Témabemutató hallgatóknak

ELTE Kémiai Intézet Témabemutató hallgatóknak 2010. február 5. péntek, 9:00–12:25 Eötvös terem, 083

9:00–9:05 Megnyitó 9:05–9:15

Mező Gábor, ELTE-MTA Peptidkémiai Kutatócsoport ([email protected]):

Peptidkonjugátumokkal az öregkor életminőségének javítása érdekében A feltételezések szerint az egyik kitörési pont a rák elleni küzdelemben az irányított tumorterápia lehet. Ez azon alapul, hogy a rákos sejteken megjelenő specifikus, vagy túltermelődött receptorokat vesszük célba megfelelő konjugátumokkal. Ezek a konjugátumok tartalmaznak irányító molekulát és tumorellenes hatású gyógyszer molekulát. A konjugátumok segítségével növelhető a gyógyszerek szelektivitása, és csökkenthetők toxikus mellékhatásaik. Célunk tehát többfunkciós, tumorellenes hatású peptidek és peptid konjugátumok szintézise és vizsgálata. A szervezetbe beültetett implantátumokkal kapcsolatos egyik probléma az, hogy azokat a szervezet nem fogadja be. Ezért olyan peptidkonjugátumokat tervezünk, amelyek alkalmasak az implantátumok felületének befedésére, és ez által segítik azok felületén a sejtek letapadását a beültetés után. Kutatásokat végzünk az Alzheimer-kór korai diagnosztizálására alkalmas vegyületek előállítására, és olyan szintetikus vakcinák szintézisére teszünk kísérletet, amelyek alkalmasak lehetnek a kór gyógyítására. Kutatócsoportunkban a peptidszintetikus módszerek elsajátítása mellett lehetőség van a korszerű analitikai módszerek elsajátítására (pl. HPLC, tömegspektrometria, aminosav analízis), valamint az előállított vegyületek in vitro funkcionális vizsgálatára.

9:15–9:25 Magyar Anna, ELTE-MTA Peptidkémiai Kutatócsoport ([email protected]): Fehérje alapú módszer a rheumatoid arthritis korai kimutatására A rheumatoid arthritis (RA) az egész szervezet betegsége, a föld népességének 1-2 %-t érinti. • patogenezis - ismeretlen eredetű autoimmun betegség • kiváltó ok - ismeretlen, a peptidil arginin deimináz (PADI) enzim hatására a szervezetben bizonyos fehérjék egyes argininjei citrullinná alakulnak át • cél - a betegség korai stádiumában lévő betegek kiszűrése • megoldás - egy rutindiagnosztikai módszer kifejlesztése Munkánk során, irodalmi adatok alapján kiválasztott fehérjék (filaggrin, fibrin, vimentin) antigenitásáért felelős peptid szakaszait, ezek argininek helyett citrullint tartalmazó analógjait, N- és C-terminálisán rövidített, valamint biotint tartalmazó származékait állítjuk elő „MULTIPIN” (Chiron Technologies, Ausztrália) parallel szintézistechnika és szilárdfázisú peptidszintézis alkalmazásával. ELISA kísérletekben RA-es ill. egyéb autoimmun betegségben szenvedő betegek és egészséges véradók szérumában vizsgáljuk az autoantitestek jelenlétét.

2

9:25–9:35

Szalay Péter, Elméleti Kémiai Laboratórium ([email protected]):

GeForce kártyával mozgatott molekulák Kvantumkémiai módszerekkel szinte rutinszerűen tudjuk leírni kis és közepes méretű molekulák elektronszerkezetét mind alap-, mind pedig gerjesztett állapotban. Ezen a módon nagyon pontos egyensúlyi geometriát, képződéshőt, gerjesztési energiát stb. lehet meghatározni, segítve a kísérletek értékelését. A következő lépés, hogy a magok mozgását is figyelembe vesszük. Új távlatok nyílnak így, hiszen a szimulációkból szinte a szemünk előtt kezdenek mozogni a molekulák, és további, kísérletből maghatározható mennyiségeket határozhatunk meg. Ilyenek például a gerjesztési spektrumok, a fotokémiai reakciók mechanizmusa, a reakciók hatáskeresztmetszete, stb. Kutatócsoportomban a következő projektek futnak: - nukleotid-bázisok: mi történik, ha a DNS e fontos építőkövei UV-fényt nyelnek el? - kemilumineszcenciás reakciók mechanizmusa: milyen módon tudnak molekulák spontán fényt kibocsátani, különös tekintettel biológiai rendszerekre E számítások azonban gyakran nem rutinszerűek és szükséges lehet a számítógépes programok fejlesztésére is. Jelenleg azt vizsgáljuk, lehet-e a számítógépes játékokra tervezett grafikuskártyákat hasznos munkára fogni. A számítások jelentős gyorsulást várjuk így viszonylag olcsó eszközök felhasználásával.

9:35–9:45 Szabados Ágnes, Surján Péter, Elméleti Kémiai Laboratórium ([email protected]): Közelítő módszerek molekulák elektronszerkezetének számítására A kémiai rendszerek elektronállapotainak leírása az első lépés azon az úton, amely a molekulaspektrumok, molekulamozgások kvantummechanikai alapú modellezéséhez vezet. Az elektronszerkezet számítására sok, már beprogramozott közelítő módszer létezik. Mi olyan eljárásokkal foglalkozunk, amelyek valamilyen szempontból jobbak a már meglévőknél. A legtöbb módszer túl drága vagy túl pontatlan ha a rendszer hullámfüggvénye nem jól közelíthető egyetlen zárthéjú determinánssal. Ilyen például egy disszociáló kovalens kötés. Ezek leírására perturbációszámításon (PT) alapuló eljárásokat fejlesztünk, a PT u.i. viszonylag olcsó. A PT pontossága azonban sokszor nem kielégítő. Ezen javítandó, egy olyan új módszeren dolgozunk, ami a PT és a diagonalizáló eljárás ötvözete. Az utóbbi előnye, hogy mentes a perturbációs nevezők közel nullává válása okozta problémától. Foglalkozunk ezenkívül szén nanorendszerek leírásával, pí-elektron modellben. Ebben a témában a diéderes szögek és a kötésrendek közötti empírikus összefüggés felállítása egy aktuális teendő. Ez lehetővé tenné előre nem ismert téralkalú molekula geometriájának optimalizálását.

9:45–9:55

Baranyai András, Fizikai Kémiai Tanszék ([email protected]):

A víz A víz a legfontosabb kis molekula a természetben. Viselkedése számos anomáliát mutat, amelyeknek a tanulmányozása fontos nemcsak az anyag viselkedésének a megértéséhez (pl. az alacsony hőmérsékletű kritikus pont, ahol víz-víz egyensúly lehetséges), hanem mint oldószernek elsősorban biológiai aktivitású óriásmolekulák esetében. Bonyolult anyagok tanulmányozására a legkézenfekvőbb lehetőség a számítógépes szimuláció. Ekkor minden részletében tudjuk követni a molekuláris történéseket. Szükséges viszont egy pontos kölcsönhatásokkal leírható modell, amely jól közelíti a valóságos folyamatokat. Tapasztalat által bizonyított, hogy nagy részecskeszámú rendszerek esetén klasszikus mechanikai és elektrosztatikai erőkkel (a hidrogén kötés 90%-a is csak elektrosztatikai vonzás)gazdaságosan és korrekten lehet leírni ilyen rendszereket. Az első lépés a víz kölcsönhatási viszonyainak a leírása, amely számos kísérleti méréssel összevethető. Jelenleg a vízmodell fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozok. Korábban a jég 15 fázisát tanulmányoztuk, aztán a gázklaszterek tulajdonságairól tettünk fontos megállapításokat, amelyeket felhasználunk a modell fejlesztésénél.

9:55–10:05 Szünet 10:05–10:15 Túri László, Fizikai Kémiai Tanszék ([email protected]): Kevert klasszikus-kvantumos molekuladinamikai szimulációk kondenzált fázisokban Csoportunkban kondenzált fázisokban lejátszódó alapvető fiziko-kémiai, illetve kémiai folyamatok szimulációs vizsgálatával foglalkozunk. Fő célkitűzésünk egy olyan szimulációs technika kidolgozása, mely egyszerre képes klasszikus molekulákból álló oldószerfürdő és egy kvantummechanikai módon kezelt oldott részecske (atom, molekula, esetleg több molekula halmaza) együttes dinamikájának leírására. A két alrendszer kölcsönhatását pszeudopotenciálok írják le. A kevert rendszer időbeli fejlődését Born-Oppenheimer és CarParrinello típusú molekuladinamikai módszerrel is szeretnénk megvalósítani. A klasszikus alrendszer leírására megfelelő polarizálható modell választására van szükség. A módszer kidolgozása során számos bonyolult elméleti problémát kell megoldani, melyek közül a pszeudopotenciálok kidolgozását említjük meg ezen a helyen. A kevert kvantumosklasszikus rendszer konzisztens időbeli kezelése is komoly kihívásnak ígérkezik. A módszer kidolgozása során számos kísérletileg alaposan jellemzett rendszer elméleti vizsgálatára is szükség van tesztelési célokból. A végső cél a kidolgozott és tesztelt módszer biokémiai rendszerekben történő sikeres alkalmazása.

10:15–10:25 Turányi Tamás, Reakciókinetikai Laboratórium ([email protected]): Megbízható reakciókinetikai modellek kifejlesztése Majdnem minden kémiai folyamat sok reakciólépésen keresztül valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a kiindulási anyagok reakciói során először köztitermékek keletkeznek, majd ezek a köztitermékek lépnek további reakciókba. Gyakran több száz vagy akár több ezer reakciólépés lejátszódása után keletkeznek csak az összetett kémiai reakció végtermékei. Ha ismerjük minden reakciólépés kémiai egyenletét és a reakciólépések sebességét, tehát a részletes reakciómechanizmust, akkor teljesen kézben tudjuk tartani a folyamatot. Ennek következtében meg tudjuk úgy választani a reakció körülményeit vagy a kiindulási anyagokat, hogy a kémiai folyamat nagy hatékonysággal és ugyanakkor kis környezeti terheléssel játszódjon le. A reakciókinetikai mérési adatok mindig kissé bizonytalanok és emiatt az azokból kapott kinetikai paraméterek is bizonytalanok lesznek. A TDK-munka célja annak vizsgálata, hogyan célszerű megadni a reakciókinetikai paraméterek bizonytalanságát, és ez hogyan függ össze a mérési adatok bizonytalanságával és a modellel kapott szimulációs eredmények bizonytalanságával. A paraméterek bizonytalanságának pontos megadása a legfontosabb lépés megbízható reakciókinetikai modellek kifejlesztéséhez. A vizsgált kémiai reakció a hidrogén-levegő elegy robbanása és a hidrogén-levegő láng terjedése.

10:25–10:35 Csörgeiné Kurin Krisztina, Szalai István, Nemlineáris Kémiai Dinamika Laboratórium ([email protected]): Időben és térben periodikus kémiai reakciók Kutatási témák a nemlineáris dinamikai jelenségek köréből: • Új, időben periodikus (oszcilláló) kémiai reakciók előállítása homogén és heterogén rendszerekben; • Oszcilláló kémiai reakciók mechanizmusának megismerése, az oszcillációs viselkedés szimulációja; • Térben periodikus kémiai rendszerek: (kémiai hullámok és stacionárius szerkezetek) létrehozása, detektálása, a fizikai-kémiai háttér tanulmányozása. Kutatás motivációja: A kémiai periodicitás és kapcsolt jelenségeinek molekuláris szintű tanulmányozása, az itt feltárt összefüggések, törvényszerűségek segítségül szolgálhatnak az élő és élettelen természetben (biológia, társadalom, geológia, technológia,…) sokkal bonyolultabb formában megnyilvánuló, de lényegében hasonló jelenségek megértésében, azok formálásában.

10:35–10:45 Bősze Szilvia, ELTE-MTA Peptidkémiai Kutatócsoport ([email protected]): Peptidek és peptidkonjugátumok diagnosztikájára és terápiájára.

a

Mycobacterium

tuberculosis

fertőzés

A tuberkulózis napjainkban is az egyik legjelentősebb népegészségügyi probléma világszerte. A megbetegedést okozó Mycobacterium tuberculosis lassan szaporodó intracelluláris baktérium. A betegség kezelésében alkalmazott vegyületek bejutása a fertőzött makrofágokba elsősorban diffúzió révén történhet, korlátozott mértékben. Peptidalapú hordozók alkalmazásásával célunk az új és jelenleg terápiásan alkalmazott antituberkulotikumok sejt-, illetve szövetspecifikus szelektív célbajuttatása és mellékhatásaik kiküszöbölése. Kutatásaink során olyan biológiailag aktív, molekulárisan jól jellemzett peptidalapú konjugátumokat tervezünk és állítunk elő, amelyek alkalmasak a Mycobacterium tuberculosis fertőzöttség korai, gyors és specifikus kimutatására, valamint a kezelés hatékonyságának monitorozására. Kutatócsoportunkban a peptidszintetikus módszerek elsajátítása mellett lehetőség van a korszerű analitikai módszerek elsajátítására (pl. HPLC, tömegspektrometria, aminosav analízis), valamint az előállított vegyületek in vitro funkcionális vizsgálatára.

10:45–10:55 Szalay Roland, Szilíciumorganikus Kémiai Laboratórium ([email protected]): Miért érdekes a szilíciumorganikus kémia? A szilíciumorganikus vegyületek számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, melyeknek nincs párja a megfelelő szén-, ill. hidrogén-analóg vegyületek körében. „Szilíciumvölgyünkben” az alábbi témákat hirdetjük CMe3 O H O meg: N Me3C CMe3 karbamát-alapú katalitikus szililezési O Me O H CMe3 eljárások kifejlesztése preparatív és analitikai származékképzésekhez; n e m l é t e z n e k ! biológiai szempontból fontos N-heterociklusos vegyületek szililezett SiMe3 O SiMe3 származékainak kemo- és regioszelektív O Me3Si Si SiMe3 N deszililezése, ill. átalakítása szerves O Me O SiMe3 szintézisek köztitermékeivé; SiMe3 katalizálatlan, ill. szilil-trifláttal katalizált N-O/N-S szilil-vándorlások s t a b i l m o l e k u l á k vizsgálata szililezett gyűrűs savamidokban és tio-analógjaikban; N-szililezett, -sztannilezett, ill. -szililalkilezett származékok Pd-katalizált C-N, ill. C-C keresztkapcsolási reakciókban való alkalmazhatóságának tanulmányozása; nagytérigényű ligandumokat tartalmazó vas(II)-komplexek szintézise Si-tartalmú prekurzorokból „szerves mágnesek” készítésére; ón(IV)-analóg vegyületek előállítása, szerkezetkutatása specifikus módszerekkel (119SnNMR-, 119m Sn-Mössbauer-spektroszkópia), valamint szolvolízisük tanulmányozása.

10:55–11:05 Szünet 11:05–11:15 Németh Zoltán, Magkémiai Laboratórium ([email protected]): A mágneses és elektromos rendezettség multiferroikus anyagokban A spintronikai kutatások azt próbálják elérni, hogy az elektronikában felhasznált elektronoknak ne csak a töltését, hanem a spinállapotát is hasznosítsuk. A jelenlegi mágneses adattárolókban használt óriási mágneses ellenállású anyagokban például az elektronok spinje és a közeg mágneses állapota közötti kölcsönhatás speciális módon határozza meg az elektromos vezetőképességet (ennek felfedezéséért ítélték oda a 2007-es fizikai Nobel-díjat). A tervezett kutatás alapjául szolgáló, a spintronika legújabb vállfajaként jelentkező multiferroizmus jellegzetes példái azok az átmenetifém-vegyületek, amelyekben a (anti)ferromágnesség mellett ferroelektromos effektus is tapasztalható, sőt a két ferroikus effektus kölcsönhatásban is van. Jellemzően ilyen anyag a BiFeO 3 perovszkit és néhány származtatott vegyülete (pl. Bi1-xCexFeO3). A multiferroikus anyagok gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy a jelenlegieknél nagyságrendekkel jobb paraméterű adattárolók (MeRAM) kifejlesztését tennék lehetővé, ezért elektronszerkezetük és elektromos-mágneses tulajdonságaik megértése alapvetően fontos.

11:15–11:25 Zsély István Gyula, Reakciókinetikai Laboratórium ([email protected]): Mechanizmusredukció gázturbinák CFD szimulációjához A földgáz felhasználásának egyik jelentős területe elektromos energia termelése gázturbinák segítségével. Bár a földgáz legfontosabb komponense a metán, összetétele nem állandó, a kitermelés helyétől függően elég jelentősen változik. Az előrejelzések szerint egyre nagyobb mennyiségben fognak olyan földgázt kitermelni, amelyben a nagyobb szénatomszámú szénhidrogének (propán/bután/pentán) mennyisége számottevő. Ilyen gázelegyek égési tulajdonságai (különösen a gázturbinákban uralkodó nagy nyomáson) jelentősen eltérnek a főként metánból és etánból álló keverékektől. Az intenzív kutatások eredményeképpen ma már rendelkezésre állnak olyan nagyméretű, részletes reakciómechanizmusok, amelyek segítségével ilyen gázelegyek égési tulajdonságai (gyulladás, lángterjedés) jól leírhatók. Gázturbinák számítógépes tervezése és az új keverékekkel történő üzemeltetésük előzetes vizsgálata során azonban ezek közvetlenül nem használhatók a mai nagyteljesítményű számítógépek számra is elérhetetlenül nagy számítási igény miatt. A kutatásba bekapcsolódó diákok részt vehetnek részletes reakciómechanizmusok sokkal kisebb méretű mechanizmusokká történő átalakításában, illetve az ehhez kapcsolódó módszer és programfejlesztésben. A munka alapvető reakciókinetikai ismereteken túl előképzettséget nem igényel.

11:25–11:35 Stirling András, Kémiai Kutatóközpont, Elméleti Kémiai Osztály ([email protected]): Nemesfém ion (Pd, Pt, Au) ligandumszférájának reaktivitása vízben, ab initio MD módszerekkel A téma fókuszában olyan katalizátorok működési mechanizmusának felderítése áll, amelyek használata az adott aljárást környezetkímélőbbé teszi. Ilyen kémiai folyamatok a fémkatalizált keresztkapcsolási reakciók, illetve aranykatalizált nukleofil addiciók családja. A katalízis mechanizmusának megértése alapján kívánunk javaslatot tenni környezetkímélőbb megoldásokra. A téma egy spanyolmagyar együttműködés keretében zajlik. A számításokat nagyteljesítményű számítógépközpontok erőforrásainak segítségével végezzük. Az ab initio MD módszerről: Vizes oldatban lezajlódó kémiai reakciók mechanizmusának felderítéséhez a rendszer méretének, a hőmérsékletnek, az entrópiának és az elektronszerkezet változásainak hatását mind figyelembe kell venni. Az ab initio molekuladinamikai szimulációk során ezeket a hatásokat beépítjük a szimulációba. Az eljárásunk pontosságát egyrészt az alkalmazott elektronszerkezeti módszer pontossága szabja meg, másrészt pedig a reaktív utak felderítésének pontossága. A szimulációk eredményeképpen az elemi lépések sorrendjét, mechanizmusát és a hozzájuk tartozó aktiválási szabadenergiát nyerjük. Az ábra egy tipikus konfigurációt mutat a Wacker reakció (Pd(II)-katalizált) egyik lépésének átmeneti állapotában. A jelölt részeken új kötések képződése folyik.

11:35–11:45 Kriston Ákos, ELTE Kémiai Intézet, Elektroanalitikai és Elektrokémiai Laboratórium ([email protected]): Tüzelőanyag-cellák a jövő energiaellátásában A kőolajkészletek idővel elfogynak. A hőerőgépeket egy fejlettebb és környezetbarát technológia az elektrokémiai energia átalakító és tároló rendszerek fogják leváltani. Ezen technológiák jeles képviselői a tüzelőanyag-elemek. A tüzelőanyag-elemek, olyan elektrokémiai energia átalakító eszközök, amelyek a kémiai energiát közvetlenül és magas hatásfokkal tudják elektromos energiává alakítani. A tüzelőanyag-cellák lelke egy speciális pórusos anyag, amely a katalizátor felületét akár egymilliószorosára is képes növelni. Ebben a pórusos rétegben nagyon sokféle fizikai-kémiai folyamat lejátszódik, és ezek rendkívül bonyolult rendszert alkotnak. Kutatócsoportunk a magas színvonalú elméleti elektrokémiai ismereteket felhasználva fejleszt a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat. Elektrokémiai, és matematikai szimulációs technikákat használunk, hogy elemezni tudjuk a tüzelőanyag-cellákban lezajló folyamatokat. Az elméleti munka mellett, egy hidrogén üzemű tüzelőanyag-cellás járművet fejlesztettünk. A IV. Alternatív Hajtású Járművek Versenyén a HY-GO™ csapat megkapta a prototípus kategória I. helye mellett, a Leginnovatívabb jármű címet továbbá az esemény főszponzorának a Honda Motoros-nak a különdíját is. Az általunk kidolgozott közlekedési rendszert beválasztották a 120 legjobb Európai projekt közé, illetve a Novatech 4.0 üzleti terv író versenyén Magyarország legjobb üzleti terve lett 2009-ben.

11:45–11:55 Iván Béla, Szerves Kémiai Tanszék és MTA KK AKI Polimerkémiai és Anyagtudományi Osztály ([email protected]): Különleges szerkezetű és tulajdonságú új típusú polimerek: A jövő anyagai Számítógépes chipek nem léteznének „fotoreziszt” polimerek nélkül, kontakt lencsék, eldobható pelenkák és intim betétek polimer hidrogélek nélkül, tintapatron festékek és környezetbarát tisztítószerek amfifil blokk-kopolimerek nélkül, higanymentes fogszínű fogtömőanyagok megfelelő polimerek nélkül stb. stb. Az új típusú, szerkezetű és tulajdonságú, egyúttal újabb és újabb felhasználási lehetőségeket kínáló polimereknek – mint az előttünk álló század ipari forradalma egyik legfontosabb anyagcsaládjának – a tudományos kutatása iránt világszerte rendkívül nagy az érdeklődés. Ilyen irányokba mutató tudományos diákköri témákkal lehet foglalkozni egy fiatalokból álló sikeres csapatban: (1) új funkciós makromolekulák, (2) új hiperelágazásos polimerek, (3) új típusú csillag polimerek, (4) nanoszerkezetű „kaméleon” polimer kotérhálók, (5) szabályozott és késleltetett gyógyszerleadásra képes új típusú polimer mátrixok, (6) szintetikus polimer hordozók a génsebészetben (DNS és RNS poliplexek), (7) új makromolekuláris nanohibridek (nanokatalizátorok, protonvezető filmek üzemanyagcellákhoz, fényérzékeny nanohibridek napfényelemekhez, antibakteriális anyagok stb.), (8) intelligens polimerek, (9) polimerek analízise multidetektoros gélpermeációs kromatográfiával, (10) „zöld” polimer kémia, (11) polimerek és műanyagok környezetileg előnyös szintétise, kémiai átalakításai és lebontása, (12) a kémia oktatásában alkalmazható új polimer kémiai demonstrációs kísérletek kidolgozása stb.

11:55–12:05 Perlné Dr. Molnár Ibolya, Környezetkémiai és Bioanalitikai Laboratórium ([email protected]): Gyógyszermaradványok, kozmetikai/ipari termékek elemzése, környezeti vizekben, GC-MS/MS utján kCounts

1A

125

1B

100 75 50 MCounts 2A

1.75

2B

1.50 1.25 1.00 0.75 kCounts 20

3A 3B

15 10 5 0 kCounts

4A

15

4B

10 5 0 9.0

9.1

Spectrum 1A BP: 324,3 (28992=100%), 104.1 324.3 40% 26170 28992

30%

413.2 7550

105.1 6545

325.2 4948

20%

9.2

100%

9.3

411.4 1501

0%

75%

50%

50%

75%

25%

25%

398.3 8260 325.3 3691

105.1 2860

300

250.3 6601

50%

206.0 4742

309.2 1432

0% 200

300

400 m/z

206.2 4242 234.2 2455

280.2 3474 306.3 1135

235.3 924

Spectrum 4B BP: 207,2* (8268=100%), 207.2 100% 8268

75%

308.3 4269

25%

100

308.3 5591 50%

0%

412.1 6996

400 m/z

9.7 9.8 minutes Spectrum 4A BP: 250,2* (9542=100%), 250.2 9542

25%

Spectrum 3B BP: 207,2* (9535=100%), 207.2 100% 9535

75%

323.1 31917

100%

309.0 629

397.3 48274

105.1 47477

0% 200

280.2 2760

0%

25%

0% 100

308.3 4741

25%

Spectrum 2B BP: 324,2 (90166=100%), 324.2 100% 90166 104.1 78375

50%

9.6

75% 206.1 5088

397.3 22565

75%

103.1 50% 10870

9.5 Spectrum 3A BP: 250,2* (10146=100%), 250.2 10146

324.3 95435

0%

Spectrum 1B BP: 104,1 (22610=100%), 100% 104.1 22610 324.3 19376

100%

75%

104.1 86144 10%

9.4

Spectrum 2A BP: 105,1 (287864=100%), 105.1 287864

308.2 6432 206.2 5280 250.3 4703

50%

25%

233.2 3155

309.2 2556 307.2 1206

205.2 899

0% 175

225

275

325 m/z

175

225

275

325 m/z

Az egészségre káros, a környezeti vizekben lévő (gyógyszermaradványok, kozmetikai és ipari eredetű szennyezések), mindösszesen 80 összetevő egyidejű elemzése szililszármazékaikként, GC-MS eljárással. Tervezzük: (i) Sokkomponensű elemző-rendszer MS/MS változatának kidolgozását. (ii) Új szennyezőknek az elemzőrendszerbe iktatását. A REACH (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemical substances) által perzistens, bioakkumulatív, toxikus, biocid vegyületekre, hormonokra, illegális drogokra. (iii) Tisztított szennyvizek, kút, vezetéki és palackozott ivóvizek összehasonlító elemzését, GC-MS/MS eljárással: hozzájárulásként a nemzetközileg elfogadott módszerek kialakításához; nagy teljesítményű, megbízható analitikai eljárás hiányában, ugyanis, szabványok még nincsenek.

12:05–12:15 Dr. Boldizsár Imre, Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék ([email protected]): Gyógyhatású glikozidok GC-MS, LC-DAD/MS analitikája, az aglikonok és szacharidok alapkutatás szintű, szelektív fragmentáció-elemzése. Lépései: (i) Növények eltérő szöveteiből új vegyületek azonosítása / elválasztása / dúsítása / fragmentum-analitikai tanulmánya: egymást kiegészítő eljárásokkal. (ii) Párhuzamosan, savval és enzimmel hidrolízisek után. (iii) A flavonoidok és lignánok fragmentumanalitikai tanulmánya (iv) A maximális mennyiségű és optimális hatékonyságú szabad és glikozidot tartalmazó növény(rész)-ből, tipikusan hazai, nagy koncentrációban, gyógyhatású flavonoid tartalmú egyedek felkutatása, s kivonataik gyógyhatású készítménykénti hasznosítása.

Peak profile of the grinded fruit’s extracts of Arctium lappa L., obtained by HPLCUV: before ( ) and after (--) TFA hydrolysis

pericarp/fruit wall !!

I. Boldizsár, Zs. Füzfai, F. Tóth, É. Sedlák, I. Gyurján, I. Molnár-Perl, Chromatographia doi. 10.1365/s10337-008-0738-8 & J. Chromatogr. A, in preparation

12:15–12:25 Dibó Gábor, Korszerű Szerves Szintézisek Laboratóriuma ([email protected]): Mikrohullámmal kiváltott szerves szintézisek Napjaink szintetikus szerves kémiájában az egyik legígéretesebb technikai fejlesztés a mikrohullámú melegítés bevezetése volt. A mikrohullám alkalmazása kémiai szintézisekben számos előnnyel járhat, mint például sokkal rövidebb reakcióidők, tisztább termékek, magasabb hozamok. Mikrohullámú térben egyes f oldószerek olyan gyorsan felmelegednek, hogy „nincs idejük forrni“, ennek következtében túlhevülnek, ezt az effektust kihasználva vizes közegben, zárt térben akár 250 °C-ig végezhetők szerves reakciók. Laboratóriumunkban a mikrohullámmal kiváltott új szintézismódszereket alkalmazzuk: a) szilárdfázisú szintézisekre (pl. peptidek), b) poliszacharidok lebontására kisebb fenntartható ipari alapvegyületek előállítására, c) zöld kémiai folyamatok kivitelezésére és d) a gammavalerolakton átalakítására illetve előállítására. A témát 2009 óta az OTKA támogatja.