TERRA STUDIO Kft. Készítette: Makó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal megbízásából a

Bevezetés

1 / 72

http://old.mako.hu/files/030528_30_1.htm

TERRA STUDIO Kft

Készítette: Makó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal megbízásából a Terra Studio Kft. és a Dr. Rubovszky Turisztikai Tanácsadó Bt. Terra Studio Kft. részéről

Felelős tervező Vezető tervezők Témafelelős munkatárs Munkatársak

Dr. Rubovszky Turisztikai Tanácsadó Bt. részéről

Vezető tervező Munkatárs 2002 október - 2003 május

Laky Ildikó ügyvezető igazgató Galli Károly, Guzmics István Gajáry Gábor Földi Zsuzsa Veres László dr. Rubovszky András Németh Judit

Bevezetés

2 / 72


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS 1.

MAKÓ ÉS TÉRSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

1.1

Makó város

1.2

A Makói Termál- és Gyógyfürdő

1.3

A fejlesztés előzményei

1.4

A javasolt fejlesztés leírása, ütemezése

2.

A FÜRDŐFEJLESZTÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZETE

2.1

A Dél-Alföldi Régió társadalmi-gazdasági helyzete

2.2

A Dél-Alföldi Régió idegenforgalma

2.3

Csongrád megye társadalmi-gazdasági helyzete

2.4

A Csongrád megye idegenforgalma

2.5

Makó város és a makói kistérség társadalmi-gazdasági helyzete

2.6

Makó és a makói kistérség idegenforgalma

3.

A MAKÓI TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐ JELENLEGI ÁLLAPOTA

3.1

A fürdő kapacitásának, szolgáltatásainak bemutatása

3.2

A fürdő piaci helyzete

4. A FÜRDŐFEJLESZTÉS ALTERNATÍVÁI 4.1

Az alternatívákkal kapcsolatos alapelvek

4.2

Az alternatívák tartalma és megvalósíthatósága

4.3

Ütemezés

5.

A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA

5.1

A fejlesztési célok

5.2

A beruházás szükségességének indoklása

Bevezetés

3 / 72


5.3

A beruházás műszaki paraméterei

5.4

A fejlesztés eredményeként létrejövő szolgáltatások bemutatása

5.5

A beruházás megvalósíthatóságának természeti-környezetvédelmi feltételei

5.6

A beruházs megvalósításával létrejövő többlet munkaerőforrás-szükséglet bemutatása

6.

A FEJLESZTÉS GAZDASÁGI MEGALAPOZOTTSÁGA

6.1

Az egészségturizmus fogalma, jellemzői

6.2

A nemzetközi termál-, gyógy- és wellness turizmus piaci helyzete

6.3

Magyarország termál-, gyógy- és wellness turizmusa

6.4

A dél-alföldi régió egészségturizmusának helyzete

6.5

Makó és a fürdő várható vendégkörének bemutatása

6.6

Potenciális versenytársak (konkurenciaelemzés)

6.7

Versenytársak összevetése

6.8

A fürdő fejlesztésének hatása a térség idegenforgalmára

6.9

Marketing terv, árstratégia

6.10

A fürdőfejlesztés területfejlesztő hatásai

7.

PÉNZÜGYI TERV

7.1

A finanszírozás forrásai

7.2

A projekt működési költségei

7.3

A bevételek meghatározása

7.4

A projekt gazdaságossága, eredmény kimutatása

FELHASZNÁLT IRODALOM

Bevezetés

4 / 72


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Makói Termál és Gyógyfürdő fejlesztése Megvalósíthatósági Tanulmány azzal a céllal készült, hogy föltárja, rendszerezze, és elemezze a fürdő fejlesztésének alternatíváit, meghatározza az egyes alternatívák fő jellemzőit, előnyeit és hátrányait, valamint ezáltal megalapozza az önkormányzatnak a fürdő fejlesztését befolyásoló döntéseit. A Megvalósíthatósági Tanulmány helyzetfeltárása alapján a városban kiváló adottságok állnak rendelkezésre a gyógy- és termálturizmus fejlesztéséhez. A régió és a megye elfogadott igenforgalmi dokumentumaiból fontos megállapítás, hogy a régió országos szintű kiemelt terméke az egészségturizmus, míg a megyében a gazdag gyógyvízkészlet és a marosi gyógyiszap hatékonyabb hasznosítása, új attrakciók bevezetése, a turizmus új formáinak a megteremtése a fő feladat. Új fürdők nyitása azonban csak alapos megfontolások után ajánlott. Az egészségturizmus tendenciái, valamint a fürdő állapota és piaci helyzete egyértelműen a fürdő megújulásának igényét hordozza. A fürdő látogatóinak nagy részét a makóiak és a környező települések egy napos vendégei adják, azonban a környező fürdők fejlesztésével – a makói fürdő fejlesztésének elmaradása esetén – a vendégkör szűkülése prognosztizálható. Az egészségturizmus nemzetközi és hazai tendenciái alapján további növekedés várható, ebből a keresletből viszont csak az a fürdő tud részesedni, mely megfelelő színvonalú, egyedi szolgáltatásokkal van jelen a piacon. A megvalósíthatósági tanulmány egyik legfontosabb fejezete a fürdőfejlesztés alternatíváit vizsgáló munkarész. A tanulmány szerint a beruházás legoptimálisabban a tervezett fejlesztéseknek a fürdő jelenlegi területén történő megvalósításával, és a terület bővítésével valósítható meg. A volt városháza épületének a bevonásával és gyógyszállóvá történő átalakításával, valamint a Szent János téri lakóépületek kisajátításával, parkolók létesítésével történhet meg. Ehhez önkormányzati oldalról a városháza épületének a megszerzésére kell törekedni. Amennyiben nincs mód a volt városháza épületének a megszerzésére, más környező épületek is szóba jöhetnek gyógyszállóként. Hátrányuk, hogy ezekből a közvetlen átjárás a gyógyászati részlegbe nem lehetséges. Egy másik alternatíva, hogy a kisajátításokkal kibővülő területen, a Szent János tér felöli oldalon új gyógyászati központ (gyógyszállóval, gyógymedencékkel és kezelőkkel) épülne, ehhez azonban teljesen új terveket kell elkészíteni. A fürdő teljes, vagy részleges kitelepítése, új zöldmezős helyszínen történő fejlesztés ellenében 3 döntő fontosságú érv határozható meg: -

az új kutak vízminősége bizonytalansági tényezőt jelent, a gyógyvíz minősítés megszerzése évekig eltart,

Bevezetés

5 / 72


-

a fejlesztések jelentős infrastrukturális többletköltséggel járnak,

-

a pályázati források elnyerése tekintetében előnyösebb a meglévő fürdő fejlesztése, mint egy új fürdőközpont megépítése.

Az alternatív változatok közül az önkormányzatnak kell kiválasztani azt, melyik megvalósítását tudja támogatni. A pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata alapján a fejlesztésekhez, a modernizációhoz, és az attraktív elemek kiépítéséhez, és a szolgáltatások biztosításához a városi források mellett mindenképpen szükség van pályázati, és magántőke bevonására is. A szállásférőhely biztosítás és vendéglátás fejlesztéséhez, mivel ennek működtetése nem fér bele az önkormányzati profilba, különösen szükséges piaci szereplő bevonása. A tervezett fejlesztés minden üteme kiegészíti egymást, nem elválaszthatók, együttesen képesek olyan szolgáltatásokat nyújtani, melyek teljessé teszik a fürdő működését. Így az ütemek együttesen alkotják a teljes projektet, az ütemek ennek a teljes projektnek az alprojektjeiként értelmezhetők. Ezekből egyedül a gyógyszálló létesítése választható le, mert ennek megvalósítása, de különösen üzemeltetése nem önkormányzati feladat. A pénzügyi számítások a teljes projektre és a gyógyszálló nélküli változatokra készültek. A pénzügyi tervek (25%-os hitel felvétel, 25% saját forrás és 50%-os támogatással számolva) alapján a teljes projektet tartalmazó változat finanszírozható, azaz beruházás saját forrásaiból képes fenntartani magát, míg a szálló nélküli kalkuláció alapján egy év kivételével minden év kismértékben negatív hozamú, ez azonban a jelenlegi önkormányzati pótlásnál kisebb mértékű. A kismértékű működési és gazdaságossági hiányt az önkormányzatnál áttételesen jelentkező bevételek fedezik, így a teljes projekt megvalósítása indokolt.

Bevezetés

6 / 72


BEVEZETÉS Makó Város Önkormányzata 2002 szeptemberében pályázatot adott be a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Program 9. számú pályázatára, illetve a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács területfejlesztési célelőirányzatára a Makói Termál- és Gyógyfürdő fejlesztés megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A pályázathoz legalább 3 megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozó ajánlatot kellett bemutatni. A megyei területfejlesztési célelőirányzat sikere után a Makói Önkormányzat Széchenyi Terv pályázatát visszavonta, és a 3 ajánlattevő közül a legkedvezőbb ajánlatot tevő Terra Studio Kft.-t bízta meg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével. A megbízóval történő egyeztetéseket követően a megvalósíthatósági tanulmánynak az alábbi elvek mentén kell elkészülnie: az eddig elkészült terveken (elvi engedélyezési, kiviteli) kell alapulnia -

szállodai kapacitás kialakításának vizsgálata kerüljön bevonásra a megvalósíthatósági tanulmányba 300-400 millió Ft-os költségvetéssel ütemezési javaslatot kell készíteni, elsősorban a gazdaságossági számítások, a tervek és műszaki megvalósíthatóság, valamint a várható pályázati lehetőségek alapján a tanulmány terjedjen ki a beruházás megvalósításának városrendezési, városépítészeti következményeire, vizsgálat tárgya legyen a környező terek, épületek jövőbeli funkciója is a megvalósíthatósági tanulmány olyan szerkezetben készüljön, hogy erre alapulhassanak a jövőbeli fejlesztések és pályázatok

Bevezetés

7 / 72


1. 1.1

MAKÓ ÉS TÉRSÉGÉNEK BEMUTATÁSA MAKÓ VÁROS

Földrajzi helyzet Makó város Csongrád megyében, a Tiszától keletre a Maros jobb partján terül el. A város a román és a jugoszláv határ közelében fekszik, a Szegedről - Nagylakon keresztül - Arad felé tartó 43. sz. főút mentén. A települést a megye központjától, Szegedtől 31, Békéscsabától 75, Budapesttől 202 km-re fekszik. Makó közlekedésföldrajzi helyzetének legfontosabb vonása a rajta áthaladó 43-as számú (E68) főútvonal. Jelentősége nemzetközi szintű, mivel az ún. IV. számú Helsinki közlekedési folyosó része, melynek iránya: Berlin / Nürnberg – Prága – Pozsony / Bécs – Budapest – MAKÓ - Arad – Szófia / Konstanca – Szaloniki / Isztambul. A 43 sz. főút kiemelt nemzetközi jelentősége miatt szerepel a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervben. A tervek szerint az M43 gyorsforgalmi út - mely Makót északról kerüli majd meg - eléri a román határt, így a város délkeleti kapuváros szerepe felértékelődik. Természeti környezet Makó és térsége természetföldrajzi szempontból homogén tájat alkot. Az alföldi, a Csongrádi-sík és a Marosszög kistájakhoz tartozó terület egyenletes síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság csak néhol haladja meg a 90 métert. A város és térsége éghajlata erősen kontinentális, kevés csapadék és hosszú, meleg nyár jellemzi. Magyarországon itt, Szeged és Makó körzetében a legmagasabb a napsütéses órák száma. Makó élete szorosan összekapcsolódott a Marossal, amely mind a vízparti üdülés, mind a vízi turizmus fejlesztésére ideális feltételeket kínál. Az átlagos aranykorona érték alapján a térség talajadottságai a mezőgazdasági termelésnek kiválóan kedveznek. A térség országos védettségű természeti értékei a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezik (Pitvarosi puszták, Makó-Landori erdők), ezek mellett a helyi védettségű területek, értékek is megtalálhatóak. Makó kiemelkedő természeti adottsága a gyógyvíz és a Maros üledékéből nyert gyógyiszap. A természeti környezetből, a feltöltött alluviális síksági helyzetből következően az építkezéseket a magasan lévő talajvízszint megnehezíti, növeli a költségeket. A város rövid története A város és környéke rendkívül gazdag régészeti emlékekben. Makó környéke ősidők óta lakott terület, melynek bizonyítékai az őskori telepnyomok, és a késő rézkori, bronzkori mesterséges földhalmok, a kurgánok. A legjelentősebb makói régészeti lelet egy öt edényből álló, a szakirodalomban Makói-csoport néven ismert, a rézkori Zóki kultúrához tartozó együttes.

Bevezetés

8 / 72


A honfoglalást követően Ajtony törzse költözött erre a tájra, majd miután Szent István legyőzte a lázadó Ajtonyt, a terület a Csanád nemzetségre szállt. Makó első írásos említése 1247-ben Vlnuk alakban maradt fönn. Az akkori neve ószláv nyelven révészt jelent, s ez arra utal, hogy ezen a helyen kedvező volt a Maroson való átkelés. Első virágzása a 13. század második felére esett, amikor a Csanád nemzetséghez tartozó Makó bán volt a földesura. Az 1299. évi oklevél így említette: "Felvelnök, amelyet újabban Makófalvának neveznek.” Utóbb a névből lekopott a -falva végződés, és Makó a térség falvainak piaci központjává vált, mezővárosi szerepkört töltött be. Bár a XVI. században a törökök kétszer is feldúlták a települést, mindkét alkalommal megtörtént az újjáépítés, visszatelepülés. A török hódoltság időszaka alatt khász (szultáni) birtok lett; évente csak egyszer adózott, ennek hatására a szomszédos falvak népessége is a központba költözött, így fejlődött Makó valódi mezővárossá. A török kivonulása, illetve a karlócai béke (1699) után a kamarai betelepülési kedvezmények hatására a város hirtelen gyors fejlődésnek indult. Ennek következtében 1730-ban megyeszékhely lett, négy országos vására pedig jelentős termény- és állatforgalmat bonyolított le. A 18. század és a 19. század eleje a folytonos gyarapodás időszaka, míg a legvirágzóbb periódus a kiegyezés után következett be. A városfejlődésben a gazdasági alapot a mezőgazdaság jelentette: a világhírű belterjes kertkultúra, a hagymatermelés, és a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztést pedig a kiváló minőségű lóállomány, hízott liba, és pulyka képviselte. A kisipar a makói piackörzetet látta el termékeivel. Gőzmalmok, gőz-fűrésztelepek alakultak, téglagyárak létesültek. A hiteligények kielégítésére több pénzintézet jött létre. Megindult az urbanizáció. Makó volt Szeged után az első vidéki város, ahol aszfaltoztak, ezen kívül artézi kutat fúrtak (1892), villanytelep létesült (1899), a millennium idején szilárd burkolatú utak épültek, kórház létesült. A népességszám a gazdaság fejlődésével összhangban rohamosan emelkedett, 1890-ben elérte a 30 ezret. Ekkor Makó a történeti Magyarország tizenegyedik (a mai országhatárra számítva hetedik) városa. Népesség tekintetében nagyobb, mint Miskolc, Pécs, Kolozsvár vagy Brassó. A szellemi élet is kiszélesedett. 1870-től megjelentek az első újságok, fölépült a gimnázium, nyári faszínház épült. A fejlődést azonban a világháború megakasztotta, majd a trianoni határmódosítást követően a város gazdasági kapcsolatai megszakadtak a Bánsággal és Erdéllyel. A jugoszláv és román határ közelsége miatt sokáig elmaradt a város fejlesztése. Megyei székvárosi szerepkörét 1950-ben veszítette el. Demográfiailag az ország legerősebben csökkenő városa lett, népessége a legelöregedettebb, Budapest után a "legegykésebb" várossá vált. A fejlesztések az 1970-es árvíz után gyorsultak fel ismét. Az elkésve megindult iparfejlesztés kizárólag országos és megyei gyárak leányvállalatait hozta létre. Végrehajtották a Főtér rekonstrukcióját, több nagyobb lakótelep jött létre. Központi rendelőintézet, körzeti rendelők, fürdő (1963), könyvtár, múzeum, zöldségkutató állomás és több iskola épült, kibővült a kórház, megindult a közművesítés. A magyarországi átalakulás a makói gazdasági élet átrendeződését is elindította, de a település továbbra is alapvetően mezőgazdasági jellegű maradt. A város több olyan adottsággal, lehetőséggel is rendelkezik,

Bevezetés

9 / 72


melyek a jövőre nézve ígéretesek és alapját képezhetik a fejlődés megindulásának. Ezek közül a legfontosabbak: a határ menti fekvés, mely a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok felértékelődésével jár, Szeged, és a szegedi K+F központok, egyetemek közelsége az olcsó és szakképzett munkaerő speciális mezőgazdasági termékek, és a hozzá kapcsolódó jó termőhelyi adottságok, munkakultúra és szaktudás vállalkozási övezeti és azon belül ipari park cím léte -

Gyógyvíz

-

Marosi gyógyiszap

Makó fejlődésének lehetséges irányai A város fejlesztésére az önkormányzatnak az adottságok alapján többirányú lehetősége van. E fejlesztési folyamat már beindult, alapját a Makó és Térsége Fejlesztési Programja jelenti. A fő fejlesztési területek a következők: A helyi idegenforgalom fejlesztése, melynek alapja a gyógy- és termálturizmus fejlesztése. Emellett

-

jelentős tartalékok vannak a vadász-horgász turizmusban. A vendégek fogadására megvalósítás alatt van a Korona Szálló rekonstrukciója. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Makó-Nagyszentmiklós partnerség továbbfejlesztése, Arad, Temesvár közelségének kihasználása a gazdaságfejlesztésben. Az ipari park, a vállalkozási övezet, a helyi adó kedvezmények, a gyorsított adminisztráció révén kedvező beruházói környezet kiépítésre került. A helyi gazdaság összekapcsolása a szegedi K+F központokkal, a technológiai transzfer megvalósítása. A tranzitforgalomra alapozott logisztikai és egyéb szolgáltatások fejlesztése. A mezőgazdasági alapanyagok helyben történő feldolgozásának fejlesztése.

1998-ban a város elnyerte a Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott pályázat alapján a Makói Ipari Park címet, ami az ipari termelés lakott területről való kivonását, a lakókörnyezet és pihenőövezet szétválasztását, megóvását szolgálja. Szintén 1998-ban, a Kormány rendelete a makói kistérség településeit vállalkozási övezetté jelölte ki. Mindezen intézkedések a makói gazdaság erősítését szolgálták. Mivel az iparosítás negatív hatása, a környezeti problémák nem érintették a várost, így az a környezet minőségét tekintve alkalmas az idegenforgalom fogadására.

1.2

A MAKÓI TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐ

A fürdő Makó Város Önkormányzata tulajdonában van, melyet önkormányzati intézményként tart fenn. A fürdő részben önálló részjogkörű költségvetési szerv. A Termál- és Gyógyfürdő szervezetét, tevékenységét Makó Város Önkormányzata Képviselő-testülete határozza meg, vezetőjét ő nevezi ki.

Bevezetés

10 / 72


A Makói Termál és Gyógyfürdő kialakulása, fejlődése A Makói Termál- és Gyógyfürdő kialakulása két adottság meglétével, és hasznosításával magyarázható, az egyik a mintegy 1000 méterről feltörő gyógyvíz, a másik a gyógyiszap. A Marosi iszap Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság mindössze 4 iszapot ismer el gyógyiszapnak (Makón kívül Hajdúszoboszló, Hévíz, Tiszasüly), melyeknek gyógyhatása már bebizonyosodott. A Csíki-havasokban eredő, és az Erdélyi-medencén áthaladó Maros, valamint mellékvizei útjuk során gyógyító ásványi anyagokat oldanak ki a kőzetekből. A szállított hordalék nagy részét már Magyarországon, főleg Makó közelében rakja le a folyó, iszap formájában. A Maros parti iszap gyógyhatása már régóta ismert volt a helyiek előtt, akik a Maros-strandra nem csak a fürdőzés miatt jártak, hanem az iszap gyógyító hatása miatt is. A reumás betegségekben szenvedők bekenték magukat a folyó iszapjával, pár órán át hagyták magukra száradni, majd az iszapot lemosták magukról a folyóban. Panaszaik e primitív kezelések hatására is enyhültek. Megfelelő minőségű és mennyiségi víz nélkül komolyabb kezelésekre azonban nem volt mód. 1956-ban, amikor a melegvizes kút fúrása megkezdődött, egy makói orvos, dr. Batka István – aki a makói iszapot orvosi gyakorlatában saját maga is alkalmazta – kezdeményezésére az iszapot különböző országos szerveknek vizsgálatra megküldték. Az Egészségügyi Minisztérium, az Állami Földtani Intézet, az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet, a Közegészségügyi Állomás, a Műegyetem Földtani Intézete, az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet vizsgálatai alapján az Egészségügyi Minisztérium a Marosi iszapot a 1961-ben gyógyiszappá nyilvánította (37 961/1961. (EüK.14.), Mód 480/Gyf/1983). Az elvégzett kémiai és fizikai vizsgálatok alapján a Maros iszapja az ún. slikkek (a szerves és szervetlen iszap közötti átmenet) csoportjába tartozik, s ezért különbözik a hazai gyógyiszapoktól. A marosi iszap átmenetet képvisel a nagyobb hőtartó képességű szerves iszaptípusok (Hévíz) és a tisztán ásványos jellegű iszapok (Hajdúszoboszló) között. A Marosi iszap a termikus tulajdonságok szempontjából a hőt gyorsabban átadó pelloidok csoportjába tartozik. Kedvező szemcseösszetétele és plasztikus tulajdonságai egyaránt alkalmassá teszik a balneoterápiás kezelésre. A Marosi iszap szemcseösszetétel alapján az ismert külföldi iszapokkal is felveszi a versenyt, például a világhírű Fango di Battagliaval, hiszen a gyógyhatás szempontjából előnytelen durva és finomhomok frakciója kisebb, míg a hatásos finomiszap és nyersanyag mennyisége nagyobb. A Marosi iszap kitűnően gyógyítja a mozgásszervi reumás betegségeket, de kiválóan alkalmas a lumbágók, a végtagtörések utókezelésére, a nőgyógyászati krónikus gyulladások gyógyítására. Mindezek miatt a Marosi gyógyiszap mind hazai, mind nemzetközi léptékben vizsgálva jelentős természeti erőforrás, melynek jobb kihasználása nem csak helyi, hanem országos érdek is. A makói gyógyvíz A makói fürdő melegvizes kútját az ötvenes évek közepén fúrták. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint igen sok szerves anyagot és oldott sót tartalmazó alkálihidrogén-karbonátos 42 °C-os hévíz, amelynek fluorid-ion és metakovasav tartalma is jelentékeny. A fürdő épülete 1963-ban nyílt meg, a városközpontban, a régi városháza mellett. Eredeti funkciója szerint

Bevezetés

11 / 72


hévízzel táplált tisztasági strandfürdőként. A fürdőben a gyógyrészleg 1982-ben kezdett működni, a termál medencefürdő, masszírozás, víz alatti sugármasszázs, vizesgalván, ingeráram kezelésekkel. A termálvíz gyógyító erejének köszönhetően a makói termálvizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította. A makói gyógyvíz sikeresen alkalmazható degeneratív és mozgásszervi betegek kezelésére. A gyógyvíz alkalmas az izületi és gerinckopásos betegségek, a lágyrész-reumatizmus, az idült izületi gyulladás, az idegyulladás, az idegfájdalmak, az idegbénulás, a sorvadt izmok gyógyítására. A gyógyvízzé minősítés megszerzését követően folytatódott a gyógyfürdő fejlesztése. Ennek köszönhetően szénsav-fürdő, örvényfürdő, elektromos kádfürdő létesült, a vendégeket ma víz alatti csoportos gyógytorna, Bioptron-fényterápia, gyógyúszás, gyógytorna, mechanoterápiás kezelések (púderes és vizes masszázs), valamint konditerem, szauna, szolárium, várják. A gyógyászati fejlesztések mellet a fürdő vízforgatós úszómedencével és 2001-ben nyitott élménymedencével is kibővült.

1.3

A FEJLESZTÉS ELŐZMÉNYEI

Fejlesztési dokumentumok Makó város terveiben fontos szerepet játszik a turizmus, és ezen belül a Termál- és Gyógyfürdő fejlesztése, amelyet a regionális és megyei fejlesztési elképzelések is alátámasztanak. A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció és a Dél-Alföld turizmusfejlesztési koncepciója alapján a Dél-Alföld országos szintű kiemelt terméke az egészségturizmus, tehát a gyógy-, a fitness- és a wellnessturizmus. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában a gyógy- és termálturizmus, a gyógyiszap kihasználása, a meglévő fürdők felújítása, új attrakció bevezetése (pl. élményfürdő, wellness) jelenik meg a turisztikai termékcsoport-fejlesztési irányok között. 1998-ban készült el Makó és Térsége Fejlesztési Program, mely tartalmazza a makói gyógyvíz és Marosi gyógyiszap fokozott hasznosításának szükségességét. A folyamatban lévő Makó Városfejlesztési Koncepció egyik programja a fürdő és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.

Pályázatok Makó Város Önkormányzata a fejlesztési dokumentumokban megjelenő fejlesztési elképzeléseit önerejéből nem tudja végrehajtani. A város – saját forrásait kiegészítendő – az elmúlt években sikeresen pályázott mind országos, mind nemzetközi szinten. Ennek legfontosabb eredményei: Makó Ipari Park cím (GM) -

Makó Vállalkozási Övezet cím (Kormányrendelet) Makó Üzleti és Szolgáltató Központ (Phare CBC projekt).

Bevezetés

12 / 72


Idegenforgalmi szempontból legfontosabb az egykori Korona Szálló rekonstrukciója. Az épületben megvalósuló háromütemű rekonstrukciós projektnek fő finanszírozója a Phare CBC (valamint a sajáterő révén az önkormányzat), mely a II. ütemben az Üzleti és Szolgáltató Központot hozza létre. Az I. és III. ütem azonban a megyei területfejlesztési kiegyenlítést szolgáló alapból és önkormányzati forrásból kerül megvalósításra. E két ütem a biztosítja a vendégforgalom fogadását és ellátását a szállodafunkció visszaállításával és a Korona étterem létrehozásával. 2001 decemberében nyílt meg az I. ütem eredményeképp az étterem, mely az önkormányzat tulajdona, de 5 éves időtartamra bérletbe adta egy vállalkozásnak. A megvalósult kiváló minőségű kivitelezés és a szolgáltatás magas színvonala mintát nyújthat a későbbi ütemek fejlesztéséhez is. Az önkormányzat megragadva a pályázati források nyújtotta lehetőséget, 2001-ben pályázott a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési programja keretében „Makó Termál- és Gyógyfürdő rekonstrukció, fejlesztés I. ütem” címmel. A pályázati dokumentációhoz a Makovecz Imre nevével fémjelzett Makona Egyesülés készítette az építészeti terveket, amely garanciát jelentett a hagyományos építészeti stílus magas szintű megvalósítására. A fejlesztés azonban nem került a nyertes pályázatok közé. Ezt követően az önkormányzat a fejlesztés program élménymedence részével nyújtott be pályázatot és nyert támogatást a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács területi kiegyenlítést szolgáló pályázati alapjából. Az új élménymedence 2002 tavaszára készült el. A város a további, a fürdőfejlesztési tervekben szereplő elképzeléseket is szeretné megvalósítani. Ezek között szerepel: új termálkút fúrása -

az élményrészleg fedett élménymedencével történő bővítése csúszdaépítés új gyógymedencék (fedett és nyitott) tanmedence létesítése főépület rekonstrukcióhoz kapcsolódóan gyógyrészleg építése a fürdőterület bővítése (kisajátítással) gyógyszálló létesítése (befektetők bevonásával) a fürdő funkcióinak szétválasztása, beléptetőrendszer kialakítása.

A fejlesztés megvalósításának bázisául továbbra is a Makona Egyesülés által készített tervek szolgálnak.

1.4

A JAVASOLT FEJLESZTÉS LEÍRÁSA, ÜTEMEZÉSE

Makó Város Önkormányzata a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja keretében a Gazdasági Minisztérium támogatásával egy egészségturisztikai központ és városi strandfürdő megvalósítását tervezi a szinte páratlan adottságú Makói Termál- és Gyógyfürdőben. A megvalósíthatósági tanulmány a fejlesztés lehetséges változatait mutatja be, melyhez az elvi engedélyes kiviteli tervek jelentették az alapot. A megvalósíthatósági tanulmány a fürdő fejlesztését az alábbi elveken alapulva képzeli el:

Bevezetés

13 / 72


A fürdő fejlesztése a fenntartható fejlődés elvét figyelembe véve a makói és a Makóra látogató gyógyulni, pihenni és kikapcsolódni vágyó egyének és családok, összességében a lehető legtöbb fogyasztó számára olyan komplex gyógyászati, idegenforgalmi és szabadidő eltöltési szolgáltatás biztosítását jelenti, amely az egészség megőrzésére, a betegségek kezelésére és a szabadidő aktív eltöltésére irányul, célja üzleti alapon működtetve a megfelelő színvonal fenntartása, és profitszerzés. A megvizsgált alternatívák és változatok alapján a fürdő jelenlegi helyszínen történő fejlesztése, és az alap vagy optimális változat tekinthető a leginkább megvalósíthatónak. E mellett szól a legtöbb érv: -

kisebb a bekerülési költség mint zöldmezős beruházás esetén

-

a meglévő erőforrások és infrastruktúra kihasználásra kerülnek

-

érvényesül a meglévő gyógyászati szolgáltatások és a városi strandfürdő jelleg egymást kiegészítő, szinergikus hatása (szinergikus hatás: a gyógyászat és az élményfürdő együttesen nagyobb vendégforgalmat generál, mint elkülönült működés esetén.)

-

a terület – igaz kisajátításokkal –, de tovább bővíthető.

-

nincs valódi alternatívája annak, hogy ne a főépülettel és a gyógyrészleggel kezdődjön a fejlesztés

A jelenlegi fürdőterület fejlesztésekor a fő cél a meglévő funkciók megőrzése és fejlesztése. A fejlesztési projekt véleményünk szerint a fürdőberuházás teljes, minden funkcionális elem működését biztosító megvalósulását jelenti. A fürdő egyes fejlesztés ütemei a teljes projekt alprojektjeinek tekinthetők, melyek önmagukban a pénzügyi megtérülést nem tudják biztosítani. Mivel az egyes ütemek együtt működőképesek, csak a teljes megvalósítás vagy az egyes ütemek összevonása, együttese tudja biztosítani az önfenntartó működést. A fejlesztés az alábbi ütemeket (alprojekteket) tartalmazza: I ütem: Főépület rekonstrukció; a gyógyrészleg kialakítása és a fedett gyógymedence építése, új termál és hideg vizes kút fúrása, a meglévő termálkút felújítása. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő saját erő, úgy a főépület rekonstrukciója és a gyógyrészleg kialakítása két ütemben is megvalósítható. A főépület modernizációja, a jelenlegi építészeti felosztás gyökeres átalakításával új modern gyógykezelők, felújított öltözők, új rendelők és a szükséges gépészet létrehozásával. A létrehozott főépülethez a keleti oldalon kapcsolódik a gyógyrészleg, ez közvetlen átjárást biztosít a fedett gyógymedencéhez. Az új gyógymedence és a meglévő medencék meleg- és hidegvíz ellátásának biztosításához szükséges az új termál és hideg vizes kút fúrása, a meglévő gyógyvizet szolgáltató kút felújítása. II. ütem: Gyógyszálló létesítés: A volt városháza épületének átalakítása, és kibővítése szállóvá. Megvalósulásával a keleti szárnyon – gyógyszálló, gyógymedence, gyógyrészleg és főépület – kiépítésre kerül egy új egészségturisztikai központ. III. ütem: Kisajátítás, zöldterület bővítés, parkolóhely létesítés. A fejlesztések megvalósulása esetén a meglévő terület bővítésére, zöldfelületek biztosítására lesz szükség, ez a Szent János téri épületek kisajátításával, szanálásával és parkosítással történik majd meg. A Szent János téren parkolóhelyek

Bevezetés

14 / 72


kialakítása történik, a jelenlegi terület rendezésével. IV. ütem: Fedett élménymedence, csúszdaépítés. A főépülettől nyugati irányban jön létre – a meglévő nyitott élménymedencéhez közvetlenül csatlakozva – az új, fedett élménymedence, és a csúszdatorony a csúszdával. A tervek alapján a csúszdatoronyból indul lefelé a csúszda, az ún. „fekete lyuk”, a fedett élménymedencébe. A „fekete lyuk” téli-nyári üzeme így biztosított. Az önkormányzati elképzelésekben és a tervekben is szereplő tanuszoda létesítés újragondolását javasoljuk, mert a jelenlegi szűkös területet még jobban lecsökkentené. Az egyes ütemek részletezése, indoklása I.ütem: A főépület rekonstrukciója A fejlesztés első ütemben a főépület rekonstrukciójával indul. Ez az épület a fürdő központi színtere, itt vannak az öltözők, az étterem, de helyet kapnak benne gyógyászati kezelők, rendelők és tornaterem is. A főépület nélkül elképzelhetetlen a gyógyászati részleg működése, de ugyanígy az élménymedence működése is, mert itt vannak az öltözők, és a szolgáltatások jelentős része (gyógyászat, szauna, stb.). Amennyiben ez utóbbiak – tehát a gyógyrészleg vagy az élményrészleg – valósulnának meg először, akkor egy későbbi ütem alatt, a főépület rekonstrukciója alatt a fürdő nem üzemelhetne, részlegesen be kellene zárni. Ez a már ideszokott vendégeket is elriasztaná. Ez indokolja a főépület rekonstrukciójának prioritását. Műszaki szempontból is érdemes a főépület felújítását először megvalósítani, mert ehhez történik a gyógyrészleg és az élményrészleg épületszárnyak hozzáépítése. A megtérülés önmagában a főépület megépülésétől nem várható. Ez olyan alapvető infrastrukturális beruházás, ami a mai követelményeknek megfelelő, de a hagyományos építészeti értékeket megjelenítő megoldást alkalmaz. A terveket a Makovecz Imre nevével fémjelzett Makona Egyesülés egyik cége készítette, ez garanciát jelent a magas minőségű, organikus építészeti megjelenésre. Önmagában a fürdő, a szolgáltatások, berendezések megújulásával, étterem létesítésével, és az egyedi építészeti megjelenítés miatt várható az I. ütemet követően is a vendégforgalom növekedése. A gyógyászati részleg Optimális esetben, amennyiben rendelkezésre áll elegendő saját erő, és pályázati forrás bevonható, úgy a főépület rekonstrukciójával együtt, egy ütemben megvalósítható a gyógyászati részleg és a gyógymedencék kialakítása, egy hideg és egy melegvizes kút fúrása, a meglévő termálkút felújítása. A gyógyászati részleg kialakítását elsősorban a jelenlegi hévízkút elhelyezkedése magyarázza, mert ennek 10 m-es védőterületet kell biztosítani. Az ezért kialakításra kerülő íves, új gyógyászati részleg – a főépülettel együtt – a gyógyfunkcióknak ad helyet, valamint a gyógyrészlegből nyílik a kupolás fedett gyógymedence is. A jelenlegi tervekben csak a fedett, kétosztatú, félkör alakú 39 és 37 oC-os gyógymedence megépítésével számoltunk, de a későbbiek folyamán, amennyiben sikerül megállapodni a volt városháza épületének, illetve a teleknek a bevonásáról, úgy kialakítható egy nyitott gyógymedence, mely a fedett medencéhez kiúszón keresztül csatlakozik.

Bevezetés

15 / 72


A fedett gyógymedence és a gyógyrészleg együttesen – a jelenleginél magasabb színvonalú – téli gyógyászati üzemeltetést tesz lehetővé. Ezért várható a téli gyógy-vendégforgalom növekedése. Összességében az első ütem csak az alapját teremti meg annak, hogy a gyógyászat további, a kistérségen kívüli vendégfogalom fogadására alkalmassá váljon. Ehhez mindenképpen szükséges gyógyszálló létesítése is. II. ütem: Gyógyszálló létesítése A gyógyszálló létesítésére a volt városháza épületének átalakításával, bővítésével nyílik mód, ez lenne a legkedvezőbb, az optimális változat, mert innen a gyógyrészleg felé a zárt átjárás biztosítható. A volt városháza épületében kialakítható kb. 50 ágyas szállórész. A későbbiekben, a fürdő piaci helyzetének erősödésével további szálláshely kialakításra is szükség lehet. A gyógyszálló létesítéséhez először az önkormányzati tulajdonba kell kerülnie a volt városháza épületének. Ezt követően kétféle módja képzelhető el a gyógyszállóvá történő átalakításnak. Vagy az önkormányzat értékesíti szakmai befektető részére az épületet, kikötve annak hasznosítási módját, vagy az önkormányzat alakítja át pályázati források bevonásával az épületet, majd azt hosszú távra bérletbe adja befektetőnek. Mivel a szálló létrehozatala és működtetése nem önkormányzati feladat a magántőkés megvalósítás támogatandó. Már a gyógyászati részleg fejlesztésekor, például sikeres pályázat esetén meg kell találni a gyógyszálló átalakítását és működtetését biztosító beruházót. Gyógyszálló létesítése más épület-épületek bevonásával is elképzelhető, a fürdő későbbi fejlődése ezt szükségessé is teheti. A jelenleg szóba jöhető épületekből (rendőrség, bérpalota) azonban közvetlenül a tervezett gyógyászati részlegbe a zárt átjárás nem megoldható, ezért előnyösebb a városháza épületének bevonása. Csak gyógyszálló működésével együtt biztosítható a fürdőben az a gyógy-vendégforgalom, amitől a teljes fejlesztés pénzügyi megtérülése, jövedelmezősége várható. A gyógyszálló megvalósítása után a fürdő gyógyászati funkciói és a kapcsolódó szolgáltatások alkalmassá válnak az országos gyógyturizmus fogadására, az orvosok távolabbi betegeket is a makói fürdőbe küldhetnek gyógyászati kezelésekre. III. ütem: Kisajátítások, parkosítás, parkoló kialakítás A gyógyászati vendégforgalom növekedésével a fürdő meglévő területei beszűkülnek, ezért a Szent János téri épületek kisajátításával, az épületek elbontásával és zöldterületté alakításával kell a területi igényeket kielégíteni. A kisajátításokkal a fürdő jelenlegi 14800 m2-es területe mintegy 24 000 m2-re bővül. Kialakításra kerül a Szent János téri önkormányzati területen 78 db parkolóhely. IV. ütem: Az élményrészleg fejlesztése A fürdőben a strandjelleg kialakítását, fejlesztését a helyi célközönség igényei alapozzák meg. Kialakításra kerül egy 317 m2-es fedett élménymedence 12 különböző élményelemmel, és a csúszdatoronnyal, melyből a csúszda, az ún. „fekete lyuk” a fedett élménymedencébe érkezik, téli-nyári üzemelést lehetővé téve.

Bevezetés

16 / 72


A kialakításra kerülő fedett élménymedence, a medencébe beépítésre kerülő élményelemek, és a csúszda hozzájárulnak az idegenforgalom bővüléséhez, és kiegészítve a gyógyászattal szinergikus hatást eredményeznek, együtt nagyobb vonzótényezőt jelentenek. Az élményrészlegben a helyi-környéki lakossággal és a fürdőbe érkező gyógyulni vágyókkal illetve hozzátartozóikkal, a vendégkör egész évben biztosított.

Bevezetés

17 / 72


2. 2.1

A FÜRDŐFEJLESZTÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

A Dél-Alföld az ország legnagyobb kiterjedésű – az ország egyötödére kiterjedő – régiója. Az itt élő 1 millió 373 ezer lakos azonban az ország népességéből az előbbinél jóval kisebb hányadot, 13,5%-ot képvisel. A régió három megyéjében 2002 év elején 254 település volt, amely az ország településeinek 8%-át, ezen belül a 43 város 17%-át, a 211 község 7%-át jelenti, így a régióban jóval több a városi jogállású település, mint országosan. A régió teljes lakosságának 2%-a munkanélküli, 37%-a foglalkoztatott, 35%-a inaktív, 26%-a eltartott, melyek megfelelnek az országos adatoknak. A régiós munkanélküliségi ráta az országos átlagnál kismértékben kedvezőbb, 5,4%. A Dél-Alföld az ország legelöregedettebb régiója, a 60-x éves korosztály a népesség 21%-át teszi ki. Az elmúlt évtizedben a Dél-Alföldön csökkent a legjobban a halálozási ráta, ennek ellenére még mindig itt a legalacsonyabb a természetes szaporodás értéke. A gazdaság teljesítménye, fejlettsége legegyszerűbben a bruttó hazai termék (GDP) értéke alapján fejezhető ki. A régióban az egy lakosra jutó GDP 2000-ben 913 ezer Ft volt. Ez az országos átlag 71%-a, de jelentősnek mondható a lemaradás (8%) a megyék átlagához képest is. Bács-Kiskun és Békés megye értékei 4-6%-kal elmaradnak a Dél-Alföld átlagától, Csongrádé némileg (2%) meghaladja azt. 1996-tól – annak ellenére, hogy az egy főre jutó regionális GDP 2/3-val nőtt – a régió helyzete romlott országos viszonylatban. 1996-tól 2000-ig a régió egy főre jutó GDP-je 10 %-kal kevesebb az országos átlaghoz viszonyítva, a Dél-Alföld a régiók közötti sorrendben a 4.-ről az 5. helyre került. A megyék közötti rangsorban – annak ellenére, hogy értékekben bővültek a megyei GDP – Csongrád az 6-ról a 8., Bács-Kiskun és Békés a 11-12. helyről a 15. illetve 17. helyig csúszott vissza, és mindegyik dél-alföldi megye 1 főre jutó GDP-je csökkent az országos átlaghoz képest. Az elmúl években a Dél-Alföld gazdasági növekedési üteme – bár pozitív volt – elmaradt az ország átlagos növekedési ütemétől. A gazdaság teljesítménye megmutatkozik a lakossági jövedelmekben is, a régióban az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem (kb. 331 e. Ft) 4/5-ét adják az országos értéknek.

2.2

A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ IDEGENFORGALMA

A Dél-Alföldi Régió az ország napfényben leggazdagabb, legmelegebb területe. A víz kiemelt szerepet játszik az idegenforgalmi adottságok között: a bővizű folyók (Duna, Tisza, Maros, Körösök), a termál- és gyógyforrások, a természetes és mesterséges tavak a vízparti üdülés, gyógyüdülés, sportolás, horgászás számára teremtenek ideális feltételeket.

Bevezetés

18 / 72


A Dél-Alföldön a tájnak jellegzetes arculata van, egyediséggel bír az alföldi tanyavilág, a Tisza- és Duna-part, a tavak és holtágak. A nemzeti parkok (Kiskunsági NP., Duna-Dráva NP., Körös-Maros NP.) és a természetvédelmi területek (pl. Mártélyi TK., Pusztaszeri TK., Szarvasi Arborétum, Szelidi-tó, stb.) természeti ritkaságukkal, növény és állatvilágukkal, különösen kiemelkedő madárvilágukkal a természet iránt érdeklődőknek is kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. Bár az erdősültség alacsony szintű, a vadászatra sok helyen nyílik lehetőség. A régiót alföldi, mezőgazdasági adottságai, jellegzetes táji arculata, valamint helyi jelentőségű védett értékei alkalmassá teszik a falusi turizmus vendégeinek fogadására. A régió rendelkezik kiemelkedő, nemzetközi jelentőségű kulturális rendezvényekkel, a Szegedi Szabadtéri Játékok, és a Gyulai Várszínház kulturális programjai révén, de az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark is a régió kulturális turizmusának megalapozója. További vonzerők a tájakhoz kötődő népművészeti hagyományok, szokások (pl. Kecskeméti Hírös Napok, Mezőhegyesi Napok). A tájak gasztronómiai nevezetességei lehetőséget teremtenek helyi rendezvények pl. Bajai halászlé főzés, Békéscsabai Kolbász Fesztivál, Makói Hagymafesztivál megszervezésére. Az utóbbi években rendszeressé váltak a helyi ipar termékeit bemutató kiállítások és vásárok (pl. Szegedi Nemzetközi Kiállítás és Vásár, Csaba Expo, Makó Expo, stb.), melyek célja további gazdasági kapcsolatok kialakítása és a helyi termékek ismertségének növelése. A Dél-Alföld földrajzi fekvéséből adódóan jelentős észak-dél, és kelet-nyugat irányú tranzitforgalommal rendelkezik, mely a régió 11 közúti határállomásán áramlik keresztül. A határátlépők többsége többnyire megállás nélkül hagyja el régiót. A Dél-Alföld Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programjának megállapításai szerint a régió legnagyobb hátránya az alap- és turisztikai infrastruktúra, illetve az információáramlás hiányossága. Nagy hátrány a régió számára, hogy a Dunántúl és Budapest felől érkezők számára rendelkezésre álló egyetlen autópálya drága. A tranzitforgalom megállítására nincs elegendő pihenőhely, közepes kategóriájú szálláshely, étterem. Általánosan jellemző a nyelvtudás és a szakképzettség hiánya. Általánosan jellemző, hogy a kistérségek nem tudnak kiajánlani egyhetes üdüléseket, még akkor sem, amikor nagyobb rendezvényt szerveznek, amelyre felfűzhető lenne a környék látnivalója. Így a vendég csak az adott 1-2 napra látogatja meg a települést, és ennek következménye, hogy az átlagos tartózkodási idő rendkívül alacsony. A tartózkodási idő lényegesen magasabb a nagyhírű, gyógyfürdővel rendelkező településeken (pl.: Gyula), ahol a vendégek hosszabb kezeléseken vesznek részt. A Dél-Alföld nem tartozik egyetlen országosan kiemelt üdülőkörzethez sem, ennek oka a földrajzi fekvés. A régió területén négy, elsősorban régió szintű idegenforgalmi jelentőségű üdülőkörzet található, az Alsó-Duna szakasz, a Szolnoki-Tisza-szakasz, Köröszug és a Tisza-Körös mente. Ezen felül jelentős vonzerővel rendelkeznek az üdülési idegenforgalmi adottsággal rendelkező települések is. A Tisza-Körös menti üdülőkörzetet Békés és Csongrád megyei települések alkotják. A terület

Bevezetés

19 / 72


legfontosabb adottsága a termálvíz, amelynek kiemelkedő idegenforgalmi hasznosítása Gyulán történik. A terület további jelentős fürdőhelyei Makón, Szentesen és Szegeden találhatók. A Dél-Alföld meglévő adottsági elmaradnak a kiemelt üdülőkörzetek és Budapest vonzótényezői mögött. A népességi részesedésnek a vendégforgalmi adatok a felét érik el, a külföldi vendégforgalomban még alacsonyabbak az értékek. A régió 2001-ben közel 8%-al rendelkezett az ország kereskedelmi szállóhelyeiből, 6,5 %-al a vendégforgalomból, 5%-al az eltöltött vendégéjszakákból. A régió kereskedelmi szálláshelyein a vendégek 29%-a, míg országosan 50%-a volt külföldi. Az átlagos tartózkodási idő elmarad az országos átlagtól, mind a teljes vendégforgalmat (2,4 és 3,1 éjszaka), mind a külföldi vendégeket tekintve (2,4 és 3,5 éjszaka) ez a nagy átmenő forgalommal, a legtöbbször csak egy éjszakára megszálló vendégekkel magyarázható. 2001-ban a régió kereskedelmi szálláshelyein a bevétel 5,2 milliárd forintot tett ki, ami a szállásdíjakból, a vendéglátásból és egyéb, szálláshelyi szolgáltatásból tevődött össze. 1998 és 2001 között a régió országban betöltött idegenforgalmi szerepe a kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján – a szállásférőhelyek kivételével – csökkent.

A Dél-Alföldi Régió kereskedelmi szálláshelyeire vonatkozó idegenforgalmi adatok

Férőhely Vendég Külföldi vendég Vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka

1998 21.819 401.000 132.000 961.000 307.000

2001 Részesedés* 1998 24.598 7,6 396.000 7,4 113.000 4,6 946.000 5,7 272.000 3,0

Részesedés* 2001 7,7 6,5 3,7 5,1 2,5

* Az országos adat százalékában kifejezve Forrás: KSH, Területi Statisztikai évkönyvek 1998-2001.

Miközben 1998 és 2001 között az országban minden régióban folyamatosan növekedést mutatott a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, addig a Dél-Alföldön csökkenést. Különösen a külföldi vendégszám és vendégéjszaka számában volt jelentős a visszaesés. A csökkenés a délszláv háború, a Tisza ciánszennyezése és az árvizek együttes hatására vezethető vissza. Miközben a vendégforgalomban csökkenő szerepet mutat a régió, addig a tranzitszerep tovább erősödött. 2001-ben a 6,4 millió külföldi belépő és 5,5 millió külföldi kilépő áramlott keresztül a régión. A magyar be- és kilépők száma 2,4 millió, míg a régió teljes határszakaszának utasforgalma 14,3 millió főt ért el. A határforgalom több mint fele Csongrád megye átkelőhelyein keresztül vonult át. Különösen ennek ismeretében szükséges olyan vonzótényezők kialakítása, mely képes a tranzitforgalom megállítására. Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció (DaRTK) A Dél-Alföldi Régió területfejlesztési prioritásai A régiószervezés: Régiótudat és marketing formálása

Bevezetés

20 / 72


-

A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása A felsőoktatási és kutató-fejlesztő centrumok közötti együttműködés kialakítása, eredményeik közvetítése a gazdasági szereplők felé A régióbeli oktató és kutató intézmények, a mezőgazdasági termelők, feldolgozók és szolgáltatók együttműködésére alapozva az agrárszektor szerkezeti és szervezeti megújítása, innovációs képességének fokozása, a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően

A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése, kiaknázása: A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése Külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése A régió felsőfokú és egyéb nemzetközi szereppel rendelkező centrumainak erősítése a Duna-KörösMaros-Tisza Eurorégión belül Gyógyhatású termálvízen alapuló speciális egészségügyi ellátásra, gyógyhatású termékek előállítására és forgalmazására épülő integrált gyógyturizmus fejlesztése Határon átnyúló együttműködések kiterjesztése, különös tekintettel a természet-és környezetvédelemre A gazdaság versenyképességének javítása: A gazdasági szerkezet diverzifikálása elsősorban az egyoldalú mezőgazdasági, illetve tanyás térségekben Vonzó telephelyek kialakítása a gazdasági infrastruktúra összehangolt fejlesztésén keresztül, különös tekintettel a periférikus térségekre Régióspecifikus termékeket, kulturális javakat előállító gazdasági szervezetek célzott támogatása Stratégiai jelentőségű nagyvállalatok megtelepedésének, megerősödésének és beszállítói hálózatok kialakításának, bővítésének támogatása, a gazdasági szereplők innovációs készségének javítása Környezetkímélő termelési technológiák elterjedésének ösztönzése A lakosság életminőségének javítása: Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel, az átképzés, munkaerőpiaci képzés fejlesztése, regionális összehangolása A lakosság és a gazdasági szereplők felkészülésének elősegítése az Európai Unióhoz való csatlakozásra, az információáramlás kereteinek megteremtése A humán szolgáltatások területi ellátó és alaphálózatának fejlesztése Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése A vidéki térségek és központjaik közlekedési elérhetőségének javítása A helyi közösség védőháló szerepének (újjá)szervezése, a civil szervezetek támogatása, a helyi és regionális kötődés és szolidaritás erősítése A DaRTK-ban a fejlesztési irányok meghatározásánál fontos szerepet kapott a gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra, gyógyhatású termékek előállítására és forgalmazására épülő integrált gyógy-idegenforgalom fejlesztése.

Bevezetés

21 / 72


A koncepció a fejlesztési irány megvalósításához az alábbi feladatok megvalósulását hangsúlyozza: -

vendégek gyógykezelésekkel egybekötött pihenése érdekében a kórházi reumatológiai osztállyal és gyógyfürdővel rendelkező városokban exkluzív szálláshelyek és az azokhoz kapcsolódó gyógy- és fitness-szolgáltatások fejlesztésére; a külföldi betegbiztosítók és a gyógyfürdők közötti szerződések megkötésének elősegítésére van szükség,

-

a fürdőfejlesztéseknek infrastruktúra fejlesztésekkel, a fürdőszolgáltatások bővítésével; a környező települések természeti, kulturális vonzerejét kihasználva komplex turisztikai programcsomagok összeállításával kell együtt járnia,

-

a program megvalósításában érdekeltek (egészségügy, vendéglátás) nyelvi, kommunikációs, szakmai felkészítése, a gyógyhatású termékekhez kapcsolódó tevékenységek – pl.: marketing – szervezeti és intézményi kereteinek kialakítása, illetve ösztönzése.

-

A Dél-Alföld turizmusfejlesztési koncepciója A Dél-Alföldi Régió turizmusának hosszú távú fejlesztési célja a Dél-Alföld turizmusának fenntartható fejlesztése és versenyképessé tétele. A közép távú célok a fenntartható és versenyképes turizmus feltételrendszerének kialakítása, a szükséges fejlesztések előkészítése és megindítása, a hatékony és a regionális társadalmi-gazdasági kohézió erősítése. A közép távú célokhoz három alprogram kapcsolódik: 1. A turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása, 2. Szűk keresztmetszetek felszámolása, 3. Új komplex turisztikai termékek létrehozása. A Dél-Alföld turizmusfejlesztési koncepciója meghatározza a fejlesztési prioritásokat, a (ki)fejlesztendő turisztikai termékeket, amelyekre építve készülhetnek majd el a fejlesztési projektek. (A felsorolás sorrendje nem jelent szükségképpen rangsorolást.) 1. A termálvizekre épülő turisztikai termékek Gyógyturizmus -

Termálfürdők

2. A kulturális értékekre, felsőoktatási, kutatási intézményekre épülő turizmus Kongresszusi turizmus Kulturális turizmus Incentív turizmus Hivatásturizmus egyéb lehetőségei 3. A Dél-Alföld természeti adottságaira épülő/építő, a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő termékek létrehozása az ökoturizmus területén: A természetes vizekhez kapcsolódó termékek, a természethez kötődő aktív és hobbi turizmus -

Tiszai és dunai (illetve általában folyami) vízi sportok és túrák Tisza-menti és Duna-menti (vízparti) üdülések Üdülőhajós utazások

Bevezetés

22 / 72


-

Horgászturizmus Kerékpározás Lovaglás Vadászat Természetjáró túrázás Falusi-tanyai turizmus A magyar puszta romantikája Borturizmus

Ezeken belül természetesen azokat kell elsősorban fejleszteni, amelyek megfelelnek a távlati koncepciónak, vagyis: A turizmus termékei a régió gazdaságában jelentős hagyományokkal rendelkeznek, s jól szolgálják a régió gazdasági fejlődését, a lakosság jövedelmének emelkedését. Fejlesztésükkel pedig ez még fokozódik is (konferenciaturizmus, termál-, gyógyturizmus, a kulturális turizmus, aktív turizmus). Azok a területek, termékek, melyek ”átnyúlnak” a jelenlegi megyehatárokon, s a vonzerő a régió nagy részén fennáll (termálturizmus, kongresszusi turizmus, természethez kapcsolódó aktív, hobby turizmus turisztikai termékek) a régió kohézióját, a régiótudat kialakulását és elmélyülését eredményezik. Ezek különösen jól szolgálják a régió pozitív image-ének épülését, amely egy, a természeti és kulturális értékeken egyaránt alapuló régiós kép (ökoturizmus területei, konferenciaturizmus). A turizmusfejlesztési és a területfejlesztési prioritások illeszkedése Az 1. turizmusfejlesztési prioritás: A gyógy- és termálturizmus fejlesztése pontosan megfelel regionális területfejlesztési prioritás („A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása”) egyik fejlesztési céljával. A 2. turizmusfejlesztési prioritás: Kulturális és konferenciaturizmus fejlesztése A régió meglévő kimagasló kulturális értékeire, a felsőoktatási, kutatási, kulturális intézményeire épülő turizmus fejlesztése részét képezi „A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása” regionális területfejlesztési prioritás „Külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése” fejlesztési céljának. A 3. turizmusfejlesztési prioritás: A természeti értékekre épülő turizmus fejlesztése, a falusi turizmus fejlesztése, kisebb termálfürdők fejlesztése A régió gazdag folyóvízi adottságaira, gazdag természeti értékeire, egyedi településszerkezetére épülő rekreációs célú aktív turizmus fejlesztése részét képezi „A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása” regionális területfejlesztési prioritás: „Határmenti együttműködések kiterjesztése, különös tekintettel a természet- és környezetvédelemre, a kulturális és társadalmi kapcsolatokra” fejlesztési céljának, valamint „A lakosság életminőségének javítása” fejlesztési prioritáson belüli „Környezetkímélő települési infrastruktúrák összehangolt fejlesztése, különös tekintettel a tanyás területekre” fejlesztési célnak. A Dél-Alföld turizmusfejlesztési koncepciója alapján a régió országos szintű kiemelt terméke az egészségturizmus, tehát a gyógy-, a fitness- és a wellnessturizmus. A fejlesztések egyik fő prioritása, hogy a régióban növekedjen az átlagos tartózkodási idő, hiszen ez esetben a vendégek több szolgáltatást

Bevezetés

23 / 72


vesznek igénybe, nő a fajlagos költés, ami a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott területeken növelheti a foglalkoztatottságot is. A vendégek tartózkodási ideje a gyógy- és élményfürdők fejlesztésével megvalósítató, mivel a látogatók hosszabb kúrákon vesznek részt. A Dél-Alföld értékesítését a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság a következő csatornákon végzi: a régió bemutatása magazinokban, szaklapokban (horgász, vadász újság), régiós rendezvények országos kampánya, katalógusok kiadása (kempingek, falusi-tanyasi, szálláshelyek), eseménynaptár készítése (terjesztése a Tourinform-hálózaton), Tisza-vidék 6 nyelvű kiadványa, tv-ben és rádióban történő bemutatkozó. Ezen felül kiállítások szervezése (Ifjúsági Szállásbörze, Utazás 2001), Dunántúli Road Show a Tourinformok összefogásával, study-tourok, Budapesti Bor- és Pezsgőfesztiválon való részvétel. Külkapcsolatai: Tel Aviv, Lipcse, München, Stuttgart, Zsolna, Prága, Lengyelország, külképviseletek. Ezeken a csatornákon keresztül a Makói Termál- és Gyógyfürdő számára is adottak a lehetőségek a megjelenésre.

2.3

CSONGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

Csongrád megye a megyék között átlagos területi aránnyal (4,8%) és némileg kisebb népességi részesedéssel (4,3%) rendelkezik. A településsűrűség (1,4 település/100 km2–re) elmaradt az országos átlagtól. A megye 60 települése közül az országos aránynál több, 8 volt városi jogállású, és a városlakók aránya is nagyobb volt az országosnál. A megyei népességben kevesebb a fiatal és több az idős népesség aránya az országos arányhoz képest, az öregedési index (99,3) magas értéke a népesség fokozatos öregedését jelzi. A megyei 3,6%-os munkanélküliség kedvező képet mutat, elmarad a regionális (5,4%) és az országos átlagtól (5,7%) is. Csongrád megyében az 1 millió 50 ezer Ft egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) meghaladta a régiós értéket, s bár 20%-kal elmaradt az országos adattól (1.288 ezer Ft), de a Budapest nélkül számított vidéki értéket az ország Dunától keletre eső megyéi közül egyedül Csongrád haladta meg. Ennek ellenére a megyék közötti rangsorban az elmúlt években a 6.-ról a 8. helyre csúszott vissza. Az adatok alapján Csongrád megye annak ellenére, hogy az egy főre jutó GDP folyamatos bővülést mutat, fejlődési ütemében elmarad az ország átlagos növekedési üteme, elsősorban a nyugati megyék és a főváros növekedése mögött. A lakosság jövedelmi színvonalát az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete mutatja, ami Csongrád megyében az országos átlag 85%-át érte el (kb. 83 eFt), és elmaradt a megyék összesített értéke mögött is. A lakosság jövedelmi viszonyait az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelemmel is kifejezhetjük, ez Csongrád megyében 364.827 Ft, az országos érték 87,5%-a. 2.4

A CSONGRÁD MEGYE IDEGENFORGALMA

Csongrád megye Idegenforgalmi fejlesztési koncepciója alapján. Csongrád megyében közlekedésföldrajzi fekvéséből következően jelentős a tranzitforgalom. Országos és nemzetközi vonzású tartós üdülési adottság a megye termál- és gyógyvízkészlete, a feltörő hévizek csaknem mindegyike — az általános rekreációs hatáson túl — alkalmas mozgásszervi és reumatikus

Bevezetés

24 / 72


megbetegedések gyógykezelésére. Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Székkutas, Makó és Mórahalom termálvize elismert gyógyvíz, a szegedi Anna-kút vizét palackozzák is, a marosi iszapot pedig 1961-ben gyógyiszappá minősítette az Egészségügyi Minisztérium. Gyógyfürdő Csongrádon, Szentesen és Makón működik körzeti betegellátó körrel. Jók az adottságai vízparti üdülésnek, a Tisza, de főként a Maros vízminősége azonban az év nagy részében nem alkalmas fürdésre. A természeti adottságok az aktív turizmus – vízi turizmus, természetjárás, kerékpározás, a horgászat, vadászat, lovaglás, sporttevékenységek – területén is jól hasznosíthatók. Az aktív turizmushoz tartozó tevékenységek önálló vonzerővel is bírnak, ugyanakkor kiegészítő tevékenységként a komplex üdülésidegenforgalmi kínálat kialakításában jelentős választékbővítő szerepük van. A megyének kiváló adottságai vannak a vízi turizmus, vízi sport területén. A megyében 10 országos (közel 33 ezer ha) és 22 helyi jelentőségű (közel 2 ezer ha) védett természeti érték található, melyek növény-, de különösen madárvilága sajátos vonzerőt jelent a kutatók és az amatőr megfigyelők számára egyaránt. Így a természetközeli turizmus legkülönfélébb formái – természetjárás, kerékpározás – számára kedvezőek az adottságok. Fejlődőben van a természetjárás, bár természetesen a hátizsákos, bakancsos turizmusnak az Alföldön nem lehetnek olyan hagyományai, mint a hegyvidéki területeken. Kedvezőek a kerékpártúra-lehetőségek egyrészt a Tisza, Maros mentén, a gátakon vezetett kerékpárutak kialakításával, másrészt a homoki erdőkkel és tavakkal tarkított hátsági területeken. Az országos hálózat részeként megvalósuló megyei kerékpárutak megteremtik a kapcsolatot a szomszédos megyék, sőt a határon túli szomszédos régiók felé is. A horgászat számára bőséges választékot kínálnak a megye folyóvizei és tavai. A vízparti galériaerdők, a hátsági és a Körös-Maros közi erdőterületek gazdag vadállománya kedvező lehetőséget nyújt a vadászturizmus fejlesztése számára, A vadászturizmus fejlesztése a meglévő adottságokhoz kapcsolódva elsősorban Csongrád, Tömörkény, Ópusztaszer, Sándorfalva, Szeged, Ruzsa, Öttömös, Hódmezővásárhely, Szentes, Nagymágocs, Fábiánsebestyén, Derekegyház, Makó településeken javasolható. Több településen — Ásotthalom, Hódmezővásárhely, Mártély, Ópusztaszer, Szeged, Csongrád, Fábiánsebestyén, Makó, Mindszent, Mórahalom, Pusztamérges — helyenként a tanyai turizmushoz kapcsolódva (lovastanyák) jelentősen fejlődik a lovasturizmus (lovassport és tereplovaglás) is. Jelentősek a megye kultúrtörténeti értékei, hagyományai, rendezvényei. A kulturális turizmus Szegeden és Ópusztaszeren önálló vonzerőként is működik. Számos településen azonban a kultúra és a hagyományok – kiegészítő elemként – a feltétlenül bővítendő számú, egyedi tartalmú komplex idegenforgalmi termék részét is képezhetik. A térség értékeit építészete is gazdagítja: a megyében mintegy 220 a műemléki védelem alatt álló épület, környezet és terület. A kulturális és örökség turizmus további jelentős adottságai a múzeumok (Szeged, Hódmezővásárhely, Ópusztaszer, Csongrád, Szentes, Makó) és művésztelepek (Csongrád, Mártély, Hódmezővásárhely és Makó), az alföldi festészet és szobrászat jellegzetes alkotásait bemutató képtárak, kiállítótermek.

Bevezetés

25 / 72


A sajátos népi szokások, életmód, a népi kultúra századokon keresztül átörökített, turistákat is vonzó elemei a hódmezővásárhelyi kerámia és hímzés, a tápéi gyékényszövés, a Népművészeti Egyesület Alkotóházában bemutatott tevékenységek, a megyei néptánc kultúra, különösen a „Szeged”, a csongrádi „Alföld”, a makói „Maros” és az üllési „Fonó” táncegyüttes. A megye számos kistérségében és településén hagyományteremtő szándékkal rendszeresen megszervezett kulturális programok, rendezvénysorozatok mára ugyancsak figyelemre méltó idegenforgalmi vonzerővé váltak. A gasztronómia, a tájjellegű ételek, a készítésükhöz felhasznált nyersanyagok előállítása is bizonyos mértékig a hagyományok ápolását jelenti. A szegedi halászlé és szalámi, a makói hagyma, a röszkei paprika, a szentesi primőrök, a mórahalmi, öttömösi spárga és a hozzájuk kapcsolódó hangulatos rendezvények sajátos vonzerőt jelentenek A falusi turizmus gyűjtőfogalom, változatos tevékenységet, kínálatot jelöl. Többek között magában foglalja a tanyai turizmust, a mezőgazdasági, helyi termékek eladására felkészült agroturizmust, az aktív túrákkal összekötött falusi üdülést, a helyi hagyományokat, kézművességet bemutató kulturális rendezvényeket. A szép faluképet őrző települések, településrészek, a Tisza mente, a Körös-Maros köze és különösen a hagyományos szőlő- és gyümölcskultúrával rendelkező homokháti térség – tanyavilágával – a falusi turizmus minden részterülete számára kínálnak kedvező adottságokat. Jelentősen élénkült a hivatásturizmus: a munkával összefüggő utazások száma. Ennek része a konferenciaturizmus, melynek – egyetemei, egyéb felsőoktatási intézményei és tudományos kutatóhelyei hazai és külföldi szakmai kapcsolatainak bázisán – elsősorban Szegednek igen jók a lehetőségei: hazánkban Budapest után itt szervezik a legtöbb konferenciát, de számuk Makón, Csongrádon és Hódmezővásárhelyen is évről-évre nő. A határ menti romániai és szerbiai régiókra is kisugárzó szerepkör nyomán a megye az innovatív kutatások dél-alföldi központjává fejlődhet. Mindez, továbbá a települések kapcsolatai az üzleti turizmust is élénkítik. A hivatásturizmushoz sorolható az ún. incentív turizmus is, amely különlegesen színvonalas szolgáltatásokkal, a megye adottságainak exkluzív programokba foglalásával szintén jó eséllyel fejleszthető. A szállodák a legmagasabb szolgáltatási színvonalat képviselő szálláshelyek, a megyében Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Makón és Balástyán találhatók. A fogadókapacitás nagyobb létszámú szállodai elhelyezést igénylő programok lebonyolításához azonban csak Szegeden elegendő. A panziók döntően magántulajdonú szálláshelyek, kínálatuk rugalmasan igazodik a vendégek differenciált keresletéhez. A megyében található panziók egy része – a városokban – szállodaszerűen, de családiasabb jelleggel működik. Jelentős szerepet játszanak ugyanakkor a tranzitforgalom fogadásában, valamint az üdülés, aktív turizmus bonyolításában is. A kempingek és nyaralóházak zöme az átutazók egy éjszakás elszállásolását szolgálja, a megyében összesen 15 településen. Hosszabb tartózkodás csak az üdülési, aktív szabadidő eltöltési adottságokkal, és turisztikai kínálattal rendelkező területekre telepített kempingekben jellemző. A turistaszállások fogadókapacitása az utóbbi években jelentőseb csökkent, ami azért sajnálatos, mert az idegenforgalom szempontjából legaktívabb, de szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező ifjúság turizmusát szolgálja elsődlegesen. Mára csak az oktatási intézmények kollégiumait hasznosítják esetenként

Bevezetés

26 / 72


turistaszállásként. Nem minősül kereskedelmi szálláshelynek a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás, ezek a magánszálláshelyek idegenforgalmi hasznosítására vonatkozó rendelkezések szerint működnek. A fizetővendéglátás a megye városaiban, a falusi vendéglátás – értelemszerűen – a községekben, városok külterületein, tanyás térségekben jellemző. A vendéglátás színvonala mennyiségi és minőségi szempontból szintén javult. Változatosabbá vált az üzletek profilja, ez azonban inkább a más népek konyháit reprezentáló, és nem az Alföldre jellemző, tájjellegű ételeket is ajánló éttermek számának növekedésében mutatkozik – kivéve néhány, a turisták által rendszeresen látogatott csárdát, ill. programot. Tovább bővítendő a vendéglátás szórakoztató tevékenysége, az élőzene szolgáltatás, a műsoros rendezvények, előadóestek szervezése. Csongrád megye idegenforgalmát az elmúlt években hasonló folyamatok jellemezték, mint a régióét. A megye az ország népességéből 4,2%-kal részesedik, az idegenforgalmi szerepe ennél kisebb. Az adatokat a 2. táblázat tartalmazza. Csongrád megye kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó idegenforgalmi adatok

Férőhely Vendég Külföldi vendég Vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka

1998

2001

7.318 171.657 56.893 331.375 92.983

7.967 157.190 47.482 291.116 73.488

Részesedés 1998*

Részesedés 2001*

2,5 3,2 2,0 2,0 0,9

2,5 2,6 1,5 1,6 0,7

* Az országos adat százalékában kifejezve Forrás: KSH, Csongrád megye statisztikai évkönyve 1998-2001.

A táblázat adatai mutatják, hogy a megye kereskedelmi szálláskínálata bővült az elmúlt években, de ez csak az országos részesedés megőrzéséhez volt elegendő. Ezzel ellentétben a vendégforgalom csökkenő tendenciát mutat, a megyei részesedés az országos adatokhoz viszonyítva romlott. A megye a magyarországi kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégeknek csak 2,5%-át fogadta, de még kisebb a részesedése a külföldi vendégekből valamint a vendégéjszakákból. Ezért a vendégek átlagos tartózkodási ideje jóval elmarad az országos átlagtól (1,9, illetve 3,1 éjszaka), de ennél is nagyobb az elmaradás a külföldiek átlagos tartózkodási idejében, ahol az érték az országos átlagnak kevesebb, mint felét éri el (1,6, illetve 3,5 éjszaka). Csongrád megye határállomásain folyamatosan növekedett az elmúlt években a forgalom, 2001-re a belépő külföldiek száma közel 3,4 a kilépők 3,1 millió főt tettek ki. A ki- és belépő magyarok száma összesen mintegy 1 millió embert érte el. Az összes személyfogalom így 7,4 millió fő körül alakult. Az adatokból látszik, hogy a megye a külföldi idegenforgalomban elsősorban tranzit játszik szerepet. Az átmenő forgalom megállítására, a meglévő erőforrások versenyképessé tételére és új célközönség bevonására van szükség, hogy a vendégforgalom növekedjen, és további bevételeket hozzon. A fejlesztési elképzelések tükrében Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepció és Csongrád Megye Idegenforgalmi Koncepció

Bevezetés

27 / 72


Csongrád megye területfejlesztési koncepciója „A gazdasági kapcsolatok élénkítése: az áru-, személy- és információáramlás feltételeinek javítása” című 2. fejlesztési prioritása alatt, a 3 programban foglalkozik a turizmus fejlesztésével. A területfejlesztési koncepcióra alapulva készült el a megye idegenforgalmi koncepciója is, így a két dokumentum tökéletesen illeszkedik egymáshoz. A programkínálat bővítése elvezethet a szezonalitás mérsékléséhez, a tartózkodási idő meghosszabbítása a vendég-forgalom és az abból származó bevételek növekedését eredményezheti. A megyének építenie kell a Dél-Alföldön és az Eurorégióban kialakuló, megye-, sőt országhatárokon is túlnyúló (külső forrásokkal is támogatott) kapcsolatokra. Az idegenforgalmi koncepció meghatározza a fejlesztések alapcélját, mely „A fenntartható fejlődés elve alapján egyedi vonzerőink kihasználásával, magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával versenyképes komplex turisztikai termékek kialakítása, hatékony marketingmunkával azok megfelelő piacokra juttatása, mindezek eredményeként a tartózkodási idő és a bevételek növelése.” A területfejlesztési koncepció és a rá épülő idegenforgalmi koncepció a fejlesztési feltételekben, idegenforgalmi folyamatokban bekövetkezett változások és a helyi adottságok figyelembevételével az alábbi termékcsoport-fejlesztési irányokat határozta meg: -

A vízparti üdülés fejlesztése a már bevezetett (Szeged, Makó, Mártély, Csongrád) és a kialakulóban levő üdülőterületeken, a fogadási feltételek javításával, a szolgáltatások fejlesztésével. A Tisza, Körös és Maros menti sávok településein az öko-, vízi- és kerékpáros turizmus középtávon, kikötőfejlesztés hosszú távon ajánlható.

-

Közép és hosszú távon javasolható a megye jelentős gyógy- és termálvíz, illetve gyógyiszap adottságainak hatékonyabb kihasználása, a meglévő fürdők komplettírozása, új szolgáltatások, attrakciók bevezetése (döntően városokban: Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Mórahalom). Új fürdők nyitása csak alapos megfontolás és gazdaságossági számítások elvégzése után ajánlott.

-

Elsősorban Szegeden és a megye történelmi városaiban (Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Makón) a település kapcsolataira, gazdasági, tudományos, kulturális eseményeire felfűződő üzleti, kongresszusi és konferenciaturizmus. Rövid- és középtávon javasolható szálláshelyek kialakítása, konferenciatermek létesítése.

-

Nemzeti örökségünk része az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, mely a tágabb térség vonzerőivel kombinálva komplex turisztikai termékké formálható. Az Emlékpark középtávú koncepciójában foglalt feladatok elvégzése mellett a Csongrád-Szentes-Bugac-Ópusztaszer térségi együttműködésben való aktív részvételtől várhatjuk a lehetőségek teljesebb kihasználását.

-

A falusi vendégfogadás fejlesztése elősegíti a területi különbségek mérséklődését, pótlólagos jövedelemforrást jelent, mérsékli az életszínvonalbeli elmaradást még a kedvezőtlen adottságú területeken is. A közép- és hosszú távra javasolt program a férőhelyek ki- és átalakítását, a vendégfogadók szakmai és nyelvi képzését, az aktív önkormányzati szerepvállalást helyezi előtérbe.

-

A vadászat (44 vadászterület), kerékpározás (a Tisza, Maros gátak, Homokhátság) túrázás (350

Bevezetés

28 / 72


km jelzett turistaút), a sportturizmus (Szeged és Szentes központtal), borturizmus fejlesztése a megye adottságai alapján rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt javasolható. -

Közép- és hosszú távon ajánlható a határátkelők és környékük fejlesztése, felkészítése a jelenlegit is meghaladó forgalomra, a bevásárló-turizmus fogadására.

Az idegenforgalmi koncepció a fejlesztési prioritásokhoz meghatározza a javasolt, végrehajtható programokat is. 1. Gyógy- és termálvíz, gyógyiszap hasznosítás Gyógyturizmus Cél: A megye gazdag gyógyvízkészletének, a marosi gyógyiszapnak hasznosítása különböző betegségek kezelésére, rehabilitációra az idegenforgalom keretében. Javasolt programok: A meglévő gyógyászati létesítmények fejlesztése magas szintű orvosi ellátással, gyógy-

-

szolgáltatásokkal, a betegek kényelmét biztosító színvonalas szálláshelyekkel. Az átlagosnál hosszabb tartózkodási idejű, magasabb költésű vendégkör számára a kezeléseken kívüli idő eltöltésére gazdag programkínálat, a gyógyulást segítő aktív turisztikai lehetőségek kidolgozása. Az eddig befektetőre nem talált gyógy-idegenforgalom fejlesztési elképzelések áttekintése, a tervek felülvizsgálata. A tőkebevonási kísérletek sikertelensége okainak feltárása, a potenciális befektetők számára kedvezőbb feltételek biztosítása.

Wellness turizmus Cél: A megye gazdag termál- és gyógyvíz készletének az egészségmegőrzés szolgálatába állítása. A nagy beruházási igényű, erős versenyhelyzetben lévő gyógyturizmus mellett a termálturizmus új formáinak fejlesztése. Javasolt programok: Az egészség megőrzését, a jó kondíció megtartását célzó kezelésekre alapozott idegenforgalmi termékek kialakítása, aktív szabadidős programok, sportolási lehetőségek bevonásával. A természetgyógyászatra, fitness szolgáltatásokra, méregtelenítő kúrákra, testsúly-fogyasztó programokra alapozott egészségközpontok, -táborok létesítése. Az idegenforgalmi koncepció kistérségenként is meghatározza a javasolt fejlesztési intézkedéseket, ezek közül a makói kistérség számára javasolt intézkedések: A város és a kistérség turizmusfejlesztési programjának elkészítése. A gyógyvíz, gyógyiszap hasznosítására befektetők további keresése hazai és nemzetközi befektetési konferenciákon, valamint a Gazdasági Minisztérium, a Magyar Turizmus Rt. segítségének

Bevezetés

29 / 72


-

-

igénybevételével. Az üzleti és rendezvényturizmus fejlesztése. Az igényesebb vendégkör keresletének kielégítésére is alkalmas szálláshely-kapacitás bővítésének ösztönzése (további szállodai férőhelyek létesítése). A Korona szálloda optimális funkciójának kijelölése, az ehhez kapcsolódó fejlesztések megvalósítása. A kulturális turizmus további fejlesztése a már hagyományos rendezvények programjának gazdagításával. Más, megyei településekkel közös programok szervezése. Makó élénk sportéletére alapozva a sportturizmus fejlesztése. Termékfejlesztés a kistérség kínálati elemeinek bevonásával: – az aktív turisztikai adottságokon alapuló termékek (természetjárás, kerékpártúrák, sporttevékenységek, horgászat, vadászat, lovaglás); – kulturális és örökség turizmus, néprajzi táborok, műemlék túrák; – öko-turisztikai programok

-

Kistérségi feladatokat is ellátó Tourinform iroda létesítése. (A Tourinform iroda létrehozása

-

megtörtént!) Határon átnyúló természetjáró, kerékpáros, lovastúrák összeállítása, határmenti programok szervezése; a határ két oldalán működő gazdálkodó és civil szervezetek kapcsolatépítése.

-

A tranzitforgalom támasztotta igények minél szélesebb körű, a differenciált kereslethez igazodó színvonalú szolgáltatásokkal való kielégítése. A határátkelőhelyek és környékük fejlesztése. A bevásárló turizmus fogadása.

2.5

MAKÓ VÁROS ÉS A MAKÓI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

A makói kistérség 17 települése közül egyedül a kistérségi központ, Makó városi jogállású. A kistérség népességének fele a 25 ezer fős városban él. A kistérség településhálózata Csongrád megyében a legsűrűbb. A kistérség a megyei népességből 12%, területéből 16,5%-os arányt képvisel. A kistérségi megyei vállalkozói aktivitás alacsonyabb a megyénél és országosnál. Az összes Csongrád megyei vállalkozásnak 8%-a működik a kistérségben, ami elmarad a kistérség megyei népességi arányától. Ezer lakosra számítva 54 vállalkozás jut. A makói kistérségben az országhoz képest nagyobb szerepet töltenek be a vállalkozások között az egyéni vállalkozások, a közép- és nagyvállalkozások száma alacsony. Makó kistérségi gazdasági központ szerepét jelzi, hogy míg a városban 18 közép- és nagyvállalkozás működik, addig a kistérségben más településén csak 4 közepes vállalkozás található. A kistérségben a mezőgazdaság fontos szerepet tölt be, a foglalkoztatottak 15%-a ebben a gazdasági ágazatban tevékenykedik, de e mellett fokozatosan növekszik a szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya. A térség erős mezőgazdasági orientációját mutatja az is, hogy a társas vállalkozások között a mezőgazdasági vállalkozások aránya (11,7%,) a megyei és országos átlag háromszorosa, valamint, hogy az egyéni mezőgazdasági vállalkozások aránya az országos átlag kétszerese. Jelentős számú egyéni vállalkozó működik a kistérségben, különösen a mezőgazdaságban, ezek azonban általában tőkehiánnyal küzdő kényszervállalkozások. A kistérségi munkanélküliség 6,2%, ami némileg meghaladja a megyei és az országos átlagot is. A kistérség lakosság jövedelmi viszonyait az előzőeken kívül az 1000 lakosra jutó adózók alacsony száma

Bevezetés

30 / 72


befolyásolja. A kistérségben az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelmadó-alapot képező jövedelem 283 ezer forint, ami a megyei érték 78, az országos átlag 68%-a.

2.6

MAKÓ ÉS A MAKÓI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMA

A város és térsége idegenforgalmára a nagy átmenő forgalom jellemző. A tranzitforgalom megállítására meglévő adottságok azonban még nincsenek kellően kiaknázva. Makó vonzótényezői A makói térség legnagyobb turisztikai vonzerejét a gyógy- és termálvíz, valamint a rá épülő fürdő jelenti. A fürdőn kívül a májustól augusztus végéig nyitva tartó Maros-parti strand a városi kikapcsolódás, rekreáció másik színtere. Az ingyenesen igénybe vehető homokos strand, a zöld pázsit, az árnyas fák, a virágos terület, a jó levegőjű környezet, az új játszótér jelentik itt a fő vonzótényezőt. Fizetni csak a kabinokért, székek, asztalok, napozóágyak igénybevételéért, sportfelszerelések és pályák kölcsönzéséért kell. A városi és a megyei önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények a következők: József Attila Múzeum, a Levéltár, a József Attila Városi Könyvtár, a Park Mozi, az irodalmi emlékmúzeumként működő Espersit-ház, valamint az 1999-ben átadásra kerülő Hagymaház. A József Attila Múzeum 1981 óta állandó kiállítások keretein belül mutatja be a város 700 éves történetét, valamint helytörténeti, néprajzi, irodalmi és képzőművészeti gyűjteményeit. A Hagymaház a város legújabb közművelődési intézménye. Különböző kulturális, szakmai feladatok ellátásra alkalmas. Színházi előadások, szakkörök, hazai- és nemzetközi konferenciák, kiállítások és vásárok, művészeti fesztiválok megrendezésére nyújt lehetőséget. Helyt ad egy 400 fő befogadására alkalmas színháznak, egy impozáns előcsarnoknak, kávéháznak, egy miniszínpaddal rendelkező próbateremnek, valamint a Páger Antal Stúdiónak. A termálturizmussal összekapcsolható a konferencia- és a rendezvényturizmus is. A konferenciák helyszínének a Hagymaház alkalmas, gondot a vendégek megfelelő elszállásolása jelent. A városban gyakoriak a helyi, térségi vonzáskörű rendezvények, főként a kultúra területén. Makón szinte minden hónapra második hetére jut valamilyen, legalább városi szintű rendezvény, de az év folyamán számos, szélesebb körű, kistérségi vagy országos szintű rendezvényt szerveznek: így az országos hírnevű, nemzetközi vendégeket is fogadó Makói Nemzetközi Hagymafesztivált, a Makó Expot, vagy a Fürdőfesztivált. A rendezvények idején a városi szálláshelyek telítettek, a Hagymafesztivál alkalmával kb. 20-25 ezer vendég fordul meg a városban. A város hagyományos kulturális rendezvényeknek is teret ad: a szakmai körökben országos hírnevű Grafikai Alkotótelep, a határon túli kisebbség művészeinek teret adó Makói Művésztelep, az Ifjúsági Művésztelep, a klasszikus művészeti ágakat felölelő Nemzetközi Művészeti Fesztivál, Maros-menti Operett Fesztivál, és Néptáncfesztivál megrendezésével. Mindezek a rendezvények a város kistérségi szerepkörét tovább erősítik. A város kultúrtörténeti emlékek, építészeti látnivalók, műemlékek gazdag kínálatával bír. A város kiemelkedő építészeti látnivalói – a klasszicista Városháza (egykori megyeháza), a neobarokk Bérpalota,

Bevezetés

31 / 72


az eklektikus Korona Szálló, a barokk Szent István templom, a görög katolikus plébániatemplom, az ortodox zsinagóga vagy a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház – építészeti remekművek, érdemesek a megtekintésre. A hazai irodalom nagyjai közül József Attila, és Juhász Gyula is hosszabb időt töltött a városban, emléküket a József Attila Múzeum és az Espersit-ház, szobrok, illetve a közel 200 éves „Juhász Gyula emlékfa” őrzi. Egykori szülőhelyükön emléktábla, a városban szobor emlékeztet Makó leghíresebb szülötteire: a szociológus-politikus Erdei Ferencre, a sajtófejedelem Pulitzer Józsefre és a Ford „T-modell” konstruktőrére Galamb Józsefre. Makó idegenforgalmi kínálatában a szálláshelyek jelentik a szűk keresztmetszetet, mind minőségi, mind mennyiségi értelemben. A városban zömében panziók működnek, a Bástya Hotel valójában szintén ebbe a kategóriába tartozik. A szálláskínálat másik oldalát a camping és a motel jelenti. A szálláshelyekre érkező vendégek nagy része átutazó, akiknek a panzió színvonal megfelelő, a camping vendégkörét pedig a Maros-partra érkezők alkotják. Magasabb szintű szálláskínálat jelenleg nincs a városban, ez a Korona Szálloda rekonstrukciójának a befejezésével változhat meg. Rendezvények, például a Makói Hagymafesztivál vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmával a város szálláshelyei telítettek.

Bevezetés

32 / 72


Makói szálláshelyek kapacitása és ára 2002.

Hotel

Szoba/fő

Ár /Ft. 1 fő

Bástya Hotel Panziók Abigél Panzió Família Panzió Fenyő Panzió Karaván Panzió Kerekes Panzió ÖSSZESEN Camping Motel

2 fő

Reggeli 3 fő

15/45

5000

8200

9400

reggelivel

5/11+1 14/32 18/47 6/12 6/14 64/162 100 fő

4000 3000 3000 4000 4000

5000 4000 4600 5500 5500

7000 6000 6900 7500 7500

reggelivel +500Ft/fő +500Ft/fő +500Ft/fő +500Ft/fő

1200/feln. 700/gyer. 1800

2400

3600

3600

4800

80 fő

Makói kistérség A város turisztikai kínálatát szélesítik a kistérségi vonzóerők, így a természeti értékek (Körös-Maros Nemzeti Park, a Maros szigetvilága, kirándulóerdők), – melyek kiváló lehetőséget biztosítanak a „bakancsos” turizmusnak, és jelentős vadállományukkal a vadászturizmusnak –a kulturális, építészeti emlékek és a rendezvények. A Körös-Maros Nemzeti Park Makói kistérségre eső területegységei a Pitvarosi Puszták és a Makó-Landori erdők. A Körös-Maros Nemzeti Park létrehozása előtt a Pitvarosi Puszták Tájvédelmi Körzet, míg a Makó-Landori erdő Természetvédelmi Terület volt. A védett területek legjellemzőbb tulajdonságainak megőrzése és a tájkép természetes alkotóelemeinek egyensúlyban tartása érdekében korlátozzák a telekparcellázást, az építkezést, a bányanyitást, az ipartelepítést, általában a tájidegen létesítmények elhelyezését. A Pitvarosi Puszták 3156,2 ha nagyságú, közigazgatásilag Ambrózfalva, Csanádpalota, Királyhegyes, Makó, Nagyér, és – Békés megyére átnyúlva – Tótkomlós településekre kiterjedő területek alkotják. A Makó-Landori erdők 420,6 ha kiterjedésű, közigazgatásilag Makóhoz és Marosleléhez tartozó, a Maros árterén található terület. Makó mellett több településen működik vadásztársaság (pl.: Pitvaros, Földeák) és a térség majd minden településén szerepel a sportolási lehetőségek között a vadászat. A természeti környezet, a vizes élőhelyek lehetőséget biztosítanak horgászatra és a vízi-sport feltételei is adottak. Emellett lovaglási, kerékpározási kínálat is várja a turistákat.

Bevezetés

33 / 72


A kistérség települései bekapcsolódnak a rendezvényturizmus helyszínei közé, tovább szélesítve a térségi kínálatot. A kistérség és környezetének kiemelkedő rendezvényei az „Apátfalvai lovasnapok”, Maroslelén a „Lelei Napok”, valamint a Kübekházi Határmenti Találkozó és operettgála. A kistérségben számos műemlék, így kora középkori templomok, kúriák, múzeumok és szinte minden településen tájház és helytörténeti gyűjtemény található. A kistérség településeinek idegenforgalmi bemutatása Kiszombor A Makótól mindössze 4 km-nyire, a Maros bal partján fekvő település a szegedi nagytáj műemlék jellegű épületekben leggazdagabb települése. Itt található Csongrád megye legjelentősebb román kori emléke, az Árpád kori körtemplom, amely a XII-XIII. században épülhetett. Belső terét freskók díszítik. A látnivalók között megemlítésre érdemes a romantikus Rónay-kastély és kúria, valamint a felújított klasszicista Magtár épülete. Apátfalva A falu a Maros jobb partján fekszik. A Maros Nagylak és Apátfalva között 37 szigetet hozott létre. A faluban számos fűrészelt deszkaoromzatú, klasszicizáló homlokzatú parasztház található. A programok közül kiemelkedik a hagyományos Apátfalvi lovasnapok július hónapban. Magyarcsanád A község 10 km-re fekszik a magyar-román határtól, a Maros építette Senki szigeten kárókatonák és gémek fészkelnek. A településen egyedülálló módon 4 felekezeti templom is található: a szerb pravoszláv és a román ortodox templom mellett, római katolikus és református templom is épült az elmúlt két évszázadban. A Művelődési Házban nemzetiségek néprajzi gyűjteménye tekinthető meg. Csanádpalota A román határ mellett fekszik, Makótól 20 km-re. A Tájházban néprajzi gyűjtemény látogatható, míg az első magyar színigazgató, Kelemen László sírjánál, aki két évig kántortanítóként élt a faluban, kegyeleti parkot alakítottak ki. A falu szélén az ipari műemlék Hengermalom áll. Pitvaros A Blaskovics, a Montág és a Nagykopáncsi puszták maradékából tevődik össze a Pitvarosi Puszták, amely a Kőrős-Maros Nemzeti Park részét képezi. Az itt virágzó védett növények közül megemlíthető a tavaszi hérics és a vetővirág, ezek mellett daru, túzok, vércse is él itt és érdekes látványosság strucc farm. A falu és Kövegy község között csónakázható a csatornarendszer. A község területén sok elpusztult avar-kori faludomb található, legszebb a Fekete-halom. A település határában 75 Co-os gyógy- és ásványvízkút található és a 72 ha-os víztározó, ami a horgászok kedvelt pihenőhelye. A kulturális emlékek közül kiemelkedik a szlovák tájház és a szlovák kultúrát bemutató népművészeti gyűjtemény. A településen vadászatra, horgászatra, lovaglásra egyaránt nyílik lehetőség. Földeák

Bevezetés

34 / 72


A Makótól északra 13 km-re fekvő településen helyi védettségű kirándulóerdő, Kornel erdő található, gazdag állatvilággal. A faluban vadászatra (12 férőhelyes vadászház) és horgászatra is van lehetőség. Óföldeák Makó és Hódmezővásárhely között fekszik, a Száraz-ér mellett. A Kornel erdő gazdag őz-, fácán-, és bagolyfaunájával itt is megcsodálható. A műemlékek között kiemelkedő jelentőségű az 1400 körül épült gótikus templom, mely köré a XV. században vaskos falakat húztak. Így alakult ki a mai templomerőd, melyet 1990-95 között felújítottak. A programok között a vadászat mellett a templomi orgonahangversenyek rendezése is megjelenik. Maroslele A Makót és Hódmezővásárhelyt összekötő út mentén fekszik. A római katolikus templom a főoltár fából faragott szobrai miatt emelkedik ki a látnivalók sorából. A település hagyományos rendezvénye a „Lelei Napok” őszi vásárral, sportrendezvényekkel, műsorokkal. Csanádalberti A Makótól ÉK-i irányban 24 km-re fekvő településen 100-150 éves tájházak találhatók, de a vadászni vágyó vendégek számára a Pitvarosi Vadásztársaság Csanádalberti határáig nyúló területe biztosít kikapcsolódási lehetőséget.

Klárafalva A Makó és Szeged között félúton fekvő Klárafalva elsősorban Cross-pályájáról ismert. Összefoglalva Makó és kistérsége számtalan kulturális emlékkel és rendezvénnyel, változatos pihenési és sportolási lehetőséggel, hagyományőrző tevékenységgel és rendezvénnyel várja a vendégeket, amelyek egységes csomaggá szervezve alkalmasak lehetnek komplex idegenforgalmi kínálatot alkotni, a fürdő idegenforgalmi tevékenységét kiegészíteni. A makói kistérség idegenforgalmi vonzerői településenként Település Kiszombor Apátfalva Csanádpalota Pitvaros Földeák Óföldeák Maroslele Csanádalberti Nagylak Ferencszállás Makó 1 Pitvarossal közösen

horgászat vadászat lovaglás x x

x x

x x

x x x

x x x x

vendéglátás x x x

szálláshely x x x x

x1

x

x

x

x x x

x x

programok x x x x x x x x x x x

Bevezetés

35 / 72


A Makói kistérség – 50 ezer fős lakossága révén – a megye népességéből mintegy 12%-kal részesedik. A vendégforgalomban betöltött szerepe ennél kisebb. A tendenciákat vizsgálva a kistérség szerepe növekedett a megyében a férőhelykapacitás, a külföldi vendég és a külföldi vendégéjszakák tekintetében. A Makói kistérség kereskedelmi és magánszálláshelyeinek idegenforgalmi adatai

Férőhely

1998 2000 Részesedés* 1998 466 646 5,7

Részesedés* 2000 6,7

Vendég

7.680

5.008

4,2

3,1

Külföldi vendég

1.391

2.699

2,4

5,6

Vendégéjszaka

10.096

6.725

2,8

1,9

1.867

3.262

1,9

4,1

Külföldi vendégéjszaka

*A megyei adat százalékában kifejezve Forrás: KSH, Csongrád megye statisztikai évkönyve 1998-2000.

Az átlagos tartózkodási időben az országos átlagtól már a megyei értékek is elmaradnak. A megyei adatoktól is alacsonyabbak a makói kistérség értékei. Míg a megyében 2000-ben az összes vendég átlagos tartózkodási ideje 2,1, addig a kistérségben 1,3 éjszaka volt, a külföldi vendégek esetében a két érték 1,7 és 1,2 éjszakát mutatott. A magasabb külföldi vendégszám és alacsony tartózkodási idő a kistérség idegenforgalmának tranzit jellegét támasztják alá. A kistérség idegenforgalmi kínálata jelenleg nem elég vonzó, hogy a területen tartsa a turistákat, így azok csak 1-2 napot maradnak. A fürdő és annak szolgáltatásainak fejlesztésével várható, hogy a vendégek átlagos tartózkodási ideje is megnő, különösen, ha a gyógyászati kezelések, kúrák távolabbi, a kistérségen kívüli vendégkört is fogadni tudnak. Az élményfürdő megvalósulásával és a kistérségi vonzótényezők összehangolásával egyedi, specifikus idegenforgalmi kínálat alakítható ki. Makó város A kistérség idegenforgalmi központja Makó. A város az idegenforgalmi motor szerepét tölti be a térségben. A makói gyógy– és termálfürdő fejlesztésének egyik célja, hogy ez a szerepe erősödjön a városnak, és megyei, régiós, valamint országos szinten is jelentős idegenforgalmi célterületté váljon. Pozitív folyamat, hogy a szálláshelyeken folyamatosan nő a férőhelyek száma. A vendégek átlagos tartózkodási ideje némileg növekedett. Kiemelkedő folyamat, hogy – a megyei tendenciával szemben – a külföldi vendégszám és a külföldi vendégéjszakák száma másfélszeresére nőtt az elmúlt években, ennek következtében a Makó megyei részesedése is emelkedett. A összes vendégforgalomban azonban – hasonlóan a megyéhez, bár azt meghaladó mértékben – negatív tendencia volt megfigyelhető. A vendégek és a vendégéjszakák száma 1998-as érték közel felével, illetve egyharmadával csökkent 2001-re, amit a belföldi vendégek elmaradása, az árvizek és a tiszai ciánszennyezés magyarázhat. Javítja a képet, hogy a kevesebb számú vendég átlagosan hosszabb ideig marad. Az átlagos tartózkodási idő az összes vendéget tekintve kismértékben növekvő, a külföldi vendégeket

Bevezetés

36 / 72


tekintve kismértékben csökkenő képet mutat. Ez a külföldi vendégek esetében a vendégszám növekedésétől elmaradó mértékű vendégéjszakák növekedésével, az összes vendéget tekintve viszont éppen ellenkezőleg, a vendégszám csökkenésénél kisebb mértékben csökkenő vendégéjszakáknak köszönhető.

Makó kereskedelmi és magánszálláshelyeinek idegenforgalmi adatai 1998 Férőhely Vendég Külföldi vendég Vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Átlagos tartózkodási idő külföldi vendégek (éjszaka)

1999

2000

2001

Változás* Részesedés** Részesedés** 1998-2000. 1998 (%) 2000. (%) (%) 238 54 5,5 6,5 3906 54 4,0 2,9 1904 153 2,1 5,3 5892 64 2,4 1,8 2506 148 1,7 3,9

444 7182 1248 8785 1695

571 4571 2266 6249 2790

624 4680 2592 6112 3129

1,2

1,4

1,3

1,5

123

1,4

1,2

1,2

1,3

97

*Az 1998-ös érték százalékában kifejezve ** A megyei érték százalékában kifejezve Forrás: KSH, Csongrád megye statisztikai évkönyve 1998-2000.

A város megyei részesdése a külföldi idegenforgalomban több mint megduplázódott, és némileg nőtt a szálláshelyekben betöltött szerepe is. Makó és Térsége területfejlesztési koncepciója A komplex területfejlesztési koncepcióban is megjelenik az idegenforgalom fejlesztése, mely szerint a kistérség gazdaságát sokrétűbbé teheti a vízi, a természetközeli (Körös-Maros Nemzeti Park) és a gyógyturizmus meglévő potenciáljának kiaknázása. A turizmusfejlesztési program célja az attraktív turisztikai kínálat fejlesztése. A magasabb fajlagos költésű látogatók arányának növelése érdekében speciálisan Magyarországra jellemző turisztikai kínálat kialakítására van szükség. Mindenek előtt a kulturális, gyógy, a termál, a rekreációs, az üzleti és az aktív (vízi, sport) turizmus kínálatának fejlesztésére mutatkoznak lehetőségek. Ezek közül kiemelt prioritást élvez a kongresszusi központok létesítése (a Hagymaházzal megvalósult), valamint a gyógy- és termálvizek turisztikai hasznosítása. Makó és Térsége turizmusfejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program A fejlesztési dokumentumban meghatározásra kerül a hosszú távú idegenforgalmi koncepció. Ennek alapján az alapcél, hogy Makó és térsége idegenforgalma segítse a helyi gazdaság versenyképességét, a turizmus váljon hosszú távon a kistérség gazdasági növekedésének katalizáló tényezőjévé. Stratégiai célok:

Bevezetés

37 / 72


-

A kistérség aktív szerepvállalásának elősegítése az EU regionális folyamataiban Az eredményes agrárgazdasági gyakorlatra épülő turisztikai lehetőségek kialakítása A társadalmi hagyományokra épülő és a művi örökségre épített sokszínű turizmus kialakításának elősegítése Az egyedi természeti erőforrásokra épülő turizmus fejlesztése

Kistérségi turizmusfejlesztési koncepcióban megfogalmazott prioritások és a hozzájuk kapcsolódó alprogramok: I. A turizmusipar kialakítását elősegítő külső kapcsolatok erősítése és a hálózatos fejlesztések előmozdítása I.1. Tranzit közlekedési infrastruktúra fejlesztése I.2.Turizmus irányítási rendszerének kialakítása I.3. Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése I.4. Információ szolgáltató hálózat kialakítása I.5. Kistérségi turizmus marketing alapjainak megteremtése II. A kistérségben élők jövedelemszerző forrásainak diverzifikálása, a munkaerő megtartó képesség erősítése II.1. Falusi turizmus minőségi feltételeinek kialakítása II.2. A vadgazdálkodás és a turizmus egyensúlyának megteremtése II.3. A lovasturizmus alapjainak lerakása III. Megkülönböztethető turisztikai imázzsal rendelkező kistérség kialakítása III.1. A nagy hagyományokkal rendelkező csoportos turizmus újraindítása III.2. Műemléki és kulturális turizmus fejlesztése IV. A fenntartható fejlődés elve mentén a természeti erőforrásoknak és a turisztikai célú hasznosítás egyensúlyának megteremtése IV.1. A természetes környezet által nyújtott rekreáció minőségének garantálása IV.2. A gyógyturizmus elemeire építő programcsomagok kialakítása, infrastruktúra fejlesztés. A gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógykezelés a kistérség egyetlen olyan exkluzív vonzereje, amely a magas költésű és az egészségbiztosítás által is támogatott vendégkörnek szól. Az alprogramból 2 operatív program került levezetésre: a gyógyturizmus infrastruktúra fejlesztése és a fitness szolgáltatások bővítése. Az exkluzív igények biztosításához a fürdő rekonstrukciójára, új termálkút fúrására, a terület bővítésére, és gyógyszálló létesítésére van szükség. A beruházás csak állami források igénybevételével és külső befektető bevonásával valósulhat meg.

Bevezetés

38 / 72


3.

A MAKÓI TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐ JELENLEGI ÁLLAPOTA

3.1

A FÜRDŐ KAPACITÁSÁNAK, SZOLGÁLTATÁSAINAK BEMUTATÁSA

A fürdő a Makó központjában, a 43-as számú főútvonal mellett található, a Teleki László utca – Szép utca – Marczibányi tér – Szegedi utca – Szent János tér által határolt területen helyezkedik el. A fürdőn kívül ebben a tömbben kap helyet a régi városháza épülete, de több családi ház is a Szent János tér oldalán. A parkolás a főbejárat előtt és a főépület előtti Marczibányi téren történhet. A helyi lakosok kerékpártárolókat igénybe vehetnek. A fürdő a városból gyorsan és könnyen megközelíthető, és a Makói kistérség településiről közúton maximum 30-40 perc alatt elérhető. A fürdő területe a múlt évi kisajátítás előtt 13.000 m2. Öltöző szerinti jelenlegi befogadóképessége napi 1600 fő. A fürdő városközponti elhelyezkedése több szempontból is előnyös. Egyrészt a kedvező elérhetőség szempontjából, másrészt városépítészeti szempontból, mivel a fejlesztés magas színvonalú építészeti megvalósítása esetén a belvárosban egy új, speciális funkciójú központ, városi tér jön létre, megújult, de mégis hagyományos, a városkörnyezethez igazodó építészeti stílusban. A létrejövő új városközpont a rekreációt, a pihenést szolgálja a tervek szerint zöldfelületekkel, oszlopos, árnyas terekkel, sétányokkal és egy elképzelés szerint forrásházzal a Marczibányi téren. A fürdőtől néhány perces sétával elérhető a Korona szálló épülete, de gyógyszálloda létesítésére is közvetlenül a fürdő mellett nyílna mód. Összességében tehát egy megújult fürdőkomplexum, városrész alakulna ki Makó központjában. A központi elhelyezkedésnek azonban hátránya is van. A városközpont beépítettsége miatt a fürdőterület jelentős bővítésére, fejlesztésére korlátozottak a lehetőségek. Az elmúlt évi kisajátításokkal a fürdő területe mintegy 15.000 m2–re nőtt. További bővítés lehetséges a Szent János tér családi házainak kisajátításával, mellyel mintegy 24.000 m2-re növekedne a fürdő területe. Ezt követően viszont csak közterek bevonásával és további kisajátításokkal lehetséges területnövelés. Munkaerőhelyzet A fürdőben jelenleg a foglalkoztatottak száma: 25 fő. (Fürdővezető; Gyógykezelő - 7 fő; Pénztáros - 2 fő; Gazdasági ügyintéző; Úszómester - 3 fő; Gépkezelő, létesítményőr - 3 fő; Fürdőszolgáltató - 8 fő) Az állandó foglalkoztatottakon kívül a munkaügyi központon keresztül közhasznú foglalkoztatottakat is alkalmaz a fürdő, évente kb. 15 főt, az elvégzendő munkához rugalmasan igazodva. A fürdő szolgáltatásai: Úszás (télen-nyáron), strandolás, egyéb sportolási lehetőségek (pl. asztalitenisz), konditorna, asszonytorna, szauna, szolárium, büfé, kölcsönzés, valamint gyógyászati tevékenységek. Társadalombiztosítási támogatású gyógyszolgáltatások a fürdőben: 01 Termál gyógymedence, hévízi tófürdő

Bevezetés

39 / 72


02 Termál kádfürdő 03 Iszappakolás, iszapfürdő 05 Szénsavas fürdő 06 Orvosi gyógymasszázs 07 Vízalatti vízsugármasszázs 08 Vízalatti csoportos gyógytorna 10 Csoportos gyógyúszás18 éves kor alatt (a 09-kódszámú Komplex gyógyfürdőellátás, és a 04-kódszámú Súlyfürdő nincs a fürdőben) Száraz elektromos kezelések vannak a fürdőben, de az OEP-pel nincs támogatási szerződés. Rövidhullámú kezelések a Kórházban vehetők igénybe. A Makói Temál- és Gyógyfürdő jelenleg a Társadalombiztosítással és a vasutas biztosítással áll szerződésben. Infrastruktúra, meglévő létesítmények: Főépület: -

-

A fürdőépület földszintje: büfé, pénztár, szauna, fedett kiúszó a versenymedencéhez, kabinos öltöző, női fogasos és szekrényes öltöző, vizes blokkok, elektromos kezelő, szénsavfürdő, örvényfürdő, elektromos kádfürdő, iszapkezelő, orvosi rendelő, szolárium. Első emelet: gyógymasszázs, víz alatti vízsugár-masszázs vagy tangentor kezelés, négyrekeszes galván kezelés és súlyhúzásos ágykezelés. 6 termál kádfürdő. Második emelet: napozó, asztalitenisz

Medencék: -

-

Úszómedence: 50 m-es, feszített víztükrű, 26oC-os, vízforgató rendszerű, télen légfűtéses sátorral fedett. Gyógymedence: 270 m2 vízfelületű, 1 m mély, középen is tagolt, ülőpadkás. Élménymedence: 2001-ben létrehozott 415 m2 vízfelületű, 120 cm vízmélységű, 28-32°C hőmérsékletű, feszített víztükrű, vízforgatós rendszerű. Élményelemek: hullámfürdő, vadvíziáram, 2 gomba, 4 nyakzuhany, 4 dögönyöző, 1 gejzír, 8-8 fekvő-, ülő- és álló hidromasszázs. Kismedence, gyermekpancsoló. A csúszda a pancsolóba juttatja el kicsi vendégeit.

Egyéb: Pázsitos napozó, pihenőpark, játszótér. Büfé, mozgóárusok Strand- és sportfelszerelés kölcsönző. -

Alapadottságok: A Vízellátás biztosítása 3 hideg vizes és 1 gyógyvizes kútból történik: Az 1 sz. kút B-56 jelű 1958-ban fúrt hideg vizes kút, mely a Marczibányi téren (strand bejárata előtt) található. A fürdőépület vízellátását biztosítja, vízhőmérséklete 20 Co, vízhozama 210 l/perc, talpmélysége 321,3 m. (Utolsó kútvizsgálat 1992-ben.)

Bevezetés

40 / 72


-

A hévíz kút B57/5-8 jelű 1956-ban fúrt az egyetlen melegvizes kút, mely fürdőépület régi városháza

-

felőli részén található. A fürdőépület és a medencék vízellátását biztosítja, a vízhőmérséklete 41 Co, vízhozama 500 l/perc, talpmélysége 993 m. A legutóbbi kútvizsgálat 2001. márciusában történt, mely eredményeinek kiértékelése szerint az 1992. évi mérésekhez képest a kút vízhozama, üzemi- és nyugalmi vízszintje gyakorlatilag alig változott. A jövőben is hasonló, közel egyensúlyi állapotra lehet számítani, ha a jelenlegivel azonos vízhozammal termeltetik a kutat. A kútfej akna és a benne lévő elzáró szerelvények karbantartását az üzemeltető folyamatosan és jól elvégzi. Ennek köszönhetően a 45 éve fúrt kút csőfeje és csatlakozó csőelemei szemmel láthatóan jó állapotban vannak. A 2 sz. kút B-209 jelű 1975-ben fúrt hideg vizes. A medencék vízellátását biztosítja, vízhőmérséklete

-

20 Co, vízhozama 220 l/perc, talpmélysége 230 m. (Utolsó kútvizsgálat 1992-ben.) A 3 sz. kút B-222 jelű, hideg vizes kút, mely a játszótér mellett található. A medencék vízellátását biztosítja, vízhőmérséklete 28 Co, vízhozama 350 l/perc, talpmélysége 432 m. (Utolsó kútvizsgálat 1992-ben.)

Marosi gyógyiszap Gyógyhatás: elsősorban reumatikus és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. A fürdő infrastruktúrája az 1950-es évek közepétől, a termálkút fúrásától, illetve a 60-as évektől, a fürdő létesítésétől kezdve, fokozatosan épült ki. Így a kutak, a fürdő épülete, a medencék, a gyógyászati eszközök, berendezések mind az elmúlt öt évtized alatt jöttek létre, vagy kerültek a fürdőbe. Különösen a gyógyászati berendezések esetében igaz az, hogy már akkor sem a legmodernebb berendezéseket sikerült megszerezni. A létesítmények kb. 10 évenkénti felújításai csak a szükséges állagmegóvásra voltak elegendők, minőségi fejlesztésre nem. A meglévő létesítmény a tervezett minőségi turizmus fogadására jelenlegi állapotában nem alkalmas. Új, minőségi létesítmények közé az 1994-től vízforgatós, feszített víztükrű, de nyitott úszómedence és a 2002 óta üzemelő nyitott élménymedence számítható. Az élménymedence egyedisége, modernsége csak a helyi, térségi, megyei vendégforgalom számára jelent vonzótényezőt, szerepe sem az országos, sem a nemzetközi turizmus térségbe csábításához nem elegendő. A fürdő éves termálvíz fölhasználása 401.874 m3, ez a termálkút jelenlegi teljes hozamát lefoglalja, fejlesztés csak a hozam növelésével, új kút fúrásával és a meglévő felújításával oldható meg. Tervekkel való ellátottság A jelenlegi tervek nem elégségesek a fürdő komplex fejlesztéséhez, és a kiírásra került pályázatokon való részvételhez. Mindenképpen szükség van a tervek megújítására, mert az elkészült engedélyezési tervek közül a legújabb is 2001. decemberi -

a tervek elkészülte óta létesült egy új medence, kisajátítás történt, melyek kapcsán át kell dolgozni a meglévő terveket a pályázathoz mindenképpen olyan tervekre lesz szükség, mely az aktuális állapotot tükrözi, tehát az új létesítéseket is tartalmazza a korábbi tervek olyan területre terjednek ki a tervezett gyógymedence esetében, mely önkormányzati

Bevezetés

41 / 72


tulajdonba kerülése nem történt meg. Így bár van rá építési engedély, de kiviteli terv megszerzése a nem saját tulajdonú területekre már nem lehetséges

Bevezetés


3.2

A FÜRDŐ PIACI HELYZETE

A fürdő vendégforgalma

Megnevezés gyek es s tanúszás ászat en

42 / 72

Az eladott jegyek, bérletek alapján becsült vendégszám 1998 1999 2000 2001 2002 47.554 40.028 37.711 38.936 57.132 141.494 154.576 155.921 154.350 163.397 20.000 18.715 15.617 11.386 8.000 49.523 70.035 62.697 62.761 54.413 260.569 285.353 273.946 269.434 282.942

Bevételek Bevételek értékesített szolgáltatások szerint Ft-ban Szolgáltatási csoportok apijegy érlet yógyászat gyéb skolás tanúszás ovábbi bevétel Összbevétel

1998

1999

2000

2001

6.421.904 7.059.550 7.712.040 8.949.260 5.451.600 6.866.800 7.534.250 8.715.350 12.956.005 19.809.141 26.653.341 26.998.000 1.096.025 1.130.440 1.210.600 1.508.060 1.200.000 1.497.200 1.561.700 1.366.320 1.638.563 2.213.307 2.157.615 2.248.692 28.764.097 38.576.438 46.829.546 49.785.682

2002 16.163.202 13.430.260 22.000.661 2.419.900 1.200.000 2.772.245 57.986.268

Az elmúlt években az összes vendégforgalom 260 ezer és 285 ezer fő között változott. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes belépők számának, és a bevételek évenkénti változásában, ami többféle okkal magyarázható. A gyógyászatban 1998-ról 1999-re jelentősen, 40%-kal nőtt a vendégszám, ezt is meghaladta azonban a gyógyászatban elért bevétel növekedése (52%-a az előző évi bevételnek). Ezt követően a vendégszám némileg csökkent, de a bevételekben további jelentős növekedés következet be. 2002-ben viszont a vendégszám nagyjából az 1998-as, a bevétel 1999-es szintre esett vissza. A gyógyászatban a vendégszámot a felírt, és igénybe vett kezelések száma adja. Ez Makó esetében elsősorban a körzethez tartozó betegeket jelenti, így az egészségügyi finanszírozás változásaira vezethető vissza a 4 év alatti fluktuáció. Az OEP, illetve megyei kirendeltsége 1999-től egyre kevesebb beteg orvosi ellátását volt képes megtéríteni, így a fürdőbe beutaltak, és kezelésen résztvevők száma is csökkenést mutat. A gyógyászati kezelések térítése a hivatalos besorolás szerint, azaz jelenleg a körzeti kategóriájú gyógyfürdő (B kategória) alapján történik, amit a vendégforgalom határoz meg. Az OEP a gyógyfürdő nyújtotta szolgáltatások kategóriánként meghatározott árának 100 %-t finanszírozza. A támogatásnál 15%-kal nagyobb árat, (amire lehetőség nyílna) nem kérik el a betegektől.

Bevezetés

43 / 72


A gyógyászatban 2000-ben a vendégszám csökkenése ellenére is növekvő bevételt a térítési díjak emelkedése eredményezi. Jelenleg a gyógyászat elsősorban Makóról és a környező településekről fogad betegeket. A körzeti betegek száma a továbbiakban jelentősen nem növelhető, hiszen a felírt kezeléseket a legtöbben igénybe is vették. Ha Makón egy országos, illetve nemzetközi jelentőségű gyógyturisztikai központ kialakítása a cél, akkor ehhez egyedi terméket és szolgáltatásokat kell kialakítani. Ehhez a megfelelő alapadottságok rendelkezésre állnak, de jelenleg nincsenek megfelelően kiaknázva, hiányoznak az infrastrukturális feltételek (gyógyszálló, megfelelő minőségi szálláshely, speciális gyógyszolgáltatások). Ahhoz, hogy a fürdő szélesebb körben ismertebb legyen, aktív marketingre van szükség. Kizárólagossá kell tenni a Marosi Iszap felhasználását, egyedi kezeléseket, terápiákat kellene bevezetni. Ezt csak a vállalkozói tőke bevonásával lehet megvalósítani. 2002-ben az élményrészleg átadását követően a fürdőben igénybe vett gyógyászati kezelések száma nagymértékben visszaesett, mely alól kivétel csupán a medencefürdő kezelések és a gyógymasszázs képez. Ennek a jelenségnek sajátos magyarázatát jelentheti, hogy a szakorvosok jellemzően csak e két kezelést írják fel, vagy a felírt, egyéb gyógykezeléseket nem veszik igénybe a betegek, s helyette inkább az élményfürdőzés örömeit választják. Valószínűsíthető, hogy egyik válasz sem állja meg a helyét, ezért ennek mélyebb elemzése válhat szükségessé. A bérletek által elérhető jelentős kedvezmények miatt a termálrészlegben a bérletes vendégek száma 1998-tól folyamatosan növekszik. A napijegyes forgalomban 2000-ig csökkenés, azt követően kismértékű, majd jelentős vendégszám emelkedés következett be. A 2001-es évet követő jelentős napijegyes és bérletes vendégforgalom emelkedést a TEKI forrásból megvalósult nyitott élményfürdő megépülése magyarázza. A jelenlegi élményrészleg csak a megyében, a kistérségben, a városban jelent egyedi vonzóerőt. Ezt bizonyítja, hogy bár 2001-hez képest 2002-ben mintegy 25 ezer fővel több vendég látogat majd a termálrészlegbe, és ezen belül 18 ezerrel több napijegyet értékesítetnek, addig a városban a kereskedelmi szálláshelyeken az év első 8 hónapjában csak kb. 200 fővel nőtt a vendégszám, a belföldi vendégszám pedig kismértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A fürdő vendégeinek nagy részét tehát a makóiak, és a közeli települések egy napos látogatói teszik ki. Az elmúlt évben sikerült az új attrakciókkal a fürdőbe csalogatni a helyieket, ez azt bizonyítja, hogy igényes, minőségi szolgáltatásokra van helyi fizetőképes kereslet. További minőségi szolgáltatások kialakításával, pl.: fedett élményrészleg, csúszdák kialakításával megtartható és tovább növelhető a fürdő vendégforgalma, valamint a szezonális különbségek is mérsékelhetők. E fejlesztésekkel a fürdő már regionális szerepkörűvé válhat, azonban országos, nemzetközi idegenforgalmi célpont csak további jelentős fejlesztések révén lehet. Ehhez nagyobb fürdő- és zöldterületre, gazdagabb medencekínálatra és színesebb élményfunkciókra lenne szükség. (A főleg a szezon elején és végén érkező külföldi vendégek aránya igen alacsony, nem éri el az 1 %-ot.) A fürdő belépőjegy árai – különösen a 440 Ft-os, teljes napra szóló felnőtt belépő, vagy a 250 Ft-os kedvezményes jegy, vagy akár az éves belépő (különösen fényképes igazolvány nélkül) – egy olyan

Bevezetés

44 / 72


fürdőbe, ahol a napi belépővel gyógy-, úszó-, és élménymedence is rendelkezésre áll, sőt gyógyászati kezelések is igénybe vehetők, igen alacsonynak számít. Ez még akkor is igaz, ha gyógymedence, vagy éppen a főépület és a kezelők nem a kor színvonalának megfelelőek. A napijegyes értékesítésben az élményfürdő hatására több mint kétszeresére nőtt a bevétel, a bérletes értékesítésben 50%-kal. Összesítve a termálrészleg az előző évinél több mint 14 millió Ft-tal több bevételt fog termelni. Az iskolás tanúszás a Makói Önkormányzat támogatásával valósul meg. A támogatás fix összegű, évi 1,2 millió Ft, melyhez az elmúlt években pályázati forrásokból további támogatások csatlakoztak. A fix összegű támogatás, és az évről évre növekvő költségek azonban egyre kevesebb tanuló részvételét teszi lehetővé az iskolai tanúszás keretében.

Bevezetés

45 / 72


Kiadások A fürdő működtetésének költségei (Ft) Költségfajták Bér+bérköltség Energia (gáz, víz, áram, stb.) Egyéb (karbantartás, telefon, vegyszer, stb.) Összesen

1998 1999 16.436.195 20.884.457 10.485.586 11.151.210

2000 16.605.188 11.800.900

2001 28.182.000 10.983.000

2002. 40.937.633 17.165.647

12.890.827 15.196.870

25.798.680

20.835.000

21.943.109

39.814.606 47.234.536

54.206.768

60.000.000

80.046.389

A fürdőtől kapott kiadási összesítés alapján nem lehet lebontani a költségeket az egyes részlegek (termál, gyógy, iskolás tanúszás) szerint. Ennek ellenére több megállapítás tehető a fürdő kiadásait vizsgálva: Az elmúlt 4 év során értékében a minimálbér emelkedése miatt két és félszeresére nőttek a bérjellegű kifizetések, az utóbbi két évben a bérköltségek az összkiadás közel felét adták. Az energiaköltségek közel 30%-kal nőttek, de az összkiadáshoz viszonyítva némileg csökkent az

-

aránya. Az utolsó évben bekövetkező jelentős energiaköltség-növekedést az új élménymedence vízellátása, vízmelegítése okozta. Egy új termálkút fúrása csökkentené ezeket a kiadásokat. Az egyéb kiadások nagyjából az összkiadás egyharmadát adták (kivéve 2000-ben, amikor közel felét), az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatva. A vízforgató rendszerű medencék kialakítása csökkentette az egyéb kiadásokat, miközben növelte az energiaköltségeket. A fejlesztések elmaradásával a karbantartási költségek növekedése prognosztizálható.

Önkormányzati kiegészítések (Ft) 1998 Önkormányzati támogatás

9.188.000

1999 11.250.000

2000 3.713.000

2001 6.628.864

2002 22.060.121

Az elmúlt években a fürdő működése veszteséges volt, az önkormányzati kiegészítésekkel sikerült a működési hiányokat pótolni. A helyzetet érdemben az élménymedence megnyitása sem változtatta meg. A bérköltségek növekedése miatt jelentős működési hiány keletkezett a fürdőben.

Bevezetés

46 / 72


4. A FÜRDŐFEJLESZTÉS ALTERNATÍVÁI 4.1

AZ ALTERNATÍVÁKKAL KAPCSOLATOS ALAPELVEK

A fejlesztési alternatívák két fő, tervezési témakörbe csoportosíthatók, melyek között azonban tartalmi átfedések szükségszerűen bekövetkeznek. I. A fürdőfejlesztés helyszíne II. A fürdőfejlesztés belső, műszaki tartalma I. A fejlesztés helyszíneként két alapvető alternatíva lehetséges (a fejlesztés alatt a gyógyászati és az élményfunkciók térben együttes fejlesztése értendő!) I./A. a fejlesztés zöldmezős beruházásként, a város más területén valósul meg I./B. a fejlesztés a fürdő jelenlegi helyén, és területének kibővítésével valósul meg I./AB. A gyógyászati és az élményfürdő funkció területi szétválasztásából következik az I./A – I./B alternatívák sajátos összeolvadása, miszerint mindkét helyszínen, az egyedi működési funkcióhoz igazodó fejlesztés történik. A két lehetséges változat: I./AB1. a fürdő jelenlegi helyén maradó gyógyászati funkció fejlesztése mellett, zöldmezős beruházásként új területen élményfürdő, strand létesül; I./AB2. a fürdő jelenlegi helyén maradó élményfürdő, strand fejlesztése mellett, zöldmezős beruházásként új területen gyógyászati komplexum létesül; II. A fürdőfejlesztés belső, műszaki tartalma tekintetében két fő alapelvet szükséges érvényesíteni. II./1. Lehetőség szerint fenn kell tartani a fürdő folyamatos, gyógyászatot és élményfürdőzést is kiszolgáló működőképességét II./2. Az önkormányzat tehervállalási képesség mértékéhez kell igazítani a fürdőfejlesztés egyes ütemeit. A folyamatos működőképesség fenntartásánál törekedni kell arra, hogy az egyes fejlesztési ütemek műszaki megvalósítása során mind a gyógyászati, mind az élményfürdőzési funkció egyidejűleg biztosított maradjon. (A meglévő tervek alapján a nyitott gyógymedence áthelyezésre kerülne, és helyére épülne fel a meglévő nyitott élménymedencéhez kapcsolódó, fedett élménymedence. A fürdő folyamatos működőképességének fenntartása érdekében a fedett élménymedence megépítését mindenképpen meg kell, hogy előzze egy új – lehetőség szerint fedett gyógymedence létesítése. A főépület rekonstrukciója során számolni kell a fürdőhasználat korlátozásával, esetleg a fürdő időszakos bezárásával is!) Az önkormányzat pénzügyi korlátja kihatással van a fürdőfejlesztéshez kapcsolható saját források mértékére. Éves szinten mintegy 300-400 millió Ft felhasználásra lát lehetőséget az önkormányzat, vagyis lehetőség szerint az egyes fejlesztési ütemek ekkora nagyságrendűek legyenek. Természetesen a komplex fejlesztés egészében lesznek olyan alprojektek, melyek meghaladják ezt a mértéket, mert a pályázati források megszerzésénél egységes szemléletű, önmagában is hasznosítható fejlesztés támogatható, ami a beruházás volumenét megemeli az egyes fejlesztési ütemek összevonása útján.

Bevezetés

47 / 72


A megvalósítás fejlesztési ütemekből áll, igazodva a fürdőfejlesztés helyszínéhez. FEJLESZTÉSI ÜTEMEK

I./A. a fejlesztés zöldmezős beruházásként, a város más területén valósul meg 1. a terület kisajátítása 2. a terület infrastrukturális ellátása

I./B. a fejlesztés a fürdő jelenlegi helyén valósul meg 1. főépület rekonstrukciója 2. kútfúrás, egy meglévő gyógyvizet adó kút felújítása 3. parkosítás, strand területének kialakítása 3. nyitott és fedett gyógymedence építése, gyógyrészleg építése 4. kútfúrások 4. gyógyszálló létesítése 5. nyitott-fedett élménymedencék építése 5. kisajátítás bővítés esetén 6. nyitott és fedett gyógymedence építése 6. fedett élménymedence építése 7. az élményfunkciót kiszolgáló épületek, (7. tanmedence létesítése) létesítmények (pl. csúszdák) építése 8. gyógyászati centrum és szálló létesítése A fürdő jelenlegi helyén megvalósítandó fejlesztési ütemek Főépület A főépület rekonstrukcióját a jövőben mindenképpen meg kell valósítani, a mai igényeknek már nem felel meg az állapota. A jelenlegi tervek szerint a főépületi rekonstrukció önállóan is meghaladja az ütemekre fordítható, az önkormányzat által meghatározott kereteket. A főépület átalakításának becsült költsége a gyógyászati berendezésekkel együtt mintegy 540 millió Ft. A költségek nem csökkenthetők le, és a felújítás sem bontható fel több ütemre. Az itt megjelenő költségekre tehát mindenképpen számítani kell, akármelyik ütem tartalmazza is a kialakítást. A jelen elképzelés szerint a főépületben elsősorban gyógyászati részlegek, öltözők és néhány élményfunkció kapna helyet. Ha a főépület rekonstrukciója a gyógyrészleghez képest későbbi ütemben valósul meg, a teljes gyógyászati szolgáltatási kör nem alakul ki, vagyis nem lesz képes versenyképes szolgáltatást nyújtani a fürdő. A probléma megoldását egy teljes új gyógyászati épület létesítése jelentené, mégpedig a tervezett gyógyrészleg meghosszabbításával a majdani gyógyszállóig. Ekkor a főépület rekonstrukciója nem zavarná a gyógyszolgáltatásokat és helységeibe tervezhetők wellness-fitness szolgáltatások, (pl.: a jelenleginél nagyobb szauna, fitness-terem, kezelők, stb.). Ezek a helyiségek bérbe adhatók, vagy hosszú távú szerződések köthetők vállalkozásokkal, amelyek a megtérülést könnyebbé teszik, valamint, forgalmat is képesek generálni a fürdőbe. Ezzel a megoldással a fürdő szolgáltatásainak színvonala tovább emelhető. Ugyanakkor az új épület beruházási költsége 850 millió Ft-ra becsülhető és ehhez jönne a gyógyászati berendezések nélküli főépület rekonstrukció 450 millió Ft-os tétele. E költségek meghaladják a jelenleg elérhető kereteket, ezért ez a megoldás költségoldalról nem támogatható. Gyógyszálló A volt városháza területének 16 %-os tulajdonosa a Földhivatal, így területcseréhez a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatósággal kell egyeztetni, de miniszteri döntés, jóváhagyás is kell hozzá. Gyógyszálló

Bevezetés

48 / 72


létesítésére a volt városháza épülete nyújt kiváló lehetőséget, hiszen egy tömbben helyezkedik el a fürdővel, közvetlenül szomszédos vele, patinás, műemlék épület, alkalmas magas szintű szálláshely kialakítására. Az épület átalakítása 50 szobás gyógyszállóvá kb. 750 millió Ft-ba kerülne. Az átalakítás során megoldható, hogy az épülethez közvetlenül csatlakozzon a fürdő gyógyrészlege és a gyógymedencék. A közvetlen csatlakozást biztosító épületszárnyban kialakíthatók akár további szobák, akár gyógyászati funkciók is. Az épület átalakításában az önkormányzat közreműködése célszerű, de már ebbe a folyamatba is befektetői tőke bevonása lenne kívánatos. A szálló működtetésének mindenképpen piaci alapon kell történnie. Támogatható piaci szereplő bevonása kedvezményes értékesítéssel, vagy kedvezményes hosszú távú bérleti joggal, de cserébe mindenképpen meg kell követelni a felújítást, átalakítást, és legalább a kezdeti időszakban a nyereség visszaforgatását. Az önkormányzat meghirdeti befektetési lehetőségként a gyógyszállót, illetve a gyógyszállót és a gyógyászati részleget együtt. Az utóbbi esetben a fürdő fejlesztésébe is bevonható vállalkozói tőke, igaz ezáltal megjelenik a vállalkozói érdek is. Amennyiben csak a gyógyszálló kialakítására és üzemeltetésére jelentkezik befektető, akkor célszerű egy előszerződést kötni, melyben az önkormányzat vállalja a kiválasztott épület(rész) át(el)adását, és a gyógyászati részleg kialakítását pályázati források bevonásával, a befektető pedig a gyógyszálló kialakítását meghatározott időpontra. A pályázat sikere esetén lehetne megkötni a szerződést. A befektetőnek vállalnia kell, hogy az első 3 év bevételeit visszaforgatja a fürdő tovább fejlesztésébe. Sikeres megvalósítás esetén a szálló betegekkel látja el a fürdőt, a fürdő adottságai és szolgáltatásai pedig vendégforgalmat indukálnak a szállóba. Amennyiben a városháza épülete nem vonható be, úgy mindenképpen olyan épület vehető csak számításba, mely közel fekszik a fürdőhöz. Szóba került a Teleki László, Szép utca sarkán lévő rendőrségi épület ilyen célú hasznosítása, azonban ellene szól, hogy nem éri el kritikus méretet (50 szoba) a kialakítható szobák tekintetében, illetve szomszédságában középfokú oktatási intézmény működik. Külön beruházás kell, hogy biztosítható legyen a fedett átjárási lehetőség a fürdőbe. Élményrészleg Az élményrészleg fejlesztési költségei is meghaladják a tervezett kereteket. A csúszdatorony és az élményrészleg együttes megvalósítása közel 700 milliós beruházást igényelne. Mivel az építészeti terv tartalmának változtatása nem célszerű, ezért ez a költség nem csökkenthető. A csúszdatorony önmagában építészetileg nem indokolható, csak az élményépülettel együtt. A megtérülés biztosítható, mivel az élményfürdő elsősorban a helyi lakosságot célozza meg, nincs szükség szállásférőhely biztosítására, mert elmúlt időszak tapasztalatai alapján a helyi vendégek hajlandók fizetni a magasabb szolgáltatásokért. A fedett medence kialakításával várható a szezonon kívüli vendégforgalom emelkedése is. Az élményrészleg kialakítása csak új termálkút fúrása, új gyógymedence létesítése és a gyógyrészleg megvalósítása után javasolható.

Bevezetés

49 / 72


Tanmedence A korábbi pályázati tervek összevontan (nem tartalmazzák a tanuszoda-részleg fejlesztését. A tanmedence létesítése kapcsán a következő megállapítások tehetők: A tanmedence létesítése csak a megtérülési szempontokat vizsgálva nem kedvező, hiszen az önkormányzat finanszírozásában történik az úszásoktatás. Várhatóan lassan térülne meg – csak hosszú távon – a beruházás. Ugyanakkor fontos egészségügyi, szociális, oktatásügyi szempont, hogy 8-10.000 helyett 15-20.000 iskolás vehetne részt az oktatásban. A beruházási költségek (melyek a kisajátítást is tartalmazzák) magasak, kb. 640 millió Ft-ra rúgnak. Ez is magyarázza azt a véleményt, miszerint a tanmedence megvalósítása ugyan igen fontos lenne a helyi sportélet szempontjából, mégis a magas beruházási költségek és a megtérülést nem biztosító alacsony bevételek miatt kedvezőbb a gyógyvíz hasznosításába fektetni forrásokat. A jelenlegi tervek – az épületek belső terei és az összterület, zöldterületek – túlzsúfoltnak tűnnek. A későbbi fejlesztéseket követően várható növekvő vendégszám a fürdő zöldterületeit is telítetté, túlzsúfolttá változtatja. Ezért a tanmedencéhez szükséges, még kisajátítandó területeket inkább zöldterületként kellene fenntartani. A tanmedence létesítése mellett szól, hogy a fejlesztési költségek biztosításához, az összköltség 95%-ig terjedő címzett támogatás is igénybe vehető. Mindezek alapján a tervekben szereplő tanmedence fejlesztésének újragondolását javasoljuk. A jelenlegi, illetve a bővítésnél számba vett terület a három funkció (gyógyászat, élmény, tanúszás) számára szűkös. Vagy további területbevonásra van szükség, vagy a funkciók összevonása ajánlatos. Például az úszásoktatás a tanévben a fedett élményrészlegben is megoldható lenne, ha lehatárolható lenne ebben egy tanmedence rész. Ha szükséges a nyári időszak úszásoktatása (táborok) számára olcsóbban, kisebb területigénnyel létesíthető lenne egy nyitott oktatómedence is. Amennyiben a funkciók szétválasztásra kerülnek (I./AB alternatívák), úgy mód nyílik a tanmedence és épületének megépítésére is.

4.2

AZ ALTERNATÍVÁK TARTALMA ÉS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

I./A. – alternatíva: A fejlesztés zöldmezős beruházásként, a város más területén valósul meg Új, a jelenlegi fürdő területével kapcsolatban nem álló, zöldmezős beruházás esetére két városi terület részletesebb vizsgálata indokolt. 1. Maros-part 2. Gerizdes városrésztől délre eső terület és/vagy a Gerizdes városrész és Dózsa-telep közötti üres terület 1. Zöldmezős beruházás a Maros-parton A Maros-parton a zöldmezős beruházás nem megvalósítható. A terület a hullámtéren található, így itt a 46/1999.(III. 18.) Korm. rendelet alapján csak a meder használatával, fenntartásával közvetlenül

Bevezetés

50 / 72


összefüggő építményt szabad elhelyezni. Kivételként a rendelet közösségi, vízisport és sporthorgászati létesítmények létesítését csak helyi építési szabályzat, szabályozási terv alapján engedélyezi. A rendeletben foglaltak szerint mindenfajta létesítéshez a vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, mint szakhatóságként történő közreműködése esetén lehetséges. Az elmúlt évek árvizeinek hatására a szakhatóságok szigorították az engedélyek kiadását, így nem várható, hogy a hullámtérre építési engedélyt adnának ki. A létesítés esetén az épületre a biztosítótársaságok sem kötnének szerződést. Ilyen körülmények között nem várható, hogy sikerül tőkeerős beruházót találni az új fürdő megépítésére és üzemeltetésére. 2. Zöldmezős beruházás a Gerizdes városrészen – (I. jelű terület a térképen) A jelenleg beépítetlen földterület város délkeleti határában található, melyet délről a Maros védőgátja és a Szeged-Makó vasútvonal együttesen határol, északról pedig lakóövezet szegélyezi. A vizsgált terület mintegy 20 ha nagyságú, melynek kb. 1/3-a önkormányzati tulajdonban van, ezért közel 13 ha nagyságú terület kisajátítása válik szükségessé. A terület város belterületéhez tartozik és a rendezési terv övezeti besorolása is megengedi a tervezett fejlesztés megvalósítását. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen infrastruktúra a területen. A Gerizdes városrészen nincs megoldva a szennyvízelvezetés. A csatornázásra elkészült a vízjogi létesítési engedélyezési terv. A komplex fürdőfejlesztés költségeihez - a fürdőterület csatornázása mellett - hozzá kell számolni a városrész – jobb esetben csak néhány utcájának - csatornázási költségeit, mellyel a meglévő hálózathoz csatlakozhat a majdani fürdő. A létesítendő fürdő szennyvízterhelése méretezési és kapacitásbeli problémákat is előidézhet. A vezetékes víz, a vezetékes gáz és az elektromos áram a „telekhatárnál” hozzáférhető, ugyanakkor a fürdőterület elérését és belső feltárását adó útépítés jelentős többletköltséget jelent. Az új fürdőterület kisajátítása és infrastrukturális ellátása becsülhetően [1] mintegy 250-300 millió Ft-ra tehető , mely többletköltséget jelent a fürdő meglévő területén történő fejlesztéshez képest. Ebből nagyságrendileg a kisajátítás 50-60 millió Ft, a csatornaépítés 60-70 millió Ft, a vezetékes víz 20-25 millió Ft, a vezetékes gáz 20-25 millió Ft, az elektromos áram 10-15 millió Ft, az útépítés 80-100 millió Ft. Összehasonlításképpen ebből a fürdő jelenlegi helyén a gyógyrészleg és a fedett medence (kútfúrás nélkül) megvalósítható lenne. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az új zöldmezős beruházás keretében a jelenlegi, illetve a fejlesztett fürdőnek a pontos mását építenénk meg, akkor ugyan a kisajátítás 150 millió Ft-nyi megtakarítást jelentene, mégis az infrastruktúrák (300 millió Ft), az 50 m-es úszómedence (200 millió Ft), a nyitott élménymedence megépítése (200 millió Ft), a kútfúrások (90 millió Ft), összesen kb. 800 millió Ft többletköltséget eredményez. Vagyis azzal, hogy csupán kitelepítésre kerülne a városközpontból a fejlesztett fürdő egy új területre rögtön 600-650 millió Ft-os indulási többletköltség mutatkozik. Ebben az

Bevezetés

51 / 72


összegben nincs figyelembe véve, hogy az új helyen igazán vonzóvá tételéhez több és nagyobb medence építésére van szükség, valamint a gyógyászati épületkomplexum alapoktól való megvalósítása is jóval többe kerül, mint a jelenlegi rekonstrukciója. Ha még ezen tételeket is hozzá vesszük a 600 millió Ft-hoz, akkor könnyedén elérhető az 1-1,2 milliárdos többlet beruházási költség. Ez lényegében a jelenlegi területen tervezett fejlesztés (kb. 2,6 milliárd Ft) közel 40 %-a. A Gerizdes városrész fejlesztési területként történő kijelölése esetén a következő előnyök és hátrányok emelhetők ki: Előnyök: lehetőség nyílik magas szintű élmény és gyógyászati szolgáltatások kialakítására, azok későbbi továbbfejlesztésére, illetve a terület szabadidő központtá (sportpályák, vízi vidámpark, pihenőpark, csónakázó tó) fejlesztésére; új, a mai igényeket kielégítő, korszerű építészeti megoldások alkalmazásának lehetősége; a város településszerkezeti, rendezési terve támogatja a fejlesztési elképzelést; a Maros-part viszonylagos közelsége; hozzájárul a teljes városrész revitalizációjához, infrastrukturális ellátásának javításához; Makónak új idegenforgalmi vonzerőt jelentő fürdője lesz, mely a gazdaság más területein is kedvező változásokat generál, a turizmus multiplikátor hatása révén; Hátrányok: a terület csak egy része van önkormányzati tulajdonban, kisajátításokra van szükség; mind a gyógyászati funkció, mind az élményfunkció beindításához új kutakat kell fúrni, s a feltárt vizet – amennyiben megfelelő - gyógyvízzé kell minősíttetni, melynek megszerzése évekig is eltarthat (a gyógyászati funkció – kedvezőtlen vízminősítés esetén – meghiúsulhat, ami a komplex fejlesztés realitását kérdőjelezheti meg); jelentős infrastrukturális beruházások szükségesek az új területen; a zöldmezős beruházás megvalósulása a jelenlegi fürdő működését tenné értelmetlenné, ezért annak más célú hasznosítása újabb költségeket jelentene; 2./a Zöldmezős beruházás a Gerizdes városrész és a Dózsa-telep közötti területen – II. jelű terület a térképen A városi RRT. az előbbi területtel együtt jelölte ki ezt a 28 ha-os területet. Így Makón mintegy 48 ha egybefüggő terület áll rendelkezésre zöldterületi intézmények, sportpályák, városliget, szabadidőpark funkció betöltésére, mely funkcióba a termál- és gyógyfürdő komplexum megvalósítása is „belefér”. A terület egybefüggő egészet alkot, vagyis a fejlesztés mértékéhez igazítva vonható be földterület. A terület megbontása két tényezőre vezethető vissza. Részben külön-külön is megfelelő nagyságú területet biztosítanak a fejlesztéshez, részben pedig eltérő költségek mutatkoznak a terület, infrastrukturális szempontú alkalmassá tétele tekintetében. Mivel ez a terület önmagában is nagyobb az előbbinél, ezért a belső infrastruktúra kiépítése is költségesebb, amennyiben a teljes terület bevonásra kerül a fejlesztésbe. Emellett számolni kell a terület rekultiválásával is, mert jelenleg építési és egyéb szemét lerakatként funkcionál. A terület megközelítően

Bevezetés

52 / 72


58 %-a önkormányzati tulajdonban van, ezért kisajátítás költsége – mintegy 20 %-al – kisebb. A csatornázás esetében megoldható a meglévő városi hálózatra történő rácsatlakozás, ezért ebben is elérhető költségmegtakarítás. Összességében a rekultivációs pluszköltség megközelítőleg fedezhető a kisajátítás és a csatornázás kisebb költségeivel, vagyis e terület esetében is nagyságrendileg az előző területnél számolt költségtöbblettel lehet kalkulálni. A két területen szükséges hatalmas beruházási költségek, a vázolt hátrányok, valamint az önkormányzat szűkös fejlesztési forrásai a terület rövid, illetve közép távú hasznosítását, új teljes fürdőkomplexum kialakítását erősen megkérdőjelezi. Ugyanakkor a terület nyújtotta előnyök hosszú távon egy új városi és idegenforgalmi igények számára is alkalmas sport-szabadidő park jellegű fejlesztést tesznek lehetővé. Ebben vállalkozói tőkével mindenféle szabadidős tevékenység kialakítása elképzelhető, így akár új gyógyászati központ, akár élményfürdő jellegű fejlesztés is. A gyógyászati központ fejlesztését a Maros és a közelben kitermelt gyógyiszap is elősegíti. A fejlesztések azonban csak beruházói tőke bevonásával képzelhetők el. A fejlesztési költségek meghatározásánál I. változat alatt számoltunk a teljes fürdőberuházás új, zöldmezős helyszínen történő kialakításával.

I./AB. – alternatívák: A gyógyászati és az élményfürdő funkció területi szétválasztásából következik egy vegyes alternatíva, miszerint mindkét helyszínen, az egyedi működési funkcióhoz igazodó, tiszta profilú fejlesztés történik. Vizsgálatok során egyre inkább előtérbe került a tervezett fejlesztés egy gyenge pontja. A gyógyfürdő jelenlegi területe a város szívében található. A központi fekvésnek nagyon nagy előnye, hogy bárki által könnyen megközelíthető. Hátránya viszont, hogy egy épületek közé beékelődött helyen fekszik, kicsi a strandolásra, napozásra alkalmas területe, s a fürdő parkjának jelentős mértékű bővítéséhez nagy terület kisajátítása és szanálása szükséges. A kisajátítások bizonytalansága és magas költsége is nehezíti a terjeszkedést. További hátránya a város körül található területekhez képest szennyezettebb levegő. A légszennyezés mértéke a várost elkerülő út, illetve az M43-as gyorsforgalmi út kiépítésével csökkeni fog. Feltételezve a jól előkészített marketing munka eredményességét, mely alapján a fürdő megfelelő hírnévre tesz szert, és nagyszámú látogató keresi fel, néhány éven belül eljuthat a fürdő arra a pontra, hogy a bővítését kell fontolgatni. Ekkor felerősödhet a területbeli korlátok jelentősége, a fürdő további terjeszkedése, új medencék építése kapcsán. A profil szétválasztásából eredő, külön-külön területen történő fejlesztések közös előnyei és hátrányai: Előnyök a két fejlesztési profil egy területre való bezsúfolása helyett optimális helykihasználást és építészeti kialakítást tesz lehetővé mind a magas szintű élményfunkció, mind a teljes körű gyógyászat kiszolgálására; nagyobb szabadságot ad az egyedi arculat, a sajátos szolgáltatáskör kialakításánál, ami a jelenlegi -

konkurenciaharcban versenyelőnyt eredményez a meglévő fürdő kiépült kapacitásai továbbra is kihasználtak maradnak, illetve a választott profilhoz

Bevezetés

53 / 72


-

-

igazítottan továbbfejleszthető; a fürdő jelenlegi területéről kitelepítendő profil tekintetében nincsenek építészeti kötöttségek, s a maradó profil funkciójához is jobban illeszthetők a fejlesztési elképzelések (meglévő tervek módosítását igényli); a fürdő további működése és fejlesztése hozzájárul a városközpont megújulásához is;

Hátrányok az új területen nincs még fúrt kút, ennek hőmérséklete, vízhozama, vízminősége bizonytalansági tényezőt jelent; az új terület előkészítése (kisajátítás, infrastrukturális ellátása) megnöveli a beruházási költségeket, ugyanakkor a fejlesztés tartalmának csupán forrásoldali korlátjai vannak; a fejlesztés előkészítése időt vesz igénybe, elhúzódhat miközben a pályázati források már ma is rendelkezésre állnak; a gyógyászati és élményfunkciók területi szétválasztása miatt nem lehet számolni a komplexitásból fakadó szinergikus hatásokkal, mely a várható vendégkör együttes megjelenéséből származtatható; az OEP-ral történő szerződéskötés felülvizsgálata válik szükségessé a szolgáltatások új helyszínen való támogatására, miközben az OEP szolgáltatások folyamatosságát az áttelepülés folyamán meg kell őrizni.

I./AB1. – alternatíva: A fürdő jelenlegi helyén maradó gyógyászati funkció fejlesztése mellett, zöldmezős beruházásként új területen élményfürdő, strand létesül. Előnyök a meglévő, minősített gyógyvíz hasznosítása továbbra is biztosított, megalapozva a gyógyászati -

funkciók komplex fejlesztését; a gyógyászati komplexum kialakításába bevonható a volt városháza épülete, új gyógyszálló létesítésére; az új területen megvalósítandó élményfürdő lehetőséget nyújt egyéb, szabadidős tevékenységgel (strand, csúszdapark, csónakázó tó, pihenő park, különböző sportpályák) való összekapcsolásra, mely által egy minden igényt kielégítő élménycentrum alakítható ki;

Hátrányok a gyógyászati funkciók a belvárosban kapnának helyet, itt kevesebb pihenőterület, szennnyezettebb, zajosabb a környezet (ezt azonban a várost elkerülő út csökkenti majd); a korábban elkészült élményrészlegek nem „illenek” a gyógycentrum profilba (azonban átalakíthatók gyógymedencévé); az élményfürdő működéséhez több, új kút fúrása szükséges, mely költségnövelő tényező;

I./AB2. – alternatíva: A jelenlegi helyén maradó élményfürdő, strand fejlesztése mellett, zöldmezős beruházásként, új területen gyógyászati komplexum létesül. Előnyök

Bevezetés

54 / 72


-

-

a fürdő élményfunkciójának bővítését jelentő korábbi fejlesztések illeszkednek az alternatívaként kezelt fejlesztési profilba; továbbra is hasznosul a fürdő területe, a városközpont fejlesztését elősegíti; a gyógyászati komplexum a Maroshoz közel helyezkedik el, így a gyógykezelések során közvetlen kapcsolat alakítható ki a Marosi gyógyiszapot adó partszakasszal, mely által olyan természetes gyógyító környezet jön létre, ami egyedi vonzerőt és marketing előnyt jelent; a gyógyászat és a szükségszerűen létesítendő gyógyszálló új, minőségi környezetben kerül kialakításra, mely területet a belvárosi szennyező tényezők hatása kevésbé érint; a fürdő épületének rekonstrukciója, fejlesztése nem elsőrendű kérdés, a fürdő kisebb átalakítást igényel annál, mintha a gyógyászat kerülne fejlesztésre;

Hátrányok az új területen nincs minősített gyógyvíz, ezért új kutat kell fúrni és a feltárt vizet gyógyvízzé kell minősíteni, mely időigényes feladat; a gyógyászati komplexum felépítésénél kevésbé lehet támaszkodni a tőkeerős vállalkozók megjelenésére, nagyobb önkormányzati szerepvállalás szükséges; a jelenlegi fürdőépület kapacitása a tisztán élményfunkciók tekintetében túlméretezetté válhat; Összefoglalva: a tárgyalt alternatívák mindegyikének vannak erősségei és gyengeségei. A megvalósíthatóság szempontjából a gyógyvíz minősítés megszerzése jelenti a legkomolyabb hátráltató tényezőt, melynek hiányában teljesen értelmét veszti a gyógyászati funkcióhoz kötődő beruházás. Az új területen magában felépítendő gyógykomplexum, s ebből következőleg a gyógyászati és élményfunkciók együttes kitelepítése sem kínál valós alternatívát, hiszen mindkét esetben szükség van a gyógyvízre. A fejlesztés elhalasztása a gyógyvízzé minősítés megszerzéséig pedig az egész kezdeményezést hosszabb időre leállítaná, és emellett kárba vesznének az eddigi erkölcsi és anyagi erőfeszítések is. A fentiek miatt csak két reálisan megvalósítható alternatívával lehet számolni a közel jövőben. Mindkét esetben a jelenlegi területen indokolt a gyógykomplexum kialakítása, míg a két számításba vehető változat között csak annyi a különbség, hogy az élményfunkciók fejlesztése a gyógyászattal egy térben, avagy új területen kerül megvalósításra. A beruházások költségmegoszlása a két terület között Gyógyászati funkció fejlesztése a fürdő jelenlegi területén: a beruházás olcsóbb lehet a fedett élményfürdő és a kisajátítás költségével, ami közel 1 milliárd Ft. A többi fejlesztési ütem megvalósítási költsége ezáltal mintegy 1,6 milliárd Ft-ra csökken. Az új helyszínen szükséges a jelzett infrastrukturális beruházások elvégzése (300 millió Ft), továbbá kútfúrás, különböző medencék építése, parkosítás, kiegészítő építmények létesítése. Összességében megfelelő alternatívát nyújthat egy városi, magas színvonalú strand, vízhez kötődő, szezonálisan nyitva tartó élménycentrum megvalósítása a tárgyalt új helyszínen, miközben a városban a fürdő jelenlegi területén a gyógyászati funkció kerülne fejlesztésre. Költségoldalról a megtakarított 1

Bevezetés

55 / 72


milliárd Ft optimálisan felhasználható lenne egy új, nyáron üzemelő vízi élménypark létesítésére. Az előbbi alternatíva kedvező megvalósíthatósági feltételei ellenére is a jelenlegi területen történő fejlesztési alternatíva alacsonyabb megvalósítási költsége, a vendégkörre értelmezett szinergiahatás és a beruházás térbeni és időbeni „áttekinthetősége” olyan erős tényezők, melyek egyértelműen a mellett szólnak, hogy mind a gyógyászati, mind az élményfunkciók fejlesztése a fürdő jelenlegi területén történjen.

I./B. – alternatíva: A fejlesztés a fürdő jelenlegi helyén, és területének kibővítésével valósul meg. A fürdő jelenlegi területén a következő fejlesztési ütemekkel kell számolni. 1. főépület rekonstrukciója a gyógyászati funkciók kibővítésével 2. kútfúrás, egy meglévő gyógyvizet adó kút felújítása 3. gyógyrészleg, fedett gyógymedence építése 4. gyógyszálló létesítése 5. kisajátítás területbővítés szüksége esetén, parkosítás 6. fedett élménymedence építése A Makói Termál- és Gyógyfürdő komplex, gyógyászati és élményfunkciót is magában foglaló fejlesztése a fenti fejlesztési ütemekből valósítható meg. A rendelkezésre álló építészeti tervek kiterjednek a főépület rekonstrukciójára, a gyógyrészleg, nyitott és fedett gyógymedence építésére, fedett élménymedence építésére. Az építészi megközelítés alapján mindhárom ütem egy egységes szemléletű épülettömb struktúrába illeszkedik. A főépület kétirányú bővítésével biztosított egyedi homlokzati megjelenés.

I./B1. – alternatíva: A fejlesztés a fürdő jelenlegi helyén, és területének kibővítésével valósul meg. (Az alternatíva az I./B. változat új fejlesztési alapokra helyezése!) A fürdő jelenlegi területén a következő fejlesztési ütemekkel kell számolni. 1. kisajátítás, területbővítés, parkosítás 2. új kút fúrása, meglévő gyógyvizet adó kút felújítása 3. gyógyszálló létesítése teljes gyógyrészleg és a kapcsolódó fedett-nyitott gyógymedence kiépítésével 4. fedett élménymedence építése lehetőleg a főépület rekonstrukciójával egy időben A fejlesztési alternatíva alapgondolata: A volt városháza épületének komplex fürdőfejlesztésbe – gyógyszállóként - való bevonása a hasznosítási problémák miatt időigényes és körülményes. Ezért az épület és telekrészének hasznosításával jelen alternatíva nem számol. (Az épületben működő intézmények áthelyezése csak több lépcsőben, a fürdőfejlesztéstől függetlenül történhetne meg!)

Bevezetés

56 / 72


4.3

ÜTEMEZÉS

Fontos kérdés, az egyes fejlesztési alprojektek milyen sorrendben valósulnak meg. Mivel több fejlesztési alprojekt van, ezért a lehetséges variációk száma igen magas. Számos olyan építészeti-műszaki, funkcionális, forrásoldali, tulajdonosi, gazdaságossági szempont van, melyek figyelembevételével a lehetséges variációk száma leszűkíthető. A szempontok sokszínűsége miatt a megvalósítás ütemezése egymásnak ellentmondó eredményre is vezethet, ezért legelőször a szempontrendszer vizsgálata szükséges. Építészeti-műszaki és a funkciók területi elhelyezésének szempontjai: Számolni kell azzal, hogy létezik néhány építészeti-műszaki adottság, melyek behatárolják az ütemezés mozgásterét és megkerülhetetlen feladatot jelentenek. A jelenlegi termálkút hozama további gyógy- és élménymedencék létesítéséhez nem elegendő. A kút hozama az elmúlt évtizedek során lecsökkent, felújítása elkerülhetetlen, miközben az új medencék ellátásához is szükséges új termálkút fúrására. Az új termálkút fúrása, a régi kutak, vezetékek felújítása kettős funkciójú. Egyrészt új termálkút fúrása a fürdő további fejlesztéséhez biztosítja a vízkapacitásokat, ez teszi lehetővé a gyógymedence vízzel való ellátását, szolgálja a későbbi ütemek megvalósítását (élménymedence, gyógyászati kezelők meleg-gyógyvízzel való ellátását), a fürdő színvonalának, szolgáltatásainak további fejlesztését. A kútfúrás tehát a fürdő fejlesztésének az alapját teremti meg, minden medence létesítéséhez elengedhetetlenül szükséges, ez indokolja a prioritását. Másrészt csökkenti a működési költségeket, optimálisabb működést tesz lehetővé (vízmelegítés, hőcserélés, karbantartás, stb.), megvalósítása a téli időszakban csökkenti az úszómedence fűtési költségét is. A meglévő nyitott élménymedence elhelyezkedése nyilvánvalóan meghatározza, hogy a tervezett

-

-

fedett élményrészleg és –medence – mely közvetlenül kapcsolódna a nyitott élménymedencéhez csakis a meglévő gyógymedence helyén, a főépület nyugati szárnyához hozzáépítve valósítható meg. Az előzőekből következik, hogy a gyógymedence áthelyezése mindenképpen szükségessé válik. A meglévő nyitott gyógymedence „áthelyezése” kapcsán figyelembe kell venni, hogy az áthelyezés megvalósításával egy időben fedett gyógymedence és egy gyógyászati részleg kiépítési is szükséges, hiszen a gyógyászati funkciók fejlesztése fedett gyógymedence és szakorvosi helységek hiányában nem lehet teljes értékű. A nyitott és a hozzá közvetlenül kapcsolódó fedett gyógymedence, valamint a gyógyászati részleg a főépület keleti szárnyához hozzáépítve valósítható meg. Mivel az adottságok a fenti funkcionális elhelyezkedést eredményezik, ezért kézenfekvő, hogy a gyógyászati funkcióhoz csatlakoztatva kerüljön kialakításra egy gyógyszálló. A gyógyszálló létesítésének kiválóan alkalmas teret nyújt a volt városháza épülete. Az épület elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy közvetlen kapcsolat létesüljön a szálló, a gyógymedencék és a gyógyászati szakrendelők között. A gyógyászati funkciók, valamint az azt igénybe vevők egy épülettömbben való elhelyezkedése a legoptimálisabb megoldás.

Forrásoldali és tulajdonosi szempontok: Az önkormányzat a komplex fejlesztést 300-400 milliós ütemekre kívánja felosztani, melynek alapvető célja, hogy a megvalósításhoz az önkormányzat folyamatosan tudja biztosítani a forrásokat, illetve az évenkénti fejlesztési ütemekhez pályázati úton további pénzeszközök legyenek bevonhatók. A komplex fejlesztéshez pályázati források csak abban az esetben remélhetők jó eséllyel, ha az

Bevezetés

57 / 72


ütemek során önálló is funkcionáló gyógyászati vagy élményrészleg valósul meg. A jelenlegi adottságokból levezetett funkcionális megosztás eredményeképp az alábbi elrendeződés alakul ki a Marczibányi tér felől nézve keletről nyugati irányban: gyógyszálló, a volt városháza épülete -

gyógymedencék (nyitott és fedett) gyógyrészleg főépület (gyógyfunkcióval is) élményrészleg (nyitott és fedett medencével)

A komplex fejlesztés ütemezése a funkcionális megosztásból és az építészeti-műszaki kötöttségekből adódóan a gyógyászati funkciók kialakításával kezdődik, melyet az élményrészleg megvalósítása követ. Mivel a teljes körű gyógyászati funkciók megvalósítása több fejlesztési ütemet tartalmaz, ezért indokolt olyan fejlesztési alternatívák vázolása, mely különböző beruházási költségekkel járnak, miközben a szolgáltatás folyamatosan biztosítható. Gyógyászati funkció fejlesztése A nyitott és fedett gyógymedencék megvalósíthatóságának előfeltétele a főépülethez kapcsolódó ún. gyógyrészleg megépítése. Ennek oka, hogy a meglévő termálkút fürdőn belüli elhelyezkedése és védőtávolsága miatt, az új gyógymedencéket csak úgy lehet megépíteni, hogy a főépülettel nem lenne közvetlen kapcsolata. Ezáltal nem lenne biztosítható a medencék és gyógyászati rendelők közötti fedett átjárás. Továbbá a gyógyrészlegben olyan gyógyszolgáltatások kapnak helyet, melyek a főépületben jelenleg nem hozzáférhetők. A fentiek miatt a gyógyrészleg és a gyógymedence létesítését nem célszerű két ütemre bontani. Hiszen ha a gyógymedence épül meg elsőként, akkor a zárt átjárhatóság nem biztosítható a főépületbe, ha viszont a gyógyrészleg épül meg elsőként, akkor csupán a meglévő, nyitott gyógymedence fogadná a vendégeket. Ha nincs zárt átjárhatóság a gyógyászati létesítmények között, akkor a fejlesztés nem eredményez színvonal emelkedést. A gyógyrészleg és a gyógymedencék megvalósítása szükségszerűen meg kell, hogy előzze az élményfunkciók fejlesztését. Ugyanakkor külön vizsgálni szükséges azt is, hogy a gyógyászati funkciók mely fejlesztési ütemek megvalósítási sorrendje mellett lesznek folyamatosan teljes értékűek. Látni kell, hogy amennyiben a gyógyrészleg és a gyógymedencék épülnének meg először, úgy a főépület későbbi – szintén megkerülhetetlen – rekonstrukciója idején a már elkészült és beindított gyógyrészleggyógymedence fejlesztés nem lenne működőképes, hiszen a gyógyászati kezelések jelentős része a főépületben zajlik jelenleg és azok az új gyógyrészleg területére nem áthelyezhetők. Ezért a komplex fejlesztés első ütemének a főépület rekonstrukciót célszerű előirányozni. Előnyök: Jóváhagyott, szakértők által is elfogadott funkcionális elhelyezkedés és működés. (A gyógymedencétől nyugati irányban helyezkednek el a kezelők, öltözők.)

Bevezetés

58 / 72


-

Tervezés során figyelembe vett termálkút.

Hátrányok: Nagyobb költségi kereteket igénylő fejlesztés, magasabb költségigényű ütemezhetőség, az egyes ütemek nem férnek bele az önkormányzat által megszabott 300-400 milliós költségkeretbe. A teljes gyógyászati funkció és a gyógymedencéhez tartozó öltözők kialakításához nem csak az ún. gyógyrészleg megépítését, hanem a főépület rekonstrukcióját is megkívánná. Ez a költségek további emelkedésével járna. Nincsenek tervek a gyógyszállóból (volt városházából) a medencéhez, kezelőkhöz vezető zárt átjárhatóság biztosítására.

Gyógyászat – 1. alternatíva / optimális változat I. ütem fejlesztési egységek: kútfúrás, gyógymedencék, gyógyrészleg megépítése, főépület rekonstrukció, gyógyszálló. Előnyök: ideális funkcionális kialakítás teljes körű és magas színvonalú gyógyászati szolgáltatások biztosítása Hátrányok: magas, a pénzügyi kereteket jelentősen meghaladó beruházási költségek csak hosszú távú megtérülés vállalkozói tőke bevonása elengedhetetlen Az optimális változat megvalósítása csak elegendő saját erő, pályázati forrás, vagy befektetői tőke esetén lehetséges. A teljes költség összesen kb. 1,7 millárd Ft, melyben egy 50 szobás gyógyszálló (volt városháza épülete) 750 millió Ft-os beruházási költsége is benne van. (Egyéb költségekkel marketing, parkosítás, parkolók kialakítása stb. együtt eléri a 2 milliárd Ft-ot.) A komplex gyógyászati funkciók kialakítása után, II. ütemben következik a további területek kisajátítása, parkosítás, parkolók létesítése, majd III. ütemben az élményfunkciókhoz kötődő fejlesztések.

ÜTEMEK I. ÜTEM

OPTIMÁLIS VÁLTOZAT KÖLTSÉGEI FEJLESZTÉS KÚTFÚRÁS, FELÚJÍTÁS, GYÓGYMEDENCÉK, GYÓGYRÉSZLEG

KÖLTSÉG (EZER FT) 378.017

Bevezetés

59 / 72


OPTIMÁLIS VÁLTOZAT KÖLTSÉGEI FŐÉPÜLET REKONSTRUKCIÓ

539.580

GYÓGYSZÁLLÓ

750.000

ÖSSZESEN II. ÜTEM KISAJÁTÍTÁS, PARKOSÍTÁS, PARKOLÓK III. ÜTEM ÉLMÉNYRÉSZLEG I-III.ÜTEMEK MINDÖSSZESEN

1.667.597 277.000 693.657 2.638.254

Gyógyászat – 2. alternatíva / alapváltozat I. ütem fejlesztési egységek: kútfúrás, nyitott és fedett gyógymedencék, gyógyrészleg megépítése, főépület rekonstrukció. Előnyök: alkalmas magas színvonalú gyógyászati funkciók ellátására kezelhetőbb méretű beruházási költségek Hátrányok: a gyógyszálló hiányában továbbra is a térségi, egynapos vendégekre támaszkodhat, ezáltal az I. ütem megtérülése nem biztosítható a volt városháza épület tulajdonviszonyainak rendezése bizonytalan és hosszadalmas, területbiztosítás hiányában a gyógyászati fejlesztés módosításra szorulhat A gyógyászati funkciók kialakítása után, II. ütemben következik a gyógyszálló létesítése, III. ütemben további területek kisajátítása, parkosítás, parkolók létesítése, majd IV. ütemben az élményfunkciókhoz kötődő fejlesztések.

Bevezetés

60 / 72


ÜTEMEK I. ÜTEM

ALAPVÁLTOZAT KÖLTSÉGEI FEJLESZTÉS

KÖLTSÉG (EZER FT)

KÚTFÚRÁS, FELÚJÍTÁS, GYÓGYMEDENCÉK, GYÓGYRÉSZLEG FŐÉPÜLET REKONSTRUKCIÓ

ÖSSZESEN II. ÜTEM GYÓGYSZÁLLÓ III. ÜTEM KISAJÁTÍTÁS, PARKOSÍTÁS, PARKOLÓK IV. ÜTEM ÉLMÉNYRÉSZLEG I-IV.ÜTEMEK MINDÖSSZESEN

378.017 539.580 917.597 750.000 277.000 693.657 2.638.254

Gyógyászat – 3. alternatíva / minimális változat I. ütem fejlesztési egységek: kútfúrás, gyógymedencék, gyógyrészleg megépítése. Fejlesztési költségigény kb. 380 millió Ft. Előnyök: az optimálisnál kisebb fejlesztési forrásigény, belefér a megszabott pénzügyi keretekbe -

télen-nyáron kényelmesen igénybe vehetők a gyógyászati szolgáltatások (zárt rendszer) a fejlesztés időtartama alatt a fürdő működése folyamatosan biztosított

Hátrányok: a gyógyszolgáltatások színvonala eltérő lesz a modern gyógyrészlegben és a korszerűtlen főépületben főépület későbbi ütemben megvalósuló rekonstrukciója az ott zajló szolgáltatásokat az építés idejére

Bevezetés

61 / 72


-

-

(kb. 1 év) megszünteti, ennek következtében a korábban létesített gyógyászati részleg önmagában nem lesz képes teljes körű gyógyszolgáltatások nyújtására mivel a későbbi ütemben megvalósuló főépületben a gyógyászati helységekre is szükség van, ezért ez a megtérülési lehetőségeket rontja, hiszen ua. a funkciónak a teljes kialakítása két különböző ütemben megvalósuló beruházáshoz kötődik nincs terv a gyógyszálló és a gyógymedencék zárt átjárhatóságára

ÜTEMEK I. ÜTEM II. ÜTEM III. ÜTEM IV. ÜTEM V. ÜTEM I-V.ÜTEMEK

MINIMÁLIS VÁLTOZAT KÖLTSÉGEI FEJLESZTÉS KÚTFÚRÁS, FELÚJÍTÁS, GYÓGYMEDENCÉK, GYÓGYRÉSZLEG FŐÉPÜLET REKONSTRUKCIÓ GYÓGYSZÁLLÓ KISAJÁTÍTÁS, PARKOSÍTÁS, PARKOLÓK ÉLMÉNYRÉSZLEG MINDÖSSZESEN

KÖLTSÉG (EZER FT) 378.017 539.580 750.000 277.000 693.657 2.638.254

A fürdő területén történő fejlesztés ütemezésének összefoglalása A legfontosabb megállapítás, hogy az I. ütemben a főépület rekonstrukciója helyet kell, hogy kapjon.

Bevezetés

62 / 72


Ezzel gyakorlatilag a minimál változat kiesik a javasolható alternatívák közül. Ebből következik, hogy a fejlesztés nem ütemezhető 300-400 milliós beruházási tételekre, mert így az egyes ütemekhez tartozó fejlesztések az adott funkciót maradéktalanul nem képesek ellátni, műszakilag nem megvalósíthatók. Az optimális, illetve az alapváltozat között csupán a gyógyszálló I. ütemű létesítésében van eltérés, azonban az önkormányzati szerepvállalás és pályázati lehetőségek tekintetében a két változat között még sem tehető különbség. Legcélszerűbbnek az alapváltozat megvalósítása tűnik azzal, hogy törekedni kell a gyógyszálló párhuzamos, befektetői tőkével történő fejlesztésére.

Új beépítési megoldáson alapuló alternatív fejlesztési javaslat a fürdő területére Gyógyászat és élményfunkciók – I./B1. – alternatíva A fürdő jelenlegi területén a következő fejlesztési ütemekkel kell számolni. 1. kisajátítás, területbővítés, parkosítás 2. új kút fúrása, meglévő gyógyvizet adó kút felújítása 3. gyógyszálló létesítése teljes gyógyrészleg és a kapcsolódó fedett-nyitott gyógymedence kiépítésével 4. fedett élménymedence építése lehetőleg a főépület rekonstrukciójával egy időben A fejlesztési alternatíva alapgondolata: A volt városháza épületének komplex fürdőfejlesztésbe – gyógyszállóként - való bevonása a hasznosítási problémák miatt időigényes és körülményes. Ezért az épület és telekrészének hasznosításával jelen alternatíva nem számol. (Az épületben működő intézmények áthelyezése csak több lépcsőben, a fürdőfejlesztéstől függetlenül történhetne meg!) A komplex fürdőfejlesztés azonban a fürdő jelenlegi területén veszi figyelembe a gyógyászati és élményfunkciók együttes elhelyezését. Ennek megfelelően a kisajátítással nyerhető, kibővített fürdő területén szükséges a gyógyszálló és a szükségszerűen kapcsolódó gyógyászati részleg, valamint gyógymedencék elhelyezése. Az alternatíva szerint a kibővített területű fürdő délkeleti szegletében lenne elhelyezhető egy teljes új alapokon megvalósítandó gyógyszálló, gyógyrészleggel és medencékkel. Az építészetileg önálló gyógykomplexum a fürdő területén jól körülhatárolhatóan elhelyezhető és biztosítható az élményfunkcióktól való elválasztása. A fejlesztés további eleme - a korábbi alternatívának megfelelően - a meglévő nyitott gyógymedence helyén megvalósítandó fedett élménymedence, mely közvetlenül kapcsolódna a meglévő nyitott élménymedencéhez és a főépület rekonstrukciójával kialakítandó élményfunkciókhoz. (A főépület

Bevezetés

63 / 72


rekonstrukciója a korább a változatokhoz képest kisebb beruházást jelenthet, mivel egyrészt nem kapcsolódik hozzá a gyógyrészleg, illetve a belső élményfunkciók kiszolgálása is egyszerűbb építészeti megoldásokat igényel. Előny ideális funkcionális kialakítás, a gyógyászat és az élmény térben elkülönül teljes körű és magas színvonalú gyógyászati és élmény szolgáltatások biztosítása megkerülhető a városháza épületének hasznosítási problémája nincs jelentős többletköltsége a beruházásnak a korábbi alternatívákhoz képest a város új építészeti vonzerejét jelentheti a gyógykomplexum lehetőség van további köz- és lakóterületek bevonásával és kisajátításával a fürdő területének későbbi bővítésére

Hátrány nem állnak rendelkezésre építészeti tervek (kizárólag a fedett élménymedencére) csak hosszú távú megtérüléssel lehet számolni -

vállalkozói tőke bevonása elengedhetetlen a gyógykomplexum fejlesztése a fürdő amúgy is szűkös zöldfelületéből von el területet a gyógykomplexum szomszédos lesz több emeletes lakóházakkal, mely imagecsorbító

Az alternatíva szerint a fürdő funkcionális megosztásának eredményeképp az alábbi elrendeződés alakul ki: a Marczibányi tér felől nézve balról jobbra haladva: a városháza épülete (hasznosítás nélkül) főépület csak élményfunkcióval élményrészleg (nyitott és fedett medencével) a Szent János tér felől nézve balról jobbra haladva: a fürdő zöldterülete gyógykomplexum

ÜTEMEK

A VÁLTOZAT KÖLTSÉGEI FEJLESZTÉS

KISAJÁTÍTÁS, PARKOSÍTÁS - KÚTFÚRÁS ÉS FEL-ÚJÍTÁS II. ÜTEM GYÓGYSZÁLLÓ - GYÓGYRÉSZLEG – GYÓGYMEDENCÉK III. ÜTEM ÉLMÉNYRÉSZLEG FŐÉPÜLET REKONSTRUKCIÓ I-III.ÜTEMEK MINDÖSSZESEN

KÖLTSÉG (EZER FT)

I. ÜTEM

367.000 1.300.000 693.657 400.000 2.706.657

Bevezetés

64 / 72


A kisajátítással és kútfúrással biztosítani szükséges a fürdőfejlesztés terület- és infrastruktúra igényét. A megszerzett területen történhet az új épületegyüttesben a gyógykomplexum megvalósítása, melynek becsült költsége magában foglalja a szálló, a gyógyászati helyiségek és a medencék létesítését. A fedett élmény és a főépület rekonstrukció együttes megvalósítása közel hasonló költséget jelent, de a gyógyászat elsőbbséget élvez, hiszen a meglévő élményfunkciók működőképesek maradnak.

Bevezetés

65 / 72


5. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA 5.1

A FEJLESZTÉSI CÉLOK

A projekt célja Makó város és a makói kistérség, tágabb értelemben pedig Csongrád megye és a Dél-Alföldi Régió idegenforgalmi potenciáljának és vonzerejének a növelése, a térség ismertségének és jóhírének fokozása, a térség jövedelemtermelő képességének javítása, a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése mellett, és a speciális helyi erőforrások fokozottabb kihasználására alapozva. A tervezett projekt mindezen átfogó célok megvalósulását elősegíti: ·

Egy meglévő, de jelenleg csak helyi jelentőséggel bíró gyógy- és fürdőkapacitást fejleszt föl olyan mértékűre és színvonalúra, ami akár nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, ugyanakkor hozzájárul a helyi lakosság életminőségének és egészségi állapotának javulásához

·

A fejlesztés által nőnek a térségi jövedelmek, ami hozzájárul egyrészt a lakosság életkörülményeinek javulásához, másrészt a helyi adóbevételekből származó önkormányzati bevételek növekedéséhez, ami alapját képezi a helyi fejlesztéseknek

·

A tervezett technológiák maradéktalanul eleget tesznek a fenntartható fejlődés követelményeinek

·

A fejlesztés a térség saját belső erőforrásaira alapozva valósul meg (gyógyvíz, marosi gyógyiszap), és azok hatékonyabb hasznosítását valósítja meg.

A fejlesztés konkrét céljai:

·

A jelenlegi fürdő rekonstrukciója, új egészségturisztikai központ létrejötte, mely képes megfelelni a kor piaci követelményeinek – ezzel összefüggésben az országos gyógyfürdő minősítés megszerzése

·

A fejlesztés által Makó városban és a kistérségben a vendégek számának, a vendégéjszakák számának és az átlagos tartózkodási időnek a növekedése

·

A fürdőben a gyógyászati kezelést igénybe vevő vendégek számának növekedése

·

A fürdőben a rekreációs vendégforgalom és a vendégkörben a fiatal korosztályok arányának növekedése

·

A magántőke érdeklődésének élénkülése a város és a kistérség iránt, új vállalkozások, beruházók megjelenése

·

A fejlesztés hatására az új munkahelyeket számának növekedése

·

Az egészséges életmód elterjesztése, a térség lakosságának egészségügyi, valamint rekreációs ellátásának javítása, bővítése.

A fejlesztés további célját jelentik az egyes térségi fejlesztések szinergikus hatásainak összekapcsolása. Ez

Bevezetés

66 / 72


azt jelenti, hogy optimális esetben az egyes térségfejlesztési programok hatására megvalósuló eredmények összege nem egyenlő, hanem magasabb a projektek külön-külön jelentkező hatásainak számszerűleg kifejezett eredményeinél. A szinergia révén tehát az egyes fejlesztések hatásaikban erősítik egymást. A tervezett fürdő beruházás a térségi szinergia egyik meghatározó elemévé válhat: a gyógyfürdő és az élményfürdő egyaránt olyan fejlesztés, ami jelentősen megnöveli a térség ismertségét. Ez aztán hozzájárul a beruházói érdeklődés növekedésére az ipari park iránt (az adott, ipari telephelyet kereső befektető pl. a fürdő révén jut el Makóra és ismeri meg egyéb beruházási lehetőségeit); a fürdő megnöveli a határmenti vendégforgalmat, ami piacbővülést eredményez a kereskedelem és a szolgáltatások számára, stb.

5.2

A BERUHÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA

A makói fürdőt (Makói Közfürdő) 1956 és 1963 között építették ki. Az akkori üzemeltető oldotta meg a fürdő hidegvíz ellátását, a gyógyiszap fölhasználását. A marosi iszap 1961-ben nyerte el a gyógyiszap minősítést, míg a termálvíz 1988-ban kapott gyógyvíz minősítést. Az eredetileg létrehozott építmények és szolgáltatások évtizedekig jól szolgálták a város és a térség gyógyfürdő igényét, sőt a gyógyvíz révén távolabbról is érkeztek fürdővendégek. 1982-ben került kialakításra az a gyógyrészleg, mely máig is a fürdő bevételeinek nagyobb részét képezi. Mára a helyzet több szempontból is megváltozott és szükségszerűvé teszi a fejlesztést: ·

Az ország fürdői, gyógyfürdői egyre erősödő versenyben kénytelenek helytállni és fejlődni. Nő a kereslet (külföldről is) a fürdők iránt, de ezzel együtt nőnek az elvárások is, mind a szolgáltatási paletta bővítése, mind a minőség terén.

·

A városvezetést a kor kihívásainak megfelelően egyre inkább stratégiai területfejlesztési gondolkodásmód jellemzi. Ilyen értelemben a fürdő fejlesztése a város és a térség komplex idegenforgalmi fejlesztésének egyik – meghatározó – eleme.

·

A fürdő fejlesztése igen alkalmas arra, hogy a város hírnevét és jó hírét messze vigye és erősítse, ilyen értelemben a település marketingtevékenységének is fontos eszköze.

A Városi Termál-Gyógyfürdő – mind strandi, közösség, szabadidős, rekreációs tevékenysége, mind gyógyfürdő jellege révén – joggal tarthat számot a külföldi és belföldi kereslet növekedésére. Ehhez azonban szükséges a jelenlegi szolgáltatási színvonal emelése, és a kínálat bővítése. A fürdő továbbfejlesztése esetén Makó és a szélesebb környék idegenforgalmi fejlesztésének motorjává válhat. Másrészről a fürdő működése fontos szerepet tölt be a város és a környék lakossága életminőségének növelése, szabadidős, rekreációs igényének kielégítése, illetve egészségének megőrzése és visszaállítása szempontjából. A tervezett fejlesztések konkrét indoklása: ·

A fürdő jelenlegi állapotában nem képes megfelelni a korszerű követelményeknek és a piaci igényeknek – a fejlesztések révén magas színvonalú, piacképes szolgáltatásokat nyújtó egészségturisztikai központ jön létre. A fejlesztés megvalósulásával a fürdő az erősödő versenyben is eséllyel jelenhet meg a kínálati oldalon

·

A Makón található gyógyvíz és a Marosi iszap a gyógyfürdő fejlesztésének alapja, a kettő együtt pedig magyarországi és európai viszonylatban is egyedülálló adottság

Bevezetés

67 / 72


·

Az igényes, minőségi szolgáltatások, a többhetes gyógykúrák és wellness szolgáltatások az átlagos tartózkodási időt növelik, az élményfürdő megvalósítása – mivel a térségben másutt nincs ilyen szolgáltatás – forgalomnövelő, árbevétel növelő hatású. Mivel részben fedett, ezért nem idényhez kötött, alkalmas az idegenforgalmi szezon kibővítésére.

·

Az egészségturisztikai központ a fürdő egyéb szolgáltatásaival (csúszda, élményfürdő fitness-, wellness szolgáltatások, stb) komplex fürdőkínálatot képes nyújtani, és új célcsoportokat képes megcélozni

·

A tervezett fejlesztésekkel a fürdő több generáció kiszolgálását képes biztosítani

·

A fürdő kínálata a kistérség és a város egyéb turisztikai kínálatával (kulturális, rekreációs, üzleti, konferencia és az aktív /vízi, sport, horgászat, vadászat/) a vendégforgalmat növeli, tartalmasabb szórakozást biztosít, komplex turisztikai programcsomag kialakítására nyílik lehetőség, ami az átlagos tartózkodási időt növeli

·

A városban és a térségben megjelenő növekvő vendégforgalom a bevételeket fokozza és további, új munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű térségben

·

A fürdő fejlesztése megjelenik a különböző térségi fejlesztési koncepciókban, programokban

·

A gyógyturizmus vendégeinek ellátásba, kezelésekbe a Makói Dr. Diósszilágyi Sámuel kórház bekapcsolódhat, ami javíthatja a kórház kapacitásának kihasználását is

·

A beruházás képes a magántőkét mozgósítani (pl.: fitness-, wellness szolgáltatások), a fejlesztés egészében a közcélú és a magántőke együttműködése valósulhat meg (PPP – Public Private Partnership)

5.3

A BERUHÁZÁS MŰSZAKI PARAMÉTEREI

A Makó, Termál- és Gyógyfürdő rekonstrukciójához, fejlesztéséhez készült elvi építési engedélyezési terv önálló része az építészeti és az alkalmazott technológiára vonatkozó műszaki leírás. (A termál- és gyógyfürdő fejlesztés elvi engedélyezési tervét a Makovecz Imre által fémjelzett MAKONA Egyesülés készítette. Az uszodatechnológiai dokumentációt az elvi engedélyezési tervekhez a Dialcont Kft. készítette el. A tervek itt csak kivonatos formában jelennek meg). Uszodatechnológia A kiépítésre kerülő gyógymedence töltő-ürítő rendszerű gyógyvízzel üzemelő, míg az élménymedence vízforgatóval ellátott termál- és hidegvízzel üzemelő. A medencék a fürdő jelenlegi víz-csatorna hálózatához és energia rendszeréhez kapcsolódnak. A töltő-ürítő rendszerű medence leürítése a Nagyér csatornába történik, a vízforgatóval ellátott medence, valamint a tisztasági, szűrő lemosó és egyéb kommunális vizek a városi szennyvízcsatornán keresztül 2002-ben átadott új makói 6000 m3/d kapacitású biológiai szennyvíztisztítóba kerülnek bevezetésre. Medence hidraulika: A töltő-ürítő rendszerű medence napi rendszerességgel kerül leürítésre és tiszta vízzel (gyógyvízzel) való feltöltésre. A feltöltésre és a 37/1996. (X. 18.) NM. rendelet szerinti folyamatos pótvíz bevezetésre a

Bevezetés

68 / 72


medence fenekén egyenletesen elosztott befúvónyílások szolgálnak. Az üzem közbeni folyamatos vízelvétel a felső túlfolyó vályúkon keresztül a Nagyér csatornába folyik. A medence ürítése szerelvény nyitásával lehetséges, ugyancsak a csatornába vezetve a mennyiséget. A forgatóval ellátott medencébe a szűrt víz bevezetése a medencék fenekén egyenletesen elosztott befúvókon keresztül történik. A szűrőkre felső vízelvétellel (feszített vályún keresztül min. 2/3 rész) ill. ún. alsó vízelvétellel kerül a medence víz a szűrőüzem biztonsága érdekében. A medence ürítése normál üzemet feltételezve évente két alkalommal szükséges. A medence töltése a szúrt víz bevezető fúvókákon keresztül lehetséges. Az előírt mennyiségű pótvíz a kiegyenlítő tartályokba ill. a szűrőkbe kerül bevezetésre automatikusan (vízórán mérve a mennyiséget). A leürítés a városi szennyvízrendszerbe történik. A szűrő lemosások szennyezett vize a szennyvíz csatornába folyik.

A vízkezelés és vízforgatás ismertetése: A medence önálló, korszerű vízforgatóval lesz ellátva a kapcsolódó automatikus vegyszeradagolásokkal és mérőegységgel. A megfelelő vízkezelési technológia kiválasztásánál figyelembe lett véve az energiatakarékosság, a környezetvédelem és a legmodernebb technológia iránti igény. A világ jelenleg legkorszerűbb (amerikai COM-PAC feliszapolós) diatóma földes szűrési eljárásának a magyar igényekhez ill. a magyar viszonyokhoz illesztett változata lett kiválasztva, és az I. osztályú minőségben lesz telepítve. Az ajánlott technológiát megvalósító berendezés automatizálása, kezelőszervei a magyar igényeknek megfelelően kialakítottak, a technológia gépészet jelentős részre Magyarországon készül. A technológia a Magyarországon működő több mint harminc, valamint a jelenleg építés alatt lévő berendezések üzemviteli, telepítési tapasztalatai alapján a magyar igényeknek, szokásoknak megfelelően lesz átalakítva. A technológia lényege két pontban foglalható össze: ·

nyitott vákuumos rendszer,

·

valamint az igen nagy finomságú szűrőanyag felhasználása.

A rendszer nyitottsága folytán szabad szemmel ellenőrizhető a szűrési folyamat, a szűrőközeg állapota. A gravitációs vízelvételi rendszer következtében nem keletkezik nagy szívóhatás a medence vízelvételi helyein, így nem következhetnek be az odaszívásból eredő súlyos sérülések, balesetek. A medence feszített víztükrű. A víz az alsó és felső vízelvételeken keresztül gravitációsan folyik a kiegyenlítő műtárgyba, ahonnan a szűrőtartályba ömlik át. A szűrőtartályokban vannak elhelyezve a sík szűrőelemek. Ezekre a szűrőelemekre történik a nagy szemcsefinomságú diatómaföld szűrőpor felhordása. A szűrőporon keresztül szivattyú szívja át, majd juttatja a vizet vissza a medencébe. A fertőtlenítés nátriumhipoklorittal történik, a pH korrekcióra sósav adagolás szolgál. A szűrési szemcseméret 3-5 µm, ami a baktériumok, egysejtűek és algák mérettartományába esik. Tehát a nagyon finom szűrés miatt nincs szükség más (pl. algaölő, koaguláló stb.) vegyszerek adására, ezáltal nem keletkezik a szűrőanyag elszennyeződése esetén vegyszeres iszap. A berendezés teljesen automatikus üzemű, különlegesen képzett kezelőszemélyzetet nem igényel, üzemeltetése bármely szakmunkás számára könnyen elsajátítható. A szűrőelemek tisztítására, szűrőpor cserére az időjárás, valamint a medence terheltségének függvényében kb. 4-6 naponként van szükség.

Bevezetés

69 / 72


A forgató telepítése után megkívánt és biztosított állapot: A korszerű víz-, vegyszer-, energiatakarékos, környezetbarát technológia telepítésével az eredeti vízminőséggel közel azonos minőségű víz tartós biztosítása.

Építészet A tervezett létesítmények bemutatása: A projekt keretében megvalósítandó létesítmények a következők: ·

1. Főépület rekonstrukciója, gyógyrészleg fejlesztése, súlyfürdő kialakítása, élményrészleg kialakítása

·

2.(Belső), 132 m2-es gyógymedence építése felépítményekkel

·

3. Külső, kb. 100-120 m2-es gyógymedence építése

·

4. Csúszdatorony építése csúszdával és fekete lyukkal

·

5. Egy új termálkút és egy új hideg vizes kút fúrása, a meglévő termálkút felújítása

Részletezve az egyes létesítmények: 1. A főépület fejlesztése a jelenlegi fürdő rekonstrukciójával történik. Ezzel a fürdő és a gyógyászati rész bejárata elválasztásra kerül, lehetővé téve a téli-nyári szezonális, funkcionális forgalom megosztást. A meglévő fürdőépület keleti térfala mellé tervezett torony jellegű épület jelöli ki a nyári, nagy vendégforgalmú strand- és élményfürdő főbejáratát. A torony főbejárat homlokzati síkból való kiemelése árnyas teret ad, így nemcsak előtetőként, de kellemes pihenőhellyé is alakítja a területet. A fürdő előtti út gyalogos utcává alakítása, a torony tartópillérjeibe telepített vízesés klimatizáló hatása és a főbejárat körüli csobogók, ivókutak, padok megjelenése az egész fürdő komplexumot egy olyan közösségi térré formálja, mely a fürdővendégeken túl a város teljes lakosságának is új pihenőközpontot jelent. A főbejárati toronyépület földszintjén kap helyet a medencék és az utca irányába jól feltárt előtér, melyből nyílik a 3 jegypénztár (9 m2), és a lépcsőház (51 m2). Az emeleti szinten étterem (132 m2), melegítő konyha (22 m2), fehér és edény mosó (20 m2) kap helyet. Az emeleti szintről közvetlenül elérhetők az öltözők. A toronyépület tetőterébe csigalépcsőn lehet feljutni, ahol az étterem másik fogyasztótere (122 m2) lesz kialakítva. Az egyes szintek 3.60 m belmagasságúak, a réz toronysisak 33.80 m, a tartó pillérek 11.80m magasságú, maga a torony külső homlokzata alföldi fehér simított mészvakolatot kap. A telepítésnél a gazdaságos funkcionális elrendezés mellett az ütemezett megvalósítás és a különböző egységek összekapcsolhatósága és szétválaszthatósága az alapvető rendezési elv. Ennek megfelelően a jelenlegi gyógymedence elbontásra kerül (átkerül az épület nyugati szárnyába, a tervezett gyógyrészlegbe). A főbejárati toronyépülettől nyugati irányban lesz a gyógyászat színtere. A földszinten a gyógyászati funkciók mellett a gyógyászati és a mozgáskorlátozott öltözők jönnek létre. A gyógyfunkciók kiszolgálására 70-70 fő részére kisszekrényes öltözőket biztosítanak. A szétválasztott cipős és papucsos útvonal az öltözőblokk két oldalán helyezkedik el. Az emeleten alakították ki az uszodai és a strand részleget is kiszolgáló váltókabinos-kisszekrényes

Bevezetés

70 / 72


rendszerű öltözőket (265 m2) 300-300 fő részére, és a szükséges vizes blokkokat. Az emeleti öltözőkből a hátsó fehér folyosón lehet az élménymedence térbe és a gyógyvizes medenceéhez eljutni. A tetőtérben wellness-fittness helyiségeket: tornaterem (84 m2), kondicionáló terem (41 m2) , szolárium (10 m2) és fodrászat-kozmetika (36 m2) és személyzeti helyiségeket: személyzeti öltözőkkel, WC-mosdóval, és irodákkal alakítanak ki. Az étteremhez kapcsolódva vizesblokk kialakítására is sor kerül. A gyógyászati bejárat a jelenlegi bejárat épületében fog létrejönni, a tervek szerint a volt városháza épületének átalakításával is megközelíthető lesz. A főbejárat mellett két orvosi szoba helyezkedik el (39 m2). A földszinti gyógyászati részlegben kap helyet a súlyfürdő és a subaqua medence (70 m2), valamint masszázs-helyiségek (50 m2). A szauna a jelenlegi helyén marad, a kiúszás is megmarad az úszómedence felé. További gyógyászati kezelő a földszinten a fizikoterápia (40 m2). Az iszapfőző helyiséghez a külső megközelítés is biztosított, e mellett van a női-férfi iszapkezelő (69 m2). Az íves részen keresztül lehet megközelíteni a gyógyvizes medencéket, a körüljáró folyosókon pihenőágyak lesznek. A 37 és 39 oC-os medencék félkör alakúak, közöttük átúszás lehetséges. Az emeleti részen csak az íves részben vannak gyógyászati kezelők (52 m2), és kádfürdők (55 m2). A lépcsőház mellett, az öltöző felöli részen büfé és hozzá kapcsolódó fogyasztótér létesül. A tervezett, de a beruházás későbbi ütemében megvalósuló élményfürdő tervezett épülete építészetileg szervesen illeszkedik a főbejárat toronyépületéhez. A különböző élményberendezésekkel ellátott, 317 m2-es élménymedencét is magába foglaló belső tér (810 m2) alakul ki. Északkeleti Sarkán 23.80 m magasságú, 25 m2 alapterületű csúszdatorony határolja. A csúszdatoronyból a csúszda az élménymedencébe torkollik. Az épület keleti oldalán kapott helyet a 2 db diagnosztikai szoba (8-8 m2), a női-férfi WC, zuhanyzó (4x12,5 m2), 3 kezelő (22 m2) a mediterrán terem (25 m2) és a tornaszoba (50 m2). A főhomlokzati oldalon kapnak helyet a férfi és női (100-100 fős) kisszekrényes öltözők és a hozzájuk tartozó vizes blokkok. Az első emeleten pihenőgaléria lesz kialakítva.

2.-3. A két, 1.2 m mély gyógymedence gyakorlatilag egyterű medenceként funkcionál, a tervek szerint a később kialakítandó külső medencébe egy fedett átúszón lehet majd kijutni. Vízi élményberendezések: A berendezések vízellátását a medencevízből nyomásfokozó szivattyúk, légellátását pedig a légtérből légfúvók biztosítják. A gépészeti és villamos egységek az ún. szerviz alagútba kerülnek. Üzemeltetésük egymástól független. Működésük szakaszos. Fedett gyógymedence

Bevezetés

71 / 72


Ülőpados hidromasszázs - 4 férőhelyes; A medencetérben kialakított ülőpadok hátfalában, különböző magasságokban elhelyezett befúvófejekből víz-levegő keverék áramlik ki vízszintesen a víz szintje alatt. Az erős intenzitással kilépő vízsugár a padon ülőken kellemesen masszírozza. Tartozéka beszívófej, kombinált víz-levegő befúvófej, szűrővezetékre szerelt szívófej, 2 db centrifugál szivattyú, csővezetékek, szívó és nyomó oldali szerelvények. Ülőpados pezsgőfürdő - 4 férőhelyes A medencetérben kialakított ülőpadokon elhelyezett 4 db perforált lemez, melyeken keresztül apró levegő buborékok áramlanak a vízben fölfelé, ami kellemes pezsgő érzést okoz a rá ülő fürdőzői részére. Levegővezeték a vízszint fölé vezetve. Fenékbefúvásos pezsgőfürdő - 1 db A medence fenekén elhelyezett négyszögletes perforált lemez, melyen keresztül légbuborékok áramlanak a víztérben felfelé. A kiáramló levegő kellemes pezsgő érzést nyújt. Levegővezeték a vízszint fölé vezetve. Tartozéka: 4 db perforált levegő bevezető idom (750 x 750 mm), 1 db oldalcsatornás légfúvó, csővezetékek. Álló skót masszázs - 4 férőhelyes A medencetérben vízszint alatt telepített íves kialakítású perforált csövek, melyek övszerűen fogják körül a fürdőzőt. A furatokból nagy intenzitással kiáramló víz, masszírozó hatású. Tartozéka szívófej, perforált csővezeték, 1 db centrifugál szivattyú, csővezetékek, szívó és nyomó oldali szerelvények. Kiúszós gyógymedence Az előbbi medencénél leírtakhoz hasonlóan: Fenékbefúvásos pezsgőfürdő - 1 db; Ülőpados hidromasszázs – 2x4 férőhelyes; Nyakzuhany - 3 db A medence peremére rögzített csővezetékbe beépített befúvófej, melyből kiáramló vízsugár a felsőtest masszírozását végzi. A beszívófej a medence vízszint alatt telepítve, így biztosítva a zavartalan működést. Tartozéka 1 db beszívófej, 3 db befúvófej, 1 db centrifugál szivattyú, csővezetékek, szívó és nyomó oldali szerelvények, elektromos kapcsoló szekrény. Vízköpő (dögönyöző) - 3 db A medence peremére rögzített csővezetékbe épített befúvófejből kiáramló erős vízsugár, mely a felsőtest masszírozását végzi. Tartozéka beszívófej, befúvófej, szerelvények, elektromos kapcsoló szekrény. Buzgár - 1 db A medence fenekébe beépített kombinált befúvófej, mely a medence fenekéről függőlegesen víz-levegő keveréket nyom a vízbe. Masszírozó hatású. A szivattyú a medencetérből szív. A kilépő vízsugár beállítása a nyomó oldali szerelvénnyel történik. Tartozéka: beszívófej, kombinált víz-levegő befúvófej, szívóvezetékre épített levegő beszívó fej, csővezeték, szerelvények, 2 db nyomásfokozó szivattyú. Fekvőpados pezsgőfürdő - 2 x 4 férőhelyes A medence megemelt fenéklemezén elhelyezett 2 x 4 db nyugágy formájú perforált lemezből áll, mely a rajta fekvő fürdőző testét a perforáción kiáramló levegővel masszírozza. Levegővezeték a vízszint fölé vezetve. Tartozéka: 8 db perforált levegő bevezető idompár, 2 db oldalcsatornás légfúvó, csővezetékek, elektromos kapcsoló szekrény. 4.

Bevezetés

72 / 72


A csúszdatorony a TEKI forrásból megvalósult élménymedence U alakjának nyugati szárát zárja le. Ebből a toronyból indulnak a csúszdák lefelé majd az élménymedencébe torkollanak. A „fekete lyuk” téli-nyári üzemű, még a hagyományos csúszda nyári üzemű. A toronyban pihenő szintek találhatók, amikről a strand egész területét jól át lehet látni. 5. Az új termálkút tervezett talpmélysége 1250 m, vízhozama 800 l/perc, míg a hideg vizes kút tervezett talpmélysége 500 m, vízhozama szintén 800 l/perc.

TERRA STUDIO Kft. Készítette: Makó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal megbízásából a

Recommend Documents