Természettudományi Múzeum műleírása

Természettudományi Múzeum műleírása

Tartalom .1 Feladat ................................................................................................................................................................... 3 .1.1 Kiállítás tematika .............................................................................................................................................. 3 .1.2 Az épülettel szemben megfogalmazott funkcionális igények és célkitűzések........................ 3 .1.3 Környezetbe illesztéssel kapcsolatos igények és célkitűzések ................................................... 3 .2 Telepítési koncepció .........................................................................................................................................4 .2.1 A helyszín adottságai .....................................................................................................................................4 .2.2 Környezetbe illesztés......................................................................................................................................4 .2.3 Épülettömeg..........................................................................................................................................................4 .3 Térszervezés....................................................................................................................................................... 5 .3.1 Terek rendszere ................................................................................................................................................ 5 .3.2 Természetes megvilágítás, terek és fény.............................................................................................. 5 .4 Funkcionalitás ...................................................................................................................................................... 6 .4.1 Helyiséglista......................................................................................................................................................... 6 .4.2 Megközelítés és parkolás.............................................................................................................................. 8 .4.3 Illemhelyek ............................................................................................................................................................ 8 .5 Külső megjelenés ............................................................................................................................................... 9 .5.1 Homlokzat.............................................................................................................................................................. 9 .5.2 Tető és park....................................................................................................................................................... 9 .6 Belsőépítészet ..................................................................................................................................................10 .6.1 Előcsarnok ...........................................................................................................................................................10 .6.2 Állandó kiállítótermek ....................................................................................................................................10 .6.3 Időszaki kiállítótermek...................................................................................................................................10 .7 Épületszerkezetek............................................................................................................................................ 11 .7.1 Felúszás elleni védelem ................................................................................................................................. 11 .7.2 Talajrétegződés ................................................................................................................................................ 11 .7.3 A munkatér feltárása és víztelenítése ................................................................................................. 11 .7.4 Vízzáró épülethatároló szerkezetek .......................................................................................................12 .7.5 Alumínium tartóprofilok méretezése ........................................................................................................13 .7.6 Üvegszerkezetek...............................................................................................................................................16 .8 Épületgépészet ..................................................................................................................................................18 .8.1 Hőtechnika ...........................................................................................................................................................18 .8.2 Páratechnológia .................................................................................................................................................18 .8.3 Általános követelmények...............................................................................................................................18 .8.4 Vízellátás és csatornázás ...........................................................................................................................18 .8.5 Fűtés, hőellátás...............................................................................................................................................19 .8.6 Szellőztetés .......................................................................................................................................................19 .9 Elektromos rendszerek..................................................................................................................................20 .9.1 Teljesítményigények........................................................................................................................................20 .9.2 Villamos energia ellátás módja ..................................................................................................................20 .9.3 Villamos energia elosztása..........................................................................................................................20 .9.4 Világítási hálózat – világítási koncepciók.............................................................................................21 .9.5 Kiállítótermek elektromos és informatikai ellátása .........................................................................23 .9.6 Gyengeáramú hálózatok.................................................................................................................................24 .9.7 Érintés és villámvédelem ..............................................................................................................................24 .10 Rétegrendek .......................................................................................................................................................25 .10.1 Födém rétegrendek..........................................................................................................................................25 .10.2 Fal rétegrendek................................................................................................................................................26 .10.3 Alaplemez rétegrendek..................................................................................................................................26

2

Horváth Tamás ep 22 2006.01.09

.1

Feladat

Természettudományi Múzeum tervezése Győrben a Mosoni-Duna partján Városrét magaspartjára az egykori Rába gyár területe elé. A múzeum Szigetköz természetrajzát, élővilágát kívánja bemutatni. .1.1

Kiállítás tematika

• • • • • • •

Szigetköz természeti viszonyai Szigetköz kialakulása, felszíne, éghajlata, talajai A Duna és a Mosoni-Duna történeti vízrajza és szabályozásai Szigetköz élővilága: növények, halak, vadak, madarak Szigetköz néprajza, gazdasága Történeti áttekintés Ősi mesterségek: halászok, „mezzei emberek”, aranyászok, vadászok, hajósok, révészek, vízimolnárok, pásztorok, földművesek, erdészek és egyéb kismesterségek

Forrás: Alexay Zoltán – Változó Szigetköz [Hazánk Könyvkiadó, 1997] .1.2

Az épülettel szemben megfogalmazott funkcionális igények és célkitűzések

• • • • • • • • • • • •

Legyen valamilyen meglepetés, titok, élmény az épületben Legyen útvonalra szervezett állandó kiállítás Legyen változtatható az időszaki kiállítások tére Biztosítsa a korszerű, interaktív, audio-vizuális kiállítás lehetőségeit Legyenek változatosak a terei, szintjei, ugyanakkor… Legyenek egyszerű, semleges és homogén belső terei Használjon többféle módszert a természetes fénnyel történő megvilágításra Lehetőség szerint csak északi fény adja a megvilágítást Kevés háttér terület tartalmazzon, de… Foglaljon magába kiegészítő funkciókat (előadó, kávézó, üzlet) Legyen szerkezetileg egyszerű Használjon megújuló energiákat

.1.3

Környezetbe illesztéssel kapcsolatos igények és célkitűzések

• • • • • • •

Teremtődjék egy hely a parton Ne vegyünk el a természettől, csak alakítsuk azt (legyen park a tetőn is) Ne szakadjon meg az ártéri erdő folyamatossága Az épület idézze vissza a folyó lineáris voltát (párhuzamos, hosszú épület) és… Az épület idézze vissza a folyó dinamikus voltát (mozgalmas változatos forma), de Ne zavarja az épület a város és folyó közötti vizuális kontaktust Legyen erős kapcsolat a folyó vize és az épület között


3

.2

Telepítési koncepció

.2.1 A helyszín adottságai A tervezett épület a győri Mosoni-Duna magas árterében, a folyó 13. folyamkilométerénél létesül. A terület ma fás- bozótos ártéri erdő.

A terepet a következő magassági értékek jellemzik: • • • • • •

Mederfenék Jellemző vízszint jelenleg Jellemző vízszint a szabályozás után 1%-os árvízszint, terepvonal jelenleg 1°%-es árvízszint, terep a töltésen túl Tervezett gyalogoshíd legmagasabb járdavonala

106,60 109,05 111,05 114,40 115,70 121,40

m m m m m m

.2.2 Környezetbe illesztés A környezetbe illesztés szempontjai és a terepviszonyok figyelembe vételével egy olyan ’hosszú épületet’ terveztem, mely a folyó magas partjába süllyed, így nem akadályozza a város és a folyó közötti vizuális kontaktust. Közvetlenül a folyó mellett helyeztem el, így az erdő sem vékonyodik el. Tetején közpark létesül, mely remélhetően közkedvelt hellyé válik a városlakók számára. A felszínen megjelenő felülvilágító sáv visszaidézi a folyó lineáris és dinamikus voltát. A vízzel erős kapcsolata van, hiszen homlokzata a vízben álló magas támfalként jelenik meg, mely ívekkel illeszkedik bele a terepbe. .2.3

Épülettömeg

Az épület tömege egy nagyon egyszerű téglatest, melyet a magas partba süllyesztettem (1). A folyó felé néző oldalán bevilágítókkal homlokzatot alakítottam ki. E homlokzat nyílásaiban megtekinthető a folyó ’keresztmetszete’ (2). Hogy teljesen a vízfelszín alól szemlélhessük azt a tereknek egyre mélyebbre kell kerülniük, az épület hosszirányában (3). A természetes fényt szerzek be felülvilágítók segítségével, így teremt kapcsolatot a téglatest a felszínnel (4). Végül a bejárat megjelölése céljából a felülvilágító sáv keleti végét magasra emeltem (5). Fentiek alapján az épületre jellemző magassági adatok: • • • • • • 4

Az épület legmélyebb padlószintje Előcsarnok padlószintje Jellemző vízszint 1%-os árvízszint, terepmagasság az épület körül 1°%-es árvízszint Terepszint az épület felett

108,55 110,80 111,05 114,40 115,70 115,90

m m m m m m


.3

Térszervezés

Mivel az épület a föld alatt van különös hangsúlyt kap tereinek kialakítása, elsősorban szervezése és a felszínnel, a fénnyel való kapcsolatai. .3.1 Terek rendszere Az épület felszíni jele egy üvegtölcsér, mely beszippantja a látogatót. A tölcsérben található lépcső már az előcsarnok egyik fontos látvány eleme is egyben. Az előcsarnok oszlopcsarnokszerű, minden más térnél magasabb tér, melyből nyílnak a közönségforgalom által elérhető funkciójú terek. Az üvegtölcsér két felülvilágított folyosóban folytatódik, melyeket egy fal választ el egymástól. A fal menti közlekedőről sorra nyílnak a kiállító terek. Közben egyre mélyebbre jutunk és amikor a fal véget ér, és átfordulunk a másik oldalára, egy olyan térrel találkozunk, ahol a bevilágító üvegfelületén a Duna vizének falát láthatjuk, annak transzparenciájával és állandó mozgásával. A fal mentén tovább haladva egyre feljebb jövünk, a kiállító termek üvegfalán egyre kevesebb látszik a Dunából, és egyre több a túlpartból. A fal másik végén visszajutunk az előcsarnokba a lépcső mögött, takart helyen. Szemben a múzeumi üzlet, balra az időszaki kiállítás kínálja magát. Az állandó kiállítás térszervezése tehát galéria térrendszerű. Az időszaki kiállítás terei mobil falakkal határolhatók le, így a szerkezeti raszter kötöttségeit figyelembe véve többféle bejárási útvonal is lehetséges, az egyes kiállítások témájához igazíthatók a terek. Az időszaki kiállítás tere tehát átstuktúrálható. Az állandó kiállítás végigjárásakor meglepetésben részesül a látogató, oly módon látja a folyót, ahogy eddig még soha. Hogy a vízfelszín alá kerülhessen rámpás közlekedőkre van szükség, mely eszköz, a tördelt vonalvezetéssel együtt szintén segít változatossá tenni a múzeumi tereket. .3.2 Természetes megvilágítás, terek és fény „Irányultság vagy a kiterjedés, a föld alatt értelmüket vesztik, ehelyett a világosság és a sötétség formába öntése…” Bujdosó Attila, Tadao Ando föld alatti kiállítótermeiről, Alaprajz

Az épületben a helyiségek természetes megvilágításának alapvetően 4 módja található meg: •

A felülvilágító sáv megvilágítást ad az állandó kiállítás közlekedőinek illetve a kiállítótermeknek is, a fehér falfelületek reflexiója útján. A közlekedőket elválasztó fal olyan magas, hogy az északi teremsorba ne tudjon közvetlenül besütni a nap.

•

Az előcsarnok intenzív bevilágítását a kiszélesedő felülvilágító sáv mellett egy másik felülvilágító biztosítja az előcsarnok déli oldalán.

•

A déli oldalon lévő kiállítótermek természetes világítását a közlekedőből származó fények mellet a bevilágító udvarokon érkező fény oldja meg. Az udvarok magassága és szélessége biztosítja, hogy közvetlen napsütés csak igen magas napállásnál fordulhat elő. Az iroda és az előadó megvilágítását szintén ezek az udvarok biztosítják.

•

A homlokzat olyan kiképzést kapott, hogy azon bevilágítók alakuljanak ki. A bevilágítókon északi fény szűrődik be az északi oldal termeibe. A fenti eszközök segítségével, sokféle megvilágítottságú terem alakult ki, melyek a szabályozható mesterséges világítás mellett képesek kielégíteni a kiállítás-szervezők igényeit, figyelembe véve a modern installációs lehetőségeket is.


5

.4

Funkcionalitás

Az épületben a főfunkció, vagyis a kiállítótermek mellett más kiegészítő funkciókat is el kellett helyezni. •

Az előcsarnokhoz kapcsolódó kávézó például olyan kiegészítő funkció, mely akár az olyan látogatókat is vonzhatja, akik a kiállítást nem kívánják megtekinteni (remélhetően azért mert, már látták).

•

Az előadóterem lehetőséget biztosít szakmai programok, konferenciák megrendezésére, tudományos és ismeretterjesztő előadások tartására.

•

Az üzletben lehetőség van emléktárgyak, könyvek vásárlására, vagy túrára jelentkezésre, mely által közvetlenül is megismerkedhet a látogató Szigetközzel.

•

Az irodában a múzeum gazdasági vezetése mellett, lehetőség van az installáció elkészítésére, vagy a kiállítás-szervezők munkájának elvégzésére.

.4.1 Helyiséglista Az épületben az alábbi helyiségek kerültek kialakításra: helyiség neve padló (m B.f.) belmag. (m) terület (m2) 1 szélfogó 115,90 12,72 2 hidraulikus emelő 115,90 11,48 3 előcsarnok 110,80 3,60 263,40 4 jegypénztár és ruhatár 110,90 3,60 18,57 5 közlekedő 110,80 12,69 6 közlekedő 110,80 11,26 7 kiállítóterem 110,80 3,00 49,64 8 bevilágító udvar 110,80 24,37 9 közlekedő 110,35 7,50 10 kiállítóterem 110,35 3,00 34,06 11 közlekedő 109,90 11,24 12 kiállítóterem 109,90 3,00 51,05 13 bevilágító udvar 109,90 24,41 14 közlekedő 109,45 7,49 15 kiállítóterem 109,45 3,00 51,22 16 közlekedő 109,00 11,25 17 kiállítóterem 109,00 3,00 50,49 18 bevilágító udvar 109,45 24,06 19 kiállítóterem 108,55 3,00 32,33 20 közlekedő 108,55 15,99 21 kiállítóterem 108,55 3,00 35,12 22 közlekedő 108,80 11,25 23 kiállítóterem 108,80 3,00 54,56 24 közlekedő 109,05 7,50 25 kiállítóterem 109,05 3,00 33,19 26 közlekedő 109,30 11,25 27 kiállítóterem 109,30 3,00 50,95 6


28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72

közlekedő kiállítóterem közlekedő kiállítóterem közlekedő kiállítóterem közlekedő kiállítóterem közlekedő kiállítóterem közlekedő kiállítóterem időszaki kiállítóterem időszaki kiállítóterem időszaki kiállítóterem időszaki kiállítóterem időszaki kiállítóterem időszaki kiállítóterem időszaki kiállítóterem bevilágító udvar közp. vill. elosztó installációs és bútorraktár előadóterem múzeum shop és túraszervezés raktár teakonyha toalett kávézó közlekedő öltöző toalett hulladéktároló raktár előkészítő előtér férfi mosdó férfi wc női mosdó női wc akadálym. wc tak.szer.rakt személyzeti öltöző


109,55 109,55 109,80 109,80 110,05 110,05 110,30 110,30 110,55 110,55 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,90 110,90 110,90 110,90 110,90 110,90 110,90 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80 110,80

3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,60 3,60 3,00 2,70 2,70 2,70 2,70 2,60 2,60 2,60 2,60 2,60 2,60 2,60 2,70 2,70 2,70 2,70 2,70 2,70 2,70 2,70

7,49 34,02 12,75 52,32 9,36 44,40 9,36 44,08 9,37 39,74 14,12 40,08 52,55 25,18 51,59 51,89 25,56 52,56 26,11 24,36 12,21 37,93 71,88 27,88 2,54 2,59 2,23 16,65 2,09 4,12 1,62 1,93 6,50 5,13 8,56 4,99 9,50 5,58 8,95 3,33 2,88 5,41 7

73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87

titkárság egyterű iroda egyterű iroda vezetői iroda váró/társalgó sz.átem. wc mosdó installációs műhely teakonyha szerver szoba épületfelügyelet irattár és közlekedő gyűjtemény és istalláció raktár szellőző és hőszivattyú gépház összesen

110,80 110,80 109,90 110,35 110,35 109,60 110,80 110,80 110,80 110,35 110,35 109,90 109,90 109,45 108,55

2,70 2,70 2,70 2,70 2,70 4,80 2,70 2,70 2,70 2,70 2,70 2,70 2,70 3,60 3,60

14,26 33,97 35,63 20,70 16,51 1,66 1,62 2,97 15,71 6,03 4,14 6,93 8,64 84,28 48,87 2102,34

.4.2 Megközelítés és parkolás Az épület megközelítése gyalogosan javasolt, ez akadálymentesen megtörténhet a város felől, a parkon át. A személygépkocsival érkezők a park szélén találnak parkolóhelyet maguknak. Ezeknek száma az OTÉK 4B. számú melléklete szerint: „Egy személygépkocsi számítandó… 8. egyéb művelődési egységek (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) főhelyiségeinek minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után” A múzeumban a kiállítótermeket tekintem főhelyiségeknek, ezek alapterülete összesen 982,69 m2, így 20 db parkolóhelyre van szükség. .4.3 Illemhelyek Az épületbe a közönségforgalom számára egy 160 főre tervezett illemhely blokkot terveztem. 80 nő illetve, 80 férfi számára. Emellett egy nemektől független akadálymentes illemhely is készült. Az irodának, a kávézónak és az üzletnek saját illemhelye van.

8


.5

Külső megjelenés

Az épületnek hagyományos értelemben egy, tágabb értelemben két homlokzata van. .5.1 Homlokzat A folyóra néző homlokzata egy vasbeton támfal, mely ívesen simul bele a terepbe. Ebből falból hajlanak ki lemezek, hogy az így keletkezett résen bevilágítás történhessen, illetve megtekinthető legyen a folyó ’keresztmetszete’. A homlokzat kegyesen hazudik, a lemezek ugyanolyan magasak, így nem árulják el az épületben lévő szintváltozást. A homlokzati fal vízzáró vasbetonból készül, melyet külső felületén trapézlemezekkel, vagy ahhoz hasonló műanyag formákkal zsaluznak. A vízben álló fal, és annak üvegfelületei nagy igénybevételeknek vannak kitéve a folyó mozgása, az uszadék, vagy a jég miatt, ezért a homlokzatot úgy terveztem, hogy a lemezek a folyó folyási irányával egyező irányban váljanak le a falról. A falból kihajló lemezek csak akkor érvényesülnek igazán, ha közöttük megjelenik a fal síkja. Ha ezek a lemezek egymásra takartak volna, az teljesen mást, egyfajta kártyavár hatást eredményezett volna. .5.2 Tető és park Az épület tetejét parkként képzelem el. A főbejárat előtt lemezes terméskővel díszburkolt teret, a felülvilágító sáv és a folyó közötti területen tölgyfa pallókkal burkolat sétányt terveztem. Ezeket hozzákapcsoltam a Városrét szabályozási tervében megadott útvonalak irányihoz, melyeket folytattam az ártéren, egészen a partig, ahol elérnek a múzeumig, vagy egy-egy úszó stéghez, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a vízzel a városlakók. Az épület árvíz idején is üzemelhet. Bejárata a mindenkori árvízszintek felett van 20 cm-re. Ez alatt pedig vízzáró szerkezetekkel készül. Mivel az épület bejáratának és a felülvilágítók tetejének a mindenkori árvízszint magassága felett kellett lennie, az épület felett a terepet feltöltöttem, mintegy 1,3-1,5 m feltöltéssel. Ezzel az épület feletti terep a szomszédos lakóövezettel kerül egy magasságba. A feltöltés rendkívül lankásan simul bele a jelenlegi terepbe.


9

.6

Belsőépítészet

Az épületben olyan belsőépítészeti megoldásokat kellett alkalmazni, melyek megfelelő teret (hátteret) adhatnak a kiállításoknak. A belső tereknek egyszerű, semleges és homogén hatást kell sugároznia. A terek nem konkurálhatnak a kiállított tárgyakkal. Cizelláltabb belsőépítészet egyedül az előcsarnokban képzelhető el a közönségforgalmi terek közül. .6.1 Előcsarnok Az előcsarnok fő attrakciója a bejárat, a lépcsővel, a fénnyel mely onnan érkezik. Falait egyszerű fehér festéssel képzelem el, mint az épületben mindenhol. Az előcsarnok berendezései közé tartozik egy pult és a ruhatár szekrényei, valamint a kávézó székei és asztalai. Ezeket kőris bútoroknak képzelem. Hangsúlyos elemként jelenik még meg itt az a gépészeti doboz, mely körbefut az előcsarnok három oldalán a mennyezet alatt. Ez a mustársárga festésű doboz magába rejti a szellőzést, a falvilágítást, és ezen kerülnek elhelyezésre az tájékoztató feliratok. Az előcsarnok teréből üvegfelületeken át beláthatunk a kapcsolódó terekbe (ezek a felületek azoknak megvilágítást is adnak), így beláthatunk a mosdókba is. Ezért a mosdópult igényes kialakítására különös hangsúlyt fektettem. .6.2 Állandó kiállítótermek Az állandó kiállítótermek egyszerű fehér kőagyaglappal burkolt terek. Falaik fehérre festettek. Az álmennyezet rasztere a padlóét tükrözi. A szélső táblák fehér gipszkarton lapok, felettük a szellőzés vezetékei találhatók, a közbenső táblák, pedig fehér savmaratott üvegből készülnek. A felettük lévő fényforrásokkal opálburás világítótestként működik az álmennyezet. Az álmennyezet sínrendszere képes fogadni az egyedi világítás spot jellegű lámpáit. A szélén hagyott résben zajlik a szellőztetés, takartan. Az áramellátás illetve az informatikai rendszerhez való csatlakozásra a termek két falánál elhelyezett falszegély csatornából nyílik lehetőség. .6.3 Időszaki kiállítótermek A termek kialakítás hasonló az állandó kiállítások termeihez csak itt a falak egy része mobilfalakból áll, melyek az időszaki kiállítás igényei szerint eltávolíthatók. A mobilfalak is fehér festett kivitelűek. A villamos energia ellátás itt falszegély csatornák mellett padlócsatlakozókból történik. De energia az álmennyezetből is beszerezhető. 10


.7

Épületszerkezetek

Konzulens: Serfőző István Az alábbiakban azokról a problémákról és azok megoldásairól számolok be, melyekre a konzultációk során kitértünk. .7.1 Felúszás elleni védelem Az épület egyik fő problémája, hogy árvíz idején a vízszint emelkedésével, a víz felhajtó erejének hatására felúszhat. Ennek megakadályozására olyan méretű és anyagú úszó testet kell tervezni, hogy annak átlagsűrűsége meghaladja a vízét. Ez az épület alatti illetve feletti feltöltések testhez kapcsolásával, és vaskos, nehéz épületszerkezetek alkalmazásával történhet. A tervezéskor az épület 1 m2-nyi területétére jutó súly és felhajtó erők egyensúlyát vizsgáltuk (Archimédesz törvénye szerint) és a feltöltés nagyságát tekintettük ismeretlen értéknek. Az alábbi (vízszintes felületszerkezetek) rétegeivel számoltunk: 0,5 m Humuszréteg 1,6 t/m3 3 Sovány beton feltöltés 2,0 t/m xm Födémlemez 2,4 t/m3 0,4 m 3 3,6 m Légtér 0,0 t/m Ajzatbeton 2,4 t/m3 0,1 m 3 Soványbeton feltöltés 2,0 t/m 0,3 m Alaplemez 2,4 t/m3 0,6 m Fenti adatok szorzatösszegének (t/m2) legalább 1,11-szer (biztonsági tényező) nagyobbnak kell lennie a víz felhajtóerejénél, mely 1,0 t/m3 5,5+x m adatok szorzatból számítható. Az első fokú egyenlet eredményeként kapjuk x>2,64 m Legalább 2,64 m sovány beton feltöltés szükséges az épület teljes alapterületén egy esetleges árvíz alkalmával történő felúszás elkerülése érdekében. .7.2 Talajrétegződés A pontos talaj rétegződés és a rétegek anyagának talajfizikai jellemzői (U, d60, d10, K(%), H(%), HL(%), AI(%); ρ, e, φ, c, Es, σa) a területről készült talajmechanikai szakvélemény hiányában nem ismertek, ezért az alábbi rétegek jelenlétét feltételezzük: (réteg felszíne) •

Pannon agyag réteg (Győrben jellemzően)

106,00 m

•

Természetes folyami üledékes feltöltés (északi part állapota)

111,50 m

•

Mesterséges feltöltés

114,00 m

•

Humusz réteg

114,40 m

.7.3 A munkatér feltárása és víztelenítése Az épületszerkezetek építéséhez elsőként fel kell tárni, majd vízteleníteni kell azt a teret, ahol az épület el fog készülni. Ehhez szükséges lépések: •

2 réteg szád fal leverése a vízzáró Pannon agyag rétegbe a Mosoni-Duna területén egymástól 3 m távolságra, U alakban. (A falak között gépjármű közlekedhet, irányváltás annak fordulási sugara szerint.)

•

A 2 szádfal réteg közötti teret, a víz folyamatos kiszorításával, agyaggal töltik fel.


11

•

A parton résfalak készülnek, U alakban, az épület leendő falától 5 m távolságban. Az U alaprajzú résfal szárai belefutnak az agyagfeltöltésbe. A résfalakat a vízzáró Pannon agyag réteg alá kell levinni.

•

A körülzárt területről kitermelik a földet, a víz folyamatos szivattyúzása mellett.

•

A résfalakat, ha szükséges hátrahorgonyozzák.

•

A megfelelő szint elérése után kiépítik a szivárgó vizeket összegyűjtő és szivattyúzó hálózatot, mely a szerkezetépítés ideje alatt folyamatosan működni fog. Fenti módszerrel (várhatóan) az alapozási sík alatti minimum 20 cm-ig biztosítható a víztelenítés. .7.4 Vízzáró épülethatároló szerkezetek Az épület monolit vasbeton szerkezetű, mely szerkezet az épület elhelyezéséből adódóan víznyomásnak vannak kitéve. Az épületszerkezetekre ható mértékadó víznyomás a víz súlyából származik. A víz áramlásából származó nyomásnövekedés elhanyagolható mértékű. 0,8 bar Az épületszerkezetekre ható víznyomás (1 bar = 105 N/m2) (Kémiai hatásait tekintve agresszív vízre nem kell számítanunk.) Az épület külső határoló felületei vízzáró vasbeton szerkezetek, melynek meg kell felelni az alábbi követelményeknek: •

A vasbeton szerkezetek ’különlegesen vízzáró’ minősítése, vagyis 0,1 l-nél kevesebb a beszivárgás m2-enként 24 órán keresztül, mely nedvesség megfelelő szellőztetés mellett gond nélkül elpárolog. A szabadon szellőző felület száraz tapintású, azon sötétebb vagy világosabb elszíneződés hosszabb idő után sem jelentkezik.

•

A beton alapanyag MSZ 4715-3 szerinti minősítése vz2-es. Ami 20 m vízoszlop nyomásánál tudja biztosítani a vízzáróságot. Az igénybevétel maximuma 8 m.

•

A beton szilárdsági osztálya legalább C20-as legyen.

•

A szerkezetek legkisebb vastagsági értéke 40 cm lehet.

•

Ebből 12-15 cm a nyomozz zóna, mely a nedvességhatás oldalán legyen.

•

A szerkezetekben a zsugorodásokból illetve húzó igénybevételekből csak korlátozottan keletkezhet repedés.

•

A teljes épületszerkezet 4 dilatációs egységből áll, melyre a beton zsugorodásából keletkező húzó feszültségek miatt van szükség. A dilatációs hézagok mérete (a talajjal való érintkezésből adódó súrlódás miatti) gátolt dilatáció esetére méretezett. A nyírási mozgások miatt 5 cm szélesek a dilatációk. A dilatáció kialakítása a vasbeton szerkezet középvonalában elhelyezett fuga- és duzzadó szalagokkal történik. A dilatációban PE habot helyeznek el. A betonanyagra vonatkozó technológiai irányelvek: •

A betonhoz olyan portlandcement használandó (CEM I 52,5 pc, CEM I 42,5-R pc, CEM I és CEM II 42,5 pc típusok közül), melyben legfeljebb 20 % granulált kohósalak-őrlemény, pernye, mészkőliszt vagy traszt van.

•

A betonba kerülő adalékanyagnak az MSZ18293 szabvány B görbéjéhez közeli szemeloszlásúnak kell lennie. Az adalékanyag legnagyobb szemcsenagysága 24 mm. Légpórusképzőt nem alkalmazunk, így a betömörített frissbeton lisztfinomságú (0-0,25 mm-es finomhomok és cement) szemcséinek szükséges tömege legalább 415 kg/m3. Ha szükséges az adalékanyag javítása inert anyaggal történhet.

12


•

A homlokzati fal alapanyagául szolgáló beton ’igen fagyálló’ minősítésű (f50-nél jobb). A beton anyagba légpórusképző adalékszer és legalább 370 kg/m3 lisztfinomságú szemcse (0-0,25 mm-es finomhomok és cement) szükséges.

•

A frissbeton képlékeny konzisztenciájú legyen (a függőleges szerkezetek bedolgozhatósága miatt). A képlékeny beton ülepedésének kezeléséhez képlékenyítő és kötéskésleltető adalékszert tervezünk a beton anyagba és utóvibrálást írunk elő. A képlékenyítő adalékszer csökkenti a bedolgozásra rendelkezésre álló időt (20-60 percre).

•

A beton tömítő adalékszert is tartalmazzon a kapilláris pórusok tömítésére.

•

A beton víz-cement tényezője legalább 0,7 legyen.

•

A beton levegőtartalma legfeljebb 1 térfogatszázalék lehet.

•

A keveréshez lehetőleg kényszerkeverő gépet kell alkalmazni. A keverés első kb. 20 másodperces fázisában száraz keverést kell alkalmazni, a teljes keverési idő kényszerkeverő gépben legalább másfél perc legyen. A keveréket a hőmérséklettől függően 1.5~2 órán belül be kell dolgozni.

•

A vízzáró betont legalább 14 napig védeni kell a kiszáradástól, nedvesen kell tartani.

.7.5 Alumínium tartóprofilok méretezése A felszínen látható terepszinti és az a fölé emelkedő felülvilágítók tartószerkezetét Schüco alumínium profilokkal terveztem. A főbejárat fölé emelkedő üvegdoboz tartói közül a leghosszabb főtartót, a leghosszabb oszlopot és az oszlopok közötti összekötőket méreteztem, hogy azok mind a szilárdsági, mind az alakváltozási feltételeknek megfeleljenek. Az alapanyag tulajdonságait kifejező alapadatok:

σH = 105 000 kN m 2

E = 7 • 107 kN m 2 A tartóknak szilárdságilag γ = 1,2 -es biztonsági tényezővel kell megfelelnie ( σ 'H = 87 500 kN m 2 ), és alakváltozásának kisebbnek kell lennie emax = l 300 -nál. .7.5.1 A Schüco 200/60-as profilú főtartó méretezése Geometria és terhek: l = 5,5 m a = 1,5 m ps = 0,80 kN m 2 pw = 0,25 kN m 2 pg = 0,10 kN m 2 qA = 1,15 kN m 2 q = a • qA = 1,50 • 1,15 = 1,73 kN m

Alakváltozásra: I x = I x ,200 / 60+ = 1603,96 cm 4 e=

5 • 1,73 • 5,504 5 • q • l4 = 0,01831 m = 384 • E • I x 384 • 7 • 107 • 1603,96 • 10~8


13

l 5,5 = = 0,01832 m 300 300 ≥e a profil megfelel, kihasználtsága 99,85%.

emax = emax

Milyen fesztáv alatt alkalmazható a megerősítetlen profil? I x = I x ,200 / 60 = 1087,35 cm 4 3 = lmax

384 • E • I x 384 • 7 • 107 • 1087,35 • 10~8 = = 112,63 300 • 5 • q 300 • 5 • 1,73

lmax = 4,83 m

Szilárdságilag: [Az egyszerűség kedvéért a megerősítetlen profilt ellenőrzöm.] q • l 2 1,73 • 5,52 M = = = 6,52 kNm 8 8

Wx = Wx ,200 / 60 = 99,93 cm 3

σ =

M 6,52 = = 65272,25 kN m 2 ~6 Wx 99,93 • 10

σ 'H ≥ σ

a profil megfelel, kihasználtsága 74,60%.

.7.5.2 Az Schüco 150/60-as profilú oszlop méretezése Geometria és terhek: l = 5,6 m

a = 1,5 m Av = 3,13 m 2 Af = 8,4 m 2 ps = 0,80 kN m 2 pw = 0,25 kN m 2 p g = 0,10 kN m 2 q A = 1,15 kN m 2 F = Av • qA + Af • q g = 3,13 • 1,15 + 0,10 • 8,40 = 4,43 kN pwf = 0,50 kN m 2 q = a • pwf = 1,50 • 0,50 = 0,75 kN m

Alakváltozásra: I x = I x ,150 / 60+ = 737,64 cm 4 e=

5 • q • l4 5 • 0,75 • 5,604 = = 0,01860 m 384 • E • I x 384 • 7 • 107 • 737,64 • 10~8

5,6 l = = 0,01867 m 300 300 ≥e a profil megfelel, kihasználtsága 99,64%.

emax = emax

Milyen fesztáv alatt alkalmazható a megerősítetlen profil? I x = I x ,150 / 60 = 500,73 cm 4 14


3 = lmax

384 • E • I x 384 • 7 • 107 • 500,73 • 10~8 = = 119,64 300 • 5 • q 300 • 5 • 0,75

lmax = 4,92 m

Szilárdságilag: [Az egyszerűség kedvéért a megerősítetlen profilt ellenőrzöm.] M =

q • l 2 0,75 • 5,62 = = 2,94 kNm 8 8

Wx = Wx ,150 / 60 = 81,42 cm 3 A150 / 60 = 18,38 cm 2 σ =

M F 2,94 4,43 + = + = 11623,76 kN m 2 ~6 ~4 Wx A 81,42 • 10 18,38 • 10

σ 'H ≥ σ


.7.5.3 A Schüco 27/50-es profilú összekötő méretezése Geometria és terhek: l = 1,5 m a = 0,4 m Fv = F • sin 12,5° = 4,43 • 0,216 = 0,96 kN

pwf = 0,50 kN m 2 q = a • qwf = 0,40 • 0,50 = 0,20 kN m

Alakváltozásra: I x = I x ,27 / 50 = 5,15 cm 4 5 • q • l4 5 • 0,20 • 1,504 e= = = 0,00366 m 384 • E • I x 384 • 7 • 107 • 5,15 • 10~8

l 1,5 = = 0,00500 m 300 300 ≥e a profil megfelel, kihasználtsága 73,14%.

emax = emax

Szilárdságilag: M =

q • l 2 0,20 • 1,52 = = 0,06 kNm 8 8

Wx = Wx ,27 / 50 = 2,53 cm 3 A27 / 50 = 4,20 cm 2 σ =

M F 0,06 0,96 + = + = 24518,06 kN m 2 ~6 ~4 Wx A 2,53 • 10 4,20 • 10

σ 'H ≥ σ



15

.7.5.4 A főbejárat szerkezeti váza

vörös: sötét vörös: kék: sötét kék: zöld: narancs:

oszlop oszlop gerenda gerenda összekötő szélrács merevítés

Schüco FW 150/60 Schüco FW 150/60, megerősítve Schüco FW 200/60 Schüco FW 200/60, megerősítve Schüco FW 27/50 8 mm-es acélsodrony

.7.6 Üvegszerkezetek Az épületben több helyen alkalmaztam az átlagosnál nagyobb, síkjára merőleges hajlító igénybevételnek kitett üveg felületszerkezeteket. A Duna vízében álló homlokzat üvegfelületeit víznyomásra, a terepbe illesztett üveg felülvilágítókat a járókelők hasznos terhére kell méretezni. .7.6.1 Az alkalmazható üvegek mechanikai tulajdonságairól A normál (float) üveg határfeszültsége (hajlításra)

σH = 20000 kN m 2

Az edzett üveg határfeszültsége (hajlításra, legalább; alkalmazott érték) σH = 80000 kN m 2 Az edzett üveg határfeszültsége (hajlításra, legfeljebb)

σH = 150000 kN m 2

.7.6.2 A szükséges üvegvastagság járható üvegfödémhez A jobbra látható grafikon alapján a táblaméret függvényében meghatározható a szükséges szerkezeti vastagság. A tervben a járható üvegfödémekben 4+3×10+16(Ar)+4 lágybevonatos, hőszigetelő, edzett üvegtáblákból ragasztott szerkezetet alkalmaztam. 16


.7.6.3 A szükséges üvegvastagság számítása a homlokzatokhoz Felületen megoszló teher

p

Felvett elemei tartó szélesség Felvett elemei tartóra jutó vonal mentén megoszló teher

a q = p •a

Az elemi tartón keletkezett maximális nyomatéki igénybevétel Az igénybevételből számolható szükséges keresztmetszeti tényező

q • l2 8 M W = σH M =

6 •W a Ezt a számítást a magasságtól függően változó keresztmetszetek és igénybevételek miatt táblázatos formában végeztem el. Az alábbi táblázat tartalmazza a számítást, és grafikon jól mutatja az igénybevételek és az anyagvastagság összefüggéseit.

A keresztmetszeti tényezőből számítható az üveg szükséges vastagság b =

A számítás alapján a homlokzatokban a 3×6+16(Ar)+4 lágybevonatos, hőszigetelt, edzett üvegtáblákból ragasztott szerkezetet alkalmazok. Az üvegtáblákat a részletrajzokon bemutatott módokon rögzítik, majd a hézagokat tömítik. Az üvegtáblák behelyezésének módja: • • • • • •

A vízzáró vasbeton szerkezet felületén a kávát és annak környezetét epoxi gyantával kezelik, mely elzárja a beton pórusait. Felragasztják a távtartó gumiszalagot Behelyezik az előregyártott üvegtáblát Felragasztják az újabb távtartó gumiszalagot Rögzítik a helyzetbiztosító előregyártott acél szelvényeket Szilikonnal tömítik a hézagokat az üveg két oldalán, és az acélprofilokon lévő lyukak segítségével az üveg végénél is.


17

.8

Épületgépészet

Konzulens: Kovács István .8.1 Hőtechnika Az épület különlegesen kedvező helyzetben van, mivel csak egy szabad homlokzata van, a többi irányból talaj veszi körül, mely irányokba a hőveszteség lényegesen kisebb. A falakat 10 cm, a födémeket 15 cm zártcellás polisztirolhab szigetelőanyaggal szigeteltük. A homlokzatot belső síkján volt célszerű hőszigeteléssel ellátni, mivel a külső oldalon a víz áztató és a jég repesztő hatása tönkretenné a hőszigetelő táblák anyagát, és a hőszigetelés védelmét adó homlokzati burkoló anyag is intenzív dinamikus hatásoknak lenne kitéve, a burkolatrögzítés nehézségei mellett. Ezért a homlokzati fal belső síkján 10 cm kőzetgyapot hőszigetelést helyeztünk el, melyet gipszkarton lapokkal burkolunk a belső felület kialakítása céljából. A belső oldalon vezetett hőszigetelés néhány hőhíd kialakulásának elfogadásával járt együtt, mely hatásokat a lehetséges mértékben a hőszigetelés födémen és falon történő túlfuttatásával mérséklünk. A homlokzati falhoz a rá merőleges teherhordó falak nem csatlakoznak még vasalásukkal sem. A homlokzati üvegfelületek és a bevilágító udvarok üvegfedése hőszigetelt, 4-16(Ar)-4 mmes, lágybevonatos üvegezéssel készül, mely szerkezetben a külső üvegrétegre további rétegek kerülhetnek a statikai igényeknek megfelelően. .8.2 Páratechnológia A témakör különösen fontos az épületben, mivel az épülethatároló szerkezetek ’különlegesen vízzáró’ minősítése megenged naponta és négyzetméterenként 0,1 l víz (pára) beszivárgást a belső terekbe, mely onnan gond nélkül el tud párologni. A talajjal érintkező épülethatároló szerkezetek páratechnológia szempontjából megfelelnek, a páradiffúziós ellenállás kívülről befele csökken, a pára befelé áramlását nem akadályozza semmi, illetve a pára lecsapódását nem idézi elő egy falréteg sem. A gipszkartonnal burkolt belső hőszigetelésű szerkezetekre fenti állítások nem igazak, a gipsz alacsony páraáteresztő képessége miatt, csak akkor, ha a vasbeton szerkezet és a kőzetgyapot hőszigetelés között méretezett kiszellőztető légrést hagyunk el. A légrés vastagsága olyan kicsi, hogy dombornyomott felületű hőszigetelő táblákkal is kialakítható. A kiszellőzés a burkolat tetején történik meg, a gipszkarton perforációin keresztül. .8.3

Általános követelmények

.8.3.1 Központi épület-felügyleti rendszer Az épületgépészeti és villamos rendszerek irányítása, szabályozása és vezérlése egy központi rendszer segítségével történik, melynek központját az irodából nyíló helyiségben (a szerver szobában) helyeztem el. .8.3.2 Hálózati csatlakozások Az épület külső határoló felületein áttörésekre van szükség az ivóvíz, a szennyvíz, az elektromos áram és a hőszivattyú primer köre számára. Ezeknek a faláttörések víztömör kialakításúaknak kell lenniük. .8.4 Vízellátás és csatornázás Az épület közművesített területen helyezkedik el. Közművesítése a magasparton lévő hálózatra csatlakozva történhet meg. Az épületben keletkező szennyvizet egy átemelő rendszer juttatja a városi hálózatba. Az épület területére hulló csapadék összegyűjtése nem szükséges. A födémen található leterhelő betonréteg felszínén lejtéseket alakítottam ki, hogy az itt esetlegesen 18


összegyűlő esővíz az épület mellé folyhasson, hogy ott egyesülhessen a Duna közelsége miatt mindenkor jelen lévő talajvízzel. .8.5 Fűtés, hőellátás Az épületben egy a Duna vízének hőmérsékletét hasznosító hőszivattyút helyeztünk el a gépészeti helyiségben. A hőszivattyú a víz hőmérsékletét felemeli a padlóban elhelyezett sugárzó fűtésrendszer üzemeltetéséhez szükséges hőmérsékletre. A padlófűtés az ajzatbeton cca. 25 m2-es (dilatációs) egységeinek becsövezésével kerül kialakításra. Ez a csövezés a homlokzati fal előtt besűrűsödik, a nagyobb hőveszteség pótlása és az üvegfelületek páravédelme miatt. .8.6 Szellőztetés Az épület minden helyisége mesterséges szellőztetést igényel. A természetes szellőzés a legtöbb helyiségben nem biztosítható. A vasbeton szerkezeteken beszivárgó pára (0,1 l/m2 naponta) miatt is szükséges a mesterséges szellőztetés, hogy az elpárologhasson és a szerkezet mindenkor száraz tapintású, foltmentes maradhasson. A szellőző levegőt kezelő berendezés a gépházban kerül elhelyezésre. A levegő ki- és befúvása a közeli bevilágító udvaron keresztül történik. A levegő hőkezeléséhez szükséges energiát a hőszivattyú szolgáltatja. A szellőző levegő elosztása az álmennyezetben történik, szabályozható, huzatmentes megoldásokkal. Az épület három 6 méter széles hosszirányú traktusában három áramkör működik. .8.6.1 Az előcsarnok szellőztetése Az előcsarnokban nem készül álmennyezet, ezért a tér szellőztetését annak déli faláról oldjuk meg. A nyílászárók felett megjelenő gépészeti dobozban, felül nagy sebességű levegőt fújunk be, sugárfúvókák segítségével. A nyílászárók felett, vízszintes síkú rostélyokon lassú elszívást működtetőnk. A fent leírt rendszerhez a friss és az elhasznált levegőt egymás feletti csatornákon kell vezetnünk a fal mögötti traktusban, így ott 90 cm álmennyezeti teret alakítottunk ki. .8.6.2 A kiállítótermek szellőztetése A kiállítótermek két hosszú oldalán vezetjük el a szellőző levegő csatornáit. Ezekből a főcsatornákból ágaznak le az egyes termek szellőztetését megoldó mellékágak. A befújás és elszívás a termek rövid oldalán, az álmennyezet széle és fal között kialakított résen történik. .8.6.3 Bevilágító udvarok klimatizálása Minden bevilágító udvarban egyedi légállapot előállítására van szükség, ha azokat növény és állattársulások bemutatására alkalmas helyekként használjuk. A megfelelő légállapotot helyi egységek alkalmazásával állíthatják elő, mely egységek az udvarok oldalfalaira vannak felszerelve.


19

.9

Elektromos rendszerek

Konzulens: Décsi József .9.1

Teljesítményigények

.9.1.1 Épületgépészet Fűtési rendszer Szellőztető rendszer Egyedi klímagépek (4 db) Vízellátás, vízkezelés Összesen:

30,0 kW 55,0 kW 20,0 kW 2,0 kW a = 107,0 kW

.9.1.2 Épülettechnológia Büfétechnológia (mikrohullámú készülék, kávéfőző, hűtők, mobil eszközök) Felvonó (hidraulikus üzemű) Irodatechnológia (10 számítógépes munkahely) 230V-os dugaszoló ajzatok (általános helyeken) 230V-os dugaszoló ajzatok (kiállítótermekben, számítógépek és egyéb eszközök) Összesen: b= .9.1.3 Gyengeáramú rendszerek Telefon- és adatátviteli rendszer Szünetmentes berendezések Épület-felügyeleti rendszer Tűzjelző rendszer Biztonságtechnikai rendszer Összesen: .9.1.4 Világítás Általános világítás Biztonsági világítás Külső világítás Összesen:

8,0 kW 8,0 kW 4,0 kW 3,0 kW 10,0 kW 33,0 kW

1,0 kW 6,0 kW 0,5 kW 0,5 kW 0,5 kW c = 8,5 kW

30,5 kW 3,0 kW 15,8 kW d = 49,3 kW

.9.1.5 Összes villamos teljesítményigény P = e 1 • (a + b + c + d ) , ahol e1 = 0,7 vagyis: P = 0,7 • (107 + 33,0 + 8,5 + 49,3) = 197,8 kW .9.2 Villamos energia ellátás módja A sűrűn beépítésű Városrét villamos hálózatának adottságai és az épület teljesítményigénye (kevesebb mint 200 kW) miatt a villamos energia ellátás a magasparton vezetett 0,4 kV-os kábelhálózatról kábelcsatlakozással történik. .9.3 Villamos energia elosztása Az épületben egy elektromos helyiség kerül kialakításra (65. sorszámmal, 12 m2 alapterülettel), ahol helyet kap a villamos központi elosztó berendezés (is). Az épület alaprajzi arányai miatt szükséges még egy elosztás, melyet az épület-felügyeleti rendszer központjának helyiségében (66. sorszámmal) helyeztem el. .9.3.1 Az elektromos helyiséggel kapcsolatos követelmények A helyiség ajtaja kifele nyílik, nem éghető, tűzállósága 1,0 h. Oldalfalai legalább II. tűzállósági fokozatú kivitelben készülnek. A födém nem éghető anyagú (vasbeton), tűzállósága 1,5 h. A helyiség minden felülete kiegészítő vízhatlan szigetelést kap. 20


.9.4

Világítási hálózat – világítási koncepciók

.9.4.1 Általános világítás, általános esetben A kisebb reprezentációs- illetve világításigényű helyiségek, mint a raktárak és egyéb kiszolgáló helyiségek világítását a mennyezetre szerelt, szabadon sugárzó, egy vagy két fénycsöves világítótestek (1. típus), vagy ha a helyiségnek van álmennyezte, az abba süllyesztett kör alakú, mélysugárzó lámpatestek (2. típus) oldják meg.

1. típus: Philips TMX204

2. típus: ERCO TCT-T-Lampen

.9.4.2 Előcsarnok világítása Az előcsarnokban álmennyezet nem készül, a födémbe világítótestek nem süllyeszthetők, közvetlenül a födémre szerelt direkt-indirekt lámpatesteket (3. típus) alkalmazunk, melyet a recepciónál esztétikus opálburás függesztékekkel (4. típus) egészítünk ki. Ugyanezek a lámpatestek jelennek meg mosdók felett, a kávézóban és a múzeumi üzletben is, mivel ezek a terek beláthatóak az előcsarnokban tartózkodók számára.

3. típus: Philips Rotaris TCS740 4. típus: Fagerhult Sonatra pendent Az előcsarnok déli falának falpillérjeit a felettük végig húzódó gépészeti dobozba épített mélysugárzó spotlámpák (5. típus) világítják meg. A lépcső megvilágítása a mellette lévő falba süllyesztett, a járósík felett 45 cm magasságban elhelyezett, lámpatestekkel (6. típus) történik.

5. típus: Philips Zadora mini

6. típus: Prisma Profil 15S IP65

.9.4.3 Kiállítóterek világítása A kiállítóterekben a teljes sötétségtől a teljes kivilágítottságig széles skálán mozognak az igények. Általános és kiemelő világítási rendszer kiépítése egyaránt szükséges.


21

Olyan álmennyezeti rendszer alkalmazását javaslom tervemben, mely nagyon egyszerű megjelenéssel képes ellátni funkcióit. Az álmennyezet egyirányú bordarendszere (7. típus) olyan bordákból készülne, melyek fogadni tudnák a kiemelő világítás világítótesteit (8. típus). Ezek a lámpák, bőséges kiegészítő-választékkal rendelkeznek a kiállítás-szervezők legmerészebb vágyainak kielégítésére. A bordák közé illesztett áttetsző, matt vagy homokfúvott üvegtáblák fölött, a födémlemezre szerelve helyezkednek el a szabadon sugárzó, egy fénycsöves világítótestek (1. típus), melyek a termenként szabályozható fényerősségű általános világítást adják. Az így kialakuló világító mennyezet, homogén szórt fényt biztosít a kiállítóterekben.

7. típus: ERCO Stromschienen rendszer

8. típus: ERCO TM-Stahler halogén rendszer

.9.4.4 A kiállítótereket összekötő közlekedők A közlekedőkben a vízszintes merevítő rúd párok közé szerelt, direkt és indirekt világításra egyaránt alkalmas fénycsöves világítótesteket (9. típus) alkalmazunk. .9.4.5 Kijáratvilágítás A vész- és kijáratvilágítást a lépcsővilágításhoz hasonlóan, az egyes termek bejáratával szemben, a tört vonalú falba süllyesztett világítótestekkel (10. típus) oldjuk meg. A világítótestek opál búrájára a szükséges feliratokat matricás módszerrel hordják fel. A világítótestek a szünetmentes tápegységről működnek vész esetén.

9. típus: Philips Executive TPX701

6. típus: Prisma Profil 15S IP65

.9.4.6 Előadó terem és irodák Az előadóteremben és az irodákban az álmennyezetbe süllyesztet parabolatükrös, kör alakú, kilenc osztatú, számítógépes munkahelyekhez ajánlott lámpatesteket (11. típus) alkalmazunk, melyeket asztali lámpákkal egészítünk ki (12. típus).

11. típus: ERCO 9zelling TCT-T-Lampen 22

12. típus: Fagerhult Icon Horváth Tamás ep 22 2006.01.09

.9.4.7 Külső világítás Az épület környezete egy közpark így kivilágítása célszerű. A Duna menti sétányt a mellvédfalban elhelyezett lámpatestek (13. típus) világítják meg. A közlekedők éjszakai is működtetett fényforrásianak kiszűrődő fényeivel együtt. Az épület előtti burkolt téren 4 db, 4,0 méter fénypontmagasságú kandeláber (14. típus) elhelyezését javaslom, melyekhez hasonló lehet a közpark többi kandelábere is.

13. típus: Prismen Insert 2FV

14. típus: Philips Malmö CDS 550

.9.4.8 Díszvilágítás Az épület éjszakai kivilágítottságát három eszközzel kívánom elérni. 1. A közlekedő fénycsöves indirekt-direkt világításának folyamatos üzemével. 2. A bejárati üvegdoboz belső kivilágításával. Felfele világító, a vakító hatástól védett fényvetőkkel. (15. típus) 3. A homlokzat kihajló lemezein kiszüremlő fényekkel, melyeket a lemezek belső felületébe süllyesztett világítótestek (16. típus) adnának.

15. típus: Philips Decoflood MVF606

16. típus: Prisma Cyclowall Bat 30

.9.5

Kiállítótermek elektromos és informatikai ellátása A kiállítótermekben az installációkhoz szükséges lehet különböző berendezéseket (világítás, vetítőgép, számítógép, etc.) az elektromos és/vagy az informatikai hálózathoz kapcsolni. Erre falszegély csatornákban teremtjük meg a lehetőséget, melyekben a mindenkori igényeknek megfelelően elhelyezhető a szükséges számú csatlakozó.


23

Elektromos áram vételezhető az álmennyezet sínrendszeréből is, a rendszer erre a célra gyártott csatlakozója segítségével (ld. ábra), vagy az álmennyezet feletti elektromos rendszerből. Az időszaki kiállítótermekben néhány padlócsatlakozó is elhelyezésre kerül. .9.6 Gyengeáramú hálózatok Az alábbi rendszerek kerülnek telepítésre az épületben: .9.6.1 Épület-felügyeleti rendszer Ez vezérli és felügyeli a létesítmény épületgépészeti rendszereit (hűtés, fűtés, szellőzés, vízellátás, világítás). A rendszer központja az irodából nyíló helyiségben kerül elhelyezésre, egy 1,8×0,6×2,0 m-es szekrényben, mely egyben számítógépes munkaállomás is. .9.6.2 Telefon és adatátviteli hálózat A hálózat közös, strukturált, csillagpont rendszerű. Központja a szerver szobában kerül elhelyezésre egy 0,8×0,8×2,0 m-es szekrényben. .9.6.3 Informatikai hálózat A rendszer központja a szerver szobában kerül elhelyezésre egy számítógépes munkahelyként, 1,0×0,6 m-es alapterületen. .9.6.4 Tűzjelző központ A rendszer a tűzesetekre figyelmeztet, központja a recepciónál kerül elhelyezésre, egy 0,4×0,4×0,2 m-es dobozban. .9.6.5 Biztonságtechnikai hálózat A rendszer a külső nyílászárók és épülethatárolók állapotát figyeli, központja a recepciónál kerül elhelyezésre, egy 0,4×0,4×0,2 m-es dobozban. .9.6.6 Videó kamera rendszer A rendszer központja a recepciós pultba kerül elhelyezésre, egy 0,6×0,6×0,8 m-es szekrényben. Ugyanitt kerülnek elhelyezésre a képernyők is. .9.6.7 Szünetmentes áramelletás A rendszer központja az elektromos helyiségben kerül elhelyezésre. A tápegység mérete: 1,2×1,3×1,6 m. .9.7 Érintés és villámvédelem Az alapozásban betonalap földelő hálózatot, a létesítményben érintésvédelmi hálózatot kell kiépíteni, amelyet egymással fémesen csatlakoztatni kell. Ezen hálózatot fémesen be kell kötni a főelosztónál kialakítandó földelő csomópontba. Itt kell egyesíteni a nullázó vezetéket, az épületgépészeti berendezések, csatornák és vezetékek fém szerkezeteit közös potenciálra hozó EPH hálózatot, valamint a villámvédelmi rendszert. A villamos hálózatot túlfeszültség elleni védelemmel kell ellátni. A létesítményt külső- és belső villámvédelmi hálózattal kell ellátni a mindenkor érvényes szabványelőírások szerint.

24


.10

Rétegrendek

.10.1 Födém rétegrendek .10.1.1 Rétegrend - dísztér •

5 cm

lemezes terméskő burkolat

•

2 cm

ágyazó habarcs

•

x cm

soványbeton feltöltés, simított felülettel, lejtésekkel

•

15 cm

zártcellás polisztirolhab hőszigetelés

•

0 cm

bitumenes kenés

•

40 cm

vízzáró vasbeton zárófödém

•

55 cm

álmennyezeti tér

•

5 cm

álmennyezet (ha van az adott térben)

.10.1.2 Rétegrend - gyep •

x cm

gyep

•

40 cm

talajfeltöltés

•

0 cm

geotextília

•

10 cm

kavics, szivárgó réteg

•

x cm


•

15 cm


•

0 cm

bitumenes kenés

•

40 cm


•

55 cm

álmennyezeti tér

•

5 cm


.10.1.3 Rétegrend – gyep, hangszigetelve •

x cm

gyep

•

40 cm

talajfeltöltés

•

0 cm

geotextília

•

10 cm


•

x cm


•

15 cm


•

0 cm

bitumenes kenés

•

40 cm


•

5 cm

ásványgyapot hangszigetelés

•

1 cm

perforált gipszkarton lapburkolat

.10.1.4 Rétegrend - tölgyfapalló •

5 cm

tölgyfa palló burkolat

•

5 cm

légrés

•

10 cm

kavicságy szivárgó

•

x cm


•

15 cm


•

0 cm

bitumenes kenés


25

•

40 cm


•

55 cm

álmennyezeti tér

•

5 cm


.10.2 Fal rétegrendek .10.2.1 Rétegrend – általános •

10 cm


•

0 cm

bitumenes kenés

•

40 cm

vízzáró vasbeton fal

•

0 cm

glettelés, fehér festés

.10.2.2 Rétegrend – kiegészítő szigetelésű •

10 cm


•

0 cm

bitumenes kenés

•

40 cm


•

0 cm

páraszellőző légrés (hőszigetelés dombornyomatában)

•

10 cm

ásványgyapot hőszigetelés

•

2 cm

gipszkarton lapburkolat

•

0 cm


.10.2.3 Rétegrend – homlokzati •

45 cm

vízzáró vasbeton fal, trapézlemezzel zsaluzott felületi struktúrával

•

0 cm

páraszellőző légrés (hőszigetelés dombornyomatában)

•

10 cm

ásványgyapot hőszigetelés

•

2 cm

gipszkarton lapburkolat

•

0 cm


.10.2.4 Rétegrend – hangszigetelt •

10 cm


•

0 cm

bitumenes kenés

•

40 cm


•

0 cm

páraszellőző légrés (hangszigetelés dombornyomatában)

•

5 cm

ásványgyapot hangszigetelés

•

1 cm

perforált gipszkarton lapburkolat

.10.3 Alaplemez rétegrendek .10.3.1 Rétegrend – kőagyaglapos •

1 cm

kőagyaglap burkolat

•

1 cm

ragasztó habarcs

•

10 cm

hálósan vasalt ajzat- és fűtőbeton

•

0 cm

technológiai szigetelés

•

5 cm

kőzetgyapot hőszigetelés (úsztató réteg)

•

x cm

soványbeton feltöltés

•

60 cm

vízzáró vasbeton alaplemez

•

5 cm

szerelő beton

26


•

100 cm

tömörített homokos kavics (talajcsere)

.10.3.2 Rétegrend – cementsimítás •

1 cm

pormentes cementsimítás

•

10 cm

hálósan vasalt ajzat- és fűtőbeton

•

0 cm


•

5 cm


•

x cm


•

60 cm


•

5 cm

szerelő beton

•

100 cm


.10.3.3 Rétegrend – udvar •

x cm

gyep, növényzet, igény szerint

•

40 cm

talajfeltöltés

•

0 cm

geotextília

•

10 cm


•

0 cm

műanyaglemez vízszigetelés

•

10 cm

hálósan vasalt ajzat-, esetleg fűtőbeton

•

0 cm


•

5 cm


•

x cm


•

60 cm


•

5 cm

szerelő beton

•

100 cm



27

Természettudományi Múzeum műleírása

Recommend Documents