Területfejlesztési Koncepciója

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója I. kötet

Tervelőzmények

A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából készítette: a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsaba – Kecskemét – Szeged, 1998. november

Szerkesztők:

Dr. Timár Judit, Velkey Gábor

Szerzők:

Dr. Gurzó Imre, Kanalas Imre, Pál Viktor, Dr. Timár Judit

© MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék............................................................................................................ 3 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye területfejlesztési koncepciójának azonosságai és különbségei, az Országos Területfejlesztési Koncepció DélAlföldre vonatkozó elképzelései................................................................................ 5 Bevezetés.................................................................................................................5 A területfejlesztési stratégiák célrendszere ...............................................................5 Fejlesztési prioritások, programok ............................................................................7 Megyei Fejlesztési Stratégiák...................................................................................... 13 Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója – fejlesztési stratégia ................13 Békés megye területfejlesztési koncepciója – fejlesztési stratégia..........................14 Csongrád megye területfejlesztési koncepciója – fejlesztési stratégia ....................15 Az Országos Területfejlesztési Koncepció Dél-Alföldre Megfogalmazott főbb fejlesztési irányainak kivonata ................................................................................ 17 I. Gazdaságfejlesztés .............................................................................................17 II. Humán infrastruktúra fejlesztése ........................................................................17 III. Műszaki infrastruktúra fejlesztése ......................................................................18 A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció prioritásainak vázlata ................. 19 I. A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti, gazdasági, települési, társadalmi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása.......................................19 II. Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására ................................19 III. A megye és városai tranzit szerepkörének fejlesztése, a periférikus helyzet felszámolása......................................................................................................19 IV. A sajátos történelmi-táji hagyományokból következően, fürtszerűen összekapcsolódó kistérség-fejlesztési programok alkalmazása .........................20 V. A megyei, térségi, helyi identitás fejlesztése, professzionális területfejlesztési egzüttműködési és intézményrendszer kiépítése a területigazdasági-társadalmi kohézió erősítésével........................................................20 Területfejlesztési programok...................................................................................20 A Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció prioritásai és programjainak vázlatos kivonata .................................................................................................... 22 I. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása ...................................................22 II. A közlekedési és telekommunikációs-informatikai rendszerek fejlesztése ..........22 III. A humán erőforrások fejlesztése........................................................................23 IV. Környezetfejlesztés és vízgazdálkodás .............................................................23 V. A megye belső kohéziójának erősítése, együttműködésre épülő településhálózat-fejlesztés .................................................................................24 VI. A megye külső kapcsolatainak fejlesztése, a regionális kohézió erősítése ........24


A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepció prioritásai és programjainak vázlatos kivonata ................................................................................................... 25 I. A megye gazdasági szerkezetének megújítása................................................... 25 II. A gazdasági kapcsolatok élénkítése: a tőke-, áru-, személy-, és információáramlás feltételeinek javítása. ........................................................... 25 III. Differenciált és összehangolt emberierőforrás-gazdálkodás: a humán tőke stratégiai elemeinek fejlesztése, a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítása .......................................................................................... 26 IV. A térségi kapcsolatok erősítése, régióépítés..................................................... 27 V. Egészséges emberi környezet biztosítása ......................................................... 27 Az „Egészségügyi Szolgáltatások Modernizációja a Dél-Alföldi Régióban” című pályázat fejlesztési céljai és programjai ................................................................. 29 Kistérségi fejlesztési koncepciók és programok elemzése a Dél-Alföldön................... 33 A kistérségi területfejlesztési koncepciók tematikája és tartalma............................ 33 A kistérségi fejlesztés stratégiai céljai .................................................................... 33 A kistérségi fejlesztések prioritásai......................................................................... 34 A területfejlesztési koncepciók által megcélzott, ágazatokhoz kötődő fejlesztési irányok .............................................................................................. 34 A kiskunfélegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója......................................... 39 A kiskunmajsai kistérség fejlesztési koncepciója ........................................................ 41 A kiskőrösi kistérség fejlesztési koncepciója............................................................... 42 A kunszentmiklósi kistérség fejlesztési koncepciója.................................................... 44 A kiskunhalasi kistérség fejlesztési koncepciója ......................................................... 46 A kalocsai kistérség fejlesztési koncepciója................................................................ 48 A bajai kistérség fejlesztési koncepciója ..................................................................... 50 A jánoshalmi kistérség fejlesztési koncepciója............................................................ 52 A bácsalmási kistérség fejlesztési koncepciója........................................................... 54 Adalékok a Kecskemét–Tiszakécske statisztikai kistérség területfejlesztési koncepciójához (kutatás-fejlesztési zárójelentés)................................................... 56 A homokháti kistérség területfejlesztési koncepciója .................................................. 58 Kistelek és térsége középtávú térség- és gazdaságfejlesztési program...................... 61 Makó és térsége komplex területfejlesztési koncepciója ............................................. 63 A Békési Kistérség területfejlesztési programja II. Fejlesztési koncepció, fejlesztési programok ............................................................................................. 67 Gazdaságfejlesztési lehetőségek felmérése a Dél-Békési Kistérségben .................... 69 Gazdaságfejlesztési lehetőségek az Észak-Békési kistérségben ............................... 72 Gyomaendrőd város és térségi vonzáskörzetének fejlesztési koncepciója ................. 73 A Körösök völgye Területfejlesztési Társulás működési körzete komplex térségfejlesztési programja .................................................................................... 75 Gazdaság-és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése. Sarkad és térsége ......... 77

4


BÁCS-KISKUN, BÉKÉS, CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK AZONOSSÁGAI ÉS KÜLÖNBSÉGEI, AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ DÉL-ALFÖLDRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEI BEVEZETÉS A magyarországi területfejlesztés intézményrendszerének sajátos fejlődése következtében az Európai Unió NUTS II., azaz egyfajta “köztes” területi szintjének megfelelő hazai nagyrégiókban a fejlesztési koncepciók elkészítésére akkor kerül sor, amikorra már mind az országos, mind a megyei koncepciók rendelkezésre állnak. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben előírt kötelezettségeként a Dél-Alföld mindhárom megyéjének területfejlesztési tanácsa elkészíttette saját területfejlesztési koncepcióját. Békés és Bács-Kiskun megyében 1998 tavaszán, illetve őszén már elfogadták, míg Csongrád megyében novemberben nyilvános vitára bocsátották e tervdokumentumot. A már szintén érvényben lévő Országos Területfejlesztési Koncepció Dél-Alföldet érintő részeinek végleges megfogalmazásakor figyelembe vették a megyékkel történő egyeztetések tapasztalatait. E három területi szint összhangjának megteremtése a tervezés jelen fázisában a regionális stratégia készítőire hárul. Sikeres, helyi erőforrásokra építő térségfejlesztés, a régió fejlődésében közvetlenül vagy közvetve érintett szereplők stratégiai célokkal való azonosulása, a programokban való aktív részvétele, kooperációja csak széles körű konszenzussal remélhető. Ennek előkészítését szolgálja a fenti tervdokumentumokban megjelenő célok, prioritások, program-irányelvek délalföldi szinten fontos, lényegi tartalmi azonosságainak, eltéréseinek alábbi, vázlatos összegzése, ami nem elsősorban – az ágazatiak mellett – e területi tervekkel sokkal mélyebben foglalkozó tervezők, hanem inkább a döntéshozók munkáját hivatott megkönnyíteni, minden érdeklődő számára átfogó képet adni.

A TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK CÉLRENDSZERE A három dél-alföldi megye területfejlesztési stratégiája az országos regionális politika − Európai Unióban is alkalmazott − alapelveire épül. Célrendszereik struktúrája részben eltérő. Békés és Csongrád megyében − nyilván a tervező azonosságából is következően − egy kiemelt alapcél jelenik meg, ami három stratégiai célra tagolódik tovább. E hosszú távú célok leghatékonyabban a kijelölt hat, illetve öt fejlesztési prioritás segítségével valósíthatók meg. Az említett két koncepció végeredményben arra koncentrál, hogy feltárja: a fejlesztés e kiemelt területein jelenleg melyek a leginkább megoldásra váró problémák, ezzel szemben mi lenne a kívánatos jövőkép, e rendszeren belül melyek a tervidőszakban elérendő további célok (prioritásonként 2−5), s hogy azok milyen programokkal (projektek csoportjaival) érhetők el. E programok kidolgozottsági szintje túlmegy a törvény által előírt legfontosabb irányelvek megfogalmazásán − többé-kevésbé már az ún. stratégiai programok részletezettségének felel meg. Ezzel szemben Bács-Kiskun megyében négy általános, közös, fő fejlesztési cél képezi a területi politika kiindulópontját; mellettük kilenc stratégiai célt rögzítettek. Az ezekhez kapcsolódó öt fejlesztési prioritásnak csak a legfontosabb irányelveit (bizonyos © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. értelemben program-meghatározásait) vázolták fel. Ugyanakkor itt − országos viszonylatban is sajátos módon − a megyei területfejlesztési koncepció keretein belül kerültek kidolgozásra a kistérségi területfejlesztési koncepciók. Így a “fejlesztés lehetséges irányai, stratégiai céljai, prioritásai” a megyei területfejlesztési és részben területrendezési kapcsolódásokat bemutatva, a kistérségek szintjén jelennek meg viszonylag részletesebben. Végül, a koncepció – nem a prioritásoknak alárendelve – közli 6 konkrét megyei programnak (s azokon belül 4–7 projektnek) a listáját. Mindenekelőtt az alap- és stratégiai célokat elemezve megállapítható, hogy mindhárom megye oly módon kívánja saját térségét fejleszteni, hogy közben a belső területi különbségekből adódó feszültségeket is kezeli, azokat nem engedi tovább mélyülni. Míg Békésben a modernizálódó hazai gazdaságba való sikeresebb integrálódást, Csongrádban a megye nemzetközi és országos versenyképességének javítását tartják kulcsfontosságúnak, addig Bács-Kiskun megyében a városközpontok dinamizálását, területi kisugárzásuk növelését, komplex hatású forgalmi tengelyek kiépítését, a rájuk épülő modernizációs fejlesztések elindítását, az eurokonformitásra való törekvést és a megye népességmegtartó képességének fokozását egyaránt kiemelendő, elsőrendű céloknak tekintik. Ezek elérésében mindenütt fontos szerepet szánnak a dinamikus pólusoknak (Szegednek, bizonyos városoknak), illetve tengelyeknek. Ezzel párhuzamosan a legkiterjedtebb elmaradott területekkel rendelkező Békés megye területi politikájában alapcél szintjén fogalmazódik meg az ilyen kistérségek végletes leszakadásának megállítása. Csongrád megyében − a stabil társadalmi környezet kívánalma mellett − a gazdaság területileg kiegyensúlyozottabb növekedése igényének rögzítésében fejeződik ki a társadalmi szolidaritás. Bács-Kiskun megyében a fentieknél tovább kívánnak jutni: a fejletlenebb térségek és települések felzárkózását tűzik ki célul. A stratégiai célok között mindhárom megyében jelentős területfejlesztő szerepet szánnak a gazdaságnak. Bács-Kiskunban a mező- és erdőgazdálkodás jelenleginél nagyobb támogatása mellett az új típusú termelő és szolgáltató ágazatok befogadását, mindkét szféra sokoldalú fejlesztését emelik ki. Békés megyében az ezredforduló igényeinek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítására törekszenek, Csongrádban a tőkebeáramlás feltételeit kívánják javítani, a dinamizáló hatású ipari és szolgáltató ágazatokat erősíteni. Az életkörülmények javítása szintén közös szándék. A különbség abban áll, hogy Csongrád megye e tekintetben a vidéki lakosságra koncentrál, Bács-Kiskun területileg differenciált fejlesztésben, illetve “szintrehozásban” gondolkodik, Békés megye pedig azt tűzi célul, hogy a megye minden lakosa könnyen és gyorsan érhesse el a mindenkori civilizációs színvonalnak megfelelő javakat és szolgáltatásokat. Békés és Csongrád megyében a társadalmi-kulturális (Békésben ezen kívül hangsúlyozottan: nemzetiségi) értékek megőrzésének célja együtt jelenik meg a tájitermészeti értékek védelmének, az egészséges, vonzó környezet megteremtésének igényével. A humán tőkét mindkét helyen a gazdaságfejlesztés egyik zálogának tekintik. Bács-Kiskun megye viszont a helyi-megyei kötődések erősítését, a lakossági és civil szervezeti kezdeményezőkészség fejlesztését, cselekvő társadalmi erő formálását tekinti stratégiai célnak. A környezet fejlesztése mint települési, “tájegységi (kistérségi)” értékek megőrzése, imázsformálás és ehhez kapcsolódó területi marketing jelenik meg. 6


Tervelőzmények

Megyei koncepciók

A stratégiai célok közös jellemzője a kistérségi-települési együttműködések fokozására való törekvés. Csongrád megye ezen túl a területfejlesztés kulcskérdésének tekinti s alapcélként jelöli meg külső kapcsolatainak bővítését, elmélyítését.

FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK, PROGRAMOK A dél-alföldi megyék területfejlesztési koncepcióiban megfogalmazott fejlesztési prioritások, s a hozzájuk kapcsolódó programok, ha hangsúlyeltolódásokkal is, de jó néhány területen hasonlóságot mutatnak. Ezek a prioritások alapvetően nem, vagy csak részben tekinthetők ágazatiaknak, bizonyos fejlesztési területek szinte az egész stratégiát áthatják. Ugyanakkor szemléletbeli különbségre is utal, hogy például a turizmus fejlesztése Békésben a külső kapcsolatok fejlesztésének, a regionális kohézió erősítésének elemeként fogalmazódik meg, Csongrádban a gazdasági kapcsolatok erősítésének részét képezi, Bács-Kiskunban viszont több prioritásban is szerepet kap. Mindezek ellenére, a könnyebb áttekinthetőség érdekében célszerű e prioritásokat és programokat a nagyobb fejlesztési területek köré csoportosítva, egymástól elkülönítve elemezni. Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztés területén számos közös pont található. A dél-alföldi sajátosságokat tükrözve, mindhárom megyében elengedhetetlennek tekintik – BácsKiskunban és Csongrádban kiemeltem kezelik – a hagyományokkal, termelési tapasztalatokkal és viszonylag jó alapanyag-, szakember-háttérrel rendelkező élelmiszergazdaság integrált módon történő fejlesztését, keresve az ágazat helyét a megújítandó gazdasági szerkezetben. Diverzifikált gazdaságfejlesztésre törekednek, lényeges szerepet szánva a szolgáltatások és az idegenforgalom fejlesztésének, Békés és Csongrád megyében pedig külön hangsúlyozzák a technológiai, műszaki innovációk és a K+F tevékenység, Csongrádban az új ipari termelőbázisok “programszintű” fontosságát. Általában javítani kívánják a vállalkozások fejlődéséhez szükséges intézményi-szervezeti feltételeket (pl. ipari parkok, inkubátorházak, vállalkozási övezetek stb.). A vállalati struktúra tekintetében a viszonylag nagy rugalmasságot, innovativitást, piaci érzékenységet mutató, beszállítói szerepre alkalmas kis- és közepes (Csongrádban kifejezetten az utóbbi) vállalkozások létrejöttét, illetve erősítését tartják támogatandónak. Összességében Csongrád megye koncepciójában kap legnagyobb súlyt a gazdaságfejlesztés: külön prioritást fogalmaztak meg a gazdasági szerkezet megújítására és a gazdasági kapcsolatok élénkítésére. Az OTK Dél-Alföldre vonatkozó részei gazdaságfejlesztés tekintetében jó egyezést mutatnak a megyei elképzelésekkel, egyes esetekben azonban eltérések, illetve új gondolatok is feltűnnek (pl. kedvezőtlen adottságú vidékeken a mezőgazdasági termelés volumenének csökkentése vagy pl. a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek feldolgozásához, talajműveléshez szükséges mezőgazdasági-élelmiszeripari gépgyártás). A közlekedési és kommunikációs-informatikai rendszerek fejlesztése A közlekedés fejlesztésének és az informatikai hálózatok kiépítésének az igénye önálló prioritásokban, de legalábbis programok sorában jelenik meg a dél-alföldi megyék


7

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. területfejlesztési koncepcióiban. Amíg azonban ez Bács-Kiskunban a megye és városai tranzit szerepköre fejlesztésének, a periférikus helyzet felszámolásának fontos tényezőjeként, addig Csongrád megyében a gazdasági kapcsolatok élénkítésének (a tőke-, áru-, személy- és információáramlás), valamint a kistérségi kapcsolatok erősítésének feltételeként fogalmazódik meg − leghangsúlyosabban a valóban legsúlyosabb problémákkal küzdő Békés megyében szerepel. A különböző prioritások alá tartozó közlekedési és informatikai fejlesztési programok a három megyében jó egyezést mutatnak (közút- és vasútfejlesztés, határátkelőhelyek nyitása, logisztikai központok kialakítása, kombinált fuvarozási formák fejlesztése, kommunikációsinformatikai rendszerek kiépítése, társadalmasítása). Sajátosságként jelentkezik, hogy Békés megyében önálló programként jelenik meg a békéscsabai repülőtér kiépítése, regionális szerepkörű hasznosítása. Az OTK nem tekinti speciális régiófejlesztési kérdésnek az informatikai hálózat kiépítését, társadalmasítását. A közút-, illetve a vasúthálózatra vonatkozó elképzelések pedig nem mindig esnek egybe a megyék által képviselt álláspontokkal (pl. a Budapest–Kelebia vasútvonal korszerűsítése helyett megfogalmazódott már a Budapest–Szeged vasútvonal korszerűsítésének nagyobb szükségessége, a Déli Autópálya ügye, a Nagyvárad−Gyula−Békéscsaba−Szeged−Szabadka, dél-alföldi regionális együttműködés tengelyeként is szolgálható vasútvonal korszerűsítése stb.). Nem véletlen, hogy Békés megye az országos és nemzetközi közlekedési kapcsolatok erősítésére, a főközlekedési hálózatok fejlesztésére, továbbá a határátkelőhelyek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények kiépítésére és fejlesztésére megfogalmazott programjait a “kormányszervek döntési kompetenciájába tartozó feladatok” közé is átemelte. Környezetfejlesztés A környezetfejlesztés önálló prioritásként jelentkezik mind a három megyében. Amíg azonban Békésben maga a környezetfejlesztés és a vízbázisvédelem, Csongrádban az egészséges emberi környezet biztosítása a megjelölt cél, Bács-Kiskunban ugyanez mint a fenntartható vidékfejlesztés egyik feltétele fogalmazódik meg. A programok szintjén is megjelennek a hasonló elképzelések (vízgazdálkodás, szennyvízhálózat-fejlesztés, szennyvízkezelés, talajvédelem, természetés tájvédelem, erdősítés, zöldfolyosó-rendszer létesítése, hulladékgazdálkodás). Sajátosságként jelentkezik viszont Bács-Kiskun megyében a homokhátság vízpótlásának megoldása, a vízvisszatartás kérdése, Békés megyében a Maroshordalékkúp vízbázisának és területének védelme, valamint − Csongrád megyéhez hasonlóan − a környezetkímélő infrastruktúra-fejlesztés. Csongrádban ugyanakkor önálló programot fogalmaztak meg az épített környezet fejlesztésére is. Az OTK ebben a vonatkozásban összhangban van a megyei fejlesztési koncepciókkal. A humán erőforrások fejlesztése A humán fejlesztési prioritások − az eltérő célrendszerekhez illeszkedően − eltérő kérdésekre helyezik a hangsúlyokat Bács-Kiskun, mint a másik két megyében, bár a programok struktúrája − a tartalmi különbségek mellett − az utóbbi két megyében is különbözik, Csongrád megyében a településhierarchia egyes elemeinek sajátos ellátó szintjeit követi. 8


Tervelőzmények

Megyei koncepciók

Csongrád és Békés megye esetében elsősorban az oktatásra, az aktív foglalkoztatáspolitikára, az át- és továbbképzési rendszer hatékonyabb kialakítására, a szociális és − Csongrádban kiemeltebben − az egészségügyi hálózat minőségére és kiépítettségére helyezték a hangsúlyt. Ezzel szemben, Bács-Kiskun megyében inkább a térségi, helyi identitás erősítésére, a területfejlesztési együttműködésre, a partnerség érvényesítésére, a területi-gazdasági-társadalmi kohézió erősítésére koncentrálnak, bár a programlistában itt is helyet kapnak az oktatás- és kutatásfejlesztés kérdései. Az OTK a Dél-Alföld vonatkozásában elsősorban az egészségüggyel és a közoktatással foglalkozik, bár kiemeli a felsőoktatás jelentőségét és lehetséges hatásait a gazdaság és társadalom más területeire. Az ellátási feladatokat a hátrányos helyzetű határmenti térségekre összpontosítandónak tartja. A belső kohézió, térkapcsolatok erősítése A dél-alföldi megyék mindegyikében külön fejlesztési prioritásnak tekintik a településeik közötti, kistérségi térkapcsolatok fejlesztését. Utóbbiakat illetően azonban Bács-Kiskun megyében elsősorban a fürtszerűen összekapcsolódó kistérségfejlesztési koncepciók, illetve programok szerepét emelik ki, míg a másik két megyében a kistérségi szintű területfejlesztés menedzsmentjének, intézményrendszerének fejlesztésében, az önkormányzati társulások tevékenységének kiterjesztésében, társadalmasításában látják inkább a megoldás lehetőségét. A települési kapcsolatok javításának módjait egyaránt az egyes hierarchiaszintek sajátos funkcióira építve határozzák meg. Bár mindenütt megjelenik, Békés megyében programszintű kiemelést kap az elmélyült munkamegosztáson, koordináción alapuló városhálózat-fejlesztés. Itt, valamint Csongrád megyében a prioritásokban és programokban nagyobb fejlesztési hatást várnak a dinamikus városi terektől, Békésben a közép-békési településegyüttestől, Csongrádban a szegedi agglomerációtól. A vidékfejlesztés viszont inkább Bács-Kiskun és Békés megye koncepciójában jelenik meg nagyobb súllyal. Dél-alföldi sajátosságként mindenütt helyet kap a tanyafejlesztés kérdésköre. Külső kapcsolatok fejlesztése A megyéből kimutató kapcsolatoknak két szintje fogalmazódik meg a fejlesztési prioritásokban, illetve programokban. Az egyik szint a régión, részben az országhatáron is túlnyúló kapcsolatok, melyek közül − az általános külgazdasági, kulturális stb. feladatok megjelölésén túl − Csongrád és Békés megyében külön kiemelték a Duna−Körös−Maros−Tisza Eurorégiós együttműködés fontosságát, felvázolták az erősítéshez szükséges megyei szintű teendőket. Jelen összegzés szempontjából kiemelten fontosak a három megye egymással történő kapcsolatkeresését felölelő fejlesztési elképzelések, melyek a Dél-Alföldi Régió kohéziója, igazi tartalommal való megtöltése szempontjából meghatározóak. Magával a régióval program-szinten Békés és Csongrád megyékben foglalkoznak, tudatosan keresve helyüket a térségben, készülve annak megszilárdítására. Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciójában a regionális léptékű elképzelések felvázolása helyett − alapvetően a kistérségi koncepciók részeként − a települések közötti, megyehatáron átnyúló térkapcsolatok erősítésének igénye dominál. Békés megye régióépítésre vonatkozó programja magában foglalja a Dél-Alföld koordinált fejlesztésének néhány irányelvét is. Ilyenek: © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

9

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. •

Az Európai Uniós csatlakozásra való közös felkészülés érdekében a térségben kiemelt fontosságú élelmiszergazdaságon belüli − komparatív előnyöket számba vevő, kölcsönösen előnyös − munkamegosztás kialakítása, a térségenként sajátos specializált termékek széles skálájának meghatározása, az eladásukat segítő régiómarketing megszervezése.

•

A Dél-Alföldi Régió elérhetőségének, s ezzel együtt belső átjárhatóságának javítása, a Dél-, Délkelet-Európa, Közel-Kelet felé betöltött tranzit-szerep erősítése (Nagyvárad-Fiume vasútvonal kiépítése, Déli Autópálya vagy az S9-es út, az M5-ös autópálya és a rácsatlakozó utak gyorsforgalmi jellegű kiépítése, határátkelőhelyek fejlesztésének összehangolása − a megye elképzelései szerint a békéscsabai repülőtér fejlesztése − stb.).

•

A régióban működő szellemi központok egymásra épülő integrált fejlesztése, az agrár- és biotechnikai kutatási központok innovációcentrummá alakítása.

•

A felszíni és felszín alatti vizek, a termőföld, a természeti értékek védelmének összehangolása, koordinált környezetfejlesztés, területrendezés.

•

A regionális szintű intézményekben rejlő lehetőségek kihasználása, a programok összehangolása.

Csongrád megyében már teljesen önálló programot fogalmaztak meg a Dél-Alföldi Régió megszilárdítására vonatkozóan. Ebben azonban a megye elsősorban saját szerepe, feladatai meghatározására koncentrál. Felvázolásra kerül viszont néhány, a régiófejlesztési stratégia elkészítéséhez hasznos támpontot jelentő elv is. Ezek szerint tudatosítani kell, hogy melyek azok a fejlesztési irányok, amelyek: • a három megye közös érdekeinek érvényesítését igénylik (pl. Déli Autópálya, agrár innováció, régiómarketing); • akkor is elfogadhatóvá tehetők, ha csupán kétoldalú közvetlen érdekeket szolgálnak (pl. homokhátsági vízpótlás, a Maros-hordalékkúp vízbázisvédelme), de a régióra szánt közös fejlesztési forrásokat céloznak meg; • komoly versenyhelyzetet, illetve konfliktusokat teremthetnek (pl. Szeged regionális logisztikai központtá fejlesztésének kérdése az Országos Területfejlesztési Koncepcióban). A program kiemelt jelentőséget tulajdonít a megyehatáron is átnyúló, hatékony kistérségi együttműködéseknek, valamint a centrumtelepülések egész régiót átfogó hálózatának, melynek formálásában, illetve erősítésében kezdeményező szerepet tölthetnek be a városok oktatási intézményei. A mellékelt táblázatokból kitűnik, hogy az egyes megyék – illetve az OTK a Dél-Alföldi Régióra vonatkozóan – mely programokat tartják kiemelten támogatandónak. Ezek azt bizonyítják, hogy számos fejlesztésben megtalálhatók azok az elemek, amelyek az egész térségre pozitív kihatásúak és a három megye gyors összefogását teszik szükségessé (pl. a humán erőforrások, az agrár innováció fejlesztése, a DAP vagy az S9-es autóút, a határátkelők, az idegenforgalom “kapcsolt” kínálatokra épülő fejlesztése, a természeti környezet védelme stb.). A hasonló problémákat és fejlesztési elképzeléseket tükröző programok megléte alapján számos területen nyílik mód a megyék együttgondolkodására, programjaik akár magasabb területi szintű (regionális) megvalósítására. Ilyen programok lehetnek pl.: • Szennyvízkezelés.

10


Tervelőzmények • • • • • • • • • • • • •

Megyei koncepciók

Hulladékgazdálkodás (tárolás és hasznosítás). Talajvédelem (környezetkímélő területhasználat). Tájrekonstrukció, természet- és tájvédelem. Környezetkímélő infrastruktúra-fejlesztés. Környezeti monitoring-rendszer kiépítése. Integrált élelmiszergazdaság kialakítása. Közép-, részben kisvállalkozások támogatása. Telekommunikációs hálózatok fejlesztése. Kerékpárút-hálózatok kiépítése. Tanyás és falusi térségek fejlesztése. Kistérségi területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése. Külkapcsolatok erősítése. Imázs-teremtés és területi marketing.

Természetesen vannak olyan programok, amelyek nem esnek egybe mind a három megye érdekeivel, így a forrásokért folyó versenyben komoly konfliktusokat eredményezhetnek. Ilyen programok pl.: • A vízgazdálkodás és vízbázisvédelem területén a homokhátsági vízpótlás vagy a Maros-hordalékkúp vízbázisvédelme (ezek a programok ugyanis csak kétoldalú közvetlen érdekeket szolgálnak, de közös fejlesztési forrásokat céloznak meg). • Vállalkozási övezetek, ipari parkok kijelölése, létrehozása (a régión belüli pályázók kiéleződő versenye először az állami kedvezményszerzési, forráselosztási, majd a piaci mechanizmusban). • Közúthálózat-fejlesztés és -korszerűsítés (bizonyos törzshálózati elemek, de különösen a mellékúthálózat fejlesztési sorrendjét illetően). • Vasútfejlesztés és hálózatkorszerűsítés (pl. Budapest−Kelebia, Budapest−Szeged fejlesztési dilemma). • Logisztikai központok fejlesztése (Szeged, Békéscsaba, Kecskemét). • Repülőtér-fejlesztés (Szeged, Békéscsaba, Kecskemét). Mind a megyei területfejlesztési stratégiák hasonló, regionális érdekeket képviselő, mind az érdekütközéseket eredményező elemei új megközelítésben, széles körű egyeztetési eljárás, konszenzusteremtés eredményeként kerülhetnek csak be a DélAlföld területfejlesztési koncepciójába.


11

MEGYEI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA – FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Általános, közös, fő fejlesztési célok

A megye városi köz- A megye jelentős közúti, vasúti, Az európai csatlakozási pontjainak dinamivízi közlekedési, forgalmi és folyamatokból következálása, a gazdaságiüzleti tranzit szerepéből kiinzően törekedni kell – kütársadalmi fejlődésük dulva, komplex hatású forgalmi lönösen a területpolitika hatásaként területi kitengelyek kiépítése és rájuk és az agrártermelés terén sugárzásuk, ellátóépülően modernizációs fej– az alapfeltételek megteképességük növelése lesztések elindítása az északremtésére, a megye soka fejletlenebb térsényugatról dél-keletre áramló oldalú, komplex fejlesztégek, települések felé, fejlődés trendjeiből, folyamatai- sének eurokonformtására. azok felzárkózása ból következő közvetítői kerescéljából. kedelmi, termelési, logisztikai kapacitások kiépítésével.

Fokozni szükséges a megye népességmegtartó képességét, tekintettel a helyi társadalom területi-települési harmónia-igényeire, s a humán erőforrások átfogó fejlesztésére.

Stratégiai célok A megye egésze népességmegtartó képességének erősítése. A mező- és erdőgazdálkodás többirányú fejlesztése és a jelenleginél nagyobb közvetett és közvetlen támogatása. Új típusú termelő és szolgáltató gazdasági ágazatok befogadása, sokoldalú fejlesztése. Az életkörülmények közvetett gazdaságfejlesztésen és közvetlen infrastruktúra-fejlesztésen alapuló javítása, s ahol szükséges ott a szintre hozása. A történelmi okok következtében is erősen tagolt, sokoldalú településállomány értékeinek megőrzése és megújítása. A megye térségi-települési-társadalmi összefogásának (kohéziójának, partneri viszonyrendszerének) erősítése. A helyi-megyei kötődések (identitástudat) erősítése és annak cselekvő társadalmi erővé való transzformálása, a lakossági és civil szervezeti kezdeményezőkészség fejlesztése. A megye és tájegységei (kistérségei) közös és egyedi értékeket felmutató jövőképének, imázsának megformálása, fejlesztése. A megye és térségi területi és nemzetközi marketingjének, kapcsolatrendszerének együttműködési rendszerének javítása.

Fejlesztési prioritások A fenntartható viKomplex gazdaságfejdékfejlesztés (körlesztés alkalmazása, nyezeti-gazdasági- különös tekintettel a kortelepülési-társadal- szerű vertikumú mezőmi) feltételeinek és élelmiszergazdaságra, megteremtése és valamint új, versenygyakorlati alkalmaképes, tudásalapú terzása. melő és szolgáltató ágazatok befogadására.

A megye és vároA sajátos törtéA megyei, térségi, helyi sai tranzit szerepnelmi-táji hagyidentitás fejlesztése, körének fejlesz- ományokból is köprofesszionális terütése, a periférikus vetkezően, fürtletfejlesztési együttműhelyzet felszámoszerűen összeködési és intézménylása. kapcsolódó kistérrendszer kiépítése a ség-fejlesztési területi-gazdaságiprogramok társadalmi kohézió alkalmazása. erősítésével.


BÉKÉS MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA – FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Alapcél Az elmaradott kistérségek végletes leszakadását megállítva Békés megye sikeresebben integrálódjon a modernizálódó magyar gazdaságba és társadalomba

Stratégiai célok

Az eredményes élelmiszergazdasági hagyományokra támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb szintű, konvertálható képzettségére építő, az ezredforduló igényeinek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítása

Az alföldi településhálózat kínálta előnyöket kihasználva, a kistérségi együttműködés fokozásával a megye minden lakosa könnyen és gyorsan érhesse el a mindenkori civilizációs színvonalnak megfelelő javakat és szolgáltatásokat

A sokszínű társadalmi (nemzetiségi, kulturális) és természeti értékek megőrzésével és fejlesztésével egészséges és vonzó környezet megteremtése a megye lakossága és a megyén (országon) kívül élők számára

Fejlesztési prioritások

Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása

14

A közlekedési és kommunikációsinformatikai rendszerek fejlesztése

A humán erőforrások fejlesztése

Környezetfejlesztés és vízgazdálkodás

A belső kohézió erősítése; együttműködésre építő településhálózatfejlesztés


A külső kapcsolatok fejlesztése; a regionális kohézió erősítése

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA – FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Alapcél Csongrád megye nemzetközi és országos versenyképességének javítása a külső kapcsolatok bővítésével és elmélyítésével, folyamatos megújulásra képes, stabil gazdasági és társadalmi környezet megteremtésével.

Stratégiai célok

A magas színvonalú humán tőkére építve, a tőkebeáramlás feltételeinek javításával, a dinamizáló hatású ipari és szolgáltató ágazatokat erősítve, fenntartható, területileg kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés biztosítása.

A vidéki lakosság életkörülményeinek javítása a városi funkciók differenciált továbbfejlesztésével és a település-kapcsolatok erősítésével. Szeged nemzetközi funkcióinak fejlesztése.

A meglévő társadalmi, kulturális és tájitermészeti értékek megőrzésével egészséges, esztétikus, vonzó környezet biztosítása.

Fejlesztési prioritások

A megye gazdasági szerkezetének megújítása

A gazdasági kapcsolatok élénkítése: a tőke-, áru-, személy- és információáramlás feltételeinek javítása

Differenciált és összehangolt emberierőforrásgazdálkodás: a humán tőke stratégiai elemeinek fejlesztése, a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítása

Térségi kapcsolatok erősítése; régióépítés


Egészséges emberi környezet biztosítása

15

AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ DÉLALFÖLDRE MEGFOGALMAZOTT FŐBB FEJLESZTÉSI IRÁNYAINAK KIVONATA I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS Mezőgazdaság •

A mezőgazdaság exportképességének növelése.

•

Integrált (termesztés, felvásárlás, tájtermesztési eljárások bevezetése.

•

Profitorientált, versenyképes mezőgazdaság kialakítása a kedvezőbb adottságú vidékeken (Csongrád és Békés megyékben, valamint Bács-Kiskun megye Duna menti sávjában).

•

Kedvezőtlen adottságú vidékeken csökkenő volumenű mezőgazdasági termelés mellett a családi, valamint a szociális alapú mezőgazdasági termelés támogatása.

magas

szintű

feldolgozás,

értékesítés)

Ipar •

Kis anyagszükségletű, szakképzett munkaerőt igénylő iparágak fejlesztése

•

mezőgazdasági mezőgazdasági-

•

élelmiszeripari gépgyártás;

•

biotechnológia;

•

talajműveléshez, betakarításhoz szükséges gépek fejlesztése és gyártása;

•

könnyűipar, textil- és textilruházati ipar.

•

kis és középüzemi méretű ipar fejlesztése

•

Békéscsaba-Gyula térségében vállalkozói zóna létesítése.

•

Innovációs központok kialakítása (Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Baja) fejlesztése.

•

Logisztikai központok kiépítése (Szeged, Kecskemét).

termékek,

élelmiszerek

feldolgozásához

szükséges

Idegenforgalom •

A termálturizmus, falusi, tanyai, valamint a „zöld-turizmus” fejlesztése (Kiskunsági NP, Alsó-Dunaszakasz, Alsó-Tisza területén).

•

A kulturális turizmus elemeinek erősítése.

II. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Egészségügy •

A rendelőintézeti ellátás (mennyiségi és minőségi) javítása (különösen Dél-Békés és Dél-Bács térségében).

• •

A járóbeteg-szakellátás területi kiegyenlítése. A szakorvosi ellátás elérhetőségének javítása.


A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. Közoktatás •

Oktatási férőhelyek számának növelése a Dél-Alföld déli határmenti övezeteiben.

•

A tömegoktatás színvonalának javítása.

Felsőoktatás •

Helyi és regionális főiskolai szövetségek támogatása.

•

A felsőoktatási intézmények innovációs centrumokkal történő egybehangolt fejlesztése

Szociálpolitika •

Az elvándorlás ütemének, a kedvezőtlen demográfiai viszonyok hatásainak csökkentése.

III. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Közlekedés •

Az M5 autópálya kiépítése az országhatárig.

•

Az M43 autópálya megépítése Szeged és az országhatár között.

•

A Budapest–Kelebia vasútvonal korszerűsítése.

•

A szegedi országos közforgalmú kikötő fejlesztése, kombinált fuvarozási terminál kiépítése.

•

Új Duna híd építése Szekszárd térségében és a hozzá kapcsolódó autóút kialakítása Szegedig.

Vízgazdálkodás •

Csatornázási és szennyvíztisztítómű-fejlesztések lakosegyenértéket meghaladó településeken.

•

A békéscsabai, hódmezővásárhelyi, kecskeméti és szegedi szennyvíztisztító telepek bővítése és továbbfejlesztése a kiemelt városok programja alapján.

•

Az ivóvíz minőségét javító fejlesztések.

•

Körösök árvízvédelmi műveinek fejlesztése.

•

Az élővíz-rendszer műveinek rekonstrukciója.

•

A Maros-hordalékkúp regionális jelentőségű ivóvízkészletének védelme

•

A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási helyzetének javítása, a vízhiány enyhítése, a hasznosítható vízkészlet biztosítása, megfigyelőrendszer kiépítése.

•

A Tisza és a Körös völgyi vízgazdálkodási létesítmények műszaki rekonstrukciója, vízhasznosítási fejlesztések.

megvalósítása

a

2000

Energiaellátás •

A nemzetközi kooperáció bővítése érdekében regionális energiahálózati fejlesztések (Szeged–Békéscsaba, és Szeged–országhatár közötti 400KV-os alaphálózat kiépítése).

•

A villamos főelosztó-hálózati rendszer fejlesztése és rekonstrukciója.

•

A geotermikus energia hasznosítása.

18


A BÁCS-KISKUN MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ PRIORITÁSAINAK VÁZLATA I. A FENNTARTHATÓ VIDÉKFEJLESZTÉS (KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TELEPÜLÉSI, TÁRSADALMI) FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA. •

Nemzeti parki, tájvédelmi, természetvédelmi területi és helyi értékek védelme, hatásterületükön az agrártermelés és az idegenforgalom tájkímélő módszereinek alkalmazása, támogatása.

•

A homokhátság vízvisszatartásának, vízpótlásának megoldása, ökológiai és ökonómiai alapú fejlesztése.

•

A Duna-Tisza köze erdősítése (figyelembe véve a természeti és a változó (agrár) gazdasági érdekeket, valamint a környezetvédelmi és társadalmi szükségleteket).

•

Talaj- és vízvédelem fokozása.

•

A tájtermesztés és biogazdálkodás elterjesztése.

•

A települési külterületek fokozott védelme (az alföldi táj arculatának védelme és rekonstrukciója).

•

Zöldfolyosó-rendszer kialakítása (a biodiverzitás megőrzése, védelme, természetes élőhelyek összekapcsolása).

•

A falusi, tanyai, pusztai, vízi, kisvasúti és az ökoturizmus fejlesztése.

•

Szennyvízhálózat-fejlesztés és a szennyvízkezelési problémák megoldása.

II. KOMPLEX GAZDASÁGFEJLESZTÉS ALKALMAZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KORSZERŰ VERTIKUMÚ MEZŐ- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁGRA, VALAMINT ÚJ, VERSENYKÉPES, TUDÁSALAPÚ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ ÁGAZATOK BEFOGADÁSÁRA

•

Kis- és közepes méretű vállalkozások kiemelt támogatása.

•

A megye gazdaságának diverzifikálása, ipari fejlesztési programok támogatása (beszállítói-alvállalkozói iparágak fejlesztése).

•

Integrált és alternatív mezőgazdasági termelés (extenzív, intenzív, szociális típusú, biotermelés-centrikus, tájkímélő) magas színvonalú feldolgozással és más kiegészítő tevékenységgel (kézműipar, szolgáltatások).

•

Gazdasági és vállalkozói övezetek kialakítása és fejlesztése.

•

Szállítási-fuvarozási, raktározási, csomagolási, technológiai-transzfer, kereskedelmi tevékenységek fejlesztése.

•

Szociális alapú gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés ágazati koordinációval.

•

Idegenforgalom fejlesztése.

•

A vállalkozói kultúra fejlesztése.

III. A MEGYE ÉS VÁROSAI TRANZIT SZEREPKÖRÉNEK FEJLESZTÉSE, A PERIFÉRIKUS HELYZET FELSZÁMOLÁSA •

A fontos közutak és vasútvonalak (különösen az M5-ös autópálya, valamit a Budapest-Kelebia vasúti fővonal) hidak, elkerülőutak, vízi közlekedés fejlesztése, városi elkerülőutak megépítése. © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998.

• • • •

A bajai kikötő és logisztikai központ fejlesztése. Határátkelő-fejlesztés. Kombinált szállítási formák fejlesztése. Kommunikációs-információs rendszerek központjainak kiépítése.

IV. A SAJÁTOS TÖRTÉNELMI-TÁJI HAGYOMÁNYOKBÓL KÖVETKEZŐEN, FÜRTSZERŰEN ÖSSZEKAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ALKALMAZÁSA •

Települési kapcsolatok javítása.

•

Területfejlesztő-menedzser irodák létrehozása, információs rendszereik kiépítése, összekapcsolása.

•

Az alapellátás és infrastruktúra kiépítettségének területi kiegyenlítése (az intézményrendszer továbbfejlesztése).

•

A kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok megyei összehangolása.

V. A MEGYEI, TÉRSÉGI, HELYI IDENTITÁS FEJLESZTÉSE, PROFESSZIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI EGZÜTTMŰKÖDÉSI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER KIÉPÍTÉSE A TERÜLETI-GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSÉVEL.

•

Területi-gazdasági-társadalmi-politikai kohézió erősítése a helyi önkormányzatok és kistérségi szervezetek, illetve a megye között, partneri viszony kiépítése.

•

Új oktatási, fejlesztése.

•

A nemzetiségi és a kulturális együttműködések kiszélesítése.

•

A természeti és kulturális értékekhez egyaránt kötődő idegenforgalom fejlesztése.

képzési-tanácsadási

lehetőségek javak

és

megőrzése,

a

lokális bővítése,

kommunikáció határon

TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMOK A Duna–Tisza köze komplex környezet- és tájvédelmi fejlesztési programja •

A Homokhátság vízgazdálkodása

•

Tájrekonstrukció és tájvédelem

•

A Duna–Tisza köze erdősítése

•

Zöld-folyosórendszer létesítése

•

Szennyvízhálózat-fejlesztés és kezelés

•

Térségi szervezésű hulladékgazdálkodás

A megye sokoldalú gazdaságfejlesztési modernizációs programja •

Az agrárium átalakítása és korszerűsítése

•

Kis- és középvállalkozások támogatása

•

Ipari parkok, vállalkozási övezetek

•

A tercier és quaterner ágazatok fejlesztése

•

Az idegenforgalom fejlesztése

•

A minőségbiztosítási rendszerek adaptációja

20


túli

Tervelőzmények

Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció

A megyét érintő, transzeurópai jelentőségű közlekedési tengelyek és létesítményeik fejlesztésének, létesítésének programja •

Közúthálózat-fejlesztés és -korszerűsítés

•

Kerékpárút-hálózat kiépítése

•

Vasútfejlesztés és hálózatkorszerűsítés

•

Folyami hajózás-fejlesztés, kikötőépítés

•

Logisztikai központok fejlesztése

•

A közlekedés externált hatásainak kihasználása és kiszolgálása

•

Modern információs és kommunikációs rendszerek fejlesztése

A megye társadalmának komplex megújítási programja •

Oktatás korszerűsítése, fejlesztése

•

Szak- és átképzések

•

Felsőoktatási és kutatás-fejlesztési integráció

•

Társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése

•

Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése

•

A nemzetiségi hagyományok és kapcsolatok erősítése, a kultúra, a művészetek ápolása

•

Közbiztonság javítása

•

Területfejlesztési menedzser intézmény-rendszer kiépítése

•

Civil társadalom együttműködése

A megye átfogó településhálózat-fejlesztési programja •

Tanyás települések és térségek fejlesztése

•

Város-falu együttműködés

•

Elmaradott települések felzárkóztatása

•

Településrendezési tervek felújítása

A megye regionális integrációs programja •

Európai integrációt elősegítő partnerség

•

Az országhatár menti övezet fejlesztése

•

A megye és térségei integrációja

•

Imázsteremtés és területi marketing


21

A BÉKÉS MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ PRIORITÁSAI ÉS PROGRAMJAINAK VÁZLATOS KIVONATA I. VERSENYKÉPES GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA •

Integrált élelmiszergazdaság fejlesztése

(az élelmiszer-feldolgozók és nyersanyagtermelők integrációs önszerveződésének sürgős megvalósítása, kiskereskedelmi egységek közötti koordináció elősegítése, termékpályás szövetkezés, munkaigényes kertészeti ágazatok fejlesztése, magas színvonalú öntözéses termelés, családi gazdaságok tevékenységének diverzifikálása, többfunkciós agrárvállalkozások kialakítása, kis- és középvállalkozások létesítése a helyi mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozása céljából, EU-konform intézményrendszer, élőtáj megőrzése). •

A vállalkozások fejlődéséhez szükséges intézményi-szervezeti feltételek javítása

(kis és közepes vállalkozások támogatása, vállalkozási övezet kialakítása, ipari park létrehozása, inkubátorházak kialakítása, logisztikai központ kiépítése, regionális agrármarketing centrum létrehozása, közraktározás, gépkörök szervezése, értékesítő és beszerző szövetkezetek alakítása, nagybani piac megvalósítása). •

Technológiai-műszaki innováció fejlesztése

(élelmiszergazdasághoz kapcsolódó K+F tevékenység fejlesztése, a meglévő vállalati egységek támogatása, agrárszakoktatás korszerűsítése, oktató- és kutatóhelyek szorosabb együttműködése, új vállalati kutatóhelyek létrehozásának ösztönzése, know-how transzferközpont létesítése). •

Pénzügyi-üzleti szolgáltatások fejlesztése

(kockázati tőkebefektetés alapjainak növelése, a külföldi tőke megyei megtelepedésének ösztönzése, banki szolgáltatások kiterjesztése, színvonalának javítása, az információáramlás feltételeinek javítása).

II. A KÖZLEKEDÉSI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS-INFORMATIKAI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE

•

A modern telekommunikációs hálózatok integrált fejlesztése, a hozzáférési lehetőségek biztosítása

(megyei szintű integrált adatátviteli rendszer, széles körű társadalmi fogadókészség kialakítása, hozzáférési lehetőség biztosítása). •

A megye országos és nemzetközi közlekedési kapcsolatainak erősítése, a főközlekedési hálózatok fejlesztése

(DAP, vagy S9-es, S44-es utakhoz, az országos és nemzetközi főirányokba való integrálódás: 120-as fővonal, Nagyvárad–Szabadka vasútvonal, Körösök vízi útja). •

A megyei és megyén kívüli vonzásközpontok elérhetőségének javítása, a települések közötti közlekedési összeköttetések fejlesztése

(új összekötő utak építése, a mellékúthálózat szerkezeti megszüntetése, a rossz műszaki állapotú hidak átépítése). •

hiányosságainak

Határátkelőhelyek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények kiépítése és fejlesztése © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

Tervelőzmények

Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció

(új közúti és vasúti határátkelők nyitása, a kombinált fuvarozás létesítményeinek kialakítása, vámszabadterületek, vámraktárak létesítésének vizsgálata). •

A békéscsabai repülőtér kiépítése, regionális szerepkörű hasznosítása.

III. A HUMÁN ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE •

Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel

(szakképző intézmények és gazdasági szereplők közti együttműködés erősítése, postsecondary képzés kiterjesztése, kisvárosi szakképzési bázisok fejlesztése). •

A munkaerő-piaci át- és továbbképzési rendszer erősítése, a képzettségi színvonal emelése

(munkavállalóknak munkáltatóknak nyújtott képzés, önképzés). •

A felsőoktatási rendszer fejlesztése

(a Körös Főiskola létrehozása). •

Összehangolt, hatékony szerkezetváltás

aktív

foglalkoztatáspolitika

kidolgozása

gazdasági

(kis- és középvállalatok erősítése, közmunka-programok, kihelyezett felzárkóztató képzések, komplex átképzési-foglalkoztatási programok). •

A szociális és egészségügyi szolgáltatások területi alaphálózatának fejlesztése

(a hátrányos helyzetű területeken humán szolgáltatások kiemelt fejlesztése, családsegítés, idősellátás, házi gondozás, házi betegellátás, rehabilitáció fokozott támogatása, egészségügyi alapellátás műszerezettségének javítása).

IV. KÖRNYEZETFEJLESZTÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS •

Vízbázisvédelem

(Maros-hordalékkúp, ivóvízbázisok védelme, települések szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása, termálvíz, és hévíz kitermelésének gazdasági és környezetvédelmi szabályozása). •

Talajvédelem

(termőképesség megőrzése, területhasznosítás módjainak optimalizálása, talajdegradáció megfékezése, meliorációs beavatkozások, talajkímélő öntözési technológiák). •

Településkörnyezet-fejlesztés

(hulladékszegény technológiák, szelektív és kistérségi szintű hulladékgyűjtés és hasznosítás, közlekedésszervezés, -technológia, korszerű fűtésszerkezet támogatása, épített környezet védelme). •

Árvíz és belvízvédelem

(a gátrendszerek vizsgálata, fejlesztése, szükségtározók kialakítása, szivattyútelepek létrehozása, belvízelvezető művek fejlesztése, holtág-rehabilitáció). •

Természetvédelem

(morotva típusú holtmedrek, kunhalmok, Körös-Maros Nemzeti Park). © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

23


V. A MEGYE BELSŐ KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSRE ÉPÜLŐ TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS •

Elmélyülő munkamegosztáson, koordináción alapuló városhálózat-fejlesztés

(közép-békési városrégió, innovációs tengelyek, dinamikus központok koordinált fejlesztése). •

A falusi települések együttműködésén alapuló vidékfejlesztés

(Észak-, Északkelet- és Dél-Békésben az elmaradottság felszámolása és a vidékfejlesztésrben területileg differenciált elvek és eszközök alkalmazása). •

A kistérségi szintű területfejlesztés menedzsmentjének és intézményrendszerének fejlesztése

(gazdasági szereplők, civil szervezetek kistérségi szerveződésekbe való bevonása, közösségfejlesztés, megyehatáron átnyúló szerveződések, programok támogatása, területfejlesztési irodák nyitása, kistérségi információs rendszer kiépítése, monitoring, tervezés, marketing).

VI. A MEGYE KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK FEJLESZTÉSE, A REGIONÁLIS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE

•

Békés megye külkapcsolatainak fejlesztése

(EU-csatlakozásra felkészítés, a külkapcsolatokban a gazdasági orientáció erősítése, Phare CBC lehetőségeinek kihasználása, Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió, határmenti együttműködések). •

Régióépítés

(a Dél-Alföldi Régióról lásd: szöveges elemzés). •

A megye imázsának javítása

(megyei identitást erősítő programok támogatása, marketingstratégia kidolgozása, külső kapcsolatok fejlesztése, megyei sajtóiroda létrehozása). •

Az idegenforgalom fejlesztése

(„több lábon állás”, „kapcsolt” kínálatok, kapcsolódás a szomszédos megyék idegenforgalmi központjaihoz, idegenforgalmi marketing, adatbank).

24


A CSONGRÁD MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ PRIORITÁSAI ÉS PROGRAMJAINAK VÁZLATOS KIVONATA I. A MEGYE GAZDASÁGI SZERKEZETÉNEK MEGÚJÍTÁSA •

A szolgáltatások kiemelt fejlesztése

(a koncentrált térszerkezet oldása, a pénzügyi, jogi és piaci információk hozzáférhetőségének javítása, ipari parkok kialakítása, Szeged nemzetközi üzleti információs és szolgáltató szerepének erősítése, nemzetközi vásárok, rendezvények körének kiterjesztése, minőségbiztosítás, -ellenőrzés, mezőgazdasági termékfelvásárlás, információs hálózat, megyei biztosítási és hitelintézet, regionális kihatású kereskedelmi beruházásoknál kistérségi egyeztető fórumok, elérhetőség javítása). •

A versenyképes ipari vállalkozások létrehozásának ösztönzése

erősítése,

új

ipari

termelőbázisok

(innovációs folyamat gyorsítása, másodlagos privatizáció, zöldmezős beruházások, ipari parkok, azok belső versenyének tompítása, a Makói Vállalkozói Övezet kiterjesztése, minőségi rendszerek terjesztése, beszállítói programba kapcsolódás, műszaki felsőoktatás megteremtése). •

Az élelmiszergazdaság fejlesztése, az integráció (mezőgazdasági termelés, feldolgozás értékesítés) elősegítése

(termékpályás szövetkezetek hálózatának, kis- és középvállalkozások létrehozásának támogatása, piaci igényekhez alkalmazkodó élelmiszergazdasági struktúra, belterjes irányú fejlődés ösztönzése, családi gazdaságok tevékenységének diverzifikálása, termelőnél történő post-harvest tevékenység, termelői érdekközösségekre épülő értékesítés támogatása). •

A vállalati struktúra arányosabbá tétele, a kis- és középvállalkozások erősítése

(inkubátorházak kialakítása, beszállítói, alvállalkozói középvállalkozások differenciált támogatása, hitelhez minőségbiztosítási-rendszer szerepe). •

szerepű kisés jutás elősegítése,

A K+F szektor fejlesztése és az innováció-transzfer feltételeinek javítása

(felhasználók és kutatók, fejlesztők közti információcsere, a megyén belüli hasznosítás fokozása, a műszaki fejlesztések humán erőforrásainak biztosítása).

II. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÉLÉNKÍTÉSE: A TŐKE-, ÁRU-, SZEMÉLY-, ÉS INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA. •

Külgazdasági kapcsolatok erősítése

(határátkelőhely-fejlesztés, határon túlnyúló kapcsolatok támogatása, a vállalkozói övezet kiterjesztése, Szeged regionális szerepkörének erősítése, logisztikai központ létesítése, vállalkozók nyelvismeretének fejlesztése, külkapcsolataik segítése adatbázisokkal). •

Összehangolt, aktív marketing politika


A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. (gazdasági telephely-kataszter, üzleti kalauz elkészítése, integrált minőségbiztosítási rendszer, a megye arculatának formálása, kistérségi információs rendszer kiépítése, helyi identitás, média szerepe). •

A turizmus fejlesztése

(öko-, vízi turizmus, gyógy-, termálvízi adottságok jobb kihasználása, falusi, vadászturizmus, történelmi városokban konferenciaturizmus, Bugac–Csongrád– Ópusztaszer térségi együttműködés). •

A közlekedési törzshálózatok fejlesztése, a nemzetközi összeköttetések javítása

(M5-ös autópálya, DAP vagy S9–S47, 430. sz. főút, másodrendű főúttá fejlesztések, elkerülő szakaszok, határátkelő-fejlesztés, Cegléd–Szeged, Nagyvárad–Fiume vasútvonal fejlesztése, közvetlen romániai vasúti összeköttetés megteremtése, transzverzálisok, új Tisza-híd, vízi szállítás, légi közlekedés igényének felmérése). •

A szállítási és logisztikai szerepkörök erősítése

(kiskundorozsmai rendező pályaudvar kialakítása, RO-LA terminál továbbfejlesztése, a szegedi logisztikai központ fejlesztése, kapcsolódó infrastrukturális elemek összehangolt fejlesztése, marketing). •

Információs technológiák társadalmasítása

(mikrohullámú telefonhálózat külterületen, a hálózat digitalizálása, intézmények ISDNvonalakkal való felszerelése, kábeltelevíziós hálózatok kiterjesztése, térségi szintű elektronikus média és informatikai hálózatok, teleház- telefalu- programok, intelligens város projektek, távolsági munkavégzési mintaprojektek). •

Az energiaellátás fejlesztése

(Békéscsaba–Szeged 400 KV-os távvezeték megépítése, szekunder erőmű építése Algyőn, gázhálózat kiépítése, PB-gáz-ellátás, tanyavillamosítás, stratégiai szénhidrogén-készletek tárolókapacitásának kiépítése, alternatív energiaforrások).

III. DIFFERENCIÁLT ÉS ÖSSZEHANGOLT EMBERIERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS: A HUMÁN TŐKE STRATÉGIAI ELEMEINEK FEJLESZTÉSE, A LESZAKADÓ TÁRSADALMI CSOPORTOK HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA

•

Regionális oktatási, egészségügyi és kulturális szerepkörök erősítése

(a szegedi felsőoktatás képzési szerkezetének megújítása, együttműködés a dél-alföldi intézményekkel, egyetemi integráció, diplomás fiatalok vonzása, regionális egészségügyi ellátó rendszerek és funkciók fejlesztése, térségfejlesztő hatás erősítése). •

A térségi centrumok középfokú ellátó intézményeinek, funkcióinak fejlesztése

(a középfokú oktatási rendszer területi struktúrájának és szakmai szerkezetének megyei szintű összehangolása, a fekvő- és járó-beteg ellátásban a rendszer belső szerkezetének fejlesztése, összehangoltságának biztosítása, területi ellátás kiegyenlítése). •

26

Az alapellátás települési rendszereinek stabilizálása


Tervelőzmények

Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepció

(a megelőzés, az egészséges életmód kiemelt szerepe, korszerű ellátási-gondozási módszerek, műszerezettség, hátrányos helyzetű területeken közmunka programok, komplex szociálpolitika, külterületen alapellátáshoz jutás javítása). •

A foglalkoztatási esélyek javítása, az aktív foglalkoztatáspolitika és a képzésiátképzési-továbbképzési rendszer fejlesztésével

(szakképző intézmények és gazdasági szereplők közti együttműködés, post-secondary képzés kiterjesztése, a felnőttoktatási, továbbképzési, átképzési rendszer területi elhelyezkedésének, működésének korszerűsítése, a gazdasági szerkezetváltást szolgáló és a munkaerő-piaci források felhasználásának koordinálása).

IV. A TÉRSÉGI KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE, RÉGIÓÉPÍTÉS •

A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiós együttműködés erősítése

(kezdeményező szerep a régióépítésben, helyzetértékelés, PR-tevékenység, tervdokumentumok egyeztetése, Szeged „kapuvárossá” fejlesztése, közlekedésfejlesztés, országhatár menti kistérségek határon átnyúló kapcsolatának támogatása). •

A Dél-Alföldi Régió megszilárdítása tudatos megyei szerepvállalással

(lásd a szöveges elemzésben). •

A kistérségi együttműködések fejlesztése, társadalmasítása

(falvak, városok közti termelési kooperációk, vállalkozási hálózatok kialakítása, hiányzó kistérségi területfejlesztési programok elkészítése, több falu összefogásában indított programok támogatása, az önkormányzati térségfejlesztő társulások tevékenységének társadalmasítása). •

A helyi, kistérségi és megyei jelentőségű közlekedési összeköttetések fejlesztése

(alsóbbrendű úthálózat állapotának javítása, összekötő útszakaszok kiépítése, önkormányzati kezelésű úthálózat üzemeltetéséhez szükséges feltételek megteremtése, vasúti mellékvonalak kínálta szállítási lehetőségek megőrzése, új kishatárforgalmi határátkelők kiépítése, autóbuszközlekedés minőségi paramétereinek emelése, kerékpáros közlekedés differenciált fejlesztése). •

A tanyás térségek speciális problémáinak kezelése

(falu/tanya gondnoki hálózat, tanyai érdekképviseletek szerepe a szociális, infrastrukturális alapellátás fejlesztésében, egészségügyi, infrastrukturális, építészeti problémák kezelése).

V. EGÉSZSÉGES EMBERI KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA •

Vízgazdálkodás

(területileg differenciált árvízvédelem, belvízvédelem: Kurca-meder, Homokhátság belvízöblözetei, Kútvölgyi-kakasszéki főcsatorna rekonstrukciója stb.; jobb minőségű víz szolgáltatása: vízvisszatartás, tározás, holtág-rehabilitáció, hévíz-visszasajtolás, homokhátsági vízpótlás). •

Az EU-ajánlásokat figyelembe vevő területhasználat és talajvédelem

(termőföldek megóvása, a tanyák körüli területhasználat szabályozása, a nagyobb városok településperemi zónáiban a tulajdoni/környezeti konfliktusok oldása, erdők, © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

27

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. erdősávok, fasorok kiterjesztése, telepítése, a megyei területrendezési tervvel összhangban lévő területhasználati szabályozás). •

Az ökológiai hálózat fejlesztése és a természeti értékek védelme

(Tisza–Maros ökológiai folyosó fejlesztése, Maros-ártér országos védettsége, természeti területek, értékek védelme, természetközeli területek számbavétele, konfliktusmentes öko-turisztikai hasznosításuk előkészítése). •

Integrált környezetkímélő infrastruktúrák fejlesztése

(vezetékes-, PB-gáz-ellátás kiterjesztése, geotermikus energia üzemszerű hasznosítása, napenergia-hasznosításra műszaki keretek fejlesztése, szilárdhulladékgyűjtés, újrahasznosítás regionális összefogással, Dél-alföldi Regionális Hulladékhasznosítási Társaság létrehozása, a szennyvízelvezetés, -tisztítás területileg differenciált fejlesztése, tisztított szennyvizek hasznosítása, környezeti monitoring rendszer kifejlesztése és működtetése). •

Az épített környezet fejlesztése és védelme

(tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzése, műemlékek megóvása és felújítása, lakótelep-rekonstrukciók).

28


AZ „EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN” CÍMŰ PÁLYÁZAT FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS PROGRAMJAI A Dél-Alföldi Regionális Egészségügy-fejlesztési Konzorcium (DAREK) 1998-ban a Világbank felhívására pályázatot készített „Egészségügyi Szolgáltatások Modernizációs Programja a Dél-Alföldi Régióban” címmel, melynek rövidített változatát a DAREK nyilvánosságra hozta. A pályázat a Dél-Alföld részének tekinti egészségügyi szempontból Jász-Nagykun-Szolnok megyét is. A szükségletekre alapozott fejlesztési javaslatok az egészségügyi szolgáltatások restrukturálási tervében és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásfejlesztési programokban fogalmazódnak meg. Az egészségügyi szolgáltatások restrukturálási terve a szükségletekhez és igényekhez igazodik A fejlesztések alapvető célja, hogy középtávon • jelentős és mérhető javulást érjenek el a régió lakosságának egészségi állapotában, • hatékonyabbá tegyék az egészségügyben korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokat. A fejlesztési program jövőképében elérni kívánt cél • az egészségi állapot növelése érdekében a többoldalú együttműködés az egészségügyi és egészségügyön kívüli szervezetek, illetve az állami és nem állami intézmények között, • a lakosság egészségkultúrájának, egészségügyi érdeklődésének növekedése, • az egészségügyi modernizáció, az intézkedések összhangja a nemzetközi tendenciákkal és standardokkal, • a megelőzés előtérbe kerülése, az alapellátás erősödése és kiterjedése, a kórházak méretének csökkenése, komplexitásának növekedése, • a szakellátás és az alapellátás viszonyának átalakulása, az ápolási idő csökkenése, az egynapos ellátási formák elterjedése, a járóbeteg-ellátási formák térnyerése, a járóbeteg-forgalom növekedése, a szakambulanciák volumenének és komplexitásának növekedése • az időseket, krónikus betegeket, fogyatékosokat, mentális és terminális betegeket ápoló közösségi alapú ellátási egységek számának növekedése, az aktív kórházi ágyak tehermentesítése, szaktudásának, kreativitásának, • az egészségügyi dolgozók alkalmazkodóképességének fejlődése. A jövőképben megfogalmazott általános mutatórendszere is rendelkezésre áll.

célok

mérésére

a

konkrét

célok

A célok alapján az egészségügy fejlesztésekor prioritást élvez • az élettartam meghosszabbítása, a morbiditás és a korai halálozás csökkentése, • a krónikus betegségben szenvedők és rokkantak életminőségének javítása, • a régióban lakosságának egészségi állapotában mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése, © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. •

az egészségügyi erőforrások optimális kihasználása, hatékonyságuk növelése, az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása.

A prioritásoknak két csoportja különíthető el: az általános egészségjavulást eredményező prioritások és az egészségügyi szolgáltatások modernizációjának prioritásai. Az általános egészségjavulást eredményező prioritások közül kiemelhető • az együttműködés megteremtése a különböző szervezetek és intézmények között, • a regionális integrált egészségvédelmi stratégia kidolgozása, • a gyermekek és fiatalok egészségének javítása, a csecsemőhalandóság csökkentése, a fiatalkorúak szexuális és családtervezési felvilágosítása, • az elkerülhető és megelőzhető halálesetek számának csökkentése, • programok kidolgozása a leggyakoribb halálokok okozta halálesetek számának csökkentésére (szív- érrendszeri betegségek, daganatok, erőszakos halálokok) • a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mentális betegségek folyamatos gondozása. Az egészségügyi szolgáltatások modernizációjának prioritásai közül kiemelhető • a hatékonyabb forrásfelhasználás, • az egészségvédelemre és a kommunikációs tevékenységekre fordított összegek növelése • az alapellátásra és a közösségi alapú ellátásra fordított összegek növelése, • az egyenlőbb esélyek biztosítása az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségében (tanyás települések, rossz szociális helyzetűek) • a kórházi ágyak központi szerepének csökkentése a párhuzamosságok kiküszöbölésével, a az alapellátás szerepének erősítésével és a járóbetegellátással való integrációjával, továbbá ambuláns és az egynapos ellátási formák, továbbá a közösségi alapú ellátási formák kiterjesztésével, • a regionális szintű informatikai fejlesztés, és • a minőségbiztosítás regionális szintű fejlesztése. A stratégia megvalósításához szükséges modernizációs cselekvési programok: •

Egészségvédelem és népegészségtan: Az egészségvédő stratégia koncentrálása a legfontosabb területeken (kövérség, egészséges táplálkozás, testmozgás, alkoholfogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás, családtervezés), epidemiológiával, népegészségtannal, egészségügyi tervezéssel, egészségvédelemmel, egészségügyi közgazdaságtannal foglalkozó szakemberek számának növelése, folyamatos életmódfelmérések készítése, a média bevonása az egészségvédelembe.

•

Prevenció: Az elsődleges prevenció a betegségek közvetlen megelőzését jelenti, melynek szükséges fejlesztése. A prevenciós rendszerek zömének az alapellátásra kell épülni. Az elsődleges prevenciónak a méhnyakrákra, az emlőrákra, a vastagbélrákra, az öngyilkosságra, a koraszülésre, a szájüregi és bőrrákokra, a magas vérnyomásra és a szív- érrendszeri betegségekre kell koncentrálnia a szűrővizsgálatok kiterjesztésével.

•

Az elsődleges ellátás fejlesztése: Az elsődleges ellátás fejlesztésének tengelyében a háziorvosok szerepének növelése áll. A legfőbb eszköz a csoportpraxisok (7 csoportpraxis) létrehozása, melynek négy modellértékű típusa alakítható ki: a

30


Tervelőzmények

DAREK-program

nagyvárosi, a kisvárosi, az egyetemi és a rurális/tanyás települési. A csoportpraxisokban úgynevezett computerizált menedzsmentet kell bevezetni, melynek előfeltétele a csoportpraxisok informatikai rendszerének csatlakoztatása a kórházi informatikai rendszerekhez, illetve a háziorvosok és egyéb egészségügyi szakdolgozók továbbképzése (csapatépítés, praxis-menedzsment, informatika, minőségbiztosítása, idő-menedzsment). •

A gyógyító ellátás fejlesztése: A járóbeteg szakellátásban Csongrád városban a járóbeteg ellátás integrálása a csoportpraxishoz, Szegeden a félnapos ellátás megvalósítása idős és terminális betegeknél. A sürgősségi ellátásban a rohamkocsik személyzetének továbbképzése és a szív-érrendszeri esetek mentésénél használatos felszerelés javítása, illetve a egy kórházban modellértékű sürgősségi betegfelvételi osztály létrehozása. A fekvőbeteg-ellátásban a kórházszervezés és menedzsment fejlesztése szükséges. Ennek keretében úgynevezett Egynapos Ellátási Egységeket kell létrehozni, fejleszteni kell a kórház személyzetének finanszírozási, menedzsmenttel kapcsolatos, üzleti és pénzügyi tervezési, minőségügyi és humánpolitikai ismereteit, készségeit, továbbá a kórházak informatikai rendszerét. A diagnosztikai szolgáltatások területén a szolgáltatások racionalizálása és koncentrálása, úgynevezett integrált laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatás (ILAD) létrehozása Szegeden. Informatikai kapcsolat megteremtése az ILAD és a családorvosok között. A progresszív (harmadlagos) betegellátást megvalósító központok létrehozása, a betegutak optimalizálása. A rehabilitáció koncentrálása a mentális egészségügy, a szív-érrendszeri és daganatos betegségek területén, illetve együttműködés kialakítása a katolikus egyházzal.

•

Szociális és gazdasági beavatkozások: A felügyelet nélküli és felügyelet melletti bentlakásos intézmények integrálása, a háziorvosi csoportpraxishoz való illesztése. Együttműködés más regionális szervezetekkel.

A szolgáltatásfejlesztési programok a célokhoz, a stratégiához és a cselekvési programokhoz igazodnak •

Kórházi ellátás kiváltása: A romló egészségi állapot, az egyre költségesebbé váló kórházi ellátás és az elmúlt évtizedekben túlfejlesztett fekvőbeteg ellátási kapacitás teszi szükségessé. Lényege, hogy a jelenlegi kapacitások átszervezésével bővüljön az alapellátás feladatköre, javuljon a minősége, amely tehermentesíti a fekvőbetegellátást. Első lépése a csoportpraxisok szervezése, a csoportpraxisok teamépítése, az informatikai fejlesztés. Erre épül a kórházban eltöltött idő csökkentése, mely Egynapos Ellátási Egységek létrehozásával, az alternatív ápolási formák (házi hospice ellátás, fekvőbeteg ápolási intézmények, ápolási osztályok, félnapos ellátás) és az otthoni betegápolás megszervezésével és regionális lefedettségével valósul meg.

•

Fekvőbeteg szolgáltatások minőségének és hatékonyságának regionális fejlesztése: Az egészségügyi szolgáltatások hatékonyság növekedésének legnagyobb gátja a menedzsmentben a vezetői ismeretek és készségek szintjének elmaradása a kívánatostól, hiányos a finanszírozás, nem megfelelő az allokáció, hiányos a munkaszervezés. Ennek megváltoztatására költségtudatos gazdálkodási szemléletre, kontrolling rendszerre, minőségbiztosításra, vezetőképzésre,


31

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. informatikai fejlesztésre, a kommunikáció javítására, a diagnosztika integrálására és innovációs központ létrehozására van szükség. •

Mentális egészségügy regionális menedzsmentje: A régió legfőbb mentális kérdései az öngyilkosságok, az alkoholizmus és a kábítószer-használat. A jelenlegi intézményrendszer a problémák kezelésére nem alkalmas, ezért annak átalakítása szükséges. Egységes rendszert kell kiépíteni az öngyilkossági és egyéb krízisállapotok ellátásra nagy elérhetőséggel és hozzáférhetőséggel. Javítani kell a pszichiátriai és alkohológiai ellátás elérhetőségét és felszereltségét. Az ellátás lehető legnagyobb részét át kell csoportosítani a kórházi kezelést kiváltó átmeneti intézményekbe a kórházi osztályokról.

•

Anya-, magzat- és gyermekvédelem regionális menedzsmentje a prevenció, a megelőzés fokozásával valósítható meg. A védőnőket be kell vonni az egészségnevelési programokba, regionális genetikai vizsgálatokat kell szervezni, a védőnők bevonásával a koraszülés tüneteik korábban szükséges észlelni. Szükség van Regionális Korai Fejlesztési Központ kiépítésére, továbbá a gyermekgyógyászok szakképzettségének növelésére.

•

Szív- és agyi keringési megbetegedések regionális menedzsmentje: Cél a lakosság átlagéletkorának növelése, a szív- érrendszeri betegségek okozta halálozás csökkentése különösen a 65 év alatti korosztályon belül. Ez a lakosság koleszterin szintjének és magas vérnyomás betegség előfordulásának csökkentésével, továbbá szívinfarktusos betegek időbeni ellátásával, a szívinfarktust átélt betegek rehabilitációjának növelésével valósítható meg. Ennek eszköze a rizikófaktorok csökkentése, a kialakult betegségek korai kivizsgálása és kezelése, illetve az érrendszeri betegek korai és sürgősségi ellátása.

•

Daganatos megbetegedések regionális menedzsmentje: A daganatos halálozás kiemelkedően magas a fejlett országokhoz képest, még azoknál a betegségeknél is, amelyek jó hatékonysággal szűrhetők és kezelhetők (méhnyak, emlő, bőr, szájnyálkahártya daganatok). Ennek megváltoztatásához szükséges a betegség korai stádiumában kiszűrtek számának növelése, a szűrés kiterjesztése a régió egészére, a szűréshez való hozzáférhetőség biztosítása, költséghatékony és betegbarát terápiás eljárások alkalmazása, daganat-epidemiológiai adatbázisok létrehozása.

32


KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK ÉS PROGRAMOK ELEMZÉSE A DÉL-ALFÖLDÖN A KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK TEMATIKÁJA ÉS TARTALMA A dél-alföldi kistérségek közül 19 kistérség fejlesztési koncepciója került áttekintésre. A vizsgált kistérségi koncepciók mindegyike különböző szerkezeti összeállításban, továbbá szükségszerűen különböző arányokban és mélységben foglalkozik az adott kistérség földrajzi fekvésével, az ebből adódó helyzeti energiákkal, erősségekkel és gyengeségekkel, számba veszi a tágabb környezettel való kooperáció lehetőségeit és korlátait. Továbbá foglalkozik a természeti erőforrásokkal és – ezzel szoros összefüggésben – górcső alá veszi a környezet állapotát. Minden esetben bemutatásra kerül az adott kisrégió gazdaságának helyzete, a kitűzött céloknak megfelelő mélységben és részletességgel tárgyalva annak jellegzetességeit, kitérve a fejlesztési lehetőségekre is. A gazdaság, a reálfolyamatok elemzése során kiemelten is megjelenik az anyagokban az agrárium és az ahhoz kapcsolódó feldolgozóipar állapota, fejleszthetősége, társadalmi kapcsolódásai, különös tekintettel a mezőgazdaságnak a vidékfejlesztésben játszott szerepére. A tervezők szinte valamennyi kistérségnél perspektivikus, fejleszthető gazdasági ágnak ítélik az idegenforgalmat. Különösen a Bács-Kiskun megyei kistérségi anyagokban jelenik meg hangsúlyosan is a turizmus helyzetének, lehetőségeinek összefoglalása és a fejlesztés irányainak fölvázolása. A fejlesztési koncepciók kivétel nélkül feltérképezik a kistérségi humán erőforrásokat. Az anyagok ezt tárgyaló fejezetei – a megfigyelhető tér- és időbeli folyamatok bemutatásával – képet adnak a térségben élő népességről, a fontosabb szociális problémákról, a települések helyi társadalmáról. A koncepciók ezen fejezeteiben szinte refrénszerűen visszatérő kulcsszavakként jelenik meg, hogy a szóban forgó kistérség népességmegtartó képessége alacsony, a települések népességszáma csökken, s ezzel összefüggésben megindult az "aprófalvasodás" folyamata, továbbá elöregedési tendenciák vannak kibontakozóban, a lakosság képzettségi színvonala alacsony, magas a munkanélküliség, s ennek folyományaként nem kívánt társadalmi devianciák (a tartós munkanélküli státusz mentális elfogadása, lumpenesedés, alkoholizmus, bűnözés) vannak kibontakozóban, erősödőben. Nagy hangsúllyal jelenik meg a tervdokumentumokban a közlekedés, az elérhetőség, a forgalmi helyzet, a településszerkezet, a kialakult térségen belüli és kívüli térkapcsolati rendszer, továbbá a területrendezési terv főbb elemeinek bemutatása. Végül általában egy rövid, veretes összefoglalóban megfogalmazódnak a fejlesztés alaptényezői és a lehetséges kitörési irányok, a kistérségi területfejlesztési koncepció regionális és megyei kapcsolódásai, a fejlesztés stratégiai céljai, valamint a fejlesztési prioritások.

A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉS STRATÉGIAI CÉLJAI A kistérségek fejlesztési javaslataiban többnyire az alábbi stratégiai célcsoportok jelennek meg:


A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. a) Az életkörülmények javítása, a kedvezőtlen népesedési folyamatok megállítása, a társadalmi megújuló képesség biztosítása. b) A gazdasági elmaradottság fokozatos felszámolása, versenyképes gazdaság kialakítása a termelési szerkezet korszerűsítésével, diverzifikálásával, a mezőgazdaság minőségi fejlesztése a vállalkozói gazdaság kialakítása útján. c) A térségi közlekedési hálózat állapotának, színvonalának javítása, a lakossági és termelő infrastruktúra gazdagítása. d) A belső és külső térségi kapcsolatok fejlesztése (belföldi és nemzetközi forgalmi szerepkör kihasználása, határ menti nemzetközi együttműködések kialakítása), a településrendszer továbbfejlesztése.

A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK PRIORITÁSAI A kistérségi fejlesztési prioritások legtöbbje az alábbiakban foglalható össze: a) A gazdaság, azon belül is kiemelten a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése, komplex, EU-konform, minőségi fejlesztése, diverzifikálása, a termelés-feldolgozás-értékesítés teljes vertikumának kialakítása, a mezőgazdasági termékfeldolgozás fejlesztése. b) A helyi gazdaság több lábon állását és magasabb jövedelmét biztosító fejlesztések az ipar, a szállítás, a kereskedelem, a turizmus sokoldalú fejlesztésével. Különleges gazdasági övezetek, ipari parkok, logisztikai központok kialakítása, a határ mentén a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek kihasználása. c) A kis- és nagytérségi infrastruktúra-rendszerek széleskörű fejlesztése, különös tekintettel a természet- és környezetvédelemre, a közúti és vasúti hálózat, valamint a csatornázás és hulladékkezelés bővítésére és korszerűsítésére. d) A szellemi erőforrások gazdagítása, az oktatás és a képzés fejlesztése (összehangolt képzési, átképzési, szociális jellegű humán programok kidolgozása és megvalósítása), a kistérségi kohézió, a térségi összefogás erősítése, különféle intézményi és szervezetfejlesztések.

A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK ÁLTAL MEGCÉLZOTT, ÁGAZATOKHOZ KÖTŐDŐ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

A természeti és környezeti állapotra vonatkozó kistérségi fejlesztési irányok A természeti és környezeti állapot javítását célzó fejlesztési javaslatok kistérségenként nagyon eltérőek. Az eltérés szinte szükségszerűnek is tekinthető, hiszen természetes módon jelennek meg bennük az eltérő földrajzi sajátosságok (különböző talajféleségek, vízrajzi viszonyok, éghajlati jellemzők, természetes és antropogén növénytakaró és állatvilág) és az ezekből adódó más-más fejlesztési teendők. Ezek a széles skálájú javaslatok ékesen bizonyítják azt a tényt, hogy a Dél- Alföld sokszínű, mozaikos táj. Így, szinte szükségszerűen, nem is lehet olyan univerzális fejlesztési irányokat találni, bemutatni, amelyek a Dél-Alföld összes kistérségére egységesen igazak lennének. Azok, amelyek több kistérségi társulás tervdokumentumaiban is felmerülnek, az alábbiakban foglalhatók össze:

34


Tervelőzmények

Kistérségi koncepciók

a) A Duna–Tisza közi területek kistérségi anyagaiban nagy hangsúllyal jelenik meg a homokhátság vízháztartásának vízvisszatartással történő javítása. Szintén a vizekkel, mégpedig a felszíni vízfolyásokkal kapcsolatos generális teendő a holtágak rekonstrukciója és a kisebb helyi vízrendszerek revitalizálása. A vízrendezés, a vízkormányzás, a vízutánpótlás, a felszíni és felszín alatti vízvédelem, és általában véve is a komplex vízgazdálkodás kérdése megjelenik több Tiszán "inneni" kistérség fejlesztési céljaiban is (Pl. sarkadi, dél-békési kistérség). Nagyobb térségre kiterjedő jelentősége miatt külön is ki kell emelni a dél-békési ivóvízbázis védelmének problematikáját. b) Szinte mindegyik tervezetben felmerül az erdősítés szükségességének kérdése. Mindez összefüggésben van a Dél-Alföld rendkívül szegényes erdősültségével. Az erdősítés teljes egészében egybevág a fenntartható agrárgazdasági fejlődés elveivel és a vonatkozó EU-s ajánlásokkal. A kistérségi anyagokból egyértelműen megállapítható, hogy a megvalósításra váró Nemzeti Erdőtelepítési Program ideális terepei lehetnek, lesznek a Dél-Alföld kistérségei. Kellő mérlegelés után nagy területeken lehetséges és szükséges is erdőt telepíteni. További idevágó célkitűzés valamennyi kistérségben a mezővédő erdősávok, fasorok létesítése, illetve megvalósítandó programként jön számításba a fásítás. Mindez lényegesen javíthatja mind a homoki, mind pedig a feketeföldi területeken létrejött agrárterek meglehetősen torz fizikai szerkezetét, hozzájárulhat az agrártér egyoldalúságának fokozatos oldásához, nem beszélve az erózió elleni védekezésről, a talajvédelemről. c) Az ökoszisztéma érzékenysége miatt különösen a homokhátsági térségekben merül fel a hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosításuk a sérülékeny területeken. Más kistérségekben a környezeti értékek megőrzésére irányuló törekvés a földhasználat szerkezetének átformálására, a szántó túlzott arányának visszaszorítására irányuló javaslatokkal összekötve ölt testet, különösen ott, ahol a nagy területekre terjednek ki szántóföldi művelésre nem vagy kevéssé alkalmas területek. Ezek a célok gyakorlatilag összefonódnak a visszagyepesítést, erdősítést szorgalmazó fejlesztési irányokkal és a vizes élőhelyek szaporítására irányuló törekvésekkel. A környezeti értékek megőrzésének, optimális hasznosításának és a mezőgazdálkodás kapcsolatának harmonizálására irányuló, de az előzőtől némileg eltérő megfogalmazása a környezetkímélő, tájmegőrző gazdálkodás kialakításának követelménye. Ezzel is többször találkozhat az olvasó. d) Számos elaborátumban (különösen a Bács-Kiskun megyeiekben) megjelenik az a gondolat, hogy a védett területeket össze kell kapcsolni különféle "zöldfolyosó hálózatok" rendszerével. e) Az anyagokból egységesen kitűnik, hogy a természeti erőforrások hatékony védelme érdekében szinte az egész dél-alföldi régióban szennyvíz-kezelési és kommunális hulladék-elhelyezési programokat kellene elindítani. A gazdaságra vonatkozó kistérségi fejlesztési irányok A tervdokumentumok közös jellemzője a gazdaság analízisének és a helyzetképből adódó kibontakozás, továbbfejlesztés lehetőségeinek, céljainak, irányultságainak


35

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. kiemelt hangsúlyozása – ezek a legfontosabb, a leginkább kielemzett, a legterjedelmesebb fejezetrészek, s a fejlesztési javaslatok igen nagy variációját jelenítik meg. Mindegyik dokumentum nemzetgazdasági beágyazottságban láttatja az adott mikrorégió gazdaságát, gondosan mérlegelve a makrogazdaság hatásait a kistérségre, adatokkal támasztva alá a feltárt folyamatokat. valamennyi kistérségben kifejezetten vezető vagy legalábbis nagyon fontos gazdasági ágként kezelik a mezőgazdaságot és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripart: a fejlesztési javaslatok többsége is ezen ágazatok korszerűsítését célozza meg. Az is jellemző, hogy többnyire a gazdasági fejezetek szerves részét képezi a vállalkozásfejlesztés kérdésköre. A gazdaságra vonatkozóan az alábbi legfontosabb fejlesztési javaslatok fordulnak elő a leggyakrabban: a) A dél-alföldi kistérségek agráriumának fejlesztésében alapkérdés az ágazat jövedelemtermelő képességének fokozása a jelenlegi termelési szerkezet fokozatos átalakítása által (művelésiág-változtatás, belterjesítés, innovációk térségbe hozása). Ez a homokos területeken mindenek előtt a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés kiterjesztését, a feketeföldeken a domináns gabonatermeléshústermelés-ipari növények termesztése specializáció oldását, diverzifikálását jelenti (vetőmag, gyógynövény, virágmag, szántóföldi zöldség, kisállat-tenyésztési ágazatok, tenyészállat). Mindezek területi konzekvenciájaként a tervezők szerint el kell érni a kedvező adottságú mezőgazdasági területeken az intenzív és nagyobb üzemi méretű gazdálkodás előnyeinek hasznosítását (gabona-, ipari növény és takarmánytermelő specializációval), a gyengébb termőképességű területeken pedig a gyepgazdálkodás és az extenzív állattartás minőségileg magasabb szintre emelését. A rossz talajú, jövedelmező művelésre nem vagy kevéssé alkalmas szántókon, továbbá a felhagyott és parlagterületeken az erdőtelepítés elkezdése, illetve felgyorsítása merül fel igényként b) A kistérségi agrárfejlesztés perspektivikus területeként jelölik meg a tájtermelést. A speciális termőhelyi és klimatikus adottságú területeken az EU-piacokon is versenyképes tájtermelést, az ezt legjobban fémjelző úgynevezett hungaricumok előállítását tervezik. Mindezt a minőségbiztosítás érdekében össze kell kapcsolni szigorú eredet- és minőség- és márkavédelemmel. c) A koncepciók/programok az agrárfejlesztésben alapszempontnak tekintik a fenntarthatóság biztosítását. Különösen kiviláglik ez az igény akkor, ha a kedvezőtlen termőhelyi adottságú és a védett területek hasznosításáról van szó. Ezekben a mikroterekben a fejlesztés iránya a környezet- és tájvédelmi funkciót tájfenntartó, értékmegőrző mezőgazdaság ellátó, kialakítása. Ezzel összefüggésben – e tervek szerint – az egész nagyrégióban intenzívebbé kell tenni a biotermelés meghonosítását, elterjesztését, amely mind a foglalkoztatásban, mind a környezetvédelemben nagy előrelépést hozhat. d) A kistérségek döntő többségénél egyaránt megoldandó gazdaságfejlesztési feladat az élelmiszergazdaság adottságokhoz igazodó, lehetőség szerinti teljes vertikum kiépítése, a megtermelt jövedelem minél nagyobb hányadának helyben tartása céljából. Ennek a célkitűzésnek az ad realitást, hogy a dél-alföldi agrárgazdaság egészének termékkapcsolati mérlege abban az értelemben meglehetősen 36


Tervelőzmények


kedvezőtlen, hogy nagyon magas a régióból az élelmiszeripari nyerstermékkibocsátás. Számos kistérség-fejlesztési koncepció előirányozza a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelését. Továbbá lehetőséget látnak a mezőgazdasághoz kapcsolódó post-harvest műveletek helybeni elvégzésére és kellő mérlegelés után élelmiszeripari kisfeldolgozók létesítésére is. A továbblépés egyik irányaként írják le, hogy mindenképpen fejlesztőleg hatna a mezőgazdasági termelésre a régióban lévő nagyipari élelmiszerfeldolgozó üzemek korszerűsítése (különösen igaz ez a konzerv-, a hűtő- és a húsfeldolgozó üzemekre). e) A régió agráriumának fejlesztése nem képzelhető el az intézményesültség fokának lényeges emelése nélkül. Szinte az összes kistérségben nagyon komoly szervezetfejlesztési munkára van szükség. Ennek számos formáját vonultatják fel a tervek. Ilyen pl. az EU-konform termékpályás szövetkezetek szervezése, a közösségi agrármarketing fejlesztése, a nagybani termelői aukciós piacok létesítése vagy a hiányzó közbirtokosságok megszervezése és működtetése. f)

A régió- és gazdaságfejlesztést a vállalkozásfejlesztés oldaláról is segítendőnek tartják. A tervek szerint új utak, különösen az M5-ös autópálya építéséhez kapcsolódóan, továbbá az elmaradott kistérségek felzárkóztatásának szándékával is létre kell hozni új tartalommal megjelenő vállalkozási övezeteket, logisztikai központokat, innovációs és vállalkozói centrumokat. Meg kell kezdeni ezek gyorsított ütemű fejlesztését, illetve a településeken a vállalkozások megtelepedését teljes közművel ellátott területek kialakításával kell elősegíteni.

g) A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés fontos feltétele a megfelelő termelő és lakossági infrastruktúra kiépítése. Az infrastruktúra korszerűsítésének, komplettírozásának igénye is nagy szerepet kap a koncepciókban. E vonatkozásban leginkább az alábbi gondolatkör jelenik meg: az úthálózat fejlesztése (a hiányzó térszerkezeti elemek megépítése, településeket elkerülő utak építése, az útfelület szélesítése, minőségének javítása), (egyes kistérségekben) a távközlési rendszerek modernizálása, a gázhálózat teljes kiépítése, az akut állapotokat felmutató csatornázás és hulladékkezelés fejlesztése. A közlekedésiinformatikai infrastruktúra elemeit mint az elérhetőség biztosítékait külön is ki kell emelni akkor, ha periférikus helyzetű kistérségekről van szó. Ezek esetében a megfogalmazott fejlesztési javaslatok között kivétel nélkül nagy nyomatékkal jelent meg az az igény, hogy különös gonddal kell fejleszteni a közlekedési hálózatot (régión belül és kívül), biztosítani kell a természetes (Duna, Tisza, Körösök) és a mesterséges (országhatár) elválasztó vonalak mainál sokkal jobb átjárhatóságát (hidak, határátkelők), a tranzitforgalom jobb kiszolgálásának lehetőségeit (kikötők, raktározás, áruátrakás, csomagolás, átutazók ellátása stb), a vállalkozások letelepedését. A turizmusra vonatkozó kistérségi fejlesztési irányok A Dél-Alföld szinte minden kistérségében felmerül az idegenforgalom valamely ágazatának a fejlesztése. A fejlesztési javaslatok alapja, hogy a régió és kistérségei turisztikai adottságai sokrétűek, s ezek az adottságok messze nincsenek kihasználva. Ez a tény a fejlesztési anyagokból egyértelműen kiviláglik. További jellegzetesség, hogy a turisztikai lehetőségek, vendégvonzó tényezők többsége leginkább a természeti táj adottságaihoz, a mezőgazdasági termeléshez és annak hagyományaihoz, valamint © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

37

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. az agrárius életmódhoz kötődnek. A dél-alföldi térség más régiókhoz vagy a fővároshoz képest kevesebb és kevésbé attraktív történelmi-társadalmi-települési látnivalóval dicsekedhet. A fejlesztési javaslatok is ezt a helyzetet tükrözik vissza. Az idegenforgalomra vonatkozó célok, javaslatok szintézise az alábbiakban adható meg: a) Kiemelten kezelik a turizmus infrastruktúrájának fejlesztését. Elérendő cél a szervezett vendégforgalom feltételeinek biztosítása, a szolgáltatások színvonalának emelése (információs anyagok, szervezés stb). b) Kiemelkedik a termálvíz-hasznosítás, a gyógyturizmus fellendítésének igénye. Több kistérségben is nagy lehetőségek vannak a falusi-tanyai, a lovas-, a pusztai, a kerékpáros, a halász- és vadász-, az agro- (bor, paprika, aratófesztivál stb), a vízi- és az ökoturizmus, valamint több országhatár menti kistérségben a bevásárló turizmus fejlesztésére. A humán erőforrásokra vonatkozó kistérségi fejlesztési irányok A kistérségi fejlesztési javaslatok lényeges szegmentuma a humán erőforrások felmérése, gazdagításának lehetőségei. A Dél-Alföld egyes kistérségeinek humán erőforrás-készlete között igen nagy különbségek vannak. Ez a "távolság" leginkább a nagyvagy középvárost (pl. Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Orosháza) is magában foglaló kistérségek és a nem teljes középfokú funkciókkal rendelkező periférikus, határ menti, elöregedő, fogyó népességű kistérségek között látványos. Ezzel együtt gyakorlatilag az összes kistérségi fejlesztési anyagban – tehát még a viszonylag jó helyzetben lévők esetében is – megfogalmazódik az emberi erőforrások gyarapításának szándéka, igénye. Ezek az igények markáns fejlesztési irányok felvázolásában öltenek testet, melyek közül a legtöbb helyen az alábbiak szerepelnek: a) A régiófejlesztés humán feltétele az oktatás fejlesztése, melyet mind az infrastruktúra (tárgyi feltételek javítása, körzeti iskolák fejlesztése) mind pedig személyi és szakmai (tananyagfejlesztés) vonatkozásában szükségesnek ítélnek. Az iskolarendszerű oktatásban magasabb szintre kell emelni a nyelvoktatást, a számítógépes és a vállalkozási ismeretek oktatását. Bővíteni kell a speciális mezőgazdasági, kertészeti és a kapcsolódó piaci, közgazdasági ismeretek oktatását. b) A tervek szerint fontos lenne a népesség általános civilizációs és szakmai színvonalának emelése. Feltétlenül korszerűsítésre vár a nem iskolarendszerű oktatás, s ennek különböző formái (szakirányú továbbképzés, átképzés, továbbképzési centrumok létesítése). Ide kapcsolható a közművelődés fejlesztése, az ezt szolgáló intézményrendszer bővítése. c) A javaslatok között szerepel az is, hogy a magas munkanélküliség miatt bővíteni aktív kell a foglalkoztatási lehetőségeket, lényeges a kistérségi foglalkoztatáspolitika (munkahelyteremtés, közmunka –programok indítása). d) Fejlesztésre vár a kistérségekben az egészségügyi-szociális ellátó rendszer. Fejleszteni kell a szociális intézményeket, különösen az időskorúak tartós elhelyezését biztosító szociális intézményeket, az egészségügyi ellátórendszert, ezen belül fontos teendő a tanyás térségekben az alap- és szakellátás, a

38


Tervelőzmények


sürgősségi ellátás színvonalának emelése, a külterületi lakosság jobb ellátása érdekében pedig megfontolandó egy ún. falugondnoki hálózat létesítése. e) Több "egyéb" feladat is megjelenik a tervekben, így az, hogy javítani kellene a közigazgatás hatékonyságát, ki kellene dolgozni a kistelepülések revitalizációs programját és minden módon elő kell segíteni az elmaradott, rurális terekben élő népesség újrapolgárosodását.

A KISKUNFÉLEGYHÁZI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA In.: Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai. X. fejezet. Kistérségi koncepciók. Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. közös, kutatásfejlesztési konzorciumi szerződése alapján. Szerk.: CSATÁRI B. - ZALA GY., Kecskemét–Budapest. 1998. pp. 59–69. Tematika és tartalom A kistérségi koncepció tömören elemzi, bemutatja • a kistérség természeti és környezeti állapotát, • a mezőgazdaság helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, • a gazdaság jellegzetességeit és lehetséges fejlesztését, • a turizmus helyzetét és lehetőségeit, • a humán erőforrásokat, • a forgalmi helyzetet, a településszerkezetet és a térkapcsolatokat, • a területrendezési terv főbb elemeit. Végül egy rövid összefoglalóban megfogalmazza a fejlesztés alaptényezőit és a lehetséges kitörési irányokat, a kistérségi területfejlesztési koncepció regionális és megyei kapcsolódásait, a fejlesztés stratégiai céljait valamint a fejlesztési prioritásokat. Fejlesztési lehetőségek a tárgyalt témák szerint A kistérség természeti és környezeti állapota 1. A Duna–Tisza köze vízháztartásának javítása (vízvisszatartás) 2. Mérlegelés után a hátsági területeken erdőtelepítés. 3. A hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosítása a sérülékeny területeken. 4. A korlátozottan látogatható védett területeken szakmai és ökoturizmus fejlesztése. 5. Szennyvíz-elhelyezési és kommunális hulladék-elhelyezési programok indítása.


39

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei 1. A kisgazdaságokban változatos, kiváló, egyedi minőségű termékskála kialakítása. 2. A kedvezőbb adottságú területeken az intenzív és nagyobb üzemi méretű gazdálkodás előnyeinek hasznosítása (gabona- és takarmánytermelő specializációval). 3. A gyengébb termőképességű területeken a gyepgazdálkodás és az extenzív állattartás fejlesztése. 4. Erdőtelepítés a felhagyott szántókon és parlagterületeken. A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1. Az új autópálya megépülésével új tartalommal megjelenő vállalkozási övezet létrehozása, a Kecskemét-Kiskunfélegyháza térségbe tervezett innovációs és vállalkozói centrum fejlesztésének megkezdése. A turizmus helyzete és lehetőségei 1. A szervezett vendégforgalom feltételeinek biztosítása, a szolgáltatások színvonalának javítása. 2. Termálvíz-hasznosítás, a gyógyturizmus fellendítése, pusztai turizmus, ökoturizmus fejlesztése, kerékpárutak kiépítése. A humán erőforrások 1. A népesség általános és szakmai képzettsége színvonalának emelése. 2. A külterületi lakosság jobb ellátása érdekében falugondnoki hálózat létesítése. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A térségi szemléletű tervezési-fejlesztési irányultságú együttműködés fokozása. 2. A mezőgazdaság minőségi fejlesztése, a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű vállalkozói gazdaság diverzifikálása. 3. Idegenforgalmi, oktatási, kulturális, egészségügyi szervezetfejlesztések, speciális átképzési programok beindítása, érettségizett fiatalok foglalkoztatását és továbbképzését biztosító iparágak telepítése. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. Kistérségi fejlesztő, menedzseriroda létrehozása. 2. A gazdaságnak a több lábon állást és jövedelmet biztosító fejlesztése, az ipar, a szállítás, a szolgáltatások és az idegenforgalom terén, a kedvező forgalmi-közlekedési helyzet maximális kihasználásával, a vonalas infrastruktúra egyes elemeinek szükségszerű fejlesztésével, vállalkozási övezet létrehozásával. 3. Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési és térségi programjainak adaptálása, különös tekintettel az idegenforgalomra.

40


Tervelőzmények


4. Az intenzív és magas színvonalú mezőgazdasági kultúrák színvonalának, termelési kultúrájának fenntartása, az egyedi feldolgozottság szintjének és minőségének növelése.

A KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA In.: Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai X. fejezet. Kistérségi koncepciók. Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. közös, kutatásfejlesztési konzorciumi szerződése alapján. Szerk.: CSATÁRI B.–ZALA GY., Kecskemét–Budapest. 1998. pp. 70–78. Tematika és tartalom A kiskunfélegyházi kistérségi koncepciónál ismertetett egységes tematika szerint. Fejlesztési lehetőségek a tárgyalt témák szerint A kistérség természeti és környezeti állapota 1. A Duna–Tisza köze vízháztartásának javítása (vízvisszatartás). 2. Mérlegelés után a hátsági területeken erdőtelepítés (őshonos fajokkal). 3. A korlátozottan látogatható védett területeken szakmai és ökoturizmus fejlesztése. 4. Szennyvíz-elhelyezési és kommunális hulladék-elhelyezési programok indítása. A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei 1. A sűrű tanyahálózatú, homokos területeken a családi gazdaságok fejlesztése zöldség-, szőlő- gyümölcstermelő és kisállattenyésztő profillal. 2. A védett területeken a környezet- és tájvédelmi funkciót ellátó, korlátozott, értékmegőrző mezőgazdaság támogatása. 3. Erdőtelepítés a felhagyott szántókon és parlagterületeken őshonos fajokkal (lösztölgyesek). 4. A mezőgazdasági termékek agrármarketing fejlesztése.

feldolgozottsági fokának növelése,

az

A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1. A kistérség kicsinysége és periférikus helyzete miatt szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani a szomszédos térségekkel (bedolgozói, beszállítói lehetőségek keresése).


41

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. A turizmus helyzete és lehetőségei 1. A szervezett vendégforgalom feltételeinek biztosítása (csillagtúra-jellegű programok, információs anyagok, szervezés, kistérségen kívüli turisztikai programok bekapcsolása) 2. A kiskunmajsai fürdő és szolgáltatásainak fejlesztése. A humán erőforrások 1. Emelni kell az itt élők képzettségi színvonalát. 2. Térségi szinten kell megoldani az időskorúak tartós elhelyezését biztosító szociális intézmények létesítését, az egészségügyben javítani kell az alap- és a szakellátás feltételeit A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A településközi együttműködés fokozása. 2. A mezőgazdaság minőségi, illetve bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű vállalkozói gazdaság fejlesztése, kapcsolatba hozva a turizmus sajátos lehetőségeivel. 3. A térség egészére kiható szakoktatási és az elöregedő népesség miatt szükséges szociális ellátást biztosító szervezetfejlesztések. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. A kistérség szervezeti-intézményi jövőjének meghatározása. 2. A mezőgazdaság komplex fejlesztése (termelés, feldolgozás, értékesítés, marketing, képzés). 3. Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési integráción alapuló kistérségi programjainak adaptálása, különös tekintettel a turizmusra. 4. A térség szociális problémáit megoldó közös programok kidolgozása.

A KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA In.: Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai X. fejezet. Kistérségi koncepciók. Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. közös, kutatásfejlesztési konzorciumi szerződése alapján. Szerk.: CSATÁRI B.–ZALA GY., Kecskemét–Budapest. 1998. pp. 79–89. Tematika és tartalom A kiskunfélegyházi kistérségi koncepciónál ismertetett egységes tematika szerint.

42


Tervelőzmények


Fejlesztési lehetőségek a tárgyalt témák szerint A kistérség természeti és környezeti állapota 1. A Duna–Tisza köze vízháztartásának javítása (vízvisszatartás). Ennek mintaterülete a Turjánvidék, ahol rövid távon is jelentős eredmények érhetők el. A védett területeket összekapcsolja a "zöldfolyosó hálózatok" rendszere, amelyből a kistérséget a Turjánvidéki folyosó érinti. Külön figyelmet kell fordítani a Vörös mocsár természetvédelmi terület többfunkciós védett együttesére. 2. A sérülékeny területeken fenn kell tartani, illetve vissza kell honosítani a hagyományos gazdálkodási formákat. 3. A védett területekkel, a vizes élőhelyekkel, a sérülékeny vízbázisokkal közvetlenül határos településeken meg kell oldani a hulladék-elhelyezést és a szennyvíz-kezelést. A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei 1. A különleges termőhelyi és klimatikus adottságok folytán tovább kell fejleszteni a szőlő-, gyümölcs- és bortermelést, a minőségbiztosítás érdekében szigorú eredet- és minőségvédelem, továbbá közösségi agrármarketing szükséges. 2. A természetvédelmi területeken a környezetkímélő biogazdálkodási formák elterjesztése, a gyenge minőségű, elhanyagolt területek hasznosítása központi támogatással. 3. Erdőtelepítés a felhagyott szántókon őshonos fajokkal (lösztölgyesek). 4. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelése. A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1. Több kisebb, korszerű üzemmel és térségi marketing kialakításával kellene javítani a mezőgazdasági termékek piacra jutását, kedvezmények adásával kell segíteni más termelő, szolgáltató ágazatok megtelepedését. 2. Több fontos út szeli át a kistérséget, a tranzithelyzetre alapozva a térség további fejlődése lehetséges. A turizmus helyzete és lehetőségei 1. A kistérségnél nagyobb területi egységben gondolkodva, összefogással célként tűzhető ki a minőségi turizmus kialakítása (Petőfi-kultusz ápolása, ökoturizmus, falusi-tanyai turizmus, vízi turizmus, szőlészet, borászat, egyedi témájú attrakciók, pl. virágkiállítás, aratófesztivál, fogathajtás stb.). A humán erőforrások 1. Fejleszteni kell az oktatási intézményrendszert, emelni kell a lakosság általános képzettségi szintjét 2. A szociális intézmények fejlesztése, az egészségügyi ellátórendszer, s ezen belül a sürgősségi ellátás színvonalának emelése.


43

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A településközi-térségi szemléletű együttműködés fokozása. 2. Az ültetvényes mezőgazdaság minőségi fejlesztése, a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű vállalkozói gazdaság diverzifikálása. 3. A térség egészére kiható szakoktatási és kulturális szervezet-fejlesztések, amelyek az idegenforgalmat is szolgálják. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. A mezőgazdaság komplex, minőségi fejlesztése, diverzifikálása, a termelésfeldolgozás-értékesítés teljes vertikumának kialakítása, a jövedelmezőség növelése. 2. A gazdaság több lábon állását és jövedelmét biztosító fejlesztések az ipar, a szállítás, a kereskedelem, a turizmus sokoldalú fejlesztése. 3. A kulturális adottságok, néprajzi értékek, nemzetiségi hagyományok összehangolt kihasználása, a turizmus sokoldalú fejlesztése. 4. Az infrastruktúra széleskörű fejlesztése, különös tekintettel a természet- és környezetvédelemre, a közúti és vasúti hálózat bővítése és korszerűsítése. 5. Összehangolt humán képzési, átképzési, szociális jellegű programok kidolgozása és megvalósítása, a térségi összefogás erősítése.

A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA In.: Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai X. fejezet. Kistérségi koncepciók. Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. közös, kutatásfejlesztési konzorciumi szerződése alapján. Szerk.: CSATÁRI B. –ZALA GY., Kecskemét–Budapest. 1998. pp. 90–100. Tematika és tartalom A kiskunfélegyházi kistérségi koncepciónál ismertetett egységes tematika szerint. Fejlesztési lehetőségek a tárgyalt témák szerint A kistérség természeti és környezeti állapota 1. A Duna–Tisza közi hátság vízháztartásának javítása, a talajvízszint csökkenésének megállítása, vízvisszatartás (meder-rekonstrukciók, tározófejlesztések). 2. A természetvédelem és az idegenforgalom érdekeinek összehangolása, a szakmai és az ökoturizmus fejlesztése. A védett területek ökoszisztémáinak összekapcsolása, "zöldfolyosó hálózatok kijelölése".

44


Tervelőzmények


3. A sérülékeny területeken fenn kell tartani, vissza kell honosítani a hagyományos gazdálkodási formákat. 4. Szennyvíz-elvezetési programok megvalósítása, különös tekintettel a természetvédelmi területekre, a vizes élőhelyekre és a sérülékeny vízbázisokkal közvetlenül határos településekre, üdülőterületekre. A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei 1. Az átlagosnál kedvezőbb adottságú területeken a nagyüzemi szántóföldi növénytermelés előnyeinek kihasználása (gabona- és takarmánytermelő specializációval). 2. A középső, mélyebb fekvésű, gyengébb termőképességű részeken a gyepgazdálkodás és az extenzív állattenyésztés irányába kell "elmozdulni". 3. A keleti, homokos talajú, tanyás területek családi gazdaságaiban fő profilként a szőlő-, zöldség-és gyümölcstermelést kell preferálni. 4. A védett területeken a környezetvédelmi-tájvédelmi funkciót ellátó, korlátozott, értékmegőrző mezőgazdaságot kell támogatni. 3. Az erdőtelepítés fő színterei a gyepterületek helyett a felhagyott szántók lehetnek, a nagy párologtató képességű fajok visszaszorításával (a kistérség északi részén). A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1. Kedvezmények adásával segíteni kell a vállalkozások megtelepedését, megerősödését. Jelentős lépést jelent e vonatkozásban a kunszentmiklósi ipari park létesítése. 2. Fejleszteni kell a kistérséget átszelő közlekedési hálózatokat, biztosítani kell a Duna átjárhatóságát, a tranzitforgalom kiszolgálása (raktározás, átutazók ellátása) további munkahelyeket teremthet. 3. Fontos feladat az élelmiszergazdaság teljes vertikumának kiépítése, a megtermelt jövedelem minél nagyobb hányadának helyben tartása. A turizmus helyzete és lehetőségei 1. A természeti adottságokból eredő turisztikai ágak fejlesztése (pusztai turizmus, ökoturizmus, a Dunára alapozva vízi turizmus, falusi turizmus, kerékpáros turizmus). A humán erőforrások 1. Az iskolarendszerű képzés kereteinek, személyi és tárgyi feltételeinek javítása 2. Ebben a kórházhiányos térségben kiemelten fejlesztendő az egészségügyi intézményrendszer. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A gazdasági elmaradottság fokozatos felszámolása – a mai helyzet szinten tartása, konszolidálása.


45

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. 2. A gazdaság diverzifikálása, eltartó képességének növelése. 3. Humán programok preferálása, a társadalmi megújuló képesség biztosítása. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. Jól működő, professzionális kistérségi fejlesztő, tervező, tanácsadó szervezet létrehozása. 2. Szintre hozó infrastruktúrafejlesztés a mezőgazdaság szelektív és az ipar, valamint a szolgáltatások sokoldalú munkahelyteremtő, vállalkozói alapú fejlesztésével. 3. Összehangolt humán képzési, átképzési, szociális jellegű és közmunka programok kidolgozása és elindítása. 4. Az idegenforgalom, a falusi, a zöld- és vízparti turizmus fejlesztése.

A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA In.: Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai X. fejezet. Kistérségi koncepciók Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. közös, kutatásfejlesztési konzorciumi szerződése alapján. Szerk.: CSATÁRI B.–ZALA GY., Kecskemét–Budapest. 1998. pp. 101–110. Tematika és tartalom A kiskunfélegyházi kistérségi koncepciónál ismertetett egységes tematika szerint. Fejlesztési lehetőségek a tárgyalt témák szerint A kistérség természeti és környezeti állapota 1. A Duna–Tisza közi hátság vízháztartásának javítása, a talajvízszint csökkenésének megállítása, vízvisszatartás, tározófejlesztések (Harkakötöny, Kunfehértó, Kiskunhalas, Kelebia). Alapos mérlegelést kíván a hátsági területeken az erdőtelepítés. 2. A Duna-Tisza ökoszisztémáinak összekapcsolását hozhatja a "zöldfolyosó hálózatok" rendszere (e vonatkozásban a térséget a hátsággerinci erdők zöldfolyosója érinti). 3. A természetvédelem és az idegenforgalom érdekében a sérülékeny területeken fenn kell tartani, illetve vissza kell honosítani a hagyományos gazdálkodási formákat. 4. A természetvédelem és a települési infrastruktúra fejlesztését együtt hivatottak szolgálni a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási programok. A Kőrös-éri tájvédelmi körzetben komplex tájgazdálkodás és őshonos állatfajok betelepítése és tenyésztése lehetséges. 5. A felhagyott katonai területeket védetté kell nyilvánítani (Pirtó). 46


Tervelőzmények


A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei 1. A kistérség sűrű tanyahálózatú, homokos talajú területeinek megfelelő üzemformája lehet a családi gazdaság szőlő-, zöldség-és gyümölcstermelő specializációval. 2. Törekedni kell a növénytermesztés, az állattenyésztés, a feldolgozás és az értékesítés közötti helyi integrációk létrehozására, illetve fejlesztésére, különös tekintettel a spárgára és a cseresznyére. Figyelemmel kell lenni a tájjellegű termékekre, s azokra elfogadott védjegyezést biztosítani. 3. A leggyengébb minőségű (10 Ak alatti) termőföldeken célszerű felhagyni a szántóföldi termeléssel és érdemes áttérni a gyepgazdálkodásra, az állattenyésztésre (juhászat). 4. A védett területeken a környezetvédelmi-tájvédelmi funkciót ellátó, korlátozott, értékmegőrző mezőgazdaságot kellene folytatni, a biotermelésen alapuló gazdálkodási formákat kellene támogatni. 5. Az erdőtelepítés fő színterei a gyepterületek helyett a felhagyott szántók lehetnek, a nagy párologtató képességű fajok visszaszorításával (a kistérség északi részén). A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1. A kistérségnek jobban ki kellene használnia a tranzit helyzetből fakadó előnyöket, az áthaladó fő közlekedési vonalak, a határátkelők vonzó tényezők lehetnek a telephelyet kereső vállalkozások számára. A turizmus helyzete és lehetőségei 1. A Kiskunhalason lévő termálvíz hasznosítása komoly perspektívát ígér (fedett fürdő, gyógymedence, balneoterápiás ellátó és kiszolgáló egységek). 2. Magyarország egyik legnagyobb lovas bázisán a lovas turizmus kiterjesztése komoly lehetőségekkel kecsegtet. 3. A megye többi kistérségéhez kapcsolná a területet a borutak (KiskunhalasSoltvadkert-Kecel) és a kerékpárutak kiépítése. Fontos a hiányzó TOURINFORM Irodahálózat megteremtése is. A humán erőforrások 1. Nagyon jelentős érték és komoly fejlesztési lehetőséget jelent, hogy a térségben igen magas a lakosság átlagos képzettségi színvonala. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A településközi-térségi szemléletű kohéziós együttműködés fokozása, különös tekintettel a térség városára, nagyközségeire, s azoknak a kisebb települések felé ható területi gazdasági ellátásának fokozására az alapintézmény-hálózat fenntartásával. 2. Az elsősorban külterjes, extenzív, EU-konform mezőgazdaság fenntartható fejlesztése, a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű vállalkozói gazdaság diverzifikálása.


47

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. 3. A térség egészére kiható határ menti fejlesztések, amelyek a gazdaságot és az idegenforgalmat is szolgálják. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. Kistérségi fejlesztő, INTERNET bázison.

menedzser

iroda

létrehozása,

információs

központtal

2. A határ menti különleges gazdasági övezet kialakítása a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek kihasználásával. 3. A gazdaságnak a több lábon állást és jövedelmet biztosító fejlesztése, a könnyűipar, a szállítás, a szolgáltatások és az idegenforgalom révén. 4. A mezőgazdaság szinten tartása, fenntartható vidékfejlesztési megközelítésű fejlesztései. 5. Több település összefogására építő társadalomfejlesztési közbiztonság, a képzés-átképzés, a hagyományőrzés terén.

programok

a

A KALOCSAI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA In.: Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai X. fejezet. Kistérségi koncepciók. Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. közös, kutatásfejlesztési konzorciumi szerződése alapján. Szerk.: CSATÁRI B.–ZALA GY., Kecskemét–Budapest. 1998. pp. 111–121. Tematika és tartalom A kiskunfélegyházi kistérségi koncepciónál ismertetett egységes tematika szerint. Fejlesztési lehetőségek a tárgyalt témák szerint A kistérség természeti és környezeti állapota 1. A természetvédelem és az idegenforgalom érdekeit célszerű összehangolni a korlátozottan látogatható, védett területeken tanösvények és kiállítóhelyek építésével, valamint a szakmai és ökoturizmus fejlesztésével 2. A természetvédelem és a mezőgazdaság érdekeit egyaránt szolgálhatja a hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosítása a sérülékeny területeken, ami fontos eleme az ország Európai Uniós agrár felkészülési programjának. 4. A természetvédelem és a települési infrastruktúra fejlesztésének közös céljait hivatottak szolgálni a szennyvíz-elvezetési illetve a kommunális hulladék elhelyezését szolgáló programok, amelyek végrehajtása különösen fontos a természetvédelmi területekkel, vizes élőhelyekkel, illetve sérülékeny vízbázisokkal közvetlenül határos településeken és üdülőterületeken.

48


Tervelőzmények


5. A védett területek ökoszisztémáinak összekapcsolását szolgálja a "zöldfolyosó hálózatok" megjelölése (Duna-völgy mélyártéri folyosója, szikes tavak, pusztai területek, Duna-völgyi főcsatorna környékének őrjeges mocsarak folyosója). A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei 1. Piacképes, profitorientált mezőgazdaság, amely az átlagosnál kedvezőbb adottságú területeken az intenzív gazdálkodás és a nagyüzemi termelés előnyeit használja ki. 2. A kedvező talaj- és klimatikus területeken, a hajósi borvidéken és a hagyományos kalocsai fűszerpaprika-termelő területeken szigorú eredetvédelemre van szükség, ahol közösségi agrármarketing segítségével is gondoskodni kell a termékek értékesítéséről. 3. A családi gazdaságok kiépülése a szabad munkaerő foglalkoztatásának eszköze lehet a hagyományokkal rendelkező zöldség- és gyümölcstermelő területeken. 4. A természetvédelmi területeken korlátozott, értékmegőrző, környezetvédelmitájvédelmi funkciót ellátó mezőgazdasággal kell számolni. A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1. A kistérségben számolni kell a Duna forgalmának erősödésével, kikötők építésével, a meglévők korszerűsítésével be lehet kapcsolódni a nemzetközi forgalomba is. A kelet-nyugati autópálya közelsége a tranzitforgalom bővülését eredményezi, melynek kiszolgálása (raktározás, átrakás, csomagolás) alkalmat ad újabb vállalkozások indítására. A turizmus helyzete és lehetőségei 1. Természeti adottságokra épülő turisztikai ágak fejlesztése (vízi turizmus, vadászat, kulturális turizmus, agroturisztikai programcsomag a paprikára és a borra alapozva). A humán erőforrások 1. Bővíteni kell a szociális gondozói hálózat különböző formáit. 2. Az oktatási rendszer korszerűsítése, főiskolai képzés megvalósítása. Közmunka programok indítása. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A településközi-térségi szemléletű együttműködés fokozása, a települések közötti életkörülmény-különbségek fokozatos felszámolása. 2. A mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű gazdaság diverzifikálása, eltartó képességének – az ingázást is feltételező – közös növelése. 3. A térség egészére kiható oktatási, kulturális és térségi civil szervezet-fejlesztések, amelyek az idegenforgalmat is szolgálják.


49

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. Professzionális kistérségi fejlesztő, menedzser iroda létrehozása, információs központtal INTERNET bázison, turisztikai marketing feladatokkal. 2. Az intenzív, öntözéses kultúrájú agrártermelés magas színvonalának, termelési kultúrájának fenntartása, feldolgozottsági szintjének növelése, hozzá kiegészítő vidékfejlesztési típusú termelési programok csatolása (népművészet, gasztronómia, kézműipar stb). 3. Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési és térségi programjainak adaptálása (a soknemzetiségűségre is tekintettel). 4. A viszonylag elöregedő kistérség települései számára közös, szociális ellátóprogramok kidolgozása és megvalósítása. 5. Kalocsa szellemi, oktatási, kulturális, egyházi és idegenforgalmi központ szerepkörének továbbfejlesztése a térségre ható vonzó- és kisugárzó hatásokra is építve.

A BAJAI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA In.: Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai X. fejezet. Kistérségi koncepciók. Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. közös, kutatásfejlesztési konzorciumi szerződése alapján. Szerk.: CSATÁRI B.–ZALA GY., Kecskemét–Budapest. 1998. pp. 122–133. Tematika és tartalom A kiskunfélegyházi kistérségi koncepciónál ismertetett egységes tematika szerint. Fejlesztési lehetőségek a tárgyalt témák szerint A kistérség természeti és környezeti állapota 1. A természet- és környezetvédelem valamint a mezőgazdaság érdekei összeegyeztethetők pl. a hagyományos gazdálkodási formák fenntartásával, illetve visszahonosításával a sérülékeny területeken. 2. A természetvédelem és az idegenforgalom érdekeit egyaránt szolgálhatják a korlátozottan látogatható, védett területeken a tanösvények és a kiállítóhelyek, valamint a szakmai és ökoturizmus programjai. Folyamatos egyeztetést igénylő megoldandó probléma a horgász- és vadászturizmus. 3. A természetvédelem és a települési infrastruktúra fejlesztésének közös érdekeit hivatottak szolgálni a szennyvíz-elvezetési illetve a kommunális hulladék elhelyezési programok, amelyek végrehajtása különösen fontos a természetvédelmi területekkel, vizes élőhelyekkel, illetve sérülékeny vízbázisokkal közvetlenül határos településeken és üdülőterületeken.

50


Tervelőzmények


4. A kistérség természetvédelmének sajátos feladata a Duna és a holtágak rekonstrukciója, a Ferenc-csatorna és a Szeremlei-Holt-Duna vízrendszer revitalizációja. 5. A védett területek ökoszisztémáinak összekapcsolását szolgálja a "zöldfolyosó hálózatok" kiépítése. A bajai kistérséget a Duna-völgy mélyártéri folyosója érinti. A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei 1. Piacképes, profitorientált mezőgazdaság, amely a kistérség kedvező adottságú nyugati és középső területein az intenzív gazdálkodás (szántóföldi növénytermesztés gabonaés takarmánytermelő specializációval, állattenyésztés sertés- és szarvasmarha-tartással) és a nagyobb méret előnyeit használja ki. 2. A különleges termőhelyeken, a borvidéki területeken a további fejlesztés érdekében szigorú eredetvédelem és a közösségi agrármarketing fejlesztése szükséges. 3. A környezetvédelmi-tájvédelmi funkciót ellátó, korlátozott, értékmegőrző mezőgazdaságot a Duna–Dráva Nemzeti Park övezetében támogatni kell. 4. Az erdősítés a települések környékén rekreációs és védelmi okokból, míg a borvidéken a területfelhasználás igényeivel koordináltan javasolható. 5. A természetes és mesterséges vízfelületekre specializációja lehet a sokoldalú halgazdálkodás.

alapozva

a

térség

A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1. A minőségi mezőgazdasági termelés fejlesztését, a biogazdálkodás elterjesztését kell megcélozni. 2. A mezőgazdasági nyerstermékek feldolgozása és értékesítése, a környezetbarát technológiák alkalmazása, az ipari vállalkozásokhoz való kapcsolódás beszállítóként, a logisztikai központhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és az idegenforgalom egyes ágainak fejlesztése lehet az előrelépés útja. A turizmus helyzete és lehetőségei 1. A természeti értékek alapján a Duna és a csatornák mentén az ökoturizmus kialakítására van esély. Ehhez kapcsolódik a Duna-holtágak rekonstrukciója. Ezt egészíti ki a vadászati turizmus (Gemenc, Béda-Karapancsa). 2. A soknemzetiségű együttélésből eredő hatások kihasználása a hagyományőrzés terén, valamint a gasztronómiai és borturisztikai adottságok fejlesztése. 3. Dávodon és Nagybaracskán a termálvíz hasznosítása és a gyógyturizmus fejlesztése. A humán erőforrások 1. A főiskolai oktatásban rejlő innovatív erőnek jelentős kisugárzása lehet a vállalkozói, befektetői hajlandóság növekedésére. © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

51

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. 2. A munkahely-teremtésben fejlesztéseknek.

kiemelt

szerepe

van

a

Baján

történő

A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A településközi-térségi szemléletű együttműködés fokozása, különös tekintettel a térség nemzetközi és országos jelentőségű regionális közlekedési pozíciójára. 2. A mezőgazdaság minőségi, EU-konform fejlesztése, a gazdaság diverzifikálása, eltartó képességének – a térségbeli ingázást is feltételező – közös növelése. 3. A térség egészére kiható felső- és középfokú oktatási, kulturális és térségi civil (nemzetiségi) szervezetfejlesztések, kitüntetett figyelemmel az idegenforgalomra. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. Professzionális kistérségi fejlesztő, menedzser iroda létrehozása, információs központtal INTERNET bázison, jelentős turisztikai marketing feladatokkal. 2. A magas színvonalú mezőgazdaság termelési kultúrájának fenntartása, a feldolgozottság szintjének további növelése, hozzá kiegészítő vidékfejlesztési típusú termelési programok csatolása (gasztronómia, kézműipar stb). 3. A sokoldalú európai területfejlesztési program-lehetőségekhez való csatlakozás (közlekedés, logisztika, a tradicionális könnyűipar megújítása, gazdaság- és kereskedelemfejlesztés, úgymint Duna-program, PHARE CBC program, a soknemzetiségűségre is tekintettel). 4. A turizmus kiemelt és komplex fejlesztése, célterületeinek pontos meghatározása és a programkínálatok összehangolt fejlesztése, marketingje (természetes és termálvízi-, horgász-, vadász-, konferenciaturizmus). 5. Baja szellemi, oktatási-ifjúsági, kulturális és idegenforgalmi központ szerepkörének továbbfejlesztése, a vele társuló községek térségére ható vonzó- és kisugárzó hatásaira is építve.

A JÁNOSHALMI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA In.: Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai X. fejezet. Kistérségi koncepciók. Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. közös, kutatásfejlesztési konzorciumi szerződése alapján. Szerk.: CSATÁRI B.–ZALA GY., Kecskemét–Budapest. 1998. pp. 134–142. Tematika és tartalom A kiskunfélegyházi kistérségi koncepciónál ismertetett egységes tematika szerint. Fejlesztési lehetőségek a tárgyalt témák szerint A kistérség természeti és környezeti állapota 52


Tervelőzmények


1. Fontos feladat a védelem alá tartozó területeken folyó gazdálkodás támogatása a természeti értékek megőrzése érdekében. 2. Alapos mérlegelést kíván az erdőtelepítés. Vissza kell szorítani a nagy párologtató képességű fajokat, s törekedni kell az akácosok bővítésére és az őshonos fajok visszatelepítésére. 3. A természetvédelem és az idegenforgalom érdekeit közösen szolgálhatja a hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosítása a sérülékeny területeken. 4. A kommunális hulladék elhelyezés és a szennyvíz-elvezetés, -kezelés térségi együttműködést tesz szükségessé. A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei 1. Piacképes, profitorientált mezőgazdaságra van szükség, amely a kistérség kedvező adottságú területein az intenzív gazdálkodás és a nagyobb méretben való termelés előnyeit használja ki. 2. Családi gazdaságok keretében gyümölcstermelés folytatódhat.

munkaigényes

zöldség-,

szőlő-

3. A bortermelő vidékeken a további fejlesztés érdekében eredetvédelem és a közösségi agrármarketing fejlesztése szükséges.

és

szigorú

4. Számolva az aszályproblémák tartós jelenlétével, a kevésbé aszályérzékeny, környezetkímélő mezőgazdasági kultúrák támogatása javasolt. 5. A "minőségi" erdőtelepítések számára a kistérség talajadottságai ideálisak, a területrendezési program 2.600 ha erdő telepítését irányozza elő. A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1. A közelben húzódó – és várhatóan kiépülő új – tranzitfolyosókhoz azonban szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni, ezek segítségével további vállalkozások megtelepedésére van remény. A turizmus helyzete és lehetőségei 1. A kistérségben leginkább a rendezvény-, a lovas, a vadász-, a kerékpár- és a borturizmus fejlesztése indokolt. A humán erőforrások 1. Elsőrangú feladat az oktatás színvonalának emelése, szerkezetének módosítása. Bővíteni kell a speciális mezőgazdasági, kertészeti és a kapcsolódó piaci, közgazdasági ismeretek oktatását. Fejleszteni kell a nem iskolarendszerű oktatás különböző formáit. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A településközi együttműködés fokozása, megvizsgálva a nagyobb térségi integráció lehetőségeit is. 2. A mezőgazdaság minőségi fejlesztése, illetve a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű vállalkozói gazdaság fejlesztése.


53

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. 3. A térség egészére kiható szakoktatási és az elöregedő népesség miatt szükséges szociális ellátást biztosító szervezetfejlesztések. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. A kistérség szervezeti-intézményi jövőjének meghatározása. 2. A mezőgazdaság komplex fejlesztése (termelés, feldolgozás, értékesítés, szállítás, marketing, nagybani piac, képzés stb.). 3. Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési integráción alapuló kistérségi programjainak adaptálása, a már kialakult agrárrendezvény-turizmus fejlesztésével. 4. A térség szociális problémáit megoldó közös programok kidolgozása és végrehajtása.

A BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA In.: Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai X. fejezet. Kistérségi koncepciók. Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. közös, kutatásfejlesztési konzorciumi szerződése alapján. Szerk.: CSATÁRI B.–ZALA GY., Kecskemét–Budapest. 1998. pp. 143–151. Tematika és tartalom A kiskunfélegyházi kistérségi koncepciónál ismertetett egységes tematika szerint. Fejlesztési lehetőségek a tárgyalt témák szerint A kistérség természeti és környezeti állapota 1. Fontos feladat a védelem alá tartozó területek kibővítése a Felső-Bácska löszös maradványterületeire (Katymár, Madaras). 2. Alapos mérlegelést kíván az erdőtelepítés. Ahol az célszerű, ott vissza kell szorítani a nagy párologtató képességű fajokat, s törekedni kell az őshonos fajok visszatelepítésére. 3. A környezetvédelem és az idegenforgalom érdekeit közösen szolgálhatja a hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosítása a sérülékeny területeken. 4. A természeti környezet és a települési infrastruktúra fejlesztését egyszerre hivatottak szolgálni a kommunális hulladék elhelyezési és szennyvíz-elvezetési programok, amelyek térségi együttműködést tesznek szükségessé. A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei 1. A piacképes, profitorientált mezőgazdaság, amely a kedvező termőhelyi adottságokra támaszkodva integrált rendszert képez mind az állattenyésztés, 54


Tervelőzmények


mind a minőségi növénytermesztés (vetőmag) területén. Ennek eléréséhez a szakképzettségi szint emelésére van szükség. 2. A rendelkezésre álló szabad munkaerő foglalkoztatásának megoldása lehet a családi gazdaság zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelő gazdasági profillal, a hagyományos termesztési technológiák és fajták visszahonosításával, a termékek feldolgozásával (aszalás, szárítás, lékészítés). 3. A biokultúrák meghonosítása mind környezetvédelemben segítséget jelenthet.

a

foglalkoztatásban,

mind

a

4. A "minőségi" erdőtelepítések számára a kistérség talajadottságai ugyan ideálisak, mégis célszerűbb a nagyobb haszonnal termeszthető növények termelésével foglalkozni. 5. A korábban visszaszorított állattartás "felélesztésére" lenne szükség. A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1. A határmentiségből fakadó hátrányt előnnyé lehetne formálni a határon túli kapcsolatok kiépítésével (Bácsalmás-Bajmok határátkelőhely). A mezőgazdasági tevékenységet pedig minőségi terményekkel, vetőmagvakkal, munkaigényes növényekkel és a teljes vertikum kiépítésével lehet tovább fejleszteni. A vállalkozások megtelepedését a településeken teljes közművel ellátott területek kialakításával lehetne elősegíteni. A turizmus helyzete és lehetőségei 1. A bevásárló turizmus lehetőségeit, körülményeit javítani kell. 2. Támogatni kell a Bácsalmáson működő ipari vállalkozás tulajdonosának szállodaépítési és utazásiiroda-nyitási terveit. A humán erőforrások 1. Az önkormányzatok pályázati lehetősége behatárolt, mivel az előírt önrészhez sokszor hiányzik a szüksége tőke. Ezért a humán erőforrások fejlesztése során nagyobb mértékben lehet és kell támaszkodni a térségben meghatározó erejű munkáltatókra (pl. Agráripari Rt). 2. Az EU-csatlakozás új adminisztratív (rendészeti, igazgatási, pénzügyőri) munkahelyek létesítését jelentheti, amelyekhez elengedhetetlen a megfelelő számítógépes hálózat és az azt kezelni tudó szakember gárda. A képzési struktúra fejlesztése során ezt is indokolt figyelembe venni. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A településközi együttműködés fokozása, megvizsgálva a nagyobb térségi integráció lehetőségeit is. 2. A mezőgazdaság minőségi fejlesztése, illetve a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű vállalkozói gazdaság fejlesztése, kapcsolatba hozva a határon túl is jelentkező igényekkel, kooperációs lehetőségekkel.


55

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. 3. A térség egészére kiható szakoktatási és az elöregedő népesség miatt szükséges szociális ellátást biztosító szervezetfejlesztések (pl. falugondnoki szolgálat, házi betegápolás). A kistérség fejlesztési prioritásai 1. Az európai típusú határ menti települési integráción alapuló kistérségi programok adaptálása, megvalósítása, a határátkelés lehetőségeinek fejlesztése. 2. A mezőgazdaság komplex fejlesztése (termelés, feldolgozás, értékesítés, szállítás, marketing stb), ipari vállalkozások letelepedésének ösztönzése, kis- és középvállalkozások támogatása. 3. A térség szociális problémáit feloldó közös programok kidolgozása és végrehajtása, a fiatal korosztályok lehetőségeinek növelése, a meglévő iskolarendszerhez kapcsolódó tovább- és átképzési lehetőségek. 4. Kistérségfejlesztő-szervező iroda létrehozása (az önállóság megtartásával, esetleg integrációban a FEBÖSZ-szel).

ADALÉKOK A KECSKEMÉT–TISZAKÉCSKE STATISZTIKAI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ (KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ZÁRÓJELENTÉS) Készült a DHV Magyarország Kft. felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Kecskeméti Osztályán Szerk.: CSATÁRI B., Kecskemét. 1997. Tematika és tartalom A kistérségi koncepció magában foglalja • a kutatási célterület lehetséges megközelítéseit, • Kecskemét térségének táji, kulturális jellemzőit és hagyományait, • egy részletes, adatokkal, ábrákkal dokumentált folyamatelemzést a mezőgazdaságról, az iparról, kereskedelemről, szolgáltatásokról, a turizmusról, a kistérség műszaki infrastruktúrájáról, a humán erőforrásokról, és a térségi kapcsolatokról, • s végezetül a lehetséges fejlesztési prioritásokról, a fejlesztés céljairól és stratégiai irányairól. Fejlesztési irányok (a fejlesztési célok és prioritások szerint) A térség fenntartható környezeti fejlődésének biztosítása. 1. A táj természetes térbeli vázát adó rendszerek (tanyák, facsoportok, folyó menti zónák, semlyékek) tájformáló, strukturáló és tagoló funkcióit vissza kell állítani az ezzel adekvát földhasználati, művelési technikák és a szükséges szabályozó eszközök alkalmazásával. 2. A felszíni és a felszín alatti vízkészletek megőrzése, védelme, folyamatos komplex vízkészlet-gazdálkodás. 56


Tervelőzmények


3. A termelés alkalmas termőtalajok és az őshonos flóra és fauna megőrzése. A kistérség mezőgazdasági kultúrájának szerkezetátalakítással egybekötött fejlesztése

megőrzése

és

szelektív,

1. A nagy tradíciójú kultúrák esetében fontos fejlesztési iránynak mutatkozik a termelési-feldolgozási-értékesítési lánc újraszervezése, az állami szerepvállalás megerősítése, a márkavédelem és a hatékony marketing, továbbá meg kell erősíteni a fajta- és technológiai kutatást (Kecskemét). 2. Meg kell oldani a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés, a bortermelés a szeszipar és a konzervipar magas szervezettségű összekapcsolását, a vertikális integrációt. 3. Az agrártermelést kötni kell a természeti értékek védelméhez, ki kell alakítani a tanyás gazdálkodás adottságokhoz igazodó tájjellegű termelést (és ehhez kapcsolódhatna a biogazdálkodás, a falusi-tanyai turizmus). 4. Továbbra is fontos szerepe lehet az önfogyasztásra való termelésnek, az önfenntartó kisgazdaságoknak, a hobbikerteknek, a vegyes funkciójú tanyáknak, de a kedvezőtlen adottságú területek művelés alóli kivétele is célként fogalmazódhat meg. A településrendszer sajátos szerkezetének megőrzése, adottságainak kihasználása, fejlesztése, értékvédelme 1. Fontos feladat a településrendszer jellegzetességeinek a megőrzése. Javasolható, hogy egyes városrészekben építést csak a hagyományos stílusjegyek megtartásával engedélyezzenek, a jellegzetes utcaképeket, alaprajzokat nemzeti értéknek kell nyilvánítani. Elő kell segíteni a tanyás vidékek rendezési terv mélységű külterületi tervezését. 2. Fejleszteni kell a tömegközlekedést (települési kapcsolatok) és tovább kell építeni a Kecskemét körüli körgyűrűt. A térség gazdasági megtartóképességének fokozása 1. A térség településhálózata, infrastruktúrája, a népesség képzettsége, munkakultúrája alkalmas új termelő üzemek idetelepítésére. Ide telepíthető bútoripari, játékipari, textilipari, műszeripari, elektronikai vagy biotechnológiai ipari üzem. Nagyság szerint kooperációképes kis- vagy középüzemi termelési méret jöhet a leginkább szóba. Kecskemét regionális szerepkörének fejlesztése 1. Kecskemét város regionális szerepköre döntően a főiskolák, a kutatóintézetek, a művészeti intézmények révén nyilvánul meg. A város e szerepkörök továbbfejlesztésével erősítheti meg eddig megszerzett regionális jelentőségét. A regionális hatások fejlődésében kitüntetett szerepe van a nagybani piacnak, az agrárkutató-kapacitásnak, a magas színvonalú mezőgazdasági feldolgozóiparnak és az agrármarketingnek. 2. Új irányt adhat a fejlődésnek a Bécs–Budapest–Belgrád közlekedési és kommunikációs folyosó fejlesztése.


57

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. 3. Növelni kellene a város tartalékterületeit a vámszabadterületek, spedíciós, szállítási és nagykereskedelmi funkciók fogadására. Kiegészíthetné ezt a funkciót egy jelentős Duna–Tisza közi regionális információs központ létesítése. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A környezeti szempontból rendkívül érzékeny kistérség ökológiai állapotának javítása, a Kiskunság hagyományos agrárkultúrájának megőrzése, korszerűsítése. 2. A népességmegtartás érdekében a kistérség gazdasága jövedelemtermelő képességének növelése. 3. A sajátos településrendszer továbbfejlesztése, Kecskemét kis- és nagytérségi szerepének erősítése. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. A térség fenntartható környezeti fejlődésének biztosítása. mezőgazdasági kultúrájának 2. A kistérség szerkezetátalakítással egybekötött fejlesztése.

megőrzése

és

szelektív,

3. A településrendszer sajátos szerkezetének megőrzése, adottságainak kihasználása, fejlesztése, értékvédelme. 4. A térség gazdasági megtartó képességének fokozása, 5. Kecskemét regionális szerepkörének fejlesztése.

A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete megbízásából a HOMOKHÁT EUROINTEGRÁCIÓ Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Kht. Szerk.: CZENE ZS.–FODOR CS.–GYESZAT Z.–MATULA A., Mórahalom. 1998. Tematika és tartalom A kistérségi koncepció • megfogalmazza a kistérségi területfejlesztési koncepció célját és alapelveit, • bemutatja a kistérséget és környezetét, - ezen belül felvázolja a kistérségi szerveződés szervezeti és történeti hátterét, a kitűzött célokat és feladatokat, - számba veszi a fejlődést meghatározó felső szintű dokumentumokat és irányelveiket,

• •

58

- dokumentálja a települési politikákkal, a megyei és regionális programokkal való kapcsolódásokat, elemzi-értékeli a kistérség fejlődésére ható, azt meghatározó külső feltételeket, összegzi a kistérség sajátos problémáit, felvázolja általános helyzetét,


Tervelőzmények • •

• •


SWOT-analízist ad a kistérségről, három lehetséges forgatókönyvet közreadva felrajzolja a kistérség jövőképét (A változat: Hosszú távú, dinamikus fejlődés, B változat: helyreálló, kiegyenlített fejlődés, C változat: Fejlődési lemaradás, perifériális helyzet), meghatározza a kistérségi fejlesztés céljait, s végül javaslatot tesz a fejlesztési programokra.

A kistérségi fejlesztés stratégiai területei 1. Rugalmas gazdasági szerkezet és magas színvonalú humán erőforrások (versenyképes és sokoldalú gazdaság, humán erőforrás-készlet) 2. Megfelelő infrastrukturális háttér és fenntartható, kiegyensúlyozott környezeti gazdálkodás (térségi közlekedési, települési kommunális infrastruktúra valamint a fenntarthatóság biztosítása az épített és a természeti környezet között) 3. Térségi identitás és kapcsolatrendszer (településhez, térséghez tartozás tudata, a térség fejlődését is meghatározó gazdasági-társadalmi kapcsolatok). A kistérség fejlesztési prioritásai 1. A mezőgazdaság versenyképességének erősítése 2. Rugalmas és sokrétű gazdasági szerkezet kialakítása 3. Humán infrastruktúra fejlesztése, szellemi potenciál erősítése 4. Közlekedési és kommunális infrastruktúra fejlesztése 5. Természeti erőforrások kiegyensúlyozott használata, a környezeti minőség javítása 6. Helyi sajátosságok erősítése, térségmarketing 7. Külső és belső kapcsolatok erősítése A kistérség stratégiai fejlesztési céljai (a stratégiai területek és a fejlesztési prioritások szerint) Rugalmas gazdasági szerkezet és magas színvonalú humán erőforrások A mezőgazdaság versenyképességének erősítése 1. Mezőgazdasági termelés minőségi fejlesztése, piacképes termelési struktúra kialakítása. 2. Új típusú szövetkezetek kialakítása, termelői integráció ösztönzése. 3. Mezőgazdasági termékpályák helyreállítása. 4. Technológiai, technikai fejlesztés elősegítése. Rugalmas és sokrétű gazdasági szerkezet kialakítása 1. Kis- és középvállalkozások támogatása. 2. Helyi élelmiszeripar erősítése. 3. Tercier szektor erősítése.


59

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. 4. Befektetések, vonzása.

munkahelyteremtő

beruházások

ösztönzése,

térségbe

5. Innovációs bázisok erősítése, tudás- és technológia-transzfer elősegítése. Humán infrastruktúra fejlesztése, szellemi potenciál erősítése 1. Oktatás, képzés, szakképzés fejlesztése, művelődési, kulturális kapcsolatok bővítése. 2. Lakosság egészségügyi, szociális problémáinak mérséklése. 3. Tanyai lakosság problémáinak kezelése. 4. Települési közigazgatás menedzsment erősítése.

hatékonyságának

növelése,

kistérségi

5. Közbiztonság javítása. Infrastrukturális háttér és fenntartható, kiegyensúlyozott környezeti gazdálkodás Közlekedési és kommunális infrastruktúra fejlesztése 1. Közlekedési kapcsolatok javítása. 2. Műszaki infrastruktúra fejlesztése, energiafelhasználás racionalizálása. 3. Hulladékgazdálkodás. 4. Informatika és telekommunikáció fejlesztése. 5. Vízgazdálkodás. Természeti erőforrások kiegyensúlyozott használata, a környezeti minőség javítása 1. Ökológiai stabilitást szolgáló területhasználat kialakítása. 2. A talaj vízháztartási problémáinak megoldása, vízbázisok védelme. 3. Tájsajátosságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági termelés kialakítása. 4. Környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése. Térségi identitás és kapcsolatrendszer Helyi sajátosságok erősítése, térségmarketing 1. Térség- és települési marketing kialakítása. 2. Tanyai településforma megőrzése, tanyák funkcióváltásának elősegítése. 3. Idegenforgalom lehetőségeinek kihasználása, minőségi fejlesztése. 4. Hagyományok, kulturális örökség ápolása. Térségi kapcsolatok erősítése 1. Kistérségen belüli kohézió erősítése. 2. A kistérség külső kapcsolatainak bővítése. 3. Határ menti és nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének elősegítése.

60


Tervelőzmények


KISTELEK ÉS TÉRSÉGE KÖZÉPTÁVÚ TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM Készítették a Habitat Hungária Rt. munkatársai Szerk.: KÓRÓDI J., Budapest, Kistelek, 1997. Tematika és tartalom A Kistelek központú kistérség fejlesztési programjának első fő része feltáró helyzetképet ad a kistérségről, SWOT-analízis keretében összefoglalja a kistérség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a fejlődést fenyegető veszélyeket. Számba veszi a távlati fejlődésére ható külső és belső tényezőket. A második fő részben az adottságok és lehetőségek bázisán megfogalmazott fejlesztési koncepció elemei kerülnek tárgyalásra, úgymint: • a fejlesztés stratégiája, • a gazdaság fejlesztésének súlyponti területei, • a térség befektetési feltételeinek fejlesztése, • javaslatok a térség munkaerő fejlesztési programjához, • a települési környezetminőség fejlesztése, nagyszabású "habitat" program kidolgozása, • javaslatok a vállalkozói környezeti feltételek javítására, • a fejlesztés eszközei és intézményei. A munka harmadik fő pillére a "Középtávú térség- és gazdaságprogram". Ebben szó van: • a térségfejlesztési program tartalmáról, • a gazdaságfejlesztés feltételeinek javításáról, • az agrárgazdaság fejlesztéséről, • a kistérség turizmusának fellendítéséről, • a humán erőforrás tudás- és készségszintjének emeléséről, • a gazdaságfejlesztés és az életminőség fizikai feltételrendszerének javításáról, • az üzleti szektor és a térségi marketing fejlesztéséről, • a program megvalósításának szervezéséről, a monitoringról. A negyedik rész a "Program a megvalósítás szervezésére". Ebben szó van: • a feladat-nyilvántartó és -ütemező rendszerről, • a programmegvalósítás szervezetrendszeréről és a feladatok megosztásáról. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A térség alapvető érdeke, hogy a régió újratermelési folyamata felgyorsuljon és az alaptevékenység és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek szférájában dinamikus növekedés valósuljon meg. 2. A gazdasági növekedésnek párosulnia kell a termelési szerkezet modernizációjával, a jövedelmező tevékenységek arányának bővülésével. 3. Olyan duális fejlesztési stratégiára van szükség, amely egyidejűleg biztosítja a múlt értékeinek védelmét, a gazdaság és igazgatás működőképességét, annak


61

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. átalakulását, továbbá az új, a 21. századot jellemző irányzato,k gazdasági és intézményi szerveződések térnyerését. A kistérség fejlesztési prioritásai Fontosabb hosszú távú prioritások 1. Szellemi erőforrások és szervezési tényezők erősítése. 2. A térségben összpontosuló értékek, adottságok jobb kihasználásának biztosítása. A folyamatos tőkeellátás megteremtése, az integrációs előnyök realizálása. Fontosabb középtávú prioritások 3. A térség szerkezeti átalakítása és modernizációja, az infrastruktúra fejlesztése. 4. Kistelek, Balástya és Ópusztaszer fogadóképességének fejlesztése. 5. Új ipari raktár, illetve üdülőpark létesítése. Rövid távú prioritások 6. A térség önkormányzati működőképességének fenntartása, foglalkoztatási helyzet javítása, munkahelyteremtés 7. A térségi együttműködést és térségfejlesztést segítő intézményrendszer létrehozása és működtetése. Fejlesztési irányok A gazdaság fejlesztésének súlyponti területei 1. A mező-, erdő- és vízgazdálkodás, a dísznövénytermelés erősödésével lehet számolni. A térség szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztését modernizálni kell. Ez nagymértékben hozzájárulhat a talaj-, a vízrajzi és a klimatikus adottságok kihasználásához. Bővíteni kell a termelési, tárolási, raktározási és értékesítési lehetőségeket (dán, holland típusú mezőgazdasági integráció). 2. Segíteni kell az öko-típusú agrárgazdaság kialakulását (tájgazdálkodási koncepció kidolgozása, művelésági szerkezet váltása, biogazdálkodás, termeléstechnológiai alternatívák kidolgozása). 3. Fejlesztésre vár az agrártermelésre épülő élelmiszeripar és hűtőipar, valamint megnőhet a könnyűipar (ruha- és bőripar) térségi jelentősége. 4. A gazdaság új szektorai közül kiemelten javasolható fejlesztésre az épületszerelvény-gyártás, az épületdíszítő elemgyártás, az utcaburkoló anyagok gyártása és különféle környezetvédelmi termékek előállítása. 5. A gazdaság korszerűsítésének kiemelten fontos része a közcélú távközlési szolgáltatás, az úthálózat, a vezetékes gázellátás, a víz- és csatornahálózat térségi fejlesztése. A turizmus helyzete és lehetőségei 1. Az idegenforgalom infrastrukturális feltételeinek fejlesztése. Ezen belül a látványturizmus feltételeire épülő létesítmények, termékek telepítése, szállodák, panziók, szállásférőhelyek létesítése, a falusi turizmus feltételeinek kiépítése. 62


Tervelőzmények


A humán erőforrások 1. A gazdasági megújulás kulcskérdése a térségi humánstratégia működése. Növelni kell a foglalkoztatási lehetőségeket. A középiskolát végzett tovább nem tanuló fiataloknak szakirányú továbbképzést kell szervezni. Célszerű volna átgondolni a politechnikai képzés fejlesztését. 2. Az ópusztaszeri intézmények kihasználását elősegítendő, az Európai Tanulmányi Központok rendszerébe illeszkedő tájékoztatási és továbbképzési centrumot kellene létesíteni.

MAKÓ ÉS TÉRSÉGE KOMPLEX TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítették a JATE Gazdaságföldrajzi Tanszékének munkatársai Szerk.: MÉSZÁROS R., Szeged, 1997. Tematika és tartalom A térségfejlesztési koncepció • elemzi a fejlődés külső és belső körülményeit (vázolja az általános gazdasági, társadalmi, környezeti helyzetet, SWOT-analízist ad), • körvonalazza a térség fejlesztésének céljait és prioritásait, • meghatározza a térségfejlesztés programjait, • összefoglalja a határ menti régiófejlődést elősegítő elemeket, • taglalja a humán erőforrások összehangolt fejlesztésének lehetőségeit, • számba veszi a gazdaságot érintő fejlesztéseket (mezőgazdaság, ipar, idegenforgalom, általános vállalkozásfejlesztés, infrastruktúra, vízgazdálkodás, Makó városi és térségközponti funkcióinak fejlesztése). • összegzi a fejlesztés megvalósításának fő tényezőit, a módszereket, az eszközöket és a szereplőket. A kistérségfejlesztés stratégiai céljai 1. A fejlesztés rövid távú célja a hanyatlás megállítása, a hosszú távú cél a fellendülés feltételeinek megteremtése és az életkörülmények javítása lehet. Továbbá váljon a kistérség szerves és aktív részévé egy nemzetközi együttműködésekkel megerősített régiónak. 2. Fontos célfeladatként jelentkezik a kisrégió nemzetközi forgalmi szerepkörének kiteljesítése, azaz váljon a kistérség az európai térszerkezeti, közlekedési-szállítási rendszer szerves részévé (nemzetközi határátkelő léte, vállalkozási övezetté válás megcélzása). 3. A fenti célok elérése érdekében kiemelten kell fejleszteni az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat. 4. A településeknek külön is el kell készíteniük a maguk fejlesztési programját, a kistérségi fejlesztésben meg kell jelenniük a települési szempontoknak is. 5. Ki kell alakítani az önállóság kereteit szolgáló szervezeti struktúrákat. © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

63

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. A kistérség kedvező forgalmi helyzetéből adódó előnyök maximális kiaknázása. 2. Az infrastruktúra kiemelt fejlesztése. 3. A határ menti fekvés bázisán gazdasági övezet kialakítása a nemzetközi együttműködésből fakadó előnyök kihasználása. 4. A települési együttműködés elmélyítése, a kistérség kohéziójának erősítése. Fejlesztési irányok 1. A határ menti régiófejlődés segítése. Ennek térszerkezeti-funkcionális alapja a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió. Ehhez szükséges a nemzetközi forgalom növekedése feltételeinek megteremtése (határátkelő, szálláshelyek, informatika, a forgalom szervezése, a szükséges szakképzés, kapcsolatrendszer a Dél-Alföld más, hasonló funkciójú térségeivel, közös projekt Románia kapcsolódó kistérségével). 2. Humán erőforrások fejlesztése (integrált funkciókkal rendelkező, a művelődést szolgáló intézményhálózat kialakítása, a modern információk befogadására és felhasználására való képesség növelése, az egészségügyi és szociális rendszer bővítése). 3. A gazdaság fejlesztése. Az agrárgazdaságban a termelési szerkezet átalakítása, a termelési, feldolgozási, kereskedelmi koordináció kialakítása, mezőgazdasági tároló, feldolgozó üzem letelepítése, a hagymatermesztés teljes vertikumának megteremtése, a családi gazdaságokat és kisvállalkozásokat megerősítő hitel- és tanácsadási programok, kistérségi integrátor szervezetek létrehozása, innovációk térségbe hozása. Az iparfejlesztésben agro-bio ipari üzem létesítése, ipari park létre hozása. 4. Fejleszteni kell az idegenforgalmat, foglalkozni kell az általános vállalkozásfejlesztéssel (gazdasági koordinációs szervezet kialakítása), fejlesztésre vár az infrastruktúra és a vízgazdálkodás, valamint tovább erősítendők Makó város városi és térségközponti funkciói. 1998-ban elkészült a Makó és térsége (Kübekháza–Kiszombor–Nagylak és térsége) fejlesztési programja is (készítette a TERRA Studio Területi Kutató Tervező Tanácsadó Kft). A fejlesztési program legfontosabb területei (projektjei) az alábbiak: Humán erőforrás fejlesztési program és stratégia 1. Humán erőforrás-fejlesztés programja 2. Vállalkozási övezet/ipari park 3. Képzési rendszerek fejlesztése Gazdaságfejlesztési program és stratégia 1. Makó és térsége operatív gazdaságfejlesztési programja Az operatív program programpontjai: a. Térségi fejlesztési szervezet létrehozása (térségmenedzser)

64


Tervelőzmények


b. Vállalkozásfejlesztés, befektetők vonzása c. A mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar fejlesztése Ezek részletesebben az alábbiakat tartalmazzák: a. Térségi fejlesztési szervezet létrehozása • Kistérségi összefogás megteremtése • A fejlesztést irányító szervezet létrehozása • A térségmenedzser működése b. A gazdaságfejlesztés helyi lehetőségei • Térségfejlesztési szervezet, térségmenedzser foglalkoztatása • Ipari park megszervezése, infrastruktúra kiépítése • Inkubátorház működtetése • Vállalkozási övezet cím megszerzése - központi adókedvezmények • Ingatlan kataszter készítése, kiegészítése • Pályázati pénzek, központi pénzek területre hozása gazdaságfejlesztési céllal • Helyi adókedvezmények, differenciált helyi adók • Önkormányzati, intézményi beszerzések, közbeszerzések esetén azonos feltételek mellett a helyi vállalkozók preferálása • Térségmarketing, térségi fejlesztési profil meghatározása, erőforrások feltérképezése és kiajánlása • Területre érkező befektető végigkísérése, segítése, üzletember találkozók segítése, ITDH kapcsolat felvétele • Induló vállalkozások segítése gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások fejlesztése • Térségfejlesztési program, áttekinthető prioritás és kedvezményrendszer meghatározása • Egyablakos módszer bevezetése, gyorsított ügyintézés • Határon átnyúló (gazdasági) kapcsolatok élénkítése c. Mezőgazdasági és feldolgozóipari program Projektjavaslatok: • Térségi Agrárfejlesztési Bizottság/Kerekasztal megszervezése • Termelő-értékesítő szövetkezetek szervezése. Integráció elősegítése • Feldolgozóipar fejlesztése – térségi élelmiszeripari feldolgozói komplexum telepítése • Oktatás, képzés, szaktanácsadás fejlesztése • Hagymatermelés termékpályájának helyreállítása • Öntözésfejlesztési program • Hagyományos gyümölcs és szőlő termelési, borászati kultúra revitalizálása a Maros mentén, új kultúrák meghonosítása • Gyógynövénygyűjtés és termelés elméleti alapjainak megteremtése, gyógynövényfeldolgozó üzem létesítése • Mezővédő erdősávrendszer megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése, majd megvalósítása Térségmarketing stratégia 1. A térségmarketing stratégia elemei © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

65

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. a. A makói kistérségben a helyi és a betelepülő vállalkozások számára kedvező befektetői környezetet kell kialakítani. Ezen belül is preferálni kell a helyi mezőgazdaság által termelt alapanyagokat földolgozó vállalkozásokat. b. A kistérség új, pozitív befektetői arculatát kell kialakítani és megvalósítani. c. Meg kell teremteni a kistérségi összefogást az önkormányzatok, az intézmények, a lakosság és a vállalkozások között a terület fejlesztése érdekében. d. Térségmenedzseri operatív intézményt kell létrehozni. e. El kell indítani a keresleti oldal célcsoportjainak konkrét - név szerinti - felkutatását és ki kell alakítani a szükséges kapcsolatokat, elsősorban a mezőgazdasági feldolgozóipar, élelmiszeripar területén. f. Meg kell valósítani a makói kistérség marketing szempontú propaganda tevékenységének programját. g. Meg kell teremteni a fejlesztési programoknak és az új kistérségi arculatnak megfelelő humánerőforrás alapot. h. Ki kell dolgozni a fejlesztési programok és a marketing stratégia megvalósításának finanszírozási alapját. i. Ki kell alakítani a programok megvalósulását kontrolláló rendszert. Környezetvédelmi program A fontosabb környezetvédelmi programjavaslatok az alábbiak: 1. Térségi szennyvízelvezetési és szennyvízkezelési programjavaslat 2. Térségi települési szilárdhulladék-gazdálkodási programjavaslat 3. Belvízvédelem, csatornahálózat-fejlesztés 4. Komplex tájvédelem Határ menti együttműködés fejlesztési program A határ menti együttműködésre a leginkább meghatározó projekt javaslatok a következők: 1. Határ menti kereskedelemfejlesztés 2. Határ menti gazdaságok projektje 3. Gépkör szervezése 4. Alacsony költségű lakások építésének pilot sémája 5. Üzleti kommunikációs szolgáltatás 6. Fiatalok vállalkozási képzési programja 7. Határ menti kapcsolatok megvalósítása 8. Fenntartható "Nád" szennyvíztelep 9. CAD/CAM Technológia biztosítása 10. Geotermálvíz használatai

66


Tervelőzmények


11. EU Kutatóintézet felállítása 12. Technológiai segítségnyújtás termelőknek 13. Az ipari park gyors növekedésének beindítása egy Élelmiszeripari park bevezetésével.

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, FEJLESZTÉSI PROGRAMOK A Békési Kistérségi Területfejlesztési Társulás megbízásából készítette a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Szerk.: VELKEY G., Békéscsaba. 1998. Tematika és tartalom A helyzetértékelést számos szempont szerint elvégző első kötet után a békési kistérség területfejlesztési programjának ezen második kötete tartalmazza: • magát a fejlesztési koncepciót, • és a fejlesztési programok részletes leírását. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai A koncepció alapcélja A koncepció alapcélja (amelynek megvalósulását a megfogalmazott és alábbiakban közreadásra kerülő stratégiai célok és a fejlesztési prioritások szolgálnak) az alábbi: a saját erőforrások hatékony kihasználásával és az összefogás erősítésével minél szélesebb körű és szorosabb kapcsolódás a fejlődő közép-békési térséghez. Stratégiai célok 1. A helyi gazdasági erőforrások és a térség kedvező fekvésének kihasználása a gazdasági visszaesés megállítása és a fejlődés elindítása érdekében. 2. Megfelelő életminőség megállítása, visszafordítása.

biztosításával

a

kedvezőtlen

népesedési

folyamat

3. A kedvező természeti adottságok kihasználásával, a természetes és épített környezet védelmével és fejlesztésével az idegenforgalom és a turizmus számára kedvező feltételek biztosítása. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. A kistérségi kohézió erősítése, közösségfejlesztés. 2. Vállalkozásfejlesztés, az élelmiszergazdasági integráció erősítése. 3. Környezet-, infrastruktúra fejlesztés. 4. Az idegenforgalom, turizmus fejlesztése. 5. A humán erőforrások fejlesztése.


67

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. Fejlesztési irányok (a fejlesztés stratégiai céljai és a fejlesztési prioritások szerint) A kistérségi kohézió erősítése, közösségfejlesztés 1. Az integrált kistérségi fejlesztés megfelelő területi egységének, a belső és külső térkapcsolatok harmonikus viszonyának megteremtése. 2. A gazdasági, társadalmi szereplők közösségfejlesztés.

bevonása a térségfejlesztésbe,

3. A térségfejlesztés szervezeti hátterének kialakítása, működtetése. Vállalkozásfejlesztés, az élelmiszergazdasági integráció erősítése 1. Vállalkozás- és iparfejlesztés 2. A minőségcentrikus termelői szemlélet kialakítása az agrárgazdaságban. 3. Az állattenyésztők és húsfeldolgozók közös marketingjének megalapozása, az állati termékek minőségjavítása és szorosabb kapcsolata a vetésszerkezettel. Kisállattenyésztő szövetkezetek létrehozása, külterületi baromfihús-termelés. 4. Biogazdálkodás elterjesztése. 5. Élővíz-hasznosítás, erdősítési és fásítási program. 6. Szervezetfejlesztések, különös tekintettel a termékpályás szövetkezetek szervezésére. Környezet- és infrastruktúra-fejlesztés 1. Kommunikációs, információs hálózatok fejlesztése. 2. A közúthálózat egyes elemeinek fejlesztése (országos kezelésű, illetve önkormányzati utak, kerékpárutak építése) 3. Árvízvédelem és belvízmentesítés. 4. A környezet kiemelt védelme (szennyvízelvezetés, háztartási hulladék gyűjtése, korszerűsítése, kistérségi tájrehabilitáció) Az idegenforgalom, turizmus fejlesztése 1. Többféle turisztikai ágazat fellendítése (öko-, termál-, vadász- és kulturális turizmus) valamint egy turizmust szervező non-profit jellegű szervezet kialakítása. A humán erőforrások fejlesztése. 1. Az alapfokú oktatás feltételeinek javítása, a tartalmi modernizáció elősegítése. 2. Az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése, kistérségi aktív foglalkoztatáspolitika. A szakképzés és a munkaerő-piaci képzés hatékonyabbá tétele.

68


Tervelőzmények


GAZDASÁGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE A DÉLBÉKÉSI KISTÉRSÉGBEN Megvalósíthatósági tanulmányterv. Készült a Dél-Békési Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása és a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megbízásából. Készítette az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztálya. Szerk.: BAUKÓ T.–GURZÓ I.–MÁRTON J., Békéscsaba. 1997. I-II. kötet Tematika és tartalom A gazdaságfejlesztési tanulmányterv első kötete • a bevezető részben vázolja a kutatás és fejlesztés stratégiai alapelveit, • bemutatja a munka megszervezését és az elvégzett programot, • a második részben részletes SWOT-analízist ad egyrészt a kistérség egészére, másrészt az egyes településekre vonatkozóan, • a kötet összegző fejezete taglalja a gazdaságfejlesztés irányait. A tanulmányterv második kötete maga a kistérségi fejlesztési programcsomag. A kötet kilenc részletes kidolgozott kiemelt (térségi szintű) projektjavaslatot és 34 úgynevezett "kisprojekt" leírását tartalmazza. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. Élelmiszergazdasági szerkezetváltás. 2. Térségi agrármarketing, közraktározás és szövetkezetfejlesztések. 3. Komplex vízbázis-védelem és hulladékkezelés, a vízviszonyok javítása – különös tekintettel a Száraz-érre. 4. A közúthálózat korszerűsítése Mezőkovácsháza–Orosháza útvonalra.

-

különös

tekintettel

az

országhatár–

5. Térségi fásítás, erdősávrendszerek kialakítása. 6. A térségfejlesztés szervezeti hátterének kialakítása és működtetése, térségfejlesztés az európai uniós csatlakozás tükrében. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. A kistérség mezőgazdasági szerkezetének fokozatos átalakítása 2. Agrárgazdasági szervezetfejlesztések és az EU-konform térségfejlesztés szervezeteinek megteremtése (új típusú beszerző-értékesítő szövetkezetek létrehozása, közraktározás fejlesztése, a térségfejlesztés intézményi kereteinek gazdagítása stb) 3. A térségi vízgazdálkodás és vízvédelem fejlesztése. 4. A kistérség elérhetőségének és a térségen belüli kapcsolatoknak a javítása, különös tekintettel az úthálózat-fejlesztésre. 5. Az agrártér fizikai struktúrájának fokozatos átalakítása.


69

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. Fejlesztési irányok (a fejlesztési prioritások szerint) A kistérség mezőgazdasági szerkezetének fokozatos átalakítása 1. A kistérségben a természeti feltételek a növénytermelésnek széles skáláját teszik lehetővé. Ehhez képest az agrártermelés szerkezete nagyon szűk. Mind a piacgazdasági feltételek, mind pedig a jövedelemigény növekedése megköveteli a területegységről nagyobb hasznot hozó termelési ágazatok fejlesztését (vetőmag, dinnye, cirok, primőr zöldpaprika, szántóföldi konzervzöldségek, tenyészállatok, állattartási kiságazatok). 2. A belterjes szerkezetű növénytermelést indokolja az itt lévő kiváló minőségű talajkészlet megőrzése és ésszerű hasznosítása is. 3. A jövedelmező termeléshez szükséges munkakultúra, szakismeret és általános műveltség emelése tanfolyami, népfőiskolai rendszerben megoldható. Ez a fajta fejlődés egyben a mezőgazdasági népesség újrapolgárosodását is jelenthetné. Agrárgazdasági szervezetfejlesztések szervezeteinek megteremtése

és

az

EU-konform

térségfejlesztés

1. Az itt élő, kisebb földterülettel és tőkeerővel bíró fő- és részfoglalkozású lakosság számára létszükséglet a magántulajdonon alapuló új típusú szövetkezés valamilyen formája (termékpályás értékesítő szövetkezés, beszerzési, fogyasztási szövetkezet, szolgáltató jellegű szövetkezés). A termékpályás szövetkezés előnye, hogy teljesen euro-konform, mivel valódi esélyegyenlőséget teremt, a benne részvevők gazdasági önállósága megmarad, a mennyiségi verseny helyét a minőségi versengés veszi át amely az exportképességet növeli, nyitott, ezért folyamatosan bővíthető, a valóságos információt gyorsan visszacsatolja a termelőhöz, tőketakarékos, segíti a települések tevékenységi struktúraváltását és a termelőket a partnerekkel szemben alku pozícióba hozza. 2. A veszteségeken, a lényszerű azonnali terményeladáson segíthet a közraktározás intézménye, illetve a termelők terménytárolásra szerveződött szövetkezése. Tekintve, hogy Dél-Békésben a szántóföldi növénytermesztés vezető ágazata a szemesgabona-termesztés és jelentős méretű a napraforgótermesztés is, a kistérség ideális terepet kínál közraktár és tároló szövetkezések kialakítására. 3. A térségfejlesztéshez, a stratégiai célok megvalósításának menedzseléséhez felállítandó szervezeti rendszernek figyelemmel kell lennie arra, hogy a kistérség térszerkezete többközpontú, a térség határ menti fekvésű (vannak határon átnyúló hagyományos romániai kapcsolatok), a térség alapvetően agrárjellegű, kitüntetett szerepük van az ökológiai kérdéseknek (vízbázisok, felszíni vízfolyások kérdései) az oktatási intézményhálózat hiányos, jellemző a vállalkozói ismeretek hiánya. Hasznos lenne a kistérségi társulás vezetősége mellett 7–10 fős, helyi szakértőkből álló társadalmi munkabizottságok megszervezése, működtetése és e munkabizottságokat segítendő kívánatos lenne egy alkalmazottakból álló "profi" menedzsercsapat felállítása is. A térségi vízgazdálkodás és vízvédelem fejlesztése. 70


Tervelőzmények


1. Az ország egyik legértékesebb felszín alatti ivóvíz készlete (Marosi hordalékkúp) az átlagosnál is fontosabbá teszi a komplex vízbázis-védelmet. Be kell fejezni a vízbázisok állapotfelmérését, a vízbázisokat biztonságba kell helyezni, s a vízbázisokat biztonságban kell tartani, biztonságosan kell üzemeltetni (monitoring). 2. Meg kell oldani a potenciális szennyező források általi veszélyeztetettség csökkentését. Kiemelkedő feladat a keletkezett szennyvizek elvezetése és tisztítása, és a településeken keletkezett szilárd és folyékony hulladékok összegyűjtése, ártalmatlanítása és újrahasznosítása. Szigorúan ellenőrizni kell a mezőgazdasági vegyszerhasználatot, az állattartó telepeket (át kell térni az almozásos technológiára) és a bányaműveléseket. 3. A felszíni élővízfolyásokban. rendkívül szegény kistérségben kardinális kérdés a térségen átfolyó Száraz-ér vízutánpótlásának megoldása. Itt a Maros vízkészlete és a Körösök vizének igénybe vétele jöhet szóba. Be kellene indítani egy olyan projektet is, amely egyrészt az öntözési idényben is lehetővé tenné a Száraz-ér vízpótlását, másrészt megoldaná a Száraz-értől távolabbi területek vízellátását is. A kistérség elérhetőségének és a térségen belüli kapcsolatoknak a javítása, különös tekintettel az úthálózat-fejlesztésre. 1. Az elmaradott infrastruktúrájú Dél-Békésben kiemelkedően fontos mind a térség elérhetősége, mind pedig a térségen belüli települési és termelési kapcsolatok fejlődése szempontjából az úthálózat fejlesztése. Szükségessé válik az országhatár–Battonya–Mezőkovácsháza–Kaszaper–Orosháza– Szentes–Csongrád–Kiskunfélegyháza–M5-ös autópálya útvonal teljes korszerűsítése. Kezdeményezni kell az útvonal teljes szakaszának másodrendű főútvonallá történő minősítését. További útkorszerűsítő alprojektek is szükségesek Az agrártér fizikai struktúrájának fokozatos átalakítása. 1.Dél-Békésben a nagytáblás termelés kialakításával egészségtelenül torz szerkezete jött létre az agrártérnek, mely felerősítette a termőtalajok deflációját. A rurális táj felértékelődésével és a fenntartható fejlődés eszméjével összhangban a kistérségben múlhatatlanul szükség van az igen alacsony erdősültség növelésére. Ennek fontos eszköze a fás biotópok rendszerének visszaállítása, erdősávrendszerek létrehozása lehet 2. El kell készíteni a régióra vonatkozóan a telepítendő erdősávrendszerek optimális és lehetséges elhelyezését megoldó tervtanulmányt és ennek településekre lebontott kiviteli tervét. Biztosítani kell az erdősávok hálózatszerű egyenletes eloszlását, a legfontosabb növény- és állatfajok minimál areáját és a különböző fás élőhelyek sokszínűségét.


71


GAZDASÁGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉSZAK-BÉKÉSI KISTÉRSÉGBEN Készült a "Békés Megyéért" Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megbízásából, generálvállalkozó: KEVITERV Eger Vízügyi, Környezetvédelmi és Vállalkozási Mérnöki Kft. Fejlesztési javaslatok és programok, szerk.: FEKETE GY., Eger. I. kötet 1996. Tematika és tartalom A gazdaságfejlesztési program fejlesztési része • tartalmazza az elérendő célokat (célok, prioritások, kitörési lehetőségek, versenyképesség), • körvonalazza az erőforrások becsült távlati változásait (emberi, természeti, pénzügyi erőforrások), • összegzi a gazdasági folyamatok becsült hatásait (makrogazdasági folyamatok, térségi jelentőségű folyamatok, vállalkozási lehetőségek elemzése, a térséget jellemző előnyök és hátrányok várható változása), • bemutatja a humán infrastruktúra fejlesztési lehetőségeit (egészségügy, szociálpolitika, közoktatás, kultúra, lakáspolitika), • és végezetül közreadja az Észak-Békési kistérség mezőgazdaságának fejlesztésiés projektjavaslatait. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A kistérség gazdasága versenyképességének javítása. 2. A kistérség gazdaságában hosszú távon is meghatározó lesz a mezőgazdaság, kiemelt figyelmet kell fordítani az agrárium fejlesztésére. El kell indítani a mezőgazdaság EU-konform fejlesztését (művelési ág változtatás, növénytermesztésállattenyésztés arányainak megváltoztatása, belterjesítés, tájfenntartás stb). 3. A népességmegtartó képesség fokozása, a humán erőforrások fogyatkozásának megállítása, illetve lehetőség szerinti gazdagítása (szociális szolgáltatások hálózatának fejlesztése, az oktatás fejlesztése) A kistérség fejlesztési prioritásai 1. Prioritást kell élvezzen minden olyan fejlesztés, mely termelést valósít meg, megakadályozva a további munkahelyek leépülését, ezzel is csökkentve a munkanélküliség mértékét. 2. Hangsúlyosan kell kezelni minden olyan képzést, amely lehetővé teszi a térségben élők szélesebb körű foglalkoztatását. 3. Előnyben kell részesíteni minden olyan szociális programot, amely az elmaradott rétegeket, az időseket, a csökkent szellemi vagy fizikai képességű embereket segíti. 4. Prioritást érdemel minden olyan infrastrukturális beruházás, amely hasonló életfeltételt biztosít a településeken élő lakosságnak, illetve jobban hasznosíthatóvá teszi a térséget.

72


Tervelőzmények


Fejlesztési irányok 1. Hosszabb távon is foglalkoztatottsági problémákkal és strukturális munkanélküliséggel kell számolni, ennek oldására a térségnek magának kell megkeresnie a beruházókat: el kell hárítani minden akadályt, amely a befektetéseket gátolja. 2. Az általános iskolai képzés hatékonyságának növelése, kiegészítő képzés (felzárkóztatás, szakosított oktatás) megvalósítása, a középiskolai képzési profil szélesítése, felnőttképzés. 3. A növekvő létszámú cigány lakosság szociális problémáinak kezelése (oktatás, felnőttek foglalkoztatása, lakáshelyzet javítása, egészségügy stb). 4. A térségben a természetvédelmi adottságokhoz és a gyógyvízhez kapcsolódóan nőhet az idegenforgalom súlya. 5. A mezőgazdaságban ésszerűbben kell hasznosítani a termőföldet (speciális termékpályák kiépítése a vetőmag-, a rizs- és a nem élelmiszeripari nyersanyagok és különleges minőséget képviselő termékek előállításában). Meg kell teremteni a korszerű agrotechnikai eljárások technikai feltételeit, szélesíteni kell az öntözési lehetőségeket, növelni kell az erdősítés ütemét. Fejlesztésre várnak a biológiai alapok és a termelést befolyásoló humán ismeretek is. Meg kell valósítani a termelési szerkezetben egyfajta ésszerű diverzifikációt és törődni kell a szervezetfejlesztéssel (termékpályás szövetkezések).

GYOMAENDRŐD VÁROS ÉS TÉRSÉGI VONZÁSKÖRZETÉNEK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült Gyomaendrőd város önkormányzata megbízásából, készítette a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt.. Szerk.: HALAS B., Békéscsaba. 1998. Tematika és tartalom A térségfejlesztési koncepció az alábbiakat tartalmazza: • a demográfiai folyamatok és emberi erőforrások vizsgálata, • a környezeti állapot és a műszaki infrastruktúra értékelése, • a humán infrastruktúra és az önkormányzati intézményrendszer állapotának feltárása, • a térkapcsolatok rendszerének felvázolása, • a gazdaság jellemzőinek bemutatása, • SWOT-analízis révén a fennálló helyzet összefoglaló értékelése, • a fejlesztési koncepció kidolgozásának módszertana, a stratégiai célok és prioritások megfogalmazása, • s végül az egyes prioritásokhoz írott fejlesztési programok kerülnek közreadásra.


73

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A koncepció legfontosabb stratégiai célja a munkahelyteremtés. 2. A második legfontosabb cél a tőkebevonás. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. A fejlesztés peremfeltételeinek megteremtése (a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése valamint a humán erőforrások fejlesztése) 2. A helyi gazdaság komplex fejlesztése (ipar, élelmiszergazdaság, turizmus) 3. Új városszerkezet kialakítása (Gyomaendrőd) Fejlesztési irányok (a fejlesztési prioritások szerint) A fejlesztés peremfeltételeinek megteremtése 1. Korszerű környezetvédelmi infrastruktúra megteremtéséhez el kell indítani ivóvízminőség javító, szennyvízcsatorna építési és kommunális hulladékkezelési programot. 2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése elképzelhetetlen a 46. sz. főútvonal korszerűsítése és a várost elkerülő szakaszának megépítése nélkül. Emellett a közút-vasút csomópontban közúti felüljárót kell építeni. A településeken átvezető közutak mentén parkosítani szükséges. A hiányzó településközi úthálózati elemeket meg kell építeni (Pl. Hunya-Gyomaendrőd), továbbá növelni kell a belterületi burkolt utak arányát és egyes külterületi utak aszfaltozása is szükséges. 3. A humán erőforrások fejlesztésének programjában rövid távú célként kell kezelni a városismeret tanításának beiktatását minden oktatási szinten. Célszerű lenne egy, a helyi gazdasági szereplőkkel egyeztetett felnőttképzés kialakítása. A jelenlegi oktatási intézményrendszert legalább szinten kell tartani, de szolgáltatásainak hatókörét tágítani kell. Erőfeszítést kell tenni a főiskolai oktatás meghonosítására. A helyi gazdaság komplex fejlesztése 1. A kistérség állapotában gyökeres változást csak a gazdaságfejlesztéssel megvalósítható munkahelyteremtő program hozhat. 2. Meg kell célozni a csatlakozást a mezőtúri vállalkozói övezethez és ipari park létrehozásával kellene katalizálni a helyi munkahelyteremtést és a tőkevonzást. 3. Fontos lenne az élelmiszergazdaság komplex fejlesztése (a térségi adottságok figyelembe vételével új termelési struktúra kialakítása, a környezetkímélés szempontjainak figyelembe vétele, a művelésre kevésbé alkalmas területek kivonása, gyepesítéssel, erdősítéssel való hasznosítása, egyedi termékek termelése, a nyerstermékek feldolgozottsági fokának növelése, az integrációs kapcsolatok erősítése). Új városszerkezet kialakítása

74


Tervelőzmények


1. Alternatívákat kell kidolgozni e sajátos város (Gyomaendrőd) településszerkezetének és a városközpontnak a további alakítására. A fejlesztési koncepció több ilyet is felvázol.

A KÖRÖSÖK VÖLGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS MŰKÖDÉSI KÖRZETE KOMPLEX TÉRSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Körösök völgye Területfejlesztési Társulás megbízásából, generálvállalkozó a KEVITERV Eger Vízügyi, Környezetvédelmi és Vállalkozási Mérnöki Kft. Szerk.: FEKETE GY., Eger. 1-3 kötetek 1996. Tematika és tartalom A kistérségi társulás térségfejlesztési programjának "Javasolt fejlesztési koncepció és stratégia alapelemei" c. kötete • foglalkozik a fejlesztési koncepciót és a megvalósítási stratégiát befolyásoló tényezőkkel, • részleteiben meghatározza magát a fejlesztési koncepciót és stratégiát, • felsorolja a programok megvalósítását segíteni képes szervezeteket. A "Fejlesztési javaslatok és programok" kötetei • vázolják az elérendő célokat, • bemutatják az erőforrások várható változását, • elemzik a gazdasági folyamatokat, • számba veszik a humán infrastruktúra fejlesztésének lehetőségeit, • részletesen tárgyalják a mezőgazdaság lehetséges fejlesztési irányait. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai A térségfejlesztési terv általános célja (missziója) 1. Az életminőség folyamatos javítása. Ehhez - fokozni kell a kistérség népességmegtartó képességét, - javítani szükséges a kistérségben működő vállalkozások eredményességét, illetve növelni a lakosság jövedelemszerzési lehetőségeit - javítani kell a kistérségben élők foglalkoztatottsági helyzetét. 2. A térség arculatának tudatos alakítása. A térség arculatát meghatározzák: - a természeti adottságokat kihasználó mezőgazdaság, - a természeti értékeket igénylő és felhasználó idegenforgalom, - egy, az előzőekre is épülő, azokkal összeegyeztethető ipar, - megfelelő infrastrukturális ellátottság, - egészséges környezet és életfeltételek, - célirányos képzés, átképzés,


75

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. - és szervezett foglalkoztatáspolitika. Az általános cél elérését szolgáló célrendszer A környezet állapotával kapcsolatos célok 1. El kell érni, hogy ne kerülhessen a határértéket meghaladó szennyezőanyag a környezetbe. 2. Minden tevékenységet jobban össze kell hangolni az adottságokkal. 3. Lehetőség szerint vissza kell állítani a természetes ökológiai állapotot mindenhol, ahol az korábban megsérült, felborult. 4. Elsődlegesen a környezetbarát mezőgazdasági, ipari és idegenforgalmi tevékenységek fejlődését kell elősegíteni. Ipari tevékenységek 1. Biztosítani kell, hogy minden településen legyen ipari vállalkozások, középüzemek telepítésére alkalmas terület, az ipari tevékenységek kerüljenek ki a lakó- és üdülőövezetekből. 2. Olyan adópolitika kidolgozására van szükség, amely az ipari tevékenységek közül megkülönböztetett módon segíti a környezetet kevésbé terhelőket. 3. Segíteni kell a kapcsolódást a tervezett ipari övezethez, illetve a szomszéd kistérségek iparfejlesztéséhez. Agrárgazdaság 1. Fokozni kell a szántóföldi növénytermesztés jövedelemtermelő képességét. 2. Intenzívebben kell hasznosítani a gyepterületeket. 3. Számottevően paraméterek.

bővíthető

az

állatállomány,

javíthatók

a

minőségi

4. Jelentősen növelhető a feldolgozott növények és állati termékek mennyisége. 5. A termelési rendszerekbe való belépéssel javítható a termelés biztonsága és gazdaságossága. 6. A térség gazdag természetes gyógynövényekben és alkalmas azok üzemszerű termesztésére. Ez a fejlesztés fontos iránya lehet. 7. Elengedhetetlen a szakképzés kiterjesztése és az integráció megszervezése. 8. Egyszerre cél és feladat a öntözésfejlesztés és az erdőtelepítés.

szociális

földprogram

bővítése,

az

Idegenforgalom 1. A térség jelentősebb idegenforgalmi hasznosításra is alkalmas. Lehetőség van a gyógyvizek kihasználására, a védett természeti értékek, műemlékek, kulturális rendezvények bemutatására, természetjárásra (vízi, kerékpáros, ökoturizmus), falusi és vadász turizmusra.

76


Tervelőzmények


Műszaki infrastruktúra 1. Meg kell oldani a hiányzó szennyvízelvezetést és tisztítást, az ipari, a mezőgazdasági, a kommunális és veszélyes hulladékok megnyugtató kezelését. 2. Településeket elkerülő utakat kell építeni a zaj- és rezgésártalom, valamint a légszennyezés csökkentése érdekében. Humán erőforrás és humán infrastruktúra fejlesztése 1. Közmunka programokat szükséges szervezni az alacsonyan képzett munkanélküli réteg számára. 2. A középfokú képesítéssel rendelkező fiataloknak továbbképzést szervezve kell segítséget adni a munkalehetőséghez jutáshoz. 3. További fejlesztésre várnak a körzeti iskolák. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. Elsőbbséget kell biztosítani a fejlesztések során a termelő infrastruktúra fejlesztésének, mert ez a vállalkozásfejlesztés alapja. 2. Támogatni, fejleszteni kell a mezőgazdasági termelést és feldolgozást. 3. Ki kell küszöbölni az idegenforgalmi fejlesztéseket akadályozó tényezőket. 4. Ipari kapacitások fejlesztése, új kapacitások kiépítése. 5. Meg kell oldani a legfontosabb környezetvédelmi feladatokat. 6. Növelni kell az oktatásfejlesztés, képzés, átképzés hatékonyságát. Fejlesztési irányok 1. Munkahelyteremtő illetve munkahelyeket érintő/megtartó programok (térség- és vidékfejlesztés, vállalkozások, munkahely-leépítést akadályozó, képzési, átképzési, elmaradott réteget segítő, szociális, finanszírozási, eszköz-, tárgy- és ingatlanhasznosítási, szervező, tanácsadó, képviseleti, intézményrendszert létrehozó, működtető programok). 2. Infrastruktúra-fejlesztő programok (hiányzó közművek, környezetvédelmi célú, humán infrastruktúra fejlesztő programok). 3. Térségfejlődést segítő fejlesztések, programok (kutatás, műszaki fejlesztés, növényvédelem, állategészségügy, térségen kívüli oktatás, szociális, intézményi, szervezetei, érdekképviseleti stb. programok).

GAZDASÁG-ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE. SARKAD ÉS TÉRSÉGE Készült a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztályán.


77

A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. Szerk.: BAUKÓ T.–GURZÓ I., Békéscsaba. 1995. Tematika és tartalom A sarkadi kistérség gazdaság- és vállalkozásfejlesztését szolgáló anyag • bevezetésként bemutatja a kistérség fejlődésének történeti előképét, • megvizsgálja a kistérség különböző (természeti és humán) adottságait, a térségi és települési jellegzetességeket, • jellemzi a kistérség legfontosabb gazdasági ágazata, az agrárgazdaság állapotát, fő problémáit, • körvonalazza a társadalmi és infrastrukturális állapotát, • áttekinti az önkormányzatok és a terület- és vállalkozásfejlesztés kapcsolatrendszerét, • részletes SWOT-analízissel feltárja a hátrányos helyzet mibenlétét, az elmaradottság gyökereit, mértékét, • vázolja belső térszerkezeti viszonyait és viszonyát a szűkebb és tágabb környezetéhez, • s végül egy akciótervben foglalja össze a lehetséges fejlesztéseket. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai 1. A gazdasági elmaradottság fokozatos felszámolása, szerkezetének átalakítása, az ágazat minőségi fejlesztése.

a

mezőgazdaság

2. A gazdaság diverzifikálása, eltartó képességének növelése. 3. A társadalmi megújuló képesség biztosítása, a termelést és a humán szférát segítő intézmény- és szervezetfejlesztések. A kistérség fejlesztési prioritásai 1. A legfontosabb gazdasági ág, a mezőgazdaság sokoldalú fejlesztése, a jövedelemtermelő képesség emelése. 2. Az elmaradott infrastruktúra gyorsított fejlesztése, különös tekintettel a termelő infrastruktúrára. 3. A humán erőforráskészlet fogyatkozásának lassítása, megállítása, minőségi paramétereinek emelése. 4. A természeti és települési környezet állapotának javítása. Fejlesztési irányok A kistérség természeti és környezeti állapota 1. A szántóföldi gazdálkodásra kevéssé alkalmas területeken meg kell vizsgálni a visszagyepesítés, erdősítés lehetőségeit. 2. A védelem alá tartozó területeken (szikes puszták) környezetkímélő, tájmegőrző gazdálkodást kell kialakítani. 3. Meg kell oldani a térségben a komplex vízrendezést, együttműködve az országhatár túloldalán érintett kistérséggel, településekkel.

78


Tervelőzmények


A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei 1. Újra kell szervezni a szétesett élelmiszergazdasági integrációkat (gabona-, tej-, húsvertikum). EU-konform beszerző-értékesítő szövetkezeteket kell létre hozni. 2. Szükséges lenne szinte minden termékpályán a termékpálya szereplőitől független, objektív, minőség szerinti nyersanyag-átvétel megteremtése. 3. Meg kell vizsgálni a mezőgazdasági termelési szerkezet fokozatos átalakításának lehetőségeit (gyógynövények, dísznövények, virágmagok, szabadföldi és fóliás különleges zöldségek, egzotikus és kisállatok tenyésztése stb). 4. Újra kell éleszteni az egykori jól működő, ésszerű termelési hagyományokat (halászat, zöldségtermesztés, libatartás, juhászat stb). 5. Programot kell kidolgozni a térségben lévő ki nem használt állattartó telepek újrahasznosítására. A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1. Meg kell vizsgálni élelmiszer-kisfeldolgozók (takarmánykeverő, tejfeldolgozó, olajütő, kisvágóhíd stb) helyi létesítésének lehetőségeit. Az infrastruktúra helyzete és lehetőségei 1. Fontos lenne a termelést akadályozó intézményhálózat-hiány felszámolása (különféle közbirtokosságokat kell alakítani, bővíteni kell a vállalkozásfejlesztési intézményeket, a térségbe bankfiókokat kellene telepíteni) 2. Fel kell számolni a telekommunikációs hiányosságokat. 3. Teljesen ki kell építeni a vezetékes gázhálózati rendszert. 4. A határ menti, térszerkezetileg is kedvezőtlen adottságú kistérségben elsőrendű feladat az úthálózat fejlesztése (hiányzó térszerkezeti elemek megépítése, minőségi fejlesztés). 5. Fokozatosan ki kell építeni, illetve korszerűsíteni kell a szennyvíztisztítást. A humán erőforrások 1. A térség nagy problémája a humán erőforráskészlet fokozatos fogyatkozása (elöregedés, aprófalvasodás). A negatív tendenciák fékezése érdekében ki kell dolgozni a kistelepülések revitalizációs programját, különböző kedvezményekkel fiatal gyermekes családok letelepítését kell kezdeményezni, javítva a települések biológiai megtartó képességét. 2. Fel kell lendíteni a térség oktatási intézményeinek korszerűsítését (különösen a felszereltség tekintetében), ki kell terjeszteni a nyelvoktatást, tanfolyamokkal, nem iskolarendszerű képzések beindításával kell segíteni a vállalkozási kultúra fejlesztését.


79

Területfejlesztési Koncepciója

Recommend Documents