyamatos értékelése elengedhetetlen abból a szempontból, hogy az igényekhez legjobban igazodó szolgáltatási struktúra alakuljon ki, amely kapacitásában képes az adott településen jelentkező igények kezelésére. B. Második fontos tartalmi elemként – az intézményrendszer kiépítettségét, ill. a feladatok ellátását illetően a szolgáltatástervezési koncepciónak tartalmaznia kell: 7
Sztv.92.§.(4) bek.
13
o az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, o ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, o az ellátási kötelezettség körébe nem tartozó, de az egyes ellátotti csoportok sajátosságainak megfelelő, speciális szükségletek helyi szintű megoldásának helyzetét. Az ellátási kötelezettség teljesítése a törvény alapján kötelező jelleggel megszervezendő ellátások biztosítását jelenti. Mindezek a mai napig problémás területként értékelhetők. A hiányzó ellátások megszervezését belátható időn belül el kell végezniük a fenntartóknak, hogy teljesítsék a törvényi előírásokat és kielégítsék a lakossági szükségleteket. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az ellátási kötelezettség körébe nem tartozó, de az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódó, speciálisan felmerülő igényeket. Az ellátás szervezésének felelőssége nem merülhet ki az ellátási kötelezettség áthárításával, annak „kipipálásával”, természetesen a fenntartóknak rugalmasan alkalmazkodniuk kell a felmerülő igényekhez, ezáltal gondoskodniuk kell speciális, esetleg innovatív szolgáltatások megszervezéséről. Itt megjegyezhető, hogy számtalan, ma már törvényben rögzített szolgáltatási forma ilyen speciális, innovatív „státuszból” nőtte ki magát, mint pl. a lakóotthon, a támogató szolgálat, a jelzőrendszeres házi gondozás, stb… C. A koncepciónak harmadik tartalmi elemként tartalmaznia kell a szolgáltatások feltételeinek biztosításához kapcsolódóan o a szolgáltatások működtetésének, o finanszírozásának, o fejlesztésének feladatait, o az együttműködés kereteit. Ahhoz, hogy a szolgáltatási struktúra minőségi és mennyiségi fejlesztése érdemben megvalósulhasson, stabil és biztonságos finanszírozási és működtetési háttérre van szükség. Mindenképp célszerűnek tűnik, hogy a koncepcióban a szociális szolgáltatások működtetésének, a tervbe vett fejlesztéseknek a költségvetési hatásai, illetőleg a szükséges erőforrások áttekintésre kerüljenek. Az ellátási kötelezettség teljesítésének egyre gyakrabban alkalmazott formája különösen a települési önkormányzatok gyakorlatában - a szerződéses feladatellátás. Lényeges, hogy a fenntartó az együttműködésre vonatkozó döntéseit lehetőség szerint ne ad-hoc jelleggel hozza meg, hanem koncepcionálisan is alapozza meg a más szervezetekkel történő együttműködés kereteit, reálisan értékelje, hogy melyek azok az ellátások, amelyek esetében a legcélszerűbb az ellátási szerződések megkötése, továbbá tekintse át azt is, hogy melyek azok az ellátások, ahol gazdaságosabb az ellátási szerződés megkötése, s így a feladatellátás „kiszervezése”. A 3.sz.ábra bemutatja azokat a főbb
14
kérdéseket, amelyekkel a szolgáltatástervezési koncepció fejlesztésekkel foglalkozó fejezetében szükséges foglalkoznunk.(Lásd továbbá: 3.3.pont)
15
A szolgáltatások fejlesztésével, működtetésével kapcsolatos főbb tartalmi elemek a szolgáltatástervezési koncepcióban, illetve azok háttértartalma (3.sz.ábra) Önálló vagy integrált szervezeti formák?
Szerződéses feladatellátás?
Milyen formában történik az intézményi szolgáltatások megszervezése?
2004
Szociális szolgáltatások működtetésének finanszírozási elvei
Működtetési-fejlesztési, finanszírozási feltételek
Fejlesztések finanszírozási igényének meghatározása
Ütemezés
Finanszírozási források
Értékelések, elemzések
A fenntartói kötelezettségből adódó tárgyi– személyi feltételek, azok biztosításának ütemezése B B B B B
A létesítés és működtetés – építészeti – szakmai – funkcionális szempontjai Hatályos jogszabályok – egybevetés Szociális szolgáltatások belső szakmai tartalma Minőség kérdése Személyi feltételekÆlétszám, szakképesítés, kötelező továbbképzések, bérezés,szupervízió,stb. 13
13
3.A szolgáltatástervezési koncepció ajánlott struktúrája A települési önkormányzatok által elkészítendő szolgáltatástervezési koncepció ajánlott struktúrája – bármilyen formában készül is – legalább magában kell hogy foglalja8 : - a koncepció elvi alapjait, - a helyzetelemzést, valamint - a fejlesztési irányokat a szolgáltatások biztosításának egyes szintjein. A következőkben egy lehetséges sémát mutatunk be a szolgáltatástervezési koncepció struktúráját illetően. Az általunk vázolt forma nem több, mint „kibővített tartalomjegyzék” , melyben az egyes témakörökbe illeszthető példa bemutatásán keresztül próbálunk a tervezőmunkához segítséget nyújtani.9 3.1. Elvi alapok 3.1.1. Jövőkép (vízió) meghatározása Mi a jövőkép? • A jövőkép a fejlesztések kiindulópontja kell hogy legyen, mely egyúttal meghatározza, hova szeretnénk eljutni. • A jövőkép olyan hosszabb távlatra szóló állapotábrázolás, amely elsősorban a célrendszer megfogalmazásában lehet segítségünkre, így a koncepció készítését alapozza meg, és ezért annak vizsgálati fázisába tartozik (de egyben jelenti az elérni kívánt jövő leírását, így a koncepció meghatározó része). • Tehát a jövőkép nem más, mint a szociális szolgáltatások fejlesztési irányainak értékközpontú rendszere, amit a konkrét célok és eszközök kidolgozása során kell érvényre juttatni.
8
9
Természetesen más típusú struktúra is felállítható, példaként említhetjük a településfejlesztési (közösségi tervezés) koncepciók általános tervezési gyakorlatát, mely szerint a tervezés általában az alábbi konkrét műveletsor elvégzését jelenti: • Vizsgálat – diagnózis felállítása • SWOT elemzés – erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek számbavétele • Koncepcionálás (paradigmálás) – prognózis, koncepció (jövőkép, célok, prioritások) – stratégiai program • Cselekvési terv – operatív programok • Végrehajtás – intézkedések, akciók • Kontroll (monitoring) – megfigyelés, értékelés, visszacsatolás A bemutatott példák dőlt betűkkel szedettek.
14
Az alábbiakban néhány példát mutatunk be a jövőkép meghatározására, ill. az ahhoz szükséges mutatók számbavételére. • Egyszerűen meghatározott átfogó jövőkép lehet például: „Tradicionális értékek megőrzésével a településen élők számára a minőségi élet feltételeinek biztosítása” ; • Összetett módon lehet a jövőképet felrajzolni bizonyos – a szociális szolgáltatásokra közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló mutatók számbavételével, ill. a helyzetképből következő teendők mintegy „előrevetítésével”, o például a település demográfiai helyzetének előrevetítése ( adott időintervallumban hogy alakul majd a népesség száma, a korcsoportok, az aktív korúak és az eltartottak aránya, a válások száma és aránya , hogy alakulnak a mortalitási adatok), és az ezekből levezethető jövő; o várhatóan hogy alakul a település lakosságának egészségi állapota, milyen negatív, ill. pozitív hatások tehetők a mérlegre, és az ezekből levezethető jövő; o hogy alakulnak majd a munkaerő-piaci tendenciák, milyen változások várhatók a munkajövedelmek megszerzésének módjában, milyen források biztosíthatják elsődlegesen a település lakosságának jövedelmeit, milyen változások várhatók a munkajövedelmek reálértékében, és az ezekből levezethető jövő; o hogy alakul majd a lakáshelyzet, o hogy alakul majd az egészségügy kapacitása, o hogy alakul majd az önkormányzat szociális intézményeinek terhelése, milyen területeken lehet számítani növekedéssel, ill. esetleges csökkenéssel, o mely csoportok helyzete a legkedvezőtlenebb, o milyen módon kapcsolhatók be a szolgáltatások biztosításába nem önkormányzati (pl. egyházi, karitatív, civil) szervezetek, személyek, vagy pl. önkéntesek, o milyen a szociális ágazaton belüli ill. az ágazatközi együttműködés helyzete a településen, o a szociális szolgáltatásokra fordítható források tendenciái, stb… o s mindezek előrevetítéséből levezethető jövőkép meghatározása, felrajzolása. Ez utóbbi esetben tehát egyfajta gyors, összegző helyzetelemzés a jövő felrajzolásának kiindulópontja, azaz egy olyan – viszonylag reális alapokon álló – vízió kerül meghatározásra, amely átgondoltabb alapokon nyugszik.
15
3.1.2. Alapelvek meghatározása A jövőkép meghatározását követően a koncepcióban szükséges foglalkozni azokkal az alapelvekkel, melyeket a szolgáltatások biztosítása során mind a döntéshozók, mind a szolgáltatások működtetői, mind pedig a szolgáltatást igénybevevők oldaláról alapvetően fontosnak, követendőnek tartunk. Néhány példa a szociális szolgáltatások működtetésével és fejlesztésével összefüggő alapelvek (küldetés) meghatározásához: • Jog az emberhez méltó életre és ennek elidegeníthetetlensége – a szociális minimum biztosítása mindenki számára; • Biztosítani a szociális jogok érvényesítésének lehetőségét; • Középpontban az ember, az egyének és a családok; • Mindennemű hátrányos megkülönböztetés, előítélet elutasítása; • A szociális intézmények támogató szerepének hangsúlyozása, • Az egyén, családok védelme, a helyi társadalom zavartalan együttélése; • Nyitott szociálpolitika, az önkormányzat szerepének tisztázása (pl.: az önkormányzat csak egyik szereplő, aki felelős, de koordinatív a szolgáltatások biztosításában szerepet vállaló nonprofit, egyházi és piaci szervezetek tekintetében). (Természetesen a felsorolt pár alapelv csak példa, ezek a szolgáltatástervezési koncepcióban a helyi célkitűzések függvényei. Célszerű a lefektetett alapelveket bőséges magyarázattal ellátni, kifejteni azok tartalmát, jelentőségét.) 3.1.3. Értékek meghatározása Vegyünk néhány példát azoknak az értékeknek a meghatározására, amelyeknek érvényesülniük kell a helyi szociálpolitikában, illetőleg a szociális szolgáltatások biztosítása során: • Szociális biztonság (ne fordulhasson elő, hogy a szükséget szenvedők ellátás nélkül maradjanak); • Relatív biztonság (valamilyen „társadalmi kockázat” bekövetkezésekor az egyén vagy a család életszínvonala ne süllyedjen túlságosan nagyot); • Az ellátások és szolgáltatások alapvetően a megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak; • Differenciáltság; • Az ellátások, szolgáltatások „kliensközeli” biztosítása; 16
• • • • • •
Egyénre szóló ellátások; Társadalmi integráció erősítése; Szektorsemlegesség; Innovativitás; Minőség a szolgáltatásokban; Hatékonyság, hatásosság, stb.
(Az értékek meghatározására is az előzőekben leírtak alkalmazandók.) 3.1.4. A szolgáltatástervezési koncepció célja: Az elvi alapok című rész egyik fontos eleme azoknak a céloknak a meghatározása, „amiért a koncepciót készítjük”, amelyeket el szeretnénk érni, amelyek a koncepció feladataiban „öltenek testet”. Ilyen célok lehetnek például: • Meghatározni azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplőit; • A döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a település ellátási kötelezettségének helyzetéről, a szociális szükségletekről és a rendelkezésre álló lehetőségekről, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében, az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken; • Megszüntetni azokat a hiányokat, melyet a szociális szolgáltató rendszer a településen jelenleg kezelni nem képes; • Elősegíteni a szociális törvény által bevezetésre került (kerülő) új típusú intézmények (pl. támogató szolgálatok, lakóotthonok, stb.) létesítését; • A településen a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minőségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll; • A településen olyan szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely összehangoltan, koordináltan működik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket. 3.1.5. A szolgáltatástervezési koncepció feladata: Fent megfogalmazott célokból következően a koncepció feladatát például a következőképpen foglalhatjuk össze:
17
• Világítson rá a településen működő szociális ellátórendszer hiányosságaira; • Jelölje ki az irányokat egy résmentes szociális védőháló kialakításához a településen; • Segítse elő egy egységes „szociális szolgáltató politika” kialakítását a településen; • Biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok (pl. területfejlesztési koncepció, rekonstrukciós program, fogyatékosok ellátásának korszerűsítése, rehabilitációs programok, stb.) tervek kidolgozásához és megvalósításához; • Segítse információkkal a döntéshozókat ,illetőleg a szolgáltatások biztosításában részt vevőket, adjon kellő alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz, stb. 3.1.6. Célterületek A szolgáltatástervezési koncepció következő ajánlott strukturális eleme a szolgáltatások célterületeinek meghatározása. Itt célszerű „csokorba gyűjtenünk” azokat a témákat, amelyek a szolgáltatások fejlesztése során közvetlenül vagy közvetve beavatkozási lehetőséget jelenthetnek számunkra. Néhány példán keresztül tekintsük át, hogy milyen célterületek jöhetnek számításba a szociális szolgáltatások működtetését, fejlesztését illetően a szolgáltatástervezési koncepcióban: • A szociális szolgáltatások és ellátások működésének helyi szabályozásai (az alapelveknek és megfogalmazott értékeknek megfelelő, minden szociális jellegű ellátás és juttatás kritériumait, jellemzőit tartalmazó szabályozás kialakítása); • Fenntartói működtetési szabályok és eljárások; • Intézményi szabályozás (pl.: az egyes szociális intézmények belső és egymás közötti működésére vonatkozó szabályok egységesítése úgy, hogy az ágazatra vonatkozó jogszabályokban, helyi rendeletekben előírt ellátásokban és szolgáltatásokban ne alakulhassanak ki párhuzamosságok, illetve lehetőség nyíljon az egyes intézményekben rendelkezésre álló erőforrások megosztására; • Intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése; • Integráció lehetőségek áttekintése; • Humán- és pénzügyi erőforrás fejlesztés a helyi szociális szolgáltatásokban; • Információkezelés, információáramlás, kapcsolatok a potenciális ellátotti körrel, kapcsolatok a lakossággal, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, más ágazatokkal való együttműködés; 18
• • • •
Szakmai és intézményi feltételrendszer; Minőség kérdése a szociális szolgáltatásokban; Az ellátások társadalmasítása (participáció)10; Szerződéses ellátások, szolgáltatások, rész-szolgáltatások kiajánlása.
E helyütt is célszerű pontonként részletesen „kibontani”, hogy a koncepcióban megjelölt célterületekkel való foglalkozást milyen okok, összefüggések indokolják. 3.1.7. Célcsoportok Néhány példán keresztül áttekintjük, hogy mely célcsoportok számára határozhat meg prioritásokat a koncepció: • • • •
Gyermekek; Családok; Időskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók; Marginalizálódott csoportok (pl.: krízishelyzetben lévő anyák, hajléktalanok stb.); • Speciális csoportok, pl. fogyatékos személyek,( itt további differenciálás lehetséges, pl.: mozgássérültek száma nagyobb, akkor részükre biztosítandó speciális szolgáltatások); Itt az egyes csoportok esetében elérendő célok meghatározását tartjuk lényegesnek. Fontos az összefüggés a célcsoportok és a szakmai célkitűzések vonatkozásában, melyet szintén néhány példával illusztrálunk: • Többgyermekes családok, veszélyeztetett gyermekek→ családi védelmi funkciók erősítése, családi nevelés alapvető feltételeinek biztosítása; • Egyedülálló időskorúak, nyugdíjasok → alapvető megélhetési, gondozási feltételek és körülmények biztosítása; • Marginalizálódott csoportok, krízishelyzetben lévő gyermekes anyák, hajléktalanok → szülői gondoskodáshoz szükséges feltételek megerősítése, korrekció a krízishelyzetekben, alapvető létfeltételek biztosítása; • Fogyatékos személyek→ társadalmi integráció erősítése, akadálymentes környezet megvalósítása, személyi segítés feltételeinek kialakítása.
10
Részvétel – Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára
19
3.2. Helyzetkép 3.2.1. A település helyzetét bemutató általános adatok A helyzetelemzés első lépéseként célszerű felmérni a település általános szociális helyzetét, az infrastrukturális adottságokat, melyhez elengedhetetlen néhány statisztikai adat ill. információ ismerete és elemzése. Például: • Népsűrűség: állandó lakosok száma négyzetkilométerenként; • A közigazgatási belterület nagysága, megközelíthetősége, földrajzi helyzete, /régió, megye, kistérség, kerület /; • Helyi tömegközlekedés formája; • Távolsági közlekedés szervezettsége; • Közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma; • Szennyvíz-elvezetésbe kapcsolt lakások száma; • Lakóépületek száma, állaga, a lakások nagysága; • Lakóépületeken belül a komfortfokozat szerinti megoszlás: összkomfortos, komfortos, komfort nélküli lakások száma; • Középületek száma és elérhetősége; • Egészségügyi intézmények (orvosi rendelők, szakrendelők, kórház stb. alap és szakellátás mutatói); • Oktatási intézmények (óvoda, alap, középfok, felsőoktatás); • Művelődési intézmények, szabadidő eltöltésére szolgáló intézmények, létesítmények; • Szociális intézmények típusa, száma, befogadóképessége, területi elhelyezkedése; • A hitélet gyakorlásának színterei: vallási felekezet szerinti megoszlás; • Közbiztonsági szervek; • A rendelkezésre álló munkalehetőségek, stb… A fenti adatokból arra lehet következtetni, milyen adottságokkal, feltételekkel rendelkezik az önkormányzat, milyen lehetőségeket biztosít a lakosai számára. Az adatok informatív jellegűek, nem feltétlenül szükséges a számszerűsítésük, de a szolgáltatástervezési koncepció előkészítését meghatározóan befolyásolhatják, és körültekintő elemzésükkel, az adatok, információk összefüggéseit feltárva segítséget nyújthatnak a megalapozott, és a tényleges szükségletre építő szolgáltatások meghatározásához. Nagyon fontos a belső összefüggések ábrázolása, a területi jellemzők összevetése a lakosság szociális helyzetével és „állapotával”.
20
3.2.2. Demográfiai adatok A demográfiai adatok képet adnak a lakosság állandó és ideiglenes számáról, korösszetételéről, a nemzetiségi és rétegtagozódásáról, a szociálisan rászorultak számáról az egyes szociális indikátorok tükrében: • Az önkormányzat illetékességi területén élő állandó lakosok száma nemenkénti valamint korcsoportonkénti megoszlásban; • Az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó ideiglenesen bejelentkezett lakosok száma nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlásban; • Működik-e a településen, megyében kisebbségi önkormányzat, és mennyi az általa képviselt lakosság létszáma, ezen belül a korcsoportonkénti és nemek szerinti megoszlása?; • A hajléktalanok száma nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlásban; • Családok száma és nagyság szerinti összetétele (1-2-3-4-5 stb. gyermekes családok, egyszülős családok száma 1-2-3-4-stb. gyermekszámmal); • Egyedül élők száma nemenként és korcsoportonként (különös tekintettel a 60 éven felüli lakosokra); • Családi állapot szerinti megoszlás nemenként és korcsoportonként (házas, hajadon, nőtlen, elvált, özvegy, különélő); • Házasságkötések száma/év; • Születések száma/év; • Halálozások száma az elmúlt öt évben nemenként és korcsoportonként; • Öregedési index számítása: a 14 éven aluli korosztályhoz viszonyított 60 éven felüliek aránya; • Az önkormányzat illetékességi területén élő fogyatékos személyek száma nemenként és korcsoportonként. (18 év alatti, 18-60, 60 fölött) fontos, hogy a fogyatékosság típusainál /látás, hallás, mozgás és értelmi fogyatékosság) külön-külön kerüljön felmérésre a fogyatékosság súlyossága is; • Az önkormányzat illetékességi területén élő (intézményi ellátásban nem részesülő) pszichiátriai betegek száma, nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlásban; • Az önkormányzat illetékességi területén élő szenvedélybetegek száma, illetve olyan adatok, amelyekből következtetni lehet a számukra. Az információkat a Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai, az önkormányzat nyilvántartásában a lakónyilvántartás és az anyakönyvi bejegyzések tartalmazzák. 21
A fogyatékos személyek esetében részletes felmérésre azért van szükség, hogy tervezni lehessen a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátására megszervezendő támogató szolgálat11 igénybevevőinek számát. Az adatok a háziorvosok egészségügyi statisztikai jelentéseiből, a védőnői nyilvántartásból szerezhetők be, így biztosítható a szenzitív személyi adatok védelme. Fontos kritérium, hogy az adatok csak statisztikai célokat szolgáljanak, semmiféle összekapcsolás az egyes személyekkel ne történhessen meg. A pszichiátriai betegek esetében részletes adatgyűjtés azért indokolt, mert az adatokból arra lehet következtetni, kik lesznek a pszichiátriai betegek közül azok a személyek, akik közül nagy valószínűséggel a közösségi pszichiátriai ellátást12 a jövőben igénybe fogják venni. Az adatfeldolgozáshoz szükséges információ az egészségügyi statisztikai jelentésekből, illetve a háziorvosi nyilvántartásokból szerezhető be. Az alábbi ajánlott táblázat szerint differenciálható a pszichiátriai betegek száma, nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlása: Korcsoport
Fekvőbeteg ellátásban részesül Ffi
Nő
Pszichiátriai gondozó kezelésében Ffi
Nő
Szociális intézményi elhelyezésre várakozik Ffi Nő
Nappali ellátásban részesül Ffi
Nő
Kizárólag családja gondozza Ffi
Nő
18-60 éves 60 év fölötti Összesen:
4. ábra. Javaslat a pszichiátriai betegek adatainak táblázatba foglalásához
Az önkormányzat illetékességi területén élő szenvedélybetegek (alkoholbetegek, droghasználók, stb.) számának meghatározása is nagy jelentőséggel bír, mely mellett fontos információ lehet az ellátási formák megjelenítése is. Az 5. sz. ábrában foglalt táblázat erre a differenciálásra nyújt példát. Az adatok összegyűjtésére és értékelésére azért van szükség, mert ezekből nyerhető tájékoztató jellegű információ arra vonatkozóan, hogy kik lesznek a potenciális igényjogosultjai az alapellátás keretében nyújtandó speciális szolgáltatásnak13. Az adatok az egészségügyi statisztika háziorvosi jelentéséből nyerhetők, továbbá az intézmények értesítéseiből, melyekben a települési önkormányzatot tájékoztatják arról, ha valamely ellátott intézményi jogviszonya megszűnik.
11
Sztv. 65/C.§. – A támogató szolgálat megszervezéséről a települési önkormányzatoknak 2003.január 1-től folyamatosan, de legkésőbb 2007.december 31-ig kell gondoskodniuk (Sztv.134.§.) 12 Sztv. 65/B.§. - A közösségi pszichiátriai ellátás megszervezéséről a települési önkormányzatoknak 2003.január 1-től folyamatosan, de legkésőbb 2007.december 31-ig kell gondoskodniuk (Sztv.134.§.) 13 Sztv. 65/D.§. - A szolgáltatás megszervezéséről a települési önkormányzatoknak 2003.január 1-től folyamatosan, de legkésőbb 2007.december 31-ig kell gondoskodniuk (Sztv.134.§.)
22
A szenvedélybetegek száma nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlása az ellátási szükségleteik figyelembevételével
KorFekvőbe- Szakcsoport teg ellá- rendelétásban sen részesül ellátott Ffi
nő
Ffi nő
Drogambulancián kezelt
Ápoló Gondozó Otthonba Vár
Ffi nő Ffi nő
Rehab. Intézményi Elh.vár
Nappali Ellátást vesz igénybe
Ffi nő Ffi nő
Int.-ből kikerült, segítendő utógond. Ffi
nő
18 alatt 18-30 30-40 40-50 50-60 60Összes
5. ábra . Javaslat a szenvedélybetegek vonatkozó adatok táblázatba foglalásához
3.2.3. Foglalkoztatottság helyzete, jövedelmi viszonyok A foglalkoztatottság helyzete, az anyagi javak megléte, vagy hiánya nagyban befolyásolja a lakosok szociális helyzetét, ezért fontos az alábbi adatok megjelenítése a szolgáltatástervezési koncepcióban: • Aktív keresők száma és aránya a lakosságszámhoz képest; • Minimálbéren foglalkoztatottak száma (munkahelyek bérügyi statisztikájából); • Inaktív lakosok száma és aránya az összlakossághoz képest; • Aktív korú regisztrált munkanélküliek száma; • Aktív korú, nem regisztrált munkanélküliek száma; • Közhasznú foglalkoztatottak száma; • Munkanélküli járadékban részesülők száma nemenként és korcsoportonként; • Megváltozott munkaképességűek száma nemenként és korcsoportonként; • Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülők száma; • Rokkantnyugdíjban részesülők száma; • Hozzátartozói nyugdíjban részesülők száma; 23
• Járadékokban rokkant),stb.
részesülők
száma
(időskorúak,
GYES,
GYED,
Az adatok a munkaügyi központoktól, a helyi önkormányzat nyilvántartásából, valamint az egészségügyi statisztikai jelentésből, a háziorvosok nyilvántartásából szerezhetők be, továbbá a munkahelyek munkaügyi és bérügyi statisztikai jelentései tartalmazzák. 3.2.4. A szociális ellátások jellemzői a településen, aktuális adatok a.) Az ellátási kötelezettség jelen állapota • Ellátási kötelezettség tartalmának meghatározása: - Milyen ellátási formákat és típusokat köteles az önkormányzat biztosítani az Sztv. előírásai szerint14. • Az egyes ellátási formákat milyen módon biztosítja a települési önkormányzat: - Saját intézményeivel; - Szerződéses feladatellátás útján; - Egyéb módon megoldott. • Az ellátási kötelezettségen felül vannak-e a településnek olyan önként vállalt szociális szolgáltatásai, melyek ellátására a Sztv. nem kötelezi? b.)Pénzbeli ellátások Az adatok azt mutatják meg, hogy az önkormányzat illetékességi területén hányan, és milyen arányban rászorultak a pénzbeli szociális ellátások igénybevételére.
14
Sztv.86.§. - A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat az alapellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, speciális alapellátási feladatok) megszervezéséről, ill. az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz való hozzájutásáról köteles gondoskodni Települési önkormányzatok vonatkozásában az alábbi feladatok megszervezése kötelező: Sztv.87.§. a)- 2000-nél több állandó lakos esetén: - idősek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatás Sztv.87.§.b)- 10.000-nél több állandó lakos esetén:- idősek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatás -utcai szociális munka -éjjeli menedékhely - nappali melegedő - idősek átmeneti elhelyezését szolgáló intézmény Sztv.87.§.c)- 20.000-nél több áll. lakos esetén: -mint a 10.000 lakosú + valamennyi nappali ellátást nyújtó intézményi forma Sztv.87.§.d)- 30.000-nél több áll. lakos esetén: - mint a 20.000 lakosú + átmeneti elhelyezését biztosító ellátási formák Sztv.88.§. A megyei és a fővárosi önkormányzat gondoskodik azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására az Szt. alapján a települési önkormányzatok nem kötelesek.
24
• Időskorúak járadékában részesülők nemek és életkorok szerinti megoszlásban (62-70, 71-80, 81- ); • Rendszeres szociális segélyben részesülők száma nemek és életkoronkénti megoszlásban (az adatból kitűnik, hogy melyik az a korcsoport, akik az aktív korúak közül a legkevésbé foglalkoztatottak); • Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma és az igénylők kor szerinti megoszlása (aktív korú, idős korú); • Ápolási díjban részesülők száma és megoszlása az ápolási díjra való jogosultság szerint: (1./ súlyos fogyatékosságon belül: a.) látás, b.) hallás, c.) mozgás d.) értelmi; 2./ tartósan beteg 18 év alatti ápolása; 3./ 18 év fölötti tartós beteg ápolása); • Átmeneti segélyben részesülők száma nemenként és korcsoportonkénti megoszlásban. c.) Természetben nyújtott szociális ellátások15 • A képviselőtestület döntése alapján természetbeni szociális ellátásként nyújtott támogatások fajtái, és a támogatásban részesülők száma;, • Természetbeni ellátásban részesülők száma (élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,stb.); • Családi szükséglet kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás (földhasználati lehetőség, mezőgazdasági szolgáltatások ,juttatások, munkaeszközök, és munkavégzéshez szükséges forgó eszközök biztosítása, szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása); • Köztemetések száma; • Közgyógyellátási igazolvánnyal ellátottak száma a jogosultság, valamint a szociális rászorultság vonatkozásában, szám szerint: (alanyi, normatív, méltányossági); • Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása (a kiadott hatósági bizonyítványok száma); • Adósságkezelési szolgáltatásban részesítettek száma, és az adósságcsökkentési támogatásban részesítettek száma (amennyiben 2003. 01. 01-től az önkormányzat a működtetésről rendeletet alkot, adósságkezelési tanácsadást működtet, és az adósságcsökkentési támogatás nyújtásához saját forrást különít el).
15
A szociális ellátások igénybevételét ebben a struktúrában elsősorban a települési önkormányzatok készíthetik el, azonban a megyei és fővárosi szintű tervezés esetében is lényeges lehet az elemzésük, ha nem is olyan „mélységben”, mint a települések esetében.
25
d.)Szociális szolgáltatások SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐK16: • Szociális étkeztetést igénybevevők száma nemeként és korösszetétel szerint; • Házi segítségnyújtást igénybevevők száma, nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlása, • Jelzőrendszeres házi gondozásban részesülők száma; • Az alapellátás kapacitásának jellemzői: gondozók száma (aktív, társadalmi) szakképzettsége, stb.; • Családsegítés szolgáltatását igénybevevők száma és az esetszám/év; • A családsegítő szolgálat szakmai álláshelyeinek száma, képzettségeik; • Speciális alapellátási szolgáltatásokat (támogató szolgálat, közösségi pszichiátriai ellátás, utcai szociális munka) igénybe vevők adatai;
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁKAT IGÉNYBE VEVŐK Nappali ellátást nyújtó intézmények E helyütt az idősek klubja, fogyatékosok nappali intézménye, szenvedélybetegek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedő alábbi adatait célszerű feldolgozni: • • • •
Működési engedély; Az engedélyezett férőhelyek száma; Férőhely-kihasználtság mértéke – változása az utóbbi években; Az ellátást igénybevevők száma nemek és korcsoportonkénti megoszlásban; • A nyilvántartott várakozók száma. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy mely korcsoport veszi igénybe leginkább a szolgáltatást, és milyen a tényleges igény az ellátás iránt.
16
Erre az adathalmazra is vonatkoztatható, hogy elsődlegesen a települési tervezésnél jelentkezik az adatigény, de összefoglaló adatok tekintetében célszerű, ha a megyei/fővárosi tervezésben is szerepet kapnak a főbb területi tendenciák.
26
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az előzőekben ismertetett módon itt az időskorúak gondozóháza, a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek átmeneti otthona, a szenvedélybetegek átmeneti otthona, a hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye ill. a hajléktalan személyek átmeneti szállása intézmények működésére jellemző adatok feldolgozását kell elvégezni. • Működési engedély: ideiglenes, végleges; • Az engedélyezett férőhelyek száma; • Az ellátást igénybevevők száma nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlásban; • A férőhely-kihasználtság mértéke; • Nyilvántartott várakozók száma. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények fejlesztése nagyon fontos feladat, tekintettel arra, hogy ezen intézmények körében az ellátási kötelezettség teljesítése meglehetősen kedvezőtlen. Az ellátások esetében át kell tekinteni a költség-hatékony feladatellátás feltételeit, az esetleges szakmai integráció feltételeinek teljesítését, stb. A következőkben az ápolást-gondozást nyújtó intézmények, lakóotthonok és rehabilitációs intézmények működéséről nyert információkkal célszerű foglalkozni17. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények • • • • •
Idősek Otthona Fogyatékos személyek otthona Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Hajléktalanok otthona
Az alábbi adatok feldolgozása szükséges18: • Az intézmény működési engedélye ideiglenes, vagy végleges; • Engedélyezett férőhelyek száma; 17
18
Az alábbiakban bemutatásra kerülő ápolást-gondozást nyújtó intézmények, lakóotthonok és rehabilitációs intézmények esetében e helyütt természetszerűleg csak abban az esetben szükséges az adatok, információk begyűjtése, amennyiben a települési önkormányzat feladatellátási kötelezettségén felül működtet ilyen típus intézmény(eke)t A lakóotthonok és a rehabilitációs intézmények adatainak feldolgozása során azonos módon célszerű eljárni
27
• • • • • •
A férőhelyek kihasználtsága, a férőhely kihasználtság alakulása az utóbbi 4-5 évre visszamenőleg; Az ellátásban részesülők nemenkénti és korcsoportonkénti összetétele; A nyilvántartott várakozók száma az alapító okiratban meghatározott ellátási területről; Az ellátási területen kívülről érkező kérelmek, várakozók száma, neme kora; A sürgősségi kérelemmel várakozók száma; A tárgyévet megelőző évben felvételt nyertek száma, ezen belül a szociálisan rászorultak száma.
3.2.5.Információk a megyei szintű ellátórendszerről, kapcsolódási pontok A megyei/fővárosi önkormányzatok ellátórendszerét illetően elsődlegesen azokat az adatokat célszerű a települési önkormányzatoknak áttekinteniük, melyek a területen felmerülő igények szempontjából lényegesek, amelyek nem oldhatók meg a településen, amelyekből a legnagyobb volumenű igények jelentkeznek arra, hogy a megyei/fővárosi önkormányzat szervezze meg a szolgáltatást. Ebből a szempontból lényeges értékelni a megyei/fővárosi önkormányzat által fenntartott intézmények jelenlegi helyzetét, struktúráját, hiányosságait, továbbá a továbblépés, fejlesztés már ismert kereteit, lehetőségeit19.
3.3. Feladatok, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosításának egyes szintjein Ez a koncepció legfontosabb fejezete, mely az önkormányzat szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztési irányait , feladatait részletezi. A feladatok meghatározását a különböző végrehajtási szintekre lebontva mutatjuk be, amely jól átláthatóvá teszi a tervezést. E fejezetben egy képzeletbeli önkormányzat elképzelt fejlesztéseit (dőlt betűs rész!) próbáljuk meg szisztematikusan „végigvinni”, beillesztve az általunk ajánlott struktúrába. Tehát a következőkben bemutatott fejlesztési elképzelések példák ! 3.3.1. Az önkormányzat szabályozási hatáskörében • Szociális rendelet újraszabályozása (ellátási jogosultság, igénybevétel, időtartam, mérték stb.); • Fenntartói, irányítási feladatok; • Struktúra (fenntartói irányítási struktúra a szociális szolgáltatások vonatkozásában); • Tervezési, ellenőrzési, értékelési eljárások; 19
Mivel a megyei (fővárosi) önkormányzatok a Sztv. előírásai szerint 1 évvel korábban készítik el szolgáltatástervezési koncepciójukat, ezek az információk már adottak.
28
• Ágazati és intézményközi együttműködési eljárások; • Ágazati szintű adatkezelési és adminisztrációs, valamint információszolgáltatási szabályok; • Szociális információs rendszer működésének szabályai; • Nem önkormányzati szereplők részvételének szabályozása az ágazati együttműködésben, az ellátások biztosításában; • Az ágazaton belüli humán erőforrás – fejlesztés szabályai; • Lakossági tájékoztatás rendszerének és eszközének kialakítása; • Intézményi – és ellátás fejlesztési programok kialakítása, alapfeltételek megteremtése (pályázati céltartalék); • Az intézményvezetők és ágazati vezetők közös konzultációs és tervező fórumának létrehozása, a fórum szakmai és tartalmi elemeinek kidolgozása.
3.3.2.Önkormányzati ellátási szintű feladatok • A meglévő ellátások körében o Étkeztetés: - az x% kulcsú fizetési kategória jövedelmi határát meg kell emelni; - az y% kulcsú fizetési kategóriában alkalmazott jövedelmi szintet csökkenteni szükséges. o Házi segítségnyújtás: - a térítési díj fizetés alól mentesülők körét bővíteni szükséges; - több jövedelmi kategóriát kell alkalmazni, és ezek alapján megállapítani a fizetendő térítési díj mértékét; - a házi segítségnyújtásba be kell vonni a nyugdíjas szervezeteket (szerződés alapján gondozók biztosítása). o Családsegítés: - a családsegítő szolgáltatások igénybevételét minden esetben szerződésszerűvé kell tenni; - ki kell alakítani azokat a szolgáltatásokat, amelyek a munkaerő-piaci reintegrációt, illetve a munkajövedelemhez jutást elősegítik. • A létrehozandó intézmények körében o Házi segítségnyújtás: - időskorúak és fogyatékosok részére kiépítendő a jelzőrendszeres házi gondozási ellátási forma. o Speciális alapellátási feladatok: - a településen létre kell hozni a támogató szolgálatot, valamint - a közösségi pszichiátriai ellátást 29
o Szenvedélybetegek nappali intézménye: - önálló intézményt nem szükséges létrehozni, célszerűbb a szenvedélybetegek gondozását ellátó intézményhez való integrálás; - a szolgáltatás megszervezése és biztosítása ellátási szerződés keretében történhet. o Idősek gondozóháza: - Fel kell mérni annak lehetőségét, hogy az idősek otthona tudja-e integrálni az új ellátást (nyugdíjasház átalakítása).
3.3.3.Intézményi szintű feladatok • Minden intézményben biztosítani kell a jogszabályokban előírt létszámminimumot, valamint az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazásával a minimum feletti, a szolgáltatások színvonalas működtetéséhez szükséges állomány kiépítését; • Az intézmények költségvetésében biztosítani szükséges a központilag meghatározott béremelésekhez szükséges fedezetet úgy, hogy az lehetővé tegye az intézményi minősítési rendszer működtetését is; • Az ágazati információs rendszer működtetéséhez szükséges technikai feltételek megteremtése az intézményekben; • Szupervíziós lehetőséget kell biztosítani az intézmény szakmai munkát végző dolgozói számára; • Egységes szerkezetű, de az egyes intézményeket külön is tartalmazó (intézményi alapadatok, tevékenység, szolgáltatások, főbb eljárási szabályok) ismertetőt kell készíteni, és elhelyezni a település internetes honlapján, melynek elkészítésében az érintett intézményeknek aktív szerepet kell vállalniuk; • Az egyes intézmények szintjén kapcsolatokat kell kiépíteni a más működő társintézményekkel.
3.3.4. Időtábla Az előzőekben ismertetett feladatsort célszerű időtáblán megjeleníteni. A módszer előnye egyrészt, hogy a koncepcióban sokkal áttekinthetőbbé válik az egyes szinteken megjelenített fejlesztési elképzelések, feladatok rendszere, másrészt, hogy az időrend az azonos időszakok párhuzamosan elvégzendő teendőit szemléletessé teszi (6.ábra).
30
Feladat, fejlesztési elképzelés
X év
Y év
I.negyedév II.negyedév III.n.év.
IV.n.év I.negyedév II.negyedév III.n.év
IV.n.év
Az önkormányzat szabályozási hatáskörében Szoc.rendelet újraszabályozása
Fenntartói, irányítási felad.
h
D
h
h
h
D
h
D
h
h
D
h
D
h
h
h
D
Önkormányzati ellátási szintű feladatok Meglévő ellátások körében
Létrehozandó Int.körében
Intézményi szintű feladatok Létszámminimum biztosítása
Béremelésekhez szüks. fedezet
h
Ágazati inform. rendsz. techn.felt. biztosítása
Előkészítés
h
D
6. ábra .A szolgáltatástervezési koncepcióban foglalt fejlesztések ütemezésének modellezése
Végrehajtás Ellenőrzés
3.3.5.Költségvetési elemző tábla Áttekinthetővé teszi továbbá a feladatok végrehajtásához kapcsolódó költségek tervezését és számbavételét egy költségvetési tábla megszerkesztése, mely a költségek várható alakulását tartalmazza a koncepcióban szereplő feladatokhoz kapcsolódóan „közvetlen” és „közvetett” bontásban. Jelen példánk alapján (7.ábra): 31
Közvetlen kiadás- és költségcsökkenés
Közvetlen kiadás- és költségnövekedés
Térítési díjak növelése (étkeztetés)
Pályázati céltartalék
Legmagasabb jövedelmi kategória túlfizetése (étkeztetés)
Térítési dij fizetés alól mentesülők körének bővítése (házi segítség nyújtás)
Legmagasabb jövedelmi kategória túlfizetése (házi segítség nyújtás)
Ágazati információs rendszer technikai feltételei
Nyugdíjasok bevonása (házi segítségnyújtás)
Béremelés, minősítés
Közvetett kiadás- és költségcsökkenés
Közvetett kiadás- és költségnövekedés
Újraszabályozás a szociális rendelet körében
Lakossági tájékoztatási rendszer
Működési és működtetési szabályozók meghatározása
Szakmai kapcsolatok, tapasztalatcserék
Intézményvezetők és ágazati vezetők konzultációs fóruma
Továbbképzések, képzések támogatása
Szociális szakmai programok
Ágazati információs rendszer technikai feltételei
Új szolgáltatások , integrációs megoldások
7. ábra .A szolgáltatástervezési koncepcióban foglalt fejlesztések költségelemzésének modellezése
32
3.3.6.Közreműködők az előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés szakaszaiban A koncepcióban vázolt feladatok, fejlesztési elképzelések megvalósításának közreműködők szerinti bontását az alábbiakban szemléltetjük. E tábla elkészítése áttekinthetőbbé teszi az előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamatainak személyi ill. szervezeti feltételeit (8.ábra). Feladat, fejlesztési elképzelés
Közreműködő Előkészítés
Az önkormányzat szabályozási hatáskörében Szoc.rendelet újraszabályozása Szociális Bizottság, Fenntartói, Alpolgármester irányítási felad. Jegyzői iroda, …stb.
Végrehajtás
Ellenőrzés
Képviselőtestület
Szociális Bizottság
Stb.
Stb.
Stb.
Stb.
Szociálpolitikai Iroda
Önkormányzati ellátási szintű feladatok Meglévő ellátások körében Stb. Létrehozandó int.körében Intézményi szintű feladatok Létszámminimum biztosítása Béremelésekhez Stb. szüks. fedezet Ágazati inform. rendsz. techn.felt. biztosítása …stb, stb.
8. ábra .A szolgáltatástervezési koncepcióban vázolt feladatok közreműködői - modellezés
3.3.7.A koncepcióban foglaltak végrehajtásától várt eredmények Célszerű összefoglalnunk, hogy a szolgáltatástervezési koncepció tartalmát tekintve, az abban foglaltak végrehajtása nyomán milyen eredményeket várhatunk. Még mindig az előzőekben vázolt példánál maradva: • A küldetésben és az értékekben megfogalmazott alapelvek érvényesülése, a helyi szociálpolitikához kötődő döntések, a működés átláthatósága; • A szociális szolgáltatások, szükségletetek és költségek kiszámíthatósága; 33
• Tudatos és tervezhető ágazati szolgáltatás- és minőségfejlesztés; • A ráfordítások és források harmonizálása, a hatékonyság és a bevételek növelése; • Szociális ágazaton belüli széttagoltság csökkenése, ezáltal a lakossági szükségletek eredményesebb kezelése; • Az önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenységének javítása, ezáltal a társadalmi elismerés növekedése; • A helyi szociálpolitika nyitott rendszerként való működése; • A különböző érdekek eredményes egyeztetése és beépítése a döntéshozatali mechanizmusokba; • A konfliktushelyzetek jelentős részének megelőzése, elkerülése; • A helyi szociálpolitika elismertebbé válása a társadalmi és fenntartói megítélés, illetve a szakmai és etikai követelmények szempontjából; • A helyi jóléti rendszer fenntartható fejlődése; • A szolgáltatások színvonalának emelkedése, szakmai munka javulása. 3.3.8. A megyei jogú városok koncepciójának speciális elemei A szociális törvény szabályai speciális rendelkezéseket tartalmaznak a megyei jogú városokra vonatkozóan, melyek lényegesek a szolgáltatástervezési koncepció szempontjából is. Az Sztv. szerint: a megyei jogú város saját területén köteles az alap-, nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá – előzetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani20. Ebből adódóan a megyei jogú városnak külön vizsgálnia kell, hogy az idősellátáson kívül mely célcsoportok esetében jelenik meg fokozottan olyan ellátási igény, amely egyébként a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladat, de arról a megyei jogú város a saját területének lakosai vonatkozásában is gondoskodni kíván. Ez egy külön tervezési folyamat, amely magában foglalhatja új intézmények létesítésének szükségességét, annak minden járulékos elemével, így: • annak felmérése, hogy saját intézménnyel, vagy ellátási kötelezettség keretében kerüljön sor a feladat ellátására, • igényfelmérés az egyes speciális „rászorulti” csoportok körében az ellátások igénybevételéről, • a feladatellátás kiválasztása, a kötelezettség teljesítésére alkalmas feltételek megteremtése, • új ellátás, szolgáltatási intézmény létesítése, vagy szerződéskötés. 20
Sztv. 90.§.(2) bek.
34
4. A szolgáltatástervezési koncepció kidolgozása és elfogadása 4.1. Folyamat A szolgáltatástervezési koncepció értelemszerűen képviselőtestületi döntési formát igényel. A kidolgozást, a koncepció szakmai tartalmának kialakítását az önkormányzati szakemberek végzik, azonban a törvény egy széleskörű véleményeztetési kötelezettséget ír elő a fenntartók részére. Véleményezési lehetőséget kell biztosítani: • az ellátást biztosító intézményvezetők, • a kisebbségi önkormányzat (ok), • a Szociálpolitikai Tanács területi szerve részére.21 A véleményezési, egyeztetési kötelezettség biztosítja, hogy az ellátásszervezésben közvetlenül érintettek részt vehessenek a szakmai előkészítés és kidolgozás folyamatában, véleményük és az ellátás biztosítása során keletkezett tapasztalataik beépíthetők legyenek a koncepcióba. Nagyon fontos eleme a fenntartók és az intézmények közötti kapcsolatnak, hogy a formális munkakapcsolat mellett a szakmai együttműködés új keretei is megvalósuljanak, az intézmények szakmai véleménye határozottan megjelenjen a fenntartók döntéseiben. A törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy a „koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi22”. Ez a szabály lehetővé teszi azt, hogy az önkormányzat döntési kompetenciáját és döntésének tartalmát nem lehet befolyásolni, de mintegy „ajánlja” a fenntartók részére a szakmai vélemények figyelembevételét. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a települési önkormányzatok koncepcióját a megyei/fővárosi önkormányzat is előzetesen véleményezi23. Ez kettős célt szolgál: • egyrészt fontos, hogy a települések és a megyei/fővárosi koncepciók ne tartalmazzanak ellentétes irányokat, jelentősen eltérő megállapításokat és stratégiai célokat, • másrészt, hogy a megyei/fővárosi önkormányzat is minél szélesebb áttekintést kapjon az illetékességi területén felmerülő igények, szolgáltatások alakulásáról ezáltal saját későbbi fejlesztéseit és minél jobban tudja az igényekhez, a települési önkormányzatok terveihez. igazítani. 21
Sztv. 92.§. (7) bek. Sztv. 92.§. (7) bek. 23 Sztv. 92.§. (8) bek. 22
35
A közös irányok és a célok egyeztetése szempontjából lényeges szabály, hogy „amennyiben a települési önkormányzat és a megyei jogú város által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a megyei/fővárosi koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról”24. A törvény nem rögzít kötelezően kialakítandó álláspontot a koncepciók eltérő irányai esetén, ez ugyanis ellentétes lenne az önkormányzati döntési „szabadság” alapjogával. De feltételezi, hogy a felek érdekei abba az irányba mutatnak, hogy meg kell egyezniük a koncepciók tartalmát illetően, hogy a jelentkező igényeknek megfelelő ellátási struktúra legyen kialakítható25. Az egyeztetés szakaszainak ajánlott tartalma a települési önkormányzatoknál: A. Első szakaszban: az elkészített koncepció tervezetet véleményezteti a települési önkormányzat jegyzője: • Az intézményvezetőkkel; • A személyes szolgáltatást nyújtó intézmények közalkalmazotti tanácsával; • A kisebbségi önkormányzatok vezetőivel; • A koncepcióban érintett érdekképviseleti szervek vezetőivel; • A helyi szociálpolitikai kerekasztallal; • A Szociálpolitikai Tanács területi szervével; B. A második szakaszban további egyeztetés történik az alábbiak szerint: • A már helyileg egyeztetetett koncepciótervezetet a jegyző megküldi a megyei közgyűlés elnökének26. • A megyei közgyűlés átruházhatja az egyeztetési feladat gyakorlását az illetékes szakmai irodára annak tekintetében, hogy a települési 24
Sztv. 92.§.(9)bek.
25
Ugyanez a „partnerségi elv” jelenik meg a megyei és megyei jogú városi koncepciók egyeztetése tekintetében
is. 26
Itt kell megjegyezni, hogy a „viszonosság elve” alapján a megyei önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciója egyeztetésének második szakaszába ugyanígy célszerű bevonni a megye területén lévő települések képviselőit, természetesen nem teljes körben, de legalább a nagyobb városok képviselőit, vagy a kistelepülések egy-egy képviselőjét. Ez azért is lehet célszerű, mert ezzel segíteni lehet ezeket a településeket a saját koncepciójuk összeállításában, mintát lehet számukra nyújtani mind módszertani, mind pedig szakmai szempontból. Szintén célszerűnek mutatkozik, hogy a koncepció-tervezetet lehetőség szerint a települések minél szélesebb köre megismerje, hogy saját, később elkészítendő koncepciójukat ahhoz megfelelően igazítani tudják.
36
• • • • •
önkormányzatok által elkészített szolgáltatástervezési koncepciót értékelje és megállapítsa, hogyan illeszkedik az a megyei koncepcióhoz. A koncepciótervezetet véleményezi(k): a megyei önkormányzat szakmai irodavezetője; a módszertani intézmény vezetője, amennyiben a megyei önkormányzat ezzel megbízza. Elfogadására, vagy kiegészítésére tesz(nek) javaslatot. A véleményezett koncepciótervezetet a megyei közgyűlés elnöke megküldi a települési önkormányzat jegyzőjének.
C. A harmadik szakaszban a tervezet előterjesztése történik meg: • A települési önkormányzat illetékes szakbizottsága, valamint a pénzügyi-gazdasági bizottság megtárgyalja a koncepciót és azt véleményezi. • Majd a települési önkormányzat polgármestere az egyeztetett szolgáltatástervezési koncepciót a képviselőtestületi ülésre előterjeszti. D. Az elfogadást követő időszakban: • Elfogadás után az önkormányzat biztosítja a koncepcióban foglaltak megvalósulását. • A helyi szociálpolitikai kerekasztal27 folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását. • Az elfogadást követően az önkormányzat gondoskodik a koncepció közzétételéről (külön kiadványban, helyi lapban, médiában, közleményben, stb.). • Az elfogadást követően az önkormányzat két évenként28 gondoskodik a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatáról és aktualizálásáról.
4.2 .A koncepció készítésének személyi feltételei: A szolgáltatástervezési koncepció elkészítését, szövegezését akár a fenntartó saját munkatársaival, akár külső szakértő29 közreműködésével elkészíttetheti. Legcélszerűbb egy kisebb 2-3 főből álló szakértői munkacsoportot létrehozni, 27
Sztv.58/B.§. (2) bek. Sztv.92.§.(3)bek. 29 Itt kell felhívni a figyelmet az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről szóló 211/2003.(XII.10.)Korm.rendelet 2.§. (5) c) pontjában foglaltakra, mely szerint a szakértői tevékenység kiterjedhet a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésében és felülvizsgálatában történő részvételre. 28
37
amely a fenntartó képviselőjéből, intézményvezetőből, továbbá pénzügyi szakemberből áll. A koncepció kidolgozásában, megszerkesztésében, összeállításában a szakértői team segítségére lehetnek továbbá: • Önkormányzatok szociálpolitikai munkatársai, ügyintézői, statisztikusai, akik munkájuk során kapcsolatba kerülnek az ellátást igénylőkkel, avagy az adataik feldolgozásával; • A szociális szolgáltatást nyújtó intézmények vezetői az alap-és szakosított intézményekből, mivel a szolgáltatás iránti igénnyel elsősorban náluk jelentkeznek a leendő kliensek; • Megyei és országos módszertani intézmények; • Háziorvosok, akik a beteggel találkozva alapvetően fel tudják mérni a szolgáltatások iránti valós igényeket, esetenként javasolják is a klienseik számára az egyes ellátási formák igénybevételét. Tájékozottságukat alátámasztja, hogy a felvételi kérelemnek az egészségügyi mellékletét a háziorvosok töltik ki minden esetben, így tudomásuk van a körzetükben élők szociális szolgáltatási igényeiről; A betegségük miatt szociális szolgáltatás igénybevételére szorulók ugyancsak az orvosoknál jelentkeznek először a betegségük diagnosztizálása és kezelése végett; • Gyermekorvosi, védőnői szolgálat: a kisgyermekkorban észlelt, fogyatékkal születettekről adhatnak információt az egészségügyi statisztikából; • Fogyatékos személyek érdekképviseleti szervei a civil szervezetek vezetői is bevonhatók, annak érdekében, hogy minél szélesebb körű információ álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a szolgáltatások iránti valós igények realizálhatók legyenek; • Kisebbségi önkormányzatok tisztségviselői, akik vélhetően korrekt információval tudnak szolgálni a kisebbséghez tartozók demográfiai adatairól, foglalkoztatottságukról, jövedelmi viszonyaikról, és a szociális szolgáltatások iránti igényeikről, stb… 4.3. Határidők A törvényi szabályozás értelmében a szolgáltatástervezési koncepciót a megyei, fővárosi önkormányzat 2003. december 31-ig, a települési önkormányzat 2004. december 31-ig készíti el30. A szabályozás tehát korábbi időpontot határoz meg a megyei/fővárosi önkormányzatok részére, amelynek több oka is van: • egyrészt tervezés, stratégia alkotás vonatkozásában a megyei/fővárosi önkormányzatok nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek, s mintegy 30
2003.évi IV.tv.85.§.
38
mintaként szolgálhat az általuk készített koncepció a települések részére, • fontos a szakellátásokra vonatkozó fejlesztési lehetőségek ismerete a települések részére, annak érdekében, hogy saját lakosaik elhelyezésének lehetőségeivel tisztába legyenek, s ezáltal megfelelően alakíthassák saját fejlesztéseiket, szervezeti struktúrájukat, • továbbá könnyebb a településeknek igazodniuk egy koncepcióhoz, mint a megyei/fővárosi önkormányzatnak az összes település koncepciójához.
Eredményes tervezőmunkát kívánunk!
DE
39
Irodalom:
- Szerk. Zádori Zsolt: Segédkönyv a szociálpolitika helyi kialakításához, DHV Magyarország Kft. 1998. - Veszprém Város Középtávú Szociális Stratégiája, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Veszprém, 1999. december. Kapcsolódó legfontosabb jogszabályok jegyzéke: 1.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény Jelentős módosításai: 1999. évi LXXIII. törvény, 2001. évi LXXIX törvény, 2003. évi IV. törvény. (MK 2003/14. szám)
2.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet. (Legutóbbi módosítás 311/2002 (XII.29.)Korm.rend.; Magyar Közlöny 2002/166.szám)
3.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (Legutóbbi módosítás 312/2002 (XII.29.) Korm. rend.; Magyar Közlöny 2002/166.szám)
4.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet (legutóbbi módosítás 6/2003. (II.26) ESzCsM rendelet, MK 2003/27. szám)
5.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet (Módosította: 6/2002. (IV.5.) SzCSM rendelet, Magyar Közlöny 2002/43. szám)
6.
A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet (Legutóbbi módosítás: 16/2003. (IV. 9.) ESZCSM rendelet; Magyar Közlöny 2003/35. szám)
7.
A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet (Legutóbbi módosítás: 16/2003. (IV. 9.) ESZCSM rendelet; Magyar Közlöny 2003/35. szám)
40
8.
A fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 11/2000. (X.18.) SzCsM rendelet (Módosította: 6/2002. (IV.5.) SzCSM rendelet, Magyar Közlöny 2002/43. szám)
9.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000.(XII.26.) Korm. rendelet (Módosítás: 313/2002. (XII.29.) Korm. rend. Magyar Közlöny 2002/166. szám
10. 1998. évi XXVI. törvény a esélyegyenlőségük biztosításáról
fogyatékos
személyek
jogairól
és
11. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény (Magyar Közlöny 1998/117. szám) 12. 2002. évi LXII. törvény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről (Magyar Közlöny 2002/163. szám) 13. Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről szóló 211/2003.(XII.10.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2003.évi 141.szám)
41
