Térség analízis előnyökhátrányok- fejlesztés
Természeti erőforrás felhasználás intenzitása
Környezeti elemek (föld, víz, légkör állapota
Népsűrűség (urbanitás, ruralitás)
Környezetterhelések
Művi környezet állapota
Ipar
Regionális versenyképesség
Biztonság, bűnügyi helyzet
Iskolázottság, képzettség
Jövedelmi viszonyok
Megbetegedések , halálozás
Társadalmi tényezők
Migráció
Gazdasági tényezők
Társ. felemelkedés, leszakadás
Egészségügy, szociális ellátás
Esélyegyenlőség
Természet állapota, biodiverzitás
Területhasználat
A környezet és a terület hasznosítás tényezői
Foglalkoztatottság, munkanélküliség Oktatás, képzés, informatika
Beépítettség
Kommunális infrastruktúra
Hulladékgazdálkodás
NUTS II RÉGIÓ
Gazdasági szerv. aktivitása Közvetlen tőkebefektetés Beruházások
Társadalmi részvétel
Természeti adottságok, kulturális örökség Táji sokszínűség, élőhelyek
Földtani értékek
Természeti, természetközeli területek
Potenciális természeti erőforrások
Ivóvizbázisok
Helyi kulturális értékek és hagyományok Talajadottságok
Terhelhetőség, szennyezés érzékenység Termelői, fogyasztási szokások
Mezőgazdaság
Közlekedés Szolgáltatás
Turizmus Helyi adók, támogatások
Népességszám, családszerkezet
Energetika
Építészeti, kulturális értékek
Háztartások fogyasztása
Objektív és szubjektív térségi adottságok Melyek azok az objektív /szubjektív belső térségi adottságok, amelyek – Előre viszik vagy – Hátráltatják egy-egy térség fejlődését ?
És melyek a külső adottságok, amelyek – Előre viszik vagy – Hátráltatják egy-egy térség fejlődését
A térségek rendszer színtű megközelítése 1. szint Környezet területhasznosítás Társadalmi tényezők
A térség /régió v. kisebb terület ?
Természeti adottságok Kulturális örökség
Gazdasági tényezők: regionális versenyképesség
A térségek rendszer színtű megközelítése: társadalmi tényezők 2.Szint Társadalmi felemelkedés – leszakadás, Demográfiai folyamatok
3.szint Társadalmi , földrajzi mobilitás esélyegyenlőség
Tudás, tapasztalat, kapcsolat Oktatás, IT. Munka, alkotás, eredmények Foglalkoztatás, VA A Jövedelemszerzés térség Életszínvonal Felhalmozás, vállalkozás
Társadalmi részvétel biztonság
Bevontság Szociális, eü-, kulturális ellátás
A térségek rendszer színtű megközelítése: regionális versenyképesség 3.szint 2.szint
A térség
Elérhetőség Városi-táji értékek Szolgáltatások Foglalkoztatottsági színt Termelékenység Belső és külső hálózati kapcsolatok Helyi és FDI, Helyi forgalom, adók, támogatások
Földrajzi pozíció Urbanizáltság Élhetőség Munkaerő minősége és elkötelezettsége Gazdasági szereplők piaci, technológiai és innovatív –ágazati pozíciói Tőkevonzó képesség Fenntarthatóság
A térségek rendszer színtű megközelítése: Környezet és területhasznosítás tényezői Környezeti elemek: föld, víz , légkör Környezet terhelés
A térség
Népsűrűség, szoció-kulturális és demográfiai összetétel Beépítettség területhasználat
Művi környezet állapota
2.szint
Kommunális infrastruktúra 3.szint
A térségek rendszer színtű megközelítése: természeti adottságok, kulturális örökség A térség élhetőség, identitás-taszítás, turisztikai 3.szint vonzerő, termelési adottságok Természeti Szellemi értékek és értékek, adottságok hagyományok
Építészeti értékek
2.szint
Új térgazdaság A közgazdaságtan 1990-es évektől megélénkült térgazdaságtani érdeklődését a régiók gazdasági jelentőségének modernkori megerősödése nagymértékben motiválja: A piacok nemzetközi méretűvé tágulása, A nagy térbeli integrációk A szabad-kereskedelem gyakorlatának térhódítása A politikai határok gazdasági jelentősége csökken, A a gazdaság súlypontjai a nemzetállami szintről fokozatosan áthelyeződnek a helyi, regionális szintre.
Globális és lokális: a lokális koncentráció okai A természettudományos és műszaki tudás növekvő jelentősége a termelési folyamatokban: a termékek, termelési folyamatok összetettsége növekszik az új termékek, illetve termelési folyamatok kifejlesztéséhez szükséges tudásmennyiség már ritkán áll rendelkezésre egy-egy vállalatnál, ezért a termelők, beszállítók, üzleti szolgáltató vállalatok, magán és állami kutatóintézetek közötti innovációs hálózatok / klaszterek erősödnek A tudásáramlás, az új tudáselemek közvetítésének költségei a távolság növekedésével emelkednek A lokális tudásáramlás szerepe felértékelődik, A tudásáramlás rejtett (személyes) elemei (Polányi) fontossá válnak A gazdaság térbeli koncentrációja ezt a folyamatot követi
(lásd például Audretsch és Feldman, 1996, Zucker és szerzőtársai, 1998, Varga, 1998, Polányi ).
Hagyományos és új gazdaságtan A hagyományos közgazdaságtan alapkérdései: Mit (termék), Hogyan (technológiai) , Kinek (fogyasztó) a számára termeljen a gazdaság? Az új, negyedik kérdés az, hogy HOL termeljen, ill. milyen tényezők határozzák meg a telephelyválasztást? A regionális fejlesztés politika kérdései: Melyek az egyes térségek –gazdaság számára értékelhető és vonzó potenciáljai ? ill. Mit kell tenni ahhoz, hogy egy-egy térség vonzó legyen ? Mit tegyünk, ha megállapítottuk, hogy a térség adottságai nem alkalmasak arra, hogy vonzóvá tegyük?.
A „HOL” kérdését meghatározó tényezők Input és output piacoktól való távolság: a szállítási költségek minimalizálása (Weber: telephelyel elmélete, amely csak egy telephellyel számolt , és minden termelési tényező jelenlétét mindenhol feltételezte) agglomerációs externáliák elérhetősége Pl: nagyvárosok illetve környezete, ahol rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő, kutatóbázis és ez költségcsökkentő tényező Régió (Krugman, amerikai gazdaságkutató „új világgazdaságtan” létrehozója): a gazdasági elemzés tényleges egységei nem az országok, hanem a régiók (hiszen a gazdasági folyamatok térbeli eloszlása korántsem az államok politikai határait követi)
Krugman elmélete a Hol kérdésére Három tényező határozza meg 1. Méretgazdaságosság : a piaci kereslettel arányos ráfordítás- versenyképes kínálati árak mellett 2. Az ipari termékek keresletének mértéke az összkeresleten belül 3. Szállítási költségek 1-2 centripetális erő: monopolisztikus koncentráció felé visz 3. Centrifugális erő , amely a gazdaság egyenletes térbeli elosztása felé visz. A telephelyválasztás- a három tényező különféle kombinációján alapul
Az ipari gócpontok kialakulásának folyamata (Krugman alapján) 1. Olyan területet választ, ahol az externáliák bőségesek és 2. a kereslet magas, az iparágban kialakult szállítási költségek mellett Ennek eredményeként létrejöhet a koncentráció- a jól megválasztott méretgazdaság mellett Ha - a versenyben- valamely szereplő – áttelepedéssel valamely tényező költségeit jelentősen csökkenteni képes , akkor elmozdulás megy végbe és lassan új térbeli szerkezet alakul ki: az ipari termelők követik a kezdeményezőt, oda települnek, ahol a kereslet magas és már
megfelelő inputkínálat van jelen („cumulative causation” Myrdal :tovább erősítik a már kialakult térbeli koncentrációkat: az új termelők letelepülése növeli a már meglévő externhatásokat, és a régióba való további betelepüléseket generál.
Erősödő vs. kiegyenlítődő területi különbségek? Dél-nyugat- É- keleti ipari tengely létrejön a térségi szocialista ipari-tevékenységek, kultúra alapjain Budapest, elveszíti az iparban betöltött szerepét, fokozatosan magához ragadja a szolgáltatói szerepet Multinacionális váll privatizáció- zöldmezős beruházásai térbelileg koncentrálódnak a tengely É-i oldalán 2000-2002-ig térségek foltszerű fejlődése és és elmaradott zárványok kialakulása figyelhető meg Ez idő után a létrejött, fejlődő agglomerációk kiszélesednek a zárványok lassan felszámolódnak: – Újonnan betelepülő vállalatok – Beszállítóvá váló kisvállalatok keletkeznek, – A fejlődő gócok munkaerő beszerzési területe kiszélesedik – Kereskedelem és szolgáltatások megélénkülnek a növekvő vásárlóerő következtében
Fejlődési pólusok Győr Megyei Jogú Város célja, hogy Bécs-Pozsony-Budapest közép-európai fejlődési övezet alközpontjaként, olyan regionális centrummá váljon, amelyben a tudást szolgáló intézményrendszer egyre teljesebb kiépítésével folyamatos megújításra kerülnek meglévő ipari, technikai adottságai. A város intézményrendszere képes legyen segíteni a NyugatDunántúl térségének integrációját az új európai fejlődési övezetbe, és ezt az integrációt egy, a városi környezetet fenntartó, egyben adottságait növelő fejlesztés teremtse meg, amely révén vonzó életkörülmények biztosíthatók a városban és az agglomerációjában élőknek
Miskolci FP Stratégia szerepe, tartalma tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztés; versenyképes struktúra, hatékonyság és foglalkoztatás a célrendszerben; a régióközpont városra koncentráló, de regionális hatású program; a vállalkozásokat, a gazdaság közvetlen szereplőit hozza helyzetbe a versenyben, a piacaikon való fellépésükben; egyetem, kutatóintézeti és vállalkozói K+F bázisok, fejlesztésük, keresletorientált együttműködésük kiemelt jelentősége; K+F és gazdasági területi prioritások megfogalmazása; olyan gazdaságfejlesztési mechanizmus és együttműködési rendszer kialakítása, mely keretet képez, s segíti a vállalkozások folyamatos megújulását, versenyképességük megőrzését,
Az elmaradott térségek típusai 1. Rurális térségek, amelynek – nincsenek se ipari, se hatékonyan termelő mezőgazdasági hagyományai – a rendszerváltás után a településszintű önfoglalkoztatás szervezetei (TSZ-ek, háztáji tevékenységek , melléküzemágak megszűntek, – távolabbi foglalkoztatási központok (ingázás) munkaerő kereslete megszűnt, – Egyszerű, főként női munkára épített élelmiszeripari és ruhaipari vállaltatok fokozatosan elveszítették piacaikat, ill. versenyképtelenné váltak – Jelentős szegény, képzetlen, munkanélküli, roma népesség legális jövedelme szerző tevékenység nélkül – Elérhetőségi- közlekedési viszonyai hosszabb távon sem fognak javulni Északi középhegység, Zemplén, Baranya kistérségei
Elmaradott térségek Elmar adott t ér ségek és per iféri ák
Jelmagyarázat tár sadalmi gazdasági
mutatók alapj án a kistérségek legrosszabb helyzet ű harmadába tart ozó térség A Terül eti folyamatokról szóló Országgyűl ési Jelentés (2005) alapján
gyorsforgalmi út tól és megyeszékhelytől egyaránt távol (min 30km) eső t erület ek
Az elmaradott térségek típusai 2. 2, Nagyüzemi mezőgazdaság térségei – Hagyományai szerint szántóföldi kultúra és élelmiszer feldolgozás jellemzi kiegészítés: melléküzemágak, és Egyszerű, főként női munkára épített
– – – – –
élelmiszeripari és ruhaipari vállaltatok A Tsz-ek felbomlása, kárpótlás után racionalizálódik a szántóföldi termelés: radikálisan csökken a foglalkoztatási hajlandósága Az élelmiszer feldolgozó és ruhaipari vállalkozások elveszítették piacaikat, ill. versenyképtelenné váltak. Mezőgazdasági kisvállalkozások, őstermelők, egyéni gazdák százezrei- önfoglalkoztatóként, kicsi eredménnyel dolgoznak Jelentős munkanélküliség – idénymunka-, gyenge jövedelemtermelő képesség jellemző Elérhetőségi viszonyai hosszabb távon javulhatnak
Észak és Dél-alföld, Nyugat Somogy, Zala elmaradott térségei
Az elmaradott térségek típusai 3. 3. Ipari válság sújtotta és agglomerációs kistérségei (Pl: Salgótarján, Ózd, Mohács, Szigetvár, Kisbér, Sátoraljaújhely, Tamási, Dombóvár, stb. és kapcsolódó (bejáró) kistérségek Korábban ide tartozott: Miskolc, Tatabánya, Gyöngyös, Hatvan stb. – azóta a szerkezetváltás megindult Tönkrement, részben nehézipari vállalatok monolitikus munkakultúrát teremtettek (bányászat, kohászat ) amely nem folytatható, avagy más okból mentek tönkre. A vállalatok privatizációja sikertelen volt: Kevés új – magán vállalkozás – nőtt ki a régiekből A szerkezet váltás elhúzódott , máig tart: A foglakoztatási funkciót nem vette át más vállalkozás A munkaerő leépült, szétszéledt: a korábban még használható munkakultúra már csak nyomaiban van jelen Magas munkanélküliség, nincs a környezetben vonzerőt kifejtő foglalkoztatási központ : az érintett térség és agglomerációja egyaránt nehéz helyzetben van
Az elmaradott térségek típusai 4. Zárványtérség, (külső belső perifériák) Határmenti térségek, fejlődő központok közé szorult térségek , foltszerűen helyezkednek el. Elérhetőségük gyenge, a fejlődő központ nem fejt ki elég vonzerőt Előtörténetük egyaránt lehet: nagyüzemi mg (2) vagy Ipari válság sújtotta (3) Pl: É-K Szabolcs, Kelet-Békés, Dél-Békés, Dél-Zala kistéségei Zárványok: Dombóvári-, Tamási-, Szécsényi-, Közép és Dél Bács térségei , Verszprém- Győr- Szombathely közé, szorult térségek, úgyigy „beszorult térségek: SzolnokTiszaujváros között, stb .
Az elmaradott térségek közös vonásai
Alacsony vállalkozássűrűség Nincs, vagy kevés az életképes, növekvő vállalkozás Nem érintette jelentős külföldi beruházás A vállalkozások piaci kapcsolatrendszere szűk, A leszálló ágban lévő iparágak foglalkoztatásban betöltött szerepe jelentős Korábbi munkakultúrája szertefoszlott Magas a munkanélküliség Elzártsága és a foglalkoztatási központok távolsága okán kicsi az ingázási lehetőség Jelentősebb szegény, roma, iskolázatlan népesség Fekete, alkalmi foglalkoztatás, illegális túlélési stratégiák Elöregedés, az épkézláb munkaerő elvándorolt Kistelepülések túlsúlya
Az elmaradott térségek fejleszthető potenciáljai : remények vagy valóság? Egy tipikus elmaradott térség SWOT- analízise
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Érintetlen természeti környezet Turisztikai fogadókészség Szorgalmas emberek
Illegális szemétlerakodók
Felelős önkormányzat Méz, gyümölcs, stb. termelési hagyományok
Kevés szálláshely Magas munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség Az értelmiség elvándorolt Kevés vállalkozás Távol vannak a munkahelyek
Fejlesztési kultúrák Endogén / Exogén azaz belső és külső forrásokra építő : vegyes? Participatív / hatalmi Piacelvű / szocialisztikus Térségi /települési fókusz Cél orientált /forrás-támogatásorientált Ad hoc. – hosszútávú
Foglalkoztatás jellemzői 90,0 80,0
Foglalkoztatá si ráta
70,0 60,0 50,0
Helyben dolgozók
40,0 30,0
Eljárók aránya
20,0 10,0
A
ba új -H eg yk öz i B át on yt er en ye i
C se ng er i
ás i ác sa lm B
S
zi ge tv ár i
0,0
Összesen
Köz-, és általános igazgatás
Szórakoztatás, Kultúra, Sport
Egészségügyi és szociális ellátás
Oktatás
Gazdasági szolgáltatás, K+F
Ingatlanügyek
Pénzügy és biztosítás
Szállítás, raktározás, közlekedés Villamosenergia, gáz-, gõz-, szennyvíz-, hulladék
Kereskedelem, vendéglátás
Mezõ-, erdõ-halgazdaság
Építõanyag, vegyipar
Építõipar
Gép- és jármûgyártás
Mûszeripar
Kohászat, fémfeldolgozás
Nyomda, könyv és lapkiadó
Faipar
Textilipar
Ruházat és bõripar
Élelmiszer, ital, dohány
"Nem mondunk le senkiről"
c. komplex térségfejlesztési program elsődleges célterülete kistérségeiben az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma ágazatonként
30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
Ipari válság által sújtott: Szigetvár Az elmúlt évek negatív tendenciái 1200 mezőgazdasági munkahely fokozatosan megszűnt. 1992-től 2000 nem mg. munkahely szűnt meg. (Szigetvári Konzervgyár, Szigetvári Cipőgyár, Mezőgép Szigetvári Üzeme). Magas az inaktívvá váltak aránya. A kistelepüléseken élő szakképzetlen illetve mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők munkanélkülivé váltak. Munkanélkülivé váltak : a lakatosok, cipőgyártó gépkezelők és bőrkikészítők, konzervipari dolgozók, a szállításban a tehergépkocsi-vezetők, az irodai-adminisztrátori és ápolói szakképesítésűek váltak Munkaalkalmat elsősorban az önkormányzatok biztosítanak közcélú-, közhasznú- és közmunka segítségével. Jövedelem kiegészítésként őstermelői tevékenységet kevesen folytatnak. Jelentős azok száma, akik alkalmi munkából szerzett jövedelemmel egészítik ki a munkanélküli ill. szociális ellátásukat.
Rurális- külső periféria / Csenger A térségből jelentős volt az ingázás- később „visszatorlódás” A térség alapvetően mezőgazdasági jellegű volt korábban. A mezőgazdaság átalakulásával a háztáji gazdaságok tönkre mentek, a konzervipari felvásárlás lényegében megszűnt. Nem maradt a térségben, megélhetési lehetőség. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szomszéd térségek, városok foglalkoztatási ereje is rendkívül alacsony. Életszínvonala kiegészítéséért főleg a háztáji gazdaságban végezhető „uborkázás, fólia virágtermesztés”, valamint a kender, paradicsom és magtők termesztése, állattartás a jellemző Roma lakosság aránya magas
EU- programok, elmaradott térségek kezelésére Korábban : LEDA Jelenleg: LEADER (vidékfejlesztés) Zászlóshajó: Nem mondunk le senkiről
Források Varga Attila :Thünen és az „Új Gazdaságföldrajz” Térgazdaságtana (http://ephd.ktk.pte.hu/Zinhober-Varga_A1.pdf) NAGY GÁBOR A MAGYAR GAZDASÁG TERÜLETI FOLYAMATAINAK
MÉRLEGE: ERŐSÖDŐ TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK, VS. REGIONÁLIS KIEGYENLÍTŐDÉS
