TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT

TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. Kolozsvárit, Július 3 0 - á n 1 8 4 6 .

I-sé félév

5-ik szám.

T A K T A I Í O M . 8 Vegytani mulatozások l. A viz, (vége az első közleménynek,) B . — A láthatlanul munkáló létmüves (organicus) é l e t vagy az ázacsvilág (Infusorienwelt). 1.

Vegytani mulatozások. I .

(Végzete

A

a viz öszszetettsége

lítva, a tudománynak

útat

m ó d o t találni fel, a vizet a l k a t r é s z e i r e s megfordítva

nemű

testből

viz, mely mint g ő z a légkörny

m e g v o l t ál­

n e m volt bajos

és

felbon­

alkatrészeiből — k é t lég­

— mesterségesen

vizet

állítani

elé. E z t l e g s z e m b e t ű n ő b b e n a villám által k ö z ö l h e t n i , mely k é p e s n e m csak

^vegyta­

n i r o k o n s á g n a k " n e v e z e t t k ö t e l é k e t , m e l y a k é t e-

legfelső

hó- vagy jégalakban a földre színen és földkéregben tátalan,

hull

serkedező

képpen egészen

a

folyók árjaiban t e n g e r r é alakulni s i e t ő . Ezen mindenkori tisztátalansága a víznek, e n n e k azon tulajdonságán alapszik , különböző légnemű

miszerint

és szilárd testeket

képes

feloldani s m a g á b a venni. N o h a a viz ezen ol­ vasztó tulajdonsága

ság erejétől lelkesített szövetségben

tisz­

vagy

lőnkbe a háztartásban és műiparban ;

a vegytani

föld­

elterjed, szintúgy

mint a kútfőkből

h a n e m k é p e s e g y s z e r s m i n d a k ü l ö n álló e l e m e k e t hogy

réte­

s a

lemet barátságos együlésben tartotta, felbontani, e g y e s ü l é s r e is b i r n i ;

földön

geivel érintkezik, s a b b ó l majd harmat-, e s ő - ,

esz­

a viz alkat­

részeit egymástól elválasztani, s azon

itt a

n e m sokára megzavarodott, ugy hogy m a azon

a múltkor csak megkezdhetett e tárgybeli e l s ő k ö z l e m é n y nek )

Miután

tani,

mint é p p e n az emberi nemzeté ,

v i z.

gyakran

akadályul lép

e-

például

rokon­

főzésnél, mosásnál, festésnél stb. d e m é g sincs

eredmény,

m i n d e n j ó t é k o n y befolyás nélkül, m e r t az e g é ­

új t u l a j d o n s á g o k k a l b í r ó

tes­

szen tiszta viz nélkülözné a z o n frisitő é s

tet hozzanak létre. Ezen t é n y , melyet a tudo­

ves érzést okozó tulajdonságot,

m á n y , m i n t t a p a s z t a l á s e r e d m é n y é t m u t a t j a fel

víznél n e m szokott hiányozni.

mi

ked­

a j ó ivó­

Egyébiránt

ház­

nekünk, n e m szolgálhatna-é vezérül arra, hogy

tartásra és sok gyári m u n k á k r a a viz, ugy mint

a f ö l d ö n a n y n y i r a e l t e r j e d t v í z n e k e r e d e t i for­

a természetben

rásáig

tiszta , d e v e g y t a n i m u n k á l a t o k r a és o r v o s i sze­

hatoljunk

nem valószinü-é, hajdon,

szellemünk hogy

a

erejével ? víznek

földünk gyermekéveiben ,

vájjon

eléfordul,

rek készítésére mesterségesen,

lejártatás

m i d ő n az

stillatio) útján kell e l k é s z í t e n i ;

azaz: a meleg

egész földtest oly hevült á l l a p o t b a n volt,

mint

ereje által g ő z z é

s

jjcll v á l t o z t a t n i ;

midőn

l e g n a g y o b b r é s z e , az é r e z e k , s ő t m é g a k ö v e k

bajosabb

is légalakban l e h e t t e k , az éleny

radnak.

önállólag külön léteztek, dította

öszsze

és csak

s alakította vízzé

k ö n e n y is később

tó­

v a l a m i vil­

lamos tűz ? Nekem legalább ugy látszik, hogy ezen nézet több mint képzelet játéka. Azon viz, melyet

m a kísérleteinknél

nenyből és élenyből mesterségesen

elég

alkatrészei

v a n j e l e n l e g a föld g y o m r a , m i d ő n a t e s t e k n e k és

közönségesen

kö-

eléállitunk

pszta minden idegen^anyagoktól; s kétségen kiv.fal t i s z t a v o l t a z o n ő s v i z i s , m g l y a c h a o s b ó l f e j -

h ű t é s által v i s z o n t az

elgőzölöghetésök

idegen miatt

A földön eléforduló vizet pest

közönségesen

négy

(de-

folyóvá anyagok

hátra

ma­

eredetéhez ké­

osztályba

sorozzák,

mely osztályozás a tisztálalanitó anyagok

meg­

k ü l ö n b ö z t e t é s é r e is szolgálhat.

meg­

E szerint

különböztethetjük : 1. A l é g k ö r n y b ő l a l á h u l l ó v a g y i s a z e s ő - , harmat- és hóvizet. 2. A patak- é s folyóvizet.

Lett k i , m i n t t i s z t a m i n d e n , m i d ő n a t e r m é s z e t

3. A forrásokból

karjaiból k i b o n t a k o z i k ; d e e z e n viz tisztasága is,

kitörő vagyis a kútvizet.

kisebb

nagyobb

erővel

68

67 4.

A különböző

vizmedenczékbp

gyűlő

A l é g k ö r n v b ő l származó e s ő - é s hóviz leg­ tisztább

természeti viznek

de mégis vannak

benne

hogy a gyakori égiháboruval járó esőzések ren­ d e s e n b ő t e r m é s s e l e s n e k ö s z s z e . E s z e r i n t a-

vagyis a t ó - és tengervizet. tekintendő

mindig

ugyan,

tisztátalanitó

zon r e t t e n e t e s e n szép villamos

légtünemények,

melyeknek r e n d e s e n csak rontó hatást tulajdo­ nítunk, sincsenek minden jótékony befolyás nél­

anyagok, melyeket részint maga a levegő , r é ­

kül; hanem minden villám,

szint a l e v e g ő b e e m e l k e d e t t

le m a g a u t á n m e g f u t o t t p á l y á j á t , e l e d e l t k é s z i t

pedig a levegőben

földrészek,

részint

vegytani müfolyamok

Mivel a viz m i n d e n

k é p z ő d ö l t testek tesznek.

iégnemü testeket magába béveszen , mészetes, hogy ezen

útján

igen ter­ a lég-

v o n s z ó ereje alól

a növényeknek, melyek viszont villámot nek ki a légkörny számára, különbözőbb

fejte­

s igy csak ez ál­

dolgok egymás fentartására

csönösön befolynak

gukat. D e m i n t h o g y a viz sajátító

örök időkre

lő ereje k ü l ö n b ö z ő l é g n e m e k r e n é z v e i g e n kü­

irja

t a l is b é b i z o n y o s u l , h o g y a t e r m é s z e t b e n a leg­

k ö r n y e t alkotó légnemek s e m vonhatják k i ma­ vagy elnye­

mely tüzesen

s

egyik

köl­

a más létezését

biztosítják.

^ Azonban az esőviz n e m c s a k felolvasztott só­

l ö n b ö z ő , világos , hogy a légkörnyben

eléfor-

tartalma által van befolyással a n ö v é n y t e n y é s z é s -

d u l ó l é g n e m e k is

jőnek

re, hanem még tán nagyobb mértékben műszeri

elé

különböző arányban

a légkörnyi

vizben.

Ha tudjuk ,

közönséges légnyomásnál r é s z viz ( t é r e g

vagy

hogy

és h ő m é r t é k n é l 100

volumen-mérték

szerint

hatása s a felvett s z é n s a v a n y által. A föld a z o n k ö z ö n s é g e s e n termő

legfelső b o r i t é k a , melyet

földnek n e v e z ü n k , m e l y b ő l g a b o n á i n k

s átalá-

k u p a , fertály s t b . számra) mintegy 5 rész leve­

ban

gőt

e g y k o r k é t s é g e n kivül s z i k l a d a r a b o k b ó l állt, s

és

100 rész szénsavanyt

képes

felvenni,

m á r e l ő r e is gyaníthatjuk, m i k é p p ezen

testek

minden

növényeink

csak lassanként

táplálékot

az i d ő emésztő

szívnak,

fogai

törték

a légkörnyi vizben vizhezi vonszalmuk m e k k o -

meg

raságához képest fognak eléfordulni.

É s ezen

i d ő sokszor emlegetett , d e ritkáktól értett fo­

igazolja,

gai t ö b b é

gyanitásunkat

a

tapasztalás

teljesen

kőkeménységét.

Előttünk

n e m ismeretlen

az

dolgok ,

alaktalan minket a

mely m é r l e g e l ő kezével a n e v e z e t t t e s t e k e t az

vegytan megtanított, miképp

e s ő v i z b e n m é g e k k o r is feltalálja , m i d ő n é r ­

a viz az első h a r a p ó f o g a k a t , a l e v e g ő

zékeink róluk semmit s e m akarnak

a rágó zápfogakat teszik ,

Az e m i i t e t t

testeken

kivül

tudni.

a

levegőben

még sok o d a ragadott úszkáló részecskék dulnak e l é , melyeket igen tisztán kor,

midőn

homályos szobába

for­

az i d ő szájában s együtt készitik a

sziklanemeket t e r m ő f ö l d d é . Ezen felbomlási műfolyamot

közönségesen

elmdlldsnsk

melybe mint emiitők, a viz kétféleképpen

napsugárok

• b é , műszerileg (mechanice) és vegytanilag.

a

A m ű s z e r i h a t á s a b b a n áll , h o g y

k é k e t a l é g k ö r n y b ő l k i v á l ó viz m a g á v a l r a g a d ­

sziklanemek h a s a d é k a i b a , lyukaiba

ja, s b e n n e

s télben , midőn a földet a természet

a viz e l g ő z ö l ö g t e t é s e mindig

után,

melyeket feloldva az esőviz légkörnyből ; ezen szilárd

mint

feltalálhatjuk.

De v a n n a k m é g m á s szilárd

anyagok is,

magával hozhat a anyagok

szalamia-

szesz-sók (könlegeg-sók, ammoniaksalze), melyek részint

létmüves

anyagok

elrothadása

szállnak a földről a l é g k ö r n y b e , részint o t t . f e n a villámok

befolyása által

által pedig

képződnek.

lánczba v e r i ,

jpggé

fagyván

o l y jótékony befolyású

tenyészésre, mint

az esőviz

a növény

áldásos

csépjei;

e z e n k ö r ü l m é n y n y e l látszik öszszefüggeni

az i s ,

öszsze,

minden más testek, sőt inkább kiterjed, zen kiterjedésben képes

a

a

mint s e-

o l y n a g y e r ő t fejt k i , h o g y

legerősebb

fákot is szétfeszíteni. A

megfagvott viz t e h á t egyik a k e m é n y e b b kősziklákot felhasogatja,

korántsem

mintegy

a viz hűlés k ö v e t k e z t é b e n bizonyos p o n t o n túl

zeli ö n t ö z é s ,

sók hiányzanak,

a viz a

beszivárog,

szétrepeszti

(4,1 C e l s . f o k o n a l ó l ) n e m v o n u l

k ö z ü l , melylyel

ezen

foly

szikladarabokat. Ugyanis ösmeretes dolog, hogy

E b b ő l l e h e t átlátni, m i é r t v a n , h o g y a kútvizmelyben

nevezik,

láthatni ak­

b e s ü t n e k . Az ily s z á m t a l a n ú s z k á l ó p o r s z e m e c s -

hátramaradó leülepedést

pedig

a természet

a bányász kezében ,

íkek

hatalmas keze

olyan, mint

a

a

lőpor

n e m zajoson ugyan , d e

nagy kiterjedésben, mintegy észrevétlenül szag­ gatja foszlányokba

a

hegyek

felső

köntösét.

69

70

E z e n d ú l ó hatást a k o p a s z sziklák ,

melyek

l é g k ö r n y i viznek i n k á b b ki v a n n a k téve s pedéseik

által

a

beszivárgásnak

nagyobb mértékben érzik;

a re­

kedveznek,

valamint

átalában

vanyos magnesiából vagy savanyu szénsavanyos s z i k é l e g b ő l ( N á t r o n ) álL B á r m i l y a p r ó r a t ö r v é k l e g y e n e k is e z e n t e s t e k , s z á r a z o n n e m

hatnak

e g y m á s r a ; d e m i h e l y t viz j á r u l h o z z á j o k , l e g -

véve azon o r s z á g o k b a n , h o l a tél szigorúságát

ottan megkezdődik a kölcsönös hatás : a bor-

i n k á b b érezteti, a m e g f a g y o t t viz r o m b o l ó

kősavany együl

t á s a is n a g y o b b ; t e h á t n á l u n k

ha­

nagyobb

mint

N é m e t h o n b a n é s Angliában. E z é r t h e g y e i n k o l y á l l a n d ó s á g o t , m i n t ez utolsó igényelhetnek. D e nagy

országokéi

figyelmet

vegytani befolyása,

vagy

szikélegpezsgés

k ö z t elillan.

nem

»

a magnesiával

gel, a szénsavany p e d i g kiszabaduiván, De nemcsak

mint közvetítő anyag

teszen

s z o l g á l a t o t a viz a n ö v é n y t e n y é s z e t b e n , h a n e m

igényel

melyet

a

viznek

azon

szénsavanytartalma

által g y a k o r o l a k ö v e k elmállására vagy t e r m ő ­

egyszersmind a legfontosabb kútfő, melyből a növények soha sem hiányzó

köneny- s részint

é l e n y t a r t a l m u k o t i s m e r í t i k . A viz

felelemzödé-

föld k é s z í t é s é r e . U g y a n i s a tiszta viz

nélkülö­

se (assimilatio), vagyis alkatrészeinek

zi a z o n t u l a j d o n s á g o k a t , n e v e z e t e s e n

nem

t e k a l k o t á s á h o z i j á r u l á s a s e b b ő l e r e d ő új t e s ­

azon oldó képeséggel,

melylyel b i r

v a n y o s viz. í g y p é l d á u l a k r é t á t

bir

a szénsa-

(szénsavanyos

t e k k é p z ő d é s e , oly t é n y , m e l y r e korrá, s ennek szeszszé

felolvasztja. S e z e n t ü n e m é n y

tozása n e m

kirekesztőleg a krétára,

szorítkozik

a vegytan

a

l e g s z á m o s a b b p é l d á k a t mutatja. A lisztnek ezu-

meszet) tiszta viz n e m , s z é n s a v a n y o s viz p e d i g nem

más tes­

é s s z é n s a v a n y n y á vál­

egyeben alapszik,

m i n t a viz al­

h a n e m m é g más tes­

k a t r é s z e i n e k f e j e l e m z ő d é s é n . Mit a m u n k á s k i -

t e k e t is ö s m e r ü n k , m i n ő k a s z é n s a v a n y o s v a s -

sérlő laboratóriumában kicsinyben teszen meg,

(élecs), szénsavanyos magnesia s t b . , vízhez h a s o n l ó a n viselik

magukat.

melyek a A

szénsa-

v a n y t a r t a l m u viz a k ö v e k r e p e d é k e i b e

behat­

azt a természet bölcsen intézett

gazdálkodásá­

b a n n a g y b a n folytatja ; m i g m í a viznek

vagy

valamelyik

által

alkatrészének

felhasználása

v á n , az e g y e s r é s z e k e t feloldja, m a g á v a l e l h o r d ­

hasznos u g y a n , de szűk térre szoruló

j a , mi által

állithatunk elé, a természet, hogy t ö b b e k e t ne

a kövek öszszefüggése

vagy pedig maga a szénsavany

felbomlik;

vegytanilag

e-

említsek, egy nagy osztályát

gyül a kövek bizonyos részeivel, minek követ­

nek — a növényeket —

keztében á kő terjedelme nagyobb

módon.

s

az ösz-

szefüggés aránylag c s e k é l y e b b lesz ; mig v é g r e

a

teremtmények­

hozza

létre

A növény test szilárd r é s z e ,

hasonló

a farostok

az e g é s z t ö m e g r é s z i n t p u h a f ö l d d é , r é s z i n t p e ­

talában szénből (széneny, Carbonium),

dig p o r o n d n e m ü roncsalékká

ből és élenyből állanak.

válik.

Ezen

testeket

alkatrészeket a

E z e k s z e r i n t a viz l é n y e g e s befolyást

gya­

n ö v é n y e k az e d d i g á t a l á n o s o n u r a l k o d o t t

k o r l o t t s g y a k o r o l j e l e n l e g is a t e r m ő f ö l d

kép­

vényphysiologiai nézet szerint

zésére

föld­

szénsavanyból

elemzik,

b ő l e r e d ő t á p s z e r e k általi f e n t a r t á s á r a . D e hi­

szénsavany

napsugárok

b á z n á n k , h a azt h i n n ő k , h o g y a viz h a t á s a a

bomlik ,

s következőleg a növényéletnek

termőföld képzésénél viz

számos

tovább

esetekben

csupán

nem

terjed.

jelenléte

A

által

elemeivel vé

a s

egyik együtt

válik,

közvetíti a n ö v é n y - és á l l a t - o r g a n i s m u s b a n mun­

vegőbe ,

az

k á s , az é l e t f o l y a m m a l s z o r o s a n ö s z s z e v á g ó v e g y .

h a d á s s t b . által

a

a

állatok

vizből

oly f o r m á n ,

nöés a

hogy

befolyása alatt

alkatrésze

az é l e n y

á-

köneny-

a fel­

a

s z é n a viz

növénytest

alkatrészé­

pedig

viszszatér

lélekzése,

a le­

égés ,

felemésztett élenyt

rot­

pótlandó.

tani műfolyamokat; mert midőn m i n d e n része­

Ezen nézetet gyengíti azon k ö r ü l m é n y , misze­

ket áthat, egyszersmind belső kölcsönös érintke­

r i n t a v e g y t a n e g y e t l e n egy e s e t e t s e m t u d fel­

z é s b e h o z z a , mi n é l k ü l vegytani k ö l c s ö n ö s hatás

m u t a t n i , h o l a s z é n s a v a n y e l e m e i e g y m á s t ó l el­

sem

a

tek közt

létmüves,

sem

nem létezhetik.

a Ezt

létmütelen elég

tes­

világoson

v á l n á n a k ; m i é r t a v i l á g h í r ű Liebig a n ö v é n y e k életműfolyamában nem a szénsavanyt,

hanem

m u t a t j a az i s m e r e t e s p e z s g ő p o r ( B r a u s e p u l v e r ) ,

a sokkal könynyebben

b o m o l h a t ó viz felbom­

mely p o r r á t ö r t száraz borkősavanyból, szénsa­

lását állítja, m e l y n e k k ö n e n y a l k a t r é s z e a s z é n -

72

71 savany elemeivel p á r o s u l v a alkotja

a

farosto­

ra v e r ő k e t h a eltalálnak s z e n d e r e d n i , vagy h á .

k a t ; a m á s i k e l e m e p e d i g , t. i. a z é l e n y v i s z -

tukra

sza t é r a l e v e g ő b e .

Bár melyik nézetet

lyeket a kiszáradt torkú rovarok sergestöl lep­

juk e l , egyik mint

másik

esetben

fogad­

a

vizet a

növényélet fentartására nélkülözhetlennek

kell

s minden élő t e r e m t m é n y e k lé­

nvilvánitnunk

tezését föltételező kútfőnek viznek ezen

ki n e i s m e r n é

jótékony befolyását

emésztő következéseit? Hiszen

s

a

hiányának

nyárban az é g csatornái h u z a m o s o n zárva ma­ dúltak

v o l n a , ki­

perzselődik, s a megkeményedett föld, különböző irányokban.

dékekben, melyek a napsugárok erősb sütésé­ n e k vannak kitéve az egyenlítő k ö z e l é b e n , mi­

győz m e g b e n n ü n k e t a

ségben.

15,

A láthatlaiml munkáló létmüves ( o r g a n i c u s ) élet v a g y

az ázacsvilág-

(Infusorienwelt).

Durch Anwendung d e s M i k r o s l t o p s steigert sieh noch mehr, und auf eine bewundernswíudige W e i s e , der E i n d i u c k dei- Allbelebtheit der Natúr , das ű b e r i a s c h e n d e Bewusztsein, dasz űberall sich hier Empfindung regt. Humboldt

k é p p a jeges északon az állatok a h i d e g miatt m e r e v e d n e k m e g , ugy némely heves déli vidé­ mozdulatlanul a krokodil

és boakigyó

bétemetkezve a száraz agyagföldbe. halált h i r d e t az aszály ,

mélyen

Mindenütt

s a szomjasokat

min­

denütt követi a meghajlott napsugárok játékán alapuló csalképe a vizhullámoknak, a déli b á b . Éhség

és égető szomjtól üldözve

ide s tova a lovak

kóborolnak

és szarvas marhák ,

bőgve, amazok nyakukot a levegőbe k i n y ú j t v a , hogy a légfolyam

ezek

hoszszan

nedvessége

által

valamely m é g egészen el n e m gőzölgött tó k ö ­ zelét

felfödözzék. Gyanúsabban

vizbő-

p

n ő v á l t o z á s o k a t i d é z h e t e l é a v i z h i á n y a ? Mi­

k e k b e n a s z á r a z h ő s é g k ö v e t k e z t é b e n a l s z i k el

a viz el­

arról, minő jótékony kincset birunk

mintha

Hát m é g azon vi­

folytatnak

t ű n i k a f ö l d s z í n é r ő l ; d e é p p e n a z ily b o r z a s z ­

hatalmas földrengés dühöngött volna, meghasadoz

életet

az állatok, h a a n a p f o r r ó h e v e elől

nálunk i s , h a

r a d n a k , a napsugárok heves sütése alatt a n ö ­ vényzet, m i n t h a tűz lángjai

n e k m e g . Ily f á j d a l o m t e l j e s

tó tünemények ismerete

tekintenünk.

És ki volna k ö z ö t t ü n k ,

kapaszkodva g e n y e d ő sebet ásnak , m e ­

Midőn külföldre indulásomkor zi t a n o l m á n y i m i r á n t e g y i k j e l e s tól utasítást k é r t e m , zé :

JJJA

dósi közt tanálja berget, leczkét

szaktudósunk­

szíves tanácsát

berlini egyetem

nagyhírű

mégkegyed

a derék kik a

szokott adni a z o k n a k ,

tanulságosok

Ehren-

egy ingyen

szem elől elrejtettlétmüves-élet, az kívül

igy vég-

természettu­

ki saját lakán h e t e n k é n t

(Infusoriák) iránt é r d e k l ő d n e k .

S.

terményraj­

puszta

á z a c s o k

Leczkéi

és gyönyörűség

rend­

látni

öt,

mily m e s t e r i l e g t e s z i b o n c z - é s é l e t m ü t a n i ( p h y siologiai) melyekről

kísérleteit az

azon

emberek

parányi

lényeken,

legnagyobb

részének

m é g c s a k s e j t e l m e s i n c s . E g y e g é s z e n új v i l á g és ravaszabbul

szomjaikat enyhíteni

igyekeznek

az öszvérek.

n y í l i k i t t fel k e g y e d

Egy teke-

alaku s a mellett sok levélbordáju n ö v é n y ,

a

Megvallom

előtt."

v á g y t a m e férfival

zéseivel m e g i s m e r k e d n i

és fölfede­

s e vágyom

Berlinbe

melocactus, szúrós boritéka alatt nedvtéljes bél­

é r k e z t e m m e l c s a k h a m a r teljesült.

lel b i r . Az ö s z v é r e l s ő lábaival a t ö v i s e k e t le­

r e n c s é m l ő n egyik felolvasásához az ottani úgy­

veri és csak ugy merészel

közelíte­

n e v e z e t t tudományos egyletnek, m e l y e g y l e t a z

ni s a h ű s n ö v é n y n e d v e t kiszívni. D e ezen é l ő

akadémia és egyetem tudósaiból a végre egye­

növényforrásbóli merítés

s ü l t , h o g y „megkísértse a komoly s eddig zárt­

óvatoson

nincs mindig veszély

nélkül, m e r t n é h a lehet oly állatokat látni, m e ­

hoszszu h ű v ö s éj bekövetkezik, más n e m ű nyug­

körű tudományokat népszerű kibékitni az élettel, az iskolai ből megtisztítva átültetni a megizleltetni az avatlanokkal,

talanság várakozik a szegény lovakra

lággal" . . . m o n d o m ,

lyek lábait Ha

a cactustövis

a n a p égető

megbénította.

heve

után

az

egyenlő és szar­

vas m a r h á k r a ; m e r t rémitö nagy szomjas rek támadják

ege­

m e g s s z í v j á k k i v a m p i r módja-

Ugyanis sze­

eléadások utján porból és fész­ való világba és főleg a hölgyvi­

ezen szép czélu

egylet

egyik ilyen felolvasásához n e k e m is s z e r e n c s é m lön

;és é z e n ' e s t v e é p p e n a z Ehrenbergé v o l t

74

73 (Singakademie)

lunh azon láttani eszközökről, melyek a láthatlan

nagy és pazarfényü termét válogatott közönség

új világ kapuit felnyitok ; a l l - b a n ezen új világ

A termet, az itteni dalegyetem tölte m e g : a k i r á l y i c s a l á d ,

országhivatalosok,

lakóiról, v é g r e a I l l - b a n

ezen látliatlan lakók

t u d ó s o k é s a mivelt h ö l g y e k n e k a társaság leg­

roppant befolyásáról földünkre.

alább

leg a k é t utolsó félóránál kívánjuk

háromnegyedét

tevő

diszes

koszorúja.

Rajzunkat fő­ szem

előtt

Egyik oldalán a teremnek emelt szószékről b e -

tartani. É s m á r h a ugy tetszik, lépjünk b é mes­

széle a kicsinyí z ö m ö k t e r m e t ű , nyájasképü ér­

terünk tanteremébe ! A terem nagyon

t e k e z ő a „láthatlanul munkáló

a tanszék előtti asztalon

létmüves

ről." A b e r l i n i h ö l g y e k , k i k e t p e d i g szet m e r ő b e n

elszigetelve

élet­

a termé­

nagyszerű

szépsé­

geitől, egy kietlen homok-szelenczébe z á r t , f e l o l v a s á s t is s z i n t o l y n a g y é r d e k k e l mint tudomásom szerint

a

többi

e

hallgaták,

természettu­

gyitócsöt

látunk

korunk legjobb

mellettök egy picziny ve

4

A k ö z e p é n levő nagy asztalon

köztük Ehrenbergéi

s z e t b a r á t mivelt o l v a s ó n ő i b e n is

helyet foglalják

vannak

a t e r m é s z e t csodaszépségeivel társalogva él —

sokkal is m e g ö s m e r k e d n ü n k .

olvasónőkben természet­

nagyitok elérakva,

a

legdíszesb

el. Eléadásunk előtt

c z é l s z e r ü t l e n e z e n férfi é l e t é b ő l

h a vájjon ezen lelkes

a

bizonyoson

gyobb része gyönyörű hazánk tündérligeteiben,

is n e m l e h e t n e - é n é m e l y r e j t e t t e b b

tele­

minként-használását és az ázacsvilágot tárgyazó r é g i é s új c l a s s i c u s m u n k á k

mondom,

álló

pet, h o v á a láthatlan l é t m ü v e s élet v a n elrejt-

d o m á n y i felolvasásokat. — Ezen k ö r ü l m é n y b á ­ kiknek na­

művészeitől,

üvegcsékből

torít e n g e m m e g k í s é r t e n i : h a vájjon a T e r m é ­ 7

csinos,

gyönyörű na-

három

E h r e n b e r g

n e m lesz

némely voná­ titkos or­

K e r e s t é l y

vos-tanácsos, tanár és a porosz

királyi akadé­

jelenségek iránt érdeket költeni s m é g jobban

miának Énekével együtt ö r ö k ö s jegyzője 179b-

megnyerni

ben született; egyetemi tanolmányait

legédesebb

anyánk,

barátnénk, a t e r m é s z e t egyedül-igaz utainak

legőszintébb

forró szeretetére és

követésére?

Leipzig-

b a n k e z d v e egy fél évig hittant h a l l g a t o t t , d e szive k o r á b b i vonszalma m a j d az o r v o s - t e r m é ­

Gondolám, megkísértem. — Ez alkalommal az E h r e n b e r g rejtett világába óhajtanám

e la­

s z e t t u d o m á n y o k h o z szólitá. Katonai éveit, mint porosz,

leszolgálandó

1817-ben

Berlinbement,

bevezetni.

h o l g y a k o r l a t i t a n u l m á n y a i m e l l e t t l e g i n k á b b é-

M é l t ó z t a s s a n a k v e l e m e z e n d e r é k férfinak e g y

letműtani kérdések körül búvárkodék, jelesen,

p á r l e c z k é j é r e feljőni ; d e m i n t h o g y

h o g y

pok mivelt olvasónőit

és olvasóit

ez úttal

m i n ő

v á l t o z á s o k o n

kísérleteit közvetlen n e m láthatják , j ó n a k tar­

át a z é l e t m ű t l e n

m e n n n e k

a n y a g o k

az

élet­

t o m e h i á n y o n a z i d e m e l l é k e l t , t á r g y u n k a t vi­

mű ves t e s t e k b e n ?

Ezen vizsgálatok ő t a

l á g o s í t ó rajzolattal s e g i t n i . E z e n rajz E h r e n b e r g

legparányibb életmüvek kémlésére vezeték.Nem

m u t a t v á n y i után a felső osztályon a l a k o k a t ter­

sokára azon régi óhajtása is teljesült, hogy na­

j e s z t elé a láthatlan é l e t b ő l , á t m é r ő b e n 300-szor

gyobb terményrajzi utazásokat tehessen. A p o ­

magyitva ; az alsó osztály csak m é r t é k é ü l

r o s z k i r á l y i a k a d é m i a u g y a n i s ő t é s D r . Hem-

a

f e l s ő n e k , a z o n t. i. i s m e r t é s

könynyen

öszszehasonlitható

szolgál

gondolatban

tárgyak

vannak

ugyanazon nagyításban m i n t a f e l s ő o s z t á l y é i . *)

prich b a r á t j á t ily c z é l b ó l 1 8 2 0 . É g y p t o m é s n y u goti Ázsiába k ü l d é ,

mely fontos útjából 1826-

b a n t é r t v i s z s z a , d e h ü ú t i t á r s a n é l k ü l , k i t a tu­

J o b b - és baloldalon egy kis gyönge vízinövényt,

d o m á n y nagy vesztére m á r 1825. e l r a g a d a e g y

a tavaszi

hagymázos láz az aráb

látjuk,

m o c s á r h ú r t (Callitriche verna)

mely a láthatlan élet egyik h ű társa. Elé-

a d á s u n k r a h á r o m f é l ó r á t s z á n t u n k : az l - b e n szó-

t e n g e r egyik

E z e n 6 évi utazás e r e d m é n y - k i n c s e i v e l az e g y e ­ tem p o m p á s museumának majd

*) Ezen nagyitásnál V 3 0 0 vonal a-'i v o n a l ; t vonal — 300 vonal vagy 2 láb s egy hüvelyk; 1 hüvelyk a 300 h ü v e l y k vagy 25 láb ; í láb a 3 0 0 l á b . Ily nagyítással egy 4 voualnyi hoszszu szemször 8 láb 4 hüvelyk h o s z szu é s e g y hüvelyk vastag; e g y 5 láb magas embert p e ­ dig ily nagyítás m e l l e t t ta00 láb magasnak gondoljanak t. olvasóink.

szigetén,

hová földi részét E h r e n b e r g maga takaritá el. minden

állat­

s z e k r é n y é b e n találkozunk , a Syria és É g y p t o m ból hozott dús növénytár pedig tantermében van f e l á l l í t v a . 1829-ben

a muszka kormány

meghí­

v á s á r a a nag
ásván-ytudós

társaságában

Ehrenberg

is

76

75 részt vett

a dús eredményű

Korszakot alkotó érdeme Ehrenbergnek felfódözésein

ázsiai ú t b a n —

m i n d e z e k m e l l e t t is

a z ázacsvüág körüli nagyszerű alapul.

A b á m u l a t r a r a g a d ó kin­

A téjutnak számithatlan egyes csillagokra tása, holdunk h e g y e i n e k mérése

még meszszebbható

nak ugyan távcsővének ,

cseket, a p r ó b b röpiratain kivül, következő r e ­

folyásuak ,

m e k m u n k á b a r a k t a le: „Die

dezése , azon

Infusionstliierchen,

áls vollkommene Orgánumén, tiefere

ein

Blickindás

Lében der organischen Natúr.

(Leipzig

1838. m á s o d r é t

6á p o m p á s réznyomatu

a szerző remek

rajzai

nyörű munkának

után.

lappal

Ara ezen

gyö­

mint

a

új

égitesteknek

és holdviszonyunk

mindinkább szilárduló hidat Míg G a l l i l e i t á v c s ő

áthatolt a nagy mindenség mig nekie mint tévelygőnek

fusorienkunde) alapitójául k e n t é k föl.

sito

d á s u n k a t , melyet legnagyobb tárgya kissé s z á r a z cses türelmét előre I.

részben

levén, kikérjük.

tört szívvel

kellé

rejtett v i d é k e i n , s a zsarnok inqui-

legszentebb

megtagadnia :

sokan próbálgaták távcsövét

szemével

gyümölcsét mulatságból

közeitárgyak na­

gyítására J s alkalmazni. — A régiek

drágakő­

m e t s z ő i b i z o n y o s o n használták az ü v e g g ö m b ö t S e n e c a i s m e r t e e saját­ m é g a táv­

közeitárgyaknál

csak

inkább szerettek a puszta szemre támaszkodni,

láttehetségére.

a pápaszemekkel csupán a gyengülő szemen se­

ugy szóljunk,

m e g , ezóta az em­

természetnek

egészen rejtett vidékeibe hatolt

a távol

jelene és

( t e l e s k o p ) 1606 k ö r ü l i fel­

a

fáradalma

cső feltanálása után i s ,

tanálása az e m b e r i nemet, hogy e g y Új ér%ékkel a j á n d é k o z á

vérének

s á g á t — d e e g é s z a 17 s z á z a d i g ,

F é 1 o r a.

A távcsőnek

előtt

mint nagyító eszközt,

jövője, tekintettel az emberi szem

b ú v á r lélek

félóránk

t. o l v a s ó i n k b e ­

A lattant segédeszközök feltanálása,

beri

Ehren-

Az első

ismétlését

fegyverzetté

h a n g ú v é l e m é n y e szerint az á z a c s i s m e (In-

b e r g szája u t á n k é s z í t e t t ü n k .

fölfe­

végtelen űrbe és a menyny érczkapuit áttörék.

120 p e n g ő forint). E m u n k a

eléa- •

valá-

szem elé s i g y , ugyszólva , egy

s a z ó t a megjelent p ó t l é k a i ő t a t u d ó s világ egy­

Ezen előzmények után elkezdhetjük

gyümölcsei

d e m é g s e m oly b é -

bámulandó világtesteknek, m e ­

lyek a m í földvarázsiák

az

osz­

é s föl­

megismerése

egészen új, és világnéze­

gítettek. 1620 k ö r ü l k e z d e t t é k (hihetősen tana Ferencz

mathematicus) a n a g y i t ó c s ő t b o r ú

Fon-

n á p o l y i t u d ó s é s Drebbel h o l l a n d i

ü v e g l e n c s é b ő l

k é t dom­

öszszeállita-

n i . * ) — E k k o r i n e v e a n a g y i t ó n a k engioskop

~

Mi a f e l t a n á l á s i k ö ­

közelcső, közelnéző, ellentétben a teleskop —

r ü l m é n y e k e t illeti, h a t á n n é m e l y e k sejtették is

t á v c s ő , t á v o l n é z ő v e l ; m o s t a n i á l t a l á n h a s z n á l t mi-

lehetőségét és fontos eredményeit

kroskop n e v e k é s ő b b i , a n y n y i m i n t

t e is t e t e m e s e n változott.

a

látásbeli

nagyitásnak j a tudós világban mégis általános a vélemény, hogy a távcsők első fölfedezését j ó ­

pos ~ k é m l ő ,

részt v é l e t l e n n e k

v a g y nagyítónak h í v j á k , n o h a a B u g á t

k ö s z ö n h e t n i . Egy

figyelő),

(mikros~kicsiny,skomagyarul

nagyitócsőaek ajánlotta

János

górcső n e v e z e t e t , h a b i z o n y o s o k l e h e t n é n k , h o g y

játszván , ket­

*) T . olvasóimról fölteszem, hogy a nagyitócsőket már i s ­

h o l l a n d i l á t s z e r é s z ( o p t i c u s ) Lippershay gyermekei pápaszem-üvegekkel

kémlője

k i e s i ny

t á r g y a k

tőt történetesen ugy tanáltak tenni egy csőbe,

merik vagy legalább látták; azért a mondandók

h o g y az által a távolacska t o r o n y k a k a s á t n a ­

tetéből i t t csak észbejuttatólag érintem, hogy a n a g y i ­

gyítva pillanták m e g . E z e n t ü n e m é n y t

bámulva

mutatták apjoknak i s , ki a véletlent fel t u d t a h a s z n á l n i . . . . A f ö l f e d e z é s lámként terjedt e l , és elhatván lilei f ü l é b e i s , ö

kiokoskodá

a

okosan híre

nagy

vil­ Gal-

az üvegek mi­

kénti egybeillesztését, ugy hogy m á r 1610-ben Januarius 7-én fölfedezheté a k é s ő b b róla n e " vezett távcsővel Jupiter bolygó

holdait

(kísé­

r ő i t ) — é s i g y a legelső a d d i g

teljesen

isme-

r e t l e n s m é g c s a k n e m is g y a n í t o t t világ-testet.

tekin­

tókat 2, rendesen 3 domborun köszörült üveglencsébőlalkotják : a vizsgálandó tárgyhoz legközelebb állót n e ­ vezik tárgylencsének, szemüvegnek tásmezö

(objectiv)j

a m e l y e n át nézünk,

(ocular); végre a középsőt, melylyel a l á -

szél) esitését

zák, gyűjtőlencsének

és a kép sziutelenitését

czéloz-

(collectiv). Azt nem is kell m o n ­

danom, miszerint a domború lencsék nagyító ereje abban áll, hogy lehetségesiti • a tárgyakat s o k k a l hozni a szemhez,

közelebb

mint különben annak t i s z t a l á ­

t á s h a t á r a ( l á t t á v o l a ) megengedné [ é s i g y a látszögöt megnagyitja — már pedig minden tárgy annál nagyobbnak látszik, mennél nagyobb látszőg alatt

nézzük J.

77

78

a gór (zz n a g y , tájszó) t i s z t á n m a g v a r g y ö k é s n e m

dolj an : l) e g y e g é s z e n b e s ö t é t í t e t t t e r m e t , e n ­

a n é m e t grosz-bö\

n e k egyik ablaktábláján keresztül egy hoszszacs-

ben

j ö n , r ö v i d s é g e é r t is s z i v e s e b .

elfogadnók.

ka c s ő t ;

Miként Gaüilei távcsövét mindjárt

ugy az o r v o s o k

denség kibúvárlására irányzá, és n ö v é n y t u d ó s o k nagyitókat

is

az állati

azonnal

megragadák

és növényi

70

sokkal később

évnek

kellett

a napsugárokat

a külső v é g é b e n e g y sugárgyiijtő l e n c s é t , va­

létmüves Leeuwen-

szellemdús

e g y e s ő c s e p p vizsgálása

mészetbúvár

m o z g a t h a t ó t ü k r ö t , melv által

v i i i r á n y o s a n a c s ő b e v e z e t n i l e h e s s e n ; 3) u g y a n l a m i n t 4) b e n s ő v é g é b e n i s e g y t á r g y l e n c s é t s

mig

hoek (olv. L ő v e n h u k ) h o l l a n d i

cső künlevő vége előtt egy

a

tanálá m e g Gallileiét — lefolynia

2) e z e n

legfinomabb

életmüvek kikémlésére . . . . D e ezen világ

a min­

ter­

alkalmá­

ez e l ő t t ü v e g l a p o k k ö z t a v i z s g á l a n d ó t á r g y a t . Mindezek eredményéül gondolja

a 10—20 láb

távolra fejér falon vagy v á s z n á n felfogott képét a tárgynak,

egy szúnyog lábát

akkorának , mint egy jókora lóláb.

val — m e l y b e n a D e s c a r t e s

philosophus

só lételemeit (paránymatom)

k e r e s t e — a z é-

általános

let új pardnyait

Ezen

k e d ő d o m b o r u s á g - é s nagyítással t a r k a

először

fölfedezé.

kicsiny töíélytelen

ben, minthogy

vizben

állati a n y a g o k o n is

képzelhetlen

l e n n e k m e g , dzaléíférgeknek, fusions-

vagy

parányokat,

állatoknak,

feláztatott

utol­

későb­

növényi

számmal j e ­

ázalagoknak ( I n -

Aufgusz-Thierchen —

ráöntési,

á z t a t á s i á l l a t o k ) n e v e z e k . Mí a s z a b a t o s a b b zacs n e v e t b á t o r k o d u n k a j á n l a n i . wenhoek

fölfedezte

és

á-

Ezen Leeu-

életparányok

anynyiban

m i n d e n e s e t r e h a s o n l í t h a t ó k a Gallilei új világ­ testeivel, hogy

az e m b e r i eszmekört

nül kiterjesztek,

d e minthogy

végetle­

századokon át

b á m u l a n d ó kicsinységükén é s s o k a s á g o k o n kivül e g y é b é r d e k e t n e m é b r e s z t e n e k , lassanként feledésre

jutottak.

s z e r k e z e t , k é s ő b b a z e m b e r i é s állati f i n o m a b b életmüvek valának, s igen józan bírálati átat

m a is s i k e r r e l

a tudós jelenkor.

halad

mi csodálatos ,

tosabb

ezen

felfödözéseit

tőrének ,

felfo­

g á s a , kémlési m o d o r a a

derék

férfi

melyen És

legfon­

n e m az öszszetett tö-

kélyesb nagyitókkal, hanem a korában jött

A mult század k ö z e p é i g készült n a g y i t ó k n a k hiánya

f e k e t e

legegyszerűbb,

köszörült

volt,

színnel

m á l y o s i t á k

a lencsék

hogy

elméleti

lond g y a k o r l a t i

a tárgyakat.

Végre

mathema-

és angol látszerész

kísérleteinek

a lencsék

zavaró színezését eltávolitni. l ö n b ö z ő üvegfajták

növe­ vagy

s z e g é l y e z t é k és h o-

b é

17ü7 — 8-ban s i k e r ü l t a h i r e s n é m e t t i c u s Euler

Ezen

üolezen

utóbbi kü­

próbálása közb en bukkant)

azon r o p p a n t fontosságú fölfedezésre, hogy az úgynevezett üvegfajok

e r o w n (korona) és f l i n t öszszeillesztése

(kova­

az emiitett

színezést el tudják m e r ő b e n

zavaró

enyésztetni,

A szóban levő üvegfajokat azonban m é g az a n g o l o k is s z ö r n y ű b a j o s a n t u d t á k k é s z i t e n i , m i g Frauenhofer

L e e u w e n h o e k első kémléstárgyai a növény­

nagy

például

fedezé

n a g y h í r ű m ü n c h e n i l á t s z e r é s z föl­

a törvényeket, melyek szerint már ma a

l e g n a g y o b b pontossággal l e h e t a z o k a t eléállitani. A korunkbeli legfontosabb javítást

nagyí­

t ó i n k o n Selligue, e g y r e n d k í v ü l t a n á l é k o n v e s z ű párisi technicus

felfödözésének

köszönhetjük.

O h á r o m s z í n t e l e n í t e t t t á r g y l e n c s é t oly s z e r e n ­ csésen kapcsolt ö s z s z e , hogy

az által

sokkal

divatba

tisztább k é p e t , n a g y o b b i á t m e z ő t (Sehfeld), é-

egyes pi-

lesebb nagyítást s a lencséknek a tárgytóli n a ­

c z i n y , ü v e g l e n c s é k ( k é z i n a g y i t o k z r 1 o u-

gyobb távolságát nyerte meg ;

p e-ok) segélyével tevé. . . .

nyek m i n d a s z e m r e , m i n d a vizsgálatra föl-

1740-ig

a nagyitóknak

i n k á b b csak

alakján é s szerkezetén történtek az lini

emiitett orvos

évben

azonban

nevezetes

kozd m e g a világot,

kül­

elébblépések;

Lieberkühn

tanálmánynyal az úgynevezett

ber­

ajándé­ n a p n a-

számithatlan előnvt

mely

körülmé­

nyújtanak.

1 8 1 3 ó t a a z a n g o l j e l e s b p h y s i c u s o k is ü g y e keztek tökélyesitni a nagyitókat,

ő k t . i. k ü ­

lönbféle világosségfajokat, k ü l ö n b ö z ő alakú é s öszszetételü lencséket (még

többféle

folyadé­

gyitóval

( S o n n e n m i k r o s k o p ) . K i tisztelt olva­

k o t is) k i s é r t e t t e k m e g , d e a t u d o m á n y o s e r e d ­

sóimközül

ily e l m é s ] k é s z ü l e t e t m é g n e m l á t o t t ,

ményt leszámítván, a nagyitókra nézve m i n d e n

h o g y magának róla fogalmat szerezhessen, gon­

fényes következés nélkül.

Mindemellett

e ki-

79

80

serietek j ö v e n d ő r e n é z t k é t r e m é n y t e l i k i l á t á s ­ ra nyitottak

útat:

alkalmazása,

egyik

a

g y é m á n t n a k

melynek sugártörése

köztudat

szerint nyolczszor e r ő s e b b az ü v e g é n é l

s igy

v e l e e g v e n l ő á t m é r ő j ű l e n c s é k n é l t a l á n nyolc*z-

s z e i.

1824-ig

Chevalier k é s z i l é

legjobb nagyitókat ,

Parisban

m a j d a z Amici-éi

a

(Mode­

nában) voltak jelesbek ; ezen d e r é k olasz m ű ­ v é s z t a n á l t a fel 1 8 2 1 . a n é z ő n e k nyelmesb

vizirányos állású

sokkal

ké-

nagvitókat — Ké­

szorta e r ő s b nagyítást l e h e t n e eléhozni. Azon­

s ő b b e m ű v é s z e k e t i s f e l ü l m ú l t a Ploes-zl b é c s i

ban

látszerész, kinek főleg az által, hogy a tárgyat a

a gyémánt drágasága

és

köszörülésének a

rendkívüli nehézsége nagy akadály kísérletekben — és ha a tudománynak gyémántbirtokos

pártfogója

további valamely

áldozatával

telje­

s ü l n é n e k is a s z é p r e m é n y e k , a t u d o m á n y ug y a n felszámithatlsint n y e r n e , d e a d r á g a

esz­

közt nagyon kevesen szerezhetnék meg.

Egy­

tárgylencséhez

lehető közelségbe hozá ,

sike­

r ü l t e r ő s b n a g y í t á s o k n á l is fényes v i l á g o t a d n i . Az i g e n n a g y k ö z e l s é g a z o n b a n m á s f e l ő l ,

fő­

képp életműtani vizsgálatoknál, kényelmetlen és a k a d á l y o z ó v a l a , m í g Pistor t e c h n i c u s o k Chevalier

é s Schiek

mintája

után

berlini

oly j e l e s

szerű gyémántlencséket használtak eddig is, d e

nagyitókat állítanak e l é , melyek a ploeszlféle

csekély eredménynyel, mert velők anynyit s e m

hiányon is s z e r e n c s é s e n

lehet elérni, mint j ó színtelen öszszetett üveg­ lencsék által.

segiletlek.

Ma m á r a z e k é n t j a v í t o t t n a g y i t ó k a t e g y e n ­ l ő t ö k é l y l y e l k é s z í t i k B é c s b e n P 1 o e s z I, M o d e ­

Korunk m á s i k

reménynyel

biztató

kilá­

n á b a n A m i c i, B e r l i n b e n S c h i e k ,

Parisban

tása az úgynevezett k ö n é l e n y g ő z - n a g y i -

C h e v a l i e r

K. és O b e r h a u s e r ,

t ó k ( H y d r o - o x i g e n g a s - m i k r o s k o p ) felé v a n irá­

donban R ó s z

— és mellékesen legyen mond­

nyozva.

va, tudományos

Ezen

nagyitok

a mi a napnagyitóké ,

szerkezete csakhogy

éppen az,

napfény h e ­

czélra

Lon­

n e m is tanácsos más

m ű v é s z e k n é l r e n d e l k e z n i . — Most ugyan 1 0 0 —

lyett mesterséges, időhöz és helyhez n e m k ö ­

200-szori nagyítás mellett akármelyik

t ö t t f é n y t ő l , a Drummondáltal

is e l é g s z é p é s t i s z t a k é p e t t u d e l é h o z n i ,

nyerik a világítást.

fénytől

feltanált

fénylik, hogy szem

de

a t u d o m á n y o s vizsgálatra.egyedül alkalmas 300-

hogy ha

szori tiszta nagyítás csak a legjelesb m ű v é s z e k ­

és vakító alig

látszerész

Az é g e t e t t m é s z ­

n e k t. i. a z a sajátsága v a n , hevítjük , oly átható

mész­

bírja

fejér

izzásig világgal

kiállani.

Ezen

nek sikerül. — A legjobb, 3000 szer csők ára most

a fölebbi

nagyitó-

művészeknél

200 —

fény m é g sokkal e r ő s e b b lesz , h a a m á r izzó

3 0 0 p e n g ő f o r i n t ; a z o n b a n a z Oberhauser p á ­

mészre

risi látszerész n a g y o n czélsberü

k ö n é l e n y g ö z - l á n g o t

Napjainkban

a fénytornyoknál

j e l a d ó k n á l (signal) eféle

fúvatunk.

s más ilynemű

d r u m m o n d - f é n y t

10 p e n g ő

használnak. — A könélenygőznagyitók m á r csak

kapni

azért is, hogy velők e g y s z e r r e

kielégítő

egy egész

k ö z ö n s é g n e k m u t a t h a t u n k n a g y í t á s o k a t s igy a nép

közt és tanodákban a legfontosabb

isme­

retek közlönyei lehetnek, megérdemlik bármely álladalom

figyelmét.

E d d i g ugyan r e n d e s e n csak

mulatságos komödiára használták , mutatván a szájtátó hallgatóknak szálakat,

karvastagságnyi

selyem­

irtózatgerjesztö férgeket sat. d e az

álladalom pártfogása

oly t ö k é l y r e is

vihetne,

h o g y v e l ő k az e m b e r i é s állati é l e t m ü v e s s z e r ­

igen

jó nagyitókat

s z o l g á l a t o t t e s z n e k . *)

Enynyi legyen elég

a n a g y i t o k r ó l — szí­

vesen szólnánk m é g félóránk e m b e r i

lehet

magányhasználatra

szem

kitelte

előtt

az

látt.ehetségérölis, dea

hely szűke kényszerit jövő s z á m u n k r a halasztani*) Czikkünk már szedve v o l t , niidőn értésünkre jutott, hogy legújabban Nobert Gteifswaidban igen derék n a ­ gyitókat koszit és egy elmés készületet is tanált fel a n a ­ g y i t o k j ó s á g á n a k m e g í t é l é s é r e . Egy 50 — 2 2 0 0 szor nagyító cső nála teljesen fölszerelve 185 pfoiint,

l á t s z e r é -

egy 3 0 — 1200-szoros 1 i 5 pfor. egy 5U — 2 5 0 - s z e r e s zsebnagyító 40 pfor. N e m sokára mi is láthatunk m i n d e ­ nik rendbeliből, mert tanár Brassai úrhoz érkezni fognak.

kelhetővé lehessen tenni. k o r j e l e s b

forintért

S c h i e k n é l is é s « z e k

érzé­

kezetviszonyokat a nagy k ö z ö n s é g n e k is Az ú j a b b

egyszerűsítése

után 400-szori legtisztább nagyításra m á r 6 0 —

Szerkesztik K o l o z s v á r i t B e r d e Á r o n és T a k á c s J á n o s . A kir, Lyceum betűivel

7
/ // .4'TÜrJ.yeutmtKő,tyo»*íIntexeu..

Grund*

rajx,. TCoIosvár/f:. •

mim

szor/teiyt/iátaj J

tsm tJ/

SÁ

A xr/j rr

r

ALKOTÓ

,1 /'// .ezámá/wx