Témakörök Gazdasági szabályozás 5. hét Monopolizáció ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál
• Kiszorító árazás • A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Jogesetek • US. v. Microsoft • Bizottság v. Microsoft
A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
Kiszorító árazás
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei
• Egy lehetséges meghatározás: olyan árképzés, amellyel a legalább azonos hatékonysággal működő versenytárs a piacról kizárható • Ár a költségek alatt annyi időre, hogy a piacról való kilépést kikényszerítse vagy a belépést lehetlenné tegye Kiszorító árazás • Várakozás: a kezdeti veszteségeket később jelentős áremeléssel ellensúlyozhatják • A kiszorító árazás sikere esetén hosszabb távon a fogyasztók is veszítenek
• Stratégiai beruházások
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei
• Csomagban történő értékesítés
• Csomagban történő értékesítés (folytatás)
• Hatékonysági szempontok
• Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, reklám, termékminőség, új márka • Optimális beruházásnál többet, kiszorító mértékűt ruház be, hogy elrettentse pl. az új belépőt • Nem biztos, hogy nyereséges stratégia, mert lehet, hogy az elsüllyedt költség nagyobb, mint az együttélés miatti esetleges nyereség csökkenés • Valójában nincs elfogadható viszonyítási szint a „túlzott” mértékre
• Árdiszkriminációs eszköz
• Méretgazdaságosság • Válasz az információs aszimmetriára – mínőségjavítás • Visszaélés lehetősége (IBM és a lyukkártya)
•
Forrás: Motta [2007] 497.o.
1
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei
• Csomagban történő értékesítés (folytatás)
• Csomagban történő értékesítés (folytatás)
• Árukapcsolás (tying) • Különböző intenzitású használat
• A magatartások értékelésének gyakorlata • Hagyományosan gyanús, USA-ban közel volt a per se tiltáshoz
• Másoló és festékkazetta példája • Hasonló a kétrészes árazáshoz
• Jóléti hatások nehezen mérhetők • Újabb modellek
• Vizsgálatot csak jelentős piaci erő esetén szabad kezdeni • Hatékonysági hatások alapos vizsgálata szükséges • Sok esetben pozitív jóléti hatás
• Elköteleződés mellett bizonyítható a kizáró hatás (Whinston, 1990), de vizsgálni kell a hatékonysági érveket is • Elköteleződés formái: innováció, terméktervezés, technológia
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei
A monopolizálás nem ár jellegű eszközei
• Stratégiai magatartás hálózatos iparágakban
• Versenytársak költségeinek növelése • Lehetőséget teremt áremelésre piacvesztés nélkül • Lobbizás, szabályozás elérése • Kizárólagos értékesítés • Nélkülözhetetlen input megtagadása, vagy árának megemelése • Interoperabilitás megtagadása, megszüntetése • Fontos elkülöníteni, ami csak a versenytársaknak káros és ami a jólétet is csökkenti (példa: kutatásfejlesztés)
• Kompatibilitás kérdése • Hálózatokhoz való hozzáférés eseteinek különbözősége • Hálózati externáliák szerepe • Piacvezető válás a verseny következtében • Piacvezető jogi monopólium révén
US v. Microsoft
US v. Microsoft • Az eset előzménye • 1991 FTC vizsgálat piaci erővel való visszaélés ügyében, a bizottság nem tudott dönteni, 1993-ben lezárta az ügyet • Ezt követően az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice – DoJ) indított eljárást, amely 1994-ben egyezséggel végződött: a Microsft vállalta, hogy nem kapcsolja össze más termékeit (product) az operációs rendszerével, ugyanakkor további specialitás alkalmazásokat (feature) szabadon integrálhat a rendszerébe • A Microsoft azt a nézetet képviselte – amit a DoJ nem osztott - , hogy az Internet Explorer, amelyet először a Windows 95-ös rendszertől függetlenül értékesített, nem termék, hanem csak egy speciális alkalmazás
•
Az ügy menete • 1998 május: a DoJ és 20 tagállam keresetet nyújtott be a verseny akadályozása és a monopolhelyzet fenntartására és kiterjesztésére irányuló szándék miatt • 1998 október: a DoJ kiegészíti a keresetet az 1994-es egyezség megsértésének vádjával • 1999 november: Jackson bíró ismerteti a tényállást • az x86-os számítógépek operációs rendszerének a piacán a Microsoft monopol helyzetben van és lépéseket tett, az ezt fenyegető versenytársak ellen
• 2000 április: jogi értékelés (conclusion of law) kibocsátása • (1) az operációs rendszerek piacán fenntartani próbálja a monopol helyzetét • (2) a böngészők piacán megkísérli monopolhelyzet elérését • (3) az operációs rendszer és a böngésző integrálásával árukapcsolást valósít meg • vagyis a Sherman törvénynek mind az első, mind a második szakaszába ütköző magatartást tanúsít
2
US v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • 2000 június: ítélet (final judgement) – a Microsoftot két részre kell választani, operációs rendszert készítő és egyéb alkalmazásokat fejlesztő részre • A Microsoft fellebezésére 2001 júniusában született döntés • (1) Egyes esetekben a Microsoft magatartása a monopolhelyzet fenntartásának tilalmába ütközött • (2) Nem vétkes a monopolizáció kísérletében • (3) Az árukapcsolás ügyét nem a per se tiltás alapján kell megítélni, hanem mérlegelés alapján, ezért alsóbb fokra visszaküldték az ügyet
• Jackson bírót kizárták az ügyből, mert elfogultságot mutatott (ítélethozatal előtt interjúkat adott) • 2001 szeptember: a DoJ bejelenti, hogy nem ragaszkodik a feldaraboláshoz
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja • Érintett piac: Intel-kompatibilis személyi számítógépek operációs rendszereinek piaca • Microsoft szerette volna szélesebben meghatározni, de a bíróság nem fogadta el • Ha jelentősen emelkedne a Windows ára, nem térnének át Macintosh rendszerre, mert ahhoz új hardver is kellene • Kézi berendezések, internetes portálok inkább csak kiegészítők • Köztes szoftverek csak hosszú távon vehetnék át az operációs rendszerek helyét
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Licenc átadásakor kikötések • Explorer ikonját, mappáját, a Start menü explorerre való hivatkozását nem lehet eltávolítani, másik böngészőt az eredeti készülékgyártók nem tesznek fel, mert nehéz magyarázatot adni a fogyasztóknak, melyik böngészőt használják • Nem lehet a kezdeti indítási sorrendet megváltoztatni, ezzel nem tudnak az eredeti készülékgyártók más böngészőt támogatni • Megtiltották az asztal képének megváltoztatását
US v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • 2001 november: a Microsoft peren kívüli egyezséget kötött a DoJ-al • Ennek legfontosabb eleme volt, hogy az alkalmazásprogramozási interfészeket a Microsoftnak harmadik féllel meg kell osztania
• 2002 november: Kollar-Kotelly bíró az egyezség legtöbb elemét elfogadva hírdetett ítéletet, amit kilenc tagállam nem fogadott el • 2004 június: a fellebviteli bíróság jóváhagyta az egyezséget
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Piaci erő • Szélsőségesen nagy piaci részesedések (95 %) • Magas belépési korlátok • A felhasználók azokat az operációs rendszereket részesíti előnybe, amelyekre sok alkalmazást írtak • Az alkalmazás készítők azokat az operácis rendszereket részesítik előnyben, amelyeknek sok felhasználója van
• Microsoft monopolerővel rendelkezik
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Internet Explorer és a Windows integrálása • Kicsi a merevlemezek kapacitása • Eredeti gyártók nem telepítenek más szoftvert • Explorert nem lehet eltávolítani ((programok telepítése és törlése menüben nem szerepel – Windows 98) versenyellenes • Ha a felhasználó más böngésző mellett dönt, egyes esetekben felülbírálja - mivel a felperesek nem válaszolták meg a Microsoft hatékonysági érveit, ebben a pontban a fellebviteli bíróság nem találta a céget felelősségre vonhatónak • Kódok keverése (Explorer fájljainak törlése megbéníthatja az operációs rendszert) - versenyellenes
3
US v. Microsoft
US v. Microsoft
• A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások
A böngésző háború kezdete
• Internetszolgáltatókkal kötött megállapodások • Az internetszolgáltatóknak nagyon kedvezményesen kínálják az Internet Explorert, a felhasználóknak ajándékok, ingyenes Internet Explorer hozzáférési csomag kifejlesztése - a fellebviteli bíróság ezt nem találta jogszerűtlennek, mert monopolista esetében is új termék kifejlesztése vagy kedvező ára a versenyt jelzi, ha nincs bizonyíték a költségek alatti árazásra (ilyen bizonyítékkal a felperesek nem szolgáltak) • Az internetszolgáltató asztalon történő megjelenítése: AOL vállalta, hogy cserébe nem támogatja az Internet Explorer versenytársait, csak a vevő kérésére foglalkozik más böngészővel és nem adhat el azokból többet, mint a vevőinek 15 százaléka • A fellebviteli bíróság szerint ez a magatartás jelentős piaclezáró hatású és az alternatív böngészők (pl. Netscape Navigator) előtt ezzel a második (első az eredeti gyártó) terjesztési csatornát is lezárja, ezzel sérti a Sherman törvény 2. szakaszát
US v. Microsoft
Időpont
Mosaic
1998 Q4 1998 Q3 1998 Q2 1998 Q1 1997 Q4 1997 Q3 1997 Q2 1997 Q1 1996 Q4 1996 Q3 1996 Q2
0.37% 0.60% 1.20% 2.47% 6.93%
Internet Netscape Explorer Navigator 50.43% 46.87% 47.90% 48.97% 43.17% 53.57% 39.67% 57.63% 35.53% 62.23% 32.40% 64.93% 27.67% 69.77% 22.87% 74.33% 19.07% 77.13% 13.97% 80.37% 9.60% 82.77%
Forrás: EWS College of Engineering, Illinois
US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Java (osztálykönyvtár, virtuális gép) olyan köztes szoftver, amely a Netscape Navigatorhoz hasonlóan veszélyt jelenthet a Windows szoftverfejlsztési környezet számára • Netscape és Sun egyezség • Windows saját Java virtuális gépe, amely inkompatibilis a java virtuáliis gépével – hatékonysági megfontolások (sebesség növekedése) miatt nem versenyellenes • Független szoftverszállítókkal kötött kizárólagos megállapodások a Microsoft Java virtuális gép alkalmazására – versenyellenes • Java fejlesztők megtévesztése: segítette őket és azt hitette el, hogy a fejlesztések környezetfüggetlenek lesznek – versenyellenes • Intel megfenyegetése: Windows-szal kompatibilis Java virtuális gép fejlesztésének megakadályozása - versenyellenes
US v. Microsoft • A monopolizáció kísérlete • A körzeti bíróság vétkesnek találta • A fellebviteli szerint ehhez bizonyítani kellett volna a „komoly esélyt a monopolerő tényleges megszerzésére” • A felperesek azonban a monopolpozíció fenntartása és a monpolizáció kísérlete címen ugyanazokat az érveket adták elő • Meg kellett volna határozni a piacot és bizonyítani, hogy a jelentős belépési korlátok miatt a hipotetikus monopolistának van piaci ereje, ezt az elemzést nem végezték el, ezért nem állítható, hogy megsértették a Shermantörvény 2. szakaszát
US v. Microsoft • Árukapcsolás • A körzeti bíróság szerint per se jogtalan árukapcsolás történt – a fellebviteli szerint mérlegelés tárgyáva kellett volna tenni, mert a per se szabály értékes innovációt akadályozhat meg • A progamozási környezetet biztosító szoftverek piacán gyakori az árukapcsolás és ennek sokszor hatékonysági okai vannak, ezt a körzeti bíróság nem vizsgálta, ezért pontosabb elemzésre visszaadta az ügyet
4
US v. Microsoft • Kötelezettségek • A körzeti bíróság által először kiszabott kötelezettséget (két részrte bontás) a fellebbviteli bíróság megsemmisítette, mert • A Microsoft nem kapott alkalmat a megvalósíthatósággal összefüggő álláspont kifejtésére • A bíróság nem adott megfelelő indoklást • A fellebbviteli átértékelte a Microsoft felelősségét, de az ehhez tartozó kötelezettségek megállapítását a körzeti bíróságra bízta
Bizottság v. Microsoft • Az ügy menete • Előzmény: 1993 Novell panaszolja a Microsoft licenc gyakorlatát, 1994 egyezség • 1998: Sun Microsystems panasza technikai információk visszatartásáról a Windows NT szerver interfészek esetében • 2001 augusztus a Bizottság kiterjesztette a vizsgálatot a média lejátszókra is • 2003 előzetes bizottsági álláspont • 2004 március Microsoftnak 497 millió euró büntetést kell fizetnie, 120 napon belül szolgáltatnia kell a technikai információkat, 60 napon belül el kell készítenie egy Media Player nélküli Windows változatot
Bizottság v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • 2008 február: az EU történetében az eddigi legnagyobb bírságot (899 millió euró) szabja ki a Bizottság a 2004-es határozat teljesítésének addigi elmaradásáért • 2009 január: a Bizottság bejelnti, vizsgálatot indít az Internet Explorer árukapcsolása miatt, a Microsoft jelzi, hogy a Wwindows 7 európai verziójához nem kapcsolja az Internet Explorert • 2009 december: a Bizottság elfogadja a Microsoft ajánlatát, hogy a Windows egy ablakban választási lehetőséget nyit böngésző telepítésére egy európai honlapról
US v. Microsoft • Kötelezettségek (folytatás) • Az eredeti gyártók szabadon dönthetnek a Windows konfigurációjáról • A Microsoft lehetővé kell tegye a Windows egyes funkcióinak mellőzését • Védelmezik az eredeti készülékgyártókat • Rendelkezések a köztes szoftverek terjedésének elősegítésére • Microsoftnak nyilttá kell tennie különböző információkat az alkalmazásprogramozási interfészek használatánál, a Microsoft szerverekkel összefüggő szabályrendszereknél • A bíróság megteremtette a kötelezettségek végrehajtásának ellenőrző rendszerét is
Bizottság v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • A Microsoft a Media Playerre vonatkozó kötelezettséget teljesítette, a szerver információk (specifikációk) egy részét nem adta át, az ügyet és a bírságot megfellebezte • 2006 június: Microsoft jellezte, hogy megkezdte az adatszolgáltatást • 2006 július: a Bizottság újabb, 280 millió euró bírságot szabott ki és további még nagyobb bírságokkal fenyegetett • 2007 szeptember: a Microsoft elvesztette a pert, a bírság mértéke és a kötelezettségek változatlanok maradtak, egyedül az információ átadás módjában fogadott el változtatást • 2007 október: Microsoft bejelenti, hogy nem fellebbez
Bizottság v. Microsoft • Az érintett piacok • Számítógépes operációs rendszerek • Intel kompatibilis PC-k • PDA-k, intelligens telefonok, szerverek operációs rendszerei nem versenyképes helyettesítők • Jelentős belépési korlát
• Munkacsoport szerver operációs rendszerek • Valós idejű médialejátszók • Internetről letöltött, vagy onnan valós időben átvitt fájlok dekodolása, tömörítése és lejátszása • Nincs helyettesíthetősége
5
Bizottság v. Microsoft • Piaci erőfölény • Számítógépes oprerációs rendszerek • 90 százalék fölött
Bizottság v. Microsoft • Piaci erőfölény • Munkacsoport szerver operációs rendszerek • Több mérés, legalább 50 %-os, általában 6075 %-os részesedés • Hálózati hatások • A két piac között szoros kereskedelmi és technikai kapcsolat
Forrás: Commission Decision (Case COMP/C-3/37.792 Microsoft) 120.o.
Bizottság v. Microsoft • Az információszolgáltatás megtagadása • Korábbi verzióknál Microsoft szolgáltatott információt, ez az iparági szokás is • Nélkülözhetetlen az információ, nincs helyettesítője • A megtagadása korlátozza a műszaki fejlődést • Microsoft az információ átadását szellemi termék licenszelésének tekinti, valójában az információ nyújtás nem vezetett volna a Microsoft termékének másolásához • Az unió szoftver irányelve korlátozza a szerzői jog gyakorlását az interoperabilitás javára
Bizottság v. Microsoft • Árukapcsolás „Tekintettel az állítólagos disztribúciós hatékonyságra a Bizottság elutasítja a Microsoft azon érvelését, mely szerint az árukapcsolás csökkenti a fogyasztók tranzakciós költségeit azáltal, hogy időt és zavart takarít meg azzal, hogy a személyi számítógép eleve (a dobozból kikerülve) alapértelmezett opciók sorát tartalmazza. A kliens PC operációs rendszerével együtt előre telepített médialejátszó előnye nem követeli meg, hogy a Microsoft válassza ki a médialejátszót a fogyasztó számára. A személyi számítógépek gyártói ki tudják elégíteni a fogyasztók által szabadon választott előre telepített médialejátszó iránti igényt. A határozat azt is megállapítja, hogy a Microsoft semmiféle olyan technikai hatékonysággal nem állt elő, amelyhez a WMP „integrálása” előfeltételt jelentene. A WMP kapcsolása sokkal inkább megóvja a Microsoftot az esetleg hatékonyabb médialejátszó gyártókkal való tényleges versenytől, ami veszélybe sodorhatná piaci pozícióját, csökkentve ezáltal a médialejátszók terén innovációba fektetett tehetséget és tőkét.”
Bizottság v. Microsoft • Árukapcsolás • A Bizottság úgy találta, hogy az operációs rendszer és a médialejátszó két külön termék • Külön kereslet van a médialejátszókra • Ezeket számos cég fejleszti • Maga a Microsoft is fejleszt más operációs rendszerekhez • A Microsoft más cégek lejátszóival közvetlen versenyben reklámozza a WMP-t • A személyi számítógép gyártóknak WMP-t tartalmazó Windows-t kell licenszelniük, másikat csak a WMP mellett telepíthetnek, a Bizottság szerint itt kényszerítés történik • A Microsoft magartartása a verseny kizárását jelenti
Bizottság v. Microsoft • Jogorvoslat • Információszolgáltatás • „A határozat arra kötelezi a Microsoftot, hogy tegye közzé azon információkat, amelyek rendelkezésre bocsátását megtagadta, és tegye lehetővé azok kompatibilis termékek gyártásához való felhasználását. A közzététel a protokollspecifikációkra, valamint a tipikus munkacsoport-hálózat meghatározásához szükséges jellemzőkkel való interoperabilitás biztosítására korlátozódik.”
• Árukapcsolás • „Az árukapcsolással való visszaélést illetően a határozat előírja a Microsoftnak, hogy az EGT területén a végfelhasználóknak és az eredeti berendezésgyártóknak (OEM) fel kell kínálja a Windows WMP-t nem tartalmazó, tökéletesen működő verzióját. A Microsoft megtartja azon jogát, hogy a Windowst és a WMP-t csomagban kínálja.”
6
Bizottság v. Microsoft • Jogorvoslat (folytatás) • Árukapcsolás • „A Microsoft köteles tartózkodni minden olyan eszköz használatától, amelynek a WMP Windows-hoz kapcsolásával azonos hatása lenne, mint például a Windows-zal való kiváltságos interoperabilitás fenntartása a WMP számára, szelektív hozzáférés-biztosítás a Windows API-khoz, vagy a WMP reklámozása a Windowson keresztül versenytársak termékein. A Microsoft nem adhat továbbá árengedményt OEM-eknek vagy felhasználóknak annak függvényében, hogy a WMP-vel együtt vásárolják-e meg a Windows-t, és de facto módon nem szüntetheti meg vagy korlátozhatja pénzügyi vagy egyéb eszközökkel az OEM- k és a felhasználók abbéli szabadságát, hogy a Windows WMP nélküli verzióját válasszák. A Windows szétválasztott verziójának teljesítménye nem lehet kisebb, mint a WMPvel összekapcsolt verziójáé, eltekintve a WMP funkciójától, amely értelemszerűen nem része a Windows szétválasztott verziójának.”
7
