települési infrastruktúra
1
Okt. hét
Települési infrastruktúra
1; február.10. VIZ
A települési mûszaki infrastruktúra és az idõ; kialakulása, története. A települési mûszaki infrastruktúra és a kultúra.
2; február.17. HZS; VIZ
I. közmûellátás Összefoglaló elõadás A települési infrastruktúrák szerepe, fajtái; Hagyományos (szilárd, olaj, gáz) és alternatív energiaforrások (geotermikus energia, szélenergia) Hírközlés
3; február.24. HZS
Megújuló energiahordozók
4; március.3. HZS
Közmûvek elhelyezése
5; március.10. VIZ
Energiaszolgáltató „látogatás”
6. március.17. HZS
Vízi közmûvek (vízgazdálkodás, vízellátás, vízkezelés, vízelvezetés); csatornázás
7. március.24. VIZ
Csatornázási Mûvek
8; március.31. Kovácsházy
II. közlekedés A települési infrastruktúrák szerepe, fajtái;
9; április.7. Kovácsházy
A települési infrastruktúra mûködése és mûködtetése (a mûködés módja és feltételei);
10; április.14. VIZ
Forgalomirányító központ
11; április.21. VIZ
Esetleg közlekedés! III. környezetvédelem Az infrastruktúra fejlesztésének társadalmi kérdései A közmûvesítés és a közlekedés táj-, természet- és környezetvédelmi összefüggései; hulladékgazdálkodás ZH vízellátás; közlekedés
12. április.28. VIZ
LÁTOGATÁSI ESÕNAP Településfejlesztés és infrastruktúra; az infrastruktúra tervezhetõsége; (A fejlesztés szükségszerûsége, lehetõségei és eszközei.) TDK bemutatás!
ZH energiaellátás
2
• Teljesítés feltétele: • ZH-k egyenként legalább elégséges teljesítése • Jelenlét 70% • Sikeres vizsga • Jegy megajánlása: • ZH átlag legalább 4,5 • vagy sikeres közterület tervpályázat konzultációval
3
k•korszaki találmány
A tartály víztározó; gabonaraktár; olajtároló; húsraktár;… Forrás: L. Munford
4
…………..……. energiaközpont; tudásbázis; könyvtár; iskolaközpont; bank; munkaer•bázis; gyógyszerraktár; fegyverraktár; gázhálózat; energiahálózat; telefonközpont; információs központ; törvénytár; börtön; kollégium; lakás;
• A tartály városi alapfunkció; alapstruktúra – – – –
kiegyenlítés; összegy•jtés és elosztás a palota és templom szerepe a piac és kereskedelem születése A közlekedés; a kerék; hajózás fejl•dése; a kerék……… 5
várostartály;
A város mint tartálystruktúra;
infrastruktúra;
6
A társadalmi-gazdasági m•ködés (fejl•dés) alapja a jól kiépített, üzemel• infrastruktúra •
Infra:
valamilyen értéken aluli állapot (infravörös, infrahang) finomszerkezet; végs• struktúra
•
Infrastruktúra:
•
Az infrastruktúra, a térinformatikai fogalomtárból:
„Általános értelemben az infrastruktúra olyan eszközök, módszerek, rendszerek célirányosan m•köd• együttese, mely a háttérb•l támogatja az embert valamely (hasznos) tevékenységében.” Forrás: Sárközy Ferenc: Térinformatika
(lakás, közterület, közlekedés, közm•vel•dés, kereskedelem ill. ezek hálózata)
közm•vek,
hírközlés,
egészségügy, 7
Infrastruktúra csoportosítása
gazdasági-társadalmi tevékenység zavartalanságát biztosító alapvet• létesítmények rendszere
– Intézményi infrastruktúra: • Egészségügyi intézmények (rendel•k, kórházak, bölcsödék, stb)
• Oktatási intézmények (óvodák, iskolák, stb) • Igazgatási intézmény (önkormányzatok, bíróságok, stb) • Egyéb intézmények (honvédség, sport, szabadid•s létesítmények, stb)
– M•szaki (vonalas) infrastruktúra: 8
M•szaki (vonalas) infrastruktúra: • Közm• létesítmények –1. Vízgazdálkodási – Vízellátás (ivó-, t•zi-, locsoló-, ipari- és termálvíz) – Vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz elvezetés) – Felszíni vízrendezés, belvíz-, árvízvédelem
–2. Energiagazdálkodási – Vezetékes energiahordozók
– Villamosenergia ellátás (törzsközm•) – Földgázellátás – Távh•ellátás • Vezeték nélküli energiahordozók – Hagyományos energiaellátás – Megújuló energiaforrás helyi hasznosítás
–3. Elektronikus hírközlés létesítménye • Közlekedési létesítmények (utak, parkolók, stb)
9
Igényl• helyek: – lakások; intézmények; vállalkozások; egyéb;
Közm•ellátás feladata önkormányzati kompetencia, amelyet maga az önkormányzat, vagy az általa létrehozott, vagy vele szerz•déses jogviszonyban álló közm•szolgáltató végez. A települések önkormányzatainak kötelez•, át nem ruházható feladatai: • - elektromos alapellátás, • - ivóvízellátás, • - közvilágítás kiépítése, • - helyi közutak fenntartása. El•írt, de nem feltétlenül saját hatáskörben elvégzend• feladatok: • - csatornázás, • - felszíni vízrendezés, • - egyéb közm•hálózatok kiépítése (gáz, telefon, hírközlés).
10
A közm•vesítés mértékét, módját és a közm•vek elhelyezési lehet•ségét a településrendezési tervben határozzák meg. – mérték (OTÉK 8§-a szerint teljes, részleges, közm•vesítetlen) – mód (vízi közm•nél pl. egyesített vagy elválasztott rendszer, nyitott vagy zárt csapadékvíz elvezetés, energiaközm•nél pl. egyedi f•tés, vagy távh• stb)
– elhelyezés (föld felett, vagy föld alatt stb)
11
Közm•ellátás; a közm• helye •
A közm•vesítés mértéke – teljes közm•ellátás • Közüzemi vízellátás • Közhálózati szennyvízelvezetés-tisztítás • Csapadékvíz elvezetés • energiaigény kielégítése csak vezetékes energiahordozóval – részleges közm•ellátás • közüzemi vízellátás • szennyvíztárolás helyi, medencével és tengelyen történ• elszállítás • Csapadékvízelvezetés ált. nyílt árokrendszerrel • villamosenergia ellátás közm•hálózattal • többi lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli – közm•vesítetlen • villamosenergia ellátás kötelez•
•
A közm•ellátás módja – Egyedi-helyi – Központi-hálózati
•
Közm•vek elhelyezése általában közterületen – Hagyományos elrendezés• (föld alatt, föld felett) – Közös közm•árok elhelyezés• – Közm•alagút-közm•folyosóba történ• elhelyezéssel
12
A infrastruktúra elhelyezésére szükséges terület lehet használat nyilvános szerint:
korlátozottan nyilvános
nem nyilvános
tulajdon szerint: NEM KÖZTERÜLET (szolgalmi út) (szolgalmi út); magánterület; közlekedés a tul. engedélyével; vagy más tul. jog érvényesítése érdekében általában minden út, köztulajdonban lev• utca, köz, terület, közlekedésre bárki által d•l•, tér,.. használható
KÖZTERÜLET
általában a magánterület magánút; bevásárló központ (birtokvédelem nem korlátlan); egyetem kertje; temet•;….
autópálya; PPP… vendéglátó terasz
építkezések közterület foglalásai; 13
• . Közm•vezetékek elhelyezése •
zavartalan építés, üzemeltetés
• 2.1.1. Elhelyezés belterületen • Lehet•leg útkoronán kívüli. A javítást igényl• vezetékeket a járda vagy a zöldsáv alatt. • A csatornákat, a víz-, a gáz- és a távh•ellátási vezetékeket, az úttest alatt is. • Az utak és a járdák mentén hosszanti irányban az út-, járdatengellyel párhuzamosan kell vezetni. 14
Vezetékek megengedhetõ, egymástól mért legkisebb vízszintes távolsága (ti) Távhõellátásvezetékei
Vezeték megnevezése Vízvezeték
1,5
Csatorna
(1,0)
Erõsáramú kábel
(0,7)
(0,7)
0,7
0,5
1,0
0,7
0,7
1,0
0,7
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
0,5
0,5
Távhõellátás
védõszerkezetbe n
(0,5)
(0,7)
(0,7)
0,5
0,5
vezetékei
földbe fektetve
(0,7)
(0,7)
(0,7)
1,0
1,0
Távközlõ vezeték (védõszerkezetben)
(0,7)
(0,7)
(0,5)
(0,5)
(0,7)
Gázelosztó vezeték
(0,7)
(1,0)
(0,5)
(0,5)
(0,7)
0,5
(0,5)
Megjegyzés: A zárójeles értékek közös árkos közmûsávra vonatkoznak. A méretek méterben értendõk
A közm•vek vízszintes elrendezése, és a vezetékek legkisebb vízszintes távolságai
15
• A vezetékek közötti függ•leges távolság hasonló a vízszintes méretéhez, csak sorrend kötött. • • • • • • • •
villamos energia ellátás, vontatási energia, közúti forgalomirányító és jelz• berendezések, távközlés, távh•ellátás, gázellátás, vízellátás, vízelvezetés vezetékei.
A járda alatt els•sorban a villamos energia ellátás és a távközlés helyezhet• el. 16
17
KÖZM•VEK ELHELYEZÉSE • Hagyományos földbefektetéssel • föld fölött
• Közös közm•árkos közm•fektetéssel
• Korszer• közm•folyosósközm•alagutas közm•elhelyezéssel 18
E Erõsáram kábele
T távközlési kábelek
Fi forgalomir ányító
V vizvezeték
OS oszlopsor
Cs csatorn a
() alternetív elhelyezés
Tf távhõ vezeték
G gázvezeték
VE vontatási energia
K biztonsági sáv min 0,50m
19
E Erõsáram kábele
T távközlési kábelek
Fi forgalomir ányító
V vizvezeték
OS oszlopsor
Cs csatorn a
() alternetív elhelyezés
Tf távhõ vezeték
G gázvezeték
VE vontatási energia
K biztonsági sáv min 0,50m
20
Példa közmûsáv kialakítására
Összevont elhelyezési lehet•ségeket
21
Vízi közm•igények kielégítése és az ahhoz szükséges hálózatfejlesztések • Vízellátás
• Vízelvezetés
Házi, helyi Hálózati
település szint• kistérségi kiterjesztés• regionális szint• kiterjesztéssel
egyesített rendszerrel (szenny- és csapadékvíz együtt) elválasztott rendszerrel (szenny- és csapadékvíz külön hálózattal)
– Szennyvízelvezetés
házi, helyi hálózati -településszint• -kistérségi kiterjesztés• -regionális szint• kiterjesztés•
– Csapadékvízelvezetés • házi, helyi • hálózati-településszint• 22
ÉpületVízellátás település szint• gépészet Feladat HÁLÓZAT bels• elosztás
Vízgazdálkodás, vízügyi ágazat országos feladat
Vízellátás (ivó, ipari víz) •
Vízbeszerzés vízm•-vízkitermelés – – –
•
Vízbázis védelem –
•
hidrogeológiai véd•idom
Vízmin•ség-ellen•rzés – –
•
házikút telken belüli lehet•ség mélyfúrású kút felszíni vízkivétel
iparivíz Ivóvíz
Vízközm•-vízkezelés Gerinchálózat - víznyomás biztosítás térszíni-, térszint feletti tározóval tölt• vezeték szivattyúgép ház - termelés-fogyasztás kiegyenlítés felszíni, felszín alatti tárolóval - kistérségi-regionális összekötés
•
Elosztóhálózat településen belüli nyomászónákra bontással ingatlanok bekötésével
•
Ingatlanon belüli fogyasztási helyekre elosztás-házi vezetékhálózat 23
Vízgazdálkodás vízügyi ágazat országos feladat
Szennyvízelvezetés • •
Vízbázis (felszíni, felszín alatti) védelem Szennyvíztisztítás-kezelés – –
•
Szennyvíztisztító telep – – –
• •
Tisztított víz elvezetés-befogadás Szennyvíziszap elhelyezés Településen belül Kistérségi szereppel Regionális szereppel
Véd•távolság biztosítás Befogadó a
Szennyvíz gy•jtés település szint• feladat
- helyi - kistérségi - regionális
•
Szennyvíztisztító telep – – –
•
Épületgépészet bels• gy•jtés
Mechanikai fokozattal Biológiai fokozattal Vegyi-kémiai fokozattal
Hálózat: gerinchálózat-f•gy•jt• – – –
•
szennyvíztisztító telep
Gravitációs rendszer• Nyomott rendszer• Vákuumos rendszer•
gy•jt•hálózat-csatorna - Gravitációs rendszer• - Nyomott rendszer• - Vákuumos rendszer•
Ingatlanon belül a keletkezés helyér•l a befogadó csatornáig (gy•jtés, tárolás, elvezetés) 24
Épületgépészet bels• gy•jtés
Csapadékvíz-elvezetés Települési szint• feladat
Vízgazdálkodás vízügyi ágazat országos feladat
Csapadékvíz-elvezetés •
Befogadó él•víz védelme (folyó, patak, tó, ér, vízfolyás, csatorna, stb)
• •
Zárt csapadékvíz-csatornás elvezetés Nyílt árkos csapadékvíz elvezetés
•
Ingatlanon belül a keletkezés helyér•l a befogadó csatornáig (gy•jtés, tárolás, elvezetés)
25
Várható energiaigények meghatározása fogyasztási helyek: világítás, technológiai igények, f•tés, használati melegvíz termelés, f•zés, egyéb • energiaellátásra igénybe vehet• energiahordozó, energiaellátási stuktúra meghatározása: – villamosenergia, – földgáz, – távh•, – egyéb
26
Energiaigények kielégítése és az ahhoz szükséges hálózatfejlesztések energiahordozónként • Villamosenergia ellátás – országos egységes hálózati rendszer felépítés•
• Földgázellátás – országos egységes hálózati rendszer felépítés•
• Távh•ellátás – település szint•, kistérségi kiterjesztés•
27
2. Energiagazdálkodás – energia közm•vek 21. országos-regionális szint• elemzésben, mint stratégiai ágazat:az energetika 22. település szint• elemzésben: energiaközm• ellátás, röviden az energiaellátás
A
korszer• közm•ellátás: a komfortos élet-körülmény, hatékony termelés biztosításához szükséges, annak az egyik alapja. 28
Épületgépészet bels• elosztás
Energiaellátás települési szint; HÁLÓZAT
Energiagazdálkodás országos, regionális szint ALAPHÁLÓZAT
VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS •
Villamosenergia termelés – – –
•
Egységes országos rendszer, f•elosztó alaphálózat 750kV; 400kV; 220kV; (csak föld felett)
120kV (föld alatt is)
Beköt• csatlakozás a települések táppontjaihoz –
•
h•er•m•; f•t•er•m• kondenzációs er•m•
Szállítás, értékesítés nagyfeszültségen – –
•
beszerzés (import)
Alállomásokhoz
Energiafogadás alállomásokon Transzformáció középfeszültségre; középfeszültség• gerinchálózat 35kV; 20kV; 10kV; (föld alatt is)
• •
Transzformáció kisfeszültségre Egységes hálózati rendszerként kialakított kisfeszültség• elosztóhálózat – 0,4kV – Bekötés; csatlakozás a fogyasztói mér•helyig (föld alatt is)
•
Ingatlanon belüli elosztás fogyasztási helyekre; házi vezetékhálózat – kisfeszültséggel
29
Épületgépészet bels• elosztás
Energiaellátás települési szint; HÁLÓZAT
Energiagazdálkodás országos, regionális szint ALAPHÁLÓZAT
FÖLDGÁZELLÁTÁS •
Földgáz kitermelés
beszerzés (import)
– Természeti el•fordulás; – bányakincs
•
Szállítás, értékesítés nagynyomáson – Országos hálózati rendszerként
•
Beköt• csatlakozás a települések táppontjaihoz – Alállomásokhoz
•
Energiafogadás alállomásokon
• •
Transzformáció kisnyomásra Egységes hálózati rendszerként kialakított kisnyomású elosztóhálózat
•
Ingatlanon belüli elosztás fogyasztási helyekre; házi vezetékhálózat
30
31
32
ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
„A virtuális térbeli háló csomópontjai, stratégiai földrajzi helyei, irányító központjai többnyire megegyeznek a valós tér stratégiai helyei-vel…” (Bernek Ágnes)
33
34
• A KÉT INFRASTRUKTÚRA ELLÁTÁS KÖZÖTTI ALAPVET• KÜLÖNBSÉG, HOGY: – A KÖZM•-SZOLGÁLTATÁS TELEK-JOGÚ, A KÖZM• AZ INGATLAN TARTOZÉKA A KÖZM•ELLÁTÁS AZ INGATLANHOZ TARTOZIK, HELYBEN MARAD, ADJÁK-VESZIK AZ INGATLANNAL EGYÜTT, A KIÉPÍTETT SZOLGÁLTATÁST. AZ ÚJ INGATLAN TULAJDONOS EGYSZER• ÁTÍRÁSSAL FOLYTATHATJA ANNAK HASZNÁLATÁT.
– AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS SZOLGÁLTATÁSA ALANYIJOGÚ AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS AZ EMBERHEZ TARTOZIK ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS AZ EMBERÉ, AZ INGATLANNAL EGYÜTT NEM ÉRTÉKESÍTHET•, M•SZAKI HÁTTERE, A KIÉPÍTETT SZOLGÁLTATÁS UGYAN HELYBEN MARADHAT, DE AZ INGATLAN ÚJ TULAJDONOSA AZT AUTOMATIKUSAN NEM HASZNÁLHATJA, ÚJRA KELL A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉT MEGVÁLTANI 35
ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS HÁLÓZATI RENDSZERE • FELÉPÍTÉSE A KÖZM• HÁLÓZATI RENDSZEREKKEL MEGEGYEZ•EN PÁRHUZAMOS SÍKOKON TÖRTÉNIK ÉS UGYANÚGY VANNAK A SÍKOK KÖZÖTT KAPCSOLATI PONTOK, CSATLAKOZÁSI HELYEK – ORSZÁGOS-NEMZETKÖZI SÍK-F•GERINCHÁLÓZAT • ORSZÁGOS OPTIKAI KÁBELHÁLÓZAT • KAPCSOLATI PONTJA: A: SZEKUNDER KÖZPONTOK
– REGIONÁLIS SÍK-GERINCHÁLÓZAT • KAPCSOLATI PONTJA: A: PRIMER KÖZPONTOK
– HELYI SÍK-ELOSZTÓHÁLÓZAT • KAPCSOLATI PONT: A FOGYASZTÓKNÁL
36
• HÁLÓZAT M•SZAKI MEGJELENÉSE – VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI HÁLÓZAT ÉS LÉTESÍTMÉNYEI • TÁVKÖZLÉSI ELLÁTÁS • M•SORSZÓRÁS, KÁBEL TV ELLÁTÁS
– VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI HÁLÓZAT ÉS LÉTESÍTMÉNYEI • TÁVKÖZLÉSI ELLÁTÁS • M•SORSZÓRÁS, KÁBEL TV ELLÁTÁS
Felhasznált irodalom: 1. Dedek: Földalatti távközlési hálózatok építése Közdok, Bp., 1970. 2. Bartos-Mészáros-Solti: Víz- és csatornahálózatok rekonstrukciója 3.Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1989. 4. Gerencsér: Mit csináljak a szennyvízzel? Közdok, Bp., 1987. 5. Margittai: Csatornázás mindenkinek ÉTK Bp., 1989. 6. Horváth: Csatornázás ÉTK Bp., 1985. 7. Mészáros: Települések közmûvesítése Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1983. 8. Öllõs: Csatornázás-szennyvíztisztítás I.-II. AQUA Kiadó, Bp., 1990. 9. Szolnoky-Mészáros: Vízépítés Tankönyvkiadó, Bp., 1992. 10.http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/petrkozm/keret.htm 11. Hanczáz Zsoltné el•adása
37
MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK
38
Energiaellátási cél • Az épített környezetben él• emberek komfort igénye: • A világítás • A mosdás-fürdés • A meleg szoba-f•tés • A háztartási készülékek üzemeltetési lehet•sége Ezek biztosításához kell kiépíteni az energiaellátást, amely: fosszilis energiahordozóval, vagy megújuló energiahordozóval elégíthet• ki 39
Fosszilis és megújuló energiahordozók • Fosszilis energiahordozó: – Véges készlet• – Termelése, elosztása, felhasználása környezet-terhel• – Termelése, elosztása, felhasználása költséges – A fejl•déssel folyamatosan n• a felhasználás, s ezzel a rohamosan fogy a készlet, terhel•dik a környezet, n• a költség 40
Megújuló energia horgozó Évtizedes gondok: • véges készlet kimerülése esetén mivel lehet pótolni, helyettesíteni • A környezetterhelést mivel lehet csökkenteni • A költségeket mivel lehet csökkenteni • A fejl•dés fenntarthatóságát mivel lehet biztosítani Lehet•ségek: - Új energiahordozó el•állítása - Természeti kincs hasznosítása 41
Megújuló energiahordozók „végtelennek” tekinthet• mennyiségben rendelkezésre álló kincs A megújuló energiaforrások közé tartozik: - a napenergia, - a szélenergia, - a különböz• formában megjelen• biomassza, - a geotermikus energia, - a vízenergia, 42
A megújuló energiahordozók igénybevételéhez, hasznosításához szükséges technológiák rendelkezésre állnak, de technikai fejlesztésük ma is folyamatosan szükséges. Jelenleg az ország összenergiafelhasználásán belül a megújuló energiaforrások részaránya mindössze: 3,6% körül mozog.
43
Megújuló energiahordozók hasznosításának az aránya a világ energiafelhasználás mérlegében
Jelenleg a világ energia igényének 13,8 százalékát megújuló energiahordozók fedezik.
44
A világon a legnagyobb mértékben és mennyiségben felhasznált megújuló energiaforrás világszerte a biomassza gy•jt•fogalmába sorolt t•zifa, amit nagy lemaradással a vízenergia, majd a geotermikus energia követ.
45
A biomassza a legváltozatosabb megújuló energiahordozók gy•jt•fogalma. Ide sorolunk mindent a fa-, a szalma- és a trágya hasznosításától a repceolajon keresztül egészen a metántermelésig (biogáz) minden növényi, illetve állati eredet• energiahordozót. Ezek együttesen a világ energiaigényének 11 százalékát fedezik. 46
Felhasználási aránya a fejl•d• országok nagy t•zifa igénye miatt ilyen magas. Afrika például energia igényének felét t•zifával fedezi.
47
Vízenergia adja a világ energiafelhasználásának 2,3 százalékát. El•nye egyben a legnagyobb hátránya is. Nevezetesen a turbinák hatékony üzemeltetéséhez és tartalékolási céllal duzzasztott tavak egyben károsító hatással is vannak a környezetre.
48
Geotermikus energia adja a világ energiafelhasználásának 0,442 százalékát. A szakért•k nagy jöv•t jósolnak kiaknázhatóságának. Izland energiaszükségletének nagy részét h•forrásokból fedezi. Németországban ezer méternél is mélyebbre kell fúrni hasznosítható hozam eléréséhez. A módszert jelenleg h•fejlesztésre alkalmazzák f•ként, a villamosenergia termelési célú kinyerése még gyerekcip•ben jár. Az els• villamosenergiát termel• geotermikus er•m•vet Németországban építették, amely 500 háztartást lát el árammal. 49
A napenergia a világ energiafelhasználásának 0,039 százalékát fedezi jelenleg. Villamosenergia egyel•re viszonylag drágán állítható el• ilyen módon, de az ellátó hálózatoktól távol es• területeken így is kifizet•d• lehet alkalmazása.
50
Szélenergiát 0,026 százalékban használnak fel világszerte az energiaigények fedezésére. A területen Németország számít úttör•nek, mivel a világtermelésnek egyharmadát szolgáltatja. 51
Mit•l KORSZER• a megújuló energiahordozóval az energiaellátás? • Dönt• hányada jól kalkulálhatóan áll rendelkezésre, mennyiségi és min•ségi szempontból is • Környezetvédelmi igényeket, elvárásokat teljesíti (A megújuló energiaforrások kedvez• tulajdonsága, hogy környezetszennyez• hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb.) • Gazdaságos hasznosításával a fenntartható fejl•dést segíti 52
Hazai megújuló energiahordozó hasznosítási lehet•ségek Legátfogóbb lehet•séget a biomassza kínálja
53
Cél a megújuló energiahordozó hasznosítás arányának a növelése • Jelenleg az ország összenergia-felhasználásán belül a megújuló energiaforrások részaránya mindössze: 3,6% körül mozog. • Részarány növelés rövidtávon (2010-re) 6,2 %-ra • Célkit•zés miel•bb 10 % fölé emelése • Az EU azt szeretné, ha 2020-ra 20 %-ra emelkedne megújuló energiaforrások aránya a tagállamok energiatermelésében. • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv azt a célt fogalmazta meg, hogy Magyarországon ez az arány 2013-ra 14 százalékra emelkedjen. 54
Megújuló energiahordozók részarányának növelési lehet•ségei • • • • •
Biomassza hasznosítás Napenergia hasznosítás Geo-energia hasznosítás Szélenergia hasznosítás Vízenergia hasznosítás
A felsorolás a hasznosítási lehet•ségek fontossági sorrendjét is jelzik. 55
Biomassza hasznosítás • A biomassza energetikai felhasználása CO2-semleges, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termel•dik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált.
56
Biomassza el•állítás lehet•ségei: • Közvetlen erdészeti és mez•gazdasági hulladékból • Erdészeti és mez•gazdasági termék feldolgozás hulladékából • Céltudatosan termelt energiaültetvényb•l • Szennyvíziszapból • Szennyvíz-rothasztótorony-biogáz
57
Biomasszából energiatermelési lehet•ség • Elégetésével, h•termel•, energia-termel• berendezéssel (gázmotor, vagy gázturbina segítségével) h•energia és villamosenergia termelés, amelynek elosztása hasznosítása már azonos a hagyományos energiahordozókkal való ellátással • Szervesanyag tartalmával korláto-zottan egyéb mez•gazdasági hasznosítása is lehetséges 58
Napenergia hasznosítás Lehet•ségei: • Passzív-segédeszköz nélkül -épület-tájolással, -növénytelepítéssel -klímatudatos épített környezet alakításával -ház a házban • Aktív-segédeszközzel -kollektorral (fekete hordó is) -napelemmel
59
Napkollektorok -sugárzó h•hasznosítás • H•termelésre alkalmas els•dlegesen használati melegvíz-termelésre, de f•tésre is megfelel• rásegítéssel • Telepítése jellemz•en a tet•szerkezetre fontos kiegészít•je a tárolója • Gazdaságossága, megtérülése jelenleg nem kedvez•, változása (m•szaki fejl•dés és energiahordozó árstruktúra változás hatására) várható 60
Napelemek -napenergia hasznosítás • Közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas • Telepítése jellemz•en a tet•szerkezetre • Gazdaságossága, megtérülése jelenleg nem kedvez•, változása (m•szaki fejl•dés és energiahordozó árstruktúra változás hatására) hosszabb távon várható – Kivétel tanya villamosítása 61
Geo-energia hasznosítás • Lehet•ségei: - Föld h•energiájának közvetlen hasznosításah•szivattyúval - Geo-termális kincs-termálvíz hasznosítása • Felhasználási lehet•sége – Egyedi – Telek csoport, akár település-szint• is lehet • Gazdaságossága, megtérülése jelenleg még nem kedvez•, változása (m•szaki fejl•dés és energiahordozó árstruktúra változás hatására) rövid id•n belül kedvez•vé válhat 62
Szél energiájának hasznosítása • Termelési lehet•ségek: - Szél energiájának közvetlen hasznosítása villamosenergia termelésre szélkerekek segítségével (generátor-transzformátor közvetítésével) - Id•járás függ• fontos a tárolás lehet•ségének megoldása • Felhasználási lehet•sége • Egyedi • Telek csoport, akár település-szint• is lehet • Gazdaságossága, megtérülése jelenleg még nem kedvez•, változása (m•szaki fejl•dés és energiahordozó árstruktúra változás hatására) rövid id•n belül kedvez•vé válhat 63
Vízenergia hasznosítása • Termelési lehet•ségek: - folyamvíz duzzasztásával-vízlépcs• - magaslati tározó segítségével A lezúduló víz által hajtott turbina-generátor közvetítésével villamosenergia termelés • Felhasználási lehet•sége • település-szint• • A tájba történ• jelent•s beavatkozás a megvalósításának f• akadálya, társadalmi elfogadtatása nehézkes • Gazdaságossága, megtérülése jelenleg még nem kedvez• 64
