TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT

TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. I I - i k félév.

Kolozsvárit, Martius l S - á n ,

38-ik szám.

T A R T J U Í O H : Tudnivalók a drágakövekről. Laborfalvi Vincze. — N é z e t e k az időjárási tudomány mezején. K o r o n ka József. — T.íro/a

—

A cs. kir. megerősítést nyert erdélyi k ö l t s ö n ö s jégkármentö társulat k ö z ­

gyűlésen.

Tudnivalók a drágakövekről. D r á g a k ö v e k n e k szoros é r t e l e m b e n a na­ gyon k e m é n y , átlátszó és a világosságot e r ő s e n viszszasugárzó k ö v e k e t n e v e z i k . Ezek élén tel­ j e s j o g g a l áll a g y é m á n t , mely tiszta szén(eny)ből á l l , s erős gyujtóüveg alatt m i n d e n m a r a d é k nélkül ellehet égetni szénsavany-gőzzé. Ez a l e g d r á g á b b , l e g i n k á b b becsült d r á g a kő, mi végre különbözőleg köszörülik elron­ c s o l ó d o t t kicsi vagy tisztátalan gyémántporral; ha feljül és alól l a p o s r a van köszörülve t á b ­ l a g y é m á n t, h a k ú p o s o n c s ü r 1 ö (Hősette), h a p e d i g feljül és alól eltompított kettős gúlát k é p e z , b r i 1 1 i á n t nevet k a p . Azonban mind ezen alakok kicsi, szabályos l a p o k b ó l ál­ lanak, melyek a k ő fényét és színjátékát nagyon elősegítik. A gyémánt é r t é k é t tiszta átlátszósá­ ga, vagy az é k s z e r k e r e s k e d ő k kifejezése sze­ rint „ v i z e " , továbbá azon képessége határoz­ za meg, hogy a világosságot színesen töri meg, vagy is „ t ü z e " . A d r á g a k ö v e k e t k a r á t tal m é r i k , 75 ka­ rát egy lotot teszen. Ha átalában egy karát gvémánt 4 aranyat ér, k é t karát négyszer anynyit, tehát 16 aranyat, tiz karát 100-szor anynvit, az az 400 a r a n y a t , s i. t., vagy r ö v i d e n fejezve ki a d o l g o t : a gyémánt é r t é k e súlyá­ nak q u a d r a t u m a szerint növekszik. Köszörülés alkalmával súlyának mintegy felét elveszti, mi­ é r t a kiköszörült gyémánt k é t anynyi é r t é k ű , mint a köszörületlen. Egy L.00 karátos vagy i y latos gyémánt körül-belől 160,000 aranyat é r n e . A gyémánt 3Yg'Szer súlyosabb a viznél. a

A gyémánt ősfészke m é g egészen isme­ retlen ; csak a vizhajtotta f ö l d r é t e g e k b e n vagy az uj p o r o n d k é p ü l e t b e n kapják az oly folyók

á r k á b a n , melyek gyémánttartalmu földk épületen folynak. A fő-gyémántbányák keletindiában: Visapur, G o l k o n d a , R a a l k o n d a , Sunihulzur, Heidera"bad körül vannak ; Brasiliában Minős G e raes t a r t o m á n y b a n , j e l e s e n Mandangánál. Kö­ zelebbről a hirlapok azt h i r d e t e k , hogy Délámér i k á b a n gazdag új g y é m á n t t e l e p e k e t födözték fel. Hir szerint ott a g y é m á n t o t k a 1 a p-számr a szedték öszsze, minek k ö v e t k e z t é b e n a RioJ a n e r i o i gyétnántárusok n y a k r a főre m i n d e n áron túladtak gyémántjaikon. — B a h i a tar­ tomány második v á r o s á n a k , C o i e i r a-nak k ö z e l é b e n tanálták az első g y é m á n t o k o t . Mind­ gyárt k i m e r í t ő vizsgálatok r e n d e z t e t t e k az egész S i n c u r a hegység hoszszában , és a b á n y á k ezután neveztettek el, b á r a P a r a g u a s s u folyócskának, mely a Bahia t e n g e r ö b ö l b e öm­ lik, m i n d k é t partján nyúlnak is el. A k ö v e t k e ­ ző faluk határában ásnak most gyémántot , u. m. P a r a g u a s s u , C o m b u e a s G h i q u é C a u s u - B o a , A n d r a h y , N a g é . Ez utolsó falu, mely P a r a g u a s s u rolínestől távol fekszik 3000 h á z z a l , és 20 e z e r la­ kóval bir. Az e k e r ü l e t b e n tanait gyémán­ tok azonban homályosak, b a r n á k és r e n d e t l e n alakúak. A L a n c ö e s-iek p e d i g fejérek vagy gyengén zöldek, és c s a k n e m átlátszók, nyolczszegletüek és valamenynyi közt a l e g b e c s e s e b b e k . Néha a z o n b a n 3—4 t h a r d nyira is kell á s n i , mig a gyémánt-réteget e l é n az e m b e r . A köves lejtőkön, és a P a r a g u a s s u viz m e d r é b e n , mint szinte a belé ömlő p a t a k o k m e d r é b e n is tanálni gyémántokat. Aruk 2 6 8 — 536 e. forint egy o c t a v a-ért (—117 karát) d e a brasiiiai karát 7 % p e r c e n t t e l kisebb a franciziánál. Hir szerint a postahajok l e g ú j a b b a n t ö b b mint őV millió frank áru gyémántot h o z 2

3

38

591 tak A n g l i á b a , melyeket ástak ki.

592 mind Báhia bányáiból

taj színét elveszti s a gyémánthoz g y a k r o n na­ gyon hasonlóvá lesz.

Az újabb i d ő b e n Oroszország is tanál gyé­ m á n t o t az Urai-hegyekben. A gyémántmosást meztelen n é g e r e k űzik, kiket munkájok végeztével elszoktak zárni, mint­ hogy a kapott d r á g a követ gyakron elnyelik s e k é p p elsikkasztják. Ha a n é g e r gyémántot ta­ nál, a felvigyázót fölemelt k e z e k k e l o d a hívja, s tanálmányának é r t é k e szerint — n é h a szabad­ sággal is — megjutalmazzák. A roszszul színe­ zett, r e p e d é k e s vagy homályos k ö v e k e t legott d a r a b o k r a rontják , s az ü v e g e s e k n e k , k ő m e t szőknek , órásoknak , d r á g a k ő - k ö s z ö r ű s ö k n e k eladják, az é p e k e t p e d i g , leginkább Hollandiá­ b a n kiköszörülik. Az indiai fejedelmek t ö b b ­ nyire köszörületlen gyémántokat viselnek, mi­ n ő a Nue-Mahal — a világ világossága — is, melyet egy angol közkatona rabolt el Seringapatnam meghódításakor.

A r é g i e k azt h i t t é k , hogy a záfir b á t o r r á és frissé teszi az e m b e r t , pestis és szemfájdalmak ellen védi.

A l e g n a g y o b b ismeretes gyémántot a Borneo-szigeten levő mattan-i Raja birja, mely 300 karátnál t ö b b e t nyom. Az orosz k o r o n á t egy 194 k a r á t o s d í s z í t i ; F r a n k h o n „ r e g e n t " j e 136 k a r á t o s , mely m i n d alakjának s z é p s é g e , m i n d p e d i g vize és tüze állal igen kitűnő. Az angol k o r o n á t és királyi pálczát igen nagy gyémán­ tok ékítik , melyek egyikét — ez egykor egy ceyloni bálványisten szeme volt — 8 millió pfra becsülik. A portugalli k o r o n a k i n c s is b í r egy 120 karátos brazíliai g y é m á n t o t * ) Az austriai sárgás gyémánt 139 karátos. Keleten a gyémán­ tot b o s z o r k á n y s á g elleni v é d s z e r n e k tartják. A z a f i r négyszer súlyosabb a víznél. S világos vagy sötét kék szinü. Erről m á r M óz e s is említést teszen. Csillagzaíiroknak az oly táblazafirokat n e v e z i k , melyek a jegecsülés k ö v e t k e z t é b e n h a t s u g á r u fejéres csillámot ját­ szanak. A kevésbé tiszta zafírt salamkönek ne­ vezik. A zafír állománya tiszta agyagföld igen kevés festő anyaggal. A zafir S c h u t t l a n d , Ceylon, P e g u és Siam p a t a k k ö v e i b e n fordul elő. É r t e k e jórészt anynyi mint a gyémánté. A zafir megtüzesités ál*) Eddig elő legnagyobb gyémántnak a portugalli k i n c s ­ tárban levő strucztojásnyi nagyságút tartották, mely 1680 kaiátot nyom, s 1568 millió tallér értékűnek volt ki­ adva. Azonban az ujabbi nyomozások topáinak t a n á l ván, ezen vélt kincs igen nagy devalvatiot s z e n v e d e t t .

A r u b i n n e m egyéb, mint piros zafír, azért m i n d az, mint e r r ő l m o n d á n k , a >Tibinra is illik. Azonban a l e g t ö b b r u b i n nem egyéb spinel-nél, a rubiczel, rubinbalais és almandin változásaival. A rubint ü v e g o l v a d é k o k k a l igen szépen,, egész a csalódásig lehet u t á n o z n i , eze­ ket azonban csekélyebb keménységűk könynyen elárulja. A s m a r a g d igen szép zöld színnel bír; a gyémánttal és zafírral együtt tanálják ; azon­ ban P e r u is n a g y o n szépeket szolgáltat. A ke­ leti t a r t o m á n y o k b a n , hol a zöld a p r o p h e l a szent szine, nagyra becsülik s csak magas ran­ gú személyek viselik. K é t k á r á t 15 ftot é r , d e tizenkettő már m e g é r 1400 pftot is. Alkatré­ szeit kova- agyag- és berilíöld teszik, s mint állilják, színét a crom-éleg okozza. A t o p á z t r é g e n g y ö n y ö r ű sárga szine miatt aranykőnek — chrysoiitnak — n e v e z t é k , mely nevet jelenleg más kő viseli. L e g t ö b b r e becsiilik a p i r o s a s s á r g a topázt. Brazília ltaInga nevü folyójában a k ö m o s a d é k o k b a n ta­ nálják, de kapnak S c o t i á b a n és a szászországi "Voigtlandban is a gneis n e v ü k ő b e b e n ő v e . Ennek karálját 110-—150 pftal fizetik. A topáz alkatrészeit kova- és agyagföld , meg vizfluorsavany teszik, szinét a vasélegtől kapja. A j á c z i n t sárgás piros egészen b a r n á ­ b a m e n ő változatossággal. Nem oly kemény mint a zafir, rubin és gyémánt ; Ceylon és Mad a g a s c a r szigeteken, Norvégiában és az Uraih e g y e k b e n fordul elő , s l e g k e d v e s e b b gyász­ kőül s z o k o t t szolgálni. A b e r i l halvány, kéklő, zöldes és sár­ gás szinü, s Braziliából, P e r u b ó l , felső Egyip­ t o m b ó l és Szászországból kerül. Ennek egy ten­ g e r z ö l d szinü n e m é t „ a q u a m a r i n " n a k nevezik minők S i b e r i á b a n kiváló szépek fordulnak elő. DeBrasilia ésÉszakamerika is szépeket szolgáltat. Ezek dörzsölés által e r ő s villamosok lesznekEgy szép zöld 1 karátos beril b—600 ftot é r , egy e k k o r a b o r s á r g a szinü p e d i g 8—10 pftot. A c h r y s o b e r i l i n k á b b vagy kevésbé

593

594

zöld, s k e r e k d e d köszörülés mellett fejéres hullámzó fénjsugárt m u t a t , m i d ő n c y m o p h a n nak nevezik. Az ily 5 ^ - 7 hüvelykes követ 2 —300 pfton fizetik. Ezeket r e n d e s e n vizmosta k ö v e k b e n tanálják a folyók m e d r é b e n , uj f ö l d k é p ü l e t e k b e n stb. Pegu, Siam, Ceylon és Brazília k ö r n y é k e i n , mint szintén Saratogánál is Uj-York mellett. A g r á n á t ezen leginkább ismert s ö t é t p i r o s , teljesen átlátszó , de n é h a zölden, sár­ gáson és feketén színezett kő legszebbjeit Grön­ land, k e l e t i n d i a , és Szászország szolgáltalja. Ezek kiköszörülve, gyémánttal megfúrva s fel­ fűzve n e m csekély kereskedelmi czikkül szol­ gálnak. Aruk a nagyság és tüzhez k é p e s t igen k ü l ö n b ö z ő . Ha 32 d a r a b egy lotot nyom, n e m fúrják meg, hanem egyenként, mint nagyon b e ­ csült drága követ árulják el. A gránátnak sö­ tét vérpiros fénye, s azon tulajdona, hogy ha miután a n a p sütésének kivolt téve, a s ö t é t b e n mint tüzes szén villog , mindig bizonyos titok­ teljes színezetet a d t a k , ezt eléggé igazolja azon csodateljes karbunculusokróli (így nevezik a nagy gránátokat) ezer mese, melyek a m e g b ű v ö l t p o k o l föld alatti éjszakáit megvilágítják. Egy szép 10 — 12 karátos g r á n á t 24 — 30 aranyat ér. Az a l m a n d i n megygyszinü n é h a bar­ nát játszó g r á n á t n e m . mely kiváltképpen szép p é l d á n y o k b a n fordul elő P e g u b a n , melyeket Siria n e v ü városról siriai g r á n á t n a k hívnak. A c h r y s o l i t vagy o 1 i v i n Egyiptom­ ból, Natoliából és Braziliából kerül. Kiváltkép­ p e n a bazaltba b e n ő v e fordul elő, s k ü l ö n b ö ­ ző árnyalatú zöld színnel bír. E z e n kövek ne­ vezetességét emeli az, hogy némely m e t e o r k ö ­ vekben is feltanálható. A n a g y o b b d a r a b o k rit­ kák, a d o l o g é r t ő k mint ékszert nagyon becsülik. A t ö b b i becses k ö n e m e k i n k á b b a fél­ d r á g a k ö v e k osztályába tartoznak, melyek rövid i s m e r t e t é s é t fenlartjuk m a g u n k n a k .

Laborfalvi

Vincze.

ü é z e t e k az időjárási tudomány m e ­ z e i é n *). A régi Delhinek (őstörzsökös fővárosa keleti Indiának, mely 28° 4 0 ' északi szélesség­ r e és 77° b ' keleti hoszszuságra fekszik) még *) Folytatása a 3 2 - i k számbeli ily czitnü értekezésnck.

most is fenálló nagyszerű romjai mutatnak a délvonal irányában egy igen tömött békőfalazolt és lépcsőkkel felkészített nagy g n o m o n t egy félkör alakú a b r o n c s o n , melyből gyanít­ h a t n i , hogy 3 vagy 4000 év előtt emlékül azért építtetett, mivel a k k o r a nap é p p e n függőle­ gesen j ö t t r e á . — H y p p a r c h u s is, ki 16b évvel élt a Krisztus előtt, m e g g y ő z ő d ö t t a r r ó l , hogy a n a p mindig kevésbé e m e l k e d e t t észak felé, hogy átalában a m e l e g k e v e s e d e t t , és hogy az egyenlítő s a napforditók m i n d i n k á b b dél fe­ lé vonulnak ; ez által tehát feltanálta az éjnapegyenlilő p o n t o k viszsza hajlását, vagy tulaj­ d o n k é p p e n i elébbnyomulását. A Plinius által Piomában Augustus alatt a végre állított o b e1 i s c u s, hogy a délt — m e r i d i a n u s t — vagy a n a p o n k é n t i legmagasabb napállást m e g h a t á ­ rozni lehessen, biztosította m é g a második szá­ z a d b a n is azon m e g g y ő z ő d é s t , miszerint a nap mind i n k á b b délileg h á t r a m a r a d . Továbbá azon fővárosokban még i n k á b b folytatott vizsgáló­ d á s o k b ó l azt is észrevették , h o g y a leghoszszabb n a p az évben lassan lassan aránylag mind hoszszábbá lett, következőleg azon helyek az egyenlítőtől észak felé mind i n k á b b távoztak. A földtengely állása a napkörüli földpálva térihez képest nem függőleges, h a n e m a füg­ gőleges állástól eltávozik most mintegy 2 3 " 2 7 ' 4 2 " - e l , s a n a p ú t (eccliptica) ezen ferdesége most is kevesedik é v e n k é n t egy fél m á s o d p e r czel. Ezen a p a d á s b ó l a n a p n a k az egyenlítőtöli r é g i b b északi elhajlását a régi persák i d e ­ j é b e n 2b fokra számították. H y p p a r c h u s ez elött 2000 évvel 24°-ra tette. P t o l o m a e u s a Kristus előtti 140-ik évben 23° b 1' 2 0 " . L a n d s b e r g és Tihó Brahe 1590-ben 23° 3 9 ' 3 0 " . Riccioli 1628-b. 23° 3 0 ' Cassini 1702-b. 23° 2 9 ' 2 " Lacalle 17b8-b. 23° 2 8 ' 1 9 " . Herschel 1790-b. 23° 27( 5 6 " az ujabb csillagászak 1807-b. 23° 2 7 ' 4 4 " , és most 23° 2 7 ' 4 2 ' ' - r e . Mind azáltal az előbbi régi a d a t o k tévelygésen alapulva — helytelenek s igen csekélyek ; m e r t a helyek fekvésére, azok szélyességére és délvonalára vo­ n a t k o z ó r é g i tapasztalásokból egyátalában mint alapos állitmányt fel lehet v e n n i , hogv a régi v i l á g b a n , 4000 évek e l ő t t , a nap nyárban, szinte t ö b b mint négy fokkal t o v á b b költ fel észak felé, mint m o s t , t. i. 28°-ig és hogy

595

596

e z e n elhajlás mindig n a g y o b b a r á n y b a n kiseb­ bedett. Az ujabb csillagászok és m a t h e m a t i c u s o k , m i n t L a p l a c e és L a g r a n g é , azon véle­ k e d é s e i , miszerint a földplanéta tengelyének, és igy az egyenlítőnek is ö r ö k r e változhatatlanul kell m a r a d n i , h o g y az eccliptica hajlása csak 18°-ig, és igy ö^OO évig fog a p a d n i : azután 13,000 évek alatt ismét "növekedni, és ezután 13,000 é v e k e n át a p a d n i , és ezen i d ő k a l a t t a n ö v e k e d é s és k e v e s e d é s 27° 48'-en feljül, és 20° 3 4 ' ' - e n alól n e m fogna m e n n i , hogy tov á b b á , az eccliptica ferdeséginek k e v e s e d é s e , mint csupán az égi testek mozgásának háboritása, J u p i t e r és Vénus p l a n é t á k n a k a földre h a t ó e r e j ű k t ő l , és a p l a n é t á k g ö r c s ö s vonala helyzetétől függene, s innen változó ugyan, d e ismét viszszatérö l e n n e , m i n d ezek m o n d h a t n i m e g n e m álhatók ; m e r t még semmi tapaszla­ latok n i n c s e n e k egy ilyen v á l t o z á s r ó l , h a n e m az állat- és n ö v é n y o r s z á g n a k ama maradványi az északi pólusnál bizonyítják, h o g y a föld k ü l s z i n é n e k m á r szinte m i n d e n részei felváltólag, mint meleg ö v e z e t e k , a n a p l e g n a g y o b b befolyását éldelték , és hogy f ő k é p p e n u föld m i n d i g i n k á b b köralaku pályát folytat a nap k ö r ü l , ahoz közelit, és hogy az ő pályája ke­ vésbé hajlott, s i n n e n a n a p egyenlítőjéhez in­ k á b b vizirányosan iránylódik. T e h á t a földpolus n a p h o z i felváltolagos hajlás szegleteinek, vagy az eccliptica ferdeséginek k i s e b b e d é s e n e m p e r i o d i c u s h á b o r i t á s , h a n e m a természeti r e n d t ő l egy valahai eltávozásra vonszó hajlan­ d ó s á g , mely még igen sokáig, d e meghatározhatlan i d e i g , m i n d e n k o r k e v e s e d v e fog tar­ tani, mig végre a föld a maga pólusaival füg­ gőleges helyzetben, hajlás n é l k ü l , körformálag és vizirányoson futand a n a p k ö r ü l , és igy a maga egyenlítőjében a n a p o t m i n d e n k o r füg­ gőlegesen tartandja m e g ; mi által a mi szélyességünkben k é t évszak , t. i. a léi és nyár megszűnnek, a n a p m i n d i g ugyanazon magassá­ gúnak és hatóságunak fog m u t a t k o z n i , mint m o s t martius és s e p t e m b e r 21-kén, a m i d ő n aztán a meleghiány miatt, a föld csak a 45-ik vagy 50-dik szélyességi fokig l e h e t n e l a k h a t ó és t e r m e s z t é s r e f o r d í t h a t ó . -

A földpolusok

naphozi

váltólagos hajfá­

sainak o k a a b b a n rejlik, h o g y a n a p k ö z e l e d é s alatt d e c e m b e r b e n a napnak északi pólusa a föld déli pólusára, és a n a p t á v o z a t alatt júni­ usban, a nap déli pólusa a földnek északi p ó ­ lusára n a g y o b b vonszó e r ő v e l hatnak ; d e en­ nek lassankint kevesedni kell a mint a föld­ pálya a n a p egyenlitőjéhez vizirányos és kör­ alaku l e s z e n , m i d ő n a h o l d a föld egyenlitő­ j é h e z k ö z e l e b b fogja körfutását folytatni s en­ nél fogva télben a mi északi pólusunkra, nyár­ b a n p e d i g a délire k e v é s b é fog h a t n i . Hogy a n a p t ö b b é ugyanazon p o n t o t t ö k é l e t e s e n n e m éri el, melyben l e g m a g a s a b b és l e g a l a c s o n a b b állásakor a meleg é v e k b e n látható v o l t : ennek o k a n e m csak a földtengely hajlásának és a földpálya középpontiatlanságának (excentricitás) lassankénti változásában fekszik, h a n e m a b b a n is, h o g y a csillagok és a mi n a p r e n d s z e r ü n k egy még e g y e t e m e s e b b k ö z é p p o n t i nap — mint főerő — körül mozognak ; az h o n n a n költsön ő s ö n a maguk álláspontjukat a világrendszer­ b e n változtatniuk k e l l ; s azért is, m e r t főkép­ p e n a természeti t ö r t é n e t e k körfutásainál fog­ va, semmi változhatatlanul m a r a d ó s ö r ö k r e egyformán folyó m a g á n á l l h a t ó s á g a t a természetben g o n d o l n i nem lehet. Ennek e r ő s ­ ségül szolgál a mostani északpolusi csillag tá­ volságának változása is ; m e r t ez most 1° 3 5 ' van az ég pólusától t á v o l : távozása é v e n k é n t V rész perczczel kevesedik ; miszerint m é g 1590 év tájban 3° volt a pólustól eltávozva, és 300 évek u t á n t ö b b é é p p e n n e m fog látható lenni. 3

T o v á b b á a föld a téli napfordulás u t á n a 10-ik n a p o n van legközelebb a n a p h o z ; a föld­ pálya helyzete p e d i g ugy v á l t o z i k , hogy na­ gyobbik tengelye saját állását é v e n k é n t mintegy l l / m á s o d p e r c z n y i v e l változtatja, k ö v e t k e z ő ­ leg a föld m i n d e n é v b e n valamivel k é s ő b b r e j ő a n a p k ö z e l é h e z , mi annak is a k ö v e t k e z é s e , hogy a földnek ellipticus pályája a maga, azon­ kívül is csekély excentricitását még i n k á b b vesz­ ti, s lassan lassan köralakuvá leszen, az h o n n a n a föld d e c e m b e r b e n a n a p t ó l anynyira eltávoz­ va n e m m u t a t k o z i k mint r é g e n . 3

4

E z e n elvek vizsgálatra vételével m i n d a g n o m o n o s z l o p o k k a l m é r e g e t e t t árnyhoszszuságok, m i n d a m e l e g és időjárás változásairól

Ö97 Tett ősrégi tapasztalásokból kiviláglik, m i k é p p a n a p , n e m csak a földhajlás kisebbülése m i a t t , majd k e v é s b é j ö v e n d a p ó l u s o k h o z , h a n e m a z é r t is, m e r t a r é g i világ délvonalaiban maga az egyenlitő is t o v á b b délre vonult viszsza, minthogy a földtengely E u r ó p a és Ásia észak­ földsarki tartományaihoz, 401)0 évektől fogva, lassan, lassan körülbelől mintegy négy fokkal k ö z e l e d e t t . A r é g i világnak ezen északi tarto­ mányaiban tehát azért is h i d e g e b b n e k kellett tenni, mivel egy oldalról hozzájok a p o l u s i j é g mindig k ö z e l e b b jött, é s más oldalról az egyen­ litő és a n a p a déli földrész tartományai felé m i n d i n k á b b eltávoztak. Ezen déli tartományok­ ban p e d i g , mint a j ó reményfoknál és Ujholl á n d b a n is é s z r e v e t t é k , m i n d m e l e g e b b lett, mi­ vel a déli földtengely pontja, s e szerint a déli p ó l u s t o v á b b viszsza v o n u l t , és az egyenlitő hozzájok k ö z e l e d e t t . Az ellenfekvésü földré­ szen p e d i g , u. m. Amerikában, ellenkezőleg van a dolog ; mert Eszakamérikában n e m csak a m e g s z a p o r o d o t t földmivelés és n é p e s e d é s miatt lett m e l e g e b b , h a n e m kiváltképpen azért is, mivel o n n a n az északi földtengely lassan lassan t o v á b b távozik, és az egyenlitő o d a k ö ­ zeledik. Délámérikában p e d i g , a mint annak déli tetőinél é s z r e v e t t é k , n ö v e k e d i k a h i d e g , m e r t a déli földtengely o d a közeledik, és az egyenlitő távozik. Most p . o. az egyenlitő dél­ ámérikában, P e r u b a n Q u i t o melletti tájé­ k o n és az Amazon folyónál m e g y é n e l ; 4000 évek előtt p e d i g , ha a k k o r Amerika fel lett legyen fedezve és e r r ő l értesítések lettek az egyenlítőnek L i m á n á l , k ö v e t k e z ő l e g t o v á b b d é l r e kellett volna m e n n i e . L e g r é g i b b a d a t o k és tudósítások szerint, és amaz árnyhoszszusági tapasztalásokból kimu­ tató dik, hogy 4000 évek előtt, a r é g i világban az egyenlitő A f r i k á b a n , alsó Abbessinián és Gvineán keresztül, iNubia és Nigriczia felé, és Asiában azon alól, az indiai t e t ő k e n , Ceylon felelt, következőleg 6000 é v e k előtt Nigriczián é s déli Arabian m e n t á l t a l ; m o s t p e d i g ugyanott felső Abessinián és az ásiai S u m a t r a és Borneo szigeteken megyén. Igen hasznos lenne te­ hát, ha a mostani egyenlitő alatt több több g n o m o n ö k állítódnának, és figyelembe vé­ t e t n é n e k , hogy a t u d ó s o k a m a tapasztalásuk­

598 r ó l és a földtengely lassankénti változásairól m a g u k a t m é g inkább m e g g y ő z h e t n é k . T o v á b b á a meleg k e v e s e d é s é r e m é g k ö ­ v e t k e z ő körülmény is béfoly, t. i. minthogy földünk pályája a n a p k ö r ü l m é g n e m koralak u , h a n e m egy kevéssé excentricus é s hajlott, és a föld is a mi nyarunk alatt a naptól t o ­ v á b b távozik, s e miatt egy hoszszabb útját — s azt is lassabban — futja által, mint a n a p k ö ­ zeledés alatt télben : ennél fogva a mi nyá­ r u n k folyása alatt a n a p az északi földrész fe­ lett 8 nappal tovább is mulat, m i n t a d é l i föld­ rész felett a mi telünk folyása a l a t t ; m é g is ama hoszszabb múlatás, évenként, a földpálya excentricitása, és a n a p ú t hajlása k e v e s e d é s é hez képesti arányosságban a p a d , és igy amaz ő s r é g i vizsgálatokból következtetni l e h e t , h o g y 4000 évek előtt a n a p az északi-földrészen tO n a p p a l t o v á b b mulatott, mint a déliben, k ö v e t ­ k e z ő l e g e miatt ez a rész h i d e g e b b , amaz p e ­ dig m e l e g e b b volt, mint most. *)

Koronka

József.

Tárcza. ( L é g ú t i j e l e n e t e k ) . Egy léghajós, ki t ö b b ú t a k o t tett, azt vette é s z r e : h o g y 1800 lábnyira a föld felelt, az e m b e r m i n d e n ü t t igen j ó l érzi m a g á t , m i n d e n t m e g i s m e r h e t , s oly szépen és k ö n y n y e n l e b e g a l e v e g ő b e n , mint egy m a d á r . Ezen m a g o s s á g o n tul h i d e g k e z d lenni, a földön levő tárgyak k é p e i öszszefoiyn a k , s a levegő n ö v e k e d ő r i t k a s á g a miatt b a ­ j o s o n lehet b e s z é l n i , s a b e s z é d e t m é g bajo-

*) Ezen czikket a mult félévben világ

melyek

egymással sokszor ellenkező elvüek. Amaz s z i ­

hirdeti nyegeti,

czimii

;,Mikor és m i ­

lesz

gorú pontossággal

vége"

közlött

lliódon

értekezés

eszközlött kísérletekre

hogy megrázó változandóság ez tökélyleien

eszközök

után mondja az ellenkezőt. akarta, hogy olvasóinknak

támaszkodva

földünket nem f e ­

által

Tisztelt

idézte e l ö ,

kapott

adatok

dolgozó

társunk

az ellenkező

véleményt

is

bemutassuk, s mi akaratjának engedtünk a n lkül, hogy saját megjegyzéseinkkel kisértük volna ezen czikk e l l e n ­ kező elveit,

különben is emlitett

czikkünk

csátása által már mintegy kijelentettük, czikk elvei n e m saját elveink.

közre b o ­

hogy a jelen Szerk,

599 sabb meghallani, 3000—3600 lábnyi magaság­ b a n már zúgni k e z d a fül, 12,000 lábra ke­ mény h i d e g v a g y o n , s az ég szép kék szine s ö t é t lesz. 18,000 lábról csak nagy folyókat és tavakat, és más n a g y o b b tárgyakat láthatni m e g , s h a alant ágyúval l ő n e k , a hajó s az ég egész boltozatja ingadoz. Ezen magasságban a mada­ rak m á r n e m tudnak r e p ü l n i . 24,000 lábnyira teljes némaság uralg a léghajos k ö r ű i . A szer­ feletti h i d e g miatt csak kevés p e r c z e k i g lehet e magaságban mulatni ; a h a n g o t szinte n e m l e h e t hallani; kis állatok egy szempillanatra elhalnak. Maga felett csak mély sötétséget lát az e m b e r . Minden élet megszűnik, k ü l ö n ö s ö n dicső jelenet az, m i k o r a hajó alatt szélvész vonul el. Egy G r e e w nevü léghajós 266-szor e m e l k e d e t t f e l , és sokszor 2b m é r t f ö l d ö t is utazott egy ó r a alatt. ( Ú j é r c z v e g y.) D. Me. O ' Connell Wa­ s h i n g t o n b a n bizonyos érczvegyitéket tanált íel> melyből hajókat ö n t h e t n i ; ezen érczvegyitékb e n egyesül a vas e r ő s s é g e és olcsósága a réz tartósságával. B a l e s e t e k b e n a h a j ó k o n l á m a d ó h é z a g o t ugyanazon k e v e r é k k e l ö t perez alatt b é f o l d h a l n i . A feltanáló p á t e n s t nyert s h i h e ­ t ő l e g r ö v i d i d ő n egy kis hajót fognak önteni az új érczvegyből kisérlet végett. (U j o l a j o s n ö v é n y ) . Ezen C a m e* l i n a s a t i v a nak n e v e z e t t növényt í r h o n ban megakarják honosítani. A növény évelő, a k e r e s z t e s virágok osztályába t a r t o z i k , s ren­ d e s e n k é t — h á r o m láb m a g a s a t n ö . Siberia leg­ északibb v i d é k e i n is h o n o s . T e r m e s z t é s é r e leg­ alkalmasabb a könynyü föld, de a legroszabb f ö l d b e n is kielégítő termést ad. Még oly k o p á r p o r o n d o s helyeken is tenyészik, hol semmi más növény n e m tanálható. Tavaszszal szokták vetni, egy a c r e (1125 b . Q öl) helyre tiz font mag ele­ g e n d ő . Legczélszerübb sorba v e t n i , egymástól mintegy kilencz hüvelyknyi t á v o b á g r a . Minden gabonafaj után l e h e t vetni, minthogy a földet n e m soványitja. Magva igen szép olajat ad, me­ lyet mind világításra, m i n d p e d i g szappanfő­ zésre alkalmazhatni, s olcsóba kerül. Olajpo­ gácsái igen táplálók, s m i n d szarvasmarha, m i n d p e d i g juh-táplálasra igen czélszerüen alkalmaz­ h a t ó k . E z e n növény nálunk is igen jó szolgáatot t e h e t n e .

600 (A m i i d ő j á r á s u n k m é g m i n d t é l i d i d e r g ő á b r á z a t t a l j á r ) s mi m á r r é g óta oly h i d e g b e n élünk, hogy január­ n a k is számot tenne ; m é g a mult éjszaka is (mart. 16-kán) a fagyponton alól d2°-ra csők­ kent a h é v m é r ő , az előtti éjszaka — 14°-on állott. Csupán dél-tájban mutatkoznak enyhe napsu­ garak, elakarván hitetni, hogy a (kalendariumi) tavasz küszöbénél állunk ; d e biz ezen meleg­ nek még a k ö z m o n d á s szerint, foga van, kör­ n y é k ü n k é n a völgyek szántóföldeit vastag h ó ­ takaró borítja , s a mezei gazdáknak n e m k e ­ vés bajt ad a h ó b o r i t é k felszaggatása, szelelő likak ásása, melyeken a fagylánczokba vert föld é r i n t k e z é s b e j ö h e s s e n a külső l e v e g ő v e l , s e k é p p az e r ő s e n b é t a k a r t vetések m e g p á r1 á s á n a k eleje vevödjék. A verőfényes b é r czekről a h ó n a g y o b b á r a már e l t a k a r o d o t t , s az itteni vetések, miután a n a p enyhe sugarai­ nak sütését kiállották, az éjjeli fagylaló h i d e g hatását meztelenül kénytelenek szenvedni, mi­ n e k k ö v e t k e z t é b e n a szó szoros é r t e l m é b e n s z e n v e d n e k i s , mint azt b e t e g e s , imitt amott m á r is feldúlt ábrázatjokról leolvashat­ ni. Még a l e g k e d v e z ő b b időjárás mellett is j ő darabig kell várakozni a mezei gazdának, hogy ekéjét b a r á z d á b a állíthassa, mi nálunk húsvét előtt j ó részt n e m t ö r t é n h e t i k meg. A tapasz­ talt b o r t e r m e s z t ő gazdák az e d d i g i időjárás után s a jelenlegi h ő m é r t é k i viszonyok meg­ fontolása m e l l e t t , keveset Í g é r n e k maguknak ez évre, megtanulván sok évi tapasztalataikból, hogy k é s ő tavasz nem igen szokta a h o r d ó k a t j ó minőségű b o r r a l m e g t ö l t e n i ; sőt ellenkező­ leg e d d i g elő nálunk az oly évek kapták a ,,jó b o r t e r m ő " e p i t h e t o n t , m e l y e k b e n a meleg nya­ rat k o r a meleg tavasz előzte m e g .

A es. királyi megerősítést nyert er­ délyi költsönös jégkármentó; társu­ lat e f o l y ó é v feforuarius l § - á n s z é ­ k i g r . T E L E K I DOMOKOS u r e l n ö k ­ l e t e alatt tartott k ö z g y ű l é s é n Minekutána a jegyzőkönyv felolvastatott s helybenhagyalott, k ö v e t k e z e t t az 1846-ik le­ folyt évi munkálat előterjesztése, mely nem cse-

601 602 kély fontossága miatt s z ó r ó l szóra megemlítést érdemel. Az 1846-ik év lefolytával t ö l t ö t t e b é az erdélyi költsönös j é g k á r m e n t ő társaság Iétesülésének, s a közjóra való t ö r e k v é s é n e k harma­ dik évét, — t e k i n t v é n ezen társulat h á r o m évi munkálatára, — tekintvén arra, hogy ezen tár­ saság tagjai, kik jégcsapás által k á r t szenved­ tek, m i n d e n k o r teljes 100^-nyi kárpótlást nyer­ tek, valójában m e g ö r v e n d e z t e t h e t m i n d e n k i t , a ki meggondolja a z t , hogy h a ezen társulat n e m létez, a sors csapása miatt menynyi termesztmény lett volna s e m m i v é , és hány em­ b e r lett volna csaknem az ínség martalékának kitéve. Intézetünk tagjai száma ezen h a r m a d i k é v b e n 4 9 l - r e s z a p o r o d v á n öszvesen 302,882fl. 52 k r t . p p . biztosítottak, tehát 164,299 ft. 40 k r . p p . t ö b b e t mint az az előtti é v b e n . Ezen ,302,882 ft. veghez járultak Erdélyből 333 Magyarhonb. 104 Gallicziából 11 Austria főher. 29 közül egy tag Bavariáb.725 f. Morvából 12 9 Silesiából ~

52 k r .

biztosított

ösz-

tag 193,593 ft. 25 kr. biztosit. „ 66,823 ft. 21 „ „ „ 24,704 ft. 57 „ „ „ 13,274 ft. 30 „ »niely

„ 11

öszszesen 491 „

2296 ft. 39 „ 2190 ft. — „ 302,882 ft. 52 „

i>

es

P é n z b é l i bevétele a szabály szerént levon a n d ó k levonása után 6020 ft. 26 kr. p p . (3106 ft. 6 kral p p . t ö b b mint az az előtti évben) a kármenynyiség ellenben csak 3395 ft. 57 kra rúgott, melyből Erdélyben 36 tag Magyarhonban 1 „ Austriában 3 ,, öszszesen szesedtek. *)

40 tag

3168 ft. 34 k r b a n 7 „ 90 I ~ -

1

11

30 53

„

es

11

3395 ft. 57 k r b a n r é -

E fenebbi hivatalos jelentós ugyan

nem természettu-

domáiisi tárgyat illet, a menynyiben azonban a t e r m é ­ sűét egy sokszor kikerülhetetlen csapása elleni ó v ó s z e r ­ re! ismertet meg ; nem csak mára hasábjainkat,

örömmel iiyitúk meg s z á ­

hanem egyszersmiml

ezen

már is

hasznosan m ű k ö d ő helyes intéz/vényt különösön ajáljiik t. cz. olvasóink

figyelmébe

s használatába. Szer

L

E szerint a 6020 ft. 26 k r . b e v é t e l b ő l 3395 ,, 57 kiadást leszá* m i t v a m a r a d fölösl.2624 ft. 29 k r . p p . vagy is a befizetett dijnak 3 9 / ^ - j e 185 í -ik évben, ha a d d i g t e t e m e s e b b kárpotlásre fel n e m haszná­ lódik, folytonoson biztosító t a g o k n a k a szabály 72-ik §-sa szerint viszszafizetendő. 5 7

2 0 0

Ezen e r e d m é n y megnyugtató, hogy ha meg­ gondoljuk azt, miszerint E r d é l y b e n a k ö z e l e b b lefolyt nyáron majd egy esőzés sem volt jégvihar kísérlete n é l k ü l , s ezen társulat tagjai közül egyiket vagy másikat n e é r t e volna, m i n d azon által a k ü l ö n b ö z ő t a r t o m á n y o k b a n begyült dijtnenynyiségek saját k á r o k a t fedezni k é p e ­ sek voltak. Ezzel ugyan az J845-ik év n e m di­ c s e k e d h e t e t t , m e r t e k k o r E r d é l y b e n t ö r t é n t ká­ r o k menynyiségét, csak a más t a r t o m á n y o k b ó l i fölösleg f e d e z h e t t e teljes 100^-ig. Menynyire igyekszik ezen társulat tisztelt résztvevőinek k á r o k e s e t é b e n teljes 1 0 0 ^ kárfe­ dezést nyújtani, bizonyságul szolgál az, miszerint fiatalságához k é p e s t az e d d i g elé 3061 ft. 37 kr. dij fölösleg tartalék menynyiségével együtt ösz­ szesen 3083 ft. 19 kr. p p . pótolhatja, a n e t a ­ lán valamely k ö v e t k e z e n d ő évben a b é g y ü l e n d ő dij menynyiségénél n a g y o b b kár meny­ nyiségét, s e b b ő l kitetszik az , hogy ezen tár­ sulat hová t o v á b b m i n d i n k á b b teljesb b á t o r ­ ságot nyújthat biztosiló tagjainak annál is in­ kább, mert Kőltsönős kárfedezés alap elve , k ő l t s ő . nősen f e d e z e n d i k . a külön t a r t o m á n y o k egymás k ö z ö t t k e b l ö k b e n t ö r t é n t n a g y o b b k á r o k a t , mi­ d ő n a kiszámithatlan j é g v i h a r j á r á s a , m o s t az egyik , majd a másik tartományban n a g y o b b pusztításokat o k o z a n d . S most m i d ő n ezen társulat kormányá­ nak van szerencséje ily e r e d m é n y t b e m u t a t h a t ­ ni, n e m mellőzheti el, m i n d a z o n t. cz. ügyvi­ vőinek, kik a társulat é r d e k é b e n fáradozásu­ kat tetlegesén b e b i z o n y í t o t t á k , n e m különben a résztvevő tagoknak intézetünkben helyheztetett b i z o d a l m u k é r t f o r r ó k ö s z ö n e t é t nyilvá­ nítani, s t o v á b b r a is a közjó előmozdítása s terjesztése v é g e t t bizadalmason felszólítani. Ezen előterjesztés ö r v e n d e t e s tudásul vé­ tetett.

604

603 A számadás megvizsgálására bizottmány neveztetvén. Miután az igazgató elő terjeszté , hogy Gallicziából M o r v á b ó l , C s e h o r s z á g b ó l s az austriai fő-herceegségből t ö b b felszólításokat ka pott.melyekben mindnyájon az edeigi díjazásaink lejebb szállítását s ü r g e t e k , annál is i n k á b b mi­ vel intézetünkhöz sokkal t ö b b e n kívántak vol­ na csatlakozni, hogy h a díjazásunk más hasonló intézetekénél n e m l e e n d sokkal n a g y o b b , s szá­ mos r é s z v e v ő k e t csak a k k o r í g é r h e t n e k , ha ezen a bajon a társaság czélszerüen s e g i t e n d . Mi is hoszszabb megvitatás u t á n ugy ta­ n á l t a t o t t , miszerint átalános dijszálitás a társu­ latnak teljes 1 0 0 ^ - n y i k á r térítését veszélyez­ t e t n é , m i n d azonáltal, hogy a közgyűlés a köz­ kívánatnak megfelelhessen, elfogadta az igaz­ gatóság által benyújtott új díjazási tarilíát, mely­ b e n az e d d i g csak 4 osztályra szorított termesztmények m i n ő s é g e k , s i n k á b b a veszély­ nek k i t é t e t t e t é s ö k t e k i n t e t é b ő l 6 osztálvra ter­ jesztettek ki, u. m . az I-ső osztályba t a r t o z n a k m i n d e n takar­ mány füvek, , , e g y e d ü l a t ö r ö k b u z a vagy a Il-ik tengeri. a Ill-ik a kalászos g a b o n á k , búza, r o z s , árpa, z a b , tönköly, alak o r . h a r i c s k a és öszi r e p c s e n a lV-ik „ k e n d e r , l e n , tavaszi r e p c s e n . és hüvelyes t e r m e s z t m é n y e k . az V-ik ,, a szőlő és kerti gyümölcs, a VJ-ik „ a d o h á n y és k o m l ó . A k ü l ö n b ö z ő országok, melyekben hol ke­ v e s e b b , h o l t ö b b jégverés s z o k o t t u r a l k o d n i 4 féle c a t e g o r i á r a soroztattak, s e z e k b e n m i n d e n egyes termesztményi osztály a helységekben u r a l k o d n i s z o k o t t j é g v e r é s e k számához k é p e s t megintlen 9 classisra o s z t a t o t t , m i t az ügyvivőkhez nyomtatásban k i k ü l d e n d ő tariffákból m é g j o b b a n megláthatni és m e g é r t h e t n i . Egyik vagy másik h a t á r melyik classishoz tartozzék, m e g h a t á r o z z a az, hogy a k ö z e l e b b lefolyt 10 év alatt h á n y s z o r s z e n v e d e t t jég­ csapást, p o. ha valamely h a t á r o n iO év ó t a 4

egyszer s e m volt j é g v e r é s , e k k o r azon határ tartozik az 1-ső, h a egyszer vagy kétszer a 2-ik ha h á r o m s z o r a 3-ik, ha négyszer a 4-ik, h a ötször az 5-ik, h a hatszor vagy t ö b b s z ö r a 6-ik classishoz. Ezek s z e r i n t : A takarmány füvek . . . 27 k r ó l 48-ig. T ö r ö k b u z a vagy tengeri 1 f. 21 ,, 2 f.30-ig. I f. 38 „ 3 f. 6 „ A kalászos g a b o n á k Tavaszi r e p c s e n , len, k e n d e r , sat. . 2 f. 28 „ 4 f.30 „ Szőlő s gyümölcs . 3 f. 23 „ 6 f.lö „s v é g r e D o h á n y és komló . 4 f. 3 „ 7 f.30 ,, min­ d e n b i z t o s í t a n d ó 100 forint után dijaztatnák. Hogy p e d i g az igazgatóság és az ügyvi­ vők a helységek határait a m á r m e g t ö r t é n t jég­ csapás száma szerint illő classissába sorozni tudhassák , és a szerénti dijt számithassanak, szigorúan m e g h a t á r o z t a t o t t , miszerint m i n d e n t. cz. b i z t o s í t ó , a biztosítás tétele előtt szoro­ san végire járjon, hogy azon helységben a h o ! a biztosítást kívánja tenni, 10 év alatt hányszor volt j é g , hogy az igazgatóság vagy az ügyvivő előtt p o n t o s a n feladhassa, k ü l ö n b e n annak elhalgatása és p o n t o s fel n e m adása miatt t ö r t é ­ n e n d ő k á r e s e t é b e n a szabályok 7-ik §-sa ér­ t e l m é b e n az olyan biztosított tag csak hogy k e ­ v e s e b b dijt fizethessen, ugy fog t e k i n t e t n i , mint szántszándékos k á r t e v ő , s ennél fogva a k á r térítés iránti jogát elveszti. T o v á b b á a föügyvivők, hogy a szabályok­ b a n megállított 'a% helyett 10-et k a p h a s s a n a k , a d d i g is mig az igazgatóság a költségeket tel­ j e s e n fedezheti, a díjazási t ö k é b ő l s z á m u k r a még h°4 kiadatni h a t á r o z t a l o t t . Végre t ö b b választmányi tagok részint elholtak, részint kiáltottak, azok helyébe b . Bánfi Ádám, KendefFi F a r k a s , g. Csáki György, Kááli Nagy Elek, Szentes Károly, és Lázár T i v a d a r urak megválasztanak. S ezzel a gyűlés eloszlott. Kolozsvárt februarius 18-kán 1847.

Közli Szőkefalvi Nagy Sándor s.k. Társulati jegyző.

Szerkesztik B e r d e / i r ó n és T a k á c s J á n o s . Kolozsvárit a kir. Lyceum betűivel.