Termelékenység határok nélkül

Termelékenység határok nélkül

„NON-STOP-OPEN-NETWORK”: GARANTÁLT FOLYAMATOS ÉS HATÉKONY TERMELÉS

Műszaki kiadvány a CC-Link Partner Association számára a Smye Holland Associates gondozásában

Tartalomjegyzék Rövid összefoglaló��3 Bevezető ��4 A versenyképesség terén elért siker irányelvei��5 A hálózatok szerepe a korszerű gyártásban��6 Nyílt hálózatok��7 A termelékenység és megbízhatóság veszélyforrásai ��8 A termelési kockázatokat csökkentő technikák és technológiák��9 Redundancia és megbízhatóság �� 10 Rugalmasság és hibatűrés �� 10 CC-Link – egy világméretű bemérési viszonyítási alap�� 11 A szünetmentes működés, amely az átlag fölé emel�� 12 Ipari Ethernet�� 14 Világszínvonalú adatfeldolgozási képességek�� 15 A szünetmentesség gyümölcsei�� 16 A CC-Link és az e-F@ctory�� 17 Zárszó�� 18 CC-Link Partner Association (CLPA)�� 19 Hivatkozások�� 20

Rövid összefoglaló A nyílt hálózatoknak egyre jelentősebb szerepe van azoknál a vezérlő és termelési rendszereknél, amelyek a gyártók számára biztosítani tudják az igazodást a korszerű ipari környezetek szigorú kommunikációs követelményeihez. Ha a folyamatosan változó és állandóan újabb és újabb kihívások elé állító piaci helyzetekben a gazdasági vállalatok versenyelőnyöket akarnak kialakítani és fenn is akarják tartani azokat, akkor a műszaki osztályt az ellátási láncot és az ügyviteli rendszereket egyetlen egységes, és szabad adatáramlást biztosító számítógépesített információs rendszerbe kell kapcsolniuk. Ha a folyamatosan változó és állandóan újabb és újabb kihívások elé állító piaci helyzetekben a gazdasági vállalatok versenyelőnyöket akarnak kialakítani és fenn is akarják tartani azokat, akkor a műszaki osztályt az ellátási láncot és az ügyviteli rendszereket egyetlen egységes, és szabad adatáramlást biztosító számítógépesített információs rendszerbe kell kapcsolniuk. A gyártók olyan feltételeket keresnek, amilyeneket a vezérlési funkciók és információk nagysebességű feldolgozására képes nyílt ipari hálózatok nyújtani tudnak, és amelyek segítségével hatékony és integrált üzemszintű folyamatautomatizálás valósítható meg. A sablonmegoldások a korszerű rendszereknél ma már sikerrel nem alkalmazhatók. Ahogy a vállalatok a tevékenységeiknek egyre több aspektusát automatizálják, olyan rendszerekre és hálózatokra van szükségük, amelyek megfelelnek az érintett iparág követelményeinek és az egyedi elvárásoknak is. A kommunikációs hálózatoknál, a rendszerek elérhetőségének biztosításakor kiemelt szerepe van a megbízhatóságnak. A magas szintű elérhetőség létfontosságú alkotóeleme az ipari gyártási rendszereknek, és ez redundanciával valamint jó hibatűrési képességekkel érhető el.

A különböző gyártóktól származó termékek együttes használatát is lehetővé tevő szabványos megoldások alkalmazásával a felhasználók megbízható rendszereket alakíthatnak ki, alacsony beüzemelési költségek mellett. Ebben a műszaki kiadványban a termelés folytonosságát negatívan befolyásoló tényezők néhánya valamint azoknak a rendelkezésre álló technológiáknak a leírása található, amelyek a vállalatok és a gyártási üzemek számára lehetővé tehetik a költséges állási idők elkerülését. Ezen kívül a tanulmány azt is megvizsgálja, hogy azok a gyártók, amelyek különböző helyszíneken és különböző régiókban egyetlen hálózati szabványhoz kívánnak igazodni, miért fordulnak egyre tömegesebben a világ ipari nagyvállalatai által is világszerte alkalmazott nagysebességű nyílt hálózatok használata felé. A kiváló hibatűrési tulajdonságainak, és a gigabites Ethernet sebességnek köszönhető rendkívül előnyös valós idejű adatfeldolgozási képességeivel a nagysebességű nyílt CC-Link hálózatok (Control and Communication Link) igényre szabott megoldásokat kínálnak a vállalatok számára annak érdekében, hogy azok a tevékenységeiket fenn tudják tartani a kialakított ütemezései terveiknek megfelelően. A CC-Link az egyedüli nyílt automatizálási hálózat, amely gigabites Ethernet sebességet kínál a vezérlési és a terepi szinten is. Mivel a szabvány műszaki jellemzői szabadon hozzáférhetők, ez biztosítja azt, hogy a készülékek a gyártási helyüktől függetlenül másokkal is kompatibilisek és együttműködésre képesek lesznek.

Productivity without end

3

Bevezető A gyártók az optimális gyártási teljesítményre, a fenntartható minőségre és az átlagon felüli szolgáltatásnyújtásra való törekvéskor eddig soha nem tapasztalt kihívásokkal találják szembe magukat, mivel most olyan időszakban kell a hatékonyságukon javítaniuk, amikor az üzemeltetési költségek beosztása szigorúbb mint valaha. Ugyanakkor viszont a termelés folytonosságát feltétlenül fenn kell tartani. Az újabb hálózati technológiák, protokollok kifejlesztésekor és továbbfejlesztésekor a tervezők a termékminőség és a költséghatékonyság feljavítására törekednek anélkül, hogy az a gyártási teljesítmény illetve a termelés minőségének rovására menne. A vállalattulajdonosok a platformok közötti együttműködés támogatása érdekében üzemeiket egyetlen hálózati szabványhoz kívánják igazítani, így próbálják elkerülni a költséges és a valószínűleg kevésbé alkalmas védjegyzett megoldásokat. Nem létező piaci verseny esetén, a védjegyzett termékekből kialakított rendszerek ára és fenntartása igencsak költséges lehet, továbbá az is előfordulhat, hogy azok egy szervezeten belül nem lesznek teljes mértékben kompatibilisek a már beépített többi termékekkel, szoftverrel vagy hardverrel. A korszerű gyártási üzemeknél egy új irányzat van kialakulóban. A közös irányultságuknak köszönhetően a hagyományos információs és technológiai rendszerek valamint a gyártásműveleti technikai megoldások a gyártók számára kiváló lehetőségeket nyújtanak a kockázatok és a költségek lecsökkentése terén. A rugalmasság és az általános üzleti teljesítmény fokozásán kívül, ez biztonságos információhozzáférésre is módot ad. A versenyképességük fenntartása érdekében, a gyártóknak egyetlen automatizált információs rendszerbe kell kapcsolniuk a mérnöki osztályt, a termelést és az ügyvitelt is, összhangba hozva a hardvert, a szoftvert, a kommunikációt, a gyártást, a termelést és a költségvetést.

Mivel a vállalatok a termelés folytonosságának fenntartására törekednek, ezért olyan rendszerekre van szükségük, amelyek igazodnak a saját iparáguk specifikus követelményeihez. A gyártástechnológiának igen alkalmazkodóképesnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy naprakész adatokkal kell biztosítani az átláthatóságot, valamint az üzleti eredmények optimalizálása és egy valós időben együttműködő vállalat létrehozása érdekében analizálni kell a kulcs teljesítmény mutatókat is. A kommunikációs hálózatok kiválasztásakor a legtöbb elterjedt protokoll esetében a gyorsaságot, az egyszerű integrálhatóságot, az akadálytalan kommunikációt, a forgalmazók által biztosított ügyfélszolgálatot és a többi hasonló tulajdonság meglétét az ügyfelek ma már természetesnek veszik. Az elérhetőségre vonatkozólag azonban már teljesen más a helyzet. Az átlag feletti eredményeket felmutatni akaró vállalatok a gyártási teljesítményüket és termelésüket képesek kell lenniük fenntartani úgy is, hogy a reális gyártási körülmények között előforduló meghibásodások és váratlan események a termelés folytonosságát csupán minimális mértékben befolyásolják. Az elérhetőséget a lehető legmagasabb szinten kell tartani minden olyan vállalatnál, amely komoly versenyelőnyt szeretne kivívni magának, meg kívánja őrizni és fenn is akarja tartani azt, valamint ha a termelékenységét világszínvonalúra szeretné emelni.


4

A versenyképesség terén elért siker irányelvei A nyílt hálózati szabványok szerepe és rendeltetése szoros összhangban van azokkal az ügyviteli irányelvekkel és rendszerekkel, amelyek legfontosabb célja a vállalatok üzleti tevékenységének gyökeres megváltoztatása és annak továbbfejlesztése. Egyre nagyobb nyomás helyeződik azon iparágak gyártóira, amelyeknél az újításoknak, a csúcsteljesítménynek és a következetes árutermelésnek a versenyképességre vonatkozólag mind kulcsfontosságú szerepe van. A tömegből általában azok a vállalatok emelkednek ki, amelyek a saját termékeik minőségének növelése és a folyamatos fejlődés fenntartása érdekében az ötleteiket egy vagy több ügyviteli és termelési irányelvből merítik. A gyártók közül sokan a Japánból származó, Kaizen néven ismert munkahelyi gondolkodásmódot tekintik követendő példának, amely a tökéletesedés felé haladva soha nem szűnő igyekezetet követel meg a szervezeten belül mindenkitől – a menedzserektől ugyanúgy, mint az üzemi dolgozóktól. A Kaizen a közösségi értékekre hagyatkozik, és alapvető hozzáállása az, hogy bármiről is legyen szó, az mindig tovább finomítható és javítható. A Kaizen szerint a status quo állapota elfogadhatatlan, és a tökéletesség teljes mértékben soha nem érhető el. A Six Sigma üzleti stratégia eredetileg egy olyan irányelvrendszer volt, amely a gyártásfolyamatok feljavítására és a selejtek felszámolására szolgált, de az alkalmazása mára már átterjedt más üzleti folyamatokra is. A gyártási műveletek korszerűsítésével, a minőség javításával és a hibák felszámolásával a vállalatok a Six Sigma módszert most már a nyereség feljavítására szolgáló eszközként is bevetik.

Hibának számít bármely olyan eredmény, amely nem felel meg az ügyfél által követelt műszaki jellemzőknek. A karcsú (lean) termelési irányelv eredetileg a Kaizen módszerből ered, és tanítása szerint több valósítható meg kevesebbel, vagyis kisebb árukészlettel, kevesebb befektetett munkával, pénzzel és idővel. Ezeknek az irányelveknek az alkalmazásával lényegében olyan rend alakítható ki, amellyel a pazarlás szisztematikusan megszüntethető, az eljárások egyszerűsíthetők és a termelés fokozatosan felgyorsítható. A további lehetőségek között megtalálhatók még az Operational Excellence és a Total Quality Management (TQM) programok is, amelyek lépések afelé, hogy egy vállalaton belül az összes tevékenység a minőségre és a folytonos megújulásra összpontosítson. Az évek során a TQM komoly hírnevet szerzett magának azzal, hogy ennek a programnak a segítségével a vállalatok javulásokat értek el a folyamatkezelési képességeik terén és sikeresen fenntarthatták a kiépített versenyelőnyöket. Több különböző folyamatirányítási terület összevonásával és az egymás közti funkcionalitás javításával a hangsúly arra helyeződik át, hogy a gyártók olyan rendszereket hozzanak létre, amelyek egymás működését kölcsönösen előremozdítják. Ezeknek a rendszereknek és módszereknek mindegyike az adatfeldolgozáson alapszik. A vállalatok az általuk nem mérhető adatokat kezelni sem képesek, és természetesen azok feldolgozását sem végezhetik attól gyorsabban, mint amilyen gyorsan azokat mérni tudják. A valós idejű adatfeldolgozást lehetővé tevő nyílt hálózatoknak kulcsfontosságú szerepük lehet a Kaizen, a Six Sigma, a TQM és más rendszerek bevezetésekor.


5

A hálózatok szerepe a korszerű gyártásban A gyártási és üzemi környezetekben, a berendezések és alkatrészek állapotáról tájékoztató folyamatos diagnosztikai információknak rendkívül fontos szerepük van a megbízhatóság fenntartásakor, az állási idők lecsökkentésekor valamint a gyártósorok teljes kapacitással való üzemelésének biztosításakor. A gyártók rugalmassági és sebesség-igénye egyre nagyobb és a gyártási folyamatokban állandóan növekvő információmennyiséget kell feldolgozniuk. Az automatizálási hálózatok feladata az emberi ideghálózathoz hasonlóan az, hogy létfontosságú információkat továbbítsanak a gyártási műveletek között. A korszerű hálózatokat a tervezők ma már a gyártósorok és a munkagépek közé integrálják és azok fontos alkotóelemét képezik az ipari környezeteknek. A forgalmazó-specifikus megoldások helyett a szerepük mára már átértékelődött és most már az osztott hálózati technológiák biztosítása irányában mozdult el. Habár a kiépülő hálózatok egyre nagyobb része Ethernet technológia használatára alapul, a termelőgépeket üzemeltető és azok működését felügyelő hálózatoknak pontosan meghatározott alkalmazási követelményeknek kell megfelelniük. Az üzemi szinten például a sikeres működéshez nagyobb fizikai tűrőképességre, nagyobb megbízhatóságra és szabályozott teljesítményekre lehet szükség annál, mint amit egy közönséges IT hardver biztosítani képes. Az üzemi szinthez adaptált hálózatok általában a következőkkel jellemezhetők: yy Robusztusság. Az ütéseknek, rezgéseknek kitett vagy mostoha környezetekben működő hálózatok nagyobb

tűrőképességű eszközökből, kábelekből és csatlakozókból épülnek fel, mint amelyek a standard IT berendezésekben található alkotóelemekre jellemzők. yy Megbízhatóság. Nagyfokú megbízhatóság az adattárolás terén megvalósított redundanciának és a hibákból való gyors visszaállásnak köszönhetően. Az optikai szálas kábelek immunitása az elektromágneses interferenciára és a nagyobb távolságok átfedhetősége fokozza a rendszerek megbízhatóságát. yy Szabályozott teljesítmény. Az átviteli teljesítmény, a torzítás és a várakozási idő szabályozásával a determinisztikusság is garantálva van. yy Skálázhatóság. A termelési hálózatok kiépítésénél előfordulhat, hogy azoknak akár egy teljes üzemet is le kell fedniük, vagy komplett gyártóvonalakat kell szinkronizálniuk. yy Egyszerű használat. A tervezésnek, telepítésnek, adatfigyelésnek és a hibakeresésnek egyszerűnek kell lennie. A meghibásodott berendezéseket és kapcsolatokat izolálni, azonosítani és lokalizálni kell a gyártási műveletek megszakítása nélkül. A redundanciát biztosító hálózati elemeknek automatikusan és fennakadások nélkül át kell venniük a meghibásodott alkatrészek feladatát és a javítási időket is a minimálisra kell korlátozni.

Autógyártás


6

Nyílt hálózatok A nyílt szabványokhoz igazodó hálózatok alkalmazásának egyik fontos előnye az, hogy a gyártók nem szorulnak arra, hogy egyetlen beszerzőtől kényszerüljenek megvásárolni az összes szükséges felszerelést. Amikor a beszerzőkön keresztül a gyártók egy bizonyos hálózati szabványnak megfelelő termékeket vásárolnak, biztosak lehetnek abban, hogy „plug and play” eszközökhöz jutnak, tehát azok a beépítésüket követően azonnal és automatikusan működni fognak. Vagyis mivel azonos szabványhoz igazodnak, képesek lesznek kommunikálni és együttműködni a hálózatra kapcsolt összes többi berendezéssel. Ez így azért előnyös, mivel a felhasználók az egyetlen beszerzőhöz való kötődés helyett, szabadabban válogathatnak a legújabb, legkorszerűbb vagy legolcsóbb termékek között, a saját piaci igényeik és specifikus szükségleteik szerint. Valamint ha az eredeti beszerző felhagyna az üzleti tevékenységével, akkor a gyártók bizonyosak lehetnek afelől, hogy a helyükbe lépnek majd mások, akik ugyannak a hálózati szabványnak megfelelő termékeket fognak forgalmazni, és akik majd kitöltik a keletkezett űrt. Ezért fordulnak a forgalmazók, a szolgáltatók és a készülékek felhasználói egyre tömegesebben a nyílt hálózatok alkalmazása felé, mivel különböző cégek által gyártott, és egy hiteles, független szervezet által jóváhagyott termékkínálatból válogathatnak. A nyílt hálózatok más-más gyártók

készülékei által leadott jelek fogadására képesek valamint azokat szükség szerint keverni és összeegyeztetni is tudják. Feltétlenül megfelelőségi vizsgálatokat* is le kell folytatni, mert meg kell bizonyosodni arról, hogy az ipari automatizálási berendezések és alkalmazások megfelelnek-e a hálózati specifikációknak és az érvényes szabványoknak. Ez a gyártók számára biztosítja azt, hogy a készülékek mindegyike teljes mértékben együtt tud majd működni ugyanazon a hálózaton használt összes többi készülékkel. Egy ilyen garancia nélkül, a termelő vállalatok számára kérdéses lehet az, hogy vajon azok az eszközök és munkagépek, amelyekbe ők komoly összegeket fektettek be, valóban az elvárásoknak megfelelően fognak-e majd működni a már létező alkatrészekkel és rendszerekkel együtt. Egy ilyen biztosíték hiánya a termelékenység rovására mehet és veszélyeztetheti a befektetési terveket is, ha a forgalmazók másra próbálják hárítani a felelősséget, amikor az állítólag együttműködésre képes készülékek egy rendszeren belül nem tudnak majd kommunikálni a többi berendezéssel. * Megfelelés a hálózati szabványoknak – megfelelőségi vizsgálatok leírását tartalmazó műszaki kiadvány.

CC-Link hálózat

Vezérlő hálózat


7

A termelékenység és megbízhatóság veszélyforrásai Függetlenül attól, hogy elektronikai készülékek összeszereléséről, élelmiszer előállításról vagy autógyártásról van-e szó, minden termelő vállalatnak három fő célkitűzése van: a hatékonyság fokozása, a költségek csökkentése és a termelékenység növelése. Első helyen a hatékonyság optimalizálása áll, ami annyit jelent, hogy a berendezések, alkatrészek és rendszerek megbízhatóságát és az elérhetőségüket folyamatosan magas szinten kell tartani. A berendezések helytelen működése, az eszközök rossz együttműködési képessége, a munkagépek és az áramkörök meghibásodása, a balesetek vagy a váratlan üzemeltetési problémák miatt kialakulható termelés-kiesések és lelassulások állandó jellegű gondot jelentenek. A modern gyártóüzemi hálózatok kialakításakor a redundáns és hibatoleráns rendszerekkel megvalósítható nagyfokú elérhetőségnek döntő fontossága van. A csupán néhány percig tartó hálózat-kimaradások tekinthetők csupán kellemetlenségeknek is, de egy teljes ipari hálózat kiesésének katasztrofális következményei lehetnek. A gyártási teljesítmény fenntartása, a költségek növekedésének elkerülése és a hírnév megőrzése érdekében a megbízhatatlansági tényezőket gyorsan fel kell mérni és orvosolni kell. A berendezések meghibásodása által kiváltott üzemzavarok a vállalatok számára az elvesztegetett időt és a kevesebb legyártott terméket tekintve óránként akár ezer euróba is kerülhetnek. Figyelembe kell venni ezen kívül az üzleti hírnév csorbulásából fakadó negatív hatásokat és a visszatérő üzleti lehetőségek potenciális elveszítését is.

Azok a gyártók, amelyek valóban világszínvonalú gyártásteljesítményre törekednek, megfelelő intézkedésekkel feltétlenül el kell kerülniük a következő eseményeket: yy Váratlan meghibásodások – ami elkerülhetetlenül azzal jár, hogy a javítások végzése alatt a gyártósor működése szünetel. A költséghatásba bele kell számítani az üzem állási idejét, a kevesebb legyártott terméket, a munkadíjakat és a cserealkatrészek árát is. yy Beüzemelési és konfigurációs veszteségek – a termékkibocsátás szünetelésével járó további profitkiesés az üzemi körülmények által kikényszerített átállások, váltások és más módosítások miatt. yy Üzemszünet miatti veszteségek – a gyakori meghibásodások következtében a berendezések összesített állási ideje és a termelésveszteség jelentősen megnövekedhet. yy Lassulás miatti veszteségek – a gyártási teljesítmény lecsökken, ha a fennakadások illetve a minőséghibás termékek gyártásának elkerülése érdekében csökkenteni kell a berendezések üzemi sebességét. yy Minőséghibából eredő veszteségek – ha a berendezések meghibásodása vagy hibás működése miatt a gyártósorról selejtes termékek kerülnek le, amelyeket azután újra át kell dolgozni, vagy ki kell selejtezni. A fentieken kívül továbbá figyelembe kell venni még a tőkebefektetésre kifejtett hatást is. A berendezések felesleges működtetése csökkenti a tartósságukat és a hasznos élettartamukat, aminek következtében a költségvetésből gyakrabban kell cserealkatrészekre költeni, mint amint arra általános esetben szükség lenne. A végső cél a felsorolt veszteségek teljes mértékű elkerülése.


8

A termelési kockázatokat csökkentő technikák és technológiák A gyártók a költségek optimalizálására törekednek az üzemi berendezések elérhetőségének fenntartása mellett. A cél a készülékek hibamentes működése és az együttműködési képesség biztosítása a termeléskiesések elkerülésével, amelyek a termékek minőségét és a gyártási teljesítmény következetességét befolyásolják. A munkagépek és a berendezések állási idejének lecsökkentésének azonnali pozitív hatása van a hatékonyságra és a gyártási teljesítményre. A megbízhatóságot és az elérhetőséget veszélyeztető tényezőket előzetes lépéseket téve azonosítani és minél előbb javítani kell. yy Az elérhetőség szorosan összefügg a szünetmentes üzemi termelés időtartamával és ez egyben kiváló mércéje a gyárak hatékonyságának is. Ha csökken az elérhetőség, akkor az elsődleges okokat általában a rosszul működő berendezésekben kell keresni. yy A megbízhatóság egy fontos mutatója a hibamentes működésnek és meghatározott időtartamok alatt bekövetkező üzemzavarok gyakoriságát mutatja meg. Mérése az órák számában meghatározott meghibásodásig eltelt átlagos idő (MTTF) alapján történik, és egy szabványos termelési alkatrészcsoporton belül minden egyes komponens átlagos meghibásodási idejének felel meg. A termékek felhasználói számára a megbízhatóság egyenlő a hosszú ideig tartó megszakítatlan termeléssel. A folytonos és üzemzavaroktól mentes működés emeli a termelési potenciált továbbá a karbantartási műveleteknél kevesebb cserealkatrészre és munkaerőre van szükség így alacsony költségvetéssel is hatékony működés valósítható meg. A beszerzők számára a megbízhatóság azt jelenti, hogy egy termék egy garanciális időtartam alatt, pontosan meghatározott üzemi körülmények között az elvárásoknak megfelelően és meghibásodások nélkül működött, valamint azt, hogy az alkatrész tervezése és gyártása során csupán kevés tévedés történt.

Napjainkban a rendszerek kialakításakor a tervezők már egyre nagyobb figyelmet fordítanak az elérhetőségre. A különböző műszaki jellemzőktől függően, valamint attól, hogy egy gyártási művelet végzésekor egy berendezésnek mennyire fontos a szerepe, a rövid javítási idők, a szünetmentességet biztosító redundancia, a létfontosságú alrendszerek üzem közbeni cseréje, a jó diagnosztizálási eljárások és rendelkezésre álló megfelelő cserealkatrész-készlet is mind fontos tényezők lehetnek. Annak érdekében, hogy a berendezések esetleges meghibásodása miatt bekövetkező, és a folyamatos termelést veszélyeztető tényezőket a minimálisra csökkentsék, a gyártók egyre inkább a nyílt hálózatok alkalmazása felé fordulnak. Egy hálózat tervezésekor, a legtöbb automatizálási mérnök első választása a nyílt fejlesztésű kommunikációs rendszerekre esik. A költségek csökkentése, a termelékenység növelése és az egyetlen vezetéken zajló kommunikáció egyszerű karbantartása miatt az ilyen rendszerek az üzemeltető személyzetnek is megfelelnek, akik számára az üzemidő fokozása, a megszakítatlan termelés és a gyártási teljesítmény növelése a cél. A nyílt hálózatok alkalmazása valódi fejlesztési eredményekkel járhat úgy az elérhetőség területén, mint ahogy a gyártási berendezések megbízhatóságára vonatkozólag is.


9

Redundancia és megbízhatóság A gyártási és üzemi környezetekben a redundancia az elérhetőség növelésében kap nagy szerepet, továbbá hozzájárul a műveletek hatékonyságának és a költségek közötti egyensúly optimalizálásához is. A rendszerek kialakításakor azokba kiegészítő áramkörök, berendezések és alkatrészek is kerülnek azért, hogy ha közülük egy vagy több meghibásodna, akkor az üzemzavarok elkerülése és a működés fenntartása érdekében egy másik képes legyen automatikusan átvenni annak szerepét. Ezek a kiegészítő elemek tartalék berendezésekként illetve hibatűrő egységekként működnek, amelyekre a létfontosságú rendszereknél feltétlenül szükség van. Kettő funkció – a kialakított aktív és a passzív redundancia – a teljesítménynek a műszaki jellemzőkben meghatározott határértékek alá történő csökkenésének megelőzése érdekében többszörösen is terhelhető. yy Az aktív redundancia a különálló eszközök működését figyeli, és általában a kiválasztó logika területén alkalmazzák, amely egy rendszer és azon belül az alkatrészek automatikus újrakonfigurálására szolgál. Egy jó példa erre a villamos elosztóhálózat, amelynél több elektromos vezeték kapcsolja össze az egyes áramfejlesztő telepeket a fogyasztókkal. Minden egyes vezetéken áramkör megszakítók és megfigyelő-állomások találhatók, amelyek a túlterhelés érzékelésére szolgálnak.

Az elektromos vezetékek kombinálásával többlet teljesítmény valósítható meg. Ha a megfigyelő-állomások egy elektromos vezetéken túlterhelést észlelnek, akkor az áramkör megszakítók lekapcsolják azt és az elektromos feszültség a fennmaradó vezetékeken osztódik el. yy Amikor a passzív redundanciáról van szó, akkor a rendelkezésre álló többletkapacitás arra szolgál, hogy csökkentse az alkatrészek meghibásodásainak következményeit. Erre egy jó példa az, amikor hídépítésnél többszörös terhelés elviselésére képes sodronyokat és támasztógerendákat használnak fel. Ennek a többlet terhelhetőségnek köszönhetően bizonyos szerkezeti elemek felmondhatják a szolgálatot anélkül, hogy az kiváltaná az egész konstrukció összeomlását. A tervezés során tehát a mérnökök biztonsági határoknak nevezett többlet terhelhetőséget is bekalkulálnak.

Rugalmasság és hibatűrés Azokba a rendszerekbe, amelyeknek magas hibatűrési értékekkel kell rendelkezniük, a kialakításba redundanciát biztosító komponensek és mechanizmusok is bekerülnek azért, hogy a rendszerkiesések megelőzése érdekében lehetővé tegyék azt, hogy szükség esetén az egyik eszköz átvehesse a vezérlést a másiktól. A hibákat és az előre nem látott helyzeteket a rendszer üzem közben észleli és a fennakadások elkerülése érdekében megfelelően kezeli is. A rendszerek a programfutási idő ellenőrzésén alapuló egyszerű, beépített hibatűrési megoldásokat is tartalmazhatnak. Speciális hibatűrési technikák beépítésére olyankor van szükség, ha magas szintű elérhetőséget és megbízhatóságot kell nyújtani.

A megbízhatóság fokozását a fejlesztők azzal érik el, hogy a hibákat még a rendszerek telepítése előtt felkutatják és kijavítják, valamint hibatűrésre szolgáló berendezéseket iktatnak be, amelyek még hibás működés esetén is megfelelő rendszerműködést tesznek lehetővé.


10

CC-Link – egy világméretű bemérési viszonyítási alap A CC-Link egy nyílt fejlesztésű ipari hálózat, amelyet eredetileg a Mitsubishi Electric vállalat fejlesztett ki, és amelynek ügyvitelét később a CC-Link Partner Association (CLPA) vette át és a hálózati protokoll ennek a szervezetnek a neve alatt is van bejegyezve. A Mitsubishi Electric az a nagyvállalat, amely a legtöbb programozható logikai vezérlőt (PLC-t) gyártja és forgalmazza a világon. A nyílt ipari CC-Link hálózatok folyamatvezérlő és információs adatokat tudnak feldolgozni nagy sebességeken egy hatékony, integrált üzemirányítás és folyamatautomatizálás megvalósítása érdekében. Ezzel a gyors és determinisztikus kommunikáció segítségével akadálytalan adatforgalom valósítható meg a különböző forgalmazók automatizálási készülékei között. A CLPA-n keresztül végzett megfelelőségi vizsgálatok biztosítják azt, hogy a készülékek megfeleljenek a szabványos műszaki jellemzőknek és így a CC-Link kompatibilitásuk is hiteles legyen. A problémamentes hálózati kommunikáció biztosítása érdekében az eszközök szigorú teszteléséhez hozzátartozik az elektromos zavarokkal szembeni védettség kivizsgálása is. A CC-Link az egyetlen olyan nagy teljesítményekre képes, nyílt fejlesztésű eszközszintű hálózat, amely az összes eszköz számára egyenlő sávszélességet biztosít és a világon elterjedt terepi busz technológiák között bemérési viszonyítási alapként tisztelik. Vezető ipari szabvány Ázsiában és egyre nagyobb teret hódit Európában és az amerikai kontinenseken is. A nyílt hálózatok esetében azok sikeressége nagyrészt azon múlik, hogy a szóban forgó szabványos technológiát támogató automatizálási termékek vajon beszerezhetők-e. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy már 2011 júliusában 240-nél több berendezésgyártónak legalább 1100 hitelesített CC-Link kompatibilis terméke állt a felhasználók rendelkezésére szerte a világon. A hálózati együttműködési képesség biztosítja azt, hogy egy rendszeren belül az összes eszköz és komponens között a kapcsolat megfelelő legyen, és azok képesek legyenek együttműködni egymással. A CC-Link technológia alkalmazásspecifikus integrált áramkörök (ASIC) használatán alapszik, amely az adatkapcsolati és szállítási rétegek átfogó kezelésével megbízható kommunikációt biztosít és lehetővé teszi az eszközök kölcsönös együttműködését.

Az alkalmazási rétegek együttműködési képességének biztosításához a CLPA tagok számára elérhető műszaki jellemzők között megtalálható az összes szükséges hálózati paraméter és az eszközszintű interfész-profilok definíciói is. A CLPA egy nemzetközi szervezet, amely 1400 vállalatot meghaladó világszintű tagsággal rendelkezik. Az együttműködő felek együttes célja a nyílt CC-Link hálózati technológiák műszaki továbbfejlesztése és azok népszerűsítése illetve elfogadtatása. A CLPA megalakulása óta már eltelt több mint tíz év, és a hálózat legfontosabb technológiáinak kifejlesztése alatt a tagok száma folyamatosan növekedett. A szervezet a világ minden táján rendelkezik képviselettel, de a CC-Link európai központi irodája Németországban található, ahol 2011 elején Düsseldorfban megfelelőségi vizsgálatok végzésére felhatalmazott új központ nyílt meg. A globális irodahálózatba bekapcsolódva ez a központ a növekvő európai felhasználói bázis számára kényelmes központi helyszínt biztosít a megfelelőségi vizsgálatok végzésére.


11

A szünetmentes működés, amely az átlag fölé emel Napjaink kiélezett világpiaci versenyében a gyorsaság, az egyszerű integrálhatóság, az akadálytalan kommunikáció és a forgalmazók által biztosított támogatás már annyira hétköznapi tulajdonságoknak számítanak, hogy ezekkel az ipari Ethernet hálózat nem emelkedhet ki az átlagból. A hálózati rendszerek nagy részénél mindezek a feltételek már alapértelmezettként adottak. A vállalati eredmények feljavítása érdekében a gyártók olyan hálózatokat keresnek, amelyek hozzájárulhatnak a gyártási teljesítmény növeléséhez, a költségek szabályozásához, és amelyek ezen kívül még versenyelőnyök kiépítését is lehetővé teszik. Napjainkban a hálózatok megszakítatlan működését rendkívül fontos biztosítani. A CLPA által népszerűsített CC-Link technológia a gazdag funkciókínálatának köszönhetően többletértékkel rendelkező megoldásokat kínál, amelyek biztosítani tudják azt, hogy a gyártósorok ne álljanak le még a legdrasztikusabb hibák bekövetkezésekor sem. A CC-Link a megbízhatóságról szóló hírnevét a következő főbb teljesítménykritériumokkal érdemelhette ki: yy Nagyfokú zavarvédettség Más terepi buszokkal összehasonlítva a CC-Link igen jól tűri az elektromágneses zavarokat. Következtetésképpen az alkalmazási skálája is szélesebb, a rugalmassága nagyobb, továbbá a telepítéskor a végfelhasználók sem szembesülnek a speciális kábelezések, elágazások és csatlakozók különböző fajtáinak használata miatt felmerülő problémákkal. yy Lebegő mester funkció Ha a hálózati mester állomás meghibásodik, a készenléti mester képes automatikusan átvenni a hálózati kommunikáció fenntartását. A készenléti mester ezen kívül egy távoli állomás szerepét is betöltheti. Hálózatonként legfeljebb 26 készenléti mester definiálható, amelyek mindegyike saját vezérlőprogramot képes tárolni a meghibásodáskor előálló helyzetekhez való igazodáshoz. Ami azonban valóban rendkívüli ebben az az, hogy ez a képesség automatikusan, külön programozás nélkül is működik. yy Szolga lecsatolás funkció Ez automatikusan eltávolítja a hibásan működő szolga állomást a hálózatról anélkül, hogy az bármilyen mértékben kihatna a hálózat általános működésére. Ez a funkció tehát automatikusan biztosítani tudja a hálózat általános épségének fenntartását. yy Automatikus visszatérés funkció Egy állomás meghibásodása és a kommunikáció megszüntetése esetén, a hiba elhárítását követően a készülék a hálózat újraindítása nélkül is automatikusan képes lesz folytatni a kommunikációt. Ennek a tulajdonságának köszönhetően például helyi áramkimaradások esetén vagy a helyi hálózati állomások biztonsági kapcsolóinak aktiválódását követően sem szükséges újból beállítani a hálózatot. A rendszer által kiváltott problémák hatásai tehát ennek következtében minimálisra csökkennek.

yy Állomáscsere üzem közben A hálózatokat karbantartó személyzet az állomásokat üzem közben is cserélheti anélkül, hogy ez befolyásolná a hálózat ciklusidejét vagy üzemzavart okozna. A meghibásodott vagy hibásan működő komponensek újakkal cserélhetők fel úgy, hogy közben a rendszer zavartalanul folytathatja a működését. Az újracsatlakoztatás is szintén végrehajtható üzem közben a hálózat működésének megszakítása nélkül. Ezeknek köszönhetően jelentősen lecsökkennek az állási idők. yy Állomás megkerülése A CC-Link technológián belül akár egy teljes hálózati konfiguráció is definiálható, még ha annak fizikailag csupán csak egy része is van jelen. Ez azzal az előn�nyel jár, hogy egy előre létrehozott konfigurációnak köszönhetően a hálózat a jövőben egyszerűbben lesz bővíthető, mivel a rendszer figyelmen kívül hagyja azokat az állomásokat, amelyek fizikai beépítésére még nem került sor. Az újabb állomások telepítésekor az egységeket a hálózat leállítása vagy újraindítása nélkül is aktiválni lehet. yy Válaszidő A hálózatok valódi sebességét gyakran összetévesztik azok frissítési illetve válaszidejével. A CC-Link típusú soros kommunikációval akár 10 Mbps hálózati sebességek is elérhetők, továbbá kiemelendő, hogy mind a 65 állomás összes adata (4 096 szó és 8 192 bit) 3,9 milliszekundum alatt frissíthető. Ez nagyon rövid adatátviteli válaszidőket tesz lehetővé és gyors digitális terepi reakcióidőket biztosít, aminek különösen a nagysebességű gyártósoroknál van nagy jelentősége, mint például a gyógyszeriparban és a csomagológépeknél. A CC-Link protokollnak az Ethernetes változata, a CC-Link IE, másodpercenként 1 gigabites hálózati kommunikációs sebességeken való működésre képes, aminek köszönhetően a piaci versenyben a vezető helyet továbbra is egy CC-Link technológiára épülő rendszer birtokolja.


12

A szünetmentes működés, amely az átlag fölé emel yy Determinisztikusság A CC-Link hálózat minden egyes komponensének tervezésekor a valódi determinisztikusság és a garantált válaszidők biztosítása volt a cél, amit a mérnökök sikeresen meg is valósítottak. Ideálisan alkalmazható tehát a nagysebességű munkagépeknél, amelyeknél a rendszereknek a pontosan definiált és nagyon rövid időintervallumok alapján való következetes működésének kritikus fontossága van. yy Nincsenek konfigurációs fájlok Sok más hálózattól eltérően, a CC-Link technológia alkalmazásakor nem szükséges speciális konfigurációs fájlokat beállítani. Azoktól a hálózatoktól eltérően, amelyeknél a felhasználóknak bonyolult és korlátozó formátumokkal kell dolgozniuk, a CC-Link protokoll nyílt adattáblázatok alapján működik, így bármilyen eszközzel képes rendkívül gyorsan és rugalmasan kialakítani kapcsolatot. Ha a felhasználók bizonyos készülékek (például változó fordulatszámú hajtások) csatlakoztatásakor rögzített adatformátumhoz ragaszkodnak, akkor a CC-Link adattáblázata olyan definiált adatterületeket is tartalmaz, amelyek szükség esetén megkönnyítik a gyakori műveletek beállítását: mint például a „start”, „előre”, „hátra” és fordulatszám-beállítás. Mivel a meghibásodott állomások, a megszakadt vagy lecsatolódott kábelek diagnosztikai eszközök segítségével könnyedén azonosíthatók, a karbantartás is sokkal egyszerűbbé válik, következtetésképpen tehát a hálózati problémák is sokkal gyorsabban orvosolhatók. A szünetmentességi elv egyformán érvényes a hálózatok fejlesztésére, telepítésére és karbantartására is. Egy CC-Link hálózat beállítása és beüzemelése jelentős műszaki időt nem igényel, mivel nagyon kevés programozásra van szükség, valamint az összes kulcsfontosságú hálózati kommunikációs funkció automatikusan is működik. Ez felgyorsítja az ötletek piacra kerülési idejét és a rendszerek karbantartása is leegyszerűsödik.


13

Ipari Ethernet A CLPA 2007-ben mutatta be az Ethernet alapokra helyezett újabb CC-Link verziót, amely a CC-Link IE (Ipari Ethernet) elnevezést kapta. Az ipari Ethernet (IE) technológiára épülő terepi buszok egyik előnye az, hogy a hálózatok kiépítésekor, olcsó és szabványos Ethernet komponensek állnak a tervezők rendelkezésére. Mivel speciális célokra kifejlesztett hardver alkalmazására nincs szükség, az Ethernet kábelek és csatlakozók használatával jelentős megtakarítások érhetők el. A nagyobb hálózati sebességeknek köszönhetően optikai szálas kábelek is használhatók anélkül, hogy a lefektetett vezetékek közé speciális és drága hardvert kellene beiktatni. Azon túl, hogy nagyobb adatátviteli sebességek valósíthatók meg mint a rézvezetékeknél, az optikai szálas kábelek sokkal ellenállóbbak az ipari környezetekben gyakori elektromágneses interferenciákkal szemben is. Az optikai hálózatok alkalmazásának eredményeként csökkennek a karbantartási költségek, az átlagos javítási idő lerövidül, fokozódik a hálózati elérhetőség, és biztosítva van az ipari folyamatok folytonos működése is minimálisra redukált kihagyási periódusok mellett. A gyártók jelentős része már elkezdte a CC-Link IE szabványhoz igazítani a saját hagyományos terepi busz architektúráját, mivel így az eszközeik és alkalmazásaik a működésükre egy jóval hatékonyabb hálózati infrastruktúrát képesek felhasználni. A kommunikációs sebességek javításán kívül, az IE jobb csatlakoztathatóságot és átláthatóságot is biztosít. Az Ethernet technológia hozzájárul a gyártási rendszerek teljesítményének és a hálózati biztonság növeléséhez, így az automatizálási és vezérlőrendszerek elérhetősége, integritása és biztonságossága könnyebben fenntartható.


14

Világszínvonalú adatfeldolgozási képességek Az ipari hálózatoknál a gyors kommunikációnak döntő fontossága van. A korszerű, ultragyors rendszerek esetében az elvárt sebességek napjainkban már a milliszekundumnyi vagy attól rövidebb válaszidők körül mozognak. A termelési rendszerek kifinomulásával, a valós időben feldolgozott adatmennyiség is egyre növekszik, aminek következtében egyre nagyobb rugalmasságra és következetesebb minőségbiztosításra van szükség.

A legfontosabb jellemzői és a felhasználók számára biztosított előnyei ennek az Ethernetre épülő, nagysebességű, nyílt, determinisztikus vezérlőhálózati technológiának a következők:

Az alacsonyabb teljesítményekről a másodpercenként egy gigabitre (1 Gbps) ugró százszoros sebességnövekedéssel az IE igen jelentős lépéssel túlszárnyalta a hagyományos CC-Link által nyújtott lehetőségeket. A sávszélesség növelésével és ezáltal a determinisztikusság fokozásával a CC-Link IE protokollon keresztül megvalósítható gigabites sebességek még a legigényesebb rendszerek szükségleteit is képesek kielégíteni.

yy Gyors információ-feldolgozást tesz lehetővé a karbantartási és a diagnosztikai műveleteknél, javítva az együttműködést és a termelékenységet.

Az Ethernet hálózatra épülő 1 gigabites sebesség, amelyet a CC-Link IE protokoll nyújtani tud, az ipari kommunikációs rendszerek számára könnyen biztosítja az optimalizált vezérléshez, a szabad hozzáférhetőséghez és a megbízható, determinisztikus adatkezeléshez szükséges feltételeket. Segítségével akadálytalan adatforgalom valósítható meg a különböző termelési szakaszok között, valamint fontos költségtakarékossági tényezőnek számít a rendszer beindításától kezdve, az üzemeltetésen keresztül a karbantartásig.

yy Akadálytalan kommunikációt biztosít a különböző vállalati, vezérlési és terepi hálózati rendszerek között. yy Az Etherneten egy vezérjel-továbbítási mechanizmus biztosítja a determinisztikusságot, bonyolult infrastruktúra kialakítása nélkül is. yy Vezérlőadatok átvitele nagy sebességeken. yy A CLPA globális támogatást kínál a partnervállalatoknak a CC-Link IE protokollal kompatibilis termékek kifejlesztésekor, aminek köszönhetően a végfelhasználók a saját automatizálási rendszereik kialakításakor értéknövelt termékek bőséges kínálatából válogathatnak. A hálózat immunis az interferenciára még az elektromos zavarokkal telített legszennyezettebb környezetekben is, és mivel így a rendszerekbe kevesebb átviteli pontot kell beépíteni, ez a megbízhatóság és a teljesítmény fokozásával jár.


15

A szünetmentesség gyümölcsei Az automatizálási hálózatok terén a CC-Link névvel szinte rokon értelmű Non-Stop Open Network™, a hatékonyságának, a gyorsaságának valamint a rugalmasságra és a robusztus üzemeltetésre való fókuszálásának köszönhetően egyre elismertebbé válik. Hírnevét az egyszerű használatnak, a rendszerkialakítás egyszerűségének, a gyors telepíthetőségnek és üzembe helyezésnek valamint a megbízható működésnek köszönheti. A hálózati felhasználók számára az a lehetőség, hogy a termelést még a potenciálisan időrabló és költséges problémák felmerülése esetén is folytatni lehet, jelentős anyagi hasznot és üzemeltetési előnyöket biztosít. A Non-Stop Open Network (szünetmentes nyílt hálózat) olyan gazdasági előnyöket biztosító egyedi csomag, amely egyértelműen a megbízhatóság, az elérhetőség és a karbantarthatóság növelésére összpontosít. A CC-Link hálózatok felhasználói mindkét világból megkapják a legjobbat: javul a meghibásodások közötti átlagos időtartam (MTBF) és a hibák észleléséhet és kijavításához szükséges átlagos időtartam (MTTR) is. Ez a „non-stop” csomag többek között a következő alapvető elemeket tartalmazza: yy Magas hibatűrési yy Kiemelkedő realtime képességek yy Világszínvonalat biztosító gigabites Ethernet sebesség. yy Megbízhatóság és gyors helyreállás meghibásodások esetén. yy Zavartalan működésre módot adó, teljesítmény-növelő redundancia. yy Az elérhetőség maximalizálása a költségek szabályozása és a gyártási teljesítmény fenntartása érdekében.


16

A CC-Link és az e-F@ctory Az e-F@ctory egy olyan általánosan alkalmazható megoldás, amelyet az egyik vezető CCLink partner, a Mitsubishi Electric a vállalatok termelékenységének feljavítására fejlesztett ki, és amelynek alkalmazása három kulcsfontosságú előnnyel jár: a teljes birtoklási költségek (TCO) csökkenése, maximalizált termelékenység és akadálytalan integráció. Az e-F@ctory a Mitsubishi Electric üzleti tapasztalatainak felhasználásából épült ki, amelyet a cég globális termelő vállalatként, a saját ügyfeleinél felmerülő hasonló problémák megoldására fejlesztett ki. Ezt a megoldást a gyáraiban és a termelő üzemeiben jelentős eredményeket elérve sikeresen alkalmazta is. A megszerzett tapasztalatokat most más gyártókkal is meg kívánja osztani, akik a saját gyártási területükön ugyanazokat az előnyös feltételeket keresik.

yy A MES Interface termékek képezik az e-F@ctory információs hálózatának gerincét. A termelési berendezések és a MES (gyártásirányító) rendszerek közvetlen összekapcsolására szolgálnak, PC-k vagy más kommunikációs átjárók felhasználása nélkül. A munkavégző eszközök és a gyártásirányító rendszer között szabad információáramlás valósítható meg minimális költségekkel a kommunikációs protokoll konverziója nélkül is.

Az e-F@ctory elv három főbb technológia alkalmazásából épül fel:

yy A CC-Link IE, amely a nagy adatforgalmú rendszereknél hatékony és gyors kommunikációt tesz lehetővé.

yy Az első az iQ Platform, amely egyetlen hátsó panelen keresztül képes hatékonyan koordinálni a PLC-k és a nagypontosságú pozícionálás, valamint a CNC gépek és a robotvezérlő egységek között zajló gyors kommunikációt. Ezzel biztosítva van a tökéletes horizontális integráció a többi vezérlő berendezéssel valamint a vállalati rendszerekkel való vertikális integráltság is.

A CC-Link jelenlegi és potenciális felhasználói tehát bizonyosak lehetnek afelől, hogy a technológia állandó fejlesztés alatt áll valamint arról is, hogy a tesztelését az a vállalat végzi a saját gyártóüzemeiben, amely az eredeti terveket és műszaki jellemzőket fejlesztette ki.

Gyártástervezés, költséggazdálkodás, raktárkezelés, fejlődés követése, folyamatirányítás, minőségellenőrzés, stb. MES Interface (vezérlő)

HMI

Vezérlő

Servo

NC

Információcsere

EDM

Lézer

Robot

Frekvenciaváltó


17

Zárszó A berendezések meghibásodása és a rendszerösszeomlások veszélye állandó gondot jelent a költséggazdálkodásra és az optimális gyártási teljesítmény elérésére összpontosító gyártók számára, amelyek a termelési és leszállítási célok megvalósítására törekednek. A különleges műszaki lehetőségekkel rendelkező szünetmentességi elvnek (Non-Stop Open Network™) köszönhetően a CC-Link gyakran még a legridegebb ipari környezetekben is olyan szintű elérhetőséget képes biztosítani, amellyel más hálózati megoldások nem dicsekedhetnek. A kiélezett piaci versenyben azok a gyártók kerülnek ki győztesként, amelyek a minőség, a következetesség és a megbízhatóság terén hírnevet képesek szerezni és meg is tudják őrizni azt. A nagyobb hatékonyságnak és az állási idők lerövidülésének köszönhetően az olcsóbb és folyamatos termelés lesz az, ami alapján a vállalatok sikeressége vagy bukása dől majd el. A CC-Link kiváló termelékenységet tesz lehetővé, aminek elsődleges célja a gyártósorok és az ipari berendezések megfelelő üzemelésének biztosítása, még a legvégletesebb körülmények között is.


18

CC-Link Partner Association (CLPA) A CLPA egy olyan szervezet, amely a CC-Link kompatibilis termékek gyártóit és a CC-Link technológia felhasználóit tömöríti egy nemzetközi egységbe, és amely 1500 vállalatot meghaladó világszintű tagsággal rendelkezik. Az együttműködő felek együttes célja a nyílt CC-Link hálózati technológiák műszaki továbbfejlesztése és azok globális népszerűsítése illetve elfogadtatása. A CLPA feladata a CC-Link műszaki jellemzőinek felügyelése és azok meghatározása, továbbá a szervezet még ezen kívül az ipari automatizálás területén a CC-Link technológia hálózati kommunikációra való felhasználásának világszintű elfogadtatása irányában is tevékenykedik. A rendszerek együttműködési képességének biztosítása érdekében a CLPA tagok számára elérhető műszaki jellemzők között megtalálható az összes szükséges hálózati paraméter és az eszközszintű interfész-profilok definíciói is.

Mihelyt egy termékről bebizonyosodik, hogy az megfelel a CC-Link szabványnak, attól kezdve a forgalmazók számára a CLPA széleskörű reklámozási lehetőségeket biztosít, és a szervezet honlapjain, hírleveleiben és termékkatalógusaiban való megjelentetéssel, valamint a szakkiállításokon, terméktájékoztatókon és más publicitást biztosító tevékenységeken keresztül együttműködik velük a CC-Link protokollal kompatibilis termékeik népszerűsítésében. A CLPA Németországban, az Egyesült Királyságban, ÉszakAmerikában, Japánban, Kínában, Dél-Koreában, Tajvanban és Szingapurban rendelkezik saját irodahálózattal.

A nyílt CC-Link hálózat világviszonylatban körülbelül nyolc millió telepített csomóponttal – évente több mint egy millió eladott termékkel – rendelkezik és tíz éves folyamatos globális növekedést tudhat maga mögött.

Megfelelőségi vizsgálatokat végző központok


19

Hivatkozások 1. Engineering Specifier http://www.engineeringspecifier.com/IndustryNews/New-Manufacturing-Systems-Embrace-OpenNetworks.asp 2. Kaizen principles http://www.businessknowledgesource. com/manufacturing/kaizen_principles_for_ manufacturing_025975.html 3. Modern manufacturing systems http://www.ebookbyte.com/admin/upload/ Mechanical%20Engineering/Mechanical%20 Engineers’%20Handbook%20(www.eBookByte. com)%20Ch-37.pdf 4. Total productive maintenance http://www.automationmag.com/images/stories/ LWTech-files/74%20Productive%20Maint.pdf 5. CC-Link Partner Association – Europe http://www.the-non-stop-open-network.com 6. CC-Link Partner Association http://www.cc-link.org 7. The e-F@ctory http://www.meau.com/eprise/main/sites/public/ Products/e-Factory/default


20

CC-Link Partner Association – Europe PO Box 101217, 40832 Ratingen, Germany Tel: +49 (0)2102 4861750 Fax: +49 (0) 2102 4861751 Email: [email protected] www.the-non-stop-open-network.com

Smye Holland Associates 63 Park Road, Peterborough, PE1 2TN England Tel: +44 (0)1733 564906 Fax: +44 (0)1733 562051 Email: [email protected] www.smye-holland.com

Termelékenység határok nélkül

Recommend Documents