Természeti erőforrások értékelési módszerei

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

Természeti erőforrások értékelési módszerei Bleier Norbert SZIE-VMI 2012


„Ha árat adunk a természeti javaknak, eláruljuk a természetet” (Schumacher, 1991) „Sok probléma abból adódik, hogy számos természeti erőforrásnak nincs reális ára…” (Boulding, 1993)

„Ha a természeti erőforrás a piacgazdaság tárgya, akkor a kitermelt javaknak ára van és ez az érték mértékének is tekinthető” (Bora, 2001)


Az értékelésről: Az értékelés valamilyen szempont (szempontok) szerinti rendszerbe foglalás, súlyozás, gyakran sorrendbe állítás. Általában az információsűrítés folyamatáról van szó, melynek a végeredménye a különböző tulajdonságok egyetlen, közös mértékegységben való kifejezése. (Szlávik, 2005)

Mi ez a mértékegység?


„Egy ökológus mindennek tudja az értékét, de semminek nem tudja az árát. Egy közgazdász mindennek tudja az árát, de semminek sem tudja az (Szlávik, 2005) értékét.”


Természeti erőforrások azok a természeti adottságok, amelyeket az ember a termelés adott fejlettségi szintjén sajátos tulajdonságaiknál fogva anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít. (Bora, 2001)

A felismert erőforrások térben és időben a társadalmi struktúrától és fejlettségtől, a technológiáktól, a gazdasági fejlettségtől és a politikai rendszerektől függően határozottan és állandóan változnak. (Zimmerman, 1951)


DE! Az élő és élettelen természet azon összetevőinek, amelyek természeti erőforrásként nem értékelhetők, a természet rendjében – így pl. az ökológiai rendszerekben – az emberi megítéléstől függetlenül sajátos belső értékük van. (Hotelling, 1934)


A természeti erőforrások az egyes államok nemzeti vagyonának részei. Felosztása: •Fogyó erőforrások (stock) /nem megújuló, kimeríthető, kimerülő/: mennyiségük az emberiség számára végesnek tekinthető

•Megújuló erőforrások (flow): használatuk ellenére a természet törvényei szerint az ember által érzékelhető idő alatt regenerálódnak


Fogyó erőforrások

Megújuló erőforrások

Felhasználással Elméletileg •Napenergia elfogyasztott újrahasznosíthatók •Fosszilis fűtőanyagok (kőszénfajták, kőolaj, földgáz) •Nem égő gázok •Hasadó anyagok

•Ércből kivont fémek •Elemi és nemfémes ásványok

•Geotermikus energia

•Erdő •Állatvilág

•Légkör, légköri •Vizek energiák (szél) élővilága •Vízi energia •A vízkészletek egy része •Tengerjárás

•Ércek

•Hullámzás

•Felszín alatti vizek egy része

•Tengeri áramlatok •Biomassza

Forrás: Bora, 2001

•Növényvilág

•Talaj


Léteznek‐e módszerek a természeti értékösszetevők gazdasági értékelésére? Szükséges‐e a természeti erőforrások értékelése? • A TeEr‐ok és a környezet védelme, fenntartása és fejlesztése mérhető gazdasági áldozattal (költséggel) jár. (közvetlen, ténylegesen felmerült ktg.; az erőforrások nem használatából adódó elmaradt haszon) • Amikor befektetéseket eszközlünk az erőforráskapacitások fejlesztésébe. • A társadalom gazdagságának, teljesítményének helyes mérése megköveteli a TeEr‐ok változásának gazdasági értékben (pénzben) mért számbavételét. Szakál, 1997 alapján


Az erőforrások és a javak gazdasági értéke piacgazdaságban a piacon kerül meghatározásra Ami piaci cserére nem kerül annak akkor nincs gazdasági értéke?? Ha a társadalom a piacra nem kerülő erőforrásokat és javakat meg akarja őrizni, akkor bizony ezeket gazdaságilag is értékelni kell. Mi határozza meg az erőforrások és javak gazdasági értékét?


Az erőforrások teljes gazdasági értéke Használattal összefüggő érték

Használattól független érték

Tényleges Ökológiai Lehetséges használati funkcionális használati érték érték érték Tényleges outputok

Előnyök

Előnyök

Önérték

Hagyatéki érték

Előnyök

Új gyógyszerek, Öröm, Árvíz és klíma Termények, megelégedett‐ génbank, szabályozás, nyersanyagok, ség az kimerülő fotoszintézis, energiahordozók, tápanyagciklusok, erőforrások erőforrás üdülés, turizmus, hulladékfelvétel, helyettesítése, megléte miatt stb. stb. stb. Forrás: Szakál, 1997

Előnyök Egymás közötti ajándéko‐ zás, jövő generációk számára


A természeti erőforrások hasznainak megjelenése helyi, nemzeti és globális szinten

Helyi hasznok Kitermelhető termékek, rekreáció

Nemzeti hasznok Költöző madarak pihenőhelye, tápanyag‐körforgás, vízháztartás szabályozás, stb.

Forrás: Marjainé, 2005

Globális hasznok Genetikai információ, ritka élőhely


Értékelési módszerek (Szakál, 1997 alapján) Mivel a természeti erőforrások gazdasági értékét a piac nem képes helyesen meghatározni, különböző közvetett értékelési módszereket lehet csak alkalmazni: • a valóságos piacra épülő értékelési módszerek • közvetett piacra épülő értékelési módszerek • mesterséges vagy szimulált piacra épülő értékelési módszer • egyéb közvetett értékelési módszerek


A valóságos piacra épülő értékelési módszerek 1, A termelés változásai alapján Adott természeti erőforrás termelésre gyakorolt hatása közvetlenül megállapítható és mérhető. (Pl. vízszennyezés hatása a halállományra, talajerózió hatása a termésmennyiségre)

2, Helyettesítés költsége alapján Az ökonómiában bármilyen erőforrás esetében alkalmaz‐ hatjuk. (A természetes csapadék értéke az öntözés költségéből, a jó talaj értéke az erodált talajon szükséges többlet befektetések költségéből, a napfény értéke a mesterséges megvilágítás költségéből becsülhető)


A valóságos piacra épülő értékelési módszerek 3, A megelőzés költsége alapján Amikor valamilyen környezeti kár vagy kockázat elkerüléséről van szó. (pl. hangszigetelő ablakok alkalmazásának többletköltsége alapján a „csendes környezet” értéke becsülhető)

A módszer a nem piaci javak értékét azon az összegen keresztül becsüli, amelyet az emberek hajlandók kifizetni bizonyos piaci javakért annak érdekében, hogy például megelőzzék a környezet degradációja miatt bekövetkező jólétveszteségüket, vagy jólétnövekedést érjenek el jobb környezetminőséggel.


A valóságos piacra épülő értékelési módszerek 4, Az emberi erőforrás értékváltozása alapján Ez esetben a környezeti tényezőknek az emberi erőforrásokra gyakorolt hatásaiból következtetünk a tényezők gazdasági értékére. (Pl. a szennyezett levegő okozta megbetegedések vagy halálesetek stb. költségei; a megbetegedés miatti korai nyugdíjazás esetén kieső jövedelem)

Az emberi egészség ill. az emberi élet értéke az ilyen típusú gazdasági értékeléssel természetszerűen nem állapítható meg, hiszen az nem gazdasági tényező.


Közvetett piacra épülő értékelési módszerek 1, Utazási költség módszer Olyan természeti erőforrások esetében alkalmazható, amelyeket kirándulók rendszeresen látogatnak. Adott természeti erőforrás értékére az utazásra fordított költségekből következtetünk.

2, A föld, a birtok értéke alapján Ez alapján lehet következtetni arra, hogy mennyit lennének hajlandók az emberek áldozni a környezeti feltételek javításáért, és hogy mekkora a környezetfejlesztés társadalmi értéke.


Közvetett piacra épülő értékelési módszerek 2, A föld, a birtok értéke alapján A módszer nehézsége, hogy egy tulajdon értéke a környezeti tényezőkön túl sok más tényezőtől is függ: • a tulajdon saját tulajdonságai (property variables) ‐ PV • az elhelyezkedés (fekvés) tényezői (neighbourhood variables) – NV • az elérhetőség, hozzáférhetőség változói (accessibility variables) – AV • a környezet minőségét kifejező tényezők (environmental variables) ‐ EV

A birtok ára = f (PV, NV, AV, EV)


Mesterséges vagy szimulált piaci módszer Személyek bevonásával történő kísérlet segítségével, mesterségesen olyan szituáció teremtése, mintha adott természeti erőforrásnak tényleges piaca lenne. (megfelelő informálás az adott erőforrással kapcsolatban, filmek, képek vetítésével a kísérleti személyek ráhangolása)

Ezután direkt megkérdezés: Mennyit hajlandók fizetni az adott erőforrásért vagy valamilyen kár elkerüléséért?

Egyéb módszerek Árnyék árak alapján (a gazdasági tevékenység matematikai modellje segítségével)


„A környezeti javakkal kapcsolatos értékeléskor az egyik fő problémát az jelenti, hogy általában nincs olyan piacuk, ahol áruk kialakulhatna.” Vadászható vadfajaink azon részének, amelyre a gazdálkodásunk alapul, van kialakult piaca.

• Vadászati árlisták • Élő vad felvásárlási árak • Lőtt vad felvásárlási árak


Felhasznált irodalom • Bora Gyula‐Korompai Attila (szerk.) (2001) – A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. Bp. Aula kiadó • Boulding • Szakál Ferenc (1997) – Természeti erőforrások ökonómiája. GATE GTK egyetemi jegyzet • Marjainé Szerényi Zsuzsanna (2001) – A természeti erőforrások pénzbeni értékelése. Közgazdasági szemle XLVIII. Évf. (114‐129.o.) • Marjainé Szerényi Zsuzsanna (2005) – A természetvéde‐lemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek. BCE‐KTT •Szlávik

Természeti erőforrások értékelési módszerei

Recommend Documents