A halpopuláció mérete és növekedése közötti kapcsolat P0 kipusztulás P* opt. készlet Pmax eltartó képesség G(P’) fenntartható hozam G(P*) max. fenntartható hozam
G(P*) G(P’)
P0
P*
P’
Pmax Halállomány (t)
Megújuló erőforrások • napenergia, szél, hullámenergia stb. • élő szervezetek (önreprodukció) • termőföld • vízrendszerek, légköri folyamatok
A halpopuláció növekedési üteme (millió db / időegység)
Halállomány növekedése (t)
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA
A biológiai növekedési törvény
A
2
1 0
2
4
6
8 12 10 Halpopuláció (millió db)
1
A biológiai növekedési törvény • a mennyiségi növekedés függ: – az erőforrás induló méretétől (egyedszám) – a környezet eltartó képességétől
• a biológiailag optimális készletnél a növekmény maximális
A kimerülő erőforrások optimális használata (Hotelling-modell)
Ár, hktg.
Kimerülő erőforrások • reciklálhatók (fémek) • nem reciklálhatók (fosszilis energiahordozók)
A kimerülő erőforrások optimális használata (Gray-modell)
MC
Ár, hktg.
P P - MC
P - MC
MC P=P(Y) Y*
Y**
mennyiség
Y*
Y**
mennyiség
2
Hotelling-szabály A kimerülő erőforrások felhasználása akkor optimális (haszonmaximáló), ha a bérleti díj (royalti, határprofit) jelenértéke állandó.
az ár a t-edik időszakra: Pt = MC + (P0 - MC) * (1+r)t
(P1 - MC) / (1 + r) = (P0 - MC) általánosan
(Pt - MC) / (1 + r)t = (P0 - MC)
Az ásványi nyersanyagvagyon osztályozása
Gazdaságtalan
ParaSzubmarginális marginális
Gazdaságos
Felmért
Jelzett
Reménybeli Következtetett Hipotetikus E
A
Spekulatív B
Készlet G
F
Ásványvagyon
D
H
C
Készlet: Növekvő mértékű műrevalóság (gazdaságosság)
Felderített Igazolt
adott technológiai feltételek mellett adott pillanatban gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon
Ismertségi fok növekedése
3
A készletet befolyásoló tényezők
A statikus készletmutató
1.
Világpiaci ár nő nő a készlet Pl. USA rézkészlete: 50 cent/font 80 Mt érc 75 cent/font 118 Mt érc
• azon évek száma, amíg az adott erőforrás ki nem merül • statikus készletmutató = jelenlegi készlet/ jelenlegi fogyasztás
2.
Kitermelési költségek csökkenése Pl. kőolajkút kiépítése, nagyobb arányú felhozatal kén bányászat: hagyományos módon vagy forró gőzzel
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (I.)
A készletet befolyásoló tényezők 1.
3.Feldolgozási technológiák fejlődése Lasky-szabály: a minőségi követelmény (érc fémtartalma) lineáris csökkenése mértani készletnövekedést eredményez Pl. flotációs dúsítás 1900 ~6 % Cu-tartalmú érc Ma ~0,5 %-os is elég
4.Jogi szabályozás
2.
Műszaki fejlődés 18. sz. 18, 19. sz. 54, 20. sz. 80 elem használata Helyettesítés ásványi nyersanyag iránti kereslet = származékos kereslet Kábel: réz, üvegszál; természetes gumi, műgumi; fém, társított műanyag
4
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (II.) 3. 4.
Külkereskedelem Újrahasznosítás Ólom: 1920: 8 %, 1976: 42 %, 2000: 50% (arany, alumínium, acél - 33%)
5.
A nyersanyag- és energiafajlagosak csökkenése
Környezetértékelés
Fontos: a primer nyersanyag ára, egyéb intézkedések
Miért fontos a környezet pénzbeli értékelése?
Környezetértékelés
• a társadalom preferenciáinak nem csak irányát, de mértékét is ismerni akarjuk • politikusok, döntéshozók pénzbeli értékhez szoktak • fontos az alternatívák összehasonlításánál
Nehéz, mert a természeti erőforrások: • gyakran közjavak • nem csak a használatuk miatt értékesek • a ktg./hasznok különböző szinteken jelentkezhetnek
5
Magán és közösségi javak
Tiszta magánjavak
A JAVAK KÖRE Jellemzők
Kizárható, osztható A fogyasztásban versengő, a kizárás egyszerű
Tiszta Kvázi Kvázi Tiszta magánjavak magánjavak közjavak közjavak KÖRNYEZETI JAVAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
A pénzbeni értékelés jövője
Kvázi magánjavak Jellemzők
Kizárható, nem osztható
Kvázi közjavak Jellemzők
Éves, vagy rendszeres fizetség ellenében szolgáltatják A pénzbeni értékelés jövője
Kevésbé áru: nincsenek piacai, néhány közvetett módszert kifejlesztettek a közgazdászok, hogy a nem elérhető piaci magán értéket helyettesítsék
Áru: veszik és adják a piacon, piaci értéke ismert
A pénzbeni értékelés jövője
Nem kizárható, részben osztható Közösségi javak, mint pl. tengerparti fürdők, parkok, amelyek egyre inkább magánjavakká válnak, ahogy nő a túllátogatottságuk, elérik az „eltartó képességüket” Kevésbé áru: nincsenek piacai, néhány közvetett módszert kifejlesztettek a közgazdászok, hogy a nem elérhető piaci magán értéket helyettesítsék
6
A természeti erőforrások értékösszetevői
Közjavak
A teljes gazdasági érték (TGÉ) Jellemzők
Nem kizárható, nem osztható
A pénzbeni értékelés jövője
Nem versenyeznek a fogyasztásban és nem zárható ki a fogyasztásukból senki Nem áruk: a helyettesítő értékelő módszerek komoly nehézségekbe ütköznek
Teljes gazdasági érték (TGÉ)
vadászat, halászat, fakitermelés, rekreáció
Közvetett h.
Választási lehetőség a jövőbeli használat lehetőségének biztosítása
erózió elleni védelem, árvízveszély csökkentése, talajképző folyamatok, széndioxid megkötés, tápanyagkörforgás, ökoszisztéma stabilitás
A természeti erőforrások hasznainak megjelenési tere Helyi hasznok
személyes használattól független értékek
személyes használattal összefüggő értékek Közvetlen h.
A TGÉ magában foglalja mindazokat a magyarázatokat, amiért az ember értékesnek tarthat egy jószágot.
kitermelhető termékek, rekreáció stb.
A jövőbeli használattól függetlenül az emberek fontosnak tartják például a természetvédelmi területek megőrzését.
Örökségi érték
megőrizzük ezeket a jövő generáció számára
Létezési érték tőlünk függetlenül is joga van a létezéshez minden élőlénynek
Nemzeti hasznok vízháztartás szabályozás, költöző madarak pihenőhelye stb.
Globális hasznok genetikai információ, ritka élőhely stb.
csökken a személy érintettsége, egyre nehezebb az értékelés
7
Ki részesül a természeti értékek megőrzésének hasznaiból? Élőhelyek értékei
Az elfogadott értékelési módszerek
helyi szint nemzeti szint globális szint
közvetlen haszn.
x
(x)
közvetett használat • erózió • árvízveszély • szén-dioxid • diverzitás választási lehetőség
x x x x x
(x) (x) xx xx xx
xxx
használattól független
x
xx
xxx
Hagyományos piac A termelékenység változása Kiesett jövedelem számítása Védekezési ráfordítások A jövőbeni Helyettesítési költmagatar- ség táson ala- Árnyék projekt puló A jelenlegi magatartáson alapuló
egyre nehezebb az értékelés
Implicit piac
Konstruált piac
Utazási költség Mesterséges piac módszer Kereseti különbségek Ingatlan értékek Feltételes értékelés
A termelékenység változása
A környezeti javak értékelésére szolgáló módszerek bemutatása
• a termelés mennyiségére, minőségére vagy a termelési költségekre gyakorolt hatások alapján (pl. erdőkivágás erózió) • magyar példa: a Bős-Nagymarosi Vízlépcső miatti szigetközi területek értékcsökkenésének becslése a búza terméshozamának csökkenése és az ebből adódó jövedelem-kiesés alapján (piaci árral)
8
Kiesett jövedelem Betegség vagy haláleset miatt kiesett termelés = kiesett jövedelem + eü-i ellátás vagy a megelőzés költségei pl. baleseti kockázat értéke
Helyettesítési költségek módszere • a természeti erőforrások helyettesíthetőek hasonló szolgáltatást nyújtó tőkejavakkal, melyek költségével becsülhető a környezet értéke • példa: a BNV következtében a Duna víztisztító képessége csökken, ezt a szennyvíztisztító kapacitás növelésével lehet helyettesíteni (a többlet költségek adják ennek a funkciónak az értékét) • Vagy: más vízbázisból kell ivóvizet szolgáltatni, ennek többletköltségei lehetnek
Védekezési /megelőzési ráfordítások • Mekkora „áldozatot” vagyunk hajlandóak hozni a tisztább környezetért (egyéni vagy társadalmi szinten) • Például a csöndes környezet értéke = a zajvédő falak beruházási és fenntartási költségeivel
Helyreállítási költségek módszere • A helyreállítás költségei adják meg az erőforrás megőrzésének/létezésének hasznait • Példa: Kis-Balaton • Csak alsó becslést ad (feltételezés: a költségek legalább akkorák, mint az elhárítás haszna) • Előnye, hogy egyszerűbb becsülni, mint a környezeti károkat
9
Árnyék projekt módszer • egy projekt megvalósítása negatív változást eredményez egy erőforrásban, és újabb projekt szükséges annak kiküszöbölése érdekében • Azon projekt költsége, amelynek célja egy másik projekt által okozott környezeti károk felszámolása • példa: a vizes élőhelyek helyreállítása a Ramsar-i Egyezménynek megfelelően (a leromlott élőhely helyreállítása, az elvesztett élőhely újbóli kialakítása); erdőtelepítés
Hedonikus (ingatlan érték) ármódszer Szabadpiac esetén az ingatlanárak lebonthatók bizonyos értékösszetevőkre, ezek egyike a környezet minősége
Utazási költség módszer a rekreációs érték becslésére alkalmas ár = belépődíj + utazás költsége + az eltöltött idő haszonlehetőség költsége
Kereseti különbségek Veszélyes munkahelyeken a bér tartalmazza a többlet-kockázatok és az esetleges foglalkozási ártalmak ellenértékét Így a tiszta környezet értéke becsülhető
10
Mesterséges piac Szimulációs játék (kísérleti körülmények között teremtett piac) pl. háztartási víztisztító készülék árusítása különböző árakon
Feltételes értékelés Az egyéneket direkt módon megkérdezzük arról, mennyit lennének hajlandóak fizetni valamely természeti erőforrásért.
Haszon átvitel • egy konkrét értékelési módszer eredményeit használjuk fel az eredetitől (időben vagy térben) eltérő helyzetre, amely a lehető legnagyobb mértékben hasonlít az eredetihez • számos típusa létezik • Mo.: flóra és fauna változásának értékelése a Szigetközben a BNV megépítése (és a Duna elterelése) miatt (alap: osztrák fizetési hajlandóság vizsgálat)
Környezeti kockázatok
11
A kockázat valamely veszély bekövetkezési valószínűsége, illetve a bekövetkezés által kiváltott következmények súlyossága egyidejűleg.
R(x) = P(x) * D(x), ahol R(x) az x környezeti esemény kockázata P(x) az esemény bekövetkezési valószínűsége
Elfogadható kockázat • társadalmi kategória • minél nagyobb a várható kockázat, annál nagyobb a társadalmi hajlandóság a kockázat mérséklésére • a kockázatok értékelése a társadalom helyzetétől/körülményeitől függ
D(x) a bekövetkezett esemény okozta kár
A kockázatok diszkontálása • időben: minél későbbi időpontra tehető a kockázatos esemény bekövetkezése, annál inkább alulértékeljük • térben: minél távolabbra tehető a kockázatos esemény bekövetkezése (földrajzilag, rokonsági fok alapján), annál inkább alulértékeljük
A kockázati dilemma Melyiket válasszuk? • egy gyakrabban bekövetkező, de kevésbé súlyos következményekkel járó, vagy • egy ritkábban bekövetkező, de súlyosabb következményű megoldást?
12
A vállalati környezetvédelmi funkció szerepköre a vállalat működésének környezeti kockázata alapján
esetszám / év
log. skála
A kockázateloszlás két hipotetikus üzem esetén 10-2
B
10-4
10-6
A
1
100
10000 log. skála
A sérültek száma balesetenként A tevékenység külső környezeti kockázatai (exogen kockázat)
13
