TERMÉSZETTUDOMÁNYI *

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Megjelenik minden hónap io-ikén, le g

TERMÉSZETTUDOMÁNYI *

tá r su lj

tagjai

alább is 37a nagy

évdíj fejében

nyolczadrét

ják ;

ívnyi

ta rtalom m al; időn ként szövegközi Áb rákkal illusztrálva.

XXII. KÖTET.

H AV I

FOLYOIRAT

KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.

1890. OKTOBER

nem

■

az

kap kaptagok

részére a Pótfüzetek k el eg yü tt e lő fizetési ára 6 forint.

254. FÜZET.

A p á lin k a az A lföldön és k ö rn y é k é n . A szeszes italok olyan folyadékok erjedése révén származnak, a melyek czukrot tartalmaznak. Már természeténél fogva ilyen a szőlő, a különféle gyümölcs, mint pl. a szilva, baraczk, körte, alma, cseresznye, czukorrépa, sárgarépa stb. Mindezen anyagokból erjesztés útján alkohol készíthető. De készíthető szeszes folyadék még az olyan anyagokból is, a melyek m agukban véve nem édesek, de keményítőt tartalmaznak. A keményítő igen könnyen változtatható át czukorrá, és ennek megtörténtével beáll az erjedés, épen úgy, mint azokban az anyagokban, a melyekben már természetöknél fogva czukor van. Ilyen a burgonya, búza, rozs, árpa, zab, kukoricza, rizs, vad geszte nye és sok más, végre még maga a fa is. A pálinka semmi egyéb mint olyan anyagnak a párlata, a mely erjedésen már keresztül ment. E párlatban főalkatrész a szesz; egyéb alkatrész benne olyan csekély, hogy a szesz mellett egészen elenyészik. A kereskedelmi forgalomban nem tekintenek minden párlatot pálinkának, hanem még azt is megkívánják, hogy bizonyos minimá lis mennyiségű alkoholt is tartalmazzon. A mely pálinka joggal akarja nevét viselni, 50% körül kell alkoholt tartalmaznia. K l e n c k e megkívánja a jó pálinkától, hogy fajsúlya 0*9254 legyen, vagy, a mi ugyanaz, hogy 54% alkoholt tartalmazzon. Annak a pálinkának, a melyet nálunk a katonaság számára vesznek, 45 °/0 alkoholtartalmú nak kell lenni. F ö r s t e r pálinkának nevezi azokat a párlatokat, a melyekben 35—40°/0 alkohol van. B a b o szerint az a folyadék, a mely 6o°/0-nál több alkoholt tartalmaz, nem nevezhető többé pálinká nak ; az már spiritusz. A pálinkának főtulajdonsága tehát, hogy benne tetemesen több legyen az alkohol, mint a természetes szeszes italokban (borban, sörben), a melyeket nem főznek. Az alkohol a pálinkában vízzel és kis mennyiségű illó anya gokkal keverve fordul elő, a melyektől a pálinka illatát kapja. Ezek Természettudományi Közlöny. XXII. kötet. 1890,

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

5°6

PETROVITS DÖME

az anyagok, a melyek a pálinkának különböző illatot kölcsönöznek, különböző étherek, a melyek jellemzők minden anyagra nézve; ezek okozzák főkép némely pálinkának a kiválóságát és, habár a pálinká ban megmérhetetlen kis mennyiségben fordulnak is elő s közelebb ről nem is ismeretesek, a finomabb pálinkák ára első sorban ez étherek minőségétől függ. A slivovicza nemesebb aromája miatt mindenkor többet ér a törköly pálinkánál, a törkölypálinka pedig többet mint a seprüpálinka. Épen úgy a gabonapálinkát mindig drágábban fizetik, mint a bu rg onyapálinkát; a répából készült pá linka pedig olyan utálatos, hogy szinte csoda, miképen bírják az emberek inni. A Föld majd minden vidékének megvan a maga saját pálin kája. N álunk a slivovicza és törkölypálinka van használatban; Francziaországban a törkölypálinka és a cognac, Svájczban a cse resznyepálinka, W ürttem bergben és Normandiában a körte-és alma pálinka, Nyugot-Indiában és Délamerikában a rum, K elet-Indiában az arak. M agyarországon még a jelen század elején csak az urak ittak p álin k át; a közönséges munkásnép ritkán jutott olyan körülmények közé, hogy azt élvezhette volna.* És most? — Az új szesztörvény előtt az Alföldön sokkal több pálinkát főz tek, mint mai nap. Ma sok ember megszűnt pálinkát főzni és pedig egyedül azért, mert nagy az adó s így igen sok teherrel jár. Pedig tény, hogy az adótörvény minden országban épen előmoz dította a pálinka előállítását. Minél többet követelt az állam a ter melőtől, annál inkább iparkodott a termelő a tudomány előhaladását felhasználni és munkálkodásának módját tökéletesíteni. íg y ezek nemcsak hogy meg tudtak élni az új törvénnyel is, hanem még nagyobb hasznuk volt, mint azelőtt, mikor az adó még csekélyebb volt. Nálunk azonban, sajnos, egyetlen új s nagyobb adó sem ser kent az előrehaladottabb,. jobb és tökéletesebb munkára, hogy ez által az új törvényen túltegyenek, hanem most is csak úgy cselekesznek mint azelőtt. Ez az oka, hogy az adónak csak a terheit érez zük, az összes termesztés pedig hanyatlik. Az Alföldre nézve legnevezetesebb pálinka a törköly pálinka, mert viszonylagosan legtöbbet főznek. Nem sorolják ugyan a finom pálinkák közé, de helyes eljárással a törkölypálinka is odavihető, hogy jó s ízletes, b ár finomságra nézve messze mögötte áll a cognac* Dr. K o s s u t á n y T., »A szeszfőzés történetéről*, Természettudományi Közlöny X íX . köt. 220. fűz. 493. 1.


A PÁLINKA AZ ALFÖLDÖN KS KÖRNYÉKKX.

507

nak. Legfőbb különbség közöttük az oenanthétherben rejlik, mely a törkölypálinkában mindig nagyobb mennyiségben fordul elő, a cognacban pedig, ha tiszta, egészséges borból állították elő, az oenanthéthernek csak jelentéktelen nyomai találhatók. Az oenanthéther miatt a törkölypálinka mindig kis visszataszító hatással van az elkényesztetett ínyre. H a ez az anyag valamivel nagyobb menynyiségben van benne, kozmás szaga van. Midőn a törkölypálinkát főzik, erősségére abból következtet nek, hogy mennyire tiszta (derült). Mihelyt szesztartalma tetemesen 50% alá sülyed, a párlata megzavarosodik, mert az összes oenanthéther ez oldatban nem m aradhat meg. Nálunk az emberek diólevél próbával élnek, melyre a hütőcsőből a pálinkát reácseppegtetik. Eleinte a diólevélen nincsen hab, de később az egészet hab lepi el és a pálinkát mindaddig főzik, a míg ez a hab t a r t ; mihelyt a hab eltűnik, megszüntetik a főzést. A rra is ügyelnek még, hogy a pálinka bizonyos gyorsasággal cseppegjen. H a már igen gyorsan cseppeg1, sok lesz benne a sav. De az sem jó, ha lassan cseppeg. A legtöbb vidéken, a hol a törkölypálinkát fogyasztják, meg követelik, hogy egészen tiszta, átlátszó legyen, mint a víz. Mind az a törkölypálinka, a melyet a Fruska-Gorából kaptam meg vizsgálás végett, többé-kevésbbé sárga vagy sárgás v o lt; a bács kai törkölypálinka legtöbbje azonban színtelen volt. A törköly pálinka megsárgul, ha tölgyfa- vagy eperfa-hordóban tartják, mely utóbbit gyakran használják Baranyában. Tirolban, M a c h szerint, a sárga színt olyan nagy hibának tartják, hogy az ilyen sárga törkölypálinkát újra kell főzni, mert különben nehezen találna vevőre. Az új, nem régi pálinkának bizonyos csipőssége van, a mit csakis hosszabb pihenés után veszt el. Már az 1—2 éves pálinka nagyon különbözik az ú jtó l; sokkal ízletesebb és fino mabb. Pihenés alatt veszít ugyan kevés alkoholt, de íze sokkal eny hébbé válik. Sokan a törkölypálinkát zöld dióra szokták önteni, hogy jobb aromát k ap jo n; de csak kisebb mennyiségben. Az ilyen pálinkát diópálinkának nevezik. Az Alföldön a törkölypálinkán kivül még elég seprüpálinkát is főznek, Ez az a pálinka, a mit a bor lefejtése után a hordóban maradt boraljából, a seprűből főznek, rendesen tavasszal. A seprűpálinka a legközönségesebb pálinkák közé számíttatik. Benne sokkal több oenanthéther van, mint a törkölypálinkában és e 321/**


508

p e tro v its döm e

miatt van még erősebb szaga. Volt alkalmam egy seprtipálinkát megvizsgálni — elemzését alantabb találja az olvasó —, melyben annyi oenanthéther volt, hogy nagyobb cseppekben úszott. Ez okból a seprüpálinkát tulajdonképen csak akkor lehet inni, ha már hoszszabb ideig állott. Különben újrafőzéssel eléggé meg lehet javítani. Egy hektoliter seprűből 15, sőt több liter 50%-os pálinka kapható. A törkölypálinka után az Alföldön legtöbb szilvapálinkát (slivoviczát) főznek. Nálunk az Alföldön, de a Szerémségben is általában az a szo kás uralkodik, hogy a szilvát a levegőnek teljes hozzájárulásával nyitott kádakban erjesztik. E miatt a forrás már 2—4 hét alatt bevégződik, annyira, hogy a slivoviczát már a borszüret előtt lehet főzni. De ez egyszersmind az oka annak, hogy a csömögében na gyon is sok seprű gyűl össze, a mi mennyiség és minőség dolgában is káros. A nagymennyiségű seprő származására nézve tehát, a mi a slivoviczáknak az alább jegyzett elemzéséből látszik, nem lehetünk kétségben. A Szerémségben, de közel az egész Alföldön is a slivoviczát közönséges régi kazánokban főzik. E czélra addig tartják a szilvát, míg el nem romlik. Ilyen körülmények között a forrás helyes végbemenéséről szó sem lehet. Valamenyi boszniai slivoviczában, a mit alkalmam volt ízlelni, tisztán érezhető volt a füst szaga. A szerémségbeli slivoviczának többé-kevésbbé sárga színe van, a mit a hordó tól kap. Legtöbbre becsülik, ha olyan sárga mint az arany, a mit mesterséges szerek nélkül csak évek után ér el. A komoristai bán sági slivovicza, a mely hasonlókép ott van az alábbi elemzésben, teljesen színtelen volt, mint a tiszta víz. A slivovicza aromája olyan erősen különbözik a törköly pálinkáétól, hogy a ki azt ismeri, sohasem tévedhet. Különben a kérdést még azon a módon is eldönthetni, a melyet néhány év előtt egy szaklapban* közöltem volt, s a melyet most kivonatosan itt is elmondok. K örülbelül 1 deciliter pálinkát lassan desztillálunk — legjobb forró víz fölött — míg körülbelül egy harm ada át nem megy a pár latba. H a a pálinka törkölyből való volt, a párlat tiszta szesz-szagú, de ha slivovicza volt, a párlatnak igen erős és kellemes szaga van, mely teljesen hasonló az aszalt szilva szagához, ha főzzük. * F r e s e n i u s , ^Zeitschrift für analytische Chemie« 25., 195— 198. 1. »Analysen des Zwetschken- und Tresterbranntweines aus Südungarn und den angrenzenden Gebieten.«


A PÁ LINK A AZ ALFÖLDÖN ÉS KÖRNYÉKÉN.

509

A pálinkának azt a két harmad részét, a mi a lepárlás után maradt, pohárba öntjük. H a a pálinka tiszta slivovicza volt, a pohár ban olyan tiszta marad mint azelőtt volt, de ha törköly volt, egészen zavarossá válik az oenanthéther miatt, mely a vizes folya dékban oldott állapotban már tovább nem maradhat. Egyúttal ez esetben a pálinka erősen bűzlik, sokkal erősebben mint a lepár lás előtt. Vannak, a kik a törkölypálinkát, hogy slivovicza számba adják el, száraz szilvára öntik, vagy porrá tört szilvamagot kevernek bele. Ilyen csalást a fentebb leírt módszerrel azonnal leleplezhetünk. A törkölypálinkát mindig el fogja árulni a lepárlás utáni zavaros maradék, és ez a maradék mindenkor jellemző szagú, mert a szilva aromája, mint könnyen illó, a pálinkának elpárologtatott egy h ar madába megy át. Ep úgy mint a szilvából, a baraczkból is főznek pálinkát. Ez a baraczkpálinka. A pálinkák elemzése között találja az olvasó egy baraczkpálinka elemzését is Pancsováról. Hasonlókép főznek pálinkát cseresznyéből is. Boszniában némelykor körtéből és álmából is főznek pálinkát. Egy ilyen boszniai körtepálinkát talál az olvasó az elemzések között. Volt a kezemben egy almapálinka is, szintén Boszniából, de olyan romlott állapotban került hozzám, hogy nem volt alkalmas többé a vizsgálatra. Bácskában Apatin környékén az eperfa gyümölcséből is főznek pálinkát, a melyről B e z e r é d j P á l selyemtenyésztési kormánybiztos azt mondja, hogy »igen jóízű szeszes ital«.* A pálinkának keményítőtartalmú anyagból való főzése, mely, mint azt fönt megemlítettük, előbb czukorrá változtatandó át, az Alföldön kevésbbé van elterjedve. Az előbbi években különösen a Bánságban igen sok pálinkát főztek rozsból, de az most már évről évre kevesebb, mert előállítása a spirituszból készült mellett nem egészen jövedelmező. A tökéletesség mily fokán áll az Alföldön és szomszédságában a pálinka főzése, legjobban látszik hazai pálinkáinknak alábbi elem zéséből, a melyet több évi gyakorlatom ban végeztem. A fajsúlyt piknométerrel határoztam meg 15*5° hőmérsékleten. Az alkohol térfogat-százalékban van kifejezve. A szabad savakra (mint eczetsav), az el nem párologható maradék és hamú száma * Utasítás a szederfamag vetésére. Kiadja a magy. orsz. selyemtenyésztési felügyelőség. Szegszárdon. Budapest, 1883. 17. 1.


PETROVITS DÖME

i 1 k •9489 • I. ! Slivovicza, szerémi, Csereviczről............... 1 » » .............j I ío *9628 2. » ». » . . . __... 1 !° 9550 » 3» » _______ I !o •9600 > 4* » Beocsinból ............... . 5 !° •9467 5> » Illőkről ............... ... 6. 25 0 '9773 » Jazakról.................... . 40 0 9565 7(igen » Gergetegről ................ 0 •9649 8. » \régi » baranyai, Kisfaludról................ 3 0 '9493 92 0 '9383 bánsági, Komoristáról ... | 10. bácskai, Szabadkáról.................1 4 0 96OI > ! II-! » boszniai, Poszavináról............... 12. új 0 •9687 » » ________ 0 ■968I » új I3* » » Mrtvicéről. ... .......... 14. új 0 9737 15* Törkölypálinka, szerémi, Csereviczről . » » _j » ! l6 -1 » » » _____ j j x7» » _____| V í 18. » bácskai, Zomborból......... | 19. » » ____! 20. » » .......... ! 21. > » _ _■ » ; 22. » » _____i Í 2 3* v Szabadkáról ... i 24 * » » __: ! 25-1 __j » » » 26.J » » __ ; » ! 27.! bánsági, Pancsováról . .. 28.; baranyai, Kisfaludról. ... 29.1

i

30.! Seprűpálinka, bácskai, Zomborból.. ... __i 3 1- Baraczkpálinka, bánsági, Pancsováról ___! 132. Körtepálinka, boszniai, Poszavináról..........j

1 I I I új Új I 2 új új új 6 1 2 új 1

új

Szabad sav El. nem párologtat ható maradék

Alkohol százaié- j kokban

j 1 i Faj súlya 1

! éves

í 1 j

j

1A pálinka hány j

ioo köbcentiméterben ( = i deciliter) levő milligrammokat adja. Ha e számokat az olvasó tízzel szorozza, az adatokat i literre vonat kozólag fogja megkapni. I

Hamu

‘ " 1 nincs 41*87 86 18 32-23 63 611mérhetetlen 38-00 84 21 1 * 3 4 3 8 318 56 3 4 3 1 7 — 45 mérhetetlen 18*70 — 172 37*00 118 102 » 30-50 144 500 41 -62 138 17 47*89 78 8 34 *3 i 138 108 27*09 219 79 ; 27 64 208 73 ,i 22 -27 240 80

0 966O 29*55 0 9544 * 38-40 O' 9618 33 *oo 0 9627 3 2 3 1 0* 9715 2 4 4 0 0- 9492 41 69 0 9608 33 ‘77 0 9538 38*80 0 9405 4 6 6 7 0 9492 41-69 0 9432 45-17 |09492I 41*69 0 9467!! 43-17 0 ’9643Í 31-00 0 ‘9499 41*25

nincs 18 33 35 16

j !

i | 1 ! i í | | j • 1

261 l6jmérhctetlen ; 117 22 » i » ! 90 183 46 7 ! 66 22 mérhetetlen | 12 j 48 28 I 54 8 84 5o 9 18 8 mérhetetlen 216 25 x3

48 13

3

108 10 mérhetetlen » ! 60 6 V 180 i 24!

"1h

0' 95S2 ! 37 ’87 36 18! 3 0 ’9671; 28*54 186 40 mérhetetlen 0 9764 | 19 60 189 40 8

j j

!

Az alkoholra vonatkozó számokból látható, hogy a megvizsgált pálinkák nagy része nem is érdemli meg a pálinka nevet. Egyik sem éri el az 5o°/0-ot, a jó pálinka előírt erősségét. Sok pálinka van


A PÁLINKA AZ ALFÖLDÖN ÉS KÖRNYÉKÉN.

40, sőt 3o°/0 alatti is. Odescalchi herczegnek Illőkről való jeles 25 éves slivoviczájában 19 °/rt alkohol sem volt, a mi azt mutatja, hogy milyen káros hatású lehet e tekintetben a sokáig való heverés. Egyúttal az is látható, hogy mindenki önfeje szerint főzi a p álin k át; nincs megállapított szabály, a melyhez kiki magát tartaná. Ilyen körülmények között pálinkáinknak valamely általános jelleméről szó sem lehet. A savról kapott adatok sem szolgálnak a termelők dicséretére. 17 pálinkában — azaz a megvizsgált pálinkák közül a felénél többen — 1 deciliterben 100 milligrammnál több sav volt, tehát 1 literben több 1 grammnál. A sav ezen mérték fölötti mennyiségé nek az oka kétségkívül a csömögével való rendetlen bánásmódban rejlik, a mely a külső levegőnek határtalan befolyása mellett forr, némelykor pedig igen sokáig is tart. A savnak feltűnőbb mennyisége némely régi pálinkában az alkoholnak a heverés alkalmával való oxidálódásából magyarázható. A 4-ik számú slivovicza, a melyben leg több volt, t. i. egy literben több 3 grammnál, olyan rosszúl volt tartva, hogy már nagyító üveg alatt észre lehetett venni az eczet és egyéb baktériumok egész halmazát. A forrás idején az sem mindegy, hogy minő vizet öntenek a csömögére. A víznek egészen tisztának kell len n i; nem szabad benne semmi organikus alkatrésznek előfordulni, általában a víznek mindama követelményeknek kell megfelelnie, a mit a sör főzésére használt víz től kívánunk. Ilyen víz azonban a városok és falvak kútjaiban sehol sincsen. A városi és falúbeli kutak vizében majdnem mindig gipsz is van, a mi káros a forrásra nézve. A kereskedők sem mernék hasz nálni az olyan vizet, a melyben gipsz van, a kik néha saját üzleti szempontjokból kiindulva, a pálinkát vízzel keverik, mert a gipsz az alkohol hatása alatt kiválik a vízből és a pálinka többé-kevésbbé zavarossá válik. Sok bolti pálinka mindenesetre csakis az ilyen víz zel való keverés miatt zavaros. A megvizsgált pálinkáknál azon számokban is nagy különbsé gek mutatkoznak, a melyek az el nem párologható m aradékra vonatkoznak. Általában mondhatni, hogy minél tetemesebb ama maradék — a különben egyenlő idős pálinkákban — annál hanya gabb volt a főzés. Az idősebb pálinkák (6. és 7. számú) teteme sebb maradéka minden bizonnyal onnan származik, hogy soká hever tek a hordóban. Legtöbb maradékot, azaz 1 literre 5 grammot, a gergetegi zárdából való kitűnő minőségű slivovicza adott. A kitől én azt kaptam, azt mondotta, hogy az igen ó, 30 vagy több éves is. Az elemzés azonban megmutatta, hogy az a slivovicza nyers (égé-


512

PETROVITS DÖME

tett) czukorral (karamell) volt ó-nak készítve, s így majdnem az az egész nagy maradék a hozzáadott czukortól származik. A tiszta pálinka maradékának igen csekélynek kell lennie. Tulajdonképen a tiszta pálinkának nem volna szabad maradékának lenni, minthogy már maga párlat s így nincs benne semmi olyas, a mi ne volna elpárologható. De ha a pálinka a hordóban áll, a hordó ból mindig vesz fel m agába kevés anyagot, a mely azután a pálinka elpárologtatásakor visszamarad. Csekély, el nem párologható anyag, természetesen jelentéktelen mennyiségben, idővel magában a pálin kában is válik ki. A pálinka maradéka fénylő, mint a gummi és sárgásszínü, sárgásbarna vagy egészen barna is. H a az el nem párologható m aradék súlya jelentékenyebb, az a főzéskor használt rossz eszközöktől származhatott, vagy átalában a nem gondos főzéstől. H a az eszköz nem jó, a párlatba a párán kivül folyadékrészek is átmehetnek, sőt maguk a szilárd részek is. Ugyanez bekövetkezhetik, ha a különben jó eszközökkel igen gyor san történik a desztilláczió. D*e a nagyobb mennyiségű el nem párolgó maradéknak még az is lehet az oka, hogy a pálinkához idegen anyagokat adtak. G yakran oka annak pl. a czukor (karamell), a melyet némelykor azért adnak a pálinkához, hogy öregebbnek tessék, vagy hogy átalában tetszetősebb színt kapjon. A ezukornak hozzáadása közön ségesen már abból is kitűnik, hogy a maradék a párologtatás vége felé nagyon sűrű és buborékot vet. H a az el nem párologható maradékot nyilt lángon tovább hevítjük, szenesedik és sűrű fehér füstöt ad, a melynek pörkölt szaga van. H a a pálinkához czukor volt téve, ez hevítéskor szagáról felismerhető. H a a megszenesedett maradék izzásba jő, az egész maradék elég és a tiszta pálinkából semmi sem marad, vagy a hamunak csak jelentéktelen nyoma. H a maradt hamu, ez sósavnak reá csöppentetésére pezseg. Tapasztalatom szerint a megszenesedett maradék igen könnyen • elég, ha a pálinka új volt, ellenben a régi pálinkából való szén többnyire nehezen ég el. Ép úgy hosszabb időre van szükség, hogy elégjen, akkor is, ha czukor volt benne. H a a szén elégése után több hamu marad, annak is a gondat lan főzés és a rossz eszköz lehet az oka, azon okok alapján, a melyeket már általában fölemlítettem az el nem párologható maradékra nézve. De a hamunak jelentékenyebb mennyisége gyakran a kúti


A PÁLINK A AZ ALFÖLDÖN ÉS KÖRNYÉKÉN.

513

víztől származik, a melyet a főzés után öntöttek a pálinkába, a mi leginkább a kis kereskedésekben történik. A népes helyeken levő kútvizekben rendesen sok salétrom is van. Azért történt velem többször, midőn a pálinkából maradt, el nem párologható m aradékot tovább hevítettem, hogy egyszerre élénk izzásba jött és pattogás között elégett, épen úgy, mint mikor egy darakba szenet salétrommal hevítünk. Eme salétrom természete sen sohasem származott máshonnan, mint a rossz kútvízből, a melylyel a pálinkát keverték vagy csalásból, vagy — mint némelyek meggondolás nélkül cselekszik — minden rossz szándék nélkül, fel öntve vele a hordót. A megvizsgált pálinkák közül több annyi hamut adott, hogy meg volt mérhető. Legrosszabbúl álltak e tekintetben a Boszniából származó pálinkák. H a a pálinkában kissé több eczetsav van, meglehetősen bizto sak lehetünk, hogy abban a pálinkában, különösen ha még új, réz is előfordúl. A csömögében levő sav megtámadja a kazánt, a csövet és a hűtőt, különösen ha nem tartják tisztán, és felold kevés rezet, a miből ezek az eszközök állanak. íg y származik különösen a hűtő csőben eczetsavas réz, a mely a pálinkába is átmegy. H a a pálin kában volt réz, annak a hamúban is elő kell fordulnia, a mely visszamarad, és ha a hamut elégetjük, ki is mutatható. Az ammoniak, a mely különben a rézre nézve igen jó reagens, nem használható a réznek a pálinkában való kim utatására, mert réz nélkül is minden hosszabb ideig tölgyfa-hordóban volt pálinkát zöldesre festÉn a réz jelenlétét a pálinkában a következő módon mutatom ki. A platinacsészében izzó hamumaradék, mikor kihűl, kissé hígított sósavban feloldódik. Most ez oldatba kis darabka czinket teszek. Rövid idő múlva a czink körül a platincsésze fenekén vörösréz bevonat képződik, ha volt réz a pálinkában, E módszerrel a pálin kában levő legcsekélyebb mennyiségű réz is kimutatható. En olyan pálinkát is kaptam megvizsgálás végett, a melyben annyi réz volt, hogy már a tiszta kötőtűn is vörösréz-bevonat szár mazott. Nem kellet egyebet tenni, mint a tűt egyszerűen a pálinkába tenni és nehány óráig benne hagyni. C h e v a l l i e r olyan pálinkát vizsgált, a melynek 1 literjében 30 centigramm rézoxid volt. K l e n e k e Helmstedtben 16 pálinkát vizsgált meg és ötben talált rezet. Magam majdnem minden hazai pálinkában találtam rezet, ha a pálinka még tlj volt. , A finomabb pálinkából a réz elég ham ar kiválik és a hordó fenekére ülepszik. Közönségesebb pálinkának hosszabb ideig kell hevernie, hogy belőle az egész réz kiváljék. Gyorsabban érhető ez Természettudományi Közlöny. X X II. kötet. 1890.

33


514

PETROVITS DÖME

el, ha a hordóba, a melyben a pálinka van, tiszta vasdarabot vagy vasreszeléket teszünk. A rezet már a régi időben igen veszedelmes és mérges testnek hiresztelték. Mégis igen sok ételben, a mivel az emberek táplálkoznak, van réz. íg y a lisztben mindig van kevés réz (B e r c h e szerint 9— 10 milliomod rész). De Francziaországban és Belgiumban néha a tésztába is tesznek kék gáliczot (rézszulfát). D o n n y egy kilo gramm jó kenyérben 7— 15 milligramm, a gyengébb kenyérben 15 egész 20 milligramm rezet talált. A Congrés national pour Hygiéne azt a határozatot hozta, hogy egy kilogramm czukrászsüteményben egész 18 milligramm réz lehet, mert ez semmit sem árt. G a u t i e r szerint a konzervált zöldségek kilencztizedében van réz, különösen azokban, a melyek nagy mennyiségben Francziaországban készül nek. A réznek hozzáadása ellen hozott szigorú rendőri tilalmak semmitsem használtak és, úgy látszik, mintha a konzervek mai ipara nem állhatna fen réz nélkül. Természetes, hogy a zöld szín meg őrzése végett nagyon kevés rézre (kék gáliczra) van szükség. Ilyen zöldségek káros következményeiről többször lehetett már hallani. T aláltak rezet a kútvizekben is. A mi eczetes ugorkánkban és paprikánkban is gyakran van réz, mert sokan — elég rosszul — olyan eczetbe teszik, a melyben rézpénz volt. A szilvalekvárban majdnem mindig van kevés réz. A réznek ilyen csekély mennyiségét sokan nem tartják ártalmasnak. íg y F a u s t o S e s t i n i ismert olasz chemikus »Del rame negli esseri viventi« czímű értekezésében* több példát hoz erre fel. Az utóbbi években, a mióta a kékgáliczot az élősdi gom bák ellen használják a gazdaságban, igen sokan írtak a réznek és sóinak hatásáról az egészségre. Az írók nagy többsége tagadja, hogy ártalm as volna. Azt a kevés rezet, a mi a pálinkában előjön, magam sem tartom az egészségre ártalmasnak. Minthogy azonban csekély vigyázattal elérhető, hogy a pálinkában ne legyen réz, megkívánhatjuk, hogy a jó, tiszta pálinkában réz ne forduljon elő. Igen sok könyvet és értekezést írtak és még egyre írnak a szeszes italok ártalm asságáról és különösen a pálinka ártalmas voltá ról. Jelen soraimnak nem lehet czéljok erről szólani; meg kell azonban jegyeznünk, hogy a szeszes italokkal való élés elfojtására törekvő iratokban gyakran túlzásba mennek és elfelejtik, hogy a szeszes italok legtöbbnyire a visszaélés következtében válnak ártalm asokká; továbbá, hogy az ártalm asság nem függ egyedül a megivott szesz mennyiségétől, hanem legfőkép az ital természetétől, tulajdonképen az italban levő alkohol természetétől. Nem az alkohol mennyisége, * »Atti della R . Akadémia dei Georgofili, Firenze i887«-ben.


A PÁLINK A AZ ALFÖLDÖN ÉS KÖRNYÉKÉN.

515

mondta K r a n i c h f e l d , csinál az emberből ördögöt, hanem az az ő ördögi minőségének a müve. Az alkoholnak különböző neme van. A közönséges alkoholnak, a mely a borban foglaltatik, a teljes neve ethilalkohol. De kívüle van még, amil-, butil-, propil- és még sok más alkohol. H a alkohol ról beszélünk, rendesen az ethilalkoholt értjük, a többi más alkoholt, nehéz vagy mérges alkoholnak mondjuk, mert azon alkoholikus italtól, a melyben előjönnek, az ember gyom ra megbetegszik, az embernek főfájást, rosszúllétet stb. okoznak. Az olyan italok, a melyekben ama nehéz alkoholok fordúlnak elő, ép azért ham arább és jobban á rta nak, mint azok az italok, a melyekben az ethilalkoholon kivül semmi más, vagy csak igen csekély mennyiségű más alkohol van. A legtöbb anyag erjedése alkalmával, a melyekből pálinkát készítenek, az ethilalkoholon kivül kisebb-nagyobb mennyiségben még az említett nehéz alkoholok is fejlődnek. Azoktól kapja a pálinka ártalm as tulajdonságát és kellemetlen szagát. Az a pálinka, a mely ben nehéz alkohol 1 pro miilénél nagyobb mennyiségben fordúl elő, egészségi szempontból már veszedelmes. A borban és a jó sörben csak tiszta ethilalkohol van. A slivoviczában, az alma- és körte-pálinkában már a nehéz alkoholoknak nyomai vannak. A törköly- és seprű-pálinkában már több van. Még nagyobb mennyiségben van az a gabonapálinkában, de legtöbb a burgonya- és répapálinkában. Ez az oka, hogy a pálinka inkább árt, mint a sör és a bor, a pálinka ismét annál ártalm asabb, mennél több nehéz alkohol van benne. És épen valamennyi pálinka között a legártalm asabbat, a burgonya- és répa-pálinkát issza ma leginkább a köznép. E pálinkák gyárilag úgy készülnek, mint a borszesz, s később vízzel kevertetnek és klipara vagy borszeszpálinka néven fogyasztatnak. A klipara roppant gyorsasággal terjed a nép között. Nálunk is egyike már a legveszedelmesebb ellenségeknek. Minden nap látjuk, mint öli a nép ben az erőt és mint mérgezi az embereket. Tőle származik sok korai és szomorú halál. És ez a méreg nem temettetik el az iszákosokkal, mert vérök útján már meg van mérgezve gyerm ekeik vére is és így minden nemzedék, a mely a világra jön, egyre gyengébb és nyomorékabb. A pálinkák és liqueurök nagyobb mennyisége, a melyet a boltok ban árulnak, a burgonyapálinkából készül; különböző étherikus olajat és esszencziát tesznek bele, a melytől »illatát« kapja. R e i m a n n * szerint 100 liter pálinkába nem kell több mint 30 gramm étherikus * Gesuudheitslehre x88". 583. 1. 33*


A PÁ LINK A AZ ALFÖLDÖN ÉS KÖRNYÉKÉN.

olaj, a mi azután a burgonyapálinkának akárminő más pálinka ízét és illatát megadja és egyúttal eredeti rossz szagát elpalástolja. Az Alföld egyik nagyobb községében két ízben vizsgáltam meg a kliparák nagyobb részét, a melyeket ott helyben a pálinkás boltokban árultak. Első alkalommal 28 különböző kliparát vizsgáltam. Ezek közül 2-ben 4O°/0-on felül volt az alkohol, 17-ben 30 és 40°/0 között, és 9-ben 30%-on alúl. A legerősebb kliparában volt 44a/2°/0, a leg gyengébben 24% alkohol. Második alkalommal 35 kliparát vettem vizsgálat alá. Ezek közül 5-ben volt az alkohol 4O°/0-on felül, 27-ben 30 és 40% között, és 3-ban 30°/0-on alúl. A legerősebb kliparában volt 44%, a leggyengébben 28%* Az erősség tehát általában ugyanazon határok között változik, mint a közönséges pálinkáké, a melyeket nálunk főznek. Az erős sége nem lehet tehát az oka annak, hogy az emberek inkább isszák a szerencsétlen kliparát mint más pálinkát. Mindeme kliparát a burgonyából vagy répából főzött borszesznek vízzel való keverésével készítették. Vizet olyat vettek, a minő épen kezök ügyébe jutott. íg y az egyik kliparában, a melynek erőssége 35% volt, 1 literben 336 milligramm el nem párologható maradékot találtam, a mi arra vall, hogy a legrosszabb kútvízzel keverték. Természetesen olyan jó ivóvizet nehéz találni a mi Alföldünkön. Én itt a városokban és falvakban olyan rossz vizeket találtam, a melyekben már magával higanychloriddal is kimutatható az amoniak. És az ilyen vizet isszák ott az em berek ! De minek soroljam fel tovább az egészségi viszonyokat oly szomorú képekben hazánknak máskülönben ez áldott vidékéről! Nagyon nehéz az embereket leszoktatni a pálinka ivásáról? minthogy sokakra nézve valódi szükség, hogy pálinkát igyanak, s így nincs is igazolva elitélésök, míg mérsékelten élvezik a pálinkát. Túlzás volna rossz néven venni azoktól az emberektől, a kik sokat mozognak a szabad levegőn, a kik nehéz munkát végeznek, sokat gyalogolnak és kényszerítve vannak m agukat mindenféle időnek kitenni, ha mindeme fáradságuk közben pálinkával erősítik m a g u k at: de minden erővel arra kell törekedni, hogy a mérges pálinkát, mint péld. a kliparat, egészségesebb pálinka szorítsa ki. A jó pálinkához megkivántató anyag a mi vidékünkön úgyszólván lépten-nyomon megtalálható. A nép valódi barátainak legelőször is ebben az irány, bán kellene működniök és ennek a működésnek meg is volna a maga eredm énye; ellenben az alkohol ellen hozott egyéb rendszabályok, mint a nyugoti országokban szerzett tapasztalatok igazolják, a bajt csak elrejtik, de ki nem irtják. P et r o v it s D ö m e .


A z ír ó g é p e k r ő l* Tagadhatatlan, hogy az íróműszerek között első helyen áll a Ramington-féle írógép, a melynek a többiek fölött sok jó oldala van. Ennek is, mint a Hughestelegráfnak, billentyűrendszere van, s minden egyes billentyűre reá van írva a jel, a betű. Ezen a gépen szerkezeténél fogva ép úgy lehet játszani, mint a zon gorán, vagyis, jobban mondva, mint a Hughes-telegráfon: t. i. a gép kezelője esetleg mind a tíz ujját használhatja az íráshoz. Hanem hát csakis ez esetben van a Ramington-gépnek a többi fölött elsőbbsége. A ki ezt nem tudja vele megtenni, s a betűket csupán egy ujjal kopogtatja ki, ép ott van, mintha bár mely más olcsóbb gépet pl. a »Hammonia«-t, »Boston «-t vagy »Westfalia«-t, avagy a »Kosmopolit«-ot használná. Azonban a jeles Ramington-gépnek némely megfontolásra méltó hibái is vannak. Az egyik az, hogy az író nem látja a papíron, a mit ír, mert a kis kalapácsok, a melyeknek végein a betűk vannak alkalmazva, alólról fölfelé ütnek, s így a papír alsó lapjára írnak. így vol tak legalább a régibb gépek szerkesztve. A másik baja a gépnek ennél még sok kal komolyabb. Említettük, hogy ezen ép úgy lehet játszani tíz ujjal, mint a Hughes-telegráfon. Igaz; de ha a Hu ghes-telegráfon véletlenül egyszerre két billentyűt nyom le a telegráfos, ott semmi baj sem történik, mert az elek tromos folyam csak akkor záródik (vagy nyitódik), ha a kommutátor ép a billentyűvel megfelelő betűhöz ér, s ép ezért kívántatik a Hughes-telegráfok

óragépein a legszigorúbb egyidejűség* Másképen áll azonban a dolog a Ramington-gépekkel. Ha ezen, különben elég subtilis szerkezetű gépen a kezelő vélet len elnézésből, vagy más okból egyszerre két billentyűt nyom le, vagy ujjainak nincs kellő rugalmassága és nem ereszti vissza elég gyorsasággal a megütött billentyűt úgy, hogy ezalatt már megüti a másikat: a két kis kalapács össze akad, a minek következtében vagy el törik, vagy meggörbül annyira, hogy helyére többé vissza nem tér. Ilyen eset ben, ha hirtelen a szomszéd kalapácsok jönnek működésbe, bizonyos pontig az elgörbiiltet is magukkal viszik, a mi ál tál épen azért, mert rendeltetésük he lyére már nem érhetnek, szintén elgör bülnek. Ez a legnagyobb hibája a kü lönben rendkívül elmés gépnek. Ehhez járúl még egy másik körülmény is, az t. i., hogy a gép ára 450 márka, a mi ágióval, vámmal és hozatallal együtt meghaladja a 300 forintot. Minthogy pedig 300 forintot nem minden ember adhat ki ilyen gépért: tekintsünk körül, hogy milyen gépek vannak még a forga lomban, a melyek olcsóbbak, de mégis hasznavehetők. Az olcsóbb gépek úttörőjéül a Ham burgi Guhl és Harbeck varrógép-gyár ezég tekinthető, a mely mintegy 5— 6 évvel ezelőtt hozta forgalomba az úgy nevezett »Hammonia« gépet. Ára 60 márka volt. Ez rendkívül egyszerű szerkezeténél fogva Németországban elég elterjedésnek örvendett s sokszoro sítási czélokra szolgált. A betűk egy pakfong vonal elébe voltak bevésve, a * Előadatott a Term. tud. Társulatmely egy kivágott hosszú nyílásban elöl ről hátra mozgott és pedig olyan forma ftzakülésén 1890 márczius 19-ikén.


K O N K O L Y M IK LÓ S

fogas vezeték között, hogy ha a vonalon levő aczél-prizma a fogak valamelyikébe beletalált: mindig egy-egy betű jelent meg a vonalon a nyomtató sín fölött. A fogak mellett azonban fehér alapra fekete betűk voltak festve s így nem volt ne héz észrevenni, hogy mely betű jön a nyomtató sín fölé. H a most a vonalat lenyomtuk, a betű a papírost érintvén, a nyomtatás megtörtént. A vonalat azután egy rúgó ismét felnyomta előbbi normá lis állásába. Mivel azonban az érczbetükhöz nyomda-festék is szükséges, a vonal és papíros között az írószerkezeten al kalmazott kis dobozból folyton nyomda

festékkel bevont papírszalag jött elő s tulajdonképen ez adta azután a festéket a papírra. A vonal lenyomásával még egy záró-kerékszerkezet is mozgásba jött, a mi a vonalat mindig egy betű távollal vitte tovább. A gépen csak egy féle betűk voltak. Míg a fent nevezett ezég be nem hozta a »Kosmopolit« gé pét, e sorok írója használt ily »Hammoniá«-t sokszorosításra. Igaz ugyan, hogy a nyomtatás lassan ment, de mégis elég gyorsan czélt lehetett érni, a mennyiben egyszerre 5— 6 példányt nyomtattunk vele. A »Hammonia« gépnek folytatása

volt a »Westfalia«. Ez a rendkiviil ne hézkes gép sohasem vergődött zöld ágra. Tulajdonképen ugyanaz volt, mint a »Hammonia« azzal a különbséggel, hogy a vonala, a melyre a betűk vésve voltak, a kéz mozgásával haladt egyközűen. A nehéz vonal körülbelől 1 mé ter hosszú volt s külön emeltyűvel kel lett kezelni. Ara elég nagy volt. Ezekhez a gépekhez hasonlított a »Boston« is, a mely mi hozzánk már el sem jutott s szintén nem olcsó. A Guhl és H arbeck ezég 1889-ben hozta forgalomba a '>Kosmopolit« gépet, aránylag elég mérsékelt áron t. i.

150 márkáért. E gép alakja a mellékelt ábrán látható. Az egész szerkezet csinos öntött vas talpazatra van elhelyezve úgy, hogy bár mely asztalra tehető. A talpazaton négy állvány v a n : kettő elől, kettő hátúi. A két elsőn a nyomtató sín foglal helyet olyan formán, hogy tulajdonképen össze köti a két állványt, a melyek egyszer smind ágyazatúl is szolgálnak a két ru galmas hengernek, a melyek a papirost viszik előre. A hátulsó állványok két rúddal s egy kettős fogas rúddal vannak összekötve. A fogas rúd, mely a három közül legelői áll, kettős záró fogakkal


AZ ÍRÓGÉPEKRŐL.

van ellátva s rajta a fogak ellenkező irányban bevágva (erről később lesz szó). A középső rúd hengeres s az egész író szerkezet vezetésére szolgál; a hátulsó négyszögletes s a sorok hosszát meg határozó ütközőket vezeti. Maga az írógépezet könnyű, de merev szerkezetből áll. Elől ugyanis fél kör alakú s ezen félkör középpontjában forog a nyomó emeltyű. Az emeltyű forgópontjától egy negyedrész távolság ban T alakot ölt abból a czélból, hogy a valódi nyomtató emeltyűt, mely az írószerkezet közepén látható, bármily állásában lenyomhassa. Ez az alsó emel tyű kettős szolgálatot végez: először az illető betűt nyomja a papirosra, má sodszor pedig azzal a végével, a melylyel egészen a csengetyű alá ér, a tőle balra látható emeltyűt nyomja le s az írószerkezetet egy betű távolságával bal ról jobbra viszi. A tengely, a melyen a nyomó emel tyű forog, a szerkezet alatt erős kereszt fejet visel, mely vele együtt forog. Erre lehet a rámákat, a melyek a betűket hordják, ráerősíteni. E betűk pedig nem egyebek sokszoros »gummi-bélyegző«nél, a mely gummilemez a tengellyel együtt mozog s a papiros fölött 4 mm. távolban jár olyanformán, hogy a papír és betűlemez között még • egy posztó darab van elhelyezve, mely folytonosan tintával van megitatva. A mint a betűk ehhez hozzáérnek, annyi festéket vesz nek fel, a mennyi lenyomásukra szük séges. Mint említettük, az írószerkezet eleje félkör alakban van készítve; ugyan így van elhelyezve a betűrendszer is a gummi-lemezenn. A félkörre — mint az az ábrán látható — betűk és jelek vannak rajzolva, s minden betűnek, illetve jelnek megfelel egy bevágás, a melybe a gömb mögött látható nyomó emeltyűnek egy foga illik. A nyomó emeltyűn még mutató is van, a mely mindig arra a betűre mutat, a mely fö lött a nyomó emeltyű áll, természetesen ugyanazon betű lévén a gummi-lemezen is a nyomószög alatt. Ha tehát a mu

519

tató A fölött áll s a gombot lenyom ju k : az alsó emeltyű szöge megnyomja a gummi-lemezt« s ez A betűt hágy a papiroson stb. A lemezen azonban két sorban vannak a betűk elhelyezve, természete sen egy középpont körül. S hogy ezeket tetszés szerint használhassuk, az író szerkezet még egy radiális mozgással is el van látva. Ha pl. ez a radiális mozgás, mely egyszerűen a nyomó emeltyűvel kezelhető, ki van húzva: nagy betűk, számok, vagy bizonyos jelek, pl. zárjel, °/0, törtjei stb. jönnek a papiros fölé. Ha azonban a szerkezet be van tolva: a kis betűk működnek, nemkülönben kérdő jel, felkiáltójel, a különböző vesszők, idézőjel stb. Ilyen gummi-lemez három pár van a géphez adva, három külön böző nagy és kis ABC-vel, úgymint nagyszabású lapidár, kisebb lapidár és dűlt betűk. A gummi-lemezt vasrámájá val 30 másodpercz alatt ki lehet cse rélni. Ha valamelyik lemez elszakadna, vagy elkopnék, pár márkáért megújít ható. Ez az egyedüli könnyebben romol ható tárgy a gépen. Mint említettük, a hátsó két állványt egy kettős fogasrúd köti össze záró fogakkal. Az emeltyű lenyomásával az írószerkezet egy foggal mindig odébb megy, a fordított fogak pedig meggátol ják a visszaugrását. így az írószer kezet mindig egy betűszélességgel megy odább. Ha azonban nagyobb hézagot akarunk hagyni, pl. két betű vagy szó között: akkor a csengetyű alól balra kilátszó emeltyűt nyomjuk meg ujjunk kal, mire az írószerkezet üresen megy tovább egy vagy több betűszélességgel, így lehet a közöket tetszés szerint sza bályozni. A hátulsó két állványt még egy négyszögletes rúd is összeköti, a mely a sorok hosszának szabályozóját vezeti s a sorokat is tetszés szerint lehet vele szabályozni. Az írószerkezet hátulsó ré szén ugyanis egy kis csengetyű is van, a mely arra a czélra szolgál, hogy, ha a sornak vége van, a gép kezelőjét figyel meztesse új sör kezdésre. Ez pedig úgy


520

AZ ÍRÓGÉPEKRŐL.

történik, hogy az írószerkezetet kezünk kel egy ügyes rántással jobbról balra visszavisszük s az első bal állvány mellett látható kis emeltyűt felemelve, egy fog gal tovább toljuk, minek következtében a papíros olyan szépen megy odébb, hogy épen a legszebb sorok képződnek. Ezen a kis emeltyűn két záró kerék van, ritkább és sűrűbb fogakkal. Ha az emel tyű kapcsát a ritka fogakba helyezzük : nagyobb sortávolságot kapunk; ellen ben, ha a sűrűbb fogakat használjuk, kisebb sorközök állanak elő. A gép talpazatán elől, balra van egy más emeltyű is. Ennek czélja az, hogy ha hátratoljuk, akkor az egész írószerke zetet pár centiméterrel megemeljük, a mikor azután a beírandó papírost be lehet helyezni a rugalmas hengerek közé, a melyek azt tovább viszik a nyomtató sín fölé. gépnek kiváló jó oldala, hogy a kéznek sohasem kell súlyt emelni. A nyomó emeltyűt ugyanis egy rúgó tartja fenn, lenyomására pedig kevés erő kell. Ilyenformán a géppel óraszámra dol gozhatunk anélkül, hogy kifárasztana. További jóoldala még az, hogy az írás a papíros felső lapjára történvén, ha hibát ejtünk, azt a papírosról ki lehet vakarni s az odaillő betűt tökéletes pontossággal ugyanarra a helyre rávinni. Ilyen javítás még az esetben is meg tehető, ha a levél be van fejezve. Ha a gép kezelőjét munka közben

valami akadályozná, hogy szó közepén kell abbahagynia az írást, folytatáskor csupán a nyomó emeltyűt kell egészen jobbra vagy balra tolnia annyira, hogy a nyomó szeg lyukán látni, lehessen, mely betűnél történt a megszakítás, illetve abbahagyás. E gépnek jelenlegi egyedüli hiánya az, hogy a magyar írást illetőleg hiány zik betűsorozatából az »á« és »é«. Ha tehát ezek a betűk fordúlnak elő a le írásban, ezeknél is ép úgy utólagosan kell az ékezeteket felrakni, mint a ren des írásnál, a mi azonban némi gyakor lattal gyorsan megy. Én azpnban ré szemről erősen hiszem, hogy ha valaki ilyen ABC-t rendelne meg, a gyárosok a méltányos kívánságnak eleget tenné nek. A mi e géppel való írás gyorsaságát illeti, az egészen az illető kezelőtől függ. A kinek gyorsabb áttekintése van az ABC fölött, az gyorsabban fog dolgozni, mint a kinek ez a tehetsége nincs kellő leg kifejlődve. A fő az, hogy csendben és nyugodtan lehessen az ember; más gondok s dolgok ne vonják el figyelmét attól, a mit csinál; akkor valóban meg lepő gyorsasággal lehet vele dolgozni. Legalább ez az én tapasztalatom. Az írást hektográffal 50— 60 pél dányban lehet sokszorosítani; autografiai préssel állítólag 15,000 lenyomat készíthető egy példányról. K

o n k ó t .y

M

ikt .ó s .


A fá n la k ó n ö v é n y e k r ő l. »A forróövi őserdők első sorban a Schimper valami 260 nemet sorol fel; napfényért való küzdelem nyomait vise ezek között nem kevesebb mint 119 lik magukon ; ennek a hatása az őserdők orchidea, 18 bromeliacea, 18 haraszt, összes növényzetén nyilvánul, majd az 16 gesneracea, 14 rubiacea, 13 cricacea óriási lombokban, majd a fáknak gya és 5 aracea v an ; de ez utóbbiak száma korta ernyőszerű elágazásában, de főleg valószinű lég sokkal nagyobb. A jegyzék a fán lakó vagy ál-elősdi növényekben, ben a nem amerikai forróövi vidékek is az epiphytákban, melyek a talajt el tekintetbe vétettek, a miből kitűnt, hogy hagyva, a fák tetején telepednek le. Míg az ó és új világ epiphytái között, nagy a földön a fák törzse, a liánok és a lég rendszertani megegyezés van. gyökerek között alig él növény, a lomb Hogy valamely növény az epiphyták tető fölött buja és változatos növényzet csoportjához tartozhassék, főfeltétel a díszlik, melynek az erdő fái szolgálnak mag alkalmassága a fák tetejére való támaszúl, hogy ők is napfényhez jussa jutásra, hogy ott fel tudjon akadni és a nak. A fényért való küzdelem hatását az csírázáshoz szükséges vizet meg tutija őserdők egy növénycsoportja sem viseli szerezni. E követelménynek háromféle annyira magán, mint az epiphyták, azért kép tehetnek eleget. A magvak egy ezeken ismerhetjük fel legjobban a forró részének és pedig tekintélyes részének övi őserdők növényzetének sajátságait, leves burokja van, tehát madarak, maj életföltételeit, alkatrészeinek fejlődését mok és más fákon tartózkodó állatok s mostani jellemök okait.« ürülékével juthatnak az ágakra, s így S c h i m p e r A. már 1884-benjól odatapadva, a kiszáradásnak sincse keletindiai tanulmányai után közelebb nek annyira kitéve. Más magvak olyan ről ismertette az epiphyták alkalmazko könnyűek, hogy a legcsekélyebb szellő dásait, a melyek segélyével a faágakon is magával ragadja, és olyan piczinyek, is megszerezhetik az életökre szükséges hogy a kérgen és a fák mohpárnáiban vizet és ásványi anyagokat. Ez az érde is biztos menedéket lelnek (harasztok, kes pont a tárgya a Schimper-től nem orchideák). Végre a harmadik csoport rég megjelent bővebb munkának is,* a beliekhez ama kissé nagyobb és nehe melynek bevezetéséből valók a fennt zebb magvak tartoznak, a melyeknek idézett sorok, s melyben számos kérdés külön repülő és függesztő készülékük van finom hosszú szőrök, vagy egy sőt nek végleges megoldása rejlik. két oldal felé kihegyesedő szárnyacskák Ha áttekintjük az epiphyták jegyzé alakjában. két, a melyet Schimper összeállított, azt Húsos burok, vagy repülőkészülék találjuk, hogy aránylag kevés, mintegy nélküli nehéz magvú növény sohasem 34 családba tartoznak, de egyes csalá válhatik epiphytává. így érthető, hogy dokban feltűnő sok epiphyton van. egész családoknak mint pl. a hüvelyesek nek nincs képviselőjök az epiphyták * A F. W . S c h i m p e r , Die epiközött. Különböző magvú és különböző phytische Vegetation Amerikas. (Jena, termésű családból pedig csak azok a Gustav Fischer. 1888.)


5 22

TELLYESNICZKY KÁLMÁN

fajok vannak, a melyeknek magvai az említett sajátságok valamelyikével ren delkeznek. Másrészt vannak családok, a melyeknek magvai megfelelnének a kö vetelményeknek, s még sincs közöttük epiphyta, vagy csak igen kevés; a fész keseknek pl. csak egy képviselőjük van, a füveknek pedig egy sincs. így tehát a magvak és gyümölcsök alkatán kivül az

epiphyt életre még más feltételek is szükségesek. Ilyenek a vegetatív szervek sajátságai és az illető családoknak az őserdők flórájához való tartozása. A fészkesek és füvek valóban, ha nem hiányzanak is teljesen az erdőkben, de főleg a mezőség és nyilt területek lakói. A forróövi erdők klimatikus hatása

N eliány fán lakó növény magva. I. H ym en opo gon brasiliensis : a term észeti nagyság, b nagyítva. 2. Dischidia im bricata : a természeti nagyság, b nagyítva. 3. A eschynanthus leucalatus v. sik k im e n sis: a term é szeti nagyság, b nagyítva.

alatt az említett sajátságokkal bíró földön lakó növényekből jöttek létre a fán lakók. Egyesek minden alkalmazkodás nélkül is alkalmasak voltak az epiphyt éle tre ; mások ellenkezőleg teljesen epiphytává alakultak, a mennyiben a már meglévő kedvező tulajdonságaikat tökéletesbítették, vág)- egész újakat is fejlesztettek. Ugylátszik a nemi szaporodás szol gálatában álló szervekre nem hat az

epiphyt életm ód; talán csak a csírázás szenved némi változást. Ép így áll a dolog a vegetatív szaporodással, a mely nek csak egy alakja szerepel az epiphyták kizárólagos sajátságaként. A Tillandsta iis/ieoídes-nek (Bromeliacea) a fákról szakálmódra lecsüngő ágait a szél gyakran széttépi és tovahordja; az ágdarabkák ily módon más fákra jutva zavartalanúl tovább fejlődnek. A Tillandsia ágainak


A FÁ N L A K Ó N Ö V É N Y E K R Ő L .

tova szállításában még nagyobb mérték ben szerepelnek a madarak, a mennyi ben fészkök építésére használják. A

5 23

rügyek zavartalanúl hajtanak és a fészek Tillandsia szakállá válik. A fákon való élet hatása általánosab-

Floridai Ouercus virens, telve T illandsia usneoides-szel. (Fotográfiáról.)

bán a táplálkozás és rögzítésre szolgáló szervekben nyilvánúl. Az epiphyták fiziognomiáján főleg a talaj vízhiánya

tükröződik vissza; ennek a kikerülésére ugyanis a legkülönbözőbb módon alkalmazkodtak, úgy hogy ezek szerint


5 24

TELLYKSNICZKY KÁLMÁN

fel is oszthatjuk őket négy biológiai cso portra. Az első csoportbeliek megelégednek a fa felszinén található nedves tápanya gokkal. E csoport egyes képviselői, pl. számos haraszt, szerkezetre semmiben sem térnek el a fák tövén tenyésző növényektől, de a legtöbbje mégis kü lönös védőberendezésekre tett szert a kiszáradás ellen. A védelem legegysze rűbb módja abban áll, hogy a növény tekintélyes vízveszteséget is kár nélkül elvisel; pl. a Polypodium incanum — nagyon elterjedt haraszt — az egyenlítői Nap forró sugaraitól egészen összezsugorodik, de eső beálltával újra széttárja leveleit De a legtöbb esetben különös víztartóik vannak e növények nek, a melyek esős időben megtelnek, szárazság alatt pedig, a növény fontosabb műszereit kellő nedvességgel ellátva, újra kiürülnek. Ilyen reservoirként a levelek bizonyos szövete szolgál, vagy pedig más szervekben, gumókban, hagy mákban, stb.-ben gyűlik meg a víz. A Philodendron cannifolium orsóalakú le vélnyele eső alatt szivacs módjára meg duzzad, azután lassanként adja át a levéllemeznek a magába szívott vizet. Az orchideáknak, a melyek részint leveleik ben, részint gumóikban gyűjtik a vizet, léggyökereik vannak, a melyek segélyé vel lehető gyorsan szerezhetik meg sztikségletöket az eső vagy harmatvízből, a mennyiben e gyökerek levegőt tartalmazó * fehér burokja (velamen) a vízcseppeket mint itatós papiros gyorsan felszívja. Az orchideák és a legtöbb epiphyta lég gyökereiben chlorophyll van, tehát asszimilálni is tudnak; néhány Aeranthus fajnak (pl. Ae. funalis) lomblevelek híjján az asszimiláló szerepet teljesen a gyöke rei vették át* E berendezés czélszerűségét a párolgó felszín kisebbedése fejti meg. Ez első csoport epiphytái minthogy majdnem kizárólag a fák héjának táp anyagaira- szorítkoznak, kifejlődésre nézve nem is érnek el valami tekintélyes fokot; majdnem mindnyájan kicsinyek vagy közepes nagyságúak.

Máskép áll a dolog a második csoporttal. Ezek az ágak magasságáról léggyökereket hajtanak le a földbe. Itt tehát a földön és a fán való életmód egyesítésével találkozunk, a mely egyes növényeken nagy tökéletesedésre veze tett. Különböző gyökerek (egyébként mind járulékos gyökér) képződtek raj tok. Egy részöket a pozitív geotropizmus jellemzi, azaz merőlegesen lefelé nőnek ; más részökre a nehézségi erő nem hat észrevehető lég. A föld felé növő gyöke rek, míg a Földet el nem érik, rendkivíil gyorsan nőnek, néha több mint io o lábnyi magasról sietnek lefelé; szöveti szerkezetre nézve tápláló gyökerek, mert a főszerepet a vezető elemek viszik bennök. A gyökerek másik neme pedig csak kacsszerű, legfeljebb két láb hosszú kapaszkodó szervvé fejlődik; a mely rendkivül szívós, minthogy az edény nyaláb erősen fásodott rostjai nagy számmal vannak bennök, a vezető elemek pedig igen gyérek. Ezek a nö vény kapaszkodó gyökerei. E csoport egyszikű növényei vala mennyien a Catludovica, Anthurium és Philodetidron fajokhoz tartoznak; a két szikűek közül a Clusia roseá-t írja le Schimper bővebben. Ezek az epiphyták hatalmas, gyakran faszeríí kifejlődésre jutnak; ide tartoznak az epiphyt füge fák is. A harmadik csoport epiphytái gyö kereikkel sokszorosan elágazó szivacs szerű hálózatot alkotnak,1 a melyekben lassanként levelek s más húmuszképző anyagok halmozódnak fel. Az itt képződő húmusz az epiphytára nézve majd olyan gazdag táplálékforrás, mint maga a föld. A gyakran igen nagy fészekszerű gyökér tömegeket kapaszkodó gyökerek erősítik az ágakhoz. A tápanyagokat a tápláló gyökerekkel veszik fel, a melyek alúlról nőnek a humusztömegekbe (tehát nega tív geotropikusak). A negyedik csoport epiphytái is gyűjtenek maguknak táplálékot, de fő kép leveleikkel, nem pedig gyökereikkel veszik fel. A levelek gyakran hatalmas tölcsérekké formálódnak, a melyekben


A FÁ N L A K Ó N Ö V É N Y E K R Ő L .

nem csak humusz, hanem víz is meg gyűlhet. E csoportba tartoznak a fán lakó Bromeliceák. Gyökereik tisztán kapaszkodó szervek, s a táplálkozáshoz

525

semmi közük sincs, a mi kitűnik abból is, hogy azoknak, a melyeknek másféle kapaszkodó szerveik vannak, gyökereik nincsenek (Tillandsia usneoides). Az

Fakérg en lakó O rchidea, légi gyökerekkel.

oldott táplálékokat sajátságos pikkely formájú szőrökkel veszik fel, a melyek a vízcseppeket mohón magukba szíjják. A levéltölcsérekkel bíró Bromeliaceák

eme szőrei majdnem kizárólag a levél alapjának belső felületén állanak; a levél részének sajátságos anatómiai szer kezete is arra vall, hogy vízfelvevő szer-


,iv£vV Tillandsia bulbosa. Természetes nagyságban.


A FÁ N LA K Ó N Ö V ÉN Y EK R Ő L.

527

vül szolgálnak, a levél csúcsa pedig a lomblevelek rendes működését végzi. A melyeknek levéltölcséreik nincsenek, azok leveleinek egész felülete szőrös, belsejökben pedig számos víz-sejt van, a melyek gyakran terjedelmes összefüggő szövetet alkotnak. Minthogy a földön

élő Bromeliaceák is tudják a vizet kisebb-nagyobb mértékben leveleikkel felvenni, a vízfelvételnek ezt a módját nem az epiphyt életmód eredményé nek, hanem inkább előidéző okául kell felfognunk, a mi azután az epiphyt életmód hatása alatt tovább tökéletese

dett, mint pl. az ágakon szabadon függő Tillandsia usneoides és a Tillandsia bulbosa esetében, a hol az egymást fedő levélszélek a rájok eső vizet hajcsövesség útján felszíjják, levezetik a levél kanálalakú alapjába, a melyből a levél nek semmiféle állásában sem csordúlhat

ki és a honnan a szőrök közbenjárása útján a levél belsejébe jut. Valamint nálunk egyetlen fán gyak ran számtalan moh és zuzmó tenyész, úgy a forróövi erdők fáin is a legkülön bözőbb virágos növények és harasztok élhetnek egymás mellett. A fajok össze-


TELLYESNICZKY KÁLM ÁN

kerülését csak bizonyos fokig intézi a véletlen; a fényt és nedvességet nem tekintve, fontos tényezőként szerepel a támaszt nyutjó fa kérgének fizikai és chemiai alkata is. A legtöbb epiphyta érdes kérgű fán könnyebben élhet meg, mint símán, noha követeléseik e tekin tetben igen különbözők. Legszerényeb bek a Bromeliaceák, a melyek tükörsimaságú ágakon is buján tenyésznek, mert ellenálló ragasztó anyag kiválasztá sával tapadnak oda s mert táplálkozá sukra nézve a növénytől teljesen függet lenek. A Bromeliaceák tehát a legelső epiphyták ; ők készítik a talajt azok szá mára, a melyek már nagyobb követelé sekkel állnak elő, a mennyiben több táplálékot és több nedvességet követel nek. A nagyobb Bromeliaceák törzsét és gyökértestét a legkülönbözőbb epi phyták lepik el, sőt a levéltölcsérek ned ves húmuszában is tenyésznek növények, mint pl. a braziliai Utricularia nelumbifólia.

Amerika forróövi fái között a Cresceniia Cujete az ajakos virágúak rendjébe tartozó fa (kalebasz v. tökfa) viseli mind a fajok, mind az egyének számára nézve a legdúsabb epiphyt növényzetet. Ennek oka főleg a fa vastag, puha, szivacsszerű kérgében rejlik, a melybe a gyökérszőrök könnyen behatolhatnak. A pálmák megmaradó leveleinek alapján egész sajátszerű növényzet üt tanyát, a melyben a harasztok viszik a főszerepet. Igen jellemző a faharasztok flórája is, a mely hasonlókép főleg harasztokból á ll; közöttük a Hymenophyllaceák két faja, a Trichomanes sinuosum és a Zvgopatelum az uralkodó. Az epiphyt növényvilág Amerika trópusi őserdőinek egész területén igen egyöntetű szisztematikai és fiziognomiai képet nyújt. Főképviselőjük mindenhol a Bromeliaceák, különösen a Tillandsiák, a melyeknek zöld fajai majdnem kizáró lag csak árnyékos helyeken élnek, az egész felületükön pikkelyes, s ezért szürke vagy fehér színű fajok pedig a napfényt keresik. A Tillandsiák után az Aechmea fajok a leggyakoriabbak;

ezeknek különböző színben tündöklő virágzataik és színes gyümölcseik teszik az amerikai epiphyták legszebb díszét. A Bromeliaceák után gyakoriságra nézve az Araceák, Orchideák és harasztok következnek. Az Araceáknak kevés faj képviselőjök van, de egyesek közöttük rendkivüli elterjedtségökkel s tekintélyes nagysággal tűnnek ki. Az Orchideák a fajok számára nézve felülmúlják ugyan a többi családokat, de legtöbbnyire csak kicsinyek, fel nem tűnők; közöt tük a Pleurothallis és Epidendron nemek az uralkodók több mint 400— 400 faj jal. Sokkal feltűnőbb és változatosabb külsejök van a harasztoknak, a melyek a fákat tövüktől hegyökig a legkülönbö zőbb fajokkal díszítik. A többi epiphyták, ú. m. a kétszikű fák és cserjék, a Clusta és a fügefák ki vételével, egészen háttérbe szorulnak; s az epiphyt növényzet fiziognomiájában rendesen nem játszanak lényeges sze repet. Az ős- és a szavannaerdők epiphyt növényzete között első, felületes tekin tetre is jelentékeny különbség tűnik fel. A szavannák epiphytáit a kiszáradás elleni védőeszközök nagy tökéletessége jellemzi, a mi a párolgó felület jelenté keny csökkenésében, a vastag, bőrszerű levelekben stb.-ben nyilvánul.. De ezek a fajok az őserdőkben sem hiányoznak; itt t. i. három emeletet kell megkülön böztetni. A fák törzsén, a mennyiben az erdők sötétjében vannak, gyéren élnek epiphyt növények. A vastagabb ágak növényzete a legbujább és a legváltoza tosabb ; itt díszlenek az epiphyták óriá sai, valamint a gúmós Orchideák; mel lettük csekély számban a szavannaerdők néhány alakja is előfordul, de ezek csak a harmadik emeleten, a fák koro nájának végső ágain, a hol a Nap forró sugarai is előtérbe lépnek, veszik át a főszerepet; itt már ugyanazon szürke Tillandsiákkal, vastaglevelíí Orchideák kal és bőrszerű harasztokkal táplálko zunk, mint a szavannabeli fák törzséin és ágain. A szavanna-epiphyták mind olyan


A FÁN LAKÓ NÖVÉNYEKRŐL.

családokhoz tartoznak, a melyek az ős erdőkben is előfordulnak, még pedig sokkal számosabb fajjal. Ez a körülmény, kapcsolatban azzal a ténnyel, hogy a szavannákon az epiphyt és a földön lakó növényzet közös fajokkal nem rendelke zik, az őserdőkben pedig a lassú átmenet félreismerhetetlen, bizonyítja, hogy a szavannák epiphytái az őserdőkből ered nek. Az őserdők az epiphytizmus fejlő

désének minden szakaszát feltüntetik, kezdve a fákon és földön egyaránt meg élőktől egész az epiphyt életre tökéle tesen átalakult növényekig. Egyes fajok nak az epiphyt életre való teljes átala kulása csak úgy értelmezhető, hogy létöket csupán ez új életmódon tarthat ták fenn. Minden új tulajdonság, mely az epiphytának fölfelé, a napfényre való jutását elősegítette, a létért való küzde lemben mindinkább tökéletesedett. Az emeletekbe való osztályozódás is ennek a fokozatos fejlődésnek felel meg. Ezzel egyszersmind a növény régi tehetségei a földön való életre lassanként veszendőbe mentek. A fák törzsének epiphytái kö zött néhány faj még a földön is megél; a magasabb emeletek növényzetéből már egy sem él földi életet. Ép így a szavannák epiphytái sem vegyülnek össze a talaj növényzetével. Miért nem fejlesztettek a szavannák önállóan epiphytákatr A felelet az, hogy epiphyták csak ott keletkezhetnek, a hol a levegő pára tartalma és az esőzés elég bő, mert ennek hijján a növények nem hagyhat ják el a földet. A trópusi hőség nem kedvező az epiphyták kifejlődésére. Tá mogatják ezt a következő tények.

Természettudományi Közlöny. XXII. kötet. 1890.

529

A keleti Himalája déli nedves lej tőit 4000' magasságig buja trópusi epi phyt növényzet fedi. 5C>oo'-tól kezdve már a mérsékelt öv növényzetéből is keverődnek hozzá egyes fajok (Rhododendron, Vaccinium, Evonymus, repkény, berkenye stb.), a melyek azután a magassággal szaporodnak, úgy hogy 6 000'-tói kezdve már messze túlszárnyal ják a trópusi fajokat. Tehát kellő ned vességben a mérsékelt öv növényei is átalakulhatnak epiphytákká. Amerika maga is szolgálhat erre példával. A nem forróövi antarktikus erdőkben G r i s e b a c h szerint a csa padékok olyan nagyok, az esős napok olyan bővek, mint másutt kevés helyen a forróövön kivül. Itt egész a Tűzföldig terjedő sűrű erdőket igen buja sajátszerű epiphyt növényzet lepi el. Legjellem zőbb képviselőjük egy liliomféle. Új-Zéland,mely déli Chilével egyenlő szélességben fekszik és éghajlata is ha sonló hozzá, szintén maga fejlesztette ki epiphytáit; itt is a legsajátságosabb faj egy liliomféle (Astelia). Új-Zéland az egyedüli forróövön kivüli vidék, melynek 200 cm.-nél több évi eső zése van. Csekélyebb esőzésű vidékeken nem találunk belföldi (autochton) epiphytát, de nedves vidékekről bevándorlottakat már igen. így az amerikai forróöv egyes epiphytái, a mennyiben azok, mint a legfelső emelet lakói, a szárazsághoz hozzászoktak, a szavannákon, sőt a térí tőkön kivül egész Argentínáig és a déli Egyesült-Államokig is elterjedtek. T el l y e s n ic z k y K á l m á n .

34


A csavart csövek gyártása. A fémek, de különösen a vas fel dolgozásának minden nevezetesebb javí tását az emberi művelődés legbiztosabb zálogának tekinthetjük.

I. ábra.

A XIX. század ipari csodái a fémek gyártásában koronként feltűnő epochális fölfedezések nélkül sohasem létesülhet tek volna. Egy-egy szerencsés ötlet, vagy jól átgondolt idea mind az ipar, mind a társadalom terén bámulatos átalakulá sokat idézhet elő, a mint ezt a vaskavarás, a széllel-frissítés (Bessemeraczél gyártás) és a hengerlés példái ta núsítják. Ma megint egy oly fölfedezés előtt állunk, a melynek eredetisége még a szakembert is meglepi, sikerei pedig a vasipar egy más ágában újabb forrada lom, újabb változások hosszú sorát jelentik. Mivel ez a találmány a hengerlésre vonatkozik, előbb a vasfeldolgozás

2. ábra.

ezen általánosan elterjedt módját kivánjuk néhány szóval megismertetni.

Az alaktalan izzó vasat hengerekkel nyújtják ki, hogy nagyobb szilárd-


A C SA V A R T C SÖ V EK G Y Á R T Á SA .

531

Ságot és a szükségnek megfelelő formát kapjon. A hengerlés módját az i. és 2. ábra vázolja. A két egymás felett és egymás sal párvonalasan fekvő' és fogas kerekek kel az « és ji nyil irányában forgó A és B henger, a-i !h körvájásába dugott izzó ci vasdarab, a felső A henger a csapjára ható nyomás következtében a y nyíl irányában előre halad, és c2 kisebb vastagságú rúddá nyúlik ki. Több egymásmellett levő kellőképen alakított, de fokozatosan kisebbedé' körvájással a c-í rúd megfelelő vastagságú és alakú rúddá hengerelhető. így gyártják az egyszerű, gömbölyű,

lapos és négyszögletes vasaktól kezdve a komplikált vasúti sínig az összes vasrudakat és gtrendákat. Az 1. és 2. ábra a vasúti sín kikészítő hengereit ábrázolja. Eiffel tornya, az 1889-iki párizsi k i állítás gépszíne és az angolországi Forthhíd, a múlt évtized és a világ eme leg nagyszerűbb és legbámulatosabb vas szerkezetei létüket jórészt a henger művek jól kifejlődött voltának és nagy munkagyőzésének köszönhetik. Eme fontos vasgyári gépek szerke zetében néhány évtized óta valami velős újítás nem történt, csak a részleteket tökéletesítették és javítgatták, hogy a gyárak minél m unkabíróbbak lehes

senek. Szóval mindenfelé úgy véleked tek, hogy ezen a téren elértük az elérhetőt; jobbat az eddigitől teljesen elütő dolgot senkisem várt, mert mindenki lehetetlennek tartott. Csak egy ember nem ! Remscheid hírneves reszelő-gyárosának, az öreg M a n n e s m a n n-nak, már rég fúrta az oldalát, hogy csöveket a leírt módon nem hengerelhetünk. A feladat megoldását, több sikerte len kísérlet után, fiaira R e i n h a r d - r a és M i k s á - r a bízta, a kik a technikai tanulmányok elvégzése után szívós ki tartással láttak a munkához. Néhány év előtt a német szabadalmi iratokból ér

tesült a világ, hogy a két Mannesmann a hengerlésnek egészen új módját találta fel, a melyet »Schrágwalzwerk«-nek neveztek el. A szaklapok egész sora tárgyalta a dolgot. Való és képzelt, igaz és hazug hirek riasztgatták a régi hengerművek és csőgyárak nyugodalmát, de mivel a szeg a zsákból még mindig nem bujt ki, mármár feledésbe ment a dolog, csak néha tudatta egy-egy szabadalmi leírás, vagy műszaki közlemény, hogy a feltalálók fáradhatatlanul dolgoznak, de ezekre lassanként, a kézzel fogható eredmények híja miatt senkisem hederített. Ügy el töltött már mindenkit a találmány gya^ 34*


532

E D V I IL LÉ S A L A D Á R

korlativéghezvihetetlensége,hogy R e u 1 e a u x F. tanárnak előadása, a berlini mérnök-egyesület ez évi április 16-ikán tartott ülésében, az egész technikus vilá got meglepte, felriasztotta.

Reuleaux előadásából, a melyen az öreg Mannesmann Sastól együtt jelen volt, tudtuk meg az új találmány miben létét s győződtünk meg a fölfedezés való ban epochális voltáról.

4. ábra.

s. ábra.

A mennyire az elmondottakból meg ítélhető, ez a találmány legelőször a cső gyártásban változtatja meg a technika jelen állását, idővel pedig a hengerlés mai módjára is kihat.

Képzeljük, hogy a hengerlendő vasat nem párvonalas, hanem ferdén helye zett hengerek közé dugjuk. Mi történik ekkor : Vezessük a 3. ábra szerint C rudat


A C SA V A R T C SÖ V EK G Y Á R T Á SA .

533

ci c
tott hengert teszünk, ekkor a ct c2 vezető tokokat, a hengerek egyenlő hatása esetén, a nyomástól teljesen fel szabadítjuk. Ezen összeállítást a 4. ábra vázolja. Tételezzük fel, hogy a C rúd izzó vasdarab, a melynek gyors előre csú szását az 5. ábrán előtüntetett ferde hengerek kúpos as , illetve />?, vége akasztja m eg ; ekkor az izzó 6\ vas rúd

bele fölött a két forgó henger a vas felületét tolja előre. A lassabban haladó tele vas kezdetben kehely alakú mélye dést (c) kap, majd egészen csővé (C2) változik. A két henger felületén látható spirál alakú at és rovások a munka sikerét tetemesen fokozzák, mert a puha

izzó vasba belekapaszkodván, a hengerek húzó erejét öregbítik. H a az izzó vas végét a hengerek között átdugjuk és a tulaj donképeni műveletet a végtől bizonyos távolságra kezdjük meg és hagyjuk el, ekkor az ipar igazi csodáját, teljesen zárt csövet kapunk. Azt hinnők, hogy a cső ürege gáztól és gőztől teljesen szabad tér, valóságos vákuum leend. Csalódunk. Az elemzések

* A forgás sebessége v cos.tí'. ** A z egyenes mozgás sebessége v sin. ha v az A henger kerületi sebessége.

;


534

A CSAVART CSÖVEK GYÁRTÁSA.

szerint a cső üregét 9 9 ° / o hidrogénből és i °/0 nitrogénből álló gázelegy tölti ki. Az első hengerpár alól kikerült csövet a 6. ábrában előtüntetett kúp alakú hengerekkel szélesítik ki. A kapaszkodó rovásokkal ellátott A B kúpok, a közbe tett forgó D tüsök segítségével Cx csövet C2 csővé bő vítik ki. Mivel a csőgyártásnak ez a módja olcsóbb és mindennemű izzón meg munkálható fémre, vagy ötvényére alkalmas, a gyártmány pedig a fém rostszálainak csavaros elhelyezkedése következtében 5— 6-szor szilárdabb (30 mm. bőségű, 3*5 mm. vastag vas cső 1700 atmoszféranyomás alatt bő vült ki, de mégsem szakadt e l); biz ton állíthatjuk, hogy ez a találmány a mostani csőgyáraknak óriási versenyt fog okozni, de harczra kel a henger művekkel is, mert a még mindig izzó cső összelapításával különféle tartókat készíthetünk. Minő fontossága lesz ennek a vas szerkezetekben, megitélni még nem, csak sejteni lehet. Mindenesetre oly találmánnyal lep ték meg a világot, a mely alapjában, s a mint Reuleaux előadásából kitetszik, részleteiben is olyan tökéletes, hogy gyors sikerére bizvást következtethe tünk. Minő nehéz feladattal küzdöttek meg a Mannesmann testvérek, midőn a mechanika jelzettük egyszerű törvényét, a csőgyártásra alkalmazták, elég lesz a mótor kérdésének megoldására utal nunk.

Még a laikus is az első pillanatra •beláthatja, hogy a vasnak az 5. ábrán előtüntetett megmunkálására óriási erő kell. A tapasztalat szerint a 2 5— 50 mm. bőségű csövek kihengerlésére 1700— 2000 lóerő szükséges. Tehát nagygépek és a kazánok egész sorozata kellene, hogy tömör rúdból csövet gyárthassunk; a mi a találmány bukásával egyértelmű volna, mert a gyártmányt a nagy be fektetés és üzletköltségek úgy megdrá gítanák, hogy a mostaniakkal nem ver senyezhetne. Ezért a feltalálók nagy lendítő ke rekkel felszerelt kisebb gépeket használ nak. A gyorsan forgatott lendítő kerékben is annyi erőt halmoznak fel, hogy a kellő pillanatban a kivánt 2000 lóerőt leadhatja. Hogy a lendítő kerék a nagy sebesség (perczenként 100 m. kerületi sebesség) miatt szét ne szakadhasson, küllőit kovácsvasból, koszorúját pedig aczéldrótból készítik, a melyet motóllaként csavarnak fel. Ha valamire, úgy bizonyára a cső gyártás ezen módjára illenek rá Goethe következő szavai: »Was ist Erfinden? Es ist dér Abschluss des Gesuchten«. Mannesmannék találmányát, mond juk, a csavart csövek gyártását, már több gyár hasznosítja. A remscheidi (Westphalia) anyagyár után berendezték a komotau-i gyárat (Csehország), ezután következett a bous-i (Saarbrücken mel lett) és a landore-i (Wales, Anglia). Az ötödiket rézcsövek gyártására a H e c k m a n n testvérek Duisburgban rendez ték be. E dvi I llés A l a d á r .


A s a c c h a r in r ó l. Újabb időben sokat beszélnek a saccharinról, a mely a czukornál sok szorta édesebb, mesterséges úton elő állítható^ és, miként a nagyhangú hirde tések jósolják, hivatva van a nád-, illetve répaczukrot pótolni. A saccharingyárosok minden követ megmozdítanak annak bebizonyítására, hogy gyártmányuk nemcsak édességben, de egyéb jeles tulajdonságaiban is felül múlja a czukrot, a czukorgyárosok pe dig, bár nem tagadhatják, hogy a saccharin édesebb, mint a czukor, bebizonyít ják, hogy az nem is táplálószer és hogy a szervezetre károsan hat. Szerintök tehát ki kell azt a forgalomból tiltani, vagy, ha Inár kitiltani nem lehet, leg alább annyival jobban megadóztatni a czukornál, a hányszorta édesebb annál. Eddigelé a czukorgyárosok részén van a győzelem, a mi, tekintve a czukoriparjiak mezőgazdasági, valamint állampénz ügyi szempontból való nagy fontosságát, könnyen érthető is. A következőkben elmondom a sac charinról azt, a mi fontosat tulajdonsá gairól és használatáról tudunk, a nélkül persze, hogy akár mellette, akár ellene állást foglalni akarnék. Á saccharint F a h l b e r g és R e u s s e n állította először elő 187 9ben a Ealtimore-i (Észak-Amerika) egyetem laboratoriumában. Előállításá hoz abból az anyagból indultak ki, a melyből a fuchsint, a törökvöröset, a mesterséges indigót és mindazokat a szebbnél szebb festékeket készítik, a me lyek lényegesen hozzájárultak a chemiának mai népszerűségéhez. Mindenki tudja, hogy a kőszénkátrányt értem. A Jcőszénkátránynak 120° C.-ig

kapott desztilláczió-termékei között van a toluól (methylbenzól), a mely a többi termékektől könnyen elválasztható. Ez a toluól, a mely víztiszta, vízben és al koholban könnyen oldható folyadék, a saccharin előállításának az alap anyaga. A készítésekor • végbemenő, tisztán tudományos szempontból érdekes chemiai folyamatok leírását elhagyva, csak megemlítem, hogy a toluólt előbb kénsavval kezelik, a keletkezett kénsavvegyületből a toluól nátriumsójáí: készí tik, ezt phosphorchloriddal és chlórral kezelik, azután ammóniákkal és végre sósavval való kezelés után megkapják az anhydroorthosulfaminbenzoesavat, a melyet fölfedezője röviden saccharinnak nevezett el, ezzel a névvel akarván meg jelölni az új vegyület édes voltát. Megemlítettem a saccharin előállítási módját már csak azért is, mert még azt is felvetik ellene, hogy előállításához kénsavat és chlórt — tehát mérges anya gokat — használnak, a minélfogva, úgy mondják, a saccharin is mérges. Azok, a kik így okoskodnak, elfelejtik, hogy akkor, a többek között, a szódavizet is ki kellene a forgalomból tiltani, mert szintén kénsav segítségével készül. A leírt módon előállított saccharin hideg vízben nehezen oldódik. Alkohol, éther, valamint szőlőczukor-oldat könynyen oldja, úgy szintén meleg vízben is meglehetős könnyen oldódik. S t ut z e r szerint 500 rész víz 15° C.-on 1 súlyrész saccharint old. Meleg vizes oldatából kihűléskor kristályos alakban válik ki. Könnyen oldódik szódaoldat ban, a mikor nátriumsója keletkezik. A legjellemzőbb sajátsága a saccha rinnak, hogy a fehér czukornál körül-


SZILASI JAKAB

536

belül 300-szc>r édesebb; ha i grammot i o liter vízben oldunk, az oldatnak még erősen édes íze van. Ha tiszta saccharint veszünk nyelvünkre, a nagy édesség után kellemetlen utóízt érezünk,a mit azonban híg saccharin-oldattal nem tapasztalunk. A másik, nem kevésbbé jellemző sajátsága a saccharinnak az, hogy erősen fertőztelenítő hatású. Erre nézve számos kisérletet végeztek, a melyek közül néhá nyat felemlítek. A tejhez adott saccharin : A megalvás elk ezdődött:

O 18

Ez antiszeptikus tulajdonságánál fogva használható a saccharin gyümöl csök befőzésére és ha a tejet a megalvástól meg akarjuk óvni. A legfontosabb kérdés mindenesetre az, hogy miképen hat a saccharin az emberi szervezetre. Igaz-e, hogy mérges és hogy emésztési zavarokat okoz ? Számos kisérletet végeztek ebben az irányban és ha igazságosak akarunk lenni, el kell ismernünk, hogy e kísérletek eredményei inkább a saccharin mellett, mint ellene szólanak. Másrészt azonban nem szabad elfelednünk, hogy valamely tápszer vagy fűszer ártalmatlan voltának abszolút biztossággal m$g kell állapítva lennie, mielőtt azt az általános, minden napos használatnak átadjuk. Neves tudó sok kísérleti adatok alapján állítják, hogy a saccharin, abban a kis mennyi ségben, a melyben egyátalában használ ható, az emberi szervezetre semmiféle káros hatással nincs; ismét mások, szin tén tekintélyes hangok, veszedelmesnek mondják a saccharin használatát. A többség és a valószínűség az első állítás mellett szól; hogy azonban a saccharinkérdés megoldassék, még sok részrehajlatlan kísérletre és hosszú ideig tartó tapasztalatra van szükségünk. Rossz oldala a saccharinnak a czukorral szemben az, hogy a czukor táp lálék, a saccharin pedig nem az. A czu kor az emberi szervezetbe jutva, ott szénsavvá és vízzé ég el, e közben me leget fejleszt, a mellyel a test munkát végezhet. A saccharint azonban, mint azt S t u t z e r , A d u c c o M o s s o meg

A. S t u t z e r, a ki először észlelte a saccharinnak ezt a sajátságát, azt ta lálta, hogy egy 3 °/0-os tiszta húskivonat oldata egy napi állás után már rothadás nak indult; 0*02 °/0 saccharin hozzá adása után a rothadás másfél nap múlva, o*i % hozzáadásánál 14 nap. múlva és 0*2 % saccharinnal csak 25 nap múlva kezdődött. Édes tejjel végzett kísérletei a kö vetkező eredményeket adták: O’l 24

0*2

o3

0*4 százalék.

47

70

120 óra múlva.

mások kísérletei kétségen kivül bebizo nyították, a vese rövid idő múlva ki választja és a vizelettel változás nélkül hagyja el az emberi testet. A saccharin tehát nem táplálék, hanem fűszer. Kü lönben maguk a feltalálók sem állították soha, hogy a saccharin táplálék, de ki emelik, hogy az a kis mennyiségű czu kor, a melyet az ember elhasznál (Ma gyarországon fejenként és évenként mintegy 6 kg.) sem valami nagyban mozdíthatja elő a táplálkozást. A saccharinnak az emberi szerve zetre való hatásával igen sokan foglal koztak és az egyetlen saccharingyár, a mely ez idő szerint Salbke- Westerhüsenben az Elba mellett van, gyűjti a saccharinról megjelent értekezéseket és füzetek ben kinyomatja.* Eddigelé már 5 füzet jelent meg. Az itt leírt kísérletek és vé lemények közül néhányat felemlítek. A legelső Dr. W o r m s felolvasása, a melyet a párizsi orvosi akadémián tartott, és a melyben elitélőleg nyilat kozik a saccharinról, a mennyiben négy czukorbajos betege közül három rövid használat után már nem akarta a saccharint használni kellemetlen utóíze miatt. Kedvezőbb A. S t u t z e r meg A d u c c o és M o s s o véleménye, a mennyiben ők a saccharint teljesen ár talmatlannak mondják. Az utóbb neve zett két olasz tudós több napon át na ponként 5 gr. sacqjiarint vett be a nél* Ezeket a füzeteket mindenki meg szerezheti magának, ha a saccharingyárhoz fordul (Fahlberg, List & Comp., Saccharin fabrik, Salbke-Westerhüsen a/d. El]je).


A SACCHARINRÓL.

kül, hogy annak valami káros következ ményét észlelte volna. A bécsi »k. k. oberster Sanitátsrath « két ízben is felszólíttatott, hogy a saccharinról véleményt mondjon. Első ízben (1888 julius 14-ikén) kijelenti, hogy »a saccharin nem tekinthető az egészségre ártalmas anyagnak, legfölebb gyengén antiszeptikus hatása van«. A második véleményében a többek közt kimondja, hogy »egyetlen példa sincs, a mely a saccharin mérges voltát bizo nyítaná«. Ezzel ellentétes a franczia egészségügyi tanács véleménye, mert azt mondja, hogy »a saccharin az emész tésre zavarólag hat és ennélfogva ki zárandó a táplálék sorából«. Megegye zik ezzel a magyar közegészségügyi tanács véleménye, a mely szintén csak a gyógyszertáraknak akarja megengedni a saccharin elárusítását. A budapesti közegészségtani intézet ben N é k á m L a j o s végez kisérlete ket a saccharinnal és azokról már egy értekezést be is mutatott a m. tud. Aka démiának. E kisérletek szintén a sac charin ártalmatlan voltát bizonyítják.* A saccharinnak egy lelkes barátnője, L i n a M o r g e n s t e r n , egy német szakácskönyvet is írt, a melyben meg adja a reczepteket, hogyan és milyen mennyiségben kell a saccharint a kávéhoz, teához, különféle sütemények hez stb. használni. A Fahlberg-féle gyár naponként körülbelül 50 kg. saccharint készít és évi produkcziója mintegy 50,000 méter mázsa czukornak felel meg. A saccharin jelenleg többféle alak ban kerül a forgalomba. Ilyen a koczkaalakú, a melyből egy-egy koczka 0^05 gr. tiszta saccharint tartalmaz és épen elegendő egy csésze kávéba vagy teába. A könnyen oldható saccharin kis palaczkokban jut a forgalomba és melléje egy kis kanál van adva azzal az utasítással, hogy »egy csésze teához vagy kávéhoz végy egy kis kanál * L. Term. tud. Közi. X X II. k. (1890) 214. 1.

537

saccharint«, és hozzá teszi még, hogy »a könnyen oldható saccharin sötét helyen tartandó«. Ez az utóbbi utasítás kissé gyanús, mert alighanem azt jelenti, hogy a saccharin a világosság hatása alatt bomlást szenved, a mi épen nem szolgálhat javára. Használják a saccharint czukorbajos betegeknél is, a kiknek tudvalevőleg czukrot nem szabad használniok és a kiknek eledelét saccharinnal lehet meg édesíteni. Nagyon el van terjedve a keményítőczukornak (keményítőczukorszirupnak) saccharinnal való megédesítése, a mely alakban liqueurök, borok stb. édesítésére használják. A keményítőczukor ugyanis e czélokra nem elég édes, a saccharin pedig nagyon is édes és drága, úgy hogy a kettő kombinácziója a legjobban megfelel a czélnak. Említést érdemel, hogy egyes orszá gok milyen intézkedést tettek a saccha rin ellen: Nagy-Británniában megtiltották hasz nálatát a sörgyártásban (1888 május ban). Portugáliában csak gyógyszertárak ban engedik meg elárusítását (1888 augusztusban). Francziaország megtiltotta a saccha rin bevitelét (1888 deczemberben). Olaszország 100 lira vámot vetett ki egy kilogramm saccharinra. Látható, hogy a saccharingyárnak elég nehézséggel kell megküzdenie, hogy piaczot szerezzen gyártmánya számára és egyelőre nem lehet tudni, vájjon le tudja-e győzni az eléje gördített akadá lyokat és hogy nem fog-e a saccharin ismét visszatérni a chemikus laborató riumába, hogy ott mint érdekes prepa rátum szerepeljen. Egyet azonban bizto san állíthatunk, és ez az, hogy a mosta?ii eljárás szerint gyártott saccharin sohasem fogja a czukrot kiszorítani, mert a gyár tásához szükséges anyagok (k őszénkátrány, phosphor) nem állanak akkora mennyiségben rendelkezésre, a meny nyi szükséges volna nagy mennyiségű saccharin gyártásához. D r . S zit .a s i J a k a $.


P illa n tá s a m a g y a r o r v o so k é s t e r m é s z e t v iz s g á ló k v á n d o r g y ű lé s é n e k m ú ltjá b a é s jö vő jéb e.* Félszázados pályafutás megérdemli a visszapillantást a múltba és a betekin tést a jövőbe. Az idők változnak; a régi intézményeknek a változó körül ményekhez alkalmazkodni kell, hogy el avulás be ne következzék. O k é n volt az orvosok és természet vizsgálók vándorgyűlésének tervezője s Németországban először alakultak meg s fennállanak ma is, közel ugyanazon berendezés mellett. Németországot csakhamar követte Anglia; ez évben már a 6o-ik vándor gyűlést tartja. Anglia után 10 évvel következett Magyarország. Egyéb kisebb országokat mellőzve, még Amerikát említem meg, a mely az idén 39-ik, és végre Francziaországot, mint a legutolsót, a mely az idén 19-ik vándorgyűlését tartja meg. A magyar orvosok és természetvizs gálók vándorgyűlése nemcsak a névben, de a beosztásban és szervezésben is a német rendszert követte. Az angolok nem, ők rendszeresebben osztották be, a mi már a névben is ki van fejezve, a mely ha nem is rövid, de sokat fejez k i : British association fór the advancement of Science. Az amerikai ugyan ezt fogadta e l: American association fór the advancement of Science; a franczia e tekintetben szintén nem vál toztatott : Association fran^aise pour l’avancement des sciences. Ha ezt magyarra akarjuk fordítani,

figyelembe kell venni, hogy a Science a francziában, mint az angolban oly érte lemmel bír, a melyet mi a magyarban neki nem adunk; nálunk a Science egy szerűen tudomány a legszélesebb érte lemben, úgy mint a latinban, ellenben az angol és román népek azt csak a mathematikára s a természettudomá nyokra értik. Lássuk a lényeges különbséget a német és az angol rendszer között. A németek vándorgyűlése, szorosan véve, évi találkozása a német orvosoknak és természetvizsgálóknak, a kik nagy szám ban lévén — a német tudományosság nagy haladottságának megfelelőleg — sok jót s érdekeset előadnak, megvitat nak, a mi az évkönyvben kiadatik. Mindezt csaknem a legújabb időkig, a megelőző években választott két »Gescháfts-Führer« végezte. Olyan határozat nem hozatott, a melynek foganatosítása két vagy több évet venne igénybe. Egészen más az angol berendezés. Itt állandó központi bizottság van, a mely az intézményt időközben is vezeti, a vándorgyűlés hoz oly határozatokat, a melyek véghezvitele hosszabb időre ter jedhet, a mit azután ezen orgánumára b íz; vannak permanens intézkedései is, a melyekről a kinevezett bizottság évről évre jelentést tesz. Keletkezésében a brit asszocziácziónak sok baja volt, a kon zervatív angol szellem felzúdult, a Times világra szóló hasábjai agyon akarták dörögni; most már jó idő óta köz* Felolvastatott a Nagyváradon tartott tiszteletben álló s nagy tekintélyű intéz X X V . vándorgyülé.s zárülésén, 189O augusz mény, a melynek üdvös hatása nemcsak tus 20-ikán.


M. ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK VÁNDORGYŰLÉSE

539

az egyes vidékekre, a hol az impozáns gyűlésnek volt eredetileg tervezve, mely testület megjelen, hanem az egész or hez egyéb természetvizsgálókat csak oda szágra nézve általánosan el van ismerve, csatoltak, ellenben Angliában az orvo annyira, hogy az angol »chic« magával sokat mint ilyeneket, kihagyták, s a hozza tagnak beiratkozni. biológia alá a botanikát, zoológiát, ana A nagy szám annyi, mint nagy jöve tómiát meg a fiziológiát vették csak be. Az amerikai associatio szaporította delem ; a nagy jövedelem mód, a melylyel a tudományok haladására annyit a szekcziók számát. 1. Mathematika, asztronómia. — bír és tud fordítani az annyi ismeretágat felölelő jeles szakemberek angol testü2. Fizika. — 3. Chemia s alkalmazása a lete, mint más hasonló intézmény nem. földmívelésre és az iparra. — 4. Me Engem a brit asszocziáczió megtisz chanikai tudomány. — 5. Geológia, telt eleinte a »foreigne correspondent« s geografia. — 6. Biológia. — 7. Hisztoutóbb Vámbéry-vel együtt a magasabb lógia,mikroszkópia. — 8. Anthropológia. »foreigne member« czímmel, minden 9. Nemzetgazdaság, statisztika. Az orvosi tudományoknak tehát itt évkönyvet megküld, minden gyűlésre meghív s azokban már háromszor részt is csak az elméleti része van felvéve. vettem, utolszor Bath-ban (1888), s Az »Association fran^aise pour ilyenkor a választmány tagja lévén, a lavancement des sciences«, mely most belkezelés menetébe is nyilik alkalmam már össze van olvadva a Le Verrier-től bepillantani. Tagul említtetem a franczia 1864-ben létesített »Association scienassociatio-nál is, szintén kapok meg tifique de Francé« társulattal, még na hívást, melyből már hármat elfogadtam; gyobb keretű. 1. és 2. szekczió: mathematika, utolszor múlt évben Párizsban. Részt .vettem az amerikai associatio vándor- asztronómia. Geodézia, mechanika. — gyűlésén is meghivás következtében 3. és 4. szekczió: Hajózás, Génié civil Montreal-ban (1882); végre régebben et militaire. — 5. Fizika. — 6. Chemia. ellátogattam néhányszor a német orvo — 7. Meteorológia és a földgömb fizi sok és természetvizsgálók vándorgyűlé kája. — 8. Geológia. — 9. Botanika.— sére, és így vannak benyomásaim, me 10. Zoológia, anatómia, fiziológia. — lyek alapján Ítéletet formálok az egyik 11. Anthropológia. — 12. Orvosi tudo vagy másik felett, annak szervezetét mányok. — 13. Agronomia. — 14. Geo illetőleg, a mely egyiknél fejlődést, a grafia. — 15. Nemzetgazdaság. — másiknál inkább stagnácziót idéz elő. 16. Pedagógia. — 17. Közegészség. Lássuk azonban magának az angol Francziaország, mely nem igen szo intézménynek lényegét és az amerikai- kott tudományos intézményeket impor meg a francziában további fejlődését. tálni, végre e vándorgyűléseket oly üd A brit egyesület a természettudo vös intézménynek ismerte el a külföldön, mányok előbbre vitelére 8 szekczióba hogy a brit asszocziáczió alapján meg van beosztva, ezek: honosította, de a német gyűlések mód 1. Mathematikai s fizikai tudomájára az orvosi tudományokat egészben nyok. — 2. Chemia. — 3. Geológia.— is bevette. 4. Biológia. — 5. Geografia. — 6. Nem Ez a fejlődés arra mutat, hogy az zetgazdaság és statisztika.---- 7. Mecha asszocziácziók nem hogy fogyasztották, nikai tudomány. — 8. Anthropológia. hanem szaporították a tudományszako Röviden jelezve: a mathematikai s kat. A nevezett országok mindegyikében természettudományok, valamint alkal vannak külön társulatok, van orvosi, van mazásuk meg a rokon kisegítő ágak van természettudományi, van geológiai, mér nak ide véve. Nevezetes ellentét a német nöki s építészeti stb. s ezek olykor való meg az angol vándorgyűlések között az, ságos szakvándorgyülést is tartanak és hogy a németeké voltaképen orvos a jelzett asszocziácziók mégis évről évre


540

SZABÓ JÓZSEF

jobban virágoznak. Ennek két fontos oka v an : először, mert a különvált tár sulatok ma napság már nemzetközi egyesülésekre is gondolnak, külön válva a mathematikai s természettudományi egyesületek, a dolog természete szerint, kozmopolita irányúak, az asszocziácziókban pedig a tudományágak szolidaritása kap kifejezést; a második fontos ok az, hogy az asszocziácziók szorosan nemzeti keretben maradva működnek s innét a hazával forrnak össze, minden izökben, miből népszerűségük önként folyik. Ma napság a turistaság fejlődik üd vösen és minden vidék, a melyre eljut: nyer, nemcsak mert a természeti, törté nelmi és mű-nevezetességekre a figyelmet felhívja, de módokról is gondoskodik, hogy alkalmasabban lehessen hozzájok jutni. Az alpesi klubbok Európa minden művelt országában valóban nagy szol gálatot tettek a hegyi vidékek meg ismertetésére ; egész könyvtárt lehetne már összeállítani a kiadott munkákból, melyek geográfiái, geológiai, botanikai, zoológiái, gazdászati, vadászati s egyéb sport, de még archeológiái s etnográfiái stb. tekintetben is az ismeret mai állását híven tüntetik ki. Hasonlót mondhatni honunkban a Kárpát-Egyesületekről és csak kívánhatjuk, hogy lelkes vezetőik ne csüggedjenek s igyekezzenek csekély eszközökkel is, de buzgósággal a lehetőt megtenni. Mennyivel fokozódottabbnak kell azonban lenni az érdeknek, ha az orvosi, a mathematikai s természettudomány művelőinek légiója megy egy helyre, s annak közegészségi humanitási érdekeit s természeti, prehisztoriai meg egyéb nevezetességeit a tudomány fényével vi lágítja be. A legtöbb tünemény, a leg több természeti tárgy egy-egy mikrokoszmosz, a melyhez sok oldalról lehet szólni, azt egy ily szaktestület külön böző szempontból vizsgálhatja és ha az eredmények egybevágnak, annak isme rete exaktnak mondható. Bennünket Nagyváradon egy érde kes növény várt, a Nymphaea thermalis. Már Budapesten ki volt szemelve, hogy

e tárgyról szőlani kell. Botanikusok ré gen írnak róla, behatóan foglalkozik vele Nagyvárad Természetrajzában Simonkai is, az illésen egy fitopaleontológus szólt hozzá s annak enigmaszerű megjelenését szép összhangzásban tartva a növény világ geológiai történelmével, kihozza, hogy ehhez hasonló fajokat Franczia országban kövíilve találtak, minél fogva az alsó harmadkor felsőbb táján, az oligoczénben elterjedése nagy volt, ké sőbb területe mindinkább szűkült, végre kipusztúlt, kivéve Nagyvárad mellett a Pecze felső forrástavát, hol még a jég korszakot is átélve, megmaradt; hojzzá legközelebb vidék, hol legrokonabb testvérfaja előfordul, Afrikában az AlsóNilus környéke. Hozzá szólott egy geoló gus is, konstatálván, hogy a hévvíz kréta kori mészből fakad és hogy azon a tájon a harmadkori lerakodások nagy zava rója, a trachiterupczió nem működött, tehát geológiai szempontból be van iga zolva, hogy azon kis öbölszerű medenczében a létezési körülmények változat-, lanul azok maradhattak, a melyek között Nymphaeánk máig fenmaradhatott. Ez a hely Nagyváradra, Magyarországra, de egész Európára nézve is unikum; a nagyváradi vándorgyűlés kiállította az ősszármazási levelet, a melynek alapján a peczeforrási tó Nymphaea thermalis-át a világ épen úgy a geológiai időmérés szerint becsülje, mint becsüli Californiában a Sequoia giganteát (Wellingtonia gigantea), mely ott csak vagy hat liget ben él még, mint harmadkori őseinek végsarjadéka. A magyar orvosok és természet vizsgálók vándorgyűléseinek több fény pontja volt már ; azt az 50 éves történet lapjain ki-ki láthatja. Én reám kettő volt olyan hatással, hogy itt is fölemlítem : Szombathelyen nyilt alkalom egy olyan kisérlet bemutatására, melyhez a körül mények rendkívül kedvezőleg találkozkoztak; ez a Foucault-féle inga-kísérlet. Mi kellett hozzá: egy fenkölt szellemű püspök, a ki arra gondolva, hogy »Coeli enarrant glóriám Dei«, a székesegyház gyönyörű kupoláját rendelkezésre bocsá


M. ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK VÁNDORGYŰLÉSE.

to tta; kellett hozzá három helybeli szak ember, kik nagy avatottsággal, buzgósággal, fáradsággal és költséggel úgy rendezték be, hogy a siker teljes volt. Nekünk a fővárosból Szombathelyre kel lett menni, hogy e nagyszabású kisérlet szemlélésében gyönyörködhessünk. Pá rizst kivéve, a hol Foucault a Pantheon kupolájában csinálta, alig hiszem, hogy a szombathelyihez hasonló módon lett volna .más helyen bemutatva. Buziás-Temesváron 1886-ban időz vén vándorgyülésünk, reám nagy hatást tett egy temesvári polgár azon nyilat kozata, hogy ők a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének sokat köszönnek, mert midőn elődeink 1843-ban ott először gyűltek össze, az orvosok egyhangúlag rosszalták a vizet a sánczokban és a sok láz okozójának nyilvánították. A gyűlés után a katona ság a sánczokat kiszáríthatta s azóta szárazak a közegészség tetemes javára. Szóval a magyar orvosok és termé szetvizsgálók vándorgyűlése az elmúlt félszázad alatt megtette a magáét »az orvosi, természet- és rokontudományok « fejlesztése, terjesztése és népszerűsítése tekintetében; közhasznú intézménynek van elismerve, és mint ilyet, a haza pár tolásába vette. Ha nem volna, létesíteni kellene; de félszázados hagyományként bírjuk, tehát ápolnunk kell és így szabadjon a jövő pályafutásához nehány gondolatot fűzni. Először is óhajtanám, hogy a mathematikai és természettudományi szakok teljesebben legyenek képviselve ; e vándorgyűlések szelleme a szolidaritás az egyes diszcziplinák között, tehát mentői inkább speczializálódnak azok a mívelésben és az életben, annál inkább van érdekökben részt venni egy oly társaságban, a melyben magokat több oldalról érdekelteknek tapasztalhatják, a hol a merev egyoldalúság helyett a rokon szakok támaszát élvezhetik. Alapszabá lyaink V. fejezete említi a többi között a technikai tudományokat. Ezek az al kalmazott mathezis és fizika szülöttei,

541

de azok képviselőivel mindeddig nem találkoztunk. A mint a tátrafüredi vándorgyűlésünkről Angliába mentem, a brit asszocziáczió vándorgyűlésén, B r a m w e l l elnökölt, a mechanikai tudományok e jelese, és elnöki beszé débe oly nagyszerű képeket tudott bele szőni ez óriási haladású technikai ágból, hogy a figyelmet élénken lebilincselte. Van nálunk mérnök- és építészeti egylet, tesznek kirándulásokat is saját szakuk érdekében, de e fontos ága az alkalma zott mathematikai és természettudomá nyoknak a rokon szakok társaságába is bemenve, hiszem, hogy azt olyan jónak találná, mint találják az angol, az ame rikai és a franczia asszocziácziókban a technikai tudományok ottani jelesei. Nem kell ehhez új alapszabály, nem kell ide külön meghivó, a vándorgyűlés tagja mindenki lehet, »ki az orvosi, természet- és rokon tudományokat míveli vagy kedveli«. Kivánom másodszor magoktól a tudomány embereitől, hogy a tudományt ne csak magáért, de a hazáért is szeres sék és míveljék. Ismereteik gyűjtésére és közlésére vándor módjára is érezzenek hivatást. A nagyváradi szakülésen a bo tanikai és a zoológiái gyűjtés és a ma gyarhoni fajok kellő tanulmányozása szempontjából két jeles szakember (Simonkai, Horváth Géza) egyenesen in dítványozták, hogy ezek a vándorgyűlé sek volnának kitünően hivatva arra, hogy a hazánkra különösen jellemző fajokat a szakemberek behatóan tanulmányozzák, s hazánk flórájának és faunájának rész letes jellemvonásait is megállapítsák. Az asszocziácziók virágzásának a közönség nagy részvéte is a föltétele. A magyar érzék a szép, jó s magasz tos iránt, hozzá a vendégszeretet, kapu kat nyitott ugyan mindeddig s fog ez után i s ; de még nincs meg az a szoro sabb kapocs, a mely hogy csak Angliáról szóljak, a közönséget a vándorgyűlések hez fűzi: ez a nagy közönség önérdeke. Angliában a vándorgyűlés az idén már 6o-ikszor tartatik meg évről évre szaka datlanul. Van több város, a melyben


542

SZABÓ JÓZSEF

háromszor is voltak. Az érdeklődés nőttön-nőtt, a Bath-i asszocziáczió több mint 2000 tagot, számlált, mi vagy 12,000 frt jövedelemnek felelt meg. Én részt vettem az ülések alatt és utánok a nagyobb kirándulásokban. Olyan tá volságban, mint Budapest van Nagy váradtól, két városkában szálltunk le, teszem azt Szolnokon és Kisújszálláson, hogy az ottani természettudományi társaságok meghívásának eleget tegyünk. Egyebeken kivül mikroszkópi estélyt rendeztek, hova az egész környékből összejöttek a mikroszkóppal foglalkozó tudománykedvelők a kisebb helyen vagy 20, a nagyobban vagy 6o és mindenki bemutatta azon tárgyakat, a melyekkel különösen foglalkozik. A természettudományok mellékes mívelése szórakozásból és hajlamból sehol sincs annyira kifejlődve, mint Angliában. Az amateur-ök roppant száma az, a mi a brit asszocziáczió virágzását főleg előidézi. Anglia e tekintetben eltér a konti nens országaitól, Németországban, de még nálunk is, mint mondják, a professzori bölcseség uralkodik, Angliá ban ellenkezőleg áll a dolog, a professzori bölcseség, mint csepp a Pecze-patak tavában, elenyészik az amateuri bölcseségben, a tudományok s különösen a természettudományok mívelése a középosztályban olyan általános és egyes ágakban olyan intenzív, hogy e módja a tudománymívelésnek azt idézi elő, hogy a brit asszocziáczió vándorgyűlésein voltaképen a tudomány rendszeres — mondjuk — hivatalos mi velői és a specziálisták találkoznak, ez utóbbiak behatolva oly részletekbe, a melyekbe a rendszeres mívelő behatolni reá sem ér. A nagy részvét innét magyarázható, mert ez a sok tudománymívelő a szellemi érintkezést egyéb tudósokkal óhajtja s érdekében levőnek találja. így azután kifejlődik másoknál is, hogy jó hangzású dicsekedéssé válik azt mondhatni, hogy én is tagja vagyok a brit asszocziácziónak. A tagok ezen kategóriája pénzzel egyaránt járul a vándorgyűlés czéljaihoz,

és így nem csak hogy szívesen láttatnak, de igyekeznek ilyeket lehető nagy szám ban édesgetni. Felismerni őket leg könnyebben a tudományos estélyeken, a melyek reájok altató hatással vannak. A kedves angol nőkről lehetetlen külön meg nem emlékeznem. Ezek tán negyedét teszik a tagoknak; és így a jövedelemnek. Németországban az ilyen amateur közönség csekélyes, nálunk még inkább az. A természettudományok általános mívelése, a mely Angliában a társadalom minden rétegében és osztályában ki nem vesző gyökeret tudott verni, szintén nem egy-két év műve, de annyi bizonyos, hogy az angol vándorgyűlések ahhoz sokban járultak hozzá, és ez az impozáns testület, a melynek tagja rendesen 2000 felé szokott lenni, Angliában nagy missziót teljesít, a tudomány előbbré vitelére hat felette sok irányban, mire úgy pénzereje, mint a szakemberek nagy száma is képesíti; a tudományos téren a selfgovernement egyik hathatós nyilvánulása ez, és innét van, hogy a tudomány férfiainak legfényesebb neveit találjuk a központi választmányban nem kevésbbé, mint a helyi tisztviselőségben, a kik körül a kisebb csillagok örömmel cso portosulnak. A magyar orvosok és természet vizsgálók vándorgyűlése reformon ment már keresztül; az eredeti német szerve zet alapjának megtartása mellett üdvös módon átvette az angol, amerikai és a legújabb keltű franczia vándorgyűlések belszerkezetéből azt, hogy legyen köz ponti állandó választmánya, legyenek szakcsoporti előadások, tudományos es télyek és csak egyféle tagok, mert mi is oda gondolunk, hogy majd a magyar tudománymívelés sportja is megszülemlik s az ilyen speczialistától, akár írt, akár nem, mindegyikünk tanulhat, a szakválasztmány pedig megóv minden rendellenességtől csak úgy, mint ezt Angliában teszi. Vándorgyűléseinket a jövő pálya futására tehát útnak indíthatjuk olyan berendezéssel,, a melv mellett jobban


M. ORVOSOK KS TERMESZ ET VIZSGÁLOK V Á NDO RG YŰLÉSE.

virágzik ezen intézmény három nagy nemzetnél, mint a negyedik nagy nem zetnél, a németnél, a hol ez az in tézmény inkább merev és jóformán csak a hivatalos szakemberekre akar szorítkozni. A magyar közönség jóindulatát és érdeklődését, melyet félszázadon át ta núsított, úgy hiszem, nincs ok félteni; a tudomány mív elés sportjának meghonosulása azonban lassú folyamat; azt nem tehetni fel a mostani generáczióban, hogy a mikroszkóp sikeresen küzdjön meg a kártya-sporttal a végett, hogy ez utóbbi ne kizárólag vindikálja magának a szórakoztató hatást, hanem egymás

543

között megosszák ; a jó lendületnek in duló tanítás, a melyről a nagyváradi vándorgyűlésen a vidéki tanároktól tar tott oly sok jeles előadás valóban örven detes bizonyságot nyújt, feltenni engedi, hogy a természet tanulmányozását, mely az angol egyéniség kiválóságához anynyira hozzájárul, a magyar géniusz nem zedékről nemzedékre szintén előbbre fogja vinni.* Dr. S z a b ó J ó z s e f . * E czikket, t. írójától erre egyenesen fölkéretvén, szívesen adtuk ki. Kiegészítjük ezzel a 253. füzetben közölt tudósításunkat, s tért nyitunk vele a már sokat vitatott, de mindeddig meg nem oldott kérdés további fejtegetéseinek. ‘ Szerk.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. A tengerek hőm érséklete és a földgömb lehűlése. K r ü m m e l

a nehézségi erő törvényei szerint he lyezkednek el, azután meg a meleg el O t t ó »Az óczeán« czímű munkájában oszlásának különbségeit, a mint egyrészt (131 — 165. 1.) tárgyalja a tengervíz mé a szárazföld szilárd kérgének felszínén lyebb rétegeinek alacsony hőmérsékleti és belsejében, másrészt pedig a víz állapotait és az áramlások szülte okokat, tömeg felszinén és mélyebb rétegeiben de egészen mellőzi, hogy milyen hatással találhatók. van a tengerek mélységének alacsony Ismeretes, hogy a víznek legnagyobb hőmérséklete a földgömb középpontjá sűrűsége körülbelül 4 ° C.-nál van. A nak hőbeli állapotaira. Minthogy a kér földgömbre e tulajdonságnak sokkal cse désnek az az oldala nem kevéssé érde kélyebb a hatása, mint azt első tekintetre kes és mintegy az illető fejezetnek ki hinnők; a Föld felszínét borító víznek egészítője, W o e i k o f f nyomán* kö legfőbb tömege sóoldat, a melynek leg zöljük a kővetkezőket. nagyobb sűrűsége jóval a fagyponton A tudósok figyelmét már régóta fel alúl van. Mind a tiszta, mind a sótartalmú víz keltette az a hatás, a mellyel a tengerek a földgömb kiimájára hatnak. Mivel nek legapróbb részecskéi nehézségük azonban más . fizikai tulajdonságát a szerint helyezkednek el, de mindig meg tengernek alig ismerték, mint azt, hogy kell különböztetni azt a vízmedenczét, a nagymennyiségű meleget tud elnyelni, melynek hőmérséklete állandóan na a tengereknek a szárazföld kiimájára gyobb a víz maximális sűrűségénél, attól nagy mértékben mérsékelő hatást tulaj a medenczétol, a melynek hőmérséklete donítottak. A víznek igen nevezetes egész éven át, vagy csak bizonyos hóna tulajdonságait hagyták egészen tekinte pokban alacsonyabb a víz maximális ten kivül. Első sorban a vízcseppek sűrűségénél: Az első kategóriába tartoz mozgékonyságát és azt a törekvését, hogy nak, kevés kivétellel, az összes óczeánok, tengerek és sós tavak, továbbá a trópusok, * »Archives des sciences physiques etvalamint a mérsékelt öv melegebb tájai nak édesvizű tavai. A második kategó naturelies de Généve« 1887.


544

APRÓ KÖZLEMÉNYEK.

riába valók a h id egeb b v id ék ek csek ély számú sós- és édesvizű tavai. W o e i k o f f , tek in tetb e v év e a víz hő átbocsátó tulajdonságát és a víz-részecsk ék m ozgékonyságát, m egvizsgálta, hogy m ik ép en oszlik m eg a hő az em lített k ét féle m ed en czéb en ? K ísérletei azt ered m ényezték, hogy ama víz-m edenczékben, a m elyekn ek hőfoka m indig 4 U, vagy több, a feltételek igen ked vezők arra, h ogy a felszín hőm érséklete elég magas, a m élyebb rétegeké és az egész víz töm egé p ed ig alacsony legyen. A z effajta m ély vizek igen h id egek nem csak a m élységben, hanem egész tö m e g ö k b e n ; különösen áll ez az óczeánokra, a m e lyeknek hőm érséklete sokkal alacso nyabb, m int a szárazföldi tavaké és a föld közi tengereké. A m ásodik kategóriába tartozó vizek, vagyis a 4 foknál alacsonyabb hőm érsékletűek, am azoktól eltérő v iszo nyokat tüntetnek fel. A legtöb b effajta tó vizének hőm érséklete a m élységben, valam int az egész töm eg k ét harm ad részében körülbelül 4 °, a felszínen p ed ig télen h idegebb, nyáron m elegebb. Az oczeánok m élyebb rétegeiről m egfigyeléseink m ég nem nagy számúak, d e az ed d igi észleletek, a m elyek a 3 0 0 0 m éternél m élyeb b trópusi oczeánokra vonatkoznak, oly annyira m eg egyezők, hogy m egleh etős bizonyosság gal állítható, hogy az oczeán ok hőm ér sékletére talált közepes hőm érsékletet további búvárlatok alig fogják lén y eg e sen m ódosítani. A z újabb oczeánografia egyik leg n evezeteseb b vívm ánya az, h ogy m eg tudtuk, hogy a trópusi óczeán ok töm e gén ek m ilyen roppant m en n yisége h id eg víz. V ájjon honnan ered h et ez az alacsony h őm érsék let ? M inthogy a felszínről sem m iképen sem , k özel fekszik az a föltevés, hogy az alacson y hőm ér sék letet a sarki tengerek áramlásai ok oz hatják. D e m i lehet ez áram lásoknak az oka? E lég g é b ebizon yíth ató m ost már, h ogy ez áram lásoknak oka a szél. V annak ez elm élet k ö v ető i k özt m ég

olyanok, a k ik tagadják azt a lehetősé get, h ogy a víz különböző sűrűségéből áramlatok k eletkezhetnek. C r o 11 véle m én ye szerint példáúl a hőm érsékleti k ü lön b ség kisebb, hogy sem az lehet séges volna. E gyeb ek közt D u b u a t ama k ísérleteire is tám aszkodik, a m e lyek szerint a víz 1 : 1 .0 0 0 ,0 0 0 lejtés m ellett már nem áramlik. A laborató riumban végzett kisérletek azonban, m ondja W o e i k o f f, ilynem ű kérd é sek b en nem dönthetnek, sőt téves k ö vetkeztetésekre vezethetnek, mert az id ő hatását egészen tek in teten kivül hagyják. A sarki és az egyen lítői tengerek vize közt k ülönbség a sűrűségben oly hosszú id őn át volt, hogy a víznek az ellentállást le kellett küzdenie és áram lásoknak k ellett keletkezniük. A nn yi bizonyos, hogy az áramlások rendkívül lassúk és ha az óczeán m élységére száll hatnánk alá, ez áramlást alig tudnánk m egfigyelni. Sebességük inkább a glecserek seb esség év el hasonlítható össze, m int az óczeán ok felsőbb rétegeinek áramlásával. Szám os ok késztet arra a feltevésre, h ogy a trópusi óczeánok legnagyobb töm egét tevő h id eg víz a déli sark ten gerek b ől ered. A trópusi tengerek és a d éli sarktengerek közt széles és m ély összek öttetések vannak, az északi sarktengerek ellenben inkább a közép szélesség ek m int az A tlanti-óczeán felé nyíltak és arra felé is k evésb b é, m int a d éli sarktengerek. A z Indiai-óczeánt példáúl észak felé száraz föld zárja el, a C sendes-óczeánt p ed ig az északi sark tengereivel csakis a keskeny és nem n agyon m ély Behringszqros k ö ti össze. A z óczeánok közt az A tlanti-óczeánt tanulm ányoztak legjobban és itt azt találták, h ogy a hőm érséklet körülbelül 1 0 0 0 m éternyi m élységb en a 4 0 -ik d é li szélesség i foktól a 4 0 -ik északi széles ség i fok ig m egleh etős egyen letes mérték b en növekszik. A m ott a víz hőm érsék lete m ég csak 3 °, em itt már 8 °, a m iből világosan az következik, hogy az óczeán b a a h id eg víz legnagyobb töm ege d élről jön, nem p ed ig északról.


.APRÓ KÖZLEMÉNYEK.

M egmagyarázzák ezt a tényt a sarki tengerek geográfiái viszonyai. A z északi félgöm b tengerei általában k evésb b é m élyek és inkább vannak szárazfölddel körülvéve. E z a körülm ény, valam int az is, h ogy nagy m ennyiségű éd es vizet visznek beléjök a folyók, okai annak, m iért k ép ződ ik felszínökön több jég és m iért állandóbb ez a jég, m int másutt, m ert m en nél kiseb b terjedelm ű és cse k élyeb b valam ely tenger, annál k evésb b é törhétik és szórhatják szét je g ét a szelek. A z északisark tengerein a jég az év nagyobb részében állandó. A jeg et hó, tehát rossz h ővezető borítja, a m ely m integy véd i a jeg et az olvadástól, a vizet p ed ig a hidegségtől. N yár v ég én a hó- és jégtöm egek elolvadásából a tenger felszínére nagy m ennyiségű k evésb b é sós víz jut, a m ely m egint csak hozzájárúl ahhoz, hogy a fagy beálltával a tengeren jég k ön n yeb b en képződjék. A d éli sarktengerek m élyebbek, kiterjedtebbek s h evesebb szeleknek és áram latoknak vannak kitéve. A d éli szélesség 50-ik fokától a 7 ó ik i g a szárazföldnek m ajdnem tök életes hiánya és ennek következtéb en a b eléjök folyó nagyon csekély m ennyiségű édesvíz, s a szárazföldről jö v ő szeleknek hiánya magyarázza meg, h ogy m iért kép ződ ik ezen tengerek felületén aránylag igen kevés jég. Ism eretes, hogy az északi szélességek alatt a tengereken leginkább »j ég m ező k « úsznak, vagyis a víz fel színén k épződött jég, a d éli szélességek alatt p ed ig »j ég h eg y ek «, vagyis a ten gerbe szakadt glecserek töred ék ei. A déli sarktengerek felszínén k ép ződ ő jég nem lehet olyan szilárd és olyan állandó, m int az északi sarktengerek jege, m ert a szelek és az áramlatok egyre tördelik és id e s tova hányják. A d éli szélességek alatt a tengerek vizének hőkisugárzását télen nem v éd ik nagyobb terjedelm ű hó- és jégtöm egek. T élen tehát nagy a hő veszteség, rende sek a h id eg vizet a m élyeb b rétegekbe vivő visszatérő áram latok, valam int ama rendkívül lassú horizontális áramla tok, a m elyek a vizet az egyen lítő felé, Természettudományi Közlöny. X X II. kötet. 189 0 ,

545

ső t m ég azon túl is viszik, m ert az északi szélesség 0 fokától a 3 5 -ik fokig az A tlanti-óczeán nagy m élységein ek hid eg vize alig jö n m áshonnan, m int a d éli fél göm b sarkvidéki részeiről. A d éli félgöm bön, a m ondottak sze rint, n agy terjedelm ű, jégtől többék ev ésb b é m entes tengerek vannak, a m elyeknek hőm érséklete a vízoszlop egész m agasságában m ajdnem egyenlő, h elyeseb b en m ondva, igen k evéssé el térő. Sir J a m e s R o s s exp ed icziója a tenger h őm érsékletét nyár derekán a d éli szélesség 6 0 -ik fokáig 0 alattinak találta, a 6 5 -ik foktól továb b p ed ig 1 fok alattinak. E z az ered m én y rend kívül k ed vező feltételekre vall a hó kép ződ ését illetőleg, mert az elpárolgás oly alacsony h őm érsékleteken törté nik, h ogy gyakrabban léssz b elő le hó, m int eső. Innen vannak a roppant terje delm ű hóm ezők és glecserek, a m elyek nek az óczeán felé fordúlt v ég ső részei hű tőleg hatnak az óczeán vizére is. Más állapotok vannak az északi fél göm b ön , a m elynek óczeánjait a trópu sokról jö v ő tengeráram latok m elegítik és a hol a sokkal m agasabb h őm érsék leten történő elpárolgás az eső k ép ző d ésén ek kedvez. E félgöm bnek h id eg ten gereit hón ap ok on keresztül szakadat l a n t jég borítja, a m elyen a h óréteg annyira lehűl, h ogy az elpárolgás m ajd nem sem m i. A m ondottakból következik, h ogy a jég g el nem borított tengerek a sarkok körül a földgöm bnek n agy m ennyiségű m elegveszteséget okoznak, m i a m élyeb b rétegekben, a hol a hőm érsékletre a N ap hatással nin csen , állandóvá lett. A hőveszteségn ek már roppant hosszú id ő óta k ell tartani, h ogy olyan ren geteg m ennyiségű h id eg vizet eredm ényezzen, a m ely m ég a trópusok alatt is n agyob b töm egét teszi az óczeánoknak. A m ióta szerves élet van a földön, azóta a föld göm b k étség kivül az óczeánok révén vesztette el m elegét, a mire az óczeánokat m egtöltő sóold atok fizikai tulajdon ságai is utalnak. A földgöm bnek lén y e g éb en már 35


546

A PR Ó KÖZLEMÉNYEK,

régóta m eglevő földrajzi állapotaiból arra le h e t következtetni, h ogy a föld göm b m elegét leginkább a d éli félgöm b óczeánjai révén vesztette. A z északi fél göm b tengerei e tek in tetb en sokkal kevésb b é fontos szerepet játszanak ; legk evésb b é fontosat p ed ig a kontinensek. E zekn ek felső rétegei, úgylátszik, már régóta m egállapodtak, a k özép p on ti m e legből p ed ig révükön m ost már nagyon k evés vész el. M ásképen áll a d olog a tengerekre nézve, a m elyek útján a föld göm b m ég m in dig m eleget veszít. A m elegveszteség n yilvánulhat: i. az óczeánok m élységén ek sokkal ala cso nyabb h őm érsék letéb en ; 2. a h id eg rétegek nagyobb vasta g sá g á b a n ; 3. a felsőbb rétegek alacsonyabb h őm érsék letében. A két első tényező a legfon tosab b és alapos az a feltevés, h ogy a földgöm b m ég nagy m ennyiségű, calóriákban ki nem fejezhető m eleget veszít és fog m ég veszteni, a m íg a k özép szélességek és a trópusok felsőbb rétegei a veszteséget jelentéken yen m eg fogják érezni. Igen valószinű tehát, hogy a faunára és flórára m ég sokáig m arad m eg a régi hatás. D r . Szt. H .

A z a r iz o n a i m e g k ö v e s ü l t e r d ő r ő l. N em csak A m erikának, de bizonyára az egész világnak egyik ritka term észeti nevezetessége a m egkövesült erdő A rizonában, a m elyet több év v el ezelőtt fed eztek ugyan fel, d e m ost kü lön ösen azért em legetn ek sűrűbben,* m ert az elkovásodott fákat gyönyörű színjátékuk miatt már ipari czélokra is használják. A z E gyesült-Á llam ok A rizona terri tórium ának A b ach e kerületében az »A tlan tic and P acific R ailroad « Corizza nevű állom ásától n yolcz m érföldnyire (H olbrook-tól 2 4 mfdre) van a szóban forgó nevezetesség, amerikai m egn eve zéssel, a »C halcedon-Park«. A m egkövesült erdő vagy 1 0 0 0 acrenyi területen vulkáni ham uból és lává ból em elkedik ki. A z egyes fák az egész terület terjedelm ében a k ép zelhető leg * L. Természettudományi 1890 januáriusi füzet. 44. lap.

K özlöny

kü lön féléb b helyzetek b en vannak. E gy 5 0 m éter hosszú fa több egyenlő hosszúságú darabokra van törve, akár csak a prehisztorikus erdőlakó fűrészelte voln a szét. E g y óriási nagy fa számtalan darabra tördelve úgy fekszik ott, mintha valaki évekig kü lön ösen foglalkozott volna vele, h ogy egyrészt apróbb-nagy o b b kavicsokat, azután m eg egészen szabályos koczkákat, nagy gondosan alakított tuskókat és csiszolt felületű szép tárgyakat k észítsen belőle. Ezt k étségen kivül a forró és h id eg víznek k ö lcsön ös hatása okozta, a mint felváltva a fa hasadékaiba került. A park legm agasabb pontja vagy 6 0 m éter nyire em elkedik a terület szintája fölött és onnan az egész erdő áttekinthető. V an néhány 4 8 m éter hosszú és 3 m éter vastag fa. E gy fadarab átm érője m integy 2 V2 méter, hosszúsága 3 m éter és súlya n éhány to n n a ; fája ered etileg legalább is 6 0 m éter magas lehetett. A pró, néhány centim étertől egy m éternyi átmérőjű darabok, 1 0 — 5 0 0 kilogram m súlyúak. C sodálatos a fáknak kitűnő á lla p o ta ; évgyűrűik olyan tisztán észrevehetők, hogy m inden laikus rögtön fáknak ism eri fel őket. A park n evezeteseb b pontjait külön n evek k el jelö lték m eg. Igen érdekesek az »A gator Natural B rid ge«, az »AgatG ulch«, az »A m ethyst-P oint«, a »Fort Jasper« stb. A legérdekesebb és a maga n em éb en páratlan pontja a parknak az első helyen em lített »Natural B ridge«, a hol egy achátszerű anyaggá k övesed ett fa 4 5 m éter m ély és 2 0 m éter széles canont hidal át és m ég vagy 15 m éter hosszú darab a föld ön terül belőle. E red etileg 4 0 m éternél jóval hosszabb le h e te tt; közepes átm érője 1 méter. A hol a fának kérge hiányzik, ott majd jellem ző achát-, majd jászpiasz színek láthatók. A fák többnyire színesek, m ég pedig vörös, sárga, barna és zöld színekben pom páznak. Akárhány egészen tarka a legkü lön féléb b színektől. Igen szépek azok a fák, illető leg darabjaik, a m elye k en az egyes színek észrevétlenül mén-


547


nek át más színekbe, vagy a h ol k ét szín közt a határ éles. F okozzák szépsé güket és a hatást a bennük található csillogó kvarczkristályok, ritkábban am e tisztek. A törzsek b elsejéb en kisebbnagyobb üregeket tölten ek k i kvarcz-, am etiszt- és calcitkristályok. D u d 1e y m ikroszkópi preparátu m odon tanulm ányozta a fák szerkezetét és Araucaria-nak határozta m eg őket. K ülönösen az Araucaria excelsa-hoz állanak közel, a m ely fa ma N orfolkszigeten (Ausztráliától keletre) él. T ö b b ről azt találta, hogy hasonlítanak a Junipe?'iLS virginianá-hoz, a m ely a leg délib b vidékeken nő. N éhány törzsön a fán élősk ödő gom ba nyom ait is észlelte, a m ely nyom ok jelen léte rendesen a fák színpom pájának csök k en ésével jár. D

r

. Szt. H.

A

k o n y h a só te r m é s e é s fo g y a s z t á s a M a g y a r o r s z á g o n . E K ö z lön y 2 4 5 -ik (1 8 9 0 januáriusi) szám á ban érdekes közlem ény volt »A világ konyhasó-term ése és fogyasztása« czí m en ; ez indított arra, h ogy össze hasonlítás k edvéért hazánk k on yh asó term ésére és fogyasztására vonatkozó hivatalos adatokat itt röviden össze állítottam , a m elyek et az országos m a gyar statisztikai hivatal kiadványaiból m erítettem . A z idézett adatok 1 8 8 2 -tő l 1888-ig, tehát hét évre terjednek. A konyhasót hazánkban jelen leg k ilencz helyen b á n y á sszá k : a kolozsvári kerületben a deés-aknai, maros-ujvári, parajdi, tordai és vízaknai bán yáb an ; a máram arosszigeti kerületben a róna széki, sugatagi és szlatinai b á n y á b a n ; ezekhez járúl a sóvári sófőző. E h ely e ken a konyhasót, a m elyet m int kősót, ipari sót és főtt sót különböztetnek m eg, összesen a következő (m éterm ázsával kifejezett) m ennyiségben b á n y á sztá k : Év

K ő só

Ipari só

1882 1883 1884 1885 1886 1887 1888

1.498,171 1.477,187 1.473,392 1.511,080 1.407,435 1.492,100 1.523,896

74,255 48,940 53,969 55,277

Főtt só

66,867 72,241 68,106 63,268 5<>>322 64,463 43,974 62,909 48,877 64,726

Összesen

1.639,293 1.598,368 1.595,467 1.629,625 1.522,220 1.598,983 1.637,499

q. » » » » » »

A hivatalosan k ö zzétett és e d d ig elé 1 8 7 2 -tő l 1 8 8 8 -ig terjedő kim utatások b ó l k iveh ető, h o g y e 17 év alatt az é v i összes sóterm ésnek m axim um a az 1 8 8 2 . évre esik 1 .6 3 9 ,2 9 3 m éterm ázsá val, a m inim um a p ed ig az 1 8 7 5 . évre I -I 0 5>393 q--val. A fogyasztásra vonatkozólag m eg jegyzen d ő, h ogy hazánkban több sót fogyasztanak, m int a m ennyit bányász nak, a m i csak úgy leh etség es, h o g y éven k én t tetem es sóm en n yiséget m ás honnan, névszerint az ausztriai tartom á n yo k b ó l hoznak be. E behozatal év ről évre k evesb ed ik . D e van, változó m ennyiségű, k evés kivitelünk is, n é v szerint Szerbiába, B oszniába és általában a B alkán-félszigetre. A m. k. statisztikai hivataltól közzétett árúforgalmi kim u tatás szerint a konyhasónak behozatala és k ivitele a n evezett h ét évb en a k ö v et k ező vo lt: Ev

B ehozatal

Kivitel

1882 1883 1884 1885 1886 1887 1888

129,608

162,408 93,411 10,709 7,210 2 I >995

1 3 8 ,5 5 4

144,780 93*977 8 3 ,8 1 3

47,139 44,391

q. » »

» » 1 4 ,9 ” » 29,138 »

H a a k ivitelt a behozatalból levonjuk, a behozatalnak fö lö sleg ét kapjuk, a m ely az országban a fogyasztásra maradt, k i véve az 1 8 8 2 . évet, a m elyben a k ivitel a behozatalt 3 2 ,8 0 0 q.-val múlta fölül. H a a fölösleget a term éshez számítjuk, azt a sóm en nyiséget kapjuk, a m ely az illető évb en rendelkezésünkre állott, és valószinűleg el is fogyasztatott. E só m en n yiség v o lt : az 1882. évben » 1883. » »

1884.

» 1885. T> 1886. » I887. » 1888.

1.606,493 q. 1.643,511 »

»

1 .7 2 9 , 5 3 8

»

» » » »

1.716,392 1.584,038 1.631,211 1.652,752

V » » »

E szerint általában m int közepes érték 1 .6 5 1 ,9 9 1 q. k onyhasó esik egy-egy évre. H o g y e fogyasztott összegb ől m eny n yit használtak fel m int fűszert, m ennyit


54«

A PRÓ KÖZLEMÉNYEK

ipari czélokra, m ennyit a m ezőgazdaság ban, az állattenyésztésre stb., arra hiá n yoznak a k ellő részletes adatok. H a az egész sóm en nyiséget egyen lően elosztjuk az ország n ép e között, a m ely a hivatalos népszám lálás szerint 1 8 8 1 januárius i-jé n 1 5 .6 4 2 ,0 0 3 egyén b ől állott, egy-egy egyénre 10*56 kilo konyhasó esik m int évi fogyasztás. B e r n á th J ózsef.

Az állati meleg forrásáról.

B e rt h e 1 o t a párizsi akadém iának az állati m eleg forrásáról a k övetk ező érdekes közlem én yt terjesztette e l ő : M ihelyt L a v o i s i e r fölism erte, h o g y az állati m eleg javarészben égési tü nem ényből származik, azonnal fölvetette m agában a kérdést, hogy vájjon az elég és m agá ban a tüdőben m egy-e végb e, ugyanott, a hol az oxigén elnyelőd ik , a szénsav p ed ig eltávolodik, vagy p ed ig a szerve zet egészéb en ? — az oxigén felszívó dása ez esetben az elégést m egelőző chem iai folyam at útján történvén. L avoisier nézete ez iránt többször vál tozott. A z im énti alternatívát 17 7 7 ben fölállítva, későb b , az állati m eleg ről szóló m unkájában, a m elyet L ap 1 a c e-szal közösen ad ott ki, biztosan vélte állíthatni, hogy az elég és m agában a tü dőb en történ ik ; azonban néhány évvel utóbb, S é g u i n - n e l együtt vég zett, a lélekzésre vonatkozó kutatásai közben ism ét felújultak régi k ételk ed é sei. A zóta már ez a k érd és el van d ö n tv e; eld őlt azzal, hogy fölfedezték a vér sejteknek az oxigénre való hatását és a haem oglobin ama hajlandóságát, hogy e gázzal a tü d őb en csek ély állandóságú vegyü letet alkot, a m ely az oxigén t elszállítja a szövetek belsejébe, és ott k ön n yen áten ged i a szervezet különféle oxidálható anyagainak. B e r n a r d fölfed ezései azon analóg vegyületről, a m ely a szén oxid és haem oglöbin egyesü léséb ől származik, m ég szaba tosabban m eghatározták a vérsejtek chem iai szerepét. D e azért az alapvető kérdés, a m ely a m eleg-term esztés h elyének m eghatáro zására, és a tüdőn ek s a szövetek n ek

abban való résztvételére vonatkozott, kisérleti adatok hiányában, m égis el d ön tetlen maradt. E zek et az adatokat iparkodtam k isérleti úton m egállapítani. E végből m egm értem azt a m eleget, a m ely akkor válik szabaddá, m ikor az oxigént a vér felveszi, s m ielőtt m ég ideje volna ott szénsavat létrehozni. E z a kisérlet fölötte k é n y e s ; először is a felvett oxigén súlyá nak s a szabaddá váló m eleg m ennyisé g én ek csek élysége, valam int a szénsav eltávolítása miatt, végre azon nehézség nél fogva is, a m ely m ind e m érések p ontos és egyidejű végzéséb ől ered. E zúttal csak a végeredm ények el sorolására szorítkozom ; e szám ok aligha nem határosak azokkal, a m elyek a vérnek o xigén n el való telítettségét feje zik ki. 1 0 0 térfogat vér az egyik kísér letkor 2 0 ’2, a m ásik kísérletkor 18*5 térfogat oxigén t vett fel. A szabaddá vált m elegm ennyiség, vonatkoztatva az oxigén m olekulasúlyára, (O 2 = 3 2 gramm), az első kísérletkor + 14*63 caloriát a m ásodik » + 14*91 » átlag + 14*77 caloriát ért el. E z a m en n yiség tetem es és ha sonló a valód i hip eroxid ok képződési m elegéhez, a m ely vegyü letek csek ély fokú chem iai rokonság következtében jön n ek létre, m iként az ezüstoxid, a m elynek k ép ződ ése alkalmával 32 gr. oxigénre pontosan + 14*0 caloria mu tatható k i; vagy a bárium hiperoxidra 24*2 caloria; s m ég inkább az ólom hiperoxidra + 24*5 caloria, s így tovább. M ielőtt az eb b ől eredő következteté sek et az állati m eleg szem pontjából vizsgálni kezdenők, soroljuk föl azon analóg m érések eredm ényeit, a m elyeket szén oxid d al és vérrel végeztem két m érésből, a m elyek n ek egyikét 24, má sikat 48. órával előbb felfogott vérrel hajtottam végre. CO = 28 gr. felvétele után -f- 18*0 caloria, illetőleg -f- 19*4 caloria, átlag + I ^*7 caloria volt az eredm ény. E z a szám m egfelel annak, a


APRÓ KÖZLEMEXYEK.

m elyet az oxigénnel észleltünk, csak h ogy valam ivel nagyobb, a m int g on d oln i is le h e te tt; m inthogy egyrészt a szénoxidnak haem oglobinnal való vegyülete ép o ly bom lékony, m int az o x ig é n é ; m ás részt p ed ig a szén oxid ki b iija az oxigént ez utóbbi vegyü letb ől szorítni és h elyébe lépni. A z észlelet tehát iga zolta az elm élet föltevéseit. V izsgáljuk már m ost a vérnek o x i gén n el váló vegyületét. A fenti 14*8 caloria az oxigén reakcziója folytán fölszabaduló m eleget csak annyiban fejezi ki, a m ennyiben e reakczió m agá ban a tüdőben m egy végbe. Csak m int egy hetedrésze az a szén oxid ácziójáb ól származó m elegnek, ugyanakkora súlyú oxigénnel ( + 9 7 * 6 5 caloria), a m ely égési m eleg, az állati m eleg m egközelítő becslésére, köztudom ásúlag, az első ala pot szolgáltatta. A z állati m eleg tehát k é t . részre b o m lik : az egyik, a k isebb rész, az eg ész nek m integy h eted e, m agában a tü dőben válik szabaddá, az oxigén felszívódása k ö v e tk eztéb en ; a töb b i hat h eted csak a szervezet belsejében képződik, a szo rosabb értelem ben vett oxid áczió és hidratáczió folyam atai közben. Szükségtelen tovább fejtegetnem e meghatározás jelen tőségét, a m ely m ost először oldja m eg az állati m eleg m eg oszlásának egy század óta fölvetett kér dését. E z a kérdés viszont egy m ásikat ve tett fölszínre, a m ely a vér hőfokának a tü dőb en való em elk ed ése körül forog, s a m elyet idáig k ü lön b özően fejtettek meg, a m int hogy máskép nem is le h e tett ; mert a fent közlött új adatokra tá m aszkodva ki fogom mutatni, hogy a vér a tüdőben majd lehűl, majd föl m elegszik, a külső levegő hőm érsékleté nek és vízgőz-tartalmának változása szerint, d e kétségk ívü l a szervezetnek norm ális vagy beteges állapota szerint is. D e — norm ális viszonyok közt — úgy e fölm eleged ések b en , m int lehűlé sekben, nem igen mutatkozhatik na gyob b eltérés egy tized foknál, a mi megmagyarázza azon nehézségeket, a

5 4 9

m elyekre a fiziológusok akadtak, m eg akarván m érni e változásokat. D e térjünk a részletekre. A 14*8 caloriát szigorúan lehét a l kalm azni azon m elegre, a m ely 32 gr. oxigén n ek fölvétele alkalm ával a tüdő b en fejlődik, az esetben, ha a légkör n ed vességgel telített, hőm érséklete ped ig egyenlő a vérével, vagyis m integy 3 7 0. A trópusi v id ék ek en e föltételek gyakran bekövetkeznek, a m int E g y ip tom felföldjén, A sszuánban, m agam is. észleltem egykor, éjféltájban, a N íluson. D e e 14 8 caloriából levonan d ó m ég az elő b b oldatban lévő szénsavnak gázzá változásakor eltűnt m e le g ; erre n ézve a tiszta vízben felold ott szénsavnál észlelt szám ot fogadván el, a szénsav térfogatát p ed ig körülbelül eg y en lő n ek vévén az oxigén ével, ez a levonás + 5 6 caloria, s így a tén yleg szabaddá váló m eleg m en n yiség + 9'2 caloriára apad. E z esetb en a vér hőm érséklete a tü d őb en nem egész egy tized fokkal emelkedik, plazm ában való gazdagságánál fogva, a m elyet e sűrűségi szám : 1*057, fejez k i ; m ég inkább em elk ed n ék a vér h ő foka a tüdőben, ha a vízgőzzel telített külső levegő hőm érséklete m agasabb volna. T együ k fel ellen b en , hogy a külső h őm érsék let 0 ° , a levegő teljesen m ent a vízgőztől, s h ogy a k ileh elt, vízgőzzel telített levegő p ed ig a vér hőfokával egyen lő m eleg, t. i. — 3 7 u ; tegyük föl továbbá, hogy a vér a levegő o xigén jé nek 4 századrészét veszi fel, adván h e lyette 4 századrész szénsavat. E z eset ben a szám ításból az tűnik ki, hogy a le v eg ő fölm elegítése 6*o caloriát, víz gőzzel való telítése p ed ig -f- 15*0 ca lo riát kiván, a m i összesen -f- 21*0 calo ria. A tü dőben m egforduló m elegm enyn yiség tehát + 9 * 2 — 21*0 = — 11 *8 caloria, a m i a vér hőm érsék letén ek körülbelül tizedrész foknyi csökkenését hozza magával. A z oxigén felvétele, e szerint, a vér h őm érsék letét a tü d ő b en növeszti, a szénsavnak és vízpárának gőzzé változása ellenben apasztja. A körlég hőm érséklete majd az egyik ,


550


majd a m ásik törekvésnek kedvez, a szerint, a m int az élő szervezet hőfoká nál alacsonyabb vagy magasabb. A m i éghajlatunk alatt a norm ális életfö ltételek e szélsőségek k özött m int eg y középútat tartan ak ; k önnyű volna kim utatni, hogy, ha a lev eg ő hőm érsék lete belehelésk or i 5 °, és csaknem telítve van vízgőzzel, k ileh elésk or p ed ig 3O 0-ra fölm eleged ve hagyja el a tü d őt — a m i körülbelül m egfelel a nálunk észlelt át lagos életföltételek n ek — akkor a tőle elő id ézett hatások, a vér hőm érsék letét illetőleg, csaknem m egsem m isítik egy m ást, a term észetnek azon k ieg y en lítő törekvésénél fogva, a m ely od a irányúi, h o gy az életm űköd ések ingadozását le hetőleg szűk határok k özé szorítsa. D e e részben nagyon k ü lön b öző föltételek et lehet m egvalósítani, főkép b eteges álla potok szám bavételével, a m elyek a vér től a levegőb ől elvon t ox ig én n ek v i szonylagos m en n yiségét h ol növelik, hol csökkentik. N em akarok tovább m enni e k érd é sek kutatásában, a m elyek az ox ig én n ek a vértől való fölvétele közben tén yleg fölszabaduló m eleg szám beli m eghatáro zása vetett föl. A fiziológusok nálam nál job b an m egfelelhetnek e kérdésekre. G. S.

A vas szerepe az állati szer vezetben. A vasnak régóta nagy je len tő sé g e t tulajdonítottak az állati szerve zetb en , a m it az orvosi gyakorlat is m ind untalan szem beszök ően igazol, m időn a szegényvérűség eg y es eseteib en vas készítm én yek bevélelére gyors javulás áll be. A vasat tén yleg sikerült is a vér ben állandóan kim utatni, m iből azután az az általánosan elterjedt n ézet k eletk e zett, hogy a vasnak tulaj d o n k ép en i végczélja a szervezetben a vérképzés. A zon ban S c h n e i d e r R . Berlinben, újabb terjedelm es vizsgálataival kim utatta, hogy a vasnak sokkal kiterjedtebb és általánosabb szerep jut az állati szerve zetben. A vas jelen létére n ézve át vizsgálta az összes állatosztályokat, a legkülönb özőbb szerveket és szöveteket. E kiterjedt vizsgálatok ered m én yét

röviden a k övetk ezők b en foglalhatjuk össze. M indenekelőtt föllelte a vasat szá m os önálló sejtben, úgy a protoplazm á ban, m int a sejtm a g b a n ; csakhogy ez utóbbiban b ő v eb b en ; a legtöbb állat szöveteib en és sejtjeiben is sikerült k i mutatnia. A szerveket illető leg a máj ban és lép b en talált legtöbb vasat, az után a b élben, vázrészekben, vesékben, bőrm irigyekben és a legkülönbözőbb kutikuláris k épződm ényekben. A legérd ek eseb b eredm ényt a szö vettani áttekintés adta, a m ennyiben k i tűnt, hogy az izom- és idegelemekben soha

sincs vas, a kötőszöveti elemek pedig tekin télyes mennyiséget tartalmaznak. A k ötőszövet az állati szervezetnek váza, összek ötő alaptevő anyaga, m ert id e tartozik a csont, porcz, id e m ind azon k épletek, m elyek a szervezet h éza gait kitöltik, m elyek az egyes szervek vázát a lk o tjá k ; erre a passzív szerepre nem k ell egyéb, m int m egfelelő összeállású és töm öttségű a n y a g ; ha m ost ta pasztaljuk, hogy a vas ép ezen szövetek állandó a lk a trésze; a k övetkeztetés ö n k én yt kín álk ozik : a vas szerepe ama szö

vetek szilárdításában, keményítésében á l l ; ez a szerző okoskodásának lényege. A vasnak e szilárdító hatását az állati szövetek b en nem szabad eg y e n e sen e fém ism ert tulajdonságaiból m a gyarázni, am ennyiben ott nem is fém , hanem oxidállapotban van je len ; úgy k ell képzelni a d olgot, h ogy a szerves alapanyagot áthatva, ezt, úgy m int más esetek b en a m ész, ellentállóbbá teszi. A vasnak e szerepe m ellett szól a kutikuláris k ép ződ m én yek b en és a fo gakban való jelen léte is. A k özön séges folyam i rák petéinek külső burka b ő vastartalm ú; ez a burok a bőr kutikulájára folytatódva, a petét az anyaállathoz erősíti. E red etét bizo n yos m irigyeknek a levegőn megszilár duló v á la d ék á b ó l veszi. Ép ez az anyag, a m ely egyrészt a petén ek az anyaállat hoz való rögzítésére, másrészt a p eték védőburkáúl szolgál, kiváló m ennyiségű vasat tartalmaz. *


RÉGI M AGYAR MEGFIGYELÉSEK.

A fogakat illető leg kim utatta a szerző a vas jelen létét valam ennyi hal és k ét éltű fogaiban, és p ed ig főleg a fogak hegyében és koronájában. H a m ost tekintetbe vesszük, hogy a halak és k ét éltűek fogain zom áncz nincs, h elyét p e dig bő vastartalm ú szövet pótolja, m eg győződünk a vas általános szövet

551

kem ényítő és töm örítő hatásáról. E tény általános értékén m it sem csorbít az a körülm ény, h ogy a rovarok osztályában m ajdnem teljesen hiányzik a vas, m ert ezt kivéve, valam ennyi tö b b i állatcsoportban általánosan elterjedt és m indenütt az im ént kifejtett jelen tősége van. (H um boldt.) T. K.

RÉGI MAGYAR MEGFIGYELÉSEK. 249. Sáskák. Az utolsó három év (1747,a9 másika a9 Tiszán innen, Báts és Bodrog, a’ harmadika pedig a Dunántul, Tolna és 1748, 1749) másként még azon nagy pusz Baranya Vármegyékben telepedtenek-meg, tításokról is nevezetes, melyeket a keletről és ugyan ott, tojásokat a’ földben hagyván, hazánkba átköltözött és az országot széltében-hosszában ellepett sáskák vittek végbe ; Mind szent és Sz.-András Havaiban a1 szél vészes idő miatt, mind egyig el-vesztenek.« miről a krónikás a nevezett helyen, követ »Azon földben hagyott tojásokbul, Sz. kezőkben emlékezik meg : Ivánv Havának kezdetén, számtalan apró »Akkoron, tudni-illik Kis Aszszony Sáskák származtanak. A* mellyek, Sz. Jakab Havának közepén, (1747) a’ Sáskák roppant Havában, uj, körömforma bőrt vevén ma sokasággal Tatár Országból Ukrainián s* gokra, sem meg nem égettethettenek, sem Moldávián által, Lengyel és Erdély Országba a’ lovak körmeivel öszsze nem tapodhattabé-jöttenek, és a’ mezei termésekben ki nak, sem pedig földdel el nem borittathatmondhatatlan kárt tettenek. Erdélybe Mol tanak: mert a’ tűzbűl ki-ugrottanak; ha dáviából bé-jövén, Székely tartományában, lovakkal tapodtattak, köröm forma bőrökkel kiváltképen Székelynek és Cronstadtnak ellent állottanak ; ha árokban vettettek, mi földén, a’ mezőn és fákon való zöldséget meg-ették de á szőlő levelének és a ’ szőlő nek előtte földdel bé-borittattak, onnét kinek semmi kárt nem tettenek. A földet, a’ ugrottanak. K is Aszszony Havában, köröm mellyet éjtszakán szállásnak választottak, forma bőröket le-vetvén, négy szárnyakkal ganéjjal és magvaval teli rakták. Vala újat öltöztenek magokra. A ’ mellyek meg pedig nekiek két vezér alatt való két sere nővén, elsőben tsak ugrottanak, azután, gek : a’ kiket mindenütt két tábort oltal szárnyokra kelvén, egyik határbul a’ má sikba által repűltenek. Annak utánna K is mazó sereg követett. A ’ mely felé az ő sokasága repült, a’ napot délkor-is, mint a’ Aszszony Havának közepén, midőn már .sűrű felyhő elfogta, mint hogy hoszszasága helyre megnőttenek, sőt a’ fűvet és gabonát másfél mélyföldnére, szélessége négy puska is telyességgel megemésztették : a’ szomszéd lövésnére, magassága pedig tizen öt ölnére, Vármegyékben repülve, tábor módjára in ki-teijesztetett. Éjtzakának idején mindenkor dultának. El-széllyedtek, a’ Dunán innen, nyugottak: és minthogy két külömböző se Pest, Neográd, Hont, Nyitra és Trentsén ; a’ Dunán túl pedig, Veszprém, Vasvár, regből állottanak, szüntelen egymás ellen hadakoztak. Oly renddel jöttenek, Erdély Sopron, Győr és Komárom Vármegyékben. Ebben az időben, Moldvábul-is, Erdély Or ből Magyar Országban, hogy a* Tiszántúl való mezőséget Szolnokig elfutván, a’ Dunán szágban, Lengyel Országbul Silesiában, sőt túl lévő Baranya Vármegyén által, Balatonig a1 mi tsudálkozásra méltó dolog, a* Nap hatottanak. A ’ holott Szent Mihály Havá keleti - tartományokbul, még Angliában és nak hidegsége miatt el-vesztenek.« Magy. Scotiában-is, a* Sáskáknak hallatlan sokasága Orsz. Crónikájának, rövid reflexiókkal való repült vala.« folytatása. 89. 1. »Azok, többnyire mind egyformák, és Az 1748. évben folytatólag a követke mint a’ hemyu, négy, vagy öt hűvelykni zőket írja: hoszszak. Lábok vagyon hat, szárnyok négy, » . . . . Lássuk immár a’ Sáskákat, külső fogok pedig, mellyek felette igen mellyek az elmúlt esztendőnek K is Aszszony élesek, kettő. Nemekre nézve egy mástul Havában Török Országbul és Moldvábul, szinnel külömböztetnek-meg. A* kanok hamu mint egy Istennek hada, Erdély és Lengyel színűek, a’ nyőstének pedig sárgák. Szár országokban, és onnét, mi hozzánk-is há nyok mind az által, mind a’ két rendbéliek rom tsuportban el*érkeztenek. Azoknak egy nek, fekete punctumokkal meg-tarkáztatott. tsuportya, a* Tiszán túl, Arad és Csongrád, A* fűnek minden féle nemét megeszik, úgy


552

RÉGI MAGYAR MEGFIGYELÉSEK.

m int: a’ zabot, tenkelyt, árpát, rost, kölest, török búzát, pásitot, fűvet, szénát, lent, ken dert, dinnyét, nádat. Sőtt még a fáknak leveleit-is meg-emésztik. A szöllot m in dazáltal , és a 9 szöllS vesszőket, talán hogy eg y ke véssé savan yu aky nem bántyák. Ha, mindent

meg-emésztvén, semmit a’ mezőben nem ta lálnak, hét, sőt több napok-ig is egy végben étel nélkül el-élnek. Mikor repülnek, és mikor meg-szállonak, mint valamelly jól régulázott hadi sereg, meg-bomolhatatlan ren det tartanak, néha pedig kölömbb külömbb tsuportokra oszolnak. •A* jó időben utaznak ; a* szélvészes és felhős időben pedig a’ föl dön nyugosznak. R eggel mig jól laknak, megnyugosznak; midőn pedig a’ harmat el-mulik, bizonyos jelt egymásnak adván, fel-repűlnek, és egy végben, nap le-nyugtáig, három s’ négy mélyföldet-is el-mennek. A ’ melly helyre egyszer, meg-fáradván le-szállonak, onnét, mig mindent, tellyességgel meg nem emésztenek, semmiképen el nem űzettethetnek. Egy seregben repülvén, mint valamelly terhes felhő úgy látszanak. Repü lés közben, mint a’ sebes folyó-víz, felettébb zugnak. Az emberek kiáltásátul, harang szótul, ágyuk pattanásátul, és egyéb zörgésektűl, félnek és minek előtte meg-szállanak, ezen eszközök által, el-űzettethetnek. Mind Szent Haváig szoktak élni. Melly tájban, mint-egy meg-vénkedvén, és rész szerint az hideg, rész szerint pedig az éhség miatt, meg-erőtlenedvén, el-vesznek. A ’ mellyek, mint hogy, az hideg miatt, rakásokban mennek : midőn meg-rothadnak, irtóztató büdösséget tsinálnak. Minek előtte el vesznek, egy rakásban, egyik egyik hatvant sőtt százat-is tojik, és azt a’ fogaival tsinált gödrötskében bé-helyeztetvén, földdel béfedezi. Tavasz közepin osztán, egy vermetskébűl, hangya módjára harmintz-is negyvenis ki jő, mellyekbűl, idővel, mind nagy sáskák lesznek. A ’ madarak, tyúkok, katsák, és sertések, tűlök igen híznak ; tsak hogy osztán, azoknak húsok, a9 fellettébb való sáskák ételétűl, az meg-ételre alkalmatla nokká tétettetnek. A ’ kutyák ugyan fogaik kal elszaggattyák, de meg nem eszik«. (U. o. 96—98. 1.)

az ő hozzá valójában való meg-térésnél, és az idvességes imádságnál nem használhat: keveset, sőtt semmit sem ért ezen szorgalmatosságcc. (Magy. Orsz. Krónikájának rövid reflexiókkal való folytatása. 105. 1.) Közli B oglucz E m ánuei ..

250 . A borostyánkői kígyőkövekröl. Vas Vármegyében fekvő Borostyánkő (Bern stein) mező-város mellett, részszerént Gróf Battyányi Thódor Ő Excja’ mint FöldesUraság hathatós elő mozdítása által, rész szerént, a közjóra tzélozó igyekezeteiről eléggé esmeretes Füredi Orvos Doctor Oesterreicher Úrnak, mint itt a’ Bánya Directorának helyes intézetei által, a’ Bánya mivelés egy időtől fogva ollyan karban vagyon, hogy a’ hazai kereskedést, külömbkülömbféle terméseivel (productumaival) ne vezetesen tisztított kénkővel, zöld és kék gálitzkővel, timsóval, piskoltzal (antimoniummal) ’s egyéb effélékkel, esztendőnként fele sen szaporíthatja: most pedig legújabban, még egy új ajándékát fedezte ott fel a9 jól tévő természetnek egy Bánya-mesternek szemes figyelmetessége. Vizsgálván tudniillik ott a’ hegyek természetét, alkotását és azok nak terméseit, úgy találta, hogy az odavaló bértzek szebbnél szebb kígyókövekből (serpentinstein) állanak. Kezdődik az a kígyó köves hegy mingyárt a’ Borostyánkői ma gasra felemelkedett vár tsupjánál és nyúlik a9 mező-város megett szinte a’ Fratteni erdőig egy egész órányira. Századoktól fogva ott állott azon haszna vehető adomá nya a9 természetnek, senkitől talám észre sem vétettvén; az időnek régisége bé evődvén a’ felső színébe, felporhanyósította és közönséges porondal béfedte egészen : de a fennemlített Bánya-mester ahhoz való eszközökkel méllyebben nyitván bélé magá nak útat, külömbnél külömb fajjaira talált a9 kigyókőnek. A ’ már eddig kiásatott ne vezetesebb fajok a9 fenn nevezett tudós Természetvizsgálónak Doctor Oesterreicher Úrnak meghatározása szerént ezek : 1) setétzöld sárgás foltokkal. 2) feketén zöldellő labradóri fénnyel (Schillerspath) ámbár az ritkább. 3) tekenősbéka-héj szinű és szinte általlátszó ; 4) szűrke, belé nőtt gránit da rabokkal, 5) ugyanollyan, tsikokkal, a9 mely »Ebben az időben (1749. Május hó) a’ Sáskák-is, újonnan Magyar Országban a9 ismét ritka; 6) hamú színű fénylő tsillám földbűi ki-jöttenek. Melyeknek el-vesztések levelekkel, (Glimmer). 7) se tétzöld, Asbest szálakkal. Tudnivaló, hogy ez a9 kő az, ben, jóllehet a lakosok szorgalmatoskodtak : a. melly Olasz Országnák, Helvétiának, mindazonáltal a9 Dunántul és innen való Német Országnak ’s Svétziának némelly megyékben lévő kűlöm-kűlöm-féle Városok nak mezejeket, meg-szállótták. Sokan vóltarészeiben, a’ hol az esztergához hasonló nak, kik a földbűi tojásokat ki-ásván, vagy fogás és mesterség által elkészítetvén, tserép edény helyett szolgál sok fábrikáknak, és öszve-tapodták, vagy a9 vízben vetették. számtalan lakosoknak foglalatosságot és Sokan pedig, mikoron a9 földbűi származélelmet ád ; hogy Olasz Országnak egész tanak, Ki-keletnek idején, rakásban hajtván, vidékei és városai ugyan efféle kőből fara vagy tűz által meg-emésztettek, vagy földdel gott kalamárissal, oszlopotskákkal, s egyéb be-fedvén meg-fojtattak. De mivel, az Isten tűi bocsáttatott büntetés ellen, semmi egyéb, : asztalra való ékességekkel, ’s edényekkel


RÉGI MAGYAR MEGFIGYELÉSEK.

nagy kereskedést űznek és hogy mi ma gunk is, legalább a’ Patikában és chémiai konyhákban meg kivántató edényeket, a’ mellyek ebből a kőből készülnek még eddig mind külföldről, nevezetesen SaxoniábólTöblitzről hozatja. Azért a’ Borostyánkői kigyókővel is tétettek mindjárt némelly próbák, és két edénykét mi magunk is (a’ Hírmondó írói) láttunk belőle, ’s ezért állíthatjuk felőle, hogy sem szépségére, sem jóságára és hasznavehetőségére nézve, nem alább való akármelly idegen országinál is, úgy hogy mindenre, a’ mit t. i. másutt is készítenek belőle igen alkalmatos ; sőt a’ Bécsi Mesteremberek is annyira helybe hagyták, hogy már külömbbkülömbbféle rajzolatokat is adtak által, hogy azok sze rént ebből a’ szép kőből mellyképeket (Büsten), Figurákat, kis obeliskusokat és pyramiseket, Urnákat ’s Vázakat ’s egyébb efféléket készíttethessenek. Már abban is fáradozik a’ Földes Uraság, hogy Hazánk

553

nak ez a' termése is a’ melly még eddig számban sem vétetett, ahhoz értő Mester embereknek oda hozattatása és fábrikának felállíttása által, a’ Hazának hasznára nem külömben mint ékességére váljon, ’s Doctor Oesterreicher Urnák a7 hasznos mesterségek ben való jártassága legjobb előmenetelt is. ígérhet e’ részben. Elég példa tsak ez is, hogy tudatlanságból és nem esmérésből lábunkal tapodjuk sokszor azt, a’ miért esztendőnként sok pénzt küldünk idegen földre. Efféle kigyókő vagyon a’ két Hazá ban még másutt is, nevezetesen Gömör Vármegyében Dobsina körül és Erdélyben a’ Vulcani és Verestoronyi passusok mellett, nagy kiterjedésű hegyekben : de nem tudunk még reá égy példát is, hogy haszonvétele végett már próba tétetett vólna véle, mint a* mellyről most emlékezénk. (Bécsi M. Hírmondó 196— 197. 11. — 1802.) R adnóti D ezsú.

LEVELSZEKRENY. TUDÓSÍTÁSOK. (31.) M a g ya ro rszá g időjárása 18QO. évi augusztt/s havában rendkívül meleg és csa padékban szegény volt. A hőmérő 25-ikéig állandóan magas hőfokot jelzett s csak a hó végén fordult az időjárás hűvösre ; miért is e hónap hőmérsékletének közepe 3— 4 fokkal lépte túl a normálist. Budapesten az 1871—90. évi észlelési sorozat közül az idei augusztus^hőmérséklete, 23*4°, a legnagyobb, még az 1877-iki év meleg augusztusával szemben is, mely 22*5° volt. A hőmérséklet változását a következő pentád-táblázat tün teti elő : 1870—90-iki 20 évi középérték

1890. év

aug. »

»

2 0 *7 ®»

»

14— 18. 24-9° »

20*6° »

+ 2-5 ° C. -r5*i° » — j-2'5° » -r4*3° »

»

19 —2 3 . 2 4 -1 °

2 0 *5 °

»

-j-3 ’6 0 »

»

24— 28. 21*3° »

19*8° »

-i-1*5° »

»

— 3. 4—8.

24*4° C. 26-0° »

9 —1 3 . 2 3 -2 °

»

21*9° C. 20*9° »

Eltérés

Tehát valamennyi pentád melegebb volt a normálisnál; legnagyobb az eltérés a 4—8-iki, legkisebb a 24— 28-iki pentádban. Az állandóan meleg verőfényes időjárás a légnyomás eloszlásában leli magyarázatát, mely e hónapban nagy állandóságot tanúsí tott. A depressziók túlnyomóan Európa északi részén voltak, a magas légnyomás pedig Közép- és Dél-Európa fölött terült. A rövid ideig tartó esős idő 6-ikán vette kezdetét, mikor is hazánk fölött egy másod

minimum keletkezett; ez 7—8-ikán a lég nyomás sülyedésével főminimummá vált s országszerte esős, zivataros idő állott be. 13-ikán a Fekete-tenger, 15-ikén az Erdély fölött terülő depresszió hatása alatt főleg az ország keleti felében voltak zivatarral kisért esők. Ez időtől 25-ikéig az alacsony légnyomás állandóan az Atlanti-óczeán és Skandinávia, a magas légnyomás pedig D él és Közép-Európa fölött tartózkodva, túl nyomóan derült, száraz és igen meleg idő járás volt. 26-ikán az Olaszországból hazánkba törő depresszió zivataros esős időt okozott, a levegő tetemesen lehűlt, mit a hűvös észak-nyugoti szelek is előmozdítottak. 27-ikétől a hó végéig az ég túlnyomóan derült volt ugyan, de a hőmérséklet az előző meleg időszakhoz képest érezhetően hűvös maradt. A normálistól alig különböző légnyom ás maximumát 23-ikán, minimumát 2 5-ikén érte el, s havi ingadozása — Buda pesten i6*3 mm. — 2—3 mm.-rel a normá lis alatt maradt. A hőmérséklet valódi, közepe (Árvaváralja 18*0, Galgó 200, Ó-Gyalla 22*3, Versecz 26*6° C.) 3—4 fok kal magasabb a normálisnál; m axim um a nagyobbrészt 4., 20. és 25-ikére esett: Árvaváralja 28*1° 20-ikán, Szatmár 35*6" 7-ikén, Berettyó-Újfalu 38*6° 4-ikén ; M in i m um át országszerte 26—27-ikén érte e l : Fuáine 8*3° 26-ikán, Zsombolya 13*4? és Temesvár 19*0° 27-ikén. H a v i ingadozásá nak nagysága 18— 220 között változott. A leesett csapadék — mint az előző hónapok-


554

LEVÉLSZEKRÉNY.

bán — messze maradt a normális mögött ; féle, sőt harmada a szabályszerűnek s a tartós szárazság és igen magas hőmérséklet gazdáinknak tetemes károkat okozott. Álta lában az ország nyugoti felében több esett, mint a keletiben: Herény 153, Sz.-Igló 119, Pápa 66, Kun-Madaras 25, Pancsova 3, Fekete-Erdő-Huta, Temesvár, Vízakna és Lúgos 0 mm. Nagy területen végig vonuló zivatarok voltak a 8., 9., 15., 25. és 26-ikiak. A levegő relatív nednessége valamint a bo rid a t igen csekély, az átlagosnál jóval kisebb volt. Árnyékban lévő szabad víztükör összes elpárolgása Budapesten 109*4 m m .; napi

(96.) A székely tengeri szüretelésekor egy tengeri-csövet találtam, a melyen a sze mek szépen kifejlettek, teljesen érettek, de egyszersmind tökéletesen tele van v ir á g g a l , a melyek a szemek közül bújnak ki. Miféle jelenség ez ? I d . P. A. (97.) Mi az oka, hogy ha alma evése után mindjárt vizet iszunk, a víznek saját ságos kellemetlen íze van ? Sz. F. (98.) Van-e olyan mű (magyar, német, franczia, angol, vagy olasz nyelven), a mely az egyes ételek, gyümölcsök, italok hatását fiziológiai alapon tárgyalja ? Sz. F.

közép elpárolgása 3*53 mm. Legélénkebb volt az elpárolgás: 7*7 mm. a 21-iki viha ros napon. B ártfay J ózsef .

(32.) Sáros vármegyében Szvidniken (Makoviczán) f. é. szeptember 27-ikén, este 10 óra után gyönyörű világos szivárvány volt látható a Hold körének több mint a felén, és pedig ÉNy., É., É K ., K. és DK.nek álló körben. A szivárvány szét-szétterjeszkedett, később pedig összehúzódott s végre lassacskán teljesen eltűnt. E jelenet 10— 15 perczig tartott, mi alatt az égbolto zat sűrű bárányfelhőkkel volt elborítva. P ot.ivka JÁNOS.

(99.) Mikép kell a Dove-féle módszer szerint a jó bankjegyet a rosztól megkülön böztetni a két szemmel való látás alapján ? Sz. F. (100.) Mi az oka, hogy esőzés előtt az árnyékszékekben az ammoniak stb. erőseb ben fejlik ? Sz. F. (101.) A dobsinai jégbarlang vezetője azt állítja, hogy szakemberek sem tudják magyarázatát adni, miként keletkezik ott a jég, mivel a barlang állandó hőmérséklete mindig 0 ° fölött van, sőt ősszel + 3 ° C. is. Milyen körülmények okozhatják ilyen hőfokon a jégképződést ? D. Sz.

FELELETEK. (71.) Mikor a szobában tartott éneklő madár gunnyaszt, a gondos gazda megfogja, a csőrét kinyitja s nyelvét megnézve, azt találja, hogy a vége barna, vagy fekete. A diagnózis úgy szól, hogy szegénynek *píp«-je van. Ha ez az, a mit a kérdező e néven ért, azt mondhatjuk, hogy «z nem betegség, hanem a madár nyelvének természetes álla pota, a melyet a gunnyasztással, a minek okvetetlenül betegség az oka, kapcsolatba hozni nem lehet s nagyon helytelenül cse lekszik, a ki a nyelvnek e barnás végét gyógyítás ezéljából lemetszi. A mit a néme tek neveznek »Pips«, »Fips«, »Sips« néven, az nem más mint nátha, a mikor a madár prüszköl is. Ennek épen úgy meghűlés az oka, mint az ember náthájának. A beteg madár megvizsgálásának másik módja az, hogy a farka tövén félrefujják a tollát és az ott mutatkozó sárgás, »genyedéses« kis kiemelkedést betegségnek veszik, mondván, hogy »csirája< n ő tt; pedig ez is természetes képződmény, zsírmirigy, a melynek váladéka a tollak bezsírozására való. A ki lecsípi, szintén helytelenül cselekszik. P. J. (80.) A középeurópai hymenopterák meg határozására legjobb összefoglaló munka T as c h e n b e r g , Die Hymenopteren Deutschlands, a mely azonban nem igen kapható már a kereskedésben. E rovarrend olyan

terjedelmes, hogy a búvárok inkább egyes családjait dolgozták csak fel. Az ide vo natkozó irodalmat M o c s á r y S á n d o r Literatura Hymenopterorum czímen állította össze a Természetrajzi Füzetek Vl-ik év folyamában, a mely azonban külön kötet ben is megjelent Friedlándeínél Berlinben (N. W . Carlstrasse 11.). P. J. (82.) A jelzett jelenség, melyet magya rán a bor megtörésének nevezünk, többféle okból eredhet. A megtörés jelensége — általánosságban — akkor áll be, ha a bor olyan anyagokat tartalmaz, melyek a levegő oxigénjének hatása folytán oldhatatlanokká válva, a bor tisztaságát, valamint ízét is többé-kevésbbé megzavarják. A bornak ilynemű megzavarodását min den lefejtés után mindaddig észre lehet venni, míg a bor teljesen nem érett, s ez a jelenség nem is tekinthető bőrbetegségnek, mert hisz a lefejtéssel épen azt czélozzuk, hogy a fiatal borban mindenkor jelenlevő oldott fehérjefélék — a legtöbb valódi bőr betegség fészkei — oldhatatlan alakban ki választassanak. Vannak azonban olyan kö rülmények, a melyek között e normális fo lyamat abnormis alakot ölt, midőn a bor húzamosabb időn át — sőt évek folytán — mindig újra s újra zavarodik, megtörik.


LEVÉLSZEKRÉN Y.

E betegségnek nevezhető jelenség leg gyakrabban olyan borokon mutatkozik, a melyek esős években, rothadó szőlőből ké szültek, avagy mustkorukban — vagy még azontúl — kocsánokkal, esetleg a levegő szabad hatása mellett, húzamosabb ideig érintkeztek. Különösen gyakran észlelhető a szóban levő jelenség az olyan évfolyama tok után, a melyek esősek s hűvösek vol tak, s a szőlő nem érhetvén meg teljesen, czukorban, illetőleg alkoholban szegény, gyenge bort adott, s ha, a mint ez a jelzett körül ményeknél (főleg alacsonyan függő szőlő fajtáknál) vajmi könnyen megeshetik, a ter més többé-kevésbbé iszapossá vállott: a mész hatása miatt savban is szegény bor, bármely káros hatásnak, s így a megtörés nek is szerfelett alá van vetve. A kellő savtartalom hiánya okozza — mellesleg em lítve — azt is, hogy gyakran épen a leg jobb déli fekvések, avagy az igen jó év járatok szelíd, lágy borai hajlandók a meg törésre. Könnyű belátni, hogy e bajon kétféle képen segíthetni: vagy megakadályozzuk a fennjelzett boralkatrészek oxidáczióját a bor nak a levegőtől való elzárásával, vagy pedig ellenkezőleg bőven kell szellőzni, fejteni, hogy az oxidálásra hajlandó anyagok mind töké letesebben s gyorsabban választassanak ki belőle. A mi az első eljárást illeti : a levegő nek a borhoz való jutását, hacsak lég mentesen dugaszolt palaczkokba nem fejt jük, úgy lehet megakadályozni, ha valamely, a jelzett fehérjeféléknél még könnyebben oxidálódó anyagot, kénessavat vezetünk a borba, a mi nemcsak az idegen anyagok oxidáczióját gátolja, vagy legalább késlelteti, hanem a már képződött oxidálási termékeket — részben — szétbontja, tehát a már kivált csapadékot részben feloldja. E szer alkalmazása azonban igen nagy óvatosságot és szakismeretet kiván, mert nagy mennyiségben megakasztja a bor további érését, nem is szólva arról, hogy ízét s egészséges voltát, valamint a vörös bor színét is tetemesen csorbítja. A z ellenkező eljárás, hogy a levegőnek lehető szabad hatást engedjünk, gyakori le fejtések révén érhető e l ; valahányszor a képződött zavarodás leülepedett: a meg tisztult bort üledékéről lefejtéssel rögtön le kell önteni, avagy a leülepedést meg sem várva, leszűrni; megeshetik, hogy ennek szük sége igenis gyakran fog megújulni, annyira, hogy az ilyen »megkínzott« borok zamatja — részben legalább — szintén az oxidáczió áldozatává válik. Ilyen esetben azonban siettethetjük az egész kezelést azzal, hogy lefejtés után I— 2 nappal g y en g e kénezéssel összekötve derítjük; a csapadék, a mint rétegzetesen képződik és leüllepedik, magá

555

val ragadja a levegő hatása következtében megtört fehérjeféléket, s a kis mennyiségű kénessav megóvja a bort a további oxidácziótól. Említeni sem kell, hogy a kénezés gya kori ismétlésétől, a fennjelzett oknál fogva óvakodjunk, s hogy e szert ne alkalmazzuk olyan, főkép fiatal borokra, a melyek még nagyobb mennyiségű fehérjeféléket tartal maznak, mert ezzel épen czélunk ellen cse lekednénk. A derítést illetőleg még egy-két meg jegyzés teendő. Megeshetik (bár ezt a szóban levő borról épen nem tartom valószínűnek), hogy a csersav olyan csekély mennyiségben van jelen, hogy a derítés sikere rajta múlik ; ezen tiszta csersav (tanúin) vagy pedig (a mi olcsóbb) friss szőlőmag gyenge alkoholos kivonatával segíthetünk. A csersav illetőleg a fehérje mennyiségének helyes eltalálása tapasztalat dolga, mindenképen ajánlható e czélból kisebb mértékben (pl. i liter) próbaderítést tenni, s hatásának megfigyelése után indúlni. Általában véve fehér borok derítésére hektoliterenként 2— 4 gr. vizahólyag, illető leg 6— 8 gr. zselatin alkalmazandó; a vörös borok, a melyek rendes érési folya matukat minden derítés nélkül érik el, ha megtörés, porosodás stb. folytán a derítés szüksége előáll, legjobban tojásfehérjével, vagy zselatinnal (10— 12 gr.) derítendők. Igen fontos körülmény továbbá a bor szesz- és savtartalma; minél csekélyebbek ezek, annál kevésbbé sikerül a derítés. A csersav súlyegysége ugyanis annál több fehérjét választ ki a borból, minél na gyobb szesz- s főleg savtartalma ; gyenge s lágy borok ennélfogva sikeres derítés czéljából erősebb, illetőleg savanyúbb borral keverendők és pedig oly mértékben, hogy a szesztartalom 10— 12 vol.-°/0-ra, a savé pedig 6— 8°/0-ra emelkedjék. Az eddig elmondottak után önként ér tetődik, hogy különben egészséges fiatal borokat, a melyek nagyobb fehérje tartal muknál fogva, a levegő hatása által meg törnek : nem kell deríteni; ezekre mindaddig, míg e jelenség beáll, a megtörési csapadék tól való szorgalmas lefejtés a leghelyesebb eljárás ; azon esetben, ha a nagyobb fehérjetartalom, s a vele járó miegtörési hajlam, tökéletlenül lefolyt erjedés következménye : ismételt erjesztést lehet ajánlani, mint oly módszert, a mely az oldott állapotban levő fehérjét a leggyorsabban s legbiztosab ban kiválasztja. Szüret idején, midőn erje désben levő must, vagy tiszta egészséges borseprű áll rendelkezésre: ezt az eljárást igen sok ilyen megtörő borra legmelegeb ben lehet ajánlani; különösen megjegyzem azonban, hogy úgy ezen, valamint minden más esetben is az erjedés befejeztével a bor


556

LEVÉLSZEKRÉNY.

minél hamarább lefejtendő, mivel hosszabb állás alatt a bomlásnak induló erjesztő sej tekből — melyek a borseprű főtömegét alkotják — fehérje félék, avagy ezek bomlástermékei mehetnek át osmosis útján a borba. Ha a megtörés fogalmát bővebben értelmezzük, nemcsak a fennebb elmon dott, hanem bármely okból keletkező zavarodást is ide kell sorozni; erre rászolgál hatnak azok az anyagok, a melyeket, a bor rothadó fából (kádak, hordódongák), avagy vassal való érintkezése révén vesz fel. Ez utóbbi okból ered a »fekete törései nek nevezett jelenség, mely ugyancsak a levegő hatása következtében oldhatatlan alakban kiváló csersavas vastól jő létre. A kiálló, vagy rosszúl fedett vascsavarok, szö gek s több effélékből a must vagy bor bi zonyos mennyiségű vasat old fel, mely a szénsavval telt folyadékban, mint szín telen csersavas vasoxidul oldott állapotban van. A mily arányban a levegő az erjedés befejeztével hozzáférhet s a savtartalom borkőkiválás, oxidáczió stb. folytán csök ken, olyan mértékben képződik az oldha tatlanná váló csersavas vasoxid, a mely az egyúttal megtört fehérjefélékkel együtt ha sonló színű üledéket ad. Minthogy e jelen ség — ha ugyan a rosszúl tartott edények ben a bor nemcsak vassal, de penésszel s más gombákkal nem érintkezett — tisztán chemiai folyamatnak tekintendő, a mely nek lefolytával a baj el is múlik : a szük séghez képest gyakori lefejtés az egyedüli, a mit ilyen esetben alkalmazni kell. Persze, hogy a fekete törésen átment vörös borok szinöket részben vagy teljesen menthetetle nül elvesztik. A fekete törés megakadályozására ugyan azon módszert alkalmazhatni, a melyről már fennebb volt szó. Mindazonáltal ezt az el járást nem ajánlanám, mert feltéve, hogy ügyesen végzett kénezéssel az épen jelzett eredményt el is érjük : ez mégis csak vagy ismételt kénezéssel állandósítható, vagy pe dig bizonyos idő múlva a bor mégis megtörik. A bor színe helyreállításának értelme zése — megvallom — első pillanatban csak nem lehetetlennek látszott, s most is ke vésbbé vagyok hajlandó t. tagtárs úr észle letének helyességében, mint a megtöréstől színvesztett bor színének magától való meg újulásában hinni. Hogy a törési csapadékról lfefejtett bor színe idővel sötétebbé válik: annak magya rázatát — esetleg — a bor kivonatanyagai nak, s jelesen a csersavnak oxidációjában kereshetjük, de az ezen humosus anyagok képződése folytán előálló szín inkább bar nás, s a sillerborok világosabb színével nem egykönnyen téveszthető össze; tudomásom szerint a töréstől elhalványult bor színe

helyreállításának csak egy módja van, egész séges s festőanyagban dús borral való össze-, házasítása ; olyan manipuláczió ez, a melyen a sillerborok — minthogy ezek a nagy ke reskedelemnek egyáltalában nem czikkei .— a borkereskedők pinczéiben rendszeresen át mennek, hogy ilykép (szerb-dalmát stb. sötéts fanyar borokkal keverve) — mint vörös, borok — jóval nagyobb áron hozassanak piaczra. D r . E rdélyi I.

(86.) A gyanúba vett rovar semmiféle közelebbi rokonságban sem áll a szőlő pusztító fillokszerával, hanem egy ártalmad lan kis Podurida, a melyet a tudomány Sm ynthurus luteus Lubb. néven ismer, a melyről már Közlönyünk X X . kötetének (1888) 326-ik lapján is volt szó. H. G. (87.) Az újabb zoológiái tan- és kézi könyvek csaknem kivétel nélkül a származási elmélet szerint vannak kidolgozva. Az illusz trált kézikönyvek közül a következők ajánl hatók : C. C 1 a u s, Lehrbuch dér Zoologie. 10. Aufl. Marburg u. Leipzig, 1887. — A rn o l d L á n g , Lehrbuch dér vergleichenden Anatomie I —II. Abtheilung (folytatása és befejezése még következik). Jena, 1888. —1 B e r t h o l d H a t s c h e k , Lehrbuch dér Zoologie I—II. Lieferung (folytatása és be fejezése még következik). Jena, 1888-89. — I. E. V. B o a s, Lehrbuch dér Zoologie. Jena, 1890. E. G. (93.) A beküldött spárgaszárakban most már nem álczák, hanem bábok vannak, még pedig légy-bábok s így valószínű, hogy a spárganövény általánosan ismert pusztítója, a spárga-légy (Platyparaea poeciloptera Schrnck) garázdálkodik bennök. Mikor a spárga a fejét hányja, jókora, tarkaszárnyú legyek röpködik körül s a nőstények a fej gyenge pikkelyei alá rakják tojásaikat. A mintegy 14 nap múlva kikelő álczák be fúródnak a spárga belébe s egész fás tövéig keresztűl-kasul rágják. Ez meg is látszik a növényen, mert az ilyenek növésökben meggÖrbülnek és megsárgulnak, még mielőtt a lárvák bebábozódnának. A lárvák a növény töve környékén változnak bábbá s ott is töltik a te let; a légy tavaszkor hagyja el bábhüvelyét, párosodik s újra tojik. Véde kezésül legjobb a betegnek látszó szárakat egész tövükig kiszedni s megégetni. Kisebb táblákban lehet a legyeket korán reggel, mikor még nyugodtan ülnek a spárga tete jén, összeszedni és megöldösni. P. J. (96.) A leírt jelenség nem egyéb, mint a kukoricza heterogamiájának az a ritkább esete, *midőn a teljesen kifejlődött csövön a termő-virágokon kivül közben-közben a porzós vagy hímvirágok is kifejlődtek. Bő vebben olvashat a kukoriczán előforduló rendellenes képződésekről Közlönyünk X IV . kötete (1882) 342-ik lapján. I fj . S oh. K ,


A CSILLAGOS ÉG. Bolygók: M erkúr október 15-ikén 3 *j2 telehold-átmérővel keletre áll ?; Virginis harmadrendű csillagtól, honnan y Virginis irányában délkelet felé tart, úgy hogy októ ber 24-ikén © felett, november i-ején pedig « Virginistől keletre foglal helyet. Novem ber 10-ikén a Librae tőszomszédságában, a hó közepén pedig már a Libra csillagzat keleti oldalán találjuk. A bolygó most haj nali csillag, mely a hónapi köz elején ib 40m, végén már csak I2m-ig látható a Napkelte előtt. — Venus egy óránál valamivel tovább látható Nap nyugta után a délnyugoti égen mint ragyogó esti csillag, mely október 17-ikén éri el legnagyobb fényét. Október 15-ikén a Scorpii (Autares) elsőrendű csillag nyugoti tőszomszédságában áll, 17-ikén együtt állásba kerül vele, azután gyorsan átmegy az Ophiuchus déli részébe, a hol november 13-ikán lassú retrográd mozgást vesz fel. — M ars a Sagittarius csillagzatban áll, O nevű másodrendű csillagtól keletre. Innen tova vonul keletre, míg november 15-ikén a Ca pricornus csillagzat « és /3 csillagától dél keleti irányában található. Mars az egész hónapi közön át a délután első óráiban kel és esti 911 után nyugszik, úgy hogy nap lemente után kényelmesen megfigyelhető. — J u p ite r , mint Mars, szintén délután kel, és eleinte esli 11b i5m-kor, november 15-ikén esti 9h 25m-kor nyugszik ; az éj első felé ben tehát könnyen található. Eleinte a és fi Capricorni csillagok összekötési vonalában délre áll, azután lassú mozgással kelet felé tart. — Saturnus a Leonis (Regulus) és Virginis csillagok között középen áll, és helyét egy hónap leforgása alatt alig vál toztatja meg észrevehetően. Éjfél után kel, eleinte 2b 43m-kor, egy hónap múlva ibOmkor, a délutáni órákban nyugszik, tehát az éj második felében észlelhető. — U ranus eleinte a Nappal kel, azután csakhamar hátramarad, úgy hogy november 15-ikén már 2b 15111-val kel későbben. Az egész idő alatt majdnem változatlanul « Virginistől keletre, fényesebb csillagokban meglehető sen szegény tájon áll. Tünemények: Október 15-ikén 9b r. a Merkúr eléri legnagyobb nyugoti eltérését a Naptól (i8° io'). — Október 17-ikén 2b e. a Venus és a Hold együttállása;

9b e. a Venus és az a Scorpii együttállása; Venus 20'-czel (2/8 teleholdátmérővel) áll délre a nevezett fényes csillagtól. — Októ ber 18-ikán 6b 45m 57s e - a Jupiter II. hold jának kilépése. — Október 19-ikén 6b 40*11 5 is r. Jupiter III. holdjának belép ése; 10b I3m 47s e. a Jupiter IH . holdjának kilépése. Október 20-ikán ih e. az Uranus és a Nap együttállása ; ugyanekkor a Mars és a H old is együttáll, mely alkalommal födés áll be ; 9b íom 17S e. a Jupiter I. holdjának ki lépése. — Október 21-ikén 6b 53111 r. első H o ld n eg y ed ; 2b [e. a Jupiter és a Hold együttállása; 5b e. a Mars bolygó pályájá nak Naptávolban. — Október 22-ikén Ob r. a Merkúr eléri pályájának legészakibb pont ját. — Október 24-ikén 11b r. a H old a földközelben. — Október 25-ikén 9b 23111 5 is e. a Jupiter II. holdjának kilépése. — Október 27-ikén 3b r. a Venus bolygó leg nagyobb fénye, mely az a Lyraeét 48-szor múlja fe lü l; 3b r. a Jupiter és a Nap quadraturában. — Október 28-ikán Ob 58111 r. Telehold ; 5b 15111 ios e. a Jupiter IV . hold jának belépése ; 9b 57111 55S e. a Jupiter IV . Holdjának kilépése. — Október 29-ikén 5b 34111 36S e. a Jupiter I. holdjának kilépése. — Október 30-ikán 9b r. a Neptun és a H old együttállása beálló födéssel. — Októ ber 31-ikén 8h r. a Merkúr és Uranus együtt állása ; Merkúr i°4 '-r e (2 teleholdátmérőre) északra marad. — November 4-ikén 5b 29111 e. utolsó Holdnegyed. — November 5-ikén 7b 29111 46S Jupiter I. holdjának kilépése; lob e. a H old a földtávolban. — November 7-ikén 8b r. a Saturnus és a Hold együtt állása. — November 10 ikén 8h r. az Ura nus és a H old együttállása. — November 12-ikén 8b r. a Merkúr és a H old együtt állása ; 2b 54111 e. ú jh o ld ; 9b 25111 3S e. a Jupiter I. holdjának kilépése. — November 14-ikén 0h r. a Mars és a Jupiter együttállása; Mars l° O'-ra (2 teleholdátmérőre) délre á l l ; Ob e. a Merkúr pályájának leszálló csomópont jában ; 6b e. a Venus és a H old együttállása. Fontosabb csillagfödések nem fordul nak elő, de figyelemreméltók a hullócsillag rajok, melyek október 19-ike és különösen november 13-ika táján észlelhetők. A z első napon főleg négy h e ly rő l: az Orion északi ré széből, y Andromedae szomszédságából, a


A CSILLAGOS ÉG.

55»

Capella (« Aurigae) környezetéből és a Cepheus déli részéből kisugárzó m eteorrajok látszanak ; a másik napon a hullócsillagok kiváltképen a Perseusból, a Cassiopejából és a D raco fi és y csillagainak környéké b ő l látszanak kisugározni. A D enning-től julius 23-ikán fölfedezett gyenge üstökös augusztus 31-ikén érte el legnagyobb fényerejét, de akkor is teleszkopikus m aradt. Pályafutása a következő :

A ugusztus 20-ikán fi Bootis és T Herculis között k ö z ép ü tt'állt, szeptem ber i-ig az a Coronae-től délre került, és azontúl roham osan dél felé tartott, úgy hogy szep tem ber 10-ikén a Serpentis-től kissé észak keletre, szeptem ber 20-ikán m ár az aequatoron, ő és Serpentis közelében találjuk. O któb er 10-ikén a Scorpii-től északra áll, 20-ikán közvetetlenül T Scorpii felett, 26-ikán í és r Scorpii között keresendő.

A csillagos ég november i-én este 7 ó rakor Budapesten. A N a p ephem erise. N ap

R e c ta s c e n s io

1890 október 21. ... 13^47111 48.SO novem ber I. ..................1411 26*11 2 I. s6 novem ber I I _________ I 5 h 6m 15.S7 N ap

D e c lin a tio

— 110 — 14° — 170 Id ö e g y e n le t

1890 október 21............................................... — 15111 28.SO novem ber I. _____ ______ _ . . . — 16m I9.s9 novem ber I I . ______. . . . . . . . . — 1501 51.54

7' 27" 30' o " 29' 13''

C sillagidő d élb en

14*1 3«i íó.so I4 b 42111 41.35 1511 22m 7 .s í

N a p k e lte

N a p n y u g ta

6*1 3 0 ^ r. 6^ 4601 r. 7I1 o«» r.

4 11 58111 e. 4 h 4im e. 4 íl 271a e-


559

METEOROLOGIAI FÖLJEGYZÉSEK A MA G Y A R K I R Á L Y I K Ö Z P O N T I I N T É Z E T E N ,

BUDAPESTEN

1890 SZEPTEM BER HÓNAPBAN.

A.

7* ! 2h í 9h j d. u. | este

| közép

reggel

l]j 2 3li 4;i 5 |i 6 1|

745*1 í 743*3 44-5; 45*6 46 7; 46*9 48-0 49*0 49-8'. 49*2

7421 46*6 47*2; 49*71 50 0

i

A h ő m é r sék le t C°

H ő m é rsék le t C. fokban

L é g n y o m á s m illim éterben

P á ra n y o m á s m illim é terb en

7h

2h

9h

reggel

d. u.

este

27*8 18*5 18*3 18*7 19*9

22*4 12*8 12*9 13*6 14*5

22*2 15*3 147 150 159

14*6 14*0 126 10*4 15*6

14*5 12*8 16*1 10*5 14*8 10*3 18*9 7*8 13*9 10*2 18*0 7*3 12*1 8-0 17-21 6*9 7*2 14 3 12*7 19

743*5 45*6 46*9! 48*9, 49*7]

163 14*5 12-9 12*6 13*3]

íiO-3; 50*7! 50*4! 50*5] 13 51 153

:I f

7^ 2h 9h kö 7h 2 ^ 9h E £ reg. d. u. este zép reg. d. u. este

13*7 12*2 10*9 10*9 11*2

29 2 22*6 190 197 199

8*8 9*8 10*7 9*8 ! 63 10*1 10*0 8*9 9*7 ! 83 9*7 10*3 9*1 9*7 í 88 9*1 10*0 9*5 9*5 85 10*1 10*0 11*2 10*4; 89 9*4 7*5 6*3 6*5 6*9

8*4 7*5 6*3 6*6 8*4

7!! 8 ; 9i| 10

491 48*5i 49*5! 52*7!

47 6j 48*5! 50*4! 52*5!

48*2! 50*0! 52*31 52*4;

48*3!: 49*0! 50*7! 52*51

12-6! 12*1 i 100] 9*4!

11 12 13 : 14 15;

51*9 45*2 48*6 52*3 52*6

50*4j 46-3Í 48*9! 51*9| 51 5;

46*7| 48*61 50*9! 52*3! 51 6i

49*7 46*7 495 52*2 51-91

150 220 18*8 141 16*8 11*9 10*4 15*5 11*9 8*9 17*2 13*0 110 18*7 16*6

18*6 14*3 12*6 13*0 15*4

16 j 518 51*3] 52*6] 51*9Í 17 ij 54*7 55‘Oi 55*8! 55-2| 18 56*8: 56*3! 56*2| 5 6 4 1 19 57*2; 56*6, 566Í 56-8, 2 0 ;! 7>7 8 56*9] 56*8| 57-21

14*0 200: 15*61 12*3 18-6 11 * 6 ; 9-8 19*8! 11 5| 8-8 19*7! 12 0j 8*8 20* 1; 14*0| í i 10*4 19*1| 130 10*9 20*31 160 11*8 22 * 0 ] 177 128 22 2 ] 175 14*6 238 17*2

16*5 11*9120-2] 14*2 10 6; 18*9] 13*71 6-6! 20 0| 13*5|j 7*5! 20 Q 14*3 i 6 7 20*2

8-2 7*0 6*7i 6*3 6*6 7 3 6-6 6-6 6-7 6*7

7*6 6*4i 6-5 70

14*21i 81 15*7j| 7*8 17*2 10*7 17-51 10-3 18-5|] 13*0

6*8 6*2 7*1 7*5 7*2

5*8 5-9 7*0 4*8 91

i

,

j

57-8 2 2 1' 56-3 23 56*6 24 57*6 25!! 55*9

21

í1

26 i 27!; 28]! 29 Ü 30 !j 31Ü

J

56*5 55 8: 56 7 ; 55*3 55-5! 55-7!1 55*4 560Í 56-OÜ 56*8 56*6 57-011 541 53*7 54-6!!

!

54-9Í 56*1 551 54*4 55*71 53*8 52*6 52*0 52*3! 51*9 !

752-3! 51-8

569] 54*9 52*8 52*2 51*8

17*9 16*9 16*0 180

közép

560 15*1 20-6 54*8 15*2 19-4 54*1 14*8 22 4 523 14*6 23*0; 52*0 12*5 25*0

15-6 17-7 15*5 16*4 17*8]

171 17-41 17-61 18*0 18*4

22*3; 9*2 19*0 10*2 15*8 6*8 18*1 6*7 8*0 19*4 8*0

12*8 11*3 7*4 50

143 13*2 13*3 12*2 11*5

19*3 20*9 22*4 22*5 24*8

5-8 6-2 6-6 7*3 8*8

!

I

i

!

Ii

I

36 63 65 62 82 57 92

9*4

68 77

7-6

63 58 71 63

72 49 6*6 45 6*71 75 48 7*5 82 45

9*4 8*2 8*91 72 9*0 6*4 8*5 6*3 6*4 6*5 7.7 8*1 7*5 7*2 8 5 7*9i

61 58 65 63,

48 63 48 53 45

51 62 62 73 60

57 70! 61

7*6i; 69] 41 6-őÍ! 63; 40 6 *8;; 73] 43 6*7!; 78j 39 7.7 7 0 80' 39

58 63 64 67 65

56: 55! 60 61! 61

52 44 47 32 8*4 58 40 63

53 47 50! 46Í 54j

6*1 73 35 6*1 63 35 6*9 69 3 4 6*í 68 37

68 62

21*6 1.0-8 8*3 8 0 9*Ö| 85 46 60 cJ 72 20 1 9-3 10*4 9-9 9*9 62 66 67]

a

22*9 10-5 10*8 10 5 10*6 84 54 80 23*3 10-3 10*2 9*9 10*1 84 49 71 25*0 9-5 9*2 1 0 0 9*6 89 39 66 65

52-li 52-l'! 12-4| 19-81 14-81 15-7)! lO'öl 20-5, 8-3 8 - l ! 8 * o | i

N e d v essé g száza lé ko k ban

8 -1

76.1 481 64| öd

A hőmérséklet valódi közepe : -(- 15*4 C °; A csapadékos napok száma : 6 ; a viharos napok száma : 2. Az egyes elemek szélső értékei (maximum és minimum) k ö v é r betűkkel vannak szedve. A földmágnességi észleléseket az intézet közbejött akadályok miatt egyelőre megszüntette és helyette más, a közérdeknek jobban megfelelő meteorológiai adatokat iktatott be. S z e r k.


560

METEOROLÓGIAI FÖLJEGYZÉSEK A

MAGYAR

KIRÁLYI

KÖZPONTI

INTÉZETEN,

BUDAPESTEN

1890 SZEPTEM BER HÓNAPBAN.

B. Szélirányok és szélerő

1

2 3 4 5

F elh ő zet

7*

2*

9*

reggel

d. u.

este

N1 NE4 NE3 NW4 NW 1

N* N4 NW3 NW3 W2

W 3 2*3 2 w 6 4*3 3 w 5 3*7 8

N1 N8 8 NW 6 9 NW8

6 7

w 4

NE2 N 3 NW6 NW 6 n b NW4 NE2 N W 1 NW 3 NW

7*

2h

9*

reg. d. u. este

*

1 5 5 3*7 10 3 10 10# 10

3*8

0 0

20

10

100

2 0 10* 10

10

10*0 6-0

0

3 4 3

1 0

11 N W 2 N W 4 N E 3 3 0 9 12 N* N W 5 W 4 3-7 7

7 7

16 17 18 19

20

W3

W 6 N W 3 3*7 1 NE2 07 3 NE1 10 4

N2 E3 E 8 2-7 N E 2 E 2 N W 1 1-7 N W ' S E 2 N W 1 1*3 N 1 SE 2 N W 1 1*3 Nl El 07

10

2 7 5

1 0 0 0

10

7

9

8 10 3 0 0

0 0 0 0

0 0

0 0

1

7

8

10

1

1

2 0

21 S E 1 SE 2

N1 N W 1 S2 SE1 S# S1 S E 1 SE2 N E 1 S2 N W 1

1*3 0

22 23 24 25

10 1

26 27 28 29 30

NW2 NW4 NW3 NW2 NW 1

NW 4 NW 5 NW2 NW 2 NW 2

1-8

2*8

1*7 1

10 1 1*3 8

1

2

1-7 4-3 6-3 57 4*7

10 3*3 63 5*7 60) 1*3 0*7 00 00

1*8 1-2 1-5

d. e. több ízben seemergős.

2*6 2 5

este I0h után. napközben többször.

2*6 0 6 3*3 10 1-9 0 2

este 9h 3 0 m gyenge záporesö.

2*9

2*8

20 1*9 11 20

2*2

03 30 6*3 3*7

2*4 2*5 2*4

50 60 07 10

31 0*4 3*3 ny. 2-7 2*2

00

2*0

2

8

1*7 1

20 2

1 1

10 0

0

0 0 0 0

41

2*7 3-S 3*7!4*4 2*35

2*1 2*2 4 6

regg. 7 és lOh eső d. u. 2 h S0 m—8h gyengén.

10 0 6 3*5 43 1*6 ny. 2*4

2 7 10# 3

N 1 Wa

este körösköriil villogás.

20

w 4 4*3 10

W*

J e g y z e t

mm.

w

5*7 4*3 4*3

9

8

13 14 15

kö zép

tg C sapadék o 2 24 ó ra alatt

l< i 1*3

4*7 10 5*0 1 1*7 9 1*3 6

10

Ozon

hajnalban regg. 7h-ig, eső regg. 8b eső nyoma.

58

A szélirányok eloszlása: N N E E SE S SW W N W Szélcsend.

13

9

5

7 4

0

11 32

Jelek magyarázata: köd eső # , hó jégeső ónos eső harmat d , ny = csapadék nyoma, N =

9

■4

égi háború villogás dara észak, E = kelet, S = dél, W = nyugotj

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

TERMÉSZETTUDOMÁNYI *

Recommend Documents