TermészetvédelemÁrvízvédelemErdőgazdálkodás Árvízvédelmi célú erdőgazdálkodás természetvédelmi aspektusai PARADIGMA váltás
Jogszabályi háttér I. •
•
30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról • 32. § (3) A töltéskoronán és rézsűn, illetve a mentett és vízoldali védősávokban csak a töltéstartozékok és - szükség esetén - az árvízvédelmi mű infrastrukturális létesítményei helyezhetők el. 120/1999. (VIII. 6.) Korm. Rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról • 2. § 4. folyóban újonnan keletkezett sziget: a vízből állandóan kiemelkedő terület (szárazulat), amelyet a vízfolyás természetes módon (hordaléklerakódás) vagy mesterséges beavatkozás (folyószabályozás) hozott létre; • 7. § (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltés menti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.
Jogszabályi háttér II. •
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról • 1. § 11. védő erdősáv: az árvízvédelmi töltés hullámtéri védősávja mellett húzódó, a töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló területsáv (erdősáv); 12. védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, 10-10 méter szélességű területsáv; 14.árvízi lefolyási sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett az árvízi vízhozamok levonulnak. • 2. § (1) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek (tulajdonos, vagyonkezelő, illetőleg a fenntartást egyéb jogviszony alapján ellátók) a vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére e rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak. • (2) Az (1) bekezdésben érintett szakfeladatok: mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátása. • (3) A parti sáv szélessége: • a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, • b) az a) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, • c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvízés öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig terjed.
Jogszabályi háttér III. • (4) A tulajdonos (fenntartó) kérelmére a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés b)-c)pontjában meghatározott méretektől eltérő, de legfeljebb 10 méter szélességű parti sávot is megállapíthat, ha azt a szakfeladatok ellátása feltétlenül indokolja. • (5)2 Az árvízvédelmi művek, belvízvédelmi és egyéb csatornák, továbbá a tározók vízjogi üzemeltetési engedélyének részét képező üzemeltetési szabályzatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a parti sáv méretének meghatározását tartalmazzák, a felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény nyilvános közzétételre vonatkozó szabályai alkalmazásával közzéteszi. • (6) A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a (2) bekezdésben meghatározott szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. • 3. § (1) Külterületen a parti sávban - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos az olyan növényzet (így például fák) ültetése, továbbá az olyan tevékenység, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza. (2)Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, a felügyelőség - a területileg illetékes vízügyi igazgatóság véleményének kikérését követően - a parti sávban a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítást is engedélyezhet.
Jogszabályi háttér IV. •
2009. évi XXXVII. Törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról • 6. § (1) E törvény alkalmazásában erdő: • a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; • b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek • ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; • bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; • c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; • d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.
Jogszabályi háttér V. •
11. § (1) Szabad rendelkezésű erdő: • a) az erdészeti hatóság engedélye alapján telepített erdő, amennyiben e törvény hatálybalépése után nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült; • b) az e törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősülő terület; • c) a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősülő nem védett természeti területen fekvő földrészleteken nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült faállomány; • d) a bányatelken lévő nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre engedélyezett területen létrejött önerdősülés; • e) a tulajdonos kérelme alapján - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetésre irányuló kérelmet is - nyilvántartásba vett, a 6. § (1) bekezdés b)pontja szerinti önerdősülés. • (2) Nem tekinthető szabad rendelkezésű erdőnek az erdő igénybevételének ellentételezéseként létesült csereerdősítés. • (3) A szabad rendelkezésű erdőre e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelemre (58-59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62-63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére (45-48. §), nyilvántartására [17. § (1)-(5) bekezdés, (8) bekezdés a) pont, (9) bekezdés, 18. § (1), (2) és (5) bekezdés, (6) bekezdés a)-c) pont] a fakitermelésre (70. §) és az erdő látogatására (91-96. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. • (4) Amennyiben az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóságnál kérelmezi az Adattárban az (1) bekezdés alapján szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott erdő nem szabad rendelkezésű erdőként való nyilvántartását, az erdő átsorolását követően az erdőre e törvénynek a nem szabad rendelkezésű erdőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Jogszabályi háttér VI. •
13. § (1) E törvény alkalmazásában az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület: • ah) 6 méternél szélesebb nyiladék és tűzpászta; • (2) Az erdőnek az erdőgazdálkodó kérelmére • d) 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként fátlan állapotban tartását az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az erdészeti hatóság engedélyezi. • (3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre a károsítók károkozása elleni védelemre (58-59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62-63. §), az erdészeti termékek szállítására (89. §) és az erdő látogatására (91-96. §) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. • 14. § Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet a körzeti erdőtervben, illetőleg az Adattárban fel kell tüntetni.
Jogszabályi háttér VI. •
•
22. § (1) Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. • (2) Az erdő elsődleges rendeltetése mellett további rendeltetések határozhatók meg, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett figyelembe kell venni. • (3) Az erdő rendeltetése a) a 24. § (2) bekezdés szerinti védelmi 24. § (1) A természet- és környezetvédelmi, valamint egyéb védelmi szempontok megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésű az erdő, amely különleges kezelést igényel, és ahol az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesül. – (2) Védelmi rendeltetések az alábbiak: • a) természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő; • g) partvédelmi: az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő, a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védő erdő; • h) vízgazdálkodási: az árvízi lefolyási sávban az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő; • o) Natura 2000: a Natura 2000 területeken lévő erdő;
Jogszabályi háttér VII. •
1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről • 3. § (1) A törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik. • (2) A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. • 4. § E törvény alkalmazásában: • a) természeti érték: a természeti erőforrás [Kt. 4. § c) pont], az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben meghatározott -, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem [Kt. 4. § a) pont], beleértve a védett természeti értéket is; • b) természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek; • h) Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület): külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület;
Jogszabályi háttér VIII. •
• 16. § (5) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről (NATURA 2000 rendelet) • 4. §(3) A Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket a következők állapítják meg: • a) természetvédelmi kezelési terv; • c) fenntartási terv, amennyiben az a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása és helyreállítása érdekében szükséges, ideértve a külön jogszabály alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott Natura 2000 fenntartási tervet is;
Jogszabályi háttér IX. • (4)14 A fenntartási tervet a 13. számú melléklet szerint kell készíteni a (2) bekezdésben meghatározott célok figyelembevételével. A tervet elkészítése során egyeztetni kell a nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság), az alapszabály (alapító okirat) szerint környezet- és természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetekkel, a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervekkel és települési önkormányzatokkal, a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosaival és vagyonkezelőivel, a bányászati jogosultságok jogosítottaival, valamint ezek gazdasági érdek-képviseleti szerveivel. • (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. • (6)15 Amennyiben a (3) bekezdés szerinti intézkedések fenntartási tervben kerülnek megállapításra, a 2010. január 1-jét követően különleges természetmegőrzési vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként jelölésre kerülő területek esetében a fenntartási tervet a jelöléssel egyidejűleg kell elkészíteni.
A mezővédő erdősávok és a véderdők hasonlósága • • • •
Áramlástanilag a légnemű és a folyékonyanyagok dinamikája összemérhető, hasonló A véderdők tervezésénél a mezővédő erdősávoknál alkalmazott módszerek applikációjának lehetősége AZ ERDŐSÁVOK ÁTTÖRTSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA: AZ ELMÚLT FÉL ÉVSZÁZAD ALKOTÁSAI A DIGITÁLIS TECHNIKA LEHETSÉGEINEK TÜKRÉBEN Takács Viktor – Dr. Frank Norbert (AEE kutatói nap előadás) A védelmi célra létesítendő erdősávok telepítésekor a legfőbb feladat a megfelel tájolás megválasztása mellett a helyes szerkezet meghatározása és kialakítása. Az elmúlt évtizedek kísérleti tapasztalatai alapján kiderült, hogy a széles (15-20 soros) erdősávok nem hoznak nagyobb hasznot, mint a 3-5 sorból állók, mivel már pár sor után – szerkezettől függően – a szél ereje az állomány belsejébe jutva belátható távolságon belül felőrlődik. Az erdősávoktól nem is azt várjuk, hogy falszeren útját állják a szélnek, hanem annak erejét annyira mérsékelje, hogy az már ne legyen veszélyes a védendő területre (út, szántó, település, stb.) érve, ezért a sorok számának függvényében olyan porozitást kell kialakítani az erdősávok természetes építőköveinek (fák, cserjék, lágyszárúak) segítségével, amellyel az erdősáv várhatóan betöltheti a tervezéskor neki szánt szerepet.
• A klasszikus szakirodalom az erdősávok jellemzésére az áttörtségi tényezőt (L) vezette be. Ezt a tényezőt a szélvédett oldal (Lee) és a szélnek kitett oldali (Luv) nyílt területen mért szélsebességek hányadosa adja. • A mezővédő erdősávok osztályozása (Dobos, 1972). Típus Nyílások, hézagok Áttörtségi tényező I. Zárt (tömör) < 10 % < 0,35 II. Hézagos (áttört) 10-30 % 0,35-0,7 III. Nyitott (szélátereszt) > 30 % > 0,7 • Ha egy erdősávot egyszer áramlási rendszerben képzelünk el – figyelmen kívül hagyva a szélsebességen és a sáv fizikai méretein kívül a többi meteorológiai és környezeti paramétert –, már az „ütközési felületek” tanulmányozásával közelítő és jellemző szélsebesség csökkenési mutatóval tudjuk az erdősávokat jellemezni.
A szélnek kitett oldal (A) hézagfelületének és a szélvédett oldal (B) hézagfelületének mérésével, meghatározható a sáv adott nyílt területi szélsebesség (v) melletti klasszikus áttörtségi tényezője (L), hézagszázalékai (továbbiakban porozitás: PA, PB) és a sáv v/w arányú sebességcsökkenését jellemző veszteségtényez (), ahol a folytonosság tétele alapján w [1] a szélvédett oldalon kilép szélsebesség. A veszteségtényez [2] magát az erdősávot, mint áramlási rendszert jellemzi, értéke kedvez esetben 1, tehát erdősáv esetén azt mutatja, hogy milyen pozitív hatással van az erdősáv összetett szerkezete a szélsebesség csökkentésére.
• Digitális fotó kiértékelő software használata • Az elkészült képet képelemző program segítségével szürkeárnyalatúvá transzformáljuk, ahol a képkockák (pixel) még megőrzik fényintenzitásukat (2. ábra). Az egyszínű (szürke) skálán ezután intenzitásuknak megfelelően csoportosíthatóak a színek. Legegyszerűbb eset, amikor két komponensre osztjuk a színeket, ekkor a fehér és fekete képpontok arány megadja a felvétel (vagyis az erdősáv) százalékos arányban mérhet felületi nyitottságát. Szemléletesebb azaz eset amikor több színcsoportot vizsgálunk, hogy kiszűrhessük az erdősáv mélységében elhelyezkedő fasorokat vagy a háttérben lévő épületek, terepalakulatok esetleges módosító hatásait. • A feldolgozó szoftverek többségében adott hisztogramm-elemzéssel csatornánként leválogathatóak a képpontok fényességük szerint. Ezt a vizsgálatot az erdősáv mindkét oldalán elvégezve egymással összehasonlítható porozitási értékeket kapunk, amely alapul szolgálhat az áttörtségi tényez kiszámításához.
Az erdősávok új típusú osztályozása
Tapasztalatok, javaslatok A vízgazdálkodási célú szempontok szerinti partvédelmi, vízgazdálkodási célú erdőgazdálkodás számára megfontolandók: 1., Nem a méret a lényeg! Tehát lényegesen keskenyebb erdősáv kialakításával is elérhetők a funkciók. • 2., Ha keskenyebb az erdősáv nem/más szempontok alapján kerül az erdőtörvény hatálya alá • 3., A törvények ismeretével lehet a törvényeknek és saját céljainknak megfelelő gazdálkodást végezni • 4., A jogszabályoknak megfelelően az Egyesült Államok Wisconsin Állam Természeti Erőforrások Főosztálya Gát biztonsági / Ártéri / Partmenti részlege által 2005-ben kiadott útmutatóhoz (Floodplain and Shoreland Zoning A Guidebook for Local Officials) hasonlóan a gazdálkodási területünkön lévő erdő/erdősült/fásodott területeket zónákba kell sorolni és azokhoz kidolgozni a megfelelő kezelési előírásokat. •
• •
5., A kialakított zónákhoz rendelt céloknak megfelelően kell fellépni –és ha szükséges- a jogszabályi változások előkészítésénél. 6., A természetvédelmi céloknak megfelelő fafajösszetétel és gazdálkodás nem ellenkezik a vízügyi célokkal, de ehhez feltétlenül szükséges a zónák kialakítása
Köszönöm figyelmüket! Tóth Zsolt Erdőmérnök Erd mérnök Szakértő Szakért KDVVIZIG
