Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc.
2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék
http://lazarus.elte.hu
5. Előadás Domborzatábrázolás Három dimenzió ábrázolása a síkban – probléma Kezdetben: halmok sorozata, fűrészfogazás, hernyószerű rajzok. A XVI. századtól kezdve az oldalnézeti ábrázolás kezd elterjedni: egyenlő nagyságú kis halmok sorozata, jobb oldalukon árnyékolás, a hegységek kiterjedését halomsorokkal igyekeztek kifejezni, de a valódi magassági viszonyokat nem tudták visszaadni.
1
2
3
4
5
Domborzatábrázolás A madártávlati ábrázolás során úgy kezdték el ábrázolni a hegyeket, mintha egy magas helyről néznénk őket. A térbeli hatást úgy igyekeztek elérni, hogy az árnyékos oldalt finom vonalkázással látták el. Az eljárás hátránya, hogy eltakarja a mögöttes területeket, ezért a hegyrajzot időnként módosították. Fokozatosan eljutottak a felülnézeti ábrázoláshoz, kezdetben a hegyek gerincét fehéren hagyták, a lejtőket un. lendületcsíkokkal ábrázolták.
6
7
Domborzatábázolás A lejtőcsíkozás • 1799 – Georg Lehmann • Alapelv: a függőlegesen megvilágított felületekre annál kevesebb fény esik, minél meredekebb a terep. A legtöbb fény a vízszintes felületre esik, a föggőlegesre pedig semmi. A két érték közötti árnyalatokat a korabeli sokszorosítási eszközökkel nem tudták visszaadni, csak vonalakkal. Az árnyalatbeli különbségeket a vonalak vastagságának változtatásával tudták elérni. • Szabályok
• Csíkozáshoz ábra
8
9
10
Domborzatábrázolás • Csíkozás • Ábra: • Tankönyv 114.oldal
Domborzatábrázolás • Domborzatárnyékolás • Alapelv: a Föld felszínét valamilyen irányból egy végtelenben lévő fényforrás megvilágítja. A fénnyel szembeni oldal világos, az árnyékban lévő oldal sötét. A köztes területek a megvilágítás mértékétől függően szürkék. A fényforrás lehet függőlege vagy ferde.
11
Domborzatárnyékolás • ÁBRA: • Tankönyv 127., 128., 129., 130. oldal, valamint saját ábra.
12
Domborzatábrázolás • Rétegszínezés (hipszometria) Egymástól szintvonallal elválasztott, különböző magassági rétegeket különböző színekkel töltik ki. Alapelv: a hegységeket a minél magasbb, annál sötétebb, a tengereket a minél mélyebb, annál sötétebb elv alapján színezik. A színfokozatok megválasztásának szempontjai: plasztikusság, fokozatosság, finom színek. A magassági rétegek megválasztása: egyenlő, megosztott, változó, egyenletesen növekvő.
13
14
Rétegszínezés
15
Domborzatábrázolás • A szintvonalas domborzatábrázolás • Izovonal: azonos értékeket (magasságokat) összekötő görbék. • Előzmény • 1584 – Pieter Bruinss: Spaarne folyó azonos mélységű vonalak. • 1697 – Pierre Ancellin – Új-Maas torkolatának mélységvonalai • 1725 – L.F.Marsigli – első nyomtatott izobáttérkép (Oroszlán-öböl) • 1771 – Marcellin du Carla – javaslat a francia Akadémiának: • Miért nem lehetne a módszert alkalmazni a szárazföldre is? •
1791 – Dupain-Triel – 1791 – Franciaország 1 : 2 150 000 , 100 m-es szintvonalakkal megrajzolt térképe. IZOHIPSZA
Szintvonalas domborzatábrázolás • Szintvonal: az azonos tengerszint feletti magasságú pontokat összekötő vonal. • Jellemzői: • - önmagába mindig visszatér, • - egymást soha nem keresztezik, • - egymással nem párhuzamosak, • - minél meredekebb a terep, a szintvonalak annál sűrűbben helyezkednek el, • - a szintvonal számok talpa az esés irányába mutat, • - eséstüske, • - soha nem szakítjuk meg őket, kivéve ha megírjuk, vagy sziklatajzzal helyettesítjük őket, • - alapszintvonal, főszintvonal, kiegészítő szintvonal.
16
17
Szintvonalas domborzatábrázolás • A topográfiai térképeken alkalmazott alapszintközök: - 1 : 10.000 síkvidéken 1m dombvidéken 2,5 m hegyvidéken 5, 0 m - 1: 25 000 5m - 1: 50 000 10 m - 1 : 100 000 és 1 : 200 000 20 m.
18
Szintvonalas domborzatábrázolás • Terep: a Föld felszíne a rajta lévő természetes és mesterséges tereptárgyakkal együtt. • Domborzat: • - vízválasztó idomok, • - vízgyűjtő idomok, • - részletidomok.
Szintvonalas domborzatábrázolás • A lejtő • ÁBRA
19
