Terestyéni Tamás
Kommunikációelmélet
A tárgykör kövektező kötete: Horányi Özséb (szerk.): A kommunikáció mint participáció
Terestyéni Tamás
Kommunikációelmélet A testbeszédtől az internetig
AKTI–TYPOTEX Budapest, 2006
®Terestyéni Tamás, 2006 Typotex – ORTT–AKTI ISBN 963 9664 24 3
Kiadja a Typotex Kiadó és az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet (AKTI) Felelős kiadó: Hahimi Péter – Votisky Zsuzsa Felelős szerkesztő: Büki Orsolya
Nyomdai előkészítés: Typo-Rama Bt. Tördelés: Birnbauer Mária Borítóterv: Szentesi Csaba Terjedelem: 24,5 (A/5) ív Nyomta
Tartalom
Elöljáróban: Miről szól ez a könyv?
13
Első fejezet
INFORMÁCIÓ – KOMMUNIKÁCIÓ
17
Az információ fogalma a hétköznapi nyelvhasználatban
17 17 19 21
Az információ mint a tudás forrása Az információ mentális és biológiai aspektusa Az információ néhány sajátossága
Az információ fogalma a matematikai kommunikációelméletben Az információ kvalitatív és kvantitatív megközelítése Az információ és forrása Az információ mennyisége Kód és redundancia Entrópia: az átlagos információmennyiség Az információ átvitele Az információ hétköznapi fogalma és a matematikai kommunikációelmélet
25 25 27 28 29 31 32 34
Második fejezet
A PAR EXCELLENCE KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG A kommunikációs és a nem kommunikációs jelenségek elhatárolása Természetes és nem természetes jelentésű események A kommunikációs jelenség feltételei A kommunikációs kísérlet meghatározása A kommunikációban felismertetni szándékolt tényállásról A kommunikáció mint koordinatív kooperatív játék Intencionalitás és kommunikáció
37 37 40 42 46 47 49 52
6
TERESTYÉNI TAMÁS: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET
Harmadik fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ (NEM TECHNIKAI) ESZKÖZEI
55
Felismertetés kommunikáció nélkül A kommunikáció mint belső mentális állapotok külsővé tétele Kommunikációs felismertetés alkalmi eszközökkel Kommunikációs felismertetés fizikai jegyek alapján
55
A hasonlóság (kérdéses) szerepéről a képszerűségben A hasonlóság szerepe a kommunikációs felismertetésben
Kommunikációs felismertetés konvenció (jelentés) alapján A természetes és a nem természetes jelek határán Mimika, arckifejezés Tekintet, szemmozgás Hangadás (paranyelv) Gesztusok, a fej, a kéz és a karok mozgása Testtartás Az interakciós-kommunikációs partnerek távolsága Metakommunikatív jelzések
Kölcsönös tudás, konvenció, nyelv Nyelv, kommunikáció, együttműködés Kölcsönös tudás, kommunikáció, nyilvánosság A par excellence kommunikációs jelenségtől a tömegkommunikációig
56 58 59 60 61 62 64 64 65 65 66 66 66 67 67 69 71 72
Negyedik fejezet
A NYELV
75
A nyelv jelrendszer A jelentés vizsgálatáról Jelentés és jelölet
76
A mondatok kommunikációs tagolása
Jelentés és előfeltevés Sugallt jelentés A konvencionális és a kommunikációs jelentés megkülönböztetése
Pragmatika Nyelv és társadalom A nyelvi rétegződés, nyelvi változatok A nyelvi változás A hátrányos nyelvi helyzet Nyelvpolitika
Nyelvi-kulturális relativizmus
77 80 85 86 88 91 92 93 94 94 95 96 97
TARTALOM
7
Ötödik fejezet
REPREZENTÁCIÓK
99
Mi a reprezentáció? A nyelvi reprezentáció megismerő ereje Nyelv, reprezentáció, kommunikáció Reprezentációk és lehetséges világok
99
Fikciók, konstrukciók (Lehetséges) ténybeliségek szelekciója a reprezentációban
Metaforikus reprezentáció Humoros reprezentáció
Alternatív változatok, verziók Fiktív és virtuális valóság
Reprezentáció és tudás Információ és tudás Informativitás – hasznos tudás
103 107 111 111 113 115 116 120 123 124 128 129
Hatodik fejezet
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS CSELEKVÉS
131
Ténymegállapítások és cselekvések Cselekvés szavakkal Beszédaktus és kommunikációs aktus A beszédaktusok érvényességi feltételei Kommunikációs cselekvés és elkötelezés A beszédaktusok fajtái Konvenciók és interakciós szándékok a kommunikációs cselekvésben A beszédaktusok társadalmi szerepe Kommunikáció útján végrehajtott stratégiai cselekvések
131
Meggyőzés és manipuláció Változások elérésének egy lehetséges stratégiája A stratégiai kommunikációk ipara
Habermas elmélete a kommunikatív cselekvésről A kommunikatív cselekvés Habermas továbblépése a beszédaktus-elmélettől
133 136 138 140 144 146 150 152 152 154 155 156 156 158
8
TERESTYÉNI TAMÁS: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET
Hetedik fejezet
SZÖVEGEK
163
Szövegkoherencia
164 164 165 166 167 167 167 168 169
Grammatikai-szintaktikai formák Szemantikai sémák A téma azonossága Dialógusok szerveződése Beszédaktus tényezők Pragmatikai tényezők Relevancia Műfaji jellegzetességek
A szöveg fogalmának kiterjesztése Egy jellegzetes példa a nem verbális szövegekre: a zene
Narratívumok Narratív és paradigmatikus megismerési mód A narratív szerkezet
Hírek Meggyőzést célzó szövegek Multimédiás szövegek Szöveg, tartalom, interpretáció A kultúra nem szövegszerű termékei Rítusok Spektákulumok Játékok Színház, előadó-művészet A (tömeg)kommunikáció mint technikai közvetítés
169 170 172 172 174 175 179 182 184 186 187 187 188 190 190
Nyolcadik fejezet
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS EVOLÚCIÓ
193
Az állatok kommunikációszerű jelzései Kommunikáció-e az állati jelzés „Beszélő” majmok Főbb szakaszok a megismerés és a kommunikáció evolúciójában A nyelv, a verbális kommunikáció kialakulása
193
Az idegrendszer és az agy fejlődése A hangzó, vokális csatorna birtokbavétele A figyelem, a mások figyelésének és a mások figyelme irányításának képessége Imitálás, mímelés
194 198 200 202 202 203 204 204
TARTALOM
A másik elméje felé fordulás, intencionális alapállás Szabálykövetés A reprezentáció leválása az ingerhelyzetről
A nyelv keletkezése: természetes szelekció vagy valami más? A nyelvteremtés két meghatározó mozzanata Osztenzió és névadás Predikáció, propozíció
Evolúció, kommunikáció, kultúra
9
205 206 206 207 209 209 210 211
Kilencedik fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ KULTÚRAFORMÁLÓ MÉDIUMAI
215
Írás, könyvnyomtatás
215 216 216 217 218
Az írás előtti kultúra Az írás megjelenése Hangos olvasás – csendes olvasás Nyomtatás és sokszorosítás
Elektronikus eszközök A televízió diadalútja Attraktivitás Közvetítés, jelenlét, élményszerűség Személyesség, behatolás a privát szférába, intimitás Tömegesség
A televízió korszaka Egy forrás – sok befogadó A tömegkommunikáció közvetítő szerepe
A tömegkommunikáció és a televíziós jelenség néhány alapértelmezése A médium az üzenet? A médiumok versengő egymás mellett élése
Transzmissziós felfogás és hatásvizsgálatok Használat és szükségletkielégítés A kultivációs megközelítés A közfigyelem irányítása: tematizáció, napirend-kijelölés A tömegkommunikáció rituális modellje A média mint spektákulum
Bulvárosodás, infotainment
Túllépés a klasszikus tömegkommunikáción Számítógépes, hálózati infokommunikáció Sokak kommunikációja sokakkal Az információ mennyiségének növekedése Multimédia Osztott információtárolás
218 219 219 219 220 220 220 220 221
222 222 224 224 225 227 229 230 231 232 233 234 234 234 235 235
10
TERESTYÉNI TAMÁS: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET
Interaktivitás Információszabadság Digitalizáció és konvergencia Mobil kommunikáció A nyilvánosság átalakulása
235 236 236 236 236
Tizedik fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ A TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK, FUNKCIÓK ÉS RENDSZEREK KONTEXTUSÁBAN Ágensek és szerveződések Szükségletek Materiális szükségletek Információs és tudásszükségletek Társas szükségletek: kapcsolatok és identitás Kommunikációs szükségletek Szerveződési szükségletek Koordináltság és normativitás Strukturáltság: szervezetek, szerepek, hierarchiák Konstitúció, stabilitás, rend Döntések, döntési mechanizmusok Reprodukció Megtartás, szolidaritás
Kulturális szükségletek Világképek, magyarázatok A forma szükséglete Kikapcsolódási, szórakozási, rekreációs szükségletek
Alkalmazkodás, társadalmi evolúció, társadalmi differenciálódás A modern társadalmak funkcionális alrendszerei A funkcionális alrendszerek kölcsönhatásai Kommunikáció a különféle szintű rendszerekben Kommunikáció a szervezetekben A kommunikációs alrendszer a társadalmi rendszerben A kommunikációs alrendszer szervezetei, intézményei a többi alrendszer erőterében
A kommunikáció funkciói Változatok a kommunikációs funkciók számbavételére McQuail elemzése a kommunikáció funkcióiról A kommunikációs funkció fogalmának kétféle értelmezése
239 239 241 242 242 243 243 244 244 244 245 245 245 246 246 246 246 247 247 249 252 255 255 256 257 257 258 259 263
