TERMÉKSPECIFIKUS TÁJÉKOZTATÓ

QUAESTOR Csoport | QUAESTOR Értékpapír Zrt. H-1132 Budapest, Váci út 30. | Levelezési cím: H-1439 Budapest, Pf.: 601 Telefon: (+36 1) 299 9999 | Fax: (+36 1) 299 9990 www.quaestor.hu

MiFID TÁJÉKOZTATÓK II.

TERMÉKSPECIFIKUS TÁJÉKOZTATÓ A QUAESTOR Értékpapír Zrt. által nyújtott befektetési

szolgáltatásokhoz,

kiegészítő

befektetési szolgáltatásokhoz, és árutőzsdei szolgáltatásokhoz

kapcsolódó

tájékoztató. Lezárva: 2015. január 08.

előzetes

QUAESTOR Értékpapír Zrt.

MiFID TERMÉKSPECIFIKUS TÁJÉKOZTATÓ

Tisztelt Ügyfelünk! Jelen Terméktájékoztató célja, hogy Ügyfeleink részére ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség keretében részletesebb tájékoztatást biztosítson a befektetési szolgáltatásokon keresztül elérhető ügyletek és pénzügyi eszközök lehető legteljesebb köréről, jellemzőiről és azok kockázatáról. A tájékoztató az új. Előzetes Tájékoztató Hirdetmény részét képezi és a Társaság mindenkori általános szerződési feltételeit meghatározó Üzletszabályzatának a rendelkezésivel együttesen értelmezendő. Az Ügyfélnek kötelezettsége bármely szerződés megkötése előtt, illetve megbízás adása előtt az adott szerződés illetve megbízás tárgyát képző pénzügyi eszköz és ügylet közgazdasági és jogi tartalmáról – így különösen hozamáról, hozamszámításának módjáról, hozamalakulásának alapvető összefüggéseiről, az adott pénzügyi eszközre, illetve ügyletre vonatkozó elszámolási szabályokról - és a kockázatáról magának is tájékozódnia. A Társaság a tájékoztatást jogosult az Ügyfél részére  írásban, és/vagy  honlapján közzétett értesítés formájában megadni. A Társaság a tájékoztatást akkor jogosult az Ügyfél részére honlapján közzétett értesítés formájában teljesíteni, ha  a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a Társaság és az Ügyfél között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak,  az Ügyfél nyilatkozata szerint rendszeres Internet hozzáféréssel rendelkezik, vagy a kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést választotta, és  az Ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen formájához, és  az Ügyfél elektronikus úton megkapta Társaság értesítését a honlap címéről, és ebben az értesítésben megjelölte, hogy az információ pontosan a honlap mely részén érhető el. A Felek a Társaság által adott tájékoztatást megfelelő időpontban adottnak tekintik, ha a közlés ideje megfelel a Bszt. rendelkezésiben meghatározott követelményeknek, és az Ügyfél az adott pénzügyi eszközre, illetve az ügyletre vonatkozó szerződést a Társasággal megköti, illetve a megbízást megadja. A Társaság a jogszabályok kógens rendelkezési által megengedett körben nem felel az Ügyfél olyan magatartásáért, amely szerint a tájékoztatást nem olvassa el, nem hallgatja meg, nem veszi át, illetve a számára nem egyértelmű tájékoztatás vonatkozásában felvilágosítást nem kér. Amennyiben a Társaság valamely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában a tájékoztatást az Ügyfél részére már átadta, akkor ezt a tájékoztatást mindaddig hatályosnak és elégségesnek kell tekintetni, amíg a Társaság az adott tájékoztatás tartalmának változásáról az Ügyfelet az adott dokumentumra vonatkozó szabályok szerint értesíti. A Társaság gondoskodik arról, hogy a honlapon elérhető információ aktuális legyen, és gondoskodik arról, hogy az adott információ a honlapon folyamatosan hozzáférhető legyen mindaddig, amíg az Ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet. Ez a kötelezettség nem terjed ki a honlapról eltérő elérési címen (weblapon) található információkra még akkor sem, ha azokra a honlap hivatkozik. Az Ügyfél köteles a Társaság részére a szerződés megkötése illetve a megbízás megadása előtt ésszerű időben megküldött értesítésben jelezni, amennyiben valamely információ vonatkozásában a tájékoztatás kiegészítését kéri. A Társaság a tájékoztatás kiegészítését ésszerű időn belül a mindenkori jogszabályi rendelkezésekben meghatározott részletességgel biztosítja az Ügyfél részére. Amennyiben az Ügyfél a tájékoztatás megadását követően az adott pénzügyi eszközre, illetve ügyletre vonatkozóan szerződést a Társasággal megköti, illetve a megbízást megadja, akkor a Társaság ezt úgy tekinti, hogy a tájékoztatás teljes körűen megadásra került az Ügyfél részére. Budapest, 2015. január 08. QUAESTOR Értékpapír Zrt. Amennyiben a tájékoztatóval kapcsolatosan észrevétele vagy kérdése van, kérjük, ezt a megadott e-mail címre küldött levélben jelezze: [email protected] Frissítve: 2012.04.12.

1



TARTALOM

I.

Kötvények

II.

Befektetési jegyek

III.

Részvények

IV.

Certifikátok

V.

Derivatív ügyletek

VI.

A QFX és az eQTRADER kereskedési rendszeren keresztül elérhető termékek, ügyletek

2



I. KÖTVÉNYEK

1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. MIFID előzetes tájékoztatás szerinti szempontrendszer alapján az alábbi jellemzőket kell áttekinteni. 

Tevékenység jellege: megbízás végrehajtása az ügyfél javára vagy sajátszámlás kereskedés

 Piac: tőzsdén kívüli piac (OTC)  Származtatott (derivatív) termék: nem  Tőkeáttétel: nincs  Garancia: nincs (kivéve Magyar Állam által kibocsátott kötvények esetén)  Befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázata: létezik  Pótlólagos befizetési kötelezettség: nincs  Ügyfél általi előteljesítés: van  Díjak: a Társaság kondíciós listájában megadott módon (http://www.quaestor.hu/penzugyek/informaciok Kondíciók) adásvételi ügyletek esetén díjtétel nem kerül felszámításra, a díj a vételi és az eladási ár különbözetébe (marzs) van építve.  Kockázati besorolás MIFID teszt szerint: □

a megfelelési teszt alapján alacsony kockázatot vállaló, a közepes kockázatot vállaló, és a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő (ajánlott),

□

az alkalmassági teszt alapján alacsony kockázatot vállaló, a közepes kockázatot vállaló, és a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára alkalmas.

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvények által ígért jövedelem vagy állandó, vagy előre meghatározott módon számítható. A kötvény kibocsátója meghatározott időpontokban meghatározott kifizetéseket teljesít a kötvény tulajdonosának, ezek határozzák meg a kötvény pénzáramlását. A kötvény pénzáramlása a végleges feltételekben megadottak szerint történik. A kamatozó kötvények a névértékre vetített névleges kamatláb alapján meghatározott kamatot fizetik.

3



1.2.

A Kötvények fajtái

A kötvények fajtái futamidő tekintetében:  rövid futamidejű kötvények: éven belüli lejárattal rendelkeznek  közepes futamidejű kötvények: éven túli, de 3 évet nem meghaladó futamidővel rendelkeznek  hosszú futamidejű kötvények: 3 évet meghaladó futamidővel rendelkeznek A kötvények fajtái kamatozás szerint:  Kamatot nem fizető kötvény nem rendelkezik kamatperiódusokkal, ezek helyett vételár és a lejáratkor fizetett névérték közötti különbség biztosít hozamot.  Fix kamatozású kötvény a lejáratig előre meghatározott kamatot fizet a kamatperiódusra.  Változó kamatozás esetén előre meghatározott időpontokban előre rögzített változóhoz kötik a kamatozást. Ez a változó lehet akár az éves diszkontkincstárjegy hozama, vagy akár a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR). Az előre meghatározott változón felül fizetett kamatrész a kamatprémium. A kamatláb a kamatperiódusokon belül fix, ugyanakkor a kamatperiódusok kamatlába változó.  Kamatos kamatozású kötvények a kamatperiódusra jutó kamatot nem fizetik ki, hanem a tőkerész növelésére használják fel, így kamatos kamatozással kamatoznak a következő kamatperiódusokban. A kötvények kamatozásának pontos meghatározása a kötvényhez tartozó végleges feltételeket bemutató dokumentumban található. A kötvények fajtái tőketörlesztés (a névérték visszafizetésének üteme) szerint: Terv szerinti visszafizetés:  Az egy összegben esedékes kötvényeknél rendszerint a futamidő végén egy összegben kerül visszafizetésre a névérték.  Az annuitásos kötvények nem egy összegben, hanem fokozatosan, azonos nagyságú éves részletekben kerülnek visszafizetésre. A törlesztés többnyire egy háromtól öt évig terjedő türelmi időszak után kezdődik. Ebben az esetben a fizetendő kamat fennálló és a kamatláb figyelembe vételével történik. Rendkívüli visszafizetés a futamidő vége előtti felmondás esetén: A kibocsátó a végleges feltételekben fenntarthatja a kötvény felmondása miatt a rendkívüli visszafizetés lehetőségét (futamidő vége előtti felmondás) - többnyire néhány felmondásmentes év vállalása mellett. A kötvényfeltételek néha a kötvény vásárlójának is biztosítják a futamidő vége előtti felmondás jogát. Kötvények fajtái devizanem alapján: Mint minden más befektetés esetében, a kötvény befektetéseket is célszerű olyan devizában tartani, amilyen devizában a befektető bevételei és kiadásai jelentkeznek. A fentiektől eltérő devizanemű befektetés esetén a befektető devizakockázatnak teszi ki magát, mind a kamatfizetés és kamatláb, mind a tőketörlesztés esetében, valamint az esetleges másodpiaci értékesítés során.

4



Kötvények az adós csődje vagy felszámolása esetén: A kötvények jellemzője a kielégítési rangsorban elfoglalt helyük. A kibocsátó csődje vagy felszámolása estén előre sorolt, egyenrangúan rangsorolt és hátrasorolt kötvényeket különböztetünk meg aszerint, hogy a kibocsátó az adott befektető követeléseit más hitelezőkhöz viszonyítva előnyben részesítve, azonosan kezelve vagy hátra sorolva elégíti ki. Kötvénybefektetések esetén az értékpapírokat ajánlott a lejáratig megtartani, ellenkező esetben szándékolatlan árfolyamveszteséget, vagy szándékolatlan árfolyamnyereséget érhetünk el. A kötvények típusai a kibocsátó alapján: □ Államkötvények: a Magyar Állam garanciát vállal az általa kibocsátott államkötvények pénzáramlására (kamatfizetés és tőketörlesztés). Az államkötvények vásárlója a kibocsátó államot hitelezi, ezért kockázata a kibocsátó állam fizetőképessége. Figyelemmel kell lenni a kötvény devizanemére a korábban bemutatottak alapján. Az államkötvények jellemzően likvid befektetések, ugyanakkor nem zárható ki, hogy bizonyos államok által kibocsátott államkötvények értékesítése futamidő közben nehézségekbe ütközhet. Az államkötvény árfolyama a kibocsátó állam kockázati besorolásának változása esetén, valamint a piaci hozamszintek változásának függvényében folyamatosan változhat. Az államkötvények piacán a QUAESTOR Értékpapír Zrt. másodlagos piaci forgalomban tesz elérhetővé vételi és eladási árakat. A Magyar Állam által kibocsátott kötvények kibocsátási tájékoztatói megtalálhatóak a www.akk.hu, valamint a www.kozzetetelek.hu oldalon. A vételi és eladási árak közötti marzs mértékének meghatározása különböző módszerekkel történhet. Elfogadott piaci szokvány a vételi és eladási hozam között alkalmazott meghatározott bázispontnyi különbség, vagy a vételi és eladási ár között alkalmazott meghatározott bázispontnyi különbség. Lejárat előtti értékesítés esetén mind a vételi és eladási árak különbözőségének okán, mind a piaci hozamszintek változásának, valamint a kibocsátó állam pénzügyi helyzetének okán az árfolyamveszteség kockázatával is számolni kell. □ Vállalati kötvények: a vállalati kötvények vásárlója a kibocsátó vállalatot hitelezi, ezért kockázata a kibocsátó vállalat fizetőképessége. A stabil helyzetű vállalatok által kibocsátott kötvények kockázata kisebb, ezáltal az ilyen kötvényektől elvárt hozam alacsonyabb. A kötvény árfolyama a kibocsátó hitelkockázatának változása esetén, valamint a piaci hozamszintek változásának függvényében folyamatosan változhat. Lejárat előtti értékesítés esetén, árfolyamveszteség kockázatával is számolni kell. A vállalati kötvények másodpiaci forgalmáról elmondható, hogy a lejárat előtti értékesítés piaci likviditás hiányában ellehetetlenülhet. Vállalati kötvények esetén is figyelembe kell venni a kibocsátás devizaneméből fakadó esetleges extra kockázatot mind a kamat és kamatláb, mind a tőketörlesztés esetén.

o

A vállalati kötvények piacán a QUAESTOR Értékpapír Zrt. a QUAESTOR Csoportba tartozó vállalatok kötvénykibocsátásai során mint elsődleges forgalmazó vesz részt. A leendő befektetőknek lehetőségük nyílik elsődleges piacon nyilvános jegyzési eljárás keretében értékpapírokat jegyezni. A QUAESTOR Értékpapír Zrt. másodpiaci forgalomban is elérhetővé tesz vételi és eladási árakat. A vételi és eladási árak közötti marzs mértékének meghatározása különböző módszerekkel történhet. Elfogadott piaci szokvány a vételi és eladási hozam között alkalmazott meghatározott bázispontnyi különbség, vagy a vételi és eladási ár között alkalmazott meghatározott bázispontnyi különbség. Lejárat előtti értékesítés esetén mind a vételi és eladási árak különbözőségének okán, mind a piaci hozamszintek változásának,

5



valamint a kibocsátó vállalat pénzügyi helyzetének okán az árfolyamveszteség kockázatával is számolni kell. A nyilvános jegyzési eljárás során a leendő befektetőknek a kibocsátó vállalat piaci helyzetén túlmenően meg kell ismerniük az alábbi dokumentumokat:  alaptájékoztató  nyilvános ajánlattétel  végleges feltételek A QUAESTOR Értékpapír Zrt. által forgalmazott kötvényekre vonatkozó részletes információk elérhetőek a http://www.QUAESTOR.hu/kozzetetelek, valamint a www.kozzetetelek.hu oldalakon. o

A vállalati kötvények piacán a QUAESTOR Értékpapír Zrt. más, a QUAESTOR Csoportba nem tartozó vállalatok másodpiaci forgalmában is részt vesz, elérhetővé tesz vételi és eladási árakat. A vételi és eladási árak közötti marzs mértékének meghatározása különböző módszerekkel történhet. Elfogadott piaci szokvány a vételi és eladási hozam között alkalmazott meghatározott bázispontnyi különbség, vagy a vételi és eladási ár között alkalmazott meghatározott bázispontnyi különbség. Lejárat előtti értékesítés esetén mind a vételi és eladási árak különbözőségének okán, mind a piaci hozamszintek változásának, valamint a kibocsátó vállalat pénzügyi helyzetének okán az árfolyamveszteség kockázatával is számolni kell. Társaságunk az alábbi kibocsátók kötvényeinek másodpiaci forgalmazásában vesz részt:  https://www.otpbank.hu/portal/hu/Megtakaritas/Ertekpapir/Kotveny  https://www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Kibocsatasok  https://www.otpbank.hu/OTP_JZB/online/A0503000000.jsp  http://ir.mol.hu/hu/letoltheto-dokumentumok/mol-kotvenyprogram-2010-2011/a-molkotvenyprogram/

1.3. Kockázatok  Fizetőképességi kockázat: a kötvény kibocsátója nem időben vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni a kötvényekhez kapcsolódó kifizetéseket.  Árfolyamkockázat: lejárat előtti értékesítés esetén ismét szándékolatlan árfolyamnyereségnek vagy szándékolatlan árfolyamveszteségnek tehetjük ki magunkat. Az árfolyam változására hatással lehet a kibocsátó pénzügyi helyzetének változása, valamint a piaci hozamszint változása. A kamatozó értékpapírok árfolyama a kereslettől és kínálattól függ, ezt a két tényezőt elsősorban a kötvény nominális kamatának a mindenkori pénz- és tőkepiaci hozamszinthez való viszonya alakítja (piaci hozam). Ha a hozamok emelkednek, az árfolyamok csökkennek, ha a hozamok csökkennek, az árfolyamok emelkednek. A hosszabb futamidejű kötvények érzékenyebben reagálnak a hozamváltozásra, mint a rövidebb futamidejű értékpapírok, ezért a kockázatok mérséklése céljából célszerű olyan időtávon lejáró kötvényt vásárolni, amilyen időtávon biztosan nem lesz szükség a befektetett tőkére.  Devizakockázat: amennyiben a befektető más devizájú kötvényeket vásárol, mint amilyen devizában a bevételei és kiadásai felmerülnek, devizakockázatnak teszi ki magát. Ez hatással

6







lehet a kamatlábra, kamatra, és a másodpiaci értékesítés során realizálható eredményre. A devizakockázat szintén szándékolatlan veszteség vagy szándékolatlan nyereség forrása lehet. Felmondási kockázat: a kibocsátó a kibocsátási tájékoztatóban foglalt kibocsátási feltételekben fenntarthatja magának a kötvény lejárat előtti felmondásának jogát. Amennyiben a kibocsátó él a felmondási jogával, a kötvény tulajdonosnak kötelező eladnia a kibocsátónak az értékpapírt az éppen aktuális árfolyamon. Likviditási kockázat: a befektető nem biztos, hogy a lejárat előtt másodpiacon értékesíteni tudja kötvénybefektetését.

Adózás: általánosságban a kötvénybefektetésekre kamatadó vonatkozik, melynek mértéke 16%. Ez a kötvényeken elért árfolyamnyereségre is vonatkozik. Az adómérték eltérő lehet a TBSZ és NYESZ-R számlákon tartott befektetések esetében, bizonyos feltételek megléte esetén, valamint abban az esetben, ha a befektető külföldön adózik. Az adózási kérdésben adott tájékoztatás csak az Ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint az adózásra vonatkozó jogszabályok a jövőben változhatnak. Járulékfizetés: A magánszemély által megszerzett kamatjövedelem után általánosságban 6% EHO fizetési kötelezettség keletkezik. Az EGT tagállam által forintban kibocsátott államkötvények után nincs EHO fizetési kötelezettség. Mindem más kötvény után EHO fizetési kötelezettség merül fel. A 2013.08.01 előtt megszerzett kamatjövedelem után időarányosan számított EHO fizetési kötelezettség keletkezik. A járulékfizetési kötelezettség eltérő lehet Tartós Befektetési Szerződéshez kapcsolódó lekötési nyilvántartásban (TBSz számlán) lévő befektetések esetén. A járulékfizetési kérdésben adott tájékoztatás csak az Ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint a járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok a jövőben változhatnak. 2. Alaptípusú kötvények 2.1.

Diszkont kötvény (kamatot nem fizető kötvény)

Futamideje maximum egy év, kamata nincs, lejáratkor a névértéket, azaz 10000 Ft-ot fizeti. Kibocsátáskor futamidő tekintetében 3,6 és 12 hónapos papírok kerülnek elsődleges piaci értékesítésre, de az aktív másodlagos piaci értékesítésnek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen futamidejű éven belüli diszkontkötvényt lehet vásárolni. A diszkont kötvény megvásárlásával befektetésünk nyeresége a vételi és az eladási ár különbözetéből keletkezik, az adó levonása után. A képződött nyereséget a befektetetett összeghez viszonyítva és éves alapra vetítve számítható a HOZAM. Az értékpapír egy adott hozamon történő megvásárlását úgy kell értelmeznünk, hogyha a lejáratig megtartjuk az értékpapírunkat (amikor az majd a névértéket fizeti ki), akkor mekkora hozamot realizálunk éves szinten a kezdeti befektetésünkre vetítve. A diszkont kincstárjegyek hozamának számításakor jellemzően ACT/360 napos évvel kell számolni az általánosan elfogadott szabályok szerint, ami annyit tesz, hogy egy évet 360 napból állónak tekintünk. Ezt hívjuk kamatkonvenciónak. Adózás:

7



Bár a diszkontkötvény nem kamatozó értékpapír, a rajta keletkező jövedelem kamatjövedelemnek minősül, függően az adóalanyiságtól, és attól, hogy az értékpapír milyen számlán van. Példa diszkontkötvény árára: Képzeljünk el egy 2009. szeptember 23. napján lejáró kötvényt, amely a lejárat napján 10000 Ft-ot fizet. Ma 2008. november 18-án a 9108,71 Ft áron 11,4% hozamon juthatunk az értékpapírhoz. Nézzük meg, hogy miként lehet kiszámolni ezeket az értékeket. PV: jelenérték FV: jövőérték r: hozam t: idő (évesítve) Ha „r” adott FV ismert hisz lejáratkor 10000 Ft, „t” szintén ismert, hisz a névből látható a lejárat napja így PV az alábbi képlettel számítható ki: PV=FV/(1+r*t) Ez a lineáris képlet az éven belüli papírokra alkalmazható. t meghatározása = (lejárat dátuma-mai dátum)/360 lejárat dátuma - az értékelés dátuma: 2009.09.23-2008.11.18 = 309 nap az idő évben: 309/360=0,858 év a lejáratig hátralévő futamidő (ACT/360). Kamatkonvenció: ACT/360 Számoljuk ki az értékpapír árát, ha hozam 11,4%. PV=10000/(1+0,114*0,858)= 9108,7125 Ft Példa diszkont kötvény hozamára: Ha a jelenérték ismert, de a hozam nem, a fenti példában szereplő értékpapír paramétereire a fent bemutatott képlet átrendezésével a hozamot is számíthatjuk, amennyiben a 9108,7125 ár ismert: r = ((FV/PV)-1)/t = ((10000/9108,7125)-1)/0,858 = 0,114, ami 11,4% Példa a piaci hozamok változásának hatására: Ha a kötvényeket nem tartja meg a befektető a lejáratig, akkor szándékolatlan árfolyamnyereséget vagy szándékolatlan árfolyamveszteséget érhet el. Ez a diszkont kötvényekre is igaz. Nézzük meg, mi történik a fent bemutatott értékpapír árával, ha a piaci hozamszint 2 százalékponttal (200 bázisponttal) emelkedik 2008.11.18-án, tehát ugyanazon a napon, amit eddig vizsgáltunk. Megoldás: t= 0,858 (a hátralévő futamidő nem változott) r’= 11,4%+2%=13,4% PV’=10000/(1+0,134*0,858)=8968,48 Ft

8



Látható, hogy a hozam emelkedése az árfolyamot csökkentette. Ennek fordítottja is megtörténhet, amennyiben a hozam csökken, az árfolyam emelkedik, ez az amikor a szándékunktól függetlenül árfolyamveszteséget vagy árfolyamnyereséget lehet elszenvedni. Az értékpapírt a lejáratig történő megtartásával a befektető nem teszi ki magát a futamidő alatt bekövetkező piaci hozamváltozás hatásának. Így függetlenül attól, hogy az értékpapír megszerzése és a lejárat időpontja között hogyan változtak a piaci hozamok a lejáratkor megkapja annak névértéket. Diszkontkötvények érzékenysége: Ma 2008.11.18 van, két féle diszkontkötvényünk van, az egyik holnap lejár (081119) a másiknak még hosszú futamideje van hátra, 2009.09.23-én fog lejárni (090923). A papírok neve, mai árfolyama, és hozama sorrendben: 081119; 9996,67; 11,99% 090923; 9041,56; 12,35% A hozamgörbe párhuzamosan 50 bázisponttal (0,5%) eltolódik lefelé (csökken). 081119 t: 0,0027778 év r’: 11,99%-0,5%=11,49% PV’=((10000/(1+0,1149)/0,0027778=9996,8094 Ft. Mivel a hozam csökkent, az árfolyam nőtt. Árfolyam változás +0,1394 Ft 090923 t: 0,858 év r’’: 12,35%-0,5%=11,85% PV’’=((10000/(1+0,1185)/0,8583=9076,78 Ft. A hozamcsökkenés miatt az árfolyam itt is nőtt. Árfolyam változás = +35,22 Ft A hosszabb hátralévő futamidejű papír árfolyamára jobban hat a hozamváltozás. Ebből következően a hosszabb hátralévő futamidővel rendelkező értékpapírok érzékenyebben viselkednek. A hosszabb futamidővel rendelkező diszkontkötvények árfolyamkockázata magasabb, feltéve hogy a befektető nem tartja meg a lejáratig. A lejáratig megtartva azonban a vásárláskor érvényes hozam kerül realizálásra éves viszonylatra vetítve. Ha futamidő közben kerül értékesítésre, az értékpapír árfolyamkockázat keletkezik a hozamok változása miatt, és ez a kockázat annál nagyobb, minél nagyobb a hátralévő futamidő. A számítások szemléltetést és a kötvények természetének megértését szolgálják, nem alkalmasak teljesen pontos értékek meghatározására, többek között nem veszik figyelembe a szökőnapokból, kerekítésekből adódó eltéréseket sem. 2.2. 

Fix kamatozású kötvény Fix kamatozású kötvény pénzáramlása

A fix kamatozású kötvények a fennálló névértékre fizetnek kamatot. Ez azt jelenti, hogy azok a kötvények, amelyek lejáratkor fizetik vissza a névértéket, minden kamatperiódusban a teljes névérték után fizetnek kamatot.

9



10

Példa pénzáramlásra: Egy 10000 Ft névértékű kötvény 2010.12.22-én került kibocsátásra éves 9% kamatlábbal. Lejárata 2016.01.13. A kötvény pénzáramlása az alábbiak szerint alakul: Dátum



Tőke-törlesztés

Fennálló névérték

Kamatperiódus hossza (év)

Kamatláb

Kamat

Pénzáramlás

0.

2010.12.22

1.

2012.01.13

0

10000

1,06

9,00%

954

954

2.

2013.01.13

0

10000

1

9,00%

900

900

3.

2014.01.13

0

10000

1

9,00%

900

900

4.

2015.01.13

0

10000

1

9,00%

900

900

5.

2016.01.13

10000

10000

1

9,00%

900

10900

Fix kamatozású kötvény hozama

A fenti pénzáramlás jelenben fizetett ellenértékét a hozam határozza meg. Tegyük fel, hogy ma 2012.03.12. van és a hozam 10,4%. Az egyes pénzáramlás elemek 10,4% hozammal diszkontált jelenértékének összege adja meg a kötvény árfolyamát. A számítás hasonló a diszkont kötvényeknél bemutatottakkal, ugyanakkor itt mivel éven túli befektetésről van szó, az exponenciális képlet kerül alkalmazásra: PV=FV/(1+r)^t PV: jelenérték FV: jövőérték r: hozam t: idő (évesítve) Ma 2012.03.12. van, így a következő kamatfizetés 900Ft ami 2013.01.13-án esedékes. PV: jelenérték FV: jövőérték: 900 Ft r: hozam: 0,104 (10,4%) t: idő (évesítve): (2013.01.13-2012.03.02)/365=0,86év PV=900 Ft/(1+0,104) ^0,86=825,89 Ft A lejáratig hátralévő pénzáramlások jelenértékei sorrendben: 825,89 748,09 677,62 7433,63 Ezek összege adja meg a jelenben fizetett árfolyamot: 9685,2354 Ft Azaz a 10,4% hozamszint mellett a példában bemutatott pénzáramlásnak az értékelés napjára 9685,23 Ft Ez azt jelenti, hogy 2012.03.12. napon: - a 2013.01.13. napján 900 forintot fizető, majd 2014.01.13. napján ismét 900 forintot fizető, majd 2015.01.13 napján ismét 900 forintot fizető,



valamint a lejárat napján 10900 forintot fizető pénzáramlásért - MA 9685,23 forintot kell fizetnünk. Piaci hozamszint változásának hatása 2012.03.12-én a fix kamatozású kötvény értékére: Hozam: 10,4% Árfolyam 9685,23 Ft Tegyük fel, hogy a piaci hozamszint 50 bázisponttal nő: Hozam: 10,9% Árfolyam: 9538,16 Ft Látható, hogy a piaci hozamszint emelkedésének hatására az árfolyam csökkent. Tegyük fel, hogy a piaci hozamszint az eredeti 10,4 %-ról 50 bázisponttal csökken: Hozam: 9,9% Árfolyam: 9835,43 Ft Látható, hogy a piaci hozamszint csökkenésének hatására az árfolyam nőtt. A kötvények érzékenysége az eddig bemutatott összefüggések alapján függ a hátralévő futamidőtől, valamint a hozamszint változásától. Példa vételi és eladási árra: A vételáron a forgalmazó vásárol, az eladási áron a forgalmazó elad. Amennyiben a forgalmazó eladási hozama 10,4% és a marzs 100 bázispont a hozamban, akkor a vételi hozama 11,4% lesz. Ezek alapján az eladási és a vételár sorban: 9685,23 Ft eladási ár és 9394,15 Ft vételár. Amennyiben a forgalmazó eladási ára 9685,23 Ft és a marzs 200 bázispont az árban, akkor a vételár 9485,23 Ft-ra adódik. Az értékpapír árában felhalmozott kamat: Névérték Kamatperiódus kezdete: Kamatperiódus vége: kamat Mai dátum eltelt idő (nap): teljes periódus (nap): Felhalmozott kamat névérték százalékában Nettó ár: Felhalmozott kamat:

10000 2012.01.13 2013.01.13 900 2012.03.02 49 366 1,2049 9564,7454 120,49

A számítások szemléltetést és a kötvények természetének megértését szolgálják, nem alkalmasak teljesen pontos értékek meghatározására, többek között nem veszik figyelembe a szökőnapokból, kerekítésekből adódó eltéréseket sem. 2.3.

Változó kamatozású kötvény

11



Változó kamatozás esetén előre meghatározott időpontokban előre rögzített változóhoz kötik a kamatozást. Ez a változó lehet akár az éves diszkontkincstárjegy hozama, vagy akár a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR). Az előre meghatározott változón felül fizetett kamatrész a kamatprémium. A kamatláb a kamatperiódusokon belül fix, ugyanakkor a kamatperiódusok kamatlába változó. 

Változó kamatozású kötvény pénzáramlása:

A változó kamatozású kötvények a fennálló névértékre fizetnek kamatot. Ez azt jelenti, hogy azok a kötvények, amelyek lejáratkor fizetik vissza a névértéket minden kamatperiódusban, a teljes névérték után fizetnek kamatot. A kamat ugyanakkor csak az aktuális kamatperiódusra ismert. Tegyük fel, hogy egy változó kamatozású kötvény kamatlábának meghatározása az alábbiak alapján történik: a kamat meghatározási napon érvényes, AKK által közzétett M12 (12 hónapos) diszkont kincstárjegy referenciahozama (továbbiakban: benchmark) + legalább évi 2,2%. Az első kamat meghatározás napja 2012.02.22, ekkor a benchmark 7,6%. Erre a minimális kamatprémium +2,2% azaz az éves kamatláb legalább 9,8%. A kibocsátó úgy ítéli meg, hogy a papír kamatlába ennél magasabb, 10% legyen. A papír lejárata 2017.12.20. éves kamatfizetéssel. Ma 2012.03.02. van, azaz a következő kamatfizetés 2012.12.20, a kamatszámítás kezdőnapja 2012.03.14., a névérték 1000 Ft. Az első kamatperiódusra eső kamat 1000*0,10*(2012.12.20-2012.03.14)/365=77 Ft Az első pénzáramlás ismert (77 Ft), valamint a lejáratkor történő tőketörlesztés (1000 Ft), de a lejárat évére jutó kamatláb nem ismert. A köztes éves, valamint a lejárat évének pénzáramlása a kamat meghatározási napokon meghatározott éves kamatlábtól függenek. A változó kamatozású értékpapírok pénzáramlásának értékelésekor úgy kell számolni, mintha a tőkét az aktuális kamatperiódus végén fizetné vissza a papír, a diszkont kötvénynél bemutatott módszerrel. Tegyük fel, hogy a papír hozama 10,65%. Azaz, ha a mai dátum 2012.03.14. akkor: FV=1000+77=1077 Ft t= (2012.12.20-2012.03.14)/365=0,77 év r=0,1065 (10,65%) PV=FV/(1+r*t)=1077/(1+0,1065*0,77)=995,3877 Ft Tegyük fel, hogy árazás tekintetében a forgalmazó a vételi és az eladási ár között 200 bázispont marzsot alkalmaz, így az eladási és a vételi ár alakulása: 995,3877 / 975,3877. Ha futamidő közben kerül értékesítésre az értékpapír, árfolyamkockázat keletkezik a hozamok változása miatt. Lejáratig megtartva a változó kamatozású értékpapírok biztosítják, hogy minden kamatperiódusban versenyképes kamatlábbal kamatozzon a befektetés. A számítások szemléltetést és a kötvények természetének megértését szolgálják, nem alkalmasak teljesen pontos értékek meghatározására, többek között nem veszik figyelembe a szökőnapokból, kerekítésekből adódó eltéréseket sem.

12



II. BEFEKTETÉSI JEGYEK 1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. MIFID előzetes tájékoztatás szerinti szempontrendszer alapján az alábbi jellemzőket kell áttekinteni. 




Piac: tőzsdei (BÉT; XETRA) és tőzsdén kívüli piac (OTC)



Származtatott (derivatív) termék: jellemzően nem (kivéve ha a befektetési alap befektetési politikája tartalmaz származtatott terméket akár fedezeti akár spekulatív céllal).



Tőkeáttétel: jellemzően nincs (kivéve ha a befektetési alap befektetési politikája ezt lehetővé teszi)



Garancia: nincs (kivéve tőkegarantált befektetési jegyek)



Befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázata: létezik



Pótlólagos befizetési kötelezettség: nincs



Ügyfél általi előteljesítés: van



Díjak: a Társaság kondíciós listájában megadott módon (http://www.QUAESTOR.hu/attachments/penzugyek/pdf/QEP_Hirdetmeny_kondlista_2012010 1.pdf) Bizonyos alapoknál előre meghatározott időn belüli visszaváltás esetén extra díjtétel kerülhet alkalmazásra.



Kockázati besorolás: □ a megfelelési teszt alapján alacsony kockázatot vállaló, a közepes kockázatot vállaló, és a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő (ajánlott), a befektetési alap portfoliójától függően. □ az alkalmassági teszt alapján alacsony kockázatot vállaló, a közepes kockázatot vállaló, és a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára alkalmas a befektetési alap portfoliójától függően

Társaságunk az OTC piacon a QUAESTOR befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési jegyeit forgalmazza. Ezek megfelelési és alkalmassági teszt alapján alacsony kockázatot vállaló, a közepes kockázatot vállaló, és a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő illetve alkalmas. Más befektetési jegyeket tőzsdei piacon tesz elérhetővé társaságunk, ezek közepes kockázatot vállaló, és a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelőek illetve alkalmasak. Befektetési jegyet befektetési alap bocsáthat ki. A befektetési alapok vagyontömegét a Befektetési Alapkezelő kezeli, a Befektetési Alap befektetési politikájában foglaltaknak megfelelően. Ezzel költséghatékonyan, a kockázatok megosztásával, szakértő portfolókezeléssel válik elérhetővé a befektetések széles skálája a befektetők részére.

13



A befektetési jegyek értéke közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Befektetési alapok lehetnek nyilvánosak vagy zártvégűek. A nyilvános befektetési alapok befektetési jegyei folyamatosan adhatók vehetőek, míg a zárt végű befektetési alapok befektetési jegyeinek visszaváltása csak a futamidő lejártával az alap megszűnésekor kerülhet sor. A befektetési alapokat működtető intézményi háttér legfontosabb garanciát jelentő szereplői:  Alapkezelő: Az alapkezelő társaság feladata az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és adminisztrálása, továbbá a befektetők tájékoztatása. Fontos, biztonságot növelő szabály, hogy az alapkezelő az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelő bankra hárul.  Letétkezelő: A letétkezelő bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapírügyletek technikai lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenőrzi is az alapkezelő tevékenységét.  Forgalmazók: Feladatuk a befektetési jegyek forgalmazása, a befektetők információkkal, tájékoztatókkal való ellátása. Társaságunk a QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési jegyeit forgalmazza. http://www.QUAESTOR.hu/penzugyek/megtakaritasok/befektetesi-alapok/befektetesi-alapjaink A Befektetési Alapok befektetési politikája széles határok között mozoghat ugyanakkor mértékadóak a BAMOSZ által meghatározott kategóriák: 

      

Likviditási alapok: a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot. Pénzpiaci alapok: a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet. Rövid kötvényalapok: a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év. Hosszú kötvény alapok: a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet. Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: a portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot. Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 3070% közötti. Részvénytúlsúlyos alapok: a portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti. Tiszta részvény alap: a portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot. Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok. Származtatott alapok: olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé. Az ingatlanalapok is két kategóriába sorolódnak: Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 25%.

14





Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%. Azok a befektetési alapok, amelyek befektetési politikájuk szerint a fent felsorolt kategóriákba nem tartoznak, egyéb, be nem sorolt alapnak tekintendőek.

Kereskedési csatorna szempontjából léteznek tőzsdére bevezetett illetve OTC forgalmazott alapok. A tőzsdére bevezetett alapokat a befektető bármely tőzsdei megbízást továbbító befektetési szolgáltatón keresztül vásárolhat, míg az OTC alapok tekintetében csak a forgalmazókon keresztül történhet az értékesítés.

15



2. Társaságunk által forgalmazott befektetési jegyek és befektetési alapok QUAESTOR EHLA Befektetési Alap (Ingatlan Alap) A QUAESTOR Első Hazai Lakásalap több mint egy évtizede végzi tevékenységét a magyar piacon. Az Alap tőkéjét telkek vásárlására, kész vagy építés alatt álló ingatlanok vásárlására és felújítására fordítja. Az Alap értéknövekedéséhez az ingatlanvagyon értékesítéséből, lízingbe és bérbeadásából származó bevételek járulnak hozzá. Azoknak ajánlott akik szeretnék kihasználni a magyar ingatlanpiac jövőjében rejlő lehetőségeket. Hosszú távra, legalább 5 éves befektetetési időtartamra javasoljuk. QUAESTOR Aranytallér Befektetési Alap (Hazai vegyes alap) A QUAESTOR Aranytallér befektetési alap az Alapcsalád egyik legrégebbi terméke. Az alap közel két évtizede alakult, hogy a hazai értékpapírpiaci termékek legjavából válogatva biztosítson jó hozamot a befektetési jegyek tulajdonosainak. Az Alap kizárólag magyar kötvényekbe és részvényekbe fekteti a tőkéjét, utóbbinak maximális aránya 50% lehet. Azoknak ajánlott akik szeretnék kihasználni mind a kötvény, mind a részvénybefektetések előnyeit, akik hosszabb távon kívánnak megtakarításaiknak olyan befektetési formát választani, aminek a hozamingadozása mérsékeltebb, mint a tiszta részvényportfolióé, akkik bíznak a magyar részvények hosszabb távú árfolyam-emelkedésében. QUAESTOR Borostyán Befektetési Alap (Hazai kötvény alap) A Borostyán alapot 1996-ban indította útjára a QUAESTOR Befektetési Alapkezelő. A Befektetési Alapcsalád egyik legkedveltebb tagja jellemzően hosszabb lejáratú magyar államkötvényekbe fekteti tőkéjét. Ennek eredményeként a befektetési jegy árfolyamára a szélsőséges tőzsdei ármozgások nem gyakorolnak hatást, az állampapírok kamatozásának köszönhetően pedig egy kiszámíthatóbb, általában folyamatos és kiegyensúlyozott árfolyam-növekedés várható. Azoknak ajánlott akik állampapírba fektetnék pénzüket, ugyanakkor ódzkodnak a nagy névértékű és hosszú lejáratú papírok megvásárlásától, akik alacsony hozamingadozás mellett kiszámítható hozamra törekednek, ideális a konzervatívabb szemléletű befektetők számára. QUAESTOR Kurázsi Befektetési Alap (Hazai pénzpiaci alap) A Kurázsi Befektetési Alap a QUAESTOR Alapcsalád legkisebb hozamingadozással rendelkező, egyben legnépszerűbb befektetési alapja. A Kurázsi kizárólag rövid lejáratú magyar

16



állampapírokat, többnyire diszkont kincstárjegyeket vásárol – ezáltal az állampapír-piaci hozamok változásának sincs annyira kitéve, így hozamának az ingadozása is nagyon mérsékelt. A befektetési politika célja, hogy ügyfeleinknek minél egyenletesebb árfolyamnövekedés mellett kínáljunk a látra szóló, vagy rövid banki lekötésekkel szemben versenyképes hozamokat. Azoknak ajánlott, akik átmeneti megtakarítási formát keresnek pénzüknek, akik a banki látra szóló kamatoknál viszont többet szeretnének kapni, akik akár néhány napra, hétre kívánnak befektetni, és bármikor szükségük lehet a pénzükre, akik tőzsdei ügyleteik között nem kívánják pénzszámlán „pihentetni” tőkéjüket. QUAESTOR Tallér Befektetési Alap (Nemzetközi részvény alap) A Tallér Befektetési Alap a QUAESTOR Alapcsalád legrégebbi terméke, mely az 1993-as indulás után az ezredfordulót követően, az Uniós csatlakozás közeledtével kapta meg igazán karakteres befektetési politikáját. A Tallér Alap kiemelten a közép-európai országok értékpapírpiacain aktív. Az Alap a legbiztosabb jövedelemtermelő-képességgel rendelkező, magas piaci kapitalizációjú társaságok részvényeibe, illetve kisebb részt a térség államkötvényeibe fekteti tőkéjét. A Tallér alap célja, hogy kihasználja a régiónk vállalataiban rejlő nagyobb növekedési lehetőségeket és ezáltal a befektetési jegy tulajdonosoknak minél magasabb jövedelmet biztosítson. Tekintettel arra, hogy a Tallér klasszikus részvényalapként működik, ezért az alap portfoliójában lévő részvények aránya minimum 50%, maximum pedig 85% lehet. Elsősorban olyan befektetőknek ajánlott, akik magasabb árfolyam-ingadozást is elviselnek, azaz a magasabb hozam reményében képesek nagyobb kockázatot is vállalni, akik részvényekbe kívánnak fektetni, de nem akarnak azzal rendszeresen foglalkozni, kellő ismeret illetve információ birtokában, akik hosszú, legalább 2 éves időtávra akarnak megtakarítani. QUAESTOR Deviza Befektetési Alap (Nemzetközi vegyes alap) A QUAESTOR Deviza Befektetési Alap az Alapcsalád nyugat-európai pénz és értékpapír-piacokat megcélzó tagja. A Deviza Alap a vegyes típusú befektetési alapok közé tartozik, mivel megpróbálja egyesíteni a részvénybefektetések várhatóan magasabb hozamát, a kötvénytípusú befektetések nagyobb kiszámíthatóságával. Az Alap működésének középpontjában a biztonságra való törekvés áll. Az alap portfoliójában az Európai Unióhoz tartozó országok államai, kormányai által kibocsátott kötvények éppen úgy megtalálhatók, mint a világ, illetve Európa legnagyobb, legnevesebb, legjobb pénzügyi megítélés alá eső vállalatainak részvényei.

Azoknak ajánlott akik olyan megtakarítási formát keresnek, amely ötvözi a deviza-megtakarítások, részvénybefektetések, valamint a kötvénybefektetések előnyeit, valamint mindenkinek, aki

17



érdeklődik a nemzetközi befektetések iránt, ugyanakkor nem kívánnak instrumentumok vásárlásával együtt járó problémákkal foglalkozni.

18

az

egyedi

3. Kockázatok A befektetési alapokhoz kapcsolódó kockázat alapvetően az adott befektetési alap típusához köthető. Egy befektetési alap a fentiekben részletezett eszközkategóriáinak egyikébe tartozik, ahol az alapban található eszközök kockázatának összességét futják a befektetők. A befektetési alapok nagy előnye az egyedi értékpapír kockázat viselése helyett egy portfolió kockázati előnye, mely mivel többféle instrumentumból áll, így a kockázatok is megoszlanak. Kockázatok megosztása elméleti úton is igazolható, hogy a befektetések különböző eszközök közötti megosztásával a kockázat hatékonyan csökkenthető, azaz pl. két ugyanolyan szintű kockázatot megtestesítő eszközből összeállított portfolió együttes kockázata kisebb (feltéve, hogy az eszközök árfolyama nem mozog tökéletesen együtt), ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem csökken a várható átlagos hozam. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy egy bizonyos szintig minél több eszközből állítunk össze egy portfoliót, az ebből fakadó kockázatcsökkenés annál nagyobb lesz. Ilyen szintű kockázatmegosztásra ugyanakkor az egyes befektetők nem képesek, ezt az előnyt a befektetési alapokon keresztül tudják csak elérni. További előny a befektető számára, hogy az általában kis névértékű befektetési jegyből az eszközeiből pontosabban tudja az általa kívánt mennyiséget befektetni. Az alap vagyonának különböző szempontok szerinti széles diverzifikálása sem tudja megakadályozni, hogy adott esetben egy vagy több tőzsde gyengülő árfolyamai lecsapódjanak a nettó eszközérték csökkenésében. Az ez által keletkező kockázati potenciál a részvényalapoknál alapvetően magasabbnak ítélhető, mint a kötvényalapoknál. Az idegen pénznemre szóló értékpapírokba is befektető befektetési alapoknál azt is figyelembe kell venni, hogy az értékpapírok árfolyamának alakulása mellett még a devizaárfolyamok változásai is negatívan hathatnak a nettó eszközérték alakulására, és országkockázatok is felléphetnek. A befektetési alapok befektetési jegyeinek árfolyam alakulása nem garantál jövőbeli teljesítményt, azonban a múltbéli teljesítményt érdemes figyelembe venni a befektetési döntés meghozatala előtt. Adózás: a befektetési jegyeken elért árfolyamnyereségre árfolyamnyereség adó vonatkozik, melynek mértéke 16%. Az adómérték eltérő lehet a TBSZ és NYESZ-R számlákon tartott befektetések esetében, bizonyos feltételek megléte esetén, valamint abban az esetben, ha a befektető külföldön adózik. Az adózási kérdésben adott tájékoztatás csak az Ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint az adózásra vonatkozó jogszabályok a jövőben változhatnak. Járulékfizetés: A magánszemély által befektetési jegyen megszerzett jövedelem után általánosságban 6% EHO fizetési kötelezettség keletkezik. A 2013.08.01 előtt megszerzett jövedelem után időarányosan számított EHO fizetési kötelezettség keletkezik. A járulékfizetési kötelezettség eltérő lehet Tartós Befektetési Szerződéshez kapcsolódó lekötési nyilvántartásban



(TBSz számlán) lévő befektetések esetén. Egyes befektetési alapok a portfolió összetételük alapján EHO mentes lehetnek. Az EHO mentes befektetési alapokról a MIFID részletes termékspecifikus tájékoztatóból lehet informálódni. A járulékfizetési kérdésben adott tájékoztatás csak az Ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint a járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok a jövőben változhatnak.

19



III. RÉSZVÉNYEK





Piac: Tőzsdei kereskedés (BÉT; XETRA; tőzsdén kívüli piac (OTC)



Származtatott (derivatív) termék: nem



Tőkeáttétel: nincs (kivéve Day Trade megbízások bizonyos körénél)



Garancia: nincs












Díjak: a Társaság kondíciós listájában megadott módon (http://www.QUAESTOR.hu/attachments/penzugyek/pdf/QEP_Hirdetmeny_kondlista_2012010 1.pdf) adásvételi ügyletek esetén díjtétel nem kerül felszámításra, a díj a vételi és az eladási ár különbözetébe (marzs) van építve.

 Kockázati besorolás: □ a megfelelési teszt alapján az alacsony kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a közepes kockázatot vállaló, és a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő (ajánlott), □ az alkalmassági teszt alapján az alacsony kockázatot vállaló ügyfél számára nem alkalmas, a közepes kockázatot vállaló, és a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára alkalmas. □ day trade ügylet esetén kizárólag a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő illetve alkalmas a megfelelési illetve alkalmassági teszt alapján.

A részvény tulajdonviszonyt megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír, amelyet részvénytársaságok alapításakor és tőkeemelésekor bocsátanak ki. A részvény névértéke a részvénytársaság alaptőkéjének egy adott hányadát testesíti meg, ennek alapján határozható meg a részvényesek tulajdonrésze, és ennek erejéig bír a részvényes tulajdonosi jogokkal (például osztalékhoz való jog, szavazati jog, likvidációs jog, jegyzési elsőbbségi jog). A részvények névértékének azonban semmi köze a részvény valódi értékéhez, piaci árához. 1.2. 

A részvények főbb csoportosítása: Forgalomképesség alapján típusai:

20



o o

bemutatóra szóló részvény: szabadon átruházható névre szóló részvény: tulajdonosa ismert, be van jegyezve a társaság részvénykönyvébe

(üresre forgatott névre szóló részvény bemutatóra szóló részvénynek minősül) 

Tagsági jogok alapján fajtái: o törzsrészvény: a klasszikus alapjogokat testesíti meg o elsőbbségi részvény: tulajdonosa elsőbbséget élvez a törzsrészvényessel szemben (pl. osztalék, elővásárlás, szavazat, likvidációs hányad)



Egyéb részvényfajták: o dolgozói részvény: csak a cég dolgozói és nyugdíjasai vásárolhatja meg o saját részvény: a cég saját részvényeit birtokolja

A részvények megszerezhetőek jegyzési eljárás keretében az értékpapír forgalmazójától az elsődleges piacon részvénytársaság alapításakor, vagy alaptőke emeléskor. A részvények megszerezhetőek a másodlagos piacon tőzsdén kívüli forgalomban (OTC piacon), multilaterális kereskedési rendszeren keresztül (MTF), valamint tőzsdei forgalomban. A részvények adásvétele történhet:  tőzsdén, illetve  OTC (tőzsdén kívüli) piacon. Az OTC piac a tőzsdén kívül kereskedett értékpapírok nem szabványosított piaca. Ezekkel a papírokkal is lehet kereskedni, de a forgalmi adatok, árfolyamok, cégadatok jelentősen nehezebben érhetőek el, mint tőzsdei részvények esetén. Az OTC részvénypiac a befektetőket, illetve a kibocsátókat védő lazább szabályok miatt a kereskedés rendkívül volatilis, amely komoly kockázatot jelenthet. Az ügyletek esedékessége alapján két piacot különíthetünk el:  az azonnali (prompt) piacot, amelyen a kereskedett termék, illetve pénzbeli ellenértéke az üzletkötést követően - az elszámolási eljárás szerint - néhány napon belül gazdát cserél, s ezt követően az üzletfelek egymással szemben semmilyen további követeléssel nem élnek; és  a határidős (futures) piacot, amelyen a kereskedők egy előre meghatározott jövőbeli időpontra vonatkozó üzletet kötnek és pénzügyi pozíciójuk az üzlet lejártáig, illetve lejárat előtti zárásáig változhat. (A határidős termékek külön blokkban kerülnek bemutatásra).

1.3.

Kockázatok



Piaci kockázat: a globális piaci helyzet, illetve az adott ország makrogazdasági (kamatpolitika, árfolyam-politika, költségvetés, infláció, fizetési mérleg stb.) vagy politikai (választások stb.) helyzetének alakulása.



Egyedi kockázat: a részvénytársaság működéséből adódó kockázatot jelenti: mennyire kockázatos iparágban működik, eredménye mennyire éri el a várakozásokat, milyen tulajdonosai vannak, milyen a társaság menedzsmentje, milyen osztalékpolitikája van stb.

21



Az egyedi, illetve a piaci kockázatokból adódóan a részvény árfolyamában bekövetkezett változások is kockázattal járnak. Ha külföldi részvénybe fektetjük a pénzünket, még deviza kockázatot és országkockázatot is futunk. 

Likviditási kockázat: az értékpapír közkéz hányada változhat, egy korábban likvid értékpapír egy vagy több nagy tulajdonos megjelenésével, vagy egyéb gazdasági esemény hatására illikviddé válhat, így mind a részvény vásárlás mind a részvény eladás nehézségbe ütközhet.



Csődkockázat: a részvénytársaság csődje a részvények teljes elértéktelenedéséhez vezethet.

Egyéb tudnivalók  Az egyes részvénytermékek OTC kereskedési adatairól, piaci helyzetéről a pénzügyi szervezetek állami felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank (Felügyelet) honlapján lehet tájékozódni (www.vsz.af.hu/Intézményeknek/ Közzétételek / Tőzsdén kívüli értékpapír forgalom a befektetési szolgáltatók jelentései alapján (OTC)).  Az adott részvény kibocsájtási tájékoztatóját a részvényt kibocsájtó honlapján találhatja meg, hazai értékpapírok esetén a www.kozzetetelek.hu oldalon is.  Végrehajtási politikánkban megtalálhatóak az értékpapírok elérhetőségeinek helyszínei: http://www.QUAESTOR.hu/attachments/penzugyek/pdf/vegrehajtasi_politika.pdf  Az egyes értékpapírokra vonatkozó jellemzők elérhetőek a kibocsátó weboldalán, valamint a tőzsdei információk között. Társaságunknál kereskedhető tőzsdei értékpapírok adatai jellemzően az alábbi elérhetőségeken látható: http://bet.hu/topmenu/piacok_termekek/termekcsoportok; http://deutscheboerse.com/dbag/dispatch/en/kir/gdb_navigation/trading  A BÉT piacának működése, a tehető ajánlatok típusai, a kereskedési szakaszok hossza megtalálható a kereskedési kódexben: http://bet.hu/topmenu/piacok_termekek/szabalyozas (Figyelem: Társaságunk a piaci ajánlatot részteljesülés esetén folyamatosan beküldi a teljes mennyiség teljesüléséig, ennek a BÉT által alkalmazott részteljesülés utáni ajánlati könyvből történő törlés miatt időigénye van, ha azonnal teljesülésre van szükség célszerű olyan limitáras megbízást adni, amin a teljes mennyiség biztosan azonnal teljesül).  Adózás: a részvényügyletekre árfolyamnyereség adó vonatkozik, melynek mértéke 16%. A részvénybefektetések után képződő osztalékjövedelemre osztalékadó vonatkozik. Az adómérték eltérő lehet a TBSz és NYESZ-R számlákon tartott befektetések esetében, bizonyos feltételek megléte esetén, valamint abban az esetben, ha a befektető külföldön adózik. Az adózási kérdésben adott tájékoztatás csak az Ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint az adózásra vonatkozó jogszabályok a jövőben változhatnak.

22



IV. CERTIFIKÁTOK


Tevékenység jellege: megbízás végrehajtása az ügyfél javára



Piac: Tőzsdei kereskedésben a BÉT piacán (rendkívüli esetben a Xetra piacán is elérhetőek certifikátok)



Származtatott (derivatív) termék: igen



Tőkeáttétel: van, termékparamétertől és árfolyamtól függ a tőkeáttétel nagysága, amely folyamatosan változhat a termék futamideje alatt



Garancia: jellemzően nincs












Díjak: a Társaság kondíciós listájában megadott módon (http://www.QUAESTOR.hu/attachments/penzugyek/pdf/QEP_Hirdetmeny_kondlista_2012010 1.pdf)



Kockázati besorolása: □ a megfelelési teszt alapján az alacsony kockázatot valamint a közepes kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő (ajánlott), □ az alkalmassági teszt alapján az alacsony kockázatot valamint a közepes kockázatot vállaló ügyfél számára nem alkalmas, a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára alkalmas.

Az értékpapírosított származékos termékek, a certifikátok speciális, bankok által kibocsátott instrumentumok, amelyek bármely befektetési eszköz osztályra (értékpapírok, indexek, devizapiaci termékek, árupiaci termékek, származékos ügyletek), illetve ezek tetszőleges kombinációjára létrehozhatók. A certifikátok likviditását folyamatos árjegyzés biztosítja. Az árjegyző vállalja, hogy szerződésben foglalt mennyiségű ajánlatot meghatározott ársávval mind a vételi, mind az eladási oldalon fenntart. A certifikát szó jelentése „igazolás” arról, hogy a certifikát tulajdonosa jogosult a kibocsátó bank által létrehozott értékpapír által megtestesített követelésre. A befektető a certifikát megvásárlásával arra szerez jogot, hogy a kibocsátó bankkal szemben esedékességkor (esemény, feltétel bekövetkezésekor, illetve lejáratkor, időszaki lejáratkor) előre meghatározott

23



alaptermék értékétől függő pénz- vagy egyéb követelést érvényesítsen. A certifikátok széles skálája érhető el világszerte. A Budapesti Értéktőzsdén 2008 februárja óta befektetési és turbo certifikátokkal lehet kereskedni. A certifikát termékek kibocsátói tájékoztatójának tanulmányozása még az egyszerűbb struktúrák esetében is ajánlott. A certifikátokat alapvetően két nagy típusba lehet sorolni a befektetéshez szükséges tőke nagysága és a termék kockázatossága alapján. Az első típus az ún. befektetési certifikát (investment certificate), amely nem tartalmaz tőkeáttételt, és sok esetben tőkegaranciát biztosít a vásárlója számára. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között az index, bónusz (bonus), diszkont (discount) és tőkegarantált (100% guaranteed) certifikátok. A magyar piacon befektetési certifikátok közül jelenleg index és bónusz certifikátokkal lehet kereskedni. A másik nagy kategória a tőkeáttételes termékek (leverage products) köre, ahol a kívánt befektetési stratégia alacsonyabb tőkebefektetéssel érhető el, mint az alaptermékbe történő közvetlen befektetés esetén. Ezáltal tőkeáttétel jön létre, ami növeli mind a befektetésen elérhető nyereséget, mind a befektetés kockázatát. A tőkeáttételes termékek közé tartoznak a turbo certifikátok, amelyek a magyar piacon is hozzáférhetők a befektetők számára. 2. TÍPUSOK 2.1.

Befektetési certifikátok

A befektetési certifikátok olyan értékpapírok, amelyek nem járnak nagyobb kockázattal, mint a részvények vagy a befektetési jegyek, sőt sok esetben alacsonyabb kockázatúnak tekinthetők. Éppen ezért ezek a termékek megfelelő befektetési lehetőséget kínálnak közép illetve hosszú távú befektetők számára. A befektetési certifikátok egyre jelentősebb szerepet töltenek be a hosszú távú befektetési céllal létrehozott portfoliók kialakításában. Certifikátok a mögöttes termékek széles körére kibocsáthatók – pl. részvények, indexek, árupiaci termékek –, ami egyben azt is jelenti, hogy a certifikátok értéke a mögöttes termék áralakulásától függ. A certifikátok révén a legkülönbözőbb befektetési stratégiák valósíthatók meg, és egyszerre akár több részvény, illetve különböző mögöttes termékek elérése válik lehetővé a befektetők számára. A befektetés irányulhat például egy kiválasztott iparágra vagy régióra, de a certifikátok egyéb befektetési célok megvalósítására is lehetőséget kínálnak. Fontos azonban kiemelni, hogy a certifikátok közvetlenül nem biztosítanak osztalékot illetve kamatjellegű bevételt, szemben több alaptermékükkel. A certifikátok mögött álló portfolió pontos összetételét, valamint a kondíciókat a kibocsátó bank teszi közzé még az értékpapír kibocsátása előtt. A certifikátok passzívan vagyonkezelt termékek, vagyis nem céljuk a piac felülteljesítése. A certifikátok alapvetően bankok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagyis nem testesítenek meg tulajdonjogot, illetve nem biztosítanak részvényesi jogokat az egyes vállalatokban, amelyek részvényeire az adott certifikát épül. Ugyanakkor a certifikát megvásárlója a kibocsátó bank hitelezőjévé válik, így partnerkockázattal szembesül, vagyis a pénzintézet csődje esetén a certifikáttal kapcsolatos kifizetések teljesítése is veszélybe kerülhet. A kibocsátó bank

24



hitelképességét és az üzletmenet fenntarthatóságát érintő információk tehát megilletik a befektetőt – különösen hosszú lejáratú certifikátok esetén. Az alábbiakban bemutatjuk a befektetési certifikátok alaptípusait, köztük a magyar piacon is elérhető index certifikátot. 2.2.

Index certifikát

Az index certifikátok elsősorban konzervatív befektetőknek kínálnak befektetési lehetőséget. Az index certifikátok az alaptermék – pl. index vagy árupiaci termék – értékének alakulását egy az egyben leképezik, vagyis ugyanúgy teljesítenek, mint a mögöttes befektetés. Számos jellemzőjük van: jegyzési ár; lejárat; devizanem, amiben a certifikát kibocsátásra került. A certifikátok a mögöttes termék meghatározott részarányához kínálnak hozzáférést. Ennek megfelelően a certifikátok ára a váltási arány (szorzó, multiplier) segítségével határozható meg, amely az alaptermékben való részesedés mértékét fejezi ki. Ennek köszönhetően a mögöttes termékek kisbefektetők számára is könnyen elérhetővé válnak. A befektetők az alaptermék alakulásától függő nyereségből, illetve veszteségből is a váltási aránynak megfelelő mértékben részesülnek. Az index certifikátok olyan alaptermékekre épülnek, amelyekben a befektetők más úton nem vagy csak nagyon költséges módon tudnának részesedést szerezni. A részvényindex alapú index certifikátok további előnye a kockázatcsökkentés, mivel a befektetők egyszerűen diverzifikálhatják portfoliójuk kockázatát azáltal, hogy egyszerre több részvényben szereznek kitettséget. A piacon vannak fix lejáratú – jelenleg a leghosszabb lejárat 10 év – és lejárat nélküli index certifikátok. Az index certifikátok deviza-árfolyamkockázatot hordozhatnak, amennyiben nem hazai devizában (forintban) denominált alaptermékre épülnek (hanem pl. DAX-ra, Euro Stoxx Banks Indexre vagy valamilyen más devizában denominált árupiaci termékre, mint az olaj vagy az arany). Azokat a certifikátokat, amelyek nem hordoznak deviza-árfolyamkockázatot, „quanto”-nak nevezzük. Ebben az esetben az átváltási árfolyam előre rögzítésre kerül. A certifikát pontos jellemzőiről tehát mindenképpen érdemes a befektetés előtt tájékozódni. Az alaptermék fontos szempont az index certifikát kiválasztásánál. Különbséget kell tenni az ár- és a teljesítményindexre épülő certifikátok között. A teljes hozam indexben (pl. DAX) az osztalékok újrabefektetésre kerülnek, így a teljesítményindexre épülő certifikátok tulajdonosa részesül az osztalékfizetésekből. Az árindexekre épülő certifikátok esetében ezzel ellentétben a befektetők nem részesülnek az osztalékból. Bizonyos indexek (pl. EuroStoxx 50) árindexként kerülnek publikálásra, ugyanakkor teljes hozam indexként is számításra kerül az értékük, és a certifikát az utóbbi típusú alaptermékre kerül kibocsátásra. A Budapesti Értéktőzsdén kereskedhető index certifikátok kereskedési adatai az alábbi linken érhetők el: http://www.bet.hu/topmenu/kereskedesi_adatok/azonnali_piac/certifikat 2.3.

Bónusz certifikát

Általában 1-1,5 éves futamidővel bocsátják ki, és a papír garantálja, hogy lejáratkor előre meghatározott minimális mértékű kifizetést (bónuszt) biztosít, amennyiben a certifikát futamideje

25



alatt az alaptermék ára nem süllyed egy alsó küszöbérték (barrier threshold) alá. A diszkont certifikáttal ellentétben ennél a típusnál a maximális nyereség általában nincs limitálva, azaz ha az alaptermék árfolyama a bónusz szintjét meghaladja, a termék tulajdonosa is részesülhet a további áremelkedésből. Amennyiben futamideje alatt akár egyszer is az alsó küszöbérték alá csökken az alaptermék árfolyama, úgy megszűnik a bónusz certifikát védelmi mechanizmusa, és onnantól kezdve ugyanúgy viselkedik, mint a mögöttes termékbe történő közvetlen befektetés, tehát az alaptermék árfolyam alakulását 1:1 arányban képezi le (a futamidő alatt csak megközelíti, lejáratkor 1:1 arányban leképezi az alaptermék árfolyamát). A klasszikus bónusz certifikát tehát általában korlátlan áremelkedést biztosít – vannak azonban olyan bónusz certifikátok is, ahol limitálva van az elérhető nyereség – és egy biztonsági puffert nyújt a mérsékelt árfolyamcsökkenéssel szemben. Cserébe azonban, mint a legtöbb certifikátnál, itt is lemond a befektető az alaptermékek által fizetett osztalékról, amiből a kibocsátó finanszírozza a bónusz certifikát által kínált biztonsági mechanizmust. Ez a magyarázata annak, hogy olyan alaptermékek esetében, ahol magas a fizetett osztalék, a kibocsátó kedvező feltételekkel tud bónusz certifikátot kibocsátani, míg sok alaptermékre, melyek nem fizetnek osztalékot, egyáltalán nem bocsátanak ki bónusz certifikátot. A bónusz certifikátokhoz kapcsolódó kockázatok: A kockázat a konstrukció elemeinek függvényében (bónusz szint, biztonsági küszöb értéke, lejáratig hátralevő futamidő, stb.) kisebb kockázatot jelent, mint az alaptermékbe történő közvetlen befektetés. Alsó (biztonsági) küszöbérték: amikor az alaptermék árfolyama a küszöbérték alá esik, a certifikát kifizetési tulajdonságai hirtelen megváltoznak. Ennek valószínűsége annál nagyobb, minél közelebb van a küszöbértékhez az alaptermék árfolyama, így a certifikát ára már azelőtt is sokat eshet, hogy az alaptermék ára ténylegesen a küszöb alá csökkent volna. Árfolyamot befolyásoló egyéb tényezők: a certifikát futamideje alatt az értékpapír árfolyama esetenként másképp alakulhat, mint azt a befektető várta. Mindez köszönhető annak, hogy a certifikát áralakulását az alaptermék árán kívül még számos tényező befolyásolhatja, például az alaptermék visszaszámított volatilitása, a kamatlábban bekövetkező változások, az alaptermék által fizetett várható osztalék mértékének változása, illetve a lejáratig hátralévő idő változása. Volatilitás: amennyiben a mögöttes termék árfolyama az alsó küszöbértéknél nem sokkal magasabb, a növekvő volatilitás könnyen a küszöbérték eléréséhez vezethet, így ez kockázatot jelent. Abban az esetben, ha az alaptermék árfolyama már a küszöbérték alá esett, a volatilitás változásának nincs hatása a certifikát árfolyamára. Nincs osztalék- és kamatjövedelem. Deviza-árfolyamkockázat: amennyiben az alaptermék árfolyama külföldi devizában kerül meghatározásra, úgy a certifikát deviza-árfolyamkockázatot is hordoz magában. 2.4.

Diszkont certifikát

Az alaptermék megvásárlását teszik lehetővé diszkontáron, azaz az aktuális piaci árfolyamnál alacsonyabb áron. Ez a diszkont az árcsökkenések elleni pufferként funkcionál. Hosszabb ideig oldalazó piacon, illetve kismértékű áresés mellett is nyereséget lehet elérni. Az elérhető maximális nyereség azonban limitált egy felső plafonértéken. Az alaptermék árfolyama hiába emelkedik az előre rögzített plafon fölé, a certifikát tulajdonosa a további nyereségből már

26



nem részesül. Általában minél alacsonyabb a felső plafonérték, annál nagyobb a veszteség elleni puffer értéke, azaz nagyobb diszkonton lehet megvásárolni az értékpapírt. A befektetés kockázata általánosságban kisebb, mint az alaptermékbe történő közvetlen befektetés kockázata, köszönhetően a diszkont által biztosított veszteségpuffernek. A diszkont certifikátokat mindig fix lejárattal bocsátják ki. 2.5.

Tőkeáttételes / Turbo certifikát

A tőkeáttételes certifikátok a „knock-out” termékek körébe tartoznak, hasonlóan a turbo warrantokhoz, valamint az egyszerűen turbonak nevezett származtatott termékekhez. Ezek a termékek nagyjából azonos elven működnek. A befektetők számára ugyanakkor ajánlott a kiválasztott termék részletes tájékoztatóját is elolvasni, mivel abban a termék egyedi jellemzői is rögzítésre kerülnek. A knock-out termékek, így a tőkeáttételes certifikátok alapterméke is lehet részvény, index, árupiaci termék, deviza vagy egyéb. Azok a termékek, amelyek leírásában a „long”, „call” vagy „bull” elnevezés szerepel, általában árfolyamnövekedés esetén eredményeznek nyereséget a befektetők számára. Ezzel szemben azok a termékek, amelyekkel árfolyamcsökkenésre lehet spekulálni, a „short”, „put” vagy „bear” kifejezést hordozzák a nevükben. A turbo certifikátok az alaptermék ármozgására épülő tőkeáttételt hordoznak magukban. A tőkeáttétel abból ered, hogy a befektetőnek kisebb kezdeti befektetésre van szüksége az alaptermékben való ugyanakkora pozíció felvételéhez. Fontos kiemelni, hogy a határidős termékekhez képest a certifikátok esetében nincsen letéti követelmény. A klasszikus warrantokhoz képest a tőkeáttételes certifikátok előnye, hogy értékük kvázi lineáris függvénye a mögöttes termékek áralakulásnak. Ebből következően a tőkeáttételes certifikátok ára könnyen számolható az alaptermék árából. A tőkeáttételes certifikátok további előnye a hagyományos warrantokhoz képest, hogy a volatilitásnak nagyrészt elhanyagolható hatása van a termékek áralakulására. A turbo certifikátok hátrányai között említendő ugyanakkor a hirtelen áresés, amit akkor szenvednek el, ha az alaptermék ára az előre rögzített korlátot eléri vagy átlépi. Ezt a veszteségkorlátot (stop loss barrier) kiütési pontnak (knock-out) vagy küszöbnek is nevezik, amely vagy megegyezik a termék lehívási árával (strike price), vagy a lehívási ártól eltérő, a veszteség mértékét korlátozó árszint. A turbo certifikátokba való befektetéskor az alábbi tényezőket érdemes figyelembe venni: A turbo certifikátok spekulációs célra és elsősorban rövid távú befektetésre szolgálnak, bizonyos körülmények között pedig a teljes befektetett összeg elvesztésével járhatnak. Mivel a termékek széles köre áll a befektetők rendelkezésére, érdemes tájékozódni az adott termék pontos felépítéséről és működéséről. A kockázat csökkenthető, ha a befektető kerüli azokat a termékeket, amelyek alaptermékének aktuális ára közel van a korláthoz. A piaci áralakulások folyamatos nyomon követése ajánlott. Minél magasabb a termékhez kapcsolódó tőkeáttétel, annál nagyobb a kockázat.

27



A Budapesti Értéktőzsdén kereskedhető turbo certifikátok kereskedési adatai az alábbi linken érhetők el: http://www.bet.hu/topmenu/kereskedesi_adatok/azonnali_piac/certifikat Hogyan működik egy turbo certifikát? Ha a befektető árfolyam-emelkedésre számít Azok a tőkeáttételes certifikátok, amelyek nevében „turbo long” megjelölés szerepel, általában az alaptermék áremelkedésére építenek. Mögöttes termékük lehet részvény, index, árupiaci termék, deviza vagy egyéb. Példaként nézzünk meg egy turbo long certifikátot: a certifikát egy az egyben követi az alaptermék áralakulását, miközben a befektető tőkeáttétellel szerez részesedést az alaptermékben. A certifikát ára alapvetően a részvény aktuális árának és a lehívási árnak a különbségéből adódik. A befektetőt terheli még a finanszírozási költség (premium). Turbo_long_certifikát_ára = [(Alaptermék_aktuális_ára - Lehívási_ár) + Finanszírozási_költség] x Váltási_arány A turbo certifikátokhoz is tartozik váltási arány. Ha a váltási arány például 0,1, akkor a turbo certifikát az alaptermékben egytized mértékű kitettséget biztosít. A turbo certifikát tulajdonképpen egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír az alaptermékre vonatkozóan. Az a befektető, aki egy részvényre szóló turbo long certifikátot vásárol, a lehívási ár és az alaptermék tényleges ára közötti különbözetet fizeti meg. A részvény értékének másik részét a kibocsátó „meghitelezi” a befektető számára. A certifikát árába beépülő finanszírozási költség valójában az előbbiekben említett „hitel” költségeként értelmezhető. A finanszírozási költséget alapvetően a bank kockázatossága befolyásolja, mivel ettől függ, hogy a „különbözet” fedezésére milyen áron tud forrást bevonni. Összességében tehát a befektető az alaptermék egységnyi pozitív irányú árelmozdulásából egységnyi nyereségre tehet szert, miközben az alaptermék árának csak egy részét fizette meg. Amennyiben a várakozások ellenére az alaptermék ára csökken, a turbo long certifikát értéke is esik, de a tőkeáttétel miatt a befektető százalékos vesztesége nagyobb, mintha közvetlenül az alaptermékbe fektetett volna. Az alaptermék a certifikát kibocsátójánál marad, mintha a „hitel” biztosítékaként szolgálna. Ha az alaptermék ára eléri a lehívási árat, vagy a lehívási ár alá esik, a „hitel” mögött már nem marad fedezet, vagyis a certifikát értéke lenullázódik. A magyar piacon elérhető turbo certifikátoknál azonban veszteségkorlátot is alkalmaznak, vagyis a certifikát már a lehívási árnál magasabb árszinten kiütődik. Ilyenkor a certifikát megszűnik, függetlenül attól, hogy az esemény a lejárat előtt következett-e be, és a befektető csak a kibocsátó által számított maradványértéket (residual value) kapja meg. Ez a fajta certifikát tehát úgy is felfogható, mintha a befektető tőkeáttételen keresztül fektetne be az alaptermékbe, és a kedvezőtlen árelmozdulások esetére egy veszteségkorlátot (stop loss) állítana be, ami a korlát elérésével aktiválódik. A befektető így már nem nyerhet a jövőbeli, pozitív irányú árelmozdulásokból, ugyanakkor nem szembesül letéti követelménnyel, sem letét feltöltésére vonatkozó felhívással (nincs margin call). Ha a befektető árfolyamcsökkenésre számít

28



Azok a tőkeáttételes certifikátok, amelyek nevében „turbo short” megjelölés szerepel, általában az alaptermék árfolyamcsökkenésére építenek. Mögöttes termékük lehet részvény, index, árupiaci termék, deviza vagy egyéb. Példaként nézzünk meg egy turbo short certifikátot: a certifikát egy az egyben követi az alaptermék áralakulását, miközben a befektető tőkeáttétellel szerez részesedést az alaptermékben. A tőkeáttétel a befektető számára abban az esetben kedvező, ha a részvény vagy bármely más alaptermék értéke csökken. A turbo short certifikát lehívási ára a részvény aktuális ára felett van. A certifikát ára is alapvetően a lehívási ár és a részvény aktuális árának a különbségéből adódik. A certifikát árából levonódik a finanszírozási költség (discount), ami turbo short certifikát esetében az elmaradt kamatokat foglalja magában. (Megjegyzés: A finanszírozási költség a kamatkörnyezet miatt lehet negatív, így ilyen esetekben a finanszírozási költség a belső értékhez valójában hozzáadódik). Turbo_short_certifikát_ára = [(Lehívási_ár - Alaptermék_aktuális_ára) - Finanszírozási_költség] x Váltási_arány A certifikát birtokosa abban az esetben veszít az ügyleten, ha az alaptermék árfolyama emelkedik. A tőkeáttétel miatt a befektető százalékos vesztesége nagyobb, mint ha közvetlenül az alaptermékbe fektetett volna. Ha az alaptermék ára eléri a lehívási árat, vagy a lehívási ár fölé megy, a certifikát értéke lenullázódik. A magyar piacon elérhető turbo certifikátoknál azonban veszteségkorlátot is alkalmaznak, vagyis a certifikát már a lehívási árnál alacsonyabb árszintnél kiütődik. Ilyenkor a certifikát megszűnik, függetlenül attól, hogy az esemény a lejárat előtt következett-e be, és a befektető csak a kibocsátó által számított maradványértéket kapja meg. A befektető ezt követően már nem nyerhet a jövőbeli árfolyamcsökkenésekből, ugyanakkor nem szembesül margin call-lal sem. 2.6.

Knock-out termékek különböző variációkra

A világszerte tapasztalható nagy érdeklődésnek köszönhetően a knock-out termékek széles palettája vált elérhetővé a befektetők számára. Alapvetően minden terméktípuson belül megkülönböztethetünk fix lejáratú, illetve lejárat nélküli termékeket. A lejárat nélküli termékek is megszűnnek, ha az alaptermék ára eléri a korlátot. Minden egyéb megkülönböztetés a knock-out termékek alábbiakban bemutatásra kerülő jellemzőiből adódik (az alábbiakban is elsősorban a turbo certifikátokra helyezzük a hangsúlyt). Veszteségkorlát nélküli knock-out termékek Ez a terméktípus tekinthető minden más knock-out termék alapjának. Veszteségkorlát nélküli knock-out termékek kezdetben csak fix lejárattal kerültek kibocsátásra, napjainkban azonban már nyíltvégű (lejárat nélküli) termékek is elérhetők. A terméktípus alapvető jellemzője, hogy a korlát és a lehívási ár megegyezik, vagyis egy turbo certifikát értéke azonnal lenullázódik, ha az alaptermék ára eléri a lehívási árat. Ebben az esetben tehát a certifikát tulajdonosának vesztesége legfeljebb a

29



befektetett összeg mértékéig terjed, vagyis nincs lehetőség, illetve kötelezettség további fedezet elhelyezésére, mint például a határidős ügyleteknél. Fix lehívási árral és veszteségkorláttal rendelkező knock-out termékek A befektetők a magyar piacon alapvetően fix lejáratú, veszteségkorláttal rendelkező turbo certifikátokat vásárolhatnak. Ennél a terméktípusnál a lehívási ár mellett egy korlát (kiütési pont, küszöb) is meghatározásra kerül, ami a lehívási ár és a részvény ára közötti tartományban helyezkedik el. Ilyen esetben a certifikát már a korlát elérésekor kiütődik. A fentiekből következően a veszteségkorlát nélküli certifikátokkal ellentétben ezek a certifikátok nem járnak le értéktelenül. A kibocsátó a befektetőnek kifizeti a lehívási ár és a korlát közötti különbözetet (maradványérték). Hogyan kerül meghatározásra a maradványérték? A kibocsátók a turbo certifikátok kibocsátásakor kockázatsemleges pozíció felvételére törekednek, vagyis igyekeznek saját eredményüket függetleníteni a befektetők esetleges veszteségeitől. Ezt ún. fedezeti ügyletek segítségével érik el. Ha egy termék kiütődik, a kibocsátó zárja a megfelelő fedezeti ügyletet, és a költségek levonása után fennmaradó maradványértéket szétosztja a turbo certifikát-tulajdonosok között. Knock-out termékek változó lehívási árral és veszteségkorláttal A változó lehívási árú knock-out termékek is lehetnek fix lejáratúak vagy lejárat nélküliek, valamint veszteségkorláttal rendelkezők, illetve nem rendelkezők. A változó lehívási árú knock-out termékek legtöbb tulajdonságukban megegyeznek a fentiekben leírtakkal. Az alapvető különbség az időérték, ami az ilyen típusú termékekre nem jellemző, míg a fix lehívási árú és korlátú knock-out termékek árába beépül. Az időérték a hagyományos termékek árában finanszírozási költség formájában jelenik meg. A változó lehívási árral és korláttal rendelkező termékek esetében a befektető az időértékből csak azt a részt fizeti meg (azt a részt kapja meg), ami a tartási periódusra esik. Ennek megfelelően a lehívási árat naponta, a veszteségkorlátot általában havonta igazítják ki, ilyen módon fix tőkeáttételt tartanak fent. A kiigazítás módja a kibocsátótól függ, a befektetők erről a termékre vonatkozó tájékoztatókban olvashatnak. 2.7.

Gördülő turbok

A knock-out termékek kombinálásával előálló termékek, amik bár elsőre egyszerűnek tűnhetnek, valójában komplex felépítésűek, amelyekhez a knock-out termékek mélyebb megértése szükséges. A gördülő turbok alapvetően változó lehívási árral és veszteségkorláttal rendelkező, lejárat nélküli knock-out termékek. Az egyik jelentős különbség a többi knock-out termékhez képest, hogy a kibocsátó napi kiigazítással konstans tőkeáttételt tart fenn a termék esetében. Míg a többi terméktípusnál a

30



tőkeáttétel csak a befektető szemszögéből marad konstans a tartási periódus alatt, a gördülő turbóknál a tőkeáttétel minden szempontból változatlan marad. A kibocsátó ennek érdekében a lehívási árakat és a váltási arányokat is naponta kiigazítja. A befektetők számára éppen ezért ez a termék kevésbé átlátható, mint a többi knock-out termék. A másik lényeges különbség, hogy a certifikát csak átmenetileg ütődik ki, ha eléri a korlátot. A befektető fenntarthatja a gördülő turboban lévő pozícióját akár már a kiütés napjától vagy másnaptól. Ugyanakkor a kibocsátó újraszámolja a lehívási árat és a váltási arányt úgy, hogy a rögzített tőkeáttétel visszaálljon. Bár a gördülő turbonak nincs lejárata, a befektetők jelentős veszteségeket könyvelhetnek el. A befektetőnek érdemes utánajárnia, hogy a napi kiigazítás különböző árak esetében milyen következményekkel járhat befektetésére nézve. Tőkeáttétel A tőkeáttétel azt jelenti, hogy egy meghatározott értékű pozíciót kisebb tőkével tud a befektető létrehozni. Ha például a befektető vesz egy 100 forint értékű részvényt 20 forint tőke befektetésével, akkor az elért tőkeáttétel ötszörös (100/20). Ebben az esetben, ha a részvény ára felmegy 100 forintról 110 forintra, akkor a tőkeáttételes pozíció értéke felmegy 20-ról 30 forintra. A részvény értéke tehát 10 százalékkal emelkedett, míg a tőkeáttételes pozíció értéke 50 százalékkal nőtt, ami a tőkeáttétel miatt pontosan ötszörös hozamot jelent. A turbo certifikátok esetében a tőkeáttétel azáltal jön létre, hogy a certifikát árában csak a certifikát belső értéke, illetve a finanszírozási költség jelenik meg, ami alacsonyabb, mint az alaptermék ára. Ha az alaptermék értéke 5.000 és egy turbo long certifikát lehívási ára 4.200 (ezért a certifikát belső értéke 800), valamint a finanszírozási költség 200, akkor a turbo long certifikát ára 1.000, ami ötszörös tőkeáttételt eredményez (5.000/1.000). A volatilitás hatása A volatilitás hatása a turbo certifikátokra alacsonynak mondható, így nagyjából eltekinthetünk tőle. Ha azonban a lehívási ár és a veszteségkorlát nagyon közel van egymáshoz, akkor a volatilitás hirtelen hatással lehet a certifikát értékére, még ha kismértékben is. A hagyományos warrantokkal ellentétben a turbo certifikátok ára nő, ha a volatilitás csökken, mivel ekkor a kiütés valószínűsége csökken. Ugyanakkor a turbo certifikát értéke csökken, ha a volatilitás nő, mivel ilyenkor nő annak a valószínűsége, hogy a termék eléri korlátját. Összességében a befektető számára akkor érdemes a volatilitást is számításba venni, ha a termék közel van a korláthoz. A tőkeáttétel hatása kedvezőtlen irányú ármozgások esetén és a veszteség kockázata Mi történik a turbo certifikáttal, ha az alaptermék ára nem a befektető számára kívánatos irányba mozdul el? Veszteség keletkezik az alaptermékben és a tőkeáttételt hordozó turbo certifikát értékében egyaránt. Fontos azonban tudni, hogy a veszteség százalékos mértéke a turbo certifikát esetében nagyobb, mint az alaptermékben való közvetlen befektetés esetében. Ha az alaptermék árfolyama a turbo certifikát korlátja alá (turbo long certifikát esetén) vagy fölé (turbo short certifikát esetén) megy, a certifikát kiütődik. Amennyiben a certifikát rendelkezik veszteségkorláttal, a befektető megkapja a befektetés maradványértékét. Ha a turbo certifikát lejár vagy kiütődik, a

31



befektető már (veszteségből).

nem

részesülhet

a

jövőbeli

árfolyammozgásokból

32

adódó

nyereségből

A korlát (kiütési pont, küszöb) A knock-out termékek alapvető jellemzője a korlát. Bizonyos termékek esetében a veszteségkorlát a lehívási ár közelében helyezkedik el, más termékeknél a lehívási ár megegyezik a veszteségkorláttal. A turbo certifikátok lejárat előtt kiütődhetnek, ha az alaptermék ára eléri a korlátot. Egy turbo long certifikátnál a kiütődés akkor következik be, ha az alaptermék ára a korlátot eléri, vagy az alá süllyed. A turbo short certifikát akkor szűnik meg, ha az alaptermék ára a korlátot eléri, vagy fölé kerül. Amennyiben a lehívási ár a veszteségkorláttal egybe esik, kiütődéskor a certifikát értéktelenül jár le. A Budapesti Értéktőzsdén kereskedett certifikátok jellemzője, hogy a lehívási ártól eltérő veszteségkorlát kerül meghatározásra. Turbo long certifikát esetén a veszteségkorlát a lehívási ár felett, míg turbo short certifikát esetén a veszteségkorlát a lehívási ár alatt helyezkedik el. Ilyen esetben, ha az alaptermék árfolyama eléri a veszteségkorlátot, a turbo certifikát kiütődik és a maradványérték kifizetésre kerül a befektető részére, a teljes időtartamra vonatkozó finanszírozási költséget ugyanakkor elveszíti. Az adott certifikátra irányuló kereskedés tehát a kiütődéssel megszűnik, és a kibocsátó megkezdi a fedezeti pozíciók zárását anélkül, hogy ezzel a piacra hatást gyakorolna. A kevésbé likvid alaptermékeknél ez az időszak különösen fontos, mivel az említett módon az áreltérítés kockázata minimális. A maradványérték alapvetően az alapján kerül meghatározásra, hogy a fedezeti ügyletek zárása milyen áron valósult meg. A maradványérték alapesetben automatikusan jóváírásra kerül a befektető számláján, legkorábban a T+5. napon. Amennyiben azonban a certifikát kibocsátója kéri a maradványértékes kereskedés alkalmazását, a befektető már a T+3. napon hozzájuthat a maradványértéknek megfelelő összeghez, ha a maradványértéknek megfelelő árú eladási ajánlatot visz be a kiütést követő második tőzsdenappal bezárólag. Finanszírozási költség A finanszírozási költség a turbo certifikátoknál a tőkeáttétel miatt keletkezik. A turbo long certifikátoknál a finanszírozás azt jelenti, hogy a befektető kevesebb tőkét fektet be, mintha közvetlenül az alapterméket vásárolná meg, miközben a különbözetet a kibocsátó finanszírozza. A finanszírozási költséget tehát alapvetően a bank kockázatossága befolyásolja, mivel ettől függ, hogy a „különbözet” fedezésére milyen áron tud forrást bevonni. A certifikát árába beépülő finanszírozási költséget úgy határozzák meg, hogy kiszámolják a tőkével nem fedezett összegre jutó kamatköltséget, és osztalékfizetés esetén csökkentik az osztalékkal, amit az alaptermék várhatóan fizetni fog a lejáratig. Azoknál a turbo certifikátoknál, amelyeknél az alaptermék nem forintban, hanem más devizában denominált, a finanszírozási költség számításánál ezt is figyelembe veszik. A turbo short certifikátoknál a finanszírozási költség csökkenti a certifikát árát, mert ilyen esetben a befektető elmaradt kamattal szembesül, ami abból származik, hogy a turbo short certifikát vásárlását jelentő alternatíva, a short selling (részvény kölcsönvétele és piacon való eladása)



esetén a részvényértékesítésből származó összeget bankban kamatoztathatná. (Megjegyzés: A finanszírozási költség a kamatkörnyezet miatt lehet negatív, így ilyen esetekben a finanszírozási költség a certifikát árát valójában növeli). A finanszírozási költség a turbo certifikát lejáratig hátralévő idejétől függ, így az idő előrehaladtával fokozatosan csökken, lejáratkor pedig értéke nulla.

3. Kockázatok összefoglalása 

Alaptermék árfolyamváltozásának hatása a certifikátokra Amennyiben az alaptermék árfolyama nő: az Index cerifikát árfolyama nő, A turbo long certifikát árfolyama nő, miközben a tőkeáttétele csökken, A turbo short certifikát árfolyama csökken miközben a tőkeáttétel nő. Amennyiben az alaptermék árfolyama csökken: az Index certifikát árfolyama csökken, a Turbó long certifikát árfolyama csökken miközben a tőkeáttétele nő, a Turbo short certifikát árfolyama nő miközben a tőkeáttétele csökken.



Mint minden termékre az alaptermékek árfolyamára is hat a globális piaci helyzet.



Devizakockázat: amennyiben a befektető más devizában kibocsátott alaptermékre vonatkozó certifikátot vásárol, mint amilyen devizában a bevételei és kiadásai felmerülnek, devizakockázatnak teszi ki magát. A devizakockázat szintén szándékolatlan veszteség vagy szándékolatlan nyereség forrása lehet. Amennyiben egy befektető bevételei és kiadásai forintban merülnek fel, a forint árfolyamának erősődése az index certifikát árfolyamát csökkenti, a turbo long certifikát árfolyamát csökkenti, a turbo short certifikát árfolyamát csökkenti. Amennyiben a forint árfolyama csökken az index certifikát árfolyama emelkedik, a turbo long certifikát árfolyama emelkedik, a turbo short certifikát árfolyama nő.



Kamatlábkockázat: amennyiben az alaptermék devizakamata nő a turbo long certifikát árfolyama nő, a turbo short certifikát árfolyama csökken. Amennyiben az alaptermék devizakamatlába csökken a turbo long certifikát árfolyama csökken, a turbo short certifikát árfolyama nő.



Likviditási kockázat: az árjegyző a vételi és eladási árfolyamok közötti marzsot a pillanatnyi piaci helyzettől és a certifikán finanszírozási helyzetétől valamint a devizaárfolyamok és kamatláb változásoktól függően különböző nagyságban állapíthatja meg. Előfordulhat hogy az árjegyző adott időszakban adott mennyiségű termékre jegyez árat, így ha ez a mennyiség elfogyott nem lehet az árjegyzővel további ügyleteket kötni. A certifikát kereskedése illikviddé válhat, így mind a vásárlás mind az eladás nehézségbe ütközhet, vagy meghiúsulhat.

Adózás: a certifikátokra árfolyamnyereség adó vonatkozik, melynek mértéke 16%. Az adómérték eltérő lehet a TBSz és NYESZ-R számlákon tartott befektetések esetében, bizonyos feltételek megléte esetén, valamint abban az esetben, ha a befektető külföldön adózik. Az adózási kérdésben adott tájékoztatás csak az Ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint az

33



adózásra vonatkozó jogszabályok a jövőben változhatnak. A BÉT piacán az alábbi certifikátokra lehet kereskedni, illetve a rájuk vonatkozó főbb ismérvek az alábbi oldalakon tekinthetőek meg: http://www.erstemarket.hu/pages/erste-certifikat#0 https://www.raiffeisen.hu/private-banking/elemzes/certifikat

34



V. DERIVATÍV ÜGYLETEK

1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK A MIFID előzetes tájékoztatás szerinti szempontrendszer alapján az alábbi jellemzőket kell áttekinteni. Kereskedés a BÉT piacán 

Tevékenység jellege: megbízás végrehajtása az ügyfél javára



Piac: Tőzsdei kereskedés (BÉT)



Származtatott (derivatív) termék: Igen



Tőkeáttétel: Van



Garancia: nincs






Pótlólagos befizetési kötelezettség: van, az árkülönbözeti számla egyenlegét folyamatosan fel kell tölteni.






Díjak: a Társaság kondíciós listájában megadott módon (http://www.quaestor.hu/penzugyek/informaciok KONDÍCIÓK)



Kockázati besorolás: □ a megfelelési teszt alapján az alacsony kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a közepes kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő (ajánlott), □ az alkalmassági teszt alapján az alacsony kockázatot vállaló ügyfél számára nem alkalmas, a közepes kockázatot vállaló ügyfél számára nem alkalmas, a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára alkalmas.

A derivatív (határidős) ügyletek lényege, hogy a jelenben meghatározott feltételek szerint a jelenben kötünk üzletet egy jövőbeli lejárati idővel rendelkező termékre. Nyitott pozícióról akkor beszélünk, ha egy befektetőnek ár-, árfolyam változásnak (kockázatnak) kitett eszköze van. Határidős piac tekintetében akkor beszélünk nyitott pozícióról, ha határidős vételi vagy eladási pozícióval rendelkezünk, és a pozíció birtoklása kötelezettségeket ró ránk. Vételi pozíciót „hosszú” vagy „long” pozíciónak hívjuk. Ebben az esetben, az áremelkedésben vagyunk érdekeltek. Ha veszünk egy határidős terméket és emelkedik az ára, akkor azt árfolyam emelkedés esetén drágábban tudjuk eladni, így haszonra teszünk szert. Árfolyam esés esetén viszont veszteségünk keletkezik. Eladási pozíciót „rövid” vagy „short” pozíciónak hívjuk. Itt az árfolyam esésében vagyunk érdekeltek, hiszen ha eladunk egy derivatív terméket, akkor árfolyam esés esetén olcsóbban

35



tudjuk visszavenni. A határidős piac segítségével válik lehetővé, hogy az árfolyam esésében legyünk érdekeltek. A short pozíció (eladás nyitás) zárása történhet határidős long vásárlással (vétel zárás), a long pozíció (vétel nyitás) pedig határidős eladással (eladás zárás). A fent leírtak szerint ellentétes ügyletet kötünk ugyanarra a termékre, azonos mennyiségben és lejáraton. Így pozíciónk semlegessé válik, megszűnik a kockázat, hiszen amennyit nyerünk az egyik oldalon annyit vesztünk a másikon. Ezt a lejáratig bármikor megtehetjük. Az elszámolást a KELER Rt. (Központi Elszámolóház és Értéktár) végzi. Az alábbi biztosíték rendszer alkalmazása teszi lehetővé a határidős instrumentumok zavartalan kereskedését:  Alapbiztosíték Az ügylet mindkét oldalán álló ügyféltől a KELER alapbiztosítékot kér. Társaságunk ezt elsődleges alapbiztosítéknak nevezi. Elsődleges alapbiztosítékként elhelyezhető készpénz forintban, és Magyar Állam által kibocsátott állampapír. Az elsődleges alapbiztosíték értékben minden pillanatban meg kell feleljen a keler által kért alapbiztosíték mennyiségnek. Társaságunk a lehetséges napi maximális árelmozdulásra való tekintettel a KELER által megkövetelt biztosíték szint dupláját kéri. A másodlagos alapbiztosítékba elhelyezhető értékpapírok köre és értékelésének mértéke változó. Az alapbiztosítékot (elsődleges+másodlagos) a nyitott nettó pozíciók után kell képezni.  Árkülönbözeti számla A piac zárásakor a BÉT levezetője minden egyes határidős termékre elszámolóárat állapít meg a Kereskedési Kódex és az Elszámolóár Kézikönyv alapján. Ezen az áron számolják el a pozíciókat, így az ügylet egyik oldalán nyereség, míg a másik oldalon ugyanakkora veszteség keletkezik. Ezeknek a nyereségeknek illetve veszteségeknek az elszámolása történik naponta az árkülönbözeti számlán. Az árkülönbözeti letéti számla pozitív egyenlege felhasználható. Ha veszteség keletkezik az árkülönbözeti letéti számlán, azt az ügyfélnek haladéktalanul fel kell töltenie. Ha a veszteség rendezése nem biztosított, Társaságunk likvidálja akár a teljes pozíciót, és az árkülönbözet fedezetéül felhasználhatja a befektető számláin lévő eszközöket. 2. A BÉT folyamatosan bővülő határidős termékpalettáján Társaságunkon keresztül az alábbi termékkörök érhetőek el:  részvényindex alapú határidős termékek,  egyedi részvény alapú határidős termékek,  deviza alapú határidős termékek, A tőzsdei határidős termékek szabványosítottak. A piac likviditásának biztosítása érdekében, a piaci szereplők igényeinek szem előtt tartásával a BÉT meghatározza az egyes alaptermékekre köthető határidős ügyletek paramétereit. Ezek közül a leglényegesebbek a határidős ügyletek lejáratai, a kötésegység (a kontraktusméret) és a teljesítés módja. A kontraktus mérete megadja egy kontraktus határidős termékben, mekkora össznévértéknek megfelelő prompt termék van. A terméklista az alábbi helyen elérhető: http://bet.hu/topmenu/piacok_termekek/termekcsoportok/termeklista

36



37

3. Kockázatok összefoglalása 

Ha short pozíciónk van és az árfolyamok emelkednek, veszteségünk keletkezik, ha az árfolyamok csökkennek nyereségünk keletkezik.



Ha long pozíciónk van és az árfolyamok emelkednek nyereségünk keletkezik, ha az árfolyamok csökkennek veszteségünk keletkezik.



Ha az alaptermék megszűnik az az eredetileg szándékoltnál magasabb kötelezettségeket róhat a befektetőre, így mindég célszerű tájékozódni az alaptermékről.



Likviditási kockázat: egyes határidős termékeket szintetikus határidős pozíciók létrehozására használnak, ezek likviditása korlátozott. A befektető azzal szembesülhet hogy az adott termékkörben születnek kötések, ugyanakkor az ajánlati könyv üres.



A határidős pozíciókon derivatív keretszerződés meghatározott mértékű veszteség is felmerülhet.

kockázatfeltáró

nyilatkozatában

Adózás: a határidős termékekre árfolyamnyereség adó vonatkozik, melynek mértéke 16%. Az adómérték eltérő lehet a TBSz és NYESZ-R számlákon tartott befektetések esetében, bizonyos feltételek megléte esetén, valamint abban az esetben, ha a befektető külföldön adózik. Az adózási kérdésben adott tájékoztatás csak az Ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint az adózásra vonatkozó jogszabályok a jövőben változhatnak.



V. A QFX és EQTRADER® KERESKEDÉSI RENDSZERÉBEN ELÉRHETŐ ESZKÖZOSZTÁLYOK

Az eQTRADER® egy olyan internetes kereskedési rendszer, amelynek három megjelenési (elérési) formája létezik (telepített, web- és mobiltelefon alapú). A rendszerbe belépve ajánlatokat tud beküldeni, visszavonni és menedzselni/visszavonni közvetlenül a világ meghatározó tőkepiacain megtalálható legkülönbözőbb pénzügyi instrumentumokra. 1. CFD (Contract for Difference) ügyletek 1.2.

Jellemzők

A MIFID előzetes tájékoztatás szerinti szempontrendszer alapján az alábbi jellemzőket kell áttekinteni. 

Tevékenység jellege: megbízás adása és továbbítás (bizományosi) tevékenység



Piac: tőzsdei és tőzsdén kívüli piac (OTC)



Származtatott (derivatív) termék: igen



Tőkeáttétel: igen



Befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázata:



Pótlólagos befizetési kötelezettség: létezik



Garancia: nincs



Ügyfél általi előteljesítés: van, mert a megbízás elfogadásának feltétele szükséges letét megléte az ügyfél számláján



Letéti követelmény mértéke - alapletét: Tegyük fel, hogy vettünk 100 darab IBM CFD-t darabonként 5 000 forintért, és a megvásárláshoz szükséges alapletét igény 10%. Ebben az esetben az IBM CFD-k megvásárlásához 50 000 forint (100 darab * 5 000 Ft * 10%) alapletétre van szükségünk. Amennyiben az IBM részvények 5 100 forintra emelkednek, úgy a számlánkon 10 000 (100 darab * +100 Ft) forint kerül jóváírásra. Ha viszont az IBM részvények 4.800 forintra esnek vissza, abban az esetben a számlánkon 20 000 (100 darab * -200 Ft) forint kerül terhelésre. Ebben az esetben az alapletétünk az eredeti 50.000 forint összeg alá esne, azaz vagy rendelkeznünk kell 20 000 forint szabad pénzzel a számlánkon, vagy azt haladéktalanul be kell fizetnünk a számlánkra, különben kényszerlikvidálás történik. Az eQTRADER® kereskedési rendszerben a „kereskedési feltételek” (Trading Conditions) menüpontban tájékozódni lehet a különböző termékek letéti igényeiről.



Kockázati besorolás: □

létezik

a megfelelési teszt alapján az alacsony kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a közepes kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő (ajánlott),

38



□

az alkalmassági teszt alapján csak a kockázatvállaló ügyfelek részére nyújtható, míg kockázatkerülő, a mérsékelten kockázatvállaló ügyfelek számára nem nyújtható.

ÁLTALÁNOS LEÍRÁS A CFD bemutatása „CFD szerződés” vagy „CFD” (Contract for Difference) fogalma A CFD (Contract for Difference) egy olyan OTC (Over the Counter) ügylet, amely adott részvény, árupiaci termék/termény vagy egy adott részvényindex árfolyamának változására szóló termék. Lényegében alig különbözik a prompt részvénykereskedelemtől: egy adott részvényt vagy részvényindexet vásárolunk meg, majd adunk el remélhetőleg magasabb áron, vagy - amennyiben short pozíciót nyitunk - előbb eladjuk, majd remélhetőleg alacsonyabb áron visszavásároljuk azt. A profitot, illetve veszteséget a vételi, illetve az eladási ár közötti különbség határozza meg. A különbség - mely a CFD termékek főbb előnyeit adja -, mindössze annyi, hogy nem vásároljuk meg magát a részvényt, csak a részvény árupiaci termék/termény vagy index árfolyamváltozására kötünk szerződést. Ebből adódóan nem szükséges tehát az adott részvény árupiaci termék/termény vagy index teljes vételárával rendelkeznünk, annál már jóval alacsonyabb összeg befektetésével is tudunk kereskedni, ez által jelentős tőkeáttételt érhetünk el. Mivel a CFD kereskedés tőkeáttételes kereskedés, CFD long (vételi) pozíció esetén a tőzsdezárást követően ún. finanszírozási költséget kell fizetnünk, amennyiben a pozíció nem kerül a nyitás napján a mögöttes terméket szolgáltató tőzsde zárásáig lezárásra. Ezzel szemben egy CFD short (eladási) pozíció esetén ez nem költségként jelentkezik számunkra, hanem kapott kamatként jóváíródik számlánkon. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amíg a világ vezető jegybanki rátái ilyen alacsony szinten vannak, a kamatfelár miatt a töredék kamatbevételét - amit a napon túli short ügylet biztosít - a finanszírozás költsége erodálhatja. Így Ön azt érzékelheti, hogy a short ügylet után is kamatkiadása keletkezik – feltéve, ha ez irányú pozícióját tőzsdezárást követően is megtartja.) A tőzsdezárást követő finanszírozás Long pozíció esetén EUR-ban kereskedett CFD-nél: ((Euribor + 3% kamatfelár) / 360) x pozíció értéke Short pozíció esetén EUR-ban kereskedett CFD-nél: ((Euribor - 2,5% kamatfelár) / 360) x pozíció értéke Megjegyzés: a finanszírozás költségei folyamatosan változhatnak Fedezeti követelmények Az alaptermék volatilitásától és kockázatától függően a eQTRADER® különböző mértékű alapletét-követelményeket támaszt az egyes CFD-k esetében. Ezekről részletesen az eQTRADER® kereskedési feltételek (trading conditions) menüpontjában olvashat instrumentumra lebontva.

1.3.

Kockázatok

A tőkeáttételes kereskedéseknél általában előírt alacsony letét miatt, az alapeszköz

39



árváltozásai jelentős veszteségeket eredményezhetnek, mely veszteségek meghaladhatják az ügyfél befektetését és a letétbe helyezett eszközöket.

40

lényegesen

A partner közvetítő bankon keresztüli ügyletkötése esetén az ügyfél, maximum az erre a célra elkülönített eszközeit veszítheti el, mivel bizonyos fedezetségi szint alatt a Bank likvidálja a pozíciókat. Ugyanakkor a likvidálás korlátokba ütközhet, így az Ügyfelet a Bank további letétek megfizetésére kötelezi. A viszonylag kis piaci mozgások arányosan nagyobb hatást fejtenek ki a letétként elhelyezett, illetve elhelyezendő pénzalapokra nézve; ez a tény az Ügyfél ellen és az Ügyfél érdekében egyaránt dolgozhat. Előfordulhat, hogy a kezdeti letét teljes elvesztését fedeznie kell, ráadásul további letétet kell elhelyeznie ahhoz, hogy fenntartsa pozícióját. Ha a piac az Ügyfél pozíciójával szemben mozog, a letéti szintek emelkednek, akár olyan felszólítást is kaphat, hogy rövid időn belül számottevő összegű további letétet helyezzen el az adott pozíció fenntartásához. Amennyiben nem teljesíti a kiegészítő finanszírozásra vonatkozó kérést az előírt határidőn belül, a pozícióját veszteséggel felszámolják, továbbá az ebből eredő hiányért is felelős marad. A mögöttes eszköz/eszközcsoport kockázatainak felmérésére. Általánosságban elmondható, hogy minél volatilisebb - azaz minél hektikusabb mozgást mutat - az alaptermék árfolyama, annál nagyobb kockázatot hordoz az ügylet is. Az eQTRADER®-ben kereskedhető CFD ügyletek devizában vannak denominálva, így a befektetés devizaárfolyam-kockázatot is hordozhat. Ennek kiküszöbölésére javasoljuk, hogy a kereskedett instrumentum elszámolási devizájával azonos devizanemű alszámláról bonyolítsa a kereskedést. Az eQTRADER® keresztül a világ számos tőzsdéjén kereskedett részvényre és árutermékre lehet CFD-ket kötni, ezért előzetesen fontos tájékozódni az egyes CFD-k kereskedési idejéről. Kamatkockázat: a kamatkörnyezettől függően egyes CFD-k finanszírozási költségei változhatnak. Az alaptermék volatilitásától függően egyes CFD-k alapletét igényei változhatnak. 1.4.

Kereskedési példák

Long pozícióval történő kereskedés A tisztelt Ügyfél az eQTRADER® kereskedési rendszerén keresztül 2012. január 3-án vásárol 2 db BMW CFD-t 35 euron. Az ügylet értéke 70€ ennek 10%-át, azaz 7 eurot kell alapletétként elhelyezni fedezetbe. A pozíció napi várható finanszírozási költsége az aktuális kamatkörnyezet alapján összesen 7 € cent. Az Ügyfél 2012. január 6-án eladja a 2 db BMW CFD-jét 36-on. A pozíció 3 napig volt nyitva, így a finanszírozási költsége 3 x 0,07, azaz 0,21 €. Az Ügyfél ebben az esetben ((36 - 35) x 2) – 0,21) = 1,79 euro nyereséget ért el. Ha az ügyletet forintban dominált számlájáról indította, nem pedig a fent javasolt módon, az instrumentum elszámolásával azonos devizájú alszámláról, akkor a deviza (és egyben



kockázati) kitettsége a NY-i idős szerint 17:00-ig fent áll. Short pozíció Az Ügyfél az eQTRADER® rendszeren keresztül 2012. február 2-án short pozíciót nyit 10 db IMB CFD-re vonatkozóan 192 dolláron. Az ügylet értéke 1920 dollár, a fedezet igénye az ügylet értékének 10%-a, azaz 192 dollárt, melyet alapletétként kell elhelyezni. Az aktuális kamatkörnyezet alapján a pozíciót 0,20 dollár kamat bevétel illeti. Az Ügyfél 2012. február 7-én lezárja ezen IBM CFD pozícióját 196 dolláros áron. Az Ügyfél a pozíciót 5 napig tartotta nyitva, így az elszámolt kamat bevétel 5 x 0,20 dollárt, azaz 1 dollár. Az ügylet eredménye ((192 - 196) x 10) + 1) = 39 dollár veszteség. Egyéb tudnivalók A QUAESTOR az ügyfelek részére piaci adatokat, napi elemzéseket, gazdasági elemzéseket, közgazdasági elemzéseket tesz közzé és a deviza piaci helyzetéről napi szinten nyújt információkat. (http://www.quaestor.hu/penzugyek/tozsde/elemzesek) A termékek piaci helyzetéről, letéti követelményeiről a eQTRADER® rendszeren belül tájékozódhat (Demo verzió letöltése lehetséges a http://www.quaestor.hu/penzugyek/onlineszolgaltatasok/eqtrader DEMO letöltése menüpont alatt). Az egyes mögöttes termékek piaci helyzetéről, volatilitásáról részletes adatokat, valamint a kibocsájtási tájékoztatót az adott terméket kibocsátó társaság honlapján, ezen belül a közzétételek között találja meg. 2. A devizaopciók 2.1.

Jellemzők

A MIFID előzetes tájékoztatás szerinti szempontrendszer alapján az alábbi jellemzőket kell áttekinteni. 

Tevékenység jellege: megbízás továbbítása (bizományosi) tevékenység






Származtatott (derivativ) termék: igen









Ügyfél általi előteljesítés: van (a megbízás elfogadásának feltétele szükséges letét, opciós díj megléte az ügyfél számláján)



Letéti követelmény mértéke:



Alapletét - eQTRADER® demo programjának letöltése után az számla menüpont alatt

létezik

41



a kereskedési feltételek almenüben tájékozódhat; 

Változó letét - jelentős veszteség esetén a letét feltöltése.






Garancia: nincs



Kockázati besorolás: □ a megfelelési teszt alapján az alacsony kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a közepes kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő (ajánlott), □ az alkalmassági teszt alapján csak a kockázatvállaló ügyfelek részére nyújtható, míg kockázatkerülő, a mérsékelten kockázatvállaló ügyfelek számára nem nyújtható.

2.2.

Devizaopciók (általános leírás)

Az eQTRADER egy olyan elektronikus kereskedési rendszer, amely segítségével közvetlenül tud üzleteket kötni a világ meghatározó tőkepiacaira bevezetett, legkülönbözőbb pénzügyi instrumentumokra. Amikor opciókkal kereskedünk, akkor elsősorban nem magával a termékkel, hanem annak eladására/vételére szóló jogokkal kereskedünk. Az opció egy olyan szerződés, mely az egyik félnek jogot jelent valamely termék (pl. részvény, kötvény, index, devizapár, stb.) előre meghatározott áron (kötési ár, strike) történő megvásárlására vagy eladására, a másik félnek pedig kötelezettséget jelent az adott termék előre meghatározott áron (strike) történő eladására, illetve megvásárlására. Az opciós ügylet során az opció megvásárlója (long) az, aki joghoz jut, azaz jogot vásárol, míg az opció eladója (short) az, akinek kötelezettsége keletkezik. Devizaopciók típusai: 

Long call (vételi lehetőség): az opció vásárlója az opciós díj megfizetése ellenében egy előre meghatározott időpontban, egy előre meghatározott árfolyamon jogosult az adott deviza megvásárlására.



Short call (eladási kötelezettség): az opció kiírója, az opciós díjért cserébe kötelezettséget vállal arra, hogy az adott devizát egy előre maghatározott időpontban, egy előre meghatározott árfolyamon eladja.



Long put (eladási lehetőség): az opció vásárlója az opciós díj megfizetése ellenében egy előre meghatározott időpontban, egy előre meghatározott árfolyamon jogosult az adott deviza eladására.



Short put (vételi kötelezettség): az opció kiírója, az opciós díjért cserébe kötelezettséget vállal arra, hogy az adott devizát egy előre maghatározott

42



időpontban, egy előre meghatározott árfolyamon megvásárolja. A deviza opció olyan árfolyamkockázat fedezeti instrumentum, amely jogot biztosít az opció vevője számára, hogy egy előre meghatározott időpontban (európai típusú), egy előre rögzített árfolyamon, egy konkrét devizaösszeget - az opciós jog jellege szerint - vagy megvásároljon, vagy eladjon egy másik devizáért. Az eQTRADER®-ben kizárólag európai fajtájú opciók köthetők. Az európai opció olyan opció, mely alapján az opció jogosultja csak a lehívás napján döntheti el, hogy az opció tárgyára vonatkozó adásvételt a meghatározott feltételek mellett megköti-e (ez az opció lehívása) vagy sem. A QUAESTOR-nál csak ún. európai típusú opció köthető, amelyet a lejárati nap előtt nem lehet lehívni. Az opciót bármikor el lehet adni, ekkor az árjegyző hívja le, vagy adja tovább. Cégünk az opciós kereskedéshez élő árfolyamot kínál, s nem avatkozik bele az árképzésbe. Az opciókkal történő kereskedés jutalékmentes, kivéve, ha Ön a kondíciós listában megjelölt jutalékmentes kötéshatár alatti kötési mennyiséget választja (ld. kondíciós tábla).

43



Azokat az opciókat, melyek nyereségesek a lejárat napján (angolul In The Money - ITM opciók)

azokat new york-i idő szerint 10:00-kor automatikusan lehívják (magyar idő szerint 16:00). Azokat, az opciókat, amelyek nem nyereségesek (angolul Out of The Money - OTM opciók), azokat nem hívják le, s a prémiumot, vagyis az opciós díjat értelemszerűen elbukjuk. Az opció lehívásakor általában átkonvertálják az ügyletet egy nyitott spot pozícióvá, melynek a nyitó ára az opció kötési ára (strike) lesz. Az opció lehívása előtt legfeljebb 1 órával Ön még választhat, hogy egy nyitott spot pozíciót szeretne kapni (lehívási módszer: spot) és megtartani, vagy megbízza az árjegyző bankot, hogy az opció lejáratakor a megnyíló spot ügylet középárfolyamán zárja is le a pozíciót (lehívási módszer: cash) egy ellentétes ügylettel (square). Ha Ön a spot pozíciót választja, akkor azt Önnek kell manuálisan lezárnia, s ezzel további kockázatot vállal. Azzal viszont, hogy további kockázatot vállal, vagyis nyitott spot devizaügylettel rendelkezik, úgy megfelelő alapletétet is kell képeznie, ami már magához a spot ügylethez kell. A spot lehívásos opció fedezeti igénye ezért értelemszerűen magasabb, mint a cash lehívású opció fedezeti igénye. A lejárt, lezárt opció eredményének elszámolása már magyar idő szerint a devizapiaci clearing idején 23:00-kor történik aznap, amikor azt lezárják. Ha Ön a készpénzes lehívást választotta, akkor az opciós díjon felül nem kell a spot ügylethez megfelelő fedezetet is biztosítania, mert az árjegyző ebben az esetben a megnyíló spot pozíciót azonnal egy ellentétes ügylettel le is zárja. Tehát, ha a készpénzes lehívási módszert választjuk, az nem azt jelenti, hogy készpénzben, devizában kifizeti nekünk az árjegyző az opció értékét,

44



hanem ugyanúgy átkonvertálja a pozíciónkat egy spot pozícióvá, de már egy ellentétes ügylettel azonnal le is zárja. Ha Ön a spot ügyletté konvertálást választotta, akkor az adott devizapár spot kereskedési feltételeinek megfelelő fedezetet kell képeznie a számlán. Amikor Ön opciót vásárol, akkor az első, amit ki kell fizetnie, az csak maga az opciós díj (vagyis a prémium), mely a tárgynapot követő második kereskedési napon (T+2) kerül levonásra az Ön számlájáról. A fenti képen látható, hogy ez az ún. "premium date". Az opció díja, vagyis a prémium, függ attól, hogy ki milyen időtávra köt és attól is, hogy az opció kötési ára, milyen messze van a piaci ártól. Minél távolabbi időpontra, vagy határidőre kötünk, annál nagyobb a volatilitás, annál nagyobb az elmozdulás lehetősége, ill. a bizonytalanság, ezért egyre drágább az opció. Minél közelebb van az opció kötési ára a piaci árhoz, annál drágább az opció, hiszen nagyobb a valószínűsége is annak, hogy a legkisebb elmozdulásnál már nyereséges opcióval rendelkezünk. Az opció kötési ára és a lejárati nap tetszőlegesen módosítható (egy forward ügyletnél például el kell fogadnunk azt a kötési árat, amelyet az árjegyző kínál, az opciónál nem). A kereskedési ablakban fel van tüntetve, hogy az opció értéke mely árfolyamszinten nulla (breakeven price), vagyis mely árfolyamnál kerestük meg az opció díját. Hogy kell értelmeznünk az opció BID-ASK oldalát?  Ha "Vanilla Call" az opció típusa, akkor az ASK gomb lenyomásával LONG CALL opciónk lesz, a BID gomb lenyomásával SHORT CALL opciónk nyílik.  Ha "Vanilla Put" az opció típusa, akkor az ASK gomb lenyomásával LONG PUT, a BID gomb lenyomásával SHORT PUT opciónk lesz. A CALL opció vételével az árfolyam emelkedésére, a PUT opció vételével az árfolyam esésére számítunk, általában hosszabb távon. Tehát az opciót nem egy-két napra, hanem legalább jó pár hétre, de általában több hónapra kötik. Cégünk javasolja, hogy ha ügyfeleink tehetik, kerüljék az opció eladását (más néven az opció kiírást), vagyis a SHORT PUT és a SHORT CALL opciókat, mert azok vesztesége korlátlan lehet. Amennyiben ügyfelünk magánszemély és nem fedezeti, hanem csak spekulációs céllal szeretne opcióval kereskedni, akkor opciót csak és kizárólag vásároljon, vagyis a LONG CALL és a LONG PUT opciókat javasoljuk. Az opció ára, vagyis a prémium fel van tüntetve a kereskedési ablakban. Hogyan kell ezt értelmezni?

45



EUR/USD devizapárnál 0,0314-es vételi ár, azt jelenti, hogy 314 pip-be (100.000 x 0,0314 = 3140 USD-be) kerül annak a jognak a megvétele, hogy a lejáratkor, július 18-án egy EUR/USD long pozícióval rendelkezhessünk 1,44-es beszállóval. (LONG CALL). EUR/HUF devizapárnál a 3,56-os vételi ár azt jelenti, hogy 356 pip-be (100.000 x 3,56 = 356.000 HUF-ba) kerül most annak a jognak a megvétele, hogy a lejáratkor, 3 hónap múlva, július 18-án egy EUR/HUF short pozícióval rendelkezhessünk 267,25-ről. (LONG PUT) 2011-ben az eQTRADER®-ben bevezetésre került a „CASH”, vagyis a készpénzes lehívásos módszer az opciós ügyleteknél. Ez a fajta az opciós kereskedés kevesebb fedezetet igényel, mert az ügyfél a lejáratkor nem automatikusan egy spot ügylettel fog rendelkezni, hanem egy lezárt spot ügylettel (square, egyenlő), mivel az árjegyző lejáratkor automatikusan zárja az opciót. 2.3.

Kockázatok

Az opciós ügyletek komplexitásuk miatt kockázatosak. Az opciók vevője pozíciózárással elszámolhatja, vagy gyakorolhatja (lehívhatja) az opciót, esetleg hagyja, hogy az opció lejárjon. Az opció gyakorlása esetén a vevő megszerzi, vagy átadja az ügylethez kapcsolódó alapterméket. Amennyiben a megvásárolt opció értéktelenül jár le, a teljes befektetés elvész, ami magában foglalja az opciós díjat és a tranzakciós költségeket is. Az opció eladása („kiírása”) általánosságban véve még nagyobb kockázatokat von maga után, mint az opció vétele. Bár az eladó („kiíró”) által kapott díj fix, az eladó még ezen felül is szenvedhet veszteségeket. Az eladó felelős a letét megfizetéséért annak érdekében, hogy megnyissa az adott pozíciót. Amennyiben a piaci mozgások kedvezőtlenül alakulnak, további letétet kell elhelyeznie, hogy fenntartsa az adott pozíciót. Amennyiben az eladó az opciót úgy fedezi, hogy az opció alapját képező eszköz vonatkozásában megfelelő pozíciót tart, illetve az alaptermékre vonatkozó határidős pozícióval vagy egy másik opcióval is rendelkezik, a kockázat mérséklődhet. A partner Bankon keresztüli ügyletkötése esetén az ügyfél, általában az erre a célra elkülönített eszközeit veszítheti el, mivel bizonyos fedezetségi szint alatt a partner Bank likvidálja a pozíciókat. Ugyanakkor a likvidálás akadályokba ütközhet, így a Bank további fedezeteket kérhet be. Opciós példák: Az alábbi néhány példa segítségével igyekszünk bemutatni, mikor érdemes kötni opciót és mely esetekben lehet hasznos. Short call és short put opciókkal most nem foglalkozunk, csak az opciók vásárlásával, vagyis long call és long put opciókkal.

46



Első példánkban tegyük fel, hogy azt várjuk, hogy az EUR erősödni fog év végére és a forint gyengül, vagyis az EUR/HUF árfolyam felfelé emelkedik. Az aktuális piaci ár 268. GBP a JPY-nel szemben erősödni fog, azaz a GBP/JPY devizapár árfolyama emelkedni fog. A jelenlegi ár 203,51. Ezért úgy döntünk, hogy 203,61-es árfolyamon (stike) 1.000.000 GBP értékben GBP/JPY vételi opciót veszünk egy hónap múlvai lejáratra, hiszen azt várjuk, hogy jóval ezen szint fölé fog menni az árfolyam. Ilyen feltételek mellett a QUAESTOR Csoport tanácsadója - illetve ha az Internetes kereskedési felületen adjuk meg a megbízást, akkor az Internetes kereskedési felület – megadja számunkra, hogy milyen opciós díjba fog ez nekünk kerülni. Tegyük fel, hogy 154 PIP-be (1,54 GBP/JPY), azaz mivel 1 000 000 értékben vettünk opciót, 1 540 000 JPY-be. Három eshetőség van: 





Tegyük fel, hogy a várakozásunk bejött, és az árfolyam az opciós ár (stike: 203,61) fölött van a lejárat napján, mondjuk 206,75-ön. Ebben az esetben, mivel vételi jogunk van, olcsóbban tudunk venni a spot árnál, tehát élünk az opciós joggal, és megvesszük az opciós áron (stike), azaz 203,61-en a GBP/JPY devizapárt. Így keletkezik egy nyitott pozíciónk, melyet akár azonnal lezárhatunk a spot áron, azaz 206,75-ön. Mennyit kerestünk? Minden GBP után kerestünk [206,75 – 203,61 – 1,54 =] 1,60 JPY-t, és mivel 1 000 000 GBP értékben vettünk, így [1,60 * 1 000 000=] 1 600 000 JPY-t kerestünk összesen. Azaz az opciónk nyereséges volt. Miért? Mert az opció alapján olcsóbban (203,61) tudtunk GBP/JPY-t venni, mint az spot ár (206,75) és az opciós díj (1,54) különbsége (205,21). Tegyük fel, hogy a várakozásunk bejött, és az árfolyam az opciós ár (stike: 203,61) fölött van a lejárat napján, mondjuk 204,90-en. Ebben az esetben, mivel vételi jogunk van, olcsóbban tudunk venni a spot árnál, tehát élünk az opciós joggal, és megvesszük az opciós áron (strike), azaz 203,61-en a GBP/JPY devizapárt. Így keletkezik egy nyitott pozíciónk, melyet akár azonnal lezárhatunk a spot áron, azaz 204,90-en. Mennyit kerestünk? Minden GBP után kerestünk [204,90 – 203,61 – 1,54 =] -0,21 JPY-t, és mivel 1 000 000 GBP értékben vettünk, így [-0,21 * 1 000 000=] -210 000, azaz 210 000 JPY-t veszítettünk összesen. Miért veszítettük, hogyha olcsóbban tudtunk venni az opciós áron (203,61), mint amennyiért el tudtunk adni a spot áron (204,90)? Azért, mert az opciós díj magasabb volt, mint a két árfolyam közötti különbség, azaz többet veszítettünk az opciós díjon, mint amekkora nyereséget hozott az opciós jog. Most tegyük fel, hogy a várakozásunk nem jött be, és a lejárat napján a GBP/JPY spot ára az opciós árunk (stike: 203,61) alatt van, mondjuk 203,10-en. Mit teszünk ekkor? Természetesen nem élünk az opciós jogunkkal, hiszen ha élnénk vele, akkor drágábban vásárolnánk, mint amennyiért azt megtehetjük a spot piacon. Mekkora ebben az esetben az eredményünk? Mivel nem élünk az opciós jogunkkal, így kizárólag az opciós díjat fizettük meg, ami 1,54 JPY volt, azaz mivel 1 000 000 GBP értékben kötöttük meg az ügyletünket, így 1.540 000 JPY veszteségünk keletkezett.

OPCIÓS STRATÉGIÁK: http://www.quaestor.hu/penzugyek/tozsde/bankkozi-devizapiac/deviza-opciok/opcios-strategiak EGYÉB TUDNIVALÓK A QUAESTOR az ügyfelek részére piaci adatokat, napi elemzéseket, gazdasági elemzéseket, közgazdasági elemzéseket tesz közzé és a deviza piaci helyzetéről napi szinten nyújt

47



információkat. (http://www.quaestor.hu/penzugyek/tozsde/elemzesek) A termékek piaci helyzetéről, letéti követelményeiről a eQTRADER® rendszeren belül tájékozódhat (Demo verzió letöltése lehetséges a http://www.quaestor.hu/penzugyek/onlineszolgaltatasok/eqtrader DEMO letöltése menüpont alatt). Az egyes mögöttes termékek piaci helyzetéről, volatilitásáról részletes adatokat, valamint a kibocsájtási tájékoztatót az adott terméket kibocsátó honlapján találja meg.

48



3. Az eQTRADER®-ben kereskedhető spot deviza-, arany- és ezüstügyletek 3.1.

Jellemzők

MIFID előzetes tájékoztatás szerinti szempontrendszer alapján az alábbi jellemzőket kell áttekinteni.





















Letéti követelmény mértéke:



a mindenkori alapletét - eQTRADER® demo programjának letöltése után az számla menüpont alatt a kereskedési feltételek almenüben tájékozódhat;



Változó letét - jelentős veszteség esetén a letét feltöltése.






Garancia: nincs



Kockázati besorolás: □ a megfelelési teszt alapján az alacsony kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a közepes kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő (ajánlott), □ az alkalmassági teszt alapján csak a kockázatvállaló ügyfelek részére nyújtható, míg kockázatkerülő, a mérsékelten kockázatvállaló ügyfelek számára nem nyújtható.

3.2.

ÁLTALÁNOS LEÍRÁS

Spot deviza, arany és ezüst ügyletek Az eQTRADER egy olyan elektronikus kereskedési rendszer, amely segítségével közvetlenül tud üzleteket kötni a világ meghatározó tőkepiacaira bevezetett, legkülönbözőbb pénzügyi instrumentumokra. Deviza, arany és ezüst spot ügyletek, melyek során egy adott devizát egy másik ellenében azonnali elszámolás mellett vásárolunk meg vagy adunk el.

49



Deviza, arany és ezüst forward ügylet Lényegében egy általunk előre szabadon meghatározott időpontban kötendő spot ügylet (tőzsén kívüli határidős ügylet). A forward ügylet áll a legközelebb a határidős devizapiaci ügyletekhez, de annál sokkal rugalmasabb. Példa: Ön megállapodik a bankkal most, hogy 3 hónap múlva 270 Ft-ért vehesse meg az eurót. Ha az euró drágul 280 Ft-ra, akkor Ön 3 hónap múlva 270 Ft-ért fogja megvásárolni a banktól, aki köteles ezen az előre kialkudott áron eladni Önnek az eurót. Ön pedig nyert 10 Ft-ot az árfolyamon. A forward ügylet egy kötelező teljesítést jelent mindkét fél számára. Deviza, arany és ezüst futures ügyletek Intézményesített, tőzsdén keresztül, előre meghatározott szabványok szerint kötött határidős ügyletek (tőzsdei határidős ügyletek). Lényegében a forwarddal azonosak, csak szabályozottabb tranzakciókról van szó. Az előző példában a forward ügyletnél a kötési mennyiség, vagyis az, hogy Ön mennyi eurót vásárolhat, ill. adhat el, nincs meghatározva, a futures-nél viszont igen. Deviza, arany és ezüst opciós ügyletek Egy adott devizapárt vesszünk meg vagy adunk el, hanem magára az ügylet megkötésére vonatkozó jogot értékesítjük vagy vesszük meg. Példa: Ön megállapodik a bankkal, hogy 3 hónap múlva 270 Ft-on tőle eurót vehet. Ezért a jogért Önnek opciós díjat kell fizetnie. Ha az árfolyam 280-ra emelkedik, akkor Ön él az opciós jogával, s a bank köteles lesz Önnek 270 Ft-ért adni az eurót, vagyis ön nyert az árfolyamon 10 Ft-ot mínusz az opciós díj. Az opció (legyen az vételi, vagy eladási jog) vevője/tulajdonosa tehát választhat, hogy él-e jogával az ügylet lejárati napján, vagy sem. Nyilván, ha 270 Ft felett lesz az euró ára, akkor Ön él a jogával, hiszen nyereséges a tranzakció, ha viszont nem emelkedik 270 fölé, akkor az Ön vesztesége kizárólag az opció díja. Deviza swap ügyletek (devizacsere ügyletek) A piaci szereplők egyidőben azonnali és határidős ügyletet is kötnek. Spot + forward = swap, ha egy képlettel leegyszerűsítjük. A swap ügyletek futamideje 1-2 év is lehet. A spot deviza-, arany- és ezüstügyletek T+2-es elszámolású OTC (Over the Counter), azaz tőzsdén kívüli ügyletek. A spot deviza ügyletek forgatása (rollover) minden kereskedési napnak a hajnali óráiban történik. A swap pontok a mindenkori bankközi overnight kamatok alapján kerülnek meghatározásra. Swap pont: a határidős és az azonnali árfolyamok közötti különbség. Overnight kamat: az üzletkötés napjától a következő munkanapig elhelyezett bankközi betét kamata. Spot ügylet: azonnali ügylet. Devizapiac esetében az azonnali ügylet T+2 napon kerül

50



elszámolásra. 3.3.

Kockázatok

A spot deviza-, arany- és ezüstügyletek erősen spekulatív, tőkeáttételes ügyletek, amelyek jelentős kockázatot hordoznak. Az alacsony alapletéti követelmények miatt egy adott devizapár árfolyamában bekövetkező kismértékű változás is jelentős veszteséget okozhat az ügyfél számára. A tőkeáttételes kereskedéseknél általában előírt alacsony letét miatt az alapeszköz árváltozásai jelentős veszteségeket eredményezhetnek, melyek lényegesen meghaladhatják az ügyfél befektetését és a letétbe helyezett eszközöket. A piaci mozgások arányosan nagyobb hatást fejtenek ki a letétként elhelyezett, illetve elhelyezendő pénzalapokra nézve; ez a tény az ügyfél ellen és az ügyfél érdekében egyaránt dolgozhat. Előfordulhat, hogy a kezdeti letét teljes elvesztését fedeznie kell, ráadásul további letétet kell elhelyeznie ahhoz, hogy fenntartsa pozícióját. Ha a piac az ügyfél pozíciójával szemben mozog, a letét szintek emelkednek, akár olyan felszólítást is kaphat, hogy rövid időn belül számottevő összegű további letétet helyezzen el az adott pozíció fenntartásához. Amennyiben nem teljesíti a kiegészítő finanszírozásra vonatkozó kérést az előírt határidőn belül, a pozícióját veszteséggel felszámolják, továbbá az ebből eredő hiányért is felelős marad. 3.4.

Spot ügylet példa

Long pozíció Az Ügyfél 2012. június 3-án 1.000.000 EUR/HUF long pozíciót nyit 268,83-os árfolyamon. Az ügyfél számláján alapletétként 10.753.200 HUF kerül elkülönítésre. A tranzakció során EUR-t veszünk HUF ellenében. Mivel a HUF overnight kamata magasabb, mint az EUR overnight kamata, az ügyfélnek kamatot kell fizetnie ahhoz, hogy pozícióját napon túl is tartani tudja. A pozíció finanszírozási költsége a rollover során kerül könyvelésre. Az ügyfél a pozíciót 2012. június 26-án 271,24-es árfolyamon zárja le. A pozíciónak a kamatkülönbözetből fakadó finanszírozási költsége a nyitás és a zárás közötti időszakban egy EUR/HUF esetében 0,6676 HUF. Az ügylet eredménye: (271,24 - (268,83 + 0,6676)) x 1.000.000 = + 1.742.400 HUF, amely az ügyletet követő második banki munkanap kerül jóváírásra a számláján. Short pozíció Az Ügyfél 2012. január 13-án 500.000 USD/HUF short pozíciót nyit 192,00-os árfolyamon. Az ügyfél számláján alapletétként 3.840.000 HUF kerül elkülönítésre. A tranzakció során USD-t adunk HUF ellenében. Mivel a HUF overnight kamata magasabb, mint az USD overnight kamata, az ügyfél kamatot kap azután, hogy pozícióját napon túl is tartja. A kapott kamat a roloversorán kerül könyvelésre. Az ügyfél a pozíciót 2012. február 16-án 190,20-os árfolyamon zárja le. A pozíciónak a kamatkülönbözetből fakadó kamata a nyitás és a zárás közötti időszakban egy

51



USD/HUF esetében 0,028232 HUF. Az ügylet eredménye: ((192,00+0,028232) - 190,20) x 500.000 = + 914.116 HUF, amely az ügyletet követő második banki munkanap kerül jóváírásra a számláján. 3.5.

ROLLOVER

A spot devizapozíciókat a kereskedelmi bankok az ügyletkötést követő második (T+2) munkanapon számolják el egymással, azaz ekkor utalja át a két kereskedelmi bank egymásnak a devizákat, ekkor történik a ”fizikai” szállítás. De mivel mi csak spekulációs céllal lépünk a piacra, s nem rendelkezünk azokkal a mennyiségekkel, amelyeket vettünk, ill. eladtunk, így nem célunk a fizikai leszállítás, hanem csak az árfolyamnyereség elkönyvelése. Az árjegyzőnk, aki számunkra biztosítja a devizapiaci kereskedést, tudatában van ennek, ezért minden olyan nyitott pozíciót, amelyeket mi a kereskedési nap végi elszámolásig (New York-i idő szerint 17:00-ig) nem zártunk le, kénytelen újrakötni. Az átkötéskor történik a kamatnyereség, ill. kamatveszteség elkönyvelése. Konkrétan úgy történik, hogy a spot pozíciónk nap végén a záró árfolyamon automatikusan lezáródik, és a záró árfolyam – a devizapár bázis. és elszámoló devizájára vonatkozó kamatlábak különbözetéből adódóan – +/- egy napi kamat mértékével módosított nyitóárfolyamon nyílik meg újra. Ezt az ún. „hosszabbítást” nevezzük rollover-nek. A New York-i helyi idő szerint 17:00 óráig megtartott forex spot pozíciók rollover-en esnek keresztül. E művelet során az általunk felvett piaci pozícióra kamatnyereséget, vagy kamatveszteséget könyvelnek el. A deviza egy kamatozó instrumentum. A devizapárnak azon elemére (legyen az bázis, v. jegyzett deviza), melyre vételi pozíciót vettünk fel, kamatot kapunk (O/N LIBID – egynapos betéti kamat), de amelyre eladási pozíciót nyitottunk, arra kamatot fizetünk (O/N LIBOR – egynapos hitelkamat). Kamatnyereségről akkor beszélünk  Vételi (long) pozíció esetén: ha a bázisdeviza bankközi kamatlába magasabb, mint az elszámoló, vagy jegyzett deviza bankközi kamatlába.  Eladási (short) pozíció esetén: ha a bázisdeviza bankközi kamatlába alacsonyabb, mint az elszámoló, vagy jegyzett deviza bankközi kamatlába. Kamatveszteségről akkor beszélünk  Vételi (long) pozíció esetén, ha a bázisdeviza bankközi kamatlába alacsonyabb, mint az elszámoló, vagy jegyzett deviza bankközi kamatlába.  Eladási (short) pozíció esetén, ha a bázisdeviza bankközi kamatlába magasabb, mint az elszámoló, vagy jegyzett deviza bankközi kamatlába. A kamatnyereség, ill. kamatveszteség számításának alapja az Ön által választott kötési mennyiség. A jóváírás, ill. terhelés nem külön tételként jelenik meg a számlaösszesítőn, hanem beépül abba az árfolyamba, amelyen a pozíciót nap végén a következő napra átkötötték. Technikailag úgy könyveli el a kereskedési rendszer, hogy a bekerülési árat, vagy más néven nyitó árat a kamatnyereség/veszteség mértékének megfelelően módosítja az alábbiak szerint.

52



3.6.

EGYÉB TUDNIVALÓK

A QUAESTOR az ügyfelek részére piaci adatokat, napi elemzéseket, gazdasági elemzéseket, közgazdasági elemzéseket tesz közzé és a deviza piaci helyzetéről napi szinten nyújt információkat. (http://www.quaestor.hu/penzugyek/tozsde/elemzesek) A termékek piaci helyzetéről, letéti követelményeiről az eQTRADER® rendszeren belül tájékozódhat (Demo verzió letöltése lehetséges a http://www.quaestor.hu/penzugyek/onlineszolgaltatasok/eqtrader DEMO letöltése menüpont alatt). Az egyes mögöttes termékek piaci helyzetéről, volatilitásáról részletes adatokat, valamint a kibocsájtási tájékoztatót az adott terméket kibocsátó honlapján találja meg. 4. Az eQTRADER®-ben kereskedhető határidős (futures) ügyletek 4.1.

Jellemzők

MIFID előzetes tájékoztatás szerinti szempontrendszer alapján az alábbi jellemzőket kell áttekinteni. 



















Letéti követelmény mértéke: a mindenkori alapletét - eQTRADER® demo programjának letöltése után az számla menüpont alatt a kereskedési feltételek almenüben tájékozódhat;






Garancia: nincs



Kockázati besorolás:

létezik

53



□ □

4.2.

a megfelelési teszt alapján az alacsony kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a közepes kockázatot vállaló ügyfélnek nem megfelelő, a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő (ajánlott), az alkalmassági teszt alapján csak a kockázatvállaló ügyfelek részére nyújtható, míg kockázatkerülő, a mérsékelten kockázatvállaló ügyfelek számára nem nyújtható.


A határidős ügyletek a prompt részvényügyletek mellett az értéktőzsdék második legnépszerűbb termékei. A határidős ügylet ún. származtatott ügylet, mely lényegében egy termék (mögöttes termék) előre meghatározott mennyiségben és előre meghatározott áron történő jövőbeni vásárlására, illetve eladására szóló szerződés. Az ügylet két szereplője kötelezettséget vállal egy termék jövőbeni adás-vételének lebonyolítására a jelenben rögzített feltételekkel, azaz már most rögzítik az adás-vételben szereplő mennyiséget, az árat (kötési árfolyam), és az adás-vétel pontos időpontját. A határidős ügyletek (futures vagy forward) esetén, szemben az opciós jog megvásárlásával (ld. deviza opciók, illetve arany és ezüst opciók), ahol jogunk keletkezik, kötelezettséget vállalunk az adott termék megvásárlására vagy éppen eladására. Például, ha a mai napon X részvényre ez év decemberi lejárattal határidős vételi (long) ügyletet kötünk 1.000 forintos áron, akkor azt a kötelezettséget vállaljuk, hogy X részvényt a decemberi lejáratkor 1.000 forintos áron, az általunk meghatározott mennyiségben megvásároljuk, függetlenül attól, hogy X részvény ára mennyi lesz a lejáratkor. Ha az ügyletünk eladási ügylet (short) lenne, akkor decemberben 1.000 forinton kellene eladnunk az X részvényt szintén függetlenül az alaptermék árától. A határidős ügyletek mögöttes (alap) termékei, az a termék, amelyre a szerződés szól, nagyon sokfélék lehetnek. Így határidős ügyletet köthetünk részvényekre, részvényindexekre, devizákra, nemesfémekre, gabonatermékekre, energiahordozókra, állampapírokra, de akár egyes országok kamataira is. Attól függően, hogy tőzsdén kötött azaz szabványosított az ügylet beszélünk futures vagy forward ügyletről. Utóbbi nem tőzsdei ügylet, így szabványosított termék merev jellemzőit sem viseli magán, így akár a mögöttes termék darabszámára is lehet kötni (pl.: 11hordó olaj értékére). A futures ügyletek elszámolási/kereskedési mértékegysége a kontraktus. A határidős kontraktus paraméterei: 

Kontraktus mérete (Contract Size): egy határidős kontraktus az alaptermék (részvény, árutermék, stb.) egy meghatározott mennyiségét tartalmazza.



Lépésköz mérete (Tick Size): a lépésköz az a legkisebb egység, mellyel a határidős kontraktus értéke változhat.



Lépésköz értéke (Tick Value): a lépésköz értéke.



Fedezeti igény: a határidős kontraktusok fedezeti igényét az a tőzsde határozza meg, ahol kereskednek vele. Ez függ a kontraktus méretétől, értékétől, illetve az alaptermék sajátosságaitól (mennyire volatilis). A fedezeti követelmények változhatnak.

54





Kezdeti fedezet (Initial Margin): a határidős pozíció megnyitásához szükséges fedezet.



Fenntartandó fedezet (Maintenance Margin): ennek az összegnek folyamatosan rendelkezésre kell állnia, hogy fenntarthassuk a nyitott határidős pozíciónkat. Ha a fedezet a számlán ez alá az összeg alá esik, pótbefizetésre van szükség, vagy a nyitott kontraktusok számának csökkentése szükséges. Ez utóbbit likvidálásnak nevezzük.



Tőzsde (Exchange): melyik határidős tőzsdén kereskednek az adott ügylettel.



Kereskedési idő (Trading Hours): mikor lehet kereskedni az adott határidős kontraktussal.



Lejárat napja (Expiry Date): a termék életének utolsó napja, amikor a vételi és az eladási kötelezettségeket érvényesítik a nyitott pozíciókkal rendelkezőkkel szemben, hogy az elszámolás végérvényesen lefusson.



Figyelmeztetés (First notice day): a mögöttes termék kiszállításra kész, így a tőzsde alapletét feltöltést rendelhet el a nyitott pozíciókkal rendelkezőknél. Mivel a kereskedési rendszerünk nem támogatja a fizikai leszállítást, így First notice day alkalmával lezárhatja a pozíciókat. Gyakorlatilag ugyan az történik, mintha a lejárat napja lenne a termék életében, a határidős pozíciók kifutnak, így megszűnnek.

4.3.

Kockázatok

A tőkeáttételes kereskedéseknél általában előírt alacsony letét miatt, az alapeszköz árváltozásai jelentős veszteségeket eredményezhetnek, mely veszteségek lényegesen meghaladhatják az ügyfél befektetését és a letétbe helyezett eszközöket. A partner Bankon keresztüli ügyletkötése esetén az ügyfél, általánosságban az erre a célra elkülönített eszközeit veszítheti el, mivel bizonyos fedezetségi szint alatt a partner Bank likvidálja a pozíciókat. Ugyanakkor a likvidálás bizonyos korlátokba ütközhet, így a Bank az Ügyféltől további letéteket kérhet be. A kezdeti letét összege viszonylag alacsony a CFD ügyletek értékével összehasonlítva, tehát az ügyletek „meghitelezéssel” vagy „tőkeáttétellel” működnek. A viszonylag kis piaci mozgások arányosan nagyobb hatást fejtenek ki a letétként elhelyezett, illetve elhelyezendő pénzalapokra nézve; ez a tény az Ügyfél ellen és az Ügyfél érdekében egyaránt dolgozhat. Előfordulhat, hogy a kezdeti letét teljes elvesztését fedeznie kell, ráadásul további letétet kell elhelyeznie ahhoz, hogy fenntartsa pozícióját. Ha a piac az Ügyfél pozíciójával szemben mozog, a letétszintek emelkednek, akár olyan felszólítást is kaphat, hogy rövid időn belül számottevő összegű további letétet helyezzen el az adott pozíció fenntartásához. Amennyiben nem teljesíti a kiegészítő finanszírozásra vonatkozó kérést az előírt határidőn belül, a pozícióját veszteséggel felszámolják, továbbá az ebből eredő hiányért is felelős marad. A mögöttes eszköz/eszközcsoport kockázatainak felmérésére. Általánosságban elmondható, hogy egy termékhez kapcsolható árfolyam volatilitás - azaz minél hektikusabb mozgást mutat – és a termékkel kapcsolatos kockázatok egyenes arányosságot mutatnak. Az egyes határidős ügyleteknél a kifutáskor esetlegesen előforduló extrém ármozgások miatt ajánlott a nyitott pozíciókat még a lejárat előtt lezárni, vagy egy következő határidős termékre átkötni. Ha ez nem történik meg, a rendszer automatikusan likvidálja azokat. A likvidálásból fakadó esetleges veszteségekért a QUAESTOR nem vállal felelősséget! A

55



határidős termékek kereskedésénél fontos tájékozódni az egyes határidős tőzsdék nyitva tartásáról. Az eQTRADER®-ben kereskedhető határidős termékek devizában vannak denominálva, így a befektetés devizaárfolyam-kockázatot is hordoz. Az internetes rendszer működési kockázatot hordozhat. Amennyiben az internetes kapcsolat megszakad, vagy egyéb technikai probléma merül fel, a nyitott pozíciók zárása nehézségekbe ütközhet. Ez akár jelentős árfolyamveszteséget is okozhat. Alternatívaként telefonon is adhat be megbízást. 4.4.

Példa határidős kereskedésre

Ügyfél az eQTRADER® rendszeren keresztül 2012. március 2-án vesz egy kontraktus májusi lejáratú Nymex Crude olaj határidős ügyletet (CLK2) 106,4 $-os árfolyamon. A határidős ügylet paraméterei:       

Kontraktus mérete (Contract Size): 1.000 hordó LSC olaj Lépésköz mérete (Tick Size): 0,01 $ Lépésköz értéke (Tick Value): 10 $ Nyitáshoz szükséges fedezet (Initial Margin): 7.560 $ Tartáshoz szükséges fedezet (Maintenance Margin): 5.600 $ Tőzsde (Exchange): Globex Lejárat napja (Expiry Date): 2012.04.20.

56



Az 1.000 hordós határidős olajkontraktus esetében tehát az olaj árfolyamának 1 $-os változása 1000$ nyereséget/veszteséget eredményez az ügyfél számára. Az ügyfél a pozíciót még a kifutás előtt (ellenirányú ügylettel) lezárja, és elad egy kontraktus CLK2-t 108,4 $-on. Az ügyfél nyeresége ebben az esetben 2.000 $. Példa határidős kereskedésre: Az eQTRADER® rendszerbe két kontraktus eladási pozíciót, azaz 2k shortot vittünk fel 2012. június 15.-i lejáratra az S&P500 határidős termékére (ESM2) 1356,50 $-os árfolyamon. A határidős ügylet paraméterei:  Kontraktus mérete (Contract Size):  Lépésköz mérete (Tick Size):  Lépésköz értéke (Tick Value):  Kezdeti fedezet (Initial Margin):  Fenntartandó fedezet (Maintenance Margin):  Tőzsde (Exchange):  Lejárat napja (Expiry Date): 2

50 S&P500 index 0,25 $ 12,5 $ 5.000 $ 4.000 $ Globex 2012.06.15.

57



Az 50 indexet tartalmazó határidős S&500 kontraktus esetében tehát az S&P határidős árfolyamának 1 $-os változása 50 $ nyereséget/veszteséget eredményez az ügyfél számára. Így ha a pozíciót sikerül 1300 $-on lezárni, akkor a nyereség (1356,5-1300)*50= 2.825 dollár lehet. 4.5.

EGYÉB TUDNIVALÓK

A QUAESTOR az ügyfelek részére piaci adatokat, napi elemzéseket, gazdasági elemzéseket, közgazdasági elemzéseket tesz közzé és a deviza piaci helyzetéről napi szinten nyújt információkat. (http://www.quaestor.hu/penzugyek/tozsde/elemzesek) A termékek piaci helyzetéről, letéti követelményeiről az eQTRADER® rendszeren belül tájékozódhat (Demo verzió letöltése lehetséges a http://www.quaestor.hu/penzugyek/onlineszolgaltatasok/eqtrader DEMO letöltése menüpont alatt). Az egyes mögöttes termékek piaci helyzetéről, volatilitásáról részletes adatokat, valamint a kibocsájtási tájékoztatót az adott terméket kibocsátó honlapján találja meg.

58



5. Az eQTRADER®-ben kereskedhető tőzsdén kívüli határidős deviza ügyletek (Forward Outright) 5.1.

Jellemzők

MIFID előzetes tájékoztatás szerinti szempontrendszer alapján az alábbi jellemzőket kell áttekinteni.





















Letéti követelmény mértéke: a mindenkori alapletét - eQTRADER® demo programjának letöltése után az számla menüpont alatt a kereskedési feltételek almenüben tájékozódhat;






Garancia: nincs



Kockázati besorolás: □ a megfelelési teszt alapján az alacsony kockázatot vállaló ügyfél számára nem megfelelő, a közepes kockázatot vállaló ügyfelek számára nem megfelelő, a magas kockázatot vállaló ügyfelek számára megfelelő (ajánlott), □ az alkalmassági teszt alapján csak a kockázatvállaló ügyfelek részére nyújtható, míg kockázatkerülő, a mérsékelten kockázatvállaló ügyfelek számára nem nyújtható.

5.2.

létezik


A forward ügyletek lényegében egy előre megadott időpontban (értéknap), előre megadott áron történő kötések a devizapiacon. Azaz ma állapodunk meg abban, hogy mekkora mennyiségű devizát, mikor és milyen árfolyamon váltunk át egy másik devizára. Mivel az ár előre meghatározott, így a forward ügyletek kiválóan alkalmasak arra, hogy egy jövőbeni deviza-kifizetés vagy devizabevétel árfolyamát már ma fixáljuk, ezáltal kiiktatva az árfolyamok változásából eredő kockázatokat. Így például, ha EUR/USD devizapárt veszünk 1 000 000 EUR értékben 2011. december 1-i értéknappal 1,1900-es áron, akkor ez kvázi olyan, mintha a megadott áron 2011. december 1-én EUR/USD devizapárt vennénk ezen az áron forex spot ügyletként. A különbség, és a

59



forward ügyletek lényege annyi, hogy már ma meghatározzuk a megadott napra, hogy milyen áron veszünk vagy adunk el - hiszen lehetséges, hogy 2011. december 1-én az 1,1900-es árnál magasabb vagy éppen alacsonyabb áron tudnánk venni. A forward ügyleteknek két típusa van 



Outright ügyletek Az outright ügyletek esetében az előre megadott értéknapon, az előre megadott áron az előre megadott mennyiségű devizapárt megvásároljuk vagy eladjuk. Azaz ebben az esetben lényegében az értéknapon egy spot kötésünk keletkezik az előre meghatározott áron. Termin A termin ügyletek esetében a forward ügylet során meghatározott értéknapon nem vesszük meg vagy adjuk el a devizát, hanem kizárólag az értéknapon érvényes spot ár és a forward ár közötti különbség kerül elszámolásra. A QUAESTOR-nál forward outright ügyletek köthetőek, mely véleményünk szerint kedvezőbb abból a szempontból, hogy az Ügyfél döntheti el, hogy a forward ügylettel az értéknapon megvett vagy eladott spot devizapozíciót zárni kívánja-e vagy sem.

5.3.

Kockázatok

A forward határidős devizaügyletek spekulatív, tőkeáttételes ügyletek, amelyek jelentős kockázatot hordoznak, és csak olyan személyek számára alkalmas üzlettípusok, akik tőkeáttételes kereskedés esetében vállalni tudják a letét mértékét meghaladó veszteség kockázatát. A partner Bankon keresztüli ügyletkötése esetén az ügyfél, alapvetően az erre a célra elkülönített eszközeit veszítheti el, mivel bizonyos fedezetségi szint alatt a partner Bank likvidálja a pozíciókat. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a likvidálás akadályokba ütközik (pl.: hedge pozícionálás), így további forrást kér be a Bank az Ügyféltől. Az alacsony alapletéti követelmények miatt egy adott devizapár árfolyamában bekövetkező kismértékű változás is jelentős veszteséget okozhat az ügyfél számára. A tőkeáttételes kereskedéseknél általában előírt alacsony letét miatt az alapeszköz árváltozásai jelentős veszteségeket eredményezhetnek, melyek lényegesen meghaladhatják az ügyfél befektetését és a letétbe helyezett eszközöket. A kezdeti letét összege viszonylag alacsony a tőzsdén kívül kötött határidős devizaügyletek értékével összehasonlítva, tehát az ügyletek „meghitelezéssel” vagy „tőkeáttétellel” működnek. A viszonylag kis piaci mozgások arányosan nagyobb hatást fejtenek ki a letétként elhelyezett, illetve elhelyezendő pénzalapokra nézve; ez a tény az ügyfél ellen és az ügyfél érdekében egyaránt dolgozhat. Előfordulhat, hogy a kezdeti letét teljes elvesztését fedeznie kell, ráadásul további letétet kell elhelyeznie ahhoz, hogy fenntartsa pozícióját. Ha a piac az ügyfél pozíciójával szemben mozog, a letét szintek emelkednek, akár olyan felszólítást is kaphat, hogy rövid időn belül számottevő összegű további letétet helyezzen el az adott pozíció fenntartásához. Amennyiben nem teljesíti a kiegészítő finanszírozásra vonatkozó kérést az előírt határidőn belül, a pozícióját veszteséggel felszámolják, továbbá az ebből eredő hiányért is felelős marad.

60



Példa forward határidős kereskedésre Az eQTRADER® rendszeren keresztül 2011. január 20-án vesz 1.000.000 eurót (forint ellenében) 2011. március 22-i határidőre 271,627 forintos árfolyamon. Az ügylet alapletéti igénye (271,627 x 1.000.000 x 4% =) 10.865.080 forint. Az EUR/HUF azonnali eladási árfolyama 269,17, így az ún. swap differencia 2,457 forint (271.627 - 269.17). Amennyiben lejáratkor, vagy az ügylet zárásakor az EUR/HUF árfolyama 278 forint, az ügyfél 6.373.000 forint nyereséget ért el. Amennyiben lejáratkor, vagy az ügylet zárásakor az EUR/HUF árfolyama 269 forint, az ügyfél 2.627.000 forint veszteséget könyvelhet el. Példa forward határidős kereskedésre Az ügyfél az eQTRADER® rendszeren keresztül 2011. január 19-én elad 1.000.000 eurót (forint ellenében) 2011. március 22-i határidőre 270,974 forintos árfolyamon. Az ügylet alapletéti igénye (270,974 x 1.000.000 x 4% =) 10.838.960 forint. Az EUR/HUF azonnali vételi árfolyama 268,91, így a swap differencia 2,064 forint (270.974 - 268.91). Amennyiben lejáratkor, vagy az ügylet zárásakor az EUR/HUF árfolyama 265 forint, úgy az ügyfél 5.974.000 forint nyereséget ért el. Amennyiben lejáratkor, vagy az ügylet zárásakor az EUR/HUF árfolyama 273 forint, úgy az ügyfél 2.026.000 forint veszteséget könyvelhet el. 5.4.

EGYÉB TUDNIVALÓK

A QUAESTOR az ügyfelek részére piaci adatokat, napi elemzéseket, gazdasági elemzéseket, közgazdasági elemzéseket tesz közzé és a deviza piaci helyzetéről napi szinten nyújt információkat. (http://www.quaestor.hu/penzugyek/tozsde/elemzesek) A termékek piaci helyzetéről, letéti követelményeiről az eQTRADER® rendszeren belül tájékozódhat (Demo verzió letöltése lehetséges a http://www.quaestor.hu/penzugyek/onlineszolgaltatasok/eqtrader DEMO letöltése menüpont alatt). Az egyes mögöttes termékek piaci helyzetéről, volatilitásáról részletes adatokat, valamint a kibocsájtási tájékoztatót az adott terméket kibocsátó honlapján találja meg. ZÁRSZÓ Az eQTRADER® kereskedési rendszer nettó elven működik, ami annyit jelent, hogy ha Ön 5 egység long pozíciót és 3 egység short pozíciót nyit, nap végén 2 egység long pozíciója marad a nettósítás miatt. A hedge irányú pozíciók tartása nem indokolt, és az ezekből eredő veszteségek és kockázatok mind az Ügyfelet terhelik. Adózás: az elért árfolyamnyereségre árfolyamnyereség adó vonatkozik, melynek mértéke 16%. Az adómérték eltérő lehet bizonyos feltételek megléte esetén, valamint abban az esetben, ha a

61



befektető külföldön adózik. Az adózási kérdésben adott tájékoztatás csak az Ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint az adózásra vonatkozó jogszabályok a jövőben változhatnak.

62



Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen Terméktájékoztató célja, hogy Ügyfeleink részére ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség keretében részletesebb tájékoztatást biztosítson a befektetési szolgáltatásokon keresztül elérhető ügyletek és pénzügyi eszközök lehető legteljesebb köréről, jellemzőiről és azok kockázatáról. A tájékoztató az új. Előzetes Tájékoztató Hirdetmény részét képezi és a Társaság mindenkori általános szerződési feltételeit meghatározó Üzletszabályzatának a rendelkezésivel együttesen értelmezendő. Az Ügyfélnek kötelezettsége bármely szerződés megkötése előtt, illetve megbízás adása előtt az adott szerződés illetve megbízás tárgyát képző pénzügyi eszköz és ügylet közgazdasági és jogi tartalmáról – így különösen hozamáról, hozamszámításának módjáról, hozamalakulásának alapvető összefüggéseiről, az adott pénzügyi eszközre, illetve ügyletre vonatkozó elszámolási szabályokról és a kockázatáról magának is tájékozódnia.

A tájékoztató szerkezete és megjelenése csak figyelemfelhívást szolgálja, nem helyettesíti annak elolvasását és tartalmi megértését. További fontos információk: http://www.quaestor.hu/penzugyek/informaciok; http://www.quaestor.hu/penzugyek/informaciok/MIFID-ugyfeltajekoztatok; http://www.quaestor.hu/attachments/penzugyek/pdf/egyseges_elozetes_tajekoztato_hirdetmeny.pdf; Amennyiben a tájékoztatóval kapcsolatosan észrevétele vagy kérdése van, kérjük, ezt a megadott e-mail címre küldött levélben jelezze: [email protected]

Budapest, 2015. január 08. Tisztelettel: QUAESTOR Értékpapír Zrt.

63

TERMÉKSPECIFIKUS TÁJÉKOZTATÓ

Recommend Documents