TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT

Hunnia-Rex Német Juhászkutya Egyesület (HNJE) H-1116 Budapest, Tétényi út 128/b-130.

TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 1. Általános fogalmak A Hunnia Német Juhászkutya Egyesület (HNJE) - mint a MEOE, az FCI és a WUSV tagja - az anyaországi egyesület - az SV - tenyésztési előírásainak alkalmazásával kívánja a fajta tenyésztését és az azzal kapcsolatos tevékenységet szabályozni. Ez része az alapszabály célkitűzéseinek és kötelezően vonatkozik az egyesület valamennyi tagjára.

2. A tenyésztő 2.1. A tenyésztési jog Minden FCI által elismert Származási Bizonyítvánnyal (SZB) rendelkező németjuhászkutya honosítható, illetve regisztrálható. Az alom tenyésztője az a személy, aki a fedeztetéskor az anyakutya tulajdonosa, vagy tenyésztési bérlője. Fedeztetett szuka eladása esetén a tenyésztési jog átruházható. Ebben az esetben - még a szuka kölykezése előtt – az Egyesület részére be kell küldeni: a) az adás-vételi szerződés egy példányát. b) a fedeztetési igazolást, c) a tenyésztési jog átadási kérelmét. Egy személy egy kennelében egy naptári évben legfeljebb 9 alom regisztrálható.

2.2. A tenyésztési jog bérelhetősége A tenyésztési céllal anyakutyák bérbeadása, ill. bérlése – az Egyesület jóváhagyása mellett – lehetséges. A bérlőnek, mint az alom tenyésztőjének, legkésőbb az alom születése előtt 14 nappal a következőket kell az Egyesülethez beküldeni: 1. a tenyésztés-bérbevételi szerződés egy példányát. 2. a tenyésztési jog átadási kérelmet, 3. a fedeztetési igazolást. 2.2.1. A bérbevevő kötelezettség-vállalása A tenyésztésbérleti szerződésben a bérbevevőnek kell nyilatkoznia a vállalt kötelezettségeiről.

HNJE – Tenyésztési szabályzat 2.2.2. Az évenkénti engedélyezhető tenyészbérlet A bérlő egy naptári évben tenyésztés céljára legfeljebb ötször bérelhet tenyésztési jogot. 2.2.3. Tenyészbérlet külföldivel A tenyésztési jog bérlése országon kívül csak akkor engedélyezhető, ha a szóban forgó ország és helyi csoport tenyésztési felelőse szintén aláírta a megállapodást, és az Egyesület Tenyésztési Bizottsága jóváhagyta azt. 2.2.4. Tenyészbérlet a tenyésztési jog felfüggesztése esetén Törzskönyveztetési tilalom alatt álló személy befedezett szukájának tenyésztési jogát más személyre átruházni tilos. E tilalom automatikusan vonatkozik arra a személyre is, aki a tilalom ellenére a tulajdonossal tenyészbérleti szerződést köt. A törzskönyvezési tilalom alatt álló tulajdonos kanját tilos a szaklapokban, hirdetés formájában fedeztetésre ajánlani. Törzskönyvezési tilalom alatt álló személy kanját nem szabad fedezés céljából másnak átadni, ill. átvenni.

2.3. Kennelnév és annak védelme A kennel név tulajdonjogát az Egyesületnél kell kérelmezni (minta) és az a kiadás időpontjától védetté válik. A kennelnév FCI adatbázissal történő összevetését és visszaigazoltatását a MEOESZ végzi. A kennel név védettsége az utolsó alom bejegyzése után 10 évvel megszűnik, addig másnak ki nem adható. A kennel név örökölhető és átruházható. A bértenyésztésből származó kölyköket a bérlő kennel neve alatt kell bejegyezni. Ha egy szukára több személynek is tulajdonjoga van, azt kell tenyésztőnek tekinteni, aki az almot bejelenti, valamint a társtulajdonosoknak írásban nyilatkoznia kell, hogy az adott alom esetében lemondanak a tenyésztői jogról valamely tulajdonostárs javára. Ha nem a hivatalos tulajdonos kíván a szukával tenyészteni, szerződésre van szükség a hivatalos tulajdonostól. Ugyanez vonatkozik közös tulajdonban lévő szukákra is.

3. A tenyésztési tanácsadás és felügyelet 3.1. Helyi szervezetek tenyésztési felelőse A tenyésztési tevékenység regionális felügyelete, valamint az alomellenőrzés, tanácsadás, és dajkakutya közvetítés a helyi szervezetek által megválasztott tenyésztési felelősök feladata.

2

HNJE – Tenyésztési szabályzat

3.1.1. Helyi szervezetek tenyésztési felelőseinek hatásköre A tenyésztési felelősök hatáskörét és feladatait jelen szabályzat tartalmazza. Emellett a megyei szervezet két hatásköri elv mellett kötelezheti el magát: 1. a tenyésztő lakhelye; 2. a tenyésztő helyi szervezetéhez tartozása szerint. 3.1.2. Helyi szervezetek tenyésztési felelőseinek kötelezettsége A helyi szervezet tenyésztési felelőse köteles a szervezet tagjait felvilágosítani, tanácsot adni a tenyésztési tevékenység és a tenyésztésbe vételi feltételek kérdéseiben. Ebből adódik a tenyésztési felelősök azon kötelessége, hogy az aktuális tudásszint céljából részt vegyenek az Egyesület tenyésztési felelősi tanfolyamain, továbbképzésein. A tenyésztési felelős elsőrendű feladata illetékességi területén a tenyésztők által bejelentett almok rendszeres ellenőrzése és kapcsolattartás a tenyésztővel. Az ellenőrzésre első alkalommal az alom megszületését követő első öt nap valamelyikén kerül sor, ezt követően a kölykök chippeléséig és új tulajdonosokhoz kerüléséig (ez az időszak optimális esetben a kölykök 8 hetes koráig tart) további két alkalommal szükséges. Ezen ellenőrzések tényét és idejét, valamint az ott tapasztaltakat a tenyésztési felelős az alombejelentő nyomtatványon rögzíti és aláírásával igazolja a Törzskönyvezési Hivatal felé. Az alom ellenőrzésekor, azonosítani kell az anyakutya tetoválási, ill. chip számát. A vizsgálat kiterjed a tartási és egyéb körülményekre is, különös tekintettel az állatvédelmi törvény előírásaira is. A tenyésztési felelős további feladata a Tenyésztési Szabályzat betartásának felügyelete és ellenőrzése.

4. Tenyészalkalmassági minősítések 4.1. A tenyészérték megállapítása A tenyészértéket az egyed tenyészalkalmasságának megállapításával, valamint utódainak ellenőrzésével határozhatjuk meg. A tenyészalkalmassági vizsgálaton (kiállításokon, tenyészszemléken, vizsgákon) a kiválasztás a fenotípus (fajtajellem, küllem, idegtípus) és a genotípus (származás) alapján történik. Az utódellenőrzés az utódok tenyészalkalmasságának kiértékelése alapján történik. 4.1.1. ” Tenyészthető ” ”Tenyészhető” minden az Egyesület törzskönyvébe bejegyzett német juhászkutya, amelyik a) a tenyészkort elérte, b) csípőízületi diszplázia röntgeneredménye ”a ” elismerés, c) könyökízületi diszplázia röntgeneredménye „a” elismerés /2009.01.01 után születetteknél/. d) a tenyészszemlén megfelelő munkát mutat be és legalább ” Jó ” küllemi minősítésű, e) fedeztetéskor legalább egy tenyészszemlén elért ” Tenyészhető” minősítéssel rendelkezik.

3


4.1.2. ” Tenyésztésre alkalmas ” ”Tenyésztésre alkalmas” minden az Egyesület törzskönyvébe bejegyzett német juhászkutya, amelyik a) a tenyészkort elérte, b) csípőízületi diszplázia (HD) röntgeneredménye ”a ” elismerés, c) könyökízületi (ED) röntgeneredménye „a” elismerés /2009.01.01 után születetteknél/. d) a tenyészszemlén kiváló munkát mutat be és kitűnő küllemmel rendelkezik e) fedeztetéskor egy tenyészszemlén elért „Tenyésztésre Alkalmas” minősítéssel rendelkezik. 4.1.3. ” Körungozott, Elit ” ”Körungozott, Elit” minden az Egyesület törzskönyvébe bejegyzett német juhászkutya, amelyik a) a tenyészkort elérte, b) csípőízületi diszplázia röntgeneredménye ”a ” elismerés, c) könyökízületi (ED) röntgeneredménye „a” elismerés (2009.01.0.1 után születetteknél). d) kiállításon legalább ” Jó ”minősítést kapott, e) legalább 1-es fokozatú, három ágazatú FCI Munkavizsgával rendelkezik f) „Körungozott” minősítéssel rendelkezik. 4.1.4. ” Tenyésztésre alkalmatlan ” kutyák a) amelyek ún. regisztrált egyedek (ismeretlen származású, valamely ország törzskönyvezési rendszerében regisztrációs számot kapott kutyák), b) rossz természetű (vézenű), félelmében harapós, gyenge idegzetű kutyák, c) a bizonyítottan közepes vagy súlyos csípőízületi diszpláziával rendelkező egyedek, d) egy-, vagy kétoldali rejtett heréjű kanok, e) súlyos fül és farok hibával rendelkező egyedek, f) foghibás egyedek: − 1 db P3 és 1 db más fog hiánya, vagy − 1 db szemfog (C) hiánya, vagy − 1 db P4 hiánya, vagy − 1db M1 hiánya, vagy − 1 db M2 hiánya, vagy − összesen 3 vagy több fog hiánya. (előzápfog = P, zápfog = M, metszőfog = 1, szemfog = C) Az M3 (emberi megfelelője az ún. ”bölcsességfog”) hiánya figyelmen kívül hagyható. Az igazoltan szerzett foghiány, nem számít hibának. Ezeket hivatalos állatorvosi igazolás alapján a Származási Bizonyítványra rá kell vezetni. g) jelentékeny pigmenthiány, kékesség (Blauling) h) szálkásszőr, i) HD/ED műtéti javítása (pl. Musculus pectineus) Azok az utódok, amelyek a 4.1.4. pontokban felsorolt hibákkal rendelkező kutyáktól származnak, a törzskönyvbe nem vezethetők be. Erről a határozatról a tulajdonos ajánlott levélben értesül. A kézhezvételtől számított 14 napon belül e határozat ellen fellebbezni lehet. A fellebbezésről első fokon a törzskönyvvezető, másodfokon az Egyesület elnöke dönt.

4


4.1.5. Tenyésztési módok Fajtatiszta tenyésztést folytatunk, ha mindkét nemű párosítandó egyed egyazon fajtához tartozik. Ez a mód a család – rokon – vagy szoros rokontenyésztés révén az örökölhető értékek legjobb kihasználásához vezet. A fajtatiszta tenyésztés módjai: 4.1.5.1. Rokontenyésztés, amely egy szűkebb vérrokonságra alapozott olyan tenyésztés, amelyben egy ős legalább egyszer az apai és az anyai ágon is képviselve van. A rokonsági fogalom az első öt felmenő ősre korlátozódik, vagyis a származási bizonyítvány 4+1 oszlopa. A rokontenyésztés fajtái: a) Legszorosabb rokontenyésztés alatt értjük, ha a szülők a gyermekükkel, a nagyszülő az unokával, vagy a testvérek egymás között párosodnak, vagy az első és másodfokú rokonok párosodnak egyenes vagy oldalágon. TILTOTT TENYÉSZTÉSI MÓD!!! b) Szoros rokontenyésztés, amelyben a harmad – és negyedfokú rokonok párosodnak egymás közt, indokolt egyedi esetekben a Tenyésztési Bizottság (TB) előzetes engedélyével alkalmazható a 2-2-es rokontenyésztési fok. Jelölése = közös ős neve (2-2) Az alábbi feltételekkel engedélyezhető: − egy tenyésztő maximum 2 éves időközönként alkalmazhatja, az alom Származási Lapjának visszatartása mellett, melyet egy − körungmester előtti bemutatás után kaphatnak meg a kutyák a körungmester értékelése szerint. A kutyák vizsgálata a teljes fogváltás után történhet. A 2-3 vagy 3-2 fokhoz nem szükséges előzetes engedély. c) Tágabb rokontenyésztést, amelyben az ötöd – és hatod fokú rokonok párosodnak egymás között. 4.1.5.2. Közbeeső tenyésztés, amelyben egy rokontenyésztésben megszilárdított vérvonalba egy alkalommal idegen vért viszünk be. 4.1.5.3. Idegen tenyésztést, amelyben azonos fajtájú, rokonsági fok nélküli egyedek párosodnak egymással. Majdnem minden kitenyésztett fajta szűkebb tenyész-alapból származik, ezért elegendő a tágabb rokontenyésztést alkalmazni. Inkább a jól örökítő felmenőági ősök vérkapcsolata keresendő. A szoros rokontenyésztésből származó tenyészetekben gyakran vérfrissítésre van szükség olyan egyedekkel, amelyek nincsenek rokonságban, hogy az öröklött nem kívánatos tulajdonságokat, hibákat, ezáltal lehessen kiküszöbölni.

5


4.2. A tenyésztés feltételei A 4.1. pontban megadott határozatok az alábbi feltételekkel együtt érvényesek. 4.2.1. A tenyésztésbevétel alsó korhatára Kan esetében 20 hónap, szuka esetében 18 hónap. A tenyésztésbevétel időpontjaként a fedeztetés napját kell érteni. Ezen korhatárok előtti párosítások esetén a születendő alom a szülők eredményeitől függetlenül „Regiszteres” származási bizonyítványt kap, amennyiben a szülők a 15 hónapos kort a párosítás napján már betöltötték. Ennél fiatalabb szülőpártól a származó alom törzskönyvezése nem lehetséges. Kan kutyák esetében a tenyésztésbevételnek nincs felső korhatára, de 10 év feletti kanok tenyésztésben való használatakor minden esetben kötelező az alom DNS vizsgálata. Szuka kutyákat 8 éves korukig lehet tenyésztésben tartani. Kivételes esetben a Tenyésztési Tanács előzetes kérelem alapján engedélyezheti a 8 és 10 év közötti szuka ivarú kutya tenyésztésbe vételét. 10 év feletti szukával tenyészteni tilos, az esetlegesen ilyen párosításból születendő utódok nem törzskönyvezhetők. 4.2.2. A tenyésztésre felhasználás gyakorisága Az a kan, amelyik ”a” elismeréssel és min. „Tenyészthető” minősítéssel rendelkezik, évente 60 szuka fedezését hajthatja végre, amit lehetőleg egyenletesen kell elosztani. A túl gyakori fedezést a kan kondíciójának megtartása és a biztosabb megtermékenyítés érdekében kerülni kell. Ha a kan ugyanazt a szukát 28 napon belül ismételten fedezi, a fedezést egynek kell tekinteni. Ha a kan a naptári év közben kezdi meg a fedezéseket az éves engedélyezett 60 fedezés nem mérvadó. A fedezések megkezdésétől függően havonta 5 fedezéssel kevesebb engedélyezhető. A fedező kan országhatáron túli fedezése az engedélyezett 60 fedezésbe beleszámít. A szuka kutya két naptári évben legfeljebb három alkalommal fedeztethető, úgy, hogy két egymást követő ivarzási ciklusban történő ellést követően a harmadik ivarzást kötelező kihagyni. Amennyiben sorozatosan, a harmadik ciklusban is fedeztetésre kerül a szuka, úgy az alom nem törzskönyvezhető, és a tenyésztő ellen a tenyésztési szabályzat megsértése miatt eljárás indul. Szuka esetében legfeljebb két alom, kan esetében legfeljebb 5 fedezés után lehetséges regiszteres származási bizonyítvány kiadása. Ezt követően, amennyiben a kutya nem teljesíti a „Tenyészthető” minősítéshez szükséges alapvető feltételeket, az utódai nem kaphatnak származási bizonyítványt. Ha egy alomnál két különböző apaállatot jelölnek meg, a törzskönyvezési bevezetésük tilos. Ha közben a Törzskönyvezési Hivatalnál a származás egyértelműen, DNS vizsgálattal tisztázódik, törzskönyvezhetők, de csak abban az esetben, ha az alomban lévő valamennyi utód ugyanattól az apától származik.

6

HNJE – Tenyésztési szabályzat Egészséges szukák újrafedeztetésének esetében, az ellést követően min. 120 napon túli fedezést lehet elfogadni.

A HNJE elnöke és a TT határozata alapján e korlátozások megszegőit a Törzskönyvezési Hivatal az alábbiak szerint bünteti: 1. Az egyed tenyészalkalmassági minősítését felfüggesztését vagy megvonását kilátásba helyezheti. 2. Más szabálytalanságok miatt (pl. fedezési bejelentési kötelezettségének elmulasztása, vagy gyors egymás utáni fedeztetés) a tulajdonost írásban figyelmezteti,időszakos szankciókat rendelhet el, legvégső esetben a Közgyűlés által meghatározott pénzbüntetést rója ki. 3. Más jelentős szabálytalanságok az Egyesület Tenyésztési Tanácsa hatáskörébe tartoznak, amelyeket az egyedenként bírál el és dönt – vagy javaslatot tesz – a büntetés mértékéről. A Közgyűlés megszavaztatja a pénzbüntetés bevezetését is. Ebben az esetben a kiszabott pénzbüntetés az Egyesület bevételeiben, mint ”névtelen adomány” jelenik meg. A büntetési összeg kétharmadát a Főtenyészszemle, egyharmadát pedig a Nemzeti Bajnokság költségvetése kapja. A döntés ellen az érintett jogában áll óvást benyújtania. Az óvást az Egyesület vezetősége vizsgálja ki. Ha megállapítást nyer, hogy a kan nem, vagy csak részben nemzőképes, akkor az elért tenyészeredmény visszavonásra kerül és a született utódok törzskönyvezési tilalom alá kerülnek. Azon szukáknál, amelyek a kan bizonyított nemzőképtelensége miatt maradtak üresen, a fedezésért kifizetett összeget a tenyésztő a kan tulajdonosától visszakövetelheti. Azok a fedező kan tulajdonosok, akik tenyésztési tilalom alatt állnak, kötelesek a fedeztetési díjat visszatéríteni. Azok a kanok vagy szukák esetében, amelyek több személy tulajdonában vannak, a Törzskönyvezési Hivatal részére megegyezéses bejelentés előterjesztése alapján – írásban – egy személyt kell megnevezni, mint képviselőt és aláírásra jogosultat. 4.2.3. A fedeztetés A fedező kan kiválasztása a tenyésztő joga, ugyanúgy a kan tulajdonosa jogosult a szukák elfogadására vagy a fedeztetés megtagadására. A fedezés tényét a kan tulajdonosa a fedeztetési igazoláson aláírásával igazolja, egyidejűleg annak 1 példányát a Törzskönyvezési Hivatalnak elküldi a fedeztetés megtörténtét követő 72 órán belül. A megtörtént fedezés után a fedező kan termékenyítése akkor sikeres, ha a szuka vemhesül. Ezáltal a fedeztetési megállapodás feltételét a kantulajdonos a maga részéről teljesítette. Üresen maradt szuka ismételt befedeztetése díjtalan. Az elvetélést, illetve a szuka üresen maradását a kantulajdonossal haladéktalanul közölni kell. Ha a kan már nem áll a rendelkezésre: a) amennyiben eladásra került, úgy az üresen maradás miatt ismételt fedeztetési kötelezettséget viszi magával, és ezt az új tulajdonossal közölni kell. b) ha kimúlt, akkor az üresen maradt szukát a tulajdonos más kanjával – közös megegyezéssel – befedeztetik, vagy ezek hiányában a fedeztetési díj fele visszajár a szuka tulajdonosának. A szuka tulajdonosának a fedeztetésről és a kölykezésről az illetékes tenyésztési felelőst tájékoztatni 7

HNJE – Tenyésztési szabályzat kell. Vitás esetben első fokon az Egyesület Tenyésztési Tanácsa, másodfokon az Egyesület vezetősége dönt. 4.2.4. Felnevelhető kölykök száma Egy szukánál saját felnevelésben almonként legfeljebb 8 kölyök engedélyezhető. További kölykök csak dajkakutya segítségével nevelhetők. A dajkakutya közvetítésében elsősorban a Helyi szervezetek tenyésztési felelősei az illetékesek. 4.2.5. Dajkakutya igénybevétele A dajkakutya alkalmazásánál a jelölt marmagassága lehetőleg érje el az 50 cm-t, legyen erős, egészséges, jó idegzetű. A dajkakutyának is csak összesen 6 kölyköt szabad felnevelnie a saját és az idegen szuka kölykeivel együtt. Ha egy dajkakutya saját almot nem nevel, úgy akár két különböző alomból is lehet kölyköt alátenni, ha azok biztonságosan jelölve vannak és elcserélhetőségük teljesen kizárt. A tenyésztési felelősnek a dajkakutya általi felnevelést és a kölykök biztonságos jelölését ellenőriznie és igazolnia kell. A kölyköket legkésőbb a 10. napon kell a dajkakutya alá helyezni. Az illetékes tenyésztési felelősnek a dajkakutya általi felnevelést az alombejelentő lapon illetve a dajkakutya –felnevelő igazoláson kell dokumentálnia. Szuka német juhászkutya befedeztetése kizárólag dajkakutyaként történő felhasználás céljából tilos! Ha egy szuka a szülés után 10 napon belül elpusztul, a kölykök dajkakutya általi felnevelése engedélyezhető. A kölykök szelektálása legkésőbb az alom születése utáni 10. napig esedékes, kizárólag állatorvos közreműködésével. Ezután már az anya alatt 6 kölyöknél többet nem szabad tartani. A létszám feletti kölykök felnevelése jelen pontban leírtak szerint dajkakutyát kell igénybe venni. Az esetlegesen előforduló ”farkaskörmöket” a kölykök születésének első hetében kell szakszerűen eltávolítani állatorvos által. A dajkakutya által felnevelt kölyköt az anyakutyához legkorábban a betöltött hetedik héten szabad visszavinni. 4.2.6. Alombejelentés A tenyésző a kölykezéskor közvetlenül tájékoztassa az illetékes tenyésztési felelőst, aki az első alomellenőrzést legkésőbb az alom öt napos koráig megtartja. Ezt követően a Tenyésztő megküldi a Törzskönyvezési Hivatalhoz az Alom Előbejelentő nyomtatványt. 8


9

HNJE – Tenyésztési szabályzat A Származási Bizonyítvány kiállítása céljából a következőket kell a Törzskönyvezési Hivatalhoz eljuttatni: − a szuka eredeti Származási Bizonyítványa (ha tulajdonosváltás történt), egyéb esetben másolat − fedeztetési igazolás egy példánya, − alombejelentő, ( a tenyésztési felelős és a chippező állatorvos aláírásával ellátva) − esetleges dajkakutya igazolás, − ha a szülők közül valamelyik nem található a HNJE Törzskönyvezési Hivatal nyilvántartásában, úgy az egyedhez tartozó valamennyi irat és eredményeket igazoló dokumentum fénymásolata.

4.2.7. Származási Bizonyítvány A Származási Bizonyítvány a leszármazás igazolása. A HNJE és a MEOESZ Törzskönyvezési Hivatala igazolja a törzskönyvi bevezetés azonosságát és kiadja az SV által elkészített FCI által elismert Származási Bizonyítványt. A szülők elért tenyészminősítése alapján megkülönböztetünk − „Regiszteres”, − ”Normál /ZTP/, − „ELIT” Származási Bizonyítványt, amelyek az okmány alapszínében különböztethetők meg egymástól. A Származási Bizonyítvány a HNJE megrendelésére kibocsátott hiteles okmány, melyet a MEOESZ, az FCI és a WUSV is elismer. A Származási Bizonyítvány birtokjoga - a kutya tulajdonosáé. A tenyésztés céljából bérelt szuka bérlője a bérleti szerződés idejére jogosult a Származási Bizonyítványt magánál tartani. Ugyanez vonatkozik egy kan bérlőjére is, ha fedeztetési állomást létesít. A tenyésző kötelessége a Származási Bizonyítvány kézhezvétele után az adatok helyességét átvizsgálni, majd az első oldalon, mint illetékes aláírni. Az alom Származási Bizonyítványának átadása a tulajdonosnak a tenyésztő kizárólagos joga. A tulajdonos változás igazolásának helye a Származási Bizonyítvány hátoldalán van, a vevő neve, címe feltüntetésével, továbbá az eladás kelte és az eladó és a vevő - igazoló aláírásával. A tulajdonos – változást a Törzskönyvezési Hivatalnak haladéktalanul jelenteni kell. A tulajdonjog átírást a HNJE Helyi Szervezetei is végezhetik.

4.2.8. Igazolás regisztrációról A kölykök származási lapjainak elkészítése a végleges alombejelentő, chip transzponder beültető nyomtatvány és egyéb dokumentumok megküldése után kezdődik. Ez általában a kölykök 8 hetes kora környékére tehető. Ezen időszakban azonban a kölykök optimális esetben éppen az új gazdákhoz kerülnek, a tenyésztőnek viszont még nem áll rendelkezésére a kölykök származási lapja, mivel az egy több hetes folyamat eredményeként a későbbiekben kerül postázásra részére. A kölykök 8 hetes korban oltva, mikrochippel ellátva, oltási könyvvel, adás-vételi szerződéssel, és Regisztrációs Igazolással együtt kerülnek átadásra az új tulajdonosnak. A törzskönyvezési hivatal az Előalombejelentő beérkezését követően a megadott adatok alapján nyilvántartásba veszi a bejelentett almot, és a kölyköket egy regisztrációs számmal látja el, mely később a származási lapon mint MET Nj szám kerül feltüntetésre. 10


Ezt követően kiállításra kerül az alom valamennyi lejelentett egyedére egy igazolás a kutya regisztrációjáról. Az igazolás az alábbi adatokat tartalmazza: − − − −

a kutya neve, ivara, születési ideje, regisztrációs száma tenyésztő neve, kennelneve, tagsági száma apa, anya neve és regisztrációs száma az igazolás kiállításának dátuma és a hitelesítő személy neve

Ezen regisztrációs igazolást a törzskönyvezési hivatal az Előalombejelentő beérkezését és a regisztrációba vétel megtörténtét követően postai úton továbbítja a tenyésztő felé. A kiállított igazolás jelentősége, hogy a tulajdonos a kölyök megvásárlásakor már kap egy hivatalos igazolást a kutya adatairól és származásáról, valamint a vevő ezáltal biztosítva van arról is, hogy a tenyésztő a törzskönyvezési folyamatot megindította. A regisztrációs igazolás nem származási bizonyítvány, azt semmilyen formába nem helyettesíti vagy pótolja!

5. Csípőízületi diszplázia (CSD) és Könyökízületi diszplázia (ED) vizsgálat 5.1. Általános tudnivalók A csípőízületi diszplázia egy kóros elváltozás a csípőízületi vápa és a combcsont forgója ízesülésénél. A csípőízület diszplázia fokozatai az enyhe esetektől a súlyosig lehetségesek. Az anyaországi egyesület (SV) tenyésztői kötelező vizsgálatokat vezettek be, és 1986 óta alkalmazzák a szigorú tenyésztési szelektálást, amelynek eredménye a mai napig kiemelkedően sikeres. Ezért a HNJE is mindent elkövet, hogy ezt a gyakorlatot továbbvigye. 5.2. Az Egyesület előírásai A csípő és könyökízület helyzetének megállapítását a röntgenvizsgálat mutatja ki. A vizsgálat az alábbiak szerint történik: a) A röntgenvizsgálat elvileg csak egyszer végezhető, ennek tényét a HNJE-vel szerződött állatorvos a SZB megfelelő rovatában igazolja. b) A vizsgálat napján a kutya alsó korhatára 12 hónap. c) A vizsgálattal megbízott orvos a vizsgálat előtt köteles a kutya fülébe tetovált számot, chip-el jelölt kutya esetében a chip azonosító számát ellenőrizni és azonosítani az eredeti SZB-n szereplő számmal. Az egyezőséget - a dátum, a szám beírásával igazolja. Ha ez a szám olvashatatlansága miatt nem lehetséges, abban az esetben azonosító chippel kell, hogy ellássa az egyedet, amelyet a hivatalos előírásoknak megfelelően rögzítenie kell. d) Ezután röntgenfelvételt készít a kutya neve, tetoválási száma valamint a szűrőállomás azonosítója, vagy a felvételt végző orvos neve - a röntgenfóliára történő eltávolíthatatlan felirat rögzítésével - amelyet az Egyesület Törzskönyvezési Hivatalának megküld az általa kitöltött értékelőlappal együtt. 11


e) A végleges szakvéleményt az Egyesület által megbízott állatorvosi szakbizottság, illetve személy adja meg. f) A ”mentes”, ”majdnem mentes”, ill. ”még elfogadható” (”enyhe”) értékelésű valamint a 2009.01.01. után született kutyák esetében egészséges ED leleteknél az SZB –re ”a” elismerés szövegű, háromszögletű bélyegző kerül. g) A „közepes” és a ”súlyos” fokozatú CSD ill. ED elváltozás tenyésztési tilalmat von maga után, amely az SZB-re bejegyzésre kerül. 5.2.2. Egyéb tenyésztési előírások a) A kiválasztott Kitűnő (KK) és a Kitűnő (K) minősítéshez az ”a” HD és ED elismerés szükséges. b) A tenyészszemlén a jelentkezés feltétele a HD és ED ”a” elismerés. 5.2.3. Az SV németországi rendszerében végzett HD/ED és DNA minősítések rendje: A tulajdonosok számára lehetőség van arra, hogy kutyájuk HD, ED és DNA minősítését a fajta anyaországában, Németországban végeztessék el. A HNJE SV-val kötött szerződése alapján ezen vizsgálatok elvégzésére Magyarországon is van lehetőség az arra kijelölt állatorvosoknál. A mindenkori aktuális állatorvosi listát az Egyesület a tagok részére publikálja. Az SV-hoz elbírálásra kiküldendő HD, ED, DNA vizsgálatok gyakorlati lebonyolítása a következőképpen történik: A hivatalos, SV által elismert szűrőállomások valamelyikén (lásd mellékelt lista) a kijelölt állatorvos elkészíti a röntgenfelvételeket, valamint leveszi a DNA-hoz szükséges vérmintát. Ezen anyagokat akkor továbbítja Németországba, ha a kutya tulajdonosa a németországi elbírálási díjat - mely a mindenkori HNJE Díjszabásban szerepel – az Egyesület Eurós bankszámlájára befizette. A befizetés megtörténtéről a szűrést végző állatorvos értesítést kap, majd ezt követően továbbítja az anyagot Németországba. Az elbírált anyag a HNJE központjába érkezik vissza, majd annak regisztrálása után az elbírálási díjak befizetését igazoló szóló számla és a származási lap lesz megküldve a tulajdonosnak. A németországi SV rendszerben szerzett minősítéseket és eredményeket a HNJE elismeri, az így szerzett minősítések nem bírálhatók felül. Az eredménnyel szemben jogorvoslat kizárólag Németországban kérhető.

6. A tenyésztés fenntartásának és fejlesztésének feltételei Ide tartoznak a teljesítményvizsgák, kiállítások, tenyészszemlék és körungok. Ezeket részleteiben a Vizsga-, a Kiállítási-, Tenyészszemle-, és Körung Szabályzatok írják le. 6.1. A törzskönyv A törzskönyvben és a SZB–n a minőségi ún. ”Elit” tenyésztésből származó utódok különleges megjelölést kapnak. Azok az utódok, amelyeknek mindkét szülője körungon értékelve lett (minősítése: körungozott = KÖR) 12

HNJE – Tenyésztési szabályzat piros színű – ”Elit tenyésztésből származó” – feliratú rózsaszín SZB-t kapnak. A tenyésztési engedéllyel rendelkező /Tenyészszemle/ szülőktől származó utód zöld színű, különleges megjelölést nem tartalmazó, 4 generációs normál SZB-t kap. A tenyésztési engedéllyel nem rendelkező szülőktől, illetve korhatár előtti párosításból származó utódok Regiszteres fehér (halványzöld) SZB-t kapnak. Későbbiekben, amennyiben a „normál” vagy „regiszteres” származási lappal rendelkező kutya szülei teljesítették az Elit kategória feltételeit, úgy lehetőség van ún. tenyészérték változás bejelentésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonos kérésére a HNJE nyilvántartásában meglévő, valamint az igazolt és elért eredmények alapján a kutya származási lapja- költség ellenében- a magasabb kategóriának megfelelő származási lapra lesz kicserélve, és a kutya a Főtörzskönyvben az új származási lapnak megfelelő kötetbe kerül átsorolásra. Ez nem lehetséges azon kutyák esetében, ahol a szülők nem érték el a tenyésztésbevétel alsó korhatárát, és ezért kapott az alom regiszteres származási bizonyítvány. A tenyészszemle, illetve körung kiértékelési rendjét egy külön erre a célra jóváhagyott szabályzatok határozzák meg.

7. Záró rendelkezések A HNJE köteles a fajta korábbi tenyésztőszervezete, az Európai Gazdasági Térség szerződő államainak elfogadott szervezetei, illetve nemzetközi szervezet által jóváhagyott törzskönyv, származási igazolás, teljesítményvizsgálat és nemzetközi címek elfogadására, továbbá a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően szerzett nemzetközi bírói minősítések elfogadására. Ezt a javításokkal egységes szerkezetbe foglalt Törzskönyvezési Szabályzatot a HNJE Közgyűlése megtárgyalta és 2014. október 15-én elfogadta. A szabályzat az elfogadását követő napon lép hatályba, visszamenőleges hatálya nincs. Kelt: Budapest, 2014. október 15.

13


1. számú melléklet Szerződés szuka bérlésére

14


15


2. számú melléklet Tenyésztési jog átruházási kérelem

16


17


3. számú melléklet Aláírási jogosultság igazolása

18


4. számú melléklet Tulajdonos változás és származási bizonyítvány átírása

19


20


5. számú melléklet Fedeztetési jegy (3 példányos)

21


6. számú melléklet Alom előbejelentő és alombejelentő lap

22


23


7. számú melléklet Transzponder igazolás

24


8. számú melléklet A HNJE-vel szerződött állatorvosok névsora Dr. Bakos Mariann Dr. Balogh Béla Dr. Bartos Beáta Dr. Bende Tibor Dr. Bertalan Gábor Dr. Bujáky Miklós Dr. Dusa Gyula Dr. Egerszegi Péter Dr. Faragó Zsolt Károly Dr. Fehér Miklós Dr. Fejér Barna Dr. Gaál Balázs Dr. Gálos Péter Dr. Gipper Róbert Dr. Hajdú Pál Dr. Horváth Gábor Dr. Horváth Tibor Dr. Juhász Tamás Dr. Kereszty Gábor Dr. Koszorús József Dr. Kovács Jenő Dr. Kreisz Ágnes Dr. Kovács Róbert Dr. Kunvári Zoltán Dr. Lengyel Béla Dr. Makai Péter Dr. Medgyesi József Dr. Mentes Árpád Dr. Menyhárt Péter Dr. Mező Tibor Dr. Molnos Levente Dr. Nagy Elek Dr. Nagy Zsolt Dr. Ökrös István Dr. Papp Zoltán Dr. Pelle György Dr. Peresztegi Attila Dr. Plachy Gábor Dr. Pozsár Miklós Dr. Sebő Ottó Dr. Seregi Antal Dr. Sörös József Dr. Spröber Zoltán Dr. Sulyok Attila Dr. Sulyok Péter

Nyíregyháza Vác Budapest Kaposvár Budapest Veszprém Gyula Budapest Vác Érd Eger Szeged Sopron Kaposvár Hatvan Sopron Miskolc Budapest (SV röntgen) Sárvár Pécs Pápa Mezőberény Ajka Kalocsa Miskolc Budapest Kiskunfélegyháza Sopron Jászfényszaru Kecskemét Budapest Debrecen Debrecen (SV röntgen) Gyula Cegléd Nyíregyháza (SV rtg.) Szombathely Paks Kiskunfélegyháza Makó (SV röntgen) Budapest Kiskunfélegyháza Békéscsaba Szolnok Baja 25

06-42/451-219 0627501720 0682310757 0612408766 0688567450 0666463510 0612468945 0627501720 0623365229 0636517474 0699327065 0637341502 0699327065 0646505857 0613101106 0695320997 0672310980 0689313179 0688212995 0678466800 0646505857 0614052477 0699327065 0676486444 0652531663 0652531663 0666463510 0653310359 0642451219 0694310034 0675916133 0662213204 0613466945 0666454784 0656341659 0679326297

06302635411 06209160719 06303808445 06203861621 06302003224 06309393272 06309287628 06309428814 06209160716 06209365229 06302999600 06209451105 06302179818 06309467352 06304751739 06302179819 06309445465 06309933488 06303360324 06309393211 06302065050 06703713416 06703109675

06203165995 06303525819 06209213814 06309589567 06309485551 06703761172 06302572587 06209640846 06209312076 06209739139 06309295848 06309472400 06209812181 06209571993 06309778033 06706677188 06309855798 06209578451 06303191686


Dr. Suszták Béla Dr. Szakál Szabolcs Dr. Színesi András Dr. Szőke István Dr. Talabér Gyula Dr. Tóth Zoltán Dr. Török Lajos László Dr. Török Viktor Dr. Varga Éva Dr. Vitéz Tamás

Eger Kalocsa Ajka Szeged Nagykanizsa Szombathely Kalocsa Debrecen Eger Győr (SV röntgen)

0626312460 0678466800 0688212995 0693789930 0694310034 0678466800 0652531663 0636517474 0696518652

26

06209312460 06309434005 06302807397 06209666311 06303515500 06204829285 06309434005 06703201808 06309950600 06205572367


9. számú melléklet HD/ED értékelő lap

27


10. számú melléklet Bélyegzőlenyomatok a HD/ED minősítések igazolására Csípőröntgen megjelölése: Könyökröntgen megjelölése:

Elérhető eredmény fokozatok Az „a” megjelölésű bélyegző: Az „a” eredmény fokozatai: 1. normál

2. majdnem normál

3. még elfogadható Közepes minősítés Súlyos minősítés

28

TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents