Témáink tél. I. évfolyam 4. szám Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve...10

2012. tél

Hírlevél I. évfolyam 4. szám

Témáink Kutatóközponti újdonságok............................................. 2 Egy év után….és három előtt .............................................. 2 Év végéhez közeledve ......................................................... 3 Rövid bemutatkozása az intézetigazgatóknak .................... 3 Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének bővülése ...................................................... 4 Megalakult az MTA ÖK Közalkalmazotti Tanácsa ............... 5 Tudományos Minősítési Szabályzat .................................... 5 Pár szó néhány aktuális informatikai kérdésről ................... 5 Megjelent publikációk, sikerek ....................................... 6 MTA ÖK az akadémia honlapján ......................................... 6 „naturArt Az Év Természetfotósa” díj .................................. 6 Irány a Köztestület! ............................................................. 7 Főtitkári Elismerés az MTA szolgálatában végzett kiemelkedő munkáért ...................................................... 7 Botta-Dukát Zoltán az MTA doktora .................................... 8 Kutatócsoportjaink ........................................................... 8 Összehasonlító neurobiológiai kutatócsoport ..................... 8

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve .........................................................10 Pályázataink, témáink ......................................................13 OpenNESS .........................................................................13 Az INCREASE projekt (An Integrated Network of Climate Change REsearch Activities on Shrubland Ecosystems; EU FP7 Capacities) projektmegbeszélése (Kecskemét, 2012. november 12-15.) .............................14 A kiválók lendülete: világszínvonalú hazai kutatási eredmények beszámolója az MTA-n ..............................14 Botanikus kerti hírek .......................................................15 „Erzsébet királyné esete a rozmaringgal” – könyvajánló....15 Őszi-téli kerti események ...................................................15 Visszatekintő Botanikus kerti rendezvényeinkről ...............16 Rendezvények, konferenciák ..........................................16 Vizeink sokfélesége kiemelt érték ......................................16 Előadóülés a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ........17 „Globális környezeti folyamatok” – konferencia Moszkvában ................................................17 Karácsonyi ünnepségek az ÖK Intézeteiben .....................18

-1-

Kutatóközponti újdonságok Az MTA megújuló intézethálózata tizenkét vezetőjének adta át kinevezését Pálinkás József, az Akadémia elnöke. A tíz kutatóközpont élére kinevezett főigazgatókat és a két kutatóintézet vezetésével megbízott igazgatókat az együttműködési lehetőségek jobb kihasználására, valamint tehetséges fiatalok felkutatására biztatta. Pálinkás József döntése alapján az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának irányítására a főigazgatói posztot mostanáig betöltő Báldi András kapott megbízást. Az intézetigazgatói kinevezések a főigazgató hatáskörébe tartoznak. A beérkezett pályázatok alapján Botta-Dukát Zoltán az ÖBI, G.Tóth László a BLI igazgatói feladatkörének betöltésével lett megbízva. A DKI igazgatói feladatainak ellátására Pálinkás József elnök úr helyettesítéssel Báldi Andrást bízta meg.

Egy év után….és három előtt Egyszer diákként azt mondtam a témavezetőmnek, hogy rengeteg a dolgom, nem érek rá. Görbén nézett rám, és keresetlen módon elmagyarázta, hogy azt csak hiszem, hogy nincsen időm, valójában most rengeteg van, és később egyre kevesebb lesz. Az elmúlt év után kicsit deja vu érzésem van: főigazgatói feladataim előtt azt hittem, 100 %-ig el vagyok látva munkával, de az idei év ráébresztett, hogy korábban tulajdonképpen mennyire ráértem. E kis bevezetővel csak arra utaltam, hogy hihetetlenül sok minden történt 2012-ben, melyek töredékét sem tudnám most felsorolni. Ezért csak néhány – kicsit személyes – gondolatot írok. Tehát megtörtént a kutatóközpont kialakítása, a Külső Tanácsadó Testület, a Közalkalmazotti Tanács létrehozása, folyamatosan alakul a kutatóközponti adminisztráció követve az igényeket, stb. Folyik a problémás ügyek megoldása, bár mindig újak és újak jelentkeznek, illetve vannak, melyek, mint a mitológiai hidrák, mindig új fejet növesztenek. Engem azonban leginkább az bosszant, hogy valahogy minden kicsit később valósul meg, mint szerettem volna, pedig mindenki apait-anyait beleadott. Gondolok például a tudományos minősítési szabályzatra, mely az ÖK Napokra lényegében készen volt, vagy az arculat kialakítására, melyet már tavasszal terveztem bevezetni, és amelyek a napokban valósultak meg. És van ami még nem készült el, például a vácrátóti könyvtár leltározása. Szóval maradtak feladatok a következő évekre is ☺. Szép, felemelő oldala is van a főigazgatóságnak. Az, hogy számos munkatárs erősen odatette magát a kutatóközpont építésébe, legyen az megugró cikkírás, megjelenésünk erősítése a hazai közéletben rendezvények vagy éppen diák kapcsolatok révén, vagy egyszerűen a feladatok kiváló teljesítése. És ne feledkezzünk meg a körülöttünk levő világgal ellentétes helyzetünkről, az MTA támogatásairól, illetve a sok egyéb nyertes kutatási pályázatunkról (TÁMOP, OTKA, FP7, stb), melyek révén növekedést, fiatalodást és szakmai fejlődést tudtunk elindítani. Örülök neki, hogy mindezt a továbbiakban is közösen tudjuk építeni. A jövő…. Az első évet tulajdonképpen tanuló és ismerkedő évnek is tekinthetjük egymással, a fenntartóval, kutatóközponti kutatótársainkkal, az adminisztrációval. Láthatóak lettek a gyenge pontok, például az ÖK forrásainak sokszor ésszerűtlen felhasználása, régi szokások megkövesedése, vagy éppen a pályázatok ügyintézése. Van még mit tenni bőven, és ennek most van itt az ideje, eltelt a tanuló év. A részben új vezetőséggel ki szeretnék alakítani egy dinamikus csapatot, mely már a szervezeti átalakításokon túl nagyobb stratégiai lépéseket is meg tud tenni. Legfontosabb az MTA ÖK nemzetközi láthatóságának növelése, melybe beletartozik többek között (i) a publikációs követelmények teljesítése, illetve az ehhez szükséges segítség és számonkérés megvalósítása, és (ii) a tudományos közéleti aktivitásának fokozása, hogy egyre inkább egy nemzetközi szintű, nemzetközi vonzáskörzettel bíró intézménnyé váljon. Kurzusok szervezése, neves előadók meghívása, nyári iskolák indítása, kisebb konferenciák és találkozók vendégül látása mind ilyen feladatokat jelentenek. Mind a tihanyi, mind a botanikus kerti környezet egészen csodálatos lehetőségeket biztosítanak. E komplex feladat személyi feltételeit is meg fogom erősíteni, hogy ne a kutatókat terhelje a szervezés. Báldi András

-2-

Év végéhez közeledve Az MTA Ökológiai Kutatóközpont első évének végéhez közeledve értékeljük az eltelt időszakot és kitekintünk az előttünk álló feladatokra. Mozgalmas időszak volt az első év, kezdve az újonnan létrejövő intézmény működtetésének megalapozásától, a szerződésmódosításokon, a szervezeti változások miatti módosításokon, belső szabályzatok módosításán, a területi szétszórtság miatt az átfogó működtetés biztosításán keresztül az egész kutatóközpont és mindhárom szervezeti egység működtetésének biztosításáig. Az informatikai fejlesztés a földrajzi távolságok miatt elkerülhetetlen volt. Mivel telephelyeink Tihanytól Debrecenig helyezkednek el az országban, megnőtt a szerepe az informatikának, a gyors kapcsolattartás, intézkedés, naprakész információk szükségessége megköveteli a korszerű technikán alapuló információs rendszert. Gazdasági ügyviteli rendszerünkben is új programokra tértünk át, mely biztosítja az átfogó, integrált működtetést. Az MTA megújulása keretében pályázati támogatást nyertünk el, továbbá infrastrukturális pályázatainkra szintén kaptunk támogatást az Akadémiától, melyekből jelentős fejlesztéseket, műszerbeszerzéseket tudunk végrehajtani. Ezekkel a fejlesztésekkel új távlatokat tudunk megnyitni. Szeretnénk az Ökológiai Kutatóközpont tevékenységét jobban megismertetni, ismertté tenni a külvilággal, a nemzetközi kapcsolatokat tovább erősíteni, további nemzetközi és hazai konferenciákat szervezni és konferenciákon részt venni, neves előadókat meghívni. Segítjük és támogatjuk a fiatal kutatók alkalmazását, ebben az évben 7 fő fiatal kutatót vettünk fel akadémiai támogatás keretében. Pályázati eredményeink is szépen alakultak ebben az évben, több EU-s és hazai (TÁMOP, OTKA) pályázatot nyertünk el. A kutatóközpont kiadásainak felét saját bevételeiből fedezi. Vállalkozási tevékenységet is folytat a kutatóközpont, mely Tihanyban a Vendégház üzemeltetésére terjed ki. Cél, hogy a Vendégház egész évben kihasznált legyen, a fűtési szezonon kívül konferenciák szervezésével, továbbképzésekkel tervezzük a vendégéjszakák számát növelni. Erre kiváló lehetőséget biztosít a 100 fős, korszerű technikával felszerelt előadóterem és a helyben lévő kiszolgáló létesítmény, konyha, étterem, mely teljes ellátást biztosít a vendégek részére. A Vendégház és a vendéglakások 60 fő elhelyezését biztosítják. A vendégház egész évben nyitva van, éves üzemelésű. A kutatóközpont első évében a működtetés zavartalan volt, a feladatokat elláttuk. Vannak áthúzódó feladataink a következő évre, melyek ugyan már elkezdődtek ebben az évben, de jogszabályi kötelezettségek, és egyéb időbeli igények miatt csak a 2013. évben tudjuk befejezni. Ugyanez vonatkozik a szabályozásokra is, melyek egy része átdolgozásra került, de egy része még folyamatban van. Jövőre szintén változás elé nézünk. A bérszámfejtés és társadalombiztosítási ügyintézés központilag fog történni, bekerül a Magyar Államkincstárba. Ez már folyamatban van, át kell adni az egész személyi állományra vonatkozó adatot a MÁK részére. Az adatokat továbbra is a kutatóközpont gazdasági osztályán töltik fel a rendszerbe, az illetmények is innen kerülnek utalásra, ill. kifizetésre, de a MÁK központi rendszerén keresztül. Ezzel kapcsolatban a későbbiekben a szükséges tájékoztatást megadjuk. Végezetül kívánok mindenkinek Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Békés, Boldog, Eredményes Új Esztendőt! Kívánom, hogy mindenkinek teljenek kellemesen az ünnepek és megújult erővel láthassunk neki a 2013. évnek. Ehhez kívánok mindenkinek jó erőt és jó egészséget. Pásti-Hriczu Mária Valéria

Rövid bemutatkozása az intézetigazgatóknak Botta-Dukát Zoltán 1970-ben születtem Békéscsabán. A természettudományok, és ezen belül a biológia iránti érdeklődésem általános iskolás koromig nyúlik vissza, már abban az időben is a minket körülvevő természet, és azon belül is az élővilág működésének megértésére vágytam. A biológia mellett főleg a kémia és a számítástechnika érdekelt; középiskolás koromban az Országos Irinyi János Kémia versenyen második helyezést értem el. Mindkét terület a logikus és analitikus gondolkodásra nevel, aminek kutatómunkámban mai napig nagy hasznát látom. Kémia iránti vonzódásom magyarázza, hogy egyetemi tanulmányaimat agrokémikus-agrármérnök szakon végeztem, de már másodéves egyetemistaként „elcsábított” a növényökológia. Ekkor kezdtem el a PATE Georgikon Kar Növénytani Tanszékén dolgozni, először mint tudományos diákkörös hallgató, majd mint tanszéki demonstrátor. Már ebben az időben is azzal a két területtel foglalkoztam, ami későbbi pályámon is meghatározó volt: az ökológiai adatok sokváltozós statisztikai elemzése (itt jól tudtam hasznosítani programozási ismereteimet) és a biológiai inváziók vizsgálata. Az egyetem elvégzése után, 1994-től bekapcsolódtam a tanszéken folyó oktató és kutató munkába. Ezzel párhuzamosan 1996-ban természetvédelmi szakmérnöki diplomát szereztem. 2003-ban summa cum laude minősítéssel védtem meg PhD értekezésemet a Pécsi Egyetem Botanika Doktori Iskolájában.

-3-

1998 óta dolgozom az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetében, ahol korábbi kutatási témáimat tovább folytathattam, miközben bekapcsolódtam az intézeti pályázatokba is. 2004 és 2008 között részt vettem az intézet vezetésében, mint osztályvezető, illetve mint tudományos igazgatóhelyettes. Megjelent publikációim közül különösen fontosnak tartom az Özönnövények és Özönnövények II. könyveket, amelyeknek társszerkesztője és több fejezetnek a szerzője voltam, és amelyek segítenek a biológiai invázió problémáját megismertetni a nagyközönséggel. Büszke vagyok arra, hogy részt vehettem az Ökológia című egyetemi tankönyv megírásában, aminek folyományaként szerzőtársaimmal most egy angol nyelvű tankönyvön dolgozunk (http://tbe.elte.hu). Botta-Dukát Zoltán G. Tóth László G. Tóth László, az MTA Doktora, egyetemi tanár. Született 1954. május 26-án Budapesten. Felesége: Dr. Padisák Judit. Gyermekek: Tóth Franciska Margit és Tóth Marcell László. Okleveles biológus (1979, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest), egyetemi doktor (1980), a biológiai tudományok kandidátusa (1989), az MTA Doktora (2003), egyetemi habilitáció (2004, Pannon Egyetem, Veszprém), egyetemi tanár (2010, Szent István Egyetem, Gödöllő). Kutatási terület: hidrobiológia, planktontudomány, vízi környezettan. Főállású munkahely: MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet (Tihany), beosztás: igazgató. Második jogviszony: Szent István Egyetem GTK (Gödöllő), beosztás: egyetemi tanár. Három hónapnál hosszabb külföldi tanulmányutak: 1983: Severtsow Evolúciós Morfológiai és Ökológiai Intézet, Moszkva, Szovjetúnió (1982, 1983, 1984); P. P. Shirshow Oceanológiai Intézet, Déli Atlanti-óceán, Antarktisz (1985 – 1986); Rennes-i Egyetem I., I.N.R.A., Sejtbiológiai Laboratórium, Rennes, Franciaország (1991 – 1992); Shinshu Egyetem, Szövetségi Orvostudományi Iskola, Matsumoto, Japán (1994 – 1996); Vízökológiai és Halászati Kutatóintézet, Berlin, Németország (1997); Shizuoka Egyetem, Földtudományi Intézet, Shizuoka, Japán (2001 – 2002); Európai Bizottság Általános Igazgatóság, JRC, Környezet és Fenntarthatóság Intézet, Tengeri és Édesvízi Egység, Ispra, Olaszország (2004 – 2006). Tudományos publikációk száma 128, tudományos ismeretterjesztő művek száma 44, kummulatív impakt faktor: 37,9, H-index: 16. G. Tóth László

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének bővülése A 2012-ben alapításának 60. évfordulóját ünneplő Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) működésének év elején elhatározott megszüntetése közvetlenül felvetette az intézmény öt tagú Hidrobiológus Csoportjának átvételi lehetőségét. A csoportban négy biológus és egy tudományos ügyintéző dolgozott, s az elmúlt években elsősorban az EU Víz Keretirányelv hazai bevezetésével kapcsolatos olyan módszertani kérdések kidolgozásával foglakozott, amelyek a magyarországi vízminőség-védelmi monitoring feladatainak megvalósítását segítették. Asszisztens munkatársuk megfelelő térinformatikai felkészültsége révén a nemzetközi interkalibráció folyós és tavas munkacsoportjaiban is részt vállaltak, de számos hazai víztér ökológiai állapot-felmérésében is tevékeny szerepük volt. Két fiatal munkatársukat az MTA ÖK 2012 szeptemberében már átvette fiatal kutatónak, a három további munkatárs átvételére pedig 2012 novemberében került sor (Szekeres József és Imre Ágnes – lásd a Hírlevél előző számában). A kutatók közül ketten a vízi makrogerinctelen élőlény-együttes, ketten pedig a halak csoportjának szakértői. A csoport vezetője Csányi Béla. Fő kutatási területe a hazai vízterek makrogerinctelen állományainak felmérése volt, tevékenysége során került sor a makrogerinctelen élőlény-együttes bevonására a magyarországi vízminőség-védelmi monitoring rendszerbe. PhD disszertációjában a hazai vízterek makroszkopikus gerinctelen együtteseit tárta fel, számos új eredménnyel, adattal, s az élőlény-csoport bioindikációs célú felhasználására tett módszertani javaslatokat. Sokat dolgozott a Dunán, nemzetközi tapasztalatszerzése 1990 – 91-ben kezdődött az ún. Cousteau-expedíció során, ahol egy teljes hossz-szelvény menti mintavételi programot végzett. A Balkáni Konfliktus után a volt jugoszláviai Duna-szakasz állapot-felmérésében vett részt egy ENSZ szakértői munkacsoportban, majd 2000-ben az International Comission for the Protection of the Danube River (ICPDR) projektje során részletes mintavételi

Csányi Béla

Szalóky Zoltán

Nagyné Bodolai Katalin

-4-

programot bonyolított le a Duna üledék-szennyezettségének és a makrogerinctelen élőlény-együttes felmérésének céljából. 2001-ben Core Team tagként részt vett az első JointDanubeSurvey (JDS) munkájában, 2004-ben egy FP5 projekt keretében a Bécs – Vidin Duna-szakasz komplex állapot-felmérését vezette, majd 2007-ben a JDS2 tudományos vezetője volt. Szalóky Zoltán jelenleg végzős PhD hallgató, aki a Duna halállományának állapot-felmérését végezte parti és a VITUKI-ban kidolgozott mélyvízi feltáró módszerekkel. Nagyné Bodolai Katalin tudományos ügyintézőként térinformatikai szakértője a csoportnak 2003 óta. A csoport megfelelő kutatási eszközöket és felszerelést épített ki magának. Többek között az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének, valamint a Duna – Ipoly Nemzeti Park munkatársainak segítségével olyan mélyvízi mintavételi módszereket dolgozott ki a folyam vizsgálatához, amelyek Európában is teljesen új eljárásnak mondhatók mind a vízi makrogerinctelenekre, mind pedig a halakra vonatkozóan. Mindezen eredményeik alapján a csoport négy tagját a 2013-ban tervezett Harmadik Nemzetközi Duna-expedíció (JointDanubeSurvey 3, JDS3) CoreTeam-ébe választották, ahol a Core Team Leader szerepére Csányi Bélát kérték fel. Csányi Béla

Megalakult az MTA ÖK Közalkalmazotti Tanácsa A 2012 októberében és novemberében lezajlott szavazás során az MTA ÖK közalkalmazottai megválasztották az MTA ÖK Közalkalmazotti Tanácsát (KT), amelynek tagjai: • Balázs Boldizsár (BLI), • Engloner Attila (DKI), • Hernádi László (BLI), • Ódor Péter (ÖBI) és • Rusz Györgyné (ÖBI) lettek. A KT feladata a közalkalmazottak közösségének képviselete az Ökológiai Kutatóközpontban. A KT 2012. 11. 23-án tartotta alakuló ülését, amelyen Ódor Pétert választották a KT elnökének, valamint megvitatták a KT Ügyrendjét, amely a KT belső működését szabályozza. A KT folyamatosan tájékoztatni fogja a közalkalmazottakat az őket érintő eseményekről, és rendszeresen beszámol működéséről. A jól működő érdekképviselet működéséhez fontos, hogy a közalkalmazottak is eljuttassák a KT-hoz véleményüket, kéréseiket. Ezt a KT tagokon keresztül személyesen, illetve a [email protected] e-mail címen lehet megtenni. A KT dokumentumai és beszámolói elérhetők lesznek az Ökológiai Kutatóközpont belső hálózatának Irat- és dokumentumtárában. Ebben jelenleg a KT Ügyrendje és az alakuló ülés jegyzőkönyve tekinthető meg. Ódor Péter, KT elnök

Tudományos Minősítési Szabályzat Véglegesítődött és az MTA Ökológiai Kutatóközpont honlapjáról elérhető kutatóközpontunk Tudományos Minősítési Szabályzata. A szabályzat összefoglalja a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottakkal szemben támasztott követelményeket, az alkalmazás és előresorolások feltételeit. A kutatói tanács által megvitatott, majd az MTA ÖK Napokon bemutatott követelményrendszer végleges változatának kialakításában nagy szerepe volt az MTA Jogi és Igazgatási Főosztályának is, ahol részletesen átolvasták és javították szabályzatunkat. Ennek ellenére a szabályzat alkalmazhatósága a gyakorlatban dől el. Várunk minden észrevételt, ahol ellentmondásokat fedeznek fel. A szabályzat útmutatást ad a kutatói munkáról számot adó éves jelentések elkészítéséhez is. A jövőben a szabályzatban szereplő leírás szerint kérjük az év végi jelentések elkészítését (részletesen lásd szabályzat 1–3. mellékletei). Az első értékelések után és a beérkezett javaslatokat figyelembe véve a tudományos tanács újból értékelheti és javíthatja majd a szabályzatot, ha szükséges. Kérjük, hogy a szabályzatot ne csak a kutatói alkalmazásban levő munkatársak olvassák el. Hasznos lehet azt megismernie bármely munkatársunknak, aki kíváncsi arra, hogy milyen követelmények és milyen teljesítmény szerint kell dolgozniuk a kutatóknak az MTA Ökológiai Kutatóközpontban. Erős Tibor

Pár szó néhány aktuális informatikai kérdésről Mit nyertünk az akadémia, kutatásokhoz kapcsolódó informatikai fejlesztési pályázatán? • elavult számítógépek cseréjét (6 mFt) • videókonferencia kiépítését Vácrátót és Tihany között (2 mFt) • telephelyeink egységes hálózatba foglalását (3mFt) Honlapunk (www.okologia.mta.hu) továbbfejlesztésére nem kaptunk akadémiai támogatást. Ezt várhatóan önerőből – főigazgatói segítség alapján – fogjuk megoldani. Köztudott, hogy fiatal munkatársainknak az utóbbi években nem mindig tudtunk gépet biztosítani, sokan pedig kiöregedett számítógépeken vagyunk kénytelenek dolgozni. Lepusztult helyzetünk hamarosan javulni fog. Összesen 38 asztali és 9 laptop

-5-

számítógép, ill. MS operációs rendszer beszerzését terveztük. Az MTA Informatika Főosztálya központi közbeszerzés keretében fog általános igényeket kiszolgálni tudó HP gépeket vásárolni, pontosan még nem tudjuk mennyit. Igényfelmérésünkre a BLI-től 21, a DKI-tól 9, az ÖBI-től 18 kérés érkezett. A régiek közül 24 számítógépünk 8 éves vagy annál öregebb, és 11 munkatársunknak nincsen még régi sem. A közbeszerzést a főosztály részéről tudomásom szerint már elindították, jövő év első negyedévében várhatjuk gépparkunk jelentős részének megújulását. Az igényeket begyűjtöttük, azokat most informatikai szempontból véleményezzük, de a végső döntéseket az osztályvezetőktől, ill. a vezetőségtől fogjuk várni. A belső kommunikáció (vezetőségi megbeszélések, projekt tanácskozások, rendezvények) támogatására, a vezetők és kutatók idejének rugalmasabb és költségeinek takarékosabb beosztása érdekében egy közepes teljesítményű asztali videókonferencia rendszer létesítésére kaptunk lehetőséget Tihanyban és Vácrátóton. Januárban fogják a rendszert telepíteni, képességeiről, tapasztalatainkról be fogunk számolni, használatának szabályozásáról várhatóan majd főigazgató úr rendelkezik. Az MTA Informatikai Főosztálya erőteljesen javasolta és támogatta, hogy nagy kiterjedésű hálózati infrastruktúrát és Microsoft Active Directory szolgáltatást alakítsunk ki telephelyeink (Tihany, Vácrátót, Göd, Debrecen és Fülöpháza) között. A távoli menedzselés lehetősége és a nagyobb fokú biztonság megteremtése Tihanyban és Vácrátóton is növelheti az üzemeltetés hatékonyságát. Az új feladat nekünk is kihívást jelent. Horváth Gábor, Balázs Boldizsár ’Dizsi’ és Horváth Ferenc [email protected]

Megjelent publikációk, sikerek MTA ÖK az akadémia honlapján Az MTA kutatási eredményeit is méltatták az Európai Parlamentben Az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak a távérzékeléses vizsgálatokról szóló két esettanulmányát tartalmazza az a közelmúltban megjelent kötet, amely az ökológiai kutatások számára új lehetőséget jelentő műholdas adatgyűjtés tapasztalatairól ad átfogó képet. A kiadvány célja, hogy az Európai Unió döntéshozói számára bemutassa a legsikeresebb kutatásokat és elősegítse a gazdasági, biztonsági, környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe vevő programok elindítását. Műholdképek, a levegőből készített, úgynevezett hiperspektrális felvételek, illetve a LIDAR technológia, vagyis pásztázó lézer használatával olyan adatokhoz jutnak a kutatók, amelyek értékelésével pontos képet alkothatnak az élővíz minőségéről, az áramlások, a medencék és öblök helyzetéről, valamint a parti vegetáció állapotáról. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont által is használt, két korszerű módszer magyarországi alkalmazásáról olvasható összefoglaló a NEREUS (Network of European Regions Using Space Technologies) által kiadott új kötetben, amelyet az Európai Parlamentben is bemutattak. „Az Európai Űrügynökség (ESA) Global Monitoring for Environment and Security (GMES) progMűholdas felvétel a Balaton lebegőanyag-tartalmáról. ramjának keretében folytatott kutatások sikeresek, érdemes folytatni őket.” – nyilatkozta az mta.hu-nak Zlinszky András, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa. A GMES célja egy olyan európai földmegfigyelési rendszer kialakítása, amely gazdasági és biztonsági feladatok ellátása mellett fontos környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat is szolgál. A magyar kutató szerint a visszajelzések alapján az EP döntéshozóit – akik számára Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség szakaszmérnökség-vezetője a balatoni műholdas vízminőség-távérzékelés felhasználójaként méltatta az akadémiai intézet tevékenységét – is sikerült meggyőzni a program hasznosságáról, amelynek következő lépéseként 2014-ben három Sentinel műholdat állítanak pályára. „Ezek a műholdak nagy felbontású, jó minőségű és az interneten térítésmentesen hozzáférhető adatokat szolgáltatnak, amelyek elsősorban nagyobb tavak kutatásánál jelentenek segítséget a kutatóknak.” – mondta Zlinszky András. A hiperspektrális módszerrel gyűjtött adatok matematikai feldolgozásával pontosabb ismeretek szerezhetők a part mentén található nádasok állapotáról és a vízben élő algákról, a pásztázó lézer segítségével szerzett információk révén pedig a növénymagasságot és a domborzati viszonyokat tudják az eddiginél jobban meghatározni. Ez utóbbi segítheti a kutatókat annak meghatározásában, mely területek kerülhetnek a vízszint ingadozásával víz alá. forrás: www.mta.hu

„naturArt Az Év Természetfotósa” díj Az idei évben huszadik alkalommal adták át Magyarország, és egyben a közép-európai régió legrangosabb természetfotós szakmai elismerését, a „naturArt Az Év Természetfotósa” díjat, ahol Potyó Imre kollégánk a „Napnyugtától napkeltéig” kategóriában második helyezést ért el „Csillagok alatt” c. alkotásával.

-6-

Imre néhány mondata a kép készítéséről: „Csillagok alatt – Egyik kedves fotós témám a barna varangyok kora tavaszi vándorlásának különös hangulatú éjszakai megörökítése. Tavaly támadt az az ötletem, hogy szépséges háttérben és kompozícióban, a csillagok beexponálásával fotózzam meg a békák éjszakai mozgását. A Börzsönyben napokon keresztül ’békaperspektívából’ figyeltem és fotóztam a gyönyörű csillagos égbolt alatt mozgó példányokat. A kép elkészítéséhez nagyon fontos volt a megfelelően alacsony hőmérséklet is, ami lelassította, és hosszabb mozdulatlanságra késztette őket. Idén márciusban végre összeállt a kép…” szerkesztők

Irány a Köztestület! A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete mindenki számára nyitott, aki Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkezik és akik tudományos tevékenységükkel a magyar tudomány feladatainak megoldásában részt vesznek. Csatlakozni itt lehet: http://mta.hu/cikkek/?node_id=25956. Miért fontos a köztestületi tagság? Azért, mert a köztestületi tagok megjelölik melyik tudományterülethez kívánnak tartozni, így a tagok száma elfogadott indikátora a szakterület fontosságának. Ez pedig már igencsak lényeges, mert alapvető döntéseket alapoznak erre. Például a Bolyai ösztöndíjat bíráló zsűri létszáma és összetétele is ez alapján lett összeállítva, de bármi más képviseleti döntés alapjául is ez szolgál. Határozottan kérem tehát a vezető kutatókat, hogy érezzék kollégáik beléptetését fontos feladatuknak. Báldi András

Főtitkári Elismerés az MTA szolgálatában végzett kiemelkedő munkáért Tizenheten vehették át Németh Tamás főtitkártól és Csépe Valéria főtitkárhelyettestől az Akadémia székházának Koncerttermében tartott ünnepségen a 2001-ben Főtitkári Dicséretként alapított, majd két évvel ezelőtt Elismeréssé átalakított kitüntetést. A Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára által adományozott, az Akadémia szolgálatában magas színvonalon végzett, kiemelkedő munkájáért, Főtitkári Elismerésben részesült az MTA Ökológiai Kutatóközpontból Csonka Ferencné és Horváthné Kiss Rózsa. Kedves munkatársainknak szívből gratulálunk az elismeréshez!

forrás: www.mta.hu

-7-

Botta-Dukát Zoltán az MTA doktora Ötvenöt kutató, közöttük tíz kutatónő vehette át Pálinkás József elnöktől az MTA doktora cím megszerzéséről szóló oklevelet az Akadémia székházában. Az MTA 182. közgyűlésének tavalyi döntése alapján 2012-ben a korábbinál még szigorúbb és átláthatóbb eljárás után ítélték oda a hazai tudományos élet rangos tudományos fokozatát. Az MTA új doktorai között szinte valamennyi tudományterület művelői képviseltetik magukat. Történész, szociológus, matematikus, kutatóorvos, fizikus éppúgy található körükben, mint néprajzkutató, ökológus, közgazdász, jogász, etológus, vagy vegyész. A rangos címet azok kaphatják meg, akik az általuk művelt tudományágat és szakterületet a tudományos fokozat megszerzését követően olyan jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapították, amivel hozzájárultak a tudomány továbbfejlődéséhez, továbbá tudományos szakterületük mértékadó hazai és nemzetközi körei előtt elismert, jelentős visszhangot kiváltó tudományos kutatói munkásságot fejtenek ki és teljesítik a cím megszerzésének tudományos osztályok által meghatározott feltételeit. Szívből gratulálunk Botta-Dukát Zoltánnak ehhez a rangos címhez! forrás: www.mta.hu

Kutatócsoportjaink Összehasonlító neurobiológiai kutatócsoport A Balatoni Limnológiai Intézetben (korábban Magyar Biológiai Kutatóntézet (1927–1951), MTA Biológiai Kutatóintézete (1951–1982), MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (1982–2011)) a megnyitásától kezdve folytak élettani, ezen belül ideg- és izomélettani kutatások. 1962-ben a Kísérletes Állattani Osztály létrehozásával az akkori igazgató, Dr. Salánki János vezetésével kezdődtek meg a gerincteleneken folyó összehasonlító neurobiológiai kutatások. A kutatások célja a különböző magatartásformákat meghatározó sejt- és neuronhálózat alapjainak feltárása, különös tekintettel arra, hogy az állatvilág döntő részét képviselő gerinctelenek szerepe a környezetet, az ökoszisztémát meghatározó kölcsönhatásokban alapvető. Szűcs Attila tudományos főmunkatárs, USA

A csoport tagjai:

Elekes Károly tudományos tanácsadó, csoportvezető

Pirger Zsolt tudományos munkatárs, UK

Hernádi László tudományos főmunkatárs

László Zita szakasszisztens, UK

Kiss Tibor tudományos tanácsadó

Pechl Vivien szakasszisztens

Battonyai Izabella PhD-hallgató

Ihász Katalin szakasszisztens

Krajcs Nóra PhD-hallgató

N. Fekete Zsuzsa szakasszisztens

Nacsa Kálmán PhD-hallgató

Balázs Boldizsár technikus

-8-

Kutatásainkat mindenekelőtt gastropoda modellfajokon az éticsigán (Helix pomatia) és a nagy mocsári csigán (Lymnaea stagnalis), folytatjuk, melyeknek során a közelmúltban a kémiai hírvivők és szabályozó rendszerek központi és perifériás szerepét tanulmányoztuk a következő fő témákban: 1. A dopamin (DA) és a szerotonin (5-HT) lehetséges szabályozó szerepe a táplálkozásában; 2. A neuromoduláció sejtszintű mechanizmusainak vizsgálata ideg-izom és ideg-mirigy kapcsolatokban; 3. Neuronális és extraneuronális receptorok jellemzése; 4. Intra- és intercelluláris jelátviteli mechanizmusok tér- és időbeli szerveződése; 5. Extracelluláris szignálok szerepe az axonnövekedésben ép és kóros körülmények között. Jelenlegi fő kutatási területünk a szaglórendszer érző és motoros integratív folyamatainak celluláris és molekuláris alapjai. Ezek a kutatások a következő gondolatmenetet képviselik: szabályozás – magatartás – megfelelő válasz a környezeti kihívásokra – adaptáció – sikeres stratégiák az egyed illetve a faj fennmaradása érdekében. Kutatómunkánkat a multidiszciplináris megközelítés jellemzi; egy-egy kérdéssel kapcsolatban fiziológia, biokémia és morfológia módszereket lehetőség szerint együttesen alkalmazunk, újabban molekuláris illetve különböző elválasztási és tömegspektroszkópiai eljárásokkal kibővítve. Műszerparkunk többek között a következő egységeket foglalja magába: transzmissziós elektronmikroszkóp, kutatómikroszkóp, sztereomikroszkópok, kriosztát, ultramikrotóm, Vibratome (rezgőkéses szeletelő), erősítők, bioassay rendszerek, HPLC, MS, PCR, 2D elektroforézis rendszer. Néhány főbb megállapítás tudományos eredményeink közül • Leírtuk egy gerinces típusú neuropeptid, a PACAP és receptorainak jelenlétét a központi idegrendszerben és a periférián, továbbá öregedési és tanulási folyamatokban (Helix, Lymnaea). • Azonosítottuk a hibernált és aktív csiga (Helix) központi idegrendszerének és hemolimfájának peptid profilját. • Feltérképeztük a glutamáterg neuronok eloszlását felnőtt és fejlődő Lymnaea idegrendszerében (8. kép). • Kimutattuk, hogy a külső és a belső ingerek által aktivált csigák (Helix) táplálkozási magatartását az idegrendszer 5-HT és DA szintjének aránya határozza meg. • Feltártuk a táplálkozáshoz kapcsolódó nyálszekréció szabályozásának celluláris hátterét (Helix) (13., 14., 16. kép).

13. kép

14. kép

16. kép

8. kép

17. kép

• Bizonyítottuk, hogy a DA által indukált programozott sejthalált a PACAP képes kivédeni (17. kép). • Jellemeztük a felnőtt és fejlődő nagy mocsári csiga (Lymnaea) táplálkozását kivitelező pofaizomzat maturációját és 5-HTerg innervációját (9., 10., 11., 12., 15. kép).

9. kép

10. kép

11. kép

12. kép

15. kép

• Az extracelluláris mátrix kutatása során (Helix, Lymnaea) rámutattunk a kötőszöveti alkotóelemeknek (szénhidrátok és lektinek) a sejtközötti kapcsolatok illetve a fejlődő idegrendszer kialakulásában betöltött szerepére. • A feszültség függő Na- (Nav1.9; Nav1.8; Nav1.7) és K- (Kv4.3 és Kv3.4 és Kv2.1) csatorna altípusok eloszlását feltérképeztük, funkcionálisan jellemeztük és jelenlétüket molekuláris szinten igazoltuk az éti csiga központi idegrendszerében.

-9-

• A szaginformáció feldolgozásának vizsgálata során (Helix) perifériás szinten leírtuk a szaglószerv (tentaculum) térbeli pozicionálásáért felelős izmok szerveződését, kontrakciós jellemzőit (1., 2., 3., 4. kép), ultrastruktúráját, innervációs jellegzetességeit, a mozgatásukért felelős kémiai hírvivőket és az ideg-izom kapcsolatok finomszerkezetét.

1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

• A központban pedig feltártuk a szaglólebeny sejtes rétegének általános szinaptológiáját, illetve a teljes lebeny neurokémiailag azonosított (5-HT, nitrogén monoxid) kapcsolatrendszereit (2., 5., 6., 7. kép).

5. kép

6. kép

7. kép

Támogatás OTKA K78224, témavezető: Elekes Károly; TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0024, konzorciumi alprojekt vezető: Kiss Tibor; MTA-OTA Csere Egyezmény, Elekes Károly; International Exchanges Scheme-2012/R3 (The Royal Society), Pirger Zsolt Hazai és nemzetközi együttműködések PTE ÁOK (Anatómiai Intézet, Biokémiai és Orvosi Biokémiai Intézet), Tokushima Bunri University (Kagawa School of Pharmaceutics); University of Sussex (Faculty of Biology), Russian Academy of Sciences (Institute of Developmental Biology), UCLA at San Diego (Institute of Nonlinear Science), The George Washington University (Department of Chemistry and Biochemistry) Oktatás PTE TTK (egyetemi kurzus, doktori iskola). Tudományos szervezetek, szakmai konferenciák International Society for Invertebrate Neurobiology (ISIN, alapítva: 1989) székhelye vagyunk. Négy évente Tihanyban kerül megrendezésre az ISIN Symposium „Neurobiology of Invertebrates”, legutóbb 2011. augusztus 31- és-szeptember 4 között, 70 résztvevővel (55 külföldi 10 országból). Jövőbeli kutatási tervek A jelenlegi kutatási profilunknak az ÖK kutatási profilja irányába történő kiszélesítésével célunk a kémiai ökológiai kutatások kialakítása, elindítása. Ennek során vízi és szárazföldi eredetű kémiai ingerek különböző szabályozási folyamatokra és meghatározott magatartásformákra kifejtett hatásának, illetve a növények, állatok és a környezetük közötti kölcsönhatások komplex vizsgálatát kívánjuk folytatni. Ezek a természetben lezajló folyamatok igen összetettek, ezért megismerésükhöz sokoldalú szakmai és metodikai együttműködés szükséges, mely a kutatóközponton belül remélhetőleg viszonylag rövid időn belül kialakítható lesz. Elekes Károly

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve Első rész: Az alapítás, az indulás Az 596 km² kiterjedésű Balaton a legnagyobb európai tavak előkelő sorában az egyik legjelentősebb (Ladoga-tó: 17600 km², Genfi-tó: 580 km², Bodeni-tó: 536 km²). Számunkra különösen megfontolandó az a tény, hogy a Balaton és vízgyűjtő területe teljes egészében hazánk határain belül helyezkedik el. Tehát, a Balaton élete a klímaváltozás, és más globális hatások dacára alapvetően a mi kezünkben van, sorsáért mi felelünk.

- 10 -

A tó mértékadó természettudományos leírása Magyarországnak a török hódoltságot követő nyugati típusú felvirágzása idején kezdődött el. A 18. századi első, majd a 19. századi második katonai felmérés Balatontérképei ma is autentikus földrajztudományi forrás a tó partvonalának és mocsaras területeinek akkori állapotáról. Egy 1830-ban Budán megjelent tudományos kiadvány (1.) pedig a tó legjellegzetesebb halait magyarul is bemutatja. A Balaton összehangolt természettudományos tanulmányozását a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága indította el 1891-ben. Az ezt követő 29 év során a szaktudósok részletesen leírták a tó geológiai történetét, alapvető fizikai, kémiai és biológiai jellegzetességeit, és feltárták a Balaton-környék régészeti múltját és korabeli társadalmi állapotát. Az 1. kép: A révfülöpi hajóállomás épülete 1926-ban. eredmények „A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei” című sorozat 32 kötetében jelentek meg magyarul és németül Lóczy Lajos szerkesztésében (2.), amelyet „Balaton-monográfiaként” emlegetetünk szakértői körökben. Az impozáns sorozat olyan nagy hatással volt az akkori magyar szellemi életre és a kultúrpolitikára, hogy 1925-ben a Nemzeti Múzeum saját költségvetési maradványából állandó balatoni biológiai állomást rendezett be a révfülöpi hajókikötő épületének emeleti szobáiban addig is, amíg az állomás független balatoni kutatóintézetté nem alakulhatott, amelyre már megszületett a képviselőházi javaslat. Azonnal megkezdődött a jövőbeli kutatóintézet helyének keresése, és épületeinek, laboratóriumainak megtervezése is. Mindezt gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter rendelte el nagyszabású nemzeti kultúra felvirágoztatási programjának megfelelően. Klebelsberg alapvetően egy olyan porosz mintájú, egyetemektől független, önálló nemzeti kutatóintézet hálózat létrehozásában gondolkodott, amely a magyar természettudományos szellemi elit „erődrendszereként” élenjáró tudományos eredményekkel bizonyíthatja a világ nagy nemzeteivel és a trianoni győztesekkel való egyenlőségünket. Klebelsberg nagyszabású és távlatos 2. kép: A révfülöpi hajóállomás épülete ma. kultúrpolitikája szorosan illeszkedett gróf Bethlen István miniszterelnök nemzetfelvirágoztató gazdaságpolitikai programjához, amely a gazdaság Trianon utáni talpra állításában 1923-tól gyors és látványos sikert hozott.1 A biológia XX. század eleji forradalmi eredményei a szervezettan és az élettan területén, és a Lóczy-féle magyar Balaton-monográfia sorozat világsikere Klebelsberg számára kézenfekvővé tette, hogy egy biológiai kutatóintézet alapításával kezdje impozáns kutatóintézeti tervei megvalósítását, mégpedig a Balaton partján, hogy „a vízi életet a maga pezsgő elevenségében a helyszínen lehessen tanulmányozni” (3.). És miért éppen a vízi életet? Azért, mert a Klebesberg által nagyra becsült Hankó Béla szavai erről Őt meggyőzték: „A vízi szervezetek legnagyobb része átlátszó; megfelelő nagyítással és átvilágítással egyszerre meglátjuk az egész élő testet: látjuk nemcsak a test külsejét, hanem összes szerveit, a lüktető szívet, a belőle kilövellő egyes vérsejteket, a gyomor működését, a bél mozgását és a többi olyan életműködést, amelyet magasabb rendű szervezetben csak fölboncolása után szemlélhetünk. A vízi szervezetek azonban rendkívül törékenyek és könnyen elhalnak. Ezért tanulmányozásukhoz a helyszínen kell megadni a lehetőséget a vízen, vagy a víz mellett felállított kutatóintézet létesítése által” (4.). 3. kép: Az apátsági domb eredeti keleti oldala 1925-ben. Az intézet helyszínéül először Siófok, majd Keszthely város merült fel. Végül a tihanyi apátsági domb meredek, tóba zuhanó kies lábánál töltöttek fel több hektár területet a Balatonból az intézet épületegyüttese és más létesítmények számára. Oda ugyanis a nagyszerű fekvés miatt egy kis Abbáziát képzeltek el az elődök nagy mólóval a gőzhajók és a yachtok kikötésére, csinos hajóállomás épülettel, benne a Balaton halait bemutató panorámaakváriumokkal, odébb elegáns étteremmel, mögötte ötemeletes százszobás gyógyszállóval, folytatva a sort a Biológiai Intézet épületeivel, és lezárva Habsburg József főherceg kastélyával, aki később, 1936 és 1944 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt. Az egész telep (Tihany, Fürdőtelep) meg is valósult az ötemeletes gyógyszálló kivételével. A tihanyi kutatóintézet alapkövét az alapító okirat egy cinszelencébe zárt hiteles példányával 1926. augusztus 25-én helyezték el ünnepélyes keretek között több méter mélyen a majdani kutatóintézet rezgésmentesre tervezett 4. kép: Az apátsági domb keleti oldala a felépült intézettel szárnya alapjaiba (azóta is ott van). Az eseményen a kor teljes politikai és 1

Bethlen egy független Magyar Nemzeti Bank létrehozásával, és más kötelezettségek vállalásával kieszközölte az ország háborús jóvátételi kötelezettségéhez kapcsolódó jelzálogkölcsön-felvételi tilalmának feloldását, és így mintegy 300 millió aranykorona értékű népszövetségi kölcsönből elindította a gazdaság fellendülését. Ez az összeg az arany mai eladási értékén 1700 milliárd Forintot, illetve 6 milliárd Euro-t tesz ki, de korabeli vásárlóértékben ennek legalább tízszeresét jelentette. Az összeg felhasználása a Népszövetség részéről másfél évre Magyarországra küldött biztos, Jeremiah Smith tételes jóváhagyásával volt lehetséges.

- 11 -

tudományos elitje megjelent. Jelen voltak József és József Ferenc királyi hercegek, Auguszta és Anna királyi hercegnők, gróf Bethlen István miniszterelnök és neje, Halbik Ciprián Tihany apátja, gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter, mint alapító, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat, a négy országos egyetem képviselői, valamint 80 nemzetgyűlési képviselő. A vendégek különvonattal érkeztek Budapestről Balatonfüredre, s onnan hajóval Tihanyba, az új kikötőbe. A mának is példaértékű, hogy a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet egy évvel az alapkőletétel után, 1927. szeptember 5-én megnyitotta kapuit.

5. kép: Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közokta- 6. kép: Gróf Bethlen István miniszterelnök (sétabottal), 7. kép: A tihanyi intézet alapköve az alapító okiratot tási miniszter a tihanyi intézet alapkő letételének mellette Halbik Ciprián tihanyi apát a tihanyi intézet tartalmazó cintokkal. alapkő letételének ünnepségén Tihanyban. ünnepségén Tihanyban.

Az alapkőletétel ünnepségén elhangzott kilenc ünnepi beszédet a hazafias lelkesedés mellett egytől egyig a felvilágosult természettudományos gondolkodás roppant imponáló és korszerű szelleme hatotta át. Különösen az a fajta szemléletmódé, amely a puszta deszkripció helyett/mellett határozottan a szervezetek belső folyamatainak megértését szolgáló kísérleti kutatások szükségességét hangsúlyozta. Hankó Béla, Csiki Ernő, különösen pedig Verzár Frigyes, de Klebelsberg maga is briliáns logikával érvelt az élettani kutatások fontossága mellett. Beszédeik jellemző motívuma volt továbbá az a praktikus szempont, hogy mivel a legegyszerűbb és a legbonyolultabb szervezetek alapvető élettani folyamatai univerzálisak, kézenfekvő azokat inkább a viszonylag egyszerű, könnyen gyűjthető, tartható és szaporítható vízi élőlényeken vizsgálni, mint egy nagy és bonyolult állaton, s ehhez ideális egy Balaton-parti kutatóintézet. És tulajdonképpen ők vezették fel azt a fogalmi-logikai következtetést is, hogy mivel a „biológia” az állat- és növénytani, a bakteriológiai és az embertani tudományok gyűjtőtudománya, ésszerűbb immár ezt alkalmazni az élettudományok összességére, és a köztudatba is átültetni, s így lett a tihanyi intézet neve Magyar Biológiai Kutatóintézet. Az intézet laboratóriumait az Anton Dohrn által 1873-ban létrehozott Nápolyi Zoológiai Állomás mintájára rendezték be. Ez az itáliai intézet egyike volt azon száz korabeli európai intézetnek, amelyek sorát még J. J. Coste nyitotta meg Corcarneau-ban (Franciaország) 1859-ben. Apáthy István, Daday Jenő, és id. Entz Géza a nápolyi intézetben eltöltött éveik során rengeteg tapasztalatot gyűjtött egy korszerű biológiai intézet működéséről. A tihanyi laboratóriumokat még ehhez mérten is magas színvonalon, az akkori általános financiális lehetőségeket jóval meghaladó áldozatossággal szerelték fel. „Állítom, hogy nagy pazarlás lenne hogyha azt, amit csinálunk, kicsinyes kishitűségből, kisszerűen koncipiálnánk meg.” vallotta Klebelsberg (3). A laboratóriumokat

8. kép: Dr. Hankó Béla limnológus és Adria-kutató, a tihanyi intézet Balatoni Osztálya igazgatója.

9. kép: Dr. Verzár Frigyes fiziológus, a tihanyi intézet Élettani Osztályának igazgatója.

10. kép: Dr. Entz Géza, a tihanyi intézet igazgatója 1929 és 1943 között.

a gáz, vákuum, sűrített levegő és ivóvíz mellett balatonvízzel és tengervízzel is ellátták. A balatonvizet a tóból pumpálták fel a főépület tetején kialakított hatalmas tartályokba, és a tengervizet a Fekete-tengerből uszályon hozták a Dunán és a Sió-csatornán keresztül, és ugyancsak a tetőtérben elhelyezett tartályokban tárolták. Az intézet saját parttal, kikötővel, gyűjtőhajóval, csónakházzal, akváriumszobával, és a nagyközönség számára külön balatoni akvárium bemutatótérrel rendelkezett. A főépület

- 12 -

mellett lakóépületek, és teljes ellátásra berendezett kurzusház is épült. A tihanyi intézetet szervezetileg az Országos Magyar Gyűjteményegyetem szervezetéhez integrálták, de szoros kapcsolatban maradt a Nemzeti Múzeummal. Az intézetben a megnyitástól egészen 1956-ig két osztály működött, a Balaton kutatására az egyik és általános élettani tanulmányokra a másik. A Balatoni Osztály első vezetője Hankó Béla egyetemi tanár és világhírű Adria-kutató, az Élettani Osztály vezetője pedig Verzár Frigyes fiziológus lett. A kultusztárca 1929-tól a Hollandiából hazahívott és nagy nemzetközi tekintélyű zoológust, Entz Gézát bízta meg az intézet vezetésével. Ekkor került az Intézetbe Sebestyén Olga limnológus is, aki az Amerikai Egyesült Államokból tért haza a Balaton kutatásának kedvéért. Az intézetben igen rövid idő alatt pezsgő tudományos élet alakult ki, és rövidesen olyan világhírű tudósok dolgoztak a tihanyi falak között, mint Otto Loewi, Paul Weiss és Szent-Györgyi Albert, csak a Nobel díjasokat említve. Ennek a kornak bemutatását, és az intézet klasszikus virágkorát a sorozat következő részében ismertetjük. A tihanyi intézet megmenekült a II. Világháború pusztításaitól, és 1951-ben került a Magyar Tudományos Akadémia fennhatósága alá. Ezután néhány olyan zavaros év következett, amely során a halbiológia és az algológia újabb nemzetközi sikereket hozott, ugyanakkor a falak között egy rövid időszakban felrémlett a liszenkóizmus veszélye is. 1962-től a Kísérletes Állattani Osztályon belül egy erős és eredményes összehasonlító neurobiológiai kutatási vonal fejlődött ki az elektrofiziológia, a biokémia, és a szövettan példás együttműködésével, de a Balaton-kutatás háttérbe kényszerült. Az 1965-ös és az 1975-ös tömeges balatoni halpusztulás, és legfőképpen a Balaton vízminőségének drámai romlása miatt azonban az 1970-es évektől központi kormányprogramok sora indult a Balaton megmentésére. Mindez arra késztette a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy újra a hidrobiológiát tegye a tihanyi intézet fő profiljává, és ennek hangsúlyozása érdekében 1982-től az Intézet nevét is „az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetére” változtatta. Az intézet kutatói alapozták meg a Balaton eutrofizációja visszafordításának tudományos alapját, feltárták a nád- és halpusztulások okait, valamint az inváziós fajok betelepülésének és terjedésének dinamikáját és az ellenük való védekezés lehetséges változatait. Az utóbbi három évtized újra bizonyította, hogy a kísérletes és a szupraindividuális szintű kutatómunka mindennapi találkozása nagyon hasznos és mérhetetlen potenciális lehetőségeket nyújt Tihanyban. E korszakot sorozatunk 3. része mutatja majd be. 2012. január 1-től a tihanyi intézet Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet néven, az ökológiai központ székhelyeként, és egyben részeként működik tovább immár intézményes együttműködésben a Duna, a Tisza, és a szárazföldi ökológiai, hidrobiológiai és élettani kutatások közös szolgálatában. Irodalomjegyzék 1. J. Reisinger (1830): Specimen Ichthyologiae Sistens Pisces Aquarium Dulcium Hungariae. Budae, Typis R. Universitatis Hungaricae: 1–104. 2. A Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága (1891–1919): A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (szerk. Dr. Lóczy Lajos): 1–32. kötet. 3. Csiki E. és Hankó B. (1927): Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter beszéde a Biológiai Intézet alapkőletételének ünnepélyén Tihanyban 1926. augusztus 25-én. – Archivum Balatonicum I. 1926–1927, 1927, Tihany: 229–236. 4. Hankó B. (1927): A Magyar Nemzeti Múzeum Biológiai Állomása a Balaton mellett. – Archivum Balatonicum I. 1926–1927, 1927, Tihany: 1–14. G. Tóth László

Pályázataink, témáink OpenNESS 2012. december 3-án hivatalosan elindult az OpenNESS FP7 projekt (Operationalisation of Natural Capital and EcoSystem Services: From Concepts to Real-world Applications), melynek célja, hogy a működésének 4 és fél éve alatt innovatív és praktikus, európai szinten is operatívan használható megközelítéseket szolgáltasson a természeti tőke és az ökoszisztéma szolgáltatásoknak a társadalmi és szakpolitikai döntéshozatalban történő minél szélesebb és mélyrehatóbb integrálására. Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik minél szélesebb körű feltérképezése és számba vétele az EU 2020-ig terjedő Biodiverzitási Stratégiájának megvalósulása szempontjából is kulcsfontosságú feladat. Ennek érdekében az OpenNESS projekt a következő célokat tűzte ki maga elé: • az ökoszisztémák és szolgáltatásaik értékelésére már ma is meglévő korábbi eredmények, gyakorlatok és ajánlások áttekintése és szintézise, • ezek alapján egy operatív módszertani eszközkészlet (különböző mérőszámok és értékelési módszerek) kidolgozása, melyek az EU szintjén különböző ökoszisztéma szolgáltatások minél szélesebb palettájának minél megbízhatóbb értékelésére alkalmasak. • ennek az eszközkészletnek a tesztelése egy 22 európai és 4 európán kívüli mintataerületből álló site-hálózaton. A projektben résztvevő 35 partnerintézmény között hazánkat az MTA ÖK valamint a gödöllői ESSRG kutatócsoport (Environmental Social Science Research Group) képviseli. Az ÖK ehhez a közös munkához egy módszertani eszközzel és egy mintaterülettel kíván elsősorban hozzájárulni. A jelenleg futó BioVeL FP7-es programban való részvételünk kapcsán jelenleg készül egy terresztris ökoszisztémák anyagáramainak modellezésére elterjedten használt modell, a Biome-BGC párhuzamos futtatásokra alkalmas,

- 13 -

online kezelői felülete. E modellre alapozva szeretnénk egy számos szabályozó ökoszisztéma szolgáltatás (szénforgalom, nitrogén, talaj-vízkészlet, stb.) modellezésére használható eszközt fejleszteni, mely azután a 26 mintaterületen tesztelésre kerülne. Mindemellett azonban egy az ESSRG-vel közösen üzemeltetett kiskunsági mintaterület kialakításával szeretnénk részt venni a projekt munkája során javasolt további eszközök tesztelésében is. Koordinátor: Eeva Furman, Finnish Environment Institute (SYKE) Finaszírozás: the EU Theme FP7 ENV.2012.6.2-1: Exploration of the operational potential of the concepts of ecosystem services and natural capital to systematically inform sus- tainable land, water and urban management. Czúcz Bálint

Az INCREASE projekt (An Integrated Network of Climate Change REsearch Activities on Shrubland Ecosystems; EU FP7 Capacities) projektmegbeszélése (Kecskemét, 2012. november 12–15.) A 2009 márciusa óta futó és 2013 novemberében záruló INCREASE projektben olyan intézmények kutatói dolgoznak együtt, amelyek a klímaváltozás szimulálására – hőmérséklet emelésére és csapadék kizárására – alkalmas állományléptékű terepi infrastruktúrákat működtetnek európai cserjés ökoszisztémákban (www.increase-infrastructure.eu). A projekt célja, hogy 1. a klímaváltozást szimuláló technológiát továbbfejlessze (az előrejelzésekhez minél hasonlóbb kezelések, minél kevesebb mellékhatás); 2. együttműködést stimuláljon a klímaváltozást kísérletes megközelítéssel vizsgáló szakmai közösségben; 3. hozzáférhetővé tegye ezeket az egyedi infrastruktúrákat külső felhasználók számára is; 4. a kísérletes eredményeket adatbázisba szervezze és hozzáférhetővé tegye; 5. dinamikus ökoszisztéma-modelleket fejlesszen, és 6. új, bolygatással nem járó módszereket fejlesszen az ökoszisztémák szénforgalmának mérésére. Évente két projektkonferenciát tartunk, amelyet mindig más partner szervez. Az előzetes beosztásnak megfelelően a 2012. őszi rendezvény házigazdája a magyar partner, az MTA Ökológiai Kutatóközpontja volt. A megbeszélésen 27 külföldi és 7 magyar kutató vett részt. A szervezés legnagyobb részét Lelleiné Kovács Eszter és Kröel-Dulay György végezte. Mivel az ilyen megbeszéléseken mindig meglátogatjuk az adott országban üzemeltetett kísérletet – ami a mi esetünkben Fülöpházán működik –, ezért a rendezvény helyszínének a közeli Kecskemétet választottuk. A város főterén elhelyezkedő Aranyhomok Szálloda már korábban is adott helyet különböző, ökológiával kapcsolatos rendezvényeknek, és a vendéglátással most is meg voltunk elégedve, különösen az intézmény konyhájával. A korábbi tapasztalatok alapján a szakmai programot két teljes napra terveztük (érkezés előző nap, elutazás következő nap), így lehetőség szerint csökkentve a későn érkezők, vagy korán elutazók számát. A terepprogramot nem korlátoztuk csupán a kísérletünk megtekintésére, hanem kiegészítettük egy kisebb (2–3 km-es) sétával a Fülöpházi Homokbuckákon át a Somoditanyáig, ahol első nap ebédeltünk. A kicsit hosszabb terepprogrammal kapcsolatban sok pozitív visszajelzést kaptunk. A terepi programot követő délutánon tartottuk az úgynevezett „Science Day”-t, ahol egyrészt a kozorciumban résztvevő kutatók másrészt a kísérletekben dolgozó külsős kutatók (Transnational Access users) tartottak előadásokat tudományos eredményeikből. Az összejövetel második napján („Workpackage Day”) áttekintettük a pályázatban tervezett munka állását. Mivel a projekt lassan a végéhez közeledik, az elkerülhetetlen adminisztratív és szervezési feladatok mellett, a legnagyobb hangsúly a szintetizáló jellegű feladatokon volt, úgy mint a modellezésen, C-körforgalom szintézisén, és a folyamatban levő és tervezett tudományos cikkeken. Kröel-Dulay György

A kiválók lendülete: világszínvonalú hazai kutatási eredmények beszámolója az MTA-n A Lendület program idei eredménykonferenciáján a kutatócsoportok rangos nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációikról, további ígéretes kutatók bevonásáról, infrastruktúra-fejlesztésről, a kutatások közvetett és közvetlen társadalmi hasznáról számoltak be. A 2011-ben támogatást nyert 16 kutatócsoport vezetői meggyőző és előremutató kutatási sikerekről, új kutatási irányokról és világszínvonalú kutatási környezet kialakításáról beszéltek az MTA Lendület programjának nyilvános rendezvényén. A 16 „lendületes” csoport kutatói az első egy év során olyan jelentős részeredményekre jutottak, amelyekkel eddigi elfogadott téziseket bizonyítottak vagy cáfoltak meg. A külföldről hazaérkezett kutatók még több külföldön kutató, fiatal magyar tudóst hívtak és hívnak haza itthoni munkában való részvételre. A Lendület-kutatók számos hazai és nemzetközi tudományos folyóiratban

- 14 -

publikálták eredményeiket: az úgynevezett impakt faktor esetükben majdnem egy nagyságrenddel nagyobb a hazai akadémiai és kutatóegyetemi átlagnál. „A Lendület olyan kutatásfinanszírozási modell, amely az akadémiai kutatóhálózat és a hazai egyetemek versenyképességének növelése mellett a kutatói utánpótlás biztosítását is elősegíti” – mondta a kiválósági program tavalyi nyerteseinek eredmény-beszámolóján Pálinkás József, az MTA elnöke. Az első év munkáját értékelve kiemelte, hogy a csoportok közül több is rövid időn belül kiemelkedő eredményt ért el, két kutatóorvos pedig fontos szabadalmi eljárást indított el. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjában az ökoszisztémák működésének vizsgálatára önálló kutatócsoportot alakító Báldi András egyebek mellett 10 tudományos cikket jelentetett meg rangos folyóiratokban. A kártevők, a pollináció és ragadozók közötti összefüggéseket vizsgálva arra jutott, hogy a biológiai sokféleség elősegíti a biológiai védekezést, és ebben óriási szerep jut az erdőknek, amelyek eredeti állapotban való megtartása a biológiai védekezés alapja. forrás: www.mta.hu

Botanikus kerti hírek „Erzsébet királyné esete a rozmaringgal” – könyvajánló Az ember valamikor bensőséges viszonyban volt a környezetét alkotó páratlanul változatos élővilággal. Nem csoda hát, hogy a növényeknek mindig fontos kulturális és szakrális szerepük volt a Föld majd minden népének életében. 2010-ben jelent meg intézetünk és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával a „Mesés növények, növényes mesék” című könyv, mely a különböző földrészek népeinek mondáiból, meséiből, legendáiból ad válogatást. A most kiadásra került „Erzsébet királyné esete a rozmaringgal” című mű újabb növényes történeteket mutat be. E könyvek azonban nem csak a mesék gazdag fantáziavilágát tárják elénk, hanem kultúrtörténeti érdekességekkel fűszerezve, botanikai alapossággal bemutatják a főszereplőket, magukat a növényeket is. Az olvasottakat művészi rajzok szemléltetik, és mire a könyvek végére ér az olvasó, a száraz tudomány mellett sok különlegességet is megtudhat a növények világából, például, hogy mit főznek a cukorházban, hogyan hajózik a kókusz a tengeren és mit csinál, aki viricsel. Ezért ezek a „mesekönyvek” nemcsak gyerekeknek szólnak, hanem az egész családnak, közös olvasgatásra, az ismeretek bővítésére. Intézetünk és a botanikus kert mindig is nagyon fontosnak tartotta az ismeretterjesztést és a környezetkultúra tudatos formálását. Azt szeretjük és védjük, amit ismerünk, ez vonatkozik a növényekre is, ezért az ilyen típusú népszerűsítő könyveknek is fontos szerepe lehet a fiatalok és idősebbek természethez való helyes viszonyának kialakításában. Fráter Erzsébet

Őszi-téli kerti események Az ősz a télre való felkészülés időszaka a növények és az elvégzendő kerti munkák szempontjából is. A fagyérzékeny dézsás növényeket behordtuk teleltetésre a Hidegházba és a Kaktuszházba, a kinti, de érzékenyebb növényeket téli takarással óvjuk a hidegtől, valamint a hidegágyi telepek téliesítése is megtörtént. A nemzetközi magcsere maganyagának begyűjtése az év második felében zajlott, mind a botanikus kertben, mind az ország különböző területein. Januárig tartó munkával történik a magtisztítás, majd az Index Seminum összeállítása. Október végén észleltük, hogy a Tornácosház pincéjében könnyező házi gomba fejlődik több négyzetméteres felületen. Ez a taplógomba faj az egyik legveszedelmesebb károkozója egy épületnek, főként régen sok házat bontottak le miatta. Mára szerencsére van ellene hatékony védekezés. Szakértő véleményezte a kialakult állapotot, s a napokban megkezdődött a gombamentesítés a pincében és a pince fölötti két szolgálati lakásban. A Kertben lévő vízimalom sajnos évek óta felújításra szorul. Anyagi forrás hiányában pályázati lehetőségeket keresünk a megmentésére. A tetőzet állapota az utóbbi időben annyira megromlott, hogy a gerendázat további ázásával az épület menthetetlenné válik. Ennek megelőzésére december első napjaiban a vízimalom tetejét az esetleges felújításig fóliával takartuk le. A vízimalom 140 éves műemlék épület, a tájképi történeti kert fontos eleme, kerekét nemrégen sikerült felújíttatnunk. A mostani teljes felújítás kivitelezésére minden ötletet és segítséget szívesen fogadunk. Egy virághagyma forgalmazó cég közel 80 000 db tulipán-, 10 000 db nárcisz-, és több mint 30 000 db sáfrány és egyéb hagymás-gumós virág szaporítóanyagot adományozott kertünknek, melyek egészen kora tavasztól virítanak majd az egynyári ágyásokban a kastélynál és a kert hátsó részén, valamint új helyszíneken is: a rendszertani gyűjtemény néhány ágyásában és a bejárat irányából a kastély felé vezető út szélén.

- 15 -

Az elmúlt hetekben olyan állóképeket forgattak a kertben, amelyek az M1, M2, Duna és Duna World csatornákon láthatók a reklámszünetek idejében. Összesen 6 helyszínen rögzítettek képeket a csatornák logójával. Kósa Géza, Szakács Éva

Visszatekintő Botanikus kerti rendezvényeinkről Az első hagymások virágzásának idején hirdettük meg alkotópályázatunkat „Nyomozz madárfajok után az irodalomban!” címmel, melyre május végéig vártuk a pályaműveket. Áprilisban a Föld Napjához kötődően a megújuló energiaforrásokról poszterkiállítás volt a Tornácos ház tornácán, április 20-án pedig közel 100 óvodás és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatóinak részvételével zajlott program több helyszínen a Kertben. Madarak és Fák Napja idején a Kert dendrológiai gyűjteménye került előtérbe, valamint számos madarakkal és fákkal kapcsolatos játék fűszerezte a csoportvezetéseket. Az Európai Növénytudományi Társaság (EPSO) kezdeményezésére idén először volt nemzetközi „Fascination of Plants Day”, melyhez a Botanikus kert is csatlakozott díjtalan vezetett kerti séták szervezésével, melyeken összesen 130 fő vett részt. A Biológiai Sokféleség Világnapja alkalmából a biodiverzitás jelentőségére, ehhez kapcsolódóan a botanikus kertek szerepére hívtuk fel a látogatók figyelmét a tornácon elhelyezett poszterekkel. Pünkösd hosszú hétvégéjén egzotikus növények bemutatója és palántavásár volt a bejáratnál, majd nemsokára megkezdődött az egynyári növények kiültetése a Kert több helyszínére. A tavaszi alkotóverseny pályázat nyerteseinek jutalomprogramjára július első napjaiban került sor, ezt követően egy hónapon keresztül kiállítás formájában a nyertes- és a zsűri által jobbnak ítélt munkákat tekinthették meg a Kertbe látogatók a szokásos időszakos kiállító helyünkön, a tornácon. Egy július végi szombat estén került sor a komolyzenei szabadtéri koncertre, melyen idén is a Musica Sonora zenekar színvonalas műsorát hallhattuk. Ősz beköszöntével ismét a diákokra irányult a figyelem: a növényhatározás rejtelmeibe avató poszterek kerültek tornácunkra. Lehetőségeink szerint más rendezvényeken is rendszeresen bemutatjuk a kertet. Ilyen alkalom volt tavasszal a kertészeti kiállításon és vásáron a Budai Arborétumban és a novemberi egész hónapos Zöldág Nemzetközi Öko-Design Fesztiválon a Klebelsberg Kultúrkúriában, Pesthidegkúton. Csatlakoztunk a „Kerekedj fel!” című, ősszel induló országos akcióprogramhoz, melyet a KÖH a MOL-lal közösen indított. Idén ősszel sem maradhatott el a Berkenyeházban időszakosan berendezett, egy hónapon keresztül megtekinthető termés- és tobozkiállítás. Október első vasárnapján került sor a Földi javak asztalunkon – termékkiállítás és vásárra, és szintén ezen a napon nyílt meg a nagyközönség felé a Karbonházban a „Túl nagy lábon élünk” című állandó kiállítás. A kiegészítő programok között szerepelt a Pannon Magbank bemutatója és díjtalan vezetett séta is. A Kert pihenni tért a téli hónapokra, de ebben az időszakban is igyekszünk megszólítani a látogatókat: általános iskolás felsős tanulók részére hirdettük meg „Nyomozz a természet hetedhét országában!” címmel egy 7 fordulós versenyt, melynek az első fordulójához a feladatsor január 7-én, hétfőn reggel 7 órakor kerül fel a botanikus kert honlapjára. Szakács Éva

Rendezvények, konferenciák Vizeink sokfélesége kiemelt érték Kutatók, doktoranduszok, egyetemi hallgatók – a hidrobiológus szakma több mint száz érdeklődőjének részvételével tartották meg Tihanyban a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézete és az MTA Veszprémi Területi Bizottsága közös rendezésében az LIV. Hidrobiológus Napokat. A 41 előadás jól reprezentálta azt a változatosságot, amely napjainkban a hidrobiológiai kutatásokat jellemzi. A Velencei-tó partjának tájrehabilitációját megalapozó vizsgálatok; A folyami halállomány reprezentatív monitorozásának kérdései; A víz és a társadalom kapcsolata – ízelítőül néhány a Tihanyban elhangzott tudományos előadások címei közül. Az előadások mellett az első ízben 1957 szeptemberében megrendezett szakmai seregszemle idei mottója – „Vizeink sokfélesége kiemelt érték” – jegyében készült az a 41 poszter is, amelyet az akadémiai intézetben a rendezvény idején kiállítottak. A hazai

- 16 -

hidrobiológiai kutatások eredményeit bemutató, az ökológiai hatásokat összegző, a különböző fajállományok változásairól képet adó beszámolók híven tükrözték a hazai kutatási irányokat és a tudományág nemzetközi trendjeit. Mindezeknek köszönhetően az idén is folytatódott a már az elmúlt esztendők Hidrobiológus Napjain megfigyelt örvendetes változás: az előadók és a hallgatók között is mind több a fiatal, a kutatók mellett szép számmal képviseltetik magukat a PhD-hallgatók és az egyetemisták is. Bíró Péter

Előadóülés a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA Biológiai Osztály és az Ökológiai Kutatóközpont közös szervezésében 2012. november 16-án „Biológiai inváziók: mintázatok és mechanizmusok” címmel előadóülést tartottak az MTA székházban. Az ülésen, amelynek programját munkatársunk, Botta-Dukát Zoltán állította össze – öt előadás hangzott el (ezek közül háromnak (társ)szerzője kutatóközpontunk munkatársa volt): • Ripka Géza: Inváziós ízeltlábú fajok és az általuk okozott környezeti problémák napjainkban • Kiss Balázs és Kozár Ferenc: Inváziós rovarfajok a hazai autópályák mentén • Puky Miklós: Decapoda inváziók története és lehetséges hatása Magyarországon • Botta-Dukát Zoltán: Egy éves rozsnok fajok inváziós sikerét magyarázó tényezők • Endresz Gábor, Somodi Imelda és Kalapos Tibor: A gyökér vezikuláris-arbuszkuláris mikorrhiza gomba kapcsolata inváziós és nem inváziós füveknél Az előadások után számos kérdés hangzott el, jelezve a biológusok érdeklődését a téma iránt. Főleg az invázió lehetséges mechanizmusairól alakult ki élénk vita. Az ülést vezető Botta-Dukát Zoltán zárszavában azt emelte ki, hogy a biológiai inváziók kutatása egyszerre fontos alkalmazott kutatási feladat és érdekes, az ökológia alapvető kérdéseihez kapcsolódó alapkutatási téma. Fontos lenne az utóbbi oldal erősítése, az invázióért felelős mechanizmusok jobb feltárása, mert ez elősegítené az alkalmazott feladatok jobb megoldását is és nem mellesleg nemzetközi publikációkban is „jobban eladható”. Botta-Dukát Zoltán

„Globális környezeti folyamatok” – konferencia Moszkvában Az Orosz Tudományos Akadémia, az Orosz Ökológiai Akadémia, a Moszkvai Lomonoszov Egyetem két nagy energiaügynökség támogatásával 2012 októberében nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Moszkvában „Globális környezeti folyamatok” címen. A mintegy száz résztvevő az első plenáris nap után az alábbi három szekcióban folytatta a munkát: 1. A jelenlegi globális ökológiai folyamatok, elmélet és gyakorlat 2. A természeti erőforrások használatának hatásai 3. Ökológiai képzés és a globális problémák megoldási lehetőségei.

A szervezők felkérése nyomán Intézetünk meghívott képviselőjeként Kovácsné dr. Láng Edit tudományos tanácsadó, a programbizottság tagja plenáris előadáson ismertette Intézetünk EU FP7 INCREASE, kisérleti klímamanipulációs projektjének (projektvezető: Kröel-Dulay György) keretében végzett munka eredményeit és főbb tapasztalatait. A konferenciáról szóló fényképes riport, a záródokumentum és az Orosz Tudományos Akadémia levele a www.ecology2012. info honlapon angolul is olvasható. Kovácsné dr. Láng Edit

- 17 -

Karácsonyi ünnepségek az ÖK Intézeteiben Vácrátóton december 13-án köszöntötte Báldi András az ÖBI és a DKI dolgozóit egy szolíd karácsonyi ünnepség keretében, ami a nemrég megnyílt Karbonház épületében zajlott . December 6-án pedig a BLI tartotta meg Tihanyban az immár hagyománnyá vált Mikulás napi ünnepségét a munkatársak gyermekeinek. szerkesztők

- 18 -

Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket és Sikeres, Boldog Új Évet kíván az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai nevében Báldi András fࣰigazgató

Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Nagy Adrienn Társszerkesztő: Szakács Éva Technikai szerkesztő: Gulyás Györgyi Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: [email protected]

- 19 -