TERÉZVÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

TERÉZVÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében. 2015.08.12. BM jóváhagyásra benyújtott tervezet

PEST-BUDAPEST KONZORCIUM

Budapest VI. kerület Terézváros

HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás

Integrált Településfejlesztési Stratégia

s

Ecorys Magyarország Kft. Cím: 1027 Budapest, Margit krt. 26. Tel: +36-1-1 266 2482 Fax: +36-1-317 2091 E-mail: [email protected] Honlap: www.ecorys.hu

Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. Cím: 1061 Budapest, Andrássy út 10. Tel: +36-1-317-5318 Fax: +36-1-317-3296 E-mail: [email protected] Honlap: www.bfvt.hu

Név

Beosztás

Bedőcs Bernadett

felelős tervező

Albrecht Ute

vezető tervező, településtervező TT/1É 01-0517

András István

településtervező, műemlékvédelmi szakértő TT/1É 01-0525

Liszkay Krisztina

településtervező TT/1 01-1455

Szczuka Levente

településtervező TT-01-6111

Pető Zoltán

közlekedési szakági tervező K1d-1 01-2321

Pogány Aurél

zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező TK 01-5060

Tatai Zsombor

zöldfelületi szakági tervező

Jordán Péter

vízközmű szakági tervező

Horváth Adrienn

vízközmű szakági tervező

Orosz István

energiaközmű szakági tervező TE/TH 05-1585

Tönkő Andrea

gazdaságfejlesztési szakértő

Hegedűs József

társadalompolitikai szakértő

Varga András

antiszegregációs szakértő

2





s

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 4

2.

ELŐZMÉNYEK ............................................................................................................................................ 6 2.1.Megalapozó vizsgálat eredményei .......................................................................................................... 6 2.2.Településfejlesztési koncepció – jövőkép és átfogó célok ...................................................................... 7 2.3. IVS 2008 értékelése ................................................................................................................................ 7

3.

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ....................................................................................... 12 3.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása ....................................................................................... 12 3.2. A középtávú célok közötti összefüggések bemutatása ........................................................................ 22 3.3. Városrészi célok .................................................................................................................................... 24 3.4. Stratégiai célok megvalósításának külső feltételei .............................................................................. 26

4.

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ................................................................................... 29 4.1. Akcióterületek ...................................................................................................................................... 30 4.2. Kulcsprojektek ...................................................................................................................................... 46 4.3. Hálózatos projektek ............................................................................................................................. 52 4.4. Egyéb fejlesztések ............................................................................................................................ 55 4.5. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve és Ütemezése ........................... 58

5.

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM............................................................................................................. 70 5.1. Helyzetértékelésben beazonosított területek rövid, összefoglaló jellemzése..................................... 70 5.2. A 2008. évi IVS Antiszegregációs terv megvalósításának értékelése ................................................... 71 5.3 Anti-szegregációs intézkedési terv ........................................................................................................ 72

6.

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ..................................................................................... 74 6.1 A stratégia külső összefüggései ............................................................................................................. 74 6.2.A stratégia belső összefüggései ............................................................................................................ 81

7.

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ............................................................. 85

8.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ............................................................................. 88 8.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek......... 88 8.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása szervezeti kereteinek meghatározása........ 90 8.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok............................................. 92 8.4. Monitoring rendszer kialakítása ........................................................................................................... 94

9.

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................... 97

3





s

1. BEVEZETÉS Az ITS készítés háttere Budapest VI. kerület Terézváros Önkormányzata 2014-ben döntést hozott arról, hogy a 314/2012.(XI.8.) kormányrendeletnek megfelelően kidolgozza a kerület középtávú Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS) a 2008-ban elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) felülvizsgálatával. Az ITS készítése Európai Uniós forrásból, a Belügyminisztérium szakmai támogatásával és operatív irányítása mellett készült, kidolgozásában a BM közbeszerzési eljárásában nyertes Pest-Budapest Konzorcium szakértői vettek részt. A felülvizsgálat elkészítését a következő, a fejlesztések külső és belső környezetét érintő változások indokolják: •

jogszabályi háttér változása, megváltozott tartalmi felépítés (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről)

•

2008-ban kezdődő gazdasági –pénzügyi válság, ennek hatása a foglalkoztatásra, a fővárosi, s benne a kerületet érintő migrációs folyamatokra, a lakosság szociodemográfiai jellemzőire, a magánszektor fejlesztési aktivitására

•

2014-2020-as új uniós költségvetési ciklus, az uniós forráselosztás alapfeltételeit biztosító operatív programok kidolgozásának befejezése 2015-ben

•

új országos és Fővárosi fejlesztéspolitikai dokumentumok, új fővárosi településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat elfogadása

•

megváltozott feladat ellátási rendszer az önkormányzatok és kormányzat viszonylatában

•

adósságkonszolidáció, önkormányzatok finanszírozásának átalakulása

•

fogyasztási trendek változása és környezettudatos szemlélet erősödése

ITS szerepe, feladata Az ITS középtávon (2014-2020 között) jelöli ki az elérendő fejlesztési célokat, valamint az azok integrált megvalósítását szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A tervezési munka, a stratégia akkor tekintető eredményesnek, ha hozzájárul ahhoz, hogy a kerület összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014 –2020 közötti időszakban. Kialakítása oly módon történik, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben tudják támogatni az EU Strukturális és Beruházási (ESB) alapjainak forrásai, így a kerület optimálisan képes kihasználni az EU 2014 – 20 közötti időszakának fejlesztési lehetőségeit. Az ITS akkor tudja betölteni szerepét, ha a fenti forrásszerzés mellett képes a város működésének különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé válni, s így céljai és projektjei széles körű támogatást élveznek a város társadalmi és gazdasági szereplőinek körében. Hozzájárul ahhoz, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek – függetlenül azok finanszírozóitól illetve tulajdonosaitól - egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását.

4





s

Fejlesztéspolitikai háttér Az ITS elkészítéséhez elengedhetetlen az Európai Unió és a Kormány által megfogalmazott irányelvek és elvárások figyelembe vétele. Az ágazati és területi stratégiák közül különösen fontos szerepe van a Partnerségi Megállapodásnak, illetve a 2014 első félévében elfogadott operatív programoknak, hiszen a fejlesztések finanszírozását elsősorban ezeken a programokon keresztül tudja a következő években biztosítani a kerület is. Az operatív programokhoz való illeszkedés a projektek szintjén értelmezhető, mely a megvalósítást biztosító beavatkozásokat tárgyaló fejezetben kerül kibontásra. A fejlesztési dokumentumok egy másik csoportja nem a finanszírozás, hanem az illeszkedés szempontjából fontos, hiszen magasabb területi szinten határoz meg a kerületre is érvényes fejlesztési elveket, irányokat. E fejlesztési dokumentumok prioritásaihoz, céljaihoz való illeszkedés a külső és belső összefüggéseket tárgyaló. fejezetben kerül bemutatásra.

Módszertan, tartalmi felépítés Az ITS tartalmát szabályozó 314/2012.(XI.8.) kormányrendeletben az egymással összefüggő, három elemből álló dokumentum-rendszer a következő: ●

Megalapozó vizsgálat

●

Településfejlesztési Koncepció

●

Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS)

A településfejlesztési koncepció hosszútávra szóló dokumentum, a 314/2012.(XI.8.) kormányrendeletbe foglalásával feloldódott a korábban készült IVS-ek azon belső ellentmondása, hogy míg az IVS korábban is középtávú, operatív jellegű stratégia dokumentumként került meghatározásra, tartalmi követelményei között jelentős helyet kapott a település hosszú távú jövőképének („vízió”) és ehhez kapcsolódó hosszú távú céloknak a rendszere. A jelenlegi jogszabály szerint az ITS már nem tér ki e célok meghatározására, hanem a település hatályos településfejlesztési koncepciójában meghatározott célrendszeréből indul ki. Mivel a kerületben jelen stratégiai tervezéssel párhuzamosan nem készül új településfejlesztési koncepció, ezért a stratégiai célok kialakításának alapját a 2007-ben elfogadott és hatályos koncepcióban meghatározott jövőkép és átfogó célok jelentették. A megalapozó munkafázisában széleskörű adat- és információgyűjtés történt a kerület legfontosabb jellemzői és számszerűsíthető adatai körében. A Megalapozó vizsgálat legfontosabb adatforrásai: ●

KSH adatok: 2011. évi KSH népszámlálási, KSH tájékoztatási adatbázisban elérhető adatok

●

a BM által az ITS készítés támogatására létrehozott TEIR felület

●

önkormányzati adatszolgáltatás

A tervezést a Belügyminisztérium által kiadott „Útmutató a kis-középvárosok és a fővárosi kerületek integrált településfejlesztési stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020” című dokumentum támogatta.

Partnerség Az egyeztetési eljárások jogszabály szerinti lefolytatása, valamint a széleskörű partnerség biztosítása a tervezés során biztosított volt. A partnerségi egyeztetések lefolytatásáról a „Partnerségi terv” c. dokumentum rendelkezik, a partnerségi események és módszerek összegzését a melléklet tartalmazza.

5





s

2. ELŐZMÉNYEK 2.1.MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI A stratégia megalapozásaként részletes helyzetelemzés és értékelés készült, minden ágazati fejezet egy SWOT és egy fejlesztési kihívásokat összegző fejezettel zárult. A SWOT és városrészi értékelés nemcsak a helyi folyamatok értékelésére, fejlesztési szükségletek azonosítására tér ki, de feltárja a külső környezetben zajló azon trendeket, folyamatokat, melyek a fejlesztésekre és a kerület gazdasági, társadalmi, környezeti állapotának egyes elemei megváltozására hatással lehetnek. A helyzetértékelés során feltárt, legfontosabb középtávon azonosított fejlesztési kihívások, melyekre a stratégia célrendszere épül: 1.

épületállomány megújítása a.

önkormányzati vagyonkör (benne vásárcsarnok),

b.

társasházi vagyon,

c.

világörökségi terület / kulcsépületek;

2.

közterület és zöldfelület-fejlesztés, megújítás – benne a közlekedési hálózatok, parkolás;

3.

köztisztaság fenntartása, további javítása;

4.

a belvárosi lakó- és munkahelyi területek vonzásának erősödésével az előre pontosan nem prognosztizálható óvodai és bölcsődei férőhelyigények növekedésére való felkészülés;

5.

településkép, arculat fejlesztése (különösen a Nagykörút vonatkozásában);

6.

Nyugati-negyed hosszú távú fejlesztése – új városrész komplex előkészítése, első fázis megvalósítása középtávon a területtulajdonosok aktív közreműködésével;

7.

minőségi kulturális, vendégforgalmi, kereskedelmi imázs fejlesztése – együttműködés a szektor szereplőivel;

8.

lakosság és vállalkozások közötti konfliktusok csökkentésére;

9.

kulturális identitás és imázs erősítése, kreatív gazdaság, start-up megtelepedésének támogatása;

10.

társadalmilag és fizikailag leromlással veszélyeztetett területek komplex rehabilitációja a külső Podmaniczky utca menti tömbökben;

11.

különböző célcsoportok igényeit kielégítő rekreációs közösségi területek kialakítása;

12.

intézmények színvonalának fejlesztése – lakosság megtartása, fiatalok, családok beköltözésének elősegítése;

13.

térinformatikai és okos alkalmazások fejlesztése, e-önkormányzat feltételeinek kiépítése;

6





s

2.2.TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ – JÖVŐKÉP ÉS ÁTFOGÓ CÉLOK Terézváros jövőképe a 2007-ben elfogadott település-fejlesztési koncepció alapján a következőképp összegezhető:

− Terézváros Budapest belvárosának minőségi kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központja, mely színvonalas szolgáltatásaival biztosítja az itt élők magas szintű életminőségét, s a fővárosi, magas-hozzáadott értéket előállító szektorok foglalkoztatásban is meghatározó szereppel bír.

− A belső városrészek közös irányelvekkel történő, széleskörű partnerségen alapuló fejlesztéseiben Terézváros kezdeményező szeret játszik, így részese Budapest belvárosa kiemelkedő fejlődésének, értéknövekedésének úgy, hogy közben a belvárosi kulturális középpontként önálló identitása megerősödik.

− Terézvárosban az értékőrző komplex városrehabilitációnak köszönhetően a Világörökségi terület az épületállomány és a közterületek magas minőségével biztosítja a lakossági, közösségi funkciók jó működését, illetve kiváló idegenforgalmi és vállalkozási környezetet jelent.

− A Nyugati-negyed a megvalósított fejlesztésekkel a belváros legfontosabb intermodális csomópontja, munkahelyi területe. A zöld technológiák alkalmazásával és a zöldfelületi fejlesztésekkel a komplex, nagy volumenű, vegyes funkciójú fejlesztések innovatív modellje. A jövőkép elérését szolgáló átfogó célok a következők:

− Terézváros nemzetközileg ismert és elismert minőségi szolgáltatási, kulturális és művészeti funkciókat önálló identitásként felmutató városrész.

− Magas szintű életminőséget és vállalkozási környezetet biztosító szolgáltatások és épített környezet.

− Erős terézvárosi identitással rendelkező, aktív közösségi életet élő, munkaerőpiacon sikeres és egészséges lakosság.

2.3. IVS 2008 ÉRTÉKELÉSE Az ITS elkészítése során az egyik kiindulópontot a korábbi, 2008-ban elfogadott IVS célrendszerének és akcióterületi kijelölésének felülvizsgálata jelentette. A megalapozó munkarészben megállapításra került, hogy az IVS-ben meghatározott fejlesztési irányok alapvetően helyesek voltak, az önkormányzat a célok mentén – a finanszírozási rendszer adta lehetőségek között – azonban csak kevés számú projektet tudott megvalósítani. A VI. kerületi IVS vezérgondolata továbbra is releváns,a kerület egészének fejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a kerület lakói által élhetőbb és fejlődő lakókörnyezet jöjjön létre, amelynek kialakításába a társadalom egésze - ezen belül a lakosság, a civil szféra, a tudományos élet és a gazdaság képviselői, az egyházak és minden egyéb érintett - aktívan részt vesz tudása, tapasztalata, gondolatai és vállalásai alapján. 7





s

A 2008-as IVS középtávú céljai – a városrészi célok alábbiakban részletezett áttekintése és a megvalósított fejlesztések értékelése alapján – helyesek voltak, s fő tartalmuknak továbbra is meg kell jelennie a középtávú célrendszerben. Középtávú célok – 2008 IVS

új célrendszerbe beépítendő tartalom

I. Magas életminőséget nyújtó belvárosi környezet kialakítása

szolgáltatási és lakó-környezet fejlesztése a kerület lakófunkcióinak erősítése céljából

II. Közösségi területek helyzetbe hozása

közösségi célokat szolgáló rekreációs és pihenőterületek fejlesztése

III. Kulturális gazdaság fejlesztése

Kreatív gazdaság fejlesztése a korábbi kulturális gazdaság helyett a szélesebb körű értelmezés miatt: a technológiai alapú start-up vállalkozások mellett az „alkotás” központú kreatív vállalkozások jelenlétének megerősítése, elsősorban közvetetten, a vonzó, színvonalas, fiatalok számára jól megközelíthető belvárosi környezet minőségének fejlesztésével.

Összességében elmondható, hogy a célok kitűzése helyes volt, az ITS célrendszerének kialakításánál elsősorban a hangsúlyok és az egyes tématerületek különválasztása, kiemelése a cél. Terézváros funkcionális és történeti szempontból is négy markáns kerületrészre osztható, melyek az IVS területi megközelítésű elemzéseinek alapegységeit adják. A fizikai, gazdasági társadalmi különbségek is ezt a felosztást támasztják alá. A kerületen belüli négy városrészre külön célokat határozott meg az IVS, ezek a következők: 1. ábra: Terézváros városrészei Forrás: Terézváros IVS, 2008 1. kerületrész „Pesti Broadway”

Megvalósítás és cél jövőbeli fontosságának értékelése

A domináns kulturális intézményi funkció további fenntartása és fejlesztése.

A megújult Zeneakadémia jelentősen hozzájárult a cél megvalósításához, továbbra is fontos cél a kiemelt intézmények fejlesztése, felújítása.

Épület és közterület rehabilitáció.

Kisebb léptékű közterület-fejlesztések mellett jelentős épületfelújítások is történtek – a válság beruházásokra gyakorolt általános hatása ellenére. A terület vonzerejének, lakófunkciójának, illetve a Világörökségi Terület állapotának megőrzése miatt továbbra is fontos cél.

Lakó funkció további fenntartása és fejlesztése.

Legfontosabb cél továbbra is, annak ellenére, hogy csökkent a városrész lakossága.

Turisztikai és a kapcsolt kereskedelmi szolgáltatási szerepkör további támogatása és erősítése.

A turizmus-vendéglátás szerepe a területen erősödött és a kínálat differenciálódott. Továbbra is fontos gazdasági ágazatok, elsősorban a minőségi szolgáltatások kínálatának bővítése a cél.

Zöldfelület minőségének javítása, a közösségi helyek rekreációs szerepének növelése.

Kis mértékben tudott megvalósulni, új zöldfelületek kialakítására kevés lehetőség van, ezért a meglévő helyszínek átstrukturálása, használati értékének fejlesztése, alternatív zöldfelületi fejlesztések megvalósítása az elsődleges cél

8





s

2. kerületrész „Lakóövezet”


lakófunkció további fenntartása és fejlesztése

Legfontosabb cél továbbra is, annak ellenére, hogy csökkent a városrész lakossága.

épület és közterület rehabilitáció

A hunyadi tér megújítása lakóövezet kiemelt jelentőségű közterület rehabilitációjának számít. emellett épület-felújítások is történtek – a válság beruházásokra gyakorolt általános hatása ellenére. a terület vonzerejének, lakófunkciójának, illetve a világörökségi terület állapotának megőrzése miatt továbbra is fontos cél.

örökségvédelmi fejlesztések a Hunyadi téri csarnok felújításával

A csarnok felújítása nem valósult meg, kiemelt szerepe, történelmi múltja miatt a kerület továbbra fontosnak tartja a csarnok felújításának kérdését.

turisztikai és kapcsolt kereskedelmi szolgáltatási szerepkör erősítése

Lényegesen nem emelkedett a terület turisztikai szerepe, kínálati elemek közül az Aranymúzeum említhető, mint új intézmény.

zöldfelületi fejlesztések

A Hunyadi tér megújításával valódi közösségi tér jött létre, több tervezett zöldfelületi projektelem azonban nem tudott megvalósulni. A lehetőségek korlátozottak, cél továbbra is a használati érték növelése minőség-fejlesztéssel, illetve az intézményi területek zöldfelületeinek közösségi célú használatának megvizsgálása, a feltételek megteremtése.

kulturális funkciófejlesztés (Eötvös u. 10. állami támogatásból épülő Közösségi és Kulturális Színtér)

Megvalósult, további jelentős önálló kulturális intézményfejlesztés önkormányzat részéről nem tervezett

3. kerületrész „Villanegyed / Diplomata-negyed”


a hagyományos diplomáciai negyed funkció (lakó és nagykövetségi intézményterület) további fenntartása és fejlesztése, presztízsnövelés

A magas presztízsnek és az átlagon felüli zöldfelület ellátottságnak köszönhetően a terület értéke tovább növekszik, itt továbbra is ez az elsődleges cél.

turisztikai potenciál és funkciók fejlesztése

Elsősorban lakó és intézményi (nagykövetség, szomszédos kerület iskola) funkció van jelen a területen, nem kifejezetten cél a turizmus erősítése a területen kínálatnöveléssel (tekintettel az Andrássy úti tengely ez irányú megerősítésére, illetve a Liget projektben bővülő kínálatra)

az Epreskert időszakos közcélú zöldfelületi funkcióval való felruházása

Zöldfelületi funkciója korábban is volt, ez nem változik, de a közösségi célú használatra való részleges átadás eddig nem járt sikerrel (nagy valószínűséggel továbbra is intézményi terület)

a Benczúr kert funkcióerősítése, a kert megújítása

A Benczúr kert a kerületiek „titkos” kedvence, felújítása tervezett.

4. kerületrész „Nyugati pályaudvar és West End körzet”


a kereskedelmi funkció további fejlesztése, a központi szerepkör erősítése

A terület kereskedelmi funkciói nem bővültek, cél elsősorban és hosszú távon a munkahelyi- és és lakóterületek bővítése a terület vegyes funkcióinak biztosítása miatt .

a MÁV alulhasznosított barnamezős területek funkcióváltása, revitalizációs eljárás,

Részben elkezdődött az Eiffel tér kialakításával és az Eiffel téri irodaház megépítésével. A vasúti területek komplex fejlesztése érdekében több egyeztetés is történt, különböző tervek láttak napvilágot. A távlati funkcióváltás előkészítése továbbra is cél, emellett új elemként jelenik meg a barnamezős területeken átmeneti hasznosítás lehetőségének megteremtése.

kereskedelmi- intézményi-igazgatási központ funkció létrehozása

Előrelépés az Eiffel Tér Irodaház megépülése révén történt, de a korábban vizionált kormányzati negyed nem valósult meg., Továbbra is cél a vegyes –intézmény domináns funkció megtelepedése, mind magán, mind állami szerepvállalás

9





s

függvényében. közterület fejlesztés

A Skála előtti terület átalakításának I. ütemével a Nyugati tér közterület fejlesztése megindult, de folytatásra, valamint az egész tér kérdésének komplex rendezése továbbra is fontos cél.

a zöldfelületi-rekreációs, sport funkciók fejlesztése

Zöldfelületi fejlesztés az Eiffel térnek köszönhetően történt. Jelentősebb sportfunkció fejlesztésként könyvelhető el a WestEnd tetőteraszán létesített Jump City Trambulinpark kialakítása. Továbbra is fontos cél, különösen a szabadtéri sportolási lehetőségek – akár átmeneti jelleggel való – kialakítása..

Akcióterületek A 2008. évi IVS öt fejleszteni kívánt akcióterületet, és ezen belül tíz fejlesztési csomópontot jelölt ki a kerületben.

2. ábra: Akcióterületek és fejlesztési tengelyek Forrás: Terézváros IVS, 2008 Hunyadi téri Vásárcsarnok és a Hunyadi tér közösségi megújítása a Vásárcsarnok és a Hunyadi tér megújítása

folyamatban lévő állami címzett támogatásból épül az Eötvös u. 10. szám alatti Közösségi és Kulturális Színtér

Megvalósítás értékelése Hunyadi tér megújításának első üteme és a termelői piac kialakítása megtörtént, a Vásárcsarnok megújítására nem került sor, továbbra is cél. A projekt sikeresen befejeződött.

kerékpárút hálózatának kiépítése, összekapcsolása meglévő Forgalomtechnikai eszközökkel a kerékpározható útvonalak száma hálózati elemekkel. a kerületben nőtt, elkülönített kerékpársáv kialakítására nem került sor. A Vörösmarty utca kerékpárral két irányból is használható egyirányú közútként került átalakításra. A BUBI szolgáltatás 11 helyszínen kiépítésre került kiépített a kerületben, a Hunyadi tér közelében a Teréz körúton és az Oktogonnál található legközelebb dokkoló. Az Epreskert és a Szondi utca megújítása és egy rekreációsMegvalósítás értékelése sport létesítmény kialakítása az Epreskert időszakos megnyitása és a kert megújítása, rendezése

Nem valósult meg (egyeztetés több lépcsőben már történt)

Szondi utca és környéke forgalomcsillapított zóna kialakítása

Nem került kijelölésre

sport és rekreációs beruházás a MÁV fejlesztési területeken

Nem valósult meg

Lövölde tér - Kodály-körönd - West End körzet tengely

Megvalósítás értékelése

10





s

Kodály körönd épületeinek homlokzat felújítása, előkertek és a köztéri zöldfelületek rekonstrukciója

A négy tagból álló épületegyüttesből csak egy megújítása történt meg, egy épület esetében kárelhárítás van folyamatban. Az épületegyüttes megújítása továbbra is cél.

Szinyei Merse utca forgalomcsillapítása (új forgalomtechnikai koncepció készítése a területre) és funkcióváltásának elősegítése (szolgáltató és vendéglátó szektor kialakulásának elősegítése)

Forgalomcsillapítás nem került megvalósításra, kijelölése továbbra is cél.

a Terézvárosi Polgármesteri Hivatal áthelyezése a Podmaniczky utcába, az új fejlesztési terültre

Nem valósult meg.

Podmaniczky utcai épület-homlokzat felújítási projekt

Nem valósult meg

komplex kereskedelmi-szolgáltató központ kialakítása a volt Nem valósult meg, továbbra is cél. MÁV területen, kapcsolt közterületi fejlesztések, új közpark Pesti Broadway


Hajós utca rekonstrukciója befejező üteme

Nem fejeződött be.

Király utcai homlokzatok felújítása

Érdemi volumenben nem valósult meg.

Paulay Ede utca és környéke forgalomcsillapított zóna kialakítása. Cél a szűk lakóutcákban az átmenő gépkocsiforgalom csökkentése. A célforgalom részére szint alatti parkolók, vagy parkolóházak építésével a környezeti terhelések csökkennek.

Nem került kijelölése, parkolóház beruházás a jövőben nem tervezett.

zöldterület fejlesztés a belső udvarokban és a közterületeken

Folyamatos – önkormányzati támogatással (támogatási keret növelése tervezett)

a Zeneakadémia épületének állami támogatásból történő megújítása és a környező közterületek rendezése, mélygarázs kialakítás az épület alatt

Felújítás és közterület-rendezés sikeresen megvalósult, mélygarázs nem került kialakításra (nem is cél a továbbiakban)

Terézvárosi akadály-mentesítések projekt.

Részben megvalósult, de a közterületi oldalon további fejlesztésekre van szükség – pl. sarki padkák süllyesztetése

Nyugati pályaudvar


fejpályaudvar fejlesztése

Érdemi előrelépés nem történt

Nyugati tér közterület-fejlesztés és közlekedésfejlesztés

Skála előtti tér megújítása folyamatban, a többi térrészen érdemi előrelépés nem történt

a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos vonal kapcsolat kiépítése

Érdemi előrelépés nem történt, továbbra is cél.

a tér mögötti vasúti terület rehabilitációja funkcióváltással

Folyamatos egyeztetések voltak, érdemi előrelépés nem történt, továbbra is cél.

A megújult Hunyadi-tér

11





s

3. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 3.1. A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A stratégiai célok meghatározásának alapját a jövőkép és a koncepcióban megfogalmazott átfogó célok jelentik. Ez az a célállapot, amelynek elérése érdekében a stratégia középtávon, tehát mintegy 5-8 éves időtávra kijelöli a fejlesztések legfontosabb irányait. A stratégiai célok tehát a kerületfejlesztés hangsúlyos területeit kívánják kiemelni úgy, hogy a célok megfogalmazása nemcsak az önkormányzat szerepvállalására vonatkozik, hanem a célok kijelölése a kerület fejlesztésében érdekelt szereplők fejlesztési szándékainak figyelembe vételére és megvalósításukban való aktív közreműködésére is épít. Terézváros Önkormányzata négy tematikus és egy területi típusú stratégiai célt tűzött ki középtávon.

1. Középtávú stratégiai cél: Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval (tematikus jellegű cél) Terézváros öröksége, identitásának meghatározó eleme az az épületállomány és az a városi szövet mely jellemzően a XIX. század végén és a XX. század elején alakult ki, s mely az „Andrássy út és történelmi környezete” elnevezéssel az UNESCO Világörökségi helyszíneinek listájára került 2002-ben, a kulturális tematika alá besorolva. A világörökségi státusz megszerzésével a Magyar Állam kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt az értéket a következő generációk számára megőrzi. A terület megóvása tehát a Kormány, Terézváros Önkormányzata és – az Andrássy út, mint fővárosi tulajdonban lévő út révén – Budapest Főváros Önkormányzatának közös feladata, felelőssége. Terézváros továbbra is a kerület lakóterületi státuszát kívánja erősíteni, ezért a vonzó, magas minőségű lakókörnyezet biztosítása kiemelt fontosságú cél. Ez a cél ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy a terület képes legyen erősíteni és fenntartani azt szerepét, amit Budapest kulturális turisztikai kínálatában betölt. Ez a kulturális turisztikai szerep nem csak a városnézést jelenti, hanem az itt található színvonalas kulturális intézmények vonzerejének megtartását is. Az Andrássy út emellett olyan történelmi örökség (pl. a Budai Várhoz hasonlóan), amely az egész magyarság számára értéket képvisel, ennek az örökségnek a megőrzése országos jelentőséget ad a terület értékőrző fejlesztését támogató kerületi célnak. A cél összetettségét, a tervezett fejlesztések különböző célokhoz való hozzájárulását az alábbi ábra szemlélteti: Nemzeti és nemzetközi cél: értékek megőrzése Fővárosi és országos cél: turisztikai és kulturális szerep erősítése

!

Lokális cél: vonzó lakó- és vállalkozási környezet Forrás: saját ábra

12





s

A komplex szemléletű rehabilitáció lényege, hogy az épületállomány, a közterek- és közlekedési területek, valamint a meglévő zöldfelületek egymással összehangoltan kerüljenek megújításra. Egy-egy városképileg is meghatározó épület felújítása a kapcsolódó közterületek megújítását is megkívánja, a terek, a zöldfelületek fejlesztése pedig nem történhet meg a közlekedési kérdések figyelembe vétele nélkül. Alapvetően a finanszírozási háttér dönti el, hogy egy-egy társasház képes-e a szükséges épület-felújítási munkákat elvégeztetni, ugyanakkor a felújított kulcsépületek és zöldfelületek közvetlen környezetében kívánatos cél a kapcsolódó térfalak homlokzati megújítása is. A gyalogos forgalomnak leginkább kitett belvárosi területen a homlokzatok állapota veszélyezteti a biztonságos közlekedést, a leromlott és pusztuló megjelenés csökkenti a lakókörnyezet minőségét, erősíti a nem kívánatos demográfiai folyamatokat (lakók elköltözése). Az önkormányzat továbbra is támogatni kívánja a társasházakat pénzügyi-pályázati konstrukcióin keresztül, hogy a szükséges felújítások megtörténjenek. Az önkormányzati tapasztalata, hogy jelentősen, nagyságrendben bővíteni kell a társasházak felújításának mind a forrás-szerkezetét, mind a támogatások összvolumenét. Erre az uniós források hiányában jelenleg nem áll rendelkezésre finanszírozási modell, ezért szükség van az állami szerepvállalásra, törvényalkotásban, finanszírozásban, hitelezési modellek kialakításában. Az önkormányzat által készített alábbi modellszámítás is alátámasztja, hogy csak további állami források bevonásával érhető el az a megújítási volumen, ami már képes megállítani a terület fizikai leromlásának felgyorsulását. Az előzetes becslések szerint mintegy 32 milliárd Ft beruházásra lenne szükség a teljes épületállomány további állagromlásának megállítására a kerületben. Az önkormányzat évente 300-400 millió Ft-tal továbbra is támogatja a társasházakat, de ez a szükséges összeg mindössze 10%-át jelenti (10 évre vetítetve). A VI. kerület világörökségi terület költséghatékony felújításának forrásigénye

13





s

Az állami szerepvállalást indokolja továbbá, hogy az épületállomány felújításához az uniós források (KEHOP, VEKOP) csak korlátozottan lesznek bevonhatók, a műemléki környezetben az energiahatékonysági felújítások sajátos kritériumrendszerének kidolgozására van szükség a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia irányelveinek megfelelően. Növelni kell továbbá a forrásszerzés esélyeit, a kerületi lehetőségek mellett fel kell hívni a figyelmet a fővárosi és uniós kiírások adta lehetőségekre. A kerület érdeke, hogy a társasházak jól és fenntarthatón működjenek és felújításaiknál – az értékőrzés és az energiahatékonyság szempontjait is mérlegelő – jó döntéseket hozzanak. Ennek érdekében kívánja az önkormányzat a társasházi működés és az épületfelújítások műszaki hátterének ismereteit bővíteni a lakosság és különösen a társasházkezelést ellátó vállalkozások körében. Az energiahatékonysági felújítások kérdése műemléki környezetben kellő körültekintést igényel, hiszen az általánosan elterjedt korszerűsítési módok nem alkalmazhatók (pl. külső homlokzati hőszigetelés, műanyag-nyílászárók beépítése). Erre a kérdésre ad majd javaslatot Budapest Főváros Önkormányzata által, az érintett kerületek együttműködésével kidolgozandó kézikönyv A világörökségi területen található épületek megújításában, értékőrzést biztosító funkcióváltásában az önkormányzat partnere a területen megjelenő ingatlanfejlesztőknek, míg a műemlékvédelem szakmai szempontjainak érvényesítésében a jövőben is az államigazgatási rendszerhez tartozó Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ szerepvállalására van szükség. A Világörökségi Kezelési Terv és ennek kormányrendelettel történő elfogadása a szakszerű felújítások jogi hátterét biztosíthatja, ugyanakkor szükség van az állam pénzügyi szerepvállalására is – különösen a nagyértékű, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlanok felújítása, hasznosítása terén (kiemelten: MÁV székház, Operaház, Kodály körönd épületegyüttese esetében). A kerület zöldfelületi ellátottsága nagyon alacsony, és a beépítés sajátosságai miatt a bővítésre sincs igazán lehetőség. Ezért a legfontosabb cél továbbra is, hogy a kerületben lévő parkok, terek a lehető legjobb minőségben, a lehető legnagyobb használati értéket szem előtt tartva újuljanak meg, képesek legyenek a különböző lakossági célcsoportok igényeit kielégíteni. A kerületben megbújó igényes és kellemes, elsősorban lakossági célú zöldfelületek (Hunyadi tér, Benczúr kert) mellett jelen vannak a frekventált területről közvetlenül nyíló teresedések, ahol a lakossági használathoz már a turisták és a vendéglátóhelyek forgalma is hozzáadódik. Ez utóbbi helyszínek közül viszonylag magas színvonalon működik a Liszt Ferenc tér, ugyanakkor az Andrássy út túloldalán, annak mintegy folytatását jelentő Jókai tér használati ökológiai értéke és vizuális megjelenése fejlesztést igényel. A lokális zöldfelületek közül az Erzsébetvárossal határos Lövölde tér megújítása a két kerület közös érdeke. A „zöldítést” folytatni kell a műszaki infrastruktúra adta lehetőségek között a kerület utcáiban is (jó példa: Szófia utca Hunyadi tértől Lövölde térig tartó szakasza). A tömbökben az önkormányzat továbbra is támogatni kívánja a társasházi udvarok szépítését, s egy tömbszintű modell kidolgozásával javaslatot és kísérletet kíván arra is tenni, hogy az egymással szomszédos udvarok a nagyobb térélmény és egybefüggő zöldfelület érdekében hogyan fejleszthetők. A közterületek egy része erősen kitett a nagy napi forgalomnak, ennek legjellemzőbb esete – a szintén Erzsébetvárossal határos – Király utca. A Gozsdu udvar és a VII. kerületben felerősödött turisztikai és vendégforgalom a szomszédos utcákban – mint rávezető szakaszok – is érezteti hatását, a kerületnek ezekben az utcákban feladata a lakókörnyezet védelme, a köztisztaság fenntartása. Terézváros Önkormányzata továbbra is szeretné megőrizni a Pesti Broadway élhetőségét és lakófunkcióját, ahol nagyobb koncentrációval és magas minőségű, elsősorban a területen lévő kulturális intézmények látogatóit és a városnéző turistákat célcsoportnak tekintő vendéglátóhelyek egy-egy utcaszakaszon (pl. Hajós utca, Liszt Ferenc tér, Nagymező utca, és potenciálisan a Jókai tér), illetve az Andrássy út mentén jellemzőek. A kerület és általában a belváros folyamatos problémája az egyre növekvő parkolási igény kielégítése. Mivel felszíni új területek bevonásához nincsenek meg az adottságok, a jövőben is foglalkozni kell az esetleges

14





s

mélygarázsépítés lehetőségeivel, illetve a lakossági – főleg a közterületi gépkocsi tárolásból adódó többletigények megoldási lehetőségeivel (pl. kerület peremén a jelentősebb ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó, lakossági célú kapacitások – Városligetben, MNV területeken). Összességében fontos cél, hogy a kerületben elsősorban a lakosság igényei kerüljenek kielégítésre. Különösen a vendéglátás és az esti kulturális programok azok, amelyek „csúcsidőszaknak” tekinthetők, hiszen ekkor a legnagyobb mind a lakosság, mind a vendégforgalom részéről jelentkező parkolási igény. A parkolás azonban összfővárosi kérdés is, így a megoldások is csak fővárosi szintű stratégia mentén oldhatók meg – melynek része lehet a behajtási övezet kijelölése (dugódíj), a P+R parkolók bővítése, a szomszédos kerületek parkolással kapcsolatos stratégiái, de olyan közlekedésfejlesztési célok is, amelyek még vonzóbbá és versenyképesebbé teszik a közösségi közlekedés rendszerét vagy a városi hivatásforgalmi kerékpározást. Az egyes városrészek társadalmi – szociológiai jellemzőit, és a kerületben lévő épületállomány átlagos állapotát összevetve, jól kirajzolódik, hogy a Teréz körúttól északra eső Podmaniczky utca melletti tömbök a társadalmi és fizikai leszakadással veszélyeztetettek. A komplex szemléletű városrehabilitáció feladata itt már nem csak az épített környezet egyes elemeinek megújítására, javítására terjed ki, hanem társadalmi programok révén az itt élő lakosság esélyeinek növelésére, hátrányainak csökkentésére is szükség van.

A stratégiai cél alá tartozó legfontosabb beavatkozások: Beavatkozás

Rövid összegzés

1.1. Épületállomány megújítása

A társasházak, épületállomány felújítása, korszerűsítése Világörökségi Kezelési Terv (Forster Központ)

1.2. Értékvédelmi beavatkozás

1.3. Közterületek, közlekedési- és zöldfelületek megújítása

műemlék épületek felújítása, funkcióval való megtöltése (állam, magánszektor) parkok, terek megújítása a közlekedési felületek, járdák és parkolóhelyek komplex kezelése mellett, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének figyelembe vételével fasorok védelme, állomány folyamatos felülvizsgálata Podmaniczky utca menti tömbök - lakókörnyezet megújítása

1.4. Szociális városrehabilitáció

önkormányzati bérlakások felújítása társadalmi programok Nyugati Grund – sport és szabadidős területek kialakítása

2. Középtávú stratégiai cél: Intézményhálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése (tematikus jellegű cél) A kerület népességszáma, bár lassuló mértékben, de továbbra is csökken. Terézváros Önkormányzata a lakókörnyezet fejlesztésén túl a lakossági szolgáltatások fejlesztésével tehet lakóiért, népességmegtartó erejének növeléséért a legtöbbet. Cél, hogy olyan szolgáltatási környezet vegye körül az itt élőket, mely magas színvonalú, a változó igényekre is rugalmasan képes reagálni és elnyeri az igénybevevők bizalmát. Amikor az emberek lakóhely-változtatással kapcsolatos élethelyzetbe kerülnek, döntésüket – az új környezet kiválasztását, vagy éppen a régi megtartását – alapvetően meghatározza az, hogy milyen iskolai, óvodai, egészségügyi, vagy éppen időskorúaknak szóló ellátás található az adott területen. A már megkezdett társadalmi programokat az önkormányzat a jövőben is folytatni kívánja, a célcsoport-specifikus tartalmak megújítása, bővítése mellett. Ugyanakkor fontos cél az is, hogy a szolgáltatások infrastrukturális

15





s

környezete is folyamatosan fejlődjön, szebbek, komfortosabbak, a kor modern eszközeivel jobban felszereltek legyenek a kerület intézményei. Az épület felújítási munkálatai között helyet kapnak az energiahatékonysági beruházások, melyek a fenntartás, működtetés hatékonyságának növelése miatt az önkormányzati gazdálkodásra is pozitív hatással lehetnek. A kerületben – szintén a beépítettség miatt – a játszótereken kívül szinte nem is található sportolásra alkalmas, közösségi használatú terület. Ebben a tekintetben a szomszédos Városliget kínálatának megújítása a kerület szempontjából is kiemelt jelentőségű, ugyanakkor a Liget Budapest projekt várható építkezéssel járó átmeneti időszakban még ezek a lehetőségek is leszűkülnek. Ezért van óriási jelentősége annak, hogy a Nyugati-negyed ma használaton kívüli vasúti területeit milyen módon tudja az önkormányzat a sport és szabadidős infrastruktúra – akár átmeneti jellegű – bővítésére bevonni. Továbbá meg kell vizsgálni azokat a megoldásokat, mellyel az egyes oktatási intézmények sportudvarai a hétvégi időszakban a városlakók számára is hozzáférhető válnak. A fejlesztési szükségletek és lehetőségek feltárása érdekében tervezett egy sportkoncepció elkészítése, mely nem csak az intézményi sportudvarok felújítási szükségleteit, bővítési valamint a lakossági hozzáférés lehetőségeit tárja fel, hanem a beltéri bővítés lehetőségeit is. Ez egyes helyiségek funkcióváltásával, belső terek átstrukturálásával és alulhasznosított ingatlanok, helyiségek bevonásával lehetséges elsősorban. A koncepció a használói oldalon a lakossági igények feltérképezése mellett épít a sportegyesületek és intézmények oldaláról érkező információkra. Terézvárosban – az előbb említett, elmúlt tíz évre jellemző, általános tendenciaként kimutatható népességfogyás ellenére – az utóbbi években növekedik az élveszületések száma, s a kerület vándorlási egyenlege is pozitív. Ez azt jelenti, hogy nő azon korosztályok száma, akik az egyes bölcsődei, illetve óvodai és általános iskolai intézményekbe lépnek be a következő években. Ez a demográfiai trend viszont a jövőben a bölcsődei, és adott esetben az óvodai férőhely kapacitások bővítését teszi szükségesség. Az önkormányzatnak fel kell készülnie arra, hogy a helyi lakosság részéről jelentkező igények mellett hogyan tudja a belvárosi munka-vállalásból adódó pluszigényeket is kielégíteni.


Rövid összegzés

2.1 Bölcsőde férőhelybővítés

új férőhely-kapacitások kialakításához a feltételek megvizsgálása, adott esetben a bővítés /új intézmény megvalósítása

2.2. Épületenergetikai fejlesztések és működési környezet színvonalának fejlesztése a közintézményekben

eszközrendszer bővítése

2.3. Lakossági egészségügyi prevenciós programok

épület-felújítások, energiahatékonysági felújítások

a megkezdett szűrőprogramok folytatása szemléletformálás

2.4. Szépkorúak programja

Időskorú lakosságnak szóló egészségügyi, prevenciós, ellátási és közösségi programok

2.5. Közösségi programok, civil szervezetek, egyházak, kisebbségi önkormányzatok kulturális, közösségi célú , társadalmi szerepvállalásának támogatása

civil, egyházi, kisebbségi önkormányzati kezdeményezések támogatása Nyugati Grund

2.6.. Rekreációs és sport- területek lehetőség szerinti bővítése és a meglévő helyszínek fejlesztése, célcsoportigényekhez igazodó megújítása; intézményi területek bevonása a kínálatba (pl. nyitott „tornaterem/udvar” program)

nyitott udvar program - intézményi udvari sportterületek felújítása, lakossági használat biztosítása sportkoncepció ingatlanhasznosítás keretében a teremsportolásra alkalmas helyszínek bővítése játszóterek felújítása, korszerűsítése, célcsoport igények figyelembe

16





s

vételével

3.Középtávú stratégiai cél: Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése (tematikus jellegű cél) Terézváros célja, a hogy az itt lévő vállalkozások a gazdaság minden területén sikeresebbek legyenek, profiljuk, működési színvonaluk, városképi megjelenésük illeszkedjen a kerület minőségi kulturális-központ identitásához. Ez egyrészt a már kerületben működő vállalkozások megerősödését, másrészt a magas hozzáadott értéket képviselő és a kreatív új vállalkozások, minőségi szolgáltatást nyújtó cégek kerületbe vonzását jelenti. Ezen a területen az önkormányzat szerepe a vállalkozások működési környezetének fejlesztésére terjed ki: az első stratégiai cél mellett – „Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval”, mely a vállalkozásokat körülvevő fizikai környezet fejlesztéshez is hozzájárul – elsősorban az együttműködés erősítésével és az önkormányzati ügyintézés komfortosságának és az információszolgáltatás hatékonyságának növelésével tud hozzájárulni. Az információszolgáltatásban a kerületnek elsősorban közvetítő szerepe van, ezeket kiadványok készítésével, illetve internetes tartalmak bővítésével kívánja továbbfejleszteni. A térinformatikai rendszer és szolgáltatások fejlesztésével az érdeklődő vállalkozások képet kaphatnak pl. a kerületben igénybe vehető különböző típusú irodaterületekről, üzlethelyiségekről. Összefogva a fővárossal a kerület is bekapcsolódott az üres üzletek hasznosítását célul kitűző „Rögtön jövök” programba, de a főváros a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványon keresztül a vállalkozások – köztük a kerületi vállalkozások számára is – sokféle szolgáltatást nyújt. Terézváros Önkormányzatának szerepe elsősorban a sokféle információ közvetítésére terjed ki. A térinformatikai fejlesztések az önkormányzat munkáját is segítik a beruházásokhoz szükséges információk egy integrált rendszeren keresztüli elérhetőségével. Az önkormányzati ingatlanok közül egy jelentős felújítás tervezett, a régóta húzódó Hunyadi téri vásárcsarnok megújítása, mely számos vállalkozásnak ad helyet. A projekt költségigénye miatt meg kell vizsgálni azokat a hasznosítási megoldásokat, melyek funkcióbővítés révén a megvalósíthatóságot biztonságosabbá teszik pénzügyi szempontból. Tekintettel a piac társadalomszervező és a lakosság ellátásában betöltött szerepére, a műemléképület felújításából adódó extra költségekre, a kimutatható társadalmi hasznokra építve kell a forrásszervezésben a támogatások irányában az önkormányzat érdekeit érvényesíteni.

A stratégiai cél alá tartozó legfontosabb beavatkozások: Beavatkozás 3.1.Együttműködés a gazdasági szereplőkkel, érdekképviseletekkel, információ szolgáltatás

Rövid összegzés a kerületi vállalkozásokkal kommunikáció, tájékoztatás, együttműködés

3.2.Portálprogram megvalósítása

Mintaprogram további fejlesztése, területi kiterjesztése a kiskereskedelmi összetétel és városképi megjelenés fejlesztése érdekében

3.3. Intézkedések a lakosság és vállalkozások működése közötti konfliktusok csökkentésére

a lakókörnyezet nyugalmának megvédése, a szolgáltatások vendégforgalmából adódó zavaró hatások csökkentése

3.4.Vásárcsarnok megújítása

a csarnok értékőrző funkcióbővítő megújítása

17





s

3.5.Okos hivatal feltételeinek megteremtése

térinformatika és smart alkalmazások, e-önkormányzat, ügyfélbarát önkormányzat fejlesztései

4.Középtávú stratégiai cél: A kreatív gazdaság szerepének erősítése (tematikus jellegű cél) Terézváros Budapest kulturális és kreatív központja. A kerületben található gazdag kulturális kínálat fenntartása, további gazdagítása, a kultúrafogyasztásban az élményre és interakcióra épülő trendeknek való megfelelés szükséges ahhoz, hogy Budapest a nemzetközi turisztikai versenyben még sikeresebb legyen, a látogatói célcsoportok közül a magas költési szegmenshez tartozók száma növekedjen. Terézváros helyzete abban is eltér a többi kerülettől, hogy itt a kulturális turizmus kínálata a legszínesebb összetevőkre építhet: ●

városnézés a világörökségi területen – épített örökség, mint attrakció;

●

magas színvonalú zenei élmények (Operaház, Zeneakadémia), színházi előadások;

●

tematikus, színes múzeumi kínálat (Terror Háza, Robert Capa Központ, Mai Manó Ház; Miniversum, stb.);

●

innovatív kortárs kiállítóterek (Brody ArtYard, mely egyben egy grafikai stúdió is),

●

hazai kortárs divat jelenléte

●

minőségi kiskereskedelem

●

minőségi vendéglátás

A kereskedelem és vendéglátás talán kevésbé sorolható a kulturális kínálat közé, de az Andrássy út olyan kávézókat rejt, mint a Párisi Nagyáruház Lotz terme, vagy olyan kiskereskedelmi luxusáruházat, mely az Andrássy út 19. sz. alatti egykori bérpalota felújításával jött létre, s melynek bejárása önmagában is élményszerű az épület belső kialakítása, berendezése miatt. A kulturális imázst erősíti a magyar művészeti felsőoktatás két zászlóshajó egyetemének jelenléte. Cél a jövőben, hogy a kortárs képzőművészet és a zene, az egyetemisták és a művészeti középiskolák bevonásával még inkább megjelenjen a kerület arculatának formálásában, programjain keresztül. A programokat ki kell vinni az utcára, láthatóvá, megélhetővé tenni ezt a kulturális gazdagságot mind a lakosok, mind a vendégek szélesebb köre számára. Az ilyen jellegű kulturális szabadtéri programok ugyanakkor hitelesen tudnak megjelenni a kerületben, hiszen egy-egy intézmény áll a héttérben művészeivel, művésznövendékeivel. A programok sajátos atmoszférája, az interaktivitást bővítő elemek szintén fontos összetevői az élményszerzésnek. Az ideiglenesen megjelenő pop-up üzletek mintájára popup színházi, zenei események jelenhetnek meg a tereken, utcákon. Terézváros célja, hogy ez a kerületi kulturális tematika Budapest márkafejlesztésében és marketingkommunikációjában is kellő hangsúlyt kapjon. Az Andrássy úti tengely kulturális axisként történő megerősödését szolgálhatják a használaton kívüli, állami tulajdonban lévő, nagy értékű ingatlanok kulturális célú megújítása. A Liget Budapest fejlesztéshez szervesen kapcsolódva a kerület turisztikai szerepe a jövőben még inkább felértékelődhet, a fent már említett sokoldalú kulturális fogyasztás és karakter jól kiegészíti a Liget koncepcióját. A kerület vonzerejének a fentieken kívül egy fontos összetevője, hogy élő kerületről van szó, lakosai ebben az egyedülálló környezetben is mindennapi tevékenységeiket végzik – ez a turisták számára is vonzerőt jelent, hiszen a skanzen jellegű, estére kiüresedő városrészekkel szemben a mindennapi kultúra és életvitel megtapasztalása, az ebből adódó interakciók is fontos részei az élményszerzésnek. A kerület feladata, hogy ezt a finom egyensúlyt fenntartsa, azaz adjon lehetőséget a „felfedezők” számára, akik az Andrássy úti 18





s

útvonal mellett a kevésbé frekventált vonzerők megismerését is fontosnak tartják, de tömegesen a meglévő lakóterületekre ne vezesse rá a vendégforgalmat. A „lassú város” slow-city koncepciót szem előtt tartva kell kiajánlani az izgalmas, érdeklődésre, ücsörgése alkalmas helyszíneket, ezekhez megfelelő kommunikációs eszközöket társítva (térképek, applikációk). A digitális tartalmak és az arculat fejlesztésében is szerepet kaphatnak azok a kreatív cégek, melyek a kerületet választják vállalkozásaik telephelyéül. Ez a pezsgő, a találkozásra alkalmas, interakciókban gazdag belvárosi környezet vonzza azokat a fiatalokat, akik vállalkozásaikat lehetőleg lakóhelyük közelében, könnyen megközelíthető belvárosi helyszínen képzelik el. Nem véletlen hogy a hazai start-up cégek közül jó néhány a kerületben működik. Együttműködve a különböző szervezetekkel (pl. Design Terminal) a kulturális és kreatív vállalkozásokkal, erősíteni kell a Terézvárosban a klaszterek kialakulását, megerősödését, az új vállalkozásoknak helyt biztosító inkubátorházak, közösségi irodák kialakítását.


4.1.Kulturális gazdaság szerepének erősítése

4.2.„Alkotás” központú, innovatív ágazatok jelenlétének erősítése

4.3. Kulturális és kreatív hely imázs erősítése (programok)

Rövid összegzés • együttműködés a turisztikai és kulturális szektor szereplőivel, a kerületi kínálat fejlesztése, eredményesebb kommunikációja érdekében • együttműködés kreatív és start-up cégekkel, a kerületben lévő telephely lehetőségek feltárására, az együttműködés erősítésére, közös programfejlesztés • a kreativitás népszerűsítése: versenyek, rendezvények, a jó példák kommunikációja • közösségi, identitáserősítő művészeti programok körének kiterjesztése, zászlóshajó események továbbfejlesztése • kommunikációs eszközök fejlesztése (digitális tartalmak, applikációk,célcsoport-specifikus kiadványok

5.Középtávú stratégiai cél: Nyugati-negyed fejlesztése (területi jellegű cél) A négy tematikus cél mellett egy területi típusú cél került kijelölésre, melyre a tervezés következő fázisában akcióterületi program készült, így ennek részletes kibontására az akcióterületeket tárgyaló fejezetben kerül sor. A célok egységes rendszerének érdekében a területi cél rövid összegzése található az alábbiakban. A Nyugati-negyed ma Budapest belvárosának legnagyobb fejlesztési potenciállal bíró helyszíne. Hosszú távon több százezer négyzetméternyi munkahelyi terület jöhet létre, olyan vegyes fejlesztés mellett, mely az egyébként nagyon alacsony zöldfelületi ellátottsággal bíró Terézváros pihenésre alkalmas területeit is növeli. A területen számos tulajdonosi érdek és fejlesztési elképzelés van jelen, ezért Terézváros Önkormányzatának célja, – aki sajátos módon tulajdonnal nem rendelkezik – hogy a különböző érdekeket összehangolja, s az érdekelt felek bevonásával olyan fejlesztési koncepció közös kialakítására törekedjen, mely. a kerület érdekeit figyelembe véve maximálisan kihasználja a területben lévő lehetőségeket. Ennek a koncepciónak a tükrében kezdhetők meg a rövid és középtávú beruházások, különösen az infrastruktúrafejlesztési elemek ki- és átépítése. Ezeknek az elemeknek az előfinanszírozása pénzügyileg a legnagyobb kihívás, hiszen a jövőbeli – akár 8-10 év múlva realizálódó – beépítés kapacitásait kell egy-egy elem

19





s

kialakítása során figyelembe venni. A koncepció kialakításának menedzselése mellett ezért legalább ekkora feladat a komplex projekt finanszírozási és szervezeti hátterének kialakítása. Terézváros Önkormányzatának középtávú célja, hogy a terület kimozduljon jelenlegi állapotából, melyet több oldalról is kedvező előzményekre alapozhat: a Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte csarnoképületének felújítása felkerült arra a 1696/2014. (XI. 26.). sz. Kormány határozathoz csatolt indikatív listára, mely 20142020 között tervezett legfontosabb közlekedésfejlesztési projekteket tartalmazza. A fővárosi kiírású TÉRKÖZ pályázaton az önkormányzat mintegy 300 millió Ft-os támogatást nyert el, így 2015-ben megkezdődött a Skála Metro előtti tér közterületi rendezése. Az ingatlanpiaci kereslet élénkülésének köszönhetően 20152016-ban befektetői szándék szerint megkezdődik a WestEnd fejlesztési terület ütemezett beépítése. Budapest Főváros Önkormányzata több, a területet érintő projekt előkészítését kezdte meg, többek között a Nyugati-téri felüljáró felújításának terveztetését, illetve a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos vonal fejlesztésének előkészítését. Mindkét fejlesztés elsősorban a rendelkezésre álló források függvényében tud majd megvalósulni, ugyanakkor jelentősége a közterületek (közte az aluljáró) integrált megújítása szempontjából kulcskérdés A Dózsa György úthoz közelebb eső, egyelőre MÁV Zrt. tulajdonában lévő, Podmaniczky utcai, használaton kívüli egykori vasúti területek sorsa egyelőre bizonytalan. A terület alkalmas lenne nagyobb léptékű kormányzati kulturális projektek befogadására is (gondolva itt az Olimpiára, vagy a Liget Budapest projektre és így a Közlekedési Múzeum hosszú távú elhelyezésére). Azonban az utóbbi egy évtized halogatott és átalakuló fejlesztési elképzelései is arra hívják fel a figyelmet, hogy pazarlás egy ilyen értékes területet teljesen használaton kívül hagyni, különösen egy ilyen városszerkezetileg is kiemelkedő helyen. A terület átmeneti hasznosítása mind a hosszú távú, intenzív ingatlanfejlesztési célokat (terület felszínrendezése, kármentesítése, helyszín bevezetése), mind a középtávú társadalmi igényeket (Podmaniczky utca periféria jellegének csökkentése, a társadalmi-fizikai leromlás és a veszélyeztetett tömbök kialakulásának megelőzése; lakosság zöld- és sportolási lehetőségeinek bővítése, stb.) támogatná. Az önkormányzat az elmúlt években elindította ezt a többlépcsős egyeztetési folyamatot az érintett szereplők bevonásával, a Nyugati Grund átmeneti hasznosításának meghatározásához pedig megkezdte a szakmai és civil szervezetekkel való együttgondolkodást.

Beavatkozás 5.1.Átmeneti hasznosítás rövidtávon – Nyugati Grund 5.2.Hosszú távú fejlesztés előkészítése 5.3. Középtávú infrastruktúra- és közterületfejlesztési elemek megvalósítása

Rövid összegzés sport- és rekreációs területek fejlesztése rendezvénytér, közösségi kert a terület hosszú távú víziójának tervezése és az ehhez kapcsolódó folyamatmenedzsment közlekedési területek fejlesztésem, átstrukturálása közművek fejlesztése (adott esetben)

5.4. kármentesítés (amennyiben szükséges)

az MNV területek veszélymentesítése, az átmeneti hasznosítás biztonságos feltételeinek megteremtése

5.5. magán fejlesztések megindulása (középtávon min. 70 ezer m2)

a WestEnd 2 területének ütemezett beépítése

20





s

KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOK

ÁTFOGÓ CÉLOK

JÖVŐKÉP

Az ITS összefoglaló célrendszere: •

Budapest minőségi kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központja, színvonalas szolgáltatások, magas szintű életminőség

•

Kezdeményező szerep Budapest belvárosa kiemelkedő fejlődésének, erős önálló identitás a belváros kulturális középpontjaként

•

Világörökségi területen magas minőségű épületállomány és közterületek, biztosítva a jól működő lakossági, közösségi funkciók hátterét és a kiváló idegenforgalmi és vállalkozási környezetet

Erős terézvárosi identitással rendelkező, aktív közösségi életet élő, munkaerőpiacon sikeres és egészséges lakosság

Magas szintű életminőséget és vállalkozási környezetet biztosító szolgáltatások és épített környezet.

Terézváros nemzetközileg ismert és elismert minőségi szolgáltatási, kulturális és művészeti funkciókat önálló identitásként felmutató városrész.

INTÉZMÉNYHÁLÓZAT ÉS LAKOSSÁGI

ÉPÍTETT KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK

VÁLLALKOZÁSBARÁT GAZDASÁGI

A KREATÍV GAZDASÁG SZEREPÉNEK

SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

FEJLESZTÉSE KOMPLEX SZEMLÉLETŰ

KÖRNYEZET FELTÉTELEINEK

ERŐSÍTÉSE

(TEMATIKUS JELLEGŰ CÉL)

VÁROSREHABILITÁCIÓVAL

FEJLESZTÉSE




NYUGATI-NEGYED FEJLESZTÉSE (TERÜLETI JELLEGŰ CÉL) Forrás: saját ábra

21





s

3.2. A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA Az egyes célok alatt tervezett beavatkozások számos területen összefüggnek, egymást kiegészítik vagy szinergikus hatásuk révén járulnak hozzá a hosszú távú célkitűzések megvalósításához. Az következő oldalon lévő táblázat ezeket az összefüggéseket mutatja be. Az identitás erősítését a következő célok, beavatkozások együttesen szolgálják: ●

minőségi lakókörnyezet, értékes épületállomány

●

minőségi szolgáltatások

●

közösség összetartozását és a terézvárosi identitást erősítő kulturális és közösségi programok

Terézváros Önkormányzatának célja, hogy a fenti elemek mentén erősítse lakóiban a kerülethez való kötődést, olyan fejlesztéseket valósítson meg és szolgáltatásai olyanok legyenek, amelyekre az itt élők joggal büszkék. A kerületrészek közül – mint ahogy azt a 2008-as IVS is megállapította – az ún. ’Lakóterület’ esetében beszélhetünk alacsony szintű helyi identitásról, azonban ennek kissé mesterséges erősítése helyett az önkormányzat célja az, hogy lakóiban elsősorban a”terézvárosi” identitás erősödjön, annak megannyi összetevőjére építve. A kulturális-központ imázs átfogó cél kialakítását támogató beavatkozások a következők: ●

kulturális intézmények fejlesztése – Andrássy úti tengelyre építve

●

világörökségi terület értékőrző környezetfejlesztése

●

kulturális programok, események

●

kreatív gazdaság jelenlétének erősítése

22





s

1. Épített környezet minőségének fejlesztése

2. Intézményhálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése

3. Vállalkozásbarát gazdasági környezet

4. Kreatív gazdaság szerepének erősítése

5. Nyugati-negyed fejlesztése

intézmények felújítása (köztük műemléképületek is)

Portálprogram, amely a városképi megjelenés javítását eredményezi

identitáserősítő programok

Nyugati pályaudvar épületének felújítása (Eiffel csarnok)

zöldterületek, lakossági rekreációs területek felújítása

Vásárcsarnok felújítása

vonzó belvárosi környezet – kulturális, kreatív és start-up szektor számára városképi arculat-formálásban a kreatív vállalkozások szerepvállalása


-


-

Nyugati Grund (sportolásra, rekreációra alkalmas tér)

applikációs fejlesztések különböző célcsoportok számára

Ingatlanfejlesztések a Westend 2 és az MNV területeken – együttműködés koordinálása, menedzselése

önkormányzati ingatlangazdálkodásban közösségi irodák és kreatív vállalkozások megtelepedésének támogatása 4. Kreatív gazdaság szerepének erősítése

Podmaniczky utcai szociális városrehabilitáció részeként a Nyugati Grund kialakítása

Nyugati-negyedben közösségi tervezés, kreatív vállalkozások szerepvállalása (Nyugati Grund)

23





3.3. VÁROSRÉSZI CÉLOK

1. Pesti Broadway Értékek, adottságok Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatási funkció nagy arányú jelenléte; turizmus jellemző célterülete; Világörökségi terület; kulturális intézmények koncentrációja; minőségi kiskereskedelem területe. Problémák, konfliktusok Kevés a közhasználatú zöldfelület (közkert, közpark), alacsony a zöldfelületi intenzitás; műemléképületek jelentős felújítási igénye; parkolási problémák. Fejlesztési célok A domináns kulturális intézményi funkció további fenntartása és fejlesztése; épület és közterület rehabilitáció; lakófunkció további fenntartása és fejlesztése; minőségi turisztikai és a kapcsolt kereskedelmi szolgáltatási szerepkör további támogatása és erősítése; zöldfelület minőségének javítása, a közösségi helyek rekreációs szerepének növelése.

2. Lakóövezet Értékek, adottságok Értékes épületállomány; csendesebb lakókörnyezet, kisebb átmenőforgalom; múzeumi kínálat. Problémák, konfliktusok Kevés a közhasználatú zöldfelület (közkert, közpark), alacsony a zöldfelületi intenzitás; pusztuló értékes épületállomány; szociális problémák. Fejlesztési célok Lakófunkció további fenntartása és fejlesztése; épület és közterület rehabilitáció; örökségvédelmi fejlesztések a Hunyadi téri csarnok felújításával; turisztikai és kapcsolt kereskedelmi szolgáltatási szerepkör erősítése az Andrássy úti tengelyre felfűzfe; zöldfelületi fejlesztések.

24





3. Villanegyed Értékek, adottságok Kerületi viszonylatban magas zöldfelületi intenzitás; erős identitás; magas presztízsű lakosság és dolgozók jelenléte diplomáciai funkció erősödése. Problémák, konfliktusok Benczúr kert fejlesztési igénye. Fejlesztési célok A hagyományos diplomáciai negyed és magas minőségű lakófunkció (lakó és nagykövetségi intézményterület) valamint a presztízs fenntartása; Benczúr kert felújítása.

4. Nyugati negyed Értékek, adottságok Nagy kiterjedésű fejlesztésre alkalmas üresen álló és használaton kívüli ingatlanok Problémák, konfliktusok Szennyezett talaj; vasút elválasztó szerepe; önkormányzatnak nincs tulajdona (csak kezdeményező, koordináló, szabályozási szerepköre van). Fejlesztési célok Központi szerepkör erősítése o

Terület hosszú távú intenzív fejlesztési céljait szem előtt tartó közlekedés, közterület- és közműfejlesztés;

o

kereskedelmi- intézményi/munkahelyi központ és lakófunkció kiépítése ütemezetten – már középtávon is;

A MÁV alulhasznosított barnamezős területek veszélymentesítése és átmeneti hasznosítással a kerületi sport- és szabadidős területek bővítése.

25





Középtávú célok és városrészi célok kapcsolatának áttekintése 1. Épített környezet minőségének fejlesztése




5.Nyugati-negyed fejlesztése

Pesti Broadway

●

○

○

○

-

Lakóövezet

●

●

○

○

○

Villanegyed

●

○

-

○

-

Nyugati pályaudvar és Westend körzet

○

-

○

○

●

● = fokozo;an érvényesíthető cél (városrészi szinten is kiemelt cél és/vagy középtávú cél megvalósításában a városrészben tervezett projektek meghatározóak) ○ = általánosan érvényesíthető cél - = kevésbé vagy nem érvényesíthető cél

3.4. STRATÉGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÜLSŐ FELTÉTELEI Az alábbiakban azokat a szükséges beavatkozásokat, feltételeket foglaljuk össze, amelyek nem a kerületi önkormányzat, hanem a városfejlesztésben aktív szereplők kompetenciájába tartoznak, de a kerület által kitűzött középtávú célok megvalósításának sikerességét alapvetően meghatározzák (előfeltétel, szinergia, egymást kiegészítő fejlesztések, stb.)

1. középtávú cél: Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval Szereplő

Beavatkozások, feltételek Világörökségi Kezelési Terv és finanszírozási források a műemléki környezet megújítására

Kormány

Állami tulajdonban lévő ingatlanok sorsának rendezése, szükséges felújítások (Kodály körönd, MÁV székház, Operaház) Építésüggyel kapcsolatos döntések, jogszabályok kiszámíthatóságára van szükség, kialakításuk, módosításuk során egyeztetés szükséges a kerületekkel, szakemberekkel (1032/2015 (I.30.) Korm hat.) Andrássy útra és Teréz körútra a közterület használati engedélyek kiadásában a valós térhasználat figyelembe vétele, egyes kiadott engedélyek közötti összhang biztosítása

Főváros

Kézikönyv készítése Budapest historizáló épületállományának energetikai megújítási lehetőségeiről Műemléki Keret pályázati konstrukció működtetése

Magánszektor

Műemléki épületek felújítása az épületek hasznosításához, funkcióváltásához kapcsolódva; kapcsolódó közterületek fenntartásában szerepvállalás Társasházak épület-felújításai

26





Civil szektor

Identitás őrzésében, a műemlékek „történeteinek” felkutatásában, népszerűsítésében vállalt szerepek (pl. Budapest 100 program)

Szomszédos önkormányzatok (funkcionális várostérség szereplői)

Együttműködés a szomszédos önkormányzatokkal

2. középtávú cél: Intézmény-hálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése Szereplő

Beavatkozások Oktatási intézmények magas szintű működéséhez a humán és pénzügyi feltételek biztosítása (KLIK-hez tartozó intézmények, felsőoktatás)

Kormány

Honvéd Kórház (régi MÁV kórház) fejlesztésével / területtel kapcsolatos döntések Partnerség az intézményi udvarok közösségi célú használatának megvalósításában Együttműködés a hajléktalan ellátásban

Főváros

Főváros szakmai szerepvállalása a szociális városrehabilitációs projektekben

Magánszektor

Házi- és gyermekorvosi praxisok jó működése, biztonságos orvosellátás

Civil szektor

Szociális területen civil szervezetek és egyházak szerepvállalásának növelése


Szociális ellátás területén együttműködés az intézményi kapacitások optimalizálása miatt

3. középtávú cél: Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése Szereplő Kormány

Főváros

Beavatkozások átlátható, kiszámítható vállalkozási jog; adó- és eljárás-rendszer vállalkozásokat támogató programok, finanszírozási konstrukciók Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány vállalkozásokat támogató szolgáltatásai, programjai Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés Tematikus Fejlesztési Program - együttműködés koordinálása az érintett szereplőkkel

Magánszektor

üzletek, portálok városképi fejlesztése

Civil szektor

_


együttműködés a portál program kiterjesztésében a Nagykörút mentén a nagy vendégforgalomnak kitett területeken a beavatkozások összehangolása (köztisztaság, lakófunkció normál működésének biztosítása, közterületek felújítása, városkép, arculat, stb.)

27





4. középtávú cél: A kreatív gazdaság szerepének erősítése Szereplő

Beavatkozások Design Terminal szervező, katalizáló szerepe a kreatív ipar fejlesztésében Központi programok az innovatív, start-up vállalatok növekedésének segítésére.

Kormány

Magyar Turizmus Zrt. marketingkommunikációja – kulturális és üzleti turizmus erősítése Művészeti oktatási intézmények és kulturális intézmények együttműködése a kerülettel a programfejlesztésben, arculatfejlesztésben Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány vállalkozásokat támogató szolgáltatásai, programjai

Főváros

Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés Tematikus Fejlesztési Program – együttműködés koordinálása az érintett szereplőkkel Budapest városmárka fejlesztése és turisztikai marketingkommunikációja

Magánszektor

Közösségi irodaházak kialakítása Kreatív vállalkozások önszerveződése, klaszterek kialakulása

Civil szektor

Civil szervezetek részvétele a közösségi, kulturális programok fejlesztésében, megvalósításában


Együttműködés a turisztikai kínálat fejlesztésében és kiajánlásában

5. középtávú cél: Nyugati-negyed fejlesztése Szereplő

Beavatkozások Nyugati pályaudvar és aluljáró felújítása. Vasúti területek megújítása kapcsán együttműködés a hosszú távú koncepció kialakításában.

Kormány

Főváros

MNV területek hosszú távú fejlesztésének előkészítése, középtávon az átmeneti hasznosítás feltételeinek megteremtése (veszélymentesítés, önkormányzattal együttműködés, terület átadása) Közlekedési területek megújítása (Nyugati téri aluljáró, pályaudvar melletti, közösségi közlekedés céljából használt terület, parkolók) és közlekedésfejlesztés (Bajcsy-Zsilinszky úti villamos, Nyugati felüljáró kérdésének rendezése) Szakmai együttműködés a Nyugati Grund létrehozásában

Magánszektor

WestEnd 2 területén az ingatlanfejlesztések ütemezett megvalósítása, s a több mint 20 ezer m2 közösségi célú zöldfelület kialakítása

Civil szektor

Együttműködés a Nyugati Grund fejlesztési programjának kialakításában, a terület népszerűsítésében, programmal való megtöltésében


Együttműködés a határos V. és XIII. kerülettel a hosszú távú vízió kialakításában

28





4. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Az ITS, mint operatív jellegű stratégia, tartalmazza azon lényeges fejlesztési jellegű beavatkozásokat (projekteket, illetve programokat), amelyek a célok eléréséhez szükségesek. A projektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló jellegűek is. Az ITS az alábbi projekt típusokat különbözteti meg: ●

akcióterületi projektek

●

hálózatos projektek

●

egyéb projektek (jellemzően nem területi jellegű, de integrált szemléletű projektek)

●

kulcsprojektek

A projekt típusok sémája Forrás: saját ábra

A fejlesztési projektek kidolgozottsági foka az ITS készítésének időpontjában eltérő szintű, továbbá a 2020ig – a projektek megvalósítása miatt 2023-ig – tartó időszakra jelen pillanatban nem lehet az összes projektet beazonosítani és azonos előkészítettségi szinten kidolgozni. Az ITS célja elsősorban a fejlesztési irányok meghatározása, a kulcsprojektek és az egymással területileg is összehangolandó akcióterületi projektek meghatározása. Ennek értelmében lehetőség van a későbbiekben – a stratégia elfogadása után is – a stratégia fejlesztési irányaival összhangban lévő projektek beazonosítására, kidolgozására, sőt a projektgenerálást, projektfejlesztést – az eddigiekhez hasonlóan – folyamatos tevékenységként kell kezelni.

29





4.1. AKCIÓTERÜLETEK A kijelölés és lehatárolás indoklása Akcióterületi projekteknek a térben koncentrált, jellemzően komplex jellegű projekteket nevezzük. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. A komplex jelleg azt jelenti, hogy az akcióterületen többféle, de egymással szorosan összehangolt beavatkozások valósulnak meg. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések: ●

az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra,

●

volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen,

●

együttesen szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes projektelemek segítik más projektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését.

A korábbi IVS értékelése során megállapításra került, hogy azok alapvetően helyesek voltak, ugyanakkor voltak olyan akcióterületek, ahol szinte egyetlen tervezett fejlesztés sem tudott megvalósulni. Az ITS készítése során az akcióterületi kijelölés fenti általános elvek mellett az alábbi speciális szempontokat vette figyelembe: •

A korábbi akcióterületi lehatárolások és fejlesztési tengelyek figyelembe vétele, ugyanakkor a kétféle kijelölési metodika elkerülése érdekében ezek integrálása, amely szerkezetében alapvetően változtatta meg az akcióterületi kijelölés struktúráját.

•

A tervezés során azonosított projektek helyszíneinek vizsgálata két szempontból: hol helyezkednek el a fontos, nagyobb volumenű projektek (kulcsprojektek), s hol vannak területileg is koncentrálódó fejlesztési elképzelések, melyek között az ütemezési és szinergikus kapcsolatok indokolják az akcióterületi megközelítést.

A fentiek alapján Terézvárosban négy akcióterület került lehatárolásra: ●

1. Nyugati negyed akcióterület

●

2. Vásárcsarnok és kapcsolódó tömbök akcióterület

●

3. Világörökségi tengely akcióterület

●

4. Podmaniczky utcai szociális városrehabilitációs akcióterület

● Minden akcióterület esetében szükség van a magán-, intézményi, közigazgatási és civil szektorral való együttműködésre a projektek összehangolása, ütemezése, a finanszírozás és a műemléki szempontból érzékeny terület arculati megjelenésének magas szintű biztosítása érdekében. A magánszektor közül különösen fontos a társasházakkal való intenzív kapcsolat megtartása, erősítése, mely az épületállomány értékőrző megújításának előfeltétele. Az önkormányzat jelentős szerepet vállal a magántulajdonban lévő társasházak felújításának támogatásában, intézményes együttműködéssel, jól működő eszközrendszerrel (fórumok, önkormányzat által működtetett médiaeszközök, önkormányzati képviseleti rendszer). Az egyes akcióterületek esetében feltüntetésre kerültek a legfontosabb partnerek, akikkel az ITS készítést megelőzően is volt már együttműködés, s mely kapcsolatrendszert a jövőben is a kialakult rendszerben kívánja folytatni az önkormányzat (témaspecifikus csoportos egyeztetések, egyéni egyeztetések).

30





Akcióterületek lehatárolása Forrás: saját ábra

Az egyes akcióterületek részletes bemutatása A következőkben az egyes akcióterületek céljai és a potenciális projektjeik kerültek összegzésre. Tekintettel az önkormányzat saját, fejlesztésre fordítható forrásainak korlátosságára, valamint a 2015 első félévében elfogadott operatív programokból elnyerhető támogatások sajátosságaira, már most kijelenthető, hogy az alábbiakban ismertetett projektlista 100%-os megvalósítása ambiciózus célkitűzés. A kerület városszerkezeti helyzete miatt (Világörökségi Terület, nagy értékű műemlék ingatlanok, fejlesztési lehetőségek) mind a kormányzati, mind a magánfejlesztések fontos célterülete. A kerület szempontjából meghatározó épületek sorsa, megújulása tehát jórészt a kerület döntési hatáskörén és financiális lehetőségein kívül esik. A nagy értékű beruházások viszont fővárosi szinten versenyeznek más helyszínekkel, nagy léptékű fejlesztési programokkal. Az akcióterületen belül ismertetett projektek sorrendje egyfajta fontossági sorrendet is jelent a megvalósítás szempontjából.

31





1.NYUGATI NEGYED AKCIÓTERÜLET Akcióterület elhelyezkedése, városszerkezeti helyzete

Akcióterület jelenlegi állapota, funkcionális összetétele, a fejlesztés indoklása

Nyugati pályaudvar és térsége: a Nyugati tér – Váci út – Lehel út – Bulcsú utca – vasúti területek (Vágány utca) – Dózsa György út – Podmaniczky utca – Teréz körút határolta terület. Az akcióterület Budapest egyik legforgalmasabb, az elővárosi, belföldi és nemzetközi vasúti forgalmat is befogadó intermodális csomópontja a belvárosban, mely a használaton kívüli vasúti területek révén jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik. A területen a különböző szereplők fejlesztéseit összehangolva kell azt a komplex beruházási programot megvalósítani, amely hosszú távon a lehető legjobb működést biztosítja és legnagyobb értéket képviseli. A rendkívül értékes terület egyes közterület, közmű és közlekedésfejlesztési elemeit ezért úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a későbbi ütemekben megvalósítható fejlesztések számára a szükséges kapacitásokat. Az egyes fejlesztési beavatkozások folyamán különös figyelmet kell fordítani arra, hogy azok egymást ne lehetetlenítsék el, számoljanak a szomszédos területeken meghatározott célokkal, elvárásokkal. (pl. vasúti területek felülépítése, zöldfelület bővítés, haránt irányú kapcsolatok, stb.) Az akcióterület középtávú fejlesztési programjának ütemezését, pontosítását ezért egy több lépcsős, a hosszú távot kijelölő vízió megfogalmazásának kell megelőznie. Ez a folyamat az önkormányzat koordinációja mellett megkezdődött, többek között az MNV Zrt., a MÁV Zrt., a Trigránit Zrt., Budapest Főváros Önkormányzata és a NIF Zrt. részvételével. A NIF Zrt. szakaszolt projektje (mely az IKOP-ból kerül megvalósításra) már nem érinti az akcióterületen lévő használatban lévő MÁV területeket, vágányokat. Ugyanakkor az IKOP-ból finanszírozható projektek listáján szerepel a Nyugati pályaudvar fejépületének felújítása. A hosszú távon ütemezetten megvalósítandó átfogó, városszerkezeti jelentőségű átalakulások megkezdéséig a terület átmeneti hasznosításáról kell gondoskodni. A terület átmeneti hasznosítását több indok is alátámasztja: • Terézváros elhelyezkedésénél fogva Budapest egyik, zöldfelületekben leginkább hiányos kerülete. Egy lakosra mindösszesen 0,6 m2 közpark jut és a bővítési lehetőség is korlátozott. A szabadtéri sportpályák száma nagyon kevés, így elsősorban a fiatal generációk (6+) jelentik a projekt elsődleges célcsoportját. • a Podmaniczky utca menti tömbökben a társadalmi, fizikai leromlás jelei tapasztalhatók. A terület értékvesztésének megállítása, egyben az itt élő népesség szabadidős igényeinek kielégítése is indokolja az átmeneti hasznosítást. • A szomszédos lakóterületi szerep megőrzése, a népesség megtartás és vonzás szempontjából már középtávon, átmeneti jelleggel is nagy vonzerőt jelenthet egy többfunkciós zöldfelületi rendszer kialakítása. • Sajátos karaktere,a projekt egyedisége miatt brandépítő szerepe is lehet, hozzájárul a terület értékének növeléséhez. • Átmeneti jelleggel pótolja a kerületiek körében népszerű Városligetet, ahol a tervezett nagyszabású beruházások miatt a szabadidős használhatóság átmeneti csökkenése prognosztizálható A középtávú célok között a legfontosabbak: • hosszú távú koncepció és menedzsment háttér kialakítása • WestEnd 2 területén az ingatlanfejlesztések elindulása

Akcióterületi fejlesztés céljai

• MNV területeken (Podmaniczky utca menti használaton kívüli MÁV területek) az átmeneti hasznosítás előfeltételeinek biztosítása (kármentesítés) és a közösségi, sport, szabadidős funkciók megvalósítása közösségi tervezéssel és részvétellel. • A Nyugati tér – aluljáró – fejpályaudvar (Eiffel csarnok) és kapcsolódó közlekedési területek XXI. század elvárásai szerinti megújítása.

Tervezett beavatkozások rövid összefoglalása, szinergiák, hatások kiemelése

A Nyugati pályaudvar emblematikus épülete a terület legfőbb építészeti értéke. A pályaudvar fejépületének felújítása, fejlesztése értelemszerűen összefügg a mögöttes vasúti területekkel, a kapcsolódó közterületek, közlekedési területek megújításával – többek között az aluljáró rendszer megújításával, a MÁV kiszolgálást biztosító esetleges bővítésével.

32





Az Podmaniczky utca mentén tervezett átmeneti hasznosítást (Nyugati Grund) meg kell előznie a kármentesítésnek, a kárfeltárás eredményeként kell a hasznosításba adható területeket kijelölni. WestEnd 2 területe: a hatályos övezeti szabályozási előírásoknak megfelelően a területen több százezer m² szintterület építésére van lehetőség. Az övezetek I-VI-1 építési övezet területén elsősorban intézményi funkciók, így különösen iroda, közintézmény, stb. elhelyezése megengedett (részletes előírások ld. TÉSZ) A Podmaniczky utca menti területek: a TÉSZ Városközponti (VK-VI-5) és Intézményi (I-VI2) övezeteket tartalmaz. A területen cca. 80.000 m² alapterületen kb. 350-400 ezer m² szintterület létesítésére nyílik lehetőség. A Podmaniczky utca menti sáv a Ferdinánd hídtól délre és északra eső területre tagolható.

Tervezett beavatkozások településrendezési háttere

Vasúti területek: A Nyugati pályaudvar legfőbb területét a vasúti területek adják, melynek alapvető funkciója hosszú távon is megmarad. Mind a TÉSZ, mind az új TSZT azonban számol a vasúti területek felülépítésével. A felülépítés kapcsolatot teremt az elszigetelt városrészek, és az egyes ingatlanfejlesztési területek közöt is. A felülépítés által mintegy 50-200.000 m² szintterület építésére nyílhat lehetőség. Az FSZKT-ban és a TÉSZ-ben szereplő kötelezések a területen jelentős zöldfelületi bővülést eredményeznek. Mind a Váci út menti közpark, mind a vasúti területek felett (azok felülépítésével) létesítendő közcélú zöldfelület a terület zöld átszövöttségét vetíti elő. A TÉSZ-ben szereplő gyalogos átkötések a vasút által jelenleg elválasztott területek összeköttetését szolgálják. Kialakításuk a vasúti területek alatt és felett is lehetséges. A Lehel u. Váci út csomópontja melletti terület a TÉSZ-ben (és FSZKT-ban is) közpark (ZKP) besorolású. Az új TSZT a Váci út menti fejlesztési területen belül pozíciójában rugalmasabban kezeli a kérdést. Az új Kerületi Építési Szabályzatban a fejlesztési terület 25%-án közparkot kell kialakítani, azonban annak helye nem meghatározott.

Jogi háttér

TÉSZ előírása szerint településrendezési szerződés megkötése szükséges a fejlesztések elindításához 1. Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval (közvetett hatás Podmaniczky utca túloldalán lévő tömbök élhetősége kapcsán)

Stratégiai illeszkedés

2. Intézményhálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése 4. A kreatív gazdaság szerepének erősítése 5. Nyugati-negyed fejlesztése Nyugati Grund projekt koncepció kidolgozása megtörtént (közösségi tervezési események is) Nyugati tér Skála Metro előtti területének átalakítása folyamatban Fejpályaudvar megújítására vonatkozó tervpályázati kiírás előkészítés alatt

Előzmények, előkészítettség

Hosszú távú vízió és fejlesztési program kialakítása folyamatban (több lépcsős egyeztetés megkezdődött) MNV területre vonatkozó kárfelmérés folyamatban A TÉSZ a teljes területre vonatkozóan integrálta a 2007-ben elfogadott szabályozást, így a terület építésjogi szempontból szabályozottnak számít. Terézváros Önkormányzata Budapest Főváros Önkormányzata / BKK Zrt.

Projektgazdák /partnerek

NIF Zrt./MÁV Zrt. MNV Zrt., Trigránit Zrt.

További előkészítéssel kapcsolatos feladatok, kompetenciák

minden projektelem kapcsán egyedi előkészítés az átfogó koncepció és szabályozás figyelembevételével Nyugati Grund (önkormányzati projekt): egyeztetés az MNV-vel a terület kármentesítése, átmeneti hasznosítás kérdéseinek rendezése, megvalósíthatósági vizsgálatok elkészítése

Becsült összköltség

10-20 milliárd Ft (2014-2020 között megvalósuló fejlesztések értéke)

Finanszírozás

VEKOP, IKOP, fővárosi forrás, kerületi forrás, központi költségvetés, magánberuházás

Kockázatok és kezelésük

Összehangolás hiánya, a partnerek közötti kommunikáció és hosszú távú vízió hiánya –

33





önkormányzat törekszik az érintett szereplőkkel történő folyamatos párbeszédre városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (10-20 000 m2) Indikatív output indikátorok

kármentesített területek nagysága (m2) – később határozható meg a vizsgálat eredményeként felújított közlekedési felületek nagysága (5 000 m2) városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek (10 000 m2)

Akcióterületen tervezett projektek indikatív listája: Sorszám Projekt neve Nyugati tér megújítása I. és II. ütem 1. 1.

Veszélymentesítés

1.2.

Nyugati grund (kulcsprojekt)

1.3.

Nyugati pályaudvar épületének funkcióbővítő megújítása 1.4.

Projekt rövid leírása

Projektgazda

A Skála Metro épülete előtti többszintű tér felújítása – az aluljáró teraszozó lejáratának beszűkítésével önkormányzat nagyobb, jobban használható térfelületek kialakítása, zöldfelületek bővítése A felhagyott vasúti területek további hasznosítását megelőző kárelhárítás, veszélymentesítés - jelenleg a kárfeltárás folyik, ennek MNV Zrt eredményeként hozható döntés a projekt költségvetéséről, területi/időbeli ütemezéséről átmeneti hasznosítás keretében sport- és pihenőpark kialakítása az MNV tulajdonában lévő felhagyott vasúti területeken. A használaton kívüli, erősen leromlott egykori vasúti épületek hasznosítását – elsősorban a biztonsági, statikai vizsgálatok alapján lehet meghatározni, adott esetben a bontásuk is indokolt. (részletes projektismertetés a kulcsprojektek között)

Költségek Tervezett (milliárd Ft) ütemezés 0,5 (I. ütem) 0,08 (II. ütem)

n.a.

egyelőre nem tisztázott (egyelőre MNV vagyonkezelésé 0,2 – 0,6 be tartozó terület) (ütemezetten)

A Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte NIF Zrt. / MÁV főépületének megújítása, teljes vagy Zrt. részleges funkcióváltással (tervpályázat kiírásának előkészítése folyamatban) – ezzel összefüggésben a pályaudvar működését biztosító aluljárórendszer felújítása, bővítése

n.a.

2015 folyamatban 2016-2017

Finanszíroz ás

TÉR-KÖZ (főváros)

n.a.

n.a.

2016-2017

TÉR-KÖZ VEKOP saját forrás

2017 után

IKOP

(becsült költség: 3-4 Mrd Ft)

1696/2014. (XI. 26.) Korm. határozatban szereplő projekt

1.5.

1.6.

Fővárosi tulajdonú, elhanyagolt közlekedési területek megújítása

A Nyugati téri aluljáró, illetve a fejpályaudvar melletti BKK által használt területek buszvégállomás és felszíni parkoló funkcionális átgondolása, közterületi megújítása

Főváros (BKK)

n.a.

n.a.

n.a.

magántulajdonban lévő területek fejlesztése

A Westend II területének ütemezett fejlesztése vegyes funkcióval (komplett, fenntartható városrész

Trigránit Zrt.

kb. évi 3-5 milliárd Ft

2015-től ütemezetten

magán

34



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás Sorszám Projekt neve



Projektgazda

Költségek Tervezett (milliárd Ft) ütemezés

Finanszíroz ás

fejlesztés irodaparkkal, lakásokkal, hotel és kereskedelmi funkciókkal), benne az épületek közötti sétányok és zöldfelületek, illetve a közpark területével együtt több mint 20.000m2 zöldfelületet kialakítása Várhatóan 2015 évben indul az első irodaépület beruházás. A piaci lehetőségek szerint épülne meg a többi épület, ideális esetben évente 15-20.000m2 megvalósításával.

1.7.

1.8.

1.9.

1.10.

Bajcsy-Zsilinszky út – Váci út villamosvonal visszaállítása

Új pályaszakasz kiépítése a Deák tér Főváros (BKK) és a Lehel tér között, új megálló kialakítása a Nyugati téren. A villamosvonal megvalósításához a Nyugati tér komplex megújítása szükséges

14,8

n.a.

IKOP

Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása

1696/2014. (XI. 26.) Korm határozat szerint – mely érinti a Nyugati pu. forgalmát, erősíti a térség intermodális szerepkörét

Magyar Állam

n.a.

n.a.

IKOP

Nyugati téri felüljáró bontása

A Nyugati tér komplex megújításának keretében felüljáró elbontása, a közlekedési és közterületek komplex rendezése.

Főváros (BKK)

n.a.

n.a.

n.a.

Bulcsú utcai gyalogos aluljáró felújítása

a jelenleg már kiépített keresztkapcsolat minőségének fejlesztése, közbiztonság növelése

MÁV Zrt.

becsült: 0,15

n.a.

n.a.

Vágány utca kiépítése

2X1 sáv megépítése a fejlesztési területek feltárása érdekében

önkormányzat

n.a.

n.a.

magán

Az egész Nyugati-negyed hosszú távú fejlesztését megalapozó koordináció, tervezés menedzselése

önkormányzat

1.11.

1.12.

Hosszú távú terv előkészítése, menedzselése

Összesen

(TRSZ keretében) 0,005 /év

folyamatos

önkormányzat

cc. 10-20 milliárd Ft

Kapcsolódó projektek (önálló vagy hálózatos projektek, melyek az akcióterületet is érintik): Sorszám Projekt neve

Kapcsolódás

10.

közösségi, identitáserősítő, kulturális programok megvalósítása a Nyugati Grundon (pl. különböző tematikában szabadtéri művészeti fesztivál)

Terézvárosi élmények

35





Nyugati-negyed akcióterület területileg beazonosítható projektjei (táblázat számozása szerint):

Forrás: saját ábra

36





2. VÁSÁRCSARNOK ÉS KAPCSOLÓDÓ TÖMBÖK AKCIÓTERÜLET Akcióterület elhelyezkedése, városszerkezeti helyzete

A Hunyadi tér és környezete - Az Andrássy út és az Oktogon közvetlen közelében található a terület, a Teréz körút külső részén, a Lakóövezet kerületrész peremén. A területen belül található a már megújított Hunyadi tér, a felújításra szoruló vásárcsarnok épülete, továbbá a kerület igazgatási (Polgármesteri Hivatal) és kulturális központja (Eötvös 10.). A közelmúltban történt fejlesztések által a terület központi szerepköre erősödött, azaz egyfajta kerület-központ funkcióval bír a terület.




A korábbi akcióterületi tervben kijelölt projektek csak részben valósultak meg (Eötvös 10, Hunyadi tér, őstermelői piac), a fejlesztések eredményeként a tér népszerűsége tovább nőtt. Az akcióterületi kijelölés legfontosabb indoka a megkezdett fejlesztések következetes folytatása, multiplikátor hatásainak erősítése. A terület részét képezi továbbá a „109-es tömb” (Csengery u. – Szófia u. – Vörömarty u. – Király u.) is, amelyre a kerület előkészítő lépésként egy komplex épületenergetikai tematikájú rehabilitációs projektet dolgoztat ki. A terület központi szerepének erősítése, fenntartható működésének megteremtése, a megkezdett fejlesztések folytatásaként a Hunyadi tér környezetének minőségi megújítása. A Vásárcsarnok megújítása a piac funkció megtartása mellett, jövőbeli funkcióbővítő hasznosítási lehetőségek figyelembe vételével kell, hogy megtörténjen. A napi lakossági használat mellett törekedni kell arra, hogy a turisták és a fővárosiak szélesebb köre is felfedezze a csarnok szolgáltatásait. Ennek érdekében meg kell vizsgálni a rávezető utcaszakaszok megújítási lehetőségeit oly módon, mely felhívja a figyelmet és „rávezeti” a területre az érdeklődőket – mintegy a tér kiterjesztéseként, További feladat a Hunyadi tér környezetétben a közterületek fejlesztése, a gyalogos, zöld és közlekedési területek összhangjának megteremtése, ezzel a megújult Hunyadi tér színvonalához illeszkedő minőség létrehozása. A közterületi fejlesztések a funkciók működését biztosító forgalomtechnikai fejlesztésekkel együtt kezelendők. A beavatkozások ütemezését össze kell hangolni a vásárcsarnok megújításának ütemezésével. Ezzel a komplex szemléletű projekttel valódi kerületközpont alakulna ki Terézvárosban. A Csengery u. – Szófia u. – Vörösmarty u. – Király u. által határolt tömb a környezeti és gazdasági értelemben vett fenntarthatóság mintaprojektjeként - kapcsolódva a viszonylag nagy közönséget vonzó Hunyadi térhez és vásárcsarnokhoz – demonstrációs szereppel bírhat.



A tervezett beavatkozásoknak a hatályos szabályozásnak megfeleltethetők. A településrendezési eszköz módosításának szüksége a Csengery u. – Szófia u. – Vörösmarty u. – Király u. tömb kapcsán merülhet fel, amennyiben a tervezett beavatkozások nem felelnek meg a hatályos szabályozásnak. 1. Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval 3. Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése Hunyadi tér I. ütem megvalósult, II. ütem részben előkészítve (TÉR-KÖZ pályázatra előállított dokumentum)


Csengery u. – Szófia u. – Vörösmarty u. – Király u.tömb koncepció tanulmány elkészítése folyamatban Vásárcsarnok hasznosítási lehetőségeit feltáró megvalósíthatósági tanulmány elkészítése folyamatban Terézváros Önkormányzata


társasházak, magánszektor partner: Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ


Vásárcsarnok műszaki dokumentumainak előkészítése folyamat menedzsment – Csengery u. – Szófia u. – Vörösmarty u. – Király u. Kapcsolódó közterületek terveinek elkészítése


4-6 milliárd Ft

Finanszírozás

KEHOP, VEKOP, központi költségvetés

37






A Csengery u. – Szófia u. – Vörösmarty u. – Király u.által határolt tömbben a kidolgozott javaslatok az érintett tulajdonosok (társasházak, nyomda épület tulajdonosa) miatt nem tud megvalósulni érdekütközése miatt ellehetetlenül – az önkormányzat törekszik a megvalósítási folyamat teljes körű menedzselésére, benne az érintett szereplőkkel történő kommunikációra felújított közlekedési felületek nagysága (10-15 000 m2)

Indikatív output indikátorok

városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek (2 100 m2) energiahatékonysági fejlesztésekkel érintett lakóegységek száma (20 db)

Akcióterületen tervezett projektek indikatív listája: Projekt rövid leírása

Projektgazda

Költségek Tervezett Finanszírozás (milliárd Ft) ütemezés

Vásárcsarnok funkcióbővítő megújítása (kulcsprojekt)

A vásárcsarnok értékőrző, funkcióbővítő felújítása (döntéselőkészítő hasznosítási vizsgálat készítése folyamatban)

önkormányzat

3,5- 4,5

Hunyadi tér és kapcsolódó közterületi rendszer megújítása (Hunyadi tér II. ütem)

lakó- és turista információs rendszer önkormányzat kiépítése, A közterületek, közlekedési területe, zöldfelületek integrált megújítása a Hunyadi térre vezető utcaszakaszokon, az Andrássy út és a Teréz körút felőli bevezető szakaszakon

Csengery u. – Szófia u. – Vörösmarty u. – Király u. tömb

kísérleti jelleggel egy tömbszintű, épületenergetikai és zöldfelület fejlesztő program

Sorszám Projekt neve

2. 1.

2.2.

2.3.

Összesen

0,4-0,7

önkormányzat, magánszektor n.a.

n.a.

n.a.

Vásárcsar önkormányz nok at felújításá nak függvény ében)

2015 előkészít és, tervezés

TÉR-KÖZ, KEHOP, VEKOP, magán, önkormányz ati

cc. 4 - 6 milliárd Ft


Kapcsolódás

9.

Társasház felújítási program

társasházak felújítása pályázati rendszeren keresztül - Hunyadi téri épületek homlokzatainak felújítása

10.


közösségi, identitáserősítő, kulturális programok megvalósítása a Hunyadi téren (pl. a már megkezdett zenés vasárnapok a zenepavilonban projekt folytatása)

38





Vásárcsarnok és kapcsolódó tömbök akcióterület területileg beazonosítható projektjei:


39





3. VILÁGÖRÖKSÉGI TENGELY AKCIÓTERÜLET Akcióterület elhelyezkedése, városszerkezeti helyzete


Az Andrássy út tengelyére felfűződő tömbök, több kiteresedéssel: Jókai tér, Liszt Ferenc tér, Oktogon, Kodály körönd. • Az Andrássy út a főváros egyik legfontosabb turisztikai tengelyemely összeköti a belvárost és a Városligetet. Az egyedülálló épületegyüttes megóvása, értékőrző hasznosítása országos jelentőségű cél. Az épületek állapotáról a Forster Központ 2015-ben egy veszélytérképet készített, mely kijelöli azokat az épületeket, ahol sürgős beavatkozásra van szükség az épületek további állagromlása megállításának érdekében. Tekintettel az ingatlanok méretére és értékére, a fejlesztéseket leginkább a beruházások nagy költségigénye hátráltatja. Ahhoz, hogy a magánszektor részvétele biztosított legyen az épületek megóvásában, jól karbantartásában, a környezet minőségét is magas szinten kell tartani. Ebben tudnak az önkormányzatok elsősorban (az Andrássy út esetében Budapest Főváros Önkormányzata) szerepet vállalni. A vonzó közterületek méltó környezetet biztosítanak a magas minőségű vendéglátó, szálláshely, kiskereskedelmi tevékenységek számára, de legalább ilyen fontos a magas presztízsű irodák, munkahelyek és a nívós kulturális intézmények szempontjából is. • Az Anker-köz Budapest egyik legforgalmasabb csomópontjában lévő utca, mely jelenlegi állapotában nem mutatja meg egyediségét, közterülete fejlesztést igényel. • A Jókai tér szerkezetének átalakításával a Liszt Ferenc tér meghosszabbításaként egyrészt jobban használható pihenőterületté válna, s egyben gazdaságélénkítő szerepe is növekedne. A Jókai tér megújításával a Pesti Broadway egyik fontos kulturális közterévé válhat. • Terézváros továbbra is fontos célnak tekinti kulturális imázsának erősítését, ezért támogatja azt a koncepciót, mely az Andrássy úti kulturális tengely erősítésére tesz javaslatot, s mely a ma használaton kívüli jelentős műemlék épületek kulturális célú újrahasznosítását támogatja.


A Világörökségi terület épületállományának értékőrző felújítása, a városképileg is meghatározó épületek felújításával, adott esetben funkcióváltásával együtt. Vonzó és méltó környezet kialakítása a közterületek- és zöldfelületek megújítása, a parkolási problémák és általában a közlekedési kérdések együttes kezelésével. Ezzel egyedülálló vonzó környezet biztosítása a magas minőségű szolgáltatások, gazdasági funkciók számára, a luxus és prémium kínálat erősítése a területen.


Elsősorban épület-felújítások, melyek az értékőrzés szempontjait figyelembe véve energiahatékonysági beruházási elemeket is tartalmaznak, továbbá a Világörökségi terület közterületeinek fejlesztése, mely támogatja Terézváros célját abban, hogy a területen elsősorban a minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma növekedjen.


A tervezett beavatkozások jellegüknél fogva a TÉSZ-nek megfeleltethetők. 1. Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval


3. Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése 4. A kreatív gazdaság szerepének erősítése Jókai tér komplex megújításának koncepciója előkészített (TÉR-KÖZ pályázati anyag)


Forster Központ 2015-ben elvégezte a VT magterület legrosszabb állapotú épületeinek beazonosítását, a területre vonatkozó Világörökségi Kezelési Terv közbeszerzési eljárását megkezdte, a tervezők kiválasztása folyamatban Terézváros Önkormányzata


Budapest Főváros Önkormányzata társasházak, magánszektor Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

További előkészítéssel kapcsolatos

egyedi ingatlanok esetén a fejlesztések, felújítások előkészítése (magánszektor)

40



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás feladatok, kompetenciák


Közterület Alakítási Tervek elkészítése kb. 400-500 millió Ft a közterületek fejlesztésére (önkormányzati beruházás)


kb. 30 millliárd Ft egyéb ingatlanfejlesztésekre (magán) kb. 15 milliárd Ft az Operaház épületének felújítására (Magyar állam)

Finanszírozás

TÉR-KÖZ 2, VEKOP, KEHOP, kerületi forrás, központi költségvetés


A közterületek fejlesztése és a parkolási szempontok összeegyeztetése – folyamatos kommunikáció, megvalósíthatósági elemzések a döntések alátámasztására, széleskörű kommunikáció már a projektfejlesztés, előkészítés időszakában is. városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (2 000 m2)


felújított közlekedési felületek nagysága (5 000 m2) városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek – (állami és magánfejlesztések eredményeként becsült 30 000 m2)

Akcióterületen tervezett projektek indikatív listája: Sorszám Projekt neve

3.1.


Jókai tér és kapcsolódó Jókai tér újratervezése, közösségi közterületek használati értékének és megújítása gazdaságélénkítő hatásának növelése (részletesen a (kulcsprojekt) kulcsprojektek között) Anker-köz helyzetének rendezése

3.2.

Projektgazda


önkormányzat

0,4

Kerületi tulajdonú pince és üzlethelyiségek megközelíthetőségének javítása; sétálószakasz közterületi minőségének fejlesztése

önkormányzat

magán /Magyar Állam kb. 15-20

MÁV székház megújítása /funkcióváltása

Az Andrássy út 73-75. alatt álló egykori székház teljes felújítása, funkcióváltása

3.4.

Balettintézet (Drechsler-palota) épületének funkcióváltása

Az Andrássy úton, az Operaházzal magán (QPR szemben álló épület teljes felújítása, Properties Kft.) funkcióváltása (luxusszálloda)

3.5.

Operaház felújítása

Az Operaház épületének felújítása

Magyar Állam

Kodály körönd épület és közterület – együttese megújítása

A Kodály körönd épületegyütteségnek, és környezetének megújítása.

Magyar Állam és magán

Minimál programként a tűzkárt szenvedett épület végleges tetőszerkezetének megépítése középtávon Világörökségi Kezelési Terv (Forster Központ)

3.7.

A budapesti Világörökségre vonatkozó Világörökségi Kezelési Terv elkészítése.

Összesen

TÉR-KÖZ

n.a.

önkormányz at, magán

n.a.

magán

kb. 15-20

20162018

magán

kb. 15-18

n.a.

állami

n.a.

n.a.

állami

n.a.

20152016

állami

n.a.

3.3.

3.6.

20162017

Forster Gyula Forster Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

cc. >30 milliárd Ft

41






Kapcsolódás

9.


társasházak felújítása pályázati rendszeren keresztül

10.


közösségi, identitáserősítő, kulturális programok megvalósítása a Zeneakadémia előtt, Liszt Ferenc téren, Jókai téren (elsősorban zene, divat tematikával)

Világörökségi tengely akcióterület területileg beazonosítható projektjei:


42





4. PODMANICZKY UTCAI SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓS AKCIÓTERÜLET Akcióterület elhelyezkedése, városszerkezeti helyzete

A Podmaniczky utca Teréz körúttól északra eső szakasza melletti tömbök, mely a vasút elválasztó hatása mellett egyfajta belső perifériatérségnek tekinthető városszerkezetileg. Ugyanakkor a Nyugati tér és a Városliget között jelent kapcsolatot, a használaton kívüli vasúti területeken hosszú távon megvalósuló ingatlanfejlesztések, a vasút elválasztó hatását csökkentő beruházások a városszerkezeti pozíciót hosszú távon teljesen átrendezik majd.


A terület szintén a Világörökségi Terület pufferterületének tekinthető, ahol a lakófunkció dominál. A z értékes városi szövet megtartása, állapotának javítása itt is fontos cél. A lakosság képzettségi, foglalkoztatottsági statisztikai mutatói a kerületi átlaghoz képest kedvezőtlenebbek. Az önkormányzati bérlakásállomány szintén ezen a területen mutat nagyobb koncentrációt. A területen mind az épületállomány átlagos állapota, mind a lakosság szociodemográfiai jellemzői rosszabbak a kerületi átlagnál.


A területen élő népesség élethelyzetének javítása, lakókörnyezetük minőségének fejlesztése. Az egyéni életesélyek javítása komplex programokon keresztül. A terület társadalmi leszakadásának megállítása, krízisterületek kialakulásának megelőzése. Mivel az intézkedések egy városrehabilitációs projekt keretében tervezettek, a pontos projekttartalom a projektfejlesztés szakaszában történik meg a finanszírozás kereteinek, feltételrendszerének, másrészt a részletes igényfelmérés alapján. Amennyiben a projekt nem lesz jogosult a VEKOP 6. prioritásában megjelenő kiírásra, úgy zárójelben jeleztük az alternatív megvalósítás lehetőségeit): közösség és gazdaságélénkítő komplex fejlesztések


közterületi fejlesztések (önkormányzat), zöld- és szabadidős területek – Nyugati Grund (a Nyugati-negyed akcióterületnek is része, tervezett alternatív forrás: TÉR-KÖZ 2) intézményi fejlesztések (KEHOP) társadalmi programok - benne hangsúlyosan a fiatal korosztály számára komplex felzárkóztató intézkedések (VEKOP 7. és 8. prioritás) lakhatással kapcsolatos fejlesztések - energiahatékonysági beruházások társasházakban (KEHOP, VEKOP); önkormányzati lakások korszerűsítése (önkormányzat) közbiztonság javító intézkedések (önkormányzat)


A tervezett beavatkozások jellegüknél fogva a TÉSZ-nek megfeleltethetők. 1. Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval


2. Intézményhálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése 3. Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése 5. Nyugati-negyed fejlesztése

Előzmények, előkészítettség Projektgazdák /partnerek

Nyugati Grund projekt koncepció kidolgozása megtörtént (közösségi tervezési események is) Terézváros Önkormányzata partnerek: intézmények (KLIK), Civil szervezetek, egyházak, MNV Zrt.


első körös projektterv elkészítése – részletes igényfelmérés


kb. 350-500 millió Ft

Finanszírozás

VEKOP 6.2.


Akcióterületi Terv és egyéb pályázatban kötelezően előírt vizsgálatok elkészítése

finanszírozási forrás szűkös kerete – 2015 első félévében a projektterv kidolgozását el kell indítani (partnerek feltérképezése, projektelemek kiválasztása, lehatárolás pontosítása, stb.) fővárosi viszonylatban – mivel KSH által szűrt szegregátummal és veszélyeztetet területtel nem rendelkezik a terület – jobb mutatók, melyek alapján nem lesz jogosult az önkormányzat pályázat beadására – alternatív finanszírozási lehetőségek megtalálása

43





felújított önkormányzati bérlakások száma (20 db) társadalmi programokban résztvevők száma (200 fő) Indikatív output indikátorok

városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (10-20 000 m2)szemléletformáló programok száma (10 db) megvalósított gyermek- és ifjúsági programok (15 db), illetve azokon résztvevők száma (2 000 fő)

A szociális városrehabilitációs projektek tartalmát befolyásolni fogja az a támogatási szempontrendszer, mely 2015. II. félévében lesz elérhető és a VEKOP 6.2 „A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja” című intézkedéshez készül. A projekt pontosabb tartalmának meghatározásához az önkormányzat részletes helyzetfeltárást, többek között a problémák okainak feltárását végzi el, az igények és szükségletek oldaláról közelítve a projektfejlesztést. A VEKOP forrásai mellett – mely kifejezetten integrált szociális városrehabilitációs projektek megvalósítását teszi lehetővé – folyamatosan figyelemmel kell kísérni az egyéb források adta lehetőségeket, elsősorvban a központi költségvetésből felzárkóztatás, foglalkoztatás céljára elérhető forrásokat. Ezek olyan finanszírozási hátteret nyújthatnak, melyek a társadalmi felzárkóztatást támogató soft projektek megvalósítását teszik lehetővé. Ezek a források elsősorban a civil szervezetek, egyházak, társadalmi vállalkozások számára kiírt lehetőségeket, illetve országosan megvalósuló programokat fogják támogatni (az önkormányzati projektek elsősorban a VEKOP-ból finanszírozhatók). Ezért fontos, hogy az önkormányzat a partnerség elve mellett folyamatosan bevonja a külső szervezeteket is a tervezésbe, stratégiai céljai iránti elköteleződésüket erősítse, s támogassa őket a projektfejlesztés során is annak érdekében, hogy a társadalmi felzárkóztatást támogató, a folyamatot több oldalról szolgáló kezdeményezések is megvalósuljanak. Akcióterületen tervezett projektek indikatív listája: Sorszám Projekt neve Nyugati grund (kulcsprojekt)

1.3.

Társadalmi felzárkóztató program 4.2.


Projektgazda

átmeneti hasznosítás keretében sport- és pihenőpark kialakítása az MNV vagyonkezelésében lévő MÁV felhagyott vasúti területeken. A használaton kívüli, erősen leromlott egykori vasúti épületek hasznosítását – elsősorban a biztonsági, statikai - vizsgálatok alapján lehet meghatározni, adott esetben a bontásuk is indokolt. (részletes projektismertetés a kulcsprojektek között)

egyelőre nem tisztázott (egyelőre MNV terület)

indikatív: szociális munka kiterjesztése; foglalkoztatási mentor program; családi prevenciós program; Tanoda; egészségügyi szűrőprogramok

önkormányzat

20162017

TÉR-KÖZ VEKOP saját forrás

0,2 – 0,6 (ütemezetten)

20162019

VEKOP

20162019

VEKOP

0,15

20162019

VEKOP

0,05 0,150

2016-

VEKOP

0,15

Lakhatással kapcsolatos program

önkormányzati tulajdonnal érintett lakások felújítása, épületek energiahatékonysági felújítása

önkormányzat

4.3.

Közbiztonság növelő programok

áldozattá válást megelőző, Szomszédok Egymásért Mozgalom és egyéb prevenciós programok;

önkormányzat

4.4. 4.5.

Egyéb közterület-

utcaszakaszok felújítása,

önkormányzat

44




HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás Sorszám Projekt neve fejlesztési elemek



Projektgazda

humanizálása, zöldfelületek növelése, meglévő intézménykertek közcélú megnyitása

Összesen

Költségek Tervezett Finanszírozás (milliárd Ft) ütemezés 2019

cc. 500 millió Ft

Kapcsolódó projektek (önálló vagy hálózatos projektek, melyek az akcióterületet is érintik): Sorszám Projekt neve 9.


Kapcsolódás társasházak felújítása pályázati rendszeren keresztül

A Podmaniczky utcai szociális városrehabilitációs akcióterület területileg beazonosítható projektjei:


45





4.2. KULCSPROJEKTEK A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. Kulcsprojektek összegzése: Stratégiai cél

Kulcsprojektek

1. Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval

Jókai tér komplex szemléletű megújítása (Világörökségi tengely akcióterület része) Vásárcsarnok megújítása (Vásárcsarnok és kapcsolódó tömbök akcióterület része)


Intézményfejlesztési program (hálózatos projekt)

3. Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése

Vásárcsarnok megújítása (Vásárcsarnok és kapcsolódó tömbök akcióterület része)

4. A kreatív gazdaság szerepének erősítése

Okos kerület program

5. Nyugati-negyed fejlesztése

Nyugati Grund (Nyugati-negyed és a Podmaniczky utca menti tömbök szociális városrehabilitációja akcióterületek része) Fejpályaudvar funkcióbővítő megújítása (nem önkormányzati hatáskör)

PROJEKT NEVE:1.3. NYUGATI GRUND A projekt megvalósítása csak akkor releváns, ha az előfeltételek megvannak, finanszírozási háttér biztosított, tulajdonosok és projektgazda vonatkozásában konszenzus alakult ki.

Projekt célja

Az újfajta városépítészeti módszernek a legfőbb célja a kiüresedett területek helyzetbe hozása, hogy azok újra az emberek köztudatába épüljenek, és azt újra élettel töltsék meg. A projekt az átmeneti hasznosítás közösségi céljait úgy szolgálja, hogy közben építi azt hely imázsát, ezzel is felgyorsítva a hosszú távú ingatlanfejlesztési célok megvalósulását. . Fő szempont a Nyugati Grundnál a flexibilitás és a mobilitás olyan módon, hogy a terület képes legyen egy közösséget generálni maga köré, amelynek sajátos igényeit folyamatosan kielégíti. A közösség formálásában a különböző programok játsszák a legfőbb szerepet, ezért egy olyan tér, amely kulturális- és sportesemények befogadását célozza meg, nem mellőzve a kerületből hiányzó rekreációs funkciókat jelentős eredménnyel bír. Az izgalmas, érdekes és több célcsoport igényeit is kielégíteni képes projekt tervezett elemei a következők (közösségi tervezés már megkezdődött, a projektfejlesztés során ez továbbra is alkalmazandó módszer): • tereprendezés, terepalakítása • minimális infrastruktúra kiépítése • térbútorok, térelemek, növénytelepítés

Projekt tervezett beavatkozásai

• ingatlanok esetleges hasznosítása (állapotfelmérés és veszélytelenítés után – közösségi célú helyiségek, rendezvényhelyszín) • minden korosztály által használható játszóhelyek kialakítása (kispályás foci, felnőtt fitnesz, extrémsport pályák, asztalitenisz, homokooos strandröpladba, stb.) • kulturált kutyás tér • rendezvény-helyszín • BUBI kerékpáros szervízközpont

Partnerek

KÉK (Kortárs Építészeti Központ) és egyéb civil szervezetek Budapest Főváros Önkormányzata

46



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás Becsült költség


több ütemben történő fejlesztés: I.

ütem /minimál program: 200 - 600 millió Ft

VEKOP 6.2. Finanszírozás

önkormányzati forrás szponzoráció / piaci alapon történő fejlesztési modell kisebb egységekre

Ütemezés

2016 -2017

Előkészítettség

koncepcióterv

További előkészítés, projektfejlesztés

egyeztetések a tulajdonos MNV Zrt-vel a használatba adásról


városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (10-20 000 m2)

megvalósíthatósági vizsgálat

Jelenlegi állapot

47





Nyugati Grund „MENETREND” Forrás: TÉR_KÖZ pályázati anyag

Előképek - jövőbeli használati lehetőségek

48





PROJEKT NEVE: 2.1. VÁSÁRCSARNOK MEGÚJÍTÁSA Projekt célja

Műemléki jelentősége, értéke, urbánus kiemelt műemléki védettséggel rendelkező közegben való elhelyezkedése, környezete, turisztikai vonzásköre egyértelművé teszi a csarnok teljes rekonstrukciójának szükségességét, valamint az épület által adott lehetőségek teljesebb kihasználását. A piac megújításának kiemelt célja a lakossági szolgáltatások minőségének fejlesztése.


A vásárcsarnok felújításánál, a míves műemléki helyreállításé a főszerep, de úgy hogy az eredetileg tervezett teljes funkciókör életre keltése és megújítása mellett előtérbe kell helyezni a magyar és határon túli termékek árusítását, biztosítani kell a hazai kis- és nagytermelők, gyártók termékeinek dominanciáját.

Partnerek

Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Magyar Állam

Becsült költség

3,5-4,5 milliárd Ft

Finanszírozás

központi költségvetés, önkormányzat

Ütemezés

megvalósíthatósági tanulmány és finanszírozási háttér pontosítása függvényében Hasznosítást vizsgáló döntés-előkészítő tanulmány folyamatban

Előkészítettség

korábbi tanulmánytervek a felújításra (felülvizsgálatuk a hasznosítási program függvényében szükséges)

További előkészítés, projektfejlesztés Finanszírozás vizsgálata, egyeztetések a potenciális kormányzati források bevonásának (költség, felelős, tevékenységek, lehetőségéről ütemezés) Indikatív output indikátorok

városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek (2 100 m2)

Hunyadi téri vásárcsarnok: jelenlegi használat ás állapot

49





PROJEKT NEVE: 3.1. JÓKAI TÉR ÉS KAPCSOLÓDÓ KÖZTERÜLETEK KOMPLEX SZEMLÉLETŰ MEGÚJÍTÁSA

Projekt célja

A Jókai tér leromlott környezeti állapota jelentősen elmarad az Andrássy út és a Liszt Ferenc tér kiemelt helyszíneitől, így annak komplex megújítása tovább nem várathat magára. Cél az élhető belső magterület kialakítása, funkcióbővítése. A Jókai tér komplex rehabilitációjának eredményeként egy élettel teli prosperáló városi tér fog létrejönni a mai alulhasznosított kiüresedett és a kiemelt fővárosi helyszínhez méltatlan állapothoz képest. A projekt három fő beruházási típusú elemre bontható, ezeket egészítik ki a közösségformáló tevékenységek, melyek átszövik a teljes projektet, komplex rendszert alkotva, így multiplikátor hatásukat nagyobb területen is kifejtve. Közlekedési területek humanizálása: • Jókai utcai térrész - a jelentős átmenő forgalmának csökkentése, és a mai tarthatatlan felszíni parkoló átstrukturálása lehetőleg a jelenlegi parkoló szám megtartása mellett. A meglévő járda szélességében gyalogos felület kerül kialakításra. A parkolósáv helyet biztosít mind a parkolók, a fasor, kerékpártárolók, a megnyitandó udvarok kapuzatának vonalában pedig a belső magterülethez kapcsolódó gyalogos átkötések létesülnek. • Andrássy úti járdafelület - a projekt a tér teljes szélességében tartalmazza az Andrássy úti járdafelület megújítását, mely által kellő méretű egységes burkolatú találkozópont alakulhat ki a Jókai szobor környezetében. • Nyugati térrész - rendezett, használható gyalogos felület létesül, szintbe hozott, forgalomcsillapított, egyirányú vegyes forgalmú útpályával.


• Mozsár utcai térrész - a parkolási rend átalakításával várakozóhelyek csak a hotel előtt kerülnek kialakításra, így a színház és a hotel méltó antrét kap, a színház és az eseménytér közötti kapcsolat hangsúlyosabb lesz. Közösségi tér: • A közlekedési területek által körülvett belső magterület alkotja a projekt „szívé”-t, ezen belül létesül találkozóhely, pihenőpark, és eseménytér, melyek a nemzetközi szerepkör és a helyi közösségi aktivitás részére egyaránt helyet biztosítanak. A megújított zöldfelületekben gazdag magterületnek a városi hőszigethatás csökkentésében is szerepe van. Környező területek bevonása: • A teret határoló leromlott állagú ingatlanok homlokzati felújításán túlmenően a környező társasházakban zsebkertek létesítésének lehetősége, udvarok esetleges megnyitása, belső udvari üzletek kialakítása is része a komplex projektnek a társasházi részvételi hajlandóság függvényébe. A közterület általános felértékelődése a térre nyíló üres, illetve alulhasznosított helyiségek aktivizálódását eredményezi. Budapest Főváros Önkormányzata

Partnerek

társasházak vállalkozások

Becsült költség

350 millió Ft

Finanszírozás

TÉR-KÖZ, önkormányzat

Ütemezés

2016-2017

Előkészítettség További előkészítés, projektfejlesztés (költség, felelős, tevékenységek,

TÉR-KÖZ pályázatra beadott részletes tanulmányterv

pályázati anyag felülvizsgálata

50



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás ütemezés) Indikatív output indikátorok


források feltárása, városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (2 000 m2) felújított közlekedési felületek nagysága (5 000 m2)

A Jókai tér átalakításának koncepciója Forrás: TÉR_KÖZ pályázati anyag – Urban-Lis Stúdió

Jókai tér jelenlegi állapota

51





4.3. HÁLÓZATOS PROJEKTEK A hálózatos projektek egymással összehangolt, térben kapcsolódó projektek, melyek az alábbi feltételeket elégítik ki: ●

több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll,

●

a kerület egészére vagy annak jelentős részére kiterjed,

●

a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.

A hálózatos projektek – jellegüknél fogva – folyamatosan, ütemezetten valósulhatnak meg. A hálózatos projektek elemei közötti prioritásokat a projektekre készített döntés-előkészítő tanulmányok alapján lehet majd meghatározni a későbbiekben. Ilyen terület lehet például az intézményeknek helyt adó épületek energiahatékonysági fejlesztése, ahol a támogatás elnyerésének kritériumaként megfogalmazott indikátorértékek teljesíthetősége lehet a sorrendiség meghatározásának egyik fő szempontja.

PROJEKT NEVE: 5. ZÖLD- ÉS REKREÁCIÓS HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE Projekt célja

A kerületben lévő zöldhálózati és rekreációs elemek minőségi fejlesztése, hozzáférhetőségének javítása, célcsoport igények szerinti funkcionális átalakítása az élhető és egészséges, vonzó lakókörnyezet feltételeinek megteremtése. Zöldhálózati elemek minőségi fejlesztése, ezek közül is kiemelten a Jókai tér és környezete minőségi és funkcionális fejlesztése. Új elemek átmeneti hasznosítás keretében történő megvalósítása (Nyugati Grund, közösségi kertek) a terület beépítettsége miatt. Intézmények szabadtéri sport- és kertterületeinek közösségi hasznosítási lehetőségeinek megvizsgálása, feltételek megteremtése. A meglévő játszóterek felújítása, célcsoport igények szerinti modernizálása. A projektek indikatív listája a csatolt térképen ábrázolva. • Jókai tér (kulcsprojekt és akcióterületi projekt része is) • Nyugati Grund (kulcsprojekt és akcióterületi projekt része is) • játszóterek közül évente egy megújítása

Projektelemek leírása

• Hunyadi tér környéki közterületek komplex megújítása, növényzettel együtt (akcióterületi projekt része) • fakataszter felülvizsgálata és „Fogadj örökbe egy fát” program • Szemléletformáló események (köztisztaság, virágültetés, stb.) • Társasházak zöld udvar programja (a 109-es tömb mintaprojekt keretében is egy modellértékű kialakítás tervezett – társasházi belső udvarok összenyitása) • Közösségi kertek kialakításának támogatása • Benczúr kert megújítása kapcsolódó projektelem: az egyébként már kiépített nyilvános illemhelyek megnyitása (Lövölde tér, Nagymező utca), VII. kerülettel közösen a Király utca térségében nyilvános illemhely kialakítása.

Településrendezési háttere

A tervezet beavatkozások jellegüknél fogva a TÉSZ-nek megfeleltethetők. 1. Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval


2. Intézményhálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése 5. Nyugati-negyed fejlesztése

Végrehajtásért felelős szervezet /projektgazda

Terézváros Önkormányzata

Partnerek

MNV Zrt., Fővárosi Önkormányzat, civil szervezetek, intézmények

52





Becsült költség

kb. 1 – 1,5 millárd Ft

Finanszírozás

VEKOP, önkormányzati forrás

Ütemezés

folyamatosan

Előkészítettség

részben előkészített (lásd Nyugati Grund és Jókai tér kulcsprojekt leírásokat)

További előkészítés, projektfejlesztés kisebb projektelemek előkészítése folyamatos, részben megkezdett programokról van (költség, felelős, tevékenységek, szó, melyet az önkormányzat folytatni és bővíteni kíván ütemezés) felújított zöldfelületek nagysága (5 000 m2) új rekreációs terek nagysága (20 000 m2) Indikatív output indikátorok

közösségi kertek száma (1db) szemléletformáló programok száma (5 db) társadalmi programokban résztvevők száma (5 000 fő)

Áttekintő térkép az indikatív projektelemekről:


53





PROJEKT NEVE: 6. INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI PROGRAM Terézváros intézményeinek színvonala ma is magas minőségű, a népességmegtartás, a kerület lakókerületként történő megerősítése érdekében azonban fejleszteni kell az ellátások infrastrukturális feltételeit. Az épületenergetikai fejlesztések további célja, hogy az önkormányzat eredményesebb gazdálkodását támogassák. Hasonlóan fontos a gyermekek szemléletformálása. Az ellátások területén is folyamatosan szükség van a szakemberek képzésére, a tartalom-fejlesztésre, a megváltozott igényekre reagáló innovatív szolgáltatásfejlesztésre. Projekt célja

Sportpont hálózat kialakításával az intézményi sportterületek fejlesztése, bővítése, lakossági célú használat feltételeinek megteremtése az oktatási-nevelési időszakokon kívül (hétvége, esti és nyári hasznosítás). Kapacitáshiány egyelőre nem mutatkozik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket illetően, azonban az intézmények maximális kihasználtsággal működnek. A demográfiai előrejelzések (ellátási rendszerekbe belépők növekvő létszáma a kerületben, pozitív vándorlási egyenleg, munkahelyekből adódó többletigény az itt dolgozó szülők részéről) miatt a kapacitások tervezésénél számolni kell a férőhelybővítés bővítéssel középtávon. Az önkormányzat az intézmény-felújításokat folyamatosan végzi, a következő tevékenységekre terjednek ki a beavatkozások: intézményeknek helyt adó épületek energiahatékonysági felújítása intézmények egyéb felújítási munkái eszközbeszerzés


játszóudvarok megújítása (óvoda, bölcsőde) intézményi sportudvarok és beltéri sport-infrastruktúra fejlesztése (Sportpont hálózat) szakemberek és közszolgáltatásban dolgozók képzése intézményi speciális programok kialakítása „Bajza 100” projektelem: Bajza utcai iskola komplex szemléletű felújítása (homlokzat, udvar, épületenergetika, eszközbeszerzés)

Településrendezési háttere

nem releváns




Terézváros Önkormányzata, KLIK

Partnerek

civil szervezetek

Becsült költség

átlagosan 220 millió Ft /év (bővítés esetén további költségek) további komplex fejlesztések és projektek esetében + 0,6 – 0,8 milliárd Ft

Finanszírozás

VEKOP, KEHOP, EFOP, saját forrás

Ütemezés

folyamatosan

Előkészítettség

Mivel az önkormányzat működteti ezeket az intézményeket, ezért a karbantartás. éves felújítási munkák miatt rendelkezik információval az általános állapotot és fejlesztési igényeket illetően.

További előkészítés, projektfejlesztés projektek megvalósíthatóságának vizsgálata a támogatási feltételek ismeretének figyelembe vételével (költség, felelős, tevékenységek, ütemezés) potenciális óvodai és bölcsődei fejlesztésre alkalmas területek kiválasztása fejlesztett, 0-3 éves korú gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma (90 db) fejlesztett, 3-6 éves korú gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma (331 db) Indikatív output indikátorok

új, 0-3 éves korú gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma (db) – későbbiekben kerül meghatározásra új, 3-6 éves korú gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma (db) - későbbiekben kerül meghatározásra fejlesztés által érintett köznevelési intézmények száma (2 db) fejlesztés által érintett egészségügyi alapellátási, illetve szociális intézmények száma (2

54





db) középületek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése (kb. 50 000 kWh/év) képzésben, átképzésben résztvevők száma (200 db) – különböző ellátási területek szerint differenciálva támogatott programok száma (3 db) támogatott programokban résztvevő gyermekek száma (150 fő) Informális és nem formális képzésben résztvevő gyerekek és fiatalok (7-24 éves korúak) száma (150 fő) közösségi célú használatra megnyitott intézmények száma (2 db)

4.4. EGYÉB FEJLESZTÉSEK PROJEKT NEVE: 7. OKOS KERÜLET PROGRAM Projekt célja

Ügyfelek elégedettségének növelése, korszerű ügyintézés feltételeinek megteremtése, hivatal és önkormányzat működési hatékonyságának javítása. Lakosságot, befektetőket és turistákat is megcélzó applikációk, tartalmak kifejlesztése. A tartalmak fejlesztésébe a helyi informatikai strat-up cégek, míg a kerület művészeti, kulturális arculatának vizuális fejlesztésébe a kreatív cégek és egyetemi hallgatók bevonása. Térinformatikai fejlesztések:


• Önkormányzat fővárosi szintű kezdeményező szerepe a különböző adatbázisok integrálásának kialakítására, a kerületi felhasználás, megosztás, az adatszolgáltatási feladatok meghatározására kialakított PILOT PROJEKT (BKK KARESZ – Központi Adatgyűjtő Rendszer, Lechner Lajos Tudásközpont – Országos Építésügyi Nyilvántartás ; Földmérési és Távérzékelési Intézet /Földhivatal – helyrajzi szá, tulajdonosi adatok, geodéziai adatok); további adatbázisok integrálási lehetőségének, és építésügyön túlmutató felhasználási lehetőségek feltárása; felhasználóbarát működésének vizsgálata. ügyfélbarát e-ügyintézési körök bővítése Applikációk és a kerület honlapjának tartalomfejlesztése IT eszköz és szoftverállomány fejlesztése a hivatalban 2. Intézményhálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése


3. Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése 4. A kreatív gazdaság szerepének erősítése



Partnerek

BKK Zrt., , FÖMI, Lechner Lajos Tudásközpont, vállalkozások, egyetemek, civil szervezetek

Becsült költség

100-200 millió Ft

Finanszírozás

saját forrás, GINOP, VEKOP; Európai Területi Együttműködési Programok (Duna Program, Közép-Európai Program)

Ütemezés

folyamatosan

Előkészítettség

részben előkészített (térinformatikai alkalmazások tervezése)

További előkészítés, projektfejlesztés (költség, felelős, tevékenységek, beszerzések előkészítése, koncepciók további kidolgozása ütemezés) beszerzett új kliens számítógépek száma (20 db) Indikatív output indikátorok

beszerzett új szoftverek száma (30 db) új applikációk száma (10 db)

55





e-ügyintézési eljárások számának növekedése (4 db)

PROJEKT NEVE: 8. PORTÁLPROGRAM Projekt célja

Projekt leírása

Stratégiai illeszkedés Végrehajtásért felelős szervezet /projektgazda Partnerek

Nagykörút igényes, kiskereskedelem színvonalának javulását támogató arculatfejlesztése A projekt központi eleme az internet alapú interaktív folyamat-menedzsment és kommunikáció, az érintett vállalkozások körében tanácsadás, a jó gyakorlatok széleskörű népszerűsítése, tanácsadás. A projekt célterülete elsősorban a Teréz körút: itt a kirakatok, portálok, reklámkihelyezések gyakorlatának megváltoztatása. A mintaértékű projekt célja, hogy az kiterjeszthető legyen a Nagykörút többi szakaszára is. 3. Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése 4. A kreatív gazdaság szerepének erősítése Terézváros Önkormányzata Budapest Főváros Önkormányzata Nagykörút kapcsán érintett kerületek önkormányzatai

Becsült költség

évi 3-5 millió Ft

Finanszírozás

fővárosi önkormányzat városképvédelmi pályázati kiírása

Ütemezés

folyamatos

Előkészítettség

BME középület-tervezési tanszékének közreműködésével elkészített tartalom (ajánlás) és webes felület létrehozása

További előkészítés, projektfejlesztés (költség, felelős, tevékenységek, menedzsment és kommunikációs feladatok előkészítése ütemezés) Indikatív output indikátorok

átalakított üzletportálok száma (3 db/ év)

PROJEKT NEVE: 9. TÁRSASHÁZ FELÚJÍTÁSI PROGRAM Projekt célja

A kerület értékes épületegyüttesének megőrzése, a társasházak működési biztonságának növelése, a városkép arculatának és a lakókörnyezet minőségi fejlesztése. Az önkormányzat több évre visszamenően társasház felújítási pályázati rendszert működtet, mely az egyik legsikeresebb eszköz az épületek színvonalának megtartása, fejlesztése érdekében. A pályázati keret további működtetése mellett növelni kell a társasházak informáltságát • az egyéb pályázati lehetőségek vonatkozásában (KEHOP, VEKOP, fővárosi kiírások, különböző hitel- és megtakarítási konstrukciók)


• a társasházak működésével, kezelésével kapcsolatos ismeretek területén (műszaki, jogi, pénzügyi, általános menedzsment, kommunikáció, döntések érdekében mediációs technikák) • az energiahatékonysági felújítások során az értékőrzés szempontjainak népszerűsítése, a műszakilag is legjobb megoldások, jó gyakorlatok, anyaghasználatok népszerűsítése


1. Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval



Partnerek

társasházak

Becsült költség

kb. évi 350-400 millió Ft pályázati keret

56





további forráslehetőségek bevonásával a felújítások összértéke évente a több milliárd Ftot is elérheti) Finanszírozás

önkormányzati forrás (továbbá VEKOP, KEHOP – épületenergetikai kiírásai; fővárosi önkormányzat kiírásai; hitel)

Ütemezés

folyamatos minden évben felülvizsgálatra kerül a kiírás rendszere, keretösszege

Előkészítettség

Folyamatos kommunikációs a társasházakkal (társasházi fórum, helyi újságban az ismeretek bővítését szolgáló cikkek megjelentetése)

További előkészítés, projektfejlesztés kommunikációs, szemléletformáló és finanszírozási lehetőség esetén képzési (pl. (költség, felelős, tevékenységek, társasházkezelők) projektek előkészítése ütemezés) felújított társasházak száma (30 db /év) Indikatív output indikátorok

felújítással érintett épületekben található lakások száma (300 db/év) önkormányzati támogatás multiplikátor hatása – bevont magántőke nagysága (600 millió Ft /év)

PROJEKT NEVE: 10. TERÉZVÁROSI ÉLMÉNYEK (KULTURÁLIS, KÖZÖSSÉGI, IDENTITÁSERŐSÍTŐ PROGRAMOK)

Projekt célja

Terézváros kulturális, művészeti identitásának és imázsának erősítése, a kulturális kínálat sokszínűségének növelése, mely mind a helyi lakosságnak, mind a vendégeknek értéket közvetít és élményt nyújt. Összességében a terézvárosi identitás és közösségi élet erősítése. Komoly zene megjelenése a közterületeken , különösen a Liszt Ferenc tér kulturális helyszínként történő megerősítése. Rendszeres, már hagyománnyal rendelkező események további megrendezése – pl. zenélő vasárnap a Hunyadi téren


Képzőművészeti és Zeneművészeti Egyetemekkel, valamint a színházak bevonásával a szabadterületeken megjelenő programok számának növelése, ezek közül éves szinten 2-3 rendezvény márkásítása, magas szintre emelése (brandképzés). A szponzorációba és a promócióba a környező szolgáltató vállalkozások bevonása. 1. Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval


2. Intézményhálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése 3. Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése 4. A kreatív gazdaság szerepének erősítése



Partnerek

Intézmények, civilek, vállalkozások

Becsült költség

évi 15-30 millió Ft

Finanszírozás

önkormányzati forrás, szponzoráció

Ütemezés

folyamatos

Előkészítettség

részben előkészített (már folyó és rendszeres programok)

További előkészítés, projektfejlesztés (költség, felelős, tevékenységek, új események és arculat fejlesztése, ezek időbeli ütemezése ütemezés) Indikatív output indikátorok

események száma (5 db/év) programokon résztvevők száma (2 500 fő /év)

57





Terézváros területi projektek – 2014-2020


58





Az Európai Unió beruházási prioritásaihoz való illeszkedés Projektek neve, sorszáma

beruházási prioritások

1.Nyugati-negyed akcióterület

6.c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 4.e) minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 8.b) foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését 6.e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség

2. Vásárcsarnok és kapcsolódó tömbök akcióterület

6.c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 8.b) foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését 4.c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása

3. Világörökségi tengely akcióterület

6.c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 8.b) foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését 4.c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása

4. Podmaniczky utcai szociális városrehabilitációs akcióterület

8.f.) fiatalok - különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre - fenntartható munkaerő-piaci integrációja 4.c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása

59




Projektek neve, sorszáma


beruházási prioritások

9.a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészégügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 9.b) a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 9. e) a társadalom peremére szorult közösségek - például romák - integrációja 5. Zöld- és rekreációs hálózat fejlesztése

6.e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is

6. Intézményfejlesztési program

4.c)az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 9.a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészégügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 10.a) oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével

7. Okos kerület program

2.c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKT-alkalmazásainak megerősítése

8. Portálprogram

6.c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése

9. Társasház felújítási program

6.c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 4.c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása

10. Terézvárosi élmények (kulturális, közösségi, identitáserősítő programok)

közvetlenül nem kapcsolható

60





4.5. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE Az alábbi táblázatokban a középtávon tervezett projektekre vonatkozó indikatív ütemezés és finanszírozási struktúra található. Az ütemezés a következő elvek figyelembe vételével készült: ●

projektek közötti sorrendiség, egymásra épülés figyelembe vétele

●

projektek megvalósításához, előkészítéséhez szükséges időintervallumok figyelembe vétele

●

rövidtávon a megfelelő előkészítettséggel rendelkező és /vagy a felmerülő igények súlya, jellege alapján prioritást kapó projektek szerepeltetése

●

szoft jellegű projekteknél az eredmény eléréséhez szükséges időintervallum figyelembe vétele

●

önkormányzat finanszírozási képességének (önerő) és kapacitásainak (előkészítés, megvalósítás – projektmenedzsment) figyelembe vétele

A projektek finanszírozását és ütemezését alapvetően meg fogják határozni a VEKOP keretében kiírásra kerülő felhívások, konstrukciók időbeli megjelenése, a jogosultsági kritériumok rendszere, ezért mindkét táblázat (finanszírozás, ütemezés) indikatív jellegűnek tekinthető. A projektek közötti fontossági sorrendet alapvetően az Mötv-ben meghatározott önkormányzati feladatellátás fogja befolyásolni, azaz elsőbbséget élveznek a közszolgáltatáshoz kapcsolódó fejlesztések (intézmények felújítása, fejlesztése). Az önkormányzat már megkezdett programjainak továbbvitele szintén prioritást élvez (társasházak felújítási programja, kulturális programok, portálprogram, sportpont hálózat fejlesztése, stb.). A felújítási projektek esetében a minőségjavítás multiplikátor hatása, a közgazdasági költség-haszon elemzések és adott esetben (pl. nem pályázati forrásból megvalósuló energiahatékonysági beruházások esetén) a megtérülési számítások eredményei fogják meghatározni a projektek kiválasztását. Az akcióterületi projektek esetében a projektelemek felsorolása egyúttal prioritási sorrendet is jelent, figyelembe véve az egymásra épülő projektelemeket is. Összességében elmondható, hogy elsősorban azok a projektek kaphatnak prioritást, amelyek leginkább hozzájárulnak a lakosságszám csökkenésének megállításához. Mind a magán-, mind a közszféra általi finanszírozás esetében adott esetben különböző pénzügyi eszközök (hitel, garancia, kockázati tőke) igénybe vételére lehet/van szükség. Ezek között vannak piaci és támogatott konstrukciók egyaránt.

Az ITS keretében megvalósítani tervezett projektek forrásigénye bőven meghaladja a 100 milliárd Ftot, ami bőven magasabb a tervezési időszakban reálisan bevonható források mértékénél (összehasonlításként: Terézváros önkormányzata nagyságrendileg 10 milliárd Ft-os éves költségvetési

61





kerettel rendelkezik). Optimista becslés esetén sem várható, hogy a rendelkezésre álló források szintje meghaladja a következő nagyságrendeket: ●

kerületi önkormányzat projektjei: kb. 5-6 milliárd Ft;

●

kormányzati projektek: kb. 20-30 milliárd Ft;

●

Budapest Főváros Önkormányzata: kb. 0,5-5 milliárd Ft,

●

magánszektor kb. 30-50 milliárd Ft).

Az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil, költségvetése egyensúlyban van, működési többlettel bír, általános és fejlesztési célú tartalékai milliárdos nagyságrendűek. Mindez hozzájárul, hogy egyes projektek finanszírozásához szükséges önerőt – részben – képes legyen biztosítani az önkormányzat. Mivel az elérhető források összetétele sem ismert, az ITS ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai sem azonosíthatóak. Az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az ITS menedzselésének részét képezi. A kerület fejlesztési elképzeléseinek 2014-2020 között elérhető uniós forrásokhoz való előzetes illeszkedésvizsgálatát a ProRégió Ügynökség 2015 májusában elkészített, melynek legfontosabb megállapításai a következők:

− Az illeszkedés vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy a 2014-2020-as időszakban hozzáférhetőek lesznek a Terézvárosi Önkormányzat számára megpályázható vissza nem térítendő támogatások, azonban ezek nem feltétlenül a kerület számára legfontosabb témákhoz kapcsolódnak. Az uniós forrásszerzési lehetőségek meglehetősen korlátozottak a régió 3. célterületi (fejlettebb régiók) besorolásából fakadóan.

− Sok esetben az elérhető támogatások a tervezett feladatok részleges megoldását teszik csak lehetővé. Egyedileg, projektenként szükséges megítélni, hogy érdemes-e az érintett beruházás megvalósításához az adott támogatási forrást igénybe venni (pl. térrekonstrukcióhoz a kerékpárút fejlesztési támogatást). Az uniós programok közül a VEKOP által biztosított lehetőségek a legszélesebb körűek (óvodai és bölcsődei fejlesztések, kerékpárutak, nem infrastrukturális fejlesztések). Reális esély van továbbá épületenergetikai források megszerzésére a Környezet- és Energiahatékonyság Operatív Programból. Az önkormányzati kedvezményezett mellett a társasházak és civil szervezetek számára is lesznek elérhető kiírások

− A kerület számára mindezek mellett a hazai központi költségvetési és a Fővárosi Önkormányzati források jelenthetnek célzott fejlesztési eszközöket. Az utóbbiak közül a TÉR-KÖZ programban érdemes az Önkormányzatnak 2015-2020-as időszakban többször is indulnia. A központi költségvetésből évente jelennek meg kisebb összegű önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó pályázati kiírások, amelyekre szintén érdemes a kerület vezetésének figyelnie.

62





− A Széchenyi 2020 központi kommunikációja és a kapcsolódó jogszabályi háttér alapján a felhívások megjelenése várhatóan jobban tervezhetővé válik. Az éves fejlesztési keretek elfogadása révén a Közlönyből megismerhető lesz az egyes intézkedések forrásütemezése. A minisztériumok által megjelentetendő hazai költségvetési fejlesztési források tervezéséhez azonban nem állnak rendelkezésre ilyen jellegű ütemtervek.

− A fentiek miatt érdemes mérlegelni a folyamatos pályázatfigyelés lehetőségét, és ehhez kapcsolódva a szükséges belső önkormányzati kapacitás biztosítását. A források ’ad hoc’ jellege és korlátossága miatt felmerül a feladat kiszervezésének lehetősége is, hiszen így a kapacitás-biztosítás költségét nem az önkormányzatnak kell biztosítania a pályázat forrásokkal kevéssé ellátott köztes időszakokban.

63





Ütemezés Projektek neve, sorszáma

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

1.1.. Nyugati tér megújítása I. és II. ütem 1.2. Veszélymentesítés

n.a. (valószínűsíthető)

1.3. Nyugati grund (kulcsprojekt) 1.4. Nyugati pályaudvar épületének funkcióbővítő megújítása 1.6.Fővárosi tulajdonú, elhanyagolt közlekedési területek megújítása


1.6.magántulajdonban lévő területek fejlesztése 1.7. Bajcsy-Zsilinszky út – Váci út villamosvonal visszaállítása


1.8. Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása


1.9. Nyugati téri felüljáró felújítása vagy bontása


1.10. Bulcsú utcai gyalogos aluljáró felújítása – n.a. 1.11. Vágány utca kiépítése – n.a.


1.12. Hosszú távú terv előkészítése, menedzselése 2.1.Vásárcsarnok funkcióbővítő megújítása (kulcsprojekt)

finanszírozás függvényében

2.2. Hunyadi tér II. ütem – feltáró utak közterületi megújítása

64

2022

2023




Projektek neve, sorszáma 2.4.109-es tömb

2015

2016


2017

2018

finanszírozás függvényében

3.1.Jókai tér és kapcsolódó közterületek megújítása (kulcsprojekt) 3.2.Anker-köz helyzetének rendezése – n.a. 3.3.MÁV székház megújítása /funkcióváltása – n.a. 3.4.Balettintézet (Drechsler-palota) épületének funkcióváltása 3.5.Operaház felújítása – n.a. 3.6.Kodály körönd épület és közterület – együttese megújítása – n.a. 3.7.Világörökségi Kezelési Terv (Forster Központ) 4.2.Társadalmi felzárkóztató program 4.3.Lakhatással kapcsolatos program 4.4.Közbiztonság növelő programok 4.5.Egyéb közterület-fejlesztési elemek 5. Zöld- és rekreációs hálózat fejlesztése 6. Intézményfejlesztési program 7. Okos kerület program 8. Portálprogram 9. Társasház felújítási program 10. Terézvárosi élmények (kulturális, közösségi, identitáserősítő programok)

65

2019

2020

2021

2022

2023





Finanszírozás (indikatív forrásmegoszlás) - a táblázat a 4.5 fejezet egyéb szöveges részeivel együtt érvényes Projektek neve, sorszáma

Forrásigény

VEKOP

(millió Ft)

Budapest ITP illeszkedés

KEHOP

IKOP

1.1.. Nyugati tér megújítása I. és II. ütem

580

1.2. Veszélymentesítés

n.a.

1.3. Nyugati grund (kulcsprojekt)

200-600

1.4. Nyugati pályaudvar épületének funkcióbővítő megújítása

3000-4000

1.5.Fővárosi tulajdonú, elhanyagolt közlekedési területek megújítása

n.a.

1.6.magántulajdonban lévő területek fejlesztése

3000-5000 /év

1.7. Bajcsy-Zsilinszky út – Váci út villamosvonal visszaállítása

14800

100%

1.8. Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása

n.a.

100%

1.9. Nyugati téri

n.a.

Egyéb OP

Egyéb EU forrás (transznaci onális)

Fővárosi forrás

Központi költségv etés (TAO is)

magánszektor (egyesül e-tek is)

80% 50% 50%

Saját forrás (önkormá nyzat) 20%

50%

●

20%

30%

100%

100%

●100%

100%

66





Forrásigény

VEKOP

(millió Ft)


KEHOP


IKOP

Egyéb OP


Fővárosi forrás



Saját forrás (önkormá nyzat)

80%

20%

40%

20%

felüljáró felújítása vagy bontása 1.10. Bulcsú utcai gyalogos aluljáró felújítása

150

100%

1.11. Vágány utca kiépítése

n.a.

1.12. Hosszú távú terv előkészítése, menedzselése

5-10

40%

2.1.Vásárcsarnok funkcióbővítő megújítása (kulcsprojekt)

3500-4500

75%

2.3.Hunyadi tér II. ütem

400-700

20%

20%

2.4.109-es tömb

n.a.

15%

15%

3.1.Jókai tér és kapcsolódó közterületek megújítása (kulcsprojekt)

400

3.2.Anker-köz helyzetének rendezése

n.a.

3.3.MÁV székház megújítása /funkcióváltása

15000-20000

25%

60% 20%

30%

50%

50%

50% 100%

67

20%

50%





Forrásigény

VEKOP

(millió Ft)


KEHOP


IKOP

Egyéb OP


Fővárosi forrás




3.4.Balettintézet (Drechsler-palota) épületének funkcióváltása

15000-20000

100%

3.5.Operaház felújítása

15000-18000

100%

3.6.Kodály körönd épület és közterület – együttese megújítása

n.a.

●

3.7.Világörökségi Kezelési Terv (Forster Központ)

n.a.

●

4.2.Társadalmi felzárkóztató program

150

85%

●

15%

4.3.Lakhatással kapcsolatos program

150

85%

●

15%

4.4.Közbiztonság növelő programok

50

58%

●

15%

4.5.Egyéb közterületfejlesztési elemek

150

85%

●

15%

5. Zöld- és rekreációs hálózat fejlesztése

1000-15000

30%

●

70%

6. Intézményfejlesztési program

1500-2000

85%

●

15%

7. Okos kerület program

100-200

30%

30%

68

40%





Forrásigény

VEKOP

(millió Ft)


KEHOP


IKOP

Egyéb OP


Fővárosi forrás




8. Portálprogram

3-5 /év

100%

9. Társasház felújítási program

350-400/év

100%

10. Terézvárosi élmények (kulturális, közösségi, identitáserősítő programok)

15-30/év

20%

20%

69

20%

40%





5. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 5.1. HELYZETÉRTÉKELÉSBEN BEAZONOSÍTOTT TERÜLETEK RÖVID, ÖSSZEFOGLALÓ JELLEMZÉSE A 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 2015. évi módosítása alapján Terézváros a fővárosi kerületek I. csoportjába tartozik, ahol a szegregációs mutató határértéke 20% szegregátum esetében és 15-20% a veszélyeztetett terület esetében. A KSH azon összefüggő területeket nyilvánítja a Népszámlálás adatai alapján szegregátummá, amelyekben a fenti adatokkal jellemezhető területegység 50 főnél népesebb (lakónépesség száma). A KSH adatszolgáltatása szerint a 2011-es adatok alapján Terézvárosban nincs szegregátum, sem veszélyeztetett terület. A fenti metodika alapján a KSH a 2011-es Népszámlálás adatai alapján két kis tömböt megjelölt. (Lásd az alábbi ábrákat.) Az automatikus adatlekérdezés útján generált kartogramok azonban gyakran tartalmaznak ehhez hasonló hibás megjelöléseket. A két terület tehát szegregációs szempontból irreleváns. Az északi egyik tömb intézményi terület, a déli tömbben a Terror Háza Múzeum működik. A KSH kartogramjai a 2011-es népszámlálási adatai alapján

Forrás: KSH adatszolgáltatás

Budapest Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Programja 2014-ben készült el, melynek keretében a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 10. és 11.sz. mellékletétől eltérő módszertan – KSH 2011-es népszámlálásának 3-3 társadalmi és lakás mutatója – alapján kerültek lehatárolásra a főváros közigazgatási területén belül a veszélyeztetett és krízisterületek. Terézváros területén krízisterület nem került azonosításra, de 13 tömb a főváros legrosszabb 20%-ába tartozó, veszélyeztetett kategóriába került. A veszélyeztetett tömbök közé azok a tömbök tartoznak, melyek társadalmi és fizikai mutatók mentén ugyan nem tartoznak a legrosszabb helyzetűek közé, azonban a helyzet további romlását nem lehet kizárni.

70





Forrás: Budapest Szociális Városrehabilitáció TFP

Az érintett tömbök esetében a KSH szegregáció lehatárolására alkalmazott indikátorértékei, valamint az önkormányzat segélyezési adatai alátámasztják azt a feltételezést, miszerint az érintett tömbök szociodemográfiai helyzete a kerületi átlagnál rosszabb.

5.2. A 2008. ÉVI IVS ANTISZEGREGÁCIÓS TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A korábbi Anti-szegregációs program az következőket fogalmazta meg: A szegregáció által veszélyeztetett területen cél a szegregáció oldása, a területen élő lakosságot kiszolgáló szociális háló intézményeinek megerősítésével, átalakításával, valamint a lakásállomány műszaki-fizikai állapotának javításával. Terézváros területén 2001 - ben sem volt szegregátum, a szegregáció által veszélyeztetett területen pedig az épületállomány műszaki állapota, valamint a szociális problémák mélysége nem indokol bontással járó városrehabilitációt. A hátrányos területre irányuló műszaki- (életkörülmények javítása) és szociális (intézmények megerősítése) vonatkozású beavatkozások együttes alkalmazásával volt elérhető az ott elő lakosság élethelyzetének javítása. Az integrált szemlélet alkalmazása a társadalmi- és dologi költségek minimalizálását eredményezte és megelőzte a probléma újratermelődését valahol máshol. A hátrányos helyzetű területeken felvetődött problémák mindegyike interdiszciplináris jellegű, így megoldásuk összehangoltságot kíván meg a városigazgatás egyes ágazatai között (vagyongazdálkodás, szociális ellátás, városépítészet, városüzemeltetés, kultúra, bűnmegelőzés) (Forrás: Várnai Gábor: Keleti Kapu program első szakasz: problémafeltárás,Budapest, 2003). A program nem válhat sikeressé az érintett lakosság érdekeltté tétele nélkül, ezért ösztönzőket kell beépíteni annak érdekében, hogy a lakosság saját lakókörnyezetét fejlessze. Meg kell teremteni a lakhatás biztonságát, valamint fejleszteni kell a környezeti- és társadalmi infrastruktúrát, mely aktiválja a szegregátumok lakóinak szellemi és anyagi potenciálját a megújulás érdekében.

71





A korábbi Anti-szegregációs terv megvalósításának eredményeképpen a jelenlegi KSH adatok szerint sincs szegregátum és szegregációval veszélyeztetett terület annak ellenére, hogy a szegregációs index mutatói változtak. (314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet

5.3 ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések Az Önkormányzat által megvalósított fejlesztések az akcióterületeken a 2001-ben javasolt antiszegregációs program figyelembevételével készültek, ami megfelel az ASZT- ben meghatározott vállalásoknak. A jelenlegi ITS az akcióterületeken tervezett beavatkozások során figyelembe veszi a korábbi vállalásokat, és a jelenlegi antiszegregációs programban megfogalmazott stratégiát.

A helyzetértékelésben az IVS 2008-as értékelése is tartalmazza, hogy „A VI. kerületi IVS vezérgondolata továbbra is releváns,kerület egészének fejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a kerület lakói által élhetőbb és fejlődő lakókörnyezet jöjjön létre”. A stratégia négy fejleszteni kívánt akcióterületet jelöl ki a kerületben. Akcióterületi projektek a térben koncentrált, jellemzően komplex jellegű projektek. Az akcióterületek között megtalálható a Podmaniczky utcai szociális városrehabilitációs akcióterület, ahol a jelenlegi ITS szerint az alábbi beavatkozási tervek megvalósulása segíti a szegregáció veszélyének kialakulását: ●

közösség és gazdaságélénkítő komplex fejlesztések

●

közterületi fejlesztések (önkormányzat),

●

zöld és szabadidős területek – Nyugati Grund (a Nyugati negyed

●

akcióterületnek is része,)

●

intézményi fejlesztések

●

társadalmi programok, benne hangsúlyosan a fiatal korosztály számára komp-lex

●

felzárkóztató intézkedések

●

lakhatással kapcsolatos fejlesztések ‐ energiahatékonysági beruházások tár-sasházakban

●

önkormányzati lakások korszerűsítése

●

közbiztonság javító intézkedések

Általános – horizontális anti-szegregációs intézkedések ●

Prevenciós programok, melyek a szegregációval veszélyeztetett területek kialakítását gátolják, s melyek elindítását már az előzőző Anti-szegregációs terv is javasolta, s melynek fenntartása hatékonyan előzi meg a szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek kialakulását.

●

Az alacsonyabb lakásrezsit eredményező lakásfelújítások támogatási lehetőségének biztosítása. 72





●

Lakásfenntartási támogatások mellé társuló programokban való részvétel megfontolása (előrefizetős fogyasztásmérő készülékek biztosításának lehetősége).

●

Adósságkezeléssel kapcsolatos szolgáltatások bővítési lehetőségének vizsgálata („Közüzemi szolgáltatók jelzőrendszere” szolgáltatás bevezetése, LFT közvetlen közműveknek történő átutalása).

●

Helyi lakáscélú támogatás összegének felülvizsgálata

●

Lakbértámogatás népszerűsítése, felvilágosító munka végzése

●

Roma közösségek lakhatási és szociális életkörülményeinek javítása céljából együttműködés kidolgozása a Terézvárosi Önkormányzat a Terézvárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat valamint fővárosi és országos illetőségű roma szervezetek részvételével.

●

Európai Uniós irányelveknek megfelelve az Önkormányzat a bérlakásállomány- növekmény minimum 3%-át szociális bérlakásként üzemelteti, azokat megfelelő térbeli eloszlással, nem tömbösítve alakítja ki.

A képzési, foglalkoztatási programok szervezésénél, megvalósításánál azokon a településrészeken, ahol a segélyezési adatok - LFT, RGYK, Közmunkába bevontak száma – száma sűrűbbet mutat a település átlagánál a következők: 1/ Podmaniczky u. – Rippl-Rónai u. – Szondi u. – Munkácsy Mihály u. 2 Podmaniczky u. – Bajza u. – Szondi u. – Székely Bertalan u. Az önkormányzat vállalja, hogy a Podmaniczky u. – Szinyei Merse u. – Szondi u. – Bajnok u. - különös gondot fordít a tájékoztatásra, és a településrészen élőknek a programokba történő bevonására. Helyi partnerség és az ASZT megvalósításának szervezeti keretei •

Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Kft

•

Szociális és egészségügyi ágazat

•

Oktatási, művelődési, ifjúsági és sport ágazat

•

Munkaügyi Központ

•

Helyi civil szervezetek

•

Önkormányzat osztályai

•

Kormányhivatal

•

Érdekképviseletet nyújtó szervezetek

73





6. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 6.1 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Magasabb szintű tervekkel való összefüggés A 2014-2020-as uniós tervezési időszakra való felkészülés jegyében mind európai, mind hazai szinten számos területi valamint ágazati fejlesztési stratégia készült, vagy készül, mely magasabb területi szinten jelöl ki fejlesztési irányokat. Ezek ismerete, figyelembe vétele a stratégiakészítés során követelmény. Terézváros fejlesztési irányai, s a célok elérését biztosító projektek megvalósítása ezzel egyúttal hozzájárul a fővárosi, országos, és az uniós célkitűzések teljesítéséhez is - természetesen különböző mértékben. A következőkben az ITS-ben megfogalmazott célkitűzéseknek az alábbi stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célkitűzésekhez való hozzájárulása kerül bemutatásra: ●

Európa 2020 stratégia és illeszkedés az EU 11 tematikus céljához

●

Nemzeti Fejlesztés 2030, Országos Fejlesztési és területfejlesztési Koncepció

●

Budapest Területfejlesztési Koncepciója (BTFK) és Területfejlesztési Programja (FŐTEP)

●

Budapest 2030 Hosszú távú fejlesztési koncepció (továbbiakban: Budapest 2030)

●

ITS Budapest stratégia 2020 (továbbiakban: BP ITS 2020).

Európai Unió fejlesztéspolitikai irányai Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó stratégiájának, az Európa 2020-nak a végrehajtásában kiemelt szerepet kap az európai városok fejlesztése. A stratégia Európa intelligens („smart”), fenntartható („sustainable”) és befogadó („inclusive”) növekedésének céljaira összpontosít, és e célokhoz az Európai Unió egészére vonatkoztatva konkrét célértékeket is társít a foglalkoztatás, a K+F, az éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás, az oktatás valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén. Az Európai Unió az „Európa 2020” stratégia céljainak eléréshez, a 2014-2020 közötti kohéziós politikájának végrehajtása kapcsán 11 tematikus célt (s ezekhez tartozó úgynevezett beruházási prioritásokat) rendelt. Az alábbiakban azt foglaljuk össze, hogy az ITS stratégiai céljai, mely EU tematikus célok megvalósításához milyen mértékben járulnak hozzá.

74




Terézváros ITS kapcsolódása (középtávú célok EU tematikus célok






1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése

●●

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása

●●

3. A KKV-k versenyképességének fokozása

5.Nyugatinegyed fejlesztése

●●

●

●●

●●

●●

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban

●●●

●●●

●

●

●●●

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

●

-

-

-

●

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

●●●

●

●●

●

●●

7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

-

-

-

-

●

●●

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

●●●

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

●●

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

●●●

11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

●●

●

●●●

●

●●● erős hozzájárulás; ●● közepes hozzájárulás; ● gyenge hozzájárulás

75





Nemzeti Fejlesztés 2030, Országos Fejlesztési és területfejlesztési Koncepció (OFTK) A 2014-2020-as időszakra való felkészülés egyik alapja az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, mely meghatározza a fejlesztéspolitika átfogó céljait, valamint az arra épülő középtávú – 2020-ig tartó időszakra érvényes – prioritásait. Külön fejezete foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával (térszerkezet) és a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK által megfogalmazott nemzeti jövőkép szerint „Magyarország 2030-ban Kelet–Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. A nemzeti jövőkép elérése érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. A specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel. Az OFTK középtávú célrendszeréből az illeszkedést a városfejlesztés terén, illetve a fővárosra megfogalmazott célokon keresztül vizsgáljuk:

Terézváros ITS középtávú céljai

OFTK középtávú céljai


2. Intézmény3. hálózat és Vállalkozásbarát lakossági gazdasági szolgáltatások környezet fejlesztése

Fenntartható és kompakt városszerkezet Energiafüggőség csökkentése és klímavédelem A demográfiai változások - a városi népességfogyás kezelése, a családok és a helyi közösségek megerősítése A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése Együttműködés a többszintű kormányzás jegyében A helyi és térségi gazdaságfejlesztés

Budapestre megfogalmazott fejlesztési irányok A népesség megtartása vonzó, egészséges életkörülmények biztosításával, az esélyegyenlőség megerősítésével és a rugalmas lakásstruktúra kialakításával. Kezdeményező város- és térségfejlesztés, tudás- és készségalapú gazdaságfejlesztés, zöld gazdasági kultúra meggyökereztetése, valamint a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása.

76






Terézváros ITS középtávú céljai

OFTK középtávú céljai



2. Intézmény3. hálózat és Vállalkozásbarát lakossági gazdasági szolgáltatások környezet fejlesztése



A gazdasági fejlődést lehetővé tevő differenciált területi kínálat biztosítása. Kiegyensúlyozott városi térszerkezet kialakítása differenciált központrendszerrel, a kompakt város elvének megvalósítása. A területhasználat és a közlekedés integrált fejlesztése, a városi közösségi közlekedés súlyának növelése.

Budapest területfejlesztési koncepciója (BTFK) Terézváros ITS középtávú céljai

FŐTEP Stratégiai cél


2. Intézményhálózat és lakossági szolgáltatáso k fejlesztése

1. Kezdeményező, együttműködő terület-, város- és térségfejlesztés 2. Tudásalapú, versenyképes, innovatív és “zöld” gazdaság 3. Partnerség - a jövő közös tervezése, összehangolt fejlesztések Budapesten és a várostérségben 4. Nemzetközi szerepkör erősítése a térségi pozíció kihasználásával 5. Hatékony városszerkezet kialakítása kompakt város 6. A környezeti erőforrások védelme és fenntartható használata, a természeti értékek és táji adottságok megőrzése 7. Budapest komplex szerepkörének megfelelő közlekedési rendszer megteremtése 8. Befogadó, támogató, aktív társadalom 9. Rugalmas és korszerű lakásstruktúra kialakítása

77

3. Vállalkozásba rát gazdasági környezet







Budapest 2030 Az ITS stratégiai céljainak hozzájárulása a Budapest 2030 céljaihoz: Terézváros ITS középtávú céljai



3. Vállalkozásbar át gazdasági környezet



Kezdeményező városfejlesztés

●●

●

●

●

●●●

Partnerség - a jövő közös tervezése a térségben és országosan

●●

●●●

●●

●●

●●●

Egységes Budapest

●●

Budapest 2030 céljai

●●●

Budapest nemzetközi és európai szerepének erősítése

●●●

Egészséges környezeti feltételek megteremtése

●●

●

●●●

Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás

●●

●

●

Az egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése

●●

●

●●●

●●

●

●●●

A Dunával együttélő város - nem releváns Hatékony, kiegyensúlyozott városszerkezet - kompakt város

●●●

A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei Intelligens mobilitás

●

●●●

Tudás, készség és zöldalapú gazdaságfejlesztés Önfenntartó városgazdálkodási rendszer Kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése

●●●

●

●●●

●

●

●

●●●

●

●●

●

●●

●●●

Humán szolgáltatások optimalizálása Igényekhez igazodó, rugalmas lakásstruktúra megteremtése

●

●

●●

●: az ITS stratégiai célja kismértékben járul hozzá a VFK ado; céljának eléréséhez ●●: az ITS stratégiai célja közepes mértékben járul hozzá a VFK ado; céljának eléréséhez ●●●: az ITS stratégiai célja nagymértékben hozzájárul a VFK adott céljának eléréséhez

78





Budapest 2020 Az ITS stratégiai céljainak hozzájárulása a Budapest 2020 céljaihoz: Terézváros ITS középtávú céljai



3. Vállalkozásbar át gazdasági környezet



1.Kezdeményező, együttműködő városfejlesztés

●●

●

●

●

●●●

2.Vállalkozás- és beruházásbarát gazdasági környezet

●●

●●●

●●

●●

Budapest 2020 stratégiai céljai

3.Intelligens városműködés 4. Sokszínű, értékőrző, zöld nagyvárosi környezet

●

●●

●●●

●●● ●●●

5.Nyitott, szolidáris és aktív budapestiek 6. Dunával együttélő város – nem releváns ●: az ITS stratégiai célja kismértékben járul hozzá a Bp ITS ado; céljának eléréséhez ●●: az ITS stratégiai célja közepes mértékben járul hozzá a Bp ITS ado; céljának eléréséhez ●●●: az ITS stratégiai célja nagymértékben hozzájárul a Bp ITS adott céljának eléréséhez

Összességében elmondható, hogy az ITS kitűzött középtávú céljai a magasabb szintű tervekkel összhangban állnak, célkitűzéseik megvalósításához különböző mértékben képesek hozzájárulni.

Kerületi tervekkel való összefüggés Az ITS céljainak megfogalmazásánál az alapot a hosszú távú városfejlesztési koncepció jövőképe és átfogó céljai jelentették, az összefüggést a „stratégiai célok meghatározása” fejezet tartalmazza. Az egyéb, ágazati jellegű kerületfejlesztési dokumentumok figyelembe vétele a stratégia készítése során megtörtént, ezek fő javaslatai beépültek a dokumentációba.

− Helyi Esélyegyenlőségi Program, 2013 − Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata (TÉSZ) − Szociális Szolgáltatástervezési koncepció (2013) − Terézváros Zöldfelület- és Közterület fejlesztési Koncepciója (2010) − Környezetvédelmi Program (2002) − Gazdasági Program 2015-2018 (2015)

A fenti stratégiai dokumentumokon túl az alábbi tanulmányok, stratégiát támogató háttértanulmányok figyelembe vételére került sor az ITS kialakítása során:

79





− Budapest VI. kerület Hunyadi tér – Csengery utca - Király utca – Vörösmarty utca által határolt 109-es tömb értékmegőrző, fenntartható rehabilitációjának tanulmányterve (Budapesti Műszaki Egyetem, 2015)

− Az értékmegőrző, XXI. századi városrehabilitáció lehetősége Budapest VI. kerületében (Budapest VI kerület Terézváros Önkormányzata, Főépítészi Iroda)

− Nyugati grund - átmeneti hasznosítás megvalósíthatósági tanulmánya (Budapest VI kerület Terézváros Önkormányzata, Főépítészi Iroda)

− Budapest főváros VI. kerület Terézváros - Hunyadi téri vásárcsarnok felújítása - Élő műemlék - megújuló hagyomány – Programterv (Budapest VI kerület Terézváros Önkormányzata, Főépítészi Iroda)

− Hunyadi téri vásárcsarnok hasznosítása (Colliers International Magyarország, 2015) − Teréz körúti portálprogram (Budapesti Műszaki Egyetem) − A VI. kerület Terézváros fejlesztési elképzeléseinek előzetes illeszkedés-vizsgálata (Pro Régió Ügynökség, 2015)

80





6.2.A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A célok és helyzetértékelés megállapításai közötti kapcsolat összefoglaló bemutatása a következő: 1. Épített környezet minőségének fejlesztése

Erősségek /lehetőségek

Világörökségi terület (helyszín és védőövezet) nemzetközi szintű turisztikai vonzerőt jelent. A történeti belvároshoz kapcsolódó értékes városszövet és épületállomány; Sajátos karakterű, identitás- és presztízsképző városrészek (Pesti-Broadway, Villanegyed) Városközponti elhelyezkedésű, nagy kiterjedésű fejlesztési – ma részben barnamezős – területek. Proaktív, előremutató önkormányzati kezdeményezések (portálprogram, társasház-felújítási támogatási rsz. Kiemelkedő forgalmú közlekedési csomópontok (Deák tér, Nyugati tér, Oktogon) Fővárosi közösségi közlekedés fejlesztéseinek pozitív hatása Állami és fővárosi támogatások az értékes épületek felújítására Alternatív energiák térnyerése.

Gyengeségek /problémák

Lakosság parkolási igényeinek megoldatlansága, színházak miatt időszakos igény megnövekedése, ugyanakkor közterületi parkolás aránytalanul nagy területet foglal el Forgalmasabb útvonalak mentén jelentős a gépjárműforgalomból eredő zaj-és környezetterhelés Épületállomány fizikai állagromlása, köztük jelentős értéket képviselő épületek (Vásárcsarnok, Nyugati pályaudvar) Alacsony komfortfokozattal rendelkező kis alapterületű lakások magas száma az állományon belül. Társadalmi, fizikai leromlással veszélyeztetett területek a Podmaniczky utca külső részéhez közeli tömbökben Az egy főre jutó zöldfelületek nagysága rendkívül alacsony és egyenlőtlen területi eloszlás jellemzi Lakófunkció visszaszorulása a belső kerületrészben Személygépjármű ellátottság további növekedése; Pályázati források hiánya örökségi értékek védelemre, komplex rehabilitációra Magánszektor szerepvállalásának korlátai a védett épületek funkcióváltásának, felújításának extraköltségei miatt; Megfelelő támogatási rendszer nélkül az energiahatékonysági és klímavédelmi projektek a beruházás gazdaságosság miatt nem indulnak el. A globális felmelegedés és a városi hősziget-hatás erősödése. Az új beköltözők által megkövetelt életminőséget nem tudja nyújtani a kerület (közterületek állapota, zöldterületek bővítése, parkolás)

81





Társasházak felújításához önerő hiánya és társasházi rendszer működési problémái Értékőrző személet gyengülése 2. Intézmény-hálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése


Fővárosi viszonylatban képzett népesség, aktív korosztály arányának növekedése Pozitív migrációs folyamatok 2007 óta, utóbbi években növekvő születésszám Erős művészeti közép- és felsőoktatási képzés a kerületben Szociális és egészségügyi helyi ellátási rendszer jól működik Alternatív zöldterületek (pl. közösségi kertek) szabadtéri rekreációs és sportterületek iránti társadalmi igény növekedése. Kerület további népszerűség-növekedése a fiatalok és külföldi beköltözők körében


Fiatal korúak száma az idős lakossághoz viszonyítva nagyon alacsony Óvodai és bölcsődei férőhelyek a plusz igényeket már nem tudják kielégíteni, épületenergetikai szempontból felújításra szorulnak az épületek Általános és középiskolák épületenergetikai felújítási igénye Sport és szabadtéri rekreációs területek hiánya Lakosság és éjszakai vendéglátóhelyek látogatói közötti konfliktusok (zaj, köztisztaság)



Sűrű közösségi közlekedés, nemzetközi, országos, és minőségileg is fejlődő elővárosi vasúti kapcsolatok, intermodális csomópont Világörökségi terület (helyszín és védőövezet) nemzetközi szintű turisztikai vonzerőt jelent. Turizmus fővárosi átlagot meghaladó javuló teljesítménye 2008 óta: vendégéjszakák növekvő száma, kínálat differenciálódása Vendéglátóhelyek száma növekedett, kínálat differenciálódása; Pesti oldal legfontosabb turisztikai és vendéglátó tengelyei (Andrássy út, Király utca, Nagymező utca) Kulturális intézmények, turizmus, illetve az intermodális szerepkörökből adódóan tényleges vonzáskörzetnél nagyobb vásárlóerő. Erős kereskedelmi pozíciók: Andrássy út (minőségi), Nagykörút (tradicionális), WestEnd Innováció, start-up és kreatív szektor jelenléte (design, divat), közösségi irodák megjelenése a kerületben. Városközponti elhelyezkedésű, nagy kiterjedésű fejlesztési – ma részben barnamezős – területek. Proaktív, előremutató önkormányzati kezdeményezések (portálprogram, társasház-felújítási támogatási rsz. Kiemelkedő forgalmú közlekedési csomópontok (Deák tér, Nyugati tér, Oktogon) Állami és fővárosi támogatások az értékes épületek felújítására Városligeti fejlesztések forgalomgeneráló hatása a szálláshely, vendéglátás, kiskereskedelem területén Budapest városmarketing erősödése

82





Befektetői érdeklődés felélénkülése a Nyugati-negyed fejlesztési lehetőségei iránt Okos városi szolgáltatások iránti igények növekedése, a lakosság, vállalkozások, vendégek, fejlesztők körében Gyengeségek /problémák

Épületállomány fizikai állagromlása, köztük jelentős értéket képviselő épületek (Vásárcsarnok, Nyugati pályaudvar) Lakosság és éjszakai vendéglátóhelyek látogatói közötti konfliktusok (zaj, köztisztaság) Nagykörút kereskedelmi összetételének színvonala nem megfelelő; A frekventált útvonalaktól távolabb sok üres üzlethelyiség, illetve alacsony színvonalú kiskereskedelem, vendéglátás; Fluktuáció a kiskereskedelmi üzlethelyiségekben – arculati megjelenés az átmeneti időszakban előnytelen a környező vállalkozások számára is önkormányzat feladatai és szervezeti háttere révén a fejlesztési folyamatokat csak korlátozottan befolyásolhatja, kezdeményező szerepe lehet csak Koordinációs szerepet a Nyugati negyed fejlesztésében nem vállalja fel egyik fél sem: egymást ellehetetlenítő fejlesztések Egymástól függetlenül fejlesztett informatikai rendszerek, kooperáció, hatékonyság hiánya



Világörökségi terület (helyszín és védőövezet) nemzetközi szintű turisztikai vonzerőt jelent. Andrássy út, mint az „ország” főutcája, Főváros kiemelt rendezvényhelyszínévé vált az utóbbi időben Fővárosi viszonylatban képzett népesség, aktív korosztály arányának növekedése Pozitív migrációs folyamatok 2007 óta, utóbbi években növekvő születésszám Nemzetközi szintű kulturális intézmények; Erős művészeti közép- és felsőoktatási képzés a kerületben Minőségi közösségi terek (Eötvös 10, Hunyadi tér) Turizmus fővárosi átlagot meghaladó javuló teljesítménye 2008 óta: vendégéjszakák növekvő száma, kínálat differenciálódása Kulturális intézmények, turizmus, illetve az intermodális szerepkörökből adódóan tényleges vonzáskörzetnél nagyobb vásárlóerő. Erős kereskedelmi pozíciók: Andrássy út (minőségi), Nagykörút (tradicionális), WestEnd Innováció, start-up és kreatív szektor jelenléte (design, divat), közösségi irodák megjelenése a kerületben. Városközponti elhelyezkedésű, nagy kiterjedésű fejlesztési – ma részben barnamezős – területek. Kerület további népszerűség-növekedése a fiatalok és külföldi beköltözők körében Városligeti fejlesztések forgalomgeneráló hatása a szálláshely, vendéglátás, kiskereskedelem területén Budapest városmarketing erősödése Befektetői érdeklődés felélénkülése a Nyugati-negyed fejlesztési lehetőségei iránt


önkormányzat feladatai és szervezeti háttere révén a fejlesztési folyamatokat csak korlátozottan befolyásolhatja, kezdeményező szerepe lehet csak

83




5.Nyugati-negyed fejlesztése



Sűrű közösségi közlekedés, nemzetközi, országos, és minőségileg is fejlődő elővárosi vasúti kapcsolatok, intermodális csomópont Kulturális intézmények, turizmus, illetve az intermodális szerepkörökből adódóan tényleges vonzáskörzetnél nagyobb vásárlóerő. Erős kereskedelmi pozíciók: Andrássy út (minőségi), Nagykörút (tradicionális), WestEnd Városközponti elhelyezkedésű, nagy kiterjedésű fejlesztési – ma részben barnamezős – területek. Kiemelkedő forgalmú közlekedési csomópontok (Deák tér, Nyugati tér, Oktogon) Fővárosi közösségi közlekedés fejlesztéseinek pozitív hatása Állami és fővárosi támogatások az értékes épületek felújítására Ingatlantulajdonosok együttműködése a használaton kívüli területek átmeneti hasznosításában, - pl. Nyugati pályaudvar melletti barnamezős területek közcélú zöldfelületként való, átmeneti hasznosításának lehetősége. Alternatív zöldterületek (pl. közösségi kertek) szabadtéri rekreációs és sportterületek iránti társadalmi igény növekedése. Befektetői érdeklődés felélénkülése a Nyugati-negyed fejlesztési lehetőségei iránt


Épületállomány fizikai állagromlása, köztük jelentős értéket képviselő épületek (Vásárcsarnok, Nyugati pályaudvar) Az egy főre jutó zöldfelületek nagysága rendkívül alacsony és egyenlőtlen területi eloszlás jellemzi Sport és szabadtéri rekreációs területek hiánya Átjárhatatlan, hasznosítatlan vasúti terület, mely erősíti a környező területek belső perifériává válását, szlömösödését ; Vasútvonal elválasztó hatása, önkormányzat feladatai és szervezeti háttere révén a fejlesztési folyamatokat csak korlátozottan befolyásolhatja, kezdeményező szerepe lehet csak Nyugati aluljáró rendezetlensége (felüljáró, aluljáró kooperáció hiánya) Fővárosi közösségi közlekedési fejlesztések elmaradása (Bajcsy villamos) középtávon Koordinációs szerepet a Nyugati negyed fejlesztésében nem vállalja fel egyik fél sem: egymást ellehetetlenítő fejlesztések Kormányzati, fővárosi fejlesztési prioritások változása, kerületet érintő fejlesztések kitolódása időben Társasházak felújításához önerő hiánya és társasházi rendszer működési problémái

84





7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A kockázat jellege

Kockázat és hatásainak leírása

Bekövetkezés valószínűsége

Hatása

Kivédésére javasolt intézkedések

finanszírozás

Közép-Magyarországi Régióban az uniós források korlátozottan lesznek elérhetőek, nagy verseny, a projektelőkészítés gyorsasága fog dönteni – a szűkös keretek hamar kimerülnek.

nagy

nagy

Projektek előkészítését meg kell kezdeni és folyamatosan karbantartani a projektsort, a finanszírozási források monitorozására van szükség.

finanszírozás

A potenciális partnerek (civil szervezetek, egyházak) informáltsága alacsony az uniós támogatási lehetőségekről, kapacitásaik a projekt előkészítésében korlátozottak.

kismértékű

kismértékű

Partnerekkel való intenzív együttműködés és kommunikáció, ITS céljainak széleskörű ismertetése.

finanszírozás

Vállalkozások informáltsága képessége alacsony.

forrásfelszívó

kismértékű

közepes

A kerületben működő, elsősorban K+F+I területhez kapcsolódó vállalkozások vállalatközi kapcsolatai, informáltsági szintje az átlagnál magasabb, ennek fenntartására megvannak az országos intézményi keretek.

finanszírozás

Önkormányzat a szükséges önerő nem fogja tudni biztosítani a pályázatokhoz

kismértékű

nagy

Körültekintő költségvetési tervezés; projektek megvalósítását megalapozó döntés-előkészítő vizsgálatok, hitelkonstrukciók igénybevétele – szintén a megvalósíthatósági vizsgálat és az elérhető kínálat alapján, nagy költségvetésű, nagy társadalmi haszonnal járó projektek esetében érdekérvényesítés az állami (Vásárcsarnok), vagy fővárosi (Nyugati Grund) szerepvállalás irányába.

finanszírozás

Nyugati-negyed hosszú távú víziójának kialakítása, a folyamatmenedzsment finanszírozása csak önkormányzati forrásból nem tud megvalósulni.

nagy

nagy

Partnerség és folyamatos kommunikáció az érintett szereplőkkel, fejlesztési modell közös kialakítása (jogi, finanszírozási)

finanszírozás

Önerő biztosításának problémája energiahatékonysági beruházásoknál

nagy

nagy

Lobbizás a különböző kiegészítő pénzügyi konstrukciók kialakításában (pl. önerő alap), önkormányzati szerepvállalás – addicionális forrásbiztosítás lehetőségeinek felmérése

finanszírozás

Többletköltségek jelentkezése a megvalósítás során a projekteknél.

közepes

nagy

Professzionális projektelőkészítés, projektszinten kockázatok feltárása, kockázat-kezelési terv készítésével;

finanszírozás

Projektek megvalósítása után fenntartásban többletköltségek jelentkezése /elvárt bevételek

közepes

közepes

Projektek professzionális előkészítése, cash-flow elemzések – döntések meghozatala a különböző megvalósítási változatok alapján;

és

a

lakossági

85




A kockázat jellege




Hatása

Kivédésére javasolt intézkedések

elmaradása. jogi

Vásárcsarnok felújításának elhúzódása a hatályban lévő bérleti szerződések rendezése miatt

nagy

nagy

Jogi helyzet felmérése, intézkedési terv készítése, együttműködés az érintett vállalkozásokkal

jogi

Nyugati Grund – a terület átmeneti hasznosításra való átadásához szükséges jogi lépések elhúzódása

nagy

nagy

Együttműködés, kommunikáció az MNV Zrt. irányába.

jogi

Projekteknél közbeszereztetés elhúzódása miatt a határidők tarthatóságának kockázata.

közepes

közepes

Jól előkészített közbeszerezési folyamatok – ütemezés

jogi

Világörökségi Kezelési Terv és a kapcsolódó intézkedések egyelőre nem ismeretek, jogi korlátozó hatásuk ma még nem ismert – esetleges hatásuk egy-egy projekt megvalósítására

alacsony

közepes

Kapcsolat-tartás és partnerség a Forster Gyula Örökségvédelmi Központtal, önkormányzat információ-közvetítő szerepe a magánszektor fejlesztői irányába

együttműködési, jogi

Társasházi szindróma - közönyösség, érdekeltség hiánya (külföldi tulajdonosok, bevételtermelésre szolgáló ingatlanok tulajdonosai), egyes társasházi lakóingatlan tulajdonosok – a felújítási munkák ellehetetlenítése, önerő biztosításának kockázata a közös költség meg nem fizetése miatt

nagy

nagy

Érdekérvényesítés a vonatkozó jogszabályok módosítása érdekében (társasházi törvény),; szemléletformálás a kerületi önkormányzat tulajdonában lévő eszközökön keresztül, potenciális partnerek bevonásával.

együttműködési

A Nyugati-negyed területén a hosszú távú intenzív beépítést biztosító, nagyköltségvetésű projektelemek előkészítése, finanszírozása középtávon nem történik meg; a jövőbeli szükségletek „elépítésével”, összehangolás nélkül indulnak meg az egyedi fejlesztések

közepes

nagy

Partnerség és folyamatos kommunikáció az érintett szereplőkkel, hosszú távú terv, fejlesztési modell közös kialakítása (jogi, finanszírozási)

projektmenedzsment

Projektek hibájából.

közepes

közepes

Jól előkészített közbeszerezési folyamatok – kivitelező körültekintő kiválasztása, szerződésekben megfelelő jogi eszközök (biztosítékok, garancia-vállalás, stb.) beépítése;

projektmenedzsment

Hatósági engedélyek megszerzésének elhúzódása.

alacsony

nagy

Már a tervezés során megfelelő szintű és gyakoriságú egyeztetés, projektek tervezésénél a szükséges hatósági engedélyeztetéshez szükséges idő megfelelő megtervezése (puffer beépítésével).

projektmenedzsment

Projekt struktúrához igazodó projektmenedzsment szervezet nem jön létre

közepes

közepes

ITS javaslatainak megtárgyalása, döntés a szervezeti fejlesztésekről

társadalmi

Lakossági konfliktusok a projektek megvalósításával

alacsony

alacsony

Már a projektek előkészítése során megfelelő kommunikáció, mely a

ütemezésének

csúszása

kivitelező

86




A kockázat jellege




Hatása

járó kellemetlenségek miatt (építkezés zaj- és légszennyezés, lezárások, forgalmi rend ideiglenes megváltozása), más utcákban megnövekedő forgalom miatt, stb.

Kivédésére javasolt intézkedések végrehajtás fázisában is többféle módon történik (a kötelező nyilvánosságbiztosításon túl).

társadalmi

Társadalmi projektek irányában lakossági közömbösség (szociális városrehabilitációs projekt célcsoportjainak bevonása)

nagy

nagy

Kommunikáció, bevonási stratégiák alkalmazása már a projektek előkészítése során is, hatékony kommunikáció és nyilvánosságbiztosítás.

környezeti, fenntarthatósági

Frekventált helyszínek gyors amortizációja a felújítás után, közterület-használatban lakosság részéről a rossz magatartásformák fennmaradása, erősödése; kínálat bővülésével fenntartási költségek növekedése.

közepes

közepes

Kommunikáció, kampányok segítségével a lakosság bevonása a fenntartásba, együttműködés a vállalkozókkal, üzlet tulajdonosokkal a minőség fenntartása érdekében.

környezetifinanszírozási

Nyugati –negyed használaton lévő MÁV területein a talaj szennyezettsége olyan nagy mértékű, hogy a kárelhárítás költségeire középtávon állami forrás nem mozgósítható, így a Nyugati Grund megvalósítása is veszélybe kerül.

közepes

nagy

tárgyalás az MNV Zrt-vel, MNV Zrt. környezeti kárfeltáró vizsgálat elkészítése

87





8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 8.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Együttműködés menedzselése a Nyugati-negyed hosszú távú fejlesztése érdekében A Nyugati-negyed ingatlanfejlesztési és végső soron foglalkoztatási-, szolgáltatási központ potenciáljának biztosítása érdekében Terézváros Önkormányzata aktív és kezdeményező szerepet vállal a különböző szereplők érdekeinek összehangolásában. Az önkormányzat - a folyamatban lévő Nyugati téri projekten kívül - közvetlen tulajdonnal nem rendelkezik a területen, és egyéb erőforrásai is korlátozottak egy ilyen fővárosi léptékű, jelentős közszereplőket is integráló komplex projekt menedzselésére. A középtávú fejlesztési lépések meghatározása érdekében azonban elindította a szereplőkkel való intenzív együttműködést. Az önkormányzat célja, hogy a hosszú távú fejlesztési program fő sarokköveinek közös kidolgozása mellett létrejöjjön a folyamat menedzselésére képes szervezeti háttér, illetve az a finanszírozási modell, mely a szükséges infrastruktúra fejlesztési elemek megvalósíthatóságának alapját jelenti.

Szemléletformálás és a közrend betartatása a kulturált közterület-használat érdekében, környezettudatos szemléletmód növelése A köztisztaság szintjének javítása, a felújított közterületek amortizációjának lassítása és a kulturált közterület-használat szintjének növelése olyan célok, melyek biztosítják, hogy a közterületek valóban vonzóak legyenek, kedvelt találkozóhelyként funkcionáljanak. Az önkormányzat ennek érdekében eddig is összefogott a társasházakkal, lakókkal, támogatta a környezet minőségének emelését szolgáló kezdeményezéseket (zöld udvar, virágültetés). Ezek jövőbeli fenntartása mellett támogatni kell a lakosság és a civilek irányából érkező példaadó kezdeményezések megvalósítását (pl. közösségi kert kialakítása). Szintén szemléletformáló eszközökkel javítani kell a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelését, biztosítani kell a veszélyes hulladékok begyűjtését támogató akciókat. A kerület nagy napi vendégforgalma, a VII. kerületben koncentrálódó, de a Terézvárosban is egyre inkább megjelenő szórakozóhelyek éjszakai forgalma sok, a lakók nyugodt életvitelét érintő problémát okoz. Terézváros a belváros szívében nem vonhatja ki magát ebből a folyamatból, az önkormányzat célja, hogy minden lehető eszközzel – együttműködve a szomszédos kerületekkel – csökkentse a konfliktusokat úgy, hogy közben a vállalkozások működését se lehetetlenítse el.

A civil és egyházi szervezetek közösségépítő szerepének támogatása, önkormányzat identitás erősítő eszközeinek bővítése Terézváros lakosságának egy része – belső kerületként különösen – folyamatosan kicserélődik, egyre növekszik azok száma, akik nem rendelkeznek terézvárosi „gyökerekkel”, valamiért mégis a kerületet választották lakóhelyül. Terézváros jövőképében a lakókerület jelleg megtartása, erősítése fontos célkitűzés. Az infrastrukturális fejlesztések hozzájárulnak a komfortérzet és a lakossági elégedettség szintjének növeléséhez, ugyanakkor a megtartóerőt a helyhez kötődés pszichés, mentális oldalának erősítése is támogatja. A kerület gazdag helytörténetének, értékeinek megismertetése mellett fontos a lakossági kisközösségek támogatása a különböző korosztályokban és városrészekben is. Terézváros Önkormányzatának célja, hogy az infokommunikációs eszközök terjedése mellett a személyes

88





kapcsolattartást, mint értéket közvetítse lakói körében. A kisközösségek egyfajta szociális hálóként működnek, fontos szerepük lehet a közrend betartatásában, a közbiztonság, a szubjektív biztonságérzet növelésében. Az önkormányzat a kultúra és közösségi élet területén az infrastruktúrák fenntartásán, bővítésén, megújításán, a programok fejlesztésén, finanszírozásán keresztül számos intézkedést hajtott végre – többek között a kisebbségi önkormányzatok kezdeményezéseit is támogatva. A jövőben meg kell teremteni a programok fejlesztésének és megvalósításának civil hátterét, erősíteni kell az önkéntesség szerepét.

Együttműködés Budapest Főváros Önkormányzatával és a Kormánnyal a városmarketing és a minőségi turizmus erősítése érdekében Terézváros Önkormányzatának célja a minőségi szolgáltatások és a magas színvonalú kulturális kínálat megtartása, erősítése. Az Andrássy út a főváros egyik legforgalmasabb turisztikai útvonala, a kerületben folyamatos a turizmus területén mind az attrakciók számának, mind a háttérszolgáltatások (szállodák, vendéglátóhelyek) kapacitásainak bővülése. A külföldi vendégek az Andrássy út luxus kiskereskedelmi szektorának meghatározó váráslóerejét jelentik. Terézváros Önkormányzatának célja, hogy Budapest városmárkájának fejlesztésével és marketingkommunikációja eredményeként a magas költési szegmensbe tartozó turisztikai célcsoportok száma növekedjen, a kultúra, mint kínálati elem markánsan megjelenjen a fő üzenetekben. A kerület támogatja azokat a fejlesztéseket (pl. nagy befogadóképességű konferenciaközpont) mely az üzleti turizmus területén növeli a látogatók körét. A zenei kulturális kínálat olyan vonzerőként jelenhet meg, mely a többnapos konferenciák kísérőprogramjaként támogatja Budapest versenyképességét a nemzetközi nagyvárosok közötti versenyben.

Fejlesztést támogató egyéb eszközök •

Egészségügyi alapellátásban a praxisok átvételéhez kapcsolódó kedvezmények biztosítása (pl. bérleti díj, rezsiköltségek, eszközbeszerzés)

•

Településrendezési szerződés: a nem beruházási jellegű tevékenységek közül a városfejlesztés során gyakran alkalmazott eszköz – sajátos jogintézmény – a település-rendezési szerződési eljárása, amely nem más, mint az önkormányzati partnerségen alapuló, magánkezdeményezésű fejlesztői projektek és az önkormányzat közötti viszonyt meghatározó együttműködés (bővebben ld. Étv. 30/A.§).. A fejlesztési projektek volumenének és komplexitásának nagyfokú eltérése miatt mindig az egyes fejlesztőkkel egyedileg szükséges a településrendezési szerződésben rögzített tervalkut kötni. Az egyes fejlesztésekkel kapcsolatos elvárások megfogalmazása - beadandó anyagok, a döntés menete – az illetékes hivatali osztályok bevonásával történik egyedileg, minden esetben az adott fejlesztésre szabva. Az eszköz kiemelt szerepet játszhat a Nyugati-negyed fejlesztése során, de kisebb volumenű projektek esetében is alkalmazható.

•

Ingatlangazdálkodás – nehezen kiadható, önkormányzat tulajdonú, nem lakáscélú üzlethelyiségek normál megállapított bérleti díjak egy részének betudása a bérleti díjba határozott időtartamra.

89





8.2. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA Terézváros eddigi projekt- és stratégia-fejlesztési, illetve megvalósítási tapasztalatai azt mutatják, hogy eddig is rendelkezett azokkal a kapacitásokkal és szervezeti háttérrel, amely a városfejlesztési projektek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges. Ennek megfelelően a stratégia végrehajtásának szervezeti rendszerét – program és projektszinten is – a meglévő hatáskörökbe integrálva biztosítja az önkormányzat. A projektszinten felmerülő speciális szakértői kapacitásokat az önkormányzat külső szakértők bevonásával biztosítja. Ezt a területet középtávon a projektek finanszírozásával, támogathatóságával – és ezzel összefüggő megvalósíthatósági vizsgálatok terén kívánja erősíteni az önkormányzat. DÖNTÉSHOZÁS, STRATÉGIAI SZINT

STRATÉGIA ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS PROJEKTFEJLESZTÉS

külső szakértők

partnerek: civil, KKV, kamara., stb-.

Képviselőtestület

Polgármester

Bizottságok (monitoring feladatok stratégiai szintje is)

Alpolgármesterek

PROJEKTMENEDZSMENT Főépítészi és Településfejlesztési Iroda (monitoring feladatok operatív koordinálása is)

Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Kft.

Hivatal egyéb osztályai

Opcionális: városfejlesztő nonprofit Kft. (önálló önkormányzati projektmenedzsment szervezet)

Önkormányzati intézmények, cégek

A stratégiával, projektekkel kapcsolatos végső döntést a képviselőtestület, illetve kisebb projektek esetén a polgármester hozza meg. A döntés-előkészítésben operatív szinten részt vesz a Főépítészi és Településfejlesztési Iroda, a javaslatok végső jóváhagyása a szakterületi alpolgármesterek jóváhagyásával kerül az önkormányzat bizottságai elé. A bizottsági megtárgyalás és jóváhagyás szükséges a javaslatok képviselőtestületi előterjeszthetőségéhez. A Főépítészi és Településfejlesztési Iroda feladata a fejlesztési elképzelések településrendezési hátterének biztosítása, a szükséges módosítások kezdeményezése, a tervezés szakmai felügyelete, koordinálása. 90





A településfejlesztési döntések előkészítése a hivatal megfelelő osztályainak bevonásával történik. A településfejlesztés területén a szakmai koordinációt a főépítész látja el. Az intézményekhez, önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések felmérése, szakmai koordinációja a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Kft. bevonásával történik. A humán területhez kapcsolódó társadalmi programok előkészítése, megvalósítása önállóan az adott önkormányzati intézmény (pl. Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.; TECSASZO, TEGOSZ, stb.) hatáskörébe tartozik, nagyobb léptékű projekt (uniós támogatással megvalósuló szociális városrehabilitáció) esetén a szakmai koordinációt a Humánszolgáltatási Főosztály és Főépítészi és Településfejlesztési Iroda látja el, a kijelölt alpolgármester irányítása mellett. A lakás- és helyiséggazdálkodás feladatait – ágazati stratégia elkészítése, döntések előkészítése – a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Kft. látja el. A Jegyző minden héten vezetői értekezletet tart a megfelelő információ-áramlás és koordináció érdekében, mely érinti a településfejlesztési ügyeket is. Jelenleg nincs az önkormányzatnak saját városfejlesztő társasága. Középtávon több nagyobb léptékű projektet tervez megvalósítani az önkormányzat (szociális városrehabilitáció, vásárcsarnok megújítása), ahol – akcióterületi program keretében – több fejlesztés összehangolására is szükség van. Ennek alapján az önkormányzat a későbbiekben megvizsgálja egy önálló városfejlesztési projektiroda kialakításának lehetőségeit, melynek lehetséges működési modelljei a következők: ●

Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Kft. átalakításával egy elkülönített szervezeti egység létrehozása – indokok: költséghatékony megoldás, rugalmasan működtethető, a már meglévő menedzsment kapacitásokra épít

●

önálló városfejlesztő szervezeti egység létrehozása hivatalon kívül (nonprofit Kft. jogi forma) – indokok: világos feladat- és hatáskörök

●

Főépítészi és Település-fejlesztési Iroda átalakításával, kapacitásainak bővítésével a feladat ellátása – indok: szakmai előkészítés és megvalósítás összekapcsolása

● ●

A fenti szervezeti ábrán bemutatott rendszerbe illeszkedve továbbra is a Főépítészi és Településfejlesztési Iroda feladatkörébe tartozna a Nyugati-negyed hosszú távú fejlesztésével kapcsolatos egyeztetési folyamat menedzselése, ellenőrzése. A feladat része ugyanakkor egy fenntartható, világos szervezeti és finanszírozási háttér megalapozása már középtávon is a partnerekkel együtt. Az önálló projektiroda ugyanakkor – tekintettel az egyes szereplők saját projektjei kapcsán már meglévő kompetenciáira, kapacitásaira – nem életszerű. Minden projektgazda az előkészítéstől kezdve a megvalósításig a saját projektjét fogja menedzselni. Szükség van azonban továbbra is egy koordináló szervezetre, és egyes infrastruktúra elemek korai finanszírozási hátterének megszervezésére annak érdekében, hogy már középtávon el tudjanak indulni a fejlesztések. Az önkormányzat célja, hogy e szervezeti rendszerben megfelelő szinten legyen jelen a döntéshozásnál és a projektek szakmai előkészítésénél. Ez a finanszírozási háttér biztosítani a speciális előkészítési feladatok megvalósíthatóságát – akár külső szakértelmek bevonásával, vagy az egyes partnereknél már meglévő kapacitások plusz igénybevételének megfinanszírozásával jogi, műszaki és finanszírozási területen.

Az önkormányzat több olyan projektet tervez, ahol fontos a lakosság, civil szervezetek bevonása már a projektfejlesztés időszakában is. Ennek koordinációját, előkészítését és lebonyolítását a Főépítészi és Település-fejlesztési Iroda végzi a továbbiakban is.

91





8.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK Terézváros a belső zóna része, így Budapest főközpontja integrált fejlesztése kapcsán a szomszédos kerületekkel (V., VII., XIII.),, de az jellegű azonos problémák, az egységes kezelés, illetve a jó gyakorlatok megosztása miatt a többi belvárosi kerülettel (VIII., IX.) és természetesen Budapest Főváros Önkormányzatával való intenzív együttműködés a jövőben is a nagyon fontos. A belső városrészek legfontosabb közös problémái és kihívásai a következők: ●

a közterületi és közlekedési hálózatok működése, erősödő lakossági igények kezelése (többek között a kerékpározás és a parkolás területén),

●

a belváros, mint elsődleges turisztikai célterület minőségének fejlesztése,

●

a hagyományos belvárosi kereskedelem életben tartása, minőségi irányba történő elmozdítása,

●

épületállomány megújítása, értékvédelem, komplex rehabilitáció finanszírozása, menedzselése.

A kerületek együttműködése kulcsfontosságú a fenti kérésekben. Különösen nagy kihívás szinte minden, turizmus és szórakoztató funkcióval bíró kerületrészben a lakók nyugalma és a vállalkozások működése közötti egyensúly megtalálása. Ebben a kérdésben összefogásra, közös eszközök kidolgozására van szükség, egyik önkormányzat intézkedései sem érinthetik aránytalanul hátrányosan a szomszédos közigazgatási területeket.

Speciális, további koordinációt igénylő területi vonatkozású kérdések Deák téri csomópont és környezete, Király utca:

− együttműködés a VII. és az V. kerülettel, illetve a közlekedési területek és a Városháza park miatt Budapest Főváros Önkormányzatával a főváros jelenleg legforgalmasabb csomópontja és éjszakai „tengelye” fejlesztése, minőségének fenntartása érdekében. Nyugati-negyed fejlesztése:

− együttműködés a XIII. kerülettel a negyed hosszú távú fejlesztése érdekében, a XIII. kerületi fejlesztésekkel való összehangolása, vasút elválasztó hatásának csökkentése érdekében közös érdekérvényesítés.

− Együttműködés Budapest Főváros Önkormányzatával a közlekedési területek megújítása, a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos vonal fejlesztése, megállójának előkészítése kapcsán, illetve a barnamezős vasúti területek átalakulásának (Nyugati térség – Rákosrendező) Budapest 2030 iránymutatásai mentén történő integrált megvalósításában.

− Együttműködés az V. kerülettel a Nyugati tér komplex szemléletű fejlesztése érdekében, köztér minőségének fejlesztése céljából, közös állásfoglalás a Nyugati-felüljáró elbontása kapcsán

− Együttműködés Zugló Önkormányzatával a használaton kívüli vasúti területek funkcióváltásának (Nyugati térség – Rákosrendező) Budapest 2030 iránymutatásai mentén történő integrált megvalósításában.

− − 92





Nagykörút arculatának, kiskereskedelmi státuszának fejlesztése:

− együttműködés az érintett kerületekkel (XIII., V., VII. VIII., IX.) és a Fővárosi Önkormányzattal a portálprogram továbbfejlesztése, kiterjesztése kapcsán. Liget Budapest Projekt:

− Együttműködés a fejlesztésre létrehozott szervezettel, közvetetten a Kormánnyal, a XIV. és a szomszédos lakóterületek érintettsége kapcsán a VII. kerülettel, elsősorban a parkolási problémák kezelése, szabályozási kérdések egyeztetése, hatásvizsgálatok kérése és egyeztetése. Világörökségi Terület épületállomány minőségének javítása

− Együttműködés az V. és a puffer terület révén a VII. kerülettel, elsősorban érdekérvényesítés a szükséges finanszírozási háttér biztosításához (pénzügyi konstrukciók a fizikai leromlás megállítására, különösen a veszélyeztetett épületek esetében)

Az együttműködés javasolt formája, mechanizmusa Elmondható, hogy az önkormányzatok együttműködése folyamatos, különösen a szakmai szint közötti formális és informális kapcsolatok erősek (főépítészek). Ezeket a kapcsolatokat az állami főépítészi és a fővárosi főépítészi intézmény és a rendszeres szakmai fórumok tovább erősítik. A jövőben elsősorban a döntéshozás, városvezetés szintjén kell erősíteni a kooperációt, mely az érdekérvényesítés szempontjából is kulcsfontosságú.

Tematikus Fejlesztési Programok Budapest Főváros Önkormányzata 2014-ben és 2015-ben négy kiemelt fejlesztési terület kapcsán tematikus fejlesztési programok (TFP) előkészítéséről döntött. A négy program a következő volt:

− Barnamezős területek rehabilitációja TFP − Szociális Városrehabilitáció TFP − Duna menti területek fejlesztése TFP − Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés TFP A VI. kerület a Duna TFP kivételével minden tervezési folyamatban képviseltette magát. A szakmai koordinációt a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztálya végezte. A tervezés keretében Szakmai Munkacsoportot hozott létre, amelynek tagjait a főváros és a kerületek mellett a programban érintett szervezetek - szaktárcák és háttérintézmények, közszolgáltató cégek, szakmai szervezetek – alkották. A Szakmai Munkacsoport mellett Döntéshozói Munkacsoport is alakult a főváros és a kerületek részvételével. Az együttműködésen alapuló tervezési folyamat előzetesen megvitatott és előre meghatározott fázisokban, a résztvevők számára jól érzékelhető és rendszeresen visszacsatolt módon zajlott. A kerületi önkormányzatok bevonásával történő tervezés számos ponton segítette a kerületek közötti kommunikációt, kapcsolatépítést.

93





8.4. MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA A monitoring rendszer feladata és módszertana Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatósága a 2014-2020-as programozási időszakra az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint a Kohéziós Alap által támogatásban részesülő programok monitoringjával és értékelésével kapcsolatban készített iránymutatást, javaslatokat. A dokumentum alapján elmondható, hogy a korábbi időszakhoz képest a leglényegesebb változások a következők: ●

A fejlesztéspolitikai célkitűzések világosabb, egyértelmű meghatározása nagyon fontos az eredményorientált beavatkozások megvalósítása érdekében.

●

Határozott elmozdulás szükséges az eddigiekben túlhangsúlyozott forrásabszorpcióról az eredmények irányába.

●

A beavatkozások hatásainak mérésére szigorúbb metodológiai előírások szükségesek.

●

Közös output indikátorok kerülnek bevezetésre, melyek alapján könnyebben lehet összesíteni a különböző programok együttes eredményét.

●

A beavatkozási logikával kapcsolatban az említett EU-s dokumentum hangsúlyozza, hogy több tényező befolyásolhatja - segítheti vagy nehezítheti - a kitűzött célok, a kívánt változások elérését, s ezen tényezőket a stratégiaalkotás során nem szabad figyelmen kívül hagyni.

●

Fontos továbbá szem előtt tartani, hogy egy beavatkozás párhuzamosan több kitűzött célhoz, eredményhez is hozzájárulhat, s egy-egy kívánt változáshoz több beavatkozásra is szükség lehet.

A megvalósítás során fontos figyelemmel kísérni, hogy az eredetileg tervezett inputokkal elérni kívánt célok megvalósítása adott időpontban hol tart, s az aktuális eredmények mennyiben az általunk megvalósított / megvalósítás alatt álló intézkedések eredményei, illetve mennyiben ettől független - pozitívan vagy negatívan ható - külső tényezők eredményei. Fontos szempont, hogy az indikátorok értékei - mind a kiinduló érték, mind a későbbi időpontok értékei – nemzeti, regionális statisztikából, különböző adatbázisokból elérhető legyen, vagy felmérésekkel elő lehessen állítani. Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban a tagállamokban megvalósításra kerülő számos operatív program eredményeit európai szinten összesíteni lehessen, lehetővé téve ezáltal a regionális és kohéziós politika eredményeinek bemutatását a különböző EU-s szervezetek, valamint az EU állampolgárai számára. E törekvés révén a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozólag közös indikátorok kerülnek meghatározásra Európa szerte, amely indikátorok értékeinek változása jelzi, hogy a kitűzött cél irányába hatnak-e a beavatkozások. Ezen indikátorokat az ITS esetében is indokolt a monitoring rendszerbe beépíteni.

A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása A stratégia végrehajtására, esetleg módosítására vonatkozó javaslatait a hivatal bármely osztálya, és vezető tisztségviselője kezdeményezheti indoklással. Az időszerű és kötelező felülvizsgálat kezdeményezése a Főépítészi és Település-fejlesztési Iroda feladata. A monitoring jelentések elkészítését – a hivatal releváns osztályainak és intézményeinek bevonásával - szintén a Főépítészi és Település-fejlesztési Iroda végzi. A folyamatos monitoring feladatok lényegében az operatív végrehajtással kapcsolatos adatokat, tényeket rögzítik és teszik lehetővé a végrehajtás értékelését, szükségszerű módosítását (hatékonyság, outputok, végrehajtás üteme). ●

Folyamatos monitoring feladatok:

− Outputok és ráfordítások nyomon követése (anyagi, idő, humánerőforrás) 94





− Pénzügyi monitoring − Forráslehetőségek nyomon követése − Partnerségi folyamatok, kontaktok nyomon követése − Visszacsatolások az akcióterületi tervek és a megvalósítás eszközeinek irányába − Pályázati pénzek felhasználására vonatkozó monitoring: − Pályázati monitoring rendszer alapján Jelentések/ értékelések − Közreműködő szervezet által lefolytatott ellenőrzések ●

Rövidtávú monitoring feladatok (2-4 évente):

− Külső környezetben (feltételekben) beállt változások értékelése − Belső környezetben (adottságokban) beállt változások értékelése − IVS, célok felülvizsgálata − Hatások, eredmények A stratégiában kitűzött célok megvalósulását, a beavatkozások eredményességét, közvetlen és közvetett hatásait csak hosszabb távon lehet reálisan értékelni. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet rendelkezése szerint a stratégiát az önkormányzat minimum négyévente felülvizsgálja. A pályázattal elnyert támogatásokhoz köthető monitoring feladatok a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Kft., illetve a projekt megvalósítására kijelölt szervezeti egység feladata. A folyamatos monitoring feladatokat a Főépítészi és Településfejlesztési Iroda koordinálja, a részfeladatokat az érintett hivatali egységek, illetve hivatalon kívüli önkormányzati szervezetek felé delegálja, a jelentések elkészítésének folyamatát koordinálja, a monitoring témákat tárgyaló bizottsági ülésekre az összefoglaló anyagokat előkészíti. Mind a projektfejlesztés, mind a monitoring tevékenység során az önkormányzat aktív partnerségi együttműködést folytat a következő csoportokkal: ●

Gazdasági szektor képviselői:

− ingatlanfejlesztők, tulajdonosok − vendéglátósok és turisztikai szektor szereplői (hostelek) − üzlettulajdonosok (Westend, Skála, Kereskedelmi láncok és egyéb keresk. csoportok) − kulturális gazdaság szereplői: színház, mozi, múzeum ●

Intézmények

●

Társadalmi szervezetek

●

Lakosság (mint társasház, sajátos kapcsolat a gazdasági szektorhoz, társasházkezelők /közös képviselők)

●

Egyéb kiemelt szereplők: - a Nyugati PU. térségben jelenlévő ingatlantulajdonosok, ingatlankezelők beleértve az állami szektort

Az információszerzés legfontosabb eszközei: •

fókuszcsoportos megbeszélés /műhelytalálkozó (meghívottak direkt e-mailes /telefonos elérése)

•

kérdőív (célcsoport és témaspecifikus)

95





Az információ fókuszterületei: ●

igények, szükségletek, problémák folyamatos nyomon követése

●

ötletek, javaslatok megismerése

●

sajátos fejlesztési érdekek összehangolására vonatkozó tapasztalatok értékelése és igények felmérése

A stratégia felülvizsgálatát, valamint stratégiai célok megvalósulásának értékelését a a Képviselőtestület tárgyalja, az előkészítését, koordinációját az főépítész végzi. A Főépítészi és Településfejlesztési Iroda gondoskodik a monitoring aktuális tématerületeit érintő bizottságok összehívásának menedzseléséről, a jegyzőkönyv és az összefoglaló jelentés elkészítéséről. Az így elkészült összefoglaló jelentést előterjeszti a Képviselőtestület elé a stratégia előrehaladásáról, mely adott esetben a stratégia módosítására vonatkozó javaslatot is tartalmazhat. Ennek alapján a Képviselőtestület dönt a stratégia végrehajtásának folytatásáról, az esetleges felülvizsgálat elvégzéséről, a stratégia céljainak módosításáról, esetleg újabb alátámasztó értékelések elkészítését kérve. Javasolt a stratégia megvalósításának külső szakértők általi független értékelése is, szintén 2-4 éves időközökkel. A monitoring jelentéseket az önkormányzat honlapján keresztül nyilvánosan is megjelenteti, ezzel biztosítva a partnerségi kör számára a feldolgozott adatok és értékelések megismerését.

Indikátorok Az output típusú projektindikátorokra vonatkozó táblák a mellékletben találhatók. Az indikátorok az EU által is közös használatra javasolt indikátorok figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A projektekhez kapcsolódó output indikátorokat a 4. fejezet tartalmazza. Mivel a Nyugati-negyed fejlesztése területi jellegű középtávú stratégiai cél elérése érdekében egy akcióterület lett kijelölve, az erre vonatkozó indikátorokat szintén a 4. fejezet tartalmazza. Egyes indikátorok esetében a bázis- és célértékek meghatározására a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján nem volt lehetőség. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek legyenek. A projektfejlesztéssel párhuzamosan ezért a kapcsolódó indikátorok meghatározása is fontos feladata, s ezeket az ITS aktuális felülvizsgálati anyagába át kell vezetni.

96





9. MELLÉKLETEK 9.1.Partnerség, egyeztetések dokumentálása Időpont

Tárgy

Résztvevők

2015.02.17.

Nyugati-negyed egyeztetés

Terézváros Önkormányzatának képviselői, NIF Zrt., Trigránit Zrt.

2015.02.19.

Világörökségi Kezelési Terv és ITS kapcsolata

Forster Központ képviselője, Terézváros Önkormányzata képviselői

2015.03.11.

Vállalkozói fókuszcsoportos egyeztetés (turizmus, vendéglátás) – SWOT, célok

vállalkozók, Broadway Egyesület, Terézváros Önkormányzata képviselői; NFM KBKB képviselője

2015.03.11.

Lakossági fórum – ITS tájékoztatás

lakosság, társasházak képviselői

2015.03.05.

Nyugati –negyed egyeztetés

Terézváros Önkormányzatának képviselői, MÁV Zrt., Trigránit Zrt.; MNV Zrt.; Budapest Főváros Önkormányzata; Állami Főépítészi Iroda;

2015.03.17.

SWOT megvitatása

ITS Munkacsoport

2015.04.21.

SWOT és célrendszer megvitatása

ITS Munkacsoport

2015.04.23.

SWOT és célrendszer megvitatása

ITS Munkacsoport

2015.04.08.

kerületközi egyeztetés

kerületek képviselői (V., VII., XIII., VIII.), Budapest Főváros Önkormányzata képviselői;

2015.04.28.

helyzetfeltáró véglegesítése, SWOT, célrendszer

ITS Munkacsoport

2015.05.20.

projektek véglegesítése

ITS Munkacsoport

97





9.2. Részletes indikátor-táblák célonként 1. Stratégiai cél: Épített környezet minőségének fejlesztése komplex szemléletű városrehabilitációval Adatfelvétel módja gyakorisága

Indikátorok típusa

Alkalmazott indikátor

Kiinduló érték

Célérték (2020)

Adatok forrása

hatásindikátorok

Elégedettség a települési környezet minőségével

-

növekvő

egyedi felmérés – Terézváros Önkormányzata

2016, 2020

Önkormányzat segélyezési rendszerében regisztráltak száma

ellenőrzés alatt (2015 év lesz a bázisév a megváltozott rsz. miatt)

csökkenés


évente

eredményindikátorok

szociális, felzárkóztató programokon résztvevő munkanélküliek- 6 hónappal a képzés befejezése után – a munkaerőpiaci státuszban lévő résztvevők aránya

-

20%

Terézváros Önkormányzata, FAIR

2020

output indikátorok

Újonnan kialakított illetve felújított zöldfelületek nagysága

-

25 000 m2


2020

lakókörnyezeti szemléletformáló programok száma

5/év


évente

felújítással érintett épületek száma

20 /év


évente

szociális városrehabilitációval érintett lakosság száma

-

meghatározása a projektfejlesztés során


2020

A jobb (javított) energiafogyasztási osztályba sorolt bérlakások száma

--

tervezés alatt (db)


évente

prevenciós programok száma

3/év


évente

felzárkóztató programok száma

tervezés alatt (szociális városrehabilitáció s projekt keretében)


évente

98





2. Stratégiai cél: Intézményhálózat és lakossági szolgáltatások fejlesztése Adatfelvétel módja gyakorisága



Kiinduló érték

Célérték (2020)

Adatok forrása

hatásindikátorok

Elégedettség az önkormányzati közszolgáltatások minőségével

-

növekvő

egyedi felmérés – Terézváros Önkormányzata

2016, 2020


A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma

-

10 000 fő

FAIR

2020

A fejlesztések eredményeként megtakarított energia aránya az önkormányzati épületekben

-

növekedés

Terézváros Önkormányzata, FAIR

2018; 2020

1000 fő /év


évente

Prevenciós programokon résztvevők száma

output indikátorok

Kulturális, közösségi programokon résztvevők száma

-

5 000 fő /év (becslés)


évente

Kulturális, közösségi programok száma

-

10/év


évente

10


évente

2 000 m2


évente

Fejlesztéssel érintett közszolgáltatások száma Megújult és újonnan kialakított sportterületek nagysága

-

3. Stratégiai cél: Vállalkozásbarát gazdasági környezet feltételeinek fejlesztése Indikátorok típusa


Kiinduló érték

Célérték (2020)

Adatok forrása

Adatfelvétel módja gyakorisága

hatásindikátorok

a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves korúak százalékában

66,8 (2011)

növekvő

KSH, 2021 népszámlálás

2023


regisztrált társas vállalkozások számának növekedése

12 575 (2012)

növekvő

KSH

évente

iparűzési adóból származó önkormányzati bevételek nagysága

2,4 milliárd Ft (2013)

növekvő

Terézváros Önkormányzata (zárszámadás adatai)

évente

kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált

719 895 (2013)

növekvő

KSH

évente

99








Kiinduló érték

Célérték (2020)

Adatok forrása

kiskereskedelmi üzletek száma

951 (2013)

növekvő

KSH

Nem pénzügyi támogatásban részesített vállalkozások száma (képzés, tanácsadás, stb.)

-

20/év

FAIR, BVK

évente

Támogatásban részesített új vállalkozások száma

-

10/év

FAIR

évente

támogatásban részesített vállalkozások száma

-

10/év

FAIR

évente

Vissza nem térítendő támogatásban részesített vállalkozások száma

-

10/év

FAIR

évente

megújított közterületek nagysága

5 000 m2


2020

megújult kiskereskedelmi-szolgáltató funkciók alapterülete

2 100 m2


2020

vendégéjszakák száma

output indikátorok

4. Stratégiai cél: A kreatív gazdaság szerepének erősítése Indikátorok típusa


Kiinduló érték

Célérték (2020)

Adatok forrása


hatásindikátorok

a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves korúak százalékában

66,8 (2011)

növekvő

KSH, 2021 népszámlálás

2023


regisztrált társas vállalkozások számának növekedése

12 575 (2012)

növekvő

KSH

évente

iparűzési adóból származó önkormányzati bevételek nagysága

2,4 milliárd Ft (2013)

növekvő

Terézváros Önkormányzata (zárszámadás adatai)

évente

Nem pénzügyi támogatásban részesített vállalkozások száma (képzés, tanácsadás, stb.)

-

20/év

FAIR, BVK

évente

Támogatásban részesített új vállalkozások száma

-

10/év

FAIR

évente

támogatásban részesített vállalkozások száma

-

10/év

FAIR

évente

Vissza nem térítendő támogatásban részesített vállalkozások száma

-

10/év

FAIR

évente

output indikátorok

100






Célérték (2020)

Adatok forrása


megújított közterületek nagysága

5 000 m2


2020

megújult kiskereskedelmi-szolgáltató funkciók alapterülete

1 000 m2


2020


Kiinduló érték

101

TERÉZVÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents