TÉRKÉPEK INFORMÁCIÓTARTAMÁNAK MÉRÉSE INDIVIDUALIZÁLT TURISTATÉRKÉPEK ESETÉN Szigeti Csaba Eötvös Loránd Tudományegyetem, PhD-hallgató,
[email protected] Absztrakt Jelen kutatás célja olyan individualizált turistatérképek, és azokat vizsgáló teszt kialakítása, amelyeket a felhasználók térképolvasási képességtől függetlenül azonos hatékonysággal képesek használni. Ennek érdekében 302 tesztalany egy erre a célra létrehozott online tesztet töltött ki, amelynek első fele különböző térképolvasási kompetenciák vizsgálatával három térképolvasói csoport egyikébe sorolja be a kitöltőt (kezdő, közepes, tapasztalt), a második fele pedig megvizsgálja a csoportnak megfelelő térkép egyes elemeinek (pl. domborzatrajz, síkrajz, névrajz, stb.) értelmezhetőségét. Ideális esetben mindhárom csoport tagjai azonos pontszámot képesek elérni azonos idő alatt. A három térkép méretaránya és az ábrázolt terület megegyezik, viszont eltérő fokú generalizálással és jelkulccsal készültek, hogy értelmezhetőségük a lehető leghatékonyabb legyen. A térképek információtartamát a teszteredmények, és a kitöltéshez szükséges idő határozta meg, ezt minden térképrajzi elem esetében meg kellett vizsgálni. A teszt kitöltése átlagosan 19 percbe tellett, 74%-os helyes válaszadási aránnyal. A tesztalanyok térképolvasói csoportok szerinti eloszlása nem egységes, a kezdő térképolvasók alul reprezentáltan szerepelnek a kutatásban, az eredményüket is kellő óvatossággal kell kezelni. A közepes és tapasztalt térképolvasók közel azonos eredményt értek el (9% különbséggel), kitöltési idejük pedig mindössze 42 másodperccel tért el. A kezdő térképolvasók ezzel szemben jelentősen gyengébb eredményt értek el (21%-kal az átlag alatt) lényegesen rövidebb kitöltési idővel (4 perccel gyorsabban az átlagnál). A névrajz és fedettség esetében közel azonos eredményt értek el a tesztalanyok, ezek információtartama volt leginkább azonos a három térkép esetén. A térképek egészét vizsgálva elmondható, hogy a kezdő térképolvasók esetén nem sikerült a megfelelő individualizálás, ugyanakkor az alacsony pontszám és rövid kitöltési idő azt sejteti, hogy véletlenszerű válaszokat adtak a teszten, alacsony részvételi arányuk pedig rontja az eredményük hitelességét. Ezzel szemben a tapasztalt és közepes térképolvasók eredménye közel azonos volt, tehát az individualizált térképeikről azonos mennyiségű információt lehetett kinyerni. A kutatás során fény derült olyan eredményekre, amelyek kiegészíthetik a jelenlegi térképszerkesztési gyakorlatot, a térképek értelmezhetőségének növeléséért. Kulcsszavak: Individualizált térkép, térképolvasási képesség, személyre szabott jelkulcs, kognitív kartográfia 1. Bevezetés Térképszerkesztés során kulcsfontosságú a megfelelő jelkulcs kialakítása a térképek információtartamának maximalizálásához. Ugyanakkor más szempontok is befolyásolják a térképről leolvasható információ mennyiségét. Térképolvasás során a térképi elemek használatát a térképolvasási képesség befolyásolja [1]. A tájékozódási és térképolvasási képességre a kulturális különbségek is hatással vannak [2]. A memória fontos szerepet tölt be a tájékozódásban, a domborzati elemek felismerésében [3] és a térképi információ feldolgozásában [4], valamint a tájékozódáshoz bizonyos kognitív képességekre is szükség van [5]. Több kutatás is foglalkozik a kognitív terhelés elmélettel (CLT) [4] [6] [7], amely két memóriatípust különböztet meg: a munkamemóriát és a hosszútávú memóriát. A munkamemória információ feldolgozó kapacitása véges, ezért egy probléma megoldásakor a 489
hosszútávú memóriából kerül előhívásra a szükséges ismeret. Azonban új feladat megoldásakor még nincs releváns információ a hosszútávú memóriában, így a munkamemória korlátozott kapacitása miatt több időre van szükség az új ismeret elsajátításához. Ebből következik, hogy a térképolvasási tapasztalat jelentősen befolyásolja a térképek értelmezését, meggyorsítva azt [8]. A térképolvasási képesség függ a kortól is: gyermekek esetén megfigyelték, hogy legkorábban a jelek értelmezése fejlődik ki, és a relatív irányokat (pl. jobb, bal) korábban képesek megérteni, mint az abszolút irányokat [9], a térképi jelek értelmezése pedig egy folyamatosan fejlődő készség [17]. A térképi elemek használata (pl. szintvonalak, jelek, stb.) nagy méretarányú térképek esetén a térképolvasási képesség mellett a térkép típusától [1] és a térbeli gondolkodástól függ, bár a különféle térképi elemek értelmezése eltérő nehézségű lehet [10] [11]. Jelen kutatásban három turistatérképet hoztam létre különböző térképolvasási képességű tesztalanyok számára. A kutatás célja egy online teszt segítségével kategorizálni a tesztalanyokat térképolvasási képességeik alapján, majd megvizsgálni a csoportjuknak megfelelő térkép információtartamának értelmezhetőségét. Ideális esetben a három csoport azonos eredménnyel, azonos idő alatt képes megoldani a feladatokat a személyre szabott térképük segítségével. Korábbi kutatások is foglalkoztak ezzel a témával: Albert [12] archív topográfiai térképek információtartamát vizsgálta, tesztalanyok által készített útvonalleírások segítségével. Ooms [13] a hangos gondolkodás módszer (thinking aloud method) alkalmazásával vizsgálta meg belga topográfiai térképek értelmezhetőségét kezdő és tapasztalt térképolvasók esetén. A korábbi kutatásoktól eltérően nagy létszámú minta bevonásával végeztem a kísérletet. Az eredmények segíthetik a térképszerkesztőket hatékonyabban értelmezhető térképek készítésében, emellett további, más tematikájú térképek vizsgálatához is alapot nyújtanak. 2. Módszertan A kutatás során a tesztalanyoknak egy online tesztet kellett kitölteniük, amely két részből állt: az első fele feladatok segítségével felmérte a térképolvasási képességüket nagy méretarányú térképeken, és ez alapján korábbi kutatások mintájára [14] három csoportba osztotta őket: kezdő, közepes, tapasztalt térképolvasó. A teszt második fele a csoportjuknak megfelelő térképekre vonatkozó feladatok segítségével meghatározta, hogy különböző térképrajzi kategóriákat (irány, síkrajz, domborzat, névrajz, mértékegység, fedettség, pontszerű elemek) [12] mennyire képesek értelmezni – ezzel meghatározva azok információtartamát. Az adatok egy MySQL adatbázisban lettek eltárolva. 2.1 Tesztalanyok A kutatás alapvetően feltáró jellegű volt, nem volt meghatározott célcsoportja a teszteknek – ez egy jövőbeli kutatás célja lesz. Az online megjelenítésnek köszönhetően nagy számban lehetett bevonni tesztalanyokat: 302 fő vett részt a kutatásban, amelynek 59%-a férfi és 41%-a nő volt, az átlag életkor pedig 28 év volt. A teszt terjesztése Facebookon keresztül történt.
490
2.2 A térképek személyre szabása A három térképolvasói csoport számára három eltérő jelkulcsú térkép készült (1. ábra). A térképek azonos területet ábrázolnak, méretarányuk megegyezik (1:40 000). Elsőként egy alaptérképek kellett létrehozni, amelynek jelkulcsát a térképolvasói igények szerint lehetett kialakítani. A térképek individualizálásához korábbi kutatások eredményeit lehetett felhasználni [1] [8] [15]. A személyre szabott térképek feltétele volt, hogy a jelkulcsok maximalizálják a térképolvasás hatékonyságát, és minimalizálják a térképolvasók kognitív terhelését. A generalizálás szabályait figyelembe véve [16] az eltérő jelkulcsok mellett különböző fokú generalizáláson is átestek a térképek.(2. ábra). A legjelentősebb eltérések a domborzatrajz, névrajz, síkrajz és pontszerű elemek esetében figyelhető meg. A pontszerű jelek kialakításakor elsődleges szempont volt, hogy a térképolvasók a jeleket megfelelő módon tudják értelmezni. Ennek érdekében a tapasztalt és közepes térképolvasók számára hagyományos, turistatérképi jeleket, a kezdők számára viszont részletesebb piktogramokat kellett alkalmazni, amelyek csökkentik a kognitív terhelést. Továbbá a távolság- és menetidőbecslés elősegítésére a kezdő térképolvasóknak szánt térképen megjelenik egy menetidő skála, amely a menetidőbecslést segíti elő, valamint a kezdő és közepes térképolvasók térképén az autótérképekhez hasonló módon, a kereszteződések közti távolságok is jelölve lettek.
1. ábra. Az egyes jelkulcsok. A kezdők jelkulcsa tér el leginkább a hagyományos turistatérképi jelkulcstól.
491
2. ábra. A térképolvasói csoportok térképei. Fentről lefele: tapasztalt, közepes, kezdő.
492
2.3 Térképolvasási képesség mérése A teszt első fele, azaz a térképolvasási képesség mérése, egy korábbi kutatásban alkalmazott kérdőíven alapul [1]. Ennek során a tesztalanyok négy sematizált térképre (3. ábra) vonatkozó kérdésekre adtak választ: ezek közül hét feleletválasztó, és egy rövid válaszadó típusú volt. A teszt Muir [9] És Clarke [14] által megfogalmazott térképolvasási kompetenciákat vizsgál (4. ábra). A teszt ezen felének kitöltése után a weboldal Clarke [14] osztályozása alapján három csoportba osztotta a résztvevőket: kezdő, közepes és tapasztalt térképolvasó.
3. ábra. A térképolvasási képességet felmérő térképek 2.4 A személyre szabott térképek értelmezésének mérése Korábbi kutatást alapul véve [1] már ismert volt, hogy különböző térképrajzi kategóriák használatának mértéke függ a térképolvasó képességétől. Ebből adódóan bizonyos kategóriák hangsúlyozásával létre lehet hozni individualizált térképeket különböző képességű térképolvasóknak. A térképek vizsgálata arra a logikára épült, hogy ha eltérő képességű térképolvasók hasonló pontszámmal és idő alatt fejezik be a tesztet, akkor hasonló mennyiségű információt képesek értelmezni a térképükön.
4. ábra. A teszt első felében vizsgált térképolvasási kompetenciák
493
A teszt második felében a kitöltők a térképolvasói csoportjuknak megfelelő térképen oldottak meg 14 feleletválasztó típusú feladatot négy válaszlehetőséggel és egy jó válasszal. Az egyes térképrajzi kategóriákhoz két kérdés tartozott. Minden csoport esetében ugyanazok voltak a kérdések és válaszlehetőségek. A kiértékelés során a helyes válaszok száma és a kitöltési idő mérhetővé tette az egyes térképi elemek értelmezhetőségét. A kvantitatív eredmények mellett a tesztalanyok szubjektív véleményét is megvizsgáltuk. Ehhez lehetőségük volt a teszt végén osztályozni a térképet 1–5ig tartó skálán (1 a legrosszabb, 5 a legjobb), valamint szöveges véleményt is írhattak. 2.5 Kiértékelés A weboldal pontosabb adatfeldolgozás céljából rögzítette a kitöltők nemét és életkorát. A tesztalanyok térképolvasási képesség szerinti osztályozása a teszt első felében adott helyes válaszaik aránya alapján történt. (2. táblázat). A személyre szabott térképek információtartamára a teszt második felében elért helyes válaszok arányából lehetett következtetni. Az egyes térképrajzi kategóriák esetében az eredmények átlagtól való eltérésének kiszámítása bemutatta azok relatív információtartamát az egyes térképolvasói csoportok számára. Össze lettek vetve az egyes térképrajzi kategóriákhoz tartozó kitöltési idők a helyes válaszok arányával. Az egyes csoportok esetén a két érték korreláltatva lett, amihez a Microsoft Excel beépített függvényét alkalmaztam, amely a Pearson formulát használja. A korrelációs kapcsolatok erősségének meghatározására Guilford módszerét alkalmaztam (1. táblázat) [19]. Az egyes térképrajzi kategóriák értelmezhetőségét akkor tekintettem hasonlónak, ha a jó válaszok aránya közti különbség kevesebb, mint 10%, a kitöltési idők közti különbség pedig kevesebb, mint 30 másodperc. 3. táblázat: A korrelációs értékek értelmezése Guilford szerint [19] r (korrelációs együttható) értéke 0–0,2 0,2–0,4 0,4–0,7 0,7–0,9 0,9–1
Korreláció mértéke Gyenge, majdnem elhanyagolható kapcsolat Alacsony korreláció: biztos, de gyenge kapcsolat Közepes korreláció: jelentős kapcsolat Magas korreláció: lényeges kapcsolat Nagyon magas korreláció: erős kapcsolat
3. Eredmények Bár a kutatás eredménye nem tekinthető reprezentatívnak, mégis a nagyszámú kitöltésnek köszönhetően részletes adatokkal szolgál a személyre szabott térképek jelkulcsának fejlesztéséhez, amelyet a kitöltési idők és az eredmények együttes elemzése tesz lehetővé. Ezt kiegészíti a térképeknek a tesztalanyok által készített szubjektív véleményezése is, amivel a felhasználói oldaltól is visszajelzést lehetett kapni. Sajnos a térképolvasói csoportok eloszlása nem volt egységes (2. táblázat), mivel a kezdő térképolvasók alulreprezentáltan szerepeltek a többi csoporthoz képest, ezáltal az ő eredményeiket fokozott óvatossággal kell kezelni.
494
4. táblázat: Az egyes térképolvasói csoportok létszámának eloszlása Kezdő (0–49%) Közepes (50–74%) Tapasztalt (75–100%) Összes
Átlag életkor
Nők eloszlása
24 27 29 27,5
17% 42% 41% 100%
Férfiak eloszlása 6% 40% 54% 100%
Kitöltők száma 31 124 147 302
3.1 Pontszámok elemzése A teszt első és második felén elért pontszámok az összes tesztalanyra vonatkoztatva közepesen erős kapcsolatot mutatnak a korrelációs vizsgálat alapján (r=0,46), ami azt jelenti, hogy a teszt két felén elért eredmények közt észrevehető kapcsolat áll fent. A teszt második felén a tesztalanyok átlagosan 74%-ot értek el. A legnehezebb feladatok az irányokra vonatkozó kérdések voltak, ahol átlagosan 61% adott helyes választ. A legjobb eredményt a névrajzzal kapcsolatos feladatoknál érték el, ahol a kitöltők 96%-a válaszolt helyesen (5. ábra). Szintén az ábrán látható egy trend, miszerint a tesztalanyok az első 1-2 feladatnál rosszabbul teljesítettek, majd fokozatosan jobb eredményt értek el. Ennek oka valószínűleg, hogy a teszt elején nem ismerték kellően a térképüket, nehezükre esett a használata.
Jó válaszok aránya a térképolvasói csoportoknál (%) 100 90 80 70 60 50
Összes
40
Kezdő
30
Közepes
20
Tapasztalt
10
0
1. ábra. Az egyes térképolvasói csoportok eredményei. A teszt elején minden csoport rosszabbul teljesített. Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk, hogy a különböző csoportok képesek voltak-e azonos mennyiségű információt kinyerni a térképeikből, meg kellett mérni az eredményeik átlagtól való eltérését (6. ábra). A térképi elemeket egyszerre vizsgálva látható, hogy a tapasztalt térképhasználók 6%-kal az átlag felett teljesítettek, míg a közepes térképhasználók 3%-kal, a kezdők 21%-kal alatta. Ez alapján elmondható, hogy a közepes és tapasztalt térképolvasók esetében 10%-nál kisebb volt az eltérés az eredményeik között. A térképolvasói csoportok közt a legnagyobb eltérés a síkrajzi elemeknél fedezhető fel (38% különbség a tapasztalt és kezdő térképolvasók közt), a legkisebb pedig a névrajzi elemek esetében (0,6% különbség).
495
Az egyes térképolvasói csoportok eredményének átlagtól való eltérése (%) Összes elem Pontok Fedettség Tapasztalt
Mértékegység
Közepes
Névrajz
Kezdő
Domborzat Síkrajz Irány -40
-30
-20
-10
0
10
20
2. ábra. Az egyes csoportok eredményének átlagtól való eltérése. A kezdő térképolvasók eredménye jelentősen gyengébb a mások két csoporténál. 3.2 Kitöltési idők elemzése A teszt kitöltéséhez átlagosan 19 percre volt szükség, a térképi elemekre vonatkozó kérdések kitöltési ideje jelentősen változó volt: míg a névrajzzal, vagy a fedettséggel kapcsolatos kérdések 93 és 113 másodpercet igényeltek, addig az irányokra vonatkozó feladatok megoldása 302 másodpercet. A kitöltési időket tovább lehet bontani a három térképolvasói csoportra (7. ábra). Az eredményekből kiderül, hogy a tapasztalt térképolvasók kitöltési ideje jelentős hasonlóságot mutat a teljes adatsorral, ugyanakkor a domborzatrajzzal kapcsolatos feladatokat 38 másodperccel gyorsabban fejezték be, a teljes tesztet pedig 25 másodperccel lassabban. A közepes térképolvasók igényelték a legtöbb időt a teszt befejezéséhez (21 perc). Átlagosan 177 másodpercre volt szükségük térképrajzi kategóriánként, ugyanakkor nagy eltérések jelentek meg az egyes kérdéscsoportok esetében: míg a névrajzzal kapcsolatos kérdéseket 92 másodperc alatt válaszolták meg, addig a domborzatrajzzal kapcsolatos feladatok megoldására 253 másodpercre, az irányokkal kapcsolatos feladatokra 314 másodpercre volt szükségük. A legmeglepőbb eredmény a kezdő térképolvasók esetében jelent meg. A tesztet mindössze 15 perc alatt töltötték ki, átlagosan 125 másodperc alatt végezve egy térképi kategória kérdéseivel (ez 43 másodperccel rövidebb az átlagnál). A legjelentősebb eltérés az irányok esetében figyelhető meg, ahol 79 másodperccel kevesebb időre volt szükségük, mint az átlagnak. A legkisebb különbség a fedettség esetében jelent meg, ahol 13 másodperccel végeztek hamarabb az átlagosnál.
496
Az egyes feladattípusok megválaszolásához szükséges idő (másodpercben) Tapasztalt Irány Síkrajz
Közepes
Domborzat Névrajz
Kezdő
Mértékegység Fedettség
Összes
Pontok 0
200
400
600
800
1000
1200
1400
3. ábra. A feladatok megoldásához szükséges időtartamok. A kezdő térképolvasók jelentősen gyorsabban fejezték be az egyes feladatokat. 3.3 Pontszámok és kitöltési idők összehasonlítása Az eredmények pontosítása érdekében össze kellett vetni az elért pontszámokat a kitöltési időkkel, az egyes térképolvasói csoportok esetében (8. ábra). A tapasztalt és közepes térképolvasók a tesztet közel azonos idő alatt teljesítették (19,9 és 20,6 perc), a teszteredményük közt pedig 9% az eltérés. A két csoport közel azonos teljesítményt nyújtott a síkrajzi elemek, névrajz, fedettség és pontszerű elemek témakörében. A legfőbb különbség e két csoport közt az irányok esetében figyelhető meg, amelyet közel azonos idő alatt, de a közepes térképolvasók jelentősen rosszabbul teljesítettek, a domborzatrajz esetében, amelyet a tapasztalt térképolvasók rövidebb idő alatt, és jobb eredménnyel végeztek el, valamint a mértékegységek esetében, ahol a közepes térképolvasók rosszabb eredménnyel végeztek, viszont rövidebb idő alatt. Ezzel szemben a kezdő térképolvasók szignifikánsan rosszabb eredményt értek el az egyes feladatoknál. Összességében 21%-kal az átlag alatt teljesítettek, de a több térképrajzi elemnél ennél rosszabb eredményt értek el. Ugyanakkor minden feladatcsoport esetében gyorsabban végeztek, mint a közepes, vagy tapasztalt térképolvasók. Egyedüli kivételek a névrajzzal és a fedettséggel kapcsolatos feladatok, ahol az átlaghoz hasonló eredményt értek el.
497
4. ábra. Az egyes térképolvasói csoportok eredménye és kitöltési ideje a különböző feladatok esetében
498
3.4 Szubjektív vélemények elemzése A tesztek legvégén a kitöltőknek lehetőségük volt véleményezni a személyre szabott térképeket. Ehhez egyrészt egy ötfokozatú skálán kellett pontozniuk azt (1 a legrosszabb, 5 a legjobb), másrészt lehetőségük volt saját szavaikkal kifejteni a gondolataikat. A tesztalanyok a térképeknek átlagosan 4,11 pontot adtak az 5-ből. A kezdő térképolvasók adták a legrosszabb eredményt, az ő esetükben 3,6 pontot kapott a térkép. A közepes térképolvasóknak szánt térkép a 2-es csoporttól 4,2 pontot szerzett az 5-ből, ugyanannyit, amennyit a tapasztaltaknak szánt térkép kapott. Az eredmények megerősítik a feltevést, miszerint a közepes és tapasztalt csoport számára készült térkép egyformán használható volt, azaz megegyező mértékben értelmezhetőek a kijelölt célközönség számára. Ugyanakkor a kezdők számára készített térkép ezeknél feltehetőleg nehezebben értelmezhető, amit alátámaszt a térképeket vizsgáló teszt eredménye is. Mindezek azt mutatják, hogy a térképolvasási képesség és a térképekkel való elégedettség összefüggésben áll egymással. A térképek javításához, és további „személyre szabásához” érdemes figyelembe venni maguknak a térképhasználóknak a véleményét. A kezdők esetében gyakran előforduló probléma a térképi adatok sűrűsége, amelyet a térkép további generalizálásával lehet orvosolni, néhány kitöltőnek pedig a kérdések szövegei nem voltak egyértelműek. A közepes térképolvasók esetében néhány kitöltő a domborzatárnyékolás zavaró hatását említette a fedettség értelmezésekor. Ennek megoldása lehet az árnyékolás halványítása, viszont figyelembe kell venni, hogy ezzel az apróbb domborzati formák eltűnhetnek, így romlik a térkép plasztikus megjelenése. Mások az északi irány jelölésének hiányára panaszkodtak, ugyanakkor megjegyezték, hogy a térképet helyesen, észak felé tájoltan kezelték. A tapasztalt térképolvasók esetében kevesebb panasz érkezett a térképre. Az egyik leggyakoribb a turistautak jelölése volt, többen szívesebben fogadták volna a betűjelek helyett a piktogrammal történő turistaút ábrázolást. A közepesekhez hasonlóan itt is hiányolták néhányan az északi irány jelölését, ugyanakkor szintén meg tudták oldani a feladatot nélküle. Végül a távolságmérés nehézségére érkeztek panaszok, néhány tesztalanynak gondot okozott a képernyőn történő mértékléc használat. A kritikákkal szemben érkeztek pozitív visszajelzések is. Ezek sajnos nem emelték ki a térkép egyes elemeit, csupán általánosságban beszéltek róla, így azokat nem lehet a kritikákhoz hasonlóan kiértékelni. 4. Diszkusszió Habár az eredmények azt mutatják, hogy a kitöltők nem tudtak elérni a teszten azonos pontszámot azonos idő alatt, egyes térképrajzi kategóriáknál mégis sikerült ezt megközelíteni. A legjobb eredmények a névrajzi elemek esetében születtek, ahol mindössze 2% különbség volt a térképolvasói csoportok eredményében, a kitöltési időben pedig mindössze 28 másodperc. A leginkább hasonló eredmények a közepes és tapasztalt térképolvasók esetében születtek, ahol a legnagyobb különbség (17%) az irányok esetében figyelhető meg (6. és 8. ábra), amelyből arra lehet következtetni, hogy a térkép a legtöbb objektum esetén közel azonos mennyiségű információval szolgált a térképolvasóknak. A kitöltési időket vizsgálva látszik, hogy a közepes és tapasztalt térképolvasóknak közel azonos időre volt szükségük a teszt befejezéséhez. Ez erősíti az eredmények vizsgálatából származó következtetést, miszerint a két térkép információtartama közel azonos lett a két csoport számára. Ugyanakkor a kezdő térképolvasók jelentősen rövidebb idő alatt végeztek a teszttel, mint a másik két csoport. Ebből kétféle következtetést lehet levonni: vagy a térképük individualizálásának köszönhetően érték el ezt a szignifikánsan kisebb kitöltési időt, vagy több kérdésre is véletlenszerű választ, tippeket adtak.
499
A válaszok és kitöltési idők együttes elemzése után (8. ábra) sajnos az utóbbi lehetőség a valószínűbb, mivel a kezdők pontszáma jelentősen az átlag alatt van. Fontos újra kiemelni az eredményük bizonytalanságát a kis részvételi arányuk miatt (2. táblázat). Habár a közepes és tapasztalt térképolvasók hasonló eredményeket értek el, néhány különbséget érdemes kiemelni. Az irányokkal kapcsolatos kérdéseket mindkét csoport hasonló idő alatt válaszolta meg, viszont a tapasztaltak jobb eredményt értek el. Ebből arra lehet következtetni, hogy a közepes térképolvasóknak több irányokkal kapcsolatos segítségre van szükségük (pl. északi irány jelölése), hogy csökkenjen a kognitív terhelésük. Ezt a szubjektív vélemények is alátámasztják, mivel több térképolvasó (a tapasztaltak közül is) hiányolta az északi irány jelölését a térképen. A két csoport közt a domborzatrajz esetében érdekes eltérés figyelhető meg: a tapasztalt térképolvasók kevesebb idő alatt jobb eredményt értek el, azaz a térkép a domborzatárnyékolás ellenére sem tudta kellően plasztikussá tenni a közepes térképolvasók számára az ábrázolást. A mértékegységekkel kapcsolatos feladatok esetén a tapasztalt térképolvasóknak több időre volt szükségük a válaszadásra, mint a közepeseknek. A szubjektív vélemények alapján általában térképolvasók nem a kilométer hálózatot használták távolságbecslésre, hanem a mértéklécet, amely pontatlanabb és hosszadalmasabb mérést eredményez, ugyanakkor a közepesek térképén megjelenő numerikus ábrázolása a távolságoknak kiegészítette a távolságmérést, ezzel meggyorsítva azt. 5. Konklúzió Az online teszt segítségével egy széles térképhasználói körben lehetett kipróbálni a személyre szabott térképek jelkulcsának értelmezhetőségét. Az eredmények azt mutatják, hogy a közepes és átlag feletti térképhasználók számára készített térképek közel azonos mértékben használhatóak. A gyenge térképolvasók számára ugyanakkor a jelkulcs átdolgozásra szorul, hiszen a számukra kialakított „könnyített” ábrázolásmód sem nyújtott elegendő segítséget. Az eredmények alapján a síkrajz a közepes és tapasztalt térképolvasók térképén egyformán hatékonynak bizonyult, ugyanakkor a kezdők számára további generalizálás tűnik szükségesnek. A mértékegységek esetében a tapasztalt felhasználók számára is érdemes rendszeresíteni a távolságok numerikus ábrázolását a turistautakra leszűkítve, mivel ez a közepes térképolvasók példájából kiindulva meggyorsítja a távolságok becslését. A tapasztalat úgy mutatja, hogy a térképhasználók a mértéklécet alkalmazták a távolságok meghatározására, annak ellenére, hogy kilométerháló is fel volt tüntetve. Ez meglepő, hiszen a hálózat alkalmazásával nagyobb távolságok könnyebben és pontosabban megbecsülhetőek. Ebből kiindulva, a térkép céljától függően érdemes a hálózatnak nagyobb hangsúlyt adni, a feladatát kiemelni (a térképhasználó ne csupán egy „szükségszerű” elemnek lássa, hanem a célját is vegye észre), vagy éppen elhagyni, ha a távolságmérésnek nincs, vagy minimális a jelentősége, ezzel is csökkentve a kognitív terhelést. A pontszerű objektumok esetében elmondható, hogy a hagyományos, turistatérképeken megszokott ábrázolásmód megfelel mind a tapasztalt, mind a közepes térképolvasók számára. Ugyanakkor a kezdő térképolvasók nehezen boldogultak a számukra kialakított, észrevehetőbb és könnyebben értelmezhető piktogramokkal is. A névrajz és a fedettség mindhárom térképen azonos mértékben használható volt, értelmezhetőségük minden felhasználó számára közel azonos volt. Ez a két fogalmi kategória bizonyítja, hogy lehetséges az eltérő térképolvasási képességű emberek számára különböző ábrázolási móddal azonosan értelmezhető térképet szerkeszteni. Érdemes a teszt tapasztalatait felhasználva a kezdő térképolvasók számára a fogalmi kategóriák néhány jelölésmódját újragondolni és átalakítani. Az online megjelenítéssel, és a webes tesztkitöltéssel kapcsolatban is sok tapasztalat gyűlt össze. Egyértelmű, hogy a teszt jelen formájában túl hosszú volt a felhasználók számára, ezt
500
mutatja az is, hogy a kitöltők közel 35%-a félbehagyta a tesztet. A térképek legjobb megjelenítési módja már az online platform létrehozásától kezdve kérdések tárgyát képezte. A gyakorlat bebizonyította, hogy a raszteres megjelenítés ilyen jellegű kutatáshoz túl rugalmatlan, helyette a vektoros megjelenítést érdemes alkalmazni rugalmassága és nagyobb fokú interaktivitása miatt. Észrevehető a kitöltők eredményeiben, hogy az első 1-2 feladatnál, amíg a térképet megismerték, rosszabb eredményt nyújtottak, a kitöltési idejük pedig hosszabb lett a többi feladathoz képest. Ennek elkerülésére érdemes lehet a kitöltők számára véletlenszerűen kiosztani a feladatokat, ezzel a hiba szétoszlana az egyes kérdéscsoportok eredményei közt. A kezdő térképolvasók kis létszáma miatt az eredmények bizonytalanná váltak. A jövőben szükségszerű a létszámuk megnövelése. Ez egy rendkívül nehéz feladat, mivel akik ritkán használnak térképet sok esetben feladták kitöltés közben, nem volt türelmük befejezni a feladatokat. A tapasztalat emellett azt is mutatja, hogy e csoport tagjai sokszor nem merték elkezdeni magát a kérdőívet, mert állításuk szerint nem értenek hozzá, emiatt pedig már a megfelelő tesztalanyok megszólítása is akadályba ütközött. Erre megoldást nyújthat, ha jelen kutatással ellentétben célzottan tapasztalatlan térképolvasókat keresünk a teszt kitöltésére. Összességében elmondható, hogy a célul kitűzött feladat részben teljesült: sikerült kialakítani a közepes, és tapasztalt térképolvasók számára olyan személyre szabott térképeket, amelyek használatával közel azonos hatékonysággal képesek tájékozódni. Ugyanakkor szükséges a kutatás folytatása az átlag alatti térképolvasókkal, mivel rendkívül kis arányban képviseltették magukat a teszten, ezzel bizonytalanná téve az eredményüket. Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni témavezetőmnek, Albert Gáspárnak a folyamatos konzultációkat és az iránymutatásokat, melyeket a kutatás során adott. Hálával tartozom barátomnak, Várkonyi Dávidnak, aki segített a weboldal kialakításában és fejlesztésében. Emellett köszönettel tartozom minden kedves ismerősömnek, akik segítettek a kérdőív terjesztésében, hogy ilyen nagyszámú minta jöhessen létre. Irodalomjegyzék [1] Szigeti, Cs., Albert, G.: Measuring the Adequacy of Maps for Field Use. In Gartner G., Haosheng H. (szerk.), Proceedings of the 1st ICA European Symposium on Cartography, Bécs: International Cartographic Association, 2015. pp. 341-343. [2] Ito, K., Sano, Y.: Cultural differences in the use of spatial information in wayfinding behavior In.25th International Cartographic Conference, Paris, France, International Cartographic Association, 2011. [3] Guzmán, J. F., Pablos, A. M., Pablos, C.: Perceptual-cognitive skills and performance in orienteering. Perceptual and Motor Skills, 2008. 107 (1): 159-164. [4] Ooms, K. et al.: Interpreting maps through the eyes of expert and novice users, International Journal of Geographical Information Science, 2012. 26 (10): 1773-1788. [5] Bianchini, F. et al.: Where Am I? A new case of developmental topographical disorientation. In: Journal of Neuropsychology, 2013. 20 (206): 807-827. [6] Bunch, R., Lloyd, R..: The Cognitive Load of Geographic Information. In: The Professional Cartographer, 2006. 58 (2): 209-220 [7] Sweller, J.: Cognitive Load Theory, Learning Difficulty, and Instructional Design. In: Learning and Instruction, 1994. 4 (4): 295-312
501
[8] Ooms, K. et al.: Study of the attentive behavior of novice and expert map users using eyetracking, International Journal of Geographical Information Science, 2014. 41 (1): 3754. [9] Muir, S. P.: Understanding and Improving Students' Map Reading Skills. The Elementary School Journal, 1985. 86 (2): 206-216. [10] Wakabayashi, Y.: Role of geographic knowledge and spatial abilities in map reading process: impilcations for geospatial thinking. Geographical reports of Tokyo Metropolitan University, 2013. 48: 37-48. [11] Wakabayashi, Y., Matsui, Y.: Variation of geospatial thinking in answering geography questions based on topographic maps. 26th International Cartographic Conference, Dresden, International Cartographic Association. 2013 [12] Albert, G.: What Does an Archive Map Tell the Contemporary Map Readers?: Information Transmissivity Analysis on the Survey Maps of the Josephinische Landesaufnahme (1763– 1787) - In: Livieratos E, Pazarli M (szerk.) 9th International Workshop on Digital Approaches to Cartographic Heritage. Budapest: International Cartographic Association. 2014, pp. 288-298. [13]Ooms, K., Maeyer, D. P., Fack, V., Van Assche, E. and Witlox, F.: Listen to the Map User: Cognition, Memory, and Expertise, The Cartographic Journal, 2015, 52: 3–19. [14]Clarke, D.: Are You Functionally Map Literate? 21st International Cartographic Conference, Durban, South Africa, International Cartographic Association. 2003, pp. 713719 [15] Pődör, A.: A halak tartózkodási helyének horgásztérképeken történő optimális ábrázolásának vizsgálata: Térképtudományi Tanulmányok (Studia Cartologica). 2002, 12:153-160 [16] Klinghammer, I.: A kartográfia alapjairól: a generalizálás (On the Basics of Cartography: Generalization). In: Geodézia és Kartográfia2 2015, 67 (1-2): 7-11 [17] Gerber, R. V.: Competence and Performance in Cartographic Language. In: The Cartographic Journal2 1981, 18 (2): 104-111 [18] Guilford, J. P.: Fundamental statistics in psychology and education. McGraw-Hill series in psychology, McGraw-Hill, New York. 3rd ed. 1956, 565 p. Lektorálta: Dr. Albert Gáspár, adjunktus, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék
502
Eötvös
Loránd
Tudományegyetem,
