Úti jelentés a 2014-es Klebelsberg Kuno ösztöndíj /Szerbia/ teljesítéséről
Kiutazó neve: dr. Beck Ivánné Kutatási téma: „A szomszédos országok magyar nyelvű időszaki kiadványainak bibliográfiája 1945-1990” Felkeresett könyvtárak, intézmények: 2014. április 23 - május 22.: - Városi Könyvtár, Szabadka – Gradska biblioteka, Subotica; - Svetozar Marković Gimnázium, Szabadka = Gimnazija „Svetozar Marković” iz Subotice; - Mojzes Antal, helytörténész, Bajmok; - Római Katolikus Plébánia – Apostolok Oszlása Római Katolikus Plébánia = Rimsko-katolička župa razlaz apostola, Kelebia; - Teras-Szerkesztőség, Subotica; - Horváth József, helytörténész, Szabadka - [Ivan Milutinović Általános Iskola, Szabadka] = Osnovna škola „Ivan Milutinović” - Általános Iskola – Osnovna škola, Svetozar Miletics 2014. szeptember 24 – október 23.: - Matica Srpska Könyvtára, Újvidék – Biblioteka Matice Srpske, Novi Sad; - Helyi Közösség – Községháza, Szenttamás = Mestna opština, Srbobran; - Jovan Jovanovics Zmaj Általános Iskola – Osnovna škola „Jovan Jovanović Zmaj”, Srbobran; - Városi Könyvtár, Szenttamás – Gradska biblioteka, Srbobran; - Petőfi Brigád Általános Iskola, Kula = Osnovna škola Petefi brigada, Kula; - Kulai Esperességi Hivatal, Kúla; - Szirmai Károly Művelődési Egyesület, Verbász – Kulturno-umetničko društvo „Szirmai Károly”, Vrbas; - Testvériség – Egység Általános Iskola, Verbász = Osnovna škola „Bratstvo Jedinstvo”, Vrbas; - Sajkáslak – Šajkašlok; - Újvidéki Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. -1-
Könyvtár = Univerzitet u Novom Sadu. Filozofski fakultet. Seminarska biblioteka Odseka za hungarologiju, Újvidék – Novi Sad; - Információs Központ, Törökkanizsa = Centar za informisanje, Novi Kneževac, - Samu Mihály Általános Iskola, Péterréve = Osnovna škola „Šamu Mihaľ ”, Bačko Petrovo Selo; - Nikola Đurković Általános Iskola, Bácsfeketehegy = Osnovna škola „Nikola Đurković”, Feketić - Csóka Városi Könyvtár, Csóka = Gradska biblioteka, Čoka; - József Attila Általános Iskola, Újvidék = Osnovna škola „Jožef Atila”, Novi Sad; - Petőfi Sándor Általános Iskola, Újvidék = Osnovna škola „Petefi Šandora”, Novi Sad; - Osnovna škola „Nikola Đurković” - Általános Iskola, Bácsfeketehegy – Feketić; - Ady Endre Általános Iskola, Kishegyes = Osnovna škola „Ady Endre”, Mali Iđoš; - Kishegyesi Könyvtár = Biblioteka Mali Iđoš A budapesti székhelyű Balassi Bálint Intézet által kiírt Klebelsberg Kuno pályázaton két hónapos ösztöndíjat nyertem - 2014..április 23 - május 22.; 2014. szeptember 24 - október 23.-ig hungarica-kutatás céljából Szerbia könyvtáraiban és kulturális intézményeiben. Munkaprogramomnak megfelelően a volt Jugoszlávia területén megjelent magyar ill. kettős nyelvű /magyar – szerbhorvát, v. fordított változata, vagy a ritkán több nyelvű változat / esetleg szlovák, ruszin/ időszaki kiadványokat felölelő több éves gyűjtésem kiegészítését folytattam. Erről a gyűtőmunkáról szólnak korábbi úti jelentéseim. Ezt a gyűjtő és feldolgozó munkát a fentebb felsorolt intézményekben végeztem a még hiányzó címek, évfolyamok, egyes számok, változó szerkesztő- ill. kiadó- és nyomdanevekre vonatkozóan. Az anyaggyűjtés elsődleges forrása minden esetben az Országos Széhényi Könyvtár állománya volt. Tervbe volt véve ugyan más hazai könyvtárak állományának vizsgálata is, azonban központi nyilvántartásaink szerint a nemzeti könyvtár állománya bizonyult a legteljesebbnek a külföldi, jelen esetben a volt Jugoszláviában – megjelent időszaki hungarikumok tekintetében. A további elérhető források a nemzeti és a regionális könyvtárak, valamint a helyben kiadóként szereplő intézmények anyaga volt. A több éves gyűjtő, feltáró és kiegészítő munka befejezéséhez elengedhetelenül szükséges a földrajzilag nagy területen elhelyezkedő vajdasági könyvtárak állományának vizsgálata, anyaguk részletes feldolgozása. Ugyanis ezen a területen jelent meg és jelenik meg a magyar ill. kettős nyelvű magyar vonatkozású időszaki kiadványok túlnyomó többsége. Gondolunk itt természetesen nemcsak a kiadói szakintézményekre, hanem az anyanyelvet oktató tanintézményekre is. A tanulmányút alkalmával feltárásra kerültek a különböző, ez idág csak szóbeli közlés, valamint más újságok és folyóiratok hirdetéseiből ismert időszaki kiadványok is. Az elvégzett munkát eredményesnek mondhatjuk, amint ez a részletes szakmai beszámoló címenkénti felsorolásában is követhető lesz. Cserekapcsolatunkból adódóan is felkerestem a megnevezett kultúrintézményeket, amelyek az OSZK általam küldött számos könyvet köszönettel átvették annak reményében, hogy munkájukban és olvasóik épülésére hasznosítani tudják. Tevékenységükről, programjaikról részletesebben ebben a szakmai jelentésben írok. Lehetőségeikhez mérten ők is viszonozták számos kiadvánnyal és aprónyomtatvánnyal /meghívók, plakátok, időszaki kiadványok eredetiben és másolatban/ a küldött anyagokat, amelyekhez nemzeti -2-
könyvtárunk különben nem jutott volna hozzá. A személyes helyszíni kutatómunka másik eredménye, hogy a helyi könyvtárak és az Országos Széchényi Könyvtár közötti munkakapcsolat szorosabbá válik – a kivitt és a cserébe kapott kiadványok tekintetében is. Továbbá remélhetően társintézményeinket is ráébreszti a számunkra ugyan hungarikumnak számító, azonban ott, az adott település helytörténetéhez tartozó, a helybeli sajtó egy részének fontosságára is. Köszönet illeti a Balassi Bálint Intézetet, hogy a két hónapos Klebelsberg-ösztöndíjjal támogatta, és remélhetőent a jövőben is támogatni fogja ennek a hungarica sajtóbibliográfiának a munkálatait. Az ez évi munkám megkezdése előtt a szabadkai Városi Könyvtár Vezetősége és igazgatója, nyújtott nagy segítséget a tanulmány-programom szabadkai és környéke végleges kialakításához, mert biztosították számomra az időpont-egyeztetéseket, - ami tulajdonképpen egy-egy intézmény többszöri telefon-elérésével vált lehetővé -. a felkeresendő könyvtárak és iskolák tekintetében. A Vajdaságban a köz- és népkönyvtárak megszervezésének, létrehozásának gondolata már a 19.század közepe táján vetőtödött fel először, ezért alakult meg Zomborban már 1859-ben, és Szabadkán megközelítőleg harminc év múlva, 1890-ben a Közkönyvtár Egyesület Iványi István (1845-1917) a német nyelv és klasszika filológia tanára, történész, történetíró. Kezdeményezésére. Ő írta meg filológiai pontossággal a máig is nagy haszonnal forgatható könyvét Szabadkáról: 'Szabadka szabad királyi város története 1-2. rész', megjelent Szabadkán 1886 és 1892-ben. A szabadkai Városi Könyvtár hivatalos megalakulását tulajdonképpen a Közkönyvtár Egyesület alapszabályainak megszerkesztésétől – 1890. október 13-tól - számíthatjuk, bár a Belügyminisztérium csak 1892. január 7-én hagyta jóvá. A márciusi alakuló ülésen mindjárt megválasztották könyvtárosnak Iványi Istvánt. A nagy múltú és kultúrális javakban gazdag Városi Könyvtár a volt Kaszinó épületében működik, s Fadrusz János híre Atlasz szobrai vigyázzák. A közel 125 éves intézmény a Magyar Nemzeti Tanács által megjelelölt feladatok, célkitűzések szellemében végzi munkáját. A Könyvtár legfontosabb munkálatai közé tartozik: - az állomány digitalizálása, mégpedig azok az időszaki kiadványok, amelyeket leggyakrabban használnak és ezért állományvédelmi okokból szükségesnek tartják. Ezek a lapok a következők: Bácsország, Bácskai Hírlap, Bácskai Újság, Közvélemény, Bácsmegyei Napló, Szabadka, Szabadkai Hírlap, Szabadság … A munka 2012 szeptemberétől tart, a szkenner típusa: Zeutschel OS 12000, s a lapok adatait excel táblázatba dolgozzák fel. Ezt a munkálatot egy könyvtáros – Hicsik Dóra - és egy informatikus – Micskó Éva - végzi fél-fél munkaidőben, akik - ha kell – helyettesítenek is, ilyenkor digitalizálás áll; - a magyar nyelvű állomány megnövelt gyarapítása és szisztematikus építése eredménye: 975 kiadvány, ebből 822 ajándékkönyv és 155 önerőből , a Márai-program keretében megrendelt könyvek (mintegy 200 kötet) és a közbeszerzési eljárás révén vásárolt közel 300 kiadvány. A könyvtári követelményeknek 2013-ban sem sikerült teljes mértékben eleget tenni, ugyanis az éves szinten11.250 kötettel kellene gyarapítani az állományt, ami szinte elérhetelen, mert a könyvbeszerzésre szánt összeg 900.000 dinár, s ehhez 7.875.000 /!/ dinárra lenne szükség. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára fölös példányaiból mintegy 100 könyvet adományozott, valamint a Somogyi Károly Könyvtár a Kölcsey Alapítványnál pályázott, így 80.000 forint értékben vásárolhattak új könyveket. -3-
- vajdasági magyar szerzők kiemelt helyen: a Vajdaságban és Magyarországon megjelenő vajdasági szerzők alkotásainak megszerzése prioritást élvez, hagyatékok, helyismereti tevékenység területén: a Könyvtár állományába került Danyi Magdolna értékes könyvtára, feldolgozása folyamatban van. A helyismereti tevékenység felértékelődött napjainkban, sajnos a helyi kiadók, nyomdák és szerzők nem tartják be a kötelespéldány-szolgáltatás fontosságát, de hivatalos törvény se írja elő /!/; - az olvasás népszerűsítése érdekében a Könyvtár már ötödik éve Kalandozás Könyvországban' című olvasásnépszerűsítő vetélkedőt nagy sikerrel rendez az általános iskolások részére, a felnőtt olvasóik számára az érdekes könyvbemutatók és irodalmi estek a leglátogatottabbak. Neves írók, költők, művészek keresték fel az intézményt, természetesen nem a teljeség igényével felemlítve: Léphaft Pál, Szabó Palócz Attila, Mircse Zsuzsa, Hózsa Éva, Bányai János, Lovas Ildikó, a Napkút Kiadó, az Ab-art Kiadó, a zentai Mécsvirág együttes... A Szegedi Tudományegyetem DEAK zrt-vel az IPA projekt keretében valósult meg a 'Kosztolányitalány' vetélkedő és az 'Irodalmi [Danilo] Kiš-ernyő' emléknap; - a Web-alapú szolgáltatások továbbra is folytatódtak a Könyvtárban, jelenleg a Felnőtt Kölcsönző Osztály állománya van soron, még várat magára a Tudományos Osztály magyar nyelvű könyveinek elektronikus számbavétele. A 2013-as évben 2.300 elektronikus leírással bővült az elektronikus katalógus; - a humán erőforrás fejlesztése, - amelyhez hozzátartozik a könyvtárosok rendszeres továbbképzése is - elengedhetetlenül szükséges a korszerű szolgáltatások megvalósításához. A Könyvtár munkatársai számos hazai és magyarországi szakrendezvényen vettek részt és előadást tartottak, továbbá 'A könyvtárak közvetlen és közvetett partnerkapcsolatai – A felhasználókkal folytatott kommunikáció új lehetőségei és formái' címmel nemzetközi tanácskozást is rendeztek. - a kistelepülési könyvtárak fejlesztésére – sajnálattal megállapítható – nem állt elegendő pénzforrás, így a könyvtári programok is elmaradtak. Kivételnek számít a Palicsi Fiókkönyvtár, ahol 19 kiállítást és három irodalmi estet rendeztek A Klebelsberg-ösztöndíjjal Szabadka és környékére kapott tanulmányutam alkalmával felkerestem a korábban jelzett intéményeket, iskolákat is, s megállapíthatom, hogy kevés kivétellel nem igen foglalkoznak kiadványaik megőrzésével, vagy esetleg azok megjelentetésével. Azonban igazán megörültek, amikor tudomást szereztek korábban megjelentetett lapjaikról és megígérték, hogy tudakozódnak felőlük, s igyekeznek megszerezni, ha nem is eredeti példányban, de legalább másolatban. A Klebelsberg-ösztöndíj elnyerésével a tanulmányutam második felére Újvidéken a régi patinás, sok kultúrális emléket őrző intézményben, a Szerb Matica Könyvtárában került sor, amely kezdetektől fogva – 1836. február 16-ától – és az alapító okiratba még egy elvi jelentőségű , de nem pontos rendelkezés is bekerült: „a Matica Srpska megalakulása Szent Szávának, a szerb népelső tanítójának napjára 1826.január 14-ére esik”. Kik voltak az alapítók? Pest és Buda szerb polgárai, ahol akkoriban a szerbség szellemi és gazdasági központja volt. Ugyanebben az időben – 1825 végén - Széchényi István alapítást tett a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására, ami a szerbek számára példa és egyben kihívás is volt. Az alapítók szándéka szerint: a több évszázados török uralom után a felszabadult szerb népet ismét bekapcsolják az európai áramlatokba. Legfontosabb feladatnak tekintették a szerb kultúra európai megismertetését és a szerb nép szellemi felemelkedését. Ezért is indították meg a mai napig is megjelenő „Letopis” tudományos és irodalmi jellegű folyóiratot. Nyolcan voltak az alapítók, -4-
ezért a pecsétjükön köralakban írták oda nevüket, hogy ne legyen senki se első, se utolsó. 1864-ben a pesti Tökölyánumból Újvidékre került a Szerb Matica. 1906-ban az internátus régi épületének helyére és még a mellette álló ház telkén új, impozáns épületet emeltek, amely mindmáig otthona ennek az intézménynek, amelynek különösen fontos szerepe volt és van a nyelvművelés, az irodalom és a nemzetiség ápolása területén. A nemzeti összefogást illetően a Matica elképzelése hamarosan hatással volt a többi szláv népekre is. Így a csehek 1831. január elsején megalapították saját Maticájukat, Zágrábban 1842-ben jött létre a Matica Ilirska /később Matica Hrvatska/, a Szorb Matica 1847-ben Budisinban /Bautzen/ a Galíciai Orosz Matica 1848-ban Lvovban/Lembergben, a Morva Matica 1849-ben Brnóban/Brünnben alakult meg, s sorban tovább a Dalmát Matica, a Szlovák Matica, a Lengyel Matica... Ha mostanság visszatekintünk ebbe a korba, megállapíthatjuk, hogy a fennt említett nemzeti Maticák az autonómia sajátos formái voltak a Habsburg Monarchiában élő szláv népek számára. A Szerb Matica 1864-es áthelyezését illetően megjegyezhetjük, hogy addigra Újvidék a Habsburg Birodalomban élő szerbek fő kulturális központja, és egyben a politikai események színtere is lett. A 19. század utolsó éveiben az I. világháború kitöréséig a Szerb Matica igen jelentős művelődésterjesztő tevékenységet folytatott. Ma a Maticának hét tudományos osztálya van: irodalom- és nyelvtudományi; társadalomtudományi, természettudományi; művészeti, zene- és szinházművészeti, lexikográfiai, bibliográfiai és kéziratgyűjteményi. A Matica tudományos tevékenységével segíti a határon túl élő szerbek kultúrájának gazdagítását is. A belgrádi székhelyű Szerbiai Nemzeti Könyvtár mellett, ez a második nemzeti könyvtár a régi szerb kéziratok és könyvek leggazdagabb gyűjteménye tekintetében, valamint a Szerb Matica Galériája a 18-19. században alkotó szerb festők legértékesebb együttesét őrzi. A Tájékoztató osztály vezetője és munkatársa Heinermann Péter és felesége Heinermann Stefánia, a Folyóirat-osztály szakkönyvtárosa - kitartó segítségével dolgoztam fel a nagy mennyiségben nemcsak a Főépület raktáraiból, hanem a távolabbi külső raktárakból is kért időszaki kiadványokat. A Szerb Matica Könyvtárának 2013. évi tevékenységéről szóló jelentésben a következő adatok állnak a szakemberek és az érdeklődők rendelkezésére: Olvasói kör 4301 beiratkozott olvasó az Általános olvasóteremben, a Folyóirat-olvasóban és a Tudományos olvasóteremben 44.300 kiadványt/könyvtári egységet használtak. Elektronikus úton 43.912 kérést teljesítettek az OPAC rendszerben. Szerzeményezés Az állománygyarapítás valamennyi formáját – vétel, csere, ajándék, letét – egybevéve a Könyvtár 66.495 publikációval gyarapodott. Ebből:44.723 köteles példány, 415 vétel, 9.112 csere, 12.113 ajándék: 3445 könyv, 5221 különgyűjteményi anyag, 3444 kötet időszaki kiadvány. -5-
A Vajdaság területéről 15.226 köteles példány érkezett, és az „Ivo Andrić” Nemzeti és Egyetemi Könyvtárból 7613. A Kulturális Minisztériumtól 1.181 - 2012-es megjelenésű – könyvet kaptak. 132 publikációt vettek át a FAO és az UNESCO letéti állományából. Elektronikus Katalógus A Szerb Matica Könyvtárának közös elektronikus adatbázisából átvettek 12.909 leírást. A kompjuteres adatbázisba összesen 1.278.660 leirás került, ebből 891.525 könyvekre, 32.412 időszaki kiadványokra, 270.131 folyóiratok és újságok mellékleteire és 84.592 a különgyűjtemények anyagára vonatkozóan. Az elektronikus katalógus elérhető interneten a Szerb Matica Könyvtárának – www.bms.rs honlapján. Raktározás A Központi Raktárba 13.015 rekatalogizált és új könyv került be. Az Új Raktárban helyezték el a köteles példányként kapott könyveket, és az ajándékozás útján bekerült mintegy 17.256 könyvet és 20.635 kötet időszaki kiadványt. Tájékoztatás Az Állományőrző és Állományfelhasználó Osztályhoz tartozó /!/ Tájékoztató Osztály szakreferensei személyes és telefonos elérés után főként Újvidék, Zombor, Nagybecskerek, Pancsevo, Belgrád , Kragujevác, Novi Pazar, Nis, Banja Luka... városokból és külföldről érkező 4886 kérést teljesítettek katalógusokból és 50-et különböző bibliográfiákból. 4.295 esetben tematikus kutatást végeztek könyvtáruk elektronikus katalógusából, valamint a szerb COBIB.SR rendszerből és 70 jelentés készült. Nemzetközi csere A 2013-as év folyamán a külföldi partneroktól 9790 kiadványt kaptak, ebből könyv 4752 . és időszaki kiadvány 5038 kötet volt. A hazai könyvtárakból 1180 kiadvány érkezett, ebből 430 könyv és 750 kötet időszaki kiadvány. A Szerb Matica Könyvtára 4.200 általa megjelentetett kiadványt küldött cserébe a partnereknek. Könyvtárközi Kölcsönzés útján 149 kiadványt /95 másolatot és 51 könyvet/ szereztek a legsikeresebb és leggyorsabb német könyvtárközi kölcsönzési rendszer, a SUBITO (Document Delivery Services) által. Állományvédelem Konzerválásra 30.176 oldal és restaurálásra 30.945 oldal került, archiválás eredményeként 45.674 mikrofilm és 98.819 digitalizált felvétel készült. Ezenkívül állományvédelmi munkálatokat végeztek a Szerb Tudományos Akadémia Levéltárának, a belgrádi Pedagógiai Múzeumnak, a nagybecskereki Történeti Levéltárnak, a sabáci Könyvtárnak, a szabadkai Városi Könyvtárnak és a Püspökség részére.
-6-
Digitalizálás Folytatták a cirill betűs kéziratok, a 15-17. századi cirill nyomtatott könyvek, a 18-19. századi szerb könyvek, a 15-17. századi külföldi könyvek és a Szerb Matica évkönyveinek digitalizálását. 2013 végére összesen 6.487 kiadvány 463.239 oldala került digitalizálásra. Igénybe vette ezt a szolgáltatást majd minden világrészből 11.130 használó 18.801 alkalommal, és átnéztek 144.588 prezentációs oldalt. Kiadói tevékenység 2013-ban a következő kiadványok jelentek meg: - A Szerb Matica Könyvtára Különgyűjteményeinek katalógusa. 1. Könyvek; - Vajdaság 2011.évi bibliográfiája. Könyvek; - A Szerb Matica Könyvtára 2012. évkönyve; - A vajdasági közkönyvtárak 2012. évi munkájának elemzése; - A vajdasági felsőfokú tanintézmények könyvtárai 2012. évi munkájának elemzése; - A Szerb Matica Könyvtára időszaki kiadványának, a Vesti /=Hírek/ 4 következő száma. Kiállítások 1996 januárjától 2010 decemberéig 178 kiállítást rendeztek, 2011 januárjától elektronikus úton – CD is készült róluk. 14 jubileumi kiállítás készült a hazai és a világeseményekről. Könyvtár-látogatás Számos hazai és külföldi kutató és tudományos szakember látogatott a Könyvtárba, nagy számmal könyvtárosok, egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint érettségire készülők, akik munkájuk mellett megismerkedtek a Szerb Matica Könyvtára történeti fejlődésével és korszerű felszereltségével. Ugyanígy a Könyvtár munkatársai is részt vettek és előadást tartottak több szakmai és köztársasági ülésen és jubileumi megemlékezéseken. Az intézmény címe: Biblioteka Matice Srpske 21000 Novi Sad, Matice Srpske 1. Igazgató: Selimir Radulović, neves író és költö
A Szerb Matica Könyvtárában dolgozva egyeztettem időpontokat a más településeken lévő kulturális intézményekkel, így jutottam el 2014. október 2-án délelőtt az Újvidéktől 35 km-re, a Ferenc-csatorna partján, a Dél-bácskai körzetben fekvő Szenttamásra, amelyhez még Nádalja és Turja községek is tartoznak. A község a nevét Szent Tamás apostolnak szentelt középkori monostorától kapta, azonban 1922ben Srbobran – mint „Szembevédő”- névre változtatták utalva az 1848/49-es eseményekre. Az első írásos emlék 1338-ból datált Bács-Senttomas-ról, azonban a török elleni harcokban elpusztult a település, ezért a 18.században szerb és magyar betelepítésre került sor. 1848. július 14-én és augusztus 2-án a délvidéki magyar hadsereg sikertelen támadásai ismertek, és csak 1849. április 3-án tudta Perczel Mór sikerrel bevenni a várost. Szenttamás lakosairól: 1910-ben 14.335 személy élt itt, ebből: 7808 szerb, 6031 magyar és -7-
430 német. Trianon előtt Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához, 1918.ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. A településen négy általános iskola, egy gimnázium, egy Népkönyvtár és Művelődési Otthon működik. Tizenkét nemzetiség lakja, és mindegyiknek aktívan működő művelődési egyesülete van, hűen őrizve régi népi hagyományaikat. A lakosság többsége mezőgazdaságból él.. A 2002-es népszámlálás alkalmával az összlakosság 17.855 számából 3920 személy magyarnak és 11.963 lakos szerbnek vallotta magát. Előzetes bejelentkezés után már vártak a helybeli Jovan Jovanovics Zmaj Általános Iskolában, amelynek elődje 1950-ben a becsei Népi Tanács határozata alapján jött létre II. Nyolcéves Magyar Tannyelvű Iskola néven.Ugyanitt ugyan a tanítás, oktatás valamilyen formája – felekezeti, polgári – már a régmúlt időkre visszavezethető. A jegyzókönyvet hitelesítő bélyegző alapján 1953 és 1955 között az intézmény hivatalos neve Arany János Nyolcéves Iskola volt. A tanügyi átszervezés során 1955-től az iskolák alsóbb osztályaiban a tanítási nyelv szerb-horvát és magyar volt, a felsős szerb tanulók az I. Nyolcéves Iskolába, a felsős magyar diákok a II. Nyolcéves Iskolába jártak. 1955-től az iskola hivatalos iratai szerb-horvát nyelven készültek, és a korabeli bélyegző szerint a tanintézmény a Szerb és Magyar Tannyelvű II. Nyolcéves Iskola nevet vette föl. Az iskola a mostani nevét az 1959-ben kezdődő tanévtől viseli. A tárgyalt iskola épülete 1982-ben beázott, így a tanintézmény levéltári anyaga nagyrészt használhatatlanná vált, így váltak „áldozattá” a korábbi iskolai lapok is. A jelenlegi igazgatónő, Munyin Szokola Erika tanár, aki 2007-től vezeti az intézményt, amely közel már harminc éve ebben az új iskolaépületben működik. Az elmúlt évi iskolai jelentésből látható, hogy 17 szerb anyanyelvű tanító és tanár 353 tanulót és 13 magyar anyanyelvű tanító és tanár 233 tanulót oktat. Az oktató munka keretében különböző szakmai team-eket – az iskola fejlesztésére, az éves terv teljesítésére, a tanulók szociális védelme érdekében, valamint a nemzetiségi szervezetekkel való együttműködésre - hoztak létre a hatékonyabb nevelő munka érdekében. A szenttamási városi Könyvtárat is meglátogattam, bár nem volt hivatalos idő, végigvezetett a könyvtárosnő egy igen rossz állapotban lévő épületben. 1985-ben vette meg a település az előző tulajdonostól a valamikor úgy mond szép napokat látott épületet, amelyen azóta semmiféle felújítási munkálatot nem végeztek. Az előszobai berendezés és a könyveket „kínáló” könyvespolcok remek stílbútorok, amelyeket a volt tulajdonos otthagyott. Külön a felnőttek részére, külön a gyerekek számára olvasóterem áll rendelkezésre. Az itt dolgozó könyvtárosoktól függ az olvasói igény kialakítása ilyen körülmények között /!/. Ugyanennek a napnak délutánján kerestem fel Verbászt, a Bácska középső részén, a Ferenccsatorna partján fekvő alacsony magyar népességarányú települést, amelyhez Kiskér, Kucora, Ókér, Péklapuszta, Sóvé és Torzsa tartozik. A helységet említő első írás 1213/1273-ból /!/ való de a régészeti leletek korábban lakott időszakot is jeleznek – keltákat - fazekaskorong, vasszerszámok, fegyverek, pénzek nyomán. A népvándorlás korából avar temetőt tártak fel, s a 9. század vége felé a Pannon síkságon magyar törzsek is megjelentek /X. századi nomád temetők, X-XII.századi középkori falvak/. A török invázió során nagy számú szerb telepes több hullámban telepedett le itt a szegedi -8-
Szandzsák Zombori Nahija török defterei szerint 1570 és 1590 között. A 18. század első harmadában a korábban betelepült szerbek egy része Oroszországba és a Bánságba ment, helyükre magyarok, pfalzi németek és ruszin telepesek jöttek. 1783-ban Óverbász lakói Feketicsre /Bácsfeketehegy/ kerültek, míg két évvel később az óverbászi német telepesek Új Verbászt jelölték meg lakhelyükként. Óverbászon általános Népiskola, Új Verbászon gimnázium épült. Az 1848/1849-es szabadságharc csatái itt is keményen zajlottak, míg 1849 áprilisában Perczel Mór felégette a várost. A 19. század végére Verbász nagyot fejlődött: evangélikus és református templomok épültek, élénk sertés-, fa- és gabonakereskedelmet folytattak, a lakosság többnyire állattenyésztéssel foglalkozott. A múlt század elején megépült a Zombor – Verbász közötti vasútvonal, így a település fejlődésnek indult, s a vármegye legszebb és leggazdagabb községe lett. A II. világháború alatt – 1944. október 20-án – szovjetek kerültek Verbászra, és a Selyemgyár épületében gyűjtőtábort alakítottak ki, majd a foglyokat Galeovóba és Krusevljébe szállították. Betelepítésre került sor: Szerbiából, Boszniából, Koszovóból jöttek menekültek megélhetést találni. A Testvériség – Egység Elemi Iskola lapját – Varnice = Szikrák – sajnos az Iskola nem őrizte meg, így a mostani iskola-könyvtáros nem is hallhatott róla, azonban Újvidéken a Szerb Matica Könyvtárában hiánytalanul megőrizték. Szerencsének mondható, hogy az iskolai lap megjelentetése idején a kötelespéldány-szolgáltatás fontosságát megtartva a szerkesztőség kompletten küldte a Maticába a példányokat. Este a Szirmai Károly Művelődési Egyesület hívott meg, s a könyvbemutató előtt Parócz Mária elnök tájékoztatott az egyesületük megalakulásáról és működéséről.1990-ben jött létre közösségük, amikor az akkori verbászi Művelődési Otthon keretéből kivált a magyar nyelvű szakcsoport. Első elnöke Horváth József , a helybeli Testvériség – Egység Általános Iskola igazgatója volt. A 90-es évekig ugyanis Verbászon igen aktív volt a magyarság, hiszen az óvodában és az Általános Iskolában is magyar nyelven tanulhattak a magyar anyanyelvű gyerekek. A művészeti élet mozgatóereje Varjas Mária óvónő volt, aki létrehozta a helybeli néptánccsoportot. A lelkes fiatalokkal sikerült megszerveznie a verbászi magyarság legnagyobb népzenei- és néptáncszemléjét, a Durindót és a Gyöngyösbokrétát. A Szirmai Károly Művelődési Egyesület létrehozásával az volt a cél, hogy összetartsák a maroknyi verbászi magyarságot. Az alakuló közgyűlésen a jelenlevők amellett voksoltak, hogy közösségük annak a Szirmai Károlynak a nevét vegye föl, aki hosszú ideig itt élt és alkotott. A megalakulást követően az Egyesület főleg irodalmi esteket szervezett, de kisebb előadásokra is sor került. Működése tiszavirágéletűre sikeredett, hiszen a 90-es háborús évek arra kényszerítették a fiatalokat, hogy elhagyják hazájukat. Sokan Magyarországra költöztek, de voltak olyanok is, akik Kanadába, Ausztráliába vándoroltak. Az így is kevés létszámú verbászi magyarság még inkább megcsappant, Egyesületük megszünt. 2000-ben, a változások után mégis úgy döntöttek, hogy megpróbálják újraéleszteni az Egyesület munkáját, Vujcsin Eszter személyében elnököt választottak. A gondot most a helyiség jelentette, minthogy saját helyiséggel nem rendelkeztek. Miután Vujcsin Eszter lemondott, a közgyűlés Hájlik Árpádot választotta meg, akinek sikerült a helyi Önkormányzattól egy kis helyiséget szerezni az Egyesület számára. 2004 óta ugyanebben a helyiségben működik az Egyesület. Hájlik Árpád elnöksége alatt több szakcsoport is elkezdett működni: gyermek- és felnőtt színjátszócsoport, az énekkar és a kézimunka csoport. Erről az utóbbiról el kell mondani, hogy az Aranykalász nevet viseli és az Egyesület legaktívabb csoportja. Számos kiállításon és műhelymunkán vett és vesz részt. Hájlik Árpád után, aki betegsége miatt lemondott elnöki tisztségéről, Parócz Mária személyében választott új elnököt az Egyesület, és 2014-ben vette át a vezetést. -9-
Ő szervezte meg október 2-án az esti könyvbemutatót Fazekes Katalin, magyartanár, ny. szakfelügyelő a „Lángot adok át, ápold, s add tovább” című kétkötetes könyvével. „...önéletrajza nem puszta visszaemlékezés, hanem egy elkötelezett, hivatásának élő magyartanár, majd tanügyi tanácsos és szakfelügyelő- életpálya modellje is”... továbbá „Ilyen, a tanítók és tanárok mindennemű aktivitását felölelő és részletes leírását összefoglaló kézikönyv … még nem látott napvilágot”. - írták róla a Magyar Szó ez évi május 20-i számában. Nagy számú lelkes közönség előtt számos magyar költő versét mély átéléssel szavalta el a szerző, amelyet kitörő tapssal, ünnepléssel fogadtak. Megható volt számomra is ez az összejövetel, mert a szerző több mint tíz évig ezen a településen tanított közvetlen a diploma megszerzése után, s más helyekről is eljöttek a régi kollégák, közel harminc év múltán ismét találkoztak. A másik meglepetés az volt, hogy az itt bemutatott könyv egyik bírálója és mostani ismertetője a Maticában általam feldolgozott iskolai lap, a Varnice = Szikrák szerkesztője volt több éven át. Zombor városától 40 km-re délkeletre, a Nyugat-Bácskai körzet egyik települése Kúla, ahová érdeklődésem október 3-án vezetett. A helység neve: vár, torony, bástyát jelent. A településről megemlítve: őseink, mikor erre a vidékre kerültek, 896-tól folytatták foglalkozásukat, szokásaikat: földműveléssel, halászattal, vadászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak, prémekkel kereskedtek. Ismerték az aranyat, vasat, rezet és értettek a feldolgozásukhoz is. Maguk készítették ruháikat, fegyvereiket, mindennapos használati tárgyaikat és bőrszerszámaikat. Vászonsátrakban laktak, szomszédaikkal cserekereskedelmet folytattak. Könyves Kámán (1095-1116) és III. Béla (1173-1196) az ipar és a kereskedelem fellendítése érdekében jó pénzt veretett, azonban 1241-ben a tatárok mindent feldúltak és IV. Béla iparosokat és kereskedőket telepített az országba. Az Árpád-házi királyok uralkodása idején a nép tanítómesterei főként a földművelésben és az állattenyésztésben a szerzetesek voltak. A szövés, fonás, fegyver- és kocsigyártás elterjedt iparágak voltak abban az időben, azonban kereskedelemben nem jeleskedtek őseink, inkább a bolgár izmaelitákra és zsidókra bízták. Róbert Károly (1308-1342) értékes ezüst és arany forintot veretett, Nagy Lajos (1308.1342) uralkodásakor a lakosság többféle iparágat művelt, így alakultak ki a szakcéhek, amelyek már az árucikkekkel szabadon kereskedhettek. A török hatalom veszélyettsége miatt már erősen lelassult a gazdasági élet fejlődésének üteme, s csak Mátyás király (1458-1490) uralkodása idején számíthatott az ország gazdasági fellendülésre. A török hódoltság alatt már létezett, a 16. században palánk vár állott a településen, köré szerbek és bunyevácok települtek. 1652-ben és az azt követő évtizedben a Wesselényi család birtokolta, s 1733-ban 251 ház volt a tiszai határórvidéken. Húsz év múlva 31 család élt Kúlán, már pecsétjogú falu volt, és Miskolcról magyar és német családok települtek be. 1813-ban fejlett iparral rendelkező mezőváros lett, különböző céhszabadalmak – szabók, vargák, csizmadiák, szűrszabók -, majd később halászok, szabók, szűrösök - tulajdonosai a lakosok. A Ferenc-csatornával lecsapolták a mocsarakat és a vizet a Tiszába vezették, a 19. század végén megépült a Zombor – Kúla – Verbász – Óbecse makadámút és a Zombor – Óbecse – Kishegyes – Bácskapalánka vasútvonal is. Lakosairól említve: az 1910-es népszámláláskor az összlakosság 3125 személyéből magyarnak 3679, szerbnek 2510 vallotta magát, sajnálatos módon ez az arány mára igen megváltozott. A kulai Petőfi Brigád Általános Iskola könyvtárába is eljutottam, a régi „Fecske” iskolai lap, vagy esetleg más, itt kiadott lap után kutatva. A könyvtáros kolléganő először megismertetett az iskola történetével: kezdetben a 19. század második felében egy régi vert falú két tantermes épületben folyt a tanítás, benne négy tanító mintegy 180 diákot oktatott. 1920-ban az iskola Vuk Karadžić néven működött már négy tanteremmel és tanári lakkal. - 10 -
A II. világháború után önállóvá vált az oktatási intézmény saját vezetőséggel és még egy épülettel. 1953-ban a Kőrösi Csoma Sándor nevet vett fel az iskola, és már 720 diák tanult 17 tagozaton, a tanítási nyelv szerb és magyar volt. A Petőfi Brigád nevet 1965-ben kapták. Tanintézményük törekvése, hogy önállóságra, önbecsülésre serkentsék a tanulókat és a szülőket egyaránt.. Korszerű iskolai könyvtárral rendelkeznek. Számos hazai körzeti versenyt rendeznek különböző tantárgyakból, valamint sikeresen szerepelnek európai szintű versenyeken is. A mai formáját az iskola az 1981/82-es tanévben nyerte el, jelenleg 793 tanuló (ebből 103 /!/ magyar anyanyelvű) jár ide, azonban a ruszin és ukrán nyelvet is anyanyelvi tanítók és tanárok oktatják Ezen a területen él a legtöbb ruszin Délvidéken. A számos ruszin falu között a legnagyobb Bácskeresztúr (Ruski Krstur), ahol ma is többségben élnek az egykori Északkelet-Magyarországról idetelepült görög katolikus ruszinok, akiknek nemcsak középiskolája, hanem nyomdája is van a településen. A Gépészeti Középiskolába idő hiányában nem jutottam el, ahol a Mašinac = Gépész iskolai lap jelent meg a múlt század 70-es éveiben. Kúla nevezetességei: a központjában álló barokk stílusú görögkeleti templom, beljebb az 1940-ben épült Szent György katolikus templom, amelynek bejáratánál elhelyezett vörösmárvány tábla bizonysága szerint: a korábbi templomot 1770-ben építették. Értékes festmények és szobrok díszei a templomnak. Meghívást kaptam dr. Csányi Erzsébettől, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékének vezetőjétől, hogy áttekintést kapjak az Intézet életéről és munkájáról. Erre a találkozásra október 10-én került sor, pár nappal az ünnepélyes évfordulójuk előtt, hogy 55 éves a Magyar Tanszék. Könyvtáruk 1959-ben nyilt meg Újvidéken, s már a következő évben 4185 kötettel rendelkezett. Ez a szám mára megközelíti az 51.000 könyvtári egységet. Legrégebbi könyve - Pázmány Péter Igazságra vezérlő kalauzának harmadik kiadása 1637-ből – mellett 70 kötetnyi értékes régi könyvet őriznek.. A könyvtári állomány gondozását három kiemelkedő könyvtáros – Csáky S. Piroska, Juhász Erzsébet és Móricz Tünde – végezte az évek során. A könyvtár már kezdettől fogva gyűjtött miden szak- és szépirodalmat, melyek az oktatáshoz elengedhetetlenül fontosak voltak. Az új könyvek a hagyományos források és pályázat útján érkeznek a könyvtárba. Ajándékkönyveket kaptak az Országos Széchényi Könyvtárból, a Svetozar Marković Egyetemi Könyvtártól, számos magyarországi könyvtártól, a tanszék szinte minden volt és jelenlegi tanárától és diákjától. A 2012/13-as tanévtől kezdve sikeresen juttatják el a Hungarológiai Közlemények és a Tanulmányok című folyóiratok új számait 28 külföldi és 11 hazai könyvtárba. A Tanszék tulajdonába az évek során számos hagyaték is bekerült, többek között Sinkó Ervin, Szabó György, Szirmai Károly, Löbl Árpád, Gál László és Penavin Olga könyvei. Az ún. „szemináriumi könyvtár” olvasóterem, tanterem, kölcsönzőtér és a könyvek feldolgozásának színhelye egyben. Itt található a könyvtár legtöbbet használt része: a kézikönyvek, lexikonok, szótárak, kritikai kiadások, régi és ritka könyvek, valamint az időszaki kiadványok egy része. A nyitva tartás csak délelőtt lehetséges, mert délutánonként ez a helyiség tanteremként szolgál. A Tanszék létezése óta mindig csak egy főállású könyvtárost tudott alkalmazni, néha-néha egy egy kisegítő könyvtáros is besegít a munkálatokba. Beiratkozott olvasóik száma 111, ebből egyetemi hallgató 79, továbbképzésben résztvevők száma 21, doktorandusz 11 van. A könyvtárat természetesen a Bölcsészettudományi Kar minden tanszékének minden munkatársa és hallgatója használhatja és használja, ezenkívül a Művészeti Akadémia diákjai is innen kölcsönöznek, de rendszeresen előfordulnak külföldi és hazai jeles - 11 -
intézmények kutatói is az olvasók körében. A könyvtári állomány, azaz a leltárkönyvbe vett arányszám: 50.901 könyvtári egység, időszaki kiadvány / folyóiratok, évkönyvek/: 66 hazai és 618 külföldi. A kölcsönzések száma évente mintegy 8.000 /7850/ könyv és 1120 hazai, 3140 külföldi idöszaki kiadvány, másodfokú kiadvány 1370 és egyéb 500. Az elsőéves hallgatóknak könyvtárhasználati útmutató órákat /!/ tartanak. Az intézmény címe: Újvidéki Egyetem BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék 21000 Novi Sad, Zoran Đinđić 2 Tel: +381-21-458-673 Tanszékvezető: dr. Csányi Erzsébet Ugyanezen a napon este fél hatkor meghívtak a magyarság által legsűrűbben lakott Telep városrészen az Újvidéki Magyar Olvasókörbe, abba az épületbe, amelyet az 1932-ben alakult Telepi Iparos- és Gazdakör építtetett, s közadakozásból a harmincas évek végén már magyar könyvtára is lett. A II. világháború után megszüntették a társaságot, az ingatlant kisajátították, és az 1945-ben megalakult Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tulajdonába került. Utóbb a Városi Könyvtár az épület egy részét kibérelte és fiókintézetet nyitott benne.. A régi könyvállomány az ötvenes évek elejéig majdnem teljesen szétesett, ismét szerényen megújították, majd miután a város területén működő többi magyar kör hasonló sorsra jutott, ezeknek a „maradékát” összegyűjtötték és a Városi Telepi Fiókkönyvtárát gazdagították belőle. A hatvanas évektől a Városi Könyvtár gondoskodott új magyar nyelvű beszerzésekről, amit az akkorra már elevenen működő magyarországi könyvimport bonyolított le a Forum kiadó Külkereskedelmi osztályának közvetítésével. A Telepi Könyvtár volt a városnak az a közkönyvtári részlege, amelyben magyar szakkönyvtáros dolgozott: Matuska Mária. Kezdetben alig néhány száz beiratkozott olvasójuk volt, ezért gyorsan a könyvállomány népszerűsítésével kellett törődniük különböző rendezvények kapcsán. Csak oly módon lehet az olvasóknak, érdeklődőknek a figyelmét felkelteni, ha a könyvtárnak erőteljes vérkeringése lesz, mégpedig író-olvasó találkozók, emlékestek és egyéb más művelődési rendezvények szervezésével. A hetvenes-nyolcvanas években már akkora igény mutatkozott, hogy három rendezvénysorozatot szerveztek a Hungarológiai Intézet, a Forum Könyvkiadó, valamint az Újvidéken működő magyar tömegtájékoztatási szerkesztőségeknek és irodalmi érdeklődésű szerkesztőinek hathatós támogatását elnyerve. Ezek a következők voltak: Telepi esték – havonta egy-egy alkalommal irodalmi esték, könyvismertetése, író-olvasó találkozók; Kaláka – tudományos rendezvény-sorozat: doktori disszertációk, tudományos értekezések, filmismertetések, úti beszámolók bemutatása; Ismerjük meg egymást – ifjúsági rendezvény-sorozat: újvidéki és Újvidéken tanuló középiskolások és egyetemi hallgatók számára ismerkedés céljából szervezett találkozók. Nekik kellett alkalmat teremteni, hogy összegyüljenek, ismerkedjenek, szereplési lehetőséget teremtve számukra. A kilencvenes években az állami intézményekben és a Városi Könyvtárban probléma volt a kisebbségi rendezvényekkel /!/. Jelenleg évente nyolc-tíz rendezvényre kerül sor az Olvasókörben, amelyekhez kizárólag a Bethlen Gábor Alaptól kapnak támogatást, jóllehet egyre kevesebbet. A rendezvények helyszíne már régóta változó, ugyanis nincs a Körnek saját terme. A könyvállomány is kezd veszendőbe menni, az olvasószolgálat is ezért szünt meg néhány éve. A utóbbi években a Mária Neve Plébánia hittantermét, a Telepi Petőfi Könyvtár termét, vagy az Újvidéki Színház kistermét vehetik igénybe rendezvények megtartására.. - 12 -
Általában hazai kiadású új könyveket mutatnak be, de hívnak magyarországi és erdélyi szerzőket is. Rendezvényeiken mindig szerepeltetnek közreműködőket: zenészeket, szólóénekeseket, esetleg kórust is, a könyvbemutatók alkalmával szavalók is színesítik a műsort. Az Újvidéki Rádió és TV, valamint a Magyar Szó napilap szerkesztősége először hirdeti, majd rendszerint beszámol a rendezvények sikeréről, sőt a TV és a Rádió akár órás műsort is felvételez, a Magyar Szó pedig néha egész oldalas cikkben foglalkozik vele. Matuska Márton újságíró mutatta be a Forum Könyvkiadó és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület kiadásában Budiszaván 2014-ben megjelent Galambos László könyvét: „A múlt, a jelen és a jövő szorításában. Budiszava/Tiszakálmánfa története.1884-2014”címmel. A Telepi Petőfi Sándor Könyvtár, a Városi Könyvtár fiókja székházának földszinti könyvtártemében nagy számú érdeklődő: irodalommal, helytörténettel foglalkozó szakember és néhány, a könyvben említett őslakos, vagy leszármazottja nagy érdeklődéssel hallgatta az előadást és utána élénk beszélgetés kerekedett a visszapillantott emlékek felidézésével. . A rendezvényen fellépett a fiatal tehetséges Pásztor Adrien fuvolán, játékát szintén nagy tapssal ismerte el a hálás közönség. . Október 14-én jutottam el az Óbecse község Tisza-menti Péterréve településre, amely már 920 évvel ezelőtt „létezett”. Az első kéziratos oklevél – 1092.okt. 25. - a Tihanyi apátság birtokaként „révvel a Tisza mellett” elnevezéssel említi. Az Árpád-korban a Csanád nemzetségéhez tartozott, a 15. században Brankovics György kezébe került. 1698-ban Csernovics Arzén vezetésével szerbek települtek ide, s a települést 1904-ig SeloPetrovo-nak nevezték. 300 éve, hogy a zentai csatában /1697/ a törökök döntő vereséget szenvedtek a Savoyai Jenő herceg vezetése alatt álló csapatoktól, így a törökök Magyarországról való kiűzése befejeződött. A török után a Tiszai határőrvidékhez /Bács-Bodrog vármegye/ tartozott, ennek megszüntével /1715/ a szabad koronai terület része lett a település. Nagyobb magyar betelepülési hullám 1755-ben, majd az 1770-es években történt, amikor Heves, Hont, Nógrád vármegyékből és Jászságból érkeztek katolikus telepesek. Péterréve kikötőhely lett: gr. Milványi Cseszneky család itt hajózta be ló- és marhaállományát. 1848-ban Bács-Bodrog vármegyével egyesült, s utána a Szerb Vajdaság és a Temesi bánság ellenőrzése alá került, s az alkotmányosság helyreállításával a vármegye része lett. Egy 19. századi törvénnyel az I. világháború végéig magya elnevezése volt a településnek. A lakosok száma 1848-tól /10.224/, 1971-ben /9645/, 1981-ben /8959/, 1991-ben /7958/, 2011-ben / 6350/ folyamatosan csökken az éveket tekintve. A kultúrintézményeket illetően megemlíthetjük, hogy a pravoszláv egyház keretében indították be az első népiskolát, és hetven évvel később, 1773-ban Kondoray János tanító irányításával megkezdte az oktatást az első katolikus népiskola. 1895-ben Olvasókört működtetnek, s a hagyományokat folytatva a Népkör vette át a szerepét. A Millenium körül bankintézet, posta, távíró, szikvízgyár és a helyi zsidóság kisebb, nagyobb téglagyárai a nevezetesebbek. Az I. világháború idején az 1891-ben alapított Zárda hadikórházzá alakult, közel másfél száz sebesültet ápoltak. A II. világháborúban – 1944 októberében - a Vörös Hadsereg megalakította a helyi Ideiglenes Népfelszabadító Bizottságot, katonai közigazgatás működött, így került sor két nyilvános kivégzésre, sokan munkatáborba kerültek, a magyarok vagyonelkobzásra „ítéltettek”. - 13 -
1954-ben partszakadás történt a Tisza-parton, számos tarkon lőtt holttest került elő, tényleges számuk egymástól eltér. Péterréve ma, a 90-es évek elejétől, a Vajdaság legnagyobb falvának számít. A péterrévei Samu Mihály Általános Iskola elődjei – a húszas, harmincas években – számos, pontosan tíz épületben működtek, a szerb és magyar nyelvű népiskolák mellett szakképző iskolájuk is volt. Az 1960-as években több mint 1300 diák járt ebbe az iskolába /9 épületben/ három-négy váltásban. A hetvenes években az egykori nagyvendéglő helyén új, korszerű iskolaépületet emeltek, azonban mire az új iskola felépült, a tanulók száma megfogyatkozott, a két központi iskolában egy váltásban dolgoznak, és így is van még szabad elegendő szabad hely. 16 éve indították el a „ Kisokos” című tartalmas diáklapot 24 oldalon magyar nyelven, és a fordítottján a őárhuzamos”Školarac” szerb nyelvű változatát 12 oldalon. Előzetes telefonbeszélgetést követően Törökkanizsán nem a helybeli könyvtárat, hanem a település központjában lévő Információs Központot kerestem fel. Csejtei Dezső tanár-igazgató az irodájában mutatta meg,, hogy itt készül a Helyi Közösség által kéthetenként kiadott lap, a „Novokneževacki novine = Novokneževac-i újság”, amelynek párhuzamos magyar nyelvű címe 2012. március 23-tól, a 36.évfolyam 757. számától Törökkanizsai újság. A szerkesztőségükben hozzájuthattam a „Glas komune = Községi Híradó” 1976. április 22-től rendszeresen megjelenő tájékoztató lapjuk rendben bekötött példányaihoz is. A Branislav Nušić Közművelődési Központ Könyvtárába idő hiányában nem jutottam el, de megígértem, hogy a legközelebbi ide utazáskor feltétlen felkeresem őket. Annyit megtudtam, hogy a magyar nyelvű állományuk kínálata mondhatni hiányos, az államtól kapott dínárokból a hazai könyvtermésből, valamint a rendszeresen járó periodikumokból is erősen kell válogatniuk. Pár gondolatot említenék meg a települést illetően: története már a honfoglalás előtti szláv korszakra nyúlik vissza, már az elnevezés is Knezaha, vezér székét jelenti. Az itt talált őskori, népvándorláskori leletek bizonyítják ősi település jellegét. A Gesta Hungarorum és a Gellért legenda is említi. 1526 – a török uralom alatt a temesvári defterek 85 házat jelöltek; 1582 – szerbek telepedtek be Rév Kanizsára; 1647 – ismét lakott település, majd a pestis szedte áldozatait; 1738/39 – a török kiűzése után Törökkanizsa lett a település elnevezése; 1885 – Magyarkanizsa és Törökkanizsa között megépült az első pontonhíd; 1897 - megépült a Szeged - Karlova közötti vasútvonal; 1910 - 4938 lakosa volt a településnek, ebből: 3168 magyar, 1664 szerb, és 62 német; 1918 – Szerb-Horvát -Szlovén királyság része; 1956 – elnyerte a település a községi központi város-rangot, gimnázium és ipari középiskola nyílt; 1975 - a folyót átszelő híd átadása. A település szép látnivalóira nem maradt már idő: a három szép kastély és a római katolikus templom, amely Székely Bertalan – Sárkányölő Szt. György főoltárkép – és Than Mór – Szt. Anna mellékoltár – festményeivel büszkélkedhet. Újvidékről való elutazásom előtt két nappal, október 21-én jutottam el az Észak-Bácskai Körzet középső részén, a Krivaja partján fekvő Kishegyesre. Először az Ady Endre Általános Iskolába mentem, ahol Hajvert Ákos igazgató úr és néhány tanár - 14 -
fogadott, akiknek éppen nem volt órájuk. Tőlük megtudtam, hogy iskolájukba 442 diák jár, 54 tanító és tanár oktatja őket. A tanulók öt nemzetiséghez tartoznak: szerb, magyar, montenegrói, roma és albán, valamint három felekezet hívei: katolikus, pravoszláv és iszlám. Korábban megjelentettek iskolai lapot „Jó barátod ” címmel, még a múlt század utolsó harmadában. Erről a Maticában szereztem tudomást, de sajnos az iskola levéltárában nem található, nem is hallottak róla a most tanító tanárok. Nem is aző hibájuk/!/. 1995 májusában jelent meg a másik iskolai lap első száma „Lapozgató” címmel általában évenként egy alkalommal, és 2005. májusi számától Diáklap = Školski list alcímmel. A topolyai Népnyomdában és a kishegyesi Teleház tükörnyomdájában készült a lapjuk. Szerkesztésében 2009ig lelkes tanárok - Molnár Márta, Juhász Mária... - és az iskola Önképzőkörének tagjai vettek részt. Közel két és fél évszázad telt el azóta, hogy a kishegyesi gyerekek először mentek iskolába, tehát elmondható, hogy a népoktatás története egybeesik a falu telepítésének kezdetével. Dr Virág Gábor, neves helytörténész és kutató az említett iskolai lapban így ír az iskola történetéről: „A falu egyházilag Topolyához tartozott, annak a leányháza volt, így az iskolára vonatkozó adatok után is a topolyai egyházlátogatási jelentésekben kell nyomoznunk. 1769. szeptember 20-án a kalocsai érsekséghez küldött jelentésében a topolyai plébános már említést tesz a hegyesi iskola problémájáról:a „Van-e alkalmas iskolaépület, és ebben elegendő hely mindkét nem számára?” 1770. augusztus 18-án viszont már azt jelentette, hogy: „Az iskolaépület megfelelő és egyaránt van elegendő hely mindkét nembeli tanulók számára a topolyai anya- valamint a bajsai és hegyesi leányegyházakban.” ... A kor tanításkezdési szokásaihoz híven november elsején kezdődött a tanítás. … Hegyes 1776-ban önálló plébániát nyer. Ez alkalomból részletes jelentést készítenek az újonnan alakult egyházközségről, ... iskoláról, a pap és a tanító jövedelméről: „Az iskolaépület és egyben a tanítói lak 1771-ben épült, a község utólag ehhez egy szobát és konyhát építetett a tanítónak , így most az iskolának van egy külön tanterme is.” Az iskolának volt egy 15-20 kilogrammos harangocskája, ez hívta reggel és délután a diákokat tanításra. A harangot jól hallható helyre helyezték, az sincs kizárva – a kor szokásaihoz híven –, hogy az első iskolaépületnek tornya is volt, ahová a tanításra hívó szerszámot felfüggesztették. A harang 1915-ig hívta az iskolába a hagyesi nebulókat, ekkor – az első világháború idején az iskolaszék felajánlotta hadi célokra.. Az iskola bútorzata nagyon szegényes volt: a tanító asztalán, székén kívül egy szokványos iskolatábla, a diákok számára néhány rozoga lóca, legtöbb gyerek azonban hazulról hozott magának valamilyen ülőalkalmasságot, vagy egyszerűen csak a földön ült. A gyerekek a térdükön írtak, hiszen pad nem volt. … Az iskolalátogatás rendszertelen és lanyha volt. Mihelyt megkezdődtek a mezei munkák, elmaradoztak a gyerekek az iskolából. … A középkorban kialaklt heti rendtartás szerint csütörtökön nem volt tanítás, lévén szünnap. Erre azért volt szükség, mert a diákok számára a vasárnap nem pihenőnap: zsúfolt programmal telítették a különféle vallási kötelezettségek.” Az iskolalátogatás után a Kishegyesi Könyvtárba mentem, közel az iskolához, a Fő utca 39-be. A könyvtár igazgatója, Sz. Vörös Julianna nagyon készségesen fogadott, és megmutatta egyszemélyes intézményét, benne a szép bútorokat, könyvespolcokat, mert ez az épület megelőzően magángyógyszertár volt, és a berendezés itt maradt /!/ Elmondásából megtudtam, hogy Kishegyesen könyvtár már száz éve látogatott. 1869-ben „Egyenlőségikör” néven olvasóegyletet alapítottak. Az első könyveket Kiss Károly egykori - 15 -
földbirtokos adományozta a későbbi könyvtárnak, amely a katolikus egyház keretein belül jött létre a parókián. A Keresztes Egylet megalakulásával 1934-ben, a Művelődési Egyesület épületében a leltárkönyv szerint 250 kötettel rendezték be az új közkönyvtárat, amelyet a falu minden lakosa díjmentesen vehetett igénybe. Rövidebb-hosszabb megszakításokkal a könyvtár a II. világháború végéig működött, amikor ideiglenesen megszünt. 1951-ben, amikor a Szövetkezeti Otthon felépült, itt kaptak helyet a művelődési szakosztályok, így a megújított Népkönyvtár is. A könyvállomány már 450 volt, ami 250 beiratkozott olvasó rendelkezésére állt. A könyvtárosi munkát önkéntes munkával, leginkább tanítónők látták el, és az elkövetkezendő tíz évben – főleg adományokből – az állomány 4000 kötetre szapordott. Az első hivatásos könyvtáros, Vígh Rudolf személyében 1961-ben bizonyos átszervezések során került a könyvtárba. Ettől kezdve rendszeres a beszerzés, a szakszerű feldolgozás és a nyilvántartás, aminek következtében az állomány hamarosan 8.000-re növekedett, s a tagság száma 600-800 körül mozgott. Őt követte Kollár Lajos, majd 1988-tól a mostani könyvtáros igazgatóként vezeti az intézményt. Sajnálattal írom le, hogy csak 2014 végéig áll a könyvtár élén, mert nyugdíjba megy. S utána?/!/ A Kishegyesi Könyvtárban jelenleg 17.000 könyv található, ennek 20%-a szerb nyelvű, a többi magyar. Az utóbbi években jelentősen megújult a könyvállomány, a szépirodalmi művek mellett lexikonok, enciklopédiák, szótárak és mezőgazdasági könyvek kerültek az állományba. Megkezdték az állomány számítógépes feldolgozását is. Az ovasókkal való kapcsolattartás is kiváló: havonta irodalmi rendezvényeket, kiállításokat és könyvbemutatókat. Külön könyvtári foglalkozásokat tartanak az általános iskolások részére. A könyvkölcsönzés ideje: hétfő, kedd, szerda, péntek ½ 8-14 óráig, csütörtök 12-18, figyelembe véve olvasóik hétköznapi elfoglaltságaikat.
- 16 -
Melléklet
A + jel új címet jelent, a hozzá tartozó évekkel együtt
A + jel nélküli címek után álló évek/évfolyamok az Országos Széchényi Könyvtár állománya alapján készült kézirat kiegészítő adatai 1945-1990 7 NAP. Kol.: A Vajdasági Népfront hetilapja. Noviszád. Közben: Szabadkai 7 Nap 1946. (ápr.5.) [1.évf.] 1- (dec.24.) 38/39.sz. 1947. (jan.3.) 2.évf. 1- (XII.26.) 52.sz. 1949. (jan.5.) 4.évf. 1- (dec.28.) 52. 1950.(jan.4.) 5.évf. 1- (XII.27.) 51.sz. 1951.(jan.3.) 6.évf. 1- (XII.27.) 51.sz. 1952.(jan.6.) 7.évf. 1- (dec.14.) 50.sz. 1953.( I.29.) 8.évf. 1- (XII.27.) 52.sz. 1954.(I.1.) 9.évf. 1- (XII.26.) 52.sz. 1955.(I.9.) 10.évf. 2- (XII.25.) 52.sz. Megj.: méret: 30x47 cm; 1947.(VII.4.) 27.: 31x 46,5 cm. VK-SZ: j.n. APATIN KÖZSÉG HIVATALOS LAPJA 1973. (jan.31.) 10.évf. 1-(dec.28.) 12.sz. 1974. (febr.1.) 11.évf. 1- (júl.12.) 8.sz. 1977. (jan.18.) 12.évf. 1- (dec.5.) 11.sz. 1978. (febr.4.) 13.évf. 1- (ápr..17.) 9.sz. 1979. (febr.15.) 14.évf. 2-(dec.27.) 14.sz. H: 1. 1980. (jan.28.) 15.évf. 1-(nov.24.) 15.sz. MSK-Ú: П III 8161 BARKÓCA. A laskói Petőfi Sándor Iskola tanulóinak lapja 1984. (máj.) MSK-Ú: П III 8555 BÁCSKA. List industrije građevinskog materijala „Bačka” = Épületanyagipari Gazdasági Szervezet üzemi lapja. Kishegyes = Mali Iđoš 1981.(mart/márc.) 2.god./évf. 1- (avg./aug.) 2-(okt./okt.) 3-(nov./nov.) 4.br./sz. MSK-Úv: П III 8493 BILTEN. GRADSKA BIBLIOTEKA = KÖZLÖNY. VÁROSI KÖNYVTÁR. Pregled časopisa i listova na teritoriji opštine Subotica = A folyóiratok és lapok ismertetése a Szabadka község területén. Subotica = Szabadka 1985. 1.god./évf. 1.br./sz. 1986. 2.god./évf. 1-4.br./sz. - 17 -
1987. 3.god./évf. 2-4.br./sz. H: 1. 1988. 4.god./évf. 1-4.br./sz. Megj.: 1986. 2.god./évf. 1.br./sz. Sokszorosított, csak szerb nyelven VK-SZ: H.gy. BILTEN. MESNA ZAJEDNICA, SKORENOVAC → Tájékoztató. Helyi Közösség, Székelykeve BRATSTVO. List učenika O[snovne] Š[kole] „Nikola Tesla”, Zrenjanin 1968.(nov.) 11.god. 1969. (okt.) 11.god. 1970.(mart) 12.god.-(maj) 1970. (nov.) 13.god..(dec.) 1971.(maj) 13.god. [1972.] (maj) [14.god.] -(jun)-(nov.) 1973. (mart) 15.god.-(maj) 1974. (mart) 16.god. MSK-Ú: П BRATSTVO. Munkaszervezet lapja = List Radne organizacije. Kol.: List Radne organizacije ”Bratstvo” , Subotica = A szabadkai TMASZ lapja. Subotica 1976.(nov.26.) 14.évf. 1- (dec.16.) 2. 1977.(jan.11.) 15.évf. 3- (dec.29.) 22.sz. 1978.(jan.17.) 16.évf. 23- (dec.28.) 44.sz. 1979.(jan.18.) 17.évf. 45- (dec.28.) 62.sz. 1980.(jan.16.) 18.évf. 63- (dec.30.) 79.sz. Megj.: [1963.](jun) 1-1975-ig szerb-horvát nyelven jelent meg. MSK-Ú: П III 2166 BRUCOS '85. Szabadka → Gólyakalauz '85 BUKSI. A 7-77 éves fiatalok lapja. Noviszád 1957.(dec.26.) 1.sz. 1958.(jan.2.) 2.évf. 2- (dec.25.) 53.sz. 1959.(jan.1.) 3.évf. 54- (dec.31.) 106.sz. 1960.(jan.7.) 4.évf. 107- ( ) 158.sz. 1961.(jan.5.) 5.évf. 159- (dec.28.) 210.sz. 1962.(jan.4.) 6.évf. 211- (szept.27.) 249.sz. Megj.: A Borba és a Forum Lapkiadó vállalatok közös kiadványa; 1962.(szept.27.) 6.évf. 249.sz.: Az olvasó hasábja: Búcsúzunk olvasóinktól MSK-Ú: П III 7841 CSENGŐ.Bajmok → Zvonce DEČIJI SVET. Novi Sad → Dečji svet DEČJI SVET = GYERMEKVILÁG. List učenika Osnovne škole „Jožef Atila” = A „József Attila” Általános Iskola tanulóinak lapja. Novi Sad 1975.(nov.) 5. Megj.: Címvált.: Dečiji svet, cirill betűvel is, gépelt sokszorosítás MSK-Ú: П II 4637 - 18 -
DELEGATSKI GLASNIK GRUPE „Z”. Subotica → Küldötthíradó. (Az „E” Küldöttségi Csoport rövidített vitaanyaga.) DELEGATSKI INFORMATOR. B. Topola → Küldöttségi Tájékoztató. Topolya DOLGOZÓK – NOVKABEL. Kol.: NFK A Vajdasági Tartományi Szakszervezeti Tanács hetilapja. Újvidék 1972.(XII.8.) 1.sz. 1973.(II.2.) 2- (XII.14.) 11.sz. MSK-Úv: П ECHO '81. Irodalmi-művészeti tájékoztató. Kiad. A Vajdasági Szocialista Ifjúsági Szövetség Helyi Választmánya. Moravica 1881.(máj.) MSK-Ú: П I 7820 ELEKTRODISTRIBUTER. Az Elektrovojvodina szabadkai Áramelosztó dolgozóinak lapja. Szabadka 1974.(jan.18.) 2.évf. 2- (jan.25.) 3- (febr.1.) 4- (febr.8.) 5- (márc.1.) 7- (márc.15.) 8- (márc.29.) 9(ápr.12.) 10- (ápr.29.) 12- (máj.24.) 13- (jún.7.) 14- (jún.21.) 15- (júl.6.) 16- (júl.19.) 17(szept.13.) 18- (nov.8.) 19- (dec.9.) 20.sz. Megj.: 1[2!] évf. (XI.1.) sz. - hibás számozás MSK-Ú: П III 8322 FECSKE = LASTAVICA. A Petőfi Brigád iskolalapja = Ðački list Osnovne škole „Petefi brigada”. Kula [1984.] [1.évf.] 1- 3. 1985. [2.évf.] 4- 5. [1986.] [3.évf.] 1- 2.sz./br. PBÁI-Ku: j.n. FÖLDERÍTŐK. Kol.: Kiad. A Topolyai Községi Felderítő Szövetség. Novo Orahovo 1969.(jún.) 1.évf.1- (dec.) 5.sz. Suppl.:1970. Lapnaptár: 1969.(dec.) 5.sz. MSK-Ú: П III 8178 GIK HÍRADÓ. Kanizsa → Híradó GIMI. List Literarne i novinarske sekcije Gimnazije „Svetozar Marković” = ASMG Irodalmi Önképzőkörének lapja. Subotica 1990. O- 2.br./sz. VK-SZ: H.gy.; GSM-SZ: j.n. GLAS KOMUNE = KÖZSÉGI HÍRADÓ. Informativni list opštine Novi Kneževac 1976.(ápr.22.) 1.god./évf. 1- (dec.15.) 10.br./sz. 1977.(jan.1.) 2.god./évf. 11- (dec.29.) 34.br./sz. 1978.(jan.15.) 3.god./évf. 35- (dec.29.) 4[3!] god./évf. 57.br./sz. 1979.(jan.17.) 4.god./évf.58- (dec.29.) 81.br./sz. 1980.(jan.15.) 5.god./évf. 82- (dec.30.) 104.br./SZ. - 19 -
1981.(jan.17.) 5[6!]god./évf. 105- (dec.31.) 127.br./évf. 1982.(jan.15.) 7.god./évf. 128- (dec.30.) 149.br./sz. H: 150. 1983.(febr.1.) 8.god./évf. 151- (dec.29.) 171.br./sz. 1984.(jan.18.) 9.god./évf. 172- (dec.28.) 193.br./sz. 1985.(jan.16.) 10.god./évf. 194- (dec.27.) 215.br./sz. 1986.(jan.15.) 11.god./évf. 216- (dec.30.) 237.br./sz. 1987.(jan.15.) 11[12!]évf. 238- (dec.30.) 259.br./sz. 1988.(jan.15.) 13.évf. 260- (dec.29.) 282.br./sz. 1989.(jan.17.) 13[14!]évf. 283- (dec.29.) 304.br./sz. 1990.(jan.17.) 14[15!]évf. 305- (dec.21.) 325.br./sz. IC-Tk: j.n. - bekötve GLAS MLADIH. List pionirskog odreda OVOO „Ivan Milutinović”, Subotica; 1989/90.(): List učenika Osnovne škole Ivan Milutinović. Subotica 1984/1985.(XII.) - (márc.21.) - (maj) – (dec.) 1986/87. 1987/1988. 1988/1989. 1989/1990. (maj) – (dec.) Megj.: kétnyelvű, 1985.(márc.21.)én jelent meg az 1.sz., de az iskolának nincs példánya;1986/1987. megjelent, de az iskola évkönyvébe - „Letopis” - nincs beragasztva; 1989/1990. csak szerb nyelven IMÁI – SZ: j.n. GÓLYAKALAUZ '85 = BRUCOS '85. A szabadkai egyetemisták és főiskolai hallgatók közlönye = Lit studenata univerziteta i viših škola. Szabadka 1985.(okt.) MSK-Ú: П III 16176 GRAĐEVINSKI INDUSTRIJSKI KOMBINAT. HÍRADÓ. Kanjiža → Híradó. A kanizsai Építőipari Kombinát … GYERMEKVILÁG. Novi Sad → Dečji svet HEGYMÁSZÓ = PLANINAR. A szabadkai „Ðuro Salaj” Vasutas Hegymászók lapja. Szabadka 1978.(nov.28.) 1.évf.1.sz. 1979.(jan.30.) 2.évf. 1[2!] 1980.(jan.30.) 3.évf. 1[3!] br. 1981.(jan.30.) 4.évf. 4.sz. 1984.(febr.4.) 6.god. 5.br. Megj.: Társlapja: Planinar. Infomativni bilten ŽPSD „Đuro Salaj”, Subotica - már 6 éve párhuzamosan jelenik meg, 1984.(febr.4.) csak szerb nyelven VK-SZ: j.n.; VHSE-SZ: j.n. HÉT NAP. Subotica → 7 Nap
- 20 -
HÉTVÉGE – DOLGOZÓK. A Vajdasági Szakszervezetek Tartományi Tanácsának hetilapja. Újvidék 1980.(jan.10.) 33.évf. 1.sz. MSK-Ú: П fol 7191 HÍRADÓ. A kanizsai Építőipari Kombinát Munkaközösségének lapja = List Radnog kolektiva građevinsko-industrijskog kombinata, Kanjiža; 1973.(okt. 6.br.): List Radne zajednice građevinskoindustrijskog kombinata, Kanjiža; 1975.(ápr./máj.) (=23/24.) br./sz.: A kanizsai Építőipari Kombinát Dolgozói Közösségének lapja; 1976.(jún./júl.) 6/7 (=37/38.) br./sz.: List Organizacije udruženog rada građevinsko-industrijskog kombinata, Kanjiža = A kanizsai Építőipari Kombinát Társult Munka Szervezetének lapja; 1978.(dec.) 2(=48.) br./sz.: A kanizsai Építőipari Kombinát Társult Munkaszervezet lapja = List Organizacije udruženog rada. Građevinski industrijski kombinat, Kanjiža 1973.(ápr.) 1- (nov.) 7.br./sz. H: 8. 1974.(jan.) 9- (dec.) 12(=9[19!]) br./sz. 1975.(jan.) 1(=20)- (dec.) 12(=31.) br./sz. 1976.(febr./márc.) 2/3(=33/34) – (dec.10.) (=41.) br./sz. H: 1(=42.) 1977.(márc.)1(=43) – (jún.) 3(=45.) br./sz. H: 4(=46.) 1978. (nov.) 1(=47)- (dec.) 2(=48) br./sz. 1979.(jan.) 1(=49) – 10[11!] (=59.) br./sz. 1980.(jan.) 1(=60)- (dec.) 12(=72.) br./sz. 1981.(jan./febr.) 1/2(=73/74) – (dec.) 12(=84.) br./sz. Megj.. címvariáns: GIK híradó Hivatalos melléklet = Službeni prilog 1978.(dec.)2(=48) beleszámozva a fölapba MSK-Ú: П III 8306 HÍRADÓ. Kiad. A Népfront Noviszádi Bizottsága. Noviszád 1947.(okt.26.) [1.évf.] 1- (nov.) 5.sz. 1948.(febr.2.) 2.évf. 1.sz. MSK-Ú:П III 7356 HÍRLAPUNK.A zentai „Senta” Mezőgazdasági Kombinát lapja. Zenta 1971.(jún.) 1.évf.1.sz. MSK-Ú: П II 9265 IFJÚSÁG. Subotica – Szabadka → Mladost IFJÚSÁG. A Népi Ifjúság hetilapja.Kol.. Kiad. A Népi Ifjúság Tartományi Vezetősége; 1954. (máj.7.) 10.évf 447.sz.: A Népi Ifjúság tartományi Vezetősége hetilapja Előbb: Ifjúság szava. 1951.(márc.10.) 287.sz. 1951.(márc.17.) 6[7!] évf. 288- (dec.30.) 227. 1952.(jan.6.) 7[8!] évf. 228- (dec.27.) 378. 1954.(jan.8.) 10.évf. 430- (dec.24.) 480.sz. 1955.(jan.7.) 9[11!] évf. 481- (dec.24.) 532.sz. 1956.(jan.1.) 12.évf. 533- (dec.29.) 583.sz. 1957.(jan.12.) [13.évf.] 585- (jún.29.) 608. 1958.(jan.10.) 14.évf. 2- (dec.28.) 52/53. 1959.(jan.1.) 15.évf. 1- (dec.24.) 52.sz.
- 21 -
1960.(jan.1.) 16.évf. 1/2Suppl.: Technika 1959.(ápr.2.) 6.évf.1-(dec.24.) 38. 145-148. VK-SZ: j.n. IFJÚSÁG SZAVA. A vajdasági magyar ifjúság lapja. Noviszád 1945.(dec.20.) 1.évf. 18.- (dec.29.) 19.sz. 1946.(jan.5.) 2.évf. 20- (dec.9.) 68.sz. 1947.(jan.5.) 3.évf. 69- (dec.27.) 120.sz. 1948.(jan.3.) 4.évf. 121- (dec.18.) 171.sz. 1949.(jan.22.) 5.évf. 176-(dec.24.) 224.sz. 1950.(jan.1.) 6.évf. 225- (jan.28.) 229.sz. 1951.(febr.24.) 7.évf. 285- (márc.10.) 287.sz. VK-SZ: H.gy. INFORMATIVNI BILTEN = TÁJÉKOZTATÓ KÖZLÖNY: Skupština opštine Subotica = Subotica község Képviselő Testülete. Subotica 1975.1.br./sz. Megj.: za internu potrebu = belső használatra VK-SZ: j.n. + IPAROS ÚJSÁG. Önálló iparosok lapja. Novi Sad, Újvidék 1970. 4.évf.83-96.sz. 1971.(jan.5.) 5.évf. 97- (dec.29.) 120.sz. 1971[1972!] 6.évf. 121- (dec.26.) 144.sz. 1973.(jan.9.) 4[7!] évf. 145- (dec.25.) 148.sz. 1974.(jan.5.) 8.évf. 149- (dec.10.) 169.sz. H:170.
1975.(jan.15.) 9.évf.172- (dec.30.) 192/193. H: 171 1976.(jan.26.) 10.évf. 194- (dec.10.) 237.sz. H: 238. Megj.: 1967.(jan.5.) - 1970.4.évf. 82.br.: Zanatliske novine címen, szerbhorvát nyelven jelent meg. MSK-Ú: П fol. 7405 ISTORIJA SLOBODNOG KRALJEVSKOG GRADA SUBOTICA „I. IVANIJA”iz 1886. → Pro Memoria. Suppl. JELEN. A szabadkai fiatalok lapja. Kiad. 1973.(jan./febr.) 4.évf.[1/2.]: A Vajdasági Ifjúsági Szövetség szabadkai Községi Választmánya; (okt./nov.): Ifjúsági- és Pionírotthon. Szabadka 1972.(jan.) 1- (febr.) 2- (máj.) rendkívüli sz. - (dec.) 1973.(jan./febr.) 4.évf. [1/2]- (márc./ápr.) [3/4.] (okt./nov.) [5/6] – (dec.)/1974.(jan.) [7/8] Társlapja: Sada. List za mladu, reč i misao, Subotica VK-SZ: j.n. JÓ BARÁTOD: Kol.: A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diáklapja. Kishegyes ? 22.évf. 1(=59) MSK-Ú: П II 9773 KISKÜRTÖS. Novi Sad → Mali trubač
- 22 -
KÖZLÖNY. A VAJDASÁGI SZAKSZERVEZET SZÖVETSÉG kiadványa.1979.(szept./okt.) 60.sz: A Vajdasági Szakszervezet Szövetség Tájékoztatási Szolgálata; (nov.) 61.sz. A Vajdasági Szakszervezet Szövetség tájékoztató kiadványa.1979. Novi Sad Előbb: Vajdasági Szakszervezetek 1978. 55.sz. Utóbb: Szakszervezeti Dokumentumok.1984. 1(=86.) 1979.(márc./jún.) 59- (dec.) 62.sz. 1980.(jan./febr.) 63- (nov./dec.) 68.sz. 1981.(jan./febr.) 1(=69) – (nov./dec.) 6(=74.) sz. 1982.(jan./febr.) 1(=75) – (szept./okt.) 4(=78.) sz 1983.(jan./febr.) 1(=79) – (dec.) 7(=85.) sz. MSK-Ú: П I 7670 KÖZLÖNY. VÁROSI KÖNYVTÁR, Szabadka → Bilten. Gradska biblioteka KÖZMŰVEINK LAPJA. Újvidék község városrendezési, közművesítési és lakásügyi lapja. Újvidék 1969.(okt.23.) 1- (dec.) 2.sz. 1970.(jan.) 3- (dec.) 13.sz. 1971.(febr.) 16- (dec.) 26.sz. H: 15. 1972.(jan.) 1- (márc.) 3(=29.) sz. H: 4-9. 1973.(jan.) 1(=39) – (dec.) 12(=50.) 1974.(jan.) 1(=51.) - (dec.) 12 (=62.) 1975.(jan.) 1(=63)- (ápr.) (=66.) sz. MSK-Ú: П fol 7403 KÖZÖSSÉG. A Jugodrvokombinát társult tagjainak lapja; Kol.: A Jogodrvokombinát társult tagvállalatai lapja. Belgrád 1977.(ápr.) 1.évf.1- (dec.) 7.sz. 1978.(febr.) 2.évf.8- (dec.) 17.sz. 1979.(jan.) 3.évf. 18- (márc.) 20.sz. MSK-Ú: П fol 7438 KULA KÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. Kiad. Kula község Képviselőtestülete. Kula 1971.( ) 7.évf. - (dec.31.) 9.sz. 1972.(márc.31) 8.évf. 2- (dec.31.) 8.sz. H:1. 1973.(febr.26.) 9.évf. 1- (dec.31) 6.sz. 1974.(márc.19.) 10.évf. 1- (dec.23.) 9.sz. 1976.(febr.15.) 12.évf. 1- (dec.31.) 10.sz. 1977.(márc.15.) 13.évf. 1- (dec.31.) 9.sz. 1978.(febr.17.) 14.évf. 1- (dec.11.) 8.sz. 1979.(jan.31.) 15.évf. 1- (dec.31.) 9.sz. 1980.(márc.15.) 16.évf. 1- (dec.15.) 8.sz. 1981.(febr.5.) 17.évf. 1- (dec.31.) 9.sz. 1982.(febr.1.) 18.évf. 1- (dec.29.) 11.sz. 1983.(márc.15.) 19.évf. 1- (dec.31.) 7.sz. 1984. (febr.8.) 20.évf. [1]- (dec.31.) 7.sz. 1985.(márc.7.) 21.évf. [1]- (dec.31.) 8.sz. 1986.(febr.21.) 22.évf. [1]- (dec.31.) 9.sz. 1987.(márc.10.) 23.évf.[1-2]- (dec.29.) 8.sz. - 23 -
1988.(máj.27.) 23[24!] 4- (nov.12.) 7.sz. H: 3.,5. MSK-Ú: П II 9244 +KÜLDÖTTEK HÍRADÓJA. A JSZSZK és VSZAT Képviselőházának közlönye. Kol.: A Szövetségi Képviselőház közlönye; (júl.31.) 8.sz.: Kol.: A Tartományi Képviselőház közlönye; 1981.(jan.15.) 7.évf. 134.sz.: A JSZSZK és VSZAT Képviselőházának közlönye. Belgrád 1975.(ápr.24.) 1.évf.1- (dec.25.) 17.sz. 1976.(jan.15.) 2.évf. 18- (dec.23.) 40.sz. 1977.(jan.13.) 3.évf. 41- (dec.22.) 64.sz. 1978.(jan.12.) 4.évf. 65- (dec.21.) 86.sz. 1979.(jan.11) 5.évf. 87- (dec.20.) 109.sz. 1980.(jan.10.) 6.évf. 110- (dec.25.) 133.sz. 1981.(jan.15.) 7.évf. 134- (dec.10.) 154.sz. H: 155. 1982.(jan.14.) 8.évf. 156- (dec.23.) 176.sz. 1983.(jan.13.) 9.évf. 177- (dec.22.) 198.sz. H: 199. 1984.(jan.12.) 10.évf. 200- (dec.20.) 221.sz. 1985.(jan.10.) 11.évf. 222- (dec.8.) 244.sz. 1986.(jan.16.) 12.évf. 245- (dec.4.) 265.sz. H: 266. 1987.(jan.8.) 13.évf. 267- (dec.24.) 287.sz. 1988.(jan.16.) 14.évf. 288- (nov.18.) 307.sz. H: 308-309. 1989.(jan.13.) 15.évf. 310- (XII.8.) 327.sz. H: 328. 1990.(II.1.) 329.sz. MSK-Ú: П III 8353 KÜLDÖTTEK HÍRADÓJA. NOVI SAD KÉPVISELŐTESTÜLETE. A küldötteket és küldöttségeket, valamint a többi dolgozót és polgárt tájékoztató közlöny. A Magyar Szó kéthetente megjelenő melléklete. Novi Sad 1975.(júl.17.) 1.évf. 1- (dec.25.) 10.sz. 1976.(jan.15.) 2.évf. 11- (nov.25.)30.sz. H: 26.,31-32. 1977.(jan.13.) 3.évf. 33- (dec.22.) 55.sz. 1978.(jan.12.) 4.évf. 56- (dec.21.) 76.sz. 1979.(jan.11.) 5.évf. 77- (nov.8.) 96.sz. H:97-99. 1980.(márc.6.) 6.évf. 104- (dec.25) 119.sz. // : 100-103 MSK-Ú: П III 8378 KÜLDÖTTGYŰLÉSI KÖZLÖNY. Az „O” Csoporthoz Tartozó Önigazgatási Érdekközösségek közös közlönye. Szabadka 1982.(okt.25.) 2.sz. 1986.(márc.14.) 18., (dec.5.) 21.sz. Megj.:Társlapja az ellenkező oldalán: Skupštinski Pregled Samoupravne interesne opštine Subotice. Zajedničko glasilo.Skupština SIZ Grupe „O”, Subotica VK-SZ: j.n. KÜLDÖTTHÍRADÓ. (Az „E” Küldöttségi Csoport rövidített vitaanyaga.) 1982.(máj.10.) 1- (szept.10.) 2- (nov.13.) 3- (dec.10.) 4.sz. 1983.(febr.10.) 5- (márc.14.) 6- (máj.18.) 7- (nov.14.) 9.sz. 1984.(márc.12.) 10- (ápr.16.) 11- (jún.7.) 12- (szept.5.) 13- (nov.26.) 14.sz. 1985.(márc.8.) 15- (máj.17.) 16- (szept.9.) 17.sz. 1986.(márc.14.) 18- (jún.13.) 19- (szept.11) 20- (dec.3.) 21.sz. - 24 -
1987.(márc.12.) 22- (máj.18.) 23.sz. 1988.(febr.10.) 24- (III.11.) 25.sz. Megj.:Társlapja: Delegatski glasnik grupe „Z”. (Skračeni materijal.) - ellenkező irányban egybekötve, külön lapszámozással Suppl-: Rendkívüli szám = Vanredni broj: 1983.(dec.26.); 1984.(okt.11.) VK-SZ: H.gy. KÜLDÖTTSÉGI TÁJÉKOZTATÓ = DELEGATSKI INFORMATOR. Kol.: Topolya község Képviselő Testülete és a Társadalmi-politikai Szervezetek tájékoztatója = Informator Skupštine opštine Bačka Topola i društ[v]eno-političkih organizacija. Topolya – B[ačka] Topola 1975.(IX.29.) 2.god./évf. 8- (X.12.) 10.sz. H: 11. 1976.(I.20.) 3.god./évf. 12- (XII:4.) 21.sz. 1977.(I.26.) 4.évf. 1(=22)- (XII.5.) 9(=30.) br./sz. 1978.(I.12.) 5.évf. 1(=31)- (XII.7.) 10(=40) sz. 1979.(I.16.) 6.évf. 1(=41) - (XII.6.) 8(=48.) 1980.(I.25.) 7.évf. 1[49]-(III.7.) 2(=50)- (IV:16.) 3(=51.) sz. MSK-Ú:П - : LASTAVICA. Kula → Fecske LELKI ÉLET. Kol.: [Kiad. a] Savez babtističkih crkava u F.N.R.J., Novi Sad; 1974.(nov./dec.): A Jugoszláviai Magyar Baptisták egyházi lapja. Novi Sad 1961.(szept./okt.) 1(=5.) évf. 9/10.sz. 1972.(jan.) 14.évf.- (dec.) 1973.(jan.) 15.évf.- (dec.) 1974.(febr.) 16.évf.- (nov./dec.) 1975.(jan./febr.) 17.évf.- (júl./aug.) Meg.: Bajmokon sokszorosított MSK-Ú: П II 8722 LJUBLJANSKA BANKA FILIJALA NOVI SAD. Kol.: A Ljubljanai Bank Újvidéki Fiókintézetének lapja; 1978.(dec.) 2.évf. 20.sz: A Ljubljanai Bank Alapbankjának lapja. Újvidék 1977.(ápr.) 1.évf.1- (nov.) 9.sz. 1978.(jan.) 2.évf. 10- (dec.) 20.sz. Suppl. A takarékossági világnap alkalmából meghirdetett képzőművészeti, irodalmi és fotopályázás gazdag díjátadási műsora. 1978.(nov.) 11,[1] p. MSK-Ú: П III 8405 MAĐARSKI ILUSTRIRANI LIST. Zágráb → Magyar Képes Újság MAGYAR KÉPES ÚJSÁG = MAÐARSKI ILUSTRIRANI LIST. Kiad.a Horvátországi Magyar Kultúrszövetség. Zágráb 1952.(márc.15.) 1.évf. 1- (ápr.12.) 2- (máj.1.) 3- (máj.15.) 4- (jún.1) 5- (jún.15.) 6- (júl.15.) 8(aug.1.) 9- (aug.15.) 10- (szept.1.) 11- (szept.15.) 12- (okt.1.) [13]- (okt.15.) 14- (nov.1.) 15(nov.15.) 16- (dec.1.) 18. H: 7. 1953.(jan.1.) 2.évf. 1-(jan.15.) 2- (febr.1.) 3- (febr.15.) 4- (márc.1.) 5- (márc.15.) 6- (ápr.1.) 7(ápr.15.) 8- (máj.1.) 9- (máj.15.) 10- (jún.1.) 11- (jún.15.) 12- 25 -
1954.(jan..1.) 3.évf. 1- (jan.15.) 2- (febr.1.) 3- (febr.15.) 4- (márc.1.) 5 /6- (márc.15.) 7- (ápr.1.) 8(ápr.15.) 9- (máj.1.) 10- (máj.15.) 11- (jún.1.) 12- (jún.15.) 13- (júl.1.) 14- (júl.15.) 15(aug.1.) 16- (aug.15.) 17- (szept.1.) 18- (szept.15.) 19- (okt.1.) 20 (okt.15.) 21- (nov.1.) 22(nov.15.) 23- (dec.15.) 24. 1955.(jan.1.) 3.évf. 1- (dec.15.) 23. 1956.(jan.1) 5.évf. 1- (dec.15.) 22. 1957.(jan.1.) 6.évf. 1- (dec.15.) 22. 1958.(jan.1.) 7.évf. 1- (dec.15.) 24.sz. 1959.(jan.1.) 8.évf. 1- (dec.15.) 23.sz. 1960.(jan.1.) 9.évf. 1- (dec.15.) 23.sz. 1961.(jan.1.) 10.évf. 1- (dec.15.) 23.sz. 1989.(jan.1.) 28.évf. 1- (dec.28.) 52.sz. 1990.(jan.1.) 29.évf. 1- (dec.27.) 52.sz. VK-SZ: j.n. MAGYAR SZÓ. A Vajdasági Népfront lapja. Noviszád 1949.(ápr.) 1.évf. 1-(dec.25.) 13. 1950.(jan.10.) 2.évf. 14- (ápr.25.) 19. VK-SZ: j.n. MAGYAR SZÓ. A Vajdasági Népfront napilapja. Noviszád Előbb: Szabad Vajdaság. A Vajdasági Egységes Népfelszabadító Front napilapja 1945.(szept.27) 2.évf. 223- (dec.31.) 305.sz. VK-SZ: j.n.
MALI TRUBAČ = KISKÜRTÖS. Osnovna škola Petőfi Sándor Elemi Iskola. Novi Sad 1965.(máj.25.) 3.god. 5.br. MSK-Ú: П III 7955 A MI SZAVUNK. Kikinda → Naša reč MLADOST = IFJÚSÁG. Osnovna škola „jovan mikić” Elemi Iskola. Subotica – Szabadka 1977.(máj.25.) 2- (nov.28.) 3.br./sz. 1978.(máj.25.) 4- (nov.28.) 5.br./sz. 1979(máj.25.) 6- (nov.29.) 7.br./sz. 1980.(máj.25.) 81981.(máj.14.) 10- (máj.25.) 11- (dec.22.) 12.br./sz. 1982. ( ) 13- (dec.22.) 14.br./sz. 1983.(máj.25.) 15.br./sz. 1984.(máj.25.) 16.br./sz. VK-SZ: j.n. MUZSIKASZÓ – JÓKÍVÁNSÁG. Kol.: [Kiad. A] Noviszádi Rádió Műsorosztálya = Novosadski Radio, Novi Sad 1962. 1.sz.
- 26 -
1963. 2-3.sz. Megj.: kettős, kétnyelvű kolofon MSK-Ú: П I 7566 NAPJAINK. Subotica → Naši dani NAPLÓ. Szabadelvű hetilap. Szabadka 1990.(máj.9.) 1- (dec.26.) 34.sz. Meg.: Május második szerdájától került az olvasók kezébe a háború utáni időszak első szabadelvű hetilapja. VK-SZ: j.n. NAŠA RADOST. List za učenika Zavoda za gluvu decu u Subotici 1958.(jan.1.) 1.god. 1- (maj) 5.br. 1959.(mart/apr.) 2.god. 1/2- (jesen) 5.br. 1960.(zima) 3.god. 1- (jesen) 3.br. 1961.(proleće) 4.god. 1- 2.br. 1962. 5.god. 1- 2.br. Megj.: kevés magyar szöveg MSK-Ú: П II 1166; ZGD-SZ: NAŠA REČ = A MI SZAVUNK. List učenika Osnovne škole Moša Pijade u Kikindu = A kikindai Moša Pijade Általános Iskola tanulóinak lapja. Kikinda 1975.(máj.) 1.god./évf. - (nov.) 8.br./sz. 1976.(márc.) 2.god./évf. 3- (dec.) 5.br./sz. H:1-2. 1977.(márc.) 3.god./évf. [6]- (máj.) [7] – (nov.) 8.br./sz. 1978.(márc.) 4.god./évf. 9- (dec.) 11.br./sz. [1979.](márc.) 4[5!] god./évf. 12- (dec.) 14.br./sz. Meg.: a cím és több helyen cirill betűvel MSK-Ú: П II 7686 NAŠI DANI = NAPJAINK. List GTŠC [Građevinsko-tehnološki centar] = ÉTIK [Építészeti és Technológiai Iskolaközpont]. Subotica – Szabadka 1976.(apr.) 1- (maj) 2- (maj) 3- (jun) 4.br./sz. MSK-Ú: П II 4519, VK-SZ: H.gy. NÉPEGYETEM. A Jugoszláviai Magyar Kultúrszövetség kiadványa. Szubotica 1947.(nov.) 2.sz. 1948. (jan.) 3.sz. MSK-Ú: П II 7859; VK-SZ: OGLEDALO. Palić → Tükör OLYMPIKON. Kiad. A III. Diákolimpia Szervező és Előkészítő Bizottsága. Szabadka 1978. (márc.28.) 3.évf. 1/2- (jún.24.) 7.sz. MSK-Ú: П fol 7454 PAJTÁS. A moravicai Általános Iskola diáklapja. Kol.: A moravicai id. Kovács Gyula Általános diáklapja. Moravica 1980.(jan.) 26.évf.1- (dec.) 4.sz. - 27 -
1981.(márc.) 27.évf. 1- (okt.) 3.sz. 1982.(jan.) 28.évf. 1- (okt.) 4.sz. 1983.(jan.) 29.évf. 1- (nov.) 4.sz. 1984.(jan.) 30.évf. 1- (okt.) 3.sz. 1985.(jan.) 31.évf. 1- (nov.) 4.sz. 1986.(febr.) 32.évf. 1- (ápr.) 2.sz. MSK-Ú: П II 9974 PLANINAR. Subotica → Hegymászók + POLET. A Polet Építőanyagipari Vállalat kollektívájának lapja; 1974.(aug.) 14.sz.: A törökbecsei Polet Építőipari Kerámiagyár lapja. Törökbecse 1971.(nov.) 1.évf. 1- (dec.) 2.sz. 1972.(márc.) 2.évf. 3- (nov.) 7.sz. 1973.(ápr.) 3.évf. 8- (nov.) 10.sz. 1974.(máj.) 4.évf. 11- (dec.) 16.sz. 1975.(febr.) 5.évf. 17- (nov.) 21.sz. MSK-Ú: П III 8528 PRO MEMORIA. Glasilo Društvene organizacije „Monografije” = A szabadkai „Monográfia” Társadalmi Szervezet lözlönye. Subotica 1986.(jul.) 1.god./évf. 1- (nov.) 2.№ 1987.(apr.) 2.god./évf. 3- (szept.30.) 4.№ 1988.(ápr.) 3.évf./god. 5- (szept.30) 6.№ 1989.(máj.15.) 4.évf./god. 7.№ 1990.(márc.15.) 5.évf./god. 8- (nov.20.) 9.№ Suppl.: Poseban prilog [= Különszám]: Istorija slobodnog kraljevskog grada Subotice I.Ivanija iz 1886. godine Megj.: A Suppl. lapszámozása a főlaphoz VK-SZ: H.gy.; M.gy.-SZ + RAJT. A telecskai „Kis Ferenc” Ált[alános] Iskola lapja. Kol.: Kiad. A telecskai „Kis Ferenc” Ált[alános] Iskola Önképzőköre. Telecska 1979. (márc.5.) 5 MSK-Ú: П II 9961 SKUPŠTINSKI PREGLED. Subotica → Küldöttgyűlési Közlöny SOLID. Kol.: A Kombinát dolgozóinak tájékoztató lapja. Szabadka Előbb: Gyári Közlöny Utóbb: Subotica. Radna organizacija. Kombinat obuće, plastike i kože, Subotica 1977.(szept.) évf. 5-6-7.sz. 1978.(febr.) 19.god./évf. 2/3.- (máj.) 6/7- (máj.) 9- (jún.) 10- (okt.) 13.br./sz. H: 8., 11-12. Megj.: 1977. 6-7.sz.-nál nincs hónapjelzés; Suppl.: Vanredni br. [=Különsz.]1978.(máj.) VK-SZ: j.n. SUBOTICA. Radna organizacija. Kombinat obuće, plastike i kože, Subotica Előbb: Solid. 1978.(okt.) 19.god./évf. 13.br./sz. - 28 -
1979.(jan.) 20.god./évf. 1/2.br./sz. 1980.(márc./ápr.) 21.god./évf. 3/4. br./sz. VK-SZ: j.n. SZABAD MAGYARORSZÁG. A Jugoszláviában élő Magyar Politikai Emigránsok Egyesületének lapja. ! 1953.(márc.) 1.évf-1- (dec.) 10.sz. 1954.(jan.) 2.évf. 11- (júl) 17.sz. VK-SZ: j.n. SZABAD VAJDASÁG, A Vajdasági Egységes Népfelszabadító Front napilapja. Noviszád Utóbb: Magyar Szó. 1945.(szept.27.) 2.évf. 223.sz.1945.(jan.4.) 2.évf. 4- (szept.25.) 222.sz. Megj.: 1945.(szept.25.) 222.sz. 3. p.: A „ Szabad Vajdaság” rövidesen nagyobb formátumban új nyomtatásban jelenik meg, más címmel. Lapunk új címe: Magyar Szó”. VK-SZ: j.n. SZABADKAI 7 NAP. Kol.. A Szocialista Szövetség hetilapja. Szabadka Előbb: 7 Nap. 1952. Utóbb: 7 Nap. 1953.(XI.25.) 481953.(VII.5.) 8.évf. 27- (XI.15.) 46.sz. H: 45-47. VK-SZ: j.n. SZABADKAI [HÉT] NAP. Szabadka → Szabadkai 7 Nap SZIKRÁK. Verbász → Varnice
TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL MEGHIRDETETT KÉPZŐMŰVÉSZETI, IRODALMI és FOTOPÁLYÁZÁS GAZDAG DÍJÁTADÁSI MŰSORA. Újvidék → Ljubljanska Banka Filijala Novi Sad. Suppl. TÁJÉKOZTATÓ. SZÉKELYKEVE HELYIKÖZÖSSÉG = BILTEN: MESNA ZAJEDNICA, SKORENOVAC. Székelykeve – Skorenovac 1985.(nov.) 1- (dec.) 2. MSK-Ú: П I 7831 TÁJÉKOZTATÓ KÖZLÖNY. KULA KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE. 1979.(jún.) 5.évf. 29.sz.: A küldöttek és küldöttségek lapja. Kula 1976.(dec.) 1[2!] évf. 14.sz. 1977.(febr.) 1[3!] évf. 15- (dec.) 21.sz. 1978.(febr.) 4.évf. 22- (máj.) 24- (jún.) 25- (nov.) 26.sz. H: 23. 1979.(márc.) 5.évf. 28- (jún.) 29- (dec.)31.sz. HK-Ku: j.n. TÁJÉKOZTATÓ KÖZLÖNY. SUBOTICA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. Subotica → Informativni bilten. Skupština opštine Subotica - 29 -
TECHNIKA. Nvi Sad → Ifjúság. Suppl. +TERAS. List Udruženja za prirednu hranu u Subotici 1990.(jún.) 1.god. 0. br. TSz-.SZ: j.n. TITOV VRBAS KÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. Előbb: Verbász község hivatalos lapja. 1983.(máj.9.) 19.évf. 3.sz. 1983.(jún.1.) 19.évf. 4- (júl.1.) 5- (szept.8.) 6- (okt.6.) 7- (dec.5.) 8- (dec.26.) 9.sz. 1984.(febr.21.) 20.évf. 1- (márc.30.) 2- (ápr.20.) 3- (jún.5.) 4- (jún.29.) 5- (dec.31.) 8.sz. H: 6-7. 1985.(márc.1.) 21.évf. 1- (ápr.1) 2- (ápr.30.) 3- (jún.5.) 4- (júl.3.) 5- (okt.1.) 6- (nov.19.) 7- (dec.31.) 9.sz. Megj.: a lapszámozás évenként összeadódik MSK-Ú: П III 8266 TÜKÖR. A palicsi Chemos MSZ lapja. Palics 1987. (jan.) 1.évf. 1- (febr.) 2- (márc.) 3- (ápr.) 4- (szept.) 5.- (dec.) 6. sz. 1988.(jan.) 3[2!] évf. 57.sz. 1989.(febr.) 3[4!] évf.6.sz. Megj.: Társlapja: Ogledalo. List RO „Chemos”, Palić – az ellenkező irányba egybekötve M.gy.-SZ ÜZENET. Irodalmi, művészeti, kritikai és társadalomtudományi folyóirat. 1988.(jan./febr.) 18.évf. 1/2- (nov.) 11.sz. H: 12. 1989.(jan.) 19.évf. 1- (júl./szept.) 7/9- (dec.) 12.sz. 1990.(jan.) 20.évf. 1- (júl./szept.) 7/9- (dec.) 12.sz. Megj.: Cím a borítón: Irodalom, társadalom, művészet, tudomány, kritika VK-SZ: j.n. VARNICE = SZIKRÁK. Izd. Literarna družina Osnovne škole „Bratstvo- Jedinstvo”, Vrbas = Kiad. a „Testvériség – Egység” Elemi Iskola Önképzőköre, Verbász 1958.(maj 1.) 1.god./évf. 2- (V.25.) 3.br./sz. H: 1. 1959.(IV.20.) 2.god./évf. 4.br./sz. 1960.(XI.29.) 3.god./évf. 5.br./sz. 1961.(VI.6.) 4.god./évf. 7.br./sz. 1962.(VI.2) 5.god./évf. 8.br./sz. 1963.(VI.6.) 6.god./évf. 9.br./sz. 1964.(VI.6.) 7.god./évf.10.br./sz. 1965.(VI:6.) 8.god./évf. 11.br./sz. 1966.(VI.6.) 9.god./évf. 12.br./sz. 1967.(VI.6.) 10.god./évf. 13.br./sz. 1968.(VI.6.) 11.god./évf. 14.br./sz. Megj.: a szerbhorvát szöveg cirill betűvel MSK-Ú: П III 1562 VERBÁSZ KÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. Verbász Utóbb: Titov Vrbas község hivatalos lapja. 1983.(jún.1.) 19.évf. 4.sz.-
- 30 -
1981.(márc.2.) 16.évf. 1- (ápr.6.) 2- (máj.4.) 3- (jú.10.) 5- (okt.6.) 6- (dec.9.) 17.évf. 8- (dec.30.) 9.sz. H: 7. 1982.(febr.1.) 18.évf.1- (márc.10.) 2- (jún.4.) 3- (febr.26.!) 4- (okt.15.) 9- (nov.8.) 10- (dec.29.) 11.sz. 1983.(jan.28.) 19.évf. 1- (ápr.11.) 2- (máj.9.) 3.sz. MSK-Ú: П III 8266 VOJVOĐANSKA BANKA. A Vajdasági Bank Rt., Novi Sad tájékoztatója. Novi Sad – Újvidék 1990.(okt.) 1- (nov.) 2- (dec.) 3.sz. MSK-Ú: П III 8675 ZANATLISKE NOVINE. Novi Sad → Iparos újság ZANGRAP. List Radnog kolektiva = A dolgozói Közösség lapja; 1979.(maj)- 1.br.: List Radnog kolektiva ZGRO ZANGRAP = A z ANGRAP ÉTMSZ Dolgozói Közösség lapja; Kol.: Az Építkezési Társultmunka-szervezet Dolgozói Közösségének lapja 1975.(nov.) 1.god. 1- (dec.) 2.br. 1976.(jan./febr.) 2.god./évf. 1(=3)- (dec.) 5(=7.) br. 1977.(jan.) 3.god./évf. 1(=8.) br. 1979.(maj) 1.br. MSK-Ú: П III 5544 ZRENJA. List druge gimnazije, Zrenjanin 1971/72.(jan.) 15.god. 1972/73.(okt.) 15.god.- (dec.) 1973/74.(dec.) 19.god. (apr.) 18./!/ god.-(jun) 1974/75. (dec.) 19.god. MSK-Ú: П III4416
ZVONCE = CSENGŐ. List Pionirskog odreba „Boško Ruha”, Bajmok = A bajmoki Boško Ruha Pionírcsapat lapja. Bajmok 1980.(nov. 1.god. 1.br. 1981.(mart) 2.god. 2- (jun) 3.br. Megj.: szerbhorvát – magyar nyelven M.gy.-Ba
1991-től
5 + [PET PLUSZ = ÖT PLUSZ] . Gradske novine za srednjoškolce = Középiskolások lapja. Izd./Kiad. A Szabadkai Középiskolások Diákotthona = Dom učenika Subotica = Szabadkai Középiskolások Diákotthona. Subotica - Szabadka 2008.(dec.) 1.br./sz. - 31 -
2009.(apr.) 3- (maj) 4- (jun) 5.br./sz. 2010.(jan.) 6- (mart) 7- (apr.) 8- (maj) 9- (jun) 10- (sept.) 11- (okt.) 12.br./sz. 2011.(jan.) 12 [13!] - (jun.) 18. № Megj.: szerb és magyar nyelven VK-SZ: j.n. + ÁSZ. A bajmoki Dózsa György MMK Irodalmi Műhelyének diáklapja 2002.(jún.) 1.évf. 5.sz. M.gy.-Ba BAJMOČKI INFORMATOR = BAJMOKI TÁJÉKOZTATÓ. Komisija DOC-a komunalnofinansijska potanja na nivou MZ, Bajmok = A Demokratikus Ellenzék Helyi Bizottság, Bajmok 2002.(maj) 1.god./évf. 1- (sept.25.) 2- (dec.23.) 3.br./sz. 2003.(maj 16) 2.god./évf. 4- (okt.23.) 5[6!] br./sz. 2004.(09.14.) Megj.: A második párhuzamos cím cirill betűvel; 2004.(09.14.) Vanredno izd. [= Külön kiad.]; évf.jezés nincs feltüntetve M.gy.- Ba BAJMOČKI ZAPISI = BAJMOKI JEGYZETEK. Glasilo Mesne zajednice; (sept.20.): Periodično glasilo Mesne zajednice, Bajmok 2000.(febr.1.) 1.god. 1- (mart 1.) 2- (apr.22.) 3- (sept.20.) 4.br. M.gy.-Ba BAJMOKI JEGYZETEK → Bajmočki Jegyzetek BAJMOKI TÁJÉKOZTATÓ → Bajmočki informator + BELI GOLUB. Dečiji list; [2001.] [3.god.] 6.br.: [Kiad. az] O[snovna] š[kola] Petefi brigada, Kula [1999.] (sept.) [1.god.] 1.sz.- 2.br. [2000.] [2.god.] 3- 5.br. 2001.(maj) [3.god.] 6-7.br. 2003/2004. 10.br. 2006.(jan.) Megj.: 1-5.br. szerb nyelven, cirill betűvel is, kevés magyar szöveg; 3- 4.br.: Ny.: Borac, Kula, 56.br.: Ny.: „Russkoe slovo”, Ruski Krstur PBÁI-Ku: j.n. + BILTEN. DRUŠTVO KOLEKCIONARA „VOJVODINA” = KÖZLÖNY. GYŰJTŐK EGYESÜLETE. Bačko Gradište – Bácsföldvár 1996.(dec.)7.god./évf. 7.br./sz. M.gy.-SZ BILTEN DRUŠTVA KOLEKCIONARA, SUBOTICA = KÖZLÖNY. SZABADKAI GYŰJTŐK EGYESÜLETE. Subotica – Szabadka 2001/2011.(2012.) 1. M.gy.-SZ
- 32 -
CRVENI KRST = VÖRÖSKERESZT. Kol.: Informator Crvenog krsta, Mali Idoš = A kishegyesi Vöröskereszt Szervezet közlönye. Mali Idoš – Kishegyes [2005.] (febr.28.) Megj.: besplatan primerak = ingyenes példány KHK-Kh:j.n. CSANTAVÉRI ÚJSÁG. Kol.: Kiad. a GRAFOPRODUKT, Szabadka 1999.(márc.) 2.évf. 3(=10.) 2000.(ápr.) 3.évf. 4(=23.) sz. 2003.(szept./okt.) 6.évf. 9/10- (nov./dec.) 11/12.sz. 2004.(márc./ápr.) 7.évf. 3/4- (máj./jún.) 5/6- (júl./aug.) 7/8.sz. H:1/2. 2005.(jan./febr.) 8.évf. [1] – (márc./Husvét) 2- (ápr./máj.) 3/4- (aug./szept.) 2006.(márc./ápr.) 9.évf.- (aug./szept.), Karácsony [2007.] (febr.) 10.évf. [2008.] (márc./ápr.) 11.évf. 2009.(falunap) 12.évf. 2010.(jan./febr.) 13.évf.- (szept./okt.)- (nov./dec.) 2012.(máj./jún.) 15.évf.- (júl./szept.) - Karácsony 2013.(febr.) - 16.évf. - (márc./ápr.)- (szept./okt.) Suppl.: Naptár 2004. M.gy.-SZ + CSILLAGÖSVÉNY. Vajdasági szellemtudományos magazin. Újvidék 1998.(jan.22.) 1- (febr./márc) 2- (márc./ápr.) 3.sz. MSK-Ú: П II 10552 + DIOECESIS SUBOTICANA. Apostolok Oszlása R.K. Plébánia = R.K. Župa razlaz apostola. Kelebia 2011.(08.07.) 2011.(dec.) - prosinac 2012.(jan.)- (dec.) 2013.(jan.)- (dec.) 2014.(jan.)- (máj.) RKP-Ke: j.n. EKOLOŠKI INFORMATOR. Subotica → Horizontok + EPO. Gazdasági reklám hirdetőlap. Kiad. [az] „EPA” Grafičko, trgovačko i uslužno poduzeće. Osijek 1991.(III.30.) 1- (IV.20.) 4.sz. MSK-Ú: ПIII 17024 EUHARASTIJA. Kelebia – Kelebija → Euhararasztia + EUHARASZTIA = EUHARASTIJA. A szabadkai Kisboldogasszony Plébánia és a kelebiai Plébánia tájékoztatója = Župne obavijesti župe Svete Marije u Subotici i Župe razlaza Apostola na Kelebiji. Kelebia - Kelebija
- 33 -
2005.(márc.) ožujak; Virágvasárnap – Cvijenica RKP-Ke: j.n. + FECSKE. Bácsfeketehegyi havilap. 2011.(dec.)/2012.(jan.) 8.évf. 11/12.sz. Suppl.. Naptár M.gy.- SZ + FÉNY. Katolikus lelkiségi lap. Újvidék 1994.(ápr.) 1.sz. MSK-Ú: П I 7945 FÜRKÉSZŐ. Szabadka → Gymnasium. Suppl. + GLAS KOMUNE = KÖZSÉGI HÍRADÓ. Informativni list opštine Novi Kneževac község tájékoztató lapja. Novi Kneževac 1991.(jan.16.) 16. évf. 326- (dec.27.) 457.br. H: 48-49. 1992.(febr.14.) 17.évf. 350- (dec.30.) 369.br. 1993.(jan.15.) 18.évf. 370- dec.30.) 391.br. 1994.(márc.7.) 18[19!] évf. 392- (dec.29.) 410.br. 1995.(jan.18.) 19[20!] évf. 411- 2012.(márc.9.) 36.évf. 756.sz. IK-Tb: j.n. GLASILO. Kelebia → Közlöny GYMNASIUM. List Gimnazije „Svetozar Marković” iz Subotice = A szabadkai Svetozar Marković Gimnázium lapja. Subotica – Szabadka Előzmény: Gimi. 1990. 2.br. 2008.(maj) 1- (dec.) 2.br. 2009.(maj) 3.br. 2010.(jun) 4.br. 2011.[jun] 5.br. 2012.(jun) 6- (dec.) e.br. 2013.(marc.) e.- (nov.) e.- /dec.) e.br. 2014.(marc.) e.br. Suppl.: Fürkésző. A Svetozar Marković Gimnázium magyar melléklete 2009.(márc.) 5, 20011.(XI.) Megj.: A hónapnevek mellett álló e.br. = elektronski br. jelzés, vagyis csak elektronikus formában jelenik meg. SMG-SZ: j.n.; MSK-Ú: П III 19193 + HATÁRTUDOMÁNYOS MAGAZIN. A Családi Kör különkiadványa. Kol.: A Családi Kör független hetilap különkiadványa. Újvidék 1995.(dec.)14. 1.évf. 0. MSK-Ú: П III 17424 HÉT NAP. Noviszád → 7 Nap + HÍRNÖK . Veprőd, Cservenka, Szivác, Kucora. Római katolikus tájékoztató. 2005.(dec.20.) 11.évf. 1.sz.: A cservenkai, kuczorai, kúlai, ókéri, szenttamási, sziváci, veprődi és verbászi római katolikus plébániák tájékoztatója. Kiad. a Kúlai Esperességi Hivatal. Kula - 34 -
1995.(márc.1.)1.évf. 1- 2014.(ápr.13.) 20.évf. 1.sz. Megj. Fel.szerk.: Juhász György, kúlai plébános Suppl.: A Hírnök Kúláról és templomáról dióhéjban. 2009. EH-Ku: bekötve A HÍRNÖK KÚLÁRÓL és TEMPLOMÁRÓL DIÓHÉJBAN. Kúla → Hírnök. Suppl. HORIZONTOK. Ökológiai közlöny. Szabadka 2001.(ápr.) 1.évj. 1- (jún.) 2- (okt.) 3- (nov.) 4.sz. 2002.(jan./febr.) 2.évj. 5- (máj.) 6- (jún./aug.) 7- (dec.) 8.sz. 2003.(aug.) 3.évj. 9- (nov.) 10.sz 2004.(febr.) 4.évj. 11- (okt.). 12- [nov.] 13.sz. 2005.(ápr.) 4[5]!.évj. 14- (júl.) 15- (aug.) 16- (dec.) 17.sz. 2006.(ápr.) 5[6!] évj. 18- (júl.) 19.sz. 2007.(júl.) 5[7!] évj. 20.sz. 2013.(jan./márc.) 10[11!] évj. 38.sz. Megj.: Társlapja: Horizonti. Ekološki informator – a fordított, ellenkező oldalon TSz-SZ: j.n. KANIZSAI ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK EGYESÜLETE → Kanizsai ÖVE közlönye KANIZSAI ÖVE KÖZLÖNYE. Az Önálló Vállalkozók Egyesületének informátora 2001.(szept.13.) 17. p. Megj. : A munkáról, tervekről tájékoztatja az iparosokat; 770.évfordulóját ünnepli Kanizsamonostor; alkalomszerűen jelenik meg. M.gy.-SZ KANIZSAI ÚJSÁG. Független polgári hetilap. Kanizsamonostor. 1999.(máj.13.) 6.évf. 10- (=130.) - (máj.27.) 11(=131.) sz. 2001.(szept.13.) 8.évf. 19(=190.) sz. + KARTON.Kultu-propagandni list Fokus fondacije. Izd./Kiad. FOKUS fondacija za omladindku kulturu. Subotica – Szabadka 2009.(winter) 4.№ 2010.(summer) 5- (winter) 6.№ 2011(summer) 7.№ 2012.(spring) 8.№ VK-SZ: j.n. KÖZLÖNY. SZABADKAI GYŰJTŐK EGYESÜLETE. Szabadka → Bilten Društva kolekcionara KÖZLÖNY = GLASILO. Kiad. Az Apostolok Oszlása (Divisio Apostolorum) Kelebia 2002. Húsvét ünnepkörre = za uskrsni blagdanski ciklus RKP-Ke: j.n. KÖZSÉGI HÍRADÓ. Novi Kneževac → Glas Komuna
- 35 -
LAPOZGATÓ. A kishegyesi Ady Endre Általános Iskola lapja; 1995.(okt.) 2.évf.1.sz: Kol.: A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola lapja. Kishegyes 1995.(máj.) 1.évf. 2.sz. 1995.(okt.) 2.évf. 1- (nov.25.) 1998.(jún.) 5.évf. 1.sz. 1999.(nov.) 6.évf. 1.sz. 2001.(nov.) 8.évf. 1.sz. 2002.(nov.) 8[9!] évf.1.sz. 2003.(nov.) 9[10!] évf. 1.sz. 2005.(máj.) 11[12!] évf./god. 1.sz./br. 2007.(ápr.) 13[14!] évf./god. 1.br./sz. 2009.(máj.) 14[15!] évf. 1.sz./br. AEÁI-Kh: j.n. KISOKOS. A péterrévei Samu Mihály Általános Iskola diáklapja. Péterréve 2000.(jan.) 4.évf. 10- (dec.) 11.sz. 2001.(dec.) 5.évf.13.sz. H: 12. 2003.(dec.) 7.évf. 17.sz. H: 16. 2004.(dec.) 8.évf. 19.sz. H: 18. 2005.(jún.) 9.évf. 20.sz. H: 21. 2006.(jún.) 10.évf. 22.sz. 2007.(jan.) 11.évf. 23.sz. H: 24. 2008.(jan.) 12.évf. 25- (jún.) 26.sz. 2009.(jan.) 13.évf. 27- (jún.) 28.sz. 2010.(jún.) 13[14!] évf. 30.sz. H: 29. 2011.(jan.) 13[15!] évf. 31- (jún.) 14[15!] évf. 32.sz. 2012.(jan.) 14[16!] 33- (jún.) 15[16!] évf. 34.sz.
2013.(jan.) 16[17!] évf. 35- (jún.) 36.sz. 2014.(jan.) 17[18!] évf. 37- (jún.) 38.sz. Megj.: a korábbi számok: 1997. 1.évf. 1-2, 1998. 2.évf. 3-5, 1999. 3.évf. 6/7.sz Társlapja: Školarac. Đački list Osnovne škole „Samu Mihajl”. Bačka Petrovo Selo – az ellenkező irányba fűzve SMÁI-Pr: j.n. MAGYAR KÉPES ÚJSÁG. 1991.(jan.3.) 40.évf. 1- (okt.31.) 37.sz. 1992. (jan.) 41.évf. 1- (nov.14.) 38.sz. VK-SZ: j.n. NAPLÓ. Szabadelvű hetilap. Szabadka 1991. 2.évf. 35-60.sz. - 36 -
1992. 3.évf. 61- 87.sz. 1993. 4.évf. 140- 191.sz. 1994. 5.évf. 192- 243.sz. 1995. 6.évf. 244- 295. sz. 1996. 7.évf. 1(=296) – 50(=347.) sz. 1997. 8.évf. 1(=348- 16(=363/365.) sz. VK-SZ: j.n. NAPTÁR. Bácsfeketehegy → Fecske. Suppl. NÉPKÖR NAPLÓ. A szabadkai jubiláló Művelődési Központ közlönye. Szabadka 2001.(dec.) 2002.(jan.) Megj.. 1872-2002. 130 éves a Népkör VK-SZ: j.n. OGLEDALO = TÜKÖR. CHEMOS. Palić 1999.(dec.3.) 14.évf. 22- (dec.23.) 25.sz. H: 23-24. 2000. (jan.14.) 15.évf. 1- (jan.28.) 2- (márc.17.) 7- (máj.24.) 13- (szept. 1.) 22. H: 3-6., 8-12., 1421. 2001.(jan.19.) 16.évf. 3- (jan.26.) 4- (márc.2.) 8- (júl.2.) 22- (júl.27.) 23. H: 3-6., 14-21. 2002.(jan.14.) 17.évf. 1- (febr.1.) 2- (febr.11.) 3- ( ) 4- (márc.12.) 6.sz. H: 5. Megj.: 1999.: két oldalas, egy-egy oldal szerb és magyar nyelven M.gy.-SZ ÖT PLUSZ. Subotica – Szabadka → 5 + PALICS és KÖRNYÉKE. Bácsszőlős, Hajdújárás, Ludas, Radanovác 1998.(okt.2.) 1.évf.1- (dec.) 3.sz. 1999.(jan.) 2.évf. 1(=4)- 2(=5)- 3(=6)- (ápr./máj.) 4/5(=7/8)- (jún.) 6- (júl.) 7- (aug.) 8- (szept.) 9(okt.) 10- (nov.) 11- (dec.) 12.sz. Megj.: megszűnt VK-SZ: j.n.; M.gy.-SZ PET PLUS. Subotica – Szabadka → 5 + PLANINAR. Subotica → Hegymászók + RIKKANCS. A szenttamási Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola diáklapja 2008.(febr.) 1- (ápr.) 2- (dec.) 3.sz. 2009.(máj.) Megj.: Társlapja: Zmajeviti osnovac. Školski časopis Osnovne škole „Jovan Jovanović Zmaj”, Srbobran JJZÁI-Szt: j.n. + SULI-BULI. A szentmihályi iskolások lapja. Szentmihály 2002.(dec.) 2.sz. 2003.(szept.) 5.sz. Megj.: kétnyelvű MSK-Ú: П II 8998 - 37 -
ŠKOLARAC. Bačka Petrovo Selo → Kisokos SLUŽBENI LIST OPŠTINE SRBOBRAN 2009.(01.05.) 42. god. 1- (04.16.) 2.br. Megj.: csak szerb nyelven, 2009.(ápr.21.) 3.sz.- tól magyar fordításban is megjelenik: Szenttamás község hivatalos lapja HK-Szt: j.n. SPUŽVA. Subotica → Sunđer SUBOTIČKE NOVINE. Subotica → Szabadkai Magyar Hírlap SUNĐER = SZIVACS = SPUŽVA. Časopis za osnovce. Subotice 2008.(sept.) 1- 2/3 (dec.)/2009.(jan.) 4/ 5- (febr./mart) 6/7- (maj/jun) 8. Megj.: kevés magyar szöveg, cirill betűvel is VK-Gy.o-SZ.; MSK-Ú: П III 19033
br.
+ SZABADKAI HARANGSZÓ. Az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában – Vajdaságban havonta megjelenő lapja. Kiad. Az - - Püspökség. Szabadka 2012.(okt.14.) Szentháromság utáni 19. vas. 6.évf. 10/11.sz. M.gy.-SZ SZABADKAI MAGYAR HÍRLAP. A „Subotičke novine” magyar nyelvű melléklete. Szabadka 2012.(márc.30.) 6- (ápr.12.) 7- (máj.16.) 9/10.sz. H: 8. VK-SZ: H.gy. SZENTTAMÁS KÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. Előbb: Službeni list Opštine Srbobran 2009.(04.16.) 42.god. 2.br. 2009.(04. 21.) 42.évf. 3- (12.21.) 9.sz. 2010.(03.18.) 43.évf. 1- (12.30.) 13.sz. 2011.(02.18.) 44.évf. 1- (12.09.) 8.sz. 2012.(01.27.) 45.évf. 1- (12.13.) 12.sz. 2013.(01.29.) 46.évf. 1- (12.27.) 15.sz. 2014.(02.25.) 47.évf. 1- (05.26.) 8.sz. Megj.: Az előbbi cím: csak szerb nyelvű; a magyar fordítás később jelenik meg, mert más városban készül HK-Szt: j.n. SZIVACS. Subotica → Sunđer SZIVÁRVÁNY. A Magyar Szó melléklete. 1992.(jan.15.) 699- (nov.18.) 742.sz. H: 702-704, 719-721, 723-729, 732-736, 738-741. 1993.(jan.27.) 752- (jún.16.) 771.sz. H: 753, 760, 762-765, 767-770. VK-SZ: j.n. TÁJÉKOZTATÓ KÖZLÖNY. SUBOTICA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE → Informativni bilten. Skupština opštine Subotica - 38 -
TÁLTOS. Kiad. a Táltos Polgárok Egyesülete = Udruženje građana „Taltos”, Mali Iđoš 2000. 2.sz. 2001. 3. K.sz.: Zene az irodalomban, irodalom a zenében.[2002.] VK-Kh: j.n., MSK-Ú: MMI/ III ; M.gy.-SZ TERAS. Izveštaj = Jelentés = Report. Subotica 2001.(maj) Prvih deset godina = Az első tíz év = First decade. 2002. (marc.) 2.god. 5- (jun) 6- (dec.) 8. H: 7. 2003.(jul) 3.god. 10- (dec.) 12. H: 9, 11. 2004.(dec.) 4.god. 16. H: 13-15. 2005.(jun) 5.god. 18. H: 17. 2006.(sept.) 6.god. 23- (dec.) Megj.: 2001-2006. között önállóan jelenik meg szerb, magyar és angol nyelven: Teras. Newsletter udruženja TSz-SZ: j.n. TERAS. NEWSLETTER UDRUŽENJA. Subotica → Teras. Izveštaj … THÁLIA. A Szabad Hét Nap melléklete. Novi Sad 1995.(okt.26.) 1.évf.4.sz. 1996.(jan.25.) 2.évf. 1.sz. VK-SZ: j.n. TORDAI ÚJSÁG. A tordaiak és a Tordáról elszármazottak lapja. Alapító, kiad. a Tordaiak Klubja. Torda 1999.(febr.27.) 2000.(febr.26.) 2.évf. 4.sz. 2002.(febr.23.) 5.évf. 1(=16) – (máj.16.) 2(=17.) sz. 2003.(márc.1) 6.évf. 1(=21) – (nov.7.) 4(=24.) sz. 2004.(dec.25.) 7.évf. 5(=30.) sz. 2005.(márc.15.) 8.évf. 1(=31.)- (aug.20.) 3(=33)- (nov.10.) 4(=34.) sz. 2006.(márc.1.) 9.évf. 1(=36.)- (máj.1.) 2(=37.)- (júl.1.) 3(=38.)- (szept.15.) 4(=39.)- (nov.1.) 5(=40.)- (dec.25.) 6(=41.) sz. 2007.(okt.20.) 10.évf. 45.sz. 2008.(dec.25.) 11.évf. 5(=51.) sz. H: 1- 4. 2009.(márc.15.) 12.évf.1(=52.) sz. H: ? 2010.(dec.25.) 13.évf. 4(=59.) sz. H: 1- 3. 2011.(márc.15.) 14.évf. 1(=60.)- (okt.1.) - 3(=62.) sz. H: 4(=63.) 2012.(márc.15.) 1(=64.) sz. M.gy.-SZ-től az OSZK-nak ajándékozva ÚJ ESÉLY. A Vajdasági Magyar Szövetség lapja. Szabadka – Subotica 2007.(jún.10.) 1.évf. 5.sz. 2008.(márc.10.) 2.évf. 3- (ápr.10.) 4- (máj.5.) 5.sz.
- 39 -
2012.(márc.30.) 6.évf. 1.sz. Megj.: A Körkép melléklete VK-SZ: j.n. ÚJ KANIZSAI ÚJSÁG. Független polgári hetilap. Kanizsa 1999.(máj.13.) 6.évf. 10(=130.)- (máj.27.) 11(=130[131!]) sz. 2001.(szept.13.) 8.évf. 19(=190.) sz. M.gy.-SZ ÜZENET. Irodalmi, művészeti, kritikai és társadalmtudományi folyóirat. Subotica 1991.(jan.) 21.évf. 1- (nov./dec.) 11/12.sz. 1992.(jan./ápr.) 22.évf. 1/4- (dec.) 12.sz. 1993.(jan./febr.) 23.évf. 1/2- (dec.) 12.sz. 1994.(jan./febr.) 24.évf. 1/2- (dec.) 12.sz. 1995.(jan./márc.) 25.évf. 1/3- (ápr./jún.) 4/6- (júl./aug.) 7/8- (szept.) 9- (nov./dec.) 11/12.sz. H:10. 1996.(jan./márc.) 26.évf. 1/3- (ápr./jún.) 4/6- (júl./aug.) 7/8- (szept.) 9- (okt.) 10- (nov./dec.) 11/12.sz. 1997.(jan./febr.) 26[27!] évf. 1/2- (máj./jún.) 5/6- (júl./aug.) 7/8- (szept./okt.) 9/10- (nov./dec.) 11/12.sz. 1998.(jan./febr.) [28.évf.] 1/2- (márc.) 3- (ápr.) 4- (máj./jún.) 5/6- (júl./aug.) 7/8- (szept.) 9- (okt.) 10- (nov.) 11- (dec.) 12.sz. 1999.(jan./febr.) 29.évf. 1/2- (márc./ápr.) 3/4- (máj./aug.) 5/8- (szept./dec.) 9/12.sz. 2000.(jan./márc.) 30.évf. 1/3- (ápr./jún.) 4/6- (júl./szept.) 7/9- (okt./dec.) 10/12.sz. 2001.(tavasz) 31.évf.- (nyár) – (ősz) – (tél) 2002.(tavasz) 32.évf.- (nyár) – (ősz) – (tél) 2003.(tavasz) 33.évf. – (nyár) – (ősz) – (tél) 2004.(tavasz) 34.évf. 1- (nyár) 2- (ősz) 3- (tél) 4. 2005. 35.évf. 1- 2/3- 4. 2006. 36.évf. 1- 2/3- 4. 2007. 37.évf. 1. Megj.: 2005. 1.: Méretváltás: 20,5x29 cm. VK-SZ: j.n. VAJDASÁGI KÖNYVTÁRI HÍRLEVÉL. Kiad. A Kapocs Könyvtári Csoport megbízásából a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ. Senta 2002.(tavasz/nyár) 4.évf.13/14- (ősz/tél)/2003.(tavasz/nyár) 15/18. 2003.(ősz) 5.évf. 19- (tél)/2004.(tavasz)/nyár) 5/6.évf. 20/22.sz. 2004.(ősz/tél) 6.évf. 23/24.sz. M.gy. → OSZK-nak VAJDASÁGI KULTURÁLIS KALAUZ. Kol.: [a] 7 Nap melléklete. Subotica 2011.(júl.6) – (aug.3)- (okt.5.)- (nov.1.)- (nov.2.)- (nov.30.) (dec.1.)/2012.(jan.3.) 2012.(jan.4.)/(jan.31.)- (febr.1.)/(febr.28.)- (febr.29.)/(ápr.3.)- (ápr.4.)/(máj1.)- (máj.2.)/(jún.5.)(júl.4)/(júl.31.)- (aug.1.)/(szept.4.)- (szept.5.)/(okt.31.)- (nov.1.)/(dec.4.)- (dec.5)/2013. (jan.1.) 2013.(jan.2.)/(febr.6[7!])/ (márc.5.)- (márc.6.)/(ápr.2.)- (ápr.3.)/(ápr.30.)- (máj.1.)/(jún.4.)- (jún.5.)/ (júl.2.)- (júl.3.)/(júl.30.)- (aug.1.)/(szept.3.)- (szept.4.)/(okt.1.)- (okt.2.)/(nov.5.)- (nov.6.)/ (dec.3.)- (dec.4.)/2014.(jan.1.)
- 40 -
2014.(jan.1.)/(febr.4.)- (febr.5.)/(márc.4.)- (márc.5.)/(ápr.1.)- (ápr.2.)/(máj.6.)- (máj.7.)/(jún.3.) VK-SZ : j.n. VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG KÖRKÉP. Subotica - Szabadka → VMSZ Körkép VMSZ KÖRKÉP. A Vajdasági Magyar Szövetség hírlevele. Subotica – Szabadka 1996.(szept.5.) 1.évf.1- (dec.20.) 17.sz. 1997.(jan.16.) 2.évf. 3- (dec.25.) 46.sz. 1998.(febr.18.) 3.évf. 2- (okt.21.) 18.sz. 2000.(jan.19.) 5.évf. 3- (dec.20.) 51.sz. 2001.(jan.10.) 6.évf. 1VK-SZ: j.n.; M.gy.-SZ VÖRÖSKERESZT. Kishegyes → Crveni krst ZENE az IRODALOMBAN, IRODALOM a ZENÉBEN. Mali Iđos → Táltos. K.sz. ZMAJEVITI OSNOVAC. Srbobran → Rikkancs ZRENJANINSKI ZAVIČAJAC. Zrenjanini časopis za negovanje zavičajne kulture. Beograd – Zrenjanin 1998.(maj) 1.god. 1- (sept.) 3.br. 2000.(dec.)/2001.(mart) 4/5.br. 2001.(jun/sept.) 2.god. 6/7.br. 2004.(mart) 5.god. 17.br. 2005.(mart)/(jun.) 6.god. 21/22.br. Megj.: kétnyelvű, kevés magyar szöveg, cirill betűvel is VK-SZ: j.n.
A lelőhelyek magyarázata: AEÁI-Kh: Ady Endre Általános Iskola, Kishegyes HK-Ku: Helyi Közösség, Kúla HK-Szt: Helyi Közösség, Szenttamás IK-Tk: Információs Központ, Törökkanizsa JAÁI-Ú: József Attila Általános Iskola, Újvidék - 41 -
JJZÁI-Ú: Jovan Jovanovics Zmaj Általános Iskola, Szenttamás KhK- Kishegyesi Könyvtár KEH-Ku: Kúlai Esperességi Hivatal, Kúla M.gy.-Ba M.gy.-SZ MSK-Ú: Matica Srpska Könyvtára, Újvidék PBÁI-Ku: Petőfi Brigád Általános Iskola, Újvidék PSÁI-Ú: Petőfi Sándor Általános Iskola, Újvidék RKP-Ke: Római Katolikus Plébánia – Apostolok Oszlása R.K.P., Kelebia SMÁI-Pr: Samu Mihály Általános Iskola, Péterréve SMG-SZ: Svetozar Marković Gimnázium, Szabadka TEÁI-Ve: Testvériség -Egység Általános Iskola, Verbász TSz-SZ: Terasz-Szerkesztőség, Szabadka VK-SZ: Városi Könyvtár, Szabadka VK-Gy.o-SZ: Városi Könyvtár – Gyermekosztály, Szabadka ZGD-SZ: Zavod za gluvu decu u Subotici [Hallássérült Gyermekek Intézete, Szabadka]
Budapest, 2015. január 13. Tisztelettel:
Dr Beck Ivánné Dekker Mária Az Országos Széchényi Könyvtár Olvaső és tájékoztató szolgálata ny. munkatársa
- 42 -
