Tematikus térképezési technikák ArcGIS 10-ben

Tematikus térképezési technikák ArcGIS 10-ben Map design oktatási segédlet

Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet Budapesti Corvinus Egyetem

Készítette: Varga Ágnes 2016.

Tematikus térképezési technikák

Tutorial 2– Map design Tutorial 2.1. – Egyedi értékek megjelenítése 2.1.1. SZÍNEZZÜK KI MAGYARORSZÁG MEGYÉIT! 1. Catalog  Húzzuk be a Data View-ba a megye.shp-t  2.TOC-ban kattintsunk rá bal egérrel kétszer a megye nevű layer-re (vagy jobb egér gombbal kattintsunk rá  Properties)  A Layer Properties panelen belül kattintsunk a Symbology fülre, majd azon belül a bal panelban válasszuk a CategoriesUnique values opciót. 3. Unique values-on belül a Value Field-nek adjuk meg annak az oszlopnak a nevét, amelyben a megyenevek vannak (ami alapján ki szeretnénk színezni a térképet). 4. Majd kattintsunk az Add All Values-ra és a elől vegyük le a pipát.  OK

Tipp! Ha időközben eltűnt a térképünk akkor kattintsunk a Full extentre (kicsi földgömb), de a legbiztosabb, ha a TOC-ban a kívánt réteg nevére kattintunk jobb egérrel  Zoom to layer

2


2.1.2. MEGYENEVEK/FELIRATOK MEGJELENÍTÉSE! (LSD. TUTORIAL 1) 2.1.2.1. TOC-ban település layer nevére kattintsunk rá jobb egérrel  Properties  most a Labels fülre kattintsunk rá, így jutunk a Label Properties panelre. (lsd: ábra)

Beállítások 2.1.2.2. Tegyünk egy pipát a Label features in this layer előtti négyzetbe. 2.1.2.3. Label Field: Nev (válasszuk ki azt az oszlopot, amelyik a megjeleníteni kívánt feliratokat tartalmazza) 2.1.2.4. Betűméretet állítsuk be 10-esre (vagy ami jól látszik), és vegyük félkövérre a betűt. 2.1.2.5. Szeretnénk, ha a feliratainkat egy fehér vonal venné körül, ezt a következő helyen tudjuk beállítani.  Symbol  Edit symbol Mask fület válasszuk  Halo elé tegyünk egy pöttyöt és a Size: 2 legyen (ezt változtathatjuk ha kevésnek/soknak bizonyul).  OK

3

Tematikus térképezési technikák Tutorial 2.2. – Magyarország megyei szintű népsűrűségi térképe – felület módszerrel 2.2.1. ALAPADATOK BESZERZÉSE ÉS ELŐKÉSZÍTÉS T-STAR 2.2.1.1. Települési adatok letöltése: www.ksh.hu  bal oldalon a „Témakörök” felirat alatt az utolsó Területi statisztika feliratra kell kattintani.

4


2.2.1.2. Majd a táblázatban a Területi statisztika oszlop és a Tájékoztatási adatbázis sor metszetében lévő mezőben lévő narancssárga négyzetre kell kattintani.

2.2.1.3. Kattintsunk rá az első lehetőségre: Éves településstatisztikai adatok 2014-es településszerkezetben

5


2.2.1.4. Időszak felirat mellett kattintsunk a kis lefelé mutató nyílra, majd a legördülő ablakban egyrészt kattintsunk a Dimenzió áthelyezése… oszlopba lehetőségre, másrészt az Elemek kiválasztása –án belül jelöljük ki, hogy melyik időszakra szeretnénk lekérdezni az adatsorokat.

2.2.1.5. A Terület esetén a lefelé mutató nyílra kattintva Dimenzió áthelyezése… sorba lehetőségre kattintsunk, majd az Elemek kiválasztására! FIGYELEM! Először mindig át kell helyezni a sorba és csak azt követően lehet az elemeket kiválasztani, a sorrend nem felcserélhető!

6


2.2.1.6. Az 5. pontban az Elemek kiválasztása feliratra kattintva megjelenik egy panel. Megyei adatok esetén válasszuk a Szintek fület, ott vegyük le a kis pipát az Összes felirat elől és tegyünk pipát a Megye (sorrendel) felirat elé.  OK Amennyiben más területi szintre szeretnénk adatokat lekérdezni, például járás stb. úgy a következőképpen járjunk el. A panelben válasszuk az Ismérvek fület, azon belül válasszuk ki a bal oldali legördülő menüből a Járások, a jobb oldali legördülő menüből az általunk lekérdezni kívánt járást keressük ki, majd ha kiválasztottuk kattintsunk a Hozzáad gombra.

2.2.1.7. Majd a mutatók közül válasszuk ki, amelyet le szeretnénk tölteni az adott településekre. Majd kattintsunk a Megjelenít gombra.

7


2.2.1.8. A megadott beállításoknak megfelelően megjelenik a táblázat. 2.2.1.9. Táblázat excel-file-ba történő exportálásához kattintsunk a felületen látható excel-táblázatot szimbolizáló ikonra.

8


2.2.1.10. A lementett excel file-ból távolítsuk el a sorokat. FIGYELEM! Az ArcMap-be történő importáláshoz csak a fejléceket és a településnevek tartalmazó sorok, és azok az adatot tartalmazó oszlopok maradjanak bent, amit az ábrázolás során használni szeretnénk. Az oszlopokat érdemes átnevezni minél egyszerűbb és ékezetmentes címre, különben elképzelhető, hogy a program nem ismeri fel. A file neve sem tartalmazhat ékezeteket, törekedjünk ott is az egyszerűségre. A programba történő importálás előtt a sorokat el kell látni egy kulccsal, amivel meg tudjuk feleltetni a térképen szereplő alakzatokat (pl:településeket, megyéket) az excel file-ban lévő területi egységekkel (pl: településekkel, megyékkel).

Tipp! Az eredetileg kiexportált adatbázisunkról érdemes a munkafüzetbe egy másolatot készíteni, hogy az eredeti adatszerkezet is megmaradjon, így később is pontosan be tudjuk azonosítani, hogy mi volt a mutatók eredeti neve és struktúrája.

9


2.2.2. KÜLSŐ EXCEL FILE CSATOLÁSA A HÁTTÉRTÁBLÁHOZ 2.2.2.1. A megyék/települések polygonjait tartalmazó Feature Class háttértáblájában (Háttértábla megnyitása: TOC  jobb egérrel katt a layer nevére  Open Attribute Table) kattintsunk a megyeneveket/településneveket tartalmazó oszlop fejlécére az egér jobb gombjával, és a megjelenő panelban kattintsunk a Sort Ascending lehetőségre. Majd kattintsunk az első sor előtt található szürke színű ún. kijelölőnégyzetre az egér bal gombjával, nyomjuk le a Shift-et és kattintsunk az utolsó sor előtti kis négyzetre az egér bal gombjával, ezzel kijelöltünk valamennyi sort. (Vagy Table Optins  Select All)

2.2.2.2. Majd kattintsunk valamelyik kijelölt sor előtti kis négyzetre az egér jobb gombjával és a felugró panelban válasszuk a Copy Selected feliratot.

10


2.2.2.3. A kijelölt sorokat Ctrl+V-vel, vagy Beilleszt paranccsal illesszük be a táblázat azon oszlopába, ahol nincs adat. Ellenőrizzük le, hogy a T-Starból kinyert településsorrend és az általunk kimásolt településsorrend azonos-e (pl: Excel  Képletek  Szöveg  AZONOS opcióval). Amennyiben azonos, akkor az ArcMap-ből kinyert OBJECTID-kat beszúrjuk a településnevek elé (lsd: ábra A oszlop)

2.2.2.4. Majd távolítsuk el a fölösleges sorokat és oszlopokat a munkalapról, és egyszerűsítsük az oszlopok fejlécében található elnevezéseket.

11


2.2.2.5. Szüntessük meg a háttértáblában a kijelölést a Clear Selection segítségével.

2.2.2.6. Importáljuk a háttértáblába az excel file adatbázisát! TOC  layer nevére kattintsunk az egér jobb gombjával és a felugró panelban kattintsunk a Join and Relates feliratra, majd a Join… feliratra. Ezt követően megjelenik a Join Data panel.

12

13


2.2.2.7. A „1. Choose the field in this layer…” legördülő menüjében válasszuk ki, a kulcsot, ami alapján az excel és a háttértábla sorait szeretnénk egymásnak megfeleltetni  jelen esetben az OBJECTID-t.

2.2.2.8. Majd a „2. Choose the table to join to this layer…” melletti mappa ikonra kattintva tallózzuk ki az excel fileunkat.

FIGYELEM! Magát az excel file-t nem tudjuk megnyitni a programba, hanem rá kell kattintani a file-ra.

Amikor az excel file-ra rákattintunk, akkor annak munkalapjai egyenként megjelennek, amelyek közül válasszuk ki az adatokat tartalmazót.


2.2.2.9. Végül a „3. Choose the field in the table to base the join:” legördülő menüjéből válasszuk az OBJECTID-t. Majd kattintsunk az OK gombra.

2.2.2.10. Majd szúrjunk be egy oszlopot, amelybe kiszámoljuk a kívánt fajlagos mutatót (lsd: népsűrűség kiszámítása alapján).

14


2.2.3. NÉPSŰRŰSÉG KISZÁMOLÁSA A HÁTTÉRTÁBLÁBAN SZEREPLŐ ADATOKBÓL Háttértáblába kattintsunk jobb egérrel a népsűrűség oszlop fejlécére  felugró panelban válasszuk a Field calculator parancsot  ott pedig számoljuk ki a népsűrűséget A Fields ablakban kétszer kattintsunk a Népességre  majd válasszuk ki a műveleti jelek közül az osztás jelet  A Fields ablakban kétszer kattintsunk a Területre  OK

Plusz oszlop hozzáadása a háttértáblához! Ha az elején nem adtuk hozzá a népsűrűség oszlopot. A háttértáblához menet közben is lehet plusz oszlopot hozzáadni: háttértábla első ikonjára kattintsunk (lsd: ábra) Table Options  Add Field  Name: népsűrűség  Type: float

15


2.2.4. TEMATIKUS TÉRKÉP NÉPSŰRŰSÉGRE - FELÜLETMÓDSZERREL A felületi módszer a kétdimenziójú, síkszerű objektumok és a felületi kiterjedésű jelenségek ábrázolására, egymástól való elkülönítésére nyújt egyszerű és szemléletes lehetőséget. (Ellentétben a jelmódszerrel, amely pontszerű objektumokat ábrázol.) A felületi módszer mindig minőséget ábrázol felületre vonatkoztatva. 2.2.4.1. TOC-ban jobb klikk a település layer nevére  felugró ablakban Properties  felugró ablakban válasszuk a Symbology fület

2.2.4.2.Népsűrűség tematikus térképéhez a Show-ban a Quantities válasszátok. 2.2.4.3. Value: népsűrűség (itt kell megadni az értéket, ami alapján elkészítjük a tematikus térképünket). 2.2.4.4. A jelmagyarázatban is megjelenő, az egyes színekhez tartozó intervallumokat a program eredetileg hat tizedesjegy pontossággal adja meg. Ez így nem jelenhet meg a jelmagyarázatban, a Label felirat alatt tudjuk megtenni! Az átnevezni kívánt intervallum nevére kattintsunk rá, ami ezután átnevezhetővé válik. A két szélső esetben használjuk az alatt, felett szavakat. (lsd: ábra)

16

Tematikus térképezési technikák Tutorial 2.3. - Magyarország megyei szintű népsűrűségi térképe – pontmódszer A pontmódszer a földrajzi eloszlás, elterjedés és szóródás kartográfiai ábrázolására szolgál. Az ábrázolás célja, hogy a térképfelhasználó „első pillanatra” felmérje az objektumok különböző földfelszíni koncentrációját, (nem egyetlen pontra vonatkoztatott mennyiségi információt ad). A módszer elnevezése mutatja, hogy a grafikus kifejezésre a pontot (kis körterület) alkalmazzák a leggyakrabban, de a négyzetek, téglalapok vagy háromszögek nem szokatlanok. Pontmódszer esetén a pontok nagysága jelen esetben egységnyi lakosságot szimbolizál, vagyis népességi adatokra lesz szükségünk. 2.3.1. A pontsűrűségi térképet szintén a Layer Properties  Symbology Quantities  Dot Density útvonalon tudjuk létrehozni. 2.3.2. A Field Selection panelban jelöljük ki a kívánt Field nevét (jelen esetben a nepesseg, majd a középső jobbra mutató nyíl segítségével ’>’ segítségével mozgassuk át a szomszédos panelba, amikor ez megtörtént a jobb oldalon megjelenik az ábrázolni kívánt Field neve és szimbóluma (lsd jobb oldali ábra) 2.3.3. A Symbol jelre kattintva bal egér gombbal feljön a Symbol Selector panel, amiben megváltoztathatjuk a szimbólum megjelenését. 2.3.4. Lehetőségünk van a sűrűség beállítására is. Egyrészről megváltoztathatjuk a Dot size-t (pont méretét), másrészről azt is, hogy egy pont mekkora népességszámot szimbolizáljon  Dot Value 2.3.5. Ezen kívül meg lehet változtatni a pontok hátterének, végső soron az alakzatok (polygon) színét is  Background felirat alatt található téglalapok segítségével.

17


Tutorial 2.4. – Magyarország megyéinek foglalkoztatási összetétele - Kartodiagram módszer A kartodiagram térképen előállított diagram segítségével a területre vonatkozó statisztikai értékek vagy nagyságok abszolút értelemben ábrázolhatók. A térképen valamennyi diagram típus megjeleníthető. A vonatkozási terület gyakran közigazgatási egység. A terület, amelyre a diagram vonatkozik, nagyon különböző nagyságú lehet, egy viszonylag kis terület (pl. egy város területe), vagy nagyobb (pl. egy ország területe). A térkép szerkesztőnek biztosítani kell, hogy a diagram hovatartozása a meghatározott térképi területen egyértelműen felismerhető legyen. A kartodiagram módszer a következő ábrázolási lehetőségeket adja: 1., valamely objektum vagy jelenség mennyiségi értékeinek abszolút értelmű ábrázolása; 2., valamely objektum vagy jelenség fejlődési dinamikájának abszolút értelmű ábrázolása; 3., több objektum vagy jelenség mennyiségi értékeinek abszolút értelmű, gyakran százalékos ábrázolása. A kartodiagramok grafikus ábrázolási lehetőségei változatosak, valamennyi diagramtípus térképen megszerkeszthető. Kartodiagram módszer segítségével a megyék foglalkoztatási szerkezetét szeretnénk ábrázolni kördiagram segítségével. A foglalkoztatási adatokat a foglal2011.xls file tartalmazza, amely a közreadott adatok mappában található. Az excel file csatolásához lsd. a 2.2.2. pontot. 2.4.1. A diagram módszerrel a térképet a Layer Properties  Symbology Charts  Pie útvonalon tudjuk létrehozni. 2.4.2. A Field Selection panelban jelöljük ki a kívánt Field nevét (jelen esetben a primer, szekunder, tercier foglalkoztatási szerkezet három oszlopát, majd a középső jobbra mutató nyíl segítségével ’>’ segítségével mozgassuk át a szomszédos panelba őket. Amikor ez megtörtént a jobb oldalon megjelenik az ábrázolni kívánt Field-ek nevei és szimbólumai (lsd jobb oldali ábra) 2.4.3. A Symbol jelre kattintva bal egér gombbal feljön a Symbol Selector panel, amiben megváltoztathatjuk a szimbólum megjelenését.

18


2.4.4. A Background felirat alatt lehetőségünk van a poligonok alapszínének beállítására. 2.4.5. A kördiagrammok alapbeállításban 3 dimenziós torta diagramként jelennek meg. A 3D-s megjelenést a Properties feliratra kattintva tudjuk megszüntetni. Properties Chart Symbol Editor  Display in 3D mögül vegyük le a pipát (lsd: ábra fent)

19

Tematikus térképezési technikák Tutorial 2.5. – Kombinált térképezési technikák Ezt a technikát akkor használjuk, ha egy térképi állományon több, eltérő jellegű, de a vizsgálat szempontjából összetartozó információ térbeli együttmozgását szeretnénk megjeleníteni. Ez esetben a felületmódszer és a kartodiagram jól kombinálható térképezési technikák. 2.5.1. Létrehozott kartodiagram rétegen a területi egységek (polygonok) háttérszínét (Background lsd: 2.4.4. pont) vegyük le (Fill: no color). És a TOCban tegyünk pipát a réteg neve elé. 2.5.2. A felület módszerrel térképezett jelenség rétege elé is tegyünk a TOC-ban egy pipát, és így létrehoztuk a kívánt térképet.

20

Tematikus térképezési technikák Tutorial 2.6. – jelmódszer A jellel történő ábrázolás a tematikus térképezés egyik legkorábbi módszere. A jel fogalmán a földfelszín valamely objektumának vagy objektum-csoportjának többé-kevésbé elvonatkoztatott ábrázolását értjük. Ha a térképjel egyetlen minőségi vagy mennyiségi adatot ábrázol és az ábrázolt téma pontosan lokalizálható (a térképnek egy meghatározott pontjára vonatkoztatható), az ábrázolás jelmódszerrel történik. A jelek mutatják az ábrázolt tárgy helyét (pl:forrás) minőségét (pl: kiépített forrás) esetleg mennyiségét is (pl. a forrás vízhozamát). Ha a jelnagyságot az adatok minőségi eltérése alapján határozzuk meg, akkor az ábrázolás relatív . Ha a jel felülete (területe) arányos az ábrázolt mennyiséggel, akkor az ábrázolás abszolút, folyamatos. A jelnagyság folyamatos változásával, főleg mértani jelek alkalmazásakor pontosan mérhető mennyiségi különbségek fejezhetők ki. A képszerű jelek adatai folyamatos ábrázoláskor nehezebben mérhető. Ha a mennyiségi jellemzőket értékcsoportokba soroljuk fokozatos ábrázolást alkalmazunk. Ilyenkor a jel nagysága értékcsoportok szerint változik (lsd: órai példa alább- autóállomány). Ha a mennyiségi adatot azonos nagyságú mértanilag szigorúan elrendezett jelek összegzése szolgáltatja, értékegység jelekről beszélünk. Az értékegység jelek úgy is ábrázolhatók, hogy a nagyobb mennyiségeket több értékegységet tartalmazó jelek mutatják. Ezt az eljárást „váltópénz” módszernek nevezzük. A nagyobb értékegységek általában a kisebbek páros számú többszörösei. A mennyiségi adatok bemutatásakor a tematikus térképek mindig feltüntetik a jelméretarányt; azt a mennyiséget, amelyre egy-egy jel vonatkozik. A jelek jellege szerinti megkülönböztetése. A jelek megjelenési formájuk, külalakjuk szerint a következőképpen csoportosíthatók: (1) geometriai alakzatok, (2) betűk és számok, (3) szimbolikus jelzések, (3) naturalisztikus vagy művészi képek, piktogramok. Ábrázoljuk Magyarország megyéinek személygépkocsi állományát jelmódszerrel képszerű, fokozatos, értékcsoportok szerinti ábrázolással. Az adatokat az autoallomany.xlsx tartalmazza. Értékek megjelenítésnek a folyamata a következő lépéseken keresztül történik: 1. TOC-ban hozzunk létre egy másolatot a megyei szintű rétegről TOC-ban kattintsunk jobb egérrel a megduplázni kívánt réteg nevére  Copy  majd Paste a fölső menüsorban 2. Nevezzük át a TOC-ban a réteget  Szgk állomány 3. Csatoljuk a háttértáblához a tanult módon az adatokat. 4. Kattintsunk kétszer bal egérrel a TOCban a réteg nevére  Layer Properties  Quantities  Garduated Symbols  Value: szgk_szama_db 5. Symbol size from: 15 to: 50 (itt tudjuk beállítani a szimbólum méreteit 6. Majd kattintsunk a Template felirat alatti jelre  Symbol Selector  keresőmezőbe írjuk be, hogy car  és válasszunk ki egy megfelelő jelet  OK 7. Majd, ha beállítottuk az értékhatárok tartományait (a már tanult módon) a Label felirat alatt, akkor kattintsunk az OK gombra.

21


22


Tutorial 2.7. – Basemap hozzáadása Tematikus térképeink vizualizációs színvonalát nagy mértékben emeli, ha azok nem szigettérképekként jelennek meg, hanem valamiféle alaptérképen (pl: domborzati, Open Street Map, stb.) helyezkednek el. Tematikus térképeinkhez alaptérkép (Basemap) hozzáadására akkor nyílik lehetőség, ha azok georeferáltak, vagyis van vetületi rendszerük. (Ezt le tudjuk ellenőrizni ha a TOCban bal egérrel kétszer az adott réteg nevére kattintunk  Layer Properties  Source fül.)

Basemap hozzáadása georeferált alaptérképhez 1. Kattintsunk a menüsorban az Add Data ikonra  legördülő sávban válasszuk az Add Basemap … lehetőséget. 2. Ekkor több lehetőség közül választhatunk, válasszuk most a Shaded Relief-et

23

24


3. Majd a TOC-ban a Basemap előtti plusz jelre kattintva kibonthatjuk a választható opciókat. Tegyünk pipákat a négyzetekbe.

Tematikus térképezési technikák Tutorial 2.8. – Megyék regionális beosztásának megjelenítése Amennyiben szeretnénk a magyar megyéket a regionális beosztás szerinti csoportosításnak megfelelően megjeleníteni és ellátni a térképet a régiók neveivel, valamint a régió határokat is szeretnénk megjeleníteni szükségünk lesz egy regionális szintű térképre (Feature Classra) és egy megyei szintűre (Feature Classra). Megyei szintű FC-unk van, ebből létre tudunk hozni regionálist. 1. Megyéket tartalmazó Feature Class háttértáblájába illesszünk be két oszlopot! 2. TOC  megye.shp-re kattintsunk jobb egérrel  Open Attribute Table  Table Options  Add Field  „regionev” és adattípusnak válasszuk a „text”-et. Majd ismételjük meg Table Options  Add Field  ’Regiokod’ és adattípus ’Short Integer’ 3. Ezt követően a háttértáblában ki kell tölteni az újonnan létrehozott oszlopokat. Editor  Start editing  Creature Features  jelöljük ki a szerkeszteni kívánt layer nevét a Creature Features-ben. Miután kitöltöttük a háttértáblát  Editor  Stop Editing 4. Ezt követően hozzuk létre a regió Feature Class-t. Menusorban  Geoprocessing  Dissolve

5. Input Features-nek válasszuk ki azt a megyei térképet, amelynek a háttértáblájába beírtuk a régióneveket és régiókódokat.

6. Majd válasszuk ki az Output Feature Class opciónál azt a geoadatbázist, ahová szeretnénk, hogy a program mentse az új Feature Class-t 7. Ezt követően a Dissolve_Fileds esetén tegyünk pipát a regiokod és a regionev elé. (Az ékezetek miatt elképzelhető, hogy a regionev használatával nem olvasztja össze a megyéket a kívánt módon, ekkor próbáljuk meg csak a regiokod alapján összeolvasztani. Ez esetben viszont az új FC-ba be kell szúrni egy oszlopot és újra be kell írni a regiók neveit.)

25


8. Majd húzzuk be a Data view-ba az orszag.shp-t – TOCban helyezzük legfölülre, szimbólum körvonalát állítsuk be pirosra, vastagságát 2-re, majd vegyük le a színét. 9. Az új regio layer a TOC-ban alatta helyezkedjen el, amely esetén a szimbólum körvonalát állítsuk feketére, vastagságát 1,5-re és vegyük le a színét, valamint a Label Propeties  Label segítségével írassuk ki a régió neveket. 10. Majd a megye réteg következzen ez alatt a TOC-ban, amelyen a megyéket a Label Propeties  Symbology  Categories  Unique values segítségével színezzük ki a a régiók szerint.

26

Tematikus térképezési technikák ArcGIS 10-ben

Recommend Documents