TERMÉSZETI KÖRNYEZET:

A Szigetköz-Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Társadalmi igényelemzés Végső tanulmány 2007. április 2. Munkaszakasz 45.

4.1.7 Ásványráró ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS: Ásványráró a Szigetköz középső részén fekszik, Az Öreg-Duna jobb partján Szigetköz teljes szélességében. Ásvány és Ráró községek 1936-ban egyesültek. A jelenlegi falu közigazgatási területe 39,15 km2, ebből 1,98 km2 a belterülethez tartozik. Az „ásvány” tag vizenyős területen ásott árkot jelent, a „ráró” név jelentése: kerecsensólyom - ez volt a honfoglaló magyarok szent madara. Mindez a falu árpád kori eredetére utal. Ásványráró is áldozatul esett az 1954-es árvíznek. Az épületek 50–55 %-a rombadőlt. Az újjáépítés után rohamos fejlődésnek indult a község, több új középület, iskola, tornacsarnok épült. Az 1995-től nagyarányú közművesítés ment végbe: kiépült a víz-, gáz-, csatorna- és telefonhálózat. A munkalehetőséget 3 szövetkezet, 11 Kft. és 14 Bt. jelenti. Legalább 80 fő egyéni vállalkozóként dolgozik, a lakók többi része külső munkahelyekre ingázik. TERMÉSZETI KÖRNYEZET: A Duna Ásványrárótól északra különösen sok szigetet épített, itt alakult ki a legösszetettebb szövevényes ágrendszer, amelyet a községről Ásványrárói mellékágrendszernek neveztek el. Ezt az ágrendszert a Nagy-Dunának 10 km-nyi hosszú kanyarulata és az árvízvédelmi töltés határolja. Az ágrendszert a Duna a felső elzárásnál folyamatosan töltötte, mocsarasította a lerakódó lebegtetett hordalék által. Az 1992-es Duna-elterelést a Közép-Szigetköz, ezen belül az ásványi ágrendszer és Ásványráró község környéke sínylette meg legjobban, ugyanis az 1995-ben megvalósított vízpótlórendszer az Ásványi-szigetvilág közepén ér véget. Ennek következtében itt észlelhető leginkább a talajvízszint és a mellékágak vízszintjének csökkenése. Ásványráró és Hédervár között található a Rárói-Vadaskerti-erdő és a Bokrosi-ér alsó szakaszának melléke. Itt szűnik meg a Felső-Szigetköz területének lejtése, és válik egyenletesebbé a felszín. Ez a választóvonal a növényfajok megoszlásában is érezteti hatását. A falu határában elterülő, nagy kiterjedésű árterületen különleges vízi környezet és szigetvilág húzódik meg. Jelentősebb szigetek: Rárói-sziget, Új-sziget, Alsó-Új-sziget, Völgy-sziget, FelsőSzürke-sziget, Öntés-sziget, Morva-sziget és a Töklevél-sziget. E terület jellemző növényzete: a nyílt vízi társulások, bokorfüzesek, hazai nyár puhafás ligetek és nemes nyárasok. A vízfolyásokat mocsárrétek, láprétek, zsombékoló sások kísérik. A település közvetlenül az árvízvédelmi töltés mellett fekszik, a Nagy-Dunától azonban így is távol esik, mivel a mellékágrendszert is magában foglaló hullámtér éppen itt a legszélesebb. 4.1.7.1 AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI LAKOSSÁG IGÉNYEI AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A LAKOSSÁG IGÉNYELEMZÉS SORÁN FELTÁRT REHABILITÁCIÓHOZ KÖTHETŐ ISMERETE, VÉLEMÉNYE: Böősi Imre polgármester úrnak (elérhetősége: 06 96 576 054) Ásványráró közigazgatási területére eső ágrendszerről közvetlen és alapos ismeretei vannak.

Megbízó: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány

Készítette: Pisztráng Kör Egyesület


Az 1992 óta elvégzett beavatkozások a véleménye szerint némi gyógyírt jelentenek, de minden problémát nem oldanak meg. Sok vizes élőhelyet pótoltak látványosan, a vízbázissal és a talajvízszint süllyedést azonban nem oldották meg. A település a 2003-as rehabilitációs pénzekből 8,7 millió forintot kapott az Ásványi- ágvéglezárás hajózható és ökológiai átjárhatóságának tervezésére. Korábbi rehabilitációs kezdeményezésük volt 2000-ben: a kikötőtől az Árvai-torokig négy gázlót szerettek volna kikotorni (terv és vízjogi engedély volt, de 2002-ben visszavonták a beígért pénzt). 1998-tól 2002-ig a Megyei Közgyűlésben létrejött a Szigetközi Rehabilitációs Bizottság, melynek aktív tagja volt és a pénznek szétosztásáról döntöttek, de főleg a mentett oldalon valósultak meg beavatkozások, pl. Kisbodaknál. Sajnálatosnak tartja, hogy „az ártéri rehabilitáció elmaradt, csak a vízpótlás jelentett sokáig vigaszt. A mentett oldali csatornáknak, egykori holtágaknak, tavaknak, kubikgödröknek a rehabilitációja nem oldja meg a Duna elterelése miatti problémákat.” Elsősorban vizuális vízélményt és szűk környezetben talajvíz utánpótlást jelentenek, valamint az élővilágnak jelent megfelelő élőhelyet, zöld folyosót is. Foglalkozott a Szigetközi területfejlesztési Koncepcióval is Jelen helyzetben megfelelő, de a Szigetköz sorsát a Rajka-Szap közötti rehabilitáció jelenti. Vannak már érvényben lévő korlátozások, pl. Natura 2000, ezért így nehezebb megvalósítani. A komplex mellékágrendszert érintő rehabilitációt tekintve, ha csak kettő műszaki megoldásból lehetne választani, akkor a meanderezőt jobbnak tartja, de vannak komoly szakmai kérdések: -a talajvízszint utánpótlásban mikor tudja átvenni a szerepét a jelenlegi főmedernek, -a szlovák oldalon a meanderező ág veszélyeztetheti az üzemvízcsatornát és annak átszakadása a települést, -a hajózhatóság kérdése nagyon fontos. Az Önkormányzatnak van saját terve a helyi rehabilitációra: az Árvai-ágvéglezárás hajózható és ökológiailag átjárhatóságára. A szakhatóság először kiadta az engedélyt, majd az EDUKÖVIZIG visszavonta a hozzájárulását és egy másik tervet támogat, melyet Dunaszeg település adott be engedélyezésre. A Mosoni-Duna mentén a Mottó KFT-nek a terveit támogatják. ÖNKORMÁNYZAT ÉS A LAKOSSÁG DUNÁHOZ KÖTHETŐ TERVEI ÉS VIZÉHEZ KAPCSOLÓDÓ IGÉNYEI: Tervek: Az önkormányzat nem tud saját forrásból fejleszteni ill. beruházni, de támogatja: -Az ásványi-ágvéglezárás megvalósítását, úgy hogy Szaptól visszafelé Ásványig hajózható (kishajózható) legyen. A terveik szerint a hajózsilip ≈10 x 80 m -Ásványi-kikötő a Vidra KFT tulajdonába került korábbi Vízügyi Kikötő (lassú hajós anyaguk is van) [külön interjú] -Osztrák tulajdonú YCA KFT, mely a Vidra KFT mellett üzemeltet jacht kikötőt [külön interjú] -Nyáron fürdési lehetőség (van egy nem engedélyezett vadkemping, strand) a Halrekesztői-zárás alatt, de vízszint emelés esetén az YCA KFT területe alatti, a Béka-ér torkolata feletti szakasz (fontos térképen jelölve) + Árvai-rét vízparti széle, szabadstrandos homokos rézsűvel) -Szürkemarha csordát - Árvai-rét (TSZ, Nemzeti Földalap)




-Tilosi-legelő (jelenleg erdősítve) -Gyalapi rét tájfenntartó gazdálkodás -Az Öreg-Duna medrében lévő erdőket az önkormányzatoknak adni + az árvízvédelmi töltés melletti 60 m-es sávot lehetne az önkormányzatnak adni. Szabadidő hasznos eltöltése: látványhalászat (saját halásszal), aranymosás, színvonalas sátorozóhely kialakítása, személyszállító sétahajózás, a nemzetközi kishajóforgalom fogadása. Igények: -a jelenlegihez képest 1,5-2 m-es vízszint emelkedés a vízpótlórendszer alatti vízterekben -Az ökológiailag ideális1,2-1,6 m-es vízdinamika elfogadható -Vízpartok védelme a kikötőknél fontos, valamint ahol a lakosság piknikezhet, szabadstrandolhat. Összeférés a rehabilitációs tervekkel: A meanderezőt támogatja. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A LAKOSSÁG SZIGETKÖZ-CSALLÓKÖZ NEMZETI PARKKAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE: A lakosság többsége valószínűleg nem támogatja, mert újabb korlátozásokat lát benne. „Nálunk fejlettebb demokráciákban működik csak kompenzáció. A közvélemény nem ismeri a terveket, tehát nem tud véleményt sem nyilvánítani, szükséges lenne a részletes és korrekt tájékoztatás.” Megvalósításához a legfontosabbnak a két ország közötti közös akaratot tartja.




Szabadidős tevékenységek és azok gyakorisága, amelyeket az ásványráróiak a hullámtérben űznek (az egyes tevékenységeknél azt az időt kell figyelembe venni, amikor az tevékenység űzhető) Rendszerese n (naponta) Horgászat Evezés (kenu, kajak) Vadászat Piknik Strandolás Gyalogtúra Kerékpártúra Motorcsónaktúra (<5kW) Motorcsónaktúra (5KW<)

Gyakran (hetente)

Ritkán (havonta)

Nagyon ritkán (évente párszor)

Soha

NT/ NV

X X X X X X X X X Ásványráró lakóinak száma (2007): 1980 fő

A térség jövője szempontjából jelentősséggel bíró gazdasági lehetőségek, kitörési pontok (a polgármester véleménye): Nagyon jelentős Horgászat Evezés (kenu, kajak) Vadászat Piknik Strandolás Gyalogtúra Kerékpártúra Motorcsónaktúra (<5kW) Motorcsónaktúra (5KW<) Yacht turizmus Ökoturizmus Fesztiválok Gasztronómia Lovagló turizmus Ipar betelepítése

Jelentős

Nincs hatása

Nem jelentős

Egyáltalán NT/NV nem jelentős

X X X X X X X X X X X X X X X

Kiegészítés a kitörési pontokhoz: A táj szempontjából nem zavaró beruházások esetén, amíg az iparűzési adó jelenlegi formájában működik.




4.1.7.2 HELYI CIVIL SZERVEZET Neve: Dunavölgy Alapítvány Képviselője: Szij Zoltán, Barcsai Éva (30-396-9671) Működési területe: Szigetköz-Csallóköz Tagjainak száma: 6 fő Elérhetősége: 30-979-2617 (Hartványi László, titkár) AZ IGÉNYELEMZÉS SORÁN FELTÁRT REHABILITÁCIÓHOZ KÖTHETŐ ISMERETE, VÉLEMÉNYE: Átfogó, teljes körű; az alapítók 20 éves tapasztalattal rendelkeznek e téren. Pályázat benyújtása 2006-ban Szigetköz-Csallóköz rehabilitációjához. A tényleges rehabilitáció elvégzésének kezdését gyorsíthatja. A komplex rehabilitációs tervek integrációját, illetve tovább fejlesztését támogatják, mert mindegyikben van használható elem. DUNÁHOZ KÖTHETŐ TERVEI ÉS VÍZÉHEZ KAPCSOLÓDÓ IGÉNYEI: Saját beruházási szándék nincs, a rehabilitáció elősegítése, gerjesztése a cél. Az alapítvány a víziturizmus fejlesztését (a természetvédelmi érdekeknek alárendelve) szorgalmazza. A vízszintek és a vízdinamika helyzetét az ökológusok véleménye szerint kell megállapítani, de a jelenlegi helyett a korábbi középvízszintek lennének kívánatosak. A jelenlegi helyzet megmaradása hosszútávon akadályozná céljainak elérését. A SZIGETKÖZ-CSALLÓKÖZ NEMZETI PARKKAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE: Első a rehabilitáció, annak megvalósulását követően támogatják, sőt szükségesnek tartják a NP létrehozását. Tervezési folyamatokban szívesen részt vennének. A Nemzeti Park üzemeltetési céljai és az alapítvány céljai egybeesnek, így segítené további működésüket. 4.1.7.3 HELYI VÁLLALKOZÁSOK Neve: Vidra KFT Profilja: környezetvédelem, vízgazdálkodás Hatásterülete: országos Elérhetősége: Juhász János résztulajdonos, ügyvezető igazgató 06/96/510 480 AZ IGÉNYELEMZÉS SORÁN FELTÁRT REHABILITÁCIÓHOZ KÖTHETŐ ISMERETE, VÉLEMÉNYE: Átfogó, teljes körű ismeretekkel rendelkezik1975-1992-ig főállásban a Vízügynél dolgozott az ügyvezető. Ismerve a Szigetköz Területfejlesztési Koncepcióját az véleménye, hogy „a kordé megelőzte a szamarat: térségfejlesztési koncepciót a Duna rehabilitációja nélkül nem lehet csinálni.” Megismerve a komplex rehabilitációs terveket, azoknak valamilyen szintű integrációját, továbbfejlesztését tudja elképzelni.




DUNÁHOZ KÖTHETŐ TERVEI ÉS VÍZÉHEZ KAPCSOLÓDÓ IGÉNYEI: Terveik: Komplex fejlesztés az ásványrárói kikötőben található területükön: közforgalmú kikötő (rendszeres kishajóforgalom kikötője), szálloda, étterem, kemping, üzemi kikötő (kikötői bázis, mely biztosítja a kishajó tárolást, javítást, ellátást), kézihajtású vízijárművek kikötője. Komplett tervcsomaggal rendelkeznek, jelenleg a hatástanulmány készül hozzá. Várhatóan 2007 végére jogerős építési engedéllyel rendelkeznek. Igények: -A jelenlegihez képest ≈2m a korábbi középvízi szintnek megfelelően. -Az első a természetvédelem, az ökológiailag ideális vízdinamikának megfelelő minimális ingadozás a cél. -A partvédelem fontos, de nem betonnal. Saját területükön természetes módon kívánják megoldani pl. rőzsefonattal. A szigetekre való bejutás vízhez kötése, hidak, bukók elbontása szerintük kedvezően hatna a természetvédelmi célokra. Összeférés a rehabilitációs tervekkel: A szlovákok terve, amely a természetvédelmet célozza jobb, a meanderező a humán igényeket jobban kielégíti a kishajózással. Korlátozott sebességű, méretü, merülésü kishajókat, azaz kedvtelési célú hajókkal. A Nyugat-Európában meghonosodott lassú kishajókat maximum 5 km/óra sebességgel, ehhez jobban illeszkedik a szlovák terv, mely által egy olyan hálózat jön létre az ásványi ágrendszerben, hogy ezek a lassú hajók tudjanak rajta közlekedni. Szakosodott vállalkozások - pl. soroksári-Dunaágban most kezdenek ilyet - hajóival képzelik el. Dunakiliti és Ásványráró legyen a jachtforgalom, fogadóbázisa, ahol átszáll a lassú hajóba vagy az evezős hajóba. Jachttal csak korlátozott méretig lehetne ide bejönni a mellékágrendszerbe. A meanderező fő mellékágban nem kellene jachtokat beengedni, csupán az alvízcsatornából lehetne Szaptól Ásványráróig feljönni. A meander kialakításánál fontos útvonalának tervezése, hogy milyen célt szolgáljon: kellően változatos természeti táj bemutatása egyeztetve a természetvédelmi hatósággal. A SZIGETKÖZ-CSALLÓKÖZ NEMZETI PARKKAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE: A rehabilitáció után fontosnak tartják. A saját berkeiken belül szívesen látják a Nemzeti Park fejlesztéshez szükséges fogadóbázist, pl. irodák, bemutató hely, táblák, stb. Szolgálná a fejlesztéseiket a SzCsNP. Neve: YCA KFT (Yacht Camping Arenautic) Profilja: Kemping és kikötő üzemeltetés Hatásterülete: Ásványráró Elérhetősége: Thomas Irmscher 00 43 699 10 777 114 AZ IGÉNYELEMZÉS SORÁN FELTÁRT REHABILITÁCIÓHOZ KÖTHETŐ ISMERETE, VÉLEMÉNYE: 1995-ben alapították a céget és akkor vették a 18.000 m2-es területüket is az ásványrárói kikötő alatti ártéren. Elsősorban az Öreg-Dunát ismerik ill. az Ásványiszigetvilágot. A kikötő tulajdonképpen klubként működik. Az Thomas Irmscher úr 1992-es Duna elterelés előtt az Öreg-Dunán közlekedett jachtjával, azóta az Megbízó: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány



üzemvízcsatornán hajózik Bécsből Bősön zsilipelve Szapig és onnét jön fel az ÖregDunán Ásványig. A vízszint jelentősen leesett, de az extrém kicsi novembertől márciusig tartó időszakot leszámítva a saját és Clubjának tagsága által használt hajóknak egyetlen 3 db-ból álló sziklazátony kivételével hajózható a Duna a kikötőjükig. A bemutatott terveket jónak tartja és tudja, hogy az elsődleges szempont a természeti értékek védelme, ezért az ennek leginkább megfelelő változatot támogatja, nyílván továbbra is szeretné megközelíteni jachtjával a kikötőjét. A szigetvilágon átmenő jachtforgalmat nem tartja jónak, saját jachtos klubtagjaik is kenukat hoznak és azzal járják be az Ásványi-szigetvilágot. DUNÁHOZ KÖTHETŐ TERVEI ÉS VÍZÉHEZ KAPCSOLÓDÓ IGÉNYEI: Terveik: Gyakorlatilag elégedett a jelenleg kiépített infrastruktúrájával, épületeivel, kikötőjével. Nem tervezi azok bővítését. (Kempingjének infrastruktúrája 30-50 embernek elegendő, kikötője 10 hajó részére alkalmas. 2006-ban 8 kishajó használta azt.) Igények: -Minimálisan 1 m-es vízszintemelkedés kellene a kikötő előtti ágban (az Öntési-tó alsó zsilipje alatt található 3 db szikla a mederben, ami komoly veszélyforrást jelent a jachtoknak.) -Az ökológiailag optimális vízdinamikát elfogadhatónak tartja -A partvédelem megfelelő náluk, egyébként a természetes partokat támogatják Összeférés a rehabilitációs tervekkel: A meanderezőt jobbnak tartja, mivel mélyebb vízszinteteket garantál, nekik minimum 1 méter kell biztonságos kishajózáshoz. Természetesen mélységmérős radart használnak, így a kritikus helyeken időben tudják a hajócsavart megemelni. A SZIGETKÖZ-CSALLÓKÖZ NEMZETI PARKKAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE: Támogatja a NP létrehozását, amennyiben a jachtjával továbbra is kiköthet a jelenlegi helyén. Különösen jónak tartja, hogy ehhez a rehabilitáció is szükséges, ami tartósan jobb helyzetet teremtene a térségben. A bécsi önkormányzatnál dolgozva talán ausztriai lobbitevékenységet tudna kifejteni.



TERMÉSZETI KÖRNYEZET:

Recommend Documents